móra ferenc Általános iskolamoracsepel.hu/site/wp-content/uploads/hpp.pdf · 4. speciális...
TRANSCRIPT
1
Móra Ferenc Általános Iskola
Helyi pedagógiai program
2011
2
T a r t a l o m
I. Nevelési program
1. A helyi pedagógiai program törvényi alapja 6 2. Az iskola arculata 6
3. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai
3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 7
3.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai 8
3.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 9
3.3.1 Tanítási órák 9
3.3.2. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli
foglalkozások formái 10
4. Speciális céljaink 12
4.1. Középiskolára való felkészítés 12
4.2. Művészetekre fogékony személyiség kialakítása 12
4.3. A természettudományok gyakorlat közeli oktatása 12
4.4. Magas szintű idegen nyelvoktatás 12
4.5. A hallássérült gyermekek integrált oktatása 13
5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 14
6. Az iskola pedagógiai programja és a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési
Feladatai 15
7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 17
7.1. A család 17
7.2. Az iskolai közösség 17
7.3. Az osztályközösség 17
7.4. A tanórán kívüli tevékenységek 18
8. A pedagógusok közösségei 18
8.1. Szakmai munkaközösségek 18
8.1.1. Fejlesztési feladatok 19
9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 19
9.1. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdő
illetve veszélyeztetett tanulók kezelése 19
9.2. Szűrések 19
9.3. A helyi fejlesztés lehetőségei 20
9.4. Intézményen kívüli segítségnyújtás lehetőségei 20
3
10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 20
11. A gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 21
12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 23
12.1. Az esélyegyenlőség érvényesülését segítő tevékenység 23
12.2. Prevenció 23
12.3. Felzárkóztatás 24
12.4. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal való foglalkozás 24
12.5. Fejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok 25
12.6. A magasabb évfolyamba lépés, továbbhaladás feltételei 26
12.7. Értékelés, minősítés alóli felmentés 27
13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 27
14. A taneszközök 28
15. A szülők- pedagógusok együttműködése 30
16. A tanulók- pedagógusok együttműködése 31
17. Egészségnevelési program 32
17.1. Az egészségnevelés feladata, célja 32
17.2. Egészségnevelés színterei 32
17.3. A mindennapos iskolai testedzés programja 33
17.4. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek 34
17.5. A segítő kapcsolatok színterei 34
17.6. Tájékoztató fórumok 35
18. A környezeti nevelés programja 35
18.1. A környezettudatosságra nevelés célja 35
18.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban 35
18.3. Jövőkép, alapelvek, célok 36
18.4. Tanulásszervezés és tartalmi keretek 36
18.5. Módszerek 36
19. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái 37
19.1. Az ismeretek számonkérésének formái 37
19.2. A tanulói teljesítmények értékelése 39
19.3. Szöveges értékelés 40
19.4. Osztályzattal történő értékelés 41
19.5. Modulok az oktatatásban 42
20. A magatartás és szorgalom értékelési módjai 43
21. A vizsgák formái 46
22. Írásbeli beszámoltatás külső szervek által (kerületi, fővárosi, országos) 46
4
23. Írásbeli beszámoltatás a tanárok által 46
24. A tanulók írásbeli/szóbeli értékelésének egyéb rendelkezései 47
25. A házi feladatokkal kapcsolatos elvek 48
26. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 48
II. A helyi tanterv
1. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. osztályig. 50
2. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. osztályig 51
3. A tantárgyak lehetőségei 51
4. Sajátos nevelésű tanulókkal - hallássérültekkel- való foglalkozás 55
5. Nem szakrendszerű oktatás megszervezése 5-6. évfolyamon 57
6. Műveltségi területekhez tartozó tantárgyak részletes óraterve 59
7. Részletes óraterv 61
8. Táblázat a műveltségi területek és a tantárgyak összefüggésére az 5-8. évf. 62
9. Kerettantervünk 63
10. Legitimációs záradék
5
Intézményi adatok
Az intézmény neve: Móra Ferenc Általános Iskola
OM azonosító: 035182
Székhelye: 1214 Budapest, Tejút u. 10.
Fenntartó: Budapest XXI. Kerület, Csepel Önkormányzata
Gazdálkodása: Részben önálló gazdálkodási intézmény
Alaptevékenysége: Általános iskolai feladatok nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyamig sajátos nevelési igényű gyermekek - hallási fogyatékos tanulók-
integrált oktatása 1-8. évfolyamig
6
1. A helyi pedagógiai program törvényi alapja
Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra –
az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit.
A pedagógiai program az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú
pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása.
A pedagógiai program magában foglalja:
- a nevelési programot, - a helyi tantervet.
Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart.
Szakaszai:
- az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,
- a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,
- a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák
meg: - az 1993. évi LXXIX.törvény a közoktatásról,
- a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet,
- a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.)
OM-rendelet, - a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának
irányelve kiadásáról, - a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről,
2. Az iskola arculata
1960-ban nyitotta meg kapuit a „régi Tejúti iskola” , Móra Ferenc nevét 1996-ban vette fel az intézmény.
Iskolánk az író nevét viselve adózik emlékének. A tőle származó idézet nevelési elvünk mottója: „A szeretet az élet”.
Legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy barátságos, családias, elfogadó, befogadó iskolai környezetben hozzájáruljunk a gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez, használható, versenyképes tudásához, hogy nyitott, érdeklődő,
kiegyensúlyozott lelkű, tudásra fogékony gyermekeket neveljük. Célunk, hogy a diákok megszeressék a tanulást, nyitottakká váljanak a világ
megismerésére. Az egészséges, rendszeres testmozgással járó aktív élet kialakításának szemléletére is
hangsúlyt fektetünk. A néptánc oktatásával a népzene és a népi mozgáskultúra, hagyományok megőrzését és átadását szeretnénk elérni.
7
Lehetőséget biztosítunk a tanórán kívüli rendszeres sportolásra.
1. osztálytól 6. osztályig lehetőség van napközi, 7-8. évfolyamon tanulószoba igénybevételére. A napközis nevelők kézműves foglalkozásokat szerveznek, szabadtéri játékokat tanítanak, megismertetnek hagyományainkkal, hogy minél gazdagabbá,
tartalmasabbá tegyék a mindennapokat. Alsó tagozatban alapvető célunk, a készség- és képességfejlesztés, hogy képesek legyenek a
felső tagozatban az eredményes tanulásra. Felső tagozaton folytatódik a képességek, készségek további mélyítése, megszilárdítása. Mindannyiunk érdeke, hogy tanulóink sikeresen folytassák középfokú tanulmányaikat, majd
boldoguljanak az életben. 1998 óta integrálunk nagyothalló gyerekeket. A hallássérült gyermekek halló társaikkal
tanulnak a mindennapokban, szurdopedagógus, fejlesztőpedagógus rendszeres segítségével. A dr. Török Béla Módszertani Intézettel való megállapodás alapján támogató szakmai
segítséget kapunk az intézménytől, közösen szervezett alkalmak keretében mélyítjük a nagyothalló tanulók segítését célzó tudásunkat. Elhivatottak vagyunk az ügyben is, hogy minél több szépséget mutassunk be hazánkból, ezért
lehetőség szerint évente erdei iskolát szervezünk az ország különböző tájain. Évente több alkalommal kirándulást, múzeum- és színházlátogatást.
Évente egy alkalommal szervezett Budapesti-séta során fővárosunk kulturális értékeit ismertetjük meg diákjainkkal. Művészeti alkotásokon keresztül is szeretnénk mélyíteni a kultúra iránti érdeklődésüket,
vonzódásukat. Iskolán belül rendszeres kiállításokat szervezünk. Több ezer kötetes könyvtár áll tanulóink rendelkezésére, ahol kutatómunkát végezhetnek,
elmélyíthetik tudásukat, kedvükre olvashatnak. Jól felszerelt számítástechnika termünkben folyik az informatika-oktatás.
3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
eszközei, eljárásai
3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei
A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól. Az oktatás a nevelés része. Alapelvek:
- Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában.
- Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket.
- Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit.
- A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza,
munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. - Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra
vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban.
- Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása.
- Fontos a kudarctűrő képesség fejlesztése. - A nevelésen és az oktatáson sugározzon át az élet és a természet szeretete, a
természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. - Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell
megteremteni, hogy az iskolában jól érezhessék magukat a gyerekek. - Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni.
8
- Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. - Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás.
- Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére.
- Célunk az, hogy a tanulókat a fenntartható fejlődés útján indítsuk el, ki kell alakítani a
felelősségérzetet a környezet iránt. - A kulcskompetenciák, a képességek, készségek megalapozása folytatódik az 5-6.
évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében. - A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek az oktató-nevelő
munkában - a tanórákon és a tanításon kívüli programokban (szakkörök, színház-
illetve múzeumlátogatások, erdei iskola) megvalósul. - A tanulási kudarcnak kitett tanulók számára a felzárkóztatást segítő foglalkozásokat
biztosítjuk.
3.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai
Célok, feladatok: - Az iskolában folyó oktató-nevelő munkának tehetséggondozó és felzárkóztató
programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakozását. - Gondoskodni kell:
az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál,
tanulási kudarcok megelőzéséről, a sikeres beilleszkedés elősegítéséről,
a szociális helyzetből adódó hátrányok kompenzálásáról, önismeret fejlesztéséről, önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek
kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.), a testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle
sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg, a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről, arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi
feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való
fegyelmezett viselkedésre egyéni sajátosságok elfogadásáról, egyéni bánásmódról, sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vételeléről.
- Fontos: a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére,
udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés,
az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint
a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. Magyarország megismerése, szeretete,
a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése.
- A tanulók legyenek képesek:
saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket.
az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani,
9
3.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói
aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból:
- Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül.
- Az eljárásoknak, eszközöknek igazodniuk kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, és képességeikhez.
- Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia
kialakításához. - Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a
problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie.
- A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom
erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának.
- Fontos:
a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos alkalmazása, az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban.
- Módszerek: a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés,
tudatosítás, stb.),
a tevékenység megszervezésének módszerei (ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.),
magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.).
3.3.1. Tanítási órák
A választható tantárgyak órakeretei a következőképpen alakulnak:
Alsó tagozat: 1. évfolyam: 1 óra matematika + 1 óra idegen nyelv
2. évfolyam: 1 óra matematika + 1 óra idegen nyelv 3. évfolyam: 1 óra matematika + 1 óra idegen nyelv 4. évfolyam: 1 óra matematika + 1 óra magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelvi órák az alsó tagozatban:
1. évfolyam: heti 1 óra 2. évfolyam: heti 1 óra
3. évfolyam: heti 1 óra 4. évfolyam: heti 3 óra
Felső tagozat: Az idegen nyelvet csoportbontásban, évfolyamonként, 3 illetve 5 órában tanítjuk.
10
3.3.2. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái a) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások
- Fontos, hogy:
az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek
fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön sor az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók
gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék,
A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és
az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevelőtestülete dönt.
b) Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások
A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik -, az iskolákban tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik.
- Napközis foglalkozás Az intézmény biztosítja a tanulók teljes ellátását (reggeli, ebéd, uzsonna) és felügyeletét 17
óráig. A napközi által nyújtott programokban az étkezés igénybe vétele nélkül is részt lehet venni. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai
munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalja a játszóházat,
sportversenyeket, mozi- és színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak.
- Tanulószobai foglalkozás
A tanulószobai foglalkozást igény szerint szervezzük meg. A tanulószobai foglalkozás keretében a pedagógus a felső tagozatos gyerekek számára
biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését. c) Versenyek, vetélkedők
A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.)
versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók kerületi, fővárosi és országos tanulmányi,
művészeti versenyeken is részt vehetnek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik.
d) Diákönkormányzat
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló
diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
e) Tanulmányi kirándulások
Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az
osztályok számára évente egy alkalommal – amennyiben igény és szülői támogatás van, akkor több alkalommal - tanulmányi kirándulást szervezhetnek.
