nagy idők focija

2010. november 13. szombat Ingyenes reklámkiadvány

Miért tartotta fontosnak, hogy a nagyváradi kezdeményezés mellé álljon?Szívből gratulálok a kezdemé-nyezéshez. Egy kis szubjektivi-tással szólva, külön is elis-merésemet fejezem ki Lukács Jánosnak, az egykori Crișul mindmáig jó ügyért lelkesedő focistájának, az ötletgazdának. Íme, akármilyen is volna je-lenkori labdarúgásunk állapota – van honnan elindulnunk, és lesz erőnk az újrakezdésre, amíg a hagyományőrző öreg-fiúkban „ilyen szív dobog”…A „dicső múlt” felidézésével a jövő reménységét és remény-beli játékosait kell támogat-nunk! Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is ezért alakí-totta meg országos sporttagoza-

tát. A Tanács elnökeként pedig kiemelt fontosságúnak tartom azt, hogy fiataljaink sportol-janak. Ezen belül is nagyra értékelem a csapatsportokat – köztük a labdarúgást. Az általa képviselt csapatszellemre az élet és a társadalom minden területén szükség van. Mi a véleménye a NAC-ról?A Nagyváradi Atlétikai Club labdarúgásunk történetének egyik legfényesebb fejeze-tét írta. Ugyanakkor XX. századi történelmünkbe is beleszövődött. Azáltal, hogy 1944-ben a magyar, 1949-ben pedig a román bajnok-ságot is megnyerte – közös történelmünknek is részévé vált. Ilyenképpen, az egyesülő Európában – a nemzetek

nemes versenyében – népeink közeledését is szolgálja.Milyen módon képzeli el a Par-tium FC szerepét a következő években Nagyvárad életében?A Partium FC számomra az újrakezdést jelenti, mint amiképpen a csapatot létrehozó Partiumi Keresztény Egyetem létrejötte is új kezdetet jelentett a magyar felsőoktatás terén.A kezdeteken túlmenően vi-szont, ezután már minden a folytatáson múlik. Azon, hogy képes lesz-e az ifjúság tehet-ségével és munkájával igazi, új, rangos focit teremteni, és képes lesz-e a Partiumi Sport-klub ennek az igénynek meg-felelni. Nagyon szeretném, hogy váradi, bihari – partiumi és erdélyi – magyarságunk ne csak a „nagy idők foci-jáért”, hanem a labdarúgás jövőjéért is lelkesedni – és tenni – tudjon.A szervezők felajánlották abelépőjegyekből befolyt össze-get a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak. Hogyan tudná ezt a gesztust értékelni?Pál apostol azt tanítja: „Jobb adni, mint kapni” (ApCsel. 20,35). Ez az értékteremtő és „adakozó” élet kulcsa – és ez érvényes a sportra is. Elanya-giasodott sportéletünkben rend-kívül fontosnak tartom, hogy a Pál utcai fiúk grund-szelle-mét megőrizzük, és maga a játék, valamint a játék élvezete örömszerzés, „örömadás” le-gyen mindenki számára.A vörösiszap-szerencsétlenség áldozatai számára való ön-zetlen adománygyűjtés ezt az „adakozó szeretetet” hivatott megjeleníteni, példás formá-ban. A „nagy idők focijának” ilyenképpen válhatnak rész-eseivé azok is, akikre a ter-mészeti csapás lesújtott…

Magyarország miniszterelnö-kével beszélgettünk fociról, összefogásról és a sport közös-ségteremtő erejéről.

Miért tartotta fontosnak, hogy a nagyváradi kezdeményezés mellé álljon?Aki ismer, tudja rólam, hogy nagy szenvedélyem a lab-darúgás. Ezért önmagában a téma is felkeltette volna az érdeklődésemet, ám itt en-nél sokkal többről van szó. A Nagyváradi Atlétikai Club a magyar futball első vidéki baj-nokcsapata, amelyet ráadásul pont száz éve alapítottak. Gon-doljunk csak bele, mi minden történt száz év alatt! Itt magával a történelemmel találkozhatunk. Ezért is fontos, hogy közösen felhívjuk a magyarság figyel-mét erre a nagy múltú nemzeti értékünkre.Minek köszönhető, hogy ez a megemlékezés igazi ünnepé változott?Jólesik látni, ahogy az erdélyi és partiumi magyar közösség megmozdult a mostani kez-deményezés sikere érdekében. Azért, mert mindenki látja, hogy ezúttal nem egy egyszerű sporteseményről, egy futball-klubról van szó, hanem a közösségformáló erő megnyil-vánulásáról. Amikor a magyar futball sorsáról, jövőjéről kér-deznek, mindig elmondom: újra közösségi, családi élménnyé kell tenni a futballt, mert sokkal több van ebben a sportágban, a csapatokban, a mérkőzésekben, mint ami első ránézésre látszik.

társult. Keresztlabdáinak döntő többsége akkor érkezett a szélső elé, amikor az már játszi köny-nyedséggel tudott gólhelyzetbe kerülni, hiszen a ,,gólpassz” által egyszerre időt és teret is nyert az ellenfél hátvédjével szemben. Nagyváradról Budapestre iga-zolt, a Vasasba került, majd az MTK-ban folytatta. Az 1912. február 15-én Brassóban szüle-tett csatár harmincnyolc éves koráig szerepelt az élvonalban. Később − mint sokan mások − ő is edző lett. Legnagyobb eredményeit Diósgyőrben érte el. Az igazság azonban az, hogy trénerként mégsem tudott olyan sikeres lenni, mint ami-lyen játékosként. Erre egykori játékostársa és barátja, Börzsei János adta meg talán a legjobb

választ, amikor ezt monda: ,,Dudus túl jó ember volt... az ilyen tulajdonság az életben sok helyütt kamatoztatható, az edzői kispadon azonban nem mindig.”Hogy mennyire nem legenda-szerű Bodola Gyula tudásának magasztalása, arra bizonyságul még egy érdekesség. Az 1982. évi spanyolországi világbajnok-ság után írta Bodnár Béla, a Barcelonában élő egykori Fra-di-játékos a Nagyváradon élő Berkesi Elemérnek: ,,DodolaDudus a fénykorában nagyobb játékos volt, mint most a világ-hírű Maradona.”E sorok írója azon szerencsések közé tartozik, akik közelről csodálhatták Bodola Gyulát. 1961-ben sokan voltunk, akik

gyulai edzősködése idején a sínkorlátra támaszkodva bá-multuk, milyen elképesztően lő kapura Gyula bácsi. Az idő kegyetlenül elrepült. Negyven év után először 1984-ben találkozott az egykori nagy NAC-család Váradon. Az aranycsapatból akkor már többen nem lehetettek ott, s nem csupán amiatt, mert szétszóródtak a nagyvilág-ban. A krónikásnak azonban megtisztelő kötelessége, hogy tudassa a stafétabotot öröklő nemzedékkel: élt egyszer egy futballista, akiről a világhírű fe-dezet, Bozsik Cucu azt mondta: ,,soha senkitől nem féltem a pá-lyán, de ha Dudus hozta felém a labdát, egy kicsit mindig elbi-zonytalanodtam.”

Bodola Gyula a magyar lab-darúgás kiemelkedő alakja, legendás balösszekötő, majd edző.

A Nagyváradi AC és az MTK játékosaként tizenhárom alka-lommal szerepelt a magyar válogatottban és négy gólt lőtt. Hogy csak tizenháromszor ölt-hette magára a címeres mezt, annak korántsem tudása az oka, hanem kizárólag a történelem. Az adminisztratív úton átraj-zolt határok kényszerítették az erdélyi futballistát arra, hogy 48 alkalommal román válogatottként fusson ki a zöld gyepre, ahol mellesleg − máig csúcstartó a gólszerzők listáján − 30 alkalommal talált ugyanis a hálóba. Oroszhegyi Károly, kiváló sportújságíró kollégánk pedig kapásból még arra is emlékszik, hogy az 1927-ben Brassóban bemutatkozó Bodo-la a román bajnokságban 114 gólt lőtt. Kétszeres román baj-noki címmel is büszkélkedhet. A NAC-on és a már említett Brassón kívül játszott a Buka- restben és a Clujban is. A Nagy-váradhoz fűződik azonban pá-lyafutásának legtöbb sikere. Neve mellé egész sor olyan jelző illik, amit a futballszótár-ban csak megfontoltan szabad használni. Óriási munkabírása volt, lövőerejéhez a pontosság is

Munkatársunktól

Ilyen szív dobog...Tőkés László az erdélyi közélet egyik legkiemelkedőbb szemé-lyisége. Az egykori püspököt és forradalmárt, az Erdélyi Ma-gyar Nemzeti Tanács elnökét, az Európa Parlament alelnökét kérdeztük.

Munkatársunktól

A szervezők felajánlották a be-lépőjegyekből befolyt összeget a vörösiszap-katasztrófa áldo-zatainak. Hogyan tudná ezt a gesztust értékelni?Ami a vörösiszap-katasztrófa után történt, az nem egyszerűen csak a kármentésről szólt, ha-nem az összefogásról, a magya-rok összefogásáról Erdélytől Kárpátalján át New Yorkig. Akkor leszek elégedett, ha a károk felszámolása és minden egészségügyi, környezetvédel-mi, gazdasági és jogi probléma megoldása után azt tudjuk mon-dani, hogy ebből a katasztró-fából is megerősödve kerültünk ki. Ha azt látjuk, hogy erősödött a magyarok közötti szolidaritás, ha a harag és a csalódottság mellett az együttérzés, a segí-teni akarás is legalább olyan hangsúllyal megjelenik, akkor jól végeztük a munkánkat.A kormány által létrehozott Magyar Kármentő Alapba már most több mint egymilliárd fo-rint adomány érkezett cégektől, magánszemélyektől itthonról és a nagyvilágból egyaránt. Örülök,hogy a vörösiszap-katasztrófa után kialakult összefogásnak az ünnepi NAC-mérkőzés szer-vezői és közönsége is részesei lesznek.

Orbán Viktor a gáláról

www.pfla.hu

BodolaSzerző: Fábián István

(Békés Megyei Hírlap, 1993. január 28., cikkrészletek)

Az egykori fotó hátoldalán a következő olvasható: Bodola (bal-ról) és Barátky, a két csodálatos labdarúgó

Főtámogatók

Rácz Gábor a Partium FC főtámogatója

2010. november 13. szombat2

www.nagyidokfocija.com

A felcsúti labdarúgó utánpótlás-nevelő központot a legendás névadó, Puskás Ferenc 80. születésnapján, 2007. április 1-én avatták fel ünnepélyesen az UEFA-elnök küldöttének és fut-ballhírességeknek a jelenlétében. Az Akadémia ekkor vette fel a legismertebb magyar nevét, a Puskás-család engedélye és azóta is élő támogatása révén.

