A kommunikáció önállósodását követő korszakK É S Z Í T E T T E : N É M E T VÖ LG Y I A N E T TE K F, I N F O R M AT I K U S KÖ N Y V TÁ R O S ( B A ) I . É V F O LYA M , TÁVO K TATÁ SO K TATÓ : D R . F O R G Ó S Á N D O RTA N TÁ R G Y : A KO M M U N I K ÁC I Ó E L M É L E T A L A PJ A

A kommunikáció önállósodását követő korszak• Az 1960-as évek válsága és megújulás – információkritika

• A kommunikációs rendszer és a strukturalizmus

• Az 1970-es évek irányzatai (a válságtól az önelemzésig)

• Az 1980-as évek – a média hatásának vizsgálata

• A televízió hatásai

• Az új médiumok, a hálózati globalizáció és a médiakonvergencia

• Az információs társadalom

• A virtuális valóság és a mesterséges intelligencia

• A mesterséges intelligencia

• Jövőkép – a kommunikáció kiteljesedése

Az 1960-as évek válsága és megújulás –információkritika

• 1960 évek kommunikációs elméletek különbözősége

• 1964 az információ fogalma nem egyértelmű

• Norbert Wiener szerint az információ interdiszciplináris

• 60-as évek, UNESCO intézkedése a kutatás válságának leküzdésére

• „olyan kutatásokra van szükség, amelyek a kommunikációs eszközöket és általában a kommunikációs folyamatot szélesebb társadalmi, politikai és gazdasági összefüggésében vizsgálják."

• tömegkommunikációnak való kiszolgáltatottság

• A TV-ben való erősszak megjelenésnek hatása (George Gerbner)

• ”52-ről ”64-re 90%-kal növekedett az agresszivitás a televízióban

http://www.tufts.edu/as/math/wiener.html

Norbert Wiener

A kommunikációs rendszer és a strukturalizmus

• Strukturalista iskolák hatása a kommunikációra

• Három fő társadalmi kommunikációs gondolatrendszer

• Talcott Parsons strukturális funkcionalizmusa

• A kommunikáció kulturális alrendszer

• A kommunikációs folyamat mint áruforgalom, a kommunikációs aktus mint árucsere, a kommunikáció pedig mint áru jelenik meg .

• Claude Lévi-Strauss antropológiai strukturalizmusa

• Három szinten folyik a kommunikáció

• Nők,

• áruk és szolgáltatások,

• Üzenetek.

• Marsal McLuhan technológiai determinizmusa

Talcott Parsons

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Talcott_Parsons_%28photo%29.jpghttp://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Levi-strauss_260.jpg

Claude Lévi-Strauss

Marsal McLuhan technológiai determinizmusa• technológiai újítások az emberi képességek és érzékek kiterjesztését jelenti átformálja a társadalmat

• Kommunikációs eszköz a médium, a tárgyi környezet is.

• emberiség technológiai innovációinak három fő csoportja

• a fonetikus ábécé kitalálása

• könyvnyomtatás megjelenése

• a távíró feltalálása

• H. Laswell szerint a kutatók nagy részét az

• új technikák kidolgozása,

• már ismert technikák tökéletesítése foglalkoztatta . Marsal McLuhan

http://hu.wikipedia.org/wiki/Marshall_McLuhan

Az 1970-es évek irányzatai (a válságtól az önelemzésig)

• Kommunikáció kutatás új irányai

• mikroszint (pszichológiai) makroszint (társadalmi perspektíva)

• Schramm kontextuális és folyamatelvűség

• egész kommunikációs folyamatot vizsgálata, kiindulópont az objektív valóság

• Új kutatási területek megjelenése

• gazdaságtudomány és a kommunikációelmélet közös területén: az információtudomány

• hipertudomány

• Schramm , Gerbner, Gross, Melody, Schiller

Az 1980-as évek – a média hatásának vizsgálata

• média közönségére gyakorolt hatásának vizsgálata jellemezte

• Tömegkommunikáció hatásainak különböző elméletei

• Lövedékelmélet

• Média mindenhatósága, emberek kiszolgáltatottsága

• 1939 Orson Welles rádiójátéka

• Támadás a Marsról hatására kitört hisztéria halálos áldozatok

• Direkt hatás vizsgálata

• Gebner ember akkor ül le a TV elé mikor ideje van, nem amikor jó a műsor van

• Két csoport TV-t néző, illetve néző és telefonáló

• Gyermekeket veszélyezteti a mértéktelen és válogatás nélküli TV nézés

Orson Welles

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orson_Welles

• A korlátozott hatások elméletének

• A befogadó nem teljesen passzív, szelektál

• Szecskő Tamás szerint azt nézi, amihez érdeke fűződik tartalmi tényező is számít

• Nem képes a tömegkommunikáció új véleményeket, attitűdöket, értékeket elfogadtatni vagy gyökeresen megváltoztatni, inkább kiegészíteni, megerősíteni tudja azokat.

