Munkára nevelés a szocialista pedagógiában(1917-1961)

Veszprém, 2015. március 26.

Somogyvári LajosPannon Egyetem MFTK TKTab, Rudnay Gyula Középiskola,középiskolai tanár

Purth Gusztáv: XX. Vörösmarty utcai általános iskola politechnikai szakkörében. Köznevelés, 1961/8, borító

IV.

A kutatás bemutatásaKiindulópont: hatvanas évek magyar pedagógiai

sajtójának elemzése ikonográfiai szempontbólTematikai csomópontok kijelöléseA munkára nevelés témájának relevanciájaFelhasznált források: párthatározatok,

kongresszusi beszédek, pedagógiai szakirodalom, oktatáspolitikai dokumentumok, levéltári források, visszaemlékezések, fényképek etc.

Az előadás célja: A munkára nevelés orosz-szovjet fejlődéstörténete

és bevezetése Kelet - Közép EurópábanEsettanulmány a gyakorlatról

Időbeli keretekA fejlődéstörténet szakaszolása:

A, 1917-1931: a kísérletezés időszaka

B, 1931-1953: a hagyományos iskola visszaállítása

C, 1953-1958: a politechnika visszatérése

D, 1958-1961: az oktatási reform előkészítése és bevezetése

Nemcsak oktatáspolitikai váltások, hanem ideológiai-hatalmi harcok és gazdasági érdekek is befolyásolják a szakaszolást

Az elméleti kiindulás: Marx és Engels

Elidegenítés fogalma, specializációSzellemi és fizikai munkaMindenoldalúan fejlett ember eszménye„Nevelésen három dolgot értünk.Először: Szellemi nevelést.Másodszor: Testi nevelést, amelyet gimnasztikai

iskolákban és katonai gyakorlatokkal nyújtanak.

Harmadszor: Technológiai képzést, amely közli valamennyi termelési folyamat általános alapelveit, és egyúttal bevezeti a gyermeket és az ifjút valamennyi szakma elemi szerszámainak gyakorlati használatába és kezelésébe.” 

(Karl Marx: Instrukciók az Ideiglenes Központi Tanács küldöttei számára, 1866)

A kísérletezés időszaka (1917-1931)

Központi szereplők: Lunacsarszkij, Krupszkaja, Lenin, Blonszkij

1918 – egységes munkaiskola

1919, VIII. kongresszus – általános és politechnikai képzés bevezetése

Viták a NARKOMPROS-on belül: reformpedagógia, activity school vs. termelésben való részvétel

Lunacsarszkij arcképe (A kép forrása: snipview.com)

Makarenko – átmenet a két szakasz között

- Gorkij-telep – 1920-1928

- Dzserzsinszkij-kommuna (1928-1935)

- Pedagógiai hősköltemény hatása

Pedagógiai elméletek, pszichológia túlburjánzása

Közösségi militarizálás esztétikuma

Élet és iskola, az iskola, mint gazdasági egység - termelés

A család elhalása (Sulgin)

A nevelés története képekben. Család és Iskola, 1965/6, 27. oldal

Visszatérés a hagyományos iskolarendszerhez (1931-1953)

Sztálini represszió és totális hatalomátvétel1931 határozat az általános és középfokú oktatásról 1936 határozat a pedológiai eltévelyedésről (vö. 1949

– „a magyar pedológia pere”, ld.: Sáska, 2005)Következmények:- oktatás-tanítás céljai dominálnak- akadémiai tudás- tanári tekintély és fegyelem- felsőoktatás mennyiségi növekedése- pszichológiai tudományok diszkreditálása1939-es XVIII. kongresszus– politechnika csak a

jelszavak szintjén

Visszatérés a politechnikához (1953-1958)1952, XIX. kongresszus – a változás kezdete: több

praktikus ismeret, technológia követelményeiAkadémián belüli viták: - új tantárgy: A termelés alapjai- új tantervek, tanmenetekUkrajnában indulnak meg a kísérletek 1953 után oktatás

és termelőmunka összekapcsolására – szakérettségiKísérleti iskolák az OSZSZSZK-ban 1956, XX. kongresszus– kollégiumi rendszer- általános középfokú oktatás- iskolarendszer hibája: elszakadás az élettől → politechnika

A reform bevezetése a szovjet blokkon belül (1958-1961)Hruscsov személyes

előterjesztése – az előkészítés folyamata

„Vigyük közelebb az iskolát az élethez!”

Szovjet minta hatása:

1958 – NDK1959 – Bulgária,

Csehszlovákia1961 – Lengyelország,

Magyarország Hruscsov előterjesztése az oktatási reformról – külföldön terjesztett pamflet

(London, 1958. október)

Munkára nevelés egy vidéki középiskolában: esettanulmány

Bal oldal: Jármai Béla, MTI: Daránypuszta, 1958. július 5. Vágják a levendulát az Illóolaj Kutató daránypusztai gazdaságában. (A kép forrása: tudasbazis.sulinet.hu)

Jobb oldal: Szerződés a Kompozíció Illóolaj és Vegyészetigyár, valamint a tabi Állami Általános Gimnázium között, 1960. július 30. (A dokumentum forrása: Rudnay Gyula Középiskola irattára)

5+1-es képzés Daránypusztán

Gimnáziumi osztályok a daránypusztai Állami Gazdaságban –

1960-as évek eleje (A kép forrása: Bereczk József)

A politechnikai oktatás szünetében…(A kép forrása: Rudnay Gyula Középiskola Irattára)

Irodalomjegyzék „Az iskola és az élet kapcsolatának megszilárdításáról és a Szovjetunió

közoktatási rendszerének továbbfejlesztéséről”. In: Goncsarov – Jeszipov – Kairov – Zankov: Pedagógia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 511-529.

„A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről” In: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye. Közzéteszi az Igazságügyminiszter közreműködésével a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1961, 25-34.

Sáska Géza: A társadalmi egyenlőség antikapitalista és demokrácia-ellenes képzete a XX. századi pedagógiai ideológiákban. Magyar Pedagógia, 2005/1, 83-99.

Stalin: Report on the Work of the Central Comittee to the Eighteenth Congress of the C. P. S. U. (B). March 10, 1939. In: J. V. Stalin Works. Vol. 14, 1934-1940. Red Star Press, London, 1978, 391-421.

Szerződés a Kompozíció Illóolaj és Vegyészetigyár és a tabi álltalános gimnázium között. Somogy Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Művelődésügyi osztálya, 22185-27/1960, aláírva: 1960. augusztus 4, jóváhagyva: 1960. augusztus 22. RGYKI.

Az SZKP XIX. Kongresszusának anyaga (1952 október 5-14). Beszédek, határozatok, az SZKP szervezeti szabályzata. Szikra, Budapest, 1952.

Az SZKP XX: kongresszusa (1956 február 14-25). Szikra, Budapest, 1956.