Mi az ára a környezet megőrzésének az energiaigények várható

növekdése mellett„Energy Summit” konferencia”, 2009. október 8.

Nemes Csaba Főosztályvezető

KvVM, Környezetfejlesztési Főosztály

a „felvetés ”

Mi az ára a környezet megőrzésének?Mi az ára a az energia ellátás biztonság növelésének?

Mi az ára a természeti erőforrások védelmének?Mi az ára az helyi erőforrások kiaknázásának?

Mi az ára a helyi foglalkoztatottság bővítésnek?

….a növekvő (?)….. igények mellett.Mennyire növekvőek az igények?

Jogos-e az ez elmúlt években becsült energia felhasználás növekedés?

Uniós stratégiai célokEurópai Tanács 2007. márciusi ülésének ambiciózus célkitűzései az új EU

energia-klíma csomag szerint:

Az energia felelős az üvegházgázok 80 %-áért EU 1990-hez képest 2020-ra 20 %-al csökkenti az ÜHG –kibocsátásait

Globális összefogás esetén az EU 30 %-os kibocsátás csökkentést vállal 2020-ra 1990-hez képest

• Az összes megújuló energia termelést 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra, 2015-re 15%-ra, 2020-ra 20%-ra kell növelni (a tagállamoknál differenciált vállalással az adottságok, lehetőségek függvényében)

• A bio-üzemanyag részarányát 2010-re 5,75%-ra, 2020-ra 10%-ra kell növelni

• EU energiafelhasználását relatíve 20 %-al kívánja csökkenteni 2020-ra• Fontos megállapítások: szükségesek a támogatások, K+F-re nagy hangsúlyt

kell helyezni a jövőben

EU stratégiák, tervek, irányelvek

• 2001/77/EK irányelv a zöld villamos energia támogatásáról• Bio-üzemanyag stratégia• Biomassza Cselekvési Terv• 2003/30/EK irányelv a közlekedésben használt bio-

üzemanyagokról• 2003/87/EK irányelv az üvegházhatást okozó gázok

kibocsátási egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról

• 2006/32/EK irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról

• 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról• EU Megújuló Energetikai Útiterve – 2010 utáni célok

kijelőléséhez• ÚJ EU-IRÁNYELV a megújuló forrásokból előállított

energia támogatásáról (tagországok számára konkrét növelési célokat jelöl ki 2020-ra)

Megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásával kapcsolatos új EU-s irányelv, az

ebben foglalt elvárások

• Átfogóan szabályozza a megújuló energiaforrások területét,

• Hatálya kiterjed nem csak a villamos, hanem a hűtési és fűtési megújuló energiára is,

• A megújuló energiatermelés ösztönzésére eredet-bizonyítvány rendszert vezet be,

• A tagállamok közötti kereskedést az eredet-bizonyítványok vonatkozásában lehetővé teszi

Új EU-s irányelv

• A tervezet egyes tagállamok számára célokat jelöl ki a megújulók felhasználásra,

• Magyarország számára a tervezet 13 %-os célt határoz meg 2020-ra,

• A tagállamoknak a cél eléréséhez nemzeti akciótervet kell kidolgozni,amely folyamatban van az energetikai tárcánál,

• Egy tagállam a más tagállamokban létrejött megújuló energia termelést is felhasználhatja saját megújulós céljának elérésre, amennyiben az ehhez tartozó eredet-bizonyítványt megvásárolja,

• A tervezet a bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók termelésére vonatkozó fenntarthatósági kritérium rendszert is tartalmaz.

Új EU-s irányelv: Hozzáférés a távvezeték hálózathoz

• A tagállamoknak meg kell tenni a szükséges lépéseket a hálózat fejlesztésével kapcsolatban annak érdekében, hogy alkalmassá tegyék a rendszert a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés további növekedésének befogadására;

• A tagállamoknak biztosítani kell, hogy a szállítórendszer és az elosztórendszer üzemeltetői saját területükön szavatolják a zöld áram szállítását , elosztását;

Új EU-s direktíva: bioüzemanyagokra vonatkozóan

• Feltételeket fogalmaz meg a fosszilis üzemanyagokhoz viszonyított ÜHG megtakarítási képességekre, amelyet százalékban adnak meg.

• A direktíva hatályba lépésekor ez a szám 35 % lesz, míg a második ütemben 2017-től 50 %.

• A direktíva táblázatosan tartalmazza bizonyos alapanyagokra az ÜHG megtakarítási képességeket, valamint azokat a számítási módszereket, amely alapján ez az érték kiszámolható.

Új EU-s direktíva : Bioüzemanyagok vonatkozásában

• Fenntarthatósági kritériumokat tartalmaz annak érdekében,hogy a bioüg. alapanyagainak termesztése és a bioüg.-ok gyártása a lehető legkisebb környezet terheléssel és biodiverzitás csökkenés nélkül valósulhasson meg.