11
f) Hagyományőrző tevékenységek
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: a Magyar kultúra napján, névadónk, Móra Ferenc halálának évfordulóján (febr. 8.), a Költészet napján, március 15-én, október 6-án, október 23-án. Hagyományunkhoz híven megrendezzük
a szüreti mulatságot, az alapítványi bált, karácsonykor betlehemezünk, farsangot, Móra-napot tartunk.
g) Erdei iskola
Az erdei iskola a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segíti az iskola falain kívül. Kitágítja a diákok ismeretkörét szülőföldjükről. Kiemelkedő szerepet tölt be a
környezeti nevelésben, a természettudományos módszerek gyakorlati alkalmazásában. Elősegíti érdeklődésük felkeltését a természeti szépségek, kulturális kincseink iránt.
Programjainkat úgy állítjuk össze, hogy diákjaink az erdei iskola ideje alatt megismerkedhessenek Magyarország természeti értékeivel, adottságaival, történelmével, élővilágával, hagyományaival, népszokásaival.
Az erdei iskola kiváló lehetőséget biztosít a projektmunkára.
Erdei iskola akkor szervezhető, ha az osztály 2/3-a jelentkezik rá. Kt. 114.§ (4) pontja alapján az iskolai szülői szervezet és az iskolai DÖK meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet az erdei iskola megvalósulásánál a szülő önerőből fedez.
h) Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a tananyag elsajátítását segíthetik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett
csoportos látogatások, rendkívüli múzeumi órák.
i) Szabadidős foglalkozások A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a
nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülő anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások,
táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes.
j) Iskolai könyvtár
Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a könyvtárban tanórán és tanórán kívül is.
k) Hit- és vallásoktatás
Az iskolákban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson
való részvétel a tanulók számára önkéntes.
12
4. Speciális céljaink
4.1. A középiskolára való felkészítés
Iskolánk célja a középiskolára történő felkészítés. Törekszünk annak a képességnek a kialakítására, hogy az önismeret, az önmegvalósítás azon a fokán legyen minden tanulónk a
8. osztályban, hogy képes legyen céljait megfogalmazni, érdeklődését és vágyait a lehetőségeivel összhangba hozni.
4.2. Művészetekre fogékony személyiség kialakítása
Fontos számunkra, hogy művelt, kulturált, nyitott fiatalokat neveljünk: színház, mozi, múzeumlátogatással, kiállítások megtekintésével, erdei iskola szervezésével.
4.3. A természettudományos tantárgyak integrált oktatása
Alapvető természettudományos módszerek elsajátítása, rendszeres alkalmazása: megfigyelés, leírás, mérés, kísérlet.
A természeti jelenségek megfigyelése, rögzítése írásban. Alsó tagozatban perceptuális tanulás, felső tagozatban verbális tanulás kerüljön előtérbe.
Az élő és élettelen környezet egyszeri és folyamatos megfigyelése, tapasztalatok
rögzítése. Összefüggések keresése, összefüggések feltárása, azonosságok-különbözőségek
megfigyelése az élő és élettelen környezetben, a természetben zajló folyamatokban. A tanulókkal megismertetjük a természet és a társadalom legfontosabb folyamatait,
változásait, sajátosságait.
A természettudományos módszerek alkalmazásának eredményeképpen jön létre a fogalomalkotás.
Célunk, hogy a gyerekek lássák meg, a megismerésnek két útja van: indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás, dedukció: a már megismert tényekből a következtetés levonása.
Az emberi szervezet, az emberi test életműködésének oktatásához kapcsolódva történik meg az egészséges életmód, életvitel tudatos alakítása.
A hazai és más tájak jellemző élővilágát az alapvető ökológiai ismeretek beépítésével, a földrajzi ismeretekhez kapcsolódva ismertetjük meg.
Tapasztalati úton segítjük a környezetben megjelenő, és a mindennapi
tevékenységekben felhasznált anyagok sajátságainak, alkalmazásainak megértését. Felkeltve a tanulók érdeklődését a környezetük iránt kialakítjuk bennük a természet
megismerésének, szeretetének igényét. Megismertetjük a gyerekeket a fenntartható fejlődés alapjaival, alkalmazásával a
mindennapokban (pl.: elem- PET palackgyűjtés, stb.).
4. 4. Magas szintű idegennyelv-oktatás
Célunk, hogy tanulóink idegen nyelvi kommunikációs képessége fejlődjön:
Cél: használható nyelvtudás megszerzése, amely a sikeres kommunikációt jelenti. Mérése, értékelése a négy nyelvi alapkészségen (beszédértés, beszédkészség,
olvasásértés, íráskészség) keresztül valósulhat meg. Általános iskolás korban kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, megalapozni a
későbbi nyelvtanulást. Folyamatos tehetséggondozás
13
Felkészítés a PITMAN angol nyelvvizsgára. Alaposan felkészüljenek diákjaink a középiskolára.
A lemaradó, gyengébb képességű tanulókat felzárkóztató foglalkozásokon fejlesztjük.
4. 5. A hallássérült gyermekek integrált oktatása
A Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján
vesszük fel az integráltan nevelhető nagyothalló gyermekeket. Az integrált oktatásban résztvevő tanulókat szurdopedagógus, logopédus az egyéni szakvéleményben előírt óraszámban fejleszti.
Együttnevelés elfogadása/elfogadtatása és ennek érvényesítése a teljes nevelő-
oktató munkában.
A tanulók gondolkodásának alakítása oly módon, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók egyenrangúak társaikkal.
Integrálódás elősegítése a – nevelő-oktató munkába és a társadalmi környezetbe – az ezt elősegítő speciális tevékenységek segítségével.
A fejlesztő foglalkoztatás személyes (szakértői véleményben foglaltak alapján
gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) és tárgyi feltételeinek (pl.
fejlesztő-szoba) biztosítása.
A tanulók, tanulócsoportok szükségleteihez igazodó, sérülés-specifikus eljárások, időkeret, eszközök, speciális eszközök, módszerek, terápiák alkalmazása.
A tanulók, tanulócsoportok szükségleteihez igazodó, sérülés-specifikus eljárások, időkeret, eszközök, speciális eszközök, módszerek, terápiák alkalmazása.
A sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmak.
Toleráns, differenciált, fejlesztő értékelés (pl. portfolió alkalmazása), elsősorban az önmagához mért fejlődés értékelése.
Elfogadó, befogadó környezet kialakítása; társadalmi beilleszkedésük sérülés-
specifikus szempontú támogatás.
Óvoda-iskola átmenet támogatása,
A célok megvalósulását támogató tanulásszervezési eljárások (pl. projekt, témahét), kooperatív technikák alkalmazása.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása, fejlesztése magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességeket kíván a pedagógustól, aki:
a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos
nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;
a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti - a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói
teljesítmények elemzése alapján szükség esetén -, megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;
egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;
14
együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező -
gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;
javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása
stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök
kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk
alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények
értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó
módszerváltásokra; együttműködik több pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó
pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
Az integrált nevelés-oktatás során együttműködünk a Dr. Török Béla Módszertani Intézet
utazó gyógypedagógiai hálózat szurdopedagógusaival, a kerületi Nevelési Tanácsadó fejlesztőpedagógusával, pszichológusával és a Mészáros Jenő Általános Iskola logopédusával. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A Nemzeti alaptantervben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az
ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki
személyiségüket. A pedagógus egyik legfontosabb feladata a fejlődésben lévő gyermek egész személyiségét
sikeresen formálni. Célunk, hogy az oktató-nevelő munka eredményeképpen tanulóink a 8. évfolyam végére a következő személyiségjegyek alapjaival rendelkezzenek, melyre a későbbiekben építeni
tudjanak:
- önállóság, - alkalmazkodás,
- kreativitás, - képesség az érzelmi harmóniára,
- türelem, céltudatosság, - küzdőképesség, - figyelem- és gondolkodás-összpontosítás,
- kulturált magatartás felnőttekkel és társakkal szemben, - segítségnyújtás,
- humanizmus, - tolerancia,
- nyitottság, - konfliktusmegoldó képesség.
15
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok
- Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia: változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie,
amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt
egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az
akaratukat.
- Figyelmet kell fordítani: a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására,
az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában),
az egészséges, edzett személyiség kialakítására, az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés
igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek
kialakulásának megelőzésére (pl.: drogprevenció, stb.).
- Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához: a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló
cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, ápolására,
megbecsülésére, az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetésére.
- A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie.
- A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész
személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia.
- Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,
hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.
6. Az iskola pedagógiai programja és a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai
A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik
a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.
Énkép, önismeret
Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és
az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.
16
Hon- és népismeret
Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti
önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő nemzetek, népcsoportok, etnikumok értékeinek, történelmének,
hagyományainak megismerése, megbecsülése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a
civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő
beállítottság és motiváltság szükséges.
Gazdasági nevelés
A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős részét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják
a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.
Környezettudatosságra nevelés
A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására,
elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a fenntartható fejlődést. A papírgyűjtéssel, használt elemgyűjtéssel is a környezettudatos szemlélet kialakítását szorgalmazzuk. Az iskolakertben célunk a növények gondozásával a környezet szeretetének
mélyítése.
A tanulás tanítása
A nevelés-oktatás során törekednünk kell arra, hogy a tanulók minél több tanulástechnikai módszerrel, stratégiával megismerkedjenek, hogy azokat a tanulási folyamatban hatékonyan,
eredményesen alkalmazni tudják.
Testi és lelki egészség
Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív
beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.
17
Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire
Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a
képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális
és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.
7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése,
felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől.
Tanítási órán, tanórán kívüli foglalkozáson a pedagógus olyan feladatot adjon, olyan pedagógiai helyzeteket teremtsen, olyan programokat válasszon és szervezzen, melyeknek
során a gyermek személyisége és közösségi magatartása a kívánt irányban fejlődik.
Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekhez, az lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető
feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása.
7.1. A család
A legalapvetőbb közösség a család, ahova a tanuló tartozik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni,
alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap az iskola és az osztályközösség is.
7.2. Az iskolai közösség
A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a
diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra.
7.3. Az osztályközösség
A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális elemeken túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek.
Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy szerepet játszik a közösség,
mivel a kortársak hatnak legerősebben egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a
tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.
18
Az osztályközösség feladata:
- valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, - az egyéni értékek felismerése, - egymás tiszteletben tartása,
- egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, - a tolerancia, az empátia,
- társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, - mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.
A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályfőnök szerepe. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos, hogy a család és
az iskola azonos alapelveket valljon a nevelésben, s a szülő támogassa gyermekét, együttműködjön az iskolával. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az
esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.
7.4. A tanórán kívüli tevékenységek
A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók.
Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek:
- szakkörök, tanfolyamok - táborok, - környezetvédelmi akciók, kertészkedés (iskola, környék stb.),
- gyűjtési akciók (papír, használt elem, PET palack…).
Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások
A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződhetnek. Ide tartoznak: a diákszínpad, a szakkörök, az előkészítők
és a sportkörök. A tanév elején meghirdetett szakkörökre a szaktanároknál lehet jelentkezni. A szakkör megfelelő létszám esetén szervezhető.
Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos
beleegyezésével szervezhet. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az intézményvezető hagy jóvá.
8. A pedagógusok közösségei 8.1. Szakmai munkaközösségek
A pedagógusok szakmai munkaközösséget alkotnak.
Feladatuk:
Minőségi, magas szintű oktató-nevelő munka megvalósítása.
19
Módszertani kultúra fejlesztése. Fejlesztési irányok meghatározása, elvégzése.
