MUNKAVÉDELMI FŐOSZTÁLY

Összefoglaló jelentésa kereskedelmi ágazat munkavédelmi célvizsgálatáról

(2017. november 10. – december 10.)

Összeállította: Ámon IvettKopcsándi Géza

2

I. A vizsgálat elrendelésének előzménye

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzésrevonatkozó 2017. évi ellenőrzési irányelveinek „II. A munkavédelmi ellenőrzés elvei” címűfejezete „Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok” rész 4. pontjábanszerepelnek a kereskedelmi tevékenységek.

Az NGM és a kormányhivatalok 2017. évi országos hatósági ellenőrzési tervének 4./b)pontjában került meghatározásra a kereskedelmi ágazat munkavédelmi célvizsgálata (atovábbiakban: célvizsgálat).

II. A vizsgálat indoka, célja

A kereskedelem ellenőrzését az indokolja, hogy az ágazatban foglalkoztatottak száma azegyik legmagasabb, továbbá az ellenőrzési terv kiadását megelőző időszakban (2016. I-III.negyedévében) a legtöbb bejelentett munkabaleset a kiskereskedelmi ágazatban történt.

A vizsgálat célja, hogy felmérje az érintett ágazatban foglalkoztatottak munkakörülményeit,és ráirányítsa a figyelmet arra, hogy az adott tevékenységet folytató munkáltatók azellenőrzött területeken milyen mértékben tesznek eleget az egészséget nem veszélyeztető ésbiztonságos munkavégzés feltételeinek.A feltárt munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére tett munkavédelmi hatóságiintézkedéseken keresztül a biztonságosabb munkavégzés elősegítése, a munkavállalókegészségét veszélyeztető munkakörülmények megszüntetése és ezzel együtt a balesetek, afokozott expozíciós esetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése volt a cél.

III. A vizsgálat előkészítése

A célvizsgálatot a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya (atovábbiakban: Főosztály) készítette elő. A munkavédelmi hatóság 2017. évi ellenőrzésiirányelvei alapján a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok munkavédelmi hatóságiellenőrzési feladatokat ellátó kormánytisztviselői által került lefolytatásra a célvizsgálat aFőosztály által kidolgozott egységes szempontrendszer szerint.A 2017. november 10. és december 10. közötti időszakban megvalósult célvizsgálat azország egész területére kiterjedt.

A Főosztály a munkáltatók kiválasztására vonatkozóan szempontként jelölte meg, hogy azellenőrzés alá vont munkáltatók száma a tárgyidőszakban dolgozó állami tisztviselőnkéntlegalább 10 legyen, továbbá a jelentősebb, nagyobb munkavállalói létszámot foglalkozatómunkáltatók (például nagyobb áruházak) az ellenőrzött munkáltatók 15-30 %-os arányábanlegyenek ellenőrizve.A célvizsgálat közvetlen célja a munkabalesetek megelőzése volt azáltal, hogy amunkáltatóknál a szabálytalan munkaeszközöket, valamint a szabálytalanul folytatotttevékenységeket feltárja, és adekvát intézkedésekkel segítse az egészséget nem veszélyeztetőés biztonságos munkavégzést.

3

Vizsgálat alá kellett vonni a fő tevékenységük szerint kereskedelemmel foglalkozómunkáltatókat a kereskedelmet érintő közvetlen, és a háttérben folytatott hozzátartozótevékenységek vonatkozásában (például tárolás, raktározás, eladási termék készítése). Azellenőrzések során a munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények megvalósulásátis vizsgálni kellett.

Elsősorban olyan, többségében kockázatosabb tevékenységet folytató kereskedelmi egységekkiválasztására kellett törekedni, ahol raktározás, gépi anyagmozgatás is előfordul, illetvetöbbféle (a vizsgálati szempontokban is szereplő) munkaeszközt használnak. További feltételvolt, hogy a jelentősebb, nagyobb munkavállalói létszámot foglalkozató munkáltatók (példáulnagyobb áruházak) legalább az ellenőrzött munkáltatók 15-30 %-os arányában legyenekellenőrizve.

Az ellenőrzéseket a helyi követelmények, illetve a rendelkezésre álló erőforrásokra tekintettelkellett megszervezni, és a hagyományos, átlagos ellenőrzési szinttel kellett megvalósítani.Az ellenőrzések során a munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményekmegvalósulását is vizsgálni kellett.Az ellenőrzéskor kerülni kellett (tekintettel a közelgő karácsonyi ünnepekre is), hogy azellenőrzések indokolatlan nagy terhet rójanak az ellenőrzöttekre, ugyanakkor elősegítsék abiztonságos munkavégzést, és a tevékenységre tekintettel erősítsék a biztonságtudatosságot isa munkavállalók esetében.

4

IV. Vizsgálati eredmények, adatok

A célvizsgálatban összesen 112 kormánytisztviselő vett részt.

Ellenőrzött munkáltatók száma: 1013Szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 893 (88,15%)

1. ábra

A célvizsgálat során a legtöbb ellenőrzés élelmiszer jellegű, ital, vegyes áru kereskedelmétfolytató munkahelyen történt, ezt követték a bútor, világítási eszköz, egyéb háztartásikereskedelmi egységek (37%, illetve 22%). Iparcikk, illetve bútor kereskedelmi egységeket13-13%-ban ellenőriztek.Az ellenőrzött munkáltatók több mint 88%-a valamilyen szabálytalansággal érintett volt.A vizsgált munkahelyek megoszlását az 1. ábra szemlélteti.

