mvm közlemények 2011

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEKKÖZLEMÉNYEI

XLVIII. ÉVFOLYAM � 2011. 1. SZÁM

� ÚJ, HATÉKONY KERESKEDÉSI ESZKÖZ, A CTF

� HUPX: A MAGYAR ÁRAMTÔZSDE

� A PAKSI ATOMERÔMÛ BÔVÍTÉSE ÚJ BLOKKOKKAL

� AKKREDITÁCIÓ A VILLAMOSENERGIA-IPARBAN

Felelôs kiadó

Baji Csaba

Fôszerkesztô

Dr. Gerse Károly

Felelôs szerkesztô

Felkai György

Szerkesztô

Kreissné Hartai Gabriella

Szerkesztôbizottság

Dr. Bacskó Mihály MVM Zrt.

Civin Vilmos MVM Zrt.

Eörsi-Tóta Gábor MVM ERBE Zrt.

Gerse Lajos MVM Zrt.

Kacsó András MVM Trade ZRt.

Kerényi A. Ödön tanácsadó

Király Géza MVM Partner ZRt.

Lavich Gábor MVM Zrt.

Lovászi Zoltánné PA Zrt.

Máténé Lengyel Enikô OVIT ZRt.

Mayer György újságíró

Pintér Tamás MVM GTER Zrt.

Sándor József MVM Zrt.

Dr. Stróbl Alajos ETV-Erôterv

FormaelôkészítésMecum Stúdió Kft.

ISSN 1216-4992 (nyomtatott)

HU ISSN 1786-674X (online)

Címlapkép

220 kV-os ideiglenes oszlop felsô

része, üzembe helyezésre készen

(Fotó: Molnár László, OVIT)

A MAGYARVILLAMOS MÛVEK

KÖZLEMÉNYEI

XLVIII. ÉVFOLYAM � 2011. 1. SZÁM

INTERJÚ BAJI CSABÁVAL, AZ MVM ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL 1

VÁRKONYI GERGELY

A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG 2010. ÉVI ENERGIAPOLITIKAI 3FELÜLVIZSGÁLATA

HÍREK, INFORMÁCIÓK 50

BALLY ATTILA

ÚJ, HATÉKONY KERESKEDÉSI ESZKÖZ, A CTF 6

IVÁNYI KRISZTINA

HUPX: A MAGYAR ÁRAMTÔZSDE 10

DIBUSZ JÓZSEF, HOFFMANN ZOLTÁN, JAKABFI GYÖRGY

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI FELÚJÍTÁS A SAJÓSZÖGEDI 21ÉS A LITÉRI GÁZTURBINÁS ERÔMÛBEN

EÖRSI-TÓTA GÁBOR, KISS GÁBOR, TÓTH ISTVÁN, MÉSZÁROS ÁKOS

HULLADÉKÉGETÉS ÉS HULLADÉKLERAKÁS GAZDASÁGI, KÖRNYEZETVÉDELMI 27ÖSSZEHASONLÍTÁSA

KOLTER ZSUZSANNA, UDVARHELYI NÁNDOR, BÔHM ZOLTÁN

AKKREDITÁCIÓ A VILLAMOSENERGIA-IPARBAN 34

MOLNÁR LÁSZLÓ

IDEIGLENESEN ALKALMAZHATÓ TÁVVEZETÉKOSZLOP-KIVÁLTÓ 37SZERKEZETCSALÁD

DR. SZEREDI ISTVÁN

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÁS MAGYARORSZÁGON 40

CSERHÁTI ANDRÁS, DR. KATONA TAMÁS, LENKEI ISTVÁN

A PAKSI ATOMERÔMÛ BÔVÍTÉSE ÚJ BLOKKOKKAL 12

INTERJÚ BAJI CSABÁVAL, AZ MVM ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL

BAJI CSABA AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN KÖZGAZDÁSZKÉNT KÜLÖNBÖZÔ POZÍCIÓKBAN DOLGOZOTT AZ ENERGETIKAI SZEKTORBAN.

KORÁBBAN, 2002 SZEPTEMBERÉIG A PAKSI ATOM ERÔ MÛ ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJA VOLT, ÉS AZ MVM ZRT. IGAZGATÓSÁGI TAGJAKÉNT

IS TEVÉKENYKEDETT. JELENLEG A PAKSI ATOM ERÔ MÛ ZRT. IGAZGATÓSÁGÁNAK ELNÖKE, TAGJA AZ MVM ZRT. IGAZGATÓSÁGÁNAK ÉS

AZ MVM CSOPORT VEZÉRIGAZGATÓJA. A VÁLLALAT JÖVÔKÉPÉRÔL KÉRDEZTÜK.

Milyen középtávú tervekkel vetteát az MVM vezetését?A Társaságcsoportnak minden

adottsága megvan arra, hogy öt évenbelül árbevétele meghaladja az ezer-milliárd forintot. Ez egyfajta teljesít-mény növekedést mutat, de magábanhordozza a stratégiai szerepkör erôsí-tését is. Az MVM meghatározó sze-repet tölt be az ország energetikaimû kö dé sé ben. Ez óriási felelôsségetjelent mindannyiunk számára. Cé- lunk, hogy a hazai piacon stratégiai-lag meghatározó szerepet töltsünkbe, a régióban pedig elismert, stabiltársaságként legyen jelen az MVMCsoport.

Hogyan képzeli ezeknek a célok-nak az elérését?Megvan minden eszközünk arra,

hogy bízzunk a sikerben. Ren del ke -zünk a megfelelô piaci kapcsolatok-kal, lehetôségekkel és birtokában va-gyunk annak a szakmai tudásnak,amelyet kiváló és szakképzett mun-katársaink jelentenek számunkra. Ezutóbbi nélkül egyetlen vezetés semlenne képes egy ilyen nagyvállalatotfolyamatosan növekvô, fejlôdô pá-lyán tartani.

Az elmúlt hetekben több – az elô-zô menedzsmentekhez köthetô –kétes üggyel kapcsolatosan is fel-merült az MVM neve. Ezek meny-nyire befolyásolhatják az elképze-léseit?Jó néhány éve hallani lehet az

MVM-mel kapcsolatba hozható ké-tes ügyletekrôl. Az MVM vezetôje-ként az én feladatom, hogy az ezek-bôl fakadó károkat enyhítsem, és ajövôre nézve megakadályozzam ahasonló ügyek kialakulását. Azegyik legsajnálatosabb példa erre aVértesi Erô mû sorsát kialakító ese-mények sorozata. Jelenleg olyanhelyzetben van a vállalat, amely

nemcsak hogy milliárdos kiadásokatjelent a társaságnak, de munkaválla-lók százait veszélyezteti. Éppenezért a teljes vállalatcsoport mû kö -dé sét célzó átvilágítási programotkezdeményeztünk és elmondhatom,hogy eredményesen zajlik a folya-mat. Azonban ezek az eredményeksajnálatos tényeket hoztak a felszín-re, ilyen a Kárpát Energó ügye is, dea Mátrai Projekt kapcsán is találtunkmegválaszolandó kérdéseket. AzMVM mostani vezetése teljes mell-szélességgel kiáll az állami vagyonvédelme mellett, és bízik abban,hogy a késôbbiek során a média és atársadalom is a társaság sikereirôlhall majd többet.

Korábban a Paksi Atom erô mûZrt. vezérigazgatója is volt, most atársaság igazgatóságának elnöke.Mi a véleménye a jelenleg zajlófejlesztési tervekrôl?Nagyon szerettem az atom erô mû -

ben dolgozni. Nagy örömmel tölt el,

hogy részt vehetek a most zajló fo-lyamatokban és ismét részese lehe-tek ennek a sikertörténetnek, amelynemcsak az MVM-é, de az egész or-szágé. Elmondhatjuk, hogy a világegyik leghatékonyabb és legbizton-ságosabb atom erô mû ve a miénk. Amostani vil la mos ener gia-fel hasz ná -lá sunk több mint egyharmadát meg-termelô erô mû fejlesztése elenged-hetetlen a hosszú távú energiabiz-tonság létrehozásához. A jelenlegibôvítési folyamathoz már elvi hoz-zájárulását adta a Parlament és min-denképpen biztató, hogy a magyarlakosság 78%-a egyetért abban,hogy az országnak szüksége vanatom erô mû re. Persze, lehet hallani abôvítés gazdasági nehézségeirôl is,miszerint rengeteg pénzbe kerülmajd az új blokkok felépítése, de azenergetikával foglalkozó szakembe-rek pontosan tudják, hogy mindenerô mû felépítése hatalmas ráfordí-tással jár és azok hatékonysági mu-tatója határozza meg a megtérülésmértékét és gyorsaságát. Terveinkszerint a legújabb technológiávalfelszerelt blokkokat versenyeztetjükmajd meg a pályázat során, ezzel isbiztosítva a gazdaságosságot és abiztonságos üzemeltetést. Rövide-sen felállítjuk a bôvítéshez szüksé-ges projektcéget és megnevezzük afolyamat vezetôit is. Az is lehetsé-ges, hogy mire ezeket a sorokat papírra vetik, már meg is történtmindez.

Az elmúlt években több szakmaiszervezet is felrótta, hogy a kor-mányzatnak nincs stratégiai ener-giapolitikája. Hogyan látja ezt akérdést?Nem vállaltam volna el az MVM

vezetôi posztját, ha nem lennék biz-tos abban, hogy a kormányzat ener-getikai elképzelései egybevágnak asaját szakmai elképzeléseimmel.

1a magyar villamos mûvek közleményei � 2011/1

Mind azon ál tal az MVM csak egyikpillére egy átfogó országos energia-politikának. Feladatunk a vállalat nö-vekedésének fenntartása, hogy mega-lapozzuk a regionális energiapiaco-kon jelenlétünket, de a lakosságiáramárak befolyásolásában is felelôsmunkát kell végeznünk.

Több személyi változás is történt avállaltnál. Várhatók további cse-rék is?Az új vezetés egyetért abban, hogy

az MVM Csoport fejlesztésén túl aMagyar Villamos Mû vek nek, mintállami tulajdonú cégnek, az országlakosait is szolgálnia kell, ehhez pe-dig fegyelmezett, átlátható mû kö désszükséges. Az általunk kezdeménye-zett személyi cserék azt a célt szol-gálják, hogy ezeket a feladatokat hi-ba nélkül és valóban áttekinthetô mó-don tudjuk elvégezni.

Ön többször is kifejtette, hogy a Magyar Villamos Mû vek nek a

kormányzati politikát kell szolgál-nia. Kifejtené ezt részletesebben?Az ország nincs könnyû helyzet-

ben. Komolyan össze kell tartanunkminden területen. Ideje, hogy ôszinteés egyenes irányvonalon kezdjünk eldolgozni, mert ha nem így teszünk,akkor nem fogunk talpra állni a gaz-dasági világválság hatásai után. Akormányzatnak a feladata, hogy utatjelöljön ki számunkra és nekünk,szakembereknek, tudásunk legjavátkell adnunk ahhoz, hogy elôsegítsüka gazdasági fellendülést.

Mely feladatokat tartja a legfon-tosabbaknak rövid távon?A liberalizáció kiterjesztésével

nemcsak a termelésben, hanem az ér-tékesítésben is egyre fontosabb sze-repet kell vállalnia az MVM-nek. Akorábbi célokat, mint a Paksi Atom e-rô mû élettartam-hosszabbítása, illet-ve az új blokkok építése, az új veze-tés is támogatja. Lesznek új kihívá-sok, amelyek az elmúlt idôszakban

nyíltak meg, a menedzsment tagokközösen gondolkodnak a következôlépések megtételében.

Az MVM elôzô vezérigazgatójasokat szerepelt a bulvársajtóban.Ön is tervez hasonló lépéseket?Mit lehet tudni Önrôl, ki BajiCsaba magánemberként?Én üzletembernek tartom magam.

Úgy gondolom, hogy jelenlegi be-osztásom, feladataim meghatározzáka szerepkörömet a nyilvánosságelôtt. A médiában való jelenlétet in-kább a vállalat eredményeivel, sike-reivel érném el, én ezeket szeretnéma sajtó és a közvélemény elé tárni.Annyit azonban talán érdemes tudnirólam, hogy 46 éves vagyok, köz-gazdász végzettséggel rendelkezem,házas vagyok és két csodálatos lá-nyom van. Sportban a tenisz, asquash és a futball jön szóba nálam,szeretek zongorázni és általában isnyitott vagyok a kultúra, az emberekfelé.

2 2011/1 � a magyar villamos mûvek közleményei

A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG 2010. ÉVI ENERGIAPOLITIKAIFELÜLVIZSGÁLATA

A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG (IEA) SORON KÖVETKEZÔ, MA GYAR OR SZÁG ENERGIAPOLITIKÁJÁNAK MÉLYSÉGI FELÜLVIZSGÁ-

LATA SORÁN ESEDÉKES LÁTOGATÁSÁRA 2010. NOVEMBER 8–12. KÖZÖTT KERÜLT SOR. A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁT AZ IEA MÁR

TÖBB ALKALOMMAL IS VIZSGÁLTA, 1991-BEN ÉS 1995-BEN MÉG CSAK TAGJELÖLTKÉNT, MAJD 1998-BAN, 2002-BEN ÉS 2006-BAN MÁR

TAGORSZÁGKÉNT.

VÁRKONYI GERGELY*

A KORÁBBIFELÜLVIZSGÁLATOKRÓL

1999. november 26-án RobertPriddle, az akkor 25. évfordulójátünneplô Nemzetközi Energiaügynök-ség (IEA) akkori fôigazgatója ésChikán Attila, akkori gazdasági mi-niszter Budapesten nemzetközi sajtó-tájékoztatón tették közzé Az IEA-or-szágok energiapolitikája – Ma gyar -or szág cí mû jelentést. Az 1998 teléntörtént részletes vizsgálat volt az el-sô, amelyen Ma gyar or szág immártagként vett részt. Az akkori jelentésszerint Ma gyar or szág az 1991-benmegkezdett piac bázisú energiagaz-daság fejlesztésének egy fontos fázi-sát hajtotta éppen végre. Ma gyar or -szág a vizsgálatot megelôzô évben,1997. június 3-án csatlakozott azIEA-hez. Ez az országnak a nyugatipiacgazdasághoz való integrációjaegy részét jelentette, és ezzel beke-rült az energetikailag legfejlettebbországok közé.

Az IEA-tagság elônye, hogy Ma -gyar or szág tagként részesévé váltannak a bonyolult mechanizmusnak,amely az olajellátás regionális vagyáltalános csökkenése esetén is meg-ôrzi a tagországok gazdaságánakmû kö dô ké pes sé gét és elhárítja azenergia kiesés nyomán fellépô vész-helyzetet, mérsékli az energiaellátássúlyos következményeit. Lehetôvévált a nemzetközi statisztikai adatbá-zishoz való hozzáférés, valamint anemzetközi energetikai kutatás-fej-lesztési programokban való részvé-tel. Természetesen a magyar csatla-kozás óta eltelt idôben az Ügynökség

tevékenysége a globális energiapiacváltozásait figyelembe véve jelentô-sen kibôvült. Az elmúlt évek gázpia-ci történéseinek köszönhetôen azIEA immáron a gázbiztonsági kérdé-sek kezelésének menetét próbálja ki-dolgozni úgy, hogy a már kiforrottolajpiaci tevékenységével egyen ér té -kû legyen.

Az OECD-t (Organisation for Eco-nomic Co-operation and Develop-ment) alkotó fejlett országok az elsôolajárrobbanás után, az egységes fel-lépés érdekében 1974-ben hozták lét-re az Ügynökséget. A NemzetköziEnergiaügynökség a kezdeti olajvál-ság kezelô intézményi feladatköréntúl ma hosszú távú feladatként vállal-ja a globális energetikai kihívásokkezelését, mint például a klíma-ener-getika kérdésköre. Itt a G8 csúcsmegbízásából tevékenysége megha-tározó a világ energia jövôképeszempontjából. A Nemzetközi Ener-giaügynökség mindazonáltal tovább-ra is meghatározó szerepet játszik avilág olajellátásának biztosításában,kezdve az 1991-es öbölháborútólegészen a 2005. évi Kat ri na hurrikánokozta globális ellátási zavarig. Ezutóbbi esetben az IEA Titkárság és atagországok (Ma gyar or szág is) ösz-szehangolt olajkészlet-felszabadítástvégeztek a nagyobb piaci vészhely-zet elkerülése végett.

Az IEA folyamatosan végzi tagor-szágai energiapolitikájának felül-vizsgálatát azon célból, hogy felmér-je, milyen módon tartanak lépést avilág energetikai kihívásainak válto-zásaival, illetve milyen módon pró-bálják fejleszteni energiabiztonságu-kat, energiahatékonyságukat. Az el-múlt években nagyobb hangsúlyt ka-pott immár a klímapolitika kérdéskö-

re az energetikán belül. Ez a témavált az Ügynökség zászlóshajó kiad-ványának, a Világ Energia Kilátásá-nak (World Energy Outlook – WEO)fô fókuszává is. A felülvizsgálat lé-nyege, hogy az IEA vizsgáló tag or -szá gok bevonásával, független kí-vülállóként megfogalmazza meglátá-sait, tapasztalatait és ajánlásait avizsgált ország energiapolitikájáról.Az ajánlások természetesen nem kö-telezôek, ezek egyfajta „best prac-tice” javaslatok, amelyeket a vizsgáltország saját döntése szerint alkal-mazhat.

A 2006-os legutóbbi felülvizsgálatsorán az IEA egyfelôl üdvözölte,hogy Ma gyar or szág derogáció nélkülvezette be az EU csatlakozáshozszükséges szabályozásokat az ener-getika terén, valamint konkrét lépé-seket tett a vil la mos áram- és a gáz-piac liberalizációja érdekében, más-felôl azonban rámutatott, hogy jelen-tôs kérdések megválaszolatlanok ma-radtak. Aggodalmasnak látták, hogymég a piac megnyitása mellett semtapasztalható egészséges verseny, il-letve ennek elônyei nem jelennekmeg a végfelhasználóknál. A külön-bözô energiahordozók esetében nemértettek egyet a magas fokú kor-mányzati támogatásokkal, amelyekeredményükben nem szociális alaponkerültek bevezetésre, és több esetbenezeket nem kifizetôdônek és kevésbéhatékonynak találták.

Az energiaforrások közül kiemeltfigyelmet fordítottak a gázra, külö-nösen amiatt, hogy az IEA tag or szá -gok közül Ma gyar or szág az, ahol alegnagyobb arányban jelentkezik agázfüggôség. Ennek eredményekénta két legfôbb ajánlás az volt, hogyszükséges egy nagyarányú fejlesztés


* OECD Párizsi Kirendeltség, energetikai ta-nácsos.

a gázbiztonság érdekében, amely aforrásdiverzifikációt és a tárolási ka-pacitás növelését jelentené. Mind -emel lett elengedhetetlen lenne azenergia mixtúra diverzifikációja is,hogy hosszú távon csökkenjendependenciánk a gáz irányába. A tá-rozók esetében az Ügynökség különhangsúlyozta, hogy ezt a folyamatotgondosan kell végezni, a magas költ-ségek figyelembevételével, és ezek atörekvések nem mehetnek olyan fej-lesztések rovására, amelyek az ener-giahatékonyságot, vagy az egyébenergiaforrások fejlesztését segíte-nék elô.

A 2006-ban készített dokumentumkitért arra is, hogy a 2007. évi teljespiacnyitásra figyelemmel, a magyarkormányzatnak át kellene alakítaniaaz áram- és gázpiacot úgy, hogy egy-részt csökkenti az erôfölénnyel valóvisszaélés lehetôségét, másrészt biz-tosítja a valódi versenyt, miközbentovábbi regionális integrációt ér el.Véleményük szerint pontosan az apiaci helyzet nem állt elô, amelynekpozitív hatásait a végfelhasználók isérezhetnék (pl. egészséges árversenyesetén).

Mára már egy ér tel mû vé vált, hogyezek az ajánlások olyan rövid távúprognózisokra épültek, amelyeknagyrészt igaznak bizonyultak. Saj-nos nem mondhatjuk el, hogy meg-szívleltük volna az ajánlások minde-gyikét. Az IEA jelentésében már aglobális gazdasági válságot megelô-zôen is látszott, hogy a túlzott direktállami támogatások nem vezetnekeredményre, és mivel ezek nagy nyo-mást gyakorolnak a költségvetésre,nem is fenntarthatóak. Egy ér tel mûenleírták, hogy az állami intervenciókaz energiapiac megfelelô mû kö dé sé -nek segítését kell, hogy szolgálják.Ezáltal megfelelô versenyt lehet kia-lakítani, amelynek pozitív hatásait avégfelhasználók is kell, hogy érez-zék. Az ilyen gondolkodás menténkialakított támogatások nem csakfenntarthatók, hanem ideális esetbenhosszú távon csökkenthetôk is. Ez ál-tal nem csak az energiapolitika terénérhetô el kedvezô eredmény, hanemmindez egy stabilabb központi költ-ségvetéshez vezethet, amelybôl töb-bet áldozhat az ország energetikaifejlesztésekre, az energiahatékony-ság növelésére.

A 2010. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

A mostani felülvizsgálat idôzítésenem is lehetne jobb, hiszen most ke-rül kialakításra egy olyan energia-stratégia, amely meghatározhatja ha-zánk energiajövôjét akár az elkövet-kezendô két évtizedre. Az Ügynök-ség ilyen jel le gû tevékenységéneklegfôbb célja egy helyzetkép készíté-se, annak bemutatása, hogy hol tar-tunk most. Ebbôl kiindulva tesz aján-lásokat arra, hogy meglátásaik, ta-pasztalatuk és prognózisaik szerintmelyek azok a célok, amelyeket elkellene érnünk, és melyek azok ahosszú távú tendenciák, amiket fi-gyelembe kellene vennünk.

A készülô energiastratégiánk fôpillérei az ellátásbiztonság, a fenn-tarthatóság, a versenyképesség és agazdaságélénkítés. Ezek a pontokmind visszacsengenek az Nemzetkö-zi Energiaügynökség aktuálisan ke-zelt témáiban. Az ellátásbiztonság te-rén mind egy adott energiaforrás ese-tében, mind az ország teljes energia-mixtúrájában nézve szükséges lépé-seket tennünk. Az olyan jel le gû lépé-sek, mint a Na bucco vagy az AGRIgázvezetékek támogatása, gáztáro-zók létrehozása, nukleáris energiater-melô kapacitásunk növelése, vagy amegújuló technológiák implementá-lása, önmagukban is nagyon fonto-sak, azonban akkor jelentenek igazánsokat, ha az ország energiaforrás di-verzitását növelni tudjuk. Ebben azesetben hosszabb távon is képes leszaz ország átvészelni egy olyan jel le -gû regionális energiaválságot, mintamelyet az orosz–ukrán gázvita oko-zott 2009 elején.

Az új Széchenyi-tervben olyan fej-lesztési programok kerülnek kialakí-tásra, amelyek lehetôvé teszik, hogya hazai vállalatok jobban bekapcso-lódjanak az alternatív energiaterme-lésbe. Ma gyar or szá gon egy, a 60-asévekhez hasonló energiafejlesztésrelenne szükség a megújulók terén, eh-hez azonban innováció és tôke szük-séges. Egyik lehetséges forrás, amitmindenképpen fel kellene használ-nunk, az EU energiafejlesztésre szántkerete. Az energetikára az Unióbanjelenleg 3,81 milliárd eurót különí-tettek el, ennek reálisan kb. a két szá-zalékát hívhatjuk le maximálisan.

A realitás talaján maradva nem el-

képzelhetetlen az sem, hogy a megú-juló kitermelhetô energia akár az or-szág éves energiaszükségletének egy-harmadát biztosítaná. Ehhez azonbanolyan hosszú távú program szüksé-ges, amely szerkezetében módosítanitudja az ország energiaellátását. Kér-déses még e források bevezetése is,hiszen ez magas költségekkel jár. AzIEA egy ér tel mûen ellene van a klasz-szikus szubvenciós megoldásoknak,hiszen ezek hosszú távon nem fenn-tarthatók, és jelentôsen torzítják azenergiapiac egészét. Ugyanakkor va-lamilyen megoldást szükséges talál-ni, mert – mint az ismeretes –, azUnió felé hazánk vállalta, hogy az or-szág teljes energiafelhasználásának13 százalékát megújuló forrásokbóltermeli meg 2020-ra.

Maga a felülvizsgálat egy közelegyéves folyamat, amelynek elsô lé-péseként még 2010 júniusában Ma -gyar or szág az IEA energiakutatásibizottságának ülésén bemutatta azenergetikai ku ta tás-fej lesz tés-in no -vá ció terén elért eredményeit, az errea célra kialakított intézményrendsze-rét, valamint a hozzá szükséges sza-bályozásokat. Ezt követôen hazánkegy, az energiapolitikánkat mélysé-gében érintô kérdôívre küldött vála-szokat. Ennek alapján került sor nov-ember 8–12. között a felülvizsgálatilátogatásra, amelyen az IEA szakem-berei mellett más tagországok füg-getlen szakértô megfigyelôi is résztvettek. A delegáció sikeres munkájáta Nemzeti Fejlesztési Minisztériumés a párizsi Magyar OECD ÁllandóKépviselet segítette.

A látogatás során az IEA különvizsgálta energiapolitikánk különbözôelemeit. Külön foglalkoztak a közle-kedés, a fû tés, a klíma, a villamosenergia, a nukleáris energia, a megúju-ló energiaforrások, a gáz, az olaj és aszén kérdésköreivel. A bizottság tagjaitalálkoztak a kormányzat képviselôi-vel, a Magyar Energia Hivatal munka-társaival, megbeszéléseket folytattakiparági szereplôkkel, fogyasztóvédel-mi szervezetekkel és szakmai szövet-ségek képviselôivel is.

A látogatás jegyzôkönyvét az elô-zetes ajánlásokkal a bizottság átnyúj-totta a Nemzeti Fejlesztési Miniszté-riumnak, ezek részletes tartalma ter-mészetesen még nem publikus, hi-szen egyfelôl a 2011-ben megjelenô


ügynökségi kiadvány velejét jelentik,másfelôl még pontosításra és részle-tezésre szorulnak. A dokumentumalapján azonban elmondható, hogyrövid távon az IEA Ma gyar or szágesetében az energiahatékonysági in-tézkedések, fejlesztések terén lát le-hetôségeket. A kormánnyal egyetért-ve az egyik legégetôbb problémánaka táv fû tés körüli kérdéseket látják. Ajelenlegi rendszer hatékonysága kü-lönösen érdekelte a delegációt. Kije-lenthetô, hogy jelentôs fogyasztási(és ez által pénzügyi) megtakarítástjelentene az ezen a területen való fej-lesztés. Ma gyar or szág tisztában vanvele, hogy mind a háztartások, mind

a szolgáltatók esetében hathatós ha-tékonysági lépéseket kellene megten-ni (pl. a lakások megfelelô szigetelé-se, há ló zat-kor sze rû sí tés).

Az elkövetkezô hetekben kezdôdôCOP16 Klímacsúcs várhatóan isméta közbeszéd aktuális témájává teszi amegújuló energiákat. Az IEA termé-szetesen már évtizedek óta igyekszikösztökélni tagországait a zöldenergiaminél hathatósabb felhasználására. Afelülvizsgálat során ennek megfele-lôen részletesen érdeklôdtek az ezttámogatni hivatott kötelezô átvétel(KÁT) rendszere iránt. A KÁT eseté-ben el kell mondani, hogy csak ré-szint jelenti ez a megújuló energiák

támogatását, hiszen a rendszer kere-tein belül a hatékonyabb kombinálthô- és vil la mos áram-ter me lô erô mû -vek is részesülnek a keretbôl. A KÁTbevezetésekor ezek elterjedése jelen-tôs hatékonysági tényezô volt, márafelmerülhet a kérdés, hogy ilyen for-mában ez a fajta támogatás szüksé-ges-e.

Az ajánlások teljes egésze, vala-mint a részletes felmérés kiadványformájában jelenik meg 2011 köze-pén. Az IEA 2009-ben indított part-nerségi programja keretében a vizs-gálóbizottság munkájában megfigye-lôként elôször vett részt kínai képvi-selô is.


ÚJ, HATÉKONY KERESKEDÉSI ESZKÖZ, A CTF

2010. FEBRUÁR 1-JÉN MEGALAKULT AZ MVM CSOPORT KERETÉBEN A CENTRAL TRADING FLOOR (CTF), AMELYNEK FELADATA AZ MVM

CSOPORTHOZ TARTOZÓ, VIL LA MOS ENER GIA-KE RES KE DE LEM MEL FOGLALKOZÓ TÁRSASÁGOK KÉPVISELETE A LIBERALIZÁLT MAGYAR

ÉS NEMZETKÖZI VIL LA MOS ENER GIA-PIA CO KON FOLYÓ TEVÉKENYSÉG SORÁN. EZEK A CÉGEK: AZ MVM TRADE ZRT., AZ MVM PARTNER

ZRT. ÉS AZ MVM ADWEST GmBH.

BALLY ATTILA*

Az új szervezet, a CTF megalakulásalehetôvé tette, hogy az MVM Cso-port vil la mos ener gia-ke res ke del me –ezen belül is elsôsorban a rövid idô-távú kereskedelem – fizikálisan egyhelyrôl történjen, kihasználva ezzel atársaságcsoporton belüli szinergiá-kat, hatékonyabbá téve a cégcsoportkereskedelmi tevékenységét, kizárvaa párhuzamosságok veszélyét.

A CTF jelenleg hat ország villa-mos energia nagykereskedelmi pia-cán folytat aktív kereskedelmi tevé-kenységet. Az MVM Adwest GmbHnevében Auszt riá ban, Né met or szág -ban, a Cseh Köztársaságban ésSzlovákia területén, míg az MVMPartner ZRt. nevében Ma gyar or szá -gon, valamint Románia területén. ACTF az MVM Trade ZRt.-t – felké-résre – Ma gyar or szá gon képviseli.

AZ ÚJ SZERVEZET FELÉPÍTÉSE

A CTF jelenleg 12 fôvel mû kö dik,akik az egyes, képviselt társaságok de-legált alkalmazottai úgy, hogy az érin-tett társaságok a napi tevékenységgelkapcsolatos utasítási jogot átruháztáka CTF vezetôjére. A CTF szervezetistruktúrája az 1. táblázatban látható.

A CTF FELADATAI

A CTF alapvetô feladata a hatásköré-be utalt ügyletek megkötése, az azok-hoz kapcsolódó kockázatkezelési,piacelemzési feladatok elvégzése,szükség szerint az esetleges menetren-di hibák, illetôleg váratlan eseményekkezelése, javítása. Az egyes nagyobbtevékenységi körök az alábbiak:

1. A ma gyar or szá gi feljogosított

fogyasztók aktuális forráskölt-

ségének meghatározása, együtt -

mû köd ve az MVM Partner Ér-

tékesítési, valamint Üzleti Tá-

mogatás Osztályaival, különös

tekintettel a KKV (kis- és köze-

pes vállalkozások) szektorra és

a nagyfogyasztókra.

Folyamatos kapcsolattartás – sze-mélyesen, telefonon és elektroni-kus úton – a kereskedôk, piace-lemzôk és az Értékesítési, vala-mint Üzleti Támogatás Osztályokszakértôi között annak érdeké-ben, hogy folyamatosan a leg-pontosabb és leginkább verseny-képes értékesítési árat kapják afogyasztók. Fontos a hatékonykapcsolattartás, hogy mindenszereplô számára – vevôknek ésaz értékesítési munkatársaknakegyaránt – átláthatók legyenek apiaci mozgások és a nemzetközifolyamatok, hogy mindenki átlás-sa az árkalkuláció hátterébenmeghúzódó okokat. Külön árazá-si folyamatok vonatkoznak a kis,közepes és kiemelt ügyfelekre,hisz eltérô igényeik kielégítésétszemélyre szabott árazással tud-juk még inkább versenyképesétenni.

2. Az MVM Partner Zrt. hosszú

és középtávú vásárlási és érté-

kesítési portfóliójának mene-

dzselése a jelenlegi mû kö dé si

területen. A fogyasztói portfó-

liók hedzselése1, országok kö-

zötti arbitrázs2 lehetôségek ki-

használásával az éves, negyedé-

ves, havi ügyletek vonatkozásá-

ban

A CTF kereskedôi a jelenlegi ha-tókörükbe tartozó piacokon min-den idôtávra (heti, havi, negyedé-ves és éves) szóló ügyleteket köt-nek, amelyek segítségével a vál-lalat portfólióját kezelik, azaz a lenem kötött energiát eladják és ahiányzót megveszik. Ezekben azországokban a piac folyamatos fi-gyelemmel kísérésével (monitor-ing) képesek vagyunk az árkü-lönbségekre azonnal reagálni, ésígy szinte minimális kockázattalaz energiacsere – arbitrázs – lehe-tôségeket kihasználni a portfó-liók idôbeli áringadozásánakmérséklésére, a hedzselésre.Az érintett országok OTC (= overthe counter, azaz nyilvános, bila-terális, bróker platformok) pia-cainak és áramtôzsdéinek folya-matos figyelése teszi lehetôvészámunkra a leghatékonyabb, op-timális kereskedést. Természete-sen – mivel az idôtáv növelésével


* Korábban CTF-vezetô, 2010. szeptember16-tól vezérigazgató, MVM Trade ZRt.e-mail: [email protected]

1 hedzselés: a portfóliók idôbeli áringadozásá-nak mérséklése

2 arbitrázs: energiacsere

Beosztás Foglalkoztató cég

CTF vezetô (1 fô) MVM Trade, MVM Partner, MVM AdwestVezetô kereskedô (1 fô) MVM Partner, MVM AdwestSzenior kereskedô (1 fô) MVM Partner, MVM AdwestKereskedô (1 fô) MVM Partner, MVM AdwestJunior kereskedô (3 fô) 2 fô MVM Adwest, 1 fô MVM TradeElemzô (2 fô) 1 fô MVM Partner, 1 fô MVM TradeKockázatkezelô (1 fô) MVM PartnerAsszisztens (2 fô) 1 fô MVM Partner, 1 fô MVM Trade

1. TÁBLÁZAT: A CTF SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

a termék összértéke jelentôsennövekszik – az ügyletkötés is na-gyobb kockázattal jár, így szigorúszabályok mentén személyekhezkötött az egyes termékek keres-kedése.

3. Napi pozíciózárás

Kereskedôink a már említett or-szágokban történô kereskedésselbiztosítják a következô napraadódó értékesítési és vásárlásiportfólió egyensúlyát. Elsôdlege-sen a közelmúltban megnyílt ma-gyar áramtôzsdén (HUPX) töre-kednek a kereskedôk zárni a mégnyílt pozíciókat. Mind emel lettkereskedünk még a német (EEX),az osztrák (EXAA), a szlovák(ISOT), a cseh (OTE) és a román(OPCOM) áramtôzsdéken is.Munkatársaink telefonos keres-kedés révén természetesenugyanezen országok OTC-piacánis jelen vannak a napi kereskedéssorán.A tradereknek (kereskedôknek) anap folyamán igen szigorú idôbe-osztás szerint kell kereskedniük,hisz minden egyes tôzsdének, ha-tár kapacitás aukciónak, OTC-piacnak és a rendszerirányítónak(MAVIR) máskor van az ajánlatbe-, illetve leadási határideje,amelyek figyelmen kívül hagyásakomoly büntetést von maga után.Ér de kes ség ként bemutatom a je-lenleg érvényes menetrendet:Idôpont Esemény

09.00 Napi határkeresztezô ka-pacitás publikálása az AT–HU, SK–HU, CZ–AT, CZ–DE, RO–HU és az ellenke-zô irányokban.

09.45 Igénybeadási határidô CZ–AT, CZ–DE; RO–HU irá-nyokban

09.58 Határkeresztezô kapacitás-aukció eredményhirdetéseCZ–AT, CZ–DE.

10.00 Igénybeadási határidô AT–HU, SK–HU – és ellenke-zô irányokban.

10.00 OPCOM (román tôzsde)ajánlat beadási határidô.

10.12 EXAA (osztrák tôzsde)ajánlat beadási határidô.

10.16 EXAA eredményhirdetés.10.30 Határkeresztezô kapacitás-

aukció eredményhirdetése

AT–HU, SK–HU, HU–AT,HU–SK irányokban.

10.45 HUPX ajánlat beadási ha-táridô.

10.50 HUPX eredményhirdetés.11.00 OPCOM eredményhirde-

tés.11.15 ISOT (szlovák tôzsde),

OTE (cseh tôzsde) ajánlatbeadási határidô.

11.38 ISOT eredményhirdetés.11.40 OTE eredményhirdetés.12.00 EPEX (német tôzsde)

ajánlat beadási határidô.12.15 EPEX eredményhirdetés.12.30 A hazai napi menetrend

bejelentés határideje aMAVIR-nál.

13.00 Rövid távú külkereskedel-mi menetrendek feladásihatárideje a rendszerirá-nyítóknál (CEPS, SEPS,MAVIR).

13.15 A hazai napi menetrendja-vítás határideje a MAVIR-nál.

13.30 A belkereskedelmi menet-rend feladási határidejeCEPS és SEPS-nél.

15.00 Utolsó esély a T+1 (más-napi) menetrend módosítá-sára.

18.00 Intraday (napon belüli) ke-reskedelem kezdete: AT ésDE.

4. Napon belüli (intraday) keres-

kedelem

A tárgynapot megelôzô napi po-zíciózárás mellett lehetôség vannapon belüli kereskedelemre is.Ezt a fajta kereskedelmet akkorfolytatják a traderek, amikor avásárlási portfólióban levô erô -mû vek valami hiba folytán leáll-nak (nem tervezett leállás), vagyteljesítôképességük számotte-vôen és tartósan csökken. Ebbenaz esetben azonnal pótolni kell ahiányzó villamos energiát. Ez amásodlagos piac hazánkban mégigen szûk, így igen nagy kihívá-sokkal jár az ilyen típusú ügyle-tek sikeres zárása.

5. Villamosenergia-aukciókon va-

ló részvétel

A portfólió kezelés részeként vil -la mos ener gia-auk ció kon is résztvesz a CTF, egy-egy vil la mos -ener gia-ke res ke dô cég képvisele-tében. Ilyen vil la mos ener gia-auk -

ciók lebonyolítására a legelter-jedtebb felület a Power fo rum Zrt.elektronikus platformja, amelyenaz MVM Trade is rendszeresenértékesíti az éves, negyedéves,havi és egyéb termékeit. Ezekenaz aukciókon elôre rögzített ter-mékekre lehet licitálni, amelyekmegnyerése nagyban segíti aportfólió kezelését.

6. Az MVM Trade ZRt. napi port-

fóliójának zárása megbízásos

alapon

Szintén a napi kereskedés részeaz MVM Trade ZRt. tárgynapotkövetô napi pozíciójának zárása amár említett piacokon és területe-ken. Fontos a jó kommunikációaz érintett leányvállalattal, hogy akereskedés gördülékenyen való-suljon meg.

7. A határkeresztezô kapacitás

aukciókon való kereskedelem

A pozíciók lezárása érdekében el-engedhetetlen a nemzetközi ke-reskedelemben való részvétel.Ahhoz, hogy valamely piaci sze-replô nemzetközi kereskedelem-ben részt vegyen, az egyik lehe-tôsége, hogy a határkeresztezôkapacitásaukción szabad kapaci-tást vásároljon. A piaci szereplôknapi és hosszú távú aukciókonvehetnek részt, ajánlatokat adhat-nak be, és ezáltal határkeresztezôkapacitásjogokra tehetnek szert.A kapacitásaukciókon a szabadátviteli kapacitások elosztása tör-ténik meg, amelyek idôtartamalehet éves, havi és napi idôtávúis. Az adott pozíciótól függôen aCTF is kihasználja a nemzetközikereskedelem adta elônyöket, ígyrészt vesz ezeken az aukciókonis. A Ma gyar or szág gal szomszé-dos országok (egyben a vil la mos -ener gia-el lá tás szempontjábólszabályozott önálló területek) kö-zös szakaszai minôsülnek „határ-metszéknek”, így beszélhetünkosztrák, szlovák, ukrán, román,szerb, horvát határ-metszékekrôl(a szlovén határt keresztezô háló-zat még nem épült ki). A jelenlegleggyakrabban használt határsza-kaszok az osztrák és a szlovák.Ezeknek a határszakaszoknak azaukcióin rendszeresen részt vesza CTF is, napi, havi és éves kapa-citásjog megszerzéséért.


8. Kockázatkezelési feladatok

A kockázatkezelés fontos része akereskedelemnek. Mivel a CTFhárom vil la mos ener gia-ke res ke -dô társaságot is képvisel a vil la -mos ener gia-pia con, így az ügyle-tek száma is megnôtt. Ezzel pe-dig a kereskedelmi kockázatok isemelkedtek. Ennek figyelemmelkísérése és kezelése érdekében aCTF-en belül önálló kockázatke-zelô funkció is kialakításra ke-rült. Célja, hogy figyelje a keres-kedôi és partner pénzügyi limitekbetartását, köz re mû köd jön apartnerkockázati besorolások-ban, a fedezeti feltételek megál-lapításában, figyelemmel kísérjea kapott biztosítékok (garanciák)megfelelôségét, ezáltal csökkent-ve a kereskedés pénzügyi kocká-zatát.

9. Elemzések készítése

A CTF piacelemzôje összegyûjtia kereskedôk számára szükségespiaci információkat, azokat elem-zi és megosztja a CTF kereske-dôkkel és a CTF vezetôvel. Emel-lett elôrejelzési modelleket ké-szít, kérés esetén különbözô ke-reskedelmi ügyleteket elemezvagy hasonlít össze. A piacelem-zô funkció betöltéséhez elenged-hetetlen feltétel az elôrelátó,„proaktív” szemlélet. A különbö-zô riportokat folyamatosan fej-leszti, egyrészt igény szerint,másrészt a hatékonyság növelésecéljából. Az elôrejelzési modelle-ket a piaci igények szerint módo-sítja, fejleszti, hogy azok még na-gyobb hatékonysággal segítsék akereskedôk munkáját.

10. Kapcsolatépítés a magyar és

nemzetközi nagykereskedelmi

piacokon

A kereskedôk és a piacelemzôkegyaránt részt vesznek nemzetkö-zi konferenciákon, tréningeken éshazai „work shop”-okon. Ennekcélja a meglévô tudásbázis fej-lesztése, nemzetközi kereskedel-mi fortélyok elsajátítása és a tren-dek alakulásának behatóbb tanul-mányozása. Mindezek mellettigen fontos a nemzetközi keres-kedôkkel való jó kapcsolat kiala-kítása, amely hatékonyabbá éseredményesebbé teszi az üzletkö-téseket.