Az Akadémia alapítója Orbán Viktor miniszterelnök, aki min-dig is közismert volt futballsze-retetéről. Ahogy az avatóünnep-ségen fogalmazott: „Csak úgytámasztható fel a magyar fut-ball, ha helyben, alulról épít-kezve megteszünk mindent az új futballgenerációk igényes, ma-gas szintű neveléséért. Létrehoz-tunk hát egy labdarúgó akadé-miát támogatóink segítségével. Nemcsak a magunk örömére, hanem azért, hogy jó futballis-tákat neveljünk, akik aztán azegész magyar labdarúgásnak hasznára lehetnek.” Fontos még megemlíteni, hogy az Akadémián futballhoz igazí-tott tantervvel, de emelt szintű nyelvtanulással, a sport jellem-formáló erejét is használva fejlődhetnek a legtehetsége-sebb fiatalok. „Mi itt elsősorban embereket nevelünk, akik ráadásul kitűnően futballoz-nak” – mondta akkor a mai miniszterelnök.Mindehhez az infrastruk-túra már a kezdetekkor ren-delkezésre állt, ám az évek során jelentősen bővült. Az egykor varrodának használt kúria épületét Makovecz Imre tervei alapján teljesen átépítet-ték. Ezzel az épülettel egy időben szentelték fel a Szak-mai és Orvosi Központot, de még 2010-ben elkészül az ét-teremnek, konyhának és a FourFourTwo futballmagazin magyar szerkesztőségének ott-hont adó új épületszárny is,ugyancsak lenyűgöző Mako-vecz-látványvilággal. Az építkezé-sek azonban itt sem állnak meg: már épül a vendégház a komp-lexum közelében, ahol a kül-földről érkező labdarúgó szak-emberek elszállásolása mellett az Akadémián sportoló, de már

nagykorú fiatalemberek elhelye-zésére is lehetőség nyílik majd.A futballpályák száma is folya-matosan növekszik. Az egykorifalusi pálya, a mai centerpályamellett ma már a Mezey Györgyszabadalmán alapuló gyakor-lópálya-rendszer, két műfüves és három füves nagypálya talál-ható, és jelenleg is épül további három szabványméretű pálya. Az első felcsúti műfüves pálya jelenleg az egyetlen kétcsilla-

gos FIFA-minősítésű játéktér az országban, s akkor még nemszóltunk a fedett műfüves csar-nokról, az úgynevezett tesztpá-lyáról, amely egy sajátos szoftverés különleges felszereltsége ré-vén számos, a futballban fontos adatot képes mérni, rögzíteni a futballisták fizikai, technikai, élettani felmérésekor.

A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia rövid történeteA magyar futball feltámasztható

Folytatás a 8. oldalon


Bár még nagyon fiatal volt, amikor a NAC bajnoki címeit szerezte, maradtak emlékei azokból az időkből? Milyen volt a labdarúgás akkoriban?Nagyon örültem, hogy egy er-délyi csapat nyerte a magyar bajnokságot. Ráadásul, mint köztudott, pár évvel később megnyerték Romániában is a pontvadászatot! Ez egy remek sportteljesítmény, és Nagyvá-rad számára óriási dicsőség volt. Tisztelettel kell emlékeznünk azokra az időkre. Úgy vélem, akkor kezdtek profikká válni a játékosok.Mennyien jártak ezekben az időkben a mérkőzésekre, és milyen volt a régi idők foci-jának hangulata?Érzésem szerint a hangulat sokkal jobb volt azokban az időkben, maga a színvonal pedig – mint mindenben – a lab-darúgásban is fejlődött az idők folyamán. Nehéz arról beszélni, hogy milyen játék volt akkor, és milyen van most. Lehet, hogy lassabbak voltak a játékosok, de az egyéni technikájuk jobb volt, vagy legalábbis jobban ki tudták használni. Tényleg játék volt a pályán, ami nagyon kel-lemes hangulatot kölcsönzött egy-egy meccsnek, ez pedig átsugárzott a lelátókra is! Min-dig azt mondtam, hogy a foci olyan, mint a matematika és a színház megfelelő keveréke: pontosságot és játékosságot igényel. Ha pedig így tekintünk

a labdarúgásra, akkor az edző a rendező, a játékosok pedig a színészek.Az Aradi UTA vagy a Steaua labdarúgójaként játszott vala-ha a NAC ellen?Persze, játszottam a Nagyvárad ellen, sőt Nagyváradon még a válogatottban is szerepeltem! 1958-ban játszottunk a kínaiak ellen, akkor ismertem meg jobban ezt a szép várost. A ké-sőbbiekben pedig edzőként is dolgoztam itt.Játékosként szeretett volna Nagyváradon szerepelni, eset-leg lett volna rá lehetősége?Összetett dolog ez! 19 évesen Aradról máris a Steauához ke-rültem, ami nagy kiugrásnak számított. A váradi foci akkor kicsit alacsonyabb szinten állt – úgy gondolom, ez is közre-játszhatott, hogy a Steaua meghívásakor azt gondoltam: inkább játszom egy olyan csapatban, amelyik komoly eredményeket akar elérni, és képes is megvalósítani céljait. Egyébként mielőtt Bukarestbe kerültem volna, Temesvárra akartam menni egyetemre, és persze mellette focizni is, de az egyetemet végül Bukarestben végeztem el.Meséljen pár szót a magyar bajnok NAC akkori játéko-sairól! Volt szakmai, esetleg baráti kapcsolata valakivel az idők folyamán?Pecsovszky József és Váci György például csapattársam

volt Aradon. Ők Nagyváradról igazoltak hozzánk. Neumann báró akkoriban egy jó gárdát akart kialakítani, és ennek ered-ményeképpen több neves játé-kos került a csapathoz. Ekkor 16 éves voltam és felkerültem a nagycsapathoz, így játszhat-tam együtt például Pecsovszky-val. Ő bal, én pedig jobb oldali középpályásként szerepeltem.Ugye tudjuk, hogy miért is ülünk most itt: a NAC idén 100 éves, és ennek tiszteletére egy gálamérkőzést szervezünk. Mi a véleménye magáról a rendezvényről?Nagyon örülök annak, hogy valaki gondolt a NAC 100 éves megalakulásának megün-neplésére, és persze normális, hogy ezt a Magyar Labdarúgó Szövetséggel és a magyar ál-lammal karöltve tesszük. Mert ugye a Nagyváradi AC magyar bajnok is volt, tehát nekik is van mit ünnepelni. Remélem, ez jó propaganda lesz a lab-darúgásnak!Ön lett az erdélyi öregfiúk csapatának edzője. Mit gon-dol a felkérésről, és mit vár a meccstől?Megmondom őszintén: öröm-mel vállaltam el, és úgy érzem, hogy ez egy kitüntetés szá-momra. Összességében bízom benne, hogy kellemes mérkőzés lesz, főleg, hogy a magyar-országi öregfiúk edzőjével, Buzánszkyval nagyon jóban vagyok.

Futballrendező

Jenei Imre a legismertebb romániai magyar futballszakember. Többszörös román baj-nok, kupagyőztes játékos valamint edző, és volt román illetve magyar szövetségi ka-pitány. Felkérésünkre, hogy legyen a Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) tiszteletére tartott gálamérkőzésen az erdélyi öregfiúk csapatának szakirányítója, azonnal igent mondott. Nagy-váradon pályafutásáról, NAC-os emlékeiről, az elvállalt feladatról és még sok minden másról beszélgettünk.

Szerző: Opre Csaba



Erről az időszakról Klein Sán-dor főtitkár a következő leírástadja: „A NAC 24 éves múltjának legragyogóbb, legtündöklőbb fejezete ez, amely fejezet ak-kor kezdődött, amikor a NAC lement Bukarestbe megverni az akkori országos bajnokot, a nagy formában levő és nagy játékerőt képviselő Juventust. Az ONEF pályán volt a mér-kőzés, és a csapat oly megy-győző, mindent elsöprő, kul-turált játékkal kényszerítette térdre ellenfelét, hogy a francia-román rögbijátékra összegyűlt mintegy 10 ezer főnyi közön-ség leírhatatlan lelkesedéssel vette tudomásul, hogy Romá-nia a váradi zöld-fehérek által mutatott játék révén bekerült a közép-európai futballozni tudó országok közé. A NAC levitte a közép-európai stílust Buka- restbe. Megmutatta, hogy kell futballozni, s ezzel új korszakot nyitott Románia futballcsapa-tának fejlődésében.”

Tehát Bukarestet lázba hozta az a futballcsapat, amelyet Popper Ernő, Grünstein Gyula, Glükk Miklós, Eilender Edem, Hollós Pali, Staug Gyula, Löveinstein

Rezső, Dr. Freiberger Sándor, és nem utolsó sorban Krüger kovácsolt össze innen-onnan, mondhatni a semmiből, a Palace kávéház márványasztalánál. A NAC nemcsak hogy derekasan megállta a helyét, hanem máról holnapra az ország egyik leg-jobb együttesévé vált.

1931. október 4-e fordulópont volt a klub történetében. A közép-európai kupáért folyó küzdelemben a román váloga-tott kikapott Budapesten a ma-gyar amatőr válogatottól 4 : 0-ra.Bűnbakot kerestek, és meg-találták. Nem kell többet kisebbségi játékos! – zúgott végig az egész országon a bu-karesti soviniszta román lapok jelszava. Ez a jelszó minden mérkőzés előtt, újból és újból visszatérő refrén lett. Valóban sok kisebbségi játékos volt a válogatottban: Cinczer, Vogel, Steinbach, Eisenbeiser, Ko-vács, Grancman, Bodola, Ko-csis, és csak három román, de valószínűleg azért, mert a bu-karesti válogatott-bizottság ezt az összeállítást találta jónak.

1936-37-ben a NAC vezetője, Philippe Justin az addig ál-landóan felfelé ívelő és megerősödött NAC rossz anyagi helyzete miatt előbb Bodolától, majd fokozatosan a többi klasszis labdarugótól is megvált. Bodolát követően elment Dávid, Juhász, Kocsis, Kovács és Sárvári is.

Az erősen meggyengült NAC kiesett az első osztályból.

1940-ben Észak-Erdély visz-szakerült Magyarországhoz. Ennek következményeként az 1930-as évek végén Váradról elszármazott játékosok mind-egyike visszatért, így Bodola, Juhász, Kovács I. és Kovács II.

1944-ben a NAC 49 ponttal, 78:36-os gólaránnyal, 13 pont különbséggel a 36 pontos Fe-rencváros előtt megnyerte a Magyar Nemzeti Bajnokságot. Hatalmas fegyvertény volt ez, sem előtte, sem utána ilyen arányban vidéki csapat Magy-arországon nem nyert bajnok-ságot.

Sajnos azonban 34 évnyi ragyo-gó pályafutás után a NAC feloszlott.

A háború Nagyvárad sport-társadalmát is fájdalmasan befolyásolta, és nagyon sok ember pályafutásának vetett véget, mérhetetlen elkeseredést és gyászt hagyva maga mögött. De mint minden emberi csa- pást, ezt is ki kellett heverni és reménykedve újraindulni. Persze akkor még senki nem sejtette, hogy a szenvedés-nek és megpróbáltatásoknak nincs vége, és a váradiaknak az elkövetkezendő esztendőkben mi mindent kell még eltűrniük. Ma már tiszta fejjel és nyu-godtan emlékezhetünk ezekre az eseményekre, remélve azt, hogy az elkövetkezendő év-tizedekben nem lesz hason-lóban részünk.

A háború utáni ICO és annak története napjainkigA háború elmúltával egy új korszak vette kezdetét Nagy-várad sportéletében.