• Nemcsak az EU tagállamokra állapít meg előírásokat, hanem az EU-ba szállító harmadik országokra is, szem előtt tartva a nemzetközi egyezményekben vállat kötelezettségeket(pl. OECD).

Új EU-s irányelv: Hozzáférés a távvezeték

• A távvezeték-hálózathoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának elsőbbséget kell élveznie,

• A szállítórendszer üzemeltetőinek a villamosenergia-termelő létesítményektől érkező hálózati terhelés elosztása során előnyben kell részesíteni a megújuló alapú villamosenergia termelő létesítményeket, amennyiben ezt a nemzeti villamosenergia rendszer biztonsága lehetővé teszi.

Új EU-s direktíva :Tagállami jelentéstételi kötelezettségek

Többek között: • A megújuló energiaforrásokból előállított

energia fejlődését akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátok megszüntetését célzó közigazgatási eljárások értékelése és a javítása terén elért előrehaladásról.

A megújulók növekedése az EU-ban:energiatermelési előrejelzés 2020-ig

Szél - tengeri

Szél - szárazföldiÁr-apályNap-hő elektromos

Szél - tengeri

FotovoltaikusVízerőmű nagyVízerőmű kicsiGeotrmikusBio-hulladékSzilárd biomasszaBiogáz

EU tagállamok között megoszlás

7,2%

8,7%

9,4%

10,3%

15,0%

16,0%

17,0%

17,8%

18,0%

20,5%

23,3%

28,5%

34,9%

39,8%

15%

20%

16%

23%

23%

25%

30%

24%

25%

31%

34%

38%

42%

49%

Lengyelország

Spanyolország

Bulgária

Franciaország

Litvánia

Szlovénia

Dánia

Románia

Észtország

Portugália

Ausztria

Finnország

Lettország

Svédország

20202005

0,0%

0,9%

1,3%

2,2%

2,4%

2,9%

3,1%

4,3%

5,2%

5,8%

6,1%

6,7%

6,9%

10%

11%

15%

13%

14%

13%

16%

13%

17%

18%

13%

14%

18%

Málta

Luxemburg

EgyesültKirályság

Belgium

Hollandia

Ciprus

Írország

Magyarország

Olaszország

Németország

Csehország

Szlovákia

Görögország

Magyarország

céltény

20%

Az egyes megújuló technológiák 2020-ig várható relatív beruházási költség-

csökkenése

Megújuló energiaforrások részaránya a primer energiafelhasználásáon belül

1

2

3

4

5

6

7

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

%

EU 25

Magyarország

A NÉS –ben kijelölt kibocsátási célok

Az EU kötelezettség vállalásának függvényében a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátások szabályozási, illetve csökkentési céljai a jelenlegi előzetes becslések alapján a következőképpen alakulhatnak 2025-re, a NÉS időtávjának végére vonatkozóan:

• az EU 20%-os egyoldalú kibocsátás-csökkentési vállalása esetén: 16−25%-os csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest;

• 30%-os feltételes EU csökkentési cél esetén: 27−34%-os csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest.

A magyar kormány által 2008. szeptemberében elfogadott „Stratégia a magyarországi

megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020”

2020-ra a megújuló részarány 15 %-ot érjen el energiatakarékossági

intézkedésekkel, azaz 2006. évi 55 PJ-ról 186 PJ-ra (15 %-ra) emelkedjen

[1] Települési hulladék biológiailag lebontható részével együtt[2] Bioüzemanyag nélkül

MTA Megújuló Energia Albizottság

felmérése (PJ)

Jelenleg hasznosított 2006

(PJ)napenergia 1838 0,1

vízenergia 14,4 0,7

geotermia 63,5 3,6

biomassza 203-328 49,2[1]

szélenergia 532,8 0,16

Összesen 2600-2700 53,8[2]

Magyarország elméletileg kiaknázható megújuló energiapotenciálja,

az MTA jelentés szerint

[1] Ez az érték nem tartalmazza a jövőben növekvő passzív hasznosítás volumenét, amely az energiamérlegben közvetlenül nem metadata ki (hőigények csökkenése, illetve a hőigény-növekedés ütemének mérséklődése) [2] Települési hulladék biológiailag lebontható része (3 PJ) és bioüzemanyag (20 PJ) nélkül

A megújuló energiastratégiában és az Ergia Klub által becsülta technikai lehetőségeket is figyelembe vett kiaknázható hazai megújuló

energiapotenciálok (PJ) Megújuló típus

Stratégia Energia Klub

napenergia 2 2[1]

Vízenergia 1 1,2

Geotermia 11,4 20Biomassza (+Biogáz)

130,8 (+12,5) 144(+15)