11. A nagykereskedelmi ügyletek

dokumentálása

Itt meg kell említeni, hogy a vo-natkozó európai uniós direktívaalapján 2010. július 1-jével Ma -gyar or szá gon bevezetésre kerülta hétnapos menetrend készítésmind a belkereskedelmi, mind akülkereskedelmi menetrendekvonatkozásában. Ez annyit jelent,hogy a korábbi gyakorlattalszemben a vasárnapi menetrendetszombaton, a hétfôit pedig csakvasárnap lehet feladni a rendszer-irányítónak. Erre reagálva a CTF-ben bevezetésre került a hétnaposmunkarend, amelynek értelmé-ben minden hétvégén egy keres-kedô és egy üzleti támogatástvégzô kolléga dolgozik.

A CTF EDDIGI FORGALMI ADATAI

A vil la mos ener gia-ke res ke de lem azOTC-piacon, valamint a szervezetttôzsdéken keresztül (ahol tagként va-gyunk jelen) folyik. Valamennyi bila-terális üzletünk kizárólag rögzítetttelefonokon keresztül történhet.

A CTF nagykereskedelmi for-galma a fent említett piacokon a

2010. február 1. és augusztus 31. kö-zötti idôszakban a 2. táblázatban lát-ható.

2010. július 20-án kezdte meg mû -kö dé sét a Ma gyar Áramtôzsde(HUPX), ahol az indulásnál az MVMPartner ZRt. is tagként regisztráltattamagát. Tôzsdei kereskedelmünk azalábbiak szerint alakult a különféletôzsdéken:

HUPX (magyar) 17 190 MWhEPEX (német) 87 374 MWhEXAA (osztrák) 11 847 MWhISOT (szlovák) 96 660 MWhOKO (cseh) 9 511 MWh

A HUPX vonatkozásában érdemesmegemlíteni, hogy az összes vételiforgalom 16,2%-át, valamint az ösz-szes el adá si forgalom 23,0%-át azMVM Partner generálta, hozzájárulvaezzel a HUPX sikeres mû kö dé sé hez.

A CTF CÉLKITÛZÉSEI

1. Regionális kereskedelem továb-

bi bôvítése Európa területén

Alapvetô cél ki tû zé sünk, hogy acégcsoport képviseltesse magát aMa gyar or szág gal szomszédos va-lamennyi ország nagykereskedel-


Üzletkötések (db) Forgalom (MWh)

Magyarország 2802 spot, 70 hosszú távú 3 729 709Ausztria–Németország 204 spot, 27 hosszú távú 3 014 000Cseh Köztársaság 85 spot, 18 hosszú távú 416 000Szlovákia 369 spot, 19 hosszú távú 727 000Románia 12 hosszú távú 511 400

2. TÁBLÁZAT: A CTF NAGYKERESKEDELMI FORGALMA

mi vil la mos ener gia-pia cán. A si-keres romániai terjeszkedésünkután következô lépésként Szer -biá ban, valamint Hor vát or szág -ban tervezzük a kereskedelmi en-gedély megszerzését, majd a kö-vetkezô lépésként Szlovénia ésBulgária a cél.A regionális terjeszkedésben rej-lô elônyök:� a versenyképességünk javulása;� a magyarországi fogyasztói port-

fóliónk hatékonyabb kezelése;� a nemzetközi piacok közötti ár-

különbségekbôl adódó kocká-zatmentes arbitrázs üzletköté-sek lehetôsége.

2. Profit célú kereskedelem elindí-

tása, valamint feltételeinek

megteremtése

A tevékenység lényege, hogy azeddigi gyakorlattól eltérôen ki-zárólag többlet nyereség eléréseérdekében – bizonyos mér té kûkockázat viselése mellett – pozí-ciókat nyitunk és kezelünk azMVM által lefedett villamosenergia nagykereskedelmi piaco-kon.

Folyamatban van egy, azMVM Partner ZRt.-re és azMVM Ad west GmbH-ra kiterje-dô profit célú kereskedelmi sza-bályzat megalkotása, amely kor-

látozza, valamint szabályozza aprofit elérése érdekében vállal-ható kockázatok mértékét pia-cokra, kereskedôkre, termékekrelebontva. A maximálisan vállal-ható kockázat megállapítása, fi-gyelemmel kísérése a „kockázta-tott érték” (VAR) alapon, vala-mint a maximális nyitott pozíciókorlátozásával történik.Készülôben van továbbá egy fo-lyamatleírás, ami részletezi aprofit célú kereskedelem lépéseitaz üzleti döntés meghozatalától,a nyitott pozíció napi szin tû figyelésén át a pozíció lezárá-sáig.


HUPX: A MAGYAR ÁRAMTÔZSDE

A 2001-BEN ELFOGADOTT, CX. SZÁMÚ, VALAMINT A 2007-BEN ELFOGADOTT LXXXVI. SZÁMÚ, A VILLAMOS ENERGIÁRÓL SZÓLÓ TÖR-

VÉNYEK (VET) ALAPJÁN HATÁLYBA LÉPETT JOGSZABÁLYOK (KORMÁNYRENDELETEK, A FELÜGYELETI MINISZTÉRIUM RENDELETEI),

TOVÁBBÁ A TÖRVÉNY ÁLTAL ELÔÍRT ÉS AZ ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÓ VEZETÉSÉVEL MEGALKOTOTT ELLÁTÁSI SZABÁLYZATOK

MEGTEREMTETTÉK A JOGI, MÛ SZA KI ÉS GAZDASÁGI FELTÉTELEKET A VIL LA MOS ENER GIA-KE RES KE DE LEM LIBERALIZÁCIÓJÁHOZ.

A VIL LA MOS ENER GIA-KE RES KE DÉS MEGKÖNNYÍTÉSE CÉLJÁBÓL A TÖRVÉNYALKOTÓK MEGTEREMTETTÉK A LEHETÔSÉGET A SZERVE-

ZETT VIL LA MOS ENER GIA-PIAC – HÉTKÖZNAPI NEVÉN ÁRAMTÔZSDE – LÉTREHOZÁSÁRA.

IVÁNYI KRISZTINA*

BEVEZETÉS

A liberalizációt az Európai Unióirányelvei írták elô Ma gyar or száguniós csatlakozásának egyik feltéte-leként. A 2003. január 1-jétôl meg-nyitott vil la mos ener gia-pia con a fo-gyasztók egyre nagyobb hányadavált fokozatosan feljogosítottá, azazlehetôsége nyílt a szabad piacon be-szerezni a villamos energiát.

A feljogosított fogyasztók sajátmérlegkört alakíthatnak vagy kereske-dôi mérlegkörhöz kötelesek csatlakoz-ni. A mérlegkör termelôk, kereskedôk,fogyasztók olyan csoportja, amelybenaz összes vásárlás és eladás tervezettértéke megegyezik. Ezeket a mindennegyedórára meghatározott mennyisé-geket (menetrendet) a mérlegkörökadják meg a rendszerirányítónak. Ha amérlegkör eltér a menetrendjétôl –vagyis a tényleges termelés/fogyasz-tás nagyobb vagy kisebb a tervezettnél– a különbséget a rendszerirányítóegyenlíti ki és ezt a kiegyenlítô ener-giát a mérlegkörrel utólag számolja el.(A mérlegkörök rendszerének részle-tes leírását és a kiegyenlítô energia ár-képzését, alkalmazását a Kereskedel-mi Szabályzat határozza meg.)

Az Európai Bizottság célja az egy-séges Európai Belsô Piac (IEM)megteremtése. Ennek érdekében azEB a piac kiterjesztése céljából szor-galmazta a határkeresztezô vil la mos -ener gia-ke res ke dés növelését is. Ahatárokon meglévô szûk keresztmet-szetek csökkentésére intézkedéseketfoganatosítottak, de addig is ezenszûk keresztmetszeteknek a piaciszereplôk közötti elosztását – piacialapon – az átviteli rendszerirányítók

végzik, lehetôleg legalább régión-ként koordinált formában.

A vil la mos ener gia-ke res ke dés meg-könnyítése céljából a törvényalkotókmegteremtették a szervezett vil la mos -ener gia-piac – hétköznapi nevén áram-tôzsde – létrehozásának a lehetôségét.

A MAVIR Magyar Vil la mos ener gia-ipa ri Rendszerirányító ZRt. (MAVIR)2007. május 9-én hozta létre 100%-os tu-lajdoni hányadú leányvállalatát, a HUPXMagyar Szervezett Vil la mos ener gia-piacZrt.-t 20 millió forint alaptôkével.

A Magyar Energia Hivatal 794/2008. számú határozatában megfogal-mazottaknak eleget téve a MAVIR ZRt.2008. szeptember 11-én leányvállala-tán, a HUPX Zrt.-n keresztül beadta aszervezett vil la mos ener gia-piac létre-hozására, illetve mû köd te té sé re vonat-kozó engedélykérelmi dokumentációt.Hosszas egyeztetési folyamatot köve-tôen a Magyar Energia Hivatal 2009.április 9-én kelt 136/2009. számú hatá-rozatában kiadta a szervezett vil la mos -ener gia-pia ci mû kö dé si engedélyt 10éves érvényességgel a HUPX Zrt.-nek.

HOGYAN ZAJLIK A KERESKEDÉS AZ ÁRAMTÔZSDÉN?

A villamos energiáról szóló törvény(VET) elôírása alapján a szervezett vil -la mos ener gia-pia con a termelôk, a vil -la mos ener gia-ke res ke dôk, az egyete-mes szolgáltatók, a felhasználók, vala-mint – bizonyos, a törvény által meg-határozott esetekben – az átviteli rend-szerirányító és az elosztó hálózati en-gedélyesek köthetnek ügyleteket,amennyiben megfelelnek az elôírt csat-lakozási feltételeknek. Az áramtôzsdeikereskedés során az eladó termékét atôzsdének adja el, a vevô pedig a tôzs-détôl vásárolja meg azt – vagyis az el -

adó és a vevô nem ismeri egymást (ezthívják „black box” aukciónak).

Az áramtôzsdén jelenleg másnapiórás és blokk termékekkel lehet ke-reskedni.

A HUPX és a francia EPEX Spotközött létrejött megállapodás alapjána magyar börzén egy vadonatúj,Európában áprilistól bevezetett rend-szerrel, az ETS-sel (EPEX TradingSystem) lehet kereskedni.

A piaci szereplôk közel negyedeszámára ez a kereskedési rendszer is-mert, lévén a nyugat-európai orszá-gok áramtôzsdéi szintén ezt használ-ják. Az új platform egyik legfonto-sabb elônye, hogy segítségével azo-nos felületen és logika szerint lehetkereskedni több piacon is. A magyaráramtôzsdén történô kereskedéshezszükséges tradervizsga letétele alól ismentesülnek azok a szereplôk, ame-lyek már rendelkeznek korábbi EEX(2009. óta: EPEX Spot) vizsgával.

A HUPX-en lebonyolított tranzak-ciók pénzügyi elszámolását a Euro-pean Commodity Clearing AG(ECC) – az EPEX Spot valamennyipiacának elszámolóháza – biztosítjaa magyar KELER KSZF, mint klí-ring-tag köz re mû kö dé sé vel.

A HUPX 2010. július 20-án foly-tatta le az elsô éles kereskedést, ezenaz elsô napon az összesített forgalom2278 MWh volt, amely 50%-kalmeghaladta a korábban tervezett1500 MWh-t.

Az augusztusi hónap összesítettforgalma megközelítette az50 000 MWh-t, szeptemberben pedigmár kis híján 70 000 MWh-nyi(vagyis az elôzô hónaphoz képest41%-kal több) villamos energia for-dult meg a magyar börzén.

Az idôszak átlagos napi forgalmaszeptemberben már meghaladta a


* Kommunikációs vezetô, HUPX Zrt.e-mail: [email protected]

2300 MWh-t, a legerôsebb kereske-dési napon – 2010. augusztus 14-én –azonban több mint 4500 MWh is for-gott a hazai parketten. A csatlakozásifolyamatot lezárt tagok száma szep -tember 30-án 16 volt.

A HUPX az elsô kereskedési nap ótaeltelt idôszak minden napjának mindenórájára tudott referenciaárat adni, ez azár pedig továbbra is együtt mozgott másvil la mos ener gia-tôzs dék átlagárával. AHUPX magyar szervezett vil la mos ener -gia-piac jegyzésárai az elmúlt idôszak-ban hasonló tendenciát mutatnak a né-met/osztrák (EPEX SPOT), az osztrák(EXAA), a svájci (EPEX SPOT) és aszlovák (ISOT) tôzsdék áraival.

MIT JELENT MAJD A FOGYASZTÓK SZÁMÁRA AZ ÁRAMTÔZSDE ELINDULÁSA?

Drágább vagy olcsóbb lesz az áram?Bár a lakossági villamos energia

árát Ma gyar or szá gon minisztériumirendelet szabályozza, a kereslet éskínálat törvényei az áramra is vo-natkoznak. Azonban egyre nagyobbaz a jogos igény, hogy a hatóságiárakban egy piacon létrejövô, meg-bízható referenciaár tükrözôdjön. Atôzsde elsôsorban a kereskedôk szá-mára jelent támogatást, akik enneksegítségével össze tudják hasonlíta-ni az árakat. Az átlátható árnak és aversenynek piacélénkítô hatása le-het, amit a kereskedôk megpróbál-hatnak arra használni, hogy az ol-csóbb beszerzési források hatásátérvényesítsék az áraikban, vagy áre-lônnyel vágjanak a konkurensek elé– magyarán olcsóbban adják a vil-lanyt. Önmagában a tôzsde mû kö dé -se nem képes keresletet vagy kíná-latot generálni – fontos azonban,hogy hazánkban is legyen szerve-zett vil la mos ener gia-piac, mert haez nincs, akkor nem Ma gyar or szá -gon fogják kialakítani a ma gyar or -

szá gi áramárakat (hanem mondjukinkább a német árakat veszik figye-lembe, amelyek nem teljesen fedikle a valóságot. Ezért fontos, hogyönállóan tudjuk ezt a területet fel -ügyel ni.)

Az MVM Közleményei szerkesz-tôsége számára Medveczki Zoltán, aHUPX Zrt. vezérigazgatója elmond-ta: „A HUPX tagjai számára a ma-gyar szervezett vil la mos ener gia-piackereskedési rendszere – amely meg-könnyíti a munkát és segít idôt spó-rolni – hasznos eszköz a pozíciózá-ráshoz. Bízunk benne, hogy a máraktívan kereskedô tagok pozitív ta-pasztalatai alapján mások is úgy dön-tenek, hogy velünk tartanak. Dolgo-zunk az új termékek bevezetésénekelôkészítésén, amelynek keretébenhamarosan újabb konzultációt kezde-ményezünk jelenlegi és leendô part-nereink körében.”


A PAKSI ATOMERÔMÛ BÔVÍTÉSE ÚJ BLOKKOKKAL1

BEFEKTETÉS A JÖVÔBE

CSERHÁTI ANDRÁS, DR. KATONA TAMÁS, LENKEI ISTVÁN*

1. A MAGYAR NUKLEÁRIS KAPACITÁS NÖVELÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A hazai vil la mos ener gia-rend szer benmû kö dô termelô berendezések több-sége erkölcsileg elavult (hatásfokukalacsonyabb, környezetszennyezésükebbôl adódóan nagyobb a jelenlegimû sza ki színvonalnál), ebbôl adó-dóan jelentôs részük a regionális vil -la mos ener gia-pia con versenyképte-len, életkoruk meghaladja a tervezés-nél figyelembe vett értékeket, így kö-zeljövôbeli leállításuk várható. Ez ésa vil la mos ener gia-igé nyek várhatónövekedése még a gazdasági válságokozta átmeneti visszaesés mellett is5-7000 MW új termelô kapacitásüzembe helyezését igényli. A meg -úju ló erôforrások hasznosításánakEurópai Unió által elvárt növekedéseennek csak egy részét fedezheti, azimportforrások nem bôvíthetôk, sôtmár középtávon is csökkenésükrekell számítani. Így a hazai ellátásbiz-tonság, árstabilitás garantálása ha-gyományos erô mû blok kok létesítésétis igényli. A részletes rendszervizs-gálatok alapján 2020–2030 között ahazai rendszerbe 2-3000 MW atom -erô mû-ka pa ci tás beépíthetô és ki-használható. A számítások alapjánalap erô mû üzemmódban az atom erô -mû nek nincs versenytársa, csak ezzelbiztosítható a fogyasztói árak mini-malizálása, a világpiaci tüzelôanyagáraktól minimálisan függô fogyasztóiárstabilitás.

Ma még ugyan a gazdasági válságlefutása nem igazán látszik, de a gaz-daságkutató cégek elôrejelzései azo-

nosságot mutatnak abban a tekintet-ben, hogy 2010 után megáll a gazda-sági visszaesés, stabilizálódnak apénzügyi viszonyok. Nehezen meg-határozható, hogy a válság után egyminôségileg új növekedési pálya ala-kul ki vagy a válság elôtti összefüg-gések változatlanok maradnak. AMAVIR 2009-es közép- és hosszú tá-vú kapacitásterve és más elemzésekalapján a korábbiaknál kisebb üte mûnövekedés feltételezhetô.

Ezt figyelembe véve feltételezhe-tô, hogy 2010 után évente átlagosan1,5% növekedés lesz a nettó vil la -mos ener gia-fo gyasz tás ban. Mindeztmegerôsíti az is, hogy független in-tézmények (pl. IEA – InternationalEnergy Agency) 1%-os növekedéstprognosztizálnak az EU vil la mos -ener gia-fo gyasz tá sá ra, és azt min-denképpen feltételezni lehet, hogyMa gyar or szá gon az átlagnál nagyobblesz a növekmény, hiszen egy fôrevetítve a felhasznált villamos energiatekintetében az európai rangsor vé-gén helyezkedünk el.

A helyzetet súlyosbítani fogja az akörülmény is, hogy a környezô(UCTE és CENTREL) országok – azelôrejelzések szerint – a jelenlegi ex-portkapacitások leépülése miatt majdhasonló gondokkal fognak küzdeni,

vagyis a hiány nem lesz pótolhatóimport útján.

A magyar vil la mos ener gia-rend -szer bruttó csúcsterhelése – aMAVIR elôrejelzése alapján – éventekb. 100 MW-tal nôhet. Ebbôl adó-dóan a mai, kb. 9 GW-os erô mû park -nak másfél évtized alatt mintegy11 GW-ra kell növekedni, de mivelelavult erô mû par kunk közel felét ismeg kell újítani, ezért – elsôsorban apótlás igénye, kisebb mértékben a fo-gyasztás növekedése miatt (mint azta MAVIR elôrejelzésébôl származó1. ábra mutatja) – sok új erô mû léte-sítése szükséges. Ennek részeként azúj atom erô mû egy sé gek létesítésére islehetôség van.

2. TELLER PROJEKT – A POLITIKAI DÖNTÉS ELÔKÉSZÍTÉSE

Az atomenergiáról szóló 1996. éviCXVI. törvény 7. § (2) bekezdéseszerint új nukleáris létesítmény meg-építését elôkészítô tevékenység meg-kezdéséhez, illetôleg meglévô atom- erô mû további atomreaktort tartal-mazó egységgel való bôvítéséhez azOr szág gyû lés elôzetes, elvi hozzájá-rulása szükséges. Egy atom erô mû lé-


1 Megjelent a Technika–Mûszaki Szemle fo-lyóirat 2010. áprilisi különszámában.

* Cserháti András, fôosztályvezetô, PA Zrt.e-mail: [email protected]

Dr. Katona Tamás, tudományos tanácsadó,PA Zrt., e-mail: [email protected]

Lenkei István, igazgató, PA Zrt.e-mail: [email protected]

Villa

mos

telje

sítô

képe

sség

, MW

12 000

10 000

8 000

6 000

4 000

2 000

02010 2015 2020 2025

megújulóimport

olaj

a szükséges új

csúcsterhelés

földgáz

szén

atom

1. ÁBRA: MAVIR ELÔREJELZÉS

tesítését rendkívül gondos, sokévesfelkészülés, engedélyezés elôzi meg,s a politikai elhatározástól az üzembehelyezésig legalább tizenegy évrevan szükség. Mindezt szem elôtt tart-va az Or szág gyû lés – a 2008–2020idôszakra vonatkozó energiapolitiká-nak nevezett dokumentumot elfogad-va – felkérte a kormányt, hogy kezd-je meg az új atom erô mû-ka pa ci tá sok -ra vonatkozó döntés-elôkészítô mun-kát, és a szakmai, környezetvédelmiés társadalmi megalapozást követôena beruházás szükségességére, feltéte-leire, az erô mû típusára és telepítésé-re vonatkozó javaslatait kellô idôbenterjessze az Or szág gyû lés elé.

Annak érdekében, hogy ez rend-ben megtörténhessen, a Magyar Vil-lamos Mû vek 2007-ben létrehozta aTeller Edérôl 2 elnevezett projektjét.

A projektben elkészített dokumentu-mok:

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

A 150 oldalas tanulmány szerzôi be-mutatták, hogy hazánkban megépít-hetô, rendszerbe illeszthetô, gazdasá-gosan, biztonságosan és a környezetetkímélve üzemeltethetô új atom erô mû,egy ilyen létesítési projekt finanszí-rozható. Mû sza ki-biz ton sá gi szem-pontok alapján felmérték a piacon je-lenleg elérhetô, megépíthetô erô mû tí -pu sok fontosabb tulajdonságait és ja-vaslatot tettek arra, hogy mely típuso-kat érdemes figyelembe venni a terve-zett építéshez. Értékelték az új blok-kok várható környezeti és kommuni-kációs hatásait, feltételezve, hogy azúj atom erô mû a már mû kö dô paksi te-lephelyen valósul meg. Vizsgálatokkészültek az új kapacitás hálózatba il-lesztésére és a megtermelt villamosenergia biztonságos elszállítására.Gazdaságossági és költségelemzésekindokolták a létesítés kivitelezhetôsé-gét, megtérülését, finanszírozhatósá-gát, valamint a kockázatok kezelhetô-ségét. Áttekintették a létesítési folya-mat lehetséges opcióit, a berendezé-sek lehetséges beszerzési változataittovábbá a beruházás és az üzemeltetéshumánerôforrás-igényeit. Az új blok-kok engedélyezésérôl és a létesítéstársadalmi támogatásáról szintén átfo-gó elemzés készült.

ELÔZETES KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

Viszonylag jelentôs, 100 oldalt meg-haladó terjedelemben követte a kör-nyezeti értékelések általános logiká-

ját, magába foglalva azok mindenszokásos tartalmi elemét. Mégis any-nyiban elôzetes, amennyiben a kidol-gozás mélysége a politikai jóváhagyáselnyeréséhez illeszkedett (a környe-zetvédelmi hatósági engedélyezéshezmajd részletesebb dokumentumok ké-szülnek). Következtetései szerint az újatom erô mû vi blokkok létesítésénekkörnyezetvédelmi akadálya nem le-het, mivel a normál-üzemi környezetihatások semlegesek vagy elhanyagol-hatók, a tervezési alapba tartozóüzemzavarok környezeti hatása az újtípusú, az európai követelményeketkielégítô blokkok esetén gyakorlatilagaz atom erô mû területére lokalizált. Apaksi telephely alkalmas az új blok-kok befogadására. Az atom erô mûegészségügyi hatásokkal járó súlyosbaleseteinek kockázata elhanyagolha-tó, gyakorisága kisebb, mint 10-7/év.Az új blokkok létesítési, üzemeltetésiés leszerelési fázisai alatt nem várha-tók olyan radiológiai vagy hagyomá-nyos környezeti hatások, amelyekszámottevôen terhelnék az erô mûközvetlen vagy távolabbi környezetét.

AZ ÚJ ATOM ERÔ MÛ-BLOK KOK KIÉGETTFÛ TÔ ELE MEI NEK ÉS RADIOAKTÍV HULLADÉKAINAK ELHELYEZÉSE

A blokkok létesítése elôtt világos ha-zai koncepcióval kell rendelkezni azüzemeltetés során keletkezô kiégettüzemanyag és radioaktív hulladékbiztonságos elhelyezésére. A javasla-tokat a mintegy 40 oldalas dokumen-tum tartalmazta, amelynek két meg-állapítását emeljük ki:� Elôkészületeket kell tenni hazai

geológiai tároló létesítésére, mert


TELLER EDE

2 Teller Ede (1908–2003) világhírû fizikus, azatomenergetika és a Paksi Atom erô mû kiemel-kedô támogatója.

erre vagy a kiégett üzemanyagközvetlen elhelyezése, vagy a kül-földön feldolgozott üzemanyagbólkinyert nagy aktivitású hulladékokvégsô tárolása miatt szükség lesz.

� Tevékenyen közre kell mû köd ni azárt (a kiégett üzemanyag újra-hasznosítását biztosító és a nagyaktivitású hulladékok mennyiségétminimalizáló) üzemanyagciklusmegvalósítására szervezôdô nem-zetközi együtt mû kö dé sek ben.A dokumentumok megállapítják,

hogy a javasolt leg cél sze rûbb válasz-tás olyan modern nyomottvizesatom erô mû, paksi te lep he lyû létesí-téssel, amely valahol rendelkezikmár engedéllyel, nem prototípus,élettartama 60 év. Ilyen blokkok elér-hetôk a piacon.

A létesítési idô 11-12 év, (ebbôl azelôkészítési fázis 5-6 év, beleértve a3 éves engedélyezést, a kivitelezéspedig 6 év), így ahhoz, hogy a blok-kok hálózatra kapcsolása 2020-banés 2025-ben megtörténhessen, nyil-vánvalóvá vált, hogy a döntéshozatalés a létesítés megindítása sokáig nemhalogatható. A minél gyorsabb dön-tés azért is kívánatos volt, mert a vi-lágban élénkülô atom erô mû-épí té sikedv és a véges szállítói kapacitásokmiatt sorban állás alakulhat ki, amiidôben elhúzhatja és megdrágíthatjaa beruházásokat.

A fenti döntés-elôkészítô doku-mentumok alapján a kormány javas-latot tett az elvi hozzájárulás meg -adá sá ra, amelyet 2009. március 30-án az Or szág gyû lés 25/2009. (IV. 2.)OGY határozatával3 95,4% szavazat-többséggel elfogadott:

3. LÉVAI PROJEKT – A FOLYTATÁS

Az or szág gyû lé si határozat végrehaj-tására 2009. július elején megalakulta Lévai András4 nevét viselô projekt.

A projekt célja a paksi telephelyenlétesítendô új blokkok elôkészítésé-nek, az engedélyek teljes kö rû meg-szerzésének és a konkrét létesítés lé-péseinek összefoglalása. Az elôké-szítést, megvalósítást érintô legfon-tosabb kérdések:� az új blokkok várható tulajdonosi

szerkezete, a projektet megvalósí-tó társaság létrehozása,

� a projekt finanszírozhatósága, a fi-nanszírozás cél sze rû módja,

� a regionális vil la mos ener gia-rend -szer be gazdaságosan illeszthetô,az EU mû sza ki-biz ton sá gi követel-ményeinek megfelelô blokknagy-ság, típus és az optimális üzembehelyezés meghatározása,

� a megvalósításnál szóba jöhetôszállítók köre, a kiválasztás alapel-vei,

� az engedélyezés elôkészítése, vég-rehajtása, különös tekintettel a tár-sadalmi elfogadásra,

� a régió és a nemzetgazdaság felké-szítése a projekt megvalósítására.A szállításra vonatkozó pályázatok

kiértékeléséig – elôreláthatóan 2012végéig – tervezett projekt feladatáthét munkabizottság keretében látja el:� finanszírozási háttér elôkészítése,

projekttársaság megalapítása,� szállítói tender lebonyolítása,� mû sza ki elemzések elmélyítése,

kiegészítése,� engedélyezési feladatok,� jogi feladatok,� társadalmi elfogadás, lakossági

kommunikáció feladatai,� gazdaságszervezési feladatok.

A munkacsoportokban végzett elô-zetes elemzések szintetizálásával el-készült az elôkészítés ún. házon be-lüli koncepciója, amelyet az MVMZrt. Igazgatóság 2010. február 26-ipaksi kihelyezett ülésén fogadott el5,hozzájárulva a bôvítést elôkészítôegyszemélyes részvénytársaság meg-alapításához is.

A KONCEPCIÓ6 AZ ALÁBBIAKAT RÖGZÍTI:

� A projektet úgy kell megvalósíta-ni, hogy a finanszírozást követôenis többségi állami (MVM) tulaj-donban maradjon. A finanszírozástennek megfelelôen kell elôkészíte-ni.

� A projekttársaságot – a leendô ki-sebbségi társtulajdonosok mielôb-bi bevonásával – az integráltMVM Csoport képességeit és aPaksi Atom erô mû Zrt. nukleáristudását – a meglévô berendezéseküzembiztonságát, üzemeltetésiszínvonalát megôrizve – integrálvacél sze rû megalapítani.

� Az elôzetes vizsgálatok alapján aszóba jöhetô 1000-1600 MW-osblokkosztály a magyar vil la mos -ener gia-rend szer be illeszthetô, aszükséges hálózati többletfejlesz-tések megvalósíthatók, ugyanak-kor az üzemzavari tartalékok opti-mális biztosítására – ehhez kap-csolódóan a cél sze rû blokkméretre–, illetve a hû tô víz el lá tás rendsze-rére, hálózati csatlakozás részletei-re a Lévai Projekt keretében továb-bi vizsgálatok szükségesek. Ezeket


3 „Az Országgyûlés elôzetes elvi hozzájáru-lást ad az atomenergiáról szóló 1996. éviCXVI. Törvény 7. §-ának (2) bekezdése alap-ján – összhangban a 2008–2020 közötti idô-szakra vonatkozó energiapolitikáról szóló40/2008. (IV. 17.) OGY határozat 12. f) pontjá-val –, a Paksi Atomerômû telephelyén újblokk(ok) létesítését elôkészítô tevékenység

megkezdéséhez. Ez a határozat a közzétételenapján hatályba lép.”

4 Lévai András (1908–2003) akadémikus,egyetemi tanár alapvetô szerepet játszott anukleáris technika hazai megalapozásában,energetikáért felelôs miniszterhelyetteskéntpedig a Paksi Atomerômû létesítésében.

LÉVAI ANDRÁS

5 Az Igazgatóság 46/2010. (II. 26.) sz. határo-zata

6 A koncepció lényege megtalálható az MVMhonlapján, http://www.mvm.hu

a hatósági engedélyezési folyamat-hoz illeszkedôen mielôbb – 2 évenbelül – be kell fejezni. A tender ki-írásra kerülô blokktípus kiválasz-tásánál az engedélyezés, létesítés,majdani üzemeltetés hatékonyságaérdekében figyelembe kell venni ahazai tapasztalatokat, hozzáértést,illetve a berendezéstípusra meglé-vô európai hatósági engedélyeket.

� Az engedélyezés hátterét biztosítószabályozást, a köz re mû kö dô ha-tóságok feladatköreit, együtt mû -kö dé sét a már mû kö dô keretbenmielôbb harmonizálni kell. A tár-sadalom végsô egyetértésénekmegszerzése, a jogszabály általelôírt feltételek teljesítése, a határ-idôk tartása, illetve a telephely ér-tékének növelése érdekében ablokktípustól független – a létesí-tés feltételét jelentô – telephely- éskörnyezetvédelmi engedélyezésifolyamatokat azonnal meg kellkezdeni.

� Az elôbbi tevékenységeket úgykell végezni, hogy a tendereztetésifelhívás 2 éven belül kiadható le-gyen. A szállítási határidôket azoptimális üzembe lépési idôpont-hoz kell illeszteni. A szállítók ki-választásánál az ellentételezés és ahazai beszállítói, vállalkozói körbevonásának maximalizálásárakell törekedni. Ez elôsegítheti ahazai ipar felkészülését, fejlôdését,erôsítheti a politikai, társadalmi tá-mogatást.

� A finanszírozásra elsôsorban aprojekttársaság tulajdonosai általicégfinanszírozás keretében kerülsor, de a finanszírozás elôkészítésesorán a beszállítói, export hitel ga-rantálásával, lehívási jog vásárlá-sával történô kiegészítô forrásbiz-tosítás maximalizálására kell töre-kedni. Az MVM Zrt. finanszírozóképességének fenntartására a meg-lévô tevékenységekbôl képzôdônyereséget a legnagyobb mérték-ben vissza kell forgatni.

� A projekt sikeres megvalósításá-nak elôfeltétele a szakmai, emberierôforrás háttér megteremtése, ez-zel összefüggésben különösen aspeciális képzettségeket biztosítószakoktatás, egyetemi képzés fej-lesztése. Ennek elôsegítésére meg-fontolandó külön célprogram indí-tása.

� A projekt transzparenciájának biz-tosítására a – finanszírozási, jogiés más – tanácsadókat transzpa-rens módon kell kiválasztani.

� A jelenlegi magas szinten kellfolytatni a Paksi Atom erô mû négyblokkjának üzemeltetését és azüzemidô-hosszabbítás elôkészíté-sét, végrehajtását.

4. MIT KELL MEGVIZSGÁLNI ÉS VÉGREHAJTANI A LÉVAI PROJEKT SORÁN?

Az MVM Zrt. Igazgatóság által elfo-gadott koncepció mentén a munka-csoportokban az alábbi területeken ésa következôk szerint kell a vizsgála-tokat és elôkészületeket elvégezni:

FINANSZÍROZÁSI HÁTTÉR, PROJEKTTÁRSASÁG ELÔKÉSZÍTÉSE

A beruházási ráfordítások a létesítésiköltség növekedésének kockázatát isfigyelembe vevô 2-3000 EUR/kW faj-lagos beruházási költség figyelembe-vételével egy 1000-1600 MW-os blokklétesítése esetén 2–4,8 Mrd EUR kö-zötti nagyságrendben várhatók.

A beruházási ráfordítások kalkulá-lása, pontosítása a nyilvánosan elér-hetô (jellemzôen fajlagos beruházásiráfordításokat bemutató) adatokalapján történt, illetve történik. A Lé-vai Projekt munkája során – különöstekintettel a megtérülési számításokés a finanszírozhatóság részletesmeghatározása végett – a ráfordítás-becsléseket szük ség sze rû felülvizs-gálni, mely kapcsán a potenciálisszállítók közvetlen bevonása is cél -sze rû nek látszik.

Az erô mû lé te sí tés finanszírozásiigényének kielégítése szük ség sze -rûen több forrásból is történhet. Azerô mû fej lesz tés finanszírozása kap-csán releváns források az alábbiak le-hetnek:� saját források (az MVM Csoport

saját finanszírozó képessége)� külsô források (szakmai, pénzügyi

befektetôk bevonásával, részvé-nyek kibocsátásával)A befektetések megtérülését, így a

finanszírozhatóságot, a különféle fi-nanszírozási források igénybevételé-nek lehetôségét a termelt villamosenergia értékesítése, mint a bevétel

alapja határozza meg. Mivel a követ-kezô évtizedben a folyamatosan nö-vekvô fogyasztási igények és a meg-lévô hazai erô mû vek tervezett bezá-rása következtében jelentôs kapaci-táshiány jelentkezik, a versenyképe-sen termelt villamos energia értékesí-tése a piacon biztosított lesz.

Ki kell dolgozni a részletes finan-szírozási koncepciót, amelynek sorána lehetséges források (saját forrásokés külsô források) számbavételérekerül sor és ezek megfelelô struktu-rálásával biztosítható a projekt finan-szírozhatósága.

A bôvítés elôkészítése során a kü-lönbözô engedélyeket cél sze rûen egya beruházást, üzemeltetést végzôtöbbségi állami (MVM Zrt.) tulaj-donban álló projekttársaság nevébenkell elôkészíteni, igényelni. A nuk-leáris engedélyezési, projekt elôké-szítési gyakorlatban tapasztalattalrendelkezô stratégiai befektetô társakbelépése elôsegítheti az engedélyezé-si kockázatok minimalizálását. Part-nerek bevonása esetén az állami tu-lajdonlás majoritása nem kerülhetveszélybe.

SZÁLLÍTÓI TENDER ELÔKÉSZÍTÉSE, LEBONYOLÍTÁSA

A megvalósítandó blokkok szállító-ját, illetve típusát – a nemzetközigyakorlattal egyezôen – tenderezteté-si eljárás alapján kell kiválasztani. Ezegy összetett, több szakaszból állófolyamat (tenderkiírás � tenderekbeérkezése � tenderek feldolgozása� gyôztes kihirdetése � részletestárgyalások � szerzôdés). Célja: in-formálódás a potenciális szállítóktól,a kínálat áttekintése (mû sza ki-biz -ton sá gi mutatók, gazdasági paramé-terek), a legjobb szállító megkeresé-se és megtalálása, a szállítói szerzô-dés mû sza ki tartalmának elôkészíté-se, amelynél különös tekintettel kelllenni a nemzetközi tendenciákra és ahazai adottságokra.

Az eljárást alapvetôen meghatá-rozza a bôvítés során alkalmazni kí-vánt atom erô mû típus, technológia ésa berendezéssel szemben támasztan-dó mû sza ki követelmények. Azatom erô mû vek kereskedelmi piacánjelenleg elsôsorban a 3. (vagy 3+)generációs blokktípusok érhetôk el.A 3. generációs típusok a 90-es évek-


ben alakultak ki a ma világszerteüzemelô 2. generációs blokkok to-vábbfejlesztésével. Fontos cél volt asúlyos balesetek va ló szí nû sé gé nek,valamint az esetleges balesetek kö-vetkezményeinek jelentôs csökkenté-se és a gazdaságosság javítása.

Tervezési tulajdonságok:� Törekedtek az inherens biztonság

fokozására, elsôsorban passzívvédelmi rendszerek alkalmazásá-val. Az engedélyezô hatóságokatkielégíteni kívánó potenciális európai üzemeltetôk által a zóna-károsodási gyakoriságra elôírt≤10-6/év, és a nagy radioaktív ki-bocsátásokra elôírt ≤10-7/év célér-téket ezek a blokkok messzeme-nôen teljesítik.

� A tervezés során a berendezésekszabványosítására, egy sze rûbb ki-vitelre és kevesebb komponenshasználatára törekedtek, gyorsabbengedélyezési folyamat és rövi-debb építési idô reményében.

� A blokkok tervezett üzemideje jel-lemzôen 60 év. A karbantartható-ság javításával és a nagyjavítások,átrakások idejének rövidítésével ateljesítmény kihasználási tényezôt90% feletti értékre javították.

� Az üzemanyag tökéletesítésévelmagasabb kiégetési szintet és ked-vezôbb üzemanyag-felhasználástértek el, ezáltal kevesebb radioak-tív hulladék is keletkezik.A világtrendek és a hazai atom erô -

mû ves szakmai tapasztalatok együt-tes mérlegelése alapján egy ér tel mûenrögzíthetô, hogy Ma gyar or szá gon 3.generációs, nyomottvizes atom erô -mû vet cél sze rû építeni. A piacontöbb ilyen típus és szállító van jelen,amelyek közül a biztonsági és mû -sza ki értékelés a következôket tekin-tette számunkra perspektivikusnak(ábécé rendben):� AES-2006 (VVER) típus, szállító-

ja az orosz Atomsztrojexport� AP1000 típus, szállítója az ameri-

kai–japán Westinghouse–Toshiba,� ATMEA-1 típus, fejlesztôje/gyár-

tója a francia–német–japán Are va–MHI

� EPR típus, szállítója a francia-né-met Areva.E multinacionális nagyvállalatok

mindegyike elismert szaktudással, ésreleváns atom erô mû-épí té si tapaszta-

lattal rendelkezik. A kínálat emellettmeglehetôsen kiegyenlített, nincsenekkiugróan jó és gyenge változatok.Mindegyik szóba jöhetô típus az eddigielemzés és referenciák szerint elegen-dôen biztonságos, mû sza ki lag fejlett.

A tendert a megvalósítás stratégiá-jától függôen komplett, kulcsrakészszállításra vagy nagy csomagokra(pl. nukleáris sziget, turbina sziget)bontottan is ki lehet írni. A kiírást azenergetikai nagyberuházások eseténa nemzetközi gyakorlatban általáno-san alkalmazott, így a potenciálisszállítók számára is jól ismert struk-túra szerint kell elkészíteni.

A mû sza ki követelmények tekinte-tében kiinduló alapként az európaivil la mos ener gia-tár sa sá gok által ki-dolgozott, harmadik generációskönnyûvizes reaktorokra szabott át-fogó követelményrendszerbôl, azEUR-ból (European Utility Re quire -ments for LWR Nuclear PowerPlants) kell kiindulni. A mû sza ki kö-vetelmények ezen felüli részét nem-zeti/nemzetközi engedélyezési köve-telmények, helyi viszonyokból (te-lephely, energiarendszer, klíma stb.)és üzemeltetési tapasztalatokbólszármazó követelmények alkotják.

A majdani tenderkiírásba foglalt ér-tékelési kritériumok között kiemeltszempontnak kell lennie a hazai be-szállítók minél nagyobb arányú bevo-nása. Ennek elôsegítésére nagyon fon-tos a potenciális hazai beszállítók ada-tainak (cég, kapcsolattartó, beszállítási,szolgáltatási specifikáció szakmánkéntés tevékenységenként, eszközök, kapa-citások, szállítási határidôk, importhá-nyad, referenciák, minôségbiztosításirendszer jellemzôi) összegyûjtése ésannotált listába foglalása, közzététele.Lényeges döntési kritériumot képez-nek majd a szállítók által kínált ellenté-telezési konstrukciók (pl. ma gyar or -szá gi befektetések) is.

Az elôzetes tájékozódás szerint aszakmai befektetôk némileg eltérô tí-puspreferenciákkal rendelkeznek. Né-hányuk bármilyen szállító és típusesetén szívesen részt venne a paksiberuházásban, mások egy ér tel mûenkinyilvánították, hogy egyes változa-tokat több-kevesebb elônyben részesí-tenének. Ezért a projekttársaság ösz-szetétele is hatással lehet a tender el-bírálása során alkalmazott kiválasztá-si kritériumok közötti súlyozásra. Így

tehát a komplex biztonsági, mû sza ki,pénzügyi, politikai kritériumrendszerakár gazdaságpolitikai döntés irányá-ba is eltolódhat. A mû sza ki szakembe-rek sem élik meg ezen körülményt ne-gatívan, mivel meggyôzôdésük, hogyaz ország bármelyik felsorolt kor sze rûatom erô mû vel csak jól járhat.