Ez az új korszak az élet minden területére rányomta a bélyegét. Véget ért egy évszázadokon keresztül megszokott és elfoga-dott társadalmi rend, megvál-toztak a tulajdonviszonyok, új értékrendek jöttek létre, ame-lyek gyökerestől megváltoztat-ták az élet értelmét, annak tar-talmát és minőségét, az egyének szabadságát, fontosságát és tár-sadalomban betöltött szerepét.

Nagyváradon a háború után az emberek számba vették vesz-teségeiket, melyek nagyon sok családban pótolhatatlanok voltak, majd újraindult az élet. Természetesen a fiatalság volt az, amelyik nagyon hamar mozgásba lendült. A gyerekek kopott ruhájukban, egyetlen cipőjükben rúgták a labdát, nem törődve azzal, hogy más-nap nem lesz mit felvenni.

Egy olyan, minden tekintetben nagy csapatnak, mint a NAC, követői is voltak, ennél fogva a NAC utánpótlásgárdája nagyon sok fiatal, tehetséges, később válogatott játékossal volt tele, úgy mint Bodó, Serfőző, Bakuc, Barta Károly, Tóth Sándor és mások.

Nagyvárad labdarúgó – közön-sége, amely el volt kényeztetve a NAC tündöklő játékától, ezt a fiatal csapatot is pártolta, belátván, hogy a veszteségek – játékos egyéniségek szem-pontjából – elkerülhetetlenek voltak. De azért az a csapat, ahol Spielmann játszott a csa-társorban és Juhász a védelem-ben, mellettük tehetséges fiatal játékosokkal, időnként ragyogó teljesítményt nyújtott. Lehetett arra számítani, hogy idővel ezek a fiatal sportolók beérnek, és a csapat teljesítménye újra meg-

közelíti a NAC színvonalát.1948-49-es bajnokságban betel-jesült az a vágy, hogy Várad sporttörténetében másodízben országos bajnokságot nyerjen a futballcsapat.

Ebben a bajnokságban már egy harmonikusan kialakult gárda játszott, ahol a korosztályok és a posztok egymást kiegészítve tökéletes csapatjátékot ered-ményeztek. A csapat a bajnok-ságot öt pont előnnyel nyerte meg úgy, hogy a váradi ICO gárdája már a döntő előtt három mérkőzéssel román bajnok lett.

A csatársorban kiemelkedő já-tékosok játszottak: Kovács II., Spielmann és Váczi, akik országos szinten is a leg-jobb csatárjátékosok voltak. Ennek ellenére a csapat legkiemelkedőbb része a fedezet-sor volt, amelyet a később legendássá vált Bodó–Zilahi–Serfőző hármas alko-tott. A kapus Vécsei és Dávid Mircea volt, akik egymással versengve csodálatosabbnál csodálatosabb teljesítményt produkáltak.

A sikerek ellenére, helytelen vezetési módszerek alkalmazása következtében a váradi csapat mégis lassan elindult a hanyatlás útján.

Az 1950-es bajnokság még egy utolsó fellángolása volt az ICO-nak, ekkor tért vissza Serfőző a CCA-tól, Kiss Gyuszi a kolozs-vári hadseregtől, mindketten jelentős javulást hozva a csapat játékába.

A Nagyváradi Atlétikai Club rövid történeteA NAC 1910-ben alakult, majd kérte felvételét a labdarúgó szövetségbe. A klub komoly riválisokra talált a többi nagyváradi egyesületben, ez a konkurálás azonban nagyban elősegítette Nagyvárad labdarúgásának fejlődését.

1930-ban három kiváló futballista érkezett a NAC-ba: Kocsis Elemér Szalontáról, Glancman Ede Marosvásárhelyről, és a ti-zennyolc éves Bodola Gyula Brassóból. A NAC vezetője ekkor Krüger Károly volt.

A NAC csapata 1922-ben

A NAC csapata 1938-ban

1935-ben újabb játékosokkal színesedett a NAC csapata: Sárvári és Feuerstein a váradi Törekvésből, míg Chiroi Bukarestből iga-zolt át.

Spielmann Ferenc

1953-ban Váczi és Serfőző, két meghatározó képességű fut-ballista megsokallta a váradi pénztelenséget, a be nem tartott ígéreteket, és a helyi futball-szurkolók nagy szomorúságára Aradra távozott.

Az 1954-es bajnokság utolsó mérkőzésére egy hatalmas botrány nyomta rá bélyegét. A bukaresti CFR ellen játszott a csapat, a meccs tétje a Buka-rest vagy a Hunyad „A” diví-zióban való bennmaradása volt. Mindkét csapat az akkori idők pénzügyi viszonyaihoz képest jelentős összeget ajánlott fel az ICO játékosainak, hogy számukra kedvező eredmény szülessen. Természetesen az ICO becsületesen védte az esé-lyeit, 3 : 2-re megverte a bukaresti CFR-t, és így az kiesett, a Hunyad pedig bennmaradt. A vesztegetés híre a rendőrség tudomására jutott, a pénzt le-foglalták és jelentették az esetet a bukaresti szövetségnek.

A szövetség mérlegelte a dolgokat, és szubjektív bírálattal volt akit hat hónapra, volt akit örökre eltiltottak a játéktól. Ez az állásfoglalás is jó példázza az akkor uralkodó párt-direktívák által megszabott döntéshozatalt: egy csapat játékosait különböző időkre eltiltották, pusztán azért, mert megnyertek egy mérkőzést.

Az 1955-ös bajnokságot az ICO a „B” ligában folytatta. Ez az év nagyon jól sikerült: Váczi Gyuri visszajött Aradról, mivel jobban szerette Váradot.

Az 1956-os bajnokságban a csa-pat megnyerte a román kupát, ami hatalmas sporteredmény volt.

Ellentétben a várakozásokkal, az 1989-es rendszerváltás után a futballsport újabb kisajátítása történt. A sportág irányítása és vezetése gátlástalan teret enge-dett magánérdekek és kétes üzleti koncepciók véghezvitelére.

Nagyvárad futballsportjának minőségi fejlődése szem-pontjából elengedhetetlenül szükséges egy olyan típusú magán sportegyesület, mint a régi NAC-é volt, amely el-hivatott és pozitív értelem-ben vett lokálpatriotizmussal segíti a csapatot, és igyekszik jó eredményeket elérni a helyi közösség dicsőségére és szóra-koztatására.

Váczi György

Papp László jegyzeteiből kivonatolta Kató Lenke


Buzánszky Jenő az Aranycsa-pat legendás védője, az egyet-len ma is élő mezőnyjátékos a garnitúrából. Imád Erdélybe utazni. A válogatott egyedüli nem fővárosi tagjaként min-dig figyelemmel kísérte a vidé-ki labdarúgást. Szinte minden-kit ismert − már azokban az időkben is. Nagy örömünkre felkérésünket, hogy legyen a gálamérkőzés magyarországi öregfiúk-csapatának edzője, azonnal elfogadta. Budapes-ten beszélgettünk a múltról és a NAC (Nagyváradi Atlétikai Club) felejthetetlen sikereiről.

Milyen volt a labdarúgás ak-koriban?Még csak 18 éves voltam, amikor a Nagyvárad bajnok lett, így még kezdőnek számítot-tam. Igaz, Dombóváron már a felnőttek között, az NB III.-ban futballoztam, gólkirály is lettem. Figyelemmel kísértem a Tria-non miatt elszakadt országrészek visszacsatolását, az érintett csap-atokat, főleg a bajnokságba leg-jobban beilleszkedő nagyváradi és kolozsvári gárdát. Bizonyos fokig meglepetésnek számított a NAC bajnoki címe, de jó érzés volt, hogy aranyérmesek let-tek. Több ismerősöm is játszott a csapatban, Mészáros Ferenc

például Dorog környékéről származott. Mennyien jártak ezekben az időkben a mérkőzésekre?A futball már annak idején is világszerte kedvelt sport volt, és nálunk is hatalmas népszerűségnek örvendett. A pap a litániát is más időpontra tette, mert vasárnap meccsek voltak. Mindenhol sokan látogattak ki a találkozókra, teltházas mecs-cseket rendeztek. Télen 14 óra-kor kezdődtek az összecsapások – ha nem készült el a leves délre, az emberek inkább otthagyták a vasárnapi ebédet, mert ki kel-lett érni a pályákra. Akkoriban nem volt gyűlölet a lelátókon, a drukkerek nem ellenségek voltak. Ha az egyik csapat nyert, a másik csapat szurkolói grat-uláltak a győztes félnek. A fe-leségek és a gyerekek is eljöttek megnézni a meccseket, igazi családi program volt.Pályafutása alatt játszott va-laha a Nagyvárad ellen?Sajnos nem, de a Kolozsvár ellen igen, a Dombóvári Vasu-tas színeiben. Akkor még csa-tár volt a posztom, 1 : 0 lett a végeredmény. Azt az egy gólt is én rúgtam a BVSC semle-ges pályáján. Annak idején NB III.-as játékos voltam. ’47-ben lettem élvonalbeli futballista, de ekkor sajnos a NAC már nem a magyar bajnokság tagja volt. Ettől függetlenül drukkol-tam nekik, és örültem, amikor a román bajnokságot is meg-nyerték. Megmutatták – egy szintén erős bajnokságban –, hogy a magyar emberek tud-nak futballozni. Mostanság a Kolozsvárnak lehet ugyanígy szurkolni, igaz, a Bajnokok Ligája még kicsit erős nekik.

Milyen játékos volt Nagy-várad leghíresebb futballistá-ja, az Aranycsapat oszlopa, Lóránt Gyula?Lóránt erőteljes játékos volt. A NAC jó klub volt és egy jó csapatban mindenki szeret ját-szani, mert több sikerélmény éri. Ezt lehetett rajta is érezni. Pályafutása elején egyébként nem egyből középhátvéd volt, mint ahogyan én sem védőként, hanem csatárként kezdtem. Nagyváradról került a váloga-totthoz – örömmel fogadtuk a tudása miatt is, és persze az is rengeteget számított, hogy hon-nan jött. Az emberek tisztelték és szerették, amiért Nagyvára-don futballozott, és gondolom, ez nagyon jó érzés lehetett neki. Jó játékos volt, aki – miután megtalálták a posztját – ki tu-dott emelkedni a mezőnyből.Hogyan nézett ki a NAC szer-vezeti felépítése? Segítet-ték a drukkerek a vezetők munkáját?Rövid időt töltött a Nagyvárad a magyar bajnokságban, de megmutatta a tudását, kima-gasló eredményeket ért el. A NAC-nak voltak drukkerei, akik utazásaik során kimentek más csapatok meccseire is, és jelezték a vezetőknek, ha lát-tak egy-egy ügyes, tehetséges futballistát. De akkoriban nem egymással licitáltak a csapatok a futballistákért, hanem főként alulról folyt az építkezés: fiatal, NB II.-es, NB III.-as játéko-sokat szerződtettek. Én is így jártam. Dombóváron kezdtem, majd Pécsre kerültem az NB II.-be, ahonnan az edzőm át-csábított Dorogra, és ott sze-rencsémre a siker kapujába érkeztem.