A végzett munka figyelemmel kísérése. Az adott szakterület koordinálása. Munkaközösségek:
alsós pedagógiai
napközi humán reál
8.1.1. Fejlesztési feladatok:
hatékonyabbá, megvalósíthatóbbá kell összeállítani a programokat még jobban kell törekedni az egyenlő teherviselésre
szélesíteni kell a munkaközösségek javaslattevő jogkörét javítani a közösségek közötti információáramlást a munkaközösségek tegyenek javaslatokat az elvégzett klímatesztekben
megfogalmazott problémák megoldására vizsgálják felül az elfogadott programot és tantervet, vitassák meg és a megjelölt
időben terjesszék elő a módosításra tett javaslatokat
9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
A Közoktatási Törvény 1993. évi LXXIX törvény és végrehajtási rendelete (11/ 1994. MKM rendelet) szabályozza, hogy a beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő, vagy fogyatékosságban szenvedő gyermeknek kitől és milyen segítséget kell kapnia.
9.1. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése
Feladatok: - Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési,
magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. - A beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeket az iskolapszichológus is
segíti. Ha szükséges, további szakemberhez irányítja őket.
- Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára.
- A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk.
- Lehetőséghez mérten biztosítani kell a bontott csoportban vagy nívócsoportban történő oktatást magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakból.
9.2. Szűrések
Már az iskolába lépés utáni hónapokban elvégzi az iskola fejlesztőpedagógusa az elsősök
szűrését – a tanuláshoz szükséges képességek felmérése – és a fejlesztésre szoruló gyermekekre javaslatot tesz.
20
9.3. A helyi fejlesztés lehetőségei
Részképesség zavarok enyhítésére fejlesztőpedagógus működik az iskolában.
A gyermek lelki, tanulási problémáival pszichológushoz is fordulhat.
9.4. Intézményes segítségnyújtás A probléma felismerése után a tanulót ismerő szakemberek – tanító, tanár, fejlesztő
pedagógus, gyermekvédelmi felelős – konzultálnak, majd javaslatot tesznek a megoldásra: - kapcsolattartás a szülővel, - visszajelzés a gyermek előmeneteléről, fejlődéséről, közös megoldás keresése.
Ezek intézményes formái:
Nevelési Tanácsadó
Szakértői bizottságok
Csepeli Szociális Szolgálat Gyermekjóléti Központ
más segítő szervezetek
A szakértői vélemények alapján a szülővel egyeztetve tesszük meg javaslatunkat a probléma
megoldására.
Felelősök: - gyermek-és ifjúságvédelmi felelős - osztályfőnök
10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás a pedagógusnak az a tevékenysége, amely lehetővé teszi a tehetség
felismerését, kibontakoztatását. A tehetséggondozásban az iskolának, a kortársaknak és a családnak egyaránt fontos, egymást segítő, kiegészítő szerepe van.
A tehetséges tanulót átlag feletti képességeiről, feladat-elkötelezettségéről, kreativitásáról lehet felismerni. Ezek az életkor előrehaladásával egyre differenciáltabban jelentkeznek. A
tehetséget nem mindig könnyű felismerni, ugyanis ezek a gyerekek nem mindig jó tanulók, nem mindig koruknak megfelelően érettek, sőt lassan kibontakozóak is lehetnek.
Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. Minden gyereknek meg kell kapnia a
lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelő teljesítményt nyújtson. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok az átlagnál nagyobb, saját
szintjüknek megfelelő terhelést kapjanak. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal, a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel
és szakemberekkel.
A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében:
- a korai felismerés,
21
- a tehetségek számbavétele, - a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés
színtereinek meghatározása.
A tehetséggondozás szervezett formái:
- tanóra keretén belül - tanórán kívül - versenyeken
A tehetségfejlesztés módjai tanórán belül a következők lehetnek:
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés,
- az idegen nyelv emelt szintű oktatása, - csoportbontás, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata, - a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal,
- személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, - a viselkedéskultúra fejlesztése, - elismerés, motiválás,
- személyre szabott feladatok.
A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül:
- versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), - a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók
megfelelő fejlesztéséről, - tehetséggondozó szakkörök, - iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok,
- szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), - az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes,
multimédiás tanuló programok).
11. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok
A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §-a rendezi.
Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,
megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez együttműködést feltételez a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel.
Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekvédelmi felelős tevékenykedik.
22
A gyermekvédelmi felelős alapvető feladata:
A gyermekvédelem feladata, hogy a tanulót körülvevő elsődleges környezet (család) és a másodlagos környezet (iskola) harmonikus együttműködését segítse, támogassa, a konfliktusokat megelőzze, a problémák megoldását segítse.
Ezen kívül:
- a pedagógusok gyermekvédelmi munkájának segítése,
- a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
- családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése,
- a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése,
- tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,
- együttműködés: az osztályfőnökkel és a pedagógiai munkaközösség vezetővel,
az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai:
Iskolai szinten a teendőket a gyermekvédelmi felelős koordinálja.
- a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, - a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az
iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, - a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása
igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), - segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és
anyagi helyzetétől függően,
- a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.
Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:
- a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,
- az okok feltárására, - az okok megszüntetésére.
A gyermekvédelmi felelős munkájába három problémakör tartozik:
- családi gondokkal küzdő gyerek
- szociálisan rászoruló gyerek - pszichés zavarral, képességhiánnyal küzdő gyerek
Ez a három terület sokszor összefügg egymással. A cél a prevenció, a problémák megelőzése.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola
a Csepeli Szociális Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat.
23
Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a
veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.
Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - az indulási hátrányok csökkentése, - a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel
kísérése, - a felzárkóztató foglalkozások,
- az iskolai étkezés lehetősége, - a tanulószobai és napközis foglalkozás,
- az egészségügyi szűrővizsgálat, - az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, - a családi életre való nevelés,
- a személyes és egyéni tanácsadás, - a szülőkkel való együttműködés,
- tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, - a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek), - a szenvedélybetegségek megelőzése.
12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Közoktatási Törvény 30.§ és 41.§. szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, tanuló
tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.
12.1. Az esélyegyenlőség érvényesülését segítő tevékenység
Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregáció mentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű
érvényesülését. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása – az SNI, a BTM, illetve a hátrányos helyzetű (és HHH) gyermekek – hátrányok kompenzálása és az
esélyegyenlőség előmozdítása.
12.2. Prevenció
A tanulók szűrése, felmérés, vizsgálat kezdeményezése, szakvélemények elemzése.
Folyamatos kapcsolattartás a kerület óvodáival, a rászoruló gyermekek problémájának esetleges nyomon követése/ korai felismerése, diagnosztizálása.
Az 1. osztályos tanulók DIFER mérése a tanév I. félévében, szükség esetén vizsgálat kezdeményezése.
Tanév eleji felmérések alkalmával osztály szintű/tantárgyi felzárkóztató programok
készítése a tanmenetekben. Folyamatos együttműködés a Nevelési Tanácsadóval.
Különleges gondozásba vétel esetén kompetens szakemberek (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, speciális szakember) segítségével
együttműködve a fejlesztés tervezése és végzése
24
12.3. Felzárkóztatás
A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai
differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. A tanulási kudarcok csökkentését, a további tanulói életút sikerességét csak az egyéni
haladási ütemet lehetővé tevő alternatív oktatásszervezés: a projektoktatás, a kooperatív tanítási, tanulási technikák alkalmazása biztosítja.
Korrepetálás, kompenzáló nevelés, fejlesztés-, terápia-, egyéni bánásmód, differenciálás biztosítása.
Az osztályfőnök, szaktanárok kiemelt, támogató, segítségnyújtó szerepe. A tanórai munkában megnő a differenciálás különböző módszereinek szerepe.
A tanítók, szaktanárok tanmenetüket kiegészítve felzárkóztatási tervet készítenek. Valamennyi tantárgyat oktató pedagógusnak feladata a saját szakterületén az általános
és speciális tanulási módszerek, technikák megismertetése a tanulókkal, valamint a
szülők bevonása a helyes módszerek elsajátítása, az otthoni foglalkozás érdekében.
12.4. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal való foglalkozás
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították (30.§. (1.)
A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének
rendellenessége okán tartós és súlyos rendellenességgel küzd
A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenessége okán súlyos
rendellenességgel küzd
Hallássérült tanulók A hallássérült tanulók
akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az
idegrendszer különféle eredetű, öröklött, vagy korai életkorban
szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A hallás fogyatékosság diagnosztizálása első-
sorban orvosi, gyógypedagógiai feladat. Az SNI tanulók számára a
megfelelő habilitációs és rehabilitációs, valamint fejlesztő foglalkozásokat képzett szakemberek
tartják (szurdopedagógus, szurdolo-gopédus, gyógypedagógus, fejlesztő-
pedagógus), valamint szükség esetén pszichológus. A fejlesztés egyénre szabott a szakértői véleményben
foglaltaknak megfelelően, amelyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek
tanulónként a feljegyzésben szereplő szakemberek.
A részképesség zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet
csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb
visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe.
Diszlexia
A tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligencia szinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer
sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti
okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával.
Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok
kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség. Más
tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata.
A diszkalkulia különböző számtani műveletek,
matematikai jelek, kifejezések szabályok megértésének, a számjegy, számkép
felismerésének, egyeztetésének, grafikus
25
ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok
azonosításának nehézsége, más iskolai teljesítmények (pl.: olvasás, írás, idegen
nyelvtanulás) jó színvonala mellett. Figyelemzavar A magatartászavar kategóriái közé tartozó
figyelemzavar önálló diagnosztikus kategória. Jellemzői: alacsony éberségi szint, alulmotiváltság,
gyengébb feladattartás, fáradékonyság, és szétszórtság. Gyakran társul tanulási zavarral és emocionális
problémákkal, mint depresszió, visszahúzódás, szorongás, gátoltság.
Terápia: egyéni, vagy csoportos figyelemfejlesztő gyakorlatok. Fontos az önértékelés megerősítése, a motiváció felkeltése és erősítése.
Hiperaktivitás: a figyelemzavarhoz társuló, azzal
együtt járó, lényegében attól eltérő kórkép. Jellegzetessége a nyugtalanság, túlfűtöttség, a
túlzott aktivitás és impulzivitás. A gyermek állandóan mozog, ugrál, gyakran vált tevékenységet. kezelése viselkedésterápiás
módszerekkel, gyógyszerrel lehetséges. Egyéni bánásmódra van szükség.
12.5. Fejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok
Kiemelt célok feladatok kudarctűrő képesség növelése a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók
fejlesztése a sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének
elkerülése a fejlesztő folyamatban tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével
végezzék
önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása
a tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása
A megvalósítás színterei minden tanórán rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozáson, felzárkóztató
foglalkozásokon
Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia
esetén
téri és időreláció kialakítása praktikus és verbális szinten vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás, mozgás,
hallás koordinált működtetése beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése
verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg
tartama között
olvasástechnika tempó fejlesztése
26
olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutása alatt
idegen nyelvoktatás speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel
segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során
Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén
a relációs nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása
számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés
az érzékelés-észlelés, a figyelem-emlékezet, a gondolkodás-beszéd összehangolt intenzív fejlesztése
segítő, kompenzáló eszközök használatának
megengedése (számológép, naptár stb.) az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi vizuális
megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben
a matematika nyelvi relációk tudatosítása, szöveges
feladatok megoldása gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni
sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása
szerialitás erősítése
A fejlesztés alapelvei A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos
nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli, egyéni terv alapján – a kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az
iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben a tanulási
képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgy
részekből az értékelés és minősítés alól mentesítés lehetőségét.
Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az
egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés.
12.6. A magasabb évfolyamba lépés, továbbhaladás feltételei
A követelmények elérésében mutatkozó hiányosságok megszüntetése céljából élni kell a fogyatékos tanulókat meg illető hosszabb időkeretek alkalmazásával, az egyéni
haladási ütem és fejlesztés tervezésével, az intenzív megsegítés formáival, terápiás lehetőségekkel a pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órákon és a tanítás, tanulás egész folyamatában.
27
A tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesített tanulók szöveges értékelését és minősítését alkalmazzuk. Az érintett tantárgyak esetében a továbbhaladáshoz
szükséges minimális követelményeket az egyéni fejlesztési tervekben rögzítjük.
