modern reprodukciós technika
TRANSCRIPT
Modern reprodukciós technika1. Fényképészeti alapismeretek
S T Ä H L E N D R E
Lapunk szerkesztőbizottsága elhatározta, hogy cikksorozatot indít a fényképészet tárgyköréből. Célja, hogy az egyre rohamosabban fejlődő Fényképészeti technológiák elsajátításához megfelelő elméleti és gyakorlati alapot nyújtson. A „Modern reprodukciós technika” című rovatban olvasóink rendszeresen megtalálják a fényképészettel kapcsolatos valamilyen aktuális elméleti vagy gyakorlati probléma megoldási lehetőségét.
E zzel kapcsolatban a z a kérésünk, hogy olvasóink írják meg szerkesztőségünknek a közleményekre vonatkozó észrevételeiket; írják meg, milyen tárgykörből szeretnének olvasni. Közöljék velünk jó l bevált tapasztalataikat vagy ötleteiket, hogy azokat széles körben elterjeszthessük. Kérdéseket is fe l lehet vetni, melyekre igyekszünk pontos és kimerítő választ adni.
B iz o n y á ra n em szü k ség es k ü lö n ö sk é p p en k ih a n g sú ly o z n i, hogy a n y o m d a ip a ro n b e lü l a fé n y k é p é sz e t egyre n a g y o b b te re t h ó d ít. A fé n y k é p é sz e ti m u n k afo ly am a to k m a m ár n e m c sa k a k é p so k szo ro sítás te ré n n é lk ü lö z h e te tlen e k , h a n e m a szövegsokszorosítás te rü le té re is b e h a to ltak . Je le n tő sé g e a zo n b a n k ü lö n ö sen a f é n y k é p é sz e ti k é p ja v ító (m aszk-) e ljá rások e lte rje d ésév e l n ő t t m e g . E n n ek k ö v e tk e z té b en az e d d ig i g y a k o r la ti tap asz ta la to k h e ly é b e m in d in k á b b tu d o m á n y o s v izsgálatokra a la p o z o tt tech n o ló g iák lé p n e k , a m i k é rle lh e te tlen ü l m agával h o zza , h o g y a sz a k em b ere k n ek m eg k e ll ism erk ed n iü k a le g fo n to sa b b elm életi a la p o k k a l, h a n em a k a rn a k é r te t le n ü l á lln i az új fe la d a to k elő tt.
S zak em b ere in k se g ítség é re ak aru n k le n n i, a m ik o r e lső c ikkünk k e re té b e n n é h án y fo n to s e lm é le ti a la p fo g a lm at ig y ek szü n k tisztázn i.
*
A z a lá b b i közlem ény a n y a g á t a szenzitometria tá rg y k ö ré b ő l ve ttük , a m e ly a fényképészeti anyagok érzékenységének tudományos mérését jeletíti. A m ag y a ráz a to k k ö n n y e b b m eg értése é rd e k é b e n e lő sz ö r n é h á n y a la p v e tő fogalm at t is z tá z u n k . E ze k : az in ten z itás , a tran szm issz ió , a re m isz - sz ió , a reflex ió , az o p a c itá s és a d en zitás . (E ze k e t a n em zetk ö z ileg e lfo g a d o tt idegen k ife jez é se k e t szán d ék o san h a sz n á lju k an n ak é rd e k é b e n , h o g y o lv asó in k a k ü lfö ld i iro d a lo m ta n u lm á n y o zása so rá n helyesen é rte lm e zz ék a k ü lö n b ö z ő k ife jezések e t.)
A z intenzitás (fén y e rő sség , n éh a fé n y m e n n y iség).
A fényképezés sz e m p o n tjáb ó l ig en fo n to s , h o g y ism erjü k fé n y fo rrá su n k erősségét. S z á m sz e rű je llem zésére szü k ség es , hogy leg y e n v a la m ily e n a la p u l v á la sz to tt, á llan d ó e rő sség ű fé n y fo r rá s u n k . Az első ily e n (n em zetk ö z ileg ö n k é n y e se n fe lvett) a la p fén y fo rrá s a Hefner-gyertya v o lt, jele : HK. L e g ú ja b b a n egységnek a z ú n . új gyertyát vezették be , m e ly n e k jele : cd (candela). E n n e k fén y ere je 1 0 % -k a l nag y o b b , m in t a H e f n e r gyertyáé.
A m ik o r valam ilyen á tn é ze ti fé n y k ép é sz e ti r é te g e t á tv ilág ítu n k , az a r ra beeső fé n y n ek csak
b izo n y o s része h a la d á t a z o n , b izonyos ré sz e p e d ig e ln y e lő d ik (a b szo rb e á ló d ik ) . R á n é z e ti k é p ek e se té n az e re d e ti f é n y n e k b izonyos ré sz e v isszav erő d ik ( re m ittá ló d ik ) , fe n n m a rad t r é sz e e ln y e lő d ik . A ré te g re b e e ső e redeti fé n y e rő s sége t je lö ljü k 7-vel (a z in te n z itá s k e z d ő b e tű je u tá n ) , az á th a lad ó , i l le tv e v isszaverődő r é s z t z'-vel (k is i-v e l a z é rt, m e r t a g y ak o rla tb an m in d ig k ise b b az e red e ti in te n z itá sn á l) , l á sd 1 . és2 . á b ra .
A transzmisszió, a remisszió, a reflexió és az opacitás
A fén y k ép észe ti r é te g e k re beeső I fé n y e rő s ség te h á t a ré teg en v a ló á th a la d á sa , ille tve v issz a v e rő d ése u tá n i- re c sö k k e n . A fé n y k ép é sz e ti m u n k afo ly am ato k e lv é g zé se so rán igen fo n to s ezek n ek a v isz o n y o k n ak sz á m sze rű m eg h a tá ro z ása .
A tran szm issz ió t, a z a z át- lá tsz ó sá g o t, fé n y á te re sz té s t, 1m ely n e k jele r T, ú g y s z á m íth a tju k ki, ha az á th a la d t i fén y erő sség e t e lo sz tju k az ve red e ti I in ten z itássa l. M a te - m a tik a i k ép le tb en ez íg y f e jez h e tő k i :T = i : I vagy tö r t a la k b a n
Í V
l. ábra . Á tn é z e ti ké-
iT = I
T e g y ü k fel, hog y az e re . d e ti fé n y — m elye t m in d ig 100% -o s -n a k v e sz ü n k — 3 0 % -a h a la d t á t v iz sg á lan d ó f i lm ü n k ö n . K é rd és : m e k kora a n n a k tra n szm issz ió ja ?
„ i 3 0 T = I = I 0 0 = ° ’ 3
A film á tlá tszósága 0 ,3 , am e ly a z t je len ti, h o g y f ilm ü n k az e red e ti fé n y h á r o m tiz e d ré sz é t engedi á t. (E b b ő l az is következik , h o g y 0 ,7 ré szé t e lnyeli.)
pék esetén az 1 fényerősség áthaladva a fényképészeti ezüstrétegen, i fényerősségre csökken.
í i
y77777777777777777Z
2 . ábra. Ránézeti képek esetén az I fényerősség visszaverődve a felületen i fényerősségre csökken.
A m e n n y ib e n valam ilyen r é te g e n a teljes fén y m e n n y isé g á th a la d (am i c sa k e lm é le tb e n leh e tséges),
i io oak k o r T = j - = — ~ = i , a fé n y á te re sz té s — 1.
A m e n n y ib e n a ré teg s e m m i fé n y t sem en g ed
á t , a k k o r T = J = , ° o = °>
az á tlá ts z ó sá g n u lla . (A n u l lá t b á rm ily e n szám m al o s z tju k , az e red m én y m in d ig nu lla .)
A remisszióra és a reflexióra p o n to sa n u g y a n azok a lev eze tések é rv é n y e se k , am elyeket a tra n sz m issz ió ra vonatkozóan m e g á lla p íto ttu n k .
A re m issz ió (fényv isszaverés) és a reflexió (fé n y tü k rö z é s ) közö tt a f iz ik a k ü lö n b sé g e t tesz. R eflexió je len ség e lép fel p é ld á u l fém ek , sz ínes üv eg ek , z se la tin ré te g s tb . f e lü le té n . A zt m o n d ju k , h o g y e zek az anyagok re fle k tá ljá k (tükrözik) a beeső fé n y su g a ra t. E n n e k a z a m agyarázata , hog y m á r a fe lü leten e lh e ly e z k e d ő legfelső m o le k u lák tü k rö z ik a su g a ra k a t.
A g y a k o r la tb a n e lő fo rdu ló a n y ag o k o n azo n b a n a b e e ső fén y su g ár n e m a fe lü le t i m oleku laré te g en tü k rö z ő d ik , h a n em b iz o n y o s m érték ig b e h a to l a z a n y ag belsejébe és a z u tá n tö b b n y ire a fe lü le t k ö z e léb e n ism ét v issz a v e rő d ik . E z t a je le n ség e t rem issziónak n e v e z z ü k , és m in d en e se tb e n m e g k e ll k ü lö n b ö z te tn ü n k a reflexiótól. E z a v issz a v e rő d é s te rm é sz e te se n szó ródó fén y su g a ra k a t a d . P éldáu l a n y o m d a fe s té k ré te g b e elég m é ly e n b eh a to l a fé n y s u g á r , s részben a p a p iro s ró l, ré sz b e n a fe s té k b e n lev ő p ig m en tsz e m c sé k rő l rem ittá lód ik . A n y o m d a ip a rb a n in k áb b az u tó b b i je len ség n ek , a rem issziónak v an je le n tő ség e .