Buzánszky Jenő (Újdombóvár,1925. május 4.) 49-szeres válo-gatott, az Aranycsapat egyetlen vidéki tagja. Pályafutása során megfordult a Dombóvári Vas-utasban (1938–1946), a Pécsi VSK-ban (1946–1947), a Do-rogi AC-ban (1947–1949), a Dorogi Tárnában (1949–1950), majd újra a Dorogi AC-ban (1957–1960). Dorogon 274 élvonalbeli mérkőzésen szere-pelt (a klub többször cserélt nevet: Dorogi Tárna, Dorogi Bányász, Dorogi AC); az NB II.-ben 56 meccsen lépett pá-lyára. Hivatalos bajnoki mér-kőzéseken 25 gólt rúgott. A leg-jobb eredménye két 5. hely (1950 őszén és 1955-ben), a vidék legjobbja cím birto-kosa két alkalommal (Doro-gi Bányász, 1954 és 1955). Olimpiai bajnok lett 1952-ben Helsinkiben, 1954-ben világ-bajnoki második helyezést ért el az Aranycsapattal, 1986-ban Olimpiai érdeméremmel, 2001-ben Csík Ferenc-díjjal tüntették ki.

Hogyan jellemezné a bajnoki címet nyert Nagyváradi Atlé-tikai Clubot?Barcs Sándort idézném, aki nagyváradi születésű volt, ott is élt, de sajnos már nincs közöttünk. Dr. Demjén László A Nagyváradi AC a magyar nemzeti bajnokságban 1941–44 című könyvéhez írt előszavában így fogalmazott: „Bizony a NAC-sztori megírást igényel, nem szabad engedni, hogy feledésbe merüljön. Hálásak lehetünk Demjén Lászlónak, hogy ugyanígy érzett, és a sport-történelem részére hátrahagyott egy kötetet a NAC-ról.” A csa-patból egyébként Barátkyt és Bodolát szerettem a legjobban.Milyen emlékek fűzik NAC-mérkőzésekhez?Egy emlékezetes összecsapást emelnék ki: mikor 1942-ben a Vasas ellen Angyalföldön, 8000 néző előtt, 1 : 0-ra kaptak ki. A nézők között voltam én is, igaz, akkoriban még nem mint ripor-ter. Gallowich Tibor és Rónay Ferenc személyében két fana-tikus edző csapott össze, előbbi jobb taktikus volt ezen a mecc-sen. Mindkét csapat nagyszerű összeállításban játszott, a NAC

is szenzációs élményt nyújtott, hiába kapott ki.Első nagyváradi rádiós élményére is ilyen pontosan emlékszik?Azon a találkozón a Fradi 5 : 0-ra győzött a NAC ellen, rádión hallgattam a meccset. Elődöm, Pluhár István közvetítette az összecsapást, aki a Magyar Rádió sportközvetítéseinek úttörője és a példaképem is volt egyben. A ’36-os olimpia köz-vetítései közben határoztam el, hogy én is ezt fogom csinálni. Amikor azonban a NAC újra közöttünk szerepelt, megkaptam a behívómat, így több mecs-csükre nem tudtam kimenni.Kik voltak a legjobb nagy-váradiak?Perényi József, aki háromszo-ros magyar és 32-szeres román válogatott volt; Bodola, aki 13-szor nálunk, 48-szor a román nemzeti csapatban szerepelt; Sárvári, akinek 7–11; és Ba-rátky, akinek 8–20 volt ugyan-ez a mutatója. Lóránt Gyula nagyváradi lányt vett feleségül, gyerekéről nem tudok sajnos semmit. Jövőre lesz 30 éve, hogy Gyuszi sajnos eltávozott közülünk. Életerős játékos volt.

Szerző: – Simon –

Védő, edző szerepben

Mikrofonvégen a riporterSzerző: Simon Zoltán

A pályához milyen emlékek fűzik?Megnéztem, meglátogattam. Amikor az MLSZ elnöke vol-tam, szentül hittem, hogy csak Jenei Imre mentheti meg a magyar futballt. Nagyszerű em-ber és edző, mindent tud a szak-máról, de a magyar játékosok nem értették azt a stílust, amit a Steauával megcsinált. Nagy-várad gyönyörű város, Pece-parti Párizsnak is nevezik. Ady szelleme mindenkit meg-kísért, aki ellátogat a Sebes-Körös menti településre. Én 88 évesen már sajnos nem bírom olyan jól a hosszabb autózást, így régen jártam arra, de vala-mikor még évente akár több-ször is mentünk a környékre a Nemzetközi Gyermekmentő szolgálattal.

Szepesi György 1922-ben szüle-tett Angyalföldön. Az ottani grundokon került először kapcso-latba a futballal. Egy sportlap szerint ő volt „az Aranycsapat tizenkettedik játékosa”. Min-den idők legnagyobb sportbe-mondójának tartják; az ő rádiós közvetítését használták fel a legendás londoni 6 : 3-ról készült tévéfilmhez. A magyar-országi televíziózás kezdetén a nézők szokása volt, hogy ha a televízió és a rádió ugyanazt a mérkőzést közvetítette, le-halkították a tévét, és Szepesi rádióközvetítését hallgatták hozzá.

Szepesi György a magyar labdarúgás történetének egyik leg-fontosabb alakja. Legendás rádióriporter, az MLSZ volt el-nöke. Ő az, aki fejből tud mindent arról, ami a magyar foci-ban történt. Jól ismeri és szereti Nagyváradot és környékét, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal az elmúlt időszakban is rengetegszer megfordult a „Pece-parti Párizsban”. Most is-mét tiszteletét teszi a Partiumban, ezúttal mint a gálamérkőzés egyik díszvendége. Budapesten kaptuk mikrofonvégre az im-már 88 esztendős legendát.



A NAC 100. születésnapjára szervezett gálamérkőzéssel kapcsolatos kiadványok megszólalói szinte mind említést tettek Lóránt Gyuláról. Sze-pesi György, Buzánszky Jenőés Novotny Zoltán is elisme-rően beszéltek az Aranycsapat oszlopáról. Lóránt Gyula posztja révén − annak ellenére, hogy balösz-szekötőként kezdett, és a NAC-ban sem védőként számítottakrá − mindegyik csapatának alap-embere volt. Egy futballban járatos megállapítás szerint a jó kapus, a középhátvéd és a középcsatár a három legfon-tosabb poszt. Első élvonalbeli mérkőzését a NAC-ban a Szolnok ellen ját-szotta. A NAC 5 : 2 -re győzött, Lóránt Gyula balösszekötőként szerepelt. 1943. november 21-én lőtte élete első NB I.-es gólját 20 méterről a Gamma váloga-tott kapusának hálójába. 1944. június 4-én már 5 gólt rúgott a BSZKRT csapatának, 9 : 2-re nyertek és bajnokok lettek. Lóránt kőkemény, de roppant sportszerű védő volt, aki a játék minden elemében az átlag fölé emelkedett. Nemcsak csapat-társai, szurkolói, edzői, hanem az ellenfél játékosai is roppant módon tisztelték. 1998-ban Kőszeg posztumusz díszpolgára lett (itt született1923. február 6-án). Játékosként a Honvéddal ’52-ben, ’54-ben és ’55-ben is bajnok lett, miutána NAC bajnokcsapatának is alap-játékosa volt. 1952-ben olimpiai bajnok lett, ’54-ben világbajno-ki ezüstérmes, ’53-ban Európai Kupagyőztes. Pályafutása végeztével sem távolodott el – szerencsére – a labdarúgástól. Volt a Honvéd, a DVSC, az 1. FC Kaiserslautern, a Duisburg, az 1. FC Köln, a Kickers Offenbach, a Freiburg FC, a PAOK Szaloniki, az Ein-tracht Frankfurt, az FC Bayern München és a FC Schalke 04 edzője. A PAOK trénereként 1976-ban bajnoki címet ünnepelhetett. Halála is a görög csapathoz köt-hető: 1981-ben az Olimpiakosz elleni rangadó 76. percében szív-rohamot kapott, miután csapata kihagyott egy nagy helyzetet. Csodálatos pályafutása során a magyar válogatottban 37 alka-lommal léphetett pályára. Mind emberileg, mind szakmailag labdarúgásunk egyik legfon-tosabb, legértékesebb alakja.

Az Aranycsapat oszlopa

Szerző: S. Z.

Bojtor JánosAZ FC Bihor és Petrozsényi Jiul élvonalbeli kapusa. Ő az egyetlen hálóőr a román baj-nokságok történetében, aki él-vonalbeli meccsen két gólt rúgott, és nem is akárkinek, hanem a válogatott akkori ka-pusának, Silviu Lungnak.

Szatmári SándorCenterhalf, 1967-ben debütált az élvonalban a Crişul csa-patával. 1971−79 között a bu-karesti Dinamo játékosa, és 3-szoros román bajnok. 1979-ben egy Frankfurt-Dinamo meccsen disszidált, majd ‘82-ig a VFB Stuttgart játékosa volt. Pályafutását az USA-ban fejezte be a Fort Lauder Dale Strikers csapatnál 1985-ben. 32-szeres román válogatott.

ERDÉLYI ÉS MAGYARORSZÁGI FUTBALLCSILLAGOKKun AttilaKitűnően érezte a kaput, ame-lyet statisztikája is bizonyít. Megfordult a Crişul, az aradi UTA és az FC Bihor csapatában is, mindenhol fontos láncszem volt a gépezetben. 261 élvo-nalbeli meccsen 89 gólt szer-zett, 20-szoros román váloga-tott, négyszer volt eredményes a nemzeti együttesben.

Bölöni LászlóSzinte mindig felvetődik a neve, amikor a magyar váloga-tottnak szövetségi kapitányra van szüksége. Magyarországon és Romániában is ikon azoknak a köreiben, akik a szakmai tudás szerint ítélnek.

Dembrovszki ImreAz 1970-es mexikói vb legjobb román játékosa, ezért szobrot állítottak neki az Azték Stadion előtt. 386 élvonalbeli meccsen 108 gólt szerzett. Román baj-nok 1979-ben a Temesvári Po-litechnikával, kétszeres román kupagyőztes. 1981-től edző a Temesvári Politechnikánál, 1984-ben bajnoki címet nyert a csapata.

Jenei ImreAz egyik legelismertebb edző Romániában. A magyar váloga-tott élére akkor került, amikor Szepesi György volt az MLSZ elnöke. Szepesi azt nyilatkozta róla, azért nem lehetett sikeres Magyarországon, mert annyi-val előrébb járt a labdarúgás tu-dományában, hogy nem értet-ték meg, amit akart.

Kulcsár SándorA diósgyőri szurkolók egyik legnagyobb kedvence, de a Fe-rencvárosnál is szerették a drukkerek. A bukaresti Viktó-riánál kezdett, majd Nagy-váradról Békéscsabára került, ahol berobbant a magyar élvo-nalba.

Szatmári Lajos42-szeres román válogatott hátvéd. A nagyváradi Crişulnál kezdte karrierjét, melyet a Steaua Bukarestnél fejezett be, ahol a mai napig az ifjúsági központ egyik edzője. Köz-tudott, hogy a Steaua mindig is híres volt az utánpótlásáról, ezért is elismerésre méltó a posztja.

Szakács József1950-ben kezdte csatárként pályafutását Szilágysomlyón, később az UTA, a Dinamo és a Brassó játékosa is volt. 1960-ban megnyerte a román kupát a Dinamóval. Lendületes, dina-mikus játékos volt, aki mindig a góllövésre koncentrált.