12.7. Értékelés, minősítés alóli felmentés
A Kt. 30.§. (9) alapján a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulót, illetve a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót –
jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint (5) a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti – a
gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és
minősítés alól, az iskola – e törvény 52.§. 7. bekezdésében, valamint 10. bekezdésének c pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását.
13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő –
különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is.
Az iskola pedagógusa a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatás Törvény és a 11/1994. MKM
rendelet 6. §, a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény 124. § (21) bekezdésében szabályozza.
A Közoktatás törvény 19. § (7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető
körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
- csoportbontás, - étkeztetési támogatás,
- a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata,
- a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az
osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), - továbbtanulás irányítása, segítése, - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak
érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,
- ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak.
28
Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a
hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire:
- a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése,
- a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb.,
felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése,
felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, - felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről,
- tankönyvtámogatás, - kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, - pályázatok figyelése.
14. A taneszközök
Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg:
a) Tankönyv: a megtanulandó anyagot tartalmazza, kerüli a felesleges részleteket, a tananyag hosszas fejtegetését.
b) Olvasókönyv: a tananyaghoz szorosan kapcsolódó, azt illusztráló vagy elmélyítő
irodalmi igényű mű, válogatás, szöveggyűjtemény, a tantárgy vagy a tudomány történetét bemutató kiadvány.
c) Feladattár: a gyakorlást közvetlenül segítő könyv. d) Segédkönyv: az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze (pl. szótárak,
enciklopédiák).
e) A tanulói, tanári segédletek: ezekhez tartozhatnak a szakköri füzetek, az iskolai tehetséggondozást segítő ismeretterjesztő kiadványok, valamint a tanári
segédkönyvek. f) Nem nyomtatott ismerethordozók: pl. cd, dvd, dia, videokazetta, számítógéppel
olvasható ismerethordozók.
g) Feladatlap, munkafüzet
Taneszközök kiválasztása A taneszközök kiválasztásánál az alábbiakat különös gonddal vesszük figyelembe:
Funkciók A minőség összetevői
Motiváció Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása
Gondolkodás ösztönző és egyéb megoldások
Ismeretátadás Érthetőség Életszerűség
Tudományos pontosság
29
Rendszerezés Strukturáltság
Koordináció A többi tankönyvekkel való összehangoltság Differenciálás Szintezett tananyag
Tanulásirányítás, tanulási A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát
stratégiák tanítása orientáló eszközök Az önértékelés elősegítése Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló
kérdések és feladatok
Értékekre nevelés Érzelmi hatást keltő eszközök
A 11/1994.MKM rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseke, továbbá helyiségeket, amelyekkel az oktatási-nevelési intézménynek rendelkezni kell.
Ezeknek az eszközöknek a rendszeres felülvizsgálata évente megtörténik és az eszközök állapotától függően szükség esetén pótoljuk.
A taneszközök beszerzésének korlátai
Az iskola előírhatja a szükséges eszközök beszerzését évfolyamonként, tantárgyanként.
Minden tanítási évben, félév után (február hónapban) a szülői közösség osztály-képviselői aláírásukkal veszik tudomásul a következő tanév szülők által beszerzendő taneszköz-listáját,
tankönyvlistáját, akkor kérhetik a változtatást, ha véleményük szerint az eszközök megvásárlása aránytalanul nagy terhet ró az adott családokra.
Tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése
A tankönyvek, segédkönyvek (atlasz, szöveggyűjtemény…) egy részét a törvények értelmében minden évben a könyvtár számára vásárolja meg az iskola. (A könyvtárban a tartós
tankönyvek megkülönböztetése a leltári szám előtt található T betűvel történik.) Ezekből a tartós tankönyvekből kölcsönzünk ki, elsősorban a támogatásra jogosult tanulóknak.
Kölcsönzés
A tankönyveket a tanulók egy évre kölcsönözhetik, a könyvtárban kell leadniuk az adott tanév
végén (június első két hetében), pótvizsga esetén a vizsga után. Természetesen nem kell egy év után visszahozni a több éven keresztül használatos kiadványokat. (pl. atlaszok) A kölcsönzést a kölcsönzési füzetben tartjuk számon. Ebben rögzítjük a könyv címét, leltári
számát, a kikölcsönzés és később a visszahozás időpontját, a tanuló pedig aláírásával igazolja az átvételt.
Kártérítés
A tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt a szülőnek meg kell térítenie. A rongálás mértékét, a fizetendő összeget a könyvtáros állapítja meg, vitás esetekben az iskola
igazgatója dönt.
Az 1. tanév szeptemberétől a kölcsönzött könyv árának 100%-át kell kifizetnie a szülőnek, később ez az összeg minden évben 25%-kal csökken: 1. tanév végén (júniustól) 75%-ot,
30
2. tanév végén 50 %-ot, 3. tanév végén 25 %-ot,
4. tanév végén 0 %-ot kell megfizetni a könyv teljes árából. (A könyv leltári számának végén álló számjegyek jelzik, melyik tanévben került a könyv a könyvtár tulajdonába.)
A szülő a befizetett összegről elismervényt kap. Az így befolyt pénzt a kölcsönözhető tankönyvek, segédkönyvek beszerzésére fordítjuk.
Értékesítés A törvény lehetőséget ad arra, hogy a szülő megvásárolja a könyvtári tartós tankönyveket. A
vásárlás feltételei (az időpontok és az összegek) megegyeznek a kártérítésnél felsoroltakkal.
Az iskolai tankönyvellátás törvényi háttere
az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és
eszközök: Alapfelszerelések:
- írásvetítő, - diavetítő,
- fali vetítővászon, - videomagnó, - kazettás magnetofon,
- CD-lejátszó, - informatikai, számítástechnikai eszközök.
15. A szülők-pedagógusok együttműködése Az együttműködés az iskolában nem más, mint szülők, a tanulók és a pedagógusok közös
részvétele a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztésében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetése szükséges.
Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását.
A pedagógus és szülők közötti együttműködési formái:
- Szülői értekezlet
feladata:
- a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása:
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,
problémáiról,
31
az iskolai programokról, - beszélgető kör során gyermeknevelési, tanulási témák feldolgozása oldott légkörű
beszélgetéssel, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása
az iskola vezetősége felé.
- Fogadó órák
feladata: - a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy
tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.
- Évente 2 alkalommal meghatározott időpontban tartandó, de szülő és pedagógus előzetes egyeztetés után egyaránt kérheti a megtartását
- Egyéni kapcsolatfelvétel
- Szülők közösségének részvétele az osztály életében
- Szülői közösségi választmány ülései
- Nyílt tanítási nap feladata:
- a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munka mindennapjaiba,
ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről.
- Írásbeli tájékoztató (ellenőrző, tájékoztató füzet, üzenő füzet)
feladata:
- a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról;
- Rendezvények
- Hirdetőtábla, honlap stb.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével.
16. A tanulók-pedagógusok együttműködése
Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek
megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában.
A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái:
tanórai munka,
osztályfőnöki órák, közösségi programok,
egyéni beszélgetések, diákönkormányzat, diákparlament,
kérdőívek, vizsgálatok.
32
17. Egészségnevelési program
17. 1. Az egészségnevelés feladata, célja:
A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.
Diákjaink éljenek minél egészségesebben és csökkentsék életmódjukban az egészségkárosító tényezőket.
Legyenek képesek dönteni saját ügyeikben, konfliktusaikat megoldani, nehézségeiket leküzdeni, céljaikért megharcolni.
Ismerjék meg az egészséges életmód kialakításához szükséges magatartásformákat,
lehetőségeket.
Az élet a legnagyobb érték. Megőrzéséhez, harmóniájának megtartásához adunk
tanulóinknak ismereteket.
Ismerjék meg a szenvedélybetegségeket, ezek hatásait, következményeit, tudjanak harcolni ellenük.
Legyenek képesek az egészséges emberi élet társadalmi és természeti összefüggéseit meglátni és saját életük megóvása érdekében cselekedni.
17.2. Egészségnevelés színterei Szervezési és tartalmi kérdések
Az „egészségtan” modult önálló tantárgyként a 6. és a 8. évfolyamon heti fél órában
tanítjuk. Külső előadó segítségét kérhetjük a káros szenvedélyek és a felnőtté válás témakörében.
A felső tagozaton tanévenként az osztályfőnöki tervben megtervezve egészségnevelési témakörökkel foglalkoznak az osztályfőnökök:
napirend
étkezés
testmozgás
betegségek megelőzése
járványok
szenvedélybetegségek
szexuális kérdések
testi higiéné
mentálhigiéné
33
harmonikus élet
Feszültségoldás a helyes életvezetési szokások elsajátítása csoportos és egyéni foglalkozásokon pszichológus segítségével.
Fejlesztési feladatok:
Az egészségmegőrzéshez kapcsolódó ismeretanyag bővítése
Az egészséges életről minél több pozitív példa bemutatása
Az egészséges életmód lehetséges elemei
A személyes higiéné kérdései
A helyes táplálkozás
A nemiség, szexualitás kérdései
A szenvedélybetegségek káros hatásai
A harmonikus és teljes élet perspektívája
Példaképek bemutatása (pl.: élsportolók)
17.3. A mindennapos testedzés programja
Az alsó tagozaton heti 1 óra néptánc oktatás, az 5. évfolyamon a tánc dráma modul
szolgálja a testmozgást. A játékos testmozgás a hét minden napján az udvari szünetben – legalább 10 perc –,
illetve a délutáni foglalkozások keretében szervezetten valósul meg.
A könnyített testnevelés a testnevelési óra keretében differenciáltan jelenik meg, iskolaorvosi szakvélemény alapján.
A gyógytestnevelést a kerület kijelölt iskolájában vehetik igénybe az iskolaorvos által kiszűrt tanulók.
A fizikai felmérés módszerei: az Oktatási Minisztérium által előírt fizikai felméréseket végezzük. Minden tanulót ősszel és tavasszal mérünk a következő gyakorlatokkal:
Cooper-teszt: 12 perces futás
Hanyatt fekvésből felülés: hasizom ereje
Hason fekvésből törzsemelés hátra: hátizom ereje
Fekvőtámaszban karhajlítás: karizom ereje
Helyből távolugrás: lábizom ereje
34
17.4. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek
- Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás
A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy a több és helyes
tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségnevelési tananyagok az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire
hívják fel a figyelmet, valamint megoldásként a helyesnek vélt magatartásformákat kínálnak fel.
- Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások
Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg, ezért az
egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük.
Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok, külső szakértők
bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére; pl. a serdülőköri egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek csoportvezetésben
képzett szakembert kívánnak.
17.5. A segítő kapcsolatok színterei
- Szülők (család)
A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programját.
- Szülői közösség
Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni a szülőket és szükséges megnyerni támogatásukat.
- Iskolaorvos, háziorvos, védőnő
Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat látják el.
Az iskolaorvos és a védőnő feladata: - a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és
intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát,
- adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, - közreműködés az egészségügyi-járványügyi, a környezet-egészségügyi, a
táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve,
- felkérésre közreműködés az egészségügyi szakértői feladatokban.
35
- Iskolapszichológus
A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tanulóknak. Szükség esetén szakemberhez irányítja őket.
- A Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó
A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak
segítséget nyújtani a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek.
17. 6. Tájékoztató fórumok
- Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató
- Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső
előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere
stb.
- Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális,
egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő).
18. A környezeti nevelés programja
18.1. A környezettudatosságra nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos
magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez, környezettudatos polgárrá váljon.
18.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban
- Hagyományos tanórai oktatásszervezésben
Tanórán: Környezettudatos gondolkodásmód kialakítása, folyamatosan az adott tananyaghoz kapcsolódva.
„Zöldsarok” megvalósítása, növénygondozás, környezettel kapcsolatos könyvek ajánlása, stb.