*
A z opacitás (á tlá tsza tlan ság , fé n y elnyelés). Rövidítése : O . K iszám ítása ú g y tö r té n ik , hogy az e red e ti fén y erő sség e t e lo sz tju k a ré te g e n á th a lad t
Ifé n y e rő sség g e l. K ép le tb en k ife je z v e : O = - .
(az e re d e ti fén y in ten z itá s o sz tv a a ré te g e n á th a lad t fé n y in te n z itá sáv a l.)
A tra n sz m issz ió k ép le tév e l sz e m b e n az a i
k ü lö n b sé g , h o g y m íg o tt j a v is z o n y , i t t an n ak
Im e g fo rd íto tt ja (reciproka) j v is z o n y áll fenn .
S z á m ítsu k k i p é ld ak ép p en a z e lő b b i esetet, am ik o r az e re d e ti fény 3 0 % -a h a la d á t a ré tegen :
I 100O = . = — = 3,33 A fé n y e ln y e lé s 3 ,33.
A m ik o r a fé n y 100% -a á th a la d a ré tegen , a k k o r u g y a n a z az e red m én y , m in t a fén y át- e resz tés sz á m ításán á l, azaz
I io o° = i = 100 = 1
A m en n y ib en a f é n y egyáltalán n e m tu d á t h a la d n i, azaz te lje s eg észéb en e ln y e lő d ik
io oO = o = oo (v ég te len ).
(B árm ely sz á m o t o sz tu n k n u llá v a l, vég te len n a g y szám ot k a p u n k , m ivel m atem a tik a ilag a n u lla végtelen k ic s in y szám kén t fo g h a tó fel.)
Amíg a transzmisszió határértékei nulla és 1, addig az opacitásé 1 és végtelen.
A fén y á te re sz tés k iszám ítá sak o r n y e r t szám é rté k e k m agátó l é r te tő d ő e k , m ert h isz e n m in d en k i szám ára k ö n n y e n é r th e tő az a m egfoga lm azás, h o g y a fénynek p é ld á u l h á ro m tize d ré sze h a la d t á t a fén y k ép észeti ré te g e n és h é tt iz e d része e ln y e lő d ö tt. A m íg t e h á t az á tlá tszó ság fogalm a ily e n szem léletes, a d d ig az á tlá tsza tlan ság m a te m a tik a i m eg fo g a lm azása egyáltalán n e m az. H o g y a n is é rz é k e ljü k a z t a sz á m é rté k e t, hogy a n n a k a ré te g n ek , a m e ly a fény 0 ,3 ré szé t á te n g ed i, opacitása 3 ,3 3 ?
A m eg érté sh ez h ív ju k segítségül a z t a táb lá z a to t , m elynek eg y ik osz lopa a fé n y á te re sz té s t, a m ásik oszlopa a fé n y e ln y e lé s t ta r ta lm az z a .
E z a táb láza t, a m e ly b e n az i számtani halad- vány szerint csökken, b iz o n y n em v isz közelebb a m egértéshez , m e r t az opacitási é r té k e k lá tszó la g m in d en ö ssze fü g g és né lkü l va lók . (S zám ta n i h a ladványnak n e v e z z ü k azokat a so rokat, ah o l a szám ok k ö z ö tt i kü lö n b ség m in d ig u g y an a n n y i. 100—80 = 2 0 vagy 60 — 4 0 = 20.)
V izsgáljuk m e g a kö v e tk ező t á b lá z a to t :E z t a tá b lá z a to t m á r úgy á ll í to t tu k össze,
h o g y a fé n y m e n n y iség e k mértani haladvány szer in t csökennek. ( M é r ta n i h a lad v án y az o lyan szám so r, a m e ly b en n e m a k ü lö n b ség ek , h a n em a h án y ad o so k á lla n d ó k . I I . táb lá z a tu n k b a n p é ld á u l m ind ig 10, m e r t 100% : 10% = 10,1 0 % : 1% = 10 ; 1 % : 0 ,1% = 10.) I t t azo p ac itás-é rték ek 1, 10 , 100, 1000 s tb . m értan i sz á m so rt k ép ezn ek és log ikus ö ssze fü g g ést b izo n y íta n a k : a m e n n y ib e n az e rede ti I fé n y in te n z itá s valam ely fé n y k é p é sz e ti ré te g en á th a lad v a 1 / 10-é re csökken , a k k o r az o p ac itás 10, ha 1 /1 0 0 -ára c sö k k en , a k k o r O = 100 és így to v á b b . M iné l m a g a s a b b az opacitás sz ám érték e , a n n á l tö b b fé n y t n y e l el az ille tő ré te g . Az ö sszes fény e ln y e lése e s e té n vég te len . (E z h a tá re se t, am i fé n y k é p é sz e ti ré teg ek re v o n a tk o z ta tv a c sa k e lm éle tben leh e tsé g e s .)
A z edd ig ieket ö ssze fo g la lv a m e g á lla p íth a tju k : amíg a transzmisszió a zt mutatja meg, hogy az eredeti fény hányadrésze jutott át a rétegen, addig az opacitás arról tájékoztat, hogy az eredeti tényből mennyit nyel el a réteg. E z a m egá llap ítás ig e n fon tos a to v á b b ia k m eg értéséh ez .
A denzitás !feketedés)A fényképészeti ré te g e k feketedésé t (n ém etü l
S c h w ä rzu n g , a n g o lu l d ensity ) m e g k a p ju k , ha a z opacitásnak a logaritmusát vesszük :
D — log 0 (a h o l D = d en z itás).
3 6 6
I . T Á B L Á Z A T .
H a az i = 1 0 0 % , ak k o r a T =IOOIOO = i és az 0 -
IOOIOO = 1,00
H a az i = 8 0 % , ak k o r a T =8O
IOO = o ,s és az 0 =IOO80 = 1,25
H a az i = 6 0 % , a k k o r a T =60
IOO = 0 ,6 és az 0 =IOO60 = 1 ,67
H a az i = 4 0 % , a k k o r a T =40IOO = 0 ,4 és az 0 =
IOO40 = 2 ,5 0
H a az i = 2 0 % , a k k o r a T =20IOO = 0,2 és az 0 =
IOO20 = 5 ,0 0
II. TÁBLÁZAT.
H a az i = 100% , a k k o r a T =IOOIOO = I és az 0 =
IOOIOO — 1
H a az i = 10% , a k k o r a T =10
IOOI
“ 10 és az 0 =IOO10 = 10
H a az i = 1 % , a k k o r a T =I
IOOI
~ IOO és az 0 =IOO
= IOO
H a az i — 0 1 0/W3A /Cl3 a k k o r a T =0,1IOO
I— IOOO és az 0 =
IOO= IOOO0,1
H a az i — 0 °/U ,0 3 a k k o r a T =0
IOO = 0 és az 0 =IOO
= oc0
E z a m e g h a tá ro z á s ta lá n n e m m in d en k i e lő tt világos, e z é r t bővebb m a g y a rá z a tra szorul. M i t is je len t a lo g a ritm u s?
í r ju k fe l a következő m é r ta n i s o r t :
10 100 1000 10 0 0 0 100 000 s tb .
U g y a n e z t a so r t így is f e l í r h a t ju k :
10i io-2 io3 IC* 103 seb.
( íg y o lv assu k : 10 az e g y e d ik e n , 10 a m áso d ikon stb .) A tíze s szám ok m e llé í r t kis szám okat kitevőknek n ev ezzü k , és a z t jelö li, hogy aa alapot (1 0 -e t) h án y szo r k e ll önm agával m eg szo rozn i, h o g y egy b izo n y o s m e g a d o tt szám o t, (jelen e se tb e n tiz e t, százat, e z re t stb .) k ap ju n k . P é ld á u l : 102 = 1 0 x 1 0 , aza z t iz e t ké tszer k e l1 önm agával m eg szo ro zn i, h o g y a százat m e g kap juk . V a g y az 1000-et íg y is fe lírh a tju k : 103, m e r t t íz e t h á ro m szo r k e ll önm agával m e g szo rozn i ( 1 0 x 1 0 x 1 0 ) , h o g y a z 1000-et m eg kap juk . E z e k s z e r in t :
101 = i o
1 0 2 = 1 0 0 I C 3 = 1 0 0 0 1 0 i = 1 0 0 0 0 IO 3 = 1 0 0 0 0 0 .