A 2. számú ábrán látható, hogy munkáltatók közül legnagyobb arányban (35,4%) amaximum 5 főt foglalkoztató munkáltatóknál tartottak ellenőrzést (bolti kiskereskedelem).Ugyanakkor az ellenőrzési szempontokban irányként megszabott feltétel is teljesült,nevezetesen hogy a nagyobb munkavállalói létszámot foglalkozató munkáltatók (példáulnagyobb áruházak) az ellenőrzött munkáltatók 15-30 %-os arányában legyenek ellenőrizve.Ezeket a kereskedelmi egységeket (50 fő felett) az összes ellenőrzés 22%-a érintette.Emellett a 10-49 főt foglalkoztatókat 27,6%-ban ellenőriztek a célvizsgálat során.

5

2. ábra

Ellenőrzéssel érintett munkavállalói létszám összesen: 12 836 főSzabálytalansággal érintett munkavállalók összesen: 4 730 fő (36,8%)

A célvizsgálat 9 473 fő, sérülékeny csoportba tartozó munkavállalót érintett.

3. ábra

Ellenőrzött munkaeszközök száma összesen: 5 785 dbSzabálytalansággal érintett munkaeszközök száma: 950 db (16,4%)

89%

2%

2%

7%

Sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókmegoszlása

nő

fiatalkorú

idősödő

megváltozottmunkaképességű

6

Az ellenőrzött munkaeszközök arányait a 4. ábra szemlélteti. A munkaeszközök főbbcsoportjai közül a legnagyobb számban gépi kiszolgálású állványokat, illetve emelőgépeketellenőriztek az eljáró kormánytisztviselők. Ez a két kategória az összes ellenőrzöttmunkaeszközök 62,6%-át (3623 db) teszi ki.Megjegyzendő, hogy ezeknek a munkaeszközöknek a helytelen, szabálytalan, nemrendeltetésszerű használata súlyos munkabaleset forrása lehet.

A főbb ellenőrzött munkaeszköz csoportok megoszlása:

Ebből: szabálytalan %Emelő gépek 1 015 216 21,3%

Szállítószalagok 40 2 5,0%Hulladéktömörítő berendezés 144 12 8,3%

Keverő/dagasztógép 90 19 21,1%Darálógép (hús, kávé, stb.) 270 28 10,4%

Szeletelőgép 357 34 9,5%Darabológép (körfűrész, szalagfűrész) 116 25 21,6%

Sütőkemence 368 28 7,6%Ellenőrzött gépi kiszolgálású állványok 2 608 282 10,8%

(A főbb munkaeszköz csoporton kívüli egyéb ellenőrzött munkaeszközök száma 777 db volt.)

2 608

1 015

368

357

270

144

116 90 40777

Gépi kiszolgálásúállványokEmelő gépek

Sütőkemence

Szeletelőgép

Darálógép (hús, kávé,stb.)Hulladéktömörítő

Darabológép (fűrészek)

Keverő/dagasztógép

Szállítószalag

Egyéb

Ellenőrzött munkaeszközök

7

4. ábraAz emelőgépek, és gépi kiszolgálású állványok közül összesen 498 esetben tártak felszabálytalanságot (ami az összes szabálytalansággal érintett munkaeszköz 52,8%-a).

5. ábra

Lényegében minden ötödik darabológép (körfűrész, szalagfűrész) és keverő/dagasztógépbizonyult szabálytalannak. (21,6% illetve 21,1%)Ez a tény is alátámasztja a célvizsgálat elrendelésének indokoltságát, hiszen ezek a gépeksúlyos, csonkolásos munkabaleset előidézői lehetnek.

Az ellenőrzések eredményeként hozott intézkedések:

1. Figyelemfelhívás 18 db

2. Hiányosság megszüntetését előíró határozat- határozatok száma: 930 db- intézkedések száma: 5 371 db

3. Felfüggesztő határozat- határozatok száma: 280 db- érintett munkavállalók száma: 1 173 fő- felfüggesztett munkaeszközök száma: 232 db- felfüggesztett tevékenységek száma: 277 db

0,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

Szabálytalan munkaeszközök aránya

8

4. Foglalkoztatástól eltiltó határozat- határozatok száma: 114 db- eltiltott munkavállalók száma: 196 fő

5. Figyelmeztetés- határozatok száma: 13 db- intézkedések száma: 21 db- érintett munkavállalók száma: 56 fő

6. Munkavédelmi bírsághatározat- határozatok száma: 1 db- munkavédelmi bírságok összege: 216 000 Ft

7. Közigazgatási bírsághatározat- határozatok száma: 1 db- közigazgatási bírságok összege: 15 000 Ft

9

V. Az ellenőrzések tapasztalatai

1. MINDEN MUNKAHELYEN ALKALMAZHATÓ VIZSGÁLATI SZEMPONTOK

1.1. Kockázatértékelés

Az ellenőrzés alá vont munkáltatók 75%-a rendelkezett kockázatértékeléssel. A megtekintettkockázatértékelésekre vonatkozóan elmondható, hogy azok nem minden esetben fedték le amunkáltató tényleges tevékenysége során fellépő kockázatokat, nem azonosították a várhatóveszélyeket.