- Nem hagyományos tanórai keretekben
Erdei iskola Tanulmányi séta Tanulmányi kirándulás
Iskolakert Múzeumlátogatás stb.
36
18.3. Jövőkép, alapelvek, célok
Alapelvek, jövőkép:
- a testi-lelki egészség megőrzése stb.
- a természeti értékek megőrzése, - a tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket,
- legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői - erősítésre kerüljenek a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az
egy témához tartozó ismereteket!
- a pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles szereplői!
- Az élő és élettelen környezet megismerése, összefüggések felfedezése. - Közvetlen környezetünk megfigyelése, következtetések levonása, ok-okozati
összefüggések megbeszélése. - Energiatakarékosság az iskolában és otthon.
Készségek, képességek melyek kialakítása, fejlesztése szükséges a cél elérése érdekében:
- megfigyelő-, leíró-, azonosító- megkülönböztető képesség fejlesztése, - logikus gondolkodás fejlesztése, - ok-okozati összefüggések felfedezése, megértése,
- problémamegoldó gondolkodás, - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód.
18.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek
- Hagyományos tanórai foglalkozások
a) Osztályfőnöki órák
- Tanórán kívüli foglalkozások
a) Szakkörök, b) Táborok: sí, erdei iskola, kézműves tábor, stb., c) Terepi munka: tanulmányi kirándulások, séták, akadályversenyek, stb.,
d) Múzeum, állatkert, nemzeti park, stb. látogatása, f) Témanap, témahét,
g) Kiállítások: környezet- és egészségvédelem témában, h) Iskolakert: folyamatos gondozása, megfigyelések, i) Szelektív hulladékgyűjtés stb.,
j) Projectek.
18.5. Módszerek
A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.
A módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni:
- személyes megtapasztaláson alapuljanak, - az életkori sajátosságokat,
37
- minél több tanuló kerüljön bevonásra, - lehetőség szerint legyenek tevékenységek a természetben, a szabadban,
- játékosság, élményközpontúság jellemezze, stb. A környezeti nevelést szolgáló módszerek:
- megfigyelés, leírás, mérés, kísérlet, - projektek (Föld, Budapest, környezetszennyezés, környezetvédelem…)
- terepgyakorlat, - tanulmányi séták, kirándulások, - erdei iskola.
19. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és
formái
19.1. Az ismeretek számonkérésének formái
Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van: 1. rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, 2. tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a
gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról.
Az ellenőrzés formái: - Szóbeli számonkérés:
- feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik.
- beszélgetés, - kiselőadás, stb.
- Írásbeli számonkérés: - témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés,
melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró
mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően;
- számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek.
- írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés.
- Gyakorlati számonkérés:
Munkadarab, gyűjtőmunka, olvasónapló, sportteljesítmény értékelése.
Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.
38
A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei visszacsatolási eljárások.
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek
megfelelően a tanulók:
- szóbeli felelete,
- írásbeli munkája vagy - gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.
Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
Az tanulmányi munka ellenőrzése:
- Témazáró dolgozat: az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó dolgozatot írnak.
- Tanév végi dolgozat: a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
Írásbeli számonkéréssel kapcsolatos alapelvek:
- A témazáró, félévi, év végi felmérő bejelentési kötelezettséggel – egy héttel a tervezett időpont előtt – íratható. Ezen felmérők értékelési szempontjait előzetesen (a megírást
megelőzve) pontosan ismertetni kell. - A tanulók munkáit két héten belül ki kell javítani (szünet és az esetleges betegség nem
számít).
- Egy napon legfeljebb két témazáró íratható. Koordinálása a naplón keresztül történik: a felmérő írásának tényét előre bejegyzi a szaktanár a megfelelő órához.
Szóbeli felelet: a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztésével párhuzamosan tesznek
tanúbizonyságot a követelmények elsajátításáról.
A tanulmányi munka értékelése (K.t. 70. §)
Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt
megtanulható részének elsajátítását minősíti.
A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is,
hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.
A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét:
- tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, - félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.
39
A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy:
- a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek,
- és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma.
A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy:
- a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben
teljesítette,
- megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse,
- megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani.
19.2. A tanulói teljesítmények értékelése
A közoktatási törvény, valamint a NAT és az általunk alkalmazott kerettanterv a kimenet
szabályozás elvén alapul. Ennek megfelelően az iskolai oktató, nevelőmunka ellenőrzési és értékelési rendszere is ezen az elven alapul.
A teljesítménymérés mellett fontos szerepet kapnak minden évfolyamon a tanév eleji, a tanév közbeni és a tanév végi tantárgyi mérések. Ezek a felmérések lehetővé teszik a folyamatos ellenőrzést, a helyi tantervhez való viszonyítást.
Az ellenőrzés azonban nem szorítkozhat csupán ismeretek, készségek értékelésére. A tantestület által elfogadott nevelésközpontúság azt jelenti, hogy a tanulókat egész
személyiségükkel, képességeiknek, magatartásuknak egységével szembesítjük egy-egy mérés alkalmával.
Ez csak az ellenőrzés-értékelés módszereinek sokféleségével érhető el. A legfontosabb
alapelvünk ezen a téren: a gyermek minden tevékenységét, az ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk.
Kerettantervünk tartalmazza azokat a szinteket, melyeket az évfolyam végére el kell érnie a tanulónak. Az ismeretek feldolgozásának különböző szakaszaiban, valamint az órán kívüli tevékenységek minden lehetséges alkalmával megfigyeljük a tanulók magatartását,
érdeklődését, figyelmét, kitartását, az adott tevékenységhez való viszonyát, fejlődésük ütemét, irányát, az esetleges kitérőket.
Ennek a folyamatos megfigyelésnek akkor van igazán eredménye, ha az adott gyermekkel időnként megbeszéljük tapasztalatainkat, problémáira rákérdezünk, hibáira, eredményeire rávilágítunk, segítséget nyújtunk továbbfejlődéséhez.
A folyamatos figyelem által így lesz az ellenőrzés-értékelés a nevelési-oktatási folyamat szerves része. Törekszünk arra, hogy ne csak a szorosan vett tantárgyi tudást, de egész
személyiségüket figyeljük, alakítsuk.
A tanulói teljesítmények értékelésének célja: visszajelzés biztosítása a tanár, a szülő és a tanuló számára
Feladata:
a helyi eredmények viszonyítása a központi követelményekhez
helyzetfelmérés, a hatékonyság eszközeinek feltárása a hiányok felmutatása, a továbbhaladás tennivalói az adott osztály tudásszintjének mérése
a tanuló tudásszintjének viszonyítása saját, korábbi teljesítményéhez
40
a tanulók teljesítményének viszonyítása a tantervi követelményekhez, minősítés szavakkal vagy érdemjeggyel
19.3. Szöveges értékelés
A tanulók értékelése az iskola első évfolyamán, valamint második osztály első félévében szöveges formában történik. Első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon
félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.
A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: o kiválóan megfelelt (aki valamennyi tantárgyból kiemelkedő eredményt ért el)
o jól megfelelt (aki a legtöbb tantárgyból jó eredményt ért el) o megfelelt (aki a tantervben meghatározott fejlesztési feltételeket 50-60%-ban teljesíti)
o felzárkóztatásra szorul (aki a feltételeket rendszeresen és a főbb tantárgyakból gyengén teljesíti, vagy nem tudja teljesíteni)
Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap:
- az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, - fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és
javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre
(szülő, fejlesztőpedagógus, az osztályban tanító tanárok, szakmai munkaközösség bevonása, szükség esetén felzárkóztató terv készítése, differenciált óravezetés a kompenzáció
érdekében)
Kiválóan
megfelelt
Jól megfelelt megfelelt Felzárkóztatásra
szorul
ismerete biztos esetenként
hiányos, pontatlan
felszínes,
nagyon hiányos
alapvetően
hiányos
a szakkifeje-zéseket
tudja, mindig helyesen és
pontosan használja
tudja Hiányosan, ill. jelentős hiányokkal
tudja
nem tudja
a tanult eljárásokat
hibátlanul alkalmazza
képes alkalmazni
Hibákkal, ill. sok hibával
alkalmazza
nem alkalmazza
írásbeli, szóbeli
beszámolói során
önálló,
szókincse változatos
kisebb
segítségre szorul
bizonytalan,
csak részben önálló, ill. segítséggel
sem önálló
segítséggel sem
képes
az
összefüggéseket
meglátja,
felfedezi és beépíti az
ismereteibe
érti részben v.
ritkán érti
nem érti
a tanultak
rendszerbe illesztését
önállóan
végzi
kevés
segítséggel végzi
sok
segítséggel, v. csak segítséggel
tudja végezni
segítséggel sem
tudja elvégezni
szóbeli felelete
közben tanári
nem igényel néha
igényel
gyakran igényel
v.
segítséggel sem
képes felelni
41
segítséget igényel folyamatosan igényel
2. osztály második félévétől tanév végén a tanulók érdemjegyet kapnak a bizonyítványban.
19.4. Osztályzattal történő értékelés Az osztályzat (vagy érdemjegy) a tanulók teljesítményének, tanulmányi előmenetelének
számokban kifejezett értéke. Az osztályzattal történő tantárgyi értékelés 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1
(elégtelen).
A tantárgyak érdemjegyeit a következők szerint állapítjuk meg:
5 4 3 2 1
ismerete biztos esetenként
hiányos, pontatlan
felszínes,
hiányos
nagyon
hiányos
alapvetően
hiányos
a szakkifeje-zéseket
tudja, mindig
helyesen és pontosan használja
tudja hiányosan tudja
jelentős hiányokkal
tudja
nem tudja
a tanult eljárásokat
hibátlanul alkalmazza
képes alkalmazni
hibákkal alkalmazza
sok hibával alkalmazza
nem alkalmazza
írásbeli, szóbeli beszámolói
során
önálló, szókincse
változatos
kisebb segítségre
szorul
bizonytalan, csak
részben önálló
segítséggel sem önálló
segítséggel sem képes
az összefüggéseket
meglátja, felfedezi és
beépíti az ismereteibe
érti részben érti ritkán érti nem érti
a tanultak rendszerbe illesztését
önállóan végzi
kevés segítséggel végzi
sok segítséggel végzi
csak segítséggel tudja
végezni
segítséggel sem tudja elvégezni
szóbeli felelete
közben tanári segítséget
igényel
nem
igényel
néha
igényel
gyakran
igényel
folyamatosan
igényel
segítséggel
sem képes felelni
Az a tanuló, aki valamelyik tantárgyból kiváló, kiemelkedő teljesítményt nyújtott, dicséretben részesül.
Az egyes tantárgyakból kiemelkedő, kiváló teljesítményt nyújtó tanulók kitűnő minősítést kapnak félévkor és év végén.
42
A tanulók értékelésének alapelvei:
a) Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. b) Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a
pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a
nevelőtestület felhívja az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és
a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a
szaktárgyat tanító nevelők:
TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY
0 – 38% Elégtelen (1)
39 – 59% Elégséges (2)
60 – 79% Közepes (3)
80 – 90% Jó (4)
91 – 100% Jeles (5)
A fenti táblázatban foglaltak tantárgy- és tananyag függőek, a pedagógusnak lehetősége van szakmai indokok alapján némileg eltérni a megadottaktól.
19.5. Modulok az oktatásban
Önálló tantárgyként illetve tantárgyba építve modulokat tanítunk.