Ioan Zare A söprögető a Nagyváradi Cri-şulban kezdett, majd a Bihor, a Dinamo Bukarest (kupagyőztes ’86-ban), a Viktória Bukarest, a Siófok és a Pécs voltak pá-lyafutásának állomásai. Mind-két országban elismert futbal-lista.

Lukács JánosA jobb oldali védő posztján érzi otthonosan magát. A nagy-váradi Crişulban 1964 és 1978 között játszott. 159 első osztá-lyú meccsen 6, 178 másod osz-tályú meccsen 18 gólt szerzett. Az 1970-es mexikói vb-n ke-rettag, de betegség miatt végül nem tudott elutazni.

Tomes János67-szeres ifjúsági és utánpót-lás válogatott, a FC Bihor 1978-as bajnokcsapatának tagja. Játékára több nagy klub is felfigyelt, végül a Steaua Bu-karest lett az állomáshelye. Pályafutását edzőként fejezte be a ‘90-es években a DVSC-nél, ahol a mai napig elismerően beszélnek munkásságáról.

Papp LászlóA középpályás 1949–1953 kö-zött a Nagyváradi ICO (a NAC utódja) mezítlábas törpebaj-nokságában szerepelt, majd az UTA csapatában folytatta. 1962-től edző, Telegd és Nagy-várad ismeri a munkásságát.

Popovits PálKőkemény balhátvéd volt, a Nagyváradban, az Aradban és az FC Bihorban is futballozott. Ötszörös román válogatott, 256 élvonalbeli meccsen 18 gólt szerzett, ami az ő posztján igen jó teljesítménynek számít.

Viorel VanceaKorának egyik legprímább irányítója volt. Jiu, Petroşani, Craiova, FC Bihor voltak a román csapatai, Magyaror-szágon a Honvédban bajnok lett, de Békéscsabán, a Vasas-ban és a BVSC-ben is maradan-dót alkotott.

Vígh József25-szörös román válogatott. Szatmárnémetiből származik, innen érte el azt, hogy Romá-nia legnagyobb klubjának, a Steaua Bukarestnek az egyik legnélkülözhetetlenebb alakja legyen. Ez mindent elmond a tudásáról.


Célunk a hatékonyság- stratégiánk a kreativitás

www.ijcommunication.com

IJ. Communication

ERDÉLYI ÉS MAGYARORSZÁGI FUTBALLCSILLAGOKAlbert Flórián

Az egyetlen aranylabdás magyar futballista, róla nevezték el a legnépszerűbb magyar csapat, az FTC stadionját. Játékintel-ligenciájáról mindent elmond, hogy „Császár” a beceneve. Nem véletlenül.

Boda ImreA középcsatár. Soha nem volt elég, hogy csak egy védő őriz-ze. Az MTK legendája volt, majd amikor Görögországba igazolt, gólkirályi címet nyert. Zsigerből érezte a kaput.

Brockhauser István

A KRC Genk kapusaként cso-dát tett, kétszeres bajnok- és kupagyőztes lett. A szurkolók első számú kedvence volt, akár-csak Újpesten és Kispesten. Amagyar válogatott történelmé-nek egyik legjobb kapusa, nem lehetett megállítani.

Fenyvesi Máté1958-ban MNK-t nyert, 1963-ban először bajnok a Ferenc-várossal, amit egy évvel később megismételt. 1965-ben tagja az FTC Vásárvárosok Kupáját nyert csapatának, a döntő egyetlen gólját ő szerezte. 1967-ben és 1968-ban újra magyar bajnok lett. 76 válogatott meccsen 8 gólt szerzett, állatorvos, és politikával is foglalkozik.

Gyimesi LászlóKispesten a legnagyobbak kö-zött emlegetik még napjaink-ban is. Egy olyan legendás klubnál, mint a Honvéd, ez nagy kitüntetés, mert az Arany-csapat is a kispestiekre épült. Még mindig mestere a labda-rúgásnak, hozzáállása továbbra is példaértékű.

Kardos JózsefKőkemény és sportszerű védő. Amelyik csapatnak a tagja volt, abból nem lehetett kihagyni. Ő a Magyar Öregfiúk Válogatott szövetségi kapitánya, a pályán és azon kívül is igazi vezér.

Kiss Sándor1977 és 1986 között összesen 217 bajnoki mérkőzésen 81 gólt szerzett. Kétszeres bajnok, kétszeres kupagyőztes, játékát Pécsen és Újpesten mind a mai napig sokat emlegetik a drukkerek.

Kű LajosA Videotonban kezdett, majd a Ferencváros és a Vasas volt a magyar élvonalbeli csapata. 4 bajnoki ezüst és 2 MNK-győzelmet ünnepelhetett a zöld-fehéreknél. Az FC Bruges játékosaként belga bajnok lett, és BEK 2. helyezéssel is büsz-kélkedhet.

Mészöly KálmánAngyalföldön, Cipruson és Tö-rökországban, ha valaki annyit mond, hogy “Mészöly Kálmán”, egyből örömmel fogadják. Legendás középhátvéd volt, aki nemcsak játékosként és edzőként, de sportvezetőként is a legjobbak között van.

Mónos TamásAkárcsak Sallai, jobb oldali vé-dőként ő is megelőzte a korát. Belgiumban is megbecsülték, de a Vasasban szerették a leg-jobban. Hívei szerint többet futott mindenkinél; olyan lendülettel száguldott, hogy nem lehetett megállítani.

Nagy AntalNégy bajnoki címet és egy kupagyőzelmet ünnepelhetett a Honvéddal. Tagja volt az UEFA-kupában az Ajaxot bú-csúztató csapatnak. A váloga-tottnak is alapembere volt, ott volt a mexikói vb-n.

Sallai SándorDebrecenben ismert jobbhát-véd, majd válogatott labdarúgó lett. Katonaként a Honvédhoz került, majd Kispesten ragadt. Ötszörös bajnok, kétszeres kupa-győztes, játéka jóval megha-ladta a korát.

Telek AndrásAmíg fel nem tűnt a Ferenc-városban, az a hit élt az em-berekben, hogy középhátvéd csak hatalmas termetű, izmos játékos lehet. Telek nem volt magas, nem volt kigyúrva, de mégis posztja legjobbja lett. Ügyes volt, jól olvasta a játékot, előre tudta, mit akarnak a csatárok.

Urbán FlóriánAz Újpest szurkolók egyik leg-nagyobb kedvence, de Zala-egerszegen is tisztelik, mert aZTE egyetlen bajnokcsapa-tának vezéregyénisége volt. Belgiumban is megállta a helyét, a magyar válogatott erőssége volt.

Váczi ZoltánA fenegyerek. Békéscsabán szer-zett országos ismertséget, majd a Vasasba igazolt. Angyalföld legnagyobb istene volt a 90-es években, mindig csereként beállva nyerte meg a mecs-cseket. Ha a Vasas-pályán meg-látják, a mai napig éltetik a drukkerek.

Várhidi Pál16 éven át futballozott Újpes-ten, 1960-ban bajnok lett. Tagja volt az 1954-es vb-n ezüstérmet szerzett magyar válogatott keretének. Az Újpest történelmének talán legjobb edzője. Irányításával 4 bajnoki aranyat nyertek a lila-fehérek, a kerület díszpolgára.

Weimper IstvánÖsszesen 367 magyar bajnoki mérkőzésen szerepelt és 138 gólt szerzett. Volt bajnok, kupagyőztes, A- és olimpiai válogatott. Mindent tudott, amit egy csatárnak tudnia kell. Görögországban is tisztelték, becsülték.

Wukovics LászlóIgazi lesipuskás volt, kitűnően értett a helyzetkihasználáshoz. Azon kevesek közé tartozott, akiket a Fradi- és az Újpest-tábor is kedvencének fogadott. Rettegtek tőle az ellenfelek.

Zámbó SándorA „Tű”. Kilencszeres magyar bajnok, egyszeres MNK-győztes. Az Újpest egyik ikonja, a maga korában a legnagyszerűbb bal-szélső volt. Még mindig hatal-mas tiszteletnek örvend, és nem csak Újpesten.



„Emellett egy újabb gyakor-lópálya kivitelezésébe is hamarosan belevágunk. Azt hiszem, ha mindezekkel készen leszünk, Európa legnagyobb labda-rúgóutánpótlás-centruma jön létre Felcsúton!” – állítja Mészáros Lőrinc, az Akadémiát működtető alapítvány kuratóri-umának elnöke.A Puskás Ferenc LabdarúgóAkadémia az ország mindenpontján együttműködik kisebb és nagyobb nevelő-egyesü-letekkel, amelyek segítségével a legtehetségesebb futballisták mindig az Akadémia szakem-bereinek – Gellei Imre szakmai, és ifjabb Albert Flórián kép-zési igazgatónak – látókörében maradhatnak. Az intézmény a legnagyobb magyar autógyár partnerségével 2008 óta mind-en évben megrendezi a Puskás-Suzuki Kupa U17-es ifjúsági labdarúgó-tornát, amely a korosztály egyik legnagyobb rangú klubfutball eseményévé nőtte ki magát, többek között a Puskás pályafutásához erősen kötődő klubok, a Real Madrid, a Panathinaikosz, a Honvéd és a Puskás Akadémia rendszeres szereplése révén.Az Akadémia szakmai együtt-működési megállapodást kötött az NB I.-ben szereplő Video-ton FC-vel, amelynek révén az intézményből kikerülő legtehetségesebb fiataloknak egyenes útjuk vezet az első osz-tályig, majd onnan a külföldi szerződésig. Több korosztály-

ban közösen, Videoton Puskás Akadémia néven szerepelnek csapataik.Saját iskolaépületei is vannak már a Puskás Akadémiának, amely a szűkös szabadidő miatt egyre inkább igyekszik hely-ben megoldani a növendékek oktatását. Ebben a bicskei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola valamint a premontrei szerzetesrend az Akadémia partnere, utóbbi a zsámbéki szakiskolája és a gödöllői gimnáziuma révén, de sok akadémiai alkalmazás-ban álló pedagógus foglalkozik külön is az intézmény tanu-lóival, magántanulóival.A Puskás Akadémia nemcsak a sport területén végez kiemel-kedő munkát, hanem társadalmi felelősségvállalásban is élen jár Felcsúton és környékén, emel-lett a turizmus fejlesztésében is aktív szerepet vállal. Évek óta támogatja a térség vala-mennyi kiemelkedő kulturális és szabadidős rendezvényét, a felcsúti Endresz György Általános Iskola fejlesztésében is aktív szerepet játszik, vala-mint orszlánrészt vállalt a felcsúti óvoda bővítéséből és felújításából. Bicskei partner-egyesülete, a Bicskei Torna Club sporttelepén nagyméretű műfüves futballpályát épít az Akadémia, amelynek alapítványa két éve vásárolta meg és azóta működteti Alcsút-dobozon az immár háromcsil-lagos Puskás Akadémia Sport

A Partiumi Keresztény Egye-tem labdarúgó csapata 2006 márciusában alakult meg Tő-kés Máté egyetemista és Lu-kács János egykori nagyváradi labdarúgó kezdeményezésére, egy csapat lelkes egyetemista közreműködésével. Egy éven keresztül a csapat heti több al-kalommal tartott edzést Nagy-várad különböző pályáin, majd két edzőtábor után ki-csit felbátorodva sikerült be-jegyezni az Egyetemi Sport-klubot, és immár hivatalosan is benevezni a Bihar Megyei V. osztályú bajnokságba. A csa-pat ezt követő pályafutásáról Tőkés Máté, a Partium FC el-nöke mesélt.