A három leggyakoribb kockázat, amelyet a munkáltatók a kockázatértékelések során nemvettek teljes körűen figyelembe az alábbiak voltak: veszélyes anyagok/keverékek-, ahátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás-, valamint az alkalmazott munkaeszközökkockázatai. Több esetben előfordult, hogy a kockázatértékelések 3 évnél régebben készültek.

A kereskedelmi tevékenység során gyakran előfordul a hátsérülések kockázatával járó kézitehermozgatás. A munkáltatók hasonló arányban tettek műszaki- (91,54%), illetve szervezésiintézkedéseket (92,91%) a hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás esetében.

Műszaki intézkedésként általában kézi kocsikat, hidraulikus raklapemelőket vagytargoncákat, szervezési intézkedésként pedig az emelt terhek több részre való szétszedésétkisebb egységekbe illetve a több személy általi együttes emelést alkalmaztak.

15,1%

11,9%

15,7%

27,7%

1,9%0,6%

5,7%

8,8%

12,6%

Alkalmazott munkaeszközök

Munkahelyek kialakítása

Hátsérülések kockázatával járó kézitehermozgatásVeszélyes anyaggal/keverékkeltörténő munkavégzésZajexpozícióval járó munkavégzés

Mechanikai rezgésexpozícióval járómunkavégzésBiológiai kóroki tényezővel járótevékenységPszichoszociális kockázatok

Munkavégzésből adódó- és azzalkapcsolatos megterhelések

A figyelembe nem vett kockázatok aránya(a nem teljes körű kockázatértékelések közül)

10

Összességében elmondható, hogy a kockázatértékelések általános jellegűek voltak, többnyirea vonatkozó jogszabályi előírásokat tartalmazták, sok esetben nem tértek ki a tevékenységvégzése során használt gépek, berendezések egyedi kockázataira.

1.2. A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata / foglalkoztathatóságszakvéleményezése

Az előzetes- és az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokat nagy aránybanelvégezték a munkáltatók, csupán mintegy 1% volt azon esetek száma, ahol a szükségesvizsgálatok nem történtek meg időben.A szükséges vizsgálatok alapjául szolgáló időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatokirányát, gyakoriságát és a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat meghatározó munkakörialkalmassági vizsgálatok rendjét a munkáltatók 80%-a határozta meg írásban, 4% volt azonesetek száma, amikor az erre vonatkozó szabályozások elkészültek ugyan, de nem voltakteljes körűek. A munkáltatók 16%-a pedig egyáltalán nem szabályozta írásban a munkakörialkalmassági vizsgálatok rendjét.

1.3. Egyéni védőeszköz juttatás

Az ellenőrzés alá vont munkáltatók több mint 3/4-ed része írásban szabályozta az egyénivédőeszköz juttatás rendjét. Az esetek 1/4-ed részében az volt megállapítható, hogy azelkészített szabályozás vagy nem volt teljes körű, vagy pedig nem is rendelkezett vele amunkáltató. A szabályozások általában sablonszerűek voltak, nem a kockázatértékelésenilletve egyéb az egyéni védőeszközök használatát indokoló dokumentumon (pl.: biztonságiadatlap) alapultak. A szabályozások többsége továbbra is csak munkakörönként határozta megaz egyéni védőeszközöket, a munkafolyamatonkénti védőeszköz meghatározás elmaradt.A szabályozással kapcsolatos hiányosságok ellenére, az egyéni védőeszköz biztosításávalkapcsolatban elmondható, hogy amennyiben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságosmunkavégzés műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel nem volt megvalósítható, úgy aszükséges egyéni védőeszközöket a munkáltatók 98%-ban biztosították a munkavállalóikszámára. Előrelépés tapasztalható a tekintetben, hogy a munkavállalók néhány kivételtőleltekintve használták is a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó, a munkáltató által biztosítottegyéni védőeszközöket.

1.4. Munkavállalók tájékoztatása, képzése

A munkáltatók 68,98%-a teljes körűen, 17,96%-a nem teljes körűen, illetve 13,06%-aegyáltalán nem gondoskodott a munkavállalók munkavédelmi oktatásáról.Az ellenőrzések megállapításai szerint leggyakrabban a hátsérülések kockázatával járó kézitehermozgatással, a veszélyes anyagok/keverékek felhasználásával kapcsolatosszempontokat, valamint a biológiai tényezőkkel kapcsolatos tájékoztatást nem vették teljeskörűen figyelembe az oktatások során.

11

Az oktatás tényét több esetben nem dokumentálták, de a munkáltatók, illetve a megkérdezettmunkavállalók nyilatkozata szerint általában ezekben az esetekben is többnyire megtörténtekszóban a munkavédelmi oktatások. Ez utóbbi hiányosság legtöbbször az új belépőmunkavállalók esetében került megállapításra.

