no slide titleender/eet_ebook/bmevieea306/01-bevez.pdf · 2012. 4. 3. · emberi agy, emberi dns....
TRANSCRIPT
-
http://www.eet.bme.hu
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemElektronikus Eszközök Tanszéke
MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
Bevezetés
http://www.eet.bme.hu/~poppe/miel/hu/01-bevez.ppt
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 2
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Alapfogalmak
Megnézzük, hogy mi van e tokok belsejében
Nézzük meg, mi van a tokon belül
► IC-k egy
felületszerelt
panelon
Szilícium chip-ek
vannak bent
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 3
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Alapfogalmak► Szelet (wafer),
chip
(morzsa) vagy dieperfekt szilícium egykristályból keszül
► Sok azonos chip
van egy szeleten
► Szeletátmérők: 15-20-25…
cm,
4-6-8"
► 100…2000 chi/szelet, egyszerre készülnek
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 4
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Si
egykristály: rúd, szeletek
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 5
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Si egykristály
rúd készítése
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/23/Monokristalines_Silizium_f%C3%BCr_die_Waferherstellung.jpg
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 6
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Si egykristály: rúd, szeletek
ma: 12"
8" szelet Intel
Pentium
processzorokkal,
Intel Múzeum
Megmunkált Si szeletEET,
V2 III. emelet
~2007
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 7
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Si egykristály és szeletgyártás:
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 8
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Alapfogalmak► Megmunkált
szeletek, darabolás
előtt
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 9
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Alapfogalmak► Darabolás (dicing)
Szelet, kész chipekkel
gyémánt vágóeszköz
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 10
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Alapfogalmak► Egy
egyszerű
IC chip fénymikroszkópi
képe
A különböző
vastagságú oxidréteggel
fedett
területek
különböző
színűnek látszanak
μA 741
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 11
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Alapfogalmak► 16x16mm2-es
memória
chipek
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 12
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Alapfoglamak► Minimális csíkszélesség
-
minimal
feature size
(MFS) –
a kialakítható
legkisebb alakzat mérete
Elektron-mikroszkópos
felvétel
Fémezés csík
("drót")
Adalékolt
terület
("diffúziós csík")
MFS kezdetekkor: 15-20µm
MFS ma: ~0.1µm vagy kevesebb
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 13
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Minimal feature size –
trend (Intel)
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 14
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Alapfogalmak► Minimal feature size
(MFS)
2007/2008, Intel:
IBM
Nagyon
sok
fém vezetékezési réteg, réz használata aluminium helyett
Intel
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 15
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Alapvető
gyártási lépések► Rétegleválasztás vagy növesztés:
új anyagréteg
jön létre a szilícium szelet teljes felületén► Struktúrálás
(patterning):
a kialakított
anyagrétegben mintázatot alakítunk kifotoreziszt felvitelemintázat ráfényképezése a rezisztre, a reziszt előhívásamintázat átvitele a rezisztről valamilyen marási művelettel (etching)reziszt eltávolítása
► Külső
adalékok mélységi bevitele:
ion implantáció (korábban diffúzió)
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 16
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Mintázat kialakítása► Az eredeti mintázat egy fotomaszkon
van
üveg hordozón króm mintázat
► Nagy pontossági igény:
0.03µm / 30cm!10-7
► Látható
fény: λ=0.3-0.6 µmdeep UV-re van szükség!