MÛSZAKI-GAZDASÁGI ELEMZÉSI FELADATOK

A Teller Projektben végzett elemzé-sek elegendô rész le tes sé gûek voltaka politikai támogatás elnyeréséhez,de a továbblépéshez azokat ki kellegészíteni, el kell mélyíteni, sôtegyes elemeket meg is kell ismételni(fôként az idôközben bekövetkezettpénzügyi-gazdasági válság hatásai-nak figyelembe vételére).

A villamos energia hazai kereslet-kínálatának változása, valamint a re-gionális piacokon kialakult és jövô-ben kialakuló helyzet is befolyásoljaaz atom erô mû-bô ví tés kérdését.

Az új blokkokat a magyar vil la -mos ener gia-rend szer be és annak re-gionális környezetébe kell integrálni.Az ehhez szükséges vizsgálatok ke-reteit a hosszú távra kitekintô, min-denkori aktuális, rendszerirányító(MAVIR) által készített Hálózatfej-lesztési Terv nyújtja. Mivel az elôze-tes vizsgálatok során a szóba jöhetôblokktípusokról még nem állt rendel-kezésre megfelelô mély sé gû és rész- le tes sé gû mû sza ki adat, ezért ezekrendelkezésre állása után a korábbivizsgálatokat, elemzéseket részlete-sebben, minden körülmény figyelem-be vételével kiegészítve, részletesCsatlakozási Terv szin tû és tartalmúanyagot kell készíteni, amely továbbivizsgálatokat is tartalmaz:� teljesítmény kiszállíthatósági vizs-

gálatok üzem sze rû és üzemzavariállapotokban,

� rendszeregyensúlyi és tranziensstabilitási vizsgálatok,

� zárlati számítások,� az új vezetékek nyomvonalainak

vizsgálata megvalósíthatóságszempontjából, ezek illesztése azOrszágos Területrendezési Tervhez,

� esetleges Paks-II alállomás telepí-tésének vizsgálata a szükséges ve-zetékrendezések, területigény,nyomvonalfolyosó szempontjából.A blokkok hû té si változatait (friss


víz a Dunából, hû tô tor nyok, esetleghibrid megoldások) egy komplex ta-nulmányban kell feltárni, amely mû -sza ki-gaz da sá gi optimumokat keres.

ENGEDÉLYEZÉSI FELADATOK

Az új blokkok létesítésének alapvetôfeltétele a hatósági engedélyek elôké-szítése, az engedélykérelmek megala-pozása, az eljárások lefolytatása és azengedélyek megszerzése. Az engedé-lyezés folyamata három fô szakaszrabontható: a létesítést megelôzô, an-nak elôfeltételét jelentô engedélyekmegszerzése, a létesítés engedélyezé-se és az üzemelés engedélyezése.

A projekt elôkészítésének jelenszakaszában a telephely-engedélyt ésa környezetvédelmi engedélyt kellmegalapozni és megszerezni, illetvemeg kell határozni és jóváhagyatni azúj erô mû re a dózismegszorítást. Ez akomplex, többlépcsôs engedélyezésés hatósági ellenôrzés alapvetôen akörnyezet védelmére irányul, kor-mány- és miniszteri rendeleteken ala-pul. Mindezek mellett fel kell készül-ni az engedélyezés létesítési fázisára.

Az új blokkok megvalósításánakütemezése, sôt a megvalósíthatóságais függ a telephely és környezetvé-delmi engedélyek megszerzésétôl. Akörnyezetvédelmi engedély a társa-dalmi elfogadást is jelenti, mert eb-ben az eljárásban nyilvánulhat megszervezett keretek között a civil aka-rat. Ezek az engedélyek elôfeltételétképezik a létesítésnek, illetve a léte-sítési engedélyeknek, meghatározzáka projekt kritikus útját az elsô háromévben. Ezen engedélyek megszerzésehatványozottan növeli a telephely ér-tékét. A telephely és a környezetvé-delmi engedélyek elôkészítése soránolyan adatok és értékelések szület-nek, amelyek nélkülözhetetlenek apályázati kiírás összeállításánál és aprojekt mû sza ki elôkészítésénél.

A telephely, a környezetvédelmi en-gedély elôkésztése szempontjából kie-melt jelentôsége van annak, hogy az el-vi hozzájárulásról szóló parlamenti ha-tározat a létesítés helyszíneként meg-nevezte a paksi telephelyet. Ezért –szemben egy zöldmezôs beruházással– a létesítést megelôzô engedélyek elô-készítését, azok tartalmi részleteinekmeghatározását a rendelkezésre álló is-meretek feldolgozásával, illetve ennek

a hatályos elôírásokkal való összeveté-sével lehet és kell meghatározni.

A telephelyvizsgálat és engedélye-zés terjedelme és kritikus kérdései is-mertek: egy relatíve jól feltárt, környe-zeti veszélyek tekintetében elfogadha-tó telephelyet kell megvizsgálni, jelle-mezni és minôsíteni a tudomány maiszínvonalán, kor sze rû, nemzetközilegis elfogadott normák szerint. Annakellenére, hogy a telephelyrôl jelentôsmennyiségû földtani, szeizmológiai,földrajzi és meteorológia adattal ren-delkezünk, egyes területeken a telep-helyengedély meg ala po zá sa nagy vo- lu me nû terepi és elméleti munkát igé-nyel. Így jelentôs geológiai és geofizi-kai terepi vizsgálatokra lesz szükségahhoz, hogy a telephely alkalmasságátminôsítô felszíni permanens elmozdu-lás veszélyét ki lehessen zárni és meglehessen határozni a tervezés telep-hellyel összefüggô alapját. A földren-gésveszély és a talajstabilitás jellem-zése is nagy gondosságot követel. Atervezés alap helyes meghatározásarendkívül fontos, hiszen tudott, hogyaz utólagos megerôsítések és módosí-tások igen drágák, bonyolultak. Ez ta-pasztalható volt az atom erô mû föld-rengésbiztonsága, a talaj teherviselôképességének megítélése (épületsüly-lyedés) tárgyában, de a kisvízszint vo-natkozásában is. Az engedély megala-pozásánál tekintetbe kell venni, hogyaz új blokkok lényegében a XXI. szá-zad végén is üzemelni fognak, mialattjelentôs változások történhetnek a gaz-dasági földrajzi környezetben és a klí-mában is. Ez utóbbi szempontnak kü-lönös jelentôsége van a hû té si koncep-ció megalapozásában is.

A paksi telephelyen üzemelô PaksiAtom erô mû négy blokkja és a kiégettüzemanyag-kazetták átmeneti tárolójarendelkezik a mû kö dé sük höz szüksé-ges engedélyekkel, van környezetvé-delmi engedély az atom erô mû üzemi-dejének meghosszabbítására. A meg-lévô engedélyek, illetve az azokatmegalapozó dokumentumok jelentôsmennyiségû információt tartalmaz-nak, amelyet folyamatosan kiegészí-tenek a telephelyen folyó monitorozá-si programok eredményei. A környe-zetvédelmi engedély elôkészítése ésaz engedély megszerzése ennek elle-nére rendkívüli feladat lesz, tekintet-tel a feladat komplexitására és a vár-ható hazai és külföldi érdeklôdésre.

Az eljárás két fázisra bontható:konzultációs és hatásvizsgálati sza-kaszra, amely tartalmát, súlypontikérdéseit a konzultációs dokumen-tumban javasoltak figyelembevételé-vel a hatóság a konzultáció során ha-tározza meg. Az elôkészítés sajátosproblémája az, hogy a konzultációsszakaszban biztosan még nem tudott,hogy milyen típusú blokk lesz a ten-der nyertese. Másfelôl biztos szakmaimeggyôzôdésként rögzíthetô az,hogy az esélyes típusú blokkok kö-zött sem biztonsági sem pedig kör-nyezetvédelmi szempontból nem le-hetnek szignifikáns eltérések, csak abiztonsági és környezetvédelmi nor-mákat teljesítô blokkokkal számo-lunk. Jelentôs különbségek ugyannem várhatók, de a több változat ke-zelése az eljárás során mégis elvi jelen tô sé gû probléma lehet. Helyes ér-telmezést igényel a tervezési alapontúli események értékelése és az egytelephely több létesítmény problémá-jának kezelése. A nemzetközi konzul-tációk, közmeghallgatások komolyfelkészülést igényelnek, bár igazol-ható lesz, hogy nem kell országhatá-ron túl terjedô hatásokkal számolni.

Az engedélyezés során kockáza-tokkal is kell számolni. Nem lehet ki-zárni, hogy az engedélyek megalapo-zásának vizsgálati terjedelme jelen-tôsen megnövekedhet szakmai és/vagy társadalmi nyomásra. Az enge-délyezés kockázatát jelenthetik méga jogszabályok nem várt változásai,illetve az elôkészített és szükségesváltozások elmaradása. Kívánatos,hogy az új Nukleáris Biztonsági Sza-bályzatokat (NBSZ) mielôbb kiad-ják. A jelenlegi, illetve a késôbbi, alétesítést engedélyezô eljárásokat te-kintve is rendezni kell a szakhatóságiköz re mû kö dé sek kérdését, követve ahatósági jogkörök megosztásának éslokalizálásának törvényi elôírásait,ki szûr ve a formális kölcsönös köz re -mû kö dé se ket, valamint figyelembevéve a jogkörökhöz tartozó szakmaikompetenciát is. Fentieknek, de álta-lában az új atom erô mû vi blokkokprojektje sikeres elkészítésének felté-tele, hogy a kormány biztosítsa, min-den hatóság/fôhatóság tekintse fela-datának, hogy törôdjön/foglalkozzonaz illetékességi körébe tartozó pro-jekt elôkészítési és engedélyezésiügyekkel, hiszen egy új blokk létesí-


tésének engedélyezése nem illeszthe-tô a rutin hatósági fel ada tok közé.

JOGI FELADATOK

A megvalósítás alapfeltétele a szük-séges engedélyek, a berendezésekbeszerzésére vonatkozó tenderezteté-si eljárás lebonyolítása mellett a léte-sítés keretfeltételeit, garanciáit bizto-sító projektszerzôdések, illetve másdokumentumok kidolgozása, egyez-tetése, érintettek általi elfogadása. Abôvítés jelenlegi fázisában a követ-kezô szerzôdések, dokumentumokelôkészítése tû nik indokoltnak:A projekttársaság megalapításáhozkapcsolódó szerzôdések, dokumentu-mok:� az engedélyezésekhez kapcsolódó

szerzôdések,� a beruházáshoz kapcsolódó szer-

zôdések,� finanszírozáshoz kapcsolódó szer-

zôdések,� mû köd te tés hez kapcsolódó szerzô-

dése.Az elôbbi szerzôdéseket a nukleá-

ris erô mû vek sajátosságainak figye-lembevételével a szokásos erô mû-be -ru há zá si, üzemeltetési stb. szerzôdé-seknél bôvebben a speciális rendsze-rek, következmények, nuk leá ris kár-fe le lôs ség stb. kérdését is rendezvekell megfogalmazni. Erre és a nagy-számú szerzôdéssel kialakuló bonyo-lult kapcsolatrendszerre tekintettel, aberuházásban köz re mû kö dô külföldiszállítókra, esetleg befektetôkre alegjobb nemzetközi gyakorlat követé-sére nemzetközi atom erô mû-lé te sí té -si, finanszírozási tapasztalatokkal bí-ró jogi tanácsadó bevonása indokolt.

TÁRSADALMI ELFOGADÁS, LAKOSSÁGI KOMMUNIKÁCIÓ FELADATAI

Az atom erô mû-bô ví tést kísérô kom-munikáció alapelve, a bôvítés sikeré-nek alapvetô feltétele a projekt mögöt-ti közbizalom megteremtése és fenn-tartása. Ennek érdekében a bôvítéselôkészítése, majd megvalósítása so-rán is prioritásként kell kezelni a nyil-vánosságot, illetve a nyílt, ôszinte tá-jékoztatást. A kommunikáció kiindulófeltétele hogy az atom erô mû bôvítéseközügy, annak mindenki érintettje.

Az elôbbi, általánosságban megfo-galmazott elvek nem helyettesítik a

részletesen kidolgozott kommuniká-ciós tervet, sôt éppen a téma közügyjellege miatt nagyon komoly kom-munikációs tervezést indokolnak.A projektet kísérô kommunikációnégy alapvetô pillérre épül:� Elsô alapelv és a bôvítés kedvezô

társadalmi környezetének alapfel-tétele a nukleáris energiatermeléskedvezô megítélésének fenntartásaés tovább erôsítése.

� Második alapelv a bôvítéssel kap-csolatos tárgy sze rû, kezdeménye-zô jel le gû kommunikáció. Ennekérdekében a projekt elôrehaladásá-val párhuzamosan minden lénye-ges lépést a lehetô legteljesebbnyilvánosság kell, hogy kísérjen,amelynek korlátait csak az üzleti,illetve biztonsági szempontok je-lenthetik.

� Harmadik alapelv a belsô erôfor-rások mozgósítása a kommuniká-ció eszközeivel. Ennek keretébenegyrészt az atom erô mû, másrésztaz egész MVM Csoport központikérdésévé kell tenni az atom erô -mû-bô ví tés ügyét, elérve azt,hogy a munkavállalók azonosulja-nak a céllal és a bôvítés elsô szá-mú követeként képviseljék azokatszû kebb és tágabb környezetük-ben.

� Negyedik alapelv a bôvítésben el-sôdlegesen ügyfélként definiálhatószervezetek megnyerése. A kom-munikáció stratégia eleme tehát,hogy folyamatos párbeszéd kereté-ben minimalizálja az esetleges el-lenzô csoportok negatív hatását abôvítés megvalósulására.A kommunikációs program tehát

egy szisztematikusan felépített, a bô-vítés teljes ciklusát végigkísérô, folya-matosan végzett tevékenység-együt-tes, amely kiterjed a kommunikációszinte valamennyi részterületére.

GAZDASÁGSZERVEZÉSI FELADATOK, REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATI RENDSZER

Az új blokkok paksi telephelyen tör-ténô építése és hosszú távú üzemelte-tése feltételezi és megköveteli a kö-rülötte lévô társadalmi-gazdasági tér-ség befogadó, együtt mû kö dô támo-gatását. Az egyre erôsödô, az európainormákhoz, elvárásokhoz közeledôhazai demokrácia joggal várja, hogy

az új nukleáris létesítmény a kölcsö-nös térségi elônyök és az egyenrangúpartnerség elvén jöjjön létre. Ezértfontos feladat a térségi kapcsolatirendszer és lehetôség felmérése,elemzése és annak elôkészítése, hogya majdani beruházót befogadják,másrészt a térségi szereplôk (önkor-mányzatok, vállalkozások, intézmé-nyek, civil szervezetek) érdekeltsé-güknek megfelelôen aktívan, teljesít-ményalapúan tudjanak részt venni,köz re mû köd ni a folyamatban és abôvítés számukra is biztosítsa a fejlô-dés lehetôségét.

Az új blokkok létesítése, az infra-strukturális háttér biztosítása nagykihívást jelent a térség és az egésznemzetgazdaság számára. Jelenlegnem rendelkezünk teljes mértékbenazzal a humánerôforrással, amelyegy ilyen lép té kû beruházás megva-lósításához, majdani üzemeltetésé-hez szükséges. Jóllehet a technoló-giai berendezések szállítását, szerelé-sét elsôsorban megfelelô szaktudás-sal rendelkezô, gyakorlott külföldimunkaerô végzi, fontos hogy a hazaimunkaerô is mielôbb elsajátíthassa aszükséges szakképzettséget, gyakor-latot szerezhessen annak érdekében,hogy egyrészt a további atom erô mû-épí té sek nél aktívan részt vehessen anemzetközi munkamegosztásban,másrészt az üzemeltetéshez ismerje atechnológiai berendezések részleteit.A munkaerôforrás és elhelyezésénekbiztosítására leg alább az alábbiakelemzése szükséges:� Beruházási munkaerôigény felmé-

rése különös tekintettel a folya-matban lévô atom erô mû-lé te sí té -sek tapasztalataira, a szóba jöhetôhazai nagybeszállítók humánerô-forrás hátterére.

� Üzembe helyezési, üzemeltetésimunkaerôigény felmérése, a szük-séges szak- és irányító személyzetkiképzése.

� Térségi humánerôforrás-térkép el-készítése, a szóba jöhetô munkae-rô-potenciál mobilizálhatósága.

� Releváns közép- és felsôfokú kép-zés helyzetének felmérése, a vár-ható munkaerôigény kielégítésé-hez szükséges fejlesztési célokmeghatározása, a beiskolázásmegfelelô arányának elérése.

� Prognosztizálható munkaerôhiánykezelésének lehetôségei.


� A beruházási és üzemeltetési mun-kaerôigény elhelyezéséhez, élet-feltételeinek elvárható színvonalúbiztosításához szükséges települé-si, infrastrukturális, egészségügyiés logisztikai háttér biztosítása.A térségi befogadás szempontjából

alapvetô fontosságú a helyi, regioná-lis vállalkozások, illetve országosoktató, kutató, tudományos intézmé-nyek bevonása, szakmai felkészítése,a térség, település- és vállalkozásfej-lesztés. Ennek részeként sor kerül:� a térségi vállalkozások felmérésé-

re,� az új atom erô mû vi blokk létesíté-

sénél, késôbbi üzemeltetésénél po-tenciálisan szerepet játszó vállal-kozások, intézmények felmérésé-re, önkéntes részvételükkel a nuk-leáris klaszter megalapítására, en-nek keretében az összehangolt fel-készülés elôsegítésére,

� Paks, Szekszárd, Kalocsa városok,más települések aktív bevonására,egyrészt a szükséges információkfolyamatos biztosítására, másrészt

a beruházás sikere érdekébenszükséges feltételek optimális, azesetenként eltérô érdekeket harmo-nizáló megvalósítására, a rendel-kezésre álló anyagi forrásoktranszparens elosztására,

� a már meglévô intézmények (minta Paksi Ipari Park, Társadalmi El-lenôrzô és Információs Társulásstb.) bôvülô lehetôségeinek, fela-datainak áttekintésére, a szükségesváltoztatások megalapozására.Az elôbbi vizsgálatok, elemzések,

egyeztetések alapján összefoglaló ta-nulmány készül, amely az atom erô -mû-bô ví tés minden térségi és regio-nális kihatását összefoglalja majd kü-lönös tekintettel a gazdasági és társa-dalmi szem pon tok ra közép- és hosz-szú távon egyaránt.

5. A LÉTESÍTÉS MENETE, ZÁRÓ GONDOLATOK

Amint a Lévai Projekt elérte célját,vagyis a tender kiértékelése megtör-

tént, megkezdôdhet a bôvítés követ-kezô szakasza, a létesítés. A kivá-lasztott szállítóval aláírandó szerzô-dés fogja meghatározni a tervezés –építés – szerelés – üzembe helyezésfô fázisok ütemezését olyan módon,hogy a Paks-5 és Paks-6 blokkok atervezett idôben kapcsolódhassanaka villamos hálózatra.

A Paksi Atom erô mû eddigi mû kö -dése egy ér tel mûen bizonyította,hogy jó döntés volt hajdan az atome-nergetikába beruházni. Az új kihívá-soknak és a fenntartható fejlôdésigényeinek (biztonság és ellátásbiz-tonság, gazdaságos üzem és olcsóvillany, a klíma és a környezet vé-delme) az atom erô mû vek kiegyen-súlyozottan megfelelnek. Nem vé-letlen, hogy lakossági támogatottsá-guk is elég magas, sôt enyhén tovább nô. Minden jel szerint teháthasonlóan jó döntésnek ígérkezika paksi bôvítés is, joggal kapcsolha-tó hozzá a „befektetés a jövôbe”szlogen.


parlament

kormány

minisztérium

Teller Lévai

Paks-5indul?

Paks-6indul?

2007 08

évek

tender

engedélyek

tervezés építés szerelés üzembehelyezés

09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

7. § (2) új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladéktároló létesítését elôkészítô tevékenységmegkezdéséhez, illetôleg meglévô atomerômû továbbiatomreaktort tartalmazó egységgel való bôvítéséhezaz Országgyûlés elôzetes, elvi hozzájárulása szükséges.

Atomtörvény

2. ÁBRA: A BÔVÍTÉS ELÔFELTÉTELEI, IDÔSKÁLA

BESZÁMOLÓA LÉVAI PROJEKTRÔL

Az atom erô mû szakemberei Pak -

son, 2010. szeptember 3-án beszá-

molót tartottak a Lévai Projekt

helyzetérôl, a paksi atom erô mû-

bô ví tés elôkészítô munkálatairól

Az MVM Zrt. vezetôi közül az ülé-sen részt vett dr. Ger se Ká roly törzs-kari vezérigazgató-helyettes, NagySán dor termelési vezérigazgató-he-lyettes, Bács Za lán stratégiai ve zér -igaz ga tó-he lyet tes, Holló Vilmos ve-zérigazgatói tanácsadó, dr. Bán fiLászló jogi igazgató és dr. Ta má siGá bor biztonsági igazgató, továbbádr. Pozs gai Im re az MVM Trade Zrt.jogtanácsosa.

A Paksi Atom erô mû Zrt. részérôlSü li Já nos vezérigazgató* köszön-tötte az ülés résztvevôit. A projekt,illetve a munkacsoportok tevékeny-ségét összefoglaló elôadások sorátLen kei Ist ván, az atom erô mû kapa-citásbôvítési igazgatója kezdte, töb-

bek között a jövôt meghatározóenergiahelyzet, a Tel ler Projekteredményessége és a Lé vai Projektelôtt álló feladatok ismertetésével.Az új blokkok létesítésének finan-szírozási hátterével és a társaságiforma (projekttársaság) elôkészíté-sével kapcsolatban a PA Zrt. részé-rôl Csa ná di And rás, az MVM Zrt.képviseletében La vich Gá bor pénz-ügyi osztályvezetô adott ismertetést.Cser há ti And rás a szállítói tenderelôkészítô munkálatairól, Racs kóZol tán a mû sza ki és elemzési felada-

tokról, dr. Katona Tamás az engedé-lyezési, dr. Ber tha Kál mán a jogifeladatokról tartott tájékoztatást.Mitt ler Ist ván a társadalmi elfoga-dásról és a lakossági kommunikációfeladatairól, Kováts Ba lázs a társa-dalmi-gazdasági kapcsolatrendszertérintô kérdésekrôl számolt be.Dr. Hausz mann János elô adá sá ban aprogramiroda munkáját, az informá-ciók rendszerbe foglalását, Ta másIst ván a projekt gazdálkodási tevé-kenységének jellemzôit ismertette.

Az MVM Zrt. vezetôi fôként gaz-dasági, finanszírozási és engedélye-zési szempontból vetettek fel kérdé-seket. Minden témában választ kap-tak, és igen sok hasznos ismerethezjutottak. A paksi ülésen betekintéstnyertek a bôvítés legfontosabb téma-köreibe, a munkacsoportok feladatai-ba, sajátosságaiba, az ütemezésekbe,továbbá képet kaptak a partnerekrôl,valamint a továbblépés akadályairól,a ki tû zött célokról, a már megvalósultfeladatokról és a jövôbeli tervekrôl.

Lovászi Zoltánnéaz Atomerômû újság fôszerkesztôje

PA Zrt.


* 2010. szeptember 13-tól a Paksi Atom erô mûZrt. vezérigazgató-helyettese


IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI FELÚJÍTÁS A SAJÓSZÖGEDIÉS A LITÉRI GÁZTURBINÁS ERÔMÛBEN

AZ MVM KÖZLEMÉNYEI 2010/1–2. SZÁMÁBAN „A SAJÓSZÖGEDI GÁZTURBINÁS ERÔ MÛ 2010. ÉVI HÁZBONTÁSOS NAGYJAVÍTÁSA” C.

CIKKBEN BEMUTATTUK AZ MVM ZRT. TULAJDONÚ ÉS AZ MVM GTER ZRT. ÁLTAL ÜZEMELTETETT GYORSINDÍTÁSÚ SAJÓSZÖGEDI,

LITÉRI ÉS LÔRINCI NYÍLTCIKLUSÚ GÁZTURBINÁK ALAPVETÔ FELADATÁT, VALAMINT A SAJÓSZÖGEDI GÁZTURBINÁN 2010 TAVASZÁN,

A NAGYLEÁLLÁSI IDÔSZAK ALATT ELVÉGZETT HÁZFELBONTÁSOS KARBANTARTÁST. JELEN CIKK A SAJÓSZÖGEDI ÉS A LITÉRI GÁZTUR-

BINÁS ERÔ MÛ VEK IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI FELÚJÍTÁSÁT MUTATJA BE.

DIBUSZ JÓZSEF, HOFFMANN ZOLTÁN, JAKABFI GYÖRGY*

1. ELÔZMÉNYEK

1998. október végén, az MVM Rt.-nek üzemelésre átadott Sajószögediés Litéri GT Erô mû vek a GE gyárt-mányú „MARK V” típusú gázturbinavezérlô rendszerrel, a francia ALS -THOM gyártmányú MICRORECDCS rendszerrel, illetve az erô mû visegédlétesítmények felsô szin tû irá-nyításához a GEA EGI Rt. által ter-vezett és szerelt SIEMENS PLC-kelés WIN CC operátori állomással ke-rültek üzembe.

Mindkét erô mû irányítástechnikairendszerével – elsôsorban a DCSrendszerrel – kapcsolatos problémáka 2007. évtôl kezdôdôen egyre gyak-rabban jelentkeztek.

A DCS üzembiztonságával kap-csolatban elsôsorban Litéren voltakproblémák, mivel a szerverek soroza-tos hibái miatt nem volt megfelelô re-dundanciája a rendszernek. Már ek-kor felmerült a DCS rendszer cseréjé-nek igénye, amely összhangban álltaz irányítástechnikai, illetve számító-gépes eszközök avulási ideje általmegkívánt csere szükségességével.

A MICROREC DCS rendszert gya-korlatilag már nem lehetett javítani(tartalék eszközök hiánya – hazai erô -mû veink ben ilyen rendszer másholnem üzemelt –, és az egyre gyakorib-bá váló szoftverproblémák miatt).Ideiglenes megoldásként terveztük a

DCS rendszer kritikus funkcióinak ki-váltását a segédtechnológiai rendszerirányítástechnikai rendszerébe törté-nô integrálással, azonban ez az átme-neti megoldás nem helyettesítette vol-na a DCS rendszer egyre inkább szük-ségessé váló teljes cseréjét.

A DCS meghibásodásokkal párhu-zamosan a gázturbina „MARK V”vezérlô rendszerénél is egyre gyak-rabban felléptek apróbb problémák,amelyek szintén az irányítástechnikairekonstrukció szükségességének irá-nyába mutattak. A vezérlô rendszertöbb mint 10 éves életkora, tar ta lék -al kat rész-el lá tá sá nak rövid távon be-álló teljes hiánya és egy hosszú távúkarbantartási szerzôdés jelentôs költ-sége miatt a GT vezérlô rendszerénekcseréje is napirendre került e gáztur-binás erô mû vek ben.

2. AZ IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI FELÚJÍTÁS ELÔKÉSZÍTÉSE

A GE Energy Optimization & Con-trollal (a továbbiakban GE O&C-vel)a GT új vezérlô rendszerének kiala-kítására vonatkozó tárgyalások soránolyan megoldásról született döntés,amely szerint mind Sa jó szö ge den,mind Litéren a GT meglévô„MARK V” vezérlô rendszerét új,„MARK VIe” vezérlô rendszerrecseréljük, az erô mû vek DCS rend-szerét pedig MARK VIe elemekbôlfelépített „Erô mû vi Felügyeleti

Rendszer” fogja kiváltani. A felújí-tási munkálatok során a meglévôBN 3300 típusú rezgésdiagnosztikairendszert a BN 3500 (Bently Ne va -da) típusú rezgésdiagnosztikai álla-potfelügyeleti rendszer váltja fel. Atárgyalások során természetesen az

erô mû vi segédlétesítmények felsôszin tû irányítástechnikai rendszeré-nek „up grade”-je is napirendre ke-rült. A kor sze rû sí tés lényege: aPLC-k és a WIN CC közötti rend-szerbusz Profibuszról történô átállí-tása Ethernet buszra, S7-es PLC és aWIN CC legújabb (7.0) változatánakalkalmazása, az új rendszerhez törté-nô illesztések végrehajtása.

A két erô mû irányítástechnikai fel-újításának sikeres végrehajtásához aGE O&C-val és az EGI Zrt.-vel kö-zel másfél éves közös tervezésre ésegyeztetések egész sorára volt szük-ség, hogy ezt követôen a vonatkozóvállalkozási szerzôdések korrekt, jólmeghatározott mû sza ki tartalommallegyenek megköthetôk.

Az MVM Zrt. 2009-ben aláírta aGE O&C-vel és a GEA EGI Zrt-vel aSa jó szö ge di és Litéri GázturbinásErô mû vek irányítástechnikai moder-nizációjára vonatkozó szerzôdéseket.Ezt követôen megkezdôdött a terve-zési munka, elôbb Sa jó szö ged re,majd Litérre vonatkozóan. A tervekjóváhagyása után elkezdôdött a be-rendezések építôelemeinek gyártásaaz USA-ban. Ezen elemek GE O&Cfóti gyárába történô leszállítása utána berendezések, szekrények össze-szerelése, majd gyári tesztelése kö-vetkezett. A GEA EGI Zrt. által szál-lított – alapvetôen SIEMENS gyárt-mányú – berendezéseket a cég sajáttelephelyén szerelték össze, majdtesztelték.

3. AZ ÚJ IRÁNYÍTÁSTECHNIKAIRENDSZER ELVI FELÉPÍTÉSE

A Sa jó szö ge di és a Litéri GT Erô mû -be beépítésre került új irányítástech-

* Dibusz József, mû sza ki igazgató,MVM GTER Zrt. Mû sza ki Igazgatóság,e-mail: [email protected]

Hoffmann Zoltán, projekt mérnök,GE Energy, Optimization and Control,e-mail: [email protected]

Jakabfi György, fômunkatárs,MVM GTER Zrt., Mûszaki Igazgatóság,e-mail: [email protected]

nikai rendszer elvi sémája az 1. ábránlátható.

3.1 AZ ÚJ IRÁNYÍTÁSTECHNIKAIRENDSZER ELEMEI (AZ ELVI SÉMA ALAPJÁN)

3.2 A GÁZTURBINA VEZÉRLÔ RENDSZER(„MARK VIe”)

Ez a rendszer a General Electric leg-újabb generációs, háromszoros re-dundanciával (Triple Modular Re-dundant – TMR) rendelkezô gáztur-bina vezérlô rendszere. Az ipariszabványoknak megfelelô nagy sebes sé gû Ethernet hálózat (UDH) biz-tosítja a kapcsolatot az Erô mû vi Fel-ügyeleti Rendszerrel és a kezelôi, il-letve mérnöki munkaállomásokkal.

A „MARK VIe” rendszer saját fej-lesztôi szoftvere (a Tool box ST)szolgálja ki a programozási, az I/Okonfigurációs, a trend és rendszerdiagnosztikai feladatok végrehajtá-sát. A „MARK VIe” vezérlô rendszernagy rendelkezésre állás mellett pon-tos adatokat szolgáltat a gázturbinamegbízható mû kö dé sé hez.

A rendszer egyik fontos része aközponti egység, ahol három kontrol-


Plant Data Highway: nyitott rendszerbusz, amely az erô mû általános ésa külsô kommunikációjának integrálására szolgál

Unit Data Highway: vezérlés szin tû rendszerbusz, amely biztosítja akommunikációt a GE irányítástechnikai rendsze-rén belül a kontrollerek (vezérlôk) és a kezelôimunkaállomások között

Kezelôi munkaállomás: ember-gép kapcsolatot megvalósító PC a grafikusés szöveges információk megjelenítésére, amelykarbantartói szoftverekkel is rendelkezik

A3 színes lézernyomtató: trendek, riportok nyomtatására szolgáló eszközPI historizáló állomás: historikus adat gyûj tô szerver a fizikai jelek, a

rendszerben képzôdô alarmok és eseményekgyûj té sé re és ezek késôbbi adatfeldolgozásáhoztörténô biztosítására

Applikációs szerver: operátori kezelôi felület a gázturbina és a segéd-berendezések számára

Mérnöki munkaállomás: mérnöki és karbantartói szoftverekkel támogatottPC a konfigurációs adatbázis kezelése céljából

GPS-NTP: GPS alapú hálózati idôszinkronizáló berendezésKiszolgáló rendszer (EGI): „MARK VIe”-n kívüli rendszer, amely a segédbe-

rendezések kezelését biztosítjaErô mû vi Felügyeleti a terepi jelek feldolgozására és kiértékelésére, aRendszer: beavatkozó eszközök mû köd te té sé re, a keletkezô

alarmok képzésére és a fontos eseményekhez fû -zô dô fizikai jelek nagy se bes sé gû adattárolásáraszolgáló számítógépes rendszer

Bently Nevada 3500: rezgésdiagnosztikai állapot felügyeleti rendszerGázturbina munkaállomás: ember-gép kapcsolatot biztosító, grafikus és szö-

veges megjelenítésre, alarmok gyûj té sé re szolgá-ló PC, amely karbantartói szoftverekkel is ki vanegészítve

1. ÁBRA: A SAJÓSZÖGEDI ÉS A LITÉRI GT ERÔMÛ ÚJ IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI RENDSZERSÉMÁJA


ler mû kö dik, szavazásos rendszerkonfigurációban. A rendszer másikfontos része a terepi illesztô felület,amely szintén háromszoros redun-danciát alkalmaz. Ez a teljesen„TMR” rendszer a hibás jelkompo-nenst a „kettô a háromból” módszer-rel szavazza ki. Az alkalmazói szoft-ver mindhárom kontrollerben egy-mástól függetlenül, „kettô a három-ból” módszerrel értékeli a terepi jele-ket. Ez a két szin tû diagnosztika –amely beazonosítja a hibás, logikai-lag szignifikánsan különbözô értéke-ket – biztosítja, hogy a technológiaijelek maximális üzembiztonsággal ésoptimális hibaelhárítási idôvel állja-nak a gázturbina vezérlô rendszerrendelkezésére.

A gázturbina vezérlônek elsôdle-ges és másodlagos védelme is van aturbina biztonságos üzemeltetése ér-dekében. Az üzemelés során a kont-

roller és a hozzá tartozó I/O vezérlésfigyeli és védi a gázturbinát. Az el-

sôdleges és a másodlagos védelem

azonos feladatot lát el, a szinkronizá-lást és a túlfordulat-védelmet. A kétvédelmi egység csak abban különbö-zik, hogy amíg az elsôdleges véde-lem a rendszer része, addig a másod-lagos védelem teljesen elválasztott ésfüggetlen az elsôdleges védelemtôl,beleértve a processzort és az I/O-kat.A hardverek szétválasztásával csök-kenthetô a közös módú hibaforrás(Common Mode Failures) elôfordu-lási lehetôsége a két védelmi vonalravonatkozóan. A másodlagos védelemis három külön leválasztott procesz-szorral, szavazásos rendszerben mû -kö dik.A gázturbina irányítási rendszerénekfôbb funkciói:� indítási módok: normál indítás,

gyors indítás,

� sebességszabályozás,� gyorsulásszabályozás,� szinkronizálás,� wattos, meddô- és „cos fi” szabá-

lyozások,� rezgés-, hômérséklet-, sebesség-

és egyéb védelmek,� jégmentesítés,� vízbefecskendezés kontrollja.

3.3 AZ ERÔMÛVI FELÜGYELETI RENDSZER (EFR)

A „MARK VIe” elemekbôl felépítettErô mû vi Felügyeleti Rendszer re-dundáns kontrollerekkel, I/O hálóza-ti csatlakozással, redundáns tápforrá-sokkal rendelkezik. A redundáns mû -kö dés célja, hogy ezzel egy maga-sabb szin tû üzemi rendelkezésre ál-lás legyen biztosítható, amely lehe-tôvé teszi a szekunder kontrollernek,hogy átvegye a primer kontroller fel-adatát az erô mû mû kö dé sé nek, ren-delkezésre állásának megzavarásanélkül.

A rendszerbe beépített I/O modu-lok, a kontrollerek és hálózati csato-lók széles kö rû öndiagnosztikávalrendelkeznek. A rendszer diagnoszti-kai riasztást és üzenetet küld, ha abemeneti modul csatornája meghibá-sodik, illetve ha a kontroller nem tudkommunikálni a terepi modullal.

A terepi eszközökkel a kapcsolatotegyszeres, nem redundáns be- és ki-meneti modulok biztosítják, ame-lyekkel a kontrollerek kapcsolata re-dundáns. További alrendszerek integ-rálása Ether ne ten, RS232/485 és Pro -fi busz terepi busz alkalmazásával va-lósul meg.

A „MARK VIe” gázturbina vezér-lô rendszer és az Erô mû vi Felügyele-ti Rendszer az „UDH” buszrendsze-ren keresztül kapcsolódnak egymás-hoz. A rendszer mérnöki és kezelôifeladatainak elvégzésére a két szin tûredundáns („PDH” és „UDH”) busz-rendszerhez közvetlenül kapcsolódómérnöki munkaállomás és az operá-tori munkaállomások szolgálnak.Az Erômûvi Felügyeleti Rendszerfôbb funkciói:� villamos elosztók megjelenítése,

kezelése és monitorozása,� hibajelek megjelenítése és gyûj -

tése,� üzem alatti fogyasztások számítá-

sa,

A KÉSZRESZERELT ÚJ IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI RENDSZER SZEKRÉNYEI

� riportadatok elôállítása,� kommunikáció a „távfelügyelet”-

tel (Sa jó szö ge di és Litéri GT Erô -mû vek „elérése” az erô mû vön kí-vüli területrôl – pl: az MVM Zrt.-bôl – ellenôrzés és hibajavítás cél-jából),

� az erô mû vi segédrendszerek (EGI)monitorozása, kezelése,

� alrendszerek illesztése (új funk-ciók).

4. A „MARK VIe” RENDSZER ELÔNYEI A „MARK V”-TEL SZEMBEN

� Az új GT vezérlô rendszer kontrollszinten csatlakozhat az EFR-hez (aMARK V és a DCS csak soros vo-nalon tudtak egymással kommuni-kálni).

� Rugalmasan tervezhetô az elosz-tott I/O miatt.

� Nagyobb teljesítmény.� Kommunikációs elônyök:

– nagyobb sebesség és rugalma-sabb üzembe helyezés,

– „idegen” rendszerek integrálásilehetôsége,

– rugalmas I/O struktúra. � Redundancia elônyök:

– több szin tû redundancia: kontrol-lernél, I/O-net-nél, terepi modul-nál,

– skálázható redundanciakiépítésilehetôség,

– maximális rendelkezésre állás.� Minimalizált karbantartás.� Megbízhatóság, magas fokú diag-

nosztika (hibafelismerés modulszinten).

� Kevesebb modultípus és tar ta lék -igény.

� Megbízhatóság, nagy tel je sít mé -nyû megjelenítés és elemzési funk-ciók.

� „Egyéb” alrendszerek egy sze rû in-tegrációja.

� Könnyen áttekinthetô konfigurá-ció, alkalmazás és fejlesztési lehe-tôségek.

5. IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI FELÚJÍTÁS SAJÓSZÖGEDEN ÉS LITÉREN

Tekintettel arra, hogy a GE O&C-velés a GEA EGI Zrt.-vel, az irányítás-

technikai felújításokra megkötöttszerzôdések ugyanazon mû sza ki tar-talom szerint foglalkoznak a sa jó szö -ge di és a litéri modernizációval, ezértezeket a felújításokat együtt mutatjukbe, annak ellenére, hogy eltérô idô-pontokban valósultak meg.

5.1 BERENDEZÉSEK, ESZKÖZÖK GYÁRI ÁTVÉTELE

2010 tavaszán került sor Fóton a Sa -jó szö ged re, ôsszel pedig a Litérre ke-rülô „MARK VIe” gázturbina vezér-lô és Erô mû vi Felügyeleti Rendszerszekrényeinek, eszközeinek MVMZrt. képviselôje elôtti gyári tesztelé-sére, majd a teljes rendszer átvételé-re, a FAT-ra (Factory AcceptanceTest-re).

A GE O&C-tól olyan új irányítás-technikai rendszer leszállítását kér-tük, amely a telephelyi adottságok-nak megfelelôen minden szempont-ból – a korábbi funkciókat is figye-lembe véve – helyettesíteni fogja alecserélésre kerülô „MARK V” és aDCS rendszereket. A gyártónakmindezeket már a gyári teszt soránbe kellett mutatnia.

A gyári teszt a GE O&C elôírásaiszerinti lépésekben zajlott le. A rend-szer topológiájának és mû kö dé sé nekellenôrzése után a fizikai jelek tesztjekövetkezett, a képernyôkön lévômegjelenítés ellenôrzésével együtt. Afizikai jelek tesztelése egy speciálisteszt rendszerrel történt. Ez a rend-szer nemcsak a fizikai jeleket tudtaszimulálni, hanem egy teszt szoftver-

rel magát a technológiát is. A sorosvonalak tesztjére is ekkor került sor,a mintegy 1200 jel ellenôrzéséhez azMVM GTER Zrt. által szolgáltatottjellista szolgált alapul.

A hardver elemeinek átvizsgálásaés a szoftveres mû kö dés teszteléseután a rendszert elôkészítették szállí-tásra, majd még az erô mû „stand by”állapotának felfüggesztése elôtt a le-vizsgált rendszert leszállították ahelyszínre. A litéri rendszer gyáritesztelésénél felhasználták a sa jó szö -ge di rendszer FAT-ja során megszer-zett tapasztalatokat.

