nyíregyházi járási hivatalaœgyleírások_jh_nyireg.pdf · nyíregyházi járási hivatala 4....

Nyíregyházi Járási Hivatala

4. Államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben ügyfajtánként és eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése, illetékességi területe, az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, alapvető eljárási szabályok, az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje), ügyfélfogadás ideje, az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő), az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás és az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok, az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás, az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke, tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről

Hatósági Osztály I.

Ügytípus megnevezése: ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA

Hatáskörrel rendelkező szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási

Hivatala

Illetékesség: A járási hivatal illetékességi területéhez tartozó települések vonatkozásában: Nyíregyháza,

Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura,

Rakamaz, Sényő, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu, Újfehértó

Ügyintéző neve, elérhetősége:

1. Bacskainé Riegel Enikő 42/599-610

2. Bakti Jánosné 42/599-613

3. Bucskó Éva 42/599-612

4. Czipóné Fábián Enikő 42/599-613

5. Dobránszkiné Pór Ilona 42/599-610

6. Fülöp Gyöngyi 42/599-613

7. Kormány Anikó 42/599-613

8. Harman Enikő 42/599-610

9. Kolbertné Pálosi Ildikó 42/599-611

10. Tóth Edit 42/599-611

11. Molnár Lászlóné 42/599-612

12. Oroszné Horovicz Erzsébet 42/599-611

13. Simonics Borbála 42/599-610

14. Dr. Galambos Georgina 42/599-300

15. Doroginé Dr. Horváth Dóra 42/508-300

2

16. Vida Szilvia 42/599-619

17. Dr. Monostory-Jaczkó Éva 42/599-612

18. Ferkó György 42/599-300

19. Bulátkóné Hován Erzsébet 42/599-300

Ügyfélfogadás rendje Nyíregyháza:

hétfő és szerda 8.00-16.30-ig, kedd és csütörtök8.00-16.00, péntek 8.00 -14.00-ig

Újfehértói Kirendeltség: Seregi Györgyi 42/590-022/8 mellék

Rakamazi Kirendeltség: Kormos Edina 42/570-022

Ügytípus rövid leírása:

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó

[Ptk. 685.§ b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

- súlyosan fogyatékos, vagy

- tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi.

Súlyosan fogyatékos az a személy, akinek

segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy

aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló –

életmód folytatására képes,

hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértése és spontán

elsajátítása segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető

ejtése elmarad,

értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma

következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt

középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség

egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota

súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9)

mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön

jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy

állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt

önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul,

Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó

ápolást, gondozást igényel.

Nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó, ha

az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást

nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi

szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény

tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha

- a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem

haladja meg, vagy

3

- az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási

intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

vagy

- az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást

nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres

közreműködésével valósítható meg,

rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az e) pont szerinti ellátást – részesül, és annak

összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet,

valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett,

keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén

– folyósítanak.

szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,

keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a

napi 4 órát meghaladja.

A jogosultságot megállapító szerv a jogosultság fennállását kétévente legalább egyszer felülvizsgálja, ha

a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a

felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az

ellátás után nyugdíjjárulék fizetésre kötelezett.

Ápolási díj összege:

Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100%-

a, azaz 2015. évben bruttó 29.500 Ft.

Emelt összegű ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolása, gondozása esetén az alapösszeg

150%,a, azaz 44.250 Ft.

Kiemelt ápolási díjra jogosultság esetén az éves központi költségvetési törvényben meghatározott

alapösszeg 180%-a, azaz 2015. évben bruttó 53.100 Ft.

Változás bekövetkezése esetén bejelentési kötelezettség:

A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények

megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító járási hivatalt.

Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott feltételek

hiányában, vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást

jogosultatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás

visszafizetésére.

Nyomtatványok elérhetősége: az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni

szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól

szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Pr.) 4. számú melléklete szerinti

formanyomtatványon kell benyújtani.

A formanyomtatvány elérhető a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási

Hivatala (4400 Nyíregyházi, Kossuth tér 1..) Ügyfélcentrum 24.-25. ablakánál, valamint a

www.kormanyhivatal.hu/szabolcs-szatmar-bereg oldalon

http://www.kormanyhivatal.hu/szabolcs-szatmar-bereg

4

Szükséges iratok: a kérelemhez – kivéve a kiemelt ápolási díjra jogosultságot - mellékelni kell a Pr. 5.

számú melléklete szerinti IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY eredeti dokumentumát, amennyiben az ápolt

óvodai, vagy közoktatási intézmény tanulója, úgy az intézmény vezetője által a Pr. 6. számú melléklete

szerinti igazolást is szükséges csatolni.