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 17
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Fotolitográfia►
Sárga fényű
helyiségben –
a reziszt
UV-re
érzékeny, sárgára
nem
Monolit IC Labor, Mikroelektronika szakirány
az EET-n
EET, V2 306, majd: QB P
EET, V2 306, majd: QB P
IC gyár valahol a világban
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 18
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Struktúrálás: fotolitográfia
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 19
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Jellemző
alakzatok a chip-enFémezés csik
Kontaktus ablak
P adalékolt
régió
N
adalékolt
régió
Egy technológia: 15..25 maszkProbléma: maszkillesztés
IC ellenállás
elektron-mikroszkópi
képe
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 20
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Alapfogalmak► Layout:
azon alakzatok összessége, amelyek
együttese kiadja működő
IC-t
LSI áramkör
terve, képernyőn TTL 7400, fénymikroszkóp
Circuit CORE Bonding PAD
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 21
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Tokozás –
ma nagy kihívás
Bondoló
automata
Sok kivezetés
–
finom pitch• nagyfrekvenciás tulajdonságok• hőelvezetés a környezetbe
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 22
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Egy IC gyár (silicon foundry vagy fab)
► Tiszta szoba (cleanroom)
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 23
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Tiszta szoba (cleanroom)
A műveletek maximális
tisztaságot igényelnek
Speciális ruha –
mint az űrruhaSpeciális szoba: tiszta szoba; sokkal tisztább, mint egy steril műtő
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 24
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Tiszta szoba (cleanroom)
Intel Múzeum
IBM
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 25
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Tiszta szoba (cleanroom)
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 26
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Tiszta szoba (cleanroom)
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 27
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Fotolitográfia►
Sárga fényű
helyiségben –
a reziszt
UV-re
érzékeny, sárgára
nem
Monolit IC Labor, Mikroelektronika szakirány
az EET-n
EET, V2 306
EET, V2 306
IC gyár valahol a világban
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 28
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Ionimplanter, diffúziós kályha
IBMEET, V2 306
Monolit IC Labor, Mikroelektronika szakirány
az EET-n
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 29
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Egy parti► A szeleteket
csoportokban
kezelik
(parti vagy
angolul batch)► 40..100 szelet/parti, 10 000 –
50 000 chip/parti
Egy parti beillesztése a diffúziós kályhába
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 30
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Szeletátmérők► Ma kb.
30cm (8"), vagy
akár 12"
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 31
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Egy Intel fab
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 32
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Intel fab-ek
2006-2008► 65nm fab-ek, ~2006 45nm: "Fab32", 2007-
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 33
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Folytatás: 2011.09.13
☺
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 34
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Fejlődési trendek►
A Moore
törvény és annak megnyilvánulásai
►
Friss roadmap
adatok
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 35
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Gyökerek1837 Morse, telegraph
~1920
rádió
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 36
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Mikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő
iparág
A tranzisztorok forradalma:►
Tranzisztor –
Bardeen (Bell Labs),
1947
►
Bipoláris
tranzisztor –
Schockley,
1949►
Az első
bipoláris logikai kapu
–
Harris,
1956
►
Az első
monolitikus
IC –
Jack Kilby,
1959►
Az első
kereskedelmi IC logikai kapukkal –
Fairchild, 1960
►
TTL –
1962-től
az
1990-es
évekig►
ECL –
1974-től
az
1980-as
évekig
ECL 3-input GateMotorola 1966Kb. ilyen bonyolultságú
IC-t készíthet bárki a
Monolit IC Laborban a
Mikroelektronika szakirányon
az EET-n
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 37
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Mikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő
iparág
MOSFET-ek
fejlődése:►
MOSFET tranzisztor –
Lilienfeld
(Kanada, 1925) és
Heil
(Anglia, 1935) ►
CMOS –
1960-as
évek, de gyártási gondok miatt megrekedt
►
pMOS az
1960-as
években►
nMOS az
1970-es
években
(4004, 8080) –
sebesség
miatt
(1
►
CMOS az
1980-as években
–
preferált
MOSFET technológia a kis fogyasztás előnye miatt
►
Manapság pl.:BiCMOS, GaAs, SiGe – nagyfrekvenciás áramkörökhözSOI, réz vezetékezés, kis dielektromos állandójú szigetelők (low-K)
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 38
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Gordon Moore, 1965:
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 39
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Mikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő
iparág
Moore
törvény►
1965-ben Gordon Moore
megjósolta, hogy az egy lapkára
integrálható
tranzisztorok száma 14..18 havonta megduplázódik (exponenciális növekedés)
►
A jóslat továbbra is helytálló. ►
Az 1 millió
tranzisztor/lapka határt az iparág a 80-as években
törte át 2300 tranzisztor, 1 MHz-es órajel frekvencia (Intel 4004) - 197116 millió tranzisztor (Ultra Sparc III)42 millió tranzisztor, 2 GHz-es órajel frekvencia clock (Intel P4) - 2001140 millió tranzisztor, (HP PA-8500)
►
More than
Moore: elemsűrűség erőteljesebb fokozása, pl. 3D kialakítással (pl. RAM-ok, lásd pen
drive-ok)
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 40
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Mikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő
iparág
Intel 4040
Intel Pentium IV
2300 tranzisztor
42 millió tranzisztor
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 41
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Rendszeres előrejelzés: roadmap
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 42
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Legfrissebb tényleges állapot► Céges honlapokról, pl. Intel:
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 43
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Minimal feature size –
trend (Intel)
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 44
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Processzorok 2002-es toplistája► Föbb
jellemzők összefoglaló
táblázata:
órajel frekvencia, lapka mérete, tranzisztorok számafogyasztás
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 45
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
A Moore
törvény processzorokra►
A tranzisztorok száma kb. 2 évente megduplázódik:
40048008
80808085 8086
286386
486Pentium®
proc
P6
0.001
0.01
0.1
1
10
100
1000
1970 1980 1990 2000 2010Year
Tran
sist
ors
(MT)
2X growth in 1.96 years!