A b b a n az e se tb e n , h a a k ite v ő az ism ere tlen , a z t a (10-es a lap ú ) lo g a ritm u s seg ítségével h a tá ro z h a tju k m eg .* A m e n n y ib e n a r ra vagyunk k íváncsiak , h o g y 100-nak m e n n y i a logaritm usa, a k k o r m eg kell k e re sn ü n k a z t a szám o t, am ely m eg m u ta tja : a t íz e t h á n y sz o r k e ll önm agával m eg szo ro zn u n k , h o g y az e re d m é n y 100 legyen. E z a szám a 2 . A m it m o s t sz a v ak b a n e lm ond o ttu n k , az t íg y ír ju k f e l : lo g 100 = 2 (m ert 102 = 100). A ra ik o r n e m k e re k szám okkal kel! a lo g a ritm u s t k isz á m íta n u n k , a k k o r te rm észe te sen m á r n e m leh e t fe jbő l i ly e n egyszerűen k iszám ítan i az e re d m é n y t. E r r e va ló a logarit-
* Azt az eljárást, amikor keressük a kitevőt, logaritmus keresésnek nevezzük. Logaritmus alatt a kitevőt értjük.
3 6 7
iT = I
Io = .
i
T = íi
° = i
m u s tá b lá z a t. V izsgáljuk m e g m ost az a lá b b i e g y s z e rű ö sszeá llítá st:
log 10 = 1 log 1 0 0 = 2 log 1 0 0 0 = 3 log 10 0 0 0 = 4 log 100 0 0 0 = 5 stb.
E b b ő l lá tha tjuk , h o g y a mértani számsort (1 0 , 100 , 1 0 0 0 stb) a logaritmus segítségével átalakítottuk számtani sorrá ( ! , 2 , 3 , 4 , 5 stb .).
Jo g o s a n fe lvetődhet a z o lvasóban a k é rd é s , h o g y m ié r t kell ezzel a b o n y o lu l t szám ítási m ó d d a l m eg ism e rk ed n i? A m i n t m ajd rö g tö n l á t ju k , e n n e k csak az e lv é t k e ll m egjegyezni, g y a k o r la tb a n általában n e m le s z szükség a lo g a r i tm u s s a l való sz á m o lá s ra , m iv e l a fe k e te d é s i é r té k e k e t a d e n z ito m é te r sk á lá járó l e g y sz e rű e n leo lv a sh a tju k . (D e n z i to m é te rn e k nevezzük az o ly a n m érő m ű szerek e t, m e ly e k segítségével f é n y k é p é s z e ti filmek, le m e z e k , n y o m ato k s tb . f e k e te d é s i é r té k e it m e g á lla p íth a tju k . R észletes i s m e r te té s é r e egyik k éső b b i c ik k ü n k b e n k ité rü n k .) A k i a z o n b a n nem ism e ri le g a lá b b nagy v o n á so k b a n a fényáteresztés és f e k e te d é s közötti m a te m a t ik a i összefüggést, a z c s a k m ech an ik u san , d e so h a s e m érte lem szerűen fo g ja m unkájá t v é g e z n i.
A tovább iakban a z t fo g ju k b e b iz o n y íta n i, h o g y m ié r t célszerű a d e n z i tá s i értékekkel v a ló s z á m o lá s és m iért le n n e n e h é z k e s m e g m a ra d n i a lá tsz ó la g egyszerűbb tran szm issz ió v a l (v a g y re m issz ió v a i) való s z á m ítá s i m ó d m e lle tt? A z e g y ik o k , ami in d o k o lt tá tesz i a d e n z itá ssa l v a ló szám olást, hogy az emberi szem azt a fény
intenzitás-csökkenést (vagy h a ú g y te tsz ik , a z t a fe k e ted ésn ö v ek ed ést) látja egyenletesen változónak, amelyik mértani számsor szerint következik be. N e m lá tju k e g y en le te se n v á lto zó n ak p é ld áu l a z t a szü rk e-sk álá ró l k é sz íte tt fén y k ép észe ti r é te g e t , am elynek e lső m ez ő je a fé n y 9 0 % -á t, a m áso d ik a 8 0 % -á t, a h a rm a d ik a 7 0 % -á t s tb . en g ed i á t . E g y en le tesen v á lto z ó n ak lá tju k a zo n b a n a z t a film et, m e ly n e k fé n y á te re sz tő m ező i így v á lto z n a k : 1 0 0 % , 5 0 % , '2 5 % , 1 2 ,5% stb . (M é rta n i so r !)
M é rés tec h n ik a i sz e m p o n tb ó l is in d o k o lt v o lt a fe k e ted é s-szá m ítás b ev eze té se . A m e n n y ib e n az á tlá tszó ság seg ítségével ak a rn á n k k ifejezn i va lam ilyen á tn é z e ti kép n a g y o b b fek e ted ésű (k is fén y á te re sz tésse l ren d elk ező ) h e ly e it, csak ig e n k icsiny tö rtsz á m o k k a l tu d n á n k je lö ln i az á te n g e d e tt fény m e n n y isé g é t, am i szám ítása in k a t m e g n eh ez íten é . O ly a n e se te k b en , am ik o r k é t film e t kell e g y m á sra ille sz te n ü n k s ennek a sz e re léknek k e llen e ily m ó d o n a fé n y á te re sz tésé t m e g h a tá ro zn u n k , m é g k ö rü lm é n y eseb b sz á m ítá s t kellene v é g e z n ü n k . (T e g y ü k fe l, hog y az egy ik film tra n sz p a re n c iá ja 0 ,1 % , m íg a m ásik film é 0 ,0 8 % , s a z t a k a rju k m eg h a tá ro z n i, hogy a k é t film eg y m ásra h e ly ezése u tá n m en n y i a fé n y á te resz tés ? Ú g y ke llene k iszám ítan i, h o g y a 0 ,1 % -n a k v e n n é n k a 0 ,0 8 % -á t, am i igen la s sú szám ítás.)
Az o p a c itá ssa l való szám ítás h aso n ló an n e h é z kes len n e , m e r t e b b e n a re n d sz e rb e n igen m ag a s szám árték ek e t k a p u n k a n a g y o b b fén y e ln y e lé sű helyeken.
N ézzü k m e g ezek u tá n a z t a táb lá za to t, a m e ly a tran szm issz ió , az opacitás és a denzitás k ü lö n böző é r té k e it tü n te t i fel egym ás m elle tt.
III. t AblAzat.
T = 0 = 1 D = log OI í
h a i = 100 0//o TIOO
IOOI
IOO0 = = I
IOOD = log 1 = 0
h a i = 50 0 //o T
5 °IOO ~
1
2
IOOO = = 2
50D = log
(A0liCN
h a i = 25 % T 2A~ ~ IOO
I
4
IOO
0 - 25 = 4D = log 4 = 0 ,6
h a 1 = 12,5 0/ _ 12.5 _ I IOOO -= - = 8
12.5D = log
°x0II00
/o T ~~ IOO “ 8
ha i = 6,25 % T6.25
” IOO —
I
16
IOO0 = > = 1 6
6 .25D = log 16 = 1,2
h a 1 =■ C 0/ / 0 T0
“ IOO —0
IOO0 = —- = 0 0
0D = log 0 0 = 0 0
568
Röviden összefoglalva a fenti táblázat:T r a n s z m i s s z ió O p a c i tá s D e n s i t á s
1 ,0 0 0 1 00,500 2 0,30,250 4 0 , 60,125 8 0,90,063 16 1 ,2
0 , 0 0 0 OO OO
Figyeljük meg a fényáteresztés és a feketedés közötti igen érdekes összefüggéseket. A táblázat első sora azt mondja, hogy a T = 1, a D = 0. Szavakban kifejezve : annak a rétegnek, amely a fényt teljes egészében átengedi, feketedése nulla. Ez magától értetődő, mert ha a réteg az összes fényt átengedi, nem lehet semmi feketedése. A továbbiakban a fényáteresztőképesség mindig a felére csökken (0,5, 0,25 stb.), ugyanakkor a feketedési érték 0,3-del növekszik. Erre az összefüggésre még részletesen kitérünk. Annyit azonban már most is megjegyzünk, hogy éppen ez teszi feketedés-számításunkat igen egyszerűvé. Végül, amikor a T —- 0, azaz a fényáteresztés nulla, a feketedés végtelen nagy. Ez is érthető, magyarázatot felesleges hozzáfűzni.
Annak érdekében, hogy könnyebben érzékelhessük a denzitás számszerű értékeit, illetve hogy azokat magunk elé tudjuk képzelni, a következő összeállítást ajánljuk megjegyzésre :
1 0 0 %-os fényáteresztés nulla ieketedésnek felel meg, 10%-os fényáteresztés 1 feketedésnek felel meg, 1%-os fényáteresztés 2 feketedésnek felel meg, 0,1%-os fényáteresztés 3 feketedésnek felel meg.
Amint ebből az összeállításból is látható, a 2 D már meglehetősen magas feketedési értéknek felel meg (a fénynek mindössze 1%-át engedi át). így ebből is következtethetünk arra, hogy a vele való számítás igen egyszerű (nem kell nagy számokkal dolgozni). A szokásos árnyalatos fényképészeti rétegek maximális feketedése általában nem nagyon haladja meg ezt az értéket.
A III. táblázat denzitási adatait a logaritmus táblából kerestük ki. A megadott képlet alapján bármilyen fényáteresztőképességű réteg feketedési értékét kiszámíthatjuk. Gyakorlatban azonban erre nincs szükség. (Ha volna, nem lenne egyszerű számítási módszer.)