Ha az ápolást végző személy rendszeres pénzellátásban részesül, úgy a kérelem benyújtását megelőző

hónap jövedelméről szóló igazolás dokumentumát fénymásolatban a kérelemhez csatolni kell.

Ha az ápolást végző személy keresőtevékenységet folytat, napi munkaidejének igazolására a

munkaszerződése, vagy munkáltatója igazolását csatolni kell.

Eljárási költségek: a szociális igazgatás eljárás költség és illetékmentes.

Hol intézzem el?

A kérelmet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatalánál

személyesen (Ügyfélcentrum 24..25 ablak), illetve postai úton a Nyíregyházi Járási Hivatal 4400

Nyíregyháza, Kossuth tér 1. címre lehet benyújtani.

Ügyintézési határidő:

21 nap (általános) ügyintézési határidő, ez a határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható

Ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok:

a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének

időtartama,

a jogsegélyeljárás időtartama,

adatnak nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,

a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól

az annak teljesítéséig terjedő idő,

szakhatóság eljárásának időtartama,

az eljárás felfüggesztésének időtartama,

a bizonyítékok ügyféllel történő ismertetésére irányuló eljárás időtartama,

a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más

elháríthatatlan esemény időtartama,

a fellebbezési kérelem, a döntés és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő,

a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,

a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő

időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési

ügygondnok útján történő közlés időtartama.

Kapcsolódó jogszabályok:

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,

- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint

folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.

törvény

5

Jogorvoslat:

A járási hivatal által első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el. A fellebbezés illetékmentes, melyet

a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatalához kell benyújtani.

FOKOZOTT ÁPOLÁST IGÉNYLYŐ SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY GONDOZÁSÁT,

ÁPOLÁSÁT VÉGZŐ SZEMÉLY :

A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére

a járási hivatal az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (29.500 Ft) 150%-

ának megfelelő összegű (2015. évben: 44.250 Ft) ápolási díjat állapít meg.

A járási hivatal a fokozott ápolási szükséglet fennállásáról a módszertani feladatokat ellátó szerv által

kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt.

Fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül

önállóan nem képes

- étkezni, vagy

- tisztálkodni, vagy

- öltözködni, vagy

- illemhelyet használni, vagy

- lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni

feltéve, hogy a felsoroltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT A JÁRÁSI HIVATAL ANNAK A SZEMÉLYNEK

ÁLLAPÍT MEG, AKI:

a) a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek

ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3.§

(2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását,

ápolását végzi, VAGY

b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot

miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel

folyósítják.

A kiemelt ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell:

A Szoc.tv. 43.§ a) pontja szerinti esetben az ápolt személy egészségi állapotát igazoló rehabilitációs

hatóság szakhatósági állásfoglalását, vagy komplex minősítéséről szóló összefoglaló szakvéleményét,

vagy a komplex minősítés eredményéről szóló hatósági bizonyítványt. Azok a személyek tartoznak ebbe

a minősítési kategóriába, akik a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján súlyosan

egészségkárosodottak, egészségi állapotuk 1-30% között van, és orvos szakmai szempontból

önellátásra nem vagy csak segítséggel képesek (E KATEGÓRIA).

A Szoc.tv. 43.§ b) pontja szerinti esetben a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó

körülményekről szóló 82/2013.(XII.29.) EMMI rendelet 1. melléklete szerinti szakorvos igazolását. Ha az

ápolt személyre tekintettel jogszabályban felsorolt és ott meghatározott súlyosságú betegségre vagy

fogyatékosságra tekintettel folyósítják, kérheti a kiemelt ápolási díj megállapítását. A járási hivatal a

kiemelt ápolási díjra való jogosultságot a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és

fogyatékosságokról szóló 5/2003.(II.19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mcspr.) szerinti

szakorvosnak az igazolása alapján állapítja meg. A szakorvos az igazolást annak a személynek állítja ki,

aki olyan 18. életévét be nem töltött hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, aki a Mcspr. rendelet

6

1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok

valamelyikében szenved, és akinek ezzel egyidejűleg kiemelt ápolási szükséglete áll fenn.