A modulok közül önálló tantárgy: tánc és dráma: 5. évfolyam hon- és népismeret: 6. évfolyam
egészségtan: 6. és 8. évfolyam etika: 7. évfolyam
médiaismeret: 8. évfolyam Más tantárgyba beépítve: társadalom és állampolgári
ismeret: történelem
Az önálló modulok értékelése félévkor és év végén: kiválóan megfelelt jól megfelelt
megfelelt
Kiválóan megfelelt
Jól megfelelt megfelelt
ismerete biztos esetenként hiányos, pontatlan
felszínes, nagyon hiányos
a szakkifeje-zéseket
tudja, mindig helyesen és
tudja Hiányosan, ill. jelentős hiányokkal tudja
43
pontosan használja
a tanult eljárásokat
hibátlanul alkalmazza
képes alkalmazni Hibákkal, ill. sok hibával alkalmazza
írásbeli, szóbeli beszámolói
során
önálló, szókincse változatos
kisebb segítségre szorul
bizonytalan, csak részben önálló, ill.
segítséggel sem önálló
az
összefüggéseket
meglátja,
felfedezi és beépíti az
ismereteibe
érti részben v. ritkán érti
a tanultak
rendszerbe illesztését
önállóan végzi kevés segítséggel
végzi
sok segítséggel, v. csak
segítséggel tudja végezni
szóbeli felelete közben tanári segítséget
igényel
nem igényel néha igényel gyakran igényel v. folyamatosan igényel
20. A magatartás és a szorgalom értékelési módjai
A magatartás értékelési módjai 5 (példás), 4 (jó), 3 (változó), 2 (rossz).
A szorgalom értékelési módjai 5 (példás), 4 (jó), 3 (változó), 2 (hanyag).
Magatartás
Példás: A házirend szabályait betartja
Tanáraival, társaival, felnőttekkel tisztelettudó, udvarias Tanórákon és tanórán kívül fegyelmezetten viselkedik A közösségben szívesen vállal feladatot, segítőkész
Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, megrovása
Jó: Időnként vét a házirend egyes szabályai ellen Tanáraival, társaival tisztelettudó, felnőttekkel udvarias
A tanórákon és tanórákon kívül általában fegyelmezett A közösségi munkában nem kezdeményező, de szívesen vesz részt
Nincs írásbeli intője, megrovása Változó:
Többször megsérti a házirendet Nem mindig tisztelettudó, udvarias tanáraival, felnőttekkel, társaival
Gyakran figyelmetlen, zavarja társait az órákon Tanórán és tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik Igazolatlan mulasztása van
Nincs osztályfőnöki megrovása
Rossz: Rendszeresen megsérti a házirendet
44
Tanáraival, társaival nem tisztelettudó, durva, udvariatlan Viselkedése romboló hatású
Az órákat rendszeresen zavarja A közösségben negatív szerepet játszik Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen
Igazolatlanul mulaszt Osztályfőnöki megrovása v. ennél magasabb fokozatú büntetése van
Szorgalom
Példás: Kötelességtudó, pontos, kitartó
Feladatait hiánytalanul elvégzi Felszerelése hiánytalan
Felkészülten jön az órákra Képességeinek megfelelően teljesít Órákon aktív
Jó: Nem mindig kitartó, pontos
Többnyire pontatlanul, hiányosan dolgozik Felszerelése néha hiányzik Órákon nem vagy csak keveset jelentkezik
Képességeinek megfelelően teljesít
Változó: Nem kötelességtudó Munkái pontatlanok, felületesek
Házi feladatát többször nem készíti el Felszerelése többször hiányzik
Gyakran felkészületlen Tanulmányi munkájának minősége ingadozó
Hanyag: Képességei alatt teljesít
Egy vagy több tantárgyból bukik Órákon rendszeresen nem figyel Felszerelése rendszeresen hiányzik
Házi feladata gyakran nincs Motiválatlan, tanuláshoz való hozzáállása elutasító
A tanulót magatartásával, szorgalmával, tanulmányi haladásával kapcsolatban jutalmazások, illetve elmarasztalások illethetik.
45
Jutalmazások (az egyes fokozatok átléphetők)
Szaktanári
dicséret
Osztályfőnöki dicséret Igazgatói
dicséret
Emlékplakett
Díjak
Eredményesen
szerepelt iskolai, kerületi
versenyeken. Valamely
tantárgyban kiemelkedő
teljesítményt nyújt, a kötelező tananyagot
önállóan szerzett ismeretekkel
egészíti ki.
Kezdeményezően
részt vesz az osztályközösség
életének szervezésében, a feladatok gyakorlati
megvalósításában is helyt áll.
Megbízhatóan elvégzi az osztályközösségben
rá háruló feladatokat.
Az iskola környezetét szépíteni igyekszik és megóvja.
Iskolai, kerületi
versenyek, egyéb szereplések, műsorok.
Az iskolai
közösség hírnevét
gyarapítva kiemelkedő tevékenységet
végzett: -budapesti,
országos szaktárgyi versenyeken,
-szerepléseken, -művészeti
szemléken.
Móra plakett: 8 éven
keresztül magatartása, szorgalma
példamutató; tanulmányi eredménye példamutató.
„Móra Kisködmön”
vándordíj: egy alsó és egy felső tagozatos diák nyerheti el egy tanévre,
aki tanulmányi munkájával,
szorgalmával, jó közösségi munkájával kiérdemli. A kiállított
vándordíj mellé a tanulók kiírásra
kerülnek. „Móra Kisködmön”
emléklapot: A tanév során tanulmányi,
művészeti illetve sportversenyeken
sikeres helyezést elért tanulóink nyerhetik el.
Elmarasztalások (az egyes fokozatok átléphetők a cselekedetek súlyossága szerint)
Szaktanári
figyelmeztetésintő
Osztályfőnöki
figyelmeztetés, intő, rovó
Igazgatói
figyelmeztetés, intés
Tantestületi
megrovás
Fegyelmi
tárgyalás
Tanítási órát,
napközis foglalkozást zavarja.
Megtagadja a tantárgyi
munkát.
A tanítási órát több alkalommal
zavarja. Többször nem hoz ellenőrzőt.
A tanítási órákról többször elkésik.
Tanítási időben az iskola épületét
elhagyja. Trágár kifejezé-seket használ.
A házirend pontjait
megszegi.
Osztályfőnöki rovó után a
munkafegyelme továbbra is problémás, a
társas érintkezés alap-vető
szabályait, a házirend
szabályait súlyosan többször
megszegi. Szándékosan
veszélyezteti saját vagy társai testi épségét.
Igazgatói intő után sem mutat
javulást, rendbontó, magatartásával az
iskolai munkát súlyosan
hátráltatja. Egészséget
károsító tevékenységet folytat vagy társait
ilyenre bíztatja. Szándékosan
jelentős kárt okoz.
A tantestületi döntés
alapján, a cselekmény súlyától
függően kerül sor.
46
21. A vizsgák formái
Vizsga – az iskolai tananyag meghatározott körének írásbeli és szóbeli számonkérése, annak megállapítására, hogy a tanuló ismeretei, általános felkészültsége megfelelő-e az előírt követelményeknek
közoktatási törvény előírása szerint lehet: -osztályozó vizsga
-javítóvizsga Nevelőtestületünk döntése alapján:
8. évfolyamosok tanév végi vizsgája
A vizsga időpontja: tanév vége
Választható tantárgyak: humán blokk: magyar irodalom, történelem, angol/német reál blokk: fizika, kémia, biológia, földrajz
Minden tanuló egy humán és egy reál tantárgyat választ. Vizsga menete:
-mindkét blokkból (humán és reál) a kiválasztott tantárgyakból 1-1 tételhúzás, felelet -tabló vagy prezentáció bemutatása
A tanév márciusáig a szaktanár előzetesen 8 tételt ad, melyekre a tanulók önállóan felkészülnek.
A tanuló a szaktanárral előzetesen egyeztetett témából a diák önállóan tablót vagy prezentációt készít, melyet a vizsgán bemutat, illetve értelmez.
A témák kiválasztása a kompetencia alapú oktatás (ismeret+képesség+attitűd) szemléletére épül. Vizsga értékelése: tantárgyanként egy osztályzat a tétel és a tabló v. prezentáció átlagából
22. Írásbeli beszámoltatás külső szervek által (kerületi, fővárosi, országos)
Formája: mérés, felmérés, kérdőív
Tartalma: a tanulók tudásának, neveltségi szintjének, szociális helyzetének, véleményének megismerése.
Rendje: a tanév előkészítésének idejében kell a mérés időpontját megadni a felmérést szervezőnek, kezdeményezőnek.
Korlát: egy héten belül egy mérés iratható.
Értékelés: a mérés eredménye alapján a tanuló nem osztályozható.
23. Írásbeli beszámoltatás a tanárok által
Formája: diagnosztikus mérés – egy adott tananyagrész vagy egység elsajátításának
ellenőrzése témazáró felmérő – egy adott tananyagegység lezárása
félévi, év végi tantárgyi felmérő – a félévet lezáró összefoglalások ellenőrzése
47
dolgozat – a tanuló kötelező írásbeli feladata
röpdolgozat, tudáspróba, írásbeli felelet – a tananyag valamely részletében elért teljesítmény megállapítása, ideje 10-15 perc, az egész osztály vagy néhány tanuló is írhatja
szódolgozat – adott számú szó idegen nyelvi megfelelőjének leírása, időtartama általában 10-15 perc
házi dolgozat – egy adott téma feldolgozása, kutatómunka írásos lejegyzése a tanuló nagyfokú önállóságával. Időtartama témától függően néhány nap vagy hét
olvasónapló – a kötelező házi olvasmányok írásos lejegyzése a pedagógus által adott
szempontoknak megfelelően
Rendje: A tanmenetekben előírtaknak megfelelően, tervezve, előre bejelentve.
Korlát:
A témazáró, félévi, év végi felmérő bejelentési kötelezettséggel – egy héttel a tervezett
időpont előtt – íratható. Ezen felmérők értékelési szempontjait előzetesen (a megírást megelőzve) pontosan ismertetni kell.
A tanulók munkáit két héten belül ki kell javítani (szünet és az esetleges betegség nem
számít).
Egy napon legfeljebb két témazáró íratható. Koordinálása a naplón keresztül történik: a
felmérő írásának tényét előre bejegyzi a szaktanár a megfelelő órához.
Értékelés:
A diagnosztikus mérést értékelni kell, a tanuló visszajelzést kap az eredményéről,
hibáiról, de érdemjegyet nem kaphat.
A témazáró, félévi, év végi felmérő érdemjeggyel értékelhető; az érdemjegyek nagyobb
hangsúlyt kapnak a tanuló félévi és év végi értékelésekor.
Abban az esetben, ha a tanuló rendelkezik tanulás képességet vizsgáló szakértői javaslattal, mely felmenti az írásbeli értékelés alól, úgy a pedagógus csak szóban
értékeli a tanuló teljesítményét.
24. A tanulók írásbeli/szóbeli értékelésének egyéb rendelkezései
A szülők értesítése az érdemjegyről:
a tanulók írásbeli és szóbeli munkájáról írásban, az ellenőrzőben kell értesíteni a szülőt. Ezért az adott szaktanár és az osztályfőnök együttesen felel.
A tanuló gyenge teljesítményéről, a fenyegető bukásról december 1-jéig, illetve legkésőbb május 1-ig értesíteni kell a szülőt.
48
A dokumentumok megőrzése: o a felmérőket, a 8. évfolyamosok vizsgáinak anyagát, az adott tanév végéig meg kell
őrizni. o a többi írásbeli munka kiosztható a tanulóknak.
Hiányzás:
o Ha a tanuló betegség, hivatalos távollét miatt hosszabb ideig hiányzik (2 hét vagy több), a felmérő csak egy hét múlva íratható meg vele.
25. A házi feladatokkal kapcsolatos elvek
Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai
A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló
oktatási forma.
Mindenki számára egyértelműen kell kijelölni.
A házi feladat kiválasztásánál törekedni kell alkalmanként, hogy az a tanuló számára
motiváló hatású legyen.
Kapcsolódjon az órai munkához.
Az elsajátított tananyag begyakorlását, elmélyítését szolgálja.
Nehézsége feleljen meg a tanuló képességeinek – esetenként differenciáltan is adható házi feladat.
Inkább rendszeresen keveset, mint ritkán sokat adjunk fel.
A házi feladat elvégzését ellenőrizni kell.
A házi feladat hiánya nem minősíthető tantárgyi érdemjeggyel.