Minden feketedésmérést a gyakorlatban optikai vagy elektronikus feketedésmérővel (denzito- méterrel) végzünk. Ezeknek a műszereknek a skálája már eleve úgy van kalibrálva, hogy azon közvetlenül a feketedési értékek olvashatók le. (Lásd 3. ábra.)
Hátra van még annak magyarázata, miért előnyös denzitási értékekkel számolni. Egyik nagy előnye, hogy azok összeadhatók és kivonhatok. Összeadásra akkor kerülhet sor, amikor két filmet (pl. színkivonatot és maszkot) összeszerelünk és kíváncsiak vagyunk a két film együttes feketedésére. Legyen az egyik film valamely képrészének denzitása 1.25, a másiké 0.35.
3. áb ra . A d en z ito m é te r s k á lá já ró l k özve tlenü l leo lv ash a tju k a fe k e te d é s i é rté k e t.
A íilmszereléket nem kell még egyszer meg- mérnünk, hanem a két értéket összeadva megkapjuk a két film együttes feketedését: 1,25 + + 0,35 = 1,60 D . Kivonásra akkor lehet szükség, amikor valamely felvételnek az árnyalati terjedelmét kell maghatároznunk. Például : megmérve filmünk legsötétebb és legvilágosabb képrészeit, ezt kapjuk : 1,85 és 0,20. A kétértéket egymásból kivonva (1,85 — 0,20 = 1,65 D ), megkapjuk a felvétel árnyalati terjedelmét.
A feketedési értékekkel való számolás másik nagy előnye az, hogy 0,3 D emelkedésenként megkétszereződik a szükséges átvilágítási időtartam. Tegyük fel, hogy 1,8 D -ú negatívra 20 mp a helyes megvilágítási idő, akkor 2,1 D-ú negatívra kétszer annyi, azaz 40 mp, 1,5 D-ú negatívra feleannyi, azaz 10 mp lesz a helyes expozíció.
A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a denzitást közvetlenül a transzmisszióból is kiszámíthatjuk a következő képlet alapján : D =
1= log rj.. Ez azonban pontosan ugyanazt ered
ményezi, mintha az opacitásból vezetnénk le, ahol — mint tudjuk — képletünk így szó l: D = log O.
Az azonos eredmény így bizonyítható :Legyen a réteg fényáteresztése i — 1%.
Ekkor egyrészt
I 100D = log O = log = j log = log 1 0 0 = 2
másrészt
I I I D = log ry. = loe . . = log —& T “ i:J s 1 :1 0 0
1= io g 0 ,0 1 = ]° g 100 = 2
Egyszázalékos transzmissziónál tehát mindkét esetben azonosan 2 D -t kaptunk.
F é n y t e c h n i k a i e g ysé g ek
A megvilágítási jelleggörbe megtárgyalásához meg kell ismerkednünk a megvilágítás egységével, a lux-szal, illetve a lux-secundummal.
A fénytechnikai egységek közül már megbeszéltük, hogy a f é n y e r ő s s é g e g ysé g e a z ú j
3 6 9
g y e r t y a ( c a n d e la ) . E z o ly an 1 cm " f e lü le tű a b s z o lú t fekete te s t fé n y in ten z itá sá n ak 1/ 60 ad ré s z e , am elynek h ő m érsék le te m eg e g y ez ik a p la t in a o lv ad ásp o n tjáv a l, 1768° C -sza l.
V a lam ily en sz a b a d o n álló fén y fo rrá s (p l . izzó) a t é r m in d e n irá n y á b a egyen lően su g á ro z . H a a fé n y fo rrá s t 1 m su g a rú képzelt g ö m b k ö z é p p o n t já b a á llítjuk , a k k o r a g ö m b fe lü le t m in d e n p o n t ja egyen letesen v a n m egv ilág ítva. K é p z e le tb e n vág junk k i e b b ő l az 1 m su g a rú g ö m b fe lü le tb ő l 1 m -- t, a m e ly b e n az eg y ség ü l e lfogad o t t 1 cd e rő sség ű fén y fo rrás su g á ro z , akkor a z t m o n d ju k , h o g y a fényáram 1 lu m e n (je le : lm). A f é n y á r a m e g y s é g e t e h á t a z 1 lu m e n .
A m e n n y ib e n 1 lu m e n fé n y á ra m valam ely tá rg y (p l. a fé n y k ép ezen d ő e re d e ti ) 1 m --é t v ilá g ítja m eg , a tá rg y m eg v ilág ítási e rőssége 1 lux (je le : Ix). A m e g v i lá g í tá s e g y s é g e te h á t a z 1 l u x .
A m e g v i lá g í tá s i d ő t a r t a m á n a k eg ység e a l u x - s e c u n d u m , jele : I x s . E g y lx s az t je len ti, h o g y 1 lm fé n y á ra m 1 m 2 te rü le te t 1 m p -en k e re sz tü l v ilág ít m eg .
E z e k n e k a le g fo n to sa b b fén y tech n ik a i e g y sé g e k n ek ism ere té re m in d e n k é p z e tt k ép so k szo ro s í tó ip a r i szak em b ern ek sz ü k sé g e van.
(L eg k ö z e le b b a m eg v ilá g ítá s i görbe , a g a m m a é rté k , a fén y - és sz ín érz ék e n y sé g -m é ré s is m e r te tésév e l fog lalkozunk .)
N E M Z E T K Ö Z I S Z A K M A I H Í R E K
A lipcsei Andersen N exö Nyomda m e s t e r i m ü v e t
n y o m t a t o t t . E l k é s z í t e t t e a D ü r e r A l b e r t a l k o t t a
, , S z é l r a j z o k M a x i m i l i á n c s á s z á r i m a k ö n y v é h e z “ f a k
s z i m i l e n y o m a tá t . A c s á s z á r i im a k ö n y v i o p é l d á n y
b a n k é s z ü l t 1515 -b an a z a u g s b u r g i S c h ö n s p e r g e r -
n y o m d á b a n . A k i s p é l d á n y s z á m é s a m e r í t e t t p a p í r
h e l y e t t f e l h a s z n á l t p e r g a m e n is h o z z á j á r u l t e k ö n y v
n y o m d á i m e s t e r m ű é r t é k é n e k f o k o z á s á h o z . A z i m a
k ö n y v e g y ik p é l d á n y á t a c s á s z á r m e g b í z á s á b ó l
D ü r e r l á t t a e l s z é l r a j z o k k a l , a k i a z o k a t m ű v é s z i e s e n
ö s s z e e g y e z t e t t e a s z e d é s t ü k ö r r e l . A N é m e t D e m o k
r a t i k u s K ö z t á r s a s á g n y o m d a i p a r á n a k e z a l e g ú j a b b
m u n k á j a f é n y n y o m á s s a l k é s z ü l t .
A Nemzetközi Plakátévkönyv 146 o l d a l t e r j e d e
l e m b e n , 511 k é p p e l j e l e n t m e g ( V e r l a g G e r d , S t u t t
g a r t ) . A n e m z e tk ö z i p l a k á t m ű v é s z e t t e l f o g l a l k o z ó
m ű 27 o r s z á g l e g s z e b b p l a k á t j a i t m u t a t j a b e n e m
c s a k a g r a f i k u s o k , h a n e m a t i p o g r á f u s o k é p ü l é s é r e .
A Szovjetuniói)an tanulmányi látogatáson v o l t a k
a n y u g a t n é m e t n y o m d á s z o k , k i a d ó k é s g é p g y á r t ó k
e z é v o k t ó b e r é b e n . M e g t e k i n t e t t é k a h a t a l m a s s z o v
j e t n y o m d a i p a r i k o m b i n á t o k a t , a t u d o m á n y o s
k u t a t ó i n t é z e t e k e t is .
M . B. Rubin szovjet újító a l i n o t i p r e n d s z e r ű
s o r ö n t ő g é p h e z a u t o m a t i k u s sorkitöltő szerkezetet k o n s t r u á l t . A z e l m é s s z e r k e z e t a j o b b o l d a l i s a t u
p o f a e l m o z d í t á s á v a l l e h e t ő v é te s z i a k i m e n e t s o r o k
k i t ö l t é s é t .
N ém et könyvkiállítás Japánban. A z i d e i ő s s z e l
h a t j a p á n e g y e t e m i v á r o s b a n r e n d e z t e k n é m e t
k ö n y v k i á l l í t á s t , a h o l k b . 350 0 k ö n y v e t m u t a t t a k b e .
E z e n k í v ü l a m i l á n ó i , p á r i z s i , j o h a n n e s b u r g i é s
c a s a b l a n c a i n e m z e t k ö z i v á s á r o k a l k a l m á v a l is k i
á l l í t j á k a n é m e t k i a d ó k r e p r e z e n t a t í v t e r m é k e i t .