Kiemelt ápolási szükséglete áll fenn annak a személynek, aki – tartós betegségéből, fogyatékosságából

eredően : másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni és lakáson belül –

segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, továbbá másvalaki személyes segítsége nélkül nem

képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül

legalább kettőt ellátni.

Ha az ápolt a 18. életévét betöltötte és az általa folytatott tanulmányokra tekintettel utána magasabb

összegű családi pótlékot folyósítanak, reá való tekintettel a kiemelt ápolási díjra való jogosultság a 18.

életév betöltésekor érvényes szakorvosi igazolás alapján, az egyéb jogosultsági feltételek fennállása

esetén a tanulmányok folytatására tekintettel magasabb összegben folyósított családi pótlékra való

jogosultság fennállásának időtartama alatt újabb igazolás csatolása nélkül megállapítható.

A kiemelt ápolási díj az alapösszeg 180%-a, azaz 53.100 Ft.

Ügytípus megnevezése:EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG


Hivatala







3. Bucskó Éva 42/599-612







10. Tóth Edit 42/599-611










7






A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg a

szociális rászorultságát,

akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 120%-át ( 2015. évben 34.200 Ft-ot)

aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-t

(2015. évben 42.750 Ft-ot)

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

A járási hivatal a kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy a kérelmező az egészségügyi szolgáltatás

igénybevételére más jogcímen valóban nem jogosult.

A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány

hatályossága 1 év.

A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet, és a külön jogszabály szerint

bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

A szociálisan rászorult személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16.§ o) pontja alapján egészségügyi

szolgáltatás igénybevételére jogosult.







jogosultatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a természetben nyújtott szociális ellátás

esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

Nyomtatványok elérhetősége.


Hivatala (4400Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) Ügyfélcentrum 24.-25 ablakánál, valamint a


Szükséges iratok:

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja

vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemtől függő szociális


8

ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről

tett nyilatkozat melléklete.

A kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat a kérelemhez csatolni kell.

Eljárási költségek: a szociális igazgatás eljárás költség és illetékmentes.

Hol intézzem el?


személyesen, illetve postai úton a Nyíregyházi Járási Hivatal 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. címre

lehet benyújtani.


Hatósági bizonyítványt a Ket. szerint 10 napon belül kell kiállítani.



időtartama,




















törvény

- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások

fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.

Jogorvoslat:




9

Ügytípus megnevezése: HADIGONDOZOTTI ELLÁTÁSOKKAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI

ELJÁRÁSOK


Hivatala







Ügyfélfogadás rendje:

hétfő – csütörtök 8.00-16.30-ig, péntek 8.00 -14.00-ig


A hadigondozás állami feladat, amelynek során az ellátások és kedvezmények jövedelmi értékhatárra

tekintet nélkül illetik meg a jogosultat.

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) alapján hadigondozásra jogosult

az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki

a) katonai szolgálat

b) kötelező katonai előképzés

c) légitámadás és hadművelet

d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása

(a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében testi épségének vagy egészségének

károsodása folytán hadi eredetű fogyatkozást szenvedett, továbbá akit hadigyámoltként,

hadiözvegyként, hadiárvaként illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni (a

továbbiakban együtt: hadigondozott).

A hadigondozási igényjogosultság megállapítás iránti eljárás kérelemre indul. A kérelmezőnek kell

bizonyítania a fogyatkozás, illetve halál hadi eredetét.

HADIROKKANT:az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki katonai szolgálat, vagy kötelező

katonai előképzés, vagy légitámadás és hadművelet, vagy visszamaradt robbanóanyag felrobbanása

(a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében testi épségének vagy egészségének

károsodása folytán hadi eredetű fogyatkozást szenvedett.

A hadirokkantat a hadieredetű fogyatkozás által bekövetkezett egészségkárosodás mértéke szerint I. II.

III. IV. V. járadékosztályba kell sorolni. A hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott járadékosztályba

sorolás alapját képező egészségkárosodás százalékos mértékét a rehabilitációs szakigazgatási szerv

végzi.