5.2 OKTATÁSOK

Az új GT vezérlô és az Erô mû vi Felü-gyeleti Rendszer biztonságos üzemel-tetésének és karbantartásának igényemegkövetelte, hogy a két gázturbináserô mû szakemberei magas szin tû ok-tatásokon sajátítsák el az új ismerete-ket. Ezért mérnökeink és erô mû vioperátoraink az alábbi GE tanfolyam-okon vettek részt, illetve bizonyítot-ták a megszerzett tudásukat:� MARK VIe gázturbina vezérlés

mérnöki tanfolyam az USA-ban(Sa lem) a kijelölt mérnökök éskarbantartók részére, a FAT-otközvetlenül megelôzôen;

� PI Historian mérnöki tanfolyam azUSA-ban (Salem) a kijelölt mér-nökök és karbantartók részére, aFAT-ot közvetlenül megelôzôen;

� GE operátori tanfolyam Fóton,mindkét gázturbinás erô mû operá-torai részére;


„MARK VIe” GÁZTURBINA VEZÉRLÔ SZEKRÉNYE SZERELÉSALATT

AZ ÚJ IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI RENDSZER „MARSHALLING”SZEKRÉNYE BEKÖTÉS ALATT


� GE operátori-kezelôi tanfolyamSa jó szö ge den és Litéren az összesoperátor és kezelô részére az erô -mû vi helyszíneken, a terhelésesüzemi próbákat megelôzôen;

� az illetékes szakemberek GE szi-mulátor oktató és kezelô tanfolya-mon vesznek részt az USA-ban amindkét erô mû be leszállítandó szi-mulátorok gyári átvételével egyidôben.

5.3 HELYSZÍNI MUNKÁK

Az irányítástechnikai felújítás nagyszakmai kihívást és komoly szerve-zési feladatot jelentett, ezért a sikeresteljesítés érdekében átgondolt elôké-szítô munkára és helyszíni munka-végzésre volt szükség. A munkákmindkét telephelyen egy kölcsönö-sen elfogadott ütemterv szerint kez-dôdtek el. Az elvégzendô feladatokkét fô csoportra lettek osztva: a„stand by” állapot felfüggesztéseelôtt végezhetô munkákra, illetveazon munkákra, amelyeket csak a„stand by” állapot felfüggesztéseután, a szükséges feszültségmentesí-téseket követôen lehet elvégezni.

A felújítást célzó elôszerelésimunkák már jóval a „stand by” fel-függesztés elôtt megkezdôdtek és fo-lyamatosan tartottak az erô mû nagy-leállásának megkezdéséig. Ekkor le-fektették azokat a kábeleket, ame-lyek végleges bekötése csak a leállásiidôszakban volt végrehajtható. Ezenidôszakban került sor a Fóton letesz-telt „MARK VIe” vezérlô szekré-

nyek és az operátori és mérnöki mun-kaállomások helyszínre szállításáraés részleges telepítésére.

A DCS rendszer részleges kiváltá-sa, majd szekrényeinek leszerelésemegtörtént.

A „stand by” állapot felfüggeszté-sét követôen az erô mû vál tó mû sza -kos személyzete elvégezte a berende-zések „biztonságba helyezését” (fe-szültségmentesítéseket), majd a céli-rányosan kialakított munkaterülete-ket átadta a kivitelezôk részére.

Elôszôr azon szekrények kiváltásakezdôdött el, amelyek helyére az újirányítástechnikai rendszer berende-zéseit kellett telepíteni.

A „MARK V” szekrények és be-rendezések kikötésére és leszerelésé-re csak az erô mû feszültségmentesí-tése után kerülhetett sor, ugyanis anagykarbantartás megkezdése elôtti„stand by” állapot során az erô mûbármely idôpillanatban indítási pa-rancsot kaphatott a MAVIR-tól (aLitéri GT Erô mû még a nagykarban-tartás megkezdése elôtt 2 nappal üze-melt!).

A végrehajtott szerelések megfele-lôségének ellenôrzését követôen ke-rült sor az ún. loop tesztek végrehaj-tására, amelynek során lepróbáltákaz egyes jelzô, mû köd te tô és védelmiköröket (távadótól a beavatkozó esz-közökig és a képernyôn történô meg-jelenésig). Az irányítástechnikairendszer feszültség alá helyezése lé-pésrôl lépésre történt, a munkavédel-mi és a biztonságtechnikai intézkedé-sek szigorú betartása mellett.

A hardver- és a szoftvertesztek si-keres befejezése után kezdôdtek el amû köd te té si és a védelmi próbák. Agázturbina vezérlô rendszer és azErô mû vi Felügyeleti rendszer összesfunkciójának ellenôrzését követôenkerült sor a gázturbina elsô indításáraa szinkronfordulat eléréséig, azFSNL-ig (Full Speed No Load).

A terheléses üzemállapotok vizsgá-lata során elôször a GE saját terhelé-ses tesztjeire, majd a gázturbina üze-meltetôje által szükségesnek tartottterheléses üzemi próbákra került sor.

A gázturbina részterheléses, alap-terheléses és csúcsüzemi terhelési ál-lapotának vizsgálata során lepróbáltáka gépegység normál (12 MW/perc) ésgyors (60 MW/perc) felterhelési se-bességét is. Az egyes terhelési állapo-

tok víz be fecs ken de zé ses és „szárazüzem” melletti próbáját is megtartot-tuk. A próbák során folyamatosanmérték a GT összes jellemzôjét, ígyannak emisszióját is.

A különbözô terhelési üzemállapo-tok mellett „éles üzemben” sor kerülta generátor differenciál védelmével,a vezénylôi és a helyszíni vészkiütôgombbal, illetve a gázturbina tûz ki al -vás védelmével végrehajtott vészle-állításra. A generátor 15 kV-os meg-szakítójának kézi kikapcsolásával in-dított teherledobási próba is sikere-sen megtörtént.

A terheléses tesztek teljes idejealatt környezetvédelmi mérés zajlott,amelynek során a GE-nek – az üze-meltetô egyetértésével – lehetôségevolt a szükséges beállítások finomí-tására.

A terheléses üzemi próbák sikeresbefejezését követôen a stand by álla-pot visszaállításával, az üzemirányítóMAVIR-nak történô bejelentéssel azadott gázturbinás erô mû ismét ké-szenléti üzemállapotba került.

5.4 SZIMULÁTOROK

A GE O&C-vel megkötött szerzôdéskét darab MARK VIe operátori okta-tó állomás (szimulátor) leszállításátis tartalmazza, egyiket a sa jó szö ge di,a másikat pedig a litéri erô mû be. A

GÁZTURBINA „MARK VIe” VEZÉRLÔ RENDSZERÉNEK KEZELÔI MUNKAÁLLOMÁSA

A MUNKAÁLLOMÁSOK ÜZEMBE HELYEZÉSE

A „MARK VIe” RENDSZER FÔ SÉMAKÉPE AZ ÜZEMBE HELYEZÉS ALATT


szimulátor szükségességét és hasz-nosságát egy folyamatosan üzemelôerô mû ben sem lehet megkérdôjelez-ni, hiszen az operátorok gyakran ke-rülhetnek váratlan (addig még nemtapasztalt üzemi hiba által generált)helyzetbe, amelynek megelôzésébena szimulátoros gyakorlás segíthet.

A Sajószögedi és a Litéri Gyorsin-dítású Gázturbinás Erô mû vek – akarbantartási idôszakot és az éven-kénti néhányszor tíz indítást leszá-mítva – egész évben készenlétiüzemállapotban (stand by állapot-ban) vannak, állandóan „várva” aMAVIR-tól érkezô indítási parancs-ra. Mindebbôl következik, hogy ezenerô mû vek operatív személyzeténekkorlátozott lehetôsége van az üze-meltetéssel kapcsolatos feladatok,teendôk gyakorlására.

Ehhez fog segítséget nyújtanimindkét erô mû ben az operátori okta-tó állomás. Ezek gyári átvételére mégnem került sor, hiszen ezen szimulá-torokat most kell majd ellátni azzalaz új szoftverrel, amelyeket a felújí-tás során az erô mû vek be beépítenek,illetve a felújítások befejezését köve-tôen üzembe helyeznek.

6. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK

� A szekunder tartalék gázturbináserô mû vek re (ma „perces tartalékerô mû vek”) a magyar VER-nekmindenképpen szüksége van azüzemzavari tartaléktartási kötele-zettség miatt. A MAVIR igényeesetén ezeknek a gázturbináknakaz indítási parancs kiadásától szá-mított 12-13 perc alatt teljes terhe-lésen kell lenniük.

� Ezen erô mû vek indítási és üzem-biztonságának el kell érnie lega-

lább a 95-97%-ot. Tekintettel arra,hogy ebben az évben ezek a gáz-turbinák elérték az életciklusuk el-sô felét, amelyben eddig biztosí-tották ezt a magas szin tû rendelke-zésre állást, az elhatározott (egy-ben szükségessé vált) felújítások-kal azt kívántuk elérni, hogy azéletciklusuk második felében isbiztosítható legyen az MVM Zrt.által elvárt eddigi magas rendelke-zésre állás, az erô mû vek jövedel-mezô mû köd te té se mellett.

� A sajószögedi és a litéri erô mû benaz elôre megadott leállási idôszak-ban végrehajtott irányítástechnikai fel újí tás igen komoly és bonyolultfeladatnak bizonyult, amelyet si-került eredményesen és jó minô-ségben elvégezni mindkét erô mû -ben.

� A sikeres felújításhoz az alábbi in-tézkedések megtételére volt szük-ség:– alaposan és gondosan elôkészí-

tett szerzôdésekre,– a felújításban érintett Felek kö-

zötti gyors információcserére, jókapcsolatokra és a kölcsönös bi-zalomra,

– egyeztetett és betartott részletesütemtervre,

– jó mi nô sé gû, pontos, elfogadotttervekre,

– a munkák jó elôkészítésére,szükség szerinti „elôszerelések-re, elômunkálatokra”,

– elegendô létszámú kvalifikálterôforrás biztosítására a teljesfelújítás alatt,

– a kritikus idôkben 24 órás folya-matos munkavégzés és ellenôr-zés biztosítására,

– a munkavállalók jó hozzáállásá-ra, egymás segítésére.

� A Sajószögedi GT Erô mû MVMKözleményei 2010/1–2. számában

már bemutatott nagyjavítása és ajelen cikkben ismertetett, a kétgázturbinás erô mû re vonatkozóirányítástechnikai modernizációnem valósulhatott volna meg azMVM Zrt. vezetôi, a területileg il-letékes munkatársak, valamint azösszes karbantartási és felújításimunkában köz re mû kö dôk haté-kony és jól szervezett együtt mû kö -dé se nélkül.

� A munkák a tervezett határidô ésköltségkeret betartásával, rendkí-vüli esemény (baleset, tûz eset, il-letve környezetszennyezés) bekö-vetkezése nélkül valósultak meg.

� Az elvégzett nagyjavítással és mo-dernizációval a gépegységek indí-tásbiztonsága jelentôsen megnöve-kedett, és hosszú távon – a terve-zett 25 éves életciklus teljes idô-tartamára – várhatóan nagyobb(házbontást igénylô) munka nélkülbiztosítható lesz az elvárt rendel-kezésre állás.

� Reményeink szerint ezek a gáztur-binás erô mû vek – az üzemzavaritartalék piacon, illetve 2012-tôl aperces tartalékok piacán – tovább-ra is az eddig biztosított magasszínvonalon fogják szolgálni azegyütt mû kö dô vil la mos ener gia-rend szer biztonságát.

� A sajószögedi és a litéri erô mû vek -ben az ismertetett modernizáció-kon kívül más kisebb kor sze rû sí té -sek is történtek, illetve jelenleg isfolyamatban vannak.Meg kell említenünk, hogy a Lô-

rinci Erô mû SIEMENS gyártmányúgázturbináján is jelentôs modernizá-ciós munkákat tervezünk, a fent em-lített célok – így a perces tartalékokpiacán való eredményes részvétel –elérése érdekében. Ezekrôl a mun-kákról is tájékoztatni fogjuk a tiszteltOlvasókat.


HULLADÉKÉGETÉS ÉS HULLADÉKLERAKÁSGAZDASÁGI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÖSSZEHASONLÍTÁSA

FOGYASZTÓI TÁRSADALMUNK EGYIK PROBLÉMÁJA AZ EGYRE NAGYOBB MENNYISÉGBEN KELETKEZÔ SZILÁRD KOMMUNÁLIS HULLA-

DÉK KEZELÉSE. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS AZ ÚJ EURÓPAI HULLADÉK KERETIRÁNYELV ÉRTELMÉBEN EGY ÖTLÉPCSÔS HULLADÉK-

GAZDÁLKODÁSI HIERARCHIA – MEGELÔZÉS, ÚJRAHASZNÁLATRA VALÓ ELÔKÉSZÍTÉS, ÚJRAFELDOLGOZÁS, EGYÉB HASZNOSÍTÁS, PL.

ENERGIAHASZNOSÍTÁS, ÁRTALMATLANÍTÁS (LERAKÁS, ÉGETÉS) – ALAPJÁN VALÓSUL MEG. AZ ÚJRAHASZNOSÍTÁSNAK, ÚJRAFELDOL-

GOZÁSNAK, A NAGYIPARI ELGÁZOSÍTÁSNAK ÉS A PIROLÍZIS TECHNOLÓGIÁKNAK EGYELÔRE TECHNIKAI ÉS GAZDASÁGOSSÁGI KORLÁ-

TAI VANNAK, EZÉRT A HULLADÉKKEZELÉSI TECHNIKÁK KÖZÜL ELSÔSORBAN A HULLADÉKLERAKÁS ÉS A HULLADÉKÉGETÉS MÛ SZA KI,

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS GAZDASÁGI ÖSSZEHASONLÍTÁSA INDOKOLT.

EÖRSI-TÓTA GÁBOR, KISS GÁBOR, TÓTH ISTVÁN, MÉSZÁROS ÁKOS*

BEVEZETÉS

Szakmai vélekedés, hogy a hulladék-lerakás olcsóbb mint az égetés, azon-ban a lerakás több üvegházhatású gázkeletkezésével és kibocsátásával jár,mint a hulladékégetés. A szakmai vé-lekedés mind környezetvédelmi,mind gazdasági szempontból meg-kérdôjelezhetô, mivel a két hulladék-kezelési eljárás összehasonlításáravonatkozó alapos, az egész életcik-lusra kiterjedô elemzés eddig mégnem született. A körültekintô szak-mai alapossággal elvégzett vizsgálatindokai a következôk:� A hulladéklerakók életciklusa

hosszabb, „bezárás” után is gon-dozni kell, ami költséget jelent.

� A hulladékhasznosító mû vek benvíz-gôz körfolyamattal villamosenergia és hô állítható elô, ami be-vételi forrás.

� A deponált hulladékból csak a bio-lógiailag lebomló szénvegyületek-bôl keletkezik ún. depóniagáz,aminek kb. 50%-a diffundál a lég-körbe a kor sze rû gáz gyûj tô rend-szerrel rendelkezô hulladéklera-kókból, a másik 50% égetéssel ár-talmatlanításra vagy hasznosításrakerül.

� A hulladékhasznosító mû vek ben akommunális hulladék teljes szén-

tartalma (elméletileg) elég és azégéstermék kéményen keresztül alégkörbe jut.Az MVM ERBE Zrt. (ERBE) a

fenti indokok miatt, a társadalmi fe-lelôsségvállalás jegyében, szakmaitapasztalataira (Fôvárosi Hulladék-hasznosító Mû [HUHA], Rá kos pa lo -ta; depóniagáz fáklyák és motorok,Nyír egy há za-Oros, Deb re cen, Pusz -ta zá mor, Du na új vá ros, Sop ron, Csö-mör) alapozva végezte el az összeha-sonlítást, amelynek alapján meghatá-rozta a lerakott hulladékok szer ves -anyag-tar tal má nak határértékét.

A klímaváltozás és a globális fel-melegedés az emberiség legutóbbi

problémái közé tartoznak. A klíma-változás oka nem tekinthetô tisztá-zottnak, azonban a legelfogadottabbteória szerint a légkörben találhatóüvegházhatást okozó gázoknak(ÜHG) a koncentrációja az emberitevékenység – a szükségletek kielé-gítése – hatására a növekszik. Az em-ber alapvetô igényei a fejlett ipari or-szágokban teljesítettek. Van elég inniés enni valónk, van hol aludnunk és akulturális, sport- stb. életünk is fejlô-dik. A jólét növekedése extrém mé re -tû a fogyasztói társadalomban. Ez atársadalmi forma folyamatosan nö-vekvô fogyasztást generál, ami túl-mutat alapvetô igényeinken. A „mes-

* Eörsi-Tóta Gábor, vezetô szakértô, MVMERBE Zrt., e-mail: [email protected]

Kiss Gábor, osztályvezetô, MVM ERBE Zrt.,e-mail: [email protected]

Tóth István, projektvezetô, MVM ERBE Zrt.,e-mail: [email protected]

Mészáros Ákos, vezetô szakértô, MVM ERBEZrt., e-mail: [email protected]

US

0 Hulladéklerakás 100

ZeroWaste AU GR DCs

IH

FNL

DK

SZ JP

3%

32%

65%

100

Anya

gába

n tö

rténô

újra

hasz

nosít

ás

0 100 Hôtechnikai kezelés 0

1. ÁBRA: HULLADÉKKEZELÉSI HÁROMSZÖG (FORRÁS: R. CUSSO)


terségesen fenntartott” növekvô fo-gyasztás következménye, hogy ren-geteg hulladék ér té kû termék jelentmeg a piacon. Az emberiség „hulla-déktermelése” szintén extrém módonnövekszik, és egyre nagyobb problé-mát jelent társadalmunk számára. Ahulladékkezelési módok egyik cso-portosítási formája, ami az EU leg -újabb keretirányelvétôl eltér ugyan,de az abban rögzített elvek itt is visz-szaköszönnek (1. ábra):� Anyagában történô újrahasznosítás� Hôtechnikai kezelés

• égetés,• elgázosítás,• pirolízis

� HulladéklerakásHazánkban évente ~5 millió tonna

szilárd kommunális hulladék kelet-kezik. A legutóbbi statisztikák ésnyilvántartások alapján, a hulladékok11%-át szelektíven gyûj tik és újra-hasznosítják, 9%-át égetéssel energe-tikai célból hasznosítják, hazánkegyetlen kommunális hulladékhasz-nosító mû vé ben (HUHA). A legna-gyobb rész, 80%, lerakókba kerül. Alerakott hulladék szervesanyag-tar-talmából an aerob bio deg ra dá ció (rot-hadás) következményeként ún. depó-niagáz keletkezik, amelynek metán-és szén-dioxid tartalma jelentôsenhozzájárul az emberiség okoztaüvegházhatáshoz.

Hazánk legnagyobb hulladéklera-kóját, a Pusz ta zá mo ri RegionálisHulladékkezelô Központ (PRHK) –Budapest közelében Pusz ta zá mo ron– és egyetlen hulladékhasznosító mû -vét (HUHA), Rá kos pa lo tán egyaránta Fôvárosi Közterület-fenntartó Zárt -kö rûen Mû kö dô Részvénytársaság(FKF Zrt.) mû köd te ti. Az MVMERBE Zrt. (ERBE) szervezte és fel -ügyel te a HUHA rekonstrukciósmunkálatait, mint a beruházó mérnö-ke, továbbá 2010-ig részt vett aPRHK depóniagáz kezelési feladatai-nak megoldásában. Többek közöttmegvalósíthatósági tanulmányt ké-szített a depóniagáz kezelésérôl,hasznosításáról, fôvállalkozókéntmegvalósított egy depóniagáz mérô,ártalmatlanító beruházást, majd üze-meltette is a berendezést. Érdekestény, hogy közel azonos mennyiségûszilárd kommunális hulladék kerülégetésre a HUHA-ban, mint lerakás-ra a PRHK-ban. A másik különleges

tény, hogy a hulladékbeszállítás költ-ségei a hasonló távolságok miatt kö-zel egyenlôk. A fenti okokból aHUHA-ban és PRHK-ban szerzett ta-pasztalatok jó alapot teremtenek ahulladékkezelési technológiák gaz-dasági, környezetvédelmi összeha-sonlítására. Szakmai vélemény, hogya hulladéklerakás olcsóbb megoldás,ugyanakkor több üvegházhatású gázkibocsátással jár, mint a hulladékége-tés. Az ERBE által végzett összeha-sonlítás célja, hogy a hulladékkezelé-si módok elônyeit és hátrányaitszám sze rû sít se és támogatást nyújt-son nemzetgazdasági szin tû döntésekmeghozatalához.

A DEPÓNIAGÁZ SZEREPE AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁBAN

A hulladéklerakókba kerülô szervesanyag biológiailag bomlani kezd. Afolyamatot an aerob bio deg ra dá ció -nak hívják, mely során magas metán-

tartalmú (~50%térf), ún. depóniagázképzôdik, amely a hulladéklerakófelszínén kidiffundálva a légkörbekerül. Ez a gáz elsôsorban a magasmetántartalom miatt játszik szerepetaz emberi tevékenységbôl eredôüvegházhatású gázok mennyiségé-nek növekedésében. Az 1. táblázat azENSZ Éghajlat-változási Kormány-közi Testületének (IPCC) 2007-es je-lentésében található adatokat mutat-ja.

A hulladéklerakóban keletkezô,abból kidiffundálódó, vagy kinyerhe-tô gáz összetétele a lebomlási folya-matok függvényében változik. Afôbb összetevôk idôbeli változásáróla 2. ábra ad elméleti áttekintést.

A depóniagáz a fôbb összetevôkönkívül (metán, szén-dioxid) vízgôzt ésszámtalan más vegyületet is tartal-maz. A vegyületeket, származásukattekintve, két csoportra bonthatjuk:� gázképzôdés melléktermékei,� beszállított hulladék összetevôi.

A gázképzôdés melléktermékecsoportba tartozik elsôsorban a kén-

1. TÁBLÁZAT: KÜLÖNBÖZÔ GÁZOK GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSI POTENCIÁLJA (GWP)

GWP különbözô idôskálánÜvegházhatású Tartózkodási

gáz idô (év) 20 év 100 év 500 év

CO2 Változó 1 1 1

CH4 10,8 67 23 6,9

N2O 114 291 298 153

HFC-134a 14 3 830 1 430 435

HFC-23 270 12 000 14 800 12 200

SF6 3200 16 300 22 800 32 600

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

Térf

ogat

száz

alék

Nitrogén

hidrolíziskezdete

Szén-dioxid Oxigén Metán Hidrogén

savanyúerjedéskezdete

instabilfázis

kezdete

stabilfázis

kezdete

tartósfázis

kezdete

levegô-beáramlás

kezdete

metánoxidációkezdete

szén-dioxidfázis

kezdete

levegôfázis

kezdete

A lebomlás fázisai

~2 hét ~2 hónap ~2 év ~10 év ~20 év

2. ÁBRA: DEPÓNIAGÁZ ÖSSZETÉTELÉNEK ELMÉLETI ALAKULÁSA (FORRÁS: HORTOBÁGYI ÉS VDI3860)


hidrogén (H2S), az ammónia (NH3)és a gázképzôdés kezdeti fázisábantermelôdô hidrogén (H2). Szinténidetartoznak a szerves oxigén-, kén-,és nitrogénvegyületek. Ezen anyagokegy része felelôs a depóniagáz jel-lemzô szagáért.

A beszállított hulladékban már ele-ve jelenlévô anyagokból keletkeznekaz illékony organikus vegyületek, anyílt láncú, aromás és halogéntartal-mú szénhidrogének, továbbá a szer-ves szilíciumvegyületek.

A fenti vegyületek alapvetôen ká-ros anyagok. A legtöbb közülük belé-legezve mérgezô (cián, kén-hidro-gén), illetve rákkeltô hatású (benzol,vinil-klorid), vagy a környezetre ár-talmas, üvegház keltô hatású (halo-géntartalmú szénhidrogének). A de-póniagáz energetikai hasznosítható-ságát különösen a szilícium vegyüle-tek és a kénvegyületek rontják. A ma-gas koncentráció ezekbôl az anya-gokból a depóniagáz ártalmatlaní-tó/hasznosító berendezés anyagainakkárosodásához, a berendezés tönkre-meneteléhez vezet. A magas koncent-rációk az ártalmatlanító/hasznosítóberendezés elé gáztisztító (pl.: aktívszén szû rô) építését tehetik szüksé-gessé. A gazdaságosság függvényé-ben az üzemeltetônek kell döntenie,hogy megvásárolja a gáztisztító be-rendezést, vagy elfogadja a maga-sabb karbantartási költségeket.

A hulladéklerakókban keletkezôdepóniagáz mennyiségének becslésea kibocsátások, illetve az ártalmatla-nító/hasznosító berendezések mére-tezésének elengedhetetlen része. Azeurópai kutatók számításainak alap-ja, egyrészrôl, hogy 1 kg szénbôl~1,868 m3 gáz képzôdik függetlenüla szén-dioxid és a metán arányától,másrészrôl, laboratóriumi kísérleteksorán megállapításra került, hogy1 tonna háztartási hulladékból 120-300 m3 közötti depóniagáz nyerhetôki. A kutatók ezekhez a fizikai ala-pokhoz határoztak meg eltérô mate-matikai modelleket, amelyek a gáz-képzôdést az idô függvényében írjákle. A gyakorlatban két kutatópáros,Dr. Weber/Dr. Doens, illetve Ret ten -ber ger/Ta ba sa ran által meghatáro-zott képletek használata a legelter-jedtebb.

A Dr. Weber/Dr. Doens gázprog-nózis modell laboratóriumi mérések-

kel megállapított arányszámon és azévenkénti beszállított hulladékmeny-nyiségen, továbbá az abban lévôszéntartalmon alapul. A hulladéklera-kók eltérô kialakításából és üzemel-tetésébôl fakadó különbségeket to-vábbi tényezôk felvételével kompen-zálja.

Qat évenkénti gázképzôdésM a beszállított hulladék tömege

(t/a)TC széntartalom (kg/t)k idôtényezô; értéke 0,05–0,15

(1/a) között változhat a szilárdhulladékok fizikai tulajdonságai-nak függvényében.

t a gázképzôdés kezdete és atárgyév közötti idô

fa0 kezdési idô tényezô, a lerakásutáni elsô fél évet veszi figye-lembe; tömörített lerakás eseténértéke: 0,8–0,95

fa lebomlási tényezô; az optimálisfeltételek mellett történô gázkép-zôdés és a széntartalom viszonyátveszi figyelembe; értéke: 0,7

f0 optimalizálási tényezô; a gyakor-lati és a laboratóriumi kísérleteklebontási feltételeit veszi figye-lembe; értéke: 0,7

fs rendszerfüggô kinyerési tényezô:a hulladéklerakás feltételei mellettfolyamatos gázkinyerés alatt meg-állapított és a valóságosan termeltgázmennyiség aránya; értéke: ér -te lem sze rûen 0–1 közötti lehet.

A Rettenberger/Tabasaran kutatókáltal kidolgozott matematikai modelltekinthetô a nyugat-európai gyakor-latban legelterjedtebbnek. Az elméletpozitívuma abból fakad, hogy a gáz-keletkezés meghatározásához kétképletet ad meg. Az elsô a lerakótérfeltöltése során, a második a le ra kó -tér lefedése után érvényes.

A keletkezô gázmennyiség meghatá-rozása a feltöltés során:

Qat

(m3

a

)= 1,868

(m3

kg

)·

·M ·TC · fa0 · fa · f0 · fs · k · e−kt

A keletkezô gázmennyiség meghatá-rozása a feltöltés után:

Gtfe, Gtfu gázképzôdés (m3/h)Ge jellemzô gázképzôdés a hulla-

déklerakó lefedésének évében(m3/h)

Corg a szervesanyag-tartalomra utalóirányszám (kg/a),

ϑ a lerakó térre jellemzô hômér-séklet; értéke: 25-35 °C közöttilehet (dimenzió nélkül)

ηab a zsírlebontás hatásosságát fi-gyelembe vevô tényezô; értéke:0,8 körüli átlagos hulladéklera-kók esetében

ηf a gyûj tô rend szer hatásfokát fi-gyelembe vevô tényezô; értéke:0,5 körüli átlagos hulladéklera-kók esetében

ηM a laboratóriumi körülményektôlvaló eltérést figyelembe vevôtényezô; értéke: 0,6 körüli átla-gos hulladéklerakók esetében

t1 a hulladéklerakó feltöltési idejeévekben kifejezve

t2 a várható gázképzôdés ideje ahulladéklerakó bezárása után,években kifejezve

k bomlási állandó; Tabasaran általajánlott érték: 0,025–0,05 kö-zötti, a hulladéklerakó helyekenvégzett mérések azonban 0,035–0,06 közötti értékre utaltak

A hazánkban lerakásra kerülô ~4millió t/év kommunális hulladékbólaz ERBE számításai alapján ~1400millió m3/év mennyiségû depóniagázszabadul fel. Amennyiben ezt az érté-ket szén-dioxid-egyenértékre átszá-mítjuk, vagyis figyelembe vesszük ametán Globális Felmelegedési Poten-ciálját (GWP), akkor hazánk depó-niagáz kibocsátása ~13 millió tonnaCO2eq/év ér té kû üvegházhatású gáz(ÜHG) kibocsátásnak felel meg. Amihazánk összes emberi ere de tû ÜHGkibocsátásának (~78,6 millió tonnaCO2eq/év1) 16,5%-a. Ez a gázugyanakkor pont a metántartalmamiatt energetikailag hasznosítható,gazdaságossági okok miatt leginkábba gázmotoros vil la mos ener gia-ter me -lés terjedt el. A keletkezô ~1400 mil-

1 Forrás: KvVM 2006-os adat, nyelôk nélkül.

Gtfe = 1,868(

m3

kg

)· Corg ·

· (0,014 · ϑ + 0,28) · ηab · ηf ·· ηM · (1−10−kt)/8760

Gtfu =Ge · (1−10−k·t1)

10−k·t1 ··10−k·t2/8760

lió m3/év mennyiségû depóniagáznak– gyakorlati szempontokat is figye-lembe véve – közelítôleg 25%-anyerhetô ki hasznosítás érdekében.Ez a gázmennyiség a fizikai paramé-tereket (hatásfok, üzemóra) figye-lembe véve ~70 MWe tel je sít mé nyûgázmotorpark üzemeltetésére lehetelegendô.

A depóniagáz káros hatásai (üveg-házhatás, szaghatás, egészségügyihatások) miatt a hulladéklerakókegyrészrôl kötelezettek a depóniagázártalmatlanítására (gazdaságosságesetén hasznosítására), másrészrôl alerakásra kerülô hulladék szer ves -anyag-tar tal má nak csökkentésére.

A TECHNOLÓGIÁK RÖVID BEMUTATÁSA

Az égetésre kerülô kommunális hul-ladék lehet válogatott, vagy ún. tö-meg hulladék. Ennek függvényébena hulladék tüzeléstechnikai tulajdon-ságai (fû tô ér ték, hamutartalom, ha-mu olvadáspontja, nedvességtarta-lom) széles határok között változik,ami nagymértékben befolyásolja atechnológiai megoldásokat. AzERBE vizsgálata az üzemelô HUHAtapasztalatai értékein alapul, ahol vá-logatatlanul hengerrostélyos kazá-nokban tüzelik el a beérkezô kom-munális hulladékot. A kor sze rû füst-gáztisztítási technológiának (félszá-raz eljárás, SNCR rendszerrel kiegé-

szítve) köszönhetôen az elôírt füst-gázemissziós értékek betarthatók.(Ezek az értékek alacsonyabbak,mint a biomassza tü ze lé sû erô mû vek -re vonatkozó határértékek.) A kazá-nokban termelt friss gôz paraméterei:40 bar, 405 °C. A gôzkondenzációsturbina-generátor gépegységet hajtvavillamos energiát termel, és/vagy hô-cserélôkön keresztül az energiáját le-adva, a közeli lakótelep táv hô el lá tá -sát biztosítja. A 3. ábra a HUHA egy -sze rû sí tett kapcsolását mutatja.

A HUHA éves termelési adatai,amit a vizsgálat is figyelembe vett:� 200 GWh/év villamos energia,� 432 TJ/év hô.

A tervezetten 40 év élettartamú,évi 400 000 t mennyiségû hulladékot

energetikailag hasznosító ége tô mû ésa járulékos létesítmények területigé-nye, figyelembe véve a keletkezô sa-lak és pernye elhelyezését is, azERBE kalkulációja alapján ~25 ha.

Egy16 000 000 t mennyiségû (40év, 400 000 t/év) hulladékot befoga-dó depónia területigénye ~60 ha. Akor sze rû hulladéklerakók mû sza kivédelemmel (megfelelô szivárgási té -nye zô jû agyag, szigetelés vagy ve-gyileg kezelt tömörített altalaj, szi-várgást érzékelô geofizikai szenzor-rendszer, geotextília, KPE [nagy sû -rû sé gû polietilén] fólia, ka vics ágyascsur ga lék víz-el ve ze tés) épülnek. Alétesítésük több ütemben történik,egy-egy ütem 8-12 évre biztosítja akommunális hulladék elhelyezését.Az elsô ütem megvalósítása során akiszolgáló épületek, létesítmények,bekötô utak, csur ga lék víz-ke ze lô be-rendezések is megépülnek, ezért azelsô ütem beruházási költsége maga-sabb, mint a további ütemeké. A gáz -gyûj tô rendszer kialakítását az ERBEütemenként, a töltési szint függvé-nyében bontva, utólagosan javasolja.A gáz gyûj tô és ártalmatlanító rend-szer alapvetôen egyenként szabá-lyozható kutakból, gáz gyûj tô állomá-sokból, gázkompresszorokból, gáz-fáklyákból és gázmotorokból áll. A 4.ábra a töltés függvényében keletkezôés kinyerhetô depóniagáz mennyisé-gét és ennek függvényében a telephe-lyen létesített gázmotorok teljesítmé-nyének változását mutatja, abban azesetben, mikor a lerakásra kerülôkommunális hulladék szervesszén-tartalma 150 kg/t.


3. ÁBRA: HUHA EGYSZERÛSÍTETT KAPCSOLÁSI SÉMÁJA (FORRÁS: BÁNHIDY)

Depó

niag

áz m

enny

iség

(m3 /h

)

Keletkezô depóniagáz Kinyert depóniagáz Gázmotor teljesítmény

Évek

Gázm

otor

telje

sítm

ény

(kW e

)

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

0

12000

10000

8000

6000

4000

2000

0

Töltés idôszaka Utógondozás idôszaka

1 11 21 31 41 51 61

4. ÁBRA: ÉVI 40 000 t HULLADÉKBÓL KELETKEZÔ ÉS KINYERHETÔ DEPÓNIAGÁZ MENNYISÉGE


GAZDASÁGI ÖSSZEHASONLÍTÁS

A gazdasági összehasonlítás szám -sze rû sí tett célja a fajlagos kezelésiköltség (HUF/t hulladék) értékénekmeghatározása. Az összehasonlítássorán az ERBE a hulladék össze gyûj -té sé nek és beszállításának költségeitnem vette figyelembe, vagyis a vizs-gálat a létesítmény (egyik esetben ahulladéklerakó, másik esetben a hul-ladékégetô) „ka pu pén zét” határoztameg. Ez a bevétel szükséges – a villa-mos energia és hô értékesítése mellett– ahhoz, hogy a létesítmények a ki -adá so kat és a beruházási költséget fe-dezzék. Az összehasonlítás alapját400 000 t/év mennyiségû kommuná-lis hulladék kezelése képezte. A hul-ladékégetô technológia élettartamá-hoz igazodva összesen 40 évig kell avizsgált technológiáknak megoldaniahulladék kezelését. A szakmai tapasz-talatok alapján a hulladékégetô kazánélettartama 40 év, 20 év után a kazánégésterére, hôcserélô felületeire és afüstgáztisztítási technológiára kiter-jedô nagyfelújítást feltételezve. A fel-tételezés alapján az összes kezelendôhulladék mennyisége: 16 000 000 t. Aszemétszállítás beszüntetése után to-vábbi 30 évig kell a lerakót utógon-

dozni a rekultiváció, a természetnekvaló „visszaadás” elôtt. A két hulla-dékkezelési megoldás életciklusa te-hát eltér. A hulladékégetés esetében40 év, míg a hulladéklerakó esetében70 év. Alapesetben a lerakott kom-munális hulladék szerves szén tartal-mát 150 kg/t értékben vette figyelem-be a vizsgálat, összhangban a nem-zetközi elvárásokkal. Az egy sze rû sí -tés érdekében a gazdaságossági szá-mítások statikus modellre épülnek,azaz nem tartalmaznak árkövetést,vagy indexálást. Tekintettel egyrész-rôl arra, hogy a beruházási költségekjelentôs hányada EUR-ban jelentke-zik, továbbá a nemzetközi érdeklô-désre a vizsgálat iránt, az ERBE aszámítások során az uniós valutát alkalmazta. További feltételezés volt,hogy a hulladékból termelt villa-mos energia az üzemeltetés teljesidôtartama alatt átvételköteles, ára10,15 cEUR/kWh. A két hulladékke-zelési technológia szakmai tapaszta-latokon alapuló beruházási költségeita 2. táblázat tartalmazza.

A vizsgálatban szereplô 400 000tonna/év kommunális hulladékot be-fogadó létesítmények üzemeltetésiköltségei egyrészrôl a HUHA és aPRHK tény adatain, másrészrôl a

Környezetvédelmi és Vízügyi Mi-nisztérium Hul la dék gaz dál ko dá si ésTechnológiai Fôosztályának (KvVM)a kezelésében készített „Hulladékke-zelô létesítmények és egyes hulla-dékkezelési részfolyamatok fajlagosköltségei” cí mû tanulmányon alapul-nak. Az FKF Zrt. szakembereivelkonzultálva a hulladékégetô évesüzemeltetési költségét a beruházásiköltség 6%-ban határozta meg a vizs-gálat, amely a salak és pernye elhe-lyezésének költségét és a bérköltsé-geket is fedezi. Ezt figyelembe vévea vizsgált hulladékégetô fajlagosüzemeltetési költsége 36 EUR/t. Ahulladéklerakás esetében az üzemel-tetés fajlagos értékét 18 EUR/t érté-ken veszi figyelembe a vizsgálat, aPRHK adatait és a KvVM tanulmá-nyát alkalmazva. A hulladéklerakóutógondozásának költségének na-gyobb részét az üzemben maradógázmotorok karbantartása és üzemel-tetése adja, ezért a vizsgálat ezenidôszak üzemeltetési költségét cél -sze rû en az utógondozás alatt termeltvillamos energiából és az errefajlagosított üzemeltetési költségbôl(2,8 cEUR/kWh) határozta meg. A 3.táblázat a két létesítmény üzemelte-tési költségeit tartalmazza.

2. TÁBLÁZAT: A KÉT LÉTESÍTMÉNY BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGE

Hulladékégetés Hulladéklerakás

„Zöldmezôs” beruházás 240 millió EUR 1. Ütem „Zöldmezôs” 30,0 millió EUR

Rekonstrukció (20 év) 80 millió EUR 2–4. Ütem 32,4 millió EUR

Felszámolás 20 millió EUR Gázgyûjtés 17,6 millió EUR

Összesen 340 millió EUR Összesen 80,0 millió EUR

3. TÁBLÁZAT: A KÉT LÉTESÍTMÉNY ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGE


Fajlagos költség 36 EUR/t Fajlagos költség** 18 EUR/t

Összesen 14,4 millió EUR/év Összesen 7,2 millió EUR/év

Életciklus alatt (40 év) 576 millió EUR Üzemelési ideje (40 év) 288 millió EUR

Utógondozás ideje (30 év) 14 millió EUR

4. TÁBLÁZAT: A KÉT LÉTESÍTMÉNY ENERGETIKAI BEVÉTELEI


Villamos energia 16 millió EUR/év Villamos energia (átlagos) ~ 2 millió EUR/év

Hôtermelés 1,6 millió EUR/év Hôtermelés nincs bevétel

Összesen 17,6 millió EUR/év Összesen ~ 2 millió EUR/év

Életciklus alatt 704 millió EUR Életciklus alatt 136 millió EUR

A hulladékégetô bevételeinél azERBE egyaránt figyelembe vett hô-és vil la mos ener gia-ér té ke sí tést is,míg a hulladéklerakó esetében a ha-zai hulladéklerakók elhelyezkedésé-bôl levont tapasztalat alapján hôszol-gáltatással nem számolt. Az ERBEmegítélése, hogy a hulladéklerakók apotenciális távhôvásárlótól távolabbhelyezkednek el, ezért a hulladékle-rakók depóniagázára alapozott gaz-daságos távhôellátás va ló szí nût len,bár egyes esetekben lehet létjogosult-sága. A 4. táblázat a két létesítménybevételeit mutatja be.

Az életciklus alatt jelentkezô kia-dások és bevételek különbsége az,ami a hulladékkezelését, elhelyezésétterheli. A 16 000 000 t hulladék keze-lésébôl a létesítményeknek erre a be-vételre kell szert tennie a „nullszal-dós” üzemeltetéshez. Az 5. táblázat alétesítmények gazdasági összehason-lító számait tartalmazza.

A hulladéklerakás beruházási ésüzemeltetési költségei alacsonyab-bak, mint a hulladékégetés költségei,azonban a hulladékégetése sorántöbb hasznos és értékes energiát lehetelôállítani, ezért a hulladék kezelésé-nek tömegre faj la go sí tott költsége ahulladék égetése esetén ~15%-kalalacsonyabb a vizsgált esetben.

ÖSSZEHASONLÍTÁS AZ ÜHG KIBOCSÁTÁSA ALAPJÁN

A vizsgálat a környezetvédelmi ösz-szehasonlításban a következô egy -sze rû sí té sek kel élt:� A hulladékégetésbôl származó per-

nye és hamu lerakásából nem szár-mazik ÜHG kibocsátás.

� A vizsgálat a hulladéklerakásnál adepóniagáz metán- és szén-dioxid-tartalmából, a hulladékégetés ese-tén a füstgáz szén-dioxid-tar tal má -ból határozza meg az ÜHG-okGWP-jét.

A HUHA mérési eredményei ren-delkezésre állnak, ezért ismert egy-részrôl a füstgáz szén-dioxid-tar tal -ma; ~10%térf, másrészrôl a400 000 t/év mennyiségû hulladékotégetô mû füstgáz térfogatárama310 000 Nm3/h. Figyelembe véve azéves üzemóraszámot (7000 h/év), aszén-dioxid sû rû sé ge (1,967 kg/m3) ahulladékégetô életciklusa (40 év)alatt kibocsátott szén-dioxid mennyi-sége: 17 073 560 tCO2eq. Az ártalmat-lanított hulladékra fajlagosítva az ér-ték: 1,07 tCO2eq/t szilárd kommuná-lis hulladék.