Grafikai Központ é p í t é s é t k e z d t é k m e g B e r
l i n b e n . A 9 e m e le t e s é p ü l e t b e n o ly a n k ö z é p é s k i s -
n y o m d á k t a l á l n a k e l h e l y e z é s r e , a m e ly e k j e l e n l e g
n e m r e n d e l k e z n e k m e g f e l e l ő ü z e m i h e l y i s é g g e l . A z
ü z e m i h e l y i s é g e k e n k í v ü l g o n d o s k o d n a k a k i a d ó i ,
p r o p a g a n d a , j a v í t ó m ű h e l y r é s z l e g e k b e r e n d e z é s é r ő l ,
t o v á b b á h e l y e t k a p n a k a p a p í r n a g y k e r e s k e d e l m i
v á l l a l a t o k is . A z é p í t é s i t e r ü l e t n a g y s á g a 2 0 3 0 0 m 2 .
A G r a f i k a i K ö z p o n t a l a p k ö v é t e z é v s z e p t e m
b e r é b e n h e l y e z t é k e l é s a j ö v ő é v ő s z é n m á r b e k ö l
t ö z h e t ő le s z .
Latin nyomdabetűk (Typograficka Pisma lati-
ková) címmel 453 o l d a l a s m ű j e l e n t m e g P r á g á b a n .
Ö s s z e á l l í t o t t a : O l d r i c h H l a v s a é s F r a n t i s e k S c d -
l a c e k . A r e n d k í v ü l m a g a s s z ín v o n a lú n y o m d a i k i
á l l í t á s ú k ö n y v g y ű j t e m é n y e a z E u r ó p á b a n é s A m e
r i k á b a n h a s z n á l a t o s é s f e l l e l h e t ő a n t i k v a - b e t ű k n e k .
K i i n d u l v a a 15. é s 16. s z á z a d ö r ö k b e c s ű á b é c é i b ő l ,
a z o l a s z é s n é m e t m ű v é s z e k é s b e t ű m e s t e r e k m i n
t á i b ó l , a k ö n y v t ö b b e k k ö z ö t t b e m u t a t j a A l d u s
M a n u t i u s , C l a u d e G a r a m o n d , F r a n c e s c o G r i f f o ,
J o h n B a s c e r v i l l e , P i e r r e D i d ó t , G i a m b a t i s t a B o d o n i ,
E r i c h W a l b a u m b e t ű i t . N e m c s a k a b e t ű k e t i s m e r
t e t i , h a n e m a z o k a t a z e s z t é t i k a i s z e m p o n t o k a t i s ,
a m e l y e k a m ű v é s z i t i p o g r á f i a a l a p j á t a l k o t j á k . A
k ü l ö n b ö z ő t í p u s ú b e t ű k á t t e k i n t é s é n é l e l s ő s o r b a n
a z i d ő t á l l ó t í p u s o k a t e m e l i k i , d e s z e r e p e l n e k a z
ö s s z e s r e k l á m - é s d í s z b e t ű f a j t á k is . A c s e h s z l o v á k
n y o m d a i p a r p o m p á s a l k o t á s á h o z , m e ly n e m z e t k ö z i
v i s z o n y l a t b a n is k i m a g a s l ó , s z e r k e s z t ő s é g ü n k m e l e
g e n g r a t u l á l .
A frankfurti nemzetközi könyvvásárt o k t ó b e r 5.
é s 1 0 - e k ö z ö t t t a r t o t t á k m e g . 23 o r s z á g 130 0 k i a d ó
j á n a k , t ö b b i k ö z ö t t a S z o v j e t u n i ó é s K í n a r é s z
v é t e l é v e l . A v á s á r o n h a z a i k ö n y v k i a d á s u n k is s z e
r e p e l t .
57 0
Pigmentpapírmentes rákeles mélynyomásB . G a s c h : P ig m e n tp a p ie r f r e i e r K a k e l t i e fd r u c k
DR. TÖLGYESI BÉLA
A pigmentpapírmentes és autotípiai mélynyomás- a m e ly n á l u n k c s a k h í r b ő l é s a s z a k i r o d a lo m b ó l
i s m e r e t e s - e g y i d ő s a j e l e n l e g i K l i c - f é l e e l j á r á s s a l .
A m é ly n y o m á s ú t t ö r ő i é s t e r j e s z t ő i , m i n t p l . d r . M e r
t e n s , e l e i n t e s z i n t é n e z e n a z ú t o n h a l a d v a p r ó b á l t á k
- a z a k k o r m é g t i t k o l t — K l i c - f é l e e l j á r á s t i s m é t
l é t r e h o z n i . K é s ő b b i a l k a l m a z ó i v i s z o n t a p ig m e n t
p a p í r é s a f o k o z a t i m a r a t á s b i z o n y t a l a n s á g á t i p a r
k o d t a k h a s z n á l a t á v a l c s ö k k e n t e n i .
B e v e z e t é s é t é s s z é l e s c b b k ö r ű e l t e r j e d é s é t a z o n b a n
- e g é s z e n a l e g u t ó b b i id ő k i g — h á r o m té n y e z ő h á t
r á l t a t t a : n e m s i k e r ü l t ü z e m b i z t o s á n m e g o ld a n i a
k é p f e l b o n t á s é s r é t e g f e l h o r d á s k é r d é s é t . E m e l l e t t a
p i g m e n t p a p í r m e n t e s é s a u t o t í p i a i m é ly n y o m ó - e l j á -
r á s o k e g y ik e s e m é r t e e l a p i g m e n t p a p í r t a l k a lm a z ó
K l i c - f é l e e r e d e t i m é ly n y o m á s l e v o n a t a i n a k s z ín - é s
á r n y a l a t g a z d a g s á g á t . A z i d ő k ö z b e n n a p v i l á g o t l á
t o t t s z á m t a l a n e z i r á n y ú k í s é r l e t és t ö r e k v é s - b á r a z
e l s ő k é t n e h é z s é g l e k ü z d é s e t e r é n tö b b - k e v e s e b b
s i k e r t é s e l ő r e h a l a d á s t é r t c l - a h a r m a d i k h iá n y o s
s á g o t n e m t u d t a t e l j e s m é r t é k b e n k ik ü s z ö b ö l n i .
A tö m e g - k é p s o k s z o r o s í t ó i , v a l a m i n t a c s o m a g o ló
i p a r i m é l y n y o m á s n a g y a r á n y ú f e j l ő d é s e e n n e k e l l e
n é r e a z u t ó b b i i d ő b e n t e c h n i k a i m e g o l d á s á b a n m é g is
a b i z t o n s á g o s a b b , b á r s z ín - é s á r n y a l a t g a z d a g s á g á
b a n g y e n g é b b a u t o t í p i a i é s p i g m e n t p a p í r m e n t e s
m é l y n v o m ó - e l j á r á s o k b e v e z e t é s e f e l é v e t t e a z i r á n y t ,
f ő l e g a z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n .
U g y a n i l y e n t ö r e k v é s s e l t a l á l k o z u n k - b á r s z e r é
n y e b b k e r e t e k k ö z ö t t - a k o n t i n e n s e n is . M a m á r
i t t i s n y i l v á n v a l ó v á v á l t , h o g y a m i n ő s é g i m é ly n y o
m á s t k é p v i s e l ő p i g m e n t p a p í r r a l d o l g o z ó m é ly n y o m ó -
c l j á r á s o k m e l l e t t v a n n a k o ly a n m u n k a t e r ü l e t e k is ,
m i n t p l . a c s o m a g o l ó i p a r i m é l y n y o m á s , a m e ly e k
s o k k a l b i z t o n s á g o s a b b a n é s t ö k é l e t e s e b b e n o ld h a tó k
m e g a u t o t í p i a i k é p b o n t á s s a l é s a f o r m a h e n g e r r e
k ö z v e t l e n ü l f e l v i t t f é n y é r z é k e n y r é t e g g e l , m i n t a
m é ly n y o m ó k e r e s z t r a s z t e r é s a p i g m e n t p a p í r a l k a l m a z á s á v a l .
N é m e t o r s z á g ú t t ö r ő e z e n a t é r e n , a h o l a jó l i s m e r t
„ B é k a “ ( R o c a ) é s a m o s t k i k í s é r l e t e z c t t „ U l t r a t e x “ -
e l j á r á s m e l l e t t a L i p c s e i K u t a t ó i n t é z e t f o g la lk o z i k
m á r h o s s z a b b i d e j e a p i g m e n t p a p í r m e n t e s é s a u t o
t í p i a i m é l y n y o m á s k é r d é s é n e k m e g o l d á s á v a l .
E n n e k a t ö b b é v i k u t a tó i m u n k á s s á g n a k a z e r e d
m é n y e i t f o g l a l j a m a g á b a n B . G a s c h , a z I n t é z e t k u
t a t ó m é r n ö k é n e k m o s t m e g j e l e n t : „ P i g m e n t p a p i c r -
f r e i e r R a k e l t i e f d r u c k “ ( P i g m e n t p a p í r m e n t e s r á k e l e s
m é ly n y o m á s ) c í m ű k ö n y v e , a m e l y n e k k i v o n a t o l t t a r
t a l m á t a z a l á b b i a k b a n i s m e r t e t j ü k :
A b e v e z e t ő b e n - r ö v i d f e j l ő d é s t ö r t é n e t i á t t e k i n
t é s u t á n - a m é l y n y o m ó - e l j á r á s e l ő n y e i t , i l l e t v e
h á t r á n y a i t t á r g y a l j a , s z e m b e á l l í t v a a m a g a s - é s o f f -
s e t n y o m á s s a l . M e g á l l a p í t á s a s z e r i n t - b á r a k ö z e l
m ú l t i d ő b e n a z u t ó b b i k é t e l j á r á s i s s o k a t f e j l ő
d ö t t - a m é ly n y o m á s e l ő n y e i t m é g m á i g s e m s i k e
r ü l t e l é r n i ü k .