10

HADIROKKANTKÉNT TÖRTÉNŐ NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL: azt a kérelmezőt, aki hadirokkantként

kéri nyilvántartásba vételét, illetve azt a hadirokkantat, aki magasabb járadékosztályba történő

besorolását kéri, a járási hivatal vezetője a Hdt. 2. számú melléklete szerinti formanyomtatvány

felhasználásával a rehabilitációs szakigazgatási szerv elé utalja vizsgálat céljából.

HADIGYÁMOLT: A hadirokkant gyermeke hadigyámoltnak minősül:

a) a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig;

b) ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a

huszonötödik életév betöltéséig;

c) ha a gyermek az a) és b) pontban meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az

állapotnak a tartamára, a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének

csökkenése a 67%-ot, illetve egészségkárosodása az 50%-ot elérte.

HADIÖZVEGY:a szolgálat közben meghalt személy özvegye. Hadiözvegy továbbá a hadirokkantként

hadigondozásba vett személy özvegye is, ha a házasságot a hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt

kötötték, vagy a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek

született. A külön élő, illetőleg elvált házastárs hadiözvegy, amennyiben a bíróság a házastársát tartásdíj

fizetésére kötelezte.

HADIÁRVA:a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a meghalt hadirokkantnak a

gyermeke a 4.§-ban meghatározott feltételek fennállása esetén. Hadiárva a gyermek akkor is, ha a

bíróság a meghalt személyt, illetőleg a meghalt hadirokkantat – életében – az apaság megállapítása

nélkül tartásdíj fizetésére kötelezte.

HADIGONDOZOTT CSALÁDTAG: a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg

hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, vagy legalább 67%-ban

csökkentett munkaképességű, illetve legalább 50%-os egészségkárosodású szülője, nagyszülője,

testvére és féltestvére.

NEM JOGOSULT HADIGONDOZÁSRA

a) aki rokkantságát, egészségkárosodását szándékosan maga okozta,

b) az a hozzátartozó, aki a hadigondozott halálát szándékosan okozta,

MEGSZŰNIK A HADIGONDOZÁSRA JOGOSULTSÁG: ha

a) az özvegy újból megházasodik, kivéve, ha hadirokkanttal köt házasságot. A szolgálat

következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársára tekintettel feléled a

hadigondozásra jogosultság, ha az özvegy újabb házasságában is megözvegyül;

b) a hadiárva, hadigyámolt betölti a 4§-ban meghatározott életkort;

c) a hadigondozott meghal,

d) a hadirokkant egészségkárosodása megszűnt, vagy egészségkárosodása 20%-nál kisebb

mértékűvé vált

e) a 4.§-ban meghatározott mértékben megrokkant – és csak ennél fogva jogosult – hadigyámolt,

hadiárva és hadigondozott családtag egészségkárosodása az 50%-ot már nem éri el.

11

HADIGONDOZOTTAK ELLÁTÁSA:

1. EGYÖSSZEGŰ TÉRÍTÉS:

Az a hadirokkant, hadiözvegy, volt hadiárva, volt hadigyámolt és volt hadigondozott családtag, akinek a

korabeli hadigondozó hatóság által megállapított pénzellátását 1944.december 22.-ét követően politikai

okból megszüntették, vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmet politikai okból elutasították,

továbbá ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette, az elmaradt pénzellátás kompenzálására

egyösszegű térítésre jogosult. Meg kell állapítani az egyösszegű térítést annak a hadirokkantnak és

hadiözvegynek, akinek hadigondozotti igényjogosultsága 1991. december 31-e előtt fennállt, de számára

pénzellátást ezen időpontot követően állapítottak meg. A pénzellátás politikai okból történő

megszüntetése, szüneteltetése, illetve elutasítása bizonyítására dokumentumok hiányában a kérelmező

írásos nyilatkozata is elfogadható.

EGYÖSSZEGŰ TÉRÍTÉS ÖSSZEGE:a térítés mértéke:

I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 250.000 Ft.

II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 200.000 Ft.

III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 150.000 Ft.

IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 100.000 Ft.

V. járadékosztályba sorolt hadirokkant, valamint a hadiözvegy esetén: 75.000 Ft.

volt hadiárva, volt hadigyámolt és a volt hadigondozott családtag részére: 50.000 Ft.

2. HADIROKKANT JÁRADÉK:

A hadirokkantat havi rendszeres járadék (pénzellátás) illeti meg.