A hulladéklerakás során – jó hatás-fokú de pó nia gáz-gyûj tô rendszertfeltételezve – a keletkezô depónia-gáznak ~50%-a a légkörbe diffundál,míg a másik ~50% gázmotorbanhasznosul, vagy fáklyán ég el. A lég-körbe diffundáló gáz globális felme-legedési potenciáljának meghatáro-zásakor figyelembe kell venni a me-tántartalmat, míg a gáz gyûj tô rend-szerrel kinyert depóniagáz metántar-talma a gázmotorokban energiát ter-melve gyakorlatilag szén-dioxiddáég el. Ezt figyelembe véve a hulla-déklerakó életciklusa (70 év) alatt ki-bocsátott szén-dioxid mennyisége:14 223 302 tCO2eq. Az ártalmatlaní-

tott hulladékra fajlagosítva az érték:0,889 tCO2eq/t szilárd kommunálishulladék.

Az ERBE számításai alapján teháta 150 kg/t szerves széntartalmú kom-munális hulladék lerakása alacso-nyabb ÜHG kibocsátással jár, mint aválogatatlan hulladék égetése. A ke-letkezô depóniagáz mennyisége afentebb kifejtett módon azonbanfügg a szervesanyag-tartalomtól.Ezért az ERBE megvizsgálta, hogy ahulladéklerakás fajlagos ÜHG kibo-csátása, hogyan változik a lerakotthulladék szervesanyag-tartalmánakfüggvényében.

A hazai szilárd kommunális hulla-dék szerves szén tartalma közelítôleg200-300 kg/t közötti érték, vagyis aválogatatlan kommunális hulladékégetése jelentôs ÜHG kibocsátáscsökkenést eredményez, azzal szem-ben, ha ugyanezen hulladék lerakásrakerülne. Ugyanakkor a hazai jogsza-bályok megkövetelik a hulladéklera-kók üzemeltetôitôl a szerves anyagfolyamatos csökkentését. A lerakásrakerülô hulladékban a szerves anyagszelektív gyûj tés sel, válogatással,elôkezeléssel csökkenthetô. Az újra-hasznosítás technikai, gazdasági kor-látai miatt a lerakásra nem kerülôanyag sorsa a termikus kezelés,vagyis az égetés, aminek a fajlagosÜHG kibocsátása 1,07 tCO2eq/t. Kö-zelítôleg 180 kg/t szerves szén tartal-mú hulladék lerakásából származikhasonló mér té kû ÜHG emisszió. Ezazt jelenti, hogy a lerakásra kerülôkommunális hulladék szerves széntartalmát ÜHG kibocsátási okokból180 kg/t értékig érdemes csökkente-


5. TÁBLÁZAT: A KÉT LÉTESÍTMÉNY GAZDASÁGOSSÁGI JELLEMZÔI

A hulladékkezelés

Kiadások és az energetikai költsége a -„null szaldós”

bevételek különbsége üzemeltetéshez

(Kapu pénz)

Hulladékégetô mû –212 millió EUR 13,25 EUR/t

Hulladéklerakó –246 millió EUR 15,36 EUR/t

Szerves szén tartalom (g/kg)

3,0

50

2,5

2,0

1,5

1,0

0,5

0,0

Fajla

gos

ÜHG

kibo

csát

ás (t

CO2e

q/t)

150 250180 350 450 550

1,07

0,889

1,482

2,074

2,667

5. ÁBRA: A HULLADÉKLERAKÓK FAJLAGOS ÜHG KIBOCSÁTÁSA A SZERVESANYAG-TARTALOM FÜGGVÉNYÉBEN


ni, mert ez alatt az érték alatt az ége-tés nem jelent ki bo csá tás meg ta ka rí -tást.

ÖSSZEGZÉS

A hulladékártalmatlanítási technoló-giák egymás mellett, egymást kiegé-szítve mû köd het nek hatásosan. Meg-felelô szabályzó beépítése a gazdasá-gi rendszerbe jelentôs környezetvé-delmi, társadalmi kárcsökkentésteredményezhet. Az elvégzett vizsgá-lat alapján az ERBE 180 g/kgszervesanyag-tartalomnál javasoljameghúzni a szilárd kommunális hul-ladékok lerakhatóságának határát,vagyis csak ez alatti szervesanyag-

tartalmú hulladékok lerakása javasolta jövôben. A szervesanyag-tartalomcsökkentése szelektív gyûj tés sel ésválogatással valósítható meg, aminagy mennyiségû, magas fû tô ér té kû,lerakatlan hulladékot eredményez. Eza nagy mennyiségû lerakatlan hulla-dék, amennyiben nem alkalmas újra-hasznosításra, vagy újrafeldolgozás-ra, akkor energetikailag hasznosítha-tó. Az energetikai hasznosításának le-hetséges módja az égetéssel történôvil la mos ener gia- és hôtermelés. Akommunális hulladékok tüzelésseltörténô energetikai hasznosítása akörnyezetvédelmi elônyökön túl ahulladék kezelésének költségét iscsökkenheti – a magas beruházásiköltségek ellenére – az értékesített

villamos energia és hô függvényé-ben. A szilárd kommunális hulladé-kok égetéssel történô energetikaihasznosításának a társadalmi elfoga-dottsága sajnos alacsony, ami a hulla-dékhasznosító mû vek létesítését elle-hetetlenítheti. Az égetéssel történôhasznosítás társadalmi elfogadottsá-gát felvilágosítással és tájékoztatás-sal növelni kell, hogy a hulladékhasz-nosító mû vek vállalható alternatíváklegyenek és a fogyasztói társadal-munk által termelt hulladék kezelésea legkisebb kárt okozza a környezet-ben. Az ERBE reméli, jelen vizsgála-tának ismertetésével hozzájárulhatottkörnyezetvédelmileg, gaz daságilagés társadalmilag helyes döntésekmeghozatalához.

FÔVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MÛ, RÁKOSPALOTA


AKKREDITÁCIÓ A VILLAMOSENERGIA-IPARBAN

AZ MVM ERBE ZRT. MÉRÉSTECHNIKAI LABOR ÁLTAL TÖBB ÉVTIZEDE VÉGZETT ENERGETIKAI MÉRÉSEK OBJEKTIVITÁSÁT, PÁRTATLAN-

SÁGÁT ÉS SZAK SZE RÛ SÉ GÉT 2010. MÁJUS 19. ÓTA TOVÁBB ERÔSÍTI AZ A TÉNY, HOGY AZ ÁLTALA VÉGZETT MÉRÉSTECHNIKAI FOLYA-

MATOK SZAKMAI MEGFELELÔSÉGÉT ÉS FELTÉTELRENDSZERÉNEK ALKALMASSÁGÁT EGY AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS KERETÉBEN A NEM-

ZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET (NAT) IS ELISMERTE.

KOLTER ZSUZSANNA, UDVARHELYI NÁNDOR, BÔHM ZOLTÁN*

BEVEZETÉS

Az energetikai fôberendezések tele-pítését, karbantartását, felújítását,garanciális javítását stb. követôen ki-emelten fontos kérdés azok hatásfo-kának, mû sza ki és üzemviteli jellem-zôinek pontos mérése (meghatározá-sa). Így volt ez korábban is, amikoraz Erô mû Beruházási Vállalat szer-vezeti felépítésébe tagozódva létre-jött a Mérôcsoport, amely a ma gyar -or szá gi és külföldi beruházások so-rán létesített erô mû vek garanciálisméréseit végezte el (pl.: Gagarin Hô -erô mû, Dunamenti Hô erô mû, Lenin-városi Hô erô mû, Paksi Atom erô mû,Kangal Tö rök or szág, Ca ta lag zi Tö -rök or szág stb.). 1992-ben az ERBEENERGETIKA Mérnökiroda Kft.megalakulásával párhuzamosan lét-rejött a korábbi Mérôcsoportból aMéréstechnikai Labor, amely a leg-képzettebb és legtapasztaltabb szak-emberekkel, a kor mû sza ki színvona-lán elérhetô legjobb mérôeszközök-kel hajtotta végre a mérési feladato-kat (pl.: Pécsi Hô erô mû, Ajkai Hô -erô mû, Dunamenti Hô erô mû, Gir neCiprus, Litér, Sajószöged, Lôrinci,Bor sod chem, Vértesi Hô erô mû, AESTisza).

Jelenleg a Méréstechnikai Labor a2007. év végén megalakult az MVMERBE Zrt. egyik szervezeti egysége-ként, a Mû sza ki Igazgatóság aláren-deltségében végzi méréstechnikaifeladatait (pl.: MVM Észak-Buda,

Csepel II., Miskolci Fû tô erô mû, Ba-konyi Erô mû).

A mérési eredmények alapján szá-mítással meghatározott hatásfok ésteljesítmény, valamint a mû sza ki ésüzemviteli jellemzôk értéke alapve-tôen meghatározza a Megrendelô ésa Vállalkozó közötti szerzôdéses kö-telezettségek teljesítésének mértékét.Ebbôl következôen kritikus terület azenergetikai jel le gû mérések, mérésimódszerek és számítási eljárásokmegbízhatósága, pontossága és anemzetközi szakmai irányelveknekvaló megfelelése. A mérési eredmé-nyek elfogadásának legfontosabb fel-tétele a hitelesített és/vagy kalibráltmérôeszközök használata, szabvá-nyos vagy validált mérési és kiérté-kelési módszerek alkalmazása, vala-mint szakmailag kompetens mérô-személyzet biztosítása.

Az MVM ERBE Zrt. Méréstechni-kai Labor által több évtizede végzettenergetikai mérések objektivitását,pártatlanságát és szak sze rû sé gét2010. május 19. óta tovább erôsíti aza tény, hogy az általa végzett mérés-technikai folyamatok szakmai meg-felelôségét és feltételrendszerénekalkalmasságát egy akkreditációs eljá-rás keretében a Nemzeti AkkreditálóTestület (NAT) is elismerte.

AZ AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS

A NAT, mint erre jogszabályban fel-jogosított köztestület, az akkreditá-ciós eljárás keretében végzett minô-sítô vizsgálattal ellenôrizte az MSZEN ISO/IEC 17025:2005 szabványkövetelményeinek való megfelelést.Az akkreditációs eljárás részeként aNAT akkreditáló mérnöke és energe-tikai szakértôje három szakaszbanvizsgálta a Méréstechnikai Labor

megfelelôségét. Az elsô szakaszbanaz alkalmazott mérési módszerek át-tekintésével, a kiértékeléshez fel-használt szabványos módszerek vizs-gálatával és a mérési pontosság meg-határozásának ellenôrzésével kezd-ték a minôsítô vizsgálatot. Ezt köve-tôen, a második szakaszban a Buda-pesti Erô mû Zrt. Kelenföldi Erô mû -vé ben végzett helyszíni ellenôrzésselgyôzôdtek meg az adott mérésre vo-natkozó mérési terv elôírásainak be-tartásáról, a mérést végzô munkatár-saink és az alkalmazott mérôeszkö-zök alkalmasságáról. A harmadikszakaszban az elkészített mérési je-lentést tekintették át és a mért érté-kek kiértékelésénél alkalmazott mód-szertant minôsítették.

Az akkreditációs eljárás eredmé-nyeként az MVM ERBE Zrt. Mérés-technikai Labor akkreditált vizsgálólaboratóriumként végzi az erô mû vilétesítmények és fôberendezések tel-jesítmény- és hatásfokmérését, meg-határozását az alábbi szakmai terüle-teken:

* Kolter Zsuzsanna, marketing & PR fômun-katárs, MVM ERBE Zrt.,e-mail: [email protected]

Udvarhelyi Nándor, laborvezetô,MVM ERBE Zrt.,e-mail: [email protected]

Bôhm Zoltán, minôségirányítási vezetô,MVM ERBE Zrt.,e-mail: [email protected]

AZ AKKREDITÁLÁSI OKIRAT


� Villamos teljesítménymérés,� Hômérsékletmérés,� Hôteljesítmény-mérés/-számítás,� Nyomásmérés, nyomáskülönbség-

mérés,� Relatív páratartalom mérés,� Rezgésmérés,� Zajmérés,� Füstgáz O2- és CO-mérés;

valamint mindezekbôl� Teljesítmény- és hatásfok-megha-

tározás a szén, szénhidrogén, meg-újuló és a nukleáris tüzelôbázisúenergetikai létesítményekben.

Az akkreditációs okiratban és ha-tározatban rögzítettek szerint a Mé-réstechnikai Labor akkreditált vizs-gáló laboratóriumként a felsorolt mé-réseket az alábbi erô mû vi létesítmé-nyekben végezheti:� Gázturbinás erô mû vek:

• nyílt ciklusú gázturbinás erô mû -vek,• kombinált ciklusú gázturbináserô mû vek,• kogenerációs gázturbinás erô mû -vek.

� Hagyományos kazán-gôzturbinavil la mos ener gia-ter me lô blokkok:• szilárd tü ze lé sû blokkok,• biomassza tü ze lé sû blokkok,• gáz tü ze lé sû blokkok,• olaj tü ze lé sû blokkok.

� Villamosenergia-termelô gázmo-torok,

� Lakóparkok, bevásárló centrumokenergiaközpontjai.

A Méréstechnikai Labor által vég-zett energetikai mérések általában akövetkezô fôberendezések hatásfo-kának, teljesítményének, mû sza ki ésüzemviteli jellemzôinek mérésére(meghatározására) irányulnak:� Gázturbinák,� Gôzturbinák,� Kazánok,� Hôhasznosító kazánok,� Gázmotorok.� Ipari klímák (abszorpciós, komp-

resszoros)� Hû tô tor nyok� Csôvezetékek.

Az akkreditált vizsgáló laborató-riumként végzett energetikai mérése-ket követôen a Méréstechnikai Laborközokirat besorolású mérési jelentéstad ki, amely az akkreditáció révén azEurópai Unió egész területén nem-zetközileg is elfogadott rangot jelentszámára.

A Méréstechnikai Labor jelenlegigyakorlata szerint átvételi, ellenôrzôés nulla-állapoti méréseket végez. Azegyes mérési projektek elôkészítése,végrehajtása és kiértékelése során azalábbi (általános) folyamatot követi:� Mérési projektek megtervezése,

elôkészítése:Az elôkészítés elsô lépéseként aLaborvezetô be gyûj ti és egyeztetia Megrendelôvel a mérendô ener-getikai fôberendezések mû sza ki éstechnológiai adatait a mérési fela-dathoz illeszkedôen. A dokumentu-mok áttekintésével és helyszíni be-járással pontosítja az egyes mérésipontok és mintavételi helyek kiala-kítását, mû sza ki jellemzôit. Ponto-san meghatározza a rendszerhatá-rokat a Megrendelôvel való egyez-tetést követôen. Elôzetes mérésitervet készít, amely tartalmazza amérés tárgyát, célját, ütemezését ésidôpontját, az alkalmazott szabvá-

nyokat, a mérendô és számítandójellemzôket, rendszerhatárokat, amérôhely listát, a mérôeszközöket,mérôszemélyzetet, mintavételi el-járást, létesítményi üzemállapoto-kat, a mérés és kiértékelés mód-szertani leírását, az alkalmazhatókorrekciókat és a mérési bizonyta-lanság meghatározását.Az elôzetes mérési terv Megrende-lô által történô elfogadását köve-tôen a Méréstechnikai Labor mun-katársai felülvizsgálják a rendelke-zésre álló mérôeszközöket illeszt-hetôség, méréstechnikai alkalmas-ság és kalibráltság (hitelesítettség)szempontjából. Kiválasztják az al-kalmas mérôeszközöket a jóváha-gyott mérési tervben rögzített elôí-rásoknak megfelelôen. A Laborve-zetô a Megrendelôvel közösen mé-rôhely bejárást tart annak érdeké-ben, hogy a mérôhelyek megfelelôkialakítása, biztonságos megköze-líthetôsége és kábelezhetôségebiztosított legyen.Az elôkészítés befejezô lépésekénta Laborvezetô a véglegesített és aMegrendelô által elfogadott mérésitervet minden érdekelt félnek meg-küldi és gondoskodik annak elfo-gadtatásáról.

� Helyszíni mérési feladatok végre-hajtása:A kiválasztott hitelesített vagy ka-librált mérôeszközök és a méréstvégzô személyzet helyszínre szál-lítása a tényleges mérés megkezdé-se elôtt történik meg. A mérôesz-közök felszerelését, adott mérésipontokhoz és mintavevô helyekhezvaló illesztését a MéréstechnikaiLabor munkatársai végzik a jóvá-hagyott mérési terv mé rô hely lis tá -ja alapján. Az összeállított mérô-rendszert a Laborvezetô ellenôrzi amérési tervnek való megfelelés ésa próbamérés által szolgáltatott ér-tékek helyessége szempontjából. ALaborvezetô mérôhelyenkénti bon-tásban személyre szabottan osztjaki a mérési feladatokat a Mérés-technikai Labor munkatársainak.Az adott technológiai rendszerenvagy fôberendezésen beállíttatja aMegrendelô üzemviteli személyze-tével a mérési terv szerinti terhelé-seket és/vagy üzemállapotokat. AMéréstechnikai Labor személyzeteaz adott terhelés beállítását, adott

SZÁMÍTÓGÉPES ADATGYÛJTÉS

ADATGYÛJTÔ RENDSZER

A MÉRÉSTECHNIKAI LABOR

üzemállapot stabilizálását köve-tôen végrehajtja a mérést a mérésitervben meghatározott módon,amirôl mérés indító-záró jegyzô-könyvet vesz fel minden terhelésiponton. A mérési adatokat automa-tikus mérési adat gyûj tô rendszerrögzíti és tárolja, szoftveres illesz-tô felülete segítségével támogatvaa késôbbi számítógépes elemzést,kiértékelést. A Laborvezetô a mé-rés során keletkezett összes jegy-zôkönyvet másolati formában át-adja az érdekelt felek részére. AMéréstechnikai Labor munkatársaia telepített mérôrendszert szétsze-relik, a mérôeszközöket leválaszt-ják a technológiai rendszerrôl ésvisszaszállítják a MéréstechnikaiLaborba. Gondoskodnak a mérésifolyamat részeként vett azonosítottanyagminták (pl.: földgáz, tüzelôo-laj, szén, salak, pernye stb.) akkre-ditált vizsgáló laboratóriumba valótovábbításáról.

� Mérési eredmények kiértékelése,mérési jelentés összeállítása:A Méréstechnikai Labor szakértôi

a mérési eredmények és a mintákvizsgálati eredményei alapján spe-ciálisan erre a célra fejlesztettszoftvertermékek alkalmazásávalelvégzik a mérési eredményekelemzését és kiértékelését. Össze-állítják a mérési jelentést, amelyfelsorolja a mérôszemélyzet tagjaités kompetenciáit, tartalmazza amérés tárgyát és célját, a méréshelyszínét és idôpontját, a Meg-rendelô és a Méréstechnikai Laboradatait, a mérési és értékelési mód-szer leírását, a mért és számítottadatokat, a mérési bizonytalansá-got, mérési tervet, a mé rô hely lis -tát, az alkalmazott mérôeszközö-ket azok egy ér tel mû azonosításá-val és kalibrálási (hitelesítési) iga-zolásával, az akkreditált alvállal-kozók által végzett mérések ered-ményeit, az üzemállapotokat ésüzemviteli körülményeket. A mé-rési jelentést a Laborvezetô ellen-ôrzi és hagyja jóvá. Gondoskodika Megrendelônek és az érdekelt fe-leknek való továbbításáról és elfo-gadtatásáról. Igény szerint szemé-

lyesen prezentáció keretében be-mutatja annak tartalmát.A hatvanéves tapasztalattal rendel-

kezô MVM ERBE Zrt. magasan kép-zett csapatával sikeresen látja el azenergetikai beruházások elôkészítômunkáit, tervezését, megvalósítását,mû sza ki és minôségi irányítását. Asikeres akkreditáció megerôsítette azMVM ERBE Zrt. vezetôségét abban,hogy a Méréstechnikai Labor tevé-kenységének és az akkreditáció terü-leti érvényességének bôvítése a vál-lalat fejlesztésének egyik lehetségesterülete lesz a jövôben. Terveink kö-zött szerepel a Méréstechnikai Laborakkreditált tevékenységi körének bô-vítése a helyhez kötött légszennyezôpontforrások által kibocsátott gázokmintavételével és helyszíni vizsgála-tával. Ezáltal a vezetôség célja egyolyan komplex, energetikai és kör-nyezetvédelmi méréstechnikai szol-gáltatás biztosítása az Ügyfelek ré-szére, amely tel jes kö rû en kiszolgáljaaz energetikai létesítmények üzemel-tetését és karbantartását végzô válla-latok mérési igényeit.


HELYSZÍNI MÉRÉS


IDEIGLENESEN ALKALMAZHATÓ TÁVVEZETÉKOSZLOP-KIVÁLTÓSZERKEZETCSALÁDSZÜKSÉGSZERÛ ALKALMAZÁSI HELYZETEK, TÁVLATI ALKALMAZÁSI LEHETÔSÉGEK

A TÁVVEZETÉKEK ÜZEMBIZTONSÁGÁNAK NÖVELÉSE, A KÉNY SZE RÛ SÉG BÔL BEKÖVETKEZÔ, VAGY ELÔRE TERVEZETT FESZÜLTSÉG-

MENTES IDÔSZAKOK CSÖKKENTÉSE, EZÁLTAL A KÖZVETLEN ÜZEMELTETÔI ÉS FOGYASZTÓI KÁROK MINIMALIZÁLÁSA VALAMENNYI

SZOLGÁLTATÓ ALAPVETÔ ÉRDEKE. AZ ORSZÁGOS ÁTVITELI ÉS ELOSZTÓHÁLÓZAT TÁVVEZETÉKEINEK MINDENKORI ÁLLAPOTÁT REND-

SZERES – FÖLDI ÉS LÉGI – VEZETÉKBEJÁRÁSSAL ELLENÔRZIK, ÉS A KISEBB SÉRÜLÉSEKET, HIBÁKAT, ELÔRE PROGRAMOZOTT KAR-

BANTARTÁS, SZÜKSÉG ESETÉN OPERATÍV BEAVATKOZÁS SORÁN MEGSZÜNTETIK.

MOLNÁR LÁSZLÓ*

BEVEZETÉS

A havária események következmé-nyeinek gyors elhárítása mindenkor ahálózat üzemviteli színvonalának,rendelkezésre állásának minôsítô té-nyezôje volt. A feladat erôs szakmaiés gazdasági hátteret, felkészült ésdinamikusan mozgósítható humán ésgépi kapacitásokat, széles spektrumúraktári készleteket igényel, hiszen ahelyreállítási munkák körülményeiminden esetben egyediek. Nyilván-való, hogy számtalan váratlan ese-ményre alkalmas üzemzavar-elhárí-tási tartalékok képzése – a hálózatváltozatossága miatt – meglehetôsengazdaságtalan lenne.

Ugyancsak gazdaságtalan lenne atávvezetéki oszlopokat a jelenlegmértékadótól nagyobb, megnöveltigénybevételekre méretezni, jelentôstöbblet anyagot beépíteni, olyan idô-járási anomáliákra számítva, ame-lyek több évtized alatt is esetenkéntegyszer fordulnak elô, akkor is egy-egy szû kebb régióra korlátozódva.

Ráadásul az oszlopszerkezetek sé-rülése – pl. vihar okozta oszlopkidô-lés – rendszerint az alaptestek (osz-lopcsonkok) sérülésével is együtt jár,így az esetleg nagy számban tartalé-kolt oszlopok ellenére is több hetes,esetleg hónapos nagy ság ren dû várat-lan feszültségmentesítéssel kell szá-molnunk, az alaptestek helyreállításá-hoz, az új alapok elkészítéséhez szük-séges munkálatok miatt. Sok tekintet-ben hasonló követelményekkel állunkszemben a távvezetékeken elôre ter-

vezetten végzett, de tartós kikapcso-lással járó beavatkozásoknál is. A táv-vezetéki nyomvonalak bármely okbóltörténô megváltoztatásánál (napjaink-ban jellemzôen külsô településrésze-ken az ipari parkok megjelenésemiatt), a hálózat bôvítésekor szüksé-ges felhasítások létesítésekor (ld. újipari nagyfogyasztók megjelenése,szél erô mû par kok hálózati csatlakozá-sának kialakítása), új közúti kereszte-zések létesítésekor, szabványosságibeavatkozáskor, illetve egyéb okbólbekövetkezô átépítés során szinténalapvetô szempont hogy az üzemszü-net idôtartama minél rövidebb legyen.

PROVIZOR OSZLOPOK ALKALMAZÁSA

Alapvetôen a fent említett okok kész-tettek bennünket arra a 90-es évekközepén, hogy kidolgozzunk egyolyan új eszközrendszert és technoló-giát, amely egy sze rû en és gyorsan te-lepíthetô (ideiglenes) oszlopok alkal-mazásával új lehetôségeket nyit akároszlopkidôléssel járó súlyos üzemza-varok esetén az energiaellátás gyorsvisszaállítására, akár a huzamosab-ban le nem kapcsolható távvezetékekszakaszos átépítésére, felújításáraegyaránt. Talán néhány lelkes olvasóemlékszik rá, bô tíz évvel ez elôtt azMVM Közleményei hasábjain beszá-moltunk az ideiglenes oszlopcsalá-dok – 120, 220, és 400 kV-on alkal-mazható eszközrendszerek – meg-születésérôl, illetve az elsô alkalma-zások során szerzett tapasztalataink-ról. Jelen cikk aktualitását indokolja,hogy az elmúlt tíz év során egyre na-

* vezetô tervezô, OVIT ZRt.e-mail: [email protected]

gyobb jelentôsége lett a távvezetékek„minden körülmények között” törté-nô üzemben tartásának, a megenged-hetô vagy helyesebben talán elvisel-hetô feszültségmentes intervallumokradikális csökkentésének. A tenden-cia a jövôben minden bizonnyalmegmarad, a kivitelezôkkel szembentámasztott követelményrendszer erô-södik. Az elmúlt évben a MAVIRZRt.-vel született együtt mû kö dés ke-retében „ráncfelvarrást” végeztünk aprovizor oszlopcsaládokon, és az ed-digi hazai alkalmazási tapasztalato-kat (gyakorlatilag évente adódottegy-két alkalom), illetve külföldimunkáink során szerzett tapasztala-tainkat hasznosítva újraterveztük, bi-zonyos elemeiben pedig módosítá-sokkal átterveztük a szerkezeteket,elsôdlegesen a mobilitást, hatékony-ságot, gazdaságosságot – tárolható-ság, szállíthatóság, szerelhetôség, te-lepítési gyorsaság – szem elôtt tartva.

Nemzetközi tapasztalataink közülkét meghatározót szeretnék megem-líteni. Zsolna térségében a 2006 nya-rán végigvonult vihar következmé-nyeinek felszámolásában segítettünkszlovák kollégáinknak, és 400 kV-ostávvezeték helyreállítása során dol-goztunk a mienkhez hasonló kialakí-tású, kikötô kötélzettel stabilizáltideiglenes oszlopokkal. A legtöbbhasznos tanulsággal szolgáló mun-kánk egy konkrét tervezési feladatvolt, amelynek során 2009-ben amaisachi szék he lyû ENACO GmbHmegbízásából, németországi alkal-mazási területre – 110 kV-os áram-szolgáltatói (E.ON), illetve vasúti el-látó hálózatra – terveztünk ideiglene-sen telepíthetô oszloprendszert. A


megrendelôi igény szerint, a változa-tos domborzati adottságokból, illetveaz eltérô kivitelezôi gondolkodás-módból adódóan a német szerkezete-ket a hazaitól tagoltabbra kellett ter-veznünk. Több kisebb szerkezetiegységet alakítottunk ki, amelyekbôltöbbféle sodronyelrendezéshez alkal-mazható tartó és feszítô oszlopok ál-líthatók össze. Az oszlopszerkezetekfüggôleges helyzetét, stabilitását, vi-szonylag nagyszámú, egyenként kisteherbírású (20-40 kN) horgonykö-téllel kellett biztosítanunk. Saját fejlesz té sû provizor oszlopainknál az

alapkoncepció más. Mi arra töreked-tünk, hogy a hazai földrajzi adottsá-gokat kihasználva – a jellemzô táv-vezetéki nyomvonalvezetések isme-retében – minél kevesebb számúideiglenes oszlop beépítésével a le-hetô leghosszabb távvezetékszakaszkiváltására nyíljon mód. A németor-szági oszlopok 135 m-es maximálisoszlopközével szemben mi a 250-400 m-es oszlopköz tartományokbantörténô alkalmazás lehetôségeinekkialakítására törekedtünk.

KORSZERÛSÍTÉS

Jelen – kor sze rû sí tett állapotukban –a 120 és 220 kV-os oszlopaink egy -tör zsû, párhuzamos övû, hegesztettrácsos acélszerkezetek, a kihorgony-zó acélkötelek, illetve a sodronyokattartó szigetelô keresztkarok számárautólag felszerelhetô segédszerkeze-tekkel (1. és 2. ábra). A korábbi vas-beton nyomott alapok helyett mere-vített acéllemez talpat terveztünk,közepén szerelhetô tüskével, amely aláb elcsúszását hivatott megakadá-lyozni. A kompozit szigetelô kereszt-karok az oszlop felsôrészen egy füg-gôleges síkban helyezkednek el. Azoszlopok teteje a szigetelôkarokkalellentétes oldalon két kötéllel, míg atörzs közepe – az alsó szigetelôkaralatti keresztmetszetben – négy kö-télággal kerül kihorgonyzásra, a tele-pítési hely adottságainak függvényé-

ben földbe ásott fa, vagy elô re gyár -tott vasbeton horgonyokhoz. Az osz-lopok kikötô kötélzete mindkét fe-szültségszint esetében fix hosszúságúfülecselt kötelekbôl, illetve „durva”és „finom” hosszbeállítást lehetôvétévô szerelvényekbôl állítható össze.Egy-egy oszlophoz tartozó kötél-készlet elemeinek megfelelô haszná-latával ~15%-os terepferdeség a tele-pítési helyszínen lekezelhetô, terve-zôi beavatkozásra ezen mértéknél na-gyobb terepferdeség esetén van szük-ség. Valamennyi oszlop tartóoszlop,de 160°-os törésszögig saroktartó-ként is alkalmazhatók, így az ideigle-nes nyomvonal a meglévôvel párhu-zamosan telepíthetô, kialakítva ezzelaz eredeti nyomvonalon a szabadmunkaterületet. A 400 kV-os ideigle-nesen telepíthetô oszlopok szerkeze-te a „Hévíz-S” típusú kikötött portáltartó (PT) (lásd a 3. ábrán), illetve ki-kötött portál saroktartó oszlop (PST).Korábbi koncepciónkat felülvizsgál-va, a sikeres nagyminta kísérlet elle-nére szakítottunk a kötélpoligonosmegoldással. (A kötélpoligonos kia-lakítás lényege abban állt, hogy a kétfüggôleges hely ze tû oszlop között, avízszintes el ren de zé sû fázisvezetôketkülönbözô hosszúságú acél sodrony-kötelekbôl, csomóponti elemekkelösszekapcsolt kötélháló tartotta). Fô-ként a telepítési gyorsaságot, illetve atelepítés eszköz- és gépigényét vizs-gálva döntöttünk a komplett kikötöttportálszerkezet alkalmazása mellett.

220 KV-OS IDEIGLENES OSZLOP FELSÔ RÉSZE

1. ÁBRA: 120 kV-OS IDEIGLENES OSZLOP

2. ÁBRA: 220 kV-OS IDEIGLENES OSZLOP

3. ÁBRA: 400 kV-OS IDEIGLENES OSZLOP (PT)


Feszültségszint 120 kV 220 kV 400 kV

Fázisvezetô típusa 3×250/40 ACSR 3×500/65 ACSR 3×(2×500/65) ACSR

Maximális húzófeszültség 55 N/mm2 55 N/mm2 80 N/mm2

Védôvezetô típusa 1×95/55 ACSR 1×95/55 ACSR 2×95/55 ACSR

Maximális húzófeszültség 80 N/mm2 90 N/mm2 140 N/mm2

Maximális oszlopköz 250 m 350 m 400 m

Oszlop magasság 30,7 m 34,8 m 33,0

Oszlop alap (nyomott) 1,2×1,2 m 1,6×1,6 m 2 db 1,6×1,6 m

Kikötés (húzott alap) ∅0,25×2,0 m fa ∅0,25×2,0 m fa 1,0×2,4 m (acél)

4 db 4 db 2 db

Szigetelôk kompozit lengôkar kompozit lengôkar kompozit KT lánc

Megengedett nyomvonali törés 160° 160° 165°

Kihorgonyzások száma 6 db 6 db 4 db

Fázistávolság 3,1 m 4,0 m PT esetén 12,2 m

PST-nél 12,2-15,3 m

Fáziselrendezés függôleges függôleges vízszintes

Az oszlopszerkezetek statikai felül-vizsgálatát követôen új acél szer ke ze -tû húzott és nyomott alapokat tervez-tünk, illetve az alacsonyabb feszült-ségszintekkel azonos elvek szerintalakítottuk ki a kikötô kötélzet össze-állítását. A PST oszlopok alkalmazá-sával, az alacsonyabb feszültségszin-tekhez hasonlóan új, párhuzamosnyomvonal alakítható ki.

A különbözô feszült ség szin tû osz-lopcsaládok lényegi mû sza ki para-métereit táblázatban foglaltuk össze.

A 120 kV-os fe szült ség szin tû osz-lopokból jelenleg 8 db-os, míg a220 kV-osból 5 db-os komplett kész-lettel rendelkezünk. A 400 kV-os osz-lopok, illetve ideiglenes telepítésük-höz szükséges kötélzet, alapok stb.gyártása folyamatban van, hamarosan4 db PST és 2 db PT oszloppal fogunkrendelkezni. Ezekkel a készletekkelmindhárom feszültségszinten – nemkedvezô terepi adottságok mellett is –megközelítôleg 2 km-es nyomvonal-szakasz kiváltása kezelhetô.

JÖVÔBENI ALKALMAZÁS

A jövôbeni alkalmazást tekintve, ez-zel a folyamatosan rendelkezésre ál-ló, kor sze rû sí tett, elôdeinél hatéko-nyabban alkalmazható oszlopcsalád-dal újabb távlatok nyílhatnak a nagy- fe szült sé gû távvezetékek oszlopkidô-léssel járó üzemzavarainak elhárítá-sában, és még inkább a hálózat terv- sze rû átépítése, bôvítése, rekonstruk-ciója területén.

IDEIGLENES OSZLOPSOR


A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÁS MAGYARORSZÁGON

A MAGYAR VIL LA MOS ENER GIA-REND SZER BEN A NEM KIELÉGÍTÔ RENDSZERSZABÁLYOZÁSI KAPACITÁS ÁLLANDÓ NEHÉZSÉGET OKOZ

A RENDSZERIRÁNYÍTÁSBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGYRE NÖVEKVÔ MÉR TÉ KÛ – ELSÔSORBAN MEGÚJULÓ – VIL LA MOS ENER GIA-

TER ME LÔ FORRÁS ÜZEMBE HELYEZÉSE MIATT. AZ ÜZEMBIZTOS ÉS RUGALMAS REND SZER MÛ KÖ DÉS HEZ, A KÜLÖNBÖZÔ TERMELÔ TÍPU-

SOK RENDSZERBE ILLESZTÉSÉHEZ NÖVEKVÔ SZÜKSÉG JELENTKEZIK GAZDASÁGOS SZABÁLYOZÁSI KAPACITÁSOK LÉTESÍTÉSÉRE. AZ

EGYIK LEHETSÉGES TECHNIKAI MEGOLDÁS A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÁS. AZ ALÁBBI ÍRÁS A HAZAI LEHETÔSÉGEKET ISMERTETI.

DR. SZEREDI ISTVÁN*

A VIL LA MOS ENER GIA-REND SZER SZABÁLYOZÁSA TERÉN TAPASZTALHATÓ TREND

A magyar vil la mos ener gia-rend szerösszetételének változása, valamint apiaci viszonyok térhódítása miatt ta-pasztalható szabályozási nehézségekalapján szükség mutatkozik rendszer ér de kû gyorsszabályzó erô mû ka -pa ci tás(ok) belépésére. A körülmé-nyek elemzése alapján ennek fôbbokai a következôkben foglalhatókössze:1. A magyar vil la mos ener gia-rend -

szer ben a rendszer szabályozásiigénye és annak teljesíthetôségeközött jelentôs távolság van. Aszükséges és megfelelô szabályo-zási kapacitás jelenleg nem áll ren-delkezésre, ami abból is látszik,hogy a rend szer szin tû szolgáltatá-sok piacán az elmúlt évek során aszükséges szabályozási teljesít-mény jelentôs hányadára ajánlatsem volt. Így például a MAVIRadatai szerint a 2009. január–au-gusztus idôszakának 93%-ábannem állt rendelkezésre a szükségesszekunder szabályozás. Ennek azaz oka, hogy a magyar vil la mos -ener gia-rend szer erô mû vei nektöbbsége technikai vagy gazdaságiokok miatt csak korlátozottan al-kalmas a szabályozásra. A helyzetromlását mutatja, hogy 2007 és2008 között egy év alatt kb.150 MW-tal nôtt a szekunder sza-bályozásra igénybe vett maximálisteljesítmény és 2008-ban megha-ladta az UCTE ajánlása szerintmegfelelô teljesítmény négyszere-sét.

2. Ezzel párhuzamosan a rendszer-szabályozás gazdasági költségei isnövekednek. Az utóbbi években aszabályozási költségek nagyságaévenként 1,5-2,0-szeresre nôtt azelôzô évhez viszonyítva. A költ-ségnövekedést csak részben indo-kolta a szabályozási igény nagysá-gában tapasztalható változás. Aszabályozási teljesítmény és a kie-gyenlítô energia mellett hasonlódinamika tapasztalható a tel je sít -mény le kö té si díjak és a ki egyen lí -tô ener gia-árak terén is. A rendszer-szolgáltatások piacának kialakítá-sa ug rás sze rû en növekvô árszinte-ket eredményezett.

3. A jelenlegi mû sza ki és gazdaságiszempontból nem kedvezô állapotkonzerválása nem nyit megfelelôteret a terhelésszabályozás és arendszerirányítás szerkezeti átala-kításához. A szolgáltatás növekvômér té kû költségtöbbletét a fo-gyasztóknak kell viselni, de ennekellenére nem látható az, hogy aproblémák maradéktalan kezelésekialakulhat és a rendszerirányításköltségei stabilizálhatók. A jelen-legi, nem tartható gyakorlat sze-rint:� A rendszerszabályozási feladato-

kat jelenleg más funkcióra, ál-landó ter he lé sû „alapüzemre”épített 30-40 éves erô mû vek lát-ják el, amelyek sem a koruk, semaz üzemi jellemzôik alapján nemjelentenek hosszú távú megol-dást. A jelenlegi reguláció szerintnincs olyan piaci szereplô Ma -gyar or szá gon, akinek ellátási kö-telezettsége és ilyen formán mo-tivációja lenne szabályozó erô -mû vek építésére.

� A rendszerszabályozási felada-tok ellátását jelenleg fôként a

részterheléssel üzemelô gáz tü ze -lé sû egységek vállalják. A folya-matosan rész ter he lé sû üzem ala-csonyabb hatásfokából eredôtöbblet tüzelôanyag-költségek ésszabályozási kapacitás rendelke-zésre állásának biztosításáhozszükséges kényszerüzem ener-giamennyiségének költsége avégfelhasználókat terheli.

� A rendszer „merevsége” növeke-dett a bekövetkezett változásokmiatt is: a piacnyitás és a meg -úju ló energiát használó, kötelezôátvétel alá esô termelés részará-nyának növekedése. Hiszen arendszer üzemébôl ily módon fo-kozatosan kiszorultak a szabá-lyozási képességekkel rendelke-zô gáz tü ze lé sû termelô blokkok.

� A magyar vil la mos ener gia-rend -szer bôl hagyományosan hiány-zik a modern szabályozó kapaci-tás a megfelelô rugalmassággalés a szükséges terhelésváltási se-bességekkel. A jelenlegi kapaci-tások terhelésváltási lehetôségeitúlságosan alacsonyak, átlagbannem érik el az 5 MW/perc sebes-séget. Ennek eredményeképp amagyar vil la mos ener gia-rend -szer az utóbbi években nem tudtamaradéktalanul teljesíteni az eu-rópai rendszeregyesülés (UCTE)követelményeit.

� Az éjszakai terhelési minimu-mok is nehezen kezelhetôk. En-nek következtében a rendszerminden nagyobb termelô blokk-ját – gazdaságilag indokolatlanulés a piaci szándékokkal ellenté-tesen – rendszeresen vissza kellterhelni. Példaként említhetô,hogy a Paksi Atom erô mû 2009elsô negyedében 44 alkalommalkerült visszaterhelésre. Fokozott

* Fômunkatárs, Magyar Villamos Mûvek Zrt.e-mail: [email protected]


romlást eredményezett gazdaságivisszaesés következtében jelent-kezô vil la mos ener gia-fo gyasz táscsökkenés, ami növelte a lesza-bályozási igényeket.

� Megkerülhetetlen elôfeltételt je-lent a rendszerrugalmasság meg-teremtése a megújulóenergia-hasznosítás sokak által remélt to-vábbi növekedéséhez.

A problémák azt mutatják, hogymegfelelô kapacitású gyorsszabályzóerô mû belépése javíthatja a rendszermû kö dé sét, stabilizálhatja a szabá-lyozási költségeket és növelheti arendszer üzemének biztonságát. Be-lépése hatékony eszköz lehet a vil la -mos ener gia-rend szer szabályozásá-ban jelentkezô és növekvô mér té kûproblémák feloldásához.

A GYORSSZABÁLYOZÓ ERÔMÛ TÍPUSÁNAK KIVÁLASZTÁSA

A hatékony támogató rendszer bizto-sítja a rendszer rugalmasságát, ami akülönbözô idôtartamú változások za-vartalan áthidalását eredményezi. Azalkalmas eszközök többsége az energia tá ro lá son alapul, és lényegében arendelkezésre álló villamos energiafelhasználását helyezi át más idô-pontokra. A tárolt energia mennyisé-ge, illetve a tárolási képesség idôtar-tama tág határok között változhat. Arendszerben ellátott különbözô funk-

cióktól függôen a tárolás teljesítmé-nye és a megfelelô tárolóképességtág határok között változhat, mint aztaz 1. ábra szemlélteti.

A tárolóképesség szerint a rend-szer szabályozásigényei lehetnek rö-vid, közepes és hosszú idôtartamúak,amelyek jellemzôi a következôk:� A rövid idôtartamú tárolás néhány

másodperc és néhány perc közöttiidôtartamú. A rövid ide jû zavarokáthidalása elengedhetetlen a szol-gáltatott villamos energia megfele-lô minôségéhez és a szolgáltatásbiztonságához. Ide sorolható a fe-szültségeltérések gyors kiszabá-lyozása, a rendszer stabilitásánakbiztosítása a rendszerlengésekcsillapítása kellôen nagy teljesít-mények gyors mobilizálásával, il-letve a teljesítmény és frekvenciaprimer szabályozása.