1.5. Veszélyes anyag/keverék felhasználás

Az ellenőrzések tapasztalataként megállapítható volt, hogy a kisebb létszámú kereskedelmiegységekben a munkavállalók saját maguk végezték a takarítást, míg a nagyobb kereskedelmiegységekben inkább alvállalkozó cégekkel kötöttek szerződést ezen feladtok elvégzésére.

A veszélyes anyagok/keverékek (általában takarító-, tisztító- és fertőtlenítő szerek)felhasználása főként a munkaeszközök tisztítása és a helyiségek takarítása során voltjellemző.

Pozitív példaként kell megemlíteni, hogy egyre több esetben a nagyobb kiszerelésű mosogató-, fertőtlenítőszereket gépi adagolóval láttak el, amely biztonságosabb kezelést tett lehetővé.Veszélyes anyagok/keverékek tárolása az esetek döntő többségében az eredeticsomagolóeszközben történt. Néhány esetben fordult elő, hogy az eredetileg élelmiszerekhezgyártott, illetve használt csomagolóeszközben (pl.: ásványvizes-, üdítőitalos palack) veszélyesanyag/keverék tárolása történt.

1.6. Kedvezőtlen klímakörnyezet

Az ellenőrzött munkáltatók mintegy 1/3-ánál fordult elő, hogy a munkavállalók folyamatosanvagy szakaszosan hideg klímakörnyezetben végeztek munkát. A munkáltatók közel 5%-anem tette meg a szükséges munkaszervezési intézkedéseket (pl.: pihenőidő, védőital), amikora munkavállalók a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásának (hideg) voltak kitéve, továbbá a8%-a nem, vagy csak részben biztosította a szükséges egyéni védőeszközöket amunkavállalók számára.A kedvezőtlen hideg hőmérséklet nemcsak azokat a munkavállalókat érintette, akik szabadtérimunkakörnyezetben végezték munkájukat, hanem azokat is, akik változó időtartambanhűtőkamrákban, fűtetlen raktárakban végeztek tevékenységet.Az ellenőrzések során azonban voltak olyan kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatókis, akik a megfelelő hőmérsékleti értékeket nem biztosították az eladóterekben, étkezőkben ésa pihenőhelyeken.

1.7. Zárt munkahelyek szellőztetése

Azokon a munkahelyeken, ahol mesterséges szellőztetés céljáró szolgáló rendszer kerültalkalmazásra, szinte minden esetben biztosított volt azok rendszeres – gépkönyvben előírtakszerinti – tisztán tartása, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítása. Ezekneka rendszereknek a tisztítását, karbantartását meghatározott időszakonként az erre szakosodottszakipari cégek látták el.

12

Néhány esetben fordult csak elő, hogy nem megfelelő gyakorisággal végezték el a szükségestisztításokat.

1.8. Munkahelyi elsősegélynyújtás

A munkahelyi elsősegélynyújtás személyi- (81,54%) és tárgyi feltételei (78,86%) többnyirebiztosítva voltak. A kisebb létszámot foglalkoztató munkáltatók esetében fordult elő, hogynem jelöltek ki képzett elsősegélynyújtó személyt, vagy pedig csak 1 fő munkavállalót,akinek a távolléte esetén a személyi feltétel nem volt biztosított.Visszatérő hiányosság, hogy a több műszakos munkarend esetén nem minden műszakba jutottelsősegélynyújtásra kiképzett és kijelölt személy.Kedvező tapasztalatként kell megemlíteni, hogy bár a hatályos jogszabályok nem teszikkötelezővé az elsősegélynyújtó személyek neveinek, elérhetőségeinek kifüggesztését, ezt többhelyen is megtették a munkáltatók. Visszatérő probléma továbbá, hogy nem gondoskodtak azelsősegélynyújtó felszerelésben a lejárt eszközök pótlásáról.

1.9. Munkavédelmi érdekképviselet

A munkavédelmi képviselő választást annál a munkáltatónál kell tartani, ahol amunkavállalók létszáma legalább húsz fő. Ezen munkáltatók közel 80%-ánál tartottakmunkavédelmi képviselő választást. Ugyanakkor előfordult a munkáltatók 2%-ánál, hogynem biztosították a munkavédelmi képviselő feladatainak ellátáshoz szükséges, jogszabálybanelőírt átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, továbbá közel 1-1% esetében aműködési, technikai, anyagi feltételeket, illetve a kötelezően előírt képzéseket.

1.10. Közlekedés

A munkahelyeken a közlekedés biztonságát alapvetően a kialakított közlekedési rend, aközlekedési utak kialakítása, az anyagtárolás, a kiszolgáló folyosók méretei az esetlegesjárműmozgások határozzák meg.A munkáltatók mintegy 81%-ánál ezt rendben levőnek találták, viszont 19%-ánál aközlekedés nem volt teljes mértékben biztonságosnak tekinthető. Ezen belül legtöbb esetben aszállítást, rakodást végző emelőtargoncák mozgása, a nem megfelelő anyagtárolásjelentett veszélyeztetést, különösen mert az ezzel kapcsolatos közlekedési rend sem voltszabályozva több esetben.

