nagyságrendi becslések és oktatásuk a természettudományokban
DESCRIPTION
Természettudomány Tanítása, ELTE, Budapest, 2011. augusztus 24. Nagyságrendi becslések és oktatásuk a természettudományokban. Tim ár Gábor tanszékvezető egyetemi docens ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék. Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Nagyságrendi becslések és oktatásuk a Nagyságrendi becslések és oktatásuk a természettudományokbantermészettudományokban
Timár Gábortanszékvezető egyetemi docens
ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék
Eötvös Loránd TudományegyetemFöldrajz- és Földtudományi Intézet
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
Természettudomány Tanítása, ELTE, Budapest, 2011. augusztus 24.
Miről lesz szó:
1. Mi a nagyságrendi becslés?
2. Hogyan illeszkedik az oktatás, elsősorban a földrajz oktatásának menetébe?
3. Szükséges képességek és megszerezhető képességek
4. Szemléletfejlesztés
Nagyságrendi becslések
Mekkora a tömege?
Egy háznak? Egy hegynek? A Földnek?
Nagyságrendi becslések
Mekkora a tömege?
Egy háznak? Egy hegynek? A Földnek?
pár száz tonna pár milliárd tonna 6*1024 kg
Mit tanít a földrajz?
A Föld jelenségeit, a Földhöz kapcsolódó folyamatokat…
Mit tanít a földrajz?
A Föld jelenségeit, a Földhöz kapcsolódó folyamatokat…
A tantárgy „tanulsága”: máshol másképp élnek/más a környezet, de ugyanaz a bolygó.
Mit tanít a fizika?
Newton törvényeit?
Mit tanít a fizika?
Newton törvényeit?
A tantárgy „tanulsága”: egy bonyolult kérdésre választ adhatunk, ha a problémát egyszerűbb
lépésekre bontjuk.
Mit tanít a fizika?
Newton törvényeit?
A tantárgy „tanulsága”: egy bonyolult kérdésre választ adhatunk, ha a problémát egyszerűbb
lépésekre bontjuk.
És a válasz általában számszerűsíthető is…
Ötvözzük a két „tanulságot”:
Becsüljük meg a Duna vízhozamát Budapestnél!
Ötvözzük a két „tanulságot”:
Becsüljük meg a Duna vízhozamát Budapestnél!
Szélesség: kb. 300 méter
Ötvözzük a két „tanulságot”:
Becsüljük meg a Duna vízhozamát Budapestnél!
Szélesség: kb. 300 méter - Átlagos mélység: kb. 3 méter
Ötvözzük a két „tanulságot”:
Becsüljük meg a Duna vízhozamát Budapestnél!
Szélesség: kb. 300 méter - Átlagos mélység: kb. 4 méter
Maximális sebesség kb. a futó emberé, sebességátlag kb. 2 m/s
Ötvözzük a két „tanulságot”:
Becsüljük meg a Duna vízhozamát Budapestnél!
Szélesség: kb. 300 méter - Átlagos mélység: kb. 3 méter
Maximális sebesség kb. a futó emberé, sebességátlag kb. 2 m/s
300 m * 3 m * 2 m/s = 1800 m3/s
Ötvözzük a két „tanulságot”:
Becsüljük meg a Duna vízhozamát Budapestnél!
Szélesség: kb. 300 méter - Átlagos mélység: kb. 3 méter
Maximális sebesség kb. a futó emberé, sebességátlag kb. 2 m/s
300 m * 3 m * 2 m/s = 1800 m3/s MÉRTÉKEGYSÉG!
Egy másik példa
Becsüljük meg:
Ha üres lenne az óceánok medencéje, mennyi idő alatt töltené fel a folyók vize azt?
Egy másik példa
Becsüljük meg:
Ha üres lenne az óceánok medencéje, mennyi idő alatt töltené fel a folyók vize azt?
Részekre bontjuk: (1) mekkora az óceánok térfogata? (2) mekkora a folyók összes vízhozama?
Egy másik példa
Becsüljük meg:
Ha üres lenne az óceánok medencéje, mennyi idő alatt töltené fel a folyók vize azt?
Részekre bontjuk: (1) mekkora az óceánok térfogata? (2) mekkora a folyók összes vízhozama?
(1) felszín kb. 510M km2, ebből bő kétharmad az óceán, kb. 333M km2, átlagmélység kb. 3 km, össztérfogat kb. 1 milliárd km3.
Egy másik példa
Becsüljük meg:
Ha üres lenne az óceánok medencéje, mennyi idő alatt töltené fel a folyók vize azt?
Részekre bontjuk: (1) mekkora az óceánok térfogata? (2) mekkora a folyók összes vízhozama?
(1) felszín kb. 510M km2, ebből bő kétharmad az óceán, kb. 333M km2, átlagmélység kb. 3 km, össztérfogat kb. 1 milliárd km3.
(2) A legbővizűbb folyó az Amazonas (kb. 100e m3/s)
Egy másik példa
Becsüljük meg:
Ha üres lenne az óceánok medencéje, mennyi idő alatt töltené fel a folyók vize azt?