� A közepes idôtartamú tá ro ló ké pes -ség néhány perctôl néhány óráigterjed. Itt említhetô a frekvencia-szabályozás a gyors mobilizálásútartalék teljesítmények biztosítása,illetve a megújuló forrást haszno-sító termelôk vé let len sze rû terme-lésének korrigálása. Ugyancsakide sorolható a terhelési csúcsoklevágása.

� A hosszú idôtartamú tá ro ló ké pes -ség néhány órától akár néhány hé-tig terjedhet. Tipikus funkció eb-ben a tartományban a csúcsidei éscsúcsidôn kívüli terhelés kiegyen-

lítése, ami mérsékli a piaci folya-matokba történô kénysze rû beavat-kozást.A rendszerszabályozási funkciók

kapacitás- és tárolóképesség-igényé-tôl függôen többféle tárolási mód állrendelkezésre. Ezek kiforrottsága, al-kalmassága, költségszintje és keres-kedelmi alkalmazása rendkívül elté-rô. A konkrét viszonyok függvényé-ben ezeket és a hagyományos erô mû -vek szabályozási költségeit kell ösz-szehasonlítani az esetleges fejlesztésidöntéseknél.

A nemzetközi gyakorlatban jelen-tôs számú vizsgálat készült az ener-giamenedzsment és vil la mos ener gia-mi nô ség komplex szolgáltatási rend-szerének biztosítására a lehetségesalternatív megoldások alkalmazásá-val. A kapacitás és a tárolóképességszempontjából az alábbiakban a szi-vattyús ener gia tá ro zást és elsôsorbana sû rí tett levegôs ener gia tá ro zást ha-sonlítjuk össze (forrás: ESA).� A mû sza ki kiforrottság és a piac ér-

tékítélete egy ér tel mû en a szivattyúsener gia tá ro zót mutatja elônyösebb-nek, hiszen míg az üzemelô szi-vattyús ener gia tá ro zók száma eléria 350-et és a legnagyobb erô mû vekteljesítménye a 2500 MW-ot, sû rí -tett levegôs ener gia tá ro zó mindösz-sze kettô létesült és az erô mû telje-sítménye nem haladja meg a200 MW-ot.

� Az élettartam és a ciklushatásfokszempontjából ugyancsak a szi-vattyús ener gia tá ro zás a kedve-zôbb (forrás: ESA). Ennek ciklus-hatásfokát csak egy-két akkumulá-toralkalmazás hatásfoka haladjameg, de azok megengedhetô terhe-lési ciklusainak száma mindösszetöredéke a szivattyús ener gia tá ro -zó nál megengedettnek. A sû rí tettlevegôs ener gia tá ro zás ciklusha-tásfokban és élettartamát meghatá-rozó terhelési ciklusok számábanegyaránt elmarad a szivattyúsener gia tá ro zók tól. A szivattyúsener gia tá ro zók évenkénti üzem -mód vál tá sai nak száma eléri a40 000-et, ami a teljes élettartamalatt milliós nagyságú; az akkumu-látor-félék élettartam alatti ciklus-száma néhány ezres.

� A kiadott villamos energiára vetí-tett egységköltségigény szempont-jából ugyancsak a szivattyús ener -

0,001

Szükséges teljesítmény (MW)

Táro

zott

men

nyis

ég ü

zem

elô

egye

nért

éke

(per

c)

0,01

0,1

1

10

100

1000

0,01 0,1 1 10 100 1000

Az átvitel és elosztáskönnyítése

Fogyasztási energiamanagement

Gyorsan mobilizálhatótartalék biztosítása

Kereskedelmi célú tárolás,napi-heti terhelés kiegyenlítés

Feszültség-szabályozás

Frekvencia-és teljesítményszabályozás

(Primer, szekunder stb.)

A megújulóenergia-termelés illesztése a

villamos rendszerüzeméhez

Az átvitelirendszer

stabilitása

A villamos energia minôségeés biztonsága

Szivattyúsenergiatározóban

szokásos vagylehetséges

1. ÁBRA: A TÁROLT ENERGIA MENNYISÉGE ÉS A TÁROLÁSI KÉPESSÉG IDÔTARTAMA A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER KÜLÖNBÖZÔ FUNKCIÓJA ESETÉN (FORRÁS FEUP)


gia tá ro zás kerül elsô helyre (for-rás: EnBV). A második helyre so-rolt sû rí tett levegôs ener gia tá ro zásegységköltségeinek szintje kb. há-rom-négyszeres, míg a többi alter-natíva egységköltsége nagyságren-dekkel magasabb.

� A dinamikai jellemzôk vonatkozá-sában a sû rí tett levegôs ener gia tá -ro zók nál a terhelés felvételénekidôtartama normál esetben kb. 8-10 perc, szükséghelyzetben 4-5perc (forrás: EPRI). Ezzel szem-ben a szivattyús ener gia tá ro zókfelterhelési ideje 10 és 20 másod-perc közötti, egyes esetekben 6másodperc.Összefoglalva: A szivattyús ener-

gia tá ro zók a rendszerirányítás gyorsreagálású, flexibilis eszközei. A vil -la mos ener gia-rend sze rek gyors ter-helésszabályozása, az erô mû-gép -egy sé gek üzemzavari kiesésénekgyors pótlása, a nagy atom- és lig nit -erô mû vek nek a kis ter he lé sû idôsza-kában is teljes kapacitással történôüzemeltetése szivattyús ener gia tá ro -zó belépésével biztosítható. Elônyö-sek továbbá a vé let len sze rûen üzem-be lépô megújuló (pl: szél-) energiáthasznosító erô mû vek piacra lépésé-hez.

A vil la mos ener gia-piac liberalizá-lása, a nagyblokkos erô mû épí tés és amegújuló energiaforrás hasznosítástömegessé válásának hármas szorítá-sa felértékelte a flexibilis üze mû szi-vattyús ener gia tá ro zó kat és jelentôsberuházások vannak folyamatban el-sôsorban ott ahol a geográfiai viszo-nyok is kedvezôk. Ausztriában öt újszivattyús ener gia tá ro zó épül és to-vábbi öt elôkészítése van folyamat-ban, összesen 3600 MW teljesít-ménnyel. Svájcban folyik a Cleu sonDi xience bôvítése, elkezdôdött aNant de Drance és a Lin thal II szi-vattyús ener gia tá ro zó építése. Össze-sen 6270 MW szivattyús ener gia tá ro -zó kapacitás építése vagy elôkészíté-se folyik. Litvániában folyik a Kruo -nis szivattyús ener gia tá ro zó bôvítése1600 MW-ra. Szlovéniában épül azAVCE szivattyús energiatározó éselôkészítés alatt áll egy újabb szi-vattyús ener gia tá ro zó projekt. Por tu -gá liá ban üzembe került a Ven da No- va II. és EU hozzájárulással épül aBai xo Sabor, elôkészítés alatt van aVen da Nova III. Spa nyol or szág ban

épül a 852 MW-os La Mue la II, a177 MW-os San Es te ban II és a400 MW-os Mo ra lets. Né met or szág -ban üzembe került az 1000 MW-osGol di stahl, modernizálás folyik többerô mû ben és épül a Vian den III. AzUSA kormánya 2009-ben nagy vo lu -me nû programot kezdeményezett aszivattyús ener gia tá ro zók gyorsítottüte mû építésére. A teljes program31 000 MW új szivattyús ener gia tá -ro zó építését irányozta elô. Folyik azelsô ütemben megvalósuló létesítmé-nyek engedélyezése, összesen22 400 MW. Folytatódik a kínai, azindiai, a japán és a dél-afrikai nagyüte mû fejlesztés.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÁSFEJLÔDÉSE

A nemzetközi gyakorlatban, illetve akörnyezô, hasonló adottságú orszá-gok vil la mos ener gia-rend sze rei nekszabályozásában az egyéb víz erô mû -vek és a célirányosan tervezett fosz-szilis erô mû vek mellett a szivattyúsener gia tá ro zó kapacitások váltak ál-talánosan elfogadott és alkalmazotteszközzé. Az európai, amerikai, tá-vol-keleti gyakorlatból nagyszámúpélda hozható fel.

A szivattyús ener gia tá ro zás keres-kedelmi alapon való mû kö dé sé nekkezdete a XIX. század végére tehetô.Az elsô kereskedelmi célra létesülôszivattyús ener gia tá ro zó Zü rich kö-zelében 1879-ben indult el. Az elsôdokumentáltan vil la mos ener gia-szol -gál ta tás ra használt szivattyús energia tá ro zó 1904-ben, svájci adatokközött fordult elô. Az Eu ró pá banüzemelô szivattyús ener gia tá ro zókszáma 1912-ben hét volt. Érdemesmegemlíteni, hogy éppen 1912-benlépett üzembe Ma gyar or szág elsôszivattyús ener gia tá ro zó ja, ami mégmindig üzemel, méghozzá az eredetifôgépekkel. Az 1928 és 1938 közöttiidôszakban 40 szivattyús ener gia tá -ro zó került üzembe, amelyek között alegnagyobb tel je sít mé nyû 40 MWvolt. Az 1945–1960-as idôszakban27 új szivattyús ener gia tá ro zó léte-sült 35 és 240 MW közötti teljesít-ménnyel.

Gyorsuló fejlôdési ütemet hozott ahatvanas és hetvenes évek fordulója.Látványos fejlesztések valósultak

meg, amelyek a szivattyús ener gia tá -ro zás korábbi nehézségeinek jelentôshányadát megoldották. Jelentôs lépésvolt az egyfokozatú reverzibilis szi-vattyú/turbina alkalmazása, elértékés túlhaladták a hasznosítható szint-különbségben az 500 métert. Ma alegnagyobb hasznosítás 778 m esés,412 MW gépegységek mellett.

A jelenlegi technológiai szinten azegyfokozatú reverzibilis szivattyúturbinák szerkesztési esése 60 és800 m közötti, a gépegység-teljesít-mények 50 és 500 MW közöttiek. Azutóbbi másfél-két évtizedben a for-dulatszám-szabályozás bevezetésehozott számottevô változást a beren-dezések üzemviteli rugalmasságá-ban, hatásfokában és üzemi tartomá-nyának kiterjesztésében. Ma a nem-zetközi gyakorlatban sok száz ilyenerô mû üzemel.

A szivattyús ener gia tá ro zó nak sa-ját anyagfelhasználása nincs, nemtermel hulladékot és saját emisszió-val nem terheli a környezetét. Terü-letigénye viszonylag kicsi. A környe-zeti elemek összességére vonatko-zóan minimális környezeti hatások-kal és zavarással valósítható meg. Je-lenléte az üzem során – különösenföld alatti elhelyezés esetén – a kör-nyezetében szinte észrevehetetlen. Atechnológia kiforrott és sokszorosankipróbált. A környezet- és természet-védelmi követelmények általábanegy sze rû en teljesülnek és teljesíthe-tôk. Üzeme a rendszer egészének ha-tásfokát javítja és a rendszer erô mû -vei ben jelentkezô hatásfoknövekedésüzemanyagfelhasználás-csökkenéstés ezen keresztül emissziócsökkenésteredményez.

Az erô mû környezetbe illesztéseterén eredményes és elfogadott mód-szerek alakultak ki a nemzetközigyakorlatban, így gyakran védett ter-mészeti területen valósul meg. Errepéldák: a Fekete Vág az Alacsony-Tátrai Nemzeti Parkban; a Foyers aLoch Ness tavon; a Ba ji na Bas ta aTa ra Nemzeti Parkban; a Dlou heStra ne a Je sze nik hegység tájvédelmikörzetében; a Di nor wic és Ffest nnioga Snow do nia Na tio nal Park területén;a Yards Creek a De la ware Wa ter GapNa tio nal Re crea tion Area területén; aSe ne ca az Al le gheny Na tio nal Fo restterületén; a Helms a Sier ra Na tio nalFo rest területén; az Ima ichi, Nu map -


pa ra és Shi mo go a Nik ko Na tio nalParkban.

Az EU kiemelt fontosságúként ke-zeli az európai vil la mos ener gia-rend -szer szabályozásának biztosítását. Atermelés és fogyasztás folyamatosegyensúlyát és a rendszer stabilitásátbiztosító szivattyús ener gia tá ro zó katközösségi ér de kû ként támogatja és akiemelten támogatott európai szi-vattyús ener gia tá ro zó projektek több-ségét az EIB, EBRD, EMI finanszí-rozza. Hasonlóképpen egy ér tel mûentámogató magatartást tanúsított azEU a környezetvédelmi kérdésekben.Például a Bai xo Sa bor Portugáliábanaz EU hozzájárulásával fokozottanvédett természeti területen épül.

Mindezek alapján a nemzetközigyakorlatban megvalósult több százerô mû és a több mint 100 év üzemitapasztalat szerint a szivattyús ener -gia tá ro zás eszközei kiforrottak és azenergetikai gyakorlatban alkalmas-nak bizonyultak.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓLEHETSÉGES FUNKCIÓI

A nemzetközi gyakorlat szerint a vil -la mos ener gia-rend szer operatív mû -köd te té sé hez a szivattyús ener gia tá -ro zó kínálja a legnagyobb flexibili-tást. A szivattyús ener gia tá ro zó funk-ciója a vil la mos ener gia-piacon és arendszerszolgáltatások piacán kiala-kult termékekhez illeszkedhet.

A szivattyús ener gia tá ro zó hagyo-mányos funkciója a rendszer napiterheléseinek kiegyenlítése a mini-mum terhelések megemelésével és acsúcsterhelések csökkentésével. Kü-lönösen fontos ezek közül a magyarrendszerben hiányzó minimális ter-helésnövelési lehetôség, ami azüzemviteli kényszereket mérsékli. Anapi terhelés kiegyenlítésének két lé-nyeges elônye van:� A csúcsidei vil la mos ener gia-ér té -

ke sí tés lehetôsége;� a rendszer szabályozási igényének

csökkenése.A kis ter he lé sû idôszakban felvett

és tárolt villamos energia a nagy terhe lé sû idôszakban értékesíthetô. Le-hetséges értékesítési területe a villa-mos energia nagykereskedelmi piacés kiegyenlítô energiaként a rend-szerszolgáltatások piaca. A csúcsidei

energia a piacon jelenleg is létezôtermék.

A rendszer szabályozása szem-pontjából a terheléskiegyenlítés leg-lényegesebb szolgáltatása a rendszerszabályozási igényének csökkentése.A szabályozási igény sávszélességé-ben elérhetô csökkenés a minimálisterhelés megemelésének és a csúcs-terhelés mérséklésének függvénye. Aszabályozási igény csökkenése el-sôdlegesen a rendszerirányító tevé-kenységét segíti, akinek feladata arendszer szabályozása. Ugyanakkor arendszerszabályozási igény mérsék-lése nem piaci termék és fontosságaellenére a biztosított szolgáltatás el-lenértékét a piac szereplôinek egyikesem fizeti meg.

Az országhatáron kívülrôl, illetvea rendszeren kívülrôl beszerzett töltôenergia a rendszerszabályozási igényszempontjából nem képvisel értéket,mert semmilyen mértékben nem eny-híti a rendszer minimális terhelései-bôl eredô problémákat. Ugyanakkoraz egész szivattyús tározós komple-xum gazdaságossága szempontjábóldöntô lehet (ld.: Gol di sthal)

A rendszerszabályozás és a kedve-zôbb termelési szerkezet elônyeinekmegfizetése nélkül, a napi-heti terhe-lési menetrend kiegyenlítése gazda-sági szempontból gyenge szolgálta-tást képvisel. A szolgáltatás ebben aformában is lehet nyereséges a finan-szírozási idôszak utáni, illetve tôke-terhek utáni idôszakban viszonylagmagas csúcsidei árszint és kedvezôkölt sé gû töltô energia esetén. Új be-ruházás tôketerheinek biztosításáraazonban, kizárólag a csúcsidei vil la -mos ener gia-ér té ke sí tés alapján, a vil-lamos energia árprognózisok szerintkevés esély van és csak a legkisebbberuházási költ sé gû megoldás vizs-gálata lehet indokolt a legkedvezôbbhelyszíneken. Meg kell jegyezni,hogy az alternatív megoldások ebbôla szempontból is jellemzôen kedve-zôtlenebbek.

Mivel nincs számottevô va ló szí nû -sé ge annak, hogy a rendszerszabá-lyozási igény csökkentése megfize-tett szolgáltatássá válik, a megoldástkomplex használatú szivattyús energia tá ro zó belépése biztosíthatja. Akomplex szolgáltatás keretei közöttkombinálni lehet a rendszerirányításés a termelô kapacitások fejlesztése

szempontjából szükséges terheléski-egyenlítést, a rendszerszolgáltatásokterén megfelelô vo lu me nû piaccalrendelkezô szolgáltatással.

Az utóbbi évtizedekben a szivaty-tyús ener gia tá ro zó a frekvenciasza-bályozás és a gyorsreagálású tartalékbiztosítás hatékony eszközévé vált. Ajelenlegi nemzetközi gyakorlatban aszivattyús ener gia tá ro zó leglényege-sebb funkciója a szabályozó teljesít-mények biztosítása a rendszer mû kö -dé sé hez a folyamatos üzembiztonságmegfelelô szintjén. A más alternatí-váknál kedvezôbb dinamikai tulaj-donságokkal, rövidebb mobilizálásiidôkkel képes a rend szer szin tû szol-gáltatások, köztük a szabályozó telje-sítmények biztosítására. Gyors mobi-lizálhatósága alapján alkalmas a sze-kunder és perces szabályozási telje-sítmények biztosítására, de számítás-ba vehetô az üzemzavari tartalék biz-tosítása is.

A szivattyús ener gia tá ro zók banszokásos más szolgáltatások, mint pl.a black-start kapacitás biztosítása is,a meddônyelésben és meddôterme-lésben, vagy a primer szabályozás-ban való részvétel. Mindezek gazda-sági szempontból lényegesen kisebbárbevételi volument képesek biztosí-tani, így a beruházási döntés szem-pontjából nem számottevôek. A szi-vattyús ener gia tá ro zó kiegészítôfunkciójaként említhetô, hogy lehe-tôvé teszi a megújuló energiát hasz-nosító és más menetrendi kényszere-ket jelentô projektek illesztését a vil -la mos ener gia-rend szer üzeméhez ésbiztosítja az ahhoz szükséges gyor-san igénybe vehetô tartalékot. Növel-heti a vil la mos ener gia-ke res ke de lemrugalmasságát és biztonságát az ol-csó források használatának lehetôvétételével.

A szivattyús ener gia tá ro zók jól au-tomatizálhatók és alkalmasak a keze-lôi jelenlét nélküli automatikus üzemkialakítására. A rendszer funkciók el-látásából adódóan, gyakran a teherel-osztó közvetlen irányítása alatt mû -köd nek.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓHELYETTESÍTHETÔSÉGE

A vil la mos ener gia-rend szer üzemeáltal meghatározott igények teljesíté-


se legnagyobb komplexséggel és leg-nagyobb hatékonysággal szivattyúsener gia tá ro zó beléptetésével biztosít-ható. Szolgáltatásainak egésze nemhelyettesíthetô más megoldással csakegyes részszolgáltatások terén lehet-nek versenytársai. A mû sza ki és gaz-dasági egyen ér té kû ség azonbanezekben a szolgáltatásokban sem állfenn.

A szivattyús ener gia tá ro zó-lé te sí téshelyettesíthetôsége más megoldások-kal szembeni versenyképessége alap-ján vizsgálható. A napi rendszerterhe-lés kiegyenlítés gyakorlatilag háromfô szolgáltatási részre bontható:� A csúcsidei vil la mos ener gia-ér té -

ke sí tés terén a szivattyús ener gia -tá ro zó a föld gáz tü ze lé sû blokkok-kal és a gázturbinákkal versenyez-het, illetve azokkal helyettesíthetô.A versenyképessége a tôketerhekés a fölgáz, illetôleg a töltô energiaés a kisütési energia árak alakulá-sától függ. A mû sza ki versenyké-pesség egy ér tel mûen a szivattyúsener gia tá ro zót mutatja kedvezôbb-nek. Egyrészt azért, mert a terhe-lésváltoztatási-terheléskövetési se-bessége több nagyságrenddel meg-haladja a gáz tü ze lé sû és különösena meglévô gáz tü ze lé sû blokkokét.Másrészt pedig, mert a gáz tü ze lé sûblokkok üzemi tartománya alulrólkorlátozott és a gáz tü ze lé sû blok-kok üzemének mû sza ki minimumaa teljes terhelés 40%-a, míg a gáz-turbinák esetében 50%-a. Ezzelszemben a megfelelôen kialakítottszivattyús ener gia tá ro zó szabályo-zó képessége a +100% és a -100%terhelési határok között fokozat-mentesen rendelkezésre áll.

� A minimális ter he lé sû idôszakbana terhelés növelésére és a teljesít-mény felvételére alkalmas kapaci-tás jelenleg a rendszerben nincs.Sem a meglévô gáz üze mû kapaci-tások felújítása, sem pedig az újaklétesítése nem hoz létre ilyen ké-pességeket. Ezért a szivattyúsener gia tá ro zó nak ezen a területennincs mû sza ki versenytársa.

� A rendszerszabályozási igény mér-séklése terén mû sza ki szempont-ból a csúcsidei vil la mos ener gia-szol gál ta tás ra képes versenytársaka föld gáz üze mû blokkok keve-sebb, mint fele arányban képesekcsökkenteni a szabályozási igényt

a szivattyús ener gia tá ro zó hoz ké-pest.A szekunder szabályozás biztosítá-

sa terén a tervezett szivattyús energia tá ro zó a meglévô és a tervezettföld gáz üze mû berendezésekkel ver-senyezhet. A szekunder szabályozásiszolgáltatás terén a szivattyús energia tá ro zó versenyképessége, illetvehelyettesíthetôsége a következôkkeljellemezhetô:� A rövid mobilizálási idô miatt a

föld gáz tü ze lé sû blokkok akkor ké-pesek a szekunder fel- és leszabá-lyozásra, ha folyamatosan részter-heléssel üzemelnek. A részterhe-léssel üzemelô blokkok gazdasá-gossága romlik az alacsonyabb ha-tásfok és a folyamatos részterhelésmelletti kényszertermelés értékesí-tésének esetleges vesztesége miatt.

� Mû sza ki szempontból meg kell je-gyezni, hogy a szekunder szabá-lyozó képesség biztosításához tar-tozó kényszertermelés a rendszermerevségét növelô tényezô. A je-lenleg a szabályozásra alkalmasföld gáz tü ze lé sû blokkok magasváltozó költségük miatt jelentôsmértékben kiszorultak a rendszerüzemébôl.

� A szekunder szabályozásra a meg-felelôen kialakított szivattyúsener gia tá ro zó szabályozó képessé-ge a +100% és a -100% terhelésihatárok között fokozatmentesenrendelkezésre áll. A szekunder sza-bályozás biztosításában és a rend-szerterhelések követésében a szi-vattyús ener gia tá ro zó lehetségesterhelésváltoztatási sebességei ajelenlegi erô mû vek nél több nagy-ságrenddel nagyobbak. Tehát amû kö dé si dinamika vonatkozásá-ban sincs egyen ér té kû ség.A rend szer szin tû szolgáltatások

piacának mintegy felét kitevô sze-kunder szabályozási feladatokban azalternatív megoldásokkal sem mû -sza ki, sem gazdasági szempontbólnem helyettesíthetô.

A szivattyús ener gia tá ro zó kiegé-szítô funkciójaként említhetô, hogylehetôvé teszi a megújuló energiáthasznosító és más menetrendi kény-szereket jelentô projektek illesztéséta vil la mos ener gia-rend szer üzemé-hez és biztosítja az ahhoz szükségesgyorsan igénybe vehetô tartalékot.Az ilyen szolgáltatás biztosításának

feltétele, hogy annak ellenértékemegfizetésre kerüljön. Ma a magyarvil la mos ener gia-rend szer ben nemalakultak ki a szolgáltatás biztosítá-sának gazdasági feltételei, és ezértilyen szolgáltatás kialakulása egyelô-re nem látszik va ló szí nû nek.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓKAPACITÁS FÔ PARAMÉTEREI

A szivattyús ener gia tá ro zó szükségesbeépített teljesítményének nagyságátelsôdlegesen a tervezett funkció hatá-rozza meg. A változó piaci környezet-ben a létesítmény tervezhetô élettar-tama és a hosszú távú dominánsfunkció nem jól prognosztizálható. Amegfelelô stratégia az egyes funkciókiránti igények, valamint a projekt be-épített teljesítménye és eredményter-melô képessége közötti összefüggésmérlegelésével alakítható ki.

A stratégia kialakításánál a terve-zett létesítmény élettartama két idô-szakra osztható: a finanszírozásivagy tôke-visszatérítési idôszakra, il-letve az azt követô tôketerhek nélküliidôszakra. Az elsô idôszak teljesmértékben a finanszírozási struktúrakényszerei által meghatározott, és alétesítmény megvalósíthatóságaszempontjából ez tekinthetô kritikus-nak. A leglényegesebb körülményekváltozatlansága vagy kisebb mér té kûváltozása esetén a második szakasz-ban csak az amortizációs terhek ma-radnak, ami javítja a finanszírozható-ságot.

A gazdasági vizsgálatok alapján aszivattyús ener gia tá ro zó teljesítmé-nyének kiválasztása két iránybanmutat korlátot. Kis teljesítményekesetén a fajlagos beruházási költsé-gek magasak, és ez a beépített telje-sítménynek kb. 300 MW környezeté-ben szab alsó gazdasági határt. A fel-sô határt a piaci értékesíthetôségszabja meg, ami maximum 600-700 MW nagyságúra becsülhetô a je-len hazai körülmények között. A szi-vattyús ener gia tá ro zó szükséges, il-letve lehetséges teljesítménye alap-vetôen két meghatározó szempontalapján vizsgálható:� A jelenlegi igényeknek megfelelô,

illetve a középtávon megfelelô ka-pacitásnagyság, a rendszer nagy-blokkos fejlesztése nélkül, vala-


mint intézkedéseket igénylô vo lu -me nû megújulóenergia-hasznosí-tás nélkül. Ez tekinthetô a fejlesz-tés elsô szakaszának, aminek ak-tualitása a piac oldaláról ma isfennáll.

� A rendszer nagyblokkos fejleszté-séhez, illetve a nagy tö me gû meg-újuló energiaforrás hasznosításhozszükséges feltételek biztosításaalapján. Ez a fejlesztés másodikszakasza lehet, aminek aktualitásaa nagyblokkos fejlesztés, illetvemegújulóenergia-hasznosítás meg-valósítására vonatkozó döntésfüggvénye.

A kapacitás nagyságát a piaci kör-nyezet várható alakulása mellett a ki-választott telephely specifikus adott-ságai is befolyásolhatják. A kapacitáshasználata terén úgy tû nik, hogy aszekunder szabályozás biztosításakell, hogy prioritást kapjon. A máso-dik szakaszban az új nagyblokkosfejlesztés belépéséhez kapcsolódhata terhelés kiegyenlítése és az üzem-zavari tartalék teljesítmény biztosí -tása.

További vizsgálatokat igényel aterhelés kiegyenlítése és az üzemza-vari tartalék biztosításának módja. Akapacitásbiztosítás optimumát a piaci

környezet várható alakulása mellett akiválasztott erô mû vi technológia ésaz ener gia tá ro zó telephely specifikusadottságai is befolyásolhatják.

A szivattyús ener gia tá ro zó létesí-tése szempontjából azok a helyszínektekinthetôk perspektivikusnak, ame-lyek biztosítják a több szakaszbanvaló megvalósíthatóságot és összes-ségében nem zárják ki az 1000-1200 MW kapacitás kialakíthatósá-gát sem.

Jelenleg az elsô szakasz megvaló-síthatósági feltételei kaptak kiemelthangsúlyt a lehetséges üzemvitelrevonatkozó vizsgálatokban a komplexkapacitáshasználat alapulvételével. Aszivattyús ener gia tá ro zó üzembe he-lyezésének lehetséges idôpontjáraprognosztizált terhelési adatok alap-ján a napi és heti terheléskiegyenlítéseredményeképp kiadható csúcsideivillamos energia mennyisége a 2. áb-ra szerinti határok között alakul. Aterhelés kiegyenlítéséhez szükségesmaximális tározókapacitás a napi ésheti terhelés kiegyenlítés esetén a 3.ábra szerinti trendet mutatja.

A napi és heti terheléskiegyenlítés-ben a kiadható csúcsidei villamosenergia mennyisége alapján a követ-kezô trendek láthatók:� A napi és a heti terhelés kiegyenlí-

tésbôl a hálózatra adható csúcsideivillamos energia mennyisége nemmutat számottevô különbséget. Aheti kiegyenlítési ciklus megvaló-sításának többlet beruházási költ-ségeivel nem állítható szembetöbbletbevétel. Ezért a jelenlegipiaci feltételek mellett nem látszikindokoltnak a heti kiegyenlítéstelôtérbe helyezni.

� A 300 MW alatti kiegyenlítô telje-sítmények hatékonysága letörik.Ugyanebben a teljesítmény tarto-mányban – a telephely adottságai-tól függôen – a fajlagos beruházásiköltség számottevô növekedésévelis számolni kell. Ezért a terheléski-egyenlítésre használt kapacitás-részre 300 MW feletti nagyság-rend látszik cél sze rû nek.

� A nagyobb kiegyenlítô teljesítmé-nyek mellett (700-800 MW felett)a terhelés kiegyenlíthetôsége foko-zatosan telítôdik, el tû nik a lehetsé-ges maximumok és minimumokkülönbsége és a kapacitás nagysá-ga eléri felsô határát.

Éves

kia

dott

vill

amos

ene

rgia

(GW

h/év

)

Heti ciklus – minimum Heti ciklus – maximum

A terheléskiegyenlítés teljesítménye (MW)

1600

0 100 200 300 400 500 600

1500

1400

1300

1200

1100

1000

900

800

700

600

500

400

300

200

100

0700 800 900 1000 1100

Napi ciklus – minimum Napi ciklus – maximum

2. ÁBRA: A NAPI ÉS HETI TERHELÉSKIEGYENLÍTÉSBÔL KIADHATÓ CSÚCSIDEI ENERGIA

Max

imál

is tá

rozó

- ór

a te

ljes

terh

elés

Heti ciklus – minimum Heti ciklus – maximum

A terheléskiegyenlítés teljesítménye (MW)

13

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100

Napi ciklus – minimum Napi ciklus – maximum

12

1 1

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

0

3. ÁBRA: A NAPI ÉS HETI TERHELÉS MAXIMÁLIS TÁROZÓ TÉRFOGAT IGÉNYE


� A fentieken túlmenôen a döntésho-zatal során nem hagyható figyel-men kívül a kiegyenlítés egyéb,erô mû vek re kifejtett hatása sem. Akiegyenlítés eredményeként baseload termékben többletkínálat jele-nik meg, aminek értékesíthetôségekülön vizsgálatot igényel.A heti kiegyenlítés tározókapaci-

tás-igénye hozzávetôleg kétszerese anapi kiegyenlítéshez szükségesnek.A kétszeres kapacitás magasabb költ-ségeivel azonban nem állíthatókszembe arányosan magasabb árbevé-telek. Napi kiegyenlítés esetén a 300és 600 MW kiegyenlítô teljesítmény-nél egyaránt megfelelô a kiegyenlítôteljesítmény kb. 6 óra idôtartamú tel-jes teljesítmény melletti üzeméhezszükséges tározó kapacitás.

A szekunder szabályozás vonatko-zásában a piac nagyságát jelenleg akövetkezôk jellemzik. A szekunderszabályozás igénybe vett teljesítmé-nye és kiegyenlítô energia mennyisé-ge, valamint az egyes szolgáltatásré-szek díja az utóbbi években folyama-tosan és gyorsuló ütemben növeke-dett. A 2007. évre lekötött szekunderszabályozó teljesítmény 270 MWvolt, míg a ténylegesen igénybe vettfelszabályozás elérte az 522 MW-ot,illetve a leszabályozás a -427 MW-ot.A 2008. évre lekötött teljesítmény345 MW volt, míg a ténylegesenigénybe vett felszabályozás elérte a730 MW-ot, illetve a leszabályozás a-445 MW-ot. A 2009. évre lekötöttteljesítmény 8760 órás rendelkezésreállású egyenértéke 337 MW volt, míga ténylegesen igénybe vett felszabá-lyozás elérte az 580 MW-ot, illetve aleszabályozás a -466 MW-ot.

Egy vizsgált idôszakban a szekun-der szabályozás napi üzeméhez szük-séges tározóképesség-igény átlago-san a felszabályozáshoz 3,26 óra,míg a leszabályozáshoz 2,77 óra volt.A szekunder szabályozás biztosításá-hoz szükséges havonkénti legna-gyobb tározó kapacitások nyolc haviátlagos tározó igénye kb. 6,0 óra, amiátlagosan 55/45% arányban oszlikmeg a fel- és leszabályozás között.

A piaci feltételek változása a szi-vattyús ener gia tá ro zó szolgáltatásaiterén hosszú távra nem megfelelôenprognosztizálható. A leglényegesebbmû sza ki követelmények a követke-zôk:

� Alkalmas kell, hogy legyen min-den olyan szolgáltatásra, ami a szi-vattyús ener gia tá ro zók üzemelteté-sének nemzetközi gyakorlatábanelôfordul, illetve szokásos.

� A szivattyús enegiatározónak amaximális biztosítható rugalmas-sággal kell rendelkeznie, amilyenmértékben a kipróbáltan rendelke-zésre álló eszközök azt lehetôvéteszik.

� Az erô mû a +100% és -100% kö-zötti teljes tartományban korláto-zás nélkül rendelkezésre kell, hogyálljon.

� Turbina és szivattyú üzemben egy-aránt rendelkeznie kell a megfelelôterheléskövetési, terhelésszabályo-zási tulajdonságokkal.

� Automatikus üze mû és kezelôi je-lenlét nélküli táv mû köd te tettüzemre alkalmas kell, hogy le-gyen. Ennek megfelelôen alkalmaslegyen arra, hogy a rendszerirányí-tó számítógépének jelérôl vezérel-ten mû köd jön.

� A viszonylag kis magyar rendszer-ben csak látszólagos elônyöket je-lenthet a nagy blokkok (300 MW ésannál nagyobb) alkalmazása. A ka-pacitást a hidraulikus rövidzár biz-tosításával páros számú géppel és alehetséges szolgáltatásokhoz il-lesztve két azonos részbôl cél sze rûelôirányozni. Gyakorlatilag ez kétfüggetlenül mû kö dô 2×150 MW-osblokkot jelenthet.

� Minden két-két gépegységet tartal-mazó blokknak rendelkeznie kellfordulatszám-szabályozott generá-torral, illetve a (nem fordulatszám-

szabályozott) szinkron generáto-rok indításához statikus motorüze-mi indító berendezéssel.

� A turbinák reverzibilis szivattyúturbinák legyenek, biztosítva akétgépes blokk másik egységévelhidraulikus rövidzárban való tartósüzemképességet.

� Minden gépegység gyors reagálá-sú legyen mindkét forgásiránybanés rendelkeznie kell a készenléti(levegôben a hálózattal szinkron-ban forgó) üzemhez szükséges se-gédrendszerekkel.

� A felterhelés idôtartama készenlétiüzembôl ne legyen több mint 10másodperc turbina üzemben és 15másodperc szivattyú üzemben.

� A forgásirány-változatás idôtarta-ma nem haladhatja meg az 1 per-cet.

� Álló helyzetbôl a gépegységekszinkronozása 1 percen belül megkell, hogy történjen.

� A fôberendezések indításainak, le-állításainak és üzem mód vál tá sai -nak számát konstrukciós feltételeknem korlátozhatják. A berendezésru tin sze rû en képes legyen napi 40üzemmódváltásra.

� Az erô mû képes legyen black-startszolgáltatásra is.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ LÉTESÍTÉS LEHETSÉGES HAZAI HELYSZÍNEI

A szivattyús ener gia tá ro zó létesí-tés Ma gyar or szá gon is évszázados múltra tekint vissza, az elsô szivaty-

4. ÁBRA: A KÜLÖNBÖZÔ VIZSGÁLATOKBAN SZEREPLÔ TÁROZÓ HELYSZÍNEK


tyús ener gia tá ro zó 1912-ben lépettüzembe.

Társadalmi érdek, hogy a gyors-szabályzó erô mû a legkisebb környe-zeti beavatkozással és a lakosságotlegkevésbé terhelô módon valósuljonmeg. A megfelelô helyszín kiválasz-tása több szakterület szempontjainakegy ide jû mérlegelésével lehet csaksikeres. Az MVM Zrt. együtt mû kö -dést kezdeményezett az érintett or-szágos hatóságokkal a közös komp-romisszum feltárására. A legkedve-zôbbnek ítélhetô potenciális hazai te-lephelyek azonosítására az elmúltévekben készített vizsgálatok a ko-rábbiakkal megegyezôen azt mutat-ták, hogy a több követelmény közöttikompromisszum keresése a Du na ka -nyar ban és a dél-zempléni térségbenhozhat eredményt. Hasonló iránybamutatnak a különbözô hatóságok ál-tal meghatározott prioritások is, ame-lyek szerint a Du na ka nyar ban elhe-lyezkedô, alsó tározó megvalósításátnem igénylô (a Duna az alsó tározóthelyettesíti) helyszíneket tartják rész-letesebben vizsgálhatónak. Ugyan-csak prioritást javasoltak a hatóságoka bányák, felhagyott katonai területekigénybevételének.

A részletesebb vizsgálatokban sze-replô helyszíneken létrehozhatószintkülönbségek 79–525 m közöttváltoztak és a területigények 38–167 hektár közöttiek voltak. A leg-kedvezôbbnek ítélhetô helyszínekközül néhányat példaként kiemelve:� A Dunakanyar térségében a létre-

hozható esések 525 m, 482 m és380 m, illetve a területigények38 ha, 46 ha és 74 ha voltak.

� A dél-zempléni térségben a leg-kedvezôbbnek ítélhetô helyszínekesése 382 m és 214 m, illetve a te-rületigények 85 ha és 92 ha volt.A létrehozható szintkülönbségek

és a a területfelhasználás szempont-jából a ma gyar or szá gi létesítési hely-színek nem különböznek a nemzet-közi gyakorlatban megvalósult vagytervezett létesítmények adottságaitól.

Az elvégzett vizsgálatok során arészletesebben vizsgált helyszínekfajlagos beruházási költség elôirány-zatai 650 EUR/kW és 950 EUR/kWközöttiek. Gazdasági megfontolásokalapján a vizsgálatokból eleve kizá-rásra kerültek a piaci alapon nemmegvalósíthatónak ítélhetô helyek,amelyek további vizsgálata nem lát-szik indokolhatónak. Erre példakéntemlíthetô a recski rézbánya használa-ta, amelynek költségszintje megha-ladja az elôbbi határérték két-három-szorosát és szükséges berendezésmég prototípus szinten sem áll ren-delkezésre.

A Dunakanyar térségében a gazda-sági szempontból legkedvezôbbnekítélhetô helyszínek fajlagos költsége655 EUR/kW, 749 EUR/kW és791 EUR/kW volt. A dél-zemplénitérségben a legkedvezôbbnek ítélhe-tô helyszínek fajlagos költsége667 EUR/kW, 677 EUR/kW volt.Összehasonlításként a Mátra térségé-ben a legkedvezôbbnek ítélhetô hely-szín fajlagos költsége 935 EUR/kWvolt (2009. évi árszinten). A szivaty-tyús ener gia tá ro zó létesítés beruhá-zási költsége a helyi adottságoktól ésa kiegészítô fejlesztési igényektôlfüggôen változik. A reálisan megva-lósíthatónak látszó lehetôségek 650-700 EUR/kW (a 600 MW összesenkb. 400 millió EUR) és 900-950 EUR/kW (a 600 MW összesenkb. 550 millió EUR) közötti tarto-mányban helyezkednek el. A 900-950 EUR/kW-nál magasabb beruhá-zási költség már finanszírozási prob-lémákat okozhat, így a magasabb be-ruházási költséget igénylô helyszíneka vizsgálatokból kizárhatók.

Összehasonlításként néhány, azutóbbi évtizedben megvalósítottvagy elindított európai szivattyúsener gia tá ro zó fajlagos beruházásiköltség adatai az oldal alján láthatóka táblázatban.

Az európai szivattyús ener gia tá ro -zó beruházások költségadatai azt mu-tatják, hogy a hazai lehetôségek nem

térnek el lényegesen és nem marad-nak el az európai országok lehetôsé-geitôl.

A vizsgált szivattyús energiatározólétesítési lehetôségek építési idôigé-nye alapvetôen a szervezés kritikusútjába tartozó és attól nem különvá-lasztható munkák idôigényétôl sor-rendi kötöttségeitôl függ. A kedve-zôbbnek ítélt esetekben az építési ésszerelési munkák teljes kivitelezésiidôtartama kb. 4 év. Az utóbbi évektapasztalatai alapján sikeres, gyorsengedélyezés akkor feltételezhetô, haaz autópálya-építéshez hasonlóanmeg lehet kapni a kormány megfele-lô támogatását. A tárgyban engedé-lyezés elindításának elôfeltétele,hogy a vil la mos ener gia-szol gál ta tásés a szolgáltatásbiztonság köz ér de -kû sé ge törvényben vagy kormány-rendeletben kimondásra kerüljön.

A legkedvezôbbnek ítélhetô poten-ciális hazai telephelyek azonosításá-ra 2007–2008-ban elvégzett kiegé-szítô vizsgálatok elemzése alapján avizsgált belföldi helyszínek háromcsoportba sorolhatók:� Az elsô csoportba a rendszerszabá-

lyozási és tartalékbiztosítási igé-nyeket hosszú távon biztosítaniképes, és támogatás nélkül, vagylényeges támogatás nélkül finan-szírozható helyszínek tartoznak,amelyek a Du na ka nyar ban és aZempléni-hegységben alakíthatókki.

� A második csoportba a rendszeri-gényeket hosszú távon biztosítaniképes, de csak támogatás esetén fi-nanszírozható helyszínek tartoz-nak. Az elképzelhetô támogatástöbbféle lehet, így a táj re ha bi li tá -ció esetén az ahhoz szükséges for-rás térítésmentes formában valórendelkezésre bocsátása vagy aterheléskiegyenlítés által eredmé-nyezett rendszerelônyök értékénekvagy annak bizonyos részénekvisszaforgatása a projekt finanszí-rozási futamidejére.