A csapat első éve nagyon ne-héz volt: utolsó helyezettek let-tünk a bajnokságban, szembe kellet néznünk a saját pálya, a támogatók és a megfelelő játékosok hiányával. Ki kellett nőnünk az addig megszokott grundfoci szintből. Az első bajnoki év legnagyobb ered-ménye a Paptamási községgel való egyezség volt, mely-nek következtében a ren-delkezésükre bocsátottak egy legelőt, amelyből mára már egészen szép hazai pályát si-került kialakítani. A második bajnoki év már jobban ment, sikerült a középmezőnyben végezni, majd a 2009/2010-es bajnoki szezonban már a IV. helyig tornászta fel magát a csapat. Lukács János, Gurbai Béla, Jámbor Levente és Kin-cses Attila személyében 5 év alatt 4 edző koptatta a csapat kispadját. Emellett több mint 70 játékos fordult meg a Par-tium FC-ben, nem beszélve azokról a fiatalokról, akik rövidebb-hosszabb ideig részt vettek ugyan a csapat belső életében, de nem jutottak el ad-dig a pontig, hogy leigazoljuk vagy átigazoljuk őket. Fennál-lása során a Partium FC több mint 100 bajnoki és barátsá-gos mérkőzést játszott, me-lyek közül a legjelentősebb és a csapat számára legnagyobb megtiszteltetéssel járó mecs-cseket a Ferencváros U19 csap-ata, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia U19 csapata, illet-ve az NBII.-es Videoton II. FC csa-pata jelentette. Büszkén mond-hatjuk el, hogy nem vallottunk szégyent ezeken a meccseken, és a magas szintkülönbség el-lenére igen szép eredmények születtek. (Fradi U19–Partium FC 0 : 0, PFLA U19–Partium

Jótékonysági Sportbálnak és vendégeinek, védnökeinek tartozunk köszönettel, olyan elhivatott személyiségeknek, mint: Buzánszky Jenő, Gyar-mati Dezső, Balczó And-rás, Grosics Gyula, Feny-vesi Máté, Mészöly Kálmán, Dömötör Zoltán, Kurkó János, Várhidi Pál, Kű La-jos, Dömötör Zoltán, Magyar Zoltán, Rácz Gábor, Kovács Ferenc, Blidár János, Tőkés László, Schmitt Pál, Telek András, dr. Szabó Ferenc, dr. Kőrösi Mária, Takács Tibor, Éhn József, Vertán György, Karcis Barna, Orosz Csaba és még sokan mások.

Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a mi csapatunk is részt vesz egy olyan jeles al-kalom szervezésében, mint a NAC 100 éves centenáriuma. Talán még a saját játékosaink sem fogják fel teljesen, mek-

Magyar Demokrata – másfél évtizede a mi lapunk.

*A Médialognál történő elő� zetésekről csak jelentős késéssel kapunk adatokat, ezért az ottani elő� zetések alapján ajándékot adni nem tudunk.

Tehát:

Ha ön most negyed évre előfi zet, megtakarít 470 forintot.

Ha fél évre előfi zet, megtakarít 940 forintot,

és kap ajándékba egy 2800 Ft értékű könyvet.

Ha egész évre előfi zet, megtakarít 1880 forintot, kap ajándékba egy 2800 Ft értékű könyvet,

valamint egy 3000 Ft értékű ezüst kétpengőst.

Gondolja meg, és döntsön!

10%kedvezmény

a Magyar Demokrataelő� zetésére

Fizessen elő a kiadónál* kedvezménye-

sen a Magyar Demokratára, és még ka-

rácsonyi ajándék-gondjain is segítünk.

Íme az ajánlatunk:

Ha 2010. november 1. és 2011. január 31. között elő-

� zet a Magyar Demokratára, vagy érvényes elő� ze-

tését akár a lejárat után, akár a lejárat előtt meghosz-

szabbítja, ezt tíz százalék kedvezménnyel teheti.

A negyedéves elő� zetés 4680 Ft helyett 4210 Ft lesz;

A féléves elő� zetés 9360 Ft helyett 8420 Ft lesz;

Az éves elő� zetés 18 720 Ft helyett 16 840 Ft lesz.

A csekkre az ezeknek megfelelő összeget írja be!

És ehhez jönnek az ajándékok:

Mindazon régi és új olvasónk, aki fél évre előfi zet

(vagy még le nem járt elő� zetését fél évvel meg-

hosszabbítja), a 10 százalék kedvezmény mellé

december elseje után megkapja az Árpádok kora

című kötetet, amelynek bolti ára 2800 Ft. Ez a mű egy

eddig soha nem reprodukált, eredetileg 1861-ben

megjelent, az Árpádok korát képben és szöveg-

ben elbeszélő gyönyörű díszalbum új kiadása.

Aki egész évre előfi zet (vagy még le nem járt

elő� zetését egy évvel meghosszabbítja), a 10

százalék kedvezmény mellé megkapja az Árpá-

dok kora című kötetet, valamint egy eredeti,

Magyarország véd asszonya köriratú ezüst két-

pengőst, amelynek a forgalmi értéke 3000 Ft.

ajándék könyv

(féléves elő� zetés esetén)

ajándék ezüstpengo”

(éves elő� zetés esetén)

(féléves elő� zetés esetén)

elölnézet hátulnézet

dem

okra

ta@

dem

okra

ta.h

u

ww

w.d

emok

rata

.hu

KONZERVATÍV HETILAP XIV. évf. . szám, 2010. október 20. 495 Ft

Látható kéz

Az állam az erőseket

féken tartja, a gyengéket

fölemeli

Díszszázadok Európában: hajrá, huszárok!

cimlap_mester.indd 1

10/18/10 5:19 PM

KONZERVATÍV HETILAP XIV. évf.

Díszszázadok Európába

dem

okra

ta@

dem

okra

ta.h

u

ww

w.d

emok

rata

.hu


Sosem látott egység MagyarországonKilenctized

NAVRACSICSTIBOR:Nem leszmegszorítás. oldal

cimlap_40.indd 1

10/4/10 8:45 PM

dem

okra

ta@

dem

okra

ta.h

u

ww

w.d

emok

rata

.hu


Sosem látott egység MagyarországonKilenctized

dem

okra

ta@

dem

okra

ta.h

u

ww

w.d

emok

rata

.hu

KONZERVATÍV HETILAP XIV. évf. . szám, 2010. június 16.

495 Ft

A Korona románca

Nagyobb kincs van a birtokunkban, mint amit tudni vélünk

Elkerülheti-e Gyurcsány Ferenc a felelősségre vonást? 2.

cimlap_24.indd 1

2010.06.14. 15:57

Kereskedelmi

forgalomba nem kerül!

demokrata_hirdetes 140x210.indd 1 11/8/10 1:42 PM

Partium FC

FC 3 : 0, Videoton II–Partium FC 9 : 0). Mindemellett a tava-lyi év legnagyobb sikere a gy-erek csapat létrehozása és ba-jnokságba való beíratása volt. Idén már két korosztályban is indultak az ifik.

Idén negyedik éve szerepelünk a bajnokságban. 12 forduló elteltével, 6 győzelemmel, 4

döntetlennel és 1 vereséggel szoros harcban állunk a tabella első helyéért, melyet 5 fordulón át veretlenül a magunkénak tudhattunk.

Természetesen e mögött nagyon sok munka és áldozat áll. Nem szabad elfeledkeznünk azokról az emberekről, akik az elmúlt években mel-lénk álltak és lehetővé tet-ték számunkra, hogy pályánk legyen, edzhessünk, bajnoki mérkőzéseket játszhassunk, edzőtáborokba mehessünk, külföldi és belföldi mecs-cseket játszhassunk. Főleg a

kora sporttörténelmi értéke és jelentősége van annak, hogy egy pályára léphetnek a legendás Albert Flóriánnal, Buzánszky Jenővel, Bölöni Lászlóval, Jenei Imrével, ar-ról nem is beszélve, hogy Szepesi György a Nemzet Tele-víziójában élőben közvetíti a mérkőzést. Én úgy érzem, hogy ezek után minden nap, héten, mérkőzésen úgy kell viselkednünk majd, mint akik méltók arra, hogy továbbvi-gyék azt a zászlót és lángot, melyet az elődeink hordoz-tak a nagyváradi labdarúgás mindennapjaiban.

Hotelt. Ma már – a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal kötött megállapodás értelmében – az Alcsúti Arborétum üzemeltetését is a futballnevelő központ alapítványa végzi. Ehhez szorosan kapcsolódik az a jövőbeni fejlesztés, ame-ly a Felcsút és Vértesacsa közötti vasútvonalat érinti. Az Akadémiát működtető alapítvány vásárolta meg a Bicske–Székesfehérvár vasúti szárnyvonal ezen szakaszát, beleértve az állomásépületeket is, hogy a későbbiekben kisvas-utat működtessen rajta, illetve kerékpárutat építsen a sínekkel párhuzamosan.A felcsúti futballintézet ma már a magyar és a nemzetközi labda-rúgás fontos szakmai központja és szellemi műhelye. Puskás Fe-renc szakmai örökségének ápolá-sa a mindennapokban a fiatalok magas színvonalú iskolai és sport-képzésén túl egy leendő könyvtár, múzeum és tudományos intézet alapjainak lerakásával is történik. Az archívum építéséhez segít-séget nyújt az Akadémia saját kábeltelevízió-csatornája, amely tíz településen sugározza több-nyire futballtémájú műsorait és mérkőzés-közvetítéseit.A felcsúti futballközpontot egy csapásra világszerte is-mertté tette, hogy 2009. október 20-án Joseph S. Blat-ter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnöke itt jelentette be a FIFA Puskás-díj létre-hozását (minden évben „Az év gólját” szerző labdarúgót tün-teti ki ezzel a világszövetség), és Orbán Viktor meghívására Felcsúton írta alá az erről szóló megállapodást Puskás Ferenc özvegyével.

Folytatás a 2. oldalról

A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia rövid története



A NAC centenáriumi gála-mérkőzésén az egyik kom-mentátor ifj. Knézy Jenő lesz, akinek legendás édesapja Nagyváradon született. Erről is beszélgettünk az Eurosport és a Duna TV riporterével.