A napköziben (tanulószobán) készített házi feladatot a napközis nevelő csak mennyiségileg köteles ellenőrizni.
Szünetekre (őszi, tavaszi, nyári) nem adható elvégzendő feladat, csak ajánlható, melyeknek el nem végzéséért elmarasztalás nem érheti a tanulót, elvégzése szorgalmi
feladatnak minősül.
26. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei
Magasabb évfolyamba akkor léphet a tanuló, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. / Kt. 71.§ (1)/
A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem
tudja teljesíteni. Kt. 71.§ (1)
49
A hatályos 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 21.§ (8) szerint „Ha a tanuló tanév végén -a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.”
A tanuló részére engedélyezhető az évfolyam megismétlése akkor, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A
szülő kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Kt. 71.§ (7)
A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított követelményeket egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Kt. 71.§ (3)
A sajátos nevelési igényű tanulót, ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó véleménye és a szülő kérése alapján az igazgató mentesítheti az értékelés, minősítés alól a fent említett
szakértők által javasolt tantárgyak terén. (pl.: idegen nyelv, helyesírás)
Ha a tanuló egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát /11/1994 MKM rendelet 20.§ (6) a/, és egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át
meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve ha a nevelő testület engedélyezi,
hogy osztályozó vizsgát tegyen.
A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát /11/1994 MKM rendelet 20.§
(6) d/.
Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel
folytathatja. /11/1994 MKM rendelet 27.§ (1)/
Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor
osztályozóvizsgát kell tennie /11/1994 MKM rendelet 20.§ (6) d/.
Ha a tanuló első alkalommal nem tesz eleget az első évfolyam követelményeinek, munkája
előkészítő jellegűnek minősül, és az első évfolyamon folytathatja tanulmányait /11/1994 MKM rendelet 21.§ (1) /.
A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell
tennie, ha
a) felmentették a tanórákon való részvétele alól
b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben ill. az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.
c) a 20.§ (6) bekezdésben meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület
engedélyezi /11/1994 MKM rendelet 21.§ (4)/.
Az 1-4. évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható
évfolyamismétlésre, javítóvizsgára.
Magántanuló szorgalmát és magatartását nem kell minősíteni. /11/1994 MKM rendelet 20.§ (5)/
Ha a tanuló nem teljesíti az évfolyam követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
50
II. A helyi tanterv
Kerettantervünk az iskolákban folyó pedagógiai munka tervezését oly módon kívánja segíteni,
hogy a középpontba állítja a tanulók kompetencia alapú tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztését Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam
végéig tart. Ezen belül négy részre tagolódik: → az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz,
→ a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz,
→ az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz,
→ a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.
1. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. osztályig
A Nemzeti Alaptanterv műveltségkörökbe rendezve tartalmazza, mit kell tanítani a magyar
közoktatási rendszerben, mi az, amivel a tanulók megismerkednek, amit el kell sajátítaniuk.
Műveltségi területek Tantárgyakban
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom
Élő idegen nyelv Idegen nyelv (angol, német)
Matematika Matematika
Ember és társadalom Magyar nyelv és irodalom,
környezetismeret
Ember a természetben Környezetismeret
Művészetek Rajz, ének
Informatika Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika és életvitel
Testnevelés és sport Testnevelés
Alsó tagozat (1-4. évfolyam) Az alsó tagozat tantárgyai egységesen jellemezhetők, nem válnak még élesen külön a
tárgyak, összefogja őket a tanító személye is. Az iskolába lépő gyereket a tanító vezeti be az iskola életébe. Megismerteti az iskola
szokásaival, az iskolában folyó munkával. Törekszik a jó kapcsolat kialakítására a tanító, az iskola, a tanuló és a tanulás között. Fontos, hogy a gyerek és a közösség kölcsönösen megszokja, elfogadja egymást, így
biztonságban, társaival tevékeny együttműködésben végezhesse mindenki a munkáját.
51
2. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. osztályig
Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – 5-8. évfolyamra meghatározott – fejlesztési feladatait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.
Műveltségi területek Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom
Élő idegen nyelv Idegen nyelv
Matematika Matematika
Ember és társadalom Történelem és állampolgári ismeretek
(hon- és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika
Ember a természetben Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan
Kémia Egészségtan
Földünk – környezetünk Földrajz
Művészetek Magyar nyelv és irodalom
Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret
Testnevelés és sport (tánc)
Informatika Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika és életvitel
Testnevelés és sport Testnevelés és sport
3. A tantárgyak lehetőségei:
- Anyanyelvi tárgyak
- A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelentőségű. - Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv
tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészét.
- Fontos, hogy mesén keresztül vezessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a mesékben rejlő magatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek számukra.
- Nagy hangsúlyt kell fektetni: az anyanyelv művelésére, a beszéd-, az olvasás-, az írás-, a helyesírás, a grammatika-, a stílus-, a
szövegtan-, a nyelvhelyesség-, a retorika- és a nyelvtörténet oktatására, anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a
formális, tudományoskodó megközelítést. - Gondot kell fordítani:
az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására,
a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére. - Cél:
a gyerekek képesek legyenek megfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és fejleszteni a kommunikációs képességüket.
- A környezetismeret, környezeti nevelés
52
- A környezeti nevelés és tudatformálás megtanítja a gyermekeket a természeti
környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre, vagyis a környezetkultúrára.
- Az ember és környezete egységes rendszert alkot, így a környezeti nevelésnek is
ökológiai szemléletűnek kell lennie, a globalitásra kell törekednie. - A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép.
- Cél, hogy:
a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését a (természetes és épített)
környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze,
a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni a környezetre vonatkozó cselekedeteket, intézkedéseket.
- Egészséges életmódra nevelésben:
érvényesülnie kell a mozgás- és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási szokásoknak;
fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés; a pedagógusoknak ismerniük kell, hogy milyen veszélyek fenyegetik a
gyermekeket az iskolán kívül.
- Ének-zene
- A zenei nevelés feladata:
a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése,
segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel, hogy a tanulónál kialakuljon az egészséges hangképzés és a kifejező, szép
énekhang.
- A zenei nevelés célja, hogy:
a fiatalok váljanak nyitottá a különböző zenei stílusokra, hogy a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a
megfigyelésére.
- A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy
általánosan rendezze a gyermekek fizikai, harmonikus mozgási és szellemi tevékenységeit,
segítse a beszédértést, valamint a kifejező beszédet.
- A kottaolvasás fejleszti:
a zenei emlékezetet, a belső hallást.
- A zeneirodalom oktatásának célja, hogy:
a tanulók a meghallgatott zeneművet felismerjék,
néhány sajátos jegy alapján a zeneművet el tudják helyezni térben és időben, ismerjenek néhány tényt a legjelentősebb zeneszerzőkről, és
a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zeneműveket.
53
- Rajz és vizuális kultúra
- A vizuális művészetek tanításának célja: a világ és az ember megismerése, a gyermekek esztétikai világképének
formálása,
a tanulók esztétikai érzékének, művészetszeretetének, értékszemléletének, látáskultúrának megalapozása,
az alkotás, mint cselekvés megszerettetése, az alkotó, cselekvő képességek fejlesztése, a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem,
néprajz, általános esztétika és az etikai területén is, hogy megismerjék az egyes vizuális művészeti ágaknak (képzőművészet, népi
tárgyalkotó művészet, iparművészet, fotó, film, videó) műfajoknak, valamint a művészettörténeti korszakoknak, stílusoknak a főbb jellemzőit, kiemelkedő
alkotásait.
- A rajz és vizuális kultúra feladata:
- A kisiskolás korban (6-10. év között): a spontán alkotókedvre, a szubjektív önkifejezési igényre történő alapozás,
a gyermekek megismertetése a képi-plasztikai kifejezés eszköztárával és az egyszerűbb ábrázolási technikák használatával,
A középső szakaszban (10-14. év között):
hogy a tanuló legyen képes a látványelemzéseken alapuló képi- plasztikai- téri megjelenítésre, intenzív alkotómunkára, kreatív tevékenységre,
kialakuljon az ábrázolási rendszerek megismeréséhez, megértéséhez szükséges térszemlélet, ábrázolási képesség,
hogy a tanulók szerezzenek megfigyelési és ábrázolási tapasztalatokat a
természet forma és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról, a környezet színeinek, formáinak, térviszonyainak, mozgásának, anyagainak
megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása, a műalkotások megismerése, a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása,
- Fontos a tanulók szembesítése a saját és társaik alkotásaival, mert felerősödnek a
gyermek önértékelésének kritikus vonásai.
- Életvitel és technika
- Feladata: a diákok ismerjék meg és értékeljék mindazt a technikát, ami az életünket
kényelmesebbé, jobbá teszi,
lássák, hogy a technika nagy lehetőséget és segítséget jelent a mindennapi életben,
a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai műveltség,
a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival
megismerkedjenek, a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet,
gép kezelésével, működésével.
54
- Célja, hogy: lehetővé tegye a napról napra változó technika megértését, követését,
használatát, fejlessze a kreativitást, a tanuló megszerezze a technikai műveltséget,
az egyszerűbb, de látványos műszaki feladatok megoldásán keresztül sikerélményhez jutassa a gyerekeket.
- A kisiskolás korban (6-10 év között):
elsődleges feladat a kézügyesség fejlesztése és
az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatás. - A középső szakaszban (10-14 év között):
kapjanak rendezett ismereteket az alapvető anyagokról, eszközökről és gyártási folyamatokról, a működési elvek törvényszerűségeiről,
fontos a kézügyesség és a kreativitás fejlesztése, a munkadarab elkészítésekor az elképzeléstől a kivitelezésig törekedjenek a
pontos és igényes végrehajtásáig.
- Az általános iskola 9. és 10. osztályában: a technika tanításának jelentősége fokozódik, hiszen az alapvizsgára készülő
tanulók többsége szakképzésben vesz majd részt.
- Idegen nyelv
- Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy:
a tanulók felismerjék, minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben
tudnak érvényesülni a világban,
a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék, az idegen nyelvek tanulásán keresztül az adott nyelven beszélő népek
életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek.
- Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy:
a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit,
a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban (beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás-, íráskészséget és –képességet).
a szókincs és a nyelvtani anyag elsősorban a mindennapi életben használatos szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön.
- Kisiskolás korban (6-10. év között):
Feladata:
a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott idegen nyelvet,
dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésének segítése,
meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv
intonációjának elemeit. - A középső szakaszban (10-14. év között):
Ebben az életkorban még hatásosan működik az utánzóképesség, de már a tudatosság is megjelenik.
Ennek a szakasznak a végén történik:
55
4. Sajátos nevelésű tanulók - a hallássérült tanulókkal való foglalkozás
Az iskola célja, hogy a hallássérült gyermekek: beszédre és közhasznú ismeretekre oktatása különleges módszerek (látás, hallás stb.)
segítségével, - az azonos évfolyam halló tanulói teljesítményeinek megközelítése a következő
területeken: az olvasás technikájának kialakítása, az írás technikájának kialakítása,
a tudatos anyanyelvtanulás előkészítése, - a tanuló nyelvi készségének olyan szintre eljuttatása, amely alkalmassá teszi őket az
önálló ismeretszerzésre, - a hallókészülék használatára szoktatás,
- a hallásmaradvány kondicionálása, - a meglévő beszédállapot fenntartása, megőrzése és fejlesztése, - a szájról-olvasás készségének kiépítése, fejlesztése,
- a módosult életvitel elfogadtatása, harmonikus személyiség erősítése.