� A harmadik csoportba a rend szer -igé nye ket hosszú távon nem bizto-sító és csak bizonyos támogatásesetén finanszírozható helyszínektartoznak.A vil la mos ener gia-fo gyasz tók nak

és a lakosságnak a legkisebb gazda-sági terhet okozó, és a termékeik ver-senypiaci értékesítésével, támogatási

Waldeck I (Németország) 2006–2009 714 EUR/kWGoldisthal (Németország) 0000–2004 613 EUR/kWArgress IMO (Svájc) tervezett 833 EUR/kWLinthal 2015 (Svájc) 2008–2015 650 EUR/kWNant de Drance (Svájc) 2008– 767 EUR/kWKops II (Ausztria) 2004–2008 822 EUR/kWLimberg II (Ausztria) 2006–2012 760 EUR/kW


igény nélkül megvalósítható alterna-tívák preferálhatók. Ennek értelmé-ben, elsôsorban a Du na ka nyar ban ésZemplénben tervezhetô létesítmé-nyek kaphatnak prioritást.

AZ ORSZÁGHATÁRON KÍVÜLI SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ LÉTESÍTÉSE

Az engedélyezési nehézségek miatt,illetve ellenére egy lehetséges to-vábblépési irányként vizsgálatoktárgyát képezték az országhatárontúl létesíthetô erô mû vek is. Ehhezvizsgálni kellett a lehetséges hely-színek adottságait, és a gazdasági,illetve jogi környezetben az ország-határon kívül létesített erô mû hasz-nálatát.

Az elvégzett vizsgálatok szerintaz országhatáron túli (Szlo vá kia,Ro má nia, Uk raj na) lehetôségek ahazai erô mû lé te sí té si lehetôségekköltségeivel azonos költség nagy-ságrendet mutatnak. A szlovák terü-leten vizsgált szivattyús ener gia -tározó létesítés fajlagos költsége694-775 EUR/kW közötti, amihezkb. 220 km távvezeték építésénekköltsége adódik hozzá. A román területen tervezett létesítménykölségei 730-952 EUR/kW közöt-tiek (az utóbbi közlemények szerint1000 EUR/kW), amihez kb. 300 kmtávvezeték, illetve hálózatfejlesztéstartozik. Az ukrán területen tervezettlétesítmény költségei 800 EUR/kWnagy ság ren dû ek és a szükséges táv-vezeték kb. 150 km. Önmagában aberuházási költségek nagysága alap-ján nem látható számottevô elônyeaz országhatáron kívüli megoldás-nak.

Az együtt mû kö dô vil la mos ener -gia-rend szer szabályai szerint min-den vil la mos ener gia-rend szer nek ön-ellátóan kell biztosítani a fogyasztásés a termelés egyensúlyát. Tehát arendszer szabályozását a magyar vil -la mos ener gia-rend sze ren belül kellmegoldani.

Gyakorlati akadályai is láthatók pl.a szekunder szabályozás országhatá-ron túlról való biztosításának és el-számolásának. Számolni kell a határ-keresztezô kapacitás allokációbanvaló kötelezô részvétellel. Ennek kö-vetkezményeképpen az értékesítés

ma még nem tervezhetô biztonság-gal, ami finanszírozási problémákatvet fel.

A felmerülô lehetôségek és elkép-zelések elemzésénél a hazai és a kül-földi lehetôségeket azonos feltétel-rendszerben kell mû sza ki és gazdasá-gi szempontból vizsgálni, és mérle-gelés tárgyát kell, hogy képezzék astratégiai szempontok is. A teljességigénye nélkül a stratégiai szem pon -tok között megemlíthetôk példakénta következôk:� A szivattyús ener gia tá ro zó létesí-

tésével kapcsolatban eldöntendôstratégiai kérdés hogy a magyarvil la mos ener gia-rend szer kulcs-fontosságú irányítási eszközét – anagy fe szült sé gû hálózathoz hason-lóan – valamilyen mértékig az ál-lam diszpozíciójában kell-e tarta-ni, vagy szabad teret lehet engednimás érdekek, például más orszá-gok érdekei érvényesülésének.Utóbbi esetben stratégiai elemzé-sek szükségesek azoknak a feltéte-leknek a kialakítására, amelyekkompenzálhatják a felvállalt koc-kázat esetleges hatásait.

� A vil la mos ener gia-rend szer szabá-lyozása szempontjából megfelelônagyságú szivattyús ener gia tá ro zóépítése hozzávetôleg 1500-2000munkahelyet jelent és a beszállítóikörben ennek többszörösét érinti.Az üzem során is – a szervezettôlfüggô elosztásban – néhány százmunkahelyet jelent. Az országha-táron túli megvalósítás esetén anagyberuházás foglalkoztatáspoli-tikai elônyei nem Ma gyar or szággazdaságában realizálódnak. Vizs-gálat tárgyát képezhetik olyanegyéb elônyök, amelyek kompen-zálhatják a foglalkoztatáspolitikahátrányokat.

� A környezô országokban eddig is-mertté vált szivattyús ener gia tá ro -zó projektek megvalósítási költsé-gei nem mutatnak számottevô elô-nyöket. A szivattyús ener gia tá ro zólétesítés szempontjából kedvezôpiaci környezet sem volt látható avizsgált lehetôségek esetében és aprojektek terén lényeges elôreha-ladás nem is volt tapasztalható. Avizsgált projektek többnyire csak amagyar piac egyedi lehetôségeinekkiaknázása szempontjából kerültekszóba. Ugyanakkor nem zárható ki

teljességgel annak a lehetôsége,hogy mérhetô és számításba vehe-tô piaci elônyök is jelentkezhetneka vizsgált külsô energiarendsze-rekben. Stratégiai elemzések szük-ségesek a meghatározó piaci szeg-mens esetleges át adá sá hoz kap-csolható elônyök és hátrányokmérlegelésére.Az eddigi vizsgálatok eredményei

alapján úgy ítélhetô meg, hogy az or-szághatáron belüli lehetôségek kell,hogy prioritást kapjanak, és mindad-dig nem látszik cél sze rû nek az or-szághatáron túli szivattyús ener gia tá -ro zó létesítés mélyebb vizsgálatátelôtérbe helyezni, amíg a hazai lehe-tôségek valamilyen szempontból elnem lehetetlenülnek.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ LÉTESÍTÉS GAZDASÁGI FELTÉTELEI

A szivattyús energiatározó megvaló-sítása három fô üzleti modell alapjánvizsgálható:� A rend szer ér de kû szivattyús ener-

gia tá ro zó megvalósítása lényegé-ben a rendszerirányító kezelésébenés esetleg tulajdonában mû kö dik, arendszerirányítás eszközeként. Ajelenleg érvényes jogszabályi fel-tételek mellett erre nincs lehetôségés a vonatkozó jogszabályok ilyenirányú változásának az esélye cse-kély.

� A portfólió hatás kiaknázására és avil la mos ener gia-ter me lô portfólióüzemének optimalizálására szol-gáló szivattyús ener gia tá ro zó meg-valósítására sok példa van, a köze-li országok közül pl. CEZ és a Ver -bund szivattyús ener gia tá ro zóiemlíthetôk. A portfólió hatás kiak-názására szolgáló szivattyús energia tá ro zó létesítését megfelelôportfólióval rendelkezô cég vagycégcsoport irányozhatja elô. A ma-gyar rendszerben a privatizációtkövetôen kialakult portfólióknagysága nem látszik elegendônekahhoz, hogy a mû kö dés optimali-zálása olyan megtakarításokateredményezzen, amelyek a szi-vattyús ener gia tá ro zó létesítésétindokolják. A portfólió hatás szá-mításba vétele valamilyen mérté-kig javíthatja a projekt gazdasági


adottságait, de a megvalósításravonatkozó döntés alapjául nemelegendô.

� A piaci alapon mû kö dô, függetlenmodellre példa az Egyesült Király-ság First Hyd ro Co. ne vû cége, ahola szivattyús ener gia tá ro zók kapacitá-sát a piacon, illetve a spot piacon ér-tékesítik. A piaci alapon mû kö dôprojekt megvalósítása a piaci körül-ményekhez igazodik. A meghatáro-zó piaci elemek a csúcsidei és völgy-idei energia ára; a rendszerszintûszolgáltatások állásának díja; a kie-gyenlítô energia ára és a rendszer-szintû szolgáltatások iránti igény.Az eddig elvégzett vizsgálatok

rendre azt mutatják, hogy kizárólag avölgyidei vil la mos ener gia-vá sár lá sonés a csúcsidei vil la mos ener gia-ér té ke -sí té sen alapuló projekt, a terhelés ki -egyen lí té sé bôl eredô hatások elisme-rése nélkül, nem képes az elvárt jöve-delmezôséget biztosítani a hiteltör-lesztés, illetve a tôke-visszatérítésidôszakában. Az árprognózisok sze-rint ilyen projekt megvalósításánaknincs komoly va ló szí nû sé ge sem Ma -gyar or szá gon, sem pedig a régióban.Az elvárt jövedelmezôség akkor biz-tosítható, ha lehetôség van az elôb-biek szerinti kombinált szolgáltatásbiztosítására, legalább 1/3:1/2 arány-ban szekunder szabályozás vagyüzemzavari tartalék biztosításával. Agazdasági értékelést meghatározó leg-lényegesebb piaci elemek: a csúcsideiés a völgyidei energia árprognózisai;rendszerszintû szolgáltatások állásá-

nak díjára vonatkozó prognózis; a ki-egyenlítô energia árára és a rendszer-szintû szolgáltatások iránti igényrevonatkozó prognózisok.

Az elôbbi összehasonlító diagramalapján rögzíthetô, hogy az alacso-nyabb beruházási költségszint eseténa gazdasági megvalósíthatóság bizto-síthatónak ítélhetô az árak egyes cso-portjaiban a prognózisoktól való lé-nyeges eltérés esetén is. A ma rendel-kezésre álló adatok, információk ala-pulvételével komplex üzleti modelltfeltételezve kb. 950 EUR/kW kör-nyezetében vonható határ és az ennélmagasabb költ sé gû helyszínek a to-vábbi vizsgálatokból kiejthetôk. Agazdasági megvalósíthatóság szem-pontjából a legalacsonyabb kockáza-túnak a Du na ka nyar ban és Zemp lén -ben tervezett létesítmények ítélhetôk.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ LÉTESÍTÉSI VIZSGÁLATOK ÖSSZEGZÉSE

Az elvégzett vizsgálatok azt mutat-ják, hogy a magyar vil la mos ener gia-rend szer ben a szivattyús ener gia tá ro -zó szükséges, szolgáltatásainak piacalétezik, egyes esetekben a rendszer-ben hiányzó más módon nem megva-lósítható kapacitást hoz létre. Belépé-sével a rendszer mû kö dé se számotte-vô mértékben egy sze rû sít he tô, üzem-viteli kényszerei kiküszöbölhetôk, il-letve mérsékelhetôk. Megvalósításacsak komplex szolgáltatási egység-

ben irányozható elô, amelyben meg-határozó súllyal vesznek részt a rend-szerszabályozási szolgáltatások is. Aszivattyús ener gia tá ro zó projekt meg-valósítása a rendszerszolgáltatásokszempontjából versenyképes.

Az ország területén jelentôs szá-mú, mû sza ki szempontból alkalmas-nak ítélhetô helyszín áll rendelkezés-re amelyek adottságai sem mû sza ki,sem gazdasági szempontból nem ma-radnak el a nemzetközi gyakorlatbanmegvalósult vagy megvalósítás alattálló létesítmények adottságaitól. AzMVM Zrt. által kezdeményezettegyütt mû kö dé si munka alapján rög-zítésre kerültek azok a szakterületiprioritások, amelyek alapul szolgál-hatnak a többoldalú kompromisszu-mot jelentô helyszín kiválasztásához.

Felhasznált irodalom

1. Hydroelectric Pumped Storage Tech-nology, International Experience.ASCE (1996), New York.

2. Gerse, K. (2007): Miért kell tározósvíz erô mû? MVM Közleményei 2007/1–2, 10–20.

3. Giesecke, J.–Mosonyi, E. (2003):Wasserkraftanlangen, Planung, Bauund Betrieb. Springer Verlag, Berlin-Heidelberg.

4. Haga, I. (1999): Coordinating Hyd ro -power and Themal Power. NorwegianUniversity of Science and Techno -logy, Trondheim.

5. Kerényi, A. Ö. (2003): Az EU és amegújuló áramtermelés. MVM Köz-lemények 2003/3, 40–42.

6. Kundur, P. (1993): Power SystemStability and Control. McGraw-Hill,New York–Toronto.

7. Nicolet, C. (2007): HydroacousticModelling and Numerical Simulationof Unsteady Operation of Hydroelec-tric Systems. EPFL, Lausanne.

8. Vuorinen, A. (2007): Planning ofoptimal power systems. Eko ener goOy, Helsinki–Espoo.

9. Brown, P. D. (2006): Evaluation ofIntegration of Pumped Storage Unitsin an Isolated Network. FEUP, Porto.

10. Krivchenko G. I. (1975): Gid ro me -cha ni ches kie pe re hod nie pro ces si vgid ro ener ge ti ches kih us ta nov kah.Energia, Moszkva

11. Arsenevskij N. N. (1977): Ob ra ti miegid ro ma shi ni gid ro ak ku mu li ru ju shihelekt ro stancij. Energia, Moszk va

A GLEMS (NÉMETORSZÁG) TÁROZÓS ERÔMÛ ALSÓ ÉS FELSÔ (A KÉPEN KÖZÉPEN) TÁROZÓTAVAI, FELSZÍN ALATTI GÉPHÁZZALÉS ALAGUTAKKAL


SAJTÓKÖZLEMÉNY

VEZETÔVÁLTÁS A PAKSI ATOMERÔMÛ Zrt. ÉLÉN

2010. szeptember 13.

A fôtulajdonos Magyar VillamosMû vek Zrt. (MVM Zrt.) kezdemé-nyezésére rendkívüli köz gyû lést tar-tott 2010. szeptember 13-án a PaksiAtom erô mû Zrt. (PA Zrt.).

A köz gyû lés napirendjén személyikérdések szerepeltek.

A társaság új vezérigazgatója Ham-vas István, eddigi mû sza ki vezérigaz-gató-helyettes lett, aki több mint 3 év-tizede dolgozik az atom erô mû ben. Az58 éves, fizikus vég zett sé gû szakem-ber az idén megkapta a KöztársaságiArany Érdemkeresztet, és az MTAVezetôi Kollégiuma által adományo-zott Wahrmann Mór-éremmel is ki-tüntették. Szakmai munkáját koráb-ban Szilárd Leó-díjjal is jutalmazták.

A köz gyû lés napirendi pontjai kö-zött szerepelt az igazgatósági és felü-gyelôbizottsági tagok visszahívása ésmegválasztása.

A Paksi Atom erô mû Zrt. Igazgatósá-gának tagja lett 2010. szeptember 14-tôlBaji Csaba Sándor, Hamvas IstvánLászló, dr. Vámos Gábor, Nagy Sándor,Kollár Károly Attila és dr. MurányiErnô. Az atom erô mû megújult Igazga-tósága Baji Csabát, a Magyar VillamosMû vek Zrt. ve zér igaz ga tó ját és igazga-tósági tagját választotta a testület elnö-kévé. A 46 éves közgazdász korábbanmár volt a Paksi Atom erô mû vezérigaz-gatója és akkor az MVM Zrt. igazgató-sági tagjaként is tevékenykedett.

A köz gyû lés a PA Zrt. FelügyelôBizottságába választotta dr. BánfiLászlót, dr. Kevés Tibort, HajdúJánost és Kovács Pált. A testület el-nöke dr. Bánfi László, 42 éves jogászlett, aki Európa jogi szakjogász dip-lomával rendelkezik, illetve 2008 ótamediátor. Jelenleg az MVM Zrt. ve-zetô jogtanácsosa, jogi igazgatója.

A fôtulajdonosok, a Ma gyar Nem-zeti Vagyonkezelô Zrt. és a Ma gyarVillamos Mû vek Zrt. vezetése az újve zér igaz ga tó tól és az új Igazgató-ságtól elsôsorban az atom erô mû viblokkok biztonságos üzemeltetésétés az átlátható gazdálkodást várja el.

(MVM Zrt. Kommunikáció)

SAJTÓKÖZLEMÉNY

ÚJ VEZETÔ TISZTSÉGVISELÔK A MAVIR ÉLÉN


A MAVIR ZRt. 2010. szeptember13-i rendkívüli köz gyû lé sén új Igaz-gatóságot és Felügyelô Bizottságotválasztottak.

A köz gyû lés Tari Gábor ve zér -igaz ga tót megerôsítette jelenlegi po-zíciójában.

A MAVIR ZRt. Igazgatóságánaktagja lett 2010. szeptember 14-tôl Tö -röcs kei István, Petykó Zoltán, Cso -mai Kamilla és Dr. Gelényi Csaba. Agrémium tagjai Töröcskei István köz-gazdászt választották a testület elnö-kévé, aki korábban betöltötte azEqui lor Befektetési Zrt. vezérigazga-tói posztját, dolgozott londoni és prá-gai pénzintézeteknél is, valamint aPann ergy Nyrt. igazgatósági tagjavolt. Jelenleg is a Széchenyi Keres-kedelmi Bank Zrt. elnöke, a Hír TVFelügyelô Bizottságának elnöke, va-lamint a Magyar Atlanti Tanács tagja.

A MAVIR ZRt. Felügyelô Bizottsá-gának tagja lett 2010. szeptember 14-tôl Dr. Stumpf János, Dr. Békési Zsófiaés Dr. Vörös József. A tagok Dr. StumpfJános ügyvédet választották a testületelnökévé. A 49 éves jogász ügyvédkéntelsôsorban társasági jog, ingatlanjog,munkajog és adójog szakterületekenszerzett kimagasló tapasztalatot. Az el-múlt idôszakban tulajdonosként dolgo-zott több sikeres magánvállalkozás lét-rehozásában és menedzselésében.

A tulajdonos Magyar Nemzeti Va-gyonkezelô Zrt. és a Magyar Villa-mos Mû vek Zrt. az energiaellátásbiztonságának további erôsítését, atársaság hatékony, átlátható mû kö dé -sét, valamint a rendszerirányítás to-vábbi fejlesztését várja a MAVIR újvezetô tisztségviselôitôl.


SAJTÓKÖZLEMÉNY

VEZETÔVÁLTÁSOK AZ MVM LEÁNYVÁLLALATAI ÉLÉN


Új vezetôk az OVIT ZRt., az MVM

Trade ZRt., az MVM Partner ZRt. ésa Római Irodaház Kft. élén.A Paksi Atom erô mû Zrt. és a MAVIRZRt. köz gyû lé sei után az MVM Cso-port más leányvállalatainál is változ-tak a vezetô tisztségviselôk. AzOVIT ZRt. vezérigazgatói teendôi-nek ellátásával a társaság köz gyû léseGopcsa Pétert bízta meg, az MVMTrade ZRt. vezérigazgatója BallyAttila, az MVM Partner ZRt. ve zér -igaz ga tó ja Major György lett, a Ró-mai Irodaház Kft. ügyvezetôi teen-dôinek ellátására Pálla Gábor Ödönkapott megbízást Papp Katalin mel-lett. A rendkívüli köz gyû lé sek, illet-ve a tag gyû lés az Igazgatóságok és aFelügyelô Bizottságok tagjainakmegválasztásáról is döntöttek.

Az Országos Villamostávvezeték

ZRt. (OVIT ZRt.) közgyûlése Gop -csa Péter, 64 éves gépészmérnök ve-zérigazgatói kinevezésérôl döntött.Gopcsa Péter korábban évtizedekig aKözgép Rt. mûszaki igazgatója, majda Transelektro Ganz Röck Zrt. ve zér -igaz ga tó ja volt.

A köz gyû lés döntése értelmébenaz OVIT ZRt. Igazgatóságának tagjalett: Nagy Sándor, Gopcsa Péter,Dr. Huszthy Ágnes, Gerse Lajos ésSüli János. Felügyelô Bizottságánaktagjai közé Papp Katalint, FelkaiGyörgyöt, Szepessy Zsuzsannát,Horváth Józsefet és Miló Jánost vá-lasztotta.

Az MVM Trade ZRt. vezérigaz-gató teendôinek ellátására az alapítóMVM Zrt. Tulajdonosi Határozataalapján Bally Attila, az MVM PartnerZrt. eddigi kereskedelmi igazgatójaés igazgatósági tagja kapott megbí-zást, aki több mint 8 éve dolgozik azMVM Csoportban. A 30 éves, köz-gazdász vég zett sé gû szakember töb-bek között a Szervezett Vil la mos -ener gia-piaci Bizottság elnöke.

Az MVM Trade ZRt. Igazgatósá-gának elnöke Lehôcz Balázs Gábor,tagjai Bally Attila és dr. Jarabin Csil-la, a társaság Felügyelô Bizottságá-nak tagjai Gombkötô Zsuzsanna, KissOrsolya és dr. Juhász Albin.

Az alapító MVM Zrt. TulajdonosiHatározatában új vezérigazgatót bí-zott meg az MVM Partner ZRt. ve-zetésével. Major György, 41 éves vil-lamos mérnök, közgazdász, ez év

� hírek, információk


nyaráig a társaság ügyfélszolgálatiigazgatói pozícióját töltötte be, majdvezérigazgatói kinevezéséig a Ma-gyar Posta értékesítési ágazati igaz-gatói teendôit látta el. Korábban azELMÛ Nyrt.-nél, illetve az ÉMÁSZNyrt.-nél dolgozott.

Az MVM Partner ZRt. Igazgatósá-gának elnöke Lehôcz Balázs Gábor,tagjai Major György és dr. PintérAnikó. A Felügyelô Bizottság tagjaKarádiné Dr. Nyitrai Katalin, Hor -váth János, valamint Dr. BarócsiZoltán.

A Római Irodaház Kft. rendkívü-li tag gyû lé sén az operatív ügyvezetôiteendôk ellátásával – Papp Katalinmellett – Pálla Gábor Ödönt bíztameg. A 49 éves építômérnök vég zett -sé gû szakember korábban azAEGON Ma gyar or szág IngatlanKft., illetve az Erste Ingatlan Kft.ügyvezetô igazgatói tisztét látta el.

A társaság Felügyelô Bizottságánaktagja Kovács Zsuzsanna, Cseh Zsolt,valamint Dr. Börcsökné dr. Mla ti csekKrisztina.


SAJTÓKÖZLEMÉNY

MVM CSOPORT: TÖBB MINT SZÁZMILLIÓS SEGÍTSÉG A VÖRÖSISZAP KÁROSULTJAINAK

2010. október 18.

A vörösiszap katasztrófa azonnali se-gítségnyújtásra ösztönözte Ma gyar -or szág legnagyobb nemzeti energia-szolgáltató vállalatcsoportjának dol-gozóit és menedzsmentjét. A MagyarVillamos Mû vek Zrt. és tagvállalataitársadalmi felelôsségtudattól ve zé rel -ve több mint 100 millió forint segít-ségnyújtást és a kár enyhítéséhezszükséges természetbeni juttatásokatadtak a vörösiszap katasztrófa káro-sultjainak.

Az MVM Csoport dolgozói sajátkezdeményezésükre pénz gyûj té si ak-ciót indítottak a szerencsétlenül jár-tak gyors megsegítésére, amelybôl1 325 685 Ft adomány gyûlt össze. Anemzeti nagyvállalat menedzsmentjeúgy döntött, hogy a megrendítô tra-gédia legsúlyosabb gondjainak miha-marabbi elhárítására a csoport na-

gyobb tagvállalatai – az MVM Zrt.,a Paksi Atom erô mû Zrt., a MAVIR

ZRt., az MVM Partner ZRt., azMVM Trade ZRt., az MVM ERBE

Zrt., az OVIT ZRt., valamint azMVM GTER Zrt. és a Hun ga ro -

wind Kft. – is hozzájárulnak a tragé-dia károsultjainak támogatásához. Azadomány egy részét a cégcsoport aNemzeti Segélyvonalon keresztüljuttatta el a Magyar Vöröskeresztnek,a Magyar Ökumenikus Segélyszerve-zetnek, a Baptista Szeretetszolgálat-nak, a Magyar Máltai Szeretetszolgá-latnak és a Katolikus Karitásznak abajbajutottak megsegítésére. A fela-jánlás másik részével pedig a MagyarKármentô Alapon keresztül járulthozzá a társaságcsoport a tragédiaérintettjei által elszenvedett károkenyhítéséhez. Így az MVM Csoport

tagvállalatai és munkavállalói ösz-

szesen 101 325 685 forinttal támo-

gatták a vörösiszap katasztrófa ká-

rosultjait.A tagvállalatok eszközökkel és ön-

kéntes munkával is segítenek: a Pak-si Atom erô mû Zrt. több száz polgár-védelmi ruhát, légzésvédôt, gumi-csizmát, takarító eszközt szállított aveszélyeztetett helyszínre, illetve ön-kéntes munkatársai napi váltásbanutaznak a katasztrófa sújtotta terület-re, hogy segítséget nyújtsanak a kár-elhárításban.

A Bakonyi Villamos Mû vek Ter-melô Zrt. Ajkán dolgozó munkatársaikitermelt hulladékfával egy kolontáricsalád téli tüzelôanyag-szükségletétbiztosítják, illetve az újjáépítés sorána településsel tartják a kapcsolatot éstermészetbeni juttatást (építôanyag,kivitelezési munka stb.) biztosítanak.

Baji Csaba, az MVM Zrt. vezéri-gazgatója kijelentette: „Az ilyen tra-gédiák mindig összefogásra késztetikaz embereket. Az MVM Csoport,mint nemzeti energetikai vállalat, amaga részérôl mindent megtesz akörnyezet megóvása érdekében,ugyanakkor nem maradhat érzéket-len mások szerencsétlensége iránt.Ez indított bennünket ilyen jelentôsösszegû felajánlásra. Fontosnak tar-tom megemlíteni, hogy a munkavál-lalók a tragédia hírére szinte azonnalmegkezdték saját pénzükbôl az ado -mány gyûj tést.”

Az MVM Csoport vállalatainál aleg kor sze rûbb biztonsági és környe-zetvédelmi elôírások szigorú betartá-sa mellett dolgoznak. A nemzetienergiaszolgáltató kiemelten kezeli akörnyezet megóvásának kérdését,évente több milliárd forintot fordítkörnyezetvédelemre.


SAJTÓKÖZLEMÉNY

AZ MVM ÉS AZ RWE EGYEZSÉGE A MÁTRAI ERÔMÛ Zrt. ÚJ BLOKKJA BERUHÁZÁSÁNAK LEÁLLÍTÁSÁRÓL

2010. október 28.

A Magyar Villamos Mû vek Zrt.(MVM) és az RWE a megváltozottpiaci feltételek áttekintése után olyanegyezségre jutott, hogy a Mátrai Erô -mû Zrt. 300 milliárd forintos költség-gel járó beruházását leállítja.

A Mátrai Erô mû fejlesztés két be-ruházója, az állami tulajdonban lévôMagyar Villamos Mû vek Zrt. és azRWE mérlegelve a gazdasági megté-rülést, a környezetvédelmi szempon-tokat és Ma gyar or szág, valamint azEurópai Unió energiagazdálkodásiterveit, úgy találta, hogy hosszú tá-von nem lenne rentábilis a tervezettközös beruházás, így leállította aMátrai Erô mû Zrt. új blokkjának be-ruházási tervét.

Az erô mû négy éve jelentette be azúj, 440 MW-os fejlesztési tervet, ami2011. decembertôl a meglévô kapaci-tások körülbelül 50 százalékos bôví-tését jelentette volna. A tervezett be-ruházás jelentôs külsô pénzügyi erô-források bevonásával és az energia-szektorban is csak kiemelkedô nagy-ságú hitellel jöhetett volna létre.

A döntés legfôbb oka a változómakrogazdasági környezet, amelyegy ilyen léptékû beruházásnál ko-moly kockázati tényezôt jelent. En-nek ismeretében a beruházók a lehetôlegracionálisabb döntést kellett, hogymeghozzák. A megegyezés alapjátképezô tanulmányok ugyanis kifej-tik, hogy a jelenlegi gazdasági hely-zetben, a beruházás pénzügyileg in-stabil, figyelembe véve a pénzpiacifolyamatokat, az villamos energiaárát és hogy a lignittel üzemelô új



blokkok felépítése után további kör-nyezetvédelmi költségekre is kelleneszámítani az Európai Unió szigorodójogszabályi háttere miatt.

Az MVM és az RWE a jövôben istörekszik az együtt mû kö dés re, elsô-sorban a megújuló energiák területénkezdôdhet közös tervek kidolgozása.


SAJTÓKÖZLEMÉNY

GÁBOR DÉNES-DÍJBAN RÉSZESÜLT Dr. GERSE KÁROLY

2010. december 16.

Dr. Gerse Károly, az MVM Zrt.törzskari vezérigazgató-helyettese azinnováció területén elért eredményeielismeréseként a NOVOFER Alapít-vány kuratóriumának döntése alapjánGábor Dénes-díjban részesült.

A díjat ünnepélyes keretek közöttdecember 16-án a Parlament Fôren-diházi termében a kormány részérôlDr. Fónagy János, a Nemzeti Fej-lesztési Minisztérium államtitkára,valamint Garay Tóth János, a kurató-rium elnöke adta át.

Gábor Dénes-díjat az alapítása ótaeltelt 20 évben az innovációs folya-matban alkotó módon részt vevô 142sikeres szakember nyerte már el.

Dr. Gerse Károly a díjat a magyarvillamosenergia-iparban betöltött,több évtizedes és eredményes vezetôiés szervezôi tevékenységéért, az ener-getikai mûszaki oktatásban és fejlesz-tésben elért iskolateremtô munkássá-gáért, a magyarországi vil la mos ener -gia-ipa ri liberalizáció és piacnyitásmegvalósulásában, valamint a hazai

villamosenergia-ipar Európai Uniósjogszabályoknak megfelelô mû kö dé -sé nek kialakításában nyújtott kiemel-kedô tevékenységéért vehette át.

Dr. Gerse Károly 1987 óta dolgo-zik az MVM Zrt.-nél, illetve jogelôd-jénél. 1992-tôl az Erô mû vi Üzemvi-teli Fôosztály vezetôjeként a rendszer szin tû kapacitásgazdálkodásért, atermelés tervezéséért, a tüzelôanyag-gazdálkodásért volt felelôs. 1997-tôlaz MVM Zrt. kereskedelmi igazgató-jaként jelentôs szerepe volt az ener-giaellátás biztosításához szükségeshosszú távú kereskedelmi szerzôdé-sek elôkészítésében. Tevékenyenrészt vett a villamosenergia-ipari li-beralizációra történô felkészülésbenés piacnyitásban, szakértelmével se-gítette a tevékenységek szétválasztá-sát. 2006 óta az MVM Zrt. törzskarivezérigazgató-helyettese. Egyetemioktatóként folyamatosan részt vesz amérnök nemzedékek oktatásában éstovábbképzésében. Több nemzetköziszervezetben, szakbizottságban kép-viseli az MVM-et, illetve a magyarvillamosenergia-ipart.


MVM SZÉKHÁZ CSALÁDI NYÍLT NAP 2010

Az MVM és a MAVIR közös székhá-zában dolgozók és családtagjaik ré-szére 2010. augusztus 28-án a gödiOVIT Acélszerkezet Gyár telephe-lyén került megrendezésre a Villa-mos Nap utódrendezvénye.

A Nyílt Nap legfôbb cél ki tû zé se azvolt, hogy a székházban dolgozók ré-szére megmutassa az MVM Csoportkét nagy, jelentôs üzemének mû kö -dé sét, életét.

Az esemény fô helyszínéül a gödiOVIT Acélszerkezet Gyár telephelyeszolgált, amely az Országos Vil la -mos táv ve ze ték Zrt. egyik dinamiku-san növekvô, eredményes, de kevés-bé ismert üzletágának, a gép- és acél-szerkezet gyártásnak ad helyet.

Ebben az ipari környezetben szá-mos program kínálkozott. Lehetôségnyílt megtekinteni az OVIT nehéz-vontatóinak teljes skáláját; a 30 évesjár mû vek tôl kezdve a nemrég beszer-zett Mercedes típusú nehéz vontató-

kig, amelyek a vállalat legújabbbüszkeségei.

A gyártó üzemet is sokan látogat-ták; a különleges plazmavágó beren-dezéseknek helyet adó csarnokot, ésa festékszóró részleget. Az OVIT ter-melôüzeme a rendezvény ideje alattis folyamatosan mû kö dött, így agyártó, és szerelô tevékenységet ismeg lehetett tekinteni.

A rendkívül sikeres Star Warsprogramnak az egyik nagy szerelô-csarnok adott otthont, amelyet erreaz alkalomra kiürítettek. A területipari jellege ideális helyszínt biztosí-tott a történet jelmezes feleleveníté-sére.



Szintén nagy volt az érdeklôdés aLévai Projektet bemutató, a Paksi Atom erô mû bôvítését nép sze rû sí tôinteraktív kamion iránt.

Az esemény jó lehetôséget kínáltarra is, hogy az OVIT szállítási ésgyártási tevékenysége mellett aszomszédos MAVIR Göd 400/220/120 kV-os Al ál lo mást is megtekint-hessék az érdeklôdôk. Az al ál lo má -son a tavalyi év során teljes rekonst-rukciót és bôvítést hajtottak végre,így a Nyílt Nap során ezekrôl a mun-kákról is információt kaphattunk.

A MAVIR sátor interaktív, játékosformában mutatta be a MAVIR tevé-kenységét. Közkedvelt volt a madár-védelmi elôadás, ahol a lelkes néze-lôdôk megmenthettek egy tojásokkalteli kerecsensólyom fészket. Sôt, alátogatók játékosan még a vil la mos -ener gia-rend szer zavartalan és biz-tonságos mû köd te té sé hez is hozzájá-rulhattak.

A kisebbek és fiatalabbak sem ma-radtak program nélkül, számos kéz -mû ves foglalkozás, ugróvár, kötélpá-lya, mászófal és színpadi programgondoskodott a szórakoztatásukról.

Összességében elmondható, hogya nagy érdeklôdésre számot tartóCsaládi Nyílt Nap fô üzenete célbaért, hiszen munkatársaink a kikap-csolódás és szórakozás mellett átfo-góbb ismeretekre tehettek szert azMVM Csoport egyik leányvállalatá-nak mû kö dé sé rôl.


A PAKSI ATOM ERÔ MÛ TÁJÉKOZTATÓ KAMIONJA

A Paksi Atom erô mû létesítése volt aXX. század legnagyobb ipari beruhá-zása Ma gyar or szá gon. Az atom erô -mû négy blokkjának névleges telje-sítménye már 2000 MW, ezzel a ma-

gyar or szá gi villamosenergia-terme-lésben meghatározó szerepet tölt be,annak 43%-át adja.

Az atom erô mû ben a termelt villa-mos energia a hazaiak közül a legol-csóbb, valamint köztudott, hogy azegyéb villamos erô mû vek kel össze-hasonlítva a legkevésbé környezet-szennyezô: nem bocsát ki füstöt,port, pernyét vagy szén-dioxidot, te-hát nem járul hozzá az üvegházhatássúlyosbításához. A Paksi Atom erô mûaz ország számára sem energetikai,sem környezetvédelmi, sem gazdasá-gi szempontból nem nélkülözhetô. APaksi Atom erô mû a blokkok2000 MW-ra történt teljesítménynö-velésével és a Parlament által támo-gatott, 2032–2037-ig tartó üzemidô-hosszabbítás mellett kezdeményezé-seket tett új atom erô mû vi blokk(ok)létrehozására is. Az Or szág gyû lés2009. március 30-án 95,4%-os arány-ban hozzájárult az új blokk(ok) léte-sítésének elôkészítését szolgáló tevé-kenység megkezdéséhez. Az atom -erô mû célja, hogy a fenti terveihez atársadalom többségét támogatókéntmaga mögött tudja, ehhez azonbanelengedhetetlen a lakosság megfelelôszin tû tájékoztatása. Ezt a célt szol-gálja a Paksi Atom erô mû által útnakindított tájékoztató kamion is.

A tájékoztató kamion feladata aszemélyes találkozás lehetôségét fel-használva a lakosság tájékoztatása,valamint a tájékoztatáson túl lehetô-séget is teremt a lakosságban felme-

rült kérdések megválaszolására, in-teraktív párbeszéd megvalósítására.A kamionos tájékoztatás célja, hogyaz atom erô mû bôvítésével kapcsola-tos információkat az érintett célkö-zönség közvetlen lakókörnyezetébevigye, bemutassa az atom erô mû biz-tonságos mû kö dé sét, valamint a ma-gyar gazdaságra és környezetvéde-lemre gyakorolt jótékony hatásait.

A kamion 2009. október 3-án in-dult tájékoztató körútjára, amely2010. május közepéig tartott. Ez idôalatt összesen 94 településre jutott elés közel 18 ezer fô tekintette meg amozgó kiállítást. Elsô lépésként aNyugat-Mecseki Társadalmi Infor-mációs Társulás, a Társadalmi Ellen-ôrzô és Tájékoztató Társulás és aTársadalmi Ellenôrzô és InformációsTársulás, ezt követôen Paks 30 km-eskörzetén belüli, végül az InformációsTájékoztató Társulás településeit lá-togatta meg. A kamion elsô lépésbena hazai nukleáris létesítmények kör-nyezetében, valamint a hulladéktáro-ló helyek kutatásában érintett telepü-lések lakói számára szolgált informá-ciókkal.

A sikeres fogadtatás tapasztalataialapján elmondható, hogy azokat azembereket is sikerült elérni, akiknekesélyük sincs arra, hogy személyeslátogatást tegyenek a Paksi Atom erô -mû ben. Ezt a felismerést követôendöntött úgy az MVM Zrt. és a PaksiAtom erô mû Zrt. vezetése, hogy foly-tatja a programot egy megújított, in-teraktív elemekkel gazdagított, film-vetítéssel kiegészített kiállítással. Akiállítás átfogó képet nyújt a közel 30éve biztonságosan mû kö dô atom erô -mû rôl, a keletkezett radioaktív hulla-dékok biztonságos elhelyezésérôl, atervezett bôvítés részleteirôl, vala-mint a gazdaságra és a környezetvé-delemre gyakorolt kedvezô hatások-ról.

2010. augusztus 16-án már ebbena megújult kamionban juthattak szá-mos ismerethez Pécsett az érdeklô-dôk. A folytatás elsô állomása ugyan-is Pécs, Európa Kulturális Fôvárosavolt, ahol két héten keresztül tartóz-kodott a kamion. A látogatókat szak-avatott tárlatvezetôk fogadták. Ek-kor, nyári szabadságolások ideje lé-vén, nem voltak szervezhetôk iskolai



csoportok és társadalmi szervezetek,viszont a Pécsre látogatók itt kezd-hették – kezdték is – programjukat,mert a kamion már reggel nyolc óra-kor kitárta ajtaját. Sok volt a nagy-szülôkkel érkezô gyermek és fiatal,akiknek a véleményét jól tükrözik avendégkönyvi bejegyzések. Igenközkedvelt volt a szobakerékpár,amely jelezte, mennyi villamos ener-giát termelt a pedálozó, és az milyenháztartási gép meghajtására lenneelegendô. Volt olyan vendég, akipresztízskérdést csinált a tesztgépkérdéseinek megfejtésébôl, és addignem távozott, míg helyes választ nemtudott adni minden kérdésre. Nagysikere volt a bejárat mellett találhatófényképgalériának is, ahol az atom e-rô mû környezetének természetfotóitekinthetôk meg. Az elsô napi ösz-szegzés szerint a több száz vendégközött nem volt, aki támadta volna azatomenergiát, viszont sokan helytele-nítették az erdôk fáinak eltüzeléséthô erô mû vek ben. A pécsi diákok aszeptemberi iskolakezdéssel márszervezett keretek között is megnéz-hették a kiállítást.

A tervek szerint a kamion 2010-ben még felkeresi Csongrád, Bács-Kiskun és Baranya megye több tele-pülését, és 2011. május 6-ig az or-szág minden 5000 fôs, vagy annálnagyobb településére ellátogat.

(Beregnyei MiklósPA Zrt.)

WANO MÛSZAKI TÁMOGATÓ MISSZIÓ A PAKSI ATOMERÔMÛBEN

A Paksi Atom erô mû Zrt. javaslatára aNukleáris Létesítmények Üzemelte-tôinek Világszövetsége (WANO)Moszkvai Központjának koordinálá-sában és a Nemzetközi AtomenergiaÜgynökség (NAÜ) szakértôinek köz -re mû kö dé sé vel 2010. szeptember6–9. között négynapos mû sza ki tá-mogató misszióra került sor a PaksiAtom erô mû ben.

A rendezvény célja a NAÜ általkiadott, hazánkban is kötelezôvé vá-ló, irányítási rendszerrel kapcsolatosbiztonsági követelmények (GS-R-3„The Management System for Facil-ities and Activities”) ismertetése

volt. A program egyúttal lehetôségetbiztosított a Paksi Atom erô mû ben je-lenleg mû kö dô integrált irányításirendszer értékelésére, illetve a fej-lesztés további lehetôségeivel kap-csolatos gyakorlati tapasztalatokszerzésére.

DÉL-KOREAI KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA PAKSON

Dél-koreai küldöttség járt Pakson2010. szeptember 15–16-án. A dél-koreai atomenergetikai ipar repre-zentánsai által a ten ge li ci Or chi deaHotelben tartott elôadás-sorozaton –amelyet a PA Zrt. és partnerei részé-rôl nagy érdeklôdés kísért – bemutat-ták a dél-koreai fej lesz té sû APR–1400 típusú atom erô mû vi blokkot. Arendezvényen a legnagyobb gyártó,szállító és mû sza ki háttérintézmé-nyek, mint a KEPCO (Korea ElectricPower Corporation), a KPS (KoreaPower Plant Service and Engineer-ing), a Doo san Heavy Industries andConstruction és a KNF (Korea Nu-clear Fuel) képviselôin kívül résztvett Dél-Korea nagykövete is.

Az impozáns nukleáris háttérrelrendelkezô ország jelenleg húszblokkot üzemeltet 17,7 GW villamosösszteljesítménnyel, kimagasló üze-meltetési mutatók mellett. Nyolc to-vábbi blokk létesítése folyamatbanvan és újabb tíz építését tervezik2030-ig. Az állami tulajdonú KEPCOa világ harmadik legnagyobb atom -ener ge ti kai vállalkozása.