1.11. Pénztárfülke

Általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók mintegy 95%-a a pénztárfülkéket olyanméretűre alakította ki, hogy abban a munkavállaló az ergonómiai szempontokfigyelembevételével kialakított, fizikai méretének megfelelően beállított, háttámlával ellátottszékről végezhesse munkáját. Többségükben már az elhelyezésnél gondot fordítottak arra,hogy az ajtók közelében elhelyezett pénztárfülke esetében se érje a dolgozót hideghatás. A

13

hideg elleni védekezés az esetek közel 87%-ában megtörtént valamilyen műszaki megoldásalkalmazásával (pl.: légfüggöny).

Szükséges megjegyezni, hogy a hagyományos értelemben vett pénztárfülkét egyre kevesebbmunkáltató alakított ki. Egyre jobban jellemző – különösen az újonnan nyitott, illetve afelújított kereskedelmi egységekben –, hogy a pénztáros munkakörben lévő munkavállalókállva végzik tevékenységüket. Ezekben az esetekben a kiszolgáló pultban helyezték el apénztárgépeket, ahol munkaszékek elhelyezésére a kisméretű munkaterület kialakítása miattnem volt lehetőség. Általános tapasztalat volt, hogy az ilyen kiszolgáló pultban dolgozómunkavállalók nem csak pénztárosi munkafeladatot láttak el, hanem egyéb tevékenységet isvégeztek (pl.: kiszolgálás, árurakodás, árufeltöltés). Ahol pénztárfülke nem volt különkialakítva, a munkáltatók többsége (94%) a pénztárgépet kezelő munkavállalók számáralegalább a munkahely közelében biztosította a megfelelő ülőhelyet.

Megállapításra került, hogy a munkáltatók közel 12%-a nem látta el a hidegpadlóshelyiségben a pénztárfülkék alját hőszigetelő anyagból készült burkolattal.

1.12. Menekülési utak és vészkijáratok

A munkahelyeken a menekülési utak jelölése, a menekülés irányába eső ajtók nyithatósága azesetek 95%-ánál eleget tett az előírásoknak. A jelölés, és a menekülési utak szabadontartásával kapcsolatban találtak a munkáltatók mintegy 5%-ánál kisebb-nagyobbkifogásolnivalót a célvizsgálat során.

1.13. Ablakok és tetőablakok

Az ablakok, tetőablakok és szellőzők kialakítása során a biztonságos nyitás, zárás, beállítástárgyi-műszaki feltételeit gyakorlatilag mindenhol teljesítették. Csak 1-1 esetben volt szükségkisebb hiányok pótlására intézkedést tenni.

1.14. Hulladéktömörítés, hulladékkezelés

Ahol telepítettek hulladéktömörítő gépet, annak elhelyezése, a kezelő részére biztosítottmozgástér az esetek 96%-ban megfelelt az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságosmunkavégzés feltételeinek.Néhány esetben (4%) volt tapasztalható, hogy a hulladéktömörítő gép rendeltetésszerű,egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatához szükséges gépkönyv (használatiutasítás) nem állt rendelkezésre. Továbbá az esetek 5,3%-ban a munkavállalókat nem oktattákki a hulladéktömörítő gép biztonságos kezelésére.

14

2. AZ EGYES MUNKATERÜLETEK VIZSGÁLATI SZEMPONTJAI

2.1. Áruátvevő helyek

A beszállító járművek gépi rakodásával, a jármű biztonságos rögzítésével kapcsolatban, azanyagmozgatási munkák (szállítás, rakodás, be- és kitárolás, rakománybontás) közben arakományok elhelyezésével, stabil rögzítésével, a rakodók („rámpák”) biztonságosközlekedésre alkalmas kialakításával kapcsolatban gyakorlatilag (1-1 esetet leszámítva) nemvolt kifogásolnivaló. Mindössze a rakodók figyelmeztető biztonsági jelzéseivel kapcsolatbankellett az esetek mintegy

2.2. Hűtőhelyiségek

Az esetek 95,7%-ában a hűtőhelyiség(ek)et úgy alakították ki, hogy az(ok) ajtaját belülrőlsegédeszköz nélkül akkor is ki lehessen nyitni, ha azt kívülről bezárták.Olyan esettel is találkoztak a kormánytisztviselők (16 munkáltatónál), ahol ahűtőhelyisége(ke)t belülről nyitható vészkijárattal látták el.

Az esetek 12%-ában volt kifogásolható, hogy a hűtőhelyiség(ek) belsejében avilágításkapcsolót és az ajtó zárszerkezetét fluoreszcens anyagból kialakított jelzőtáblávalnem jelölték meg. Előfordult az is 12 esetben, hogy a hűtőhelyiségeket, amelyeknek a belsőhőmérséklete -10°C alatt van és alapterülete meghaladja a 20 m2-t, nem látták el elektromoshálózattól függetlenül működő vészjelző berendezéssel.

2.3. Raktárak (állványok, állványrendszerek)

Kézi kiszolgálású polcos állványok

Az állványok feldőlés, felborulás ellen rögzítetve voltak (95,5%), illetve az árupolcokat,amelyeket támasztó-, tolólétrával lehetséges megközelíteni 98%-ban a felső élüknél a falhozis rögzítették.