A HADIROKKANT JÁRADÉK ÖSSZEGE: a járadék havonkénti összege az öregségi nyugdíj

mindenkori legkisebb összegének %-ban kifejezett mértéke:

I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 210/% (2015. évben: 59.850 Ft)

II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 195% (2015 évben: 55.575 Ft)

III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 180% (2015. évben: 51.300 Ft)

IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 155% (2015. évben: 44.175 Ft)

V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén: 110% (2015.évben: 31.350 Ft)

Ha a hadirokkant a hadigondozotti pénzellátáson kívül, (hadirokkant-járadék) nem rendelkezik egyéb

jövedelemmel, akkor a megfelelő járadékosztály szerinti pénzellátás havi összegét növelni kell az

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.

3. NEVELÉSI PÓTLÉK:

A járadékban részesülő hadirokkantat a saját háztartásában nevelt, valamint egészségi állapota miatt

ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy rehabilitációs intézményben elhelyezett hadigyámolt után

a 4§-ban meghatározott feltételek fennállása esetén nevelési pótlék illeti meg, feltéve, hogy a gyermeket

a hadirokkant háztartásából helyezték az említett intézmények valamelyikébe. A nevelési pótlék mértéke

gyermekenként és havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a (2014. évben

14.250 Ft).

12

4. ÁPOLÁSI PÓTLÉK:

Azt a hadirokkantat, aki orvosi szakvélemény alapján mások rendszeres ápolására, gondozására szorul,

a járadékon felül havonként pótlék is megilleti.Az ápolási pótlék mértéke:

I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 60%-a (2015. évben: 17.100 Ft)

II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb


III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb


IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb


V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 28%-a (2015.évben: 7980 Ft)

5. HADIÖZVEGYI JÁRADÉK:

A hadiözvegyet havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori

legkisebb összegének 75%-a. (2014. évben: 21.375 Ft.)

Ha a hadiözvegy a hadigondozotti pénzellátáson kívül (hadiözvegyi járadék) nem rendelkezik egyéb

jövedelemmel, akkor pénzellátása havi összegét növelni kell az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegével.

6. HADIÁRVA JÁRADÉKA:

A hadiárvát, amennyiben

a) tizenhatodik életévét nem töltötte be, vagy

b) oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a

huszonötödik életév betöltéséig,

c) ha a gyermek az a) és b) pontban meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az

állapotnak a tartamára a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének

csökkenése a 67%-ot, illetve egészségkárosodása az 50%-ot elérte.

esetén egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a (2014. évben: 8.550 Ft)

7. HADIGONDOZOTT CSALÁDTAG JÁRADÉKA:

A hadigondozott családtagot havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az egyéb ellátásáról

függetlenül az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30%-a (2014. évben. 8.550 Ft)

Több jogosult esetén a járadék mindegyik jogosultat külön-külön megilleti.

13

8. TEMETÉSI HOZZÁJÁRULÁS:

A járadékban részesült hadirokkant halála esetén –ha a temetés nem közköltségen történt- temetési

hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte.

A temetési hozzájárulás mértéke a IV. járadékosztályba sorolt hadirokkantat megillető járadék 200%-a,

azaz 88.350 Ft.

A temetési hozzájárulást az elhunyt hadirokkant lakóhelye szerint illetékes járási hivatal állapítja meg a

bemutatott eredeti temetési számla alapján. A temetési számlára a járási hivatal a kifizetett összeget

rávezeti.

9. TÉRÍTÉSMENTES GYÓGYÁSZATI ELLÁTÁS:

A hadirokkantat bármely betegségével kapcsolatban térítésmentesen illeti meg:

a) orvosi alapellátás (gyógykezelés)

b) állami, önkormányzati intézményi ellátás (kórház, szanatórium, gyógyfürdő, terápiás ellátások)

c) fogászati alapellátás

d) szociális intézményi ellátás.

Szociális intézményi ellátás keretében a hadirokkantat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

szóló 1993. évi III. törvény 59§-85§-ában meghatározott ellátás illeti meg. (falugondnoki, tanyagondnoki

szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

közösségi ellátások, nappali ellátás,)

Az ellátás ellenértékét a Hadigondozottak Közalapítványa megtéríti az ellátást nyújtó szervnek, illetve

fenntartójának. Térítési díjként az intézményi térítési díj számolható el.

10. GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ ELLÁTÁS:

A hadirokkant térítésmentesen jogosult a hadieredetű fogyatkozása folytán használhatatlanná vált vagy

hiányzó testrészének mesterséges pótlására, és azokra a gyógyászati segédeszközökre, műlábcipőkre

(a továbbiakban: gyógyászati segédeszköz), amelyekkel életvitele, munkaképessége helyreállítható vagy

javítható. A hadirokkant térítésmentes segédeszközzel való ellátását a járási hivatal által megküldött

határozat alapján –a Közalapítvány Hadirokkant Irodája végzi.


A hadigondozott a körülményeiben bekövetkezett, a hadigondozási jogosultságra kihatós változást nyolc

napon belül köteles a hadigondozási hatóságnak bejelenteni.


Ha az egyösszegű térítést a hadigondozott, illetve a hadiárva, a volt hadigyámolt és a volt hadigondozott

családtag rosszhiszeműségének következményeként jogosulatlanul fizették ki, a felvett összeget a

jogosulatlan és rosszhiszemű igénybe vevő a folyósító szerv részére köteles visszafizetni.

Nyomtatványok elérhetősége:az egyösszegű térítés megállapítása iránti igényt a hadigondozásról

szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994.(VIII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Korm. rendelet) 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

14

Új hadigondozási igény bejelentésekor a Korm. rendelet 4. mellékletét ki kell tölteni és a kérelemhez

csatolni.


Hivatala Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Ügyfélcentrum 24. számú ablaknál, valamint a

www.kormanyhivatal.hu/szabolcs-szatmar-bereg oldalon.

Szükséges iratok: új hadigondozás iránti kérelem esetén a kérelmezőnek a Korm. rendelet 4. számú

mellékletében foglalt formanyomtatványon nyilatkoznia kell arról, hogy ugyanazon hátrány miatt

részesül-e nemzeti gondozásban.

A hadigondozás iránti kérelem határidő-korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető. A hadigondozásba

vétellel egyidejűleg a járási hivatal a Korm. rendelet 6. melléklete szerint hadigondozási igazolványt állít

ki.

Az egyösszegű térítésre vonatkozó jogosultságot közokirattal kell bizonyítani. Amennyiben ezeket a

tényeket közokirattal a kérelmező igazolni nem tudja, úgy a járási hivatal hivatalból megkeresi a

nyugdíjfolyósító szervet – a kérelmező korabeli adatainak pontos feltüntetésével – a pénzellátás 1944.

december 22-ét követő megszüntetésének (szüneteltetésének) bizonyítására.

Folyósítási szabályok:A járadék új megállapítás esetén az igény érvényesítését követő hónap 1. naptól

jár. A járadékot havonta kell folyósítani. A járadék összegének megváltozása esetén a magasabb

összegű járadékot az igény megnyílását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

A járási hivatal az egyösszegű térítésre, a hadigondozási járadékra és az egyéb pénzellátásokra való

jogosultságot jogerősen megállapító, módosító, megszüntető határozatát megküldi a nyugdíjfolyósító

szervnek, amely intézkedik az egyösszegű térítés, illetve a pénzellátás folyósítása iránt. A hadigondozotti

járadékot, valamint a temetési hozzájárulást a nyugdíjfolyósító szerv az esedékesség hónapjában a

nyugdíjjal egyidejűleg folyósítja, de a nyugdíjtól elkülönülten kezeli.

Fel nem vett, vagy tévesen kifizetett járadék: ha a hadigondozott a részére megállapított és folyósított

járadékot önhibájából nem vette fel, visszamenőleges igénye 1 év elteltével elévül.

HADIGONDOZOTTAK KEDVEZMÉNYEI:

Közlekedési kedvezmény:

A hadirokkant és hadiözvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi tömegközlekedési és helyközi

(távolsági) tömegközlekedési (vonat, autóbusz, hajó, komp stb.) eszközöket. Ha a hadirokkant bármely

fogyatkozása miatt az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján kísérőre szorul, a kísérőt is megilleti

a térítésmentes utazási kedvezmény. A mozgáskorlátozott személyeket megillető támogatások során –

azonos feltételek fennállása esetén –a hadirokkantat előnyben kell részesíteni.

Mentesség a helypénz megfizetése alól:

A hadirokkant és a hadiözvegy a vásárcsarnokokban és a piacokon a helypénz megfizetése nélkül

árusíthatja saját kisipari és mezőgazdasági termékeit, illetve terményeit.


15

Eljárási költségek:a hadigondozotti jogosultságok illetékmentes.

Hol intézzem el?


személyesen az ügyfélcentrum 24. ablakánál, illetve postai úton a Nyíregyházi Járási Hivatal

Nyíregyháza, Kossuth tér 1. címre lehet benyújtani.





időtartama,
















- a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény

- a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994.(VIII.31.) Korm.

rendelet

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény


törvény

Jogorvoslat:


Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el. A

fellebbezés illetékmentes, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási

Hivatalához (4400Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) kell benyújtani.

16

Ügytípus megnevezése: IDŐSKORÚAK JÁRADÉKÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA


Hivatala







3. Bucskó Éva 42/599-612







10. Tóth Edit 42/599-611















Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek

részére nyújtott támogatás.

A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt

1. a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa,

élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, (azaz 2015. évben a 22.800 Ft-ot)

17

2. egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek

havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,

(azaz 2015. évben 27.075 Ft-ot)

3. az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át ( azaz 2015. évben a 37.050 Ft-ot).

Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy:

- előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti,

- 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik.

A jogosultságot megállapító szerv a jogosultság fennállását kétévente legalább egyszer felülvizsgálja, ha

a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a

felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

Időskorúak járadékának összege:

a) Jövedelemmel nem rendelkező 1. pont szerinti jogosult esetén az időskorúak járadékának

összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, azaz 2015. évben

22.800 Ft.

Jövedelemmel nem rendelkező 2. pont szerinti jogosult esetén az időskorúak járadékának

összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a, azaz 2015. évben 27.075

Ft.

Jövedelemmel nem rendelkező 3. pont szerint jogosult esetén az időskorúak járadékának

összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a, azaz 2015. évben

37.050 Ft.

b) Jövedelemmel rendelkező jogosult estén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi

jövedelmének a különbözete. Ha az így számított támogatás összege az ezer forintot nem éri el,

akkor a jogosult részére legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.







jogosultatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás

visszafizetésére.

Nyomtatványok elérhetősége:az időskorúak járadéka megállapítása iránti kérelmet a pénzbeli és

természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes

szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Pr.) 2. számú melléklete szerinti

formanyomtatványon kell benyújtani.

A formanyomtatvány elérhető a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KormányhivatalNyíregyházi Járási

Hivatal 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Ügyfélcentrum 23. ablaknál, valamint a



18

Szükséges iratok:





A kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat a kérelemhez csatolni kell.

Eljárási költségek:a szociális igazgatás eljárás költség és illetékmentes.

Hol intézzem el?



lehet benyújtani.





időtartama,




















törvény

19

Jogorvoslat:


Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el. A

fellebbezés illetékmentes, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KormányhivatalNyíregyházi Járási

Hivatalnál 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. kell benyújtani.

HIVATALBÓL TÖRTÉNŐ IDŐSKORUAK JÁRADÉKÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA:

Az aktív korúak ellátásra való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő

megszüntetéséről hozott határozatát a jegyző a határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul

megküldi az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat megérkezését követő 5 napon belül,

hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság

megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését

követő nap.

A hivatalból indult eljárás esetén az eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg a hatóság – a

döntéshez szükséges adatok beszerzése érdekében – az ügyfél számára megküldi a Pr. 2/A. számú

melléklet szerinti formanyomtatványt. Az ügyfél a formanyomtatványt a kézbesítéstől számított 15 napon

belül küldheti meg a járási hivatalnak. A határidő jogvesztő! Amennyiben a fenti határidőt elmulasztja,

úgy a járási hivatal az eljárást megszünteti.

HAJLÉKTALAN SZEMÉLY RÉSZÉRE IDŐSKORÚAK JÁRADÉKÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG

MEGÁLLAPÍTÁSA:

A jogosultsági feltételek fennállása esetén a hajléktalan személy részére időskorúak járadékára való

jogosultságot állapít meg a járási hivatal. A hajléktalan személynek megállapított időskorúak járadéka

esetén az erről rendelkező határozatot közölni kell a fővárosi kormányhivatal kijelölt kerületi hivatalával.

A kijelölt kerületi hivatal az időskorúak járadékában részesülő hajléktalanról nyilvántartást vezet, és

gondoskodik a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címről történő folyósításról.

Ha a hajléktalan személy az időskorúak járadékát három hónapon keresztül nem veszi át, a támogatás

folyósítását a kijelölt kerületi hivatal szünetelteti, és az erről szóló végzését a járadékot megállapító járási

hivatallal közli, amely dönt az ellátás fenntartásáról, vagy megszüntetéséről.

Ügytípus megnevezése: KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA


Hivatala




20




3. Bucskó Éva 42/599-612







10. Tóth Edit 42/599-611















A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és

helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

I. ALANYI JOGCÍMEN JOGOSULT KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA

a) az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú,

b) az aktív korúak ellátásában részesülő egészségkárosodott személy,

c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott,

d)

e) a központi szociális segélyben részesülő,

f) a rokkantsági járadékos,

g) az, aki

ga) rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság

komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,

gb) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények

módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 30.§ (4) bekezdés b)

pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági

ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti

rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,

21

gc)

gd) az Mmtv. 31.§-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december

31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy

ge) öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását

megelőző napon a ga) vagy gb) alpont hatálya alá tartozott,

h) az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

II. NORMATÍV JOGCÍMEN JOGOSULT KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA

Az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás ellátásának elismert térítési díja (a

továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének a 10%-át ( 2015. évben 2850 Ft) meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó

havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2015. évben: 28500 Ft-ot)

, egyedül élő esetén 150%-át (2015. évben: 42.750 Ft-ot).

Az alanyi és normatív közgyógyellátásról való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi

közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre

kell megállapítani. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító

határozat meghozatalát követő 15. nap.

A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak egy jogcímen állapítható

meg.

A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartam alatt, annak lejártát megelőző három hónapban

is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban

befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell

megállapítani.

Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelést szolgáló

terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás

következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor

figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1000 forinttal megváltozik, az

ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni

felülvizsgálatára.

Az igazolvány a megállapított jogosultsági időtartam lejárta előtt hatályát veszti, ha a közgyógyellátásra

való jogosultságot megszüntették, vagy az igazolványt a közgyógyellátásra való jogosultság igazolására

alkalmatlanná nyilvánították, visszavonták, vagy a jogosult meghalt.

Meg kell szüntetni a közgyógyellátásra való jogosultságot, ha az igazolvány kiállítására jogosultság

hiányában került sor, vagy a jogosultság az igazolvány kiállítását követően megszűnt, vagy a jogosult az

igazolványt rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel.




22




jogosultatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a természetben nyújtott szociális ellátás

esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.


A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális

ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló

63/2006.(III.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Pr.) 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon

kell benyújtani. A formanyomtatvány elérhető a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

Nyíregyházi Járási Hivatala Ügyfélcentrum 24.-25 ablakában, valamint a

www.kormanyhivatal.hu/szabolcs-szatmar-bereg oldalon.

Szükséges iratok:

A kérelemhez csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátásokról a Pr. 10. számú melléklete alapján

kiállított háziorvosi igazolást. Az igazolást – a beteg szignóját követően –borítékban a kérelmező

nevének és TAJ számának feltüntetésével kell csatolni a kérelemhez.

Az alanyi közgyógyellátás esetén a I. c)-h) pontokban foglaltak fennállását igazoló dokumentumot

csatolni kell a kérelemhez. Magasabb összegű családi pótlékra jogosultságot a hatóság a MÁK

családtámogatási rendszeréből ellenőrizni tudja, annak igazolása nem szükséges.

Normatív közgyógyellátás esetén: a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló

igazolásokat a kérelemhez csatolni kell.





Eljárási költségek:a szociális igazgatás eljárás költség és illetékmentes.

Hol intézzem el?


személyesen (Nyíregyháza Kossuth tér 1. Ügyfélcentrum), illetve postai úton a Nyíregyházi Járási

Hivatal címére lehet benyújtani.


A járási hivatal 8 napon belül dönt a közgyógyellátásra való jogosultságról, ha egyéni gyógyszerkeret

megállapítására nincs igény 23 napon belül, ha van igény.



időtartama,







23















törvény

Települési támogatás jogcímen a gyógyszertámogatási ellátás kérelmezhető az illetékes

önkormányzat képviselő testületénél helyi rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén.

Jogorvoslat:




24

Ügytípus megnevezése: TEMETKEZÉSI SZOLGÁLTATÁS ENGEDÉLYEZÉSE


Hivatala





Ferkó György 42/599-300

Doroginé Dr. Horváth Dóra 42/599-300

Dr