A n a g y f o k ú s z ín - é s á r n y a l a t g a z d a g s á g , a n y o m ó
f o r m á k n a g y n y o m á s b í r á s a , a n y o m a t o k s z á r a d á s a
o l y a n d ö n t ő e l ő n y ö k , m e ly e k a m é ly n y o m á s j e l e n
é s j ö v ő b e n i f e j l ő d é s é n e k k o m o l y b i z t o s í t é k a i . E m e l
l e t t a z o n b a n n e m s z a b a d m e g f e l e d k e z n ü n k a k ö z
i s m e r t e n h á t r á n y o s t é n y e z ő r ő l : a p i g m e n t p a p í r h a s z
n á l a t á r ó l , v a l a m i n t a f o k o z a t i m a r a t á s b ó l a d ó d ó
b i z o n y t a l a n s á g r ó l , a m e l y i g e n s o k e s e t b e n g á t o l j a é s
z a v a r j a a z e l j á r á s f e n n a k a d á s n é l k ü l i , b i z to n s á g o s
m e n e t é t .
É p p e n e z é r t a p i g m e n t p a p í r m e n t e s a u t o t í p i a i
m é l y n y o m ó - e l j á r á s f e l a d a t a l e n n e , h o g y o ly a n ú j
m e g o l d á s s a l h e l y e t t e s í t s e a j e l e n l e g h a s z n á l t K l i c -
f é l e e l j á r á s t , a m e l y a z o n o s k é p h a t á s m e l l e t t , t e c h
n i k a i k i v i t e l é b e n l é n y e g e s e n b i z t o n s á g o s a b b l e n n e
e n n é l .
A z a u t o t í p i a i é s p i g m e n t p a p í r m e n t e s m é ly n y o m á s
e g y m á s t ó l s z é t v á l a s z t h a t a t l a n . S z á m t a l a n k u t a t ó é s
s z a k e m b e r f o g l a l k o z o t t m á r e d d i g is m in d a z
e g y ü t t e s , m i n d a z o k e g y m á s tó l f ü g g e t l e n m e g
o l d á s á v a l .
A z a u t o t í p i a i m é ly n y o m á s e g y i k ig e n n a g y e l ő n y e
— a m a r a t á s k ö n n y e b b s é g e m e l l e t t h o g y m i u tá n
a z e l v á l a s z t ó r a s z t e r k ö z ö k ( s t é g e k ) e l r o n c s o l ó d á s á -
n a k v e s z é l y e n e m á l l f e n n , a z íg y k é s z ü l t f o r m a
h e n g e r e k n y o m á s b í r á s a l é n y e g e s e n n a g y o b b a k e
r e s z t r a s z t e r r e l k é s z ü l t e k n é l . A s z é l e s e l v á l a s z t ó k ö
z ö k n e k a z o n b a n v a n e g y h á t r á n y o s k i h a t á s a i s : j o b
b a n é r v é n y e s ü l a p a p í r s z ü r k í t ő h a t á s a , c s ö k k e n n
k é p e k á r n y a l a t t e r j e d e l m e ( a m i e g y é b k é n t a z a u t o
t í p i a i s ík - é s m a g a s n y o m á s n a k is e g y i k j e l l e g z e t e s
s a j á t o s s á g a ) .
A n n a k e l l e n é r e , h o g y s z á m t a l a n a u t o t í p i a i m é ly
n y o m ó - e l j á r á s v a n m á r m a is g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s
b a n , a k é p b o n t á s m ó d j á v a l k a p c s o l a t b a n m é g m i n
d i g m e g o s z l a n a k a v é l e m é n y e k . A r e n d e s a u t o t í p i a i
r a s z t e r f e l v é t e l f e l h a s z n á l á s á v a l n y e r t k é p e k s ö t é t
á r n y a l a t a i u g y a n i s t e l j e s e n ö s s z e f o l y n a k é s íg y h i á n y
z a n a k a r a s z t e r c s é s z é k e t e l v á l a s z t ó ( r á k e l v e z e t ő ) f a
l a k . E z é r t t a l á l k o z u n k o ly a n i r á n y z a t t a l , a m e ly k ü
l ö n l e g e s ( m á l t a i k e r e s z t s tb . ) f o r m á j ú f é n y r e k e s z e k
a l k a l m a z á s á v a l k í v á n j a e z t a h i á n y o s s á g o t m e g o l
d a n i . M á s o k - m i n t p l . W i m m e r - o ly a n k ü lö n l e g e s
3 7 1
a u t o t í p i a i m é ly n y o m ó ( s k á l a ) r a s z t e r t s z e r k e s z t e t
t e k , a m e l y n é l m é g a s ö t é t r é s z e k b e n is k é p z ő d n e k
e l v á l a s z t ó k ö r ö k . A z i n t é z e t á l t a l k i d o l g o z o t t e l
j á r á s e g y i k u t a t s e m k ö v e t i . K é p b o n t á s á b a n t o
v á b b r a is m e g m a r a d a k e r e s z t r a s z t e r a l k a l m a z á s a
m e l l e t t . L e g f ő b b é r d e m e n e m is e b b e n r e j l i k , h i s z e n
h a s o n l ó m e g o ld á s s a l t a l á l k o z u n k p l . a B e k a - c l j á r á s -
n á l i s . A m i ú j , a z a p i g m e n t p a p í r m e n t e s m é l y
n y o m á s e g y e s h o m á ly o s e l m é l e t i p o n t j a i n a k t u d o
m á n y o s m e g v i l á g í t á s a , i l l e t v e t i s z tá z á s a .
A p i g m e n t p a p í r r a l d o l g o z ó e l j á r á s o k n á l - m i n t
i s m e r e t e s - a k r ó m k o l l o i d r é t e g f é n y é r t e ( f e l ü l e t i )
r é s z e i a z á t v i t e l a l k a l m á v a l a h e n g e r r e l k ö z v e t l e n
é r i n t k e z é s b e k e r ü l n e k , a f é n y n e m é r t e r é s z e k v i
s z o n t a z e l ő h ív á s k o r k i m o s ó d n a k . A p i g m e n t p a p í r
m e n t e s m é ly n y o m á s n á l e z z e l s z e m b e n f o r d í t o t t a
h e l y z e t , a m e n n y ib e n i t t a f o r m a h e n g e r r c l a c s e r z e t
t e n r é s z e k ju t n a k é r i n t k e z é s b e , m íg a f é n y é r t e f e l ü
l e t e k e f ö l ö t t f o g l a ln a k h e l y e t . I g e n s o k s z a k m a i v i
t á n a k v o l t a z o k o z ó j a a z i l y m ó d o n l é t r e j ö v ő „ e l ő -
h í v h a t a t l a n s á g “ . A z e d d i g ( l á t s z ó l a g i n d o k o l t ) f e l
f o g á s s z e r i n t u g y a n is a v a s k l o r i d o l d a t n a k , a c s e r
z e t t r é t e g e t k ö v e t ő e n , e g y c s e r z e t l e n , h o m o g é n z s e
l a t i n o n k e l l á t h a t o l n i a , a m i k á r o s a n b e f o l y á s o l j a a
r a s z t e r c s é s z é k m é ly s é g i é s é l e s s é g i a l a k u l á s á t . B .
G a s c h m e g á l l a p í t á s a s z e r i n t e z a z e l m é l e t c s a k r é s z
b e n h e l y t á l l ó . E l i s m e r i u g y a n , h o g y a p i g m e n t p a p í r -
m e n t e s e l j á r á s o k n á l a c s e r z e t l e n r é s z e k k e r ü l n e k
é r i n t k e z é s b e a f o r m a h e n g e r f e l ü l e t é v e l , d e e g y b e n
b i z o n y í t j a „ a z e l ő h í v h a t a t l a n s á g “ té n y é n e k t a r t h a
t a t l a n s á g á t . A m in t e z t m i k r o f e l v é t e l e i v e l i g a z o l j a ,
a z e l ő h í v á s r a , v a g y i s a c s e r z e t l e n r é s z e k e l t á v o l í t á
s á r a - h a k is e b b m é r t é k b e n is , m i n t a r e n d e s e l
j á r á s n á l - i t t is v a n m ó d , é s p e d i g a c s e r z e t t f e l ü
l e t e k e n k e r e s z t ü l ! A z i l y m ó d o n v é g r e h a j t o t t „ k ö z
v e t e t t “ e l ő h ív á s ( k i m o s á s ) e g y i k v e s z é l y e a z o n b a n ,
h o g y a r é t e g k ö n n y e n „ l e ú s z h a t “ a h e n g e r r ő l . E n n e k
m e g g á t l á s á r a io m i k r o n b a n á l l a p í t j a m e g a l e g n a
g y o b b r é t e g v a s t a g s á g o t é s i l y m ó d o n b i z t o s í t j a , h o g y
a r a s z t e r k ö z ö k c s e r z é s i m é l y s é g e te l je s e g é s z é b e n é r j e
e l a h e n g e r f e l ü l e t é t . A h e n g e r r e l k ö z v e t l e n ü l é r i n t
k e z ő c s e r z e t t h á l ó r e n d s z e r e s e t é b e n u g y a n i s a z e l ő
h í v á s c s a k a r a s z t e r p o n t o k t e r ü l e t é r e s z o r í t k o z i k ,
m í g a z e l v á l a s z t ó k ö z ö k s z e r e p e a „ r é t e g r ö g z í t é s s e l “
b ő v ü l .