Legtöbbször előfordult hiányosság (az esetek 11%-ában), hogy az állványokon, polcokon amaximálisan megengedett teherbírást nem tüntették felA tároló polcokon az árukat biztonságosan helyezték el, ugyanakkor a bolti konténerekmegfelelő rögzítésével, illetve akadálymentes elhelyezésével akadt probléma az esetek 3-,5%-ánál.

A ládák pántolásához használt szalagok sokszor balesetek forrásai, ezért fontos, hogy apántolt ládák bontásához ládabontót biztosítsanak. Ezt a munkáltatók (egy esetet kivéve)mindenhol biztosították.

15

Gépi kiszolgálású rakodólapos/magasraktári/komissiózó állványrendszerek

Az emelőgépek használata veszélyes tevékenység. A súlyos munkabalesetek megelőzésemiatt fontos hogy a raktári körülményekhez igazodó módon, szabályosan, a biztonságielőírások betartása mellett történjen a munkavégzés. Különös tekintettel a hatókörbentartózkodó személyekre (például vásárló, ügyfél).

A célvizsgálat során ezért vizsgálták a kormánytisztviselők, hogy azemelőgép/állványkiszolgáló gép vezetője államilag elismert, érvényes gépkezelőijogosultsággal rendelkezik-e. Ezt a vizsgált esetek 99%-ában a munkáltatók betartották, devoltak olyan esetek (1%), amikor jogosultság nélkül kezeltek emelőgépet (emelőtargoncát).

Az állványok állapotának ellenőrzésekor az esetek 7%-ában találtak hibás, sérültállványelemmel rendelkező állványt, valamint az állványrendszer oszlopainak azállványkiszolgáló géppel, targoncával való ütközés ellen védő szerkezet hiányára, hibásállapotára 6, illetve 9%-ban kellett intézkedést tenni.A raklapok állapotával lényeges kifogás mindössze 2 esetben fordult elő.

2.4. Hús és halfeldolgozás munkahelyei

Bárdot, kést, fenőacélt, illetve más kéziszerszámot minden negyedik helyen nem tároljákmegfelelő módon és, például erre kijelölt hely hiányában.Csontozó szalagfűrészek az esetek 97,73%-ában biztonságos módon működtethetők voltak.A kézi beadagolású húsdarálónál ahol indokolt, tömőeszközt mindössze csak két helyen nembiztosítottak.

Az alacsonyan elhelyezett húshorgok könnyen súlyos baleset forrásai lehetnek, ezért azellenőrzés során a kormánytisztviselők kitértek azok szabályos magasságban valóelhelyezésének ellenőrzésére is. Az ellenőrzések során 8 esetben kellett erre intézkedést tenni.

3. MUNKAESZKÖZÖK

3.1. Üzemeltetési dokumentáció

Az alapvető dokumentációk közül a célvizsgálatban érintett területen az egyesmunkaeszközök üzemeltetési dokumentuminak (gépkönyv, használati, kezelési utasítás stb.)ellenőrzésére is sor került. ennek során megállapítást nyert, hogy 40 munkaeszköz egyáltalánnem rendelkezett üzemeltetési dokumentációval, ami 21 munkáltatót érintett.Az emelőgépek egyik fontos üzemeltetési dokumentuma az emelőgép napló, amely pontos,és szabályszerű vezetése elengedhetetlen a biztonságos munkavégzéshez.A célvizsgálat során 21 esetben nem volt emelőgép napló rendszeresítve.

16

3.2. Üzembe helyezés, felülvizsgálat

Az ellenőrzések során külön figyelmet fordítottak arra, hogy a jogszabály szerintveszélyesnek minősülő munkaeszközök (például.: emelőgép, körfűrész, szalagfűrész)üzembe helyezése szabályszerűen, a megfelelő előzetes vizsgálatok után megtörtént-e.Az üzembe helyezési eljárást a vizsgált emelőgépek 7,8%-ánál, illetve a fűrészgépek11,6%-ánál nem folytatták le.

Veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatát (ahol indokolt volt) azesetek 96,7%-ában elvégezték, de 3,3% esetében ez elmaradt.

Kiterjedt a vizsgálat az emelőgépeket érintően, azok előírt időszakos (fő-, és szerkezeti)vizsgálatainak elvégzésére is. Ennek a munkáltatót terhelő kötelezettségnek 93,4%-ban tettekeleget. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók (emelőgép kezelők) kötelezettségeit is érintően,ellenőrizték azt is, hogy az emelőgép naplót szabályosan vezetik-e. Ennek a kötelezettségnekmár kevesebben, az ellenőrzöttek 89,9% tett eleget.

3.3. Egyes munkaeszközök biztonsága

A többféle munkaeszköz közül főképpen az őrlőgépeket, húsdaraboló körfűrészeket, szeletelőgépeket, forgókéses konyhagépeket, dagasztó-, keverő-, habverő-, krémfőző berendezéseketellenőrizték a célvizsgálat keretében.A legtöbb hiányosság a dagasztó-, keverő-, habverő berendezéseknél fordult elő, ahol amunkaeszközök 4,6%-a volt szabálytalan állapotú, többnyire a fedélrácsok, illetve azokreteszelésével kapcsolatban fordult elő hiányosság. Több esetben előfordult még, hogy amagas hőmérsékletű felületek megérintése ellen megfelelő védelmet nem alkalmaztak (4,4%).Összességében az ide tartozó egyes munkaeszközök biztonságával kapcsolatban, azellenőrzött munkaeszközök 1,5%-ánál találtak kifogásolnivalót, és tettek adekvát intézkedésta kormánytisztviselők.