Részekre bontjuk: (1) mekkora az óceánok térfogata? (2) mekkora a folyók összes vízhozama?
(1) felszín kb. 510M km2, ebből bő kétharmad az óceán, kb. 333M km2, átlagmélység kb. 3 km, össztérfogat kb. 1 milliárd km3.
(2) A legbővizűbb folyó az Amazonas (kb. 100e m3/s) – Ez nagyjából az összes folyó vízhozamának a tizede
Egy másik példa
Becsüljük meg:
Ha üres lenne az óceánok medencéje, mennyi idő alatt töltené fel a folyók vize azt?
Részekre bontjuk: (1) mekkora az óceánok térfogata? (2) mekkora a folyók összes vízhozama?
(1) felszín kb. 510M km2, ebből bő kétharmad az óceán, kb. 333M km2, átlagmélység kb. 3 km, össztérfogat kb. 1 milliárd km3.
(2) A legbővizűbb folyó az Amazonas (kb. 100e m3/s) – Ez nagyjából az összes folyó vízhozamának a tizede. Az összvízhozam így (nagyon durva de nagyságrendileg talán helyes becsléssel) 1 millió m3/s.
Egy másik példa
Becsüljük meg:
Ha üres lenne az óceánok medencéje, mennyi idő alatt töltené fel a folyók vize azt?
Részekre bontjuk: (1) mekkora az óceánok térfogata? (2) mekkora a folyók összes vízhozama?
(1) felszín kb. 510M km2, ebből bő kétharmad az óceán, kb. 333M km2, átlagmélység kb. 3 km, össztérfogat kb. 1 milliárd km3.
(2) A legbővizűbb folyó az Amazonas (kb. 100e m3/s) – Ez nagyjából az összes folyó vízhozamának a tizede. Az összvízhozam így (nagyon durva de nagyságrendileg talán helyes becsléssel) 1 millió m3/s.
1 év = 31.5M s, így ez 31.5MM m3/év = 31.5e km3/év
Egy másik példa
Becsüljük meg:
Ha üres lenne az óceánok medencéje, mennyi idő alatt töltené fel a folyók vize azt?
Részekre bontjuk: (1) mekkora az óceánok térfogata? (2) mekkora a folyók összes vízhozama?
(1) felszín kb. 510M km2, ebből bő kétharmad az óceán, kb. 333M km2, átlagmélység kb. 3 km, össztérfogat kb. 1 milliárd km3.
(2) A legbővizűbb folyó az Amazonas (kb. 100e m3/s) – Ez nagyjából az összes folyó vízhozamának a tizede. Az összvízhozam így (nagyon durva de nagyságrendileg talán helyes becsléssel) 1 millió m3/s.
1 év = 31.5M s, így ez 31.5MM m3/év = 31.5e km3/év 109 km3 / 3.15*104 km3/év = 3.15*104 év = 31,5 ezer év (a helyes válasz 34 ezer év)
Mi volt szükséges a becsléshez?
1. Föld mérete
2. Óceánok felszínaránya
3. Óceánok átlagmélysége
4. A legnagyobb folyó vízhozama
5. A legnagyobb értékű halmazelem jellemző aránya az összesen belül!
6. A nagyságrendekkel (hatványkitevők) számolás
7. A mértékegységek közti átváltás
8. Részproblémákra bontás
Mi volt szükséges a becsléshez?
1. Föld mérete
2. Óceánok felszínaránya
3. Óceánok átlagmélysége
4. A legnagyobb folyó vízhozama
5. A legnagyobb értékű halmazelem jellemző aránya az összesen belül!
6. A nagyságrendekkel (hatványkitevők) számolás
7. A mértékegységek közti átváltás
8. Részproblémákra bontás
és nem kis bátorság (nagy arc)
Szemléletformálás – egy másik példa:a hegyek kiemelkedése
Megtanuljuk és megjegyezzük: ez egy nagyon lassú folyamat, amely nagyon sokáig tart, míg végül létrejönnek a ma látható hegyek.
Szemléletformálás – egy másik példa:a hegyek kiemelkedése
És úgy érezzük, ez egy mérhetetlenül lassú folyamat, amely felfoghatatlan hosszú ideig tart
Szemléletformálás – egy másik példa:a hegyek kiemelkedése
És úgy érezzük, ez egy mérhetetlenül lassú folyamat, amely felfoghatatlan hosszú ideig tart – pedig a sebessége igenis mérhető, és így a kialakulási idő is felfogható!
Szemléletformálás – egy másik példa:a hegyek kiemelkedése
A sebessége igenis mérhető, és így a kialakulási idő is felfogható!
(Hazánk felszínének függőleges mozgási sebessége, milliméter/év egységben)
Szemléletformálás – egy másik példa:a hegyek kiemelkedése
1 kilométer kiemelkedéshez (erózió…) mennyi év kell? 1 kilométer osztva 1 milliméterrel… az 1 millió.
Szemléletformálás – egy másik példa:a hegyek kiemelkedése
1 kilométer kiemelkedéshez (erózió…) mennyi év kell? 1 kilométer osztva 1 milliméterrel… az 1 millió. – Érezhetővé, felfoghatóvá válik a geológiai idő!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!