Mesélnél arról, hogyan lett belőled sportriporter?Lassan 15 éve kommentá-torkodom, 1996-ban az atlan-tai olimpia ideje alatt kezdtem az Eurosportnál. Nagyon nem akartam ezt az egészet. Túl vol-tam egy súlyos sérülésen, ad-dig aktív kosárlabdázó voltam. Nem tudtam folytatni a játékot és ekkor mondta az édes-apám, hogy próbáljam meg a kommentátorkodást. Azóta dolgoztam, vagy dolgozom az Eurosportnál, az MTV-nél, a TV3-nál és már négy éve a Duna TV munkatársa is vagyok, aminek nagyon örülök.Előbb szóba hoztad édesapá-dat, aki éppen nagyváradi születésű. Neked milyen em-lékeid vannak Nagyváradról?Emlékeim nincsenek, várako-zásaim viszont igen. Még nem voltam ott soha, viszont nagyon várom már, hogy megnézzem apu szülővárosát. Azt tudom,hogy ő sem élt ott sokáig. Negy-vennégy augusztusában szüle-tett, és akkortájt nagyon sűrűn változtak a frontvonalak. Jöttek az oroszok, mindenki menekült,

amerre tudott. Ha lesz rá időm, akkor kinyomozom, Nagyvára-don belül hol, melyik házban laktak. Örülök, hogy végre eljuthatok a városba.Évek óta figyelem a közve-títéseidet különböző sportese-ményekről, és tudom, hogy történelemi témákban otthon vagy. Egy ilyen kezdeménye-zésnek milyen üzenete lehet? Mert ugye van már Európai Unió, schengeni határ, ame-lyeknek köszönhetően nyu-godtan lehet utazni is.Mindenféle pátosz nélkül mond-hatom, hogy volt egy ország, amely a XX. században több részre szakadt, nagyon sokan és sokat bántották, és rengeteg magyar a határokon kívül rekedt önhibáján kívül. Ráadá-sul ezekről a történésekről sokáig nem lehetett beszélni, megemlékezni, el kellett hall-gatni. Örülök, hogy most van lehetőség arra, hogy végre be-széljünk róla, és hogy lehet találkozni a határon túli magya-rokkal. Erre is tökéletes alka-lom a NAC centenáriumának a megünneplése. Bízom benne, hogy a Nagyváradon élő magya-rok közül sokan ott lesznek majd.A magyar labdarúgásban hol kell, hogy legyen a helye az első vidéki bajnokcsapatnak?Mindenképpen fontos helyen, hiszen egy nagyon jó csapat-

Novotny Zoltán a hazai sportújságírás meghatározóalakja, 1966 óta sportripor-ter. A gálamérkőzés egyik kommentátoraként Nagyvá-radról, a NAC-ról és a sport közösségteremtő erejéről kér-deztük.

Milyen emlékek fűzik Nagy-váradhoz vagy a NAC-hoz?Voltam Nagyváradon negyven-egy évvel ezelőtt. Nagyon tet-szett, amit láttam, de más kap-csolatok is fűznek a városhoz. Az első az az, hogy már ifjú ko-romban szerettem a labdarúgást és tudtam, hogy a Nagyvárad az első, nem budapesti baj-nokcsapat. Bodola Gyulát én is láttam játszani, Lóránt Gyu-la pedig, aki az Aranycsapat középhátvédje lett, jobbszélső volt még a NAC-ban. Arra is felfigyeltem, hogy ’40 és ’44 között a magyar válogatott összesen 13 mérkőzést játszott, és ezeken 7 nagyváradi játékos jutott szóhoz. Van, aki egyszer, de az előbb említett Bodola ti-zenkétszer. Mivel bölcsészkart végeztem, érthetően a történelem és az irodalom után érdeklődtem. Egyik egyetemi dolgozatom témája a tizenharmadik századi isteni ítéletekkel foglalkozó Váradi Regestrum volt. Min-denki ismerheti Janus Panno-nius versét, a Búcsú Váradtól címűt, vagy a királysírokat, a hőforrásokat. Tudom, hogy Várad a XIX. és a XX. század pezsgő, polgárosodó magyar városa volt: Adyval, Juhász Gyulával, Nagy Endrével és

a többiekkel, a Holnap című antológiával, a színházzal, a Fekete Sas Palotával.Mit jelentett az, hogy a NAC volt az első, nem budapesti bajnokcsapat?Nagyvárad a bajnokká válását megelőző évben második, egy esztendővel azelőtt pedig ötödik volt. Pillanatok alatt került be az élmezőnybe, de jött a világháború, ami lehetetlenné tette, hogy a sikert értékeljük, beszéljünk róla. Ezután a NAC román bajnokságot is nyert, majd a román válogatottban rengeteg magyar játékos is játszott. Az utolsó nagy név Bölöni László volt, aki maros-vásárhelyi.Hogyan kapta a gálamérkő-zésre szóló felkérést?Hetekkel ezelőtt érkezett a megkeresés. Egy pillanatig sem gondolkoztam, hogy me-gyek-e. Az egyetlen akadály az volt, hogy szabadnapos vagyok-e vagy nem, de seg-ítettek a kollégáim is, így nem kell 13-án dolgoznom a Mag-yar Rádióban. A mérkőzés közvetítése lesz a feladatom a helyszínen ifj. Knézy Jenővel együtt.Milyen segítséget nyújthat a hétköznapokban egy ilyen esemény?Arra kell ráébresszen, hogy gyakorlatilag egy közösség vagyunk. A múlt példájának kell hatnia a jelenre és a jövőre. Értékesnek, fontosnak ezt tar-tom. Két külön ország lakói találhatnak egymásra. Fiatalok is játszanak majd. Nekik mit jelenthet az, hogy

A Nagyváradi AC megnyerte a bajnokságot, s ehhez, mint az alább kiderül, csupán 15 játékosra volt szükség. Sőt,tulajdonképpen csak 13 olyanjátékos van a NAC-ban, aki az ősszel, vagy a tavasszal rendszeresen részt vett a mér-kőzéseken. Ferenci és Csapó csak itt-ott segített ki.

Öt olyan játékost találunk a Nagyváradban, aki minden mérkőzésen játszott: Vécsey, Mészáros, Sárvári, Bodola és Tóth III.

Csak egyszer-egyszer hiányzott: Ónody és Deményi.

Érdekes egy kicsit áttanulmá-nyozni az alábbi táblázatot, amely szemléltetően tünteti fel, hogy ki mikor, melyik mérkőzésen szerepelt a NAC csapatában, mi volt azon a mérkőzésen az eredmény s ki mikor maradt ki a csapatból.

Ez a táblázat világosan meg-mutatja, hogy mennyire össze-szokott együttes a NAC. Amíg más csapatok 23, sőt 30 játékost vonultattak fel, addig a Vára-diak mindössze 13 játékos-sal küzdötték végig az idényt.

Szeretem a kuriózumokatSzerző: Simon Zoltán

A múlt hat a jövőreSzerző: – Simon –

Novotny Zoltán a hazai sport-újságírás meghatározó alakja. 1940. május 19-én született Bu-dapesten. Diplomáját az ELTE BTK történelem–magyar sza-kán szerezte 1963-ban, s akár taníthatott is volna, lehetett volna belőle középiskolai tanár, kutató, később sportvezető is akár, ám egyik sem vált belőle. Bemondóként kezdte, s folytat-ta három éven át pályafutását a Magyar Rádióban − 1966 óta pedig sportriporter. 1982-től 1996-ig vezette az MR spor-tosztályát, 1996 és 2002 között a Petőfi adó főszerkesztője volt. Huszonhét esztendeig külső-zött az MTV-ben − a Híradótól kezdve az Ablakon át a külön-böző gyerekműsorokig −, s ne-véhez nem kevesebb, mint 11 nyári olimpia, 4 labda-rúgó-világbajnokság, s meg-annyi kiemelkedő hazai és nemzetközi sportesemény köz-vetítése fűződik. De pálya-futásába „belefért” az is, hogy 17 éven keresztül vez-esse a Magyar Sportújságírók Szövetségét és tagja legyen a MOB-nak. 2004 óta elnöke a Protestáns Újságírók Szövet-ségének, s tagja a Magyar-országi Evangélikus Egyház médiabizottságának. Emellett tevékeny szerepet vállal az egyházi életben is: ő a Deák téri gyülekezet presbitere. Je-len pillanatban is a Magyar Rádió aktív munkatársa.

ról beszélünk. Amikor bajnok lett a NAC, a Ferencváros volt a második, és a Kolozs-vár a harmadik. Üzenetértéke volt, hogy vidéki csapat nyert. Mindig is szerettem a kurió-zumokat, például azt, amikor a Győr Rába ETO néven Verebes Józseffel bajnok lett, vagy azt, amikor a Körmend kosárcsa-pata végzett első helyen.Milyen feladatod lesz? Ez azért fontos, mert a magyar rádiózás két leglegendásabb alakja, Szepesi György és Novotny Zoltán is ott lesznek a mérkőzésen.Ennek különösen örülök. Novotny Zolival már többször dolgoztam együtt, Gyuri bácsi pedig sokszor tisztelt meg az-zal, hogy nyilatkozott nekem. Jóban vagyunk, többször volt benn nálam a műsoromban. Biztos, hogy nagyon jó lesz velük együtt dolgozni, vala-mint az is, hogy senkinek nem szabad komoly, szakszerű köz-vetítést várnia. A hangulatnak megfelelően − mivel hárman leszünk a klasszikus riporterál-lásban − ez egy beszélgetős, sztorizgatós, nosztalgiázós köz-vetítés lesz – kicsit más, mint amilyet megszokhattak a szur-kolók a mostani televíziós sportműsorokban.A Duna Televízióról köztudott,hogy a határon túli magya-rok sorsa a szívügye. Mit je-lent a csatornának egy ilyen esemény médiatámogatása?Ha kronológiai sorrendben hala-dunk, akkor nyugodtan mond-hatom: a szervezők először engem kerestek meg, és akkor még nem is volt szó a Duna TV-ről. Amint letettem a tele-font, elkezdtem azon gon-dolkodni, hogy a Duna TV-nek kevés jobban fekvő dolog van, mint a Nagyvárad cen-tenáriumáról való tudósítás. Egyből felhívtam Riskó Géza főszerkesztőt, hogy kaptam ezt a felkérést, és nekünk ezzel az eseménnyel valamit kellene kezdenünk. Abszolút nyitott fülekre talált az ötlet, egyből felkerült az elnökségi szintre a lehetőség.

Európa-hírű játékosokkal sze-repelhetnek együtt?Egy játékosnak mindig kell példakép, akár bevallja, akár nem. Mindenki szeretne lenni valaki, mindenki utánoz vala-kit, vagy a helyére szeretne lépni, úgyhogy ilyen szempont-ból példaképek lépnek Nagy-váradon pályára. Sajnos nagy a korkülönbség a két korosz-tály között, egy-egy generáció kimaradt. Alig hiszem, hogy a fiatalok láttak valakit pályán azok közül, akik az öregfiúk-csapatban szerepelnek, de biz-tos, hogy hat rájuk, meg kell, hogy érintse őket a múlt.

Csak 15 játékos kellett a bajnokság megnyeréséhezKik szerepeltek az új bajnokcsapatban az elmúlt idény alatt?

Forrás: Nemzeti Sport, 1944. június 6.


Természetes precizitásAz Aba Jungström® vállalat 2010 óta működik Magyarországon. Nyílászáróink egyesítik magukban az egyedülálló skandináv famegmunkálási ismereteket a legmodernebb és legkorszerűbb technológiákkal. Az Aba Jungström nyílászáró esztétikus, könnyen kezelhető, a mai biztonsági feltételeknek maximálisan megfelel. A nyílászáró különböző típusai formailag harmonizálnak egymással, de természetesen egyedi elképzeléseket is megvalósítunk.

5920 Csorvás, Rákóczi út 55-57.tel: +36 20 405 82 28

KiválóMINŐSÉG!Kedvező ÁR!