3.4. Szállítószalagok, csúszdák

Szállítószalagok, csúszdák, árufelvonók ellenőrzése során lényeges és súlyosszabálytalanságot nem tapasztaltak. Többnyire az egyes figyelmeztető jelzésekhiányosságaival kapcsolatba történt intézkedés.

17

3.5. Létrák

A létrák minden munkahelyen megtalálhatók, amelyek biztonságos állapota, ésalkalmazásukhoz megfelelő feltételek biztosítása elengedhetetlen a rakodási, tárolásifeladatok elvégzéséhez.A létrák alkalmazása esetén több szabályt is be kell tartani. Ilyen a polcok falhoz rögzítése,az elegendő hely biztosítása is. Ezeket a feltételeket a vizsgált esetek 2,9-, 3,1%-ában nembiztosították. Továbbá a támasztó, illetve függesztett létrák esetében 3,2% arányban fordultelő, hogy elcsúszás és kilengés, illetve kétágú létrákat szétcsúszás ellen nem biztosították.Az ellenőrzések során nagyobb mértékben találtak a használt létrák között sérült,deformálódott, hiányos létrát (a vizsgált létrák 10,4%-a), illetve 5,3%-os arányban olyanlétrát, amit nem használtak éppen, de megtalálható volt a munkahelyen.

3.6. Villamos berendezések biztonsága

A villamos érintésvédelem időszakos ellenőrző felülvizsgálatnak elvégzésével kapcsolatbanmerült fel a legtöbb hiányosság. A vizsgált munkáltatók 23,18%-ánál ezt a vizsgálatot nemvégezték/végeztették el. További fontos követelmény, hogy az áram-védőkapcsolókműködőképességét legalább negyedévenként (dokumentáltan) ellenőrizni kell, azonban azesetek 16,86%-ában nem tettek eleget ennek az előírásnak sem.A kapcsoló- és vezérlőkészülékeket az alkalmazási céljának jelölésére azonosító címkékkelvagy más alkalmas azonosító megoldásokkal többségében elvégezték (97,81%).A használatból adódó veszélyek kiküszöbölése miatt vizsgálták a villamos gépek táplálásáraszolgáló, illetve a táplálás biztosításához használt villamos hosszabbítók vezetékeinekszigetelését, esetleges sérüléseit. Megállapítást nyert, hogy az esetek 1,87%-ában ezek avezetékek sérültek voltak, ami adott esetben áramütési veszélyt hordozhat magában. Ittadekvát intézkedésekkel (például a használat felfüggesztésével) kellett intézkedést tenni.Sor került a nedves, párás, vizes munkahelyek (hús- és halfeldolgozó, hideg- és melegkonyhák, pékség, cukrászat, hűtőhelyiségek) villamos berendezéseinek (kapcsoló,kapcsolószekrény, világítás, dugaszoló aljzat stb.) megfelelő IP védettségének (avízbehatolás elleni védettségi fokozatoknak) az ellenőrzésére is. Itt az volt a tapasztalat, hogyaz ezekben a helyiségekben elhelyezett villamos berendezések 6,53%-a esetében nem feleltmeg az előírt IP védettségi fokozat, amelyek kiküszöbölésére szintén intézkedéseket kelletttenni.A villamos kezelő és elosztó berendezéseken elhelyezkedő ajtók, fedők, fedelek ésburkolatok ellenőrzése során a vizsgált esetek 4,1%-ában megállapítást nyert, hogy azok nemvoltak előírásszerűen kialakítva, valamint az egyes gépek vezérlőkészülékeihez a megfelelőhozzáférés az esetek 2,2%-ában nem volt megfelelően biztosítva.

18

VI. Összefoglalás

A kereskedelmi ágazat országos célvizsgálata alapján megállapítható, hogy a munkáltatóktöbbsége rendelkezett kockázatértékeléssel, de azok tartalmilag nem tértek ki mindenesetben a munkáltató tényleges tevékenysége során fellépő valamennyi kockázatra, a várhatóveszélyek azonosítására. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a leggyakrabban a veszélyesanyagok/keverékek-, a hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás-, valamint azalkalmazott munkaeszközök kockázatait nem értékelték. Nem lehet elégszer kihangsúlyoznia kockázatértékelés jelentőségét, ugyanis a munkáltató a kockázatértékelést követően, annakmegállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg avédekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve azalkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.A kiskereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatóknál a legtöbb hiányosság a raktározás,a kézi- és gépi anyagmozgatás területén adódott. Az ellenőrzött munkahelyeken, raktárakbansokszor a közlekedési útvonalában árukat tároltak, amelynek következtében lecsökkentették abiztonságos közlekedési útvonalat. A kereskedelmi ágazatban a munkabalesetek azelesésekből, ütődésekből, a gépi-kézi anyagmozgatás, az éles tárgyakkal történő munkavégzéssorán következtek be. Ahol a biztonságos mozgástér nincs biztosítva, ott fokozottabb azelesésből adódó munkabalesetek bekövetkezésének valószínűsége is. Általánosságbanelmondható, hogy a folyamatos áruátvételek miatt is, sokszor a raktározási területektúlzsúfoltak, a menekülési útvonal akadályozott.