Szélenergia 6,1 6,3

összesen 163[2] 188,5

Magyar stratégiai célok a megújuló energiahasznosítás növelésére

2020-ra• A megújuló energiaforrások terjedését ösztönző beavatkozások

megvalósulásával számolva 2020-ra a megújuló energiafelhasználás a 2007. évi 59PJ-ról 2020-ra 186-210-210 PJ-ra emelkedhet. Ezen belül:

Megújuló energiafelhasználás várható összetétele 2020-ban (Policy forgatókönyv)

Napenergia0.9%

Geotermikus6.1%

Bioüzemanyag10.5%

Vízenergia0.5%

Szél3.3%

Biomassza70.2%

Biogáz, biometán

6.7%

Hulladék megújuló része

1.8%

Megújuló alapú villamosenergia-termelés várható alakulása energiaforrásonként (Policy forgatókönyv)

0

1,000

2,000

3,000

4,000

5,000

6,000

7,000

8,000

9,000

10,000

2005 2010 2015 2020

GWh

Hulladék megújuló részeBiogázBiomasszaGeotermikusNapenergia (napelem)SzélVízenergia

Megújuló energiafelhasználás 2020-ra várható összetétele hőtermelésre (Policy forgatókönyv)

79.0%

1.7%1.9%

10.3%

7.0%

Napenergia(napkollektor)

Geotermikus energia

Biogáz + biometán

Tüzifa, biomassza

Hulladék megújulórésze

Megújuló energiaforrások felhasználásának várható megoszlása felhasználási területek szerint

(Policy forgatókönyv)

21.443.0

62.379.728.3

50.2

70.9

87.1

0.2

10.5

16.3

19.6

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

2005 2010 2015 2020

PJ

Motorhajtó üzemanyag célú

HőtermelésVillamosenergia-termelés

Megújuló energiafelhasználás mindösszesen

2005 2010 2015 2020

Mindösszesen PJ 49.92 103.66 149.54 186.28

Bioüzemanyag PJ 0.21 10.46 16.27 19.55

Összesen (bioüzemanyag nélkül) PJ 49.71 93.20 133.27 166.73

Vízenergia PJ 0.73 0.71 0.79 0.88

Szél PJ 0.04 2.02 4.04 6.12

Napenergia (napelem+napkollektor) PJ 0.08 0.53 1.10 1.66

Geotermikus PJ 3.63 5.60 8.40 11.36

Biomassza PJ 43.56 78.08 107.04 130.81

Biogáz+biometán PJ 0.30 3.90 9.06 12.57

Hulladék megújuló része PJ 1.38 2.35 2.84 3.33

Megújulók hazai jövője 2020

A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken.

A jövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és a hulladékhasznosítás is.

KonklúzióA megújuló energiaforrások hasznosításának növelése szükséges

az alábbiak miatt- Általánosan a fosszilis energiaforrások csökkenése megindult, az a

világ energiaigényének a növekedése megállíthatatlan (lsd. Kína, India), de hogy reagál az EU?

- A világpiaci árak alakulása is befolyásolja a megújuló energiák versenyképességét, egyre inkább versenytársai lehetnek a fosszilisoknak,

- A megújuló technológiák, berendezések korszerűsödnek, hatásfokuk növekszik, bekerülési költség csökkenés várható,

- EU szinten a megújulók használatának jelentős fejlesztését főleg az ÜHG kibocsátás csökkentési célok és a fosszilis üg.-tól való függés csökkentése indokolja, ami ambiciózus energia politikát kíván minden tagállamban,

.- Az unió célja (és hazai érdek!) a decentralizált energia források jobb

kihasználása és a megújuló energia iparágban a technológiai fejlesztésekkel a vezető szerep elérése,

Konklúzió- A megújulók nagy mértékben helyi adottságokon alapulnak,

ezért nem függnek a hagyományos energiahordozók jövőbeni rendelkezésre állásától, decentralizált jellegük miatt kevésbé teszik ki az energiaellátás ingadozásának – a jövő fenntartható energiájának kulcsfontosságú elemét alkotják!!

- Magyarországon az EU tagságunkból adódó kötelezettségek konkrét célokat határoznak meg, amely a gazdasági szereplőknek stabil és tervezhető célokat ad beruházásaikhoz,

- Járulékos célok: jelentősek vidékfejlesztés, mezőgazdasági termékszerkezet átalakulás, hazai és nem import energiaforrás, új technikák, technikai kultúrák kialakítása, vidéki foglalkoztatás növelése (alacsonyabb iskolázottságú munkaerő bevonása is lehetséges,) stb.,

- Ha nem használjuk ki a a hazai adottságainknak megfelelő megújuló energiaforrásokat, nagy hátrányba kerülünk a többi tagállammal és a világgazdasággal szemben is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket