Önértékelési szabályzat - sulinet · Önértékelési szabályzat zákányszéki Általános...

Önértékelési szabályzat

Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

6787 Zákányszék, József Attila utca 36.

Készítette:

Sas Györgyné Giethné Viktor Edit

intézményvezető int.vez.h.

Módosítva: HARMADIK, JAVÍTOTT KIADÁS Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által 2016. december 9-én jóváhagyott tájékoztató anyag szerint, amely hatályos 2017. január 1. napjától. Elfogadva: 2017.01.27.

1. Az önértékelés alapja

Jogszabályok:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (642011. évi CXC. törvény a nemzeti

köznevelésről (64-65. § és a 86-7. §)

20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a közne-

velési intézmények névhasználatáról (145-156. §)

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben

történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet)

Útmutatók

Országos Tanfelügyelet – kézikönyv az általános iskolák számára

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (második, javított változat)

Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára

2. Önértékelési csoport

Az önértékelésben minden pedagógus részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat egy

értékelési csoport irányítja. A csoport létszáma 3 fő, akik az 1. sz. mellékletben található

szervezeti diagram mentén végzik feladatukat.

Szükségét látjuk egy kibővített csoport létrehozásának a terhelés csökkentése

érdekében. A kibővített csoport tagjai a tantestület sorából kerülnek ki.

A munkacsoport vezetőjét az intézményvezető.

A csoport feladata, hogy közreműködik:

az intézményi elvárás-rendszer meghatározásában;

az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállításában;

az éves terv és az ötéves program elkészítésében;

az aktuálisan érintett kollégák tájékoztatásában;

az értékelésbe bevont kollégák felkészítésében, feladatmegosztásában;

az OH informatikai támogató felületének kezelésében.

3. Az önértékelés folyamata

1. Tantestület tájékoztatása

2. Szabályzat elfogadása, pontosítása

3. Intézményi elvárás-rendszer meghatározása

Intézményi dokumentumok felülvizsgálata – rövid, egyszerű célok és

feladatok,

mérhető teljesítmények és elvárások megfogalmazása

Az értékelendő területek megismerése, testre szabása (pedagógus, vezető és

intézmény szintjén)

4. Szintenként az önértékeléshez szükséges adatgyűjtés

5. Szintenként az önértékelés elvégzése

6. Az összegző értékelések elkészítése

7. Éves önértékelési terv készítése

8. Öt évre szóló önértékelési program készítése

4. Az önértékelés tervezése

Az önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezetők, intézmény.

Mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési

területek és szempontok megegyeznek.

Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a

pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások alapját képező indikátorok alkotják. Az alábbi

táblázatban foglaljuk össze a szintekhez tartozó területeket és a módszereket.

Szintek Pedagógus VezetőVezető Intézmény

Területek

1. Pedagógiai, módszertani felkészültség 1. A tanulás es tanitás strategiai ve- zetése és operatív irányítása 1. Pedagógiai folyamatok

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

2. Személyiség- és közösségfejlesz- tés

3. A tanulás támogatása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Eredmények

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatar-

tási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermek-

kel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, okta-tásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

4. Mások stratégiai vezetése és ope- ratív irányítása

4. Belső kapcsolatok, együttműkö- dés, kommunikáció

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segí- tése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevé-

kenység, osztályfőnöki tevékenységkenység,

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

5. Az intézmény külső kapcsolatai

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiség- fejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

6. A pedagógiai munka feltételei

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, prob-

lémamegoldás

7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a peda-gógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás szakmai fejlődésért

Szintek Pedagógus VezetőVezető Intézmény

Módszerek

1. Dokumentumelemzés 1. Dokumentumelemzés 1. Dokumentumelemzés

Az előző (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó ér-

tékelőlapjai

Az előző vezetői ellenőrzés (tan- felügyelet, szaktanácsadó) és az intézmé-nyi önértékelés adott vezetőre vonatkozó

értékelőlapja

a. Pedagógiai program

b. A tanmenet, tematikus tervek és az éves tervezés egyéb dokumentu-

mai

b.Vezetői pályázat/programVezetői pályázat/program

b. SZMSZ

c. Óraterv c. Pedagógiai program Egymást követő két tanév munkaterve az éves beszámolók (az mk. munkatervekkel és beszámolókkal együtt)

d. Egyéb foglalkozások tervezése (szakköri napló, egyéni fejlesztési terv)

d. Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók d. Továbbképzési program – beiskolázási terv

e. Napló e. SZMSZ e. Házirend

f. Tanulói füzetek 2. Interjúk f. Kompetencia mérés eredménye öt tanév-

re visszamenőlegre visszamenőleg

2. Óra-/foglalkozáslátogatás a. . vezetővel g. Pedagógus önértékelés eredményeinekösszegzése

3. Interjúk b. fenntartóval h Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai

a. pedagógussal c. vezető társakkal i. Megfigyelési szempontok - a pedagógiai

munka infrastruktúrájának megismerése

b. vezetőkkel (int. vezető, int. vez. helyettes, mk. vezető) 3. Kérdőíves j. Elégedettségmérés

4. Kérdőíves felmérések a.önértékelőönértékelő 2. Interjúk

a. önértékelő b. nevelőtestületi a. vezetővel - egyéni

b. szülői c. szülői b. pedagógusok képviselőivel –csoportos

c. munkatársi c. szülők képviselőivel SZMK)

d. tanulói

5. Az önértékelés ütemezése

1. Pedagógusértékelés - kétévenként

Évente a tantestület felének értékelése az alábbi szempontok figyelembe vételével:

minősítésre jelentkezők

gyakornokok;

a keret feltöltése munkaközösségenként arányosan.

Minden év június 30-ig a tantestülettel ismertetni kell az önértékelésben részt vevőket, valamint

azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során.

Minden pedagógus értékelésében 3 fő vesz részt, de egy pedagógus évente maximum 3 fő értékelésébe

vonható be:

A: szakos kolléga (szakhoz közeli, ha nincs szakos) – óralátogatás

B: nem szakos kolléga – dokumentumelemzés, óralátogatás (int.vez)

C: nem szakos kolléga – interjúk, kérdőíves felmérések

Az A és B értékelők legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek.

Az értékelést végzők 04.30-ig készítik el a maguk területén az összegző értékelést.

Az értékelt pedagógus 05.31-ig elkészíti a saját önértékelését és két évre szóló önfejlesztési tervét

Az önértékelési csoport a tanévzáró értekezletig, de legkésőbb 06.30 - ig elkészíti az összegző

értékelést.

Vezetők – a 2. és 4. évben

Intézményvezető értékelése a munkacsoport két tagjának bevonásával.

A: interjúk

B: kérdőívek

Az értékelők 04.30-ig készítik el az összegző értékelést

A vezető 05.31-ig elkészítik a saját önértékelésüket és a két évre szóló önfejlesztési tervet

A vezető összegző értékelését a munkacsoport 06.30-ig készíti el

Az igazgató az elkészült önértékelést, fejlesztési tervet és összegző értékelést legkésőbb a

tanévnyitó értekezletig eljuttatja a fenntartóhoz.

Intézményi – 5 évenként

Az értékelésben a munkacsoport tagjai vesznek részt.

Az intézményi éves önértékelési terv készítésének határideje: minden évben a tanévnyitó

értekezlet.

Az ötéves önértékelési program készítésének határideje: az 5. évet követő tanévnyitó

értekezlet.

Az önértékelési program módosítására a fenntartó, a vezető, a munkacsoport, valamint a

tantestület 20%-ának javaslatára kerülhet sor.

6. Az összegző értékelések

A munkacsoport tagjai készítik el a pedagógusok, vezetők és intézményi önértékelések összegzését.

Az összegző értékelésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az erősségekre és a fejleszthető területekre.

Erősségek azok, amelyek 80% feletti, fejleszthető területek azok, amelyek 50% alatti értékelést kaptak. A

fejleszthető területek közé kell sorolni azokat is, melyek szélsőséges értékeket kaptak (szórásuk nagy).

Az interjúknál az abban résztvevők összegzésképpen fogalmazzák meg az erősségeket és fejleszthető

területeket.

7. A dokumentumok tárolása

Az önértékelés, szaktanácsadás, tanfelügyeleti és szakértői ellenőrzés dokumentumait a személyi

anyag részeként elektronikusan tároljuk

az OH támogató felületén;

a személyi anyagban DVD lemezen.

Az intézményi értékelések dokumentumait iktatjuk és a titkárságon tároljuk.

Az összegző értékelést, az éves önértékelési tervet és az ötéves önértékelési programot

DVD-n a titkárságon;

kivonatát pedig a honlapon megjelenítjük.

8. Nyilvánosság, hozzáférhetőség

Az összegző értékelés egyéni hozzájáruló nyilatkozatok alapján részben vagy egészben

nyilvánosságra hozható (honlapon megjeleníthető).

Az értékelések az önértékelési csoport tagjai, valamint az intézményvezetés és a személyi anyagot

kezelő munkatárs számára hozzáférhető kell legyen.

Biztosítani kell a hozzáférést kérés esetén az alábbi külső személyek számára: szaktanácsadó,

tanfelügyelő, szakértő, munkáltató, fenntartó.

Kérés esetén az intézményvezető tájékoztatást nyújthat az értékelésben részt vevő felek részére az

eredményről (az önfejlesztési tervben foglaltak értékelése érdekében).

Zákányszék, 2015. szeptember 21.

9. Mellékletek

1. sz. – Elvárás-rendszer

2. sz. – Kérdőívek

3. sz. – Interjú kérdések

4. sz. – Az önértékelési munkacsoport struktúrája

1. számú melléklet: Intézményi elvárásrendszer

Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon?

Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik.

A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz.

Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.

Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.

Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják.

Ismeri a munkáját szabályozó belső dokumentumokat, saját területének alapvető fogalmait, módszertanát. Képes elméleti és tapasztalati tudásának átadására, önálló alkalmazására. - Helyesen és tudatosan választja meg az órán alkalmazott módszereket, változatos formában alkalmazza azokat tantárgyaknak megfelelően (bemutatás, szemléltetés, tanári magyarázat, digitális eszközök, nyomtatott eszközök, szemléltető eszközök/projektor, lap top, cd lejátszó, írásvetítő, hívóképek, honlapok, eseményképek/ kísérlet - Tudatosan megválasztott módszereket alkalmaz az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére: /ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei, projektkészítés, kiselőadás, stb./ tantárgyi integráció tükrében - Ellenőrzés, értékelés módszerét következetesen és tudatosan alkalmazza szóban és írásban is Alkalmazza intézményünk sajátos pedagógiai

módszereit: Előadás Magyarázat Elbeszélés A

tanulók kiselőadásai Megbeszélés Vita

Szemléltetés Kooperatív oktatási módszer

(csoportmunka) Szimuláció, szerepjáték és játék

(drámapedagógia) Házi feladat Interaktív

tananyagok alkalmazása a tanítási órákon Pedagógiai módszereit a kulcskompetenciák fejlesztésének tükrében választja meg, használja az új pedagógiai módszereket is: kooperatív technikák, differenciálás

Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?

Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsiállapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákatalkalmaz.

A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak

gyakorlatialkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges

bánásmódotigénylőknek megfelelő, változatos módszereket.

A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételévelválasztja meg az órán alkalmazott módszereket.

Megbízható ismeretekkel rendelkezik a gyermek/tanuló személyiségének fejlesztési lehetőségeiről, differenciálásról. Képes a személyiségfejlesztés komplex szemléletén alapuló közép és hosszú távú fejlesztési tervek kialakítására, a pedagógiai problémák felismerésére, megoldásuk kezelésére. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél, felzárkóztató foglalkozáson, egyéni fejlesztésen, szakkörön minden esetben előtérbe helyezi azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Igazodik a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?

Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket sajátpedagógiai gyakorlatában.

Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus.

Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.

Pedagógiai gyakorlatába tervszerűen és tudatosan építi be az általa végzett mérési eredményeket, eredmények tapasztalatait! Felmérők, diagnosztikus mérések, feleletek eredményinek kiértékelése. Gyakorlások, ismétlések, rendszerező órák, típushibák beépítése a tanulási folyamatba, tanmenetekbe. - Értékeli a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését. - Értékeli tanulók személyiségfejlődését, tanulmányi munkáját, magatartását és viselkedését (szöveges értékelés, érdemjegy, nyomda, matrica, csillag, kis ötös…) Értékelése ösztönző, motiváló.

Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz?

A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja.

Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső

kapcsolódásilehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt).

Rendszeresen és tudatosan készül tanóráira. Az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatoknak megfelelően választja ki a taneszközöket, digitális tananyagot. Szóhasználata, utasítása, feladat maghatározása pontos és egyértelmű.

Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással.

Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók másforrásokból szerzett tudására.

Munkájában következetes példamutató. Ismeri munkáját szabályozó dokumentumokat és használja azokat: NAT, helyi tanterv, ped.-i program ,szervezeti és működési szabályzat, szakmai alapdokumentum, éves munkaterv, iskolai tanév helyi rendje,ÖKO iskolai program, Környezeti Nevelési program,egészségnevelési program, házi rend, tanmenet. Felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.

Az értékelés elvei és eszközei

A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának

eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a

tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló

teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és

minőségét.

Az értékelés kiemelt szempontjai:

– a tanulók önmagukhoz mért fejlődése,

– az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje,

– tárgyi tevékenységben való jártasság.

Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás?

Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi.

Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb.

Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket.

Többféle módszertani megoldásban gondolkodik.

A megválasztott módszertani eszközök alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, figyelembe veszi a helyi lehetőségeket.

A megválasztott módszerek mindegyike segíti a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakítását).

Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás?

Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem

előtt. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására.

Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja, és ha szükséges megváltoztatja.

Az esetleges eltéréseket a tanmenetben jelöli.

A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat?

A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.

A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját, valamint helyi tantervét

Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?

Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Alkalmazza a differenciálás elvét.

Célszerűen használja a nyomtatott és kísérleti eszközöket, valamint a szemléltetőeszközöket.

Alkalmazza az egyéb szervezeti formákat (frontális, csoportos, egyéni tevékenységeket), amelyeket a tanítási órákhoz igazítja.

Tanév elején diagnosztizáló mérés, melynek célja, hogy megismerjük a tanulás kiindulási szintjét-a tanulók előzetes tudását. Ez nyújt képet arról, milyen hiányosságokat kell pótolni az adott tantárgyban.

A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Önértékelési szempontok Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat?

Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.

Tudatosan, tervszerűen készül tanítási óráira. Tanmenetben, tematikus tervben meghatározott irányvonalat követi. Érzékeny a tanulócsoport aktuális fizikai, érzelmi állapotára. Rugalmasan képes kezelni a tanulás folyamatát. Beszélgetéssel, gyakoroltatással, differenciált munkával, játékkal, egyéni fejlesztésekkel, kooperatív technikákkal, tantárgyi integrációval fejleszt, tevékenykedtet.

Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését?

Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket.

☺ alkalmas a kooperatív technikák alkalmazására ☺ aktívan tevékenykedtetik a gyerekeket ☺ sokoldalúan közelítik meg az elsajátítandó tananyagot ☺ közvetlen tapasztalatszerzésen alapulnak, ismereteket nyújt ☺ a csoportokban történő tevékenykedéssel hatékonyan elősegíti az együttműködést Új tanulásszervezési eljárások (differenciálás, kooperatív tanulás, pedagógiai projekt, tantárgy-tömbösítés, témahét…) alkalmazása

Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma- megoldási és együttműködési képességét?

Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra.

Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására.

A tanulás számos összetevője tanítható. Felkelti az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Segíti a tanulókat az önálló tanulás tervezésében. Támogatja a gyerekeket saját élményeik és tapasztalataik alapján szerzett tanulásban. Tanulócsoportokat, tanulópárokat, szakköröket, közös beszélgetéseket szervez a tanulási folyamat megkönnyítése céljából. Tanulási stratégiákat mutat be: *Vizuális típusúak a lényeg színes ceruzákkal való kiemelésével, rajzok, ábrák, grafikonok készítésével tudnak hatékonyan tanulni. *Az audio típus hangosan kimondva, ismételgetve, esetleg magnó, diktafon segítségével tanul könnyen. *A kinesztetikus, vagyis mozgásos típusú embereket pedig a jegyzetelés, többszöri leírás segítheti a tanulásban.

Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz?

Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.

Motiváló tanulási környezetet szervez a tanulók számára. Olyan tanulási környezetet biztosít, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti

A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával.

érzékenységre, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Lehetőséget biztosít a javításra, szóbeli – és írásbeli feleletek, számonkérések esetén. Kiegyensúlyozott, nyugodt oktatási légkört biztosít, ahol a személyes példamutatás, folyamatos motiválás, pozitív megerősítés támogatja a tanulók munkáját, fejlődését: *színes, tantermi dekoráció, *tanulók munkáinak bemutatása, *padok sokoldalú elrendezése, *tablók, faliújság évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó dekorálása, *zöld sarok gondozása, *feladattudat erősítése, *iskolai faliújság díszítése, *folyosó dekorálása

Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ- kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között?

Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában.

Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok.

A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. Fontosnak tartja az iskolai könyvtár használatát, ismeretét. Támogatja a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit – mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával – önálló ismeretszerzésre ösztönöz: könyvtárban való keresés módjai, a keresést támogató eszközök, főbb dokumentumfajták, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értéké. Bemutatja az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáit, az interneten való keresés stratégiáját. Támogatja rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képességét. A tanulóknak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési,

tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges

megfelelő módszertani felkészültség

Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló- megismerési technikákat alkalmaz?

A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel.

Felmérés lépései: Beszélgetés pedagógus és a tanuló között, pedagógus és szülő között, pedagógus és pedagógus között, pedagógus és a tanulók között. A különböző pedagógiai módszerek (megfigyelés, vita, beszélgetés,stb.) alkalmazása mellett a művészetek(ének,rajz,tánc,mozgás,kézművesség stb. )alapján alakítja ki a teljes képet a tanulóról a pedagógus.

Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?

Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli.

A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli.

A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.

Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni.

Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását.

A személyiségfejlesztés az iskola egészére vonatkozik, amely a teljes tantestület bevonásával történi az iskolai élet mindennapjaiban. A pedagógus a tanuló személyiségfejlesztését az értelmi nevelés mellett az érzelmi, akarati és munkára nevelés elvével összhangban végzi, ahol tekintettel van a gyermek szociokulturális hátterére. Együttműködik az iskolában dolgozó gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, pszichológussal illetve az osztályában tanító kollégákkal. Egyéni bánásmódot alkalmaz, de nem kivételez.

Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?

Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.

A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszereket alkalmaz a csoportalakítás folyamán, ahol a cél: a gyakoroltatás, segítségadás, ösztönzés, ellenőrzés egyéni képességek figyelembe vételével.

Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges

Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.

Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.

A pedagógus a felzárkóztató és tehetséggondozó foglakozások éves anyagának tervezésekor figyelembe veszi az osztály tanulóinak rétegződését és ez alapján jelöli ki a fejlesztési területeket képességek szerinti megoszlásban, szem előtt tartva a továbbhaladáshoz szükséges minimum követelményeket.

tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?

A kiemelten tehetséges tanulókat képességüknek megfelelő szinten oktatja és lehetőséget biztosít arra, hogy különböző versenyeken részt vehessenek felkészültségüknek megfelelően.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre,

integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására?

Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit.

Közös célok kitűzése életkori sajátosságok figyelembe vételével. Hagyományok kialakítása, figyelembe véve a DÖK irányelveit. Követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is?

Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek

eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait.

A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját.

Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.

Személyes példán keresztül türelemre, elfogadásra ösztönöz. Elbeszélések alapján tényeket közöl, ezek összefüggéseinek feltárásával értéket közvetít, vitára ösztönöz és az álláspontok közelítésével egymás elfogadását segíti elő. Az erkölcsi nevelés, amely a közösségépítés alappillére, kiemelt feladata a pedagógusnak az iskolai élet minden területén.

Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)?

Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.

Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén.

A pedagógus célja, hogy a tanulók életvezetéséhez szükséges egyéni és társas kompetenciák megjelenjenek. A tanuló felismerjék a társas kapcsolatok fontosságát, kialakuljanak az együttműködéshez szükséges készségeik. Ez a

tudatos tervezés

aktív részvétel (pedagógus, tanulók)

lehetőségek teremtése a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formák megtapasztalásához

hármas egységében valósul meg.

Melyek azok a probléma- megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?

Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel.

A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése során (pl. Iskolai Házirend) a tudatosítás a fő szempont, amely a magyarázat, beszélgetés és a tanulók következtetései alapján követendő példát ad a betartandó magatartási normákról az iskolai életben és a szabadidős tevékenységekben is. Mindenekelőtt törekszik a konfliktushelyzet kialakulását megelőzni. Ha nem sikerül, akkor

a kompromisszumkereső és problémamegoldó stratégiát alkalmazva a következő módszerekkel old meg kialakult helyzeteket: a konfliktushelyzetet tisztázza, önelemzést végeztet, közös cél meghatározásával együttműködést próbál kialakítani. A tekintélyelv helyett a meggyőzést alkalmazza. Ha szükséges, a helyzet kezelésébe bevonja a kollégákat, intézményvezetőt, szülőket, külső szerveket/családsegítő szolgálat, önkormányzat stb.)

Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás?

Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi.

Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb.

Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket.

Többféle módszertani megoldásban gondolkodik.



Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás?

Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem

előtt. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására.




A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.



Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Alkalmazza a differenciálás elvét.




Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)?

Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.

Munkája során törekszik a diákok életkori sajátosságainak megfelelően kommunikálni.

Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése?

A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki.

Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.

Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.

Törekszik az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Fejleszti a diákok kommunikációs készségét, és az egymás közti kulturált beszéd kialakítását.

Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?

A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.

A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.

A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.

Az intézmény rendelkezik saját weboldallal, ahol bárki megtalálhatja az iskolával kapcsolatos legfontosabb információkat, és dokumentumokat. Az intézmény ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait az oktatási intézményekkel. Állandó kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal. A nevelő kötelessége, hogy szerepet vállal a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részt vesz a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. A környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazása történik.

Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre?

A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.

Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.

Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.

Folyamatosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. A nevelővel szemben támasztott elvárások, a folyamatos önművelés, igény a világ megismerésére, valamint az értékelés és önértékelés képességeinek megléte.

Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.

Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével,

személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.

Felülvizsgálja az órán alkalmazott módszerek, közlési formák eredményességét, és ennek tükrében törekszik ezek folyamatos fejlesztésére.

Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?

Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.

Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.

Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.

Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.

A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja. Keresi és használja a tantárgyához, a különböző témakörökhöz tartozó weboldalakat. Törekszik az interaktív tananyagok használatára. A nevelő igyekszik részt venni a szakmai továbbképzéseken, előadásokon, bemutatóórákon.

Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?

Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.

Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

Munkája során felhasználja az oktatási segédanyagokat. Szemléltetőeszközöket dolgoz ki, melyeket közread a nevelőtestület tagjainak. Pályázatokban vesz részt, ezek eredményességét vizsgálja. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába bekapcsolódik. Az iskolai munka javítására új ötleteket gyűjt, részt vállal az ötletek kivitelezésében, megvalósításában.

2. számú melléklet: A pedagógus önértékelő kérdőíve

Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen

mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és

5 között, ahol:

5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet

0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele!

Pontos válaszai segítenek abban, hogy az Ön munkájáról valós képet kaphassunk.

1. Ismeri a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményeket.

2. Alapos és körültekintő a szakmai tervezése.

3. Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő.

4. Szívesen, örömmel tanít.

5. Határozott, szuggesztív az órákon.

6. Tanóráinak felépítése logikus.

7. Színes, változatos módszereket alkalmaz.

8. A szemléltetése változatos.

9. Teljesíthető követelményeket támaszt.

10. Ellenőrzése, értékelése következetes.

11. A házi feladatok mennyisége a korosztálynak megfelelő.

12. A házi feladatokat, tanulói munkákat rendszeresen ellenőrzi.

13. A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőségeket biztosít.

14. A lemaradó tanulókat korrepetálja.

15. Tanóráin rend, fegyelem van.

16. Jó a kapcsolata a diákokkal.

17. Jó a kapcsolata a szülőkkel.

18. Jó a kapcsolata a kollégákkal.

Kérjük, amennyiben olyan véleménye van a munkájával, személyével kapcsolatban, amelyet nem érintettek a kérdések, és fontosnak tart megjegyezni, írja le ide!

2. számú melléklet: Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez



5 között, ahol:



1. A tanulói munkákból jól követhető a tananyag.

2. Szívesen, örömmel tanít, gyermekem szereti az óráit.

3. Szakterületének fogalomrendszerét gyermekem megérti, használja.

4. Számomra hiteles személyiség, példaadó pedagógus.

5. Az ellenőrzőben az osztályzatokat időben beírja, a beírásból követni tudom azt is,

hogy a jegyet gyermekem melyik tananyagra kapta.

6. Időben értesítést kapok a szülői értekezletekről, fogadóórákról.

7. Pedagógiai munkájában figyelembe veszi gyermekem előzetes tudását, életkori sajátosságait, a környezet lehetőségeit, szorgalmi feladatait.

8. Gyermekem otthoni tanulását az interneten keresztül is segíti.

9. A tanóráin gyermekem egyéni feladatokat is kap.

10. Folyamatosan motiválja gyermekemet a tanulásban.

11. Olyan követelményeket támaszt, amelyet gyermekem teljesíteni is tud.

12. Számonkérése rendszeres, igazságosan és következetesen értékel

13. A házi feladatokat, gyermekem munkáit rendszeresen ellenőrzi.

14. Gyermekemnél észreveszi a fejlődést vagy a visszaesést, és arról visszajelez.

15. Nevelőmunkájában gyermekközpontú.

16. Nevelési kérdésekben rendszeresen konzultál velünk, szülőkkel.

17. Lehetőségeket biztosít gyermekemnek a tehetsége kibontakoztatásában.

18. Ha gyermekem lemarad a tananyagban, korrepetálást tart számára.

19. Gyermekemet a társai elfogadására, egymás tiszteletére neveli.

20. Jól kezeli a konfliktusokat, a gyermekekkel közösen elfogadott szabályok szerint

folytatja pedagógiai munkáját.

21. Folyamatosan fejleszti gyermekem kommunikációját, ösztönzi őt a véleménycserére, párbeszédre, fejleszti vitakultúráját.

22. Jó közösségépítő pedagógus.

23. Rendszeresen szervez vonzó, szabadidős programokat a gyermekek számára.

24. Értékelése objektív, következetes, számunkra érthető.

25. Rendszeresen számon kéri gyermekem felkészülését.

26. Elegendő osztályzatot ad a gyermekemnek, időben lehetőséget ad a javításra.

27. Érdemes a szülői értekezletre/a fogadóórákra járnom, mert a tájékoztatása

alapos, jól követhető az osztály/a gyermekem tanulmányi előmenetele,

magatartási helyzete.

28. A dolgozatokat megfelelően előkészíti.

29. A dolgozatokat az előírt határidőre kijavítja.

30. A dolgozatokat kiértékeli, az eredmények függvényében korrepetálást szervez, a problémás feladatokat folyamatosan gyakoroltatja.

31. Kommunikációját a szülőkkel a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, a partner véleményének tiszteletben tartása jellemzi.

32. E-mailben és telefonon is nyitott a kapcsolattartásra.

33. Nyitott a gyermekemmel és a tanítás eredményességével kapcsolatos visszajelzéseimre.

34. Gyermekem fontos a számára, sokszor beszélget vele, véleményét meghallgatja.

35. Alapos munkájára, megbízható személyére, mindig számíthatnak a szülők.

36. Személyisége mintaértékű számomra.

37. Megnyilatkozásaiból látszik, hogy fontos számára az intézmény, amelyben tanít.

38. Jó ötletei vannak, sok új kezdeményezése van az osztályban.

39. Azonosult az intézmény szellemiségével, hagyományaival.

2. számú melléklet: Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez



5 között, ahol:



1. Az előírt pedagógiai feladatokat magas szakmai színvonalon látja el.

2. Jól ismeri a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményeket.

3. Hiteles személyiség, példaadó pedagógus.

4. Dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő.

5. A tanulók osztályzatait, értékelését a naplóban rendszeresen vezeti.

6. Beszámolói áttekinthetőek, alaposak.

7. Színvonalas bemutató órákat tart.

8. Jól ismeri az intézmény szabályzatait, az intézmény nevelés-oktatási koncepcióját.

9. Jól ismeri az intézmény vezetésének elvárásait (munkaköri leírás), melyeknek

napi munkája során kiválóan megfelel.

10. Nevelési kérdésekben rendszeresen konzultál a kollégáival.

11. A tehetséges tanulóknak lehetőséget biztosít a továbbfejlődésre.

12. A lemaradó tanulókat rendszeresen korrepetálja.

13. Folyamatosan tájékoztatja a kollégákat a tanulók fejlődéséről.

14. Szívesen, örömmel tanít, a tanulók szeretik az óráit.

15. Határozott, szuggesztív személyiség.

16. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli.

17. Jól kezeli a konfliktusokat, tanulóival közösen elfogadott szabályok szerint folytatja pedagógiai munkáját.

18. Gyermekvédelmi munkája figyelmes, tapintatos és hatékony.

19. Rendszeresen szervez vonzó, szabadidős programokat a gyermekek számára.

20. Értékelése objektív, érthető, következetes.

21. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre

való törekvés, a partner véleményének tiszteletben tartása jellemzi. 22. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire,

felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.

23. Szakmai vitákban nyitott, toleráns. Kiáll a véleményéért, de meggyőzhető és együttműködő.

24. Együttműködő, nyitott, és megbízható partner a munkaközösségi munkában.

25. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.

26. Alapos munkájára, megbízható személyére mindig számíthatnak a kollégái.

27. A gyermekekkel kapcsolatban rendszeresen konzultál kollégáival.

28. Pozitív nevelői mintát sugároz a kollégák felé.

29. Tisztában van önmaga képességeivel, szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival.

30. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről.

31. Folyamatosan képezi magát, szívesen vesz részt továbbképzésen, ha erre lehetősége adódik.

32. Nyitott az új módszerekre, figyelemmel kíséri a szakterületeit érintő tudományos eredményeket.

33. Jó ötletei vannak, keresi az új kezdeményezésekre a lehetőséget az osztályokban, a nevelőtestületben.

34. Szívesen vesz részt pályázatírásban, ha erre lehetőség adódik.

35. Azonosult az intézmény szellemiségével, hagyományaival.

36. Ötleteivel, hatékony munkájával segíti az intézményvezetést, kollégái munkáját.

3. számú melléklet: A pedagógusinterjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez:

Milyen eredményére a legbüszkébb? Milyen problémákkal kellett megbirkóznia munkája során az utóbbi években? Ezekért mennyiben volt ő a felelős, mennyiben a körülmények? Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő

munkatársakkal? Hogyan működik együtt más intézmények pedagógusaival? Hogyan tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel? Hogyan vesz részt az intézményi dokumentumok elkészítésében? Hogyan, milyen módszert alkalmaz az éves és a napi tervezésnél? Mennyire segíti munkáját az éves és a napi tervezés? Mennyire tartja hasznosnak az egyéni önfejlesztési tervet?

Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés,

továbblépés igényét?

Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját?

Hogyan jelenik meg a személyiség- és a közösségfejlesztés a pedagógiai

munkájában? Hogyan képes befogadó környezetet kialakítani? Vannak-e bevált konfliktuskezelési eszközei? Hogyan differenciál, alkalmazza-e az adaptív oktatás gyakorlatát?

A tanórákon látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat

alkalmaz szívesen?

A módszerválasztásnál hogyan tudja figyelembe venni az adott tanulócsoportot és az adott tananyagot?

Hogyan viszonyul az IKT-eszközök használatához? A motivációnak mely eszközeit használja leggyakrabban? Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz? Hogyan győződik meg róla, hogy a tanulók értékelése reális? Mi a véleménye a pozitív és a negatív visszajelzésről? Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban?

Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak

megfelelően? Szokott-e fejlődési irányokat, célokat kitűzni önmagának?

A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez:

Hány éve ismeri a pedagógus munkáját? Mikor ellenőrizték, értékelték legutóbb a pedagógus munkáját? Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Milyen a pedagógus tervezőmunkája? Hogyan vesz részt a pedagógus a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésében,

oktatásában? Ön mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével?

Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát

a) a tanulókkal,

b) a kollégákkal,

c) a szakmai partnerekkel,

d) a családokkal?

Válaszát indokolja!

Hogyan, milyen mértékben vesz részt a pedagógus az intézmény közösségfejlesztő munkájában?

Hogyan bizonyítja a pedagógus a pedagógiai kérdésekben való tájékozottságát? Milyen a pedagógus intézményen belüli szakmai aktivitása? Milyen a pedagógus intézményen kívüli szakmai aktivitása? Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőképessége? Miben nyilvánul meg a pedagógus felelősségvállalása? Mit gondol a pedagógus adminisztrációs precizitásáról? Hogyan értékelné a pedagógus megbízhatóságát? Mi(ke)t értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában? Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön?

Módosítva: HARMADIK, JAVÍTOTT KIADÁS Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által 2016. december 9-én jóváhagyott tájékoztató anyag szerint, amely hatályos 2017. január 1. napjától. Elfogadva: 2017.01.27.

1. Módosítások

2. Az önértékelési program törvényi háttere

Jogszabályok:

2011.éviCXC.törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. §-sa 86-7.§)

20/2012(VIII.31.) EMMIrendelet a nevelési-

oktatásiintézményekműködésérőlésaközne-velésiintézmények névhasználatáról (145-

156.§)

326/2013.(VIII.30.)

Korm.rendeletapedagógusokelőmenetelirendszerérőlésaközalkal-

mazottakjogállásárólszóló1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben

történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet)

8/2013.(I.30.) EMMIrendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes

tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről

235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

Útmutató

Országos Tanfelügyelet –kézikönyv az általános iskolák számára

Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára (harmadik kiadás)

Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által 2016.

december 9-én jóváhagyott tájékoztató anyag. Hatályos 2017. január 1. napjától

3. Módosítások összefoglalása: A 2017. január elsejétől lebonyolítandó tanfelügyeleti látogatások és intézményi

önértékelések eljárásrendje, az alkalmazott eszköz- és elvárásrendszer több ponton módosult,

ezzel is támogatva az egyszerűbb eljárásrend alkalmazását és az érintett pedagógusok,

intézményvezetők, tanfelügyelők és az intézményi önértékelésben dolgozó kollégák

adminisztrációs terheinek csökkentését.

Fontos változás, hogy mind a tanfelügyelet, mind az önértékelés esetében csökkent az

értékeléskor használt elvárások (indikátorok) száma.

A változások lényegét az Oktatási Hivatal TKHF/2478-1/2016. iktatószámú, 2016. december

15-én küldött elektronikus levele az alábbiakban foglalta össze:

1. Csökkent a pedagógus, a vezető, az intézmény értékelése során használt elvárások száma

(például pedagógus értékelése esetén 77-ről 62-re).

2. Az informatikai támogató felületen egy új funkció segítségével kell majd elkészíteni az

intézményi saját elvárásrendszert, és a 2017-ben indított önértékelések esetén már az így

kialakított intézményi elvárásrendszernek megfelelően kerül sor az önértékelésre. Az

informatikai felület lehetővé teszi, hogy – a kézikönyv intézményi elvárásrendszeréből

kiindulva – az elvárások szövegét módosítsák, az intézmény esetében nem releváns

elvárásokat töröljék (de minden szemponthoz tartoznia kell legalább egy elvárásnak),

vagy elfogadják a kézikönyvben található egységes elvárásrendszert.

3. Csak az intézményi elvárásrendszer elkészítése után lehet indítani az önértékelést, mivel

a felületen az önértékelés az intézmény által elkészített elvárásrendszer alapján történik.

4. Az önértékelés és tanfelügyeleti látogatás során készített jegyzőkönyv eredeti, aláírt

példányát az intézmény iktatja és őrzi öt évig.

5. Az intézményi önértékelés dokumentumai az informatikai felületen előzetesen nem

érhetők el a tanfelügyeleti értékelést végző szakértők számára, csak az

önfejlesztési/intézkedési terv. A helyszíni látogatás során a szakértő kérésére lehetőség

van az önértékelési dokumentumok megtekintésére.

6. Pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzése esetén a 0, 1 értéket kapott elvárások esetében

kötelező szövegesen indokolnia az értékelést a szakértőknek, így jobban érvényesülhet a

tanfelügyelet támogató, fejlesztő jellege.

4. Pedagógus, vezetői, intézményi önértékelésének területei:

(Módosított)

Önértékelési szempontok PEDAGÓGUS

Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi

elvárások

Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon?

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.

Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka tartalmi meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokat és az intézménye pedagógiai programjának a saját szakterületére vonatkozó főbb tartalmait.

Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterülete, tantárgya sajátosságaihoz és a tanulócsoport sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, nevelési tanítási módszereket, eszközöket.

Ismeri a munkáját szabályozó belső dokumentumokat, saját területének alapvető fogalmait, módszertanát. Képes elméleti és tapasztalati tudásának átadására, önálló alkalmazására. - Helyesen és tudatosan választja meg az órán alkalmazott módszereket, változatos formában alkalmazza azokat tantárgyaknak megfelelően (bemutatás, szemléltetés, tanári magyarázat, digitális eszközök, nyomtatott eszközök, szemléltető eszközök/projektor, lap top, cd lejátszó, írásvetítő, hívóképek, honlapok, eseményképek/ kísérlet - Tudatosan megválasztott módszereket alkalmaz az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére: /ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei, projektkészítés, kiselőadás, stb./ tantárgyi integráció tükrében - Ellenőrzés, értékelés módszerét következetesen és tudatosan alkalmazza szóban és írásban is Alkalmazza intézményünk sajátos pedagógiai

módszereit: Előadás Magyarázat Elbeszélés A

tanulók kiselőadásai Megbeszélés Vita

Szemléltetés Kooperatív oktatási módszer

(csoportmunka) Szimuláció, szerepjáték és játék

(drámapedagógia) Házi feladat Interaktív

tananyagok alkalmazása a tanítási órákon Pedagógiai módszereit a kulcskompetenciák fejlesztésének tükrében választja meg, használja

az új pedagógiai módszereket is: kooperatív technikák, differenciálás

Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz?

Ismeri és tudatosan felhasználja szakterülete, tantárgya kapcsolatait más műveltségterületekkel, tantárgyakkal.

Ismeri a szakterülete, tantárgya szempontjából fontos információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát, etikus alkalmazását.

Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez igazodó.

Rendszeresen és tudatosan készül tanóráira. Az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatoknak megfelelően választja ki a taneszközöket, digitális tananyagot. Szóhasználata, utasítása, feladat maghatározása pontos és egyértelmű. Munkájában következetes példamutató. Ismeri munkáját szabályozó dokumentumokat és használja azokat: NAT, helyi tanterv, ped.-i program ,szervezeti és működési szabályzat, szakmai alapdokumentum, éves munkaterv, iskolai tanév helyi rendje, ÖKO iskolai program, Környezeti Nevelési program, egészségnevelési program, házi rend, tanmenet. Felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.

Az értékelés elvei és eszközei

A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára

munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek

feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják

a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A tanév végi felmérés megmutatja az

adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét. Az értékelés kiemelt szempontjai:

– a tanulók önmagukhoz mért fejlődése,

– az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje,

– tárgyi tevékenységben való jártasság.

Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók

Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás?

Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott pedagógiai céloknak megfelelő stratégiákat, folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket.

Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kap a gyermekek, tanulók tevékenységeinek fejlesztése.



Hogyan viszonyul a tervezés a gyermekek/tanulók adottságaihoz, igényeihez?

Terveiben szerepet kap a gyermekek, tanulók motiválása motivációjuk fejlesztése.

Tervező tevékenysége során a tanulási folyamatba illeszti a foglalkozáson, a tanórán kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket.

Megtervezi a gyermekek, a tanulók és nevelt oktatott csoportok értékelésének módszereit, eszközeit.




Tervei készítése során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési célját.



Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre.


A gyermekek, tanulók optimális fejlődését elősegítő, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó, differenciált tanítási-tanulási folyamatot tervez.

A gyermekek, a tanulók fejlettségére is figyelemmel bevonja őket a nevelés-oktatás és tanulás-tanítás tervezésébe.



A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Önértékelési szempontok Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat?

Figyelembe veszi a gyermekek, a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát.

A gyermekek, a tanulók hibázásait tévesztéseit a tanulási folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést segítő módon reagál rájuk.

Tudatosan, tervszerűen készül tanítási óráira. Tanmenetben, tematikus tervben meghatározott irányvonalat követi. Érzékeny a tanulócsoport aktuális fizikai, érzelmi állapotára. Rugalmasan képes kezelni a tanulás folyamatát. Beszélgetéssel, gyakoroltatással, differenciált munkával, játékkal, egyéni fejlesztésekkel, kooperatív technikákkal, tantárgyi integrációval fejleszt, tevékenykedtet.

Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését?

Felkelti és fenntartja a gyermekek, a tanulók érdeklődését.

☺ alkalmas a kooperatív technikák alkalmazására

☺ aktívan tevékenykedtetik a gyerekeket

☺ sokoldalúan közelítik meg az elsajátítandó tananyagot

☺ közvetlen tapasztalatszerzésen alapulnak, ismereteket nyújt

☺ a csoportokban történő tevékenykedéssel hatékonyan elősegíti az együttműködést Új tanulásszervezési eljárások (differenciálás, kooperatív tanulás, pedagógiai projekt, tantárgy-tömbösítés, témahét…) alkalmazása

Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma- megoldási és

Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási folyamat során tapasztalt megértési nehézségeket.

A tanulás számos összetevője tanítható.

együttműködési képességét?

Fejleszti a gyermekek, a tanulók tanulási képességeit.

Felkelti az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Segíti a tanulókat az önálló tanulás tervezésében. Támogatja a gyerekeket saját élményeik és tapasztalataik alapján szerzett tanulásban. Tanulócsoportokat, tanulópárokat, szakköröket, közös beszélgetéseket szervez a tanulási folyamat megkönnyítése céljából. Tanulási stratégiákat mutat be: *Vizuális típusúak a lényeg színes ceruzákkal való kiemelésével, rajzok, ábrák, grafikonok készítésével tudnak hatékonyan tanulni. *Az audio típus hangosan kimondva, ismételgetve, esetleg magnó, diktafon segítségével tanul könnyen. *A kinesztetikus, vagyis mozgásos típusú embereket pedig a jegyzetelés, többszöri leírás segítheti a tanulásban.

Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz?

A tanulás támogatása során épít a gyermekek, tanulók egyéni céljaira és szükségleteire a gyermek és tanulócsoport sajátosságaira.

Nyugodt, és biztonságos nevelési, tanulási környezetet teremt.

Motiváló tanulási környezetet szervez a tanulók számára. Olyan tanulási környezetet biztosít, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységre, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Lehetőséget biztosít a javításra, szóbeli – és írásbeli feleletek, számonkérések esetén. Kiegyensúlyozott, nyugodt oktatási légkört biztosít, ahol a személyes példamutatás, folyamatos motiválás, pozitív megerősítés támogatja a tanulók munkáját, fejlődését: *színes, tantermi dekoráció, *tanulók munkáinak bemutatása, *padok sokoldalú elrendezése, *tablók, faliújság évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó dekorálása, *zöld sarok gondozása,

*feladattudat erősítése, *iskolai faliújság díszítése, *folyosó dekorálása

Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ- kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között?

Ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat a hagyományos és az infokommunikációs eszközök célszerű, kritikus etikus használatára a tanulási folyamatban.

Az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosít.

Támogatja a gyermekek, a tanulók önálló gondolkodását, elismeri, és a tanítás-tanulási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket.

A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. Fontosnak tartja az iskolai könyvtár használatát, ismeretét. Támogatja a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit – mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával – önálló ismeretszerzésre ösztönöz: könyvtárban való keresés módjai, a keresést támogató eszközök, főbb dokumentumfajták, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értéké. Bemutatja az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáit, az interneten való keresés stratégiáját. Támogatja rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képességét. A tanulóknak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű

vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő

sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát?

A nevelési-oktatási folyamatban a gyermekek, a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít.

Felmérés lépései: Beszélgetés pedagógus és a tanuló között,

Milyen hatékony tanuló- megismerési technikákat alkalmaz?

Tudatos értékválasztásra és saját értékrendjük kialakítására ösztönzi a gyermekeket, tanulókat.

Tudatosan alkalmazza a gyermekek, a tanulók sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszereket.

pedagógus és szülő között, pedagógus és pedagógus között, pedagógus és a tanulók között. A különböző pedagógiai módszerek (megfigyelés, vita, beszélgetés, stb.) alkalmazása mellett a művészetek(ének, rajz, tánc, mozgás, kézművesség stb. )alapján alakítja ki a teljes képet a tanulóról a pedagógus.

Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?

Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a gyermekek, a tanulók komplex személyiségfejlődését.

Tiszteletben tartja a gyermekek, a tanulók személyiségét, tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a gyermekekhez, a tanulókhoz felelősen és elfogadóan viszonyul.

Megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal az érintett korosztályra a tantervi, tartalmi szabályozókban meghatározott egyetemes emberi és nemzeti értékeket és azok tiszteletére neveli őket.

A személyiségfejlesztés az iskola egészére vonatkozik, amely a teljes tantestület bevonásával történi az iskolai élet mindennapjaiban. A pedagógus a tanuló személyiségfejlesztését az értelmi nevelés mellett az érzelmi, akarati és munkára nevelés elvével összhangban végzi, ahol tekintettel van a gyermek szociokulturális hátterére. Együttműködik az iskolában dolgozó gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, pszichológussal illetve az osztályában tanító kollégákkal. Egyéni bánásmódot alkalmaz, de nem kivételez.

Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?

Az együttnevelés keretei között is módot talál a gyermekek, a tanulók esetében az egyéni fejlődés lehetőségeinek megteremtésére.

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszereket alkalmaz a csoportalakítás folyamán, ahol a cél: a gyakoroltatás, segítségadás, ösztönzés, ellenőrzés egyéni képességek figyelembe vételével.

Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten

Felismeri a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődési – az esetlegesen jelentkező – tanulási nehézségeit, és képes számukra hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség esetén más szakembertől segítséget kérni.

Felismeri a gyermekekben, a tanulókban a tehetség ígéretét, és tudatosan segíti annak kibontakoztatását.

A pedagógus a felzárkóztató és tehetséggondozó foglakozások éves anyagának tervezésekor figyelembe veszi az osztály tanulóinak rétegződését és ez alapján jelöli ki a fejlesztési területeket képességek szerinti megoszlásban, szem előtt tartva a tovább haladáshoz szükséges minimum követelményeket. A kiemelten tehetséges tanulókat képességüknek megfelelő szinten oktatja és lehetőséget biztosít arra,

tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?

hogy különböző versenyeken részt vehessenek felkészültségüknek megfelelően.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-

kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására?

A pedagógus az általa vezetett, fejlesztett gyermek- és tanulócsoportok fejlesztését a közösségfejlesztés folyamatának ismeretére, és a csoportok tagjainak egyéni és csoportos szükségleteire, sajátosságaira alapozza.

Közös célok kitűzése életkori sajátosságok figyelembe vételével. Hagyományok kialakítása, figyelembe véve a DÖK irányelveit. Követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is?

Ösztönzi a gyermekek, a tanulók közötti véleménycserét, fejleszti kommunikációs képességüket, fejleszti a tanulókban az érvelési kultúrát.

Pedagógiai feladatai során figyelembe veszi és értékként közvetíti a gyermekek, a tanulók és tanulóközösségek eltérő kulturális, társadalmi háttérből adódó sajátosságait.

A gyermekeket, tanulókat egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet mentességre neveli.

Pedagógiai tevékenységében a nevelt, oktatott gyermekek, tanulók életkorából következő fejlődéslélektani jellemzőik ismerete tükröződik.

Személyes példán keresztül türelemre, elfogadásra ösztönöz. Elbeszélések alapján tényeket közöl, ezek összefüggéseinek feltárásával értéket közvetít, vitára ösztönöz és az álláspontok közelítésével egymás elfogadását segíti elő. Az erkölcsi nevelés, amely a közösségépítés alappillére, kiemelt feladata a pedagógusnak az iskolai élet minden területén.

Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)?

Megteremti az általa irányított nevelési, oktatási folyamat során az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges feltételeket.

A pedagógus célja, hogy a tanulók életvezetéséhez szükséges egyéni és társas kompetenciák megjelenjenek. A tanuló felismerjék a társas kapcsolatok fontosságát, kialakuljanak az együttműködéshez szükséges készségeik. Ez a

tudatos tervezés

aktív részvétel (pedagógus, tanulók)

lehetőségek teremtése a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formák megtapasztalásához

hármas egységében valósul meg.

Melyek azok a probléma- megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?

Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a konfliktusok megelőzésének és kezelésének módszereit.

A gyermekek, a tanulók nevelése, oktatása során a közösség iránti szerepvállalást erősítő helyzeteket teremt.

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése során (pl. Iskolai Házirend) a tudatosítás a fő szempont, amely a magyarázat, beszélgetés és a tanulók következtetései alapján követendő példát ad a betartandó magatartási normákról az iskolai életben és a szabadidős tevékenységekben is. Mindenekelőtt törekszik a konfliktushelyzet kialakulását megelőzni. Ha nem sikerül, akkor a kompromisszumkereső és problémamegoldó stratégiát alkalmazva a következő módszerekkel old meg kialakult helyzeteket: a konfliktushelyzetet tisztázza, önelemzést végeztet, közös cél meghatározásával együttműködést próbál kialakítani. A tekintélyelv helyett a meggyőzést alkalmazza. Ha szükséges, a helyzet kezelésébe bevonja a kollégákat, intézményvezetőt, szülőket, külső szerveket/családsegítő szolgálat, önkormányzat stb.)

A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz?

A tantervi tartalmakat a gyermekek, a tanulók egyéni pedagógiai-pszichológiai szükségleteihez is igazodva

A nevelők figyelembe veszik a tanulók teljesítményeinek és a helyi tantervben előírt követelmények viszonyulását,

eredményesen és adaptív módon alkalmazza.

Változatos pedagógiai értékelési módszereket alkalmaz, a nevelési-oktatási folyamatban célzottan alkalmazza a diagnosztikus, a fejlesztő és összegző értékelési formákat.

Az adott nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési, értékelési módszereket használ.

Pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket választ vagy készít.

A gyermekeknek, a tanulóknak személyre szabott értékelést ad.

Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általa megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal, a szülőkkel. Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése?

valamint a tanuló korábbi teljesítményének változását (fejlődését/visszaesését).

A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik.

Az értékelés igazodik a gyakorlás során alkalmazott tevékenységekhez, életkori sajátosságokhoz.

A nevelők figyelembe veszik az SNI-s tanulók speciális igényeihez igazodva a számonkérésben az idősávot és a feladatok mennyiségét.

Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

A második évfolyamon a második félévben és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét minden tantárgy esetében érdemjeggyel minősítjük.

A második évfolyamon, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a féléves és év végi érdemjegyeket az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni munkája alapján lehet meghatározni.

A tanulók munkájának egységes értékelése érdekében tantestületünk egységesen alkalmazott arányok (százalékok) segítségével ad érdemjegyet a helyi tantervünknek megfelelően.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt a tájékoztatóba, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli

A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolai jutalmazás és büntetés formáit a házirend alapján adják nevelőink.

A számonkérés gyakorisága legyen összhangban a heti óraszámmal.

heti egy vagy annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább három, minden más esetben havonta legalább egy alkalommal kerüljön rá sor.

Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése?

A gyermeki, a tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak, feladatainak kijelölésében.

Az értékelés célja a helyes értékrend közvetítése, az elvárások megértése, a pontos munkavégzés igényének kialakítása.

A fejlesztő értékelés kiemelt jelentőségű, alapja a pozitív megerősítés, a motiváció erősítése a munkavégzésre.

Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését?

Elősegíti a gyermekek, a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlődését.

A fejlesztő értékelés kifejezési formái A nevelői és tanulói értékelés kifejezési formái szerint lehetnek: a.) Metakommunikatív megnyilvánulások: mimika, gesztus, tekintet, testbeszéd b.) szóbeli értékelés - fontos, hogy állandó és őszinte legyen c.) Írásbeli értékelés, amely lehet: pontozás, jutalom, szöveges. A rendszerben szerepet játszó legfontosabb színterek, ahol a tanuló értékelése történik: a nevelő és tanuló között, a tanuló és tanuló között, a tanuló és szülő között, a szülő és szülő között, a nevelő és nevelő között. Ebben az értékelési folyamatban a tanuló - család - iskola hármas egysége érvényesül, és elsődleges szerepe a pedagógus és tanuló kapcsolatának van. Mindenki tanulhat a folyamatban: a tanuló megtanulja saját tanulási folyamatát megszervezni, és irányítani, a munkájáról reflektálni, megtanulja az önértékelést és társértékelést, önmotivációt a tanulásra.

A pedagógus értékelési rendszere akkor működik jól, ha azzal a tanítványai azonosulnak és elfogadják az értékelés kritériumait. Ezért a kritériumokat, elvárásokat mindig pontosan meg kell fogalmazni.

Az együttműködésen - és nem verseny helyzeten - alapuló önértékelés a leghatékonyabb módja a tanuló pozitív önértékelésének fejlődésében.

Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)?

Tevékenysége során az intézményi pedagógiai programhoz igazodóan és a pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál.

Munkája során törekszik a diákok életkori sajátosságainak megfelelően kommunikálni.

Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?

A gyermekek, a tanulók nevelése-oktatása érdekében kezdeményezően együttműködik a pedagógustársaival, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel és a szülőkkel.

A gyermekekkel, a tanulókkal történő együttműködés elveit és formáit az alkalmazott pedagógiai program és az intézményi dokumentumok keretei között a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg.

Az intézmény rendelkezik saját weboldallal, ahol bárki megtalálhatja az iskolával kapcsolatos legfontosabb információkat, és dokumentumokat. Az intézmény ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait az oktatási intézményekkel. Állandó kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal. A nevelő kötelessége, hogy szerepet vállal a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részt vesz a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. A környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazása történik.

Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a

Igényli a pedagógiai munkájával kapcsolatos rendszeres visszajelzéseket, nyitott azok

befogadására. Szakmai megbeszéléseken

Folyamatosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében.

visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre?

kifejti, képviseli az álláspontját, képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.

A nevelővel szemben támasztott elvárások, a folyamatos önművelés, igény a világ megismerésére, valamint az értékelés és önértékelés képességeinek megléte.

Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik a szerepvállalásokhoz.

Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi.

Felülvizsgálja az órán alkalmazott módszerek, közlési formák eredményességét, és ennek tükrében törekszik ezek folyamatos fejlesztésére.

Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?

A pedagógiai feladatok megoldásában együttműködik pedagógustársaival, munkaközösségeivel, a nevelő-oktató munkát segítő munkatársaival, a gyermek, tanuló fejlődését támogató más szakemberekkel.

Fontos számára tudásának folyamatos megújítása, a megszerzett tudását a pedagógiai gyakorlatában eredményesen alkalmazza.

A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja. Keresi és használja a tantárgyához, a különböző témakörökhöz tartozó weboldalakat. Törekszik az interaktív tananyagok használatára. A nevelő igyekszik részt venni a szakmai továbbképzéseken, előadásokon, bemutatóórákon.

Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?

Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet vállal.

Munkája során felhasználja az oktatási segédanyagokat. Szemléltetőeszközöket dolgoz ki, melyeket közread a nevelőtestület tagjainak. Pályázatokban vesz részt, ezek eredményességét vizsgálja. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába bekapcsolódik. Az iskolai munka javítására új ötleteket gyűjt, részt vállal az ötletek kivitelezésében, megvalósításában.

Vezetői elvárásrendszer

A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások Eszközök, módszerek

Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?

Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában.

Alapdokumentumaink aktualizálásában személyesen részt vesz. PP: szerepe meghatározó, kiemelten a célok és feladatok meghatározása, támogató tanulási környezet Vezetői programban célkitűzésként szerepel.

Önkéntes jelentkezésre ösztönöz, illetve felkér a feladatra.

Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait.

Pedagógusként is jól teljesít- fejleszt egyénileg és csoportosan, eredményeit bemutatja, munkaközösségek munkájában és belső műhelyekben részt vesz.

Bemutató órát tart és látogat, munkaközösségi foglalkozáson vesz részt.

A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére, a tanulói eredmények javítására összpontosító nevelő-oktató munkát vár el.

A tanmeneteknek tükrözniük kell a tudatos tervezést, mely a kompetenciák meglévő szintjének emelésére épül.

Ezt számon kéri minden tanév elején a tanmenetek bemutatásakor.

Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba?

Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.

A mérés- értékelés intézményi felelősét bevonja az elemzésekbe, a kompetenciamérés és további mérések eredményei alapján fejlesztésiterveket készít.

A fejlesztési terveket az érintettek bevonásával készíti, a nevelőtestülettel fogadtatja el.

A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat.

A nevelőtestületi értekezleteken a mérési vezető által bemutatott teljesüléseket és intézkedési javaslatokat a nevelőtestület irányításával tárgyalja meg.

A jegyzőkönyvek tanúsága szerint irányító és támogató szerepet tölt be a folyamatokban.

Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében.

Negyedévenként az értékelő értekezleteken kéri az egyéni fejlesztésben részt vevő tanulókkal kapcsolatos beszámolókat.

Név szerinti beszámolók tehetség, sni, btmn, szükség esetén egyéb tanulókról

Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában?

Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.

A PP Nevelési Terv fejezetében ezt az alfejezetet irányításával átdolgozza a megbízott pedagóguscsoport, aktualizálásokra minden tanév végén lehetőséget biztosít.

A PP éves értékelésekor erre a szempontra is felhívja a figyelmet.

Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába.

A PDCA ciklus szerinti folyamatszabályozást fenntartja, további folyamatokra kiterjeszti.

Az eddigieknek megfelelően

Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz?

Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára.

A tervezési dokumentumok magas szintű elkészítését támogatája.

A munkaközösségek vezetőivel minden félév tervezésekor konzultál, s a belső önértékelési csoport tagjainak segítségét is igénybe veszi.

A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz

A 10%-os keretek, valamint a szakköri és sportköri programok tartalmának meghatározásában egyeztessen a pedagógusokkal.

Saját tantárgyához elkészíti, más tárgyak vonatkozásában a munkaközösségek vezetőin keresztül segít.

Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában?

Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést.

Az egyéni fejlesztéseket végző pedagógusok beszámolóit az Esélyegyenlőség és a Tehetség, valamint a Belső értékelés folyamatok vezetői gyűjtik össze, az értekezleteken történő beszámolókat koordinálják.

Ezt a vezető számonkéri, további javaslatokhoz segít.

Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak.

Az egyéb foglalkozásokat arányosan szervezi meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulók körében. Tehetséges, sajátos nevelési igényű, BTMN és hátrányos helyzető tanulóit figyelemmel kíséri.

Minden pedagógus tervező dokumentumában szerepelnie kell az említettekkel való személyes törődésnek- ezt a vezető számon kéri.

Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében.

Iskolai statisztikánkban szerepelnek ezek a tanulók.

A munkaközösségek vezetőinek segítségével elemzi a beszámolókat.

A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása


Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában?

A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat.

Az interjúk, a dokumentumelemzés eredményei alátámasztják, hogy a jövőkép és a célok, feladatok koherensek.

munkaközösségi foglalkozások, vezetőségi ülések

Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.

A vezetőség tagjainak bevonásával munkaközösségi foglalkozások

Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.

összevethető a két dokumentum 2. és 4. évben a belső önértékelési csoport tagjaival értékeli.

Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra?

Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait.

PP, SZMSZ átdolgozása, mindennapos testnevelés, megszervezése és megvalósítása, helyitan terv, házirend módosítása.

aktív kapcsolatok (szakmai- OFI, OH), fenntartói (KLIK), Polgármesteri Hivatal)

A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.

A változások következetes, körültekintő bevezetése, szükségességéről kellő információ; rendszeresek az ezt tárgyaló nevelőtestületi megbeszélések (jegyzőkönyv mellékletei, prezentációk).

vezetőségi ülések, munkaközösségi foglalkozások, értekezletek

Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani.

a pedagógusok és a munkaközösségek vezetőinek jelzései, javaslatai alapján intézkedési terveket fogalmaz meg az értekezletek lezárásaként

PDCA ciklus alkalmazásával

Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?

Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.

értekezleteken és szükség esetén írásban beszámoltatja a munkaközösségek vezetőit

Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.

A belső önértékelés csoport tagjainak bevonásával. Vezetői programban célkitűzésként szerepel, a gyakoriság is e szerint valósul meg.

éves munkatervben deklarálva

Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében?

Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.

PDCA- ciklus; prioritások meghatározása, munkaközösségek bevonása, mk. tervek; legitimálás – team-munka: feladatok ütemezése folyamatos alakítással.

munkaterv megvalósulásáról is beszámol(tat) félévente

A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.

Részletes feladatmeghatározás, ennek megjelenítése, a feladatok megvalósulásának ellenőrzése, mértékének megállapítása (munkaterv, beszámoló).

konkrét munkatervek a munkaközösségektől is

Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?

Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források).

Nevelőtestületi tanácskozások, IT, DÖK, szülői közösség tanácskozásai, konferenciák, munkaközössségi foglalkozások; belső levelező-rendszer

hirdetőtábla, kör e-mail, meghívók továbbadása

A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket.

nyitott az ötletekre, javaslatokra, ösztönöz az innovációkra

javaslatokat kér a munkatervek összeállításakor (rövid táv), s hosszú távú tervezések során

Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása


Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejlesztendő területeit, milyen az önreflexiója?

Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére.

Konzultatív vezetői magatartás, a kollégák véleményalkotásához információt biztosít, figyelembe veszi a következményeket is (vezetői interjú, vezetőhelyettesi interjú).

Értekezleteken s azon kívül is kétirányú kommunikációt alkalmaz.

Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait.

Felelősségteljes delegálás , nyílt kommunikáció, döntésekben első a tanulói érdekek figyelembe vétele, korrekt emberi kapcsolatok(önértékelés, vezetőhelyettesi interjú)

Önfejlesztési tervet írjon megáról vezetőként és pedagógusként is.

Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli.

Önértékelését reálisan látja; erőssége a tervezés és szervezés, a problémamegoldási és döntési folyamatok menedzselése; kitartó, elkötelezett, terhelhető;

Önértékelése állja ki az ellenőrző és minősítő szakértők munkáját.

Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt?

A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat és elsajátítja azokat.

Továbbképzés, szakmai konferenciák, nyilvános anyagok olvasása, új jogszabályok követése

Vezetéselmélet területén szakirodalmakat sajátít el.

Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti.

Célkitűzés, tanúsítványok, kapcsolatok (vezetői program)

Közoktatási vezető hallgatóival konzultációk

Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.)

Az intézményvezető hangsúlyt fektet a nevelőtestületen belül az etikus pedagógusmagatartás betartatására.

önkontroll, objektív éntudatosság

Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?

A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.

nyilvános beszámolók Tanév végi beszámolókat e szempontok alapján ír.

Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.

Tervezés: projektekre bontás, feltételek biztosítása

A 2. és 4. évben a belső ellenőrzés feltárja az esetleges felülvizsgálati pontokat- módosítást a vezetőséggel együtt végez.

Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása


Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival?

A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad.

Munkaköri leírásukban pontosan meghatározott legyen.

Személyes egyeztetések során kialakítani.

A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.

A vezetési feladatok delegálása, helyettesítés rendszere, feladatkörök meghatározása, feladatok átruházása – írásban. A vezetői programmal egyező. Aláírás, pecséthasználat. (SZMSZ)


Hogyan vesz részt személyesen a humán erőforrás ellenőrzésében és értékelésében?

Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében.

Tagja a belső önértékelési csoportnak. Belső ellenőrzés (ig., igh, munkaközösség-vezetők), az ellenőrzés területei megegyeznek a PP által leírtakkal (SZMSZ).

a belső önértékelés folyamatleírásban meghatározott módon látja el feladatait

Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében.

Részt vesz a belső műhely munkájában. Órát is tart, hospitál is.

Látogatások működési rendje szerint.

A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.

A szakmai fejlesztési tervek készítése inspiráló légkörben történik.

Bátorító, megerősítő kommunikáció

Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?

Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére.

Nyilvánosság előtt elismeri a sikereket, támogatja a képzésre jelentkezéseket.

személyes jelenlét

Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít.

Jó gyakorlatok fejlesztésére ösztönöz, érdeklődik, a munkaközösségek foglalkozásain részt vesz. Megjelöli célként (vezetői program).

egyeztetés az érintettekkel

Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?

Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában.

Részt vállal a munkaközösségek munkájában, tagja a belső műhelynek, külső műhelyekben is szerepet vállal, beszámoltatja a középvezetőket, véleményüket kéri a fejlesztésekhez, intézkedésekhez.

személyes részvétel

Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.

A munkatervi feladatok felelőseinek pontosításakor csoportokban gondolkodik.

egyeztetés a tervezéskor, közös beszámolók az értékelések alkalmával

Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?

A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének.

Feleljen meg a PP-ben és az érintett kollégák önfejlesztési terveiben leírtaknak.


Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.

Hospitálások, bemutató órák, jó gyakorlat átadása; a tanulás tanítása tapasztalat-csere, e-learning a gyakorlatban; portfóliókészítés-pedagógusminősítés;

munkatervek bekérése, ellenőrzése

Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali

Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.

A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el.

vezetőségi ülések, értekezletek tartalmas, hatékony vezetése

folyamatba a pedagógusokat?

A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.

Mindenki időben jusson hozzá a munkájához, az intézményi folyamatok követéséhez szükséges információkhoz.

kör e-mailek, iskola web oldala, , faliújság, vezetőségi ülések, értekezletek, beszélgetések

Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.

Nyitott és érdeklődő, asszertív kommunikációt folytat.

jelenlét

Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében?

Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.

A szervezeti és működési szabályzat szerinti formális alkalmakon kívül informális módon, beszélgetések során is lehet számítani segítségére.

jelenlét

Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása).

A belső szabályozó dokumentumokat ismerteti, elérhetővé teszi és betartatja.

rendszeres tájékoztatások, értékelések és beszámolók

Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.

Ötletek kidolgozására, nyilvánossá tételére ösztönöz.

módot ad a lehetőségek és a meglévő példák megismerésére, szakmai segítséget nyújt.

Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása


Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése?

Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait.

Követi, a testületet tájékoztatja; a hatályossá válás előtt felkészíti a testületet a változásra

njt.hu olda követése, oktatas.hu oldal, Modern Iskola rendszeres olvasása

A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja.

Vezetőségi üléseken és testületi értekezleteken; azonnal

szóban; kör e-mailben

Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének?

Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet.

Biztonságos módon: honlapon, faliújságon, e-mailben, verbális úton értekezleten vagy diákok tájékoztatása iskolarádión, összehívásukkal, DÖK útján, osztályfőnökök útján, elektronikus: kör e-mail

web oldal, KIR, sulirádió, faliújságok,

A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul.

A jegyzőkönyv tartalmazzon minden fontos elemet, Alapkövetelmény: Reprodukálhatóság, tömörség, strukturáltság, nyelvhelyesség

előzetes terv közzé tétele, a pontokhoz felelősök felkésére, jegyzőkönyv vezettetése, összefoglalás a faliújságon

Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és

Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.).

Tantárgyfelosztés, erőforrásterv készüljön a lehetőségek és az igények összehangolásával.

Munkaközösségek segítségét kéri, egyéni javaslatokat figyelembe vesz.

eszközök, fizikai környezet)?

Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök).

Hatásos kapcsolattartás a működtető képviselőivel; felhasználók beszámoltatása.

szabályzatok frissítése

Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását?

Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.

Mindenki hozzáférjen, aki kompetens benne.

web oldal, közzétételi lista, KIR frissítés, tájékoztatók írása.

A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet.

Minden csatornán folyik a kapcsolattartás. Maga is ír a KIs újságba, a web oldalra, küld anyagot az iskolai rádióba.

Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?

Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomonkövethetőségét, ellenőrizhetőségét.

folyamatszabályok fenntartása, beszámoltatás

A meglévő PDCA ciklusos tervezés gyakorlatát fenntartja, bővíti.

Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Intézkedési tervek készítése a felelősök javaslatai alapján történjen.

rendszeresen bekéri, s reflektál

Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?

Személyesen irányítja az intézmény partneri körének azonosítását, részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, szülői képviselet) történő kapcsolattartásban.

munkaköri leírása alapján SzMSz-ben szabályozott módon

Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

Tantárgyfelosztás egyeztetésekor meggyőző, a pedagógusok kiválasztásában véleményt alkot.

személyes kapcsolatok ápolásával

Intézmény

A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés


Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

Nem ismétlései annak, hanem pontosításai. Közös értelmezés.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

Jogszabályok betartásával fogalmazza meg azokat a testület, abba építi be a környezet elvárásait.

A teljes testülettel ismertetjük értekezleteken a jogszabályok módosulását.

Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

évente a tanévzáró értekezleten értékeljük; felelőse a mkv.vez.

munkatervünkben ezt rögzítjük;módszere: mköz ülésen mindenki beszámol (szóban, írásban.)

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Felépítő módszerrel, a munkaközösségek javaslatait beépítve.

Minden augusztus végén átgondoljuk.

A tervek nyilvánossága biztosított. Minden érdeklődő elérje őket. Honlap.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

Időrendben kövessék egymást.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A szervezeti célok összhangban legyenek a munkavállalók céljaival.

Folyamatos egyeztetés.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

A tankönyvfelelősök folyamatos kapcsolatban legyenek a munkaközösségekkel.

Tankönyvekre javaslatokat tesznek a munkaközösségek.

Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás


Hogyan történik a tervek megvalósítása?

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

A munkatervek (Intézményi, munkaközösségeké, BÖCS-é) koherensek a stratégiai dokumentumokkal.

Tanévnyitó értekezletet megelőzően egyeztetünk, majd elfogadjuk.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

Felépítő módon készülnek (javaslatok hangzanak el az értekezleten, melyek beépítéséről együtt döntünk).

jegyzőkönyvben rögzített

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Ez minden tervező dokumentumban megjelenik (óravázlatoknak is kötelező formai és tartalmi eleme).

A munkaközösségek vezetői és a gyakornokok mentorai segítik ebben a kollégákat.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Az elégedettséget mérjük, a fejlesztendő területekre a BÖCs tesz javaslatot az értekezleteken.

Mindenki törekszik az elvárások teljesítésére, megerősíti a vezetés a törekvést.

Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra?

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

A munkaterv készítése során hagyományainkra, valamint az előző beszámolóra (mely tartalmazza a felelősök testület által elfogadott intézkedési terveit is) alapozunk.

A fenntartótól kapott szempontsor alapján számol be az igazgató, s év végi értékelésének alapja is ez.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

a folyamatgazdák intézkedési terv javaslatait a nevelőtestület elfogadja, intézményvezető jóváhagyja, beépíti a munkatervbe, majd a beszámolót az alapján állítja össze.

az év végi beszámoló kiegészül a Belső Önértékelési Csoport beszámolójával

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Szükség szerint tanév során is készülhet beszámoló, de minden tanév végén év végi beszámolót készít az intézményvezető, valamint a munkaközösségvezetők, vagy más munkacsoportok vezetője. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. A következő nevelési év terveinek kialakítása mindig az év végi beszámolók megállapításai alapján készülnek el. Adott, rögzített szempontsorral dolgozunk, melynek alapja a fenntartó szempontsora, s kiegészítjük további, fontosnak tartott elemekkel.

Az egyes területek gazdái szolgáltatnak friss adatokat a beszámolóhoz.

Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya?

A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok – a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók adottságait figyelembe véve – megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében.

A tanmenetek készítésének alapja a pedagógiai program, valamint a munkaterv.

Emlékezteti a vezetés a pedagógusokat a célokra az értekezleteken.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

Az indoklások megjelennek. Erről a látogatott kollégák önreflexióiból, valamint az értekezleteken elhangzó beszámolóból meggyőződünk.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

A kézikönyv által javasolt formát alkalmazza minden pedagógus.

A koherencia meglétének ellenőrzése is feladata a BÖCs-nek.

Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés


Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, szakszerűségének, célszerűségének és hatékonyságának vizsgálata, annak feltárása, hogy melyek az intézmény erősségei, valamint a fejleszthető területek. (SzMSz)A BÖCs működése rendszeres, tervezett.

Éves tervet készít, beszámol értekezleten.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

Az ellenőrzés a Belső Ellenőrzési Tervben meghatározott céllal, gyakorisággal, eszközzel történik. Intéményvezető készíti el.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

Az intézmény belső ellenőrzését, önértékelését a Belső Ellenőrzési Csoport segíti. A belső és külső ellenőrzésben érintett pedagógusok szükség szerint szaktanácsadó segítségét kérhetik. A BECS eredményei alapján készül el az önértékelésben érintett pedagógusok fejlesztési terve, valamint az intézményi önértékelés. Önértékelés folyamata

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Int.v.h. a Mérés, értékelés folyamatot

felügyeli. Az intézmény folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulási és nevelési folyamatokat és azokat kiértékeli. Ezáltal megállapítja az esetleges hiányosságokat és a fejlesztendő területeket.

Legalább félévente beszámol.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben.

Intézményi önértékelés elvárásai szerint

indikátorokkal alátámasztva, az adatgyűjtők megállapításai alapján a BÖCs vezetője által előterjesztve, a mérés-értékelési szakértő javaslataival kiegészítve

Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja.

Ebben az intézményvezető támogatja, egyúttal gondoskodik ellenőrzéséről.

A kormányrendelet szerint, a BÖCs munkatervét követve.

Pedagógiai folyamatok - Értékelés


Hogyan történik az intézményben az értékelés?

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

Indikátorainkra építünk. A felelősök követik.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

Működik a rendszer. Mérés-értékelés felelős felügyeli.

Minden pedagógus átgondolja, tantárgyának megfelelően kiegészíti.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

Havonta értekezleteken egyeztetünk erről.

Osztályfőnöki feladatokért felelős munkaközösség vezetője alevezetője.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. Dokumentációt havi rendszerességgel

ellenőrizzük. Értékeljük minden tanévzáró értekezleten.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

PP-ben meghatározott módon és a Házirendben szabályozott eljárásrend szerint megvalósul.

Ellenőrzőn keresztül üzeneteket is küldünk, fogadóórák, szülői értekezletek

Pedagógiai folyamatok - Korrekció


Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével?

(Elégedettségmérés, intézményi önértékelés

pedagógusértékelés,

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Dokumentumaink módosítása megtörténik, ha a jogszabályok változása, vagy az indikátorok alacsony szintű teljesülése miatt a felelősök javaslatot tesznek. A BÖCs által feltárt további javaslatok is beépülhetnek.

Az intézményvezető gondoskodik a beépítésről.

tanulói kompetenciamérés, egyéb

mérések.)

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez.

A tanévzáró értekezleten előterjesztik a felelősök intézkedési terv javaslatukat, a testület elfogadja, intézményvezető jóváhagyja

mérés-értékelés folyamat gazdája és a Belső Önértékelési Csoport vezetője a felelős

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

Az intézmény - a nevelési és tanulási eredményesség függvényében - nyitott a stratégiai és operatív tervei korrekciójára. A nevelőtestületre, ezáltal az intézményre az innovatív gondolkodás a jellemző.

Felelősök segítik segítik, intézkedési terveik megfogalmazása során a célok változtatására is javaslatot tehetnek.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

A folyamatos fejlődés, a problémák megoldása érdekében belső és külső erőforrások bevonásával megoldásra alkalmas módszereket keresünk.

Pedagógusok segítik az intézményvezetést az adaptációkban.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból

követhető.

ÖKO iskola feladatunkat ÖKO mk. vezető koordinálja.

Minden tervező dokumentumban megjelenik, ÖKO jelzéssel emeljük ki.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a

téma elemeit.

DÖK szervezi a tantermek, szekrények, területrészek közös rendben tartását. Iskolaorvos, fogász és védőnő is velünk egyeztetett terv szerint végzi munkáját. Munaktervünkben és PP-ben témahetek a témában.

DÖK ülések munkaterve tartalmazza.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

DÖK működik, vezetője koordinálja.

Elégedettség mérésekor rákérdezünk.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának

eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat

tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató

szervezeti kultúrára.

A DÖK vezetője is folyamatgazda, ő is beszámol. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője szintén- ő vezeti az osztályozó értekezleteket is.

Az intézményi beszámoló készítésekor beemeljük az említett szereplőkét.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának

ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek

fejlesztését.

Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók közötti

folyamatos információcseréről és együttműködésről.

DÖK ülések, munkatervi programok során kiemelten.

Értekezleteken erről is beszélünk, elvárjuk.

Közösségi programokat szervez az intézmény.

Hagyományaink szerint. Munkatervünk tartalmazza.

Közös tervezés, hagyományok megőrzésével.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Évente egy napét saját hatáskörben, de padagógus segítséggel.

Támogatják a pedagógusok az ötletek megvalósítását, szülők bevonásával.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

Kiválóan működő SzMK szervezetünk van. Munkaterve az iskolavezetéssel egyeztetett módon készül.

Delegált pedagógusok az SzMK üléseken.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és

tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

A demokratikus működés fórumain egyeztetünk.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok

önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

Erről elégedettségi mérések során győződünk meg.

Eredmények


Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Célul tűzük ki, s ezen nem változtattunk. Pedagógia Program karban tartása folyamtos.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása.

Fenntartó és SzMK, DÖK, valamint Intézményi Tanács rendszeres ülései során megtörténik. Jegyzőkönyvek rögzítik.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:

- kompetenciamérések eredményei

Int.v.h. évente elemzi.

Év végi értekezleten esetleges korrekciós javaslat.

- tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan

Statisztikánk alapjánint.vez. elemzi.


- versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint Mk. Vez. elemzi.


- továbbtanulási mutatók

Int.v.h. elemzi.


- vizsgaeredmények Int.v.h. elemzi.

- elismerések Int.v.h. elemzi.

- lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók

Int.v.h. elemzi.


- elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló)

Int.v.h. elemzi.


- neveltségi mutatók

Osztályfőnöki munkaközösség vezetője elemzi.


- stb.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembe vételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják. Jó eredményeinket a CSH index figyelembe

vételével megtartjuk.

int.v.h. segíti a mérés-értékelés feladatok teljesítését, az indikátorok követését.

Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Statisztika alapján követjük, eredményesnek találjuk.

Félévente értekezleteken értékeljük.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható

(versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.). Statisztika alapján követjük,

eredményesnek találjuk.

Matematika, magyar sazkosok, munkaközösségi vezetők követik.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. Mindenkinek hozzá kell járulnia.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Örökös ÖKO iskola Pályázati lehtőségeket figyelünk, elismerésekre is.

Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

Honlap, Kis újság, faliújság, értekezletek, iskolarádió aktuális.

ÖKO mk. Vezető segíti a munkát.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat. Minden értekezlet szól erről. Jegyzőkönyvek rögzítik.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

Minden munkatervet erre építünk.

Jegyzőkönyvek és beszámolók a tervezési dokumentumokkal koherensek.

Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van. Akikre egyéni fejlesztési tervet írtunk,

annak útját a terv írója követi PP-ben rögzítjük ezt; az osztályfőnök segíti ebben.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

Nyomonkövetés eredményei Int.v.h.elemzi.

Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció


Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok).

Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség jogosítványait, feladatait a Nkt., az EMMI rendeletei, valamint az intézmény SzMSz határozza meg. A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény Pedagógiai Programjával és munkatervével.

Mk.v. munkatervük szerint, BÖCS munkaterve alapján, szervezetten.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.

Munkaköri leírásukban is ez szerepel. Párhuzamosn készülnek a munkatervek.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. A szakmai munkaközösség véleményezi a

Pedagógiai Programot, a továbbképzési programot, a nevelés-oktatás eszközeinek kiválasztását, szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességét, valamint a vezetői pályázat szakmai programját. SzMSz-ben is rögzítve.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

Munkatervük tartalmazza a közös elemeket.

Beszámolnak az együttműködésekről a tanév végén.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

A vezetés tagjai is tagok ezekben a közösségekben.

Jelenléti íveken is követhető a jelenlét.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

Vezetőik munkaköri leírásában is szerepel a feladat, látogatnak és értékelnek.

Jkv-ben követhető a részvétel

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

A belső megosztásban fontos feladat jut a munkaközösségeknek, valamint a külön feladatokkal megbízott kollégáknak. Fontos feladatuk a módszerek, eljárások segítése, értékelése, közzététele a nevelőtestületben. (SzMSz)

Beszámolójukat jegyzőkönyv, munkájukat dokumentáció rögzíti.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. Belső továbbképzések, nevelési

értekezletek témái, bemutató foglalkozások teszik lehetővé, hogy a pedagógusok tanulhassanak egymástól, és ösztönözve érezzék magukat pedagógiai ismereteik szinten tartására, fejlesztésére.

Munkaközösségi emlékeztetők ésér tekezleti jegyzőkönyvek tanúskodnak a szervezeti tanulásról.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Értekezleteiken megbeszélik a tovább- és önképzésen tanultakat.

Munkaterveik tanúskodnak róla.

Hogyan történik az információátadás az intézményben?

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

Munkatervünk, SzMSz-ünk, jegyzőkönyveink és dokumentációnk bizonyítja.

Nevelői szoba faliújságán elérhető emlékeztetők.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Folyamatos vezetői jelenlét.

Erről belső elemzés során meg is győződtünk.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Mindhárommal él.

Szerver, web oldal, emailek, faliújság, folyamatos vezetői jelenlét.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Aláírásukkal igazolják a vezetőségi ülésekről kapott tájékoztatól elolvasását. Körözvény. Honlapunk is igazolja.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Közösen tervezzük időpontjukat és témájukat.

Tanévnyitó értekezleteken elfogadjuk a témákat, munkatervben rögzítjük.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Pedagógusok önfejlesztési terveinek készítése során ez folyamatos, a kormányrendelet szerinti. Összegzés, valamint az intézmény értékelése során keletkezett értékelés részletesen elhangzik a záró értekezleteken.

Értekezletek jegyzőkönyvei tanúsítják.

Az intézmény külső kapcsolatai


Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

SzMSz tartalmazza. Értekezleteken beszámolók erről a területről is.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

SzMSz tartalmazza. Értekezleteken beszámolók erről a területről is.

Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. (SzMSz) A partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről a Pedagógiai Programban, az SzMSzben kerülnek megfogalmazásra az együttműködés alapelvei, feladatai és céljai, valamint a kapcsolattartás formái.

Ha nem csak szóbeli megállapodás történt, akkor a szerződés tartalmazza.

Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel.

Az abban érintett partnerekkel.

Szóbeli egyeztetés legtöbb esetben elég. Ha szükséges, megállapodás, vagy szerződés is készül.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

A fenntartó, munkáltató Tankerületi vezetőé, a szülőké és a tanulóké a rendeletnek megfelelően. Kérdőívek, illetve interjúk.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. Rendeletben és házirendben szabályozott házirendben szabályozott

Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Eleget tesz.

Intézményi Tanács félévente, fenntartó évente kap beszámolót. SzMK üléseinek mindegyikén jelen van 2 delegált a nevelőtestületből.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

A20/2012. EMMI rendelet szerinti tájékoztatások megtörténnek.

Honlapunk folyamatosan frissül, SzMK üléseken testületi delegáltak adnak szóbeli tájékoztatást, DÖK üléseken az igazgató. Intézményi Tanács ülésein az igazgató.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Az SzMSz módosításai során erre a területre is ügyelünk.

SzMSz-be kerül, amit elfogad a testület és jóváhagy az igazgató.

Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

Községi ünnepségeket szervezünk felkérés alapján. Fellépéseket vállalunk felkérésekre.

Községünk éves terve alapján teszünk eleget, valamint a hagyományoknak megfelelően.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Kapcsolattartó pedagógusokon, illetve igazgatón keresztül történik a nevezés, illetve vállalás.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.

Az igazgató, felterjesztéseket ír,tevékenységéről a testületnek beszámol .

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

Frissíteni fogjuk tervünket, ha ismét lehetőségünk lesz fejlesztésre.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

Törekszik, pályázatokat nyújt be és nyer meg, támogató alapítványhoz fordul, jelzi a fenntartónak és a működtetőnek.

Az intézmény az IKT eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető. Osztálynaplóban követhető. Karikázással jelöljük.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről.

Rendelkezik. A tantárgyfelosztás a Nkt. Melléklete alapján készül.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

Azonnal, írásban jelzi az intézményvezető.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

Ha szükséges, a vezetők állandó megbízások vállalását és teljesítését is szorgalmazzák, amelyek az éves munkatervben is megjelennek.

Erről a 326/2013. kormányrendelet 17.§ (1) szerinti órák nyilvántartása is tanúskodik.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

Jelzés a fenntartó felé a hiányokról, pályázati kiírás kérése!

Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki. A vezetők felkészültek a pedagógiai Felkészültek!

A Belső Önértékelési Csoport koordinációval megbízott tagjai segítik a kollégákat, minden értékelésben BÖCs tag is és külsős is részt vesz.

munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt.

Rendelkezik, összhangban az intézményi és a személyes célok.

Megbeszélésen alapul a terv, a fenntartó hagyja jóvá.

Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat.

Szükség esetén korrigálásra is hajlamosak vagyunk.

A továbbképzés nyomonkövetése az int.v.h. feladata.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

Az intézményt az óvodavezető irányítja. Az intézmény szervezeti kultúráját belső szabályozók normái határozzák meg. Az intézményi célok megvalósulásához együttműködés, értékteremtő munka szükséges. A belső és külső továbbképzések, foglalkozáslátogatások szervezésével tesszük még hatékonyabbá a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztését. (SZMSZ)

MK.v.értekezleteken, belső megbeszéléseken is részt vesznek a vezetők is.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

Létezik a szabályozás, és betartjuk.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. (SzMSz)

Az év végi önértékeléshez az adatokat a munkaközösségi vezetők és a felelősök szolgáltatják.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

Működik a belső és a külső műhelyek rendszere.

Tervező dokumentumban követhető módon.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

Megjelennek PP-ben, SzMSz-ben és munkatervekben is.

Kis újság, honlap alapján alapján követi mindenki.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Alapdokumentumainkban rögzítettük.

Munaketrveinkben tervezzük a konkrét megvalósítást.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

A jelenlegi gyakorlat maradjon fenn, a folyamatleírások szerint mindenki érezze magát felelősnek területéért.

Beszámolók, intézkedési tervek rendszere, értekezletek jegyzőkönyvéhez kapcsolódó dokumentumok.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

Építünk a szakértelemre, törekszünk ez egyenletes terhelésre.

Saját szabályozó dokumentumaink szerint valósul meg, a 326/2013. kormányrendelet figyelembe vételével.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

SzMSz-ben a folyamattérkép és a munkaköri leírások egyértelműek.

Számonkérés: értekezleteken.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. A megbízott kollégák a végrehajtásról, a megvalósításról, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

Munkaközösségek vezetőire és felelősökre építünk.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Vezetőségi ülések rendszeresek, az értekezletek tartalmasak és a demokratikus működés fórumai.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

Jó gyakorlatok kidolgozására ösztönöz a vezetés, bevon a folyamatokba.

Jegyzőkönyvek tanúskodnak róla.

Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba.

Hangozzanak el értekezleteken a javaslatok.

Jegyzőkönyvek tanúskodnak róla.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Hagyományosan jól működő rendszerünk tovább él. Mk.v.vezetők koordinálják.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Kapcsolódás pályázati lehetőségekhez (pl. Mentor(h)áló, referencia intézményi eljárásrend követése.

A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés


Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

Nem ismétlései annak, hanem pontosításai. Közös értelmezés.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

Jogszabályok betartásával fogalmazza meg azokat a testület, abba építi be a környezet elvárásait.

A teljes testülettel ismertetjük értekezleteken a jogszabályok módosulását.

Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

évente a tanévzáró értekezleten értékeljük; felelőse a mkv.vez.

munkatervünkben ezt rögzítjük;módszere: mköz ülésen mindenki beszámol (szóban, írásban.)

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Felépítő módszerrel, a munkaközösségek javaslatait beépítve.

Minden augusztus végén átgondoljuk.

A tervek nyilvánossága biztosított. Minden érdeklődő elérje őket. Honlap.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

Időrendben kövessék egymást.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A szervezeti célok összhangban legyenek a munkavállalók céljaival.

Folyamatos egyeztetés.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

A tankönyvfelelősök folyamatos kapcsolatban legyenek a munkaközösségekkel.

Tankönyvekre javaslatokat tesznek a munkaközösségek.

2016/2017.

tanév

2017/2018.

tanév

2018/2019.

tanév

2019/2020.

tanév

2020/2021.

tanév

2016.

szeptember

1-től

december

31-ig

2017.

január 1-től

június 30-ig

2017.

szeptember

1-től

december

31-ig

2018.

január 1-től

június 30-ig

2018.

szeptember

1-től

december

31-ig

2019.

január 1-től

június 30-ig

2019.

szeptember

1-től

december 31-

ig

2020.

január 1-től

június 30-ig

2020.

szeptember 1-

től

december 31-

ig

2021.

január 1-től

június 30-ig

2017. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

+

i

3 fő

Gieth Zoltán

Makráné Vass

Éva

Sas Györgyné

2018. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

2019. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

+

2 fő

Ábrahám

Enikő

Király Andrea

2 fő

Harsányiné

Szöllősi Edit

Turai Andrea

2020. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

+1 fő

Vezsenyiné

Csaba

Gabriella

Intézményve-

zetői

önértékelés

3 fő

Gál Angéla

Vargáné

Farkas Nikolett

Honti Tamás

2021. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

2 fő

Giethné

Viktor Edit

Miklós

Lászlóné

4 fő

Ábrahámné

Illés Anna

Daka Imre

Szabó

Anikó

Márta

Takács

Julianna

+ a

tantestület

további

tagjai a

teljes

pedagógus

létszám

100%-ig

Intézményvez

etői

önértékelés

Átfogó, teljes

körű

intézményi

önértékelés

Király Andrea

bekerült a

minősítési tervbe,

de későbbi

időpontban végzi

az önértékelését.

A nevelőtestület

minden tagja első

alkalommal elvégzi

az önértékelését.

1. Legitimáció

Zákányszék, 2017.01.27.

------------------------------------------- ------------------------------------

Hitelesítő Hitelesítő

Jelen Intézményi Önértékelési Program az intézményvezető aláírásával válik érvényessé.

Zákányszék, 2017.01.27.

-------------------------------------

int.vez.

Önértékelési szabályzat - sulinet · Önértékelési szabályzat zákányszéki Általános...

Documents