A kereskedelemben fokozott kockázatot jelent a hátsérülések kockázatával járó kézitehermozgatás, azonban a munkáltatók nagy arányban hoztak műszaki, illetvemunkaszervezési megelőző intézkedéseket e kockázat csökkentésére.Egyre több helyen mozgatják a terheket kézikocsik, kézi raklapemelők, illetve targoncáksegítségével. A nagyobb munkáltatók sok esetben a központi raktárukból úgynevezettrollikocsikra rögzítve szállították ki az árukat az áruházaikba. Az eladóterekben csak kéziraklapemelő és rollikocsi segítségével történt az anyagmozgatás. Itt a kézi anyagmozgatásgyakorlatilag a termékek kocsikról a polcokra történő kihelyezését jelentette.

A folyamatos ellenőrzések dacára még mindig lehetett tapasztalni, hogy a zárható ajtóvalellátott hűtőkamráknál nem volt biztosított az ajtók belülről való nyithatóságának lehetősége,továbbá a hűtőkamrába nem szereltek vészcsengőt, vagy a meghibásodott vészcsengőket nemjavították. További visszatérő veszélyforrás volt a hulladéktömörítő prések nem megfelelőkezelése, a megfelelő hozzáférés akadályozása.

A munkavállalók igen nagy arányban vettek részt az előzetes- illetve az időszakosmunkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokon, amely kedvező tendenciaként értékelhető.

Az egyéni védőeszköz biztosításával kapcsolatban elmondható, hogy amennyiben azegészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki, illetve szervezésiintézkedésekkel nem volt megvalósítható, úgy a szükséges egyéni védőeszközöket amunkáltatók többsége biztosította a munkavállalók számára.

19

Az ellenőrzések megállapításai szerint a munkavédelmi oktatások során leggyakrabban ahátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatással, a veszélyes anyagok/keverékekfelhasználásával kapcsolatos szempontokat, valamint a biológiai tényezőkkel kapcsolatostájékoztatást nem vették teljes körűen figyelembe, amely összefüggést mutat akockázatértékelésnél is feltárt hiányosságokkal.

A kereskedelemben végzett munka során a tevékenység jellegétől függően jellemző lehet,hogy a munkavállalók a munkaidő egy részében vagy teljes egészében kedvezőtlenklimatikus körülmények között dolgoznak, ezért az egészséget nem veszélyeztető ésbiztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében szükséges a megfelelőmegelőző intézkedések meghozatala, mellyel kapcsolatban az ellenőrzési időszakban voltakhiányosságok.

A célvizsgálat során erősíteni kívántuk a munkavédelemmel kapcsolatos pozitív szemléletet,a biztonságtudatosságot. Ezért elsősorban a szabálytalanságok, hiányosságok feltárásával, afigyelemfelhívás által is segítséget kaptak a munkáltatók, az egészséget nem veszélyeztető ésbiztonságos munkavégzés feltételeiről, amely elsősorban a munkabalesetek megelőzésétszolgálja.

Célvizsgálat fogadtatása

A célirányos hatósági ellenőrzés fogadtatása a munkáltatók, munkavállalók részérőljellemzően pozitív volt és segítő szándékúnak értékelték, elismerték a kormánytisztviselőkáltal feltárt szabálytalanságokat, melyek pótlására és javítására sokszor már az ellenőrzéssorán intézkedtek. Több esetben az előző évek tapasztalatai alapján már számítottak is amunkavédelmi hatóság ellenőrzésére, illetve voltak olyan munkáltatók is akik amunkavédelmi hatóság által végzett kereskedelmi célvizsgálat tényével is előre tisztábanvoltak, mivel a célvizsgálat előtt a honlapon is megjelent annak ténye, témakörei, valamint avizsgálat szempontjai.

A munkáltatók alapvetően együttműködőek voltak és az ellenőrzés során tényfeltárást segítőmagatartást tanúsítottak, némely esetben azonban a hatósági jelenlétet a munkavégzés,kiszolgálás, áruátvétel, stb. hátráltatásának értékelték, amely jellemzően a kevesebbmunkavállalót foglalkoztató munkáltatóknál fordult elő.

Az országos célvizsgálat keretében lefolytatott hatósági ellenőrzés felhívta a figyelmet, azegészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeire, a munkaeszközökbiztonságának, a védőberendezések működőképességének fontosságára a munkáltatóiellenőrzési kötelezettség folyamatosságára, valamint a munkavédelmi szakembermunkavédelemmel kapcsolatos feladataira, azok maradéktalan betartására.

20

A munkavédelmi hatóság minden évben közzéteszi az országos hatósági ellenőrzési tervét,így a célvizsgálatról számos munkáltató előzetesen értesült ezáltal is, amely nagymértékbenhozzájárult az önkéntes jogkövetés megvalósulásához.

Jogsértések jellemző formái, feltárt súlyos veszélyeztetés esetei, okai

A mellékelt példatár szerint.

Budapest, 2018. február 28.

Nemzetgazdasági MinisztériumMunkavédelmi Főosztály