Mezőtelegd egyetlen telepes rádiójának sistergő hangja egyre hangosabban terjedt a nagy eseményre összesereglett férfinép között. Az alig nyolc éves fiú ikertestvérével, Boxival és a Velkó Józsikával a székek lábainál guggolva figyelte a recsegő hangot. Tudta, hogy valahol messze most olyan csata zajlik, mint még soha. Gyermeklelkű magyar-ságának képzelete ezt úgy látta, mintha most egyszerre vívnánk a tatár, török és labanc harcunkat, és itt veszíteni nem lehet! De a riporter egyszercsak sírásra emlékeztető hangon közvetí-tette a nyolcvannegyedik perc tragikus eseményét – a gólt. Ezzel szertefoszlott a mag-yarság álma, és Magyarország nem lett futballvilágbajnok. Ebben a képzeletbeli halálban azonban a fiúban egy új álom született: Focista leszek!

Ady egy könyvtárból elcsentverseskötet formájában szegő-dött mellé. Ekkor már, 18 évesen, a Nagyvárad focistája volt. Megszerette a várost, Ady Párizsát. Nehéz volt ugyan élni, talpon, a pályán maradni, de a szegény, cifra Szilágyság-ban született költőfejedelem is barátnak vette a fiút, aki megtanult egy-egy verset is a könyvből, és még azt sem bánta, hogy játékostársai rend-re viccet űznek a költői barát-ságából. Ady hálából súgott neki: S kínoztatván is akarni…

Varadinum – Várad váraA nagyváradi vár históriája el-választhatatlan a magyar törté-nelem meghatározó alakjaitól, úgy mint Szent Lászlótól, Má-tyás királytól, Vitéz Jánostól, vagy Báthori István és FráterGyörgy személyétől. Falai kö-zött vendégeskedett tatár is, tö-rök is, legutóbb pedig a román Securitate, hogy csak a legelve-temültebbeket említsük. A jövő remélhetően békésebb évszá-zadokat tartogat az erődnek, amely méltán pályázhatna a Világörökség címre. Hogy ezt az elismerést megkaphassa, ah-hoz persze illő lenne újjászület-nie: a helyreállítási munkála-tok első, 2010 és 2015 között zajló szakaszában a középkori erődítmény nyolc épületszárnya újul meg a tervek szerint.

Szigligeti SzínházThália nagyváradi temploma is újjászületése pillanatait éli, akárcsak a vár. Az 1900-ban befejezett, jelenleg külső és belső felújítás alatt álló Szigli-geti Színházat ugyanaz a bécsi tervezőpáros (Fellner és Hellmer) álmodta meg, akik a Vígszínházat adták Budapest-nek, a Katona József Színházat Kecskemétnek, vagy az egyko-ri magyar Nemzeti Színházat Kolozsvárnak.

Fekete Sas PalotaAz első magyar nyelvű szín-házi előadást a Fekete Sas fogadóban, a mai Fekete Sas Palota helyén tartották 1798-ban Nagyváradon. A váradi magyar színjátszás kezdeteinek emlékét újból emléktábla őrzi a Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte impozáns szecessziós palota falán, amely jelenleg szállodának és művészmozinak is helyet biztosít.

A nagyváradi bazilika, a ró-mai katolikus Püspöki Palota és a Kanonok sorA váradi székesegyházat Er-dély legnagyobb és legszebb barokk templomaként tartják számon. II. János Pál pápától Basilica Minor rangot kapott, falai között őrzik Szent Lász-ló királyunk ereklyetartó her-máját. Itt avatták boldoggá Bogdánffy Szilárd nagyvára-di vértanú püspököt október 30-án.A bazilikával szemben, az egy-ház által csak nemrég vissza-szerzett gyönyörű Püspöki Palo-

Szerző: Balázs D. Attila

Nagyvárad nevezetességei

Szerző: Octogon

TrendMediawww.trendmedia.hu

Állandó mozgásban vagyunk...

Rendezvény Sport Autó

Ady karórája

ta és a híres Kanonok-sor között található Szent László egész alakos bronzszobra. Egykor a város főterén állt, helyén ma Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) szobra díszeleg.

Partiumi Keresztény EgyetemA Királyhágómelléki Reformá-tus Egyházkerület által alapí-tott Sulyok István Református Főiskolából nőtte ki magát a Partiumi Keresztény Egyetem. Az immár 20 éves múltra visszatekintő intézmény hosz-szas huzavona után 2008-bankapott román állami akkredi-tációt. Fél évszázados meg-szakítás után így létrejött az erdélyi magyarság első állami-lag elismert, önálló magyar felsőoktatási intézménye.

További csemegéket a Nagyvarad.lap.hu internetes gyűjtőportálon találhat az Olvasó.

Ez a sor sokszor segítette. Főleg a pályán, ahol nem történhetett meg, hogy akár csak egyszer ne szerepeljen a kezdőcsapatban. Férfiként Adytól megtudta, hogy hol van Dévény, meg-ismerte, milyen a Héjanász az avaron, és a nemzetek súr-lódásában mit jelent:

„Az én magyarságomMindennél keserűbb,Mindennél igazabb”

Így jártak már sok éven át, közösen, egyre szorosabb kötődésben a könnyű meccsről nagy futballcsatákba, albérleti szoba magányából léha éjsza-kákba, könnyű csókokból a nedvesen is izzó szerelembe vagy az én édes semmiségem… magányába.

Az órát a csapat egyik külföldi útján vette egy ócskás bazár-ban, és csak reménykedett, hogy valami jóféle svájci da-rab, amit majd otthon jól el le-het adni. Társai ebből is viccet csináltak.- Gamudi – mert ez volt a csa-patban a beceneve −, miért nem valami jobb cuccot vettél, vagy talán Ady óráját találtad meg?Ügyesen csempészte át a határon, akkor a csapatnak ebben már nagy rutinja volt. Hazaérve már nem is akarta eladni, de a min-dennapi viselete is elmaradt. Így az óra egy fiók mélyén kezdte élni az embert körülvevő tárgyak mindennapi életet.

Jóval túl járt már a hatvanon, amikor az óra véletlenül a keze ügyébe került. Felhúzta, de az csak nem akarta a hivatását elkezdeni. Elromlott volna? De hisz nem is használta. Napokkal később elvitte egy óráshoz. A mester kíváncsian vette szemügy-re a külsejében is ritkaságnak számító öreg szerkezetet. Fel-tette jellegzetes órás látcsövét, amitől úgy nézett ki, mint egyfélszemű tarisznyarák. Óvato-san kinyitotta, nézte, szinte gyö-nyörködött benne, majd anélkül,hogy szakmai bűvöltségéből felébredt volna, határozottanígy szolt a valamikori focistá-hoz, akit már a bejárati ajtóban felismert:-Lukács úr! Ennek semmi baja. Talán egy kicsit ki kell tiszto-gatni. Ez egy Rolls Royce, és

mint tudjuk, az soha sem rom-lik el!Az órás jót nevetett a saját vic-ces hasonlatán, majd így, hogy szakmailag kielégült, felnézett, és most már futballtudósi mi-voltában megjegyezte:– Aztán milyen jó meccsek voltak, amíg maguk játszottak! Ma is emlékszem a bukarestiSteaua elleni győzelemre. Azok a nevek! Albu a kapuban, Popo-vics, Nagy Jenő, Balogh, Gergely, Naom, a Pitu – mert, hogy így becézték –, a Szűcs meg a két Kún, a Jóska meg az Attila, a Florescu, a Nagy Sanyi, az Arnóczky, Robert Cosmoc, az edző, és hát középhátvédként természetesen maga, Lukács úr! Hetvenhétben, a Szatmár ellen, ha az a fejes gólja nincs, soha sem jutunk fel az első osztályba!

– No meg maguk előtt voltak az igazán nagyok! Bodola, Lóránt...! Ahogy azok játszot-tak… Az volt igazán a nagy idők focija! Tudja, azért én bí-zom benne, hogy lesz még jó foci Váradon.Az órás nagyot sóhajtott, majd egy divatos Swatch óra elem-cseréjébe kezdett. Az öregedő focista némán, tétován lépett az utcára. Az órás által felborzolt emlékei közé rendcsinálókéntmost is barátjának, Adynak a jako-binusok emlékére írott sorai ju-tottak eszébe:

„Ma se hitünk, se kenyerünk.Holnap már minden a mienk lesz,Hogy ha akarunk, ha merünk.”

Várad nem csak Ady miatt legendás hely: Árpád-házi királyok választották nyughelyül, Sza-polyai idejében az ország fővárosa, majd Erdély legfontosabb végvára lett. Károly József pre-montrei kanonok itt készítette el az első drótnélküli távírót Marconival egy időben. Legenda, vagy sem, de lehet, hogy a rádiót is Várad adta a világnak.

A nagyváradi „Sport-pavilon” 1898-ban



HASZNOS INFORMÁCIÓK■ Erdélyben az órákat állítsák egy órával előrébb (példa: ha Magyarországon déli 12 óra van, Erdélyben 13 óra).

■ Romániában az úthálózat használatáért fizet-ni kell, e célból – a magyar autópálya- matricás rendszerhez hasonlóan – matricát (vigneta) kell vásárolni az első MOL benzinkútnál.

■ A határátkelőhelyen nem érdemes túl sok pénzt váltani, mert itt az árfolyam általában rosz-szabb, mint Nagyváradon. A városban találhatóbankautomaták elfogadják a legelterjedtebb bank-kártyákat (MasterCard, Visa-, stb.), adott eset-ben így is lejhez juthatunk.

NAGYVÁRAD Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Car-men Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)1390. május 20-án a királyi pár: Mária és Zsigmond jelenlétében állították fel Szent László király aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. A szobrot a Kolozsvári-testvérek készítették Czudar János váradi püspök meg-rendelésére. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthori Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa.

Főszerkesztő: Kató Lenke Szerzők: Balázs D. Attila, Fábián István, Kató Lenke, Octogon, Opre Csaba, Papp László, Simon Zoltán Laptervezés és grafika: I.J. Communication (ijcommunication.com) Layout: Szőke István Tördelő: Traviczky Orsolya Korrektor: Kis Nikolett Felelős kiadó: Tőkés Máté

IMPRESSZUM

Gozös Menetrend

Odaút VisszaútÁllomás

Bp. Nyugati pu.Kőbánya-Kispest

VecsésÜllő

MonorPilis

AlbertirsaCeglédbercel-Cs.

CeglédAbony

SzolnokSzajol

Törökszt.miklósFegyvernek-Ö.

KisújszállásKarcag

PüspökladányBáránd

SápBerettyóújfaluMezőpeterd

BiharkeresztesEpiscopia B.

Oradea

Érk.

7.40

8.35

9.18

10.01

10.35

11.19

11.3813.0813.30

Ind.7.287.447.537.598.068.158.218.278.519.069.199.299.389.48

10.0810.2210.49

11.21

11.5313.23

Érk.

17.0816.38

17.26

18.1018.39

19.45

20.26

21.01

21.3121.45

Ind.17.0017.2317.10

17.43

18.2518.4719.0119.1419.2519.3420.0020.1220.2720.3520.4120.4620.5421.1321.1921.33

ÁllomásOradea

E.piscopia BBiharkeresztes

MezőpeterdBerettyóújfalu

SápBáránd

PüspökladányKarcag

KisújszállásFegyvernek-Ö.

TörökszentmiklósSzajol

SzolnokAbonyCegléd

Ceglédbercel-Cs.Albertirsa

PilisMonorÜllő

VecsésKőbánya-KispestBp. Nyugati pu.

2010. 11.13.

nagy idők focija

Documents