Annak eldöntése, hogy az APR–1400 blokk beilleszthetô-e az atom -erô mû új blokkjainak építésére ki -íran dó tenderbe, további ismeretek,

információk beszerzése és értékeléseszükséges. Az erre irányuló elemzésta Paksi Atom erô mû Zrt. megkezdi.

A vendégek az atom erô mû benüzemlátogatáson is részt vettek.

(PA Zrt. Kommunikáció)

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK NAGYKÖVETÉNEK LÁTOGATÁSA

Eleni Tsakopoulos Kounalakis asz-szony (képünkön), az Amerikai Egye-sült Államok ma gyar or szá gi nagykö-vete, a Paksi Atom erô mû Zrt. meghí-vására 2010. szeptember 22-én azatom erô mû be látogatott.

A nagykövet asszonyt és kíséretét amenedzsment részérôl Süli János mû -sza ki vezérigazgató-helyettes, Len keiIstván kapacitásbôvítési igazgató ésMittler István kommunikációs igazga-tó fogadta. A vendégek a részükre tar-tott tájékoztatót követôen üzemláto-gatáson vettek részt, ahol megtekin-tették a turbinacsarnokot és látogató-folyosón keresztül ismerkedtek a 4-esblokki vezénylôteremmel, valamint areaktorcsarnokkal.

(PA Zrt. Kommunikáció)

AZ MVM ERBE Zrt. 2010. ÉVI III. NEGYEDÉVES TEVÉKENYSÉGE

Az MVM ERBE Zrt. (ERBE) – azMVM Közleményei elôzô számábanmegjelentekhez hasonlóan – ezútontájékoztatja az iparágat a 2010-es évIII. negyedévében elért sikereirôl,eredményeirôl, munkáiról. Mun-káink során szem elôtt tartjuk, hogy ahazai villamosenergia-ipar fejlôdésekörnyezetvédelmi szempontokat isfigyelembe véve valósulhat meg.Partnereinkkel együtt joggal lehe-



tünk büszkék az elért eredményekreés ennek szellemében reméljük a to-vábbi közös munkákat.

Az MVM Csoport érdekeltség keretén

belül végzett munkák

Vásárosnamény:A Kárpát Energo megbízása alapjánvégeztük a Vásárosnaményi Kombi-nált Ciklusú Erô mû tervezését és ki-vitelezését. Jelenleg ál la pot fenn tar tá -si és orosz szállítói egyeztetési fel -ada taink vannak.MVM részére mérnökszolgálat:Az MVM Zrt. és az ERBE Mérnök-szolgálati Keretszerzôdést írt alá,ami az együtt mû kö dést 2010-es évvégéig szabályozza. E szerzôdés ke-retében az alábbi szolgáltatásokatnyújtja az ERBE:• Szekunder tartalék gázturbinák

(Sajószöged, Litér, Lôrinci) javítá-sának, karbantartási munkáinakelôkészítése, felügyelete, szakmaiellenôrzése, jóváhagyása. AzERBE megbízása minôségi mun-kavégzés és a magas rendelkezésreállás érdekében történik.

• Biomassza tü ze lé sû kis erô mû pro-jekteket elôkészítô, mû sza ki ésgazdasági feladatok elvégzése.

• Oroszlány és Bokod jövôbeni hô -el lá tá sá nak mû sza ki és gazdaságivizsgálata.Bakonyi nyílt ciklusú csúcs gáz-

turbina:A projekt megvalósításának befe-

jezô szakaszában ERBE szakembe-rek is bekapcsolódtak az üzembe he-lyezési munkákba.MVMT Mátra projekt:A versenyeztetési eljárás a finiséhezközeledik, az ERBE jelentôs mérték-ben részt vállalt a mû sza ki és keres-kedelemtechnikai feladatokból a ten-der véglegesítése és az ajánlatok ér-tékelése során.Alállomási munkák a MAVIR ZRt. ré-szére:Az ERBE az átviteli hálózat al ál lo -má sai nak létesítésével és fejlesztésé-vel kapcsolatosan beruházás elôké-szítô, lebonyolító és mû sza ki ellenôrifeladatokat lát el a tervezési, kivitele-zési, átadás-átvételi idôszakban, va-lamint a garanciális idôszakot követôutólagos mû sza ki felülvizsgálatok-nál. A III. negyedévben végzett fôbb

beruházások a teljesség igénye nél-kül:• Bicske 400/120 kV-os alállomás

létesítése.• Martonvásár 400/220 kV-os al ál lo -

más bôvítési munkái.• Szolnok 400/120 kV-os alállomás

létesítése.• Sajószögedi, zuglói, detki al ál lo -

má sok 220 kV-os szakaszolóinakcseréje.

Hivatalos közbeszerzési tanácsadóifeladatok és elôkészítési munkák azMVM Csoporton belül:Az MVM csoporton belül egyesmunkák a közbeszerzés követelmé-nyeinek megfelelôen valósulnakmeg, ahol az ERBE-nek lehetôségenyílt a korábbi közbeszerzési eljárá-sokban szerzett tapasztalatainak éstudásának kamatoztatására:• A MAVIR ZRt. részére 245 kV-os

szakaszolók importjára irányulóközösségi nyílt közbeszerzési eljá-rás lebonyolításában. Szállításiszerzôdés teljesítésével kapcsola-tos közbeszerzési feladatok ellátá-sában.

• A MAVIR ZRt. részére Stratégiaikontrolling rendszer kialakításárairányuló közbeszerzési eljárás tel-jes kö rû lebonyolításában.

• A MAVIR ZRt. részére 18 kV-ossöntfojtók és 72,5 kV csillagpontifojtók beszerzésére irányuló kö-zösségi nyílt közbeszerzési eljáráslebonyolításában.

• A MAVIR ZRt. részére LAN esz-közök beszerzésére irányuló kö-zösségi nyílt közbeszerzési eljárásteljes kö rû lebonyolításában.

• A PA Zrt. részére a blokkvezénylôiés diagnosztikai célú turbinamoni-torozó rendszer átalakítására vo-natkozó közbeszerzési eljáráshozkapcsolódó közbeszerzési tanácsa-dásban.

Távvezetéki munkák:Az ERBE mérnökszolgálati tevé-kenysége eredményesen kiterjed azátviteli hálózat új távvezetékeinek lé-tesítésével kapcsolatos engedélyezte-tési és kártalanítási feladatokra, kivi-telezés elôkészítés és lebonyolításkereskedelemtechnikai feladatokra, amû sza ki és minôségfelügyeletre, azüzembe helyezés irányítására, továb-bá a projektek do kumentálására is:

Megvalósult projektek:• Pécs–OH (Er nes ti no vo) 400 kV-os

távvezeték (2010).• Gönyû KCE–Gyôr 400 kV-os táv-

vezeték (2010).Folyamatban lévô projektek:• Martonvásár–Bicske 400 kV-os

távvezeték (2010).• Albertirsa–Martonvásár 400 kV-os

távvezeték egy rend sze rû szaka-szainak átépítése két rend sze rû vé(2012).

• Martonvásár–Gyôr 400 kV-os táv-vezeték (2012).

A távvezeték-felújítási, karbantartásiés szabványosítási munkák során isfolyamatos mû sza ki felügyeletet biz-tosítunk (a teljesség igénye nélkül):• Gyôr–OH–(Bécs) 400 kV-os táv-

vezeték, védôvezetô-csere OPGW-re.

• Gyôr–Litér és Paks–Litér400 kV-os távvezetékek alap fel -újítása.

• (Zapad)–OH–Albertirsa 750 kV-osés Hévíz–Toponár 400 kV-os táv-vezeték, oszlopok felületvédelmimunkái.

• Litér–Hévíz és Hévíz–Toponár400 kV-os távvezetékek kö teg táv -tar tó cseréje.

• Autópálya és egyéb útépítésekmiatti nagy fe szült sé gû távvezetékátalakítások.

Infokommunikációs projektek:Az ERBE szakemberei mérnökszol-gálati tevékenységükkel sikeresenegyütt mû köd nek a MAVIR ZRt.szakmai gárdájával infokommuniká-ciós projektek megvalósításában, el-indításában.A Paksi Atom erô mû ben végzett mun-kák:Az ERBE tevékenységi körénekmegfelelô szolgáltatásokat nyújtvasikeresen együtt mû kö dik a PA Rt.szakmai gárdájával, elôsegítve azatom erô mû hatékony és üzembiztosmû kö dé sét. A fôbb projektek a teljes-ség igénye nélkül:Keretszerzôdések, megállapodásokkeretében végzett feladatok:• Mérnök-mû sza ki szolgáltatási

szer zôdés• Mû sza ki ellenôri tevékenység• Generáltervezés• Karbantartásához kapcsolódó mû -

sza ki feladatok



• Üzemidô-hosszabbításhoz kapcso-lódó szakértôi szerzôdések

• MEO tevékenység• Mû sza ki Felülvizsgálat Tervek

karbantartása, módosításaVállalkozási munkák:• Prise projekt fôvállalkozás• Klíma és szellôzés rekonstrukció

fôvállalkozás• HELB (primerköri munkák)• 01(02)TW szivattyúk cseréje• 120/400 kV-os al ál lo más munkái• 1.–4. blokki turbina kisnyomású

forgórész 5. fokozati lapátok cse-réje

• Rekuperációs víz erô mû elôkészí-tése, megvalósítása.

Az MVM Csoporton kívül végzett

munkák

Az ERBE az év III. negyedévében issikeres volt az MVM Csoporton kí-vüli megrendelôk körében is. Terve-zési, teljes kö rû engedélyeztetési(környezetvédelem, vízjog, építési,MEH), hálózati csatlakozás tervezé-si, versenyeztetési, banki mérnöki,mû sza ki ellenôri, lebonyolítói, kivi-teli terv készítési, depóniagáz gyûj tôrendszer üzemeltetési és egyéb mér-nökszolgálati feladatokat végzünk. Amegrendelôk a teljesség igénye nél-kül:• Elsô Magyar Földgáz és Energia

Szolgáltató Kft.,• Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.,• Alpiq Csepeli Vállalatcsoport,• Fôvárosi Közterület-fenntartó Zrt.,• NRG Agent Kft.,• Perkons Kft.,• Budapesti Erô mû Zrt.• Sinergy Kft.

Az ERBE cégen belüli fejlesztései

Projekt- és portfólió menedzsmentrendszer:Az elsô félévben megkezdett projektkultúra fejlesztés a III. negyedévbentovább folytatódott a támogató esz-köz alkalmazásának fokozatos beve-zetésével.Méréstechnikai Labor:A III. negyedévben az ERBE továbbbôvítette szolgáltatási körét, azMVM csoporton belüli munkameg-osztásnak köszönhetôen, a korábbana Villkesz Kft. tulajdonában mû kö dô,környezetvédelmi (emisszió és zaj)

mérôberendezésekkel felszerelt mé -rô ko csi val. Több erô mû ben végez-tünk méréseket, a napokban a kan ga -li erô mû ben (Tö rök or szág) a TGR ál-tal felújított második kazán garanciá-lis mérését kezdtük el.

(Eörsi-Tóta Gábor)

MEE KÖZGYÛLÉS A SZOLGÁLTATÁSMINÔSÉG JEGYÉBEN

A Magyar Elektrotechnikai Egyesü-let (MEE) 2010 szeptember közepén,Siófokon rendezett 57. Ván dor gyû lé -sé nek központi témája a szolgáltatásminôsége volt. Mint Der va rics Attila,a MEE elnöke a ván dor gyû lés meg-nyitóján kiemelte: errôl a témakörrôlidén több, mint 60 elôadás szól. A kí-sérô programok és az elôadások azország energetikai feladatkörénekmegoldását ölelték fel. A köszöntôkután Der va rics At tila a „MagyarElektrotechnikai Egyesületért 2010”évi díjat Ta ri Gá bor nak, a MAVIRvezérigazgatójának adta át.

Kovács András, a MEE fôtitkára aplenáris ülés megnyitójában elmond-ta, hogy a három napos rendezvényreaz energetikai ipar termelô és szol-gáltató ágazatainak 720 szakmai kép-viselôje regisztráltatta magát, vala-mint a kiállításon 42, energetikai ter-mékeket és szolgáltatásokat kínálócég mutatkozott be.

A konferencia elsô napján részt vettés felszólalt Bencsik János a Nemzet-gazdasági Minisztérium, ener gia ügyiés otthonteremtési államtitkára, akibeszédében kitért az energiastratégiaikérdésekre is. Elôadásában hangsú-lyozta, hogy véget ért a „ritka forint”korszaka, helyette a „sû rû fillérek”idôszaka következik. Többek közöttelmondta, új pályára kell állítani agazdaságot, figyelembe véve a fenn-tarthatósági és foglalkoztatási szem-pontokat is, ennek részeként takaré-kos energetika megoldásokra vanszükség. Olyanokra, amelyekkelmind a lakossági, mind a vállalati ésállami szervek is takarékosabban gaz-dálkodhatnak. Bencsik János jelezteazt is, hogy az energiaszolgáltatók el-gondolkodhatnak azon, hogy a válto-zó szabályozói környezetben akar-nak-e még hazánkban tevékenykedni.

Annak a társaságnak, amelyik nemelégszik meg a tisztes profittal, nemmuszáj itt maradnia, ám a jövôben isszámítunk azoknak a szolgáltatóknakaz együtt mû kö dé sé re, akik megelég-szenek a tisztes profittal. Az államtit-kár szerint ezt megelôzôen a szabá-lyozás leginkább az energiaellátó tár-saságoknak kedvezett, ami azonbanhátrányosan érintette a magyar gazda-ság versenyképességét, ezért ezen afelfogáson változtatni kell.

A konferencia nyitó napján TariGábor, a rendszerirányító vezérigaz-gatója is elôadás tartott, amelyen je-lezte, hogy tavaly 5,5 százalékkalcsökkent az ország villamosenergia-felhasználása az elôzô évihez képest.Idén a januárt leszámítva viszont máregy fokozatos igénynövekedés re-gisztrálható, az év elsô nyolc hónap-ját vizsgálva összességében 2,59 szá-zalékkal nôtt a felhasználás. Ezzelpárhuzamosan az import részarányais megemelkedett. Az idei évben to-vább nôtt a KÁT részaránya is, ami aszabályozási problémák mellett költ-ségnövekedést is eredményez. AMAVIR kapacitásterve szerint az ideiévtôl kezdôdôen évi közel 1,5 száza-lékos fogyasztásnövekedéssel szá-molhatunk. Mindezt figyelembe véve2025-ig mintegy 6000 MW új erô -mû vi kapacitás építésére lesz szük-ség az országban. Tari Gábor ismer-tette a konferencia résztvevôivel amagyar áramtôzsde (HUPX) indulá-sának tapasztalatait is, jelezve, hogyaz elôzetes várakozásnál sikeresebb-nek tekinthetô az eddigi mû kö dés. Atôzsdei kereskedés átlagárai közelazonosak, mint az irányadónak te-kinthetô német tôzsdei árak. AMAVIR helyzetérôl szólva végezetülelmondta, hogy tavaly a cég adózáselôtti eredménye 10 milliárd forintfelett volt, idén ennél kevesebbelszámolnak, de továbbra is nyereségesmarad a rendszerirányító.

Az elsô napi plenáris ülést követôszekcióülésekkel folytatódó konfe-rencián a szolgáltatás minôsége mel-lett jelentôs hangsúlyt kapott az elôa-dásokban a megújuló energiák szere-pe, az erô mû park fejlesztési elképze-lések bemutatása, valamint a kutatás-fejlesztés és a felsôoktatás helyzeté-nek ismertetése.



A konferenciához kapcsolódóanidén is bemutatkoztak kiállításaikkala villamos energia iparág hazai éskülföldi beszállítói, tervezôi és szak-értôi.

(Mayer György)

HIÁBA PERELT AZ AES SUMMIT GENERATION Ltd.

Magyarország javára döntött 2010 szep tem ber 23-i ítéletében a Világ-bank mellett mûködô, washingtoniszékhelyû nemzetközi bíróság (In ter -national Centre for Settlement of In-vestment Disputes – ICSID*) az AESTisza Erômû Kft. tulajdonosa, azAES Summit Generation Ltd. Ma-gyar Állam ellen indított perében.

A bíróság a közel három éve húzó-dó ügyben hozott kötelezô érvényûítéletének indoklásában kiemelte,hogy a Magyar Köztársaság egyetlenintézkedésével sem sértette meg azúgynevezett Energia Char ta Egyez-mény rendelkezéseit a 2006 és 2007folyamán bevezetett hatósági ársza-bályozással. A bíróság ítéletében azAES Summit Generation Ltd. min-den igényét – köztük a felperes többmint 30 millió USA dollár értékû kár-igényét is – alaptalannak találta és el -uta sí tot ta.

Az AES Tisza Erômû Kft. és tulaj-donosa, az AES Summit GenerationLtd. még 2007-ben indítottak pert aMagyar Állam ellen egy washingtoniszékhelyû nemzetközi választott bí-róság elôtt, amely a Világbank mel-lett mûködik. A felperesek álláspont-ja szerint a Magyar Köztársaság a2006-os erômûvi hatósági árszabá-lyozás bevezetésével megsértette azEnergia Char ta Egyezmény rendelke-zéseit, azaz olyan hatósági árakat írtelô, amelyek jóval alacsonyabbak

azoknál, mint amiben az AES Tiszaaz Magyar Villamos Mûvek (MVM)Zrt.-vel 2001-ben megállapodott, sezáltal a beruházásaik is sérelmetszenvedtek.

(Mayer György)

RENESZÁNSZÁT ÉLI A NUKLEÁRIS ENERGIA

A fenntartható versenyképesség tükré-ben tették közzé néhány hete a Ma-gyar Európai Üzleti Tanács (HEBC)**2010. évi jelentését, amelynek azenergetikával foglalkozó fejezete sze-rint a nukleáris energia a reneszánszátéli több európai országban, ami új len-dületet ad a fejlôdésnek. A HEBC sze-rint az atomenergia azon területekegyike Ma gyar or szá gon, amelyet apolitikai erôtér szerencsére érintetle-nül hagyott.

A Magyar Európai Üzleti Tanács(HEBC) az Európai GyáriparosokKerekasztalának (ERT) kezdemé-nyezésére alakult 1998-ban, elsô-ként a kelet-közép-európai üzleti ta-nácsok sorában. A Ma gyar or szá gonjelen lévô 14 európai nagyvállalatot– ABB, Ak zo No bel, Bri tish Te le -kom, Elec tro lux, Erics son, GDFSuez, Nest lé, No kia, OMV, Phi lips,SAP, Shell, SKF és Suez En viron ne -ment – tömörítô tanács idén immár12. alkalommal tette közzé éves je-lentését. Ebben többek között azt ismegállapítják, hogy az ország nembôvelkedik primer energiahordozók-ban, a nukleáris energia kínálja azegyetlen kivitelezhetô megoldást azimportfüggôség és a szénkibocsátá-sok csökkentésére, amely a megfi-zethetôség, a biztonság és fenntart-hatóság szempontjai alapján is azelôtérbe kerül. A nukleáris energiatöbb európai országban is a rene-szánszát éli, ami új lendületet ad afejlôdésnek, továbbá az atomenergiaazon területek egyike Ma gyar or szá -gon, amelyet a politikai erôtér sze-rencsére érintetlenül hagyott. A ke-reslettôl és a meglévô erô mû vek le-

állításától függôen nyitva kell tarta-ni az új nukleáris létesítményekmegépítésének lehetôségét, és na-gyobb figyelmet kell fordítani aszakember utánpótlásra is.

Az éves jelentés szerint a technikaifejlettség jelenlegi szintjén megálla-pítható, hogy a következô 30-40 évenergiafelhasználásának zömét a ha-gyományos energiaforrások fogjákbiztosítani, ám az is tény, hogy a ha-gyományos energiafelhasználás vé-gét nem a készletek kiapadása fogjajelenteni, hanem a kitermelésük leszegyre drágább. Mindezek ismereté-ben az alternatív energiaforrásokhasználatra egyre versenyképesebblesz. A világ vezetô országainak ko-moly kormányzati feladata, hogyversenyképessé tegyék a fenntarthatómegoldásokat. Fontos szerep jut a tu-dománynak is, hiszen ma már tisztánlátszik, hogy az elsô generációsbioüzemanyagok globális mértékkelmérve negatívan járultak hozzá afenntartható fejlôdéshez. Elôállításukcsak a szubvenciók miatt versenyké-pes, miközben értékes területeketvonnak el az élelmiszer-termeléstôl,és ezzel kedvezôtlenül befolyásoljáka CO2-háztartást is.

Az energiagazdálkodás fenntart-hatósága a hosszú távú cél ki tû zé se -ken múlik, ezért az Európai Unió azelérendô célokat 2020-ig tûz te ki,ami Ma gyar or szág számára is kijelö-li az utat, amelyek teljesítése ko-moly feladatot jelent. A jövôre nézvealapvetô, hogy mind energetikai,mind környezeti és fenntarthatóságiszempontból komoly lehetôséget je-lentenek az újrahasznosítható ener-giaforrások, ezért érdemes az ener-getikai rendszeren belül nagyobbhangsúlyt helyezni a zöld energiafaj-tákra, valamint nagy jövô elôtt áll ahulladékok energetikai célú haszno-sítása is. Ma gyar or szág nak lehetôsé-ge lenne mind a szél, mind a nap ésgeotermikus energia nagyobb ará-nyú kiaknázására, ahhoz azonban,hogy az ipari méreteken túl a háztar-tásokban is elterjedtebbek legyeneka megújuló energiaforrásokra épülôenergiatakarékos megoldások, ko-moly infrastrukturális fejlesztésekrevan szükség – olvasható a jelentés-ben


* A Világbank mellett mûködô, államok és abefektetôk közötti jogviták eldöntésére létre-hozott speciális nemzetközi választott bírósá-got az 1965-ös úgynevezett washingtoniegyezmény hívta életre, kifejezetten azzal acéllal, hogy a nemzetközi be ru há zás vé del miügyeket elbírálja. Az elmúlt két évtizedben, abefektetôk által közvetlenül indított be ru há -zás vé del mi viták számának növekedésével azICSID a legtekintélyesebb be ru há zás vé del mivitarendezési fórum lett. Ítéletei minden szer-zôdô államban az adott állam legmagasabb bí-rósága által hozott ítélettel azonos hatályúak.

** A HEBC tagvállalatai a magyar gazdaságjelentôs befektetôi, összesített nettó ár be vé te -lük mintegy 1700 milliárd forint, alkalmazot-taik száma pedig közel 18 ezer fô.


A HEBC elemzése szerint az em-beriségnek életmódváltásra vanszüksége, hogy megtanulja energia-takarékosan és tudatosan élni min-dennapjait. Ha sikerül a fenntartható-ság gondolata mögé széles kö rû tár-sadalmi támogatottságot kovácsolni,akkor létrejöhet egy globális szin tûkonszenzus, amelyben minden or-szág megtalálhatja a helyét.

(Mayer György)

SIKERESEN MÛKÖDIK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE

Mint az alapítása óta eltelt közelmásfél évtizedben, a Radioaktív Hul-ladékokat Kezelô (RHK) Kft. az el-múlt négy évben is kiemelten fontos-nak tartotta az általa üzemeltetett lé-tesítmények és kutatási területek kö-zelében élôk tájékoztatását, jól infor-máltságát. Ebben a munkában elen-gedhetetlen segítséget nyújtottak ésnyújtanak a térségi társulások, ame-lyek az érintett területek önkormány-zatait tömörítik. Ezek a társadalmiszervezetek kiválóan képviselik azott élôk érdekeit, és fontos közvetítôszerepet játszanak az RHK Kft. és atársadalom közötti jó viszony ápolá-sában, amelynek alapja az ôszinte tá-jékoztatás. Az elmúlt négy esztendô-ben az érintett négy térség összesentöbb mint 4 milliárd forintot költhe-tett tájékoztatásra és fejlesztésekre –mondta 2010 szeptember végénHegy háti József, ügyvezetô igazga-tó* a Bodán tartott Tájoló Napon.

Az idei évben már hetedik alka-lommal megrendezett bodai TájolóNap kiváló alkalom volt arra, hogy ahulladékkezelô, valamint a társulá-sok áttekintsék az elmúlt négy éveredményeit. Mind a társaság általüzemeltetett létesítmények, mind pe-dig a társadalmi kapcsolatok jelentôsmérföldkövekhez értek, látványosfejlesztéseket és fejlôdést generált aközös munka. A tájékoztató napnakotthont adó Boda környékén már akilencvenes években is folytak a ku-tatások egy nagy aktivitású hulladék-tároló létesítésének lehetôségérôl. A

szakemberek az itt található kôzetet,az aleurolitot találták a legalkalma-sabbnak a további vizsgálatokra, éséppen ezek a munkálatok teremtettékmeg a lakosság tájékoztatásának igé-nyét. A szakértôknek meggyôzôdése,hogy Ma gyar or szág nak szüksége vanegy végleges nagy aktivitású ra dio -ak tív hul la dék-tá ro ló ra, amely alkal-mas akár az atom erô mû vi kiégett fû -tô ele mek, akár a nagy aktivitásúüzemviteli és leszerelési hulladékbiztonságos befogadására. Kutatófú-rásokat nemrégiben is végeztek, amonitoring folyamatos, de látványoselôrelépések – például egy földalattikutatólaboratórium helyének kijelö-lése, illetve telepítése – majd csakkésôbb várhatóak a társaság másprioritásai miatt. Az ország számárailyen fontos célok érdekében azegyütt mû kö dô térségeknek lehetôsé-get kell kapniuk a fejlesztésekre, amunkahelyteremtésre, és arra, hogy atárolók mû kö dése, a kutatások foly-tatása ne hátrányként jelentkezzen azott élôk számára, hanem a létesítmé-nyek környezetében lakók az infra-strukturális fejlesztések elônyeit isélvezhessék. A Nyugat-mecseki Tár-sadalmi Információs Társulás az Or-szágos Atomenergia Hivatal általbiztosított fejlesztési és kommuniká-ciós keret segítségével jelentôs beru-házásokhoz kapott támogatást az el-múlt években is. A térségben megol-dódott a településeken keletkezôszennyvizek elvezetése és tisztítása,térfigyelô rendszerek lettek telepítve,utak, járdák, vízelvezetô árkok kor -sze rû söd tek, óvodák, játszóterek, kö-zösségi épületek és polgármesteri hi-vatalok újultak meg.

Az RHK számára a legmozgalma-sabb helyszín jelenleg Bátaapáti. ATolna megyei faluban található aNemzeti Ra dio ak tív hul la dék-tá ro ló,amely már közel két éve fogadja aPaksi Atom erô mû kis és közepes ak-tivitású hulladékát. Az ideérkezô hor-dókat egyelôre a 2008-ban átadott, ésminden biztonsági követelménynekmegfelelô technológiai épület csar-nokában helyezik el, amíg el nem ké-szülnek a földalatti, végleges tárolókamrák. A felszín alatti tároló átadá-sának várható idôpontja 2012. A kör-nyék önkormányzatait a Társadalmi

Ellenôrzô Tájékoztató Társulás fogjaössze, s a társulás tagtelepülései általfelhasznált támogatások segítségévelutak, járdák, vízelvezetô rendszerekkor sze rû söd tek, iskolák, óvodáksportöltözôk és polgármesteri hivata-lok felújítása, kor sze rû sí té se történtmeg, valamint számítástechnikai esz-közöket cseréltek újakra, veszélyestámfalakat erôsítettek meg, falu-gondnoki jár mû ve ket vásároltak.

Az RHK komoly fejlesztésekethajt végre Pakson is, ahol tavalymegkezdôdött a Kiégett Kazetták Át-meneti Tárolójának (KKÁT) bôvíté-se újabb 4 kamrával. Az atom erô mûszomszédságában található tárolóban– ahol 50 évig pihentetik a reaktorok-ban elhasznált fû tô ele me ket –, az ed-dig felépült 16 kamrában jelenleg6300 kazettát tárolnak. A mostanimunkálatok várható határideje 2011,de a létesítmény tervezôi már azatom erô mû üzemidô-hosszabbításá-nak kihívásaira is felkészültek. AKKÁT mellett található az RHK pak-si kirendeltsége, amelynek látogató-központját több mint 20 ezren láto-gatták meg az elmúlt négy évben.

A hazai ra dio ak tív hul la dék-tá ro lásfontos helyszíne a Pest megyeiPüspökszilágyon található Radioak-tív Hulladék Feldolgozó és Tároló is.Az itt elhelyezett kis és közepes akti-vitású hulladékokat nem az atom erô -mû termeli, hanem olyan intézmé-nyek, amelyek mû kö dé sük soránszintén felhasználnak radioaktívanyagokat. Ezt a létesítményt is többévtizedes biztonságos mû kö dés jel-lemzi.

(Mayer György)

MEGALAKULT AZ IPARI ENERGIAFOGYASZTÓK ÉRDEKKÉPVISELETE

IPENERG néven 2010 szeptemberé-ben megalakult az Ipari Energiafo-gyasztók Érdekképviselete azzal acéllal, hogy a hazai nagy iparvállalat-ok számára fórumot biztosítson apárbeszédre, a közös érdekek megfo-galmazására, képviseletére. Emelletttanulmányokkal, kutatásokkal, tudás-megosztással és gyakorlati projek-tekkel járulnak hozzá a magyar gaz-


* 2011. január 1-jétôl dr. Kereki Ferenc azügyvezetô igazgató.


daság jövôjének egyik legfontosabbkulcsát jelentô ipari termelôvállala-tok versenyképességének javításá-hoz, megerôsödéséhez, munkahely-teremtéséhez.

Az IPENERG tagjai összességé-ben 1400 GWh-nyi energiafogyasz-tást képviselô iparvállalati vezetôk,akik szerint az ország versenyképes-sége és a munkahelyteremtés szem-pontjait is figyelembe véve nagyszükség van egy közös érdekképvise-leti szervre. A kormány kiemelt céljaegymillió új munkahely teremtése,amely az iparvállalatok számára isfontos cél, hiszen a válság hatásáraarányaiban a legnagyobb leépítés aziparban történt, az export visszaeséseés a versenyképesség csökkenésemiatt. A munkahelyek megôrzése, il-letve újak teremtése leginkább azipar nemzetközi versenyképességé-nek növelése révén valósítható meg.A szervezet alapítói szerint jelenlegeurópai viszonylatban komoly ver-senyhátránnyal küzdenek a hazai ter-melôvállalatok az amúgy is magasenergiaárakra rakódó, államilag sza-bályozott terhek miatt. A változás-hoz, a magyar ipar versenyképessé-géhez regionális viszonylatban ver-senyképes energiaárak, ellátásbizton-ság és fenntartható fejlôdés szüksé-ges. Az energiapolitikában jelentôs,strukturális változások várhatóak aközeljövôben (Nemzeti Energia Stra-tégia, Megújuló Energia CselekvésiTerv, EU 3. energiacsomag imple-mentálása), amelynek kialakításáhozszeretnének hozzájárulni az érintettnagyvállalatok vezetôi, egyben üd-vözlik a lehetôséget, hogy az ener-giapolitikában érintett minisztériu-mok nyitottak a társadalmi párbe-szédre.

Az IPENERG szaktanácsadók éstagvállalatai tapasztalatait és tudásátfelhasználva alkotta meg azt a javas-latcsomagot, amely révén nem csakaz iparvállalatok versenyképességejavulhat, de ennek köszönhetôenkulcsszereplôvé válhat a szektor amunkahelyteremtésben és a gazdaságstabilizálásában is. Megállapításaikszerint:• A hazai villamosenergia-árak a

legdrágábbak közé tartoznak euró-pai viszonylatban. Leginkább a

versenypiaci árakra rárakódó sza-bályozott költségelemek rontják avállalatok nemzetközi versenyké-pességét. Racionalizálni kell aKÁT-rendszerben keresztfinanszí-rozott termelôk csoportját, haté-konysági szempontok alapján,össznemzeti érdekeket figyelembevéve. A zöldenergia maradjonténylegesen zöld, a gáz üze mû kap-csolt erô mû ve ket külön rendszer-ben hatékonyabb kezelni. A megú-juló energiaforrások térnyerését ajárulékos költségek és környezet-terhelés figyelembevételével lehetcsak növelni.

• Környezetvédelmi és költséghaté-konysági szempontból is méltóversenytársa lehet a megújulóenergiaforrásoknak egy államilagtámogatott ipari energiahatékony-sági program. Az el nem fogyasz-tott energia mindig kör nye zet ba rá -tabb, mint bármilyen zöldenergia.Minden egyes, az energiahaté-konyságba fektetett forint a duplá-ját takarítja meg azzal, hogy keve-sebb erô mû vet kell építeni. Az EUtag or szá gok nagy részében márrégóta jól mû kö dô, a nemzeti ható-ságok és az iparvállalatok közöttmegkötött „Hosszú Távú Mege-gyezésekkel” (LTA, önkéntes vál-lalások az energiafogyasztás csök-kentésére, az energiahatékonyságnövelésére) átlagosan 30 százalé-kos energiamegtakarítást értek eleurópai vállalatok az elmúlt 15 év-ben. Az ipari fogyasztók sajátmegújuló erô mû vei, illetve ener-giahatékonysági beruházásai je-lenleg nem jelennek meg az orszá-gos statisztikában, és nem kerül-nek beszámításra szabályozásiszempontból sem.

• Hazánkban a földgáz ára is maga-sabb a nyugat-európai szintnél.Mind a gázpiacon, mind a vil la -mos ener gia-pia con az ipari fo-gyasztók a regionális integrációt, aregionális árkülönbségek kiegyen-lítéséhez és az ellátásbiztonság nö-veléséhez szükséges versenyt pár-tolják. Szükséges a határokon át -íve lô és a rendszer rugalmasságátbiztosító kapacitások bôvítése.A szervezet együtt mû kö dést java-

sol ennek orvoslására, ugyanis alap-

vetô, hogy az energiafogyasztás 40százalékáért felelôs lakossági éskommunális fogyasztás mellett azipar a maga 30 százalékos fogyasztá-sával is kerüljön kormányzati fó-kuszba, saját súlyának és makrogaz-dasági szerepének megfelelôen.

(Mayer György)

HÍRVILÁG – KITEKINTÔ

A „smart metering“ az intelligens

hálózatok (smart grids) alapja

Az intelligens hálózatok kulcskom-ponenseként a Siemens teljes kö rûsmart metering megoldást mutatottbe az idei bécsi Metering Europe mé-réstechnikai kongresszuson, ami azAMIS fogyasztásiadat-rögzítô és el-osztóhálózat-automatizálási rend-szerbôl és az Energy IP mérôadat-menedzsment rendszerbôl tevôdikössze. Utóbbi egy SAP-tanúsítottainterfészen keresztül „fordítókorong-ként“ köti be az áramszolgáltatókmeglévô IT-rendszereit a smart me -ter ing infrastruktúrába. Ezáltal aszolgáltatók a smart me ter in get teljesterjedelmében használni tudják a vil-lanyórától a számlázásig, illetve azüzemvezetéstôl a hálózattervezésig.

Szénelgázosításra alapozott

nagyerômû készül Texasban

A Siemens egy IGCC (integratedgasification combined cycle) gáz-gôzerô mû höz készít mérnöki tanulmányta Summit Texas Clean Energy USA-beli energiaszolgáltató részére. ATexas Clean Energy Project (TECP)égisze alatt létesülô erô mû ben ezzelaz eljárással a széngázból keletkezôszén-dioxid akár 90 százalékát is lelehet választani, ami a világszerte el-ért legmagasabb leválasztási értékek-nek fog megfelelni. Az alkalmazotttechnológiában az elgázosítás fontoseszköz az olyan tüzelôanyagok klí-mabarát feldolgozására, amelyek el -égé se kor, alacsony fû tô ér té kük miatt,sok szén-dioxid szabadul fel.

Így különösen a barnaszén, de agyengébb mi nô sé gû kôszenek is„tiszta” áramot adnak az IGCC rend-szerben. Ebben a szenet nem közvet-lenül égetik el, hanem elôször egy el-



gázosító berendezésben éghetô gázzáalakítják, ez fôleg hidrogént és szén-monoxidot tartalmaz – ez utóbbitszén-dioxiddá alakítják és leválaszt-ják. A visszamaradó, hidrogénbendús gáz a szintetikus gáz vagysyngáz, amelyet gázturbinában elé-getnek, így termelve áramot. (Asyngázt másképpen is lehet hasznosí-tani, például a TECP keretében kar-bamidot vagy mû trá gyát is gyártanakvele). A leválasztott CO2 mennyiségea TECP-nél évi 3 millió tonnát teszki, amelyet a texasi kôolaj-rezervoá-rok hozamának növelésére használ-nak fel – besajtolják a gázt azokba.

E-mobility: Elektromos Mobilitás

Program

Az ELMÛ–ÉMÁSZ Társaságcsoportanyavállalatai európai tapasztalatairaépítve hazánkban is útjára indítottaaz Elektromos Mobilitás Programot.Az innovatív kezdeményezés célja akörnyezetbarát, nulla károsanyag-ki-bocsátással járó elektromos autózáselterjesztése. A 2010 áprilisában kez-dôdött projekt keretében kidolgozottpilot program során elsôként szep -tem ber végén egy nyilvános elektro-mos töltôállomást helyeztek üzembeBudapesten a társaságcsoport Váciúti székháza elôtt. A töltôoszlop úgy-nevezett smart mérôberendezése atársaság saját adatközpontjával kom-munikál, az akkumulátorok töltése acsatlakozás után telefonhívással kez-deményezhetô. A teljes töltési folya-mat egy átlagos tel je sít mé nyû akku-mulátorokat használó jár mû esetébenmintegy 6 órát vesz igénybe, s az„áram-tankolás” lehetôségét egyéven át, vagyis 2011. szeptember30-ig ingyen biztosítják a lakosságifelhasználók számára.

Az elektromos autózás és a lí-tium-ion akkumulátorok fejlesztésenapjainkra technológiai áttörés elôttáll. A villanyautók fejlesztésében éshasználatuk elterjesztésében a kétleginkább érintett ágazat a jár mû -gyár tás és a vil la mos ener gia-szol -gál ta tás. Több, igen jelentôs gazda-sággal bíró ország (pl. USA, KínaNé met or szág, Fran cia or szág) példá-ja is bizonyítja továbbá, hogy a kör-nyezetbarát technológiák, ezen belüla villanyautózás iránti elkötelezett-ség a kormányzatok részérôl is egy-re erôsebb, s vélhetôen ez az irány-zat Ma gyar or szá gon is hasonló lesz.A projekt részeként üzembe állítot-ták az ELMÛ–ÉMÁSZ jár mû flot tá -já nak elsô két elektromos autóját,egy Fiat 500 és egy Fiat Fiorino tí-pusú gépkocsit. Az elektromos au-tók meghajtásához a gyártók egyreújabb megoldásokat fejlesztenek ki,az egyik legígéretesebbnek jelenlega Li-ion akkumulátorok számítanak.A töltés során a töltôegység átalakít-ja a feszültséget, és egy egyenirá-nyítóval oldja meg az akkumulátorfeltöltését. Ez átlagosan 6-8 órátvesz igénybe. A villamos energiávalmû kö dô autók nagy elônye, hogykárosanyag-kibocsátásuk gyakorla-tilag nulla, nem szennyezik a vá ro -sok levegôjét.

Díj a legtakarékosabb

háztartási készülékeknek

Elsô ízben vehették át 2010. szep -tem ber közepén az E.ON által alapí-tott Energiatakarékossági Díjat a leg-kedvezôbb fogyasztású szórakoztatóelektronikai és háztartási készülékekgyártói Budapesten. A vizsgálat vé-gén tíz kategóriában (kis- és nagy-képernyôs LCD TV, plazmatévé, két

kategóriájú – 6 kiló alatti és annál na-gyobb kapacitású – mosógép, kétaj-tós hû tô szek rény, mikrohullámú sü-tô, vízforraló, és két kategóriájú –1600/350 W teljesítmény alatti és an-nál nagyobb tel je sít mé nyû – porszí-vó) hirdettek eredményt, az összesen59 termékkel pályázó készülékgyár-tók között.

A vizsgálat során az E.ON megbí-zásából a TÜV Rhein land csoporthoztartozó Magyar Elektrotechnikai El-lenôrzô Intézet szakértôi a készülé-kek átlagos felhasználási szokásaitmodellezték és ennek alapján érté-kelték azok energiafogyasztását. Azeredményekbôl kiderül, hogy a nyer-tes készülékekkel a vásárlók is nyer-nek, méghozzá nem is keveset: az el-sô helyezett mosógéppel 5-6, a hû tô -vel 7-8, a grilles mikrosütôvel közel10, a porszívóval pedig akár 15 ezerforintot takaríthatnak meg évente. Aplazma vs. LCD tévé vitatémában isérdekes eredmény született, kiderültugyanis, hogy a hasonló kép er nyô -mé re tû plazmatévék nem fogyaszta-nak többet, mint az LCD-tévék, sôt alegtakarékosabb plazmatévé normálüzemmódban kevesebbet fogyaszt,mint a legtakarékosabb LCD-televí-zió. A díjátadó sajtótájékoztatón elhangzott, hogy egy átlagos ma-gyar háztartás évente körülbelül2200 kWh energiát fogyaszt. Ha eztaz értéket a 3,8 millió háztartásbanegyenként csak 100 kWh-val sikerül-ne csökkenteni, az országos szinten380 GWh megtakarítást jelentene. Ezaz energiamennyiség elegendô lennepéldául egy Pécs nagyságú városegyévi teljes áramigényének fedezé-sére.

(Mayer György)


A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ZRT.-RÔL NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK AZ INTERNETRÔL

IS BÁRMIKOR ELÉRHETÔK. A WEB-OLDALON CÍM LISTÁKAT, GYORSHÍREKET,

A CÉG MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FONTOS ESEMÉNYEK LEÍRÁSÁT, FOTÓKAT

ÉS ÁBRÁKAT LEHET MEGTALÁLNI, VALAMINT A TÁRSASÁG ÁLTAL KIADOTT

SAJTÓKÖZLEMÉNYEK IS AZONNAL OLVASHATÓK. KAPCSOLAT TALÁLHATÓ

A VILLAMOSENERGIA-IPAR SZÁMOS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉGÉHEZ.

Magyar Villamos Mûvek Zrt.

1031 Budapest, Szentendrei út 207-209.

Telefon: 304-2000 � www.mvm.hu

mvm közlemények 2011

Documents