• TV nézők zömmel több időt töltenek a négy fal között

• Kétlépcsős kommunikáció terjedésének elmélete

• média által közvetített nézetek véleményformáló személyeken keresztül jutnak el a közönséghez

• Hovland

• Amerikai katonákra a háborús propagandafilmek alig hatottak.

• A filmek ismereteiket bővítették.

• moderált hatások elmélete

• A média csak meghatározott feltételek esetén képes nagy mértékben befolyásolni a befogadót

• napirendmegszabó hatás

• Témafelvetéssel megszabja, hogy miről gondolkodjanak az emberek, de hogy hogyan azt már nem tudja meghatározni.

• A médiában elhangzott vélemény, úgy tűnhet mintha többség véleménye lenne, jobban elfogadott, ezért bátran hangoztathatják.

• Csend spirál alulprezentált vélemény

• Összefolyhat a valóság és a kitaláció

• Hitelesebb a média, ha máshonnan nincs tapasztalat

http://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&docid=w9S4OMXMDJKzsM&tbnid=oF9meK9FrmjGCM:&ved=0CAUQjRw&url=http%3A%2F%2Fwww.demotivalo.net%2Fview%2F73278%2Ftomegkommunikacio&ei=RyqJUfTFKYTXOcOzgfAO&bvm=bv.46226182,d.ZWU&psig=AFQjC

TömegkommunikációHiszek benne, nem hiszek neki.

• A kultivációs modell (média hatásvizsgálati modell)

• Gerbner szerint a műsorok tájékoztatnak, formálják a nagyközönséget, hatással vannak attitűdjeire, ízlésére, választásaira

• Több tv-t nézőknek világképe hasonló a médiában látottakéhoz

• Erős hatások modellje

• 1982 USA Nemzeti Mentálhigiénés Intézet tiszti főorvosa szerint

• A televízióban látott erőszak agresszivitást vált ki a gyermekek és tizenévesek körében

Gerbner

http://50.asc.upenn.edu/drupal/gerbner-lecture-2001-george-gerbnerhttp://communicationtheory.org/gerbners-general-model/

A televízió hatásai

• Sok erőszak látványa érzelmi elfásulás

• Televíziós erőszakról kutatásokat készítettek

• A kísérletek három csoportba oszthatók:

• Filmes erőszak kivált-e valamilyen utánzó magatartást (”63 Bandura)

• A filmben látott erőszak milyen érzelmi reakciókat vált ki a nézőkből

• Okozhat-e agresszivitásnövekedést, szorongást vagy fásultságot

• Frydman és munkatársai kísérletei

• Néző lelki állapotától is függ hatás

• Ranschburg agresszív viselkedésnek nem csak a média az oka

• Katarzis elmélet jelentőségének vizsgálata

• Feshbach és Singer szerint a néző átéli az agressziót a hőssel agresszivitás kiég nem tudták bizonyítanihttp://retronom.hu/index.php?q=node/3168http://www.nyarsmaria.hu/cikkek/agresszivitas-ovodaskorban.html

Az új médiumok, a hálózati globalizáció és a médiakonvergencia

• Hagyományos médiumok mellett digitális médiumok nincs éles határ multimédia

• Internet (összekötött számítógépek segítségével) kommunikációs szolgáltatást nyújt

• Konvergecia informatika, a távközlés és a média összefonódása

• Nézők sok műsorból válogathatnak versenyhelyzet

• Közszolgálati vs. Kereskedelmi TV nézettségért való küzdelem

• Reklámért fizetnek, ahol nagyobb a nézetség ott többet

• A nézők különböző részekre oszthatók nézettség szerint

E. M. Noam a tömegkommunikáció korszakának három stádiuma

• limitált tömegkommunikáció időszakában

• közös élményt adó tömegkommunikációs eszközön van a hangsúly

• nyomtatott média, könyv, újság, a művészetközvetítés (festmény, zene, film)

• A sokcsatornás média

• A globális és a sok országos tv és rádiócsatorna széttöredezett közönség nincs közös médiaélmény

• kiber-média

• Sok kommunikációs eszköz, interaktivitás jellemzi

• 1: 1 élőbeszéd, telefon kapcsolat, levelezés

• 1:n levelezőlisták

• n:1 petíció típusú kommunikációs architektúrák

• Új médiumok interaktívvá teszik a kommunikációt

• Nem volt lehetőség a kétoldalú kommunikációra a tömegkommunikáció esetében

• Kommunikációs kultúra rendkívül megnövelheti a kapcsolatfelvételek kialakulását

• A számítógép közvetítette kommunikációval a két típus között elmosódnak a határok, a hálózaton zajló kommunikációk egy része a személyes kommunikációhoz, más része a tömegkommunikációhoz áll közel.

Az információs társadalom

• XXI. század meghatározó fogalma

• számítógép használataa társadalom átalakul információforradalom kirobban

• kommunikációkutatás három szint szerint

• a társadalom egészének és intézményeinek makroszintjén (szociológiai)

• az egyének közötti kommunikáció mikroszintjén (pszichológiai)

• a technikai vizsgálat szintjén (fizikai).

• Kutatások központjában a befogadó áll

• elektronikus adatcsere

http://www.servira.com/fogalomtar/90.elektronikus_adatcsere_%28edi%29

Az információs társadalom

• Az információforradalom összetevői

• az információs technikák fontossága

• az információhoz való szabad hozzájutás, az információ létrehozása és felhasználása

• szabad, zökkenőmentes kommunikáció az idő és tér korlátjának kikapcsolásával

• az élet különböző területeinek globalizálódása

• Az információ robbanás érintett területei

• tudományos terület (információ mennyisége 2 havonta megkettőződik)

• Gyakrabban használják az információt vásárlás során, az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlásában, az oktatásban és a kultúrában

• információs iparág megjelenése

Az információs társadalom

• információtechnológia, dinamikus fejlődése, melynek okai:

• a hardvereszközök teljesítményének ugrásszerű növekedése

• az eszközök ár- és teljesítményarányának kedvező alakulása

• a kommunikáció sebességének növekedése

• a hálózatok elterjedése, információs autósztráda, Internet

• A mass customization (tömeges testreszabás)

• „Az Internet média, távközlési hálózat, informatikai rendszer, kultúra, gazdaság, mítosz.”

A virtuális valóság és a mesterséges intelligencia

• 1956 Dartmouth-i Főiskola I. Mesterséges Intelligencia Konferencia

• fogalma definiálására sort került (VR – virtual reality – látszólagos valóság)

• Virtuális valóságban, ha belekerül a résztvevő, úgy érzékelheti mintha valóságban lenne.

• Több tudomány is foglalkozik vele (informatika, filozófia és mesterséges intelligenciakutatás, stratégiai kutatások, nyelvészet, pszichológia, médiakutatás )

• Ahány tudomány, annyi megközelítés

http://netidok.postr.hu/virtualis-valosag-az-irodaban

A mesterséges intelligencia

• Mesterséges intelligencia (artifical intelligence - AI)

• Észlelés t próbálja különböző szempontokból számítógéppel utánozni

• Herbert A. Simon , Allen Newell képviseli

• Képes lesz –e a számítógép önálló gondolkodásra?

• Raffai szerint

• elméleti, kutatási eredmények, technikák, módszerek, amely szerint emberi gondolkodás, a problémamegoldási és kommunikációs tevékenységek számítógéppel megvalósíthatóak

• Kiemelendő a beszéd- és arcfelismerő rendszerek megjelenése

A mesterséges intelligencia

• Alkalmazási területei:

• emberi cselekvések felismerése

• háztartási és gépjárműipari alkalmazás

• ipari szakértői rendszerek

• műszaki területeken adatértékelés, rendszerdiagnózis, jelenségek jóslása

• internetbe ágyazott intelligens rendszerek együttműködése

• intelligens keresés, ügynöki hálózat

http://www.bombahirek.hu/tudomany-technika/it-internet/20120119-keszul-a-biologiai-elvu-processzor---mesterseges-intelligencia-valosagos-alapokon

Jövőkép – a kommunikáció kiteljesedése

• Napjainkban is zajlik az információs társadalom alakulása

• számítógépnek az emberi kommunikáció fejlődésére gyakorolt hatás

• Walter J. Ong

• másodlagos szóbeliség

• nyelv csökevényesedése és vele együtt az én meggyengülése

• Gutenberg galaxis felbomlásának víziója

• Ma már minden pillanatban elérhetőek vagyunk, soha nem tudunk ettől a hálótól függetlenednek

Felhasznált irodalom:

• EKF Digitális tananyag: A kommunikációelmélet alapjai BA (TÁMOP 4.1.2)