V é g ü l a s z e rz ő a z i n t é z e t á l t a l k i d o l g o z o t t ú j
p i g m e n t p a p í r m e n t e s e l j á r á s t i s m e r te t i . E n n e k s ú l y
p o n t j á t h á r o m - e d d i g t e l j e s m é r t é k b e n m e g n e m
o l d o t t - r é s z m ű v e le t : a r é t e g f e l h o r d á s , a m á s o l á s
é s a m e g v i l á g í t á s t e l j e s e n ú j s z e r ű k i d o l g o z á s a k é
p e z i .
A p i g m e n t p a p í r m e n t e s m é l y n y o m ó - e l j á r á s o k a l
k a l m a z á s á n a k e g y i k l e g l é n y e g e s e b b a l a p f e l t é t e l e a z
e g y e n l e t e s e l o s z l a t á s é , a z o n o s v a s t a g s á g ú f é n y é r z é
k e n y r é t e g f e l h o r d á s á n a k b i z to s í t á s a . E l s ő s o r b a n
e z e n a l á t s z ó la g e g y s z e r ű t é n y e z ő n á l l v a g y b u k i k
a z e l j á r á s s i k e r e , h i s z e n , a m i n t a z e l ő z ő e k b e n l á t t u k ,
a io m i k r o n n á l v a s t a g a b b v a g y e g y e n l ő t l e n r é t e g e k
e s e t é b e n k ö n n y e n f e l l é p h e t a r é t e g - „ l e ú s z á s “ v e
s z é ly e . S z á m t a l a n p r ó b á l k o z á s s a l , i l l e t v e m e g o l d á s
s a l t a l á l k o z t u n k m á r e d d i g is e t é r e n . í g y p l . M e r
te n s a f e l m e l e g í t e t t , f o r g ó h e n g e r r e t ö r t é n ő f e l ö n t é s
s e l k í s é r l e t e z e t t ; a B e k a - e l j á r á s b a n v i s z o n t k e s k e n y
f e l h o r d ó v á l y ú f e l e t t f o r o g a h e n g e r . E m e l l e t t i s m e
r ü n k a z o f f s e t h e z h a s o n l ó „ k i f o r g a t ó s “ m e g o l d á
s o k a t is .
M i n d e z e n t a p a s z t a l a t o k é s h i á n y o s s á g o k f i g y e
l e m b e v é t e l é v e l s z e r k e s z t e t t é k m e g a z u t á n a z i n t é
z e tb e n a z ú g y n e v e z e t t g y ű r ű s r é t e g f e l h o r d ó e l j á r á s t ,
i l l e t v e k é s z ü l é k e t . E z e g y r u g a l m a s b e l s ő f a l l a l e l
l á t o t t k e t t ő s ( r é t e g f e l h o r d ó é s h ő s z a b á l y o z ó ) g y ű r ű s
t a r t á l y , a m e l y e t i n d u l á s k o r a f ü g g ő l e g e s á l l á s ú , z s í r -
é s o x i d t a l a n í t o t t h e n g e r f e l s ő r é s z é r e i l l e s z t e n e k ,
m a jd c s i g a s z e r k e z e t s e g í t s é g é v e l f o k o z a t o s a n s ü l
l y e s z t e n e k . E l ő s z ö r a g y ű r ű s t a r t á l y h ő s z a b á l y o z ó
r é s z é t t ö l t i k m e g f o r r ó v í z z e l é s e z z e l m e l e g í t i k f e l
a h e n g e r t k b . 4 0 C ° - r a . C s a k e z t k ö v e t ő e n k e r ü l
s o r a t u l a j d o n k é p p e n i r é t e g f e l h o r d á s r a , a m e l y a
t a r t á l y m á s i k r é s z é b e t ö l t ö t t 45 C ° - o s k á l i u m b i k r o -
m á to s z s e l a t i n - o l d a t s e g í t s é g é v e l t ö r t é n i k .
A f e l h o r d o t t r é t e g a z o n n a l s z i k k a d . V é g l e g e s s z á
r a d á s i i d e j e n e m t ö b b 10 p e r c n é l , a m i - s z ü k s é g
e s e t é n - v e n t i l l á t o r k ö z b e i k t a t á s á v a l - m é g m e g is
g y o r s í t h a tó .
A k é p á t v i t e l f o l y a m a t a - n é m i m ó d o s í t á s s a l -
m e g e g y e z i k a p i g m e n t p a p í r t a l k a l m a z ó e l j á r á s s a l .
E l ő s z ö r f i l m r a s z t c r t , m a jd e z t k ö v e t ő e n h a j l é k o n y
a l á t é t e n ( E k a l o n ) l e v ő s z e r e l é s t m á s o l n a k a h e n
g e r r e . A l e g n e h e z e b b k é r d é s a k ö z v e t l e n é r i n t k e
z é s , a z ú g y n e v e z e t t „ k o n t r a s z t “ b i z t o s í t á s a . H a s o n
ló a n a r é t e g f e l h o r d á s h o z , e t é r e n is s z á m t a l a n m e g
o ld á s i m ó d , i l l e t v e k í s é r l e t i s m e r e t e s . A z i n t é z e t i t t
is ú j a t a l k o t o t t . A z á l t a l a k i d o l g o z o t t „ v á k u u m o s
s z o r í t ó - f ó l i a “ a m e l l e t t , h o g y a r á n y l a g k is f e l ü l e t e t
t a k a r l e a h e n g e r b ő l , m é g n a g y o b b f o r m á k e s e t é b e n
is , t ö k é l e t e s é r i n t k e z é s t b i z t o s í t a h e n g e r é s a r a s z
t e r , i l l e t v e a h e n g e r é s a s z e r e l é s k ö z ö t t .
U g y a n i l y e n n e h é z f e l a d a t a z e g y e n l e t e s m e g v i l á
g í t á s k é r d é s e is . A h e n g e r e k h a j l í t o t t f e l ü l e t e u g y a n i s
n e m b i z t o s í t e g y e n l e t e s m e g v i l á g í t á s t a f e l ü l e t m i n
d e n p o n t j á n . E z e n m i n d e d d i g l e g t ö b b s z ö r a z ú g y
n e v e z e t t „ r é s “ m e g v i l á g í t á s s a l i p a r k o d t a k s e g í t e n i .
A z ú j e l j á r á s b a n m á r k é t k ü l ö n l e g e s , n a g y t e l j e s í t
m é n y ű , k é t o l d a l t f e l á l l í t o t t r e f l e k t o r a l k a l m a z á s á v a l
o l d o t t á k m e g e z t a k é r d é s t , d e t o v á b b i k í s é r l e t e k
f o ly n a k f é n y c s ö v e k e s e t l e g e s b e á l l í t á s á v a l is .
A m á s o l á s v é g e z t é v e l a h e n g e r t h i d e g v í z z e l l e
ö b l í t i k , m a j d 5 p e r c i g 4 0 C ° h ő f o k ú v í z b e h e l y e z v e
e l ő h ív j á k . E z u t á n s z o b a h ő m é r s é k l e t r e h ű t i k é s s z í
n e z ő f ü r d ő b e h e l y e z ik . A z e z t k ö v e t ő s z á r í t á s , l e
f e d é s é s m a r a t á s f o l y a m a t a m e g e g y e z i k a p i g m e n t
p a p í r t a l k a l m a z ó K l i c - f é l e m ó d s z e r r e l .
572
B e f e j e z é s ü l a s z e r z ő r ö v i d e n i s m e r t e t i a p i g m e n t -
p a p í r m e n t e s m é l y n y o m á s v á r h a t ó k i h a t á s a i t is .
L e g f o n t o s a b b e l ő n y é t a f o r m a k é s z í t é s b i z t o n s á
g o s s á g á n a k e l ő r e l á t h a t ó n ö v e k e d é s é b e n l á t j a . A p íg -
m e n t p a p í r k i i k t a t á s á v a l n a g y m é r t é k b e n c s ö k k e n a
m a r a t á s t b e f o l y á s o l ó k ü l s ő t é n y e z ő k s z á m a . B á r a
f o k o z a t i m a r a t á s t o v á b b r a is m e g m a r a d , a f o l y a
m a t b i z t o n s á g o s a b b é s e g y s z e r ű b b le s z . F o n t o s e l ő n y
a p a s s z e r b i z t o n s á g o s s á g á n a k e m e l k e d é s e is .