Az iskola feladata: - a különböző fogyatékosságból fakadó hátrányok leküzdése, - a sérült gyermekek személyiségének kibontakozásának segítése,
- hallássérült gyermekek megtanítása: a hangos beszédre,
szájról olvasásra az általános iskolai oktatás keretében, - a tanuló felkészítése:
a megfelelő szakmaválasztásra,
az önálló életvitelre, - beszédfogyatékos gyermekek általános iskolai oktatása,
- logopédiai ellátásban való részvétel, pedagógiai szakszolgáltatás, - hallássérült gyermekek korai gondozása, tanácsadás, - a nyelvi kommunikáció (óvodában elkezdett) alapozásának, finomításának folytatása:
az olvasás, írás eszközszintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése:
tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a megfelelő fogalmak értő használata,
a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása, - az egyes tanulók hallássérülésének mértékéből, minőségéből adódó különbségek
kezelése, - az épen maradt funkciók kezelése, - a tehetségek gondozása,
- a pályairányítás, - szókincs bővítése,
- a szükséges grammatikai elemek alkalmazása.
56
5. Nem szakrendszerű oktatás megszervezése 5-6. évfolyamon
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 8.§-a határozza meg a nevelő-oktató
munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban –1-4. évfolyamon – nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban, - 5-6. évfolyamon - részben nem
szakrendszerű, részben szakrendszerű oktatás keretei között folyik az oktató- nevelőmunka.
A közoktatási törvény előírásait módosította a 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50 %-ban nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A közoktatási törvény 2006. évi LXXI törvénnyel történt módosítása a nem
szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is.
Az 5. és 6. évfolyamon a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelésére fordítandó.
A törvény arra ad lehetőséget, hogy az alapozó szakaszban tovább folytatódjanak a
képességek, készségek kialakítása, mélyítése. A hangsúly a kompetenciák és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, elsősorban ezek révén válhatnak a tanulók eredményesebbé. Különösen fontos a bevezető kezdő és alapozó szakaszban elsajátított
alapkészségek folyamatos fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei.
Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával.
Fontosnak tartjuk, hogy az 5. évfolyamon a nívó csoportok létrehozásakor (amennyiben lehetőség nyílik erre), illetve az éves tervezéskor a 4. év végén megírt OKÉV mérés eredményeit vegyük kiinduló pontnak. Az OKÉV mérés eredményeiből láthatóvá válik, hogy a
tanulók az alapkövetelmények öt szintje közül hol tartanak. Ennek tükrében végezzük el az 5. illetve a 6. évfolyamon levő nem szakrendszerű oktatás megszervezését és megtartását.
Az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezésben kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiakra:
önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítására információszerzés és –feldolgozás képességének fejlesztésére
kommunikációs képességek erősítésére szociális kompetenciák fejlesztésére térbeli, időbeli mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás fejlesztésére
az 5 - 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek arányának kialakítására
57
A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása 5 -6. évfolyamon
Műveltségi
terület
Tantárgy 5. évfolyam A tantárgy
összes óraszáma
5. évfolyam A tantárgy
összes óraszámából a
nem szakrendszerű
oktatásra felhasznált
óraszám
6.
évfolyam A tantárgy
összes óraszáma
6. évfolyam A tantárgy összes
óraszámából a nem
szakrendszerű oktatásra
felhasznált óraszám
magyar nyelv és
irodalom
magyar nyelv és irodalom
4 1,5
4 1,5
matematika matematika 4 1,5 4 1,5
idegen nyelv
angol, német 3/5 1,5 3/5 1,5
Összesen 11/13 4,5 11/13 4,5
A tanév során 2 alkalommal (ősszel és tavasszal) project hetet tartunk, ezen alkalmakkor tömbösítve jelennek meg a nem szakrendszerű órák tanórákon és tanórán kívüli
foglalkozásokon. A project hetek témái az „Éves munkaterv”-ben kerülnek meghatározásra a szakmai munkaközösségek döntése alapján. A nem szakrendszerű oktatás külön megjelenítése (képességterületek, kompetenciaterületek)
a megjelölt tantárgyak - magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv - tanmenetében kerülnek kiegészítésre.
Műveltségterület Fejlesztési feladat
Magyar nyelv és irodalom Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése.
Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás. A tanulási képesség fejlesztése. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai, és történeti érzék
fejlesztése. A hangzó olvasás, olvasás technika folyamatos
továbbfejlesztése. Íráskészséggé fejlesztése.
Matematika Térben és időben való tájékozódás. Problémakezelés és megoldás
Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek fejlesztése.
Az elemi számolási készség optimális szintre fejlesztése a lemaradóknál, lassabb ütemben fejlődőknél.
Gyakorlati mérésekkel megsegített mértékváltások. Gondolkodási képességek rendszerezése, következtetési képesség fejlesztése.
Problémaérzékenység. Cselekvő, személyes tapasztalatszerzés.
Életszerű helyzetek felvetése, ahol csak lehet.
Élő idegen nyelv Kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése Figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait,
58
érdeklődését és ismereteit. Beszédkészség fejlesztése tevékenységeken keresztül.
A nem szakrendszerű oktatás során az alábbi oktatásszervezési módot és tanítás módszertant
alkalmazzuk:
Oktatásszervezési módok Tanítás módszertan
Csoportok,
nívócsoportok létrehozása, egyéni munkaforma.
Kooperatív tanulás,
projekt munka, pár- és csoportmunka.
A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók értékelése azon tantárgyak ellenőrzési, értékelési módszerei alapján történik, amely tantárgyak keretében a nem szakrendszerű oktatás megvalósul. Kivéve az évente 2 alkalommal szervezett project-hét értékelése, mely
szöveges értékeléssel történik. Fontosnak tartjuk a project munka során az alkotás, együttes tevékenység, a kutatómunka örömének megtapasztalását, átélését.
A tantervi követelmények és a magasabb évfolyamra lépés feltételeinek való meghatározását az adott tantárgy tanterve tartalmazza. A nem szakrendszerű oktatást a törvényi szabályozásnak megfelelően olyan tanítókkal és
tanárokkal látjuk el, akik a 120 órás, ezzel kapcsolatos képzést elvégezték, összhangban a továbbtanulási tervvel.
5. Műveltségi területekhez tartozó tantárgyak részletes óraterve
Évfolyamok
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A bevezető és kezdő szakasz tanterve
Az alapozó és fejlesztő szakasz tanterve
Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 4 4 4 4
Élő idegen nyelv Angol
Német
1 1 2 3 3 / 5 3 / 5 3 / 5 3 / 5
Matematika 5 5 4 4 4 4 4 4
Ember és társadalom Történelem a hon- és
népismerettel
egybeépítve
2 2+1
(honismeret)
2 2
Etika 1
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5
Ember a természet-ben Környezetismeret 1 1 1 2
Természetismeret 2 2
Biológia 1,5 1,5
Fizika 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5
Egészségtan 0,5 0,5
Földünk–környeze-tünk Földrajz 1,5 1,5
Művészetek Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1
Mozgókép-kultúra és
médiaismeret
0,5
Informatika Informatika 0,5 1 1 1 1,5
Életvitel és gyakorlati
ismeretek
Életvitel és technika 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5
Testnevelés és sport Testnevelés 3 3 3 3 3 3 2,5 2,5
Néptánc 1 1 1 1
Tánc és dráma 1
Összesen: 22 22 22 24,5 23,5 / 25,5 23,5/ 25,5 27 / 29 27 / 29
60
Az iskola kerettantervi órakerete a következő:
évfolyam kötelező választható önkormányzati egyéni összes
órák órák % fejlesztés óra
1. 20 2 3 2,4 27,4
2. 20 2 3 2,4 27,4
3. 20 2 3 2,4 27,4
4. 22,5 2,25 3,375 2,7 24,5
5. 22,5 5,625 3,375 2,7 25,5
6. 22,5 5,625 3,375 2,7 25,5
7. 25 7,5 3,75 3 29
8. 25 7,5 3,75 3 29
Összesen: 177,5 34,5 26,625 21,3 259,925
Az iskola által felhasználható összes óra:
2 x 259,925 óra = 520 óra
61
Részletes óraterv
Tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
a b a b a b a b a b a b a b a b
Magyar nyelv és irodalom
8 8 8 8 8 8 7 7 4 4 4 4 4 4 4 4
Ang./ német
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Matemat. 4 4 4 4 4 4 3 3 4 4 3 3 3 3 3 3
Történel. 2 2 2 2 2 2 2 2
Környez. 1 1 1 1 1 1 2 2
Term.ism 2 2 2 2
Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5
Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5
Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5
Ének 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Rajz 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Informa-tika
0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 1
Technika 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5
0,5 0,5 0,5 0,5
Testnev. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
Oszt.f. 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
Néptánc 1 1 1 1 1 1 1 1
Honis- meret
1 1
Össze-
sen
20 20 20 20 20 20 22,5
22,5
22,5
22,5
22,5 22,5 25 25 25 25
Választható:
Ang./
német
1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2
Matem. 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1 1
Körny.
Etika 1 1
Egészs. 0,5 0,5 0,5 0,5
Médiais. 0,5 0,5
Magyar nyelv és irodalom
1 1
Tánc és dráma
1 1
Össze-sen
22 22 22 22 22 22 24,5 24,5
25,5 25,5
25,5 25,5 29 29 29 29
A részletes óraterv meghatározza a kötelező tanítási órákat, illetve azokat a kötelező tanítási órákat, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva meghatározott óraszámban részt kell vennie.
62
Az iskola a sajátos nevelésű hallássérült tanulói számára a szakértői véleményben előírt
óraszámot biztosítjuk tanórán kívül az alábbi szakemberek bevonásával:
szurdopedagógus
logopédus A fejlesztést szurdopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, illetve hallássérültek
pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár végzi. Az órákat a kötelező tanórai foglalkozásokon túl szervezzük.
8. Táblázat a műveltségi területek és a tantárgyak összefüggésére
az 5-8. évfolyamon
tantárgyak műveltségi területek
magyar nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom
angol/német élő idegen nyelv
matematika matematika
történelem ember és társadalom, társ.i.
természetismeret ember a természetben
kémia ember a természetben
biológia ember a természetben,egészségtan
fizika ember a természetben
földrajz földünk és környezetünk
ének művészetek
rajz művészetek, vizuális kultúra
osztályfőnöki életvitel és gyakorlati ismeretek
technika életvitel és gyakorlati ismeretek
testnevelés testnevelés és sport
néptánc művészetek, tánc, dráma
informatika informatika
egészségtan ember a természetben
médiaismeret művészetek
honismeret ember és társadalom
A modulok közül önálló tantárgy: tánc és dráma: 5. évfolyam
hon és népismeret: 6. évfolyam egészségtan: 6. és 8. évfolyam etika: 7. évfolyam
médiaismeret: 8. évfolyam
Más tantárgyba beépítve: társadalom és állampolgári
ismeret: történelem
63
Az iskola a sajátos nevelésű hallássérült tanulói számára a szakértői véleményben előírt óraszámot biztosítjuk tanórán kívül az alábbi szakemberek bevonásával:
szurdopedagógus logopédus
A fejlesztést szurdopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, illetve hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár végzi. Az órákat a kötelező tanórai
foglalkozásokon túl szervezzük.
9. Kerettantervünk
Iskolánk az APÁCZAI Kerettanterv családot használja minden évfolyamán.
Apáczai Kerettanterv család 1-4. évfolyamig (Apáczai Kiadó, 2004)
Apáczai Kerettanterv család 5-8. évfolyamig (Apáczai Kiadó, 2004)
Az átvett kerettanterv maradéktalanul tartalmazza a tantárgyi követelményeket, a
taneszközöket, a továbbhaladás minimumát.
64
Módosítási hatáskör: A változtatást kezdeményezheti:
- a közoktatási törvény változása,
- a fenntartó, - a nevelőtestület, legalább 1/3-nak írásbeli, szakmailag alátámasztott javaslata
alapján, - a szülői közösség egyhangú döntése alapján.
A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program megtekinthető:
- az iskola fenntartójánál,
- az igazgatói irodában, - a nevelőtestületi szobában - könyvtárban
- iskola honlapján.
Legitimációs záradékok - nevelőtestület részéről
- iskolai szülői közösség részéről - diákönkormányzat részéről
- iskolaorvos részéről
Hatályba lépés a Fenntartó jóváhagyásának időpontjával: 2011. ………………….
65
66
67
68
69
70
71
72