Forrás: Intel
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 46
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
256
1 000
4 000
16 000
64 000
256 000
4 000 000
16 000 000
64 000 000
1 000 000
64
10
100
1000
10000
100000
1000000
10000000
100000000
1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2010
Year
Kbi
t cap
acity
/chi
p
A DRAM kapacitás fejlődése►
Három évente 4-szeres növekedés:
1.6-2.4 μm
1.0-1.2 μm
0.7-0.8 μm
0.5-0.6 μm
0.35-0.4 μm
0.18-0.25 μm0.13 μm
0.1 μm
0.07 μm
1 A4-es gépelt oldal
1 átlagos könyv
2 óra audio
CD,30 s HDTV
emberi agy,emberi DNS
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 47
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Lapka méret (die size) növekedése►
10 év alatt kb. 2-szeres növekedés, 7%-os éves növekedés (megfelel a Moore
tv-nek)
40048008
80808085
8086286
386486 Pentium ®
procP6
1
10
100
1970 1980 1990 2000 2010Year
Die
siz
e (m
m)
Forrás: Intel
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 48
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Órajel frekvencia növekedése►
2 év alatt kb. 2-szeres növekedés
Forrás: Intel
P6Pentium ®
proc486
38628680868085
8080
800840040.1
1
10
100
1000
10000
1970 1980 1990 2000 2010Year
Freq
uenc
y (M
hz)
2X every 2 years
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 49
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Növekvő
fogyasztás (disszipáció)►
Folyamatos növekedés figyelhető
meg a vezető
processzorok esetében
P6Pentium ®
proc
486386
2868086
808580808008
4004
0.1
1
10
100
1971 1974 1978 1985 1992 2000Year
Pow
er (W
atts
)
Korlátozó tényezővé
válik
Forrás: Intel
-
2011-09-09 Mikroelektronia - Bevezetés © Poppe András, BME-EET 2010 50
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomanyi Egyetem
Elektronikus Eszközök Tanszéke
Növekvő
disszipációsűrűség►
Fogyasztás erőteljesebben nő, mint a lapkaméret, ezért a teljesítménysűrűség meredeken nő:
400480088080
8085
8086
286 386 486Pentium®
procP6
1
10
100
1000
10000
1970 1980 1990 2000 2010Year
Pow
er D
ensi
ty (W
/cm
2)
Főzőlap
Atomreaktor
Rakéta fúvókaForrás: Intel
Kulcskérdés
a tokozás, a hűtés
A disszipáció- sűrűség lesz a korlát
MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306AlapfogalmakAlapfogalmakSi egykristály: rúd, szeletekSi egykristály rúd készítéseSi egykristály: rúd, szeletek ma: 12"Si egykristály és szeletgyártás:AlapfogalmakAlapfogalmakAlapfogalmakAlapfogalmakAlapfoglamakMinimal feature size – trend (Intel)AlapfogalmakAlapvető gyártási lépésekMintázat kialakításaFotolitográfiaStruktúrálás: fotolitográfiaJellemző alakzatok a chip-enAlapfogalmakTokozás – ma nagy kihívásEgy IC gyár (silicon foundry vagy fab) Tiszta szoba (cleanroom)Tiszta szoba (cleanroom)Tiszta szoba (cleanroom)Tiszta szoba (cleanroom)FotolitográfiaIonimplanter, diffúziós kályhaEgy partiSzeletátmérőkEgy Intel fabIntel fab-ek 2006-2008Folytatás: 2011.09.13Fejlődési trendekGyökerekMikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő iparágMikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő iparágGordon Moore, 1965:Mikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő iparágMikroelektronika: az egyik leggyorsabban fejlődő iparágRendszeres előrejelzés: roadmapLegfrissebb tényleges állapotMinimal feature size – trend (Intel)Processzorok 2002-es toplistájaA Moore törvény processzorokraA DRAM kapacitás fejlődéseLapka méret (die size) növekedéseÓrajel frekvencia növekedéseNövekvő fogyasztás (disszipáció)Növekvő disszipációsűrűség