A p i g m e n t p a p í r n y ú l á s a m e g s z ű n i k , c s a k a s z e r e l é s
e s e t l e g e s m é r e t v á l t o z á s a o k o z h a t m é g n é m i z a v a r t ,
e z a z o n b a n - a t a p a s z t a l a t s z e r i n t - n e m j e l e n t ő s
m é r t é k ű . V é g ü l a m á s o l ó r é t e g k ü lö n l e g e s s a j á t o s s á
g á n a k m e g f e l e l ő e n , v a l ó s z í n ű l e g c s ö k k e n a r a s z t e r
r o n c s o l ó d á s v e s z é l y e is é s í g y e l ő r e l á t h a t ó l a g m a
g a s a b b l e s z a h e n g e r e k n y o m á s b í r á s a is , m i n t a p i g
m e n t p a p í r t a l k a l m a z ó K l i c - f é l e e l j á r á s b a n .
A s z e r z ő n e v e n e m i s m e r e t l e n h a z a i s z a k k ö r e i n k
b e n . , ,A r á k e l e s m é l y n y o m á s “ c ím ű s z a k k ö n y v é r e ,
v a l a m i n t 1 9 5 2 -b en B u d a p e s t e n e l h a n g z o t t : , ,A m é l y
n y o m á s f e j l ő d é s i i r á n y a i , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a p i g
m e n t p a p í r m e n t e s é s a u t o t í p i a i m é ly n y o m á s r a “ c í m ű
k o n g r e s s z u s i e l ő a d á s á r a m é g b i z o n y á r a ig e n s o k a n
e m l é k e z n e k . É p p e n e z é r t a z e l ő z ő e k b e n i s m e r t e t e t t
l e g ú j a b b m ű v é t c s a k a j á n l a n i tu d j u k m é l y n y o
m ó i n k n a k é s a m é ly n y o m á s i r á n t é r d e k l ő d ő k n e k .
A k ö n y v n e m f o l y a m a t o s t e c h n o l ó g i a i l e í r á s - b á r
ig e n s o k e r e d e t i r e c e p t e t i s k ö z ö l h a n e m s o k
e l m é l e t i f e j t e g e t é s s e l b ő v í t e t t tu d o m á n y o s i s m e r t e
té s . E m e l l e t t á t f o g ó k é p e t n y ú j t a z a u t o t í p i a i é s
p i g m e n t p a p í r m e n t e s m é l y n y o m á s f e j l ő d é s é r ő l é s
m a i á l l á s á r ó l , i l l e t v e a z i n t é z e t b e n k i k í s é r l e t e z e t t
ú j e l j á r á s f o n t o s a b b f á z i s a i r ó l é s b e r e n d e z é s i t á r
g y a i r ó l .
N E M Z E T K Ö Z I S Z A K M A I H Í R E K
A Szovjet Nyomdaipari Főigazgatóság a z O k t ó b e r i F o r r a d a l o m
4 0 . é v f o r d u l ó j á n a k t i s z t e l e t é r e a
k ö v e t k e z ő f e l a j á n l á s t t e t t e : a
n y o m d a i p a r é v e s t e r v é t h a t á r i d ő
e l ő t t , d e c e m b e r 2 4 - ig t e l j e s í t i é s
a t e r m e l é s i t e r v e t 18 m i l l i ó f o r i n t
é r t é k k e l n ö v e l i . A u g u s z t u s i - i g
53 m i l l i ó t a n k ö n y v e t á l l í t e l ő . 110
s z é p i r o d a l m i m ű v e t k é s z í t m a g a s
s z í n v o n a l ú k i v i t e l b e n 15,7 m i l l i ó
p é l d á n y b a n . S z á m o s n y o m d á t á t
s z e r v e z n e k a s z ín e s r e p r o d u k c i ó k
é s m ű v é s z i k i v i t e l ű k i a d v á n y o k
n a g y o b b m e n n y i s é g ű e l k é s z í t é s e
c é l j á b ó l . I n t é z k e d é s e k e t h a j t a n a k
v é g r e a t e r m e l é s i f o l y a m a t o k t o
v á b b i g é p e s í t é s e é s a d o l g o z ó k
m u n k a f e l t é t e l e i n e k j a v í t á s a é r d e
k é b e n . M o s z k v a , L c n i n g r á d , K a
l i n in , M i n s z k , S z a r a t o v n y o m d a
ip a r i d o l g o z ó i s z á m á r a l a k ó h á z a
k a t é p í t t e t n e k .
A D R U P A nemzetközi nyom da- és papíripari vásárt D ü s s e l
d o r f b a n l e g k ö z e l e b b 1958. m á j u s
3. é s 1 6 -a k ö z ö t t r e n d e z i k m e g ,
m e ly a l e g ú j a b b t e c h n i k a i f e j l ő
d é s t f o g j a b e m u t a t n i . A n n a k e l l e -
r e , h o g y a D R U P A k i á l l í t á s i t e
r ü l e t é t m e g n a g y o b b í t o t t á k , a v i
l á g m i n d e n r é s z é b ő l j e l e n t k e z ő
k i á l l í t ó k m á r m i n d e n h e l y e t m a
r a d é k t a l a n u l l e f o g l a l t a k .
Svájc nyotndaipara. 1 5 0 0 n y o m
d á b a n - a m e l y e k t ú l n y o m ó r é s z t
k i s e b b ü z e m e k - 25 0 0 0 f é r f i é s
10 0 0 0 n ő i m u n k a e r ő t f o g l a l k o z
t a t n a k . A f e j l ő d é s r e j e l l e m z ő ,
h o g y a l e g u t ó b b i 25 é v a l a t t a
d o lg o z ó k s z á m a m e g d u p l á z ó d o t t .
A k ü l ö n f é l e ú j s á g o k é s f o l y ó i r a
to k s z á m a : 1 7 0 0 . M i n d e n 3 5 0 0
l a k o s r a e g y n y o m d á s z j u t . A z
ü z e m e k b e n h á r o m s z o r a n n y i m e g -
á l l ó h e n g e r ű g y o r s s a j t ó j á r , m i n t
k é t f o r d u l a t ú g é p . J e l e n l e g 6 5 0
k é t f o r d u l a t ú g y o r s s a j t ó , 2 1 0 r o
t á c ió s g é p , 6 1 0 L i n o t y p e , 285 I n
t e r t y p e s z e d ő g é p , 255 M o n o t y p e
k o p o g t a t ó é s 2 0 0 ö n t ő , t o v á b b á
195 T y p o g r a p h s z e d ő g é p m ű k ö
d ik a s v á jc i n y o m d á k b a n . A n y o m
d á k k ö z ü l 6 0 l i t o g r á f i á i é s 2 0
m é ly n y o m ó ü z e m . A l i t o g r á f i á i
é s o f f s e t ü z e m e k b e n 5 0 0 , a m é l y
n y o m ó ü z e m e k b e n 2 0 0 g é p e g y s é g
v a n ü z e m b e n . A S v á jc b a n m e g
j e l e n ő 4 0 0 ú j s á g e g y h a r m a d a
n a p i l a p . E z e k h e t e n k é n t 6 . 7 , 12
é s 18 k i a d á s b a n je le n n e k m e g .
1 9 5 5 -b en 56 m i l l i ó f r a n k é r t é k b e n
e x p o r t á l t a k k ö n y v e k e t é s f o l y ó
i r a t o k a t . B a s e l b e n , Z ü r i c h b e n ,
B e r n b e n , S t . G a l l e n b e n é s L a u -
s a n n é - b a n s z a k i s k o l á k b a n f o l y i k
a s z a k k é p z é s . A s v á jc i n y o m d a
ip a r m i n ő s é g i m u n k á j á r a n a g y b e
f o l y á s t g y a k o r o l t J a n T s c h i c h o l d
é s R e i n e r I m r e h a z á n k f i a k ö n y v
m ű v é s z e k t e v é k e n y s é g e .
,,Wire M aster“ különleges k ö té szeti gépet fejlesztett ki a k o p p e n
h á g a i S a d o l i n & H o l m b l a d c é g
s p i r á l k ö t é s s z á m á r a . A z ú j K o m
b i - g é p e l v é g z i a p e r f o r á l á s t , a
s t a n c o l á s t , a d r ó t k ik é s z í t é s é t é s
a z ö s s z e f ű z é s t , v a g y i s a t u l a j d o n
k é p p e n i s p i r á l k ö t é s t . A g é p ó r á n
k é n t i t e l j e s í t m é n y e 150 d a r a b 1 8 0
m m h o s s z ú k ö n y v s p i r á l f ű z é s e .
A papír nyersanyagkérdése. E g y
n a g y a m e r i k a i p a p í r g y á r a l e g
u t ó b b i t í z é v b e n 30 m i l l ió f á t ü l
t e t e t t e l . E g y m á s i k p a p í r g y á r
1949 ó t a 23 m i l l i ó f á t ü l t e t e t t e l ,
e g y h a r m a d i k g y á r p e d i g a z t t e r
v e z i , h o g y é v e n t e 2 0 m i l l i ó f a
c s e m e te s z á m á r a l é t e s í t f a i s k o l á t .
373