no slide titleender/eet_ebook/bmevieea306/01-bevez.pdf · 2012. 4. 3. · emberi agy, emberi dns....

50
http://www.eet.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306 Bevezetés http://www.eet.bme.hu/~poppe/miel/hu/01-bevez.ppt

Upload: others

Post on 25-Jan-2021

2 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • http://www.eet.bme.hu

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemElektronikus Eszközök Tanszéke

    MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306

    Bevezetés

    http://www.eet.bme.hu/~poppe/miel/hu/01-bevez.ppt

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 2

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Alapfogalmak

    Megnézzük, hogy mi van e tokok belsejében

    Nézzük meg, mi van a tokon belül

    ► IC-k egy

    felületszerelt

    panelon

    Szilícium chip-ek

    vannak bent

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 3

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Alapfogalmak► Szelet (wafer),

    chip

    (morzsa) vagy dieperfekt szilícium egykristályból keszül

    ► Sok azonos chip

    van egy szeleten

    ► Szeletátmérők: 15-20-25…

    cm,

    4-6-8"

    ► 100…2000 chi/szelet, egyszerre készülnek

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 4

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Si

    egykristály: rúd, szeletek

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 5

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Si egykristály

    rúd készítése

    http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/23/Monokristalines_Silizium_f%C3%BCr_die_Waferherstellung.jpg

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 6

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Si egykristály: rúd, szeletek

    ma: 12"

    8" szelet Intel

    Pentium

    processzorokkal,

    Intel Múzeum

    Megmunkált Si szeletEET,

    V2 III. emelet

    ~2007

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 7

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Si egykristály és szeletgyártás:

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 8

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Alapfogalmak► Megmunkált

    szeletek, darabolás

    előtt

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 9

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Alapfogalmak► Darabolás (dicing)

    Szelet, kész chipekkel

    gyémánt vágóeszköz

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 10

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Alapfogalmak► Egy

    egyszerű

    IC chip fénymikroszkópi

    képe

    A különböző

    vastagságú oxidréteggel

    fedett

    területek

    különböző

    színűnek látszanak

    μA 741

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 11

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Alapfogalmak► 16x16mm2-es

    memória

    chipek

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 12

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Alapfoglamak► Minimális csíkszélesség

    -

    minimal

    feature size

    (MFS) –

    a kialakítható

    legkisebb alakzat mérete

    Elektron-mikroszkópos

    felvétel

    Fémezés csík

    ("drót")

    Adalékolt

    terület

    ("diffúziós csík")

    MFS kezdetekkor: 15-20µm

    MFS ma: ~0.1µm vagy kevesebb

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 13

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Minimal feature size –

    trend (Intel)

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 14

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Alapfogalmak► Minimal feature size

    (MFS)

    2007/2008, Intel:

    IBM

    Nagyon

    sok

    fém vezetékezési réteg, réz használata aluminium helyett

    Intel

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 15

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Alapvető

    gyártási lépések► Rétegleválasztás vagy növesztés:

    új anyagréteg

    jön létre a szilícium szelet teljes felületén► Struktúrálás

    (patterning):

    a kialakított

    anyagrétegben mintázatot alakítunk kifotoreziszt felvitelemintázat ráfényképezése a rezisztre, a reziszt előhívásamintázat átvitele a rezisztről valamilyen marási művelettel (etching)reziszt eltávolítása

    ► Külső

    adalékok mélységi bevitele:

    ion implantáció (korábban diffúzió)

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 16

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Mintázat kialakítása► Az eredeti mintázat egy fotomaszkon

    van

    üveg hordozón króm mintázat

    ► Nagy pontossági igény:

    0.03µm / 30cm!10-7

    ► Látható

    fény: λ=0.3-0.6 µmdeep UV-re van szükség!

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 17

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Fotolitográfia►

    Sárga fényű

    helyiségben –

    a reziszt

    UV-re

    érzékeny, sárgára

    nem

    Monolit IC Labor, Mikroelektronika szakirány

    az EET-n

    EET, V2 306, majd: QB P

    EET, V2 306, majd: QB P

    IC gyár valahol a világban

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 18

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Struktúrálás: fotolitográfia

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 19

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Jellemző

    alakzatok a chip-enFémezés csik

    Kontaktus ablak

    P adalékolt

    régió

    N

    adalékolt

    régió

    Egy technológia: 15..25 maszkProbléma: maszkillesztés

    IC ellenállás

    elektron-mikroszkópi

    képe

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 20

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Alapfogalmak► Layout:

    azon alakzatok összessége, amelyek

    együttese kiadja működő

    IC-t

    LSI áramkör

    terve, képernyőn TTL 7400, fénymikroszkóp

    Circuit CORE Bonding PAD

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 21

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Tokozás –

    ma nagy kihívás

    Bondoló

    automata

    Sok kivezetés

    finom pitch• nagyfrekvenciás tulajdonságok• hőelvezetés a környezetbe

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 22

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Egy IC gyár (silicon foundry vagy fab)

    ► Tiszta szoba (cleanroom)

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 23

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Tiszta szoba (cleanroom)

    A műveletek maximális

    tisztaságot igényelnek

    Speciális ruha –

    mint az űrruhaSpeciális szoba: tiszta szoba; sokkal tisztább, mint egy steril műtő

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 24

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Tiszta szoba (cleanroom)

    Intel Múzeum

    IBM

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 25

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Tiszta szoba (cleanroom)

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 26

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Tiszta szoba (cleanroom)

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 27

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Fotolitográfia►

    Sárga fényű

    helyiségben –

    a reziszt

    UV-re

    érzékeny, sárgára

    nem

    Monolit IC Labor, Mikroelektronika szakirány

    az EET-n

    EET, V2 306

    EET, V2 306

    IC gyár valahol a világban

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 28

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Ionimplanter, diffúziós kályha

    IBMEET, V2 306

    Monolit IC Labor, Mikroelektronika szakirány

    az EET-n

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 29

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Egy parti► A szeleteket

    csoportokban

    kezelik

    (parti vagy

    angolul batch)► 40..100 szelet/parti, 10 000 –

    50 000 chip/parti

    Egy parti beillesztése a diffúziós kályhába

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 30

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Szeletátmérők► Ma kb.

    30cm (8"), vagy

    akár 12"

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 31

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Egy Intel fab

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 32

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Intel fab-ek

    2006-2008► 65nm fab-ek, ~2006 45nm: "Fab32", 2007-

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 33

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Folytatás: 2011.09.13

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 34

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Fejlődési trendek►

    A Moore

    törvény és annak megnyilvánulásai

    Friss roadmap

    adatok

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 35

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Gyökerek1837 Morse, telegraph

    ~1920

    rádió

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 36

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Mikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő

    iparág

    A tranzisztorok forradalma:►

    Tranzisztor –

    Bardeen (Bell Labs),

    1947

    Bipoláris

    tranzisztor –

    Schockley,

    1949►

    Az első

    bipoláris logikai kapu

    Harris,

    1956

    Az első

    monolitikus

    IC –

    Jack Kilby,

    1959►

    Az első

    kereskedelmi IC logikai kapukkal –

    Fairchild, 1960

    TTL –

    1962-től

    az

    1990-es

    évekig►

    ECL –

    1974-től

    az

    1980-as

    évekig

    ECL 3-input GateMotorola 1966Kb. ilyen bonyolultságú

    IC-t készíthet bárki a

    Monolit IC Laborban a

    Mikroelektronika szakirányon

    az EET-n

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 37

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Mikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő

    iparág

    MOSFET-ek

    fejlődése:►

    MOSFET tranzisztor –

    Lilienfeld

    (Kanada, 1925) és

    Heil

    (Anglia, 1935) ►

    CMOS –

    1960-as

    évek, de gyártási gondok miatt megrekedt

    pMOS az

    1960-as

    években►

    nMOS az

    1970-es

    években

    (4004, 8080) –

    sebesség

    miatt

    (1

    CMOS az

    1980-as években

    preferált

    MOSFET technológia a kis fogyasztás előnye miatt

    Manapság pl.:BiCMOS, GaAs, SiGe – nagyfrekvenciás áramkörökhözSOI, réz vezetékezés, kis dielektromos állandójú szigetelők (low-K)

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 38

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Gordon Moore, 1965:

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 39

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Mikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő

    iparág

    Moore

    törvény►

    1965-ben Gordon Moore

    megjósolta, hogy az egy lapkára

    integrálható

    tranzisztorok száma 14..18 havonta megduplázódik (exponenciális növekedés)

    A jóslat továbbra is helytálló. ►

    Az 1 millió

    tranzisztor/lapka határt az iparág a 80-as években

    törte át 2300 tranzisztor, 1 MHz-es órajel frekvencia (Intel 4004) - 197116 millió tranzisztor (Ultra Sparc III)42 millió tranzisztor, 2 GHz-es órajel frekvencia clock (Intel P4) - 2001140 millió tranzisztor, (HP PA-8500)

    More than

    Moore: elemsűrűség erőteljesebb fokozása, pl. 3D kialakítással (pl. RAM-ok, lásd pen

    drive-ok)

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 40

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Mikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő

    iparág

    Intel 4040

    Intel Pentium IV

    2300 tranzisztor

    42 millió tranzisztor

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 41

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Rendszeres előrejelzés: roadmap

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 42

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Legfrissebb tényleges állapot► Céges honlapokról, pl. Intel:

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 43

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Minimal feature size –

    trend (Intel)

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 44

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Processzorok 2002-es toplistája► Föbb

    jellemzők összefoglaló

    táblázata:

    órajel frekvencia, lapka mérete, tranzisztorok számafogyasztás

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 45

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    A Moore

    törvény processzorokra►

    A tranzisztorok száma kb. 2 évente megduplázódik:

    40048008

    80808085 8086

    286386

    486Pentium®

    proc

    P6

    0.001

    0.01

    0.1

    1

    10

    100

    1000

    1970 1980 1990 2000 2010Year

    Tran

    sist

    ors

    (MT)

    2X growth in 1.96 years!

    Forrás: Intel

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 46

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    256

    1 000

    4 000

    16 000

    64 000

    256 000

    4 000 000

    16 000 000

    64 000 000

    1 000 000

    64

    10

    100

    1000

    10000

    100000

    1000000

    10000000

    100000000

    1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2010

    Year

    Kbi

    t cap

    acity

    /chi

    p

    A DRAM kapacitás fejlődése►

    Három évente 4-szeres növekedés:

    1.6-2.4 μm

    1.0-1.2 μm

    0.7-0.8 μm

    0.5-0.6 μm

    0.35-0.4 μm

    0.18-0.25 μm0.13 μm

    0.1 μm

    0.07 μm

    1 A4-es gépelt oldal

    1 átlagos könyv

    2 óra audio

    CD,30 s HDTV

    emberi agy,emberi DNS

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 47

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Lapka méret (die size) növekedése►

    10 év alatt kb. 2-szeres növekedés, 7%-os éves növekedés (megfelel a Moore

    tv-nek)

    40048008

    80808085

    8086286

    386486 Pentium ®

    procP6

    1

    10

    100

    1970 1980 1990 2000 2010Year

    Die

    siz

    e (m

    m)

    Forrás: Intel

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 48

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Órajel frekvencia növekedése►

    2 év alatt kb. 2-szeres növekedés

    Forrás: Intel

    P6Pentium ®

    proc486

    38628680868085

    8080

    800840040.1

    1

    10

    100

    1000

    10000

    1970 1980 1990 2000 2010Year

    Freq

    uenc

    y (M

    hz)

    2X every 2 years

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 49

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Növekvő

    fogyasztás (disszipáció)►

    Folyamatos növekedés figyelhető

    meg a vezető

    processzorok esetében

    P6Pentium ®

    proc

    486386

    2868086

    808580808008

    4004

    0.1

    1

    10

    100

    1971 1974 1978 1985 1992 2000Year

    Pow

    er (W

    atts

    )

    Korlátozó tényezővé

    válik

    Forrás: Intel

  • 2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 50

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem

    Elektronikus Eszközök Tanszéke

    Növekvő

    disszipációsűrűség►

    Fogyasztás erőteljesebben nő, mint a lapkaméret, ezért a teljesítménysűrűség meredeken nő:

    400480088080

    8085

    8086

    286 386 486Pentium®

    procP6

    1

    10

    100

    1000

    10000

    1970 1980 1990 2000 2010Year

    Pow

    er D

    ensi

    ty (W

    /cm

    2)

    Főzőlap

    Atomreaktor

    Rakéta fúvókaForrás: Intel

    Kulcskérdés

    a tokozás, a hűtés

    A disszipáció- sűrűség lesz a korlát

    MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306AlapfogalmakAlapfogalmakSi egykristály: rúd, szeletekSi egykristály rúd készítéseSi egykristály: rúd, szeletek ma: 12"Si egykristály és szeletgyártás:AlapfogalmakAlapfogalmakAlapfogalmakAlapfogalmakAlapfoglamakMinimal feature size – trend (Intel)AlapfogalmakAlapvető gyártási lépésekMintázat kialakításaFotolitográfiaStruktúrálás: fotolitográfiaJellemző alakzatok a chip-enAlapfogalmakTokozás – ma nagy kihívásEgy IC gyár (silicon foundry vagy fab) Tiszta szoba (cleanroom)Tiszta szoba (cleanroom)Tiszta szoba (cleanroom)Tiszta szoba (cleanroom)FotolitográfiaIonimplanter, diffúziós kályhaEgy partiSzeletátmérőkEgy Intel fabIntel fab-ek 2006-2008Folytatás: 2011.09.13Fejlődési trendekGyökerekMikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő iparágMikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő iparágGordon Moore, 1965:Mikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő iparágMikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő iparágRendszeres előrejelzés: roadmapLegfrissebb tényleges állapotMinimal feature size – trend (Intel)Processzorok 2002-es toplistájaA Moore törvény processzorokraA DRAM kapacitás fejlődéseLapka méret (die size) növekedéseÓrajel frekvencia növekedéseNövekvő fogyasztás (disszipáció)Növekvő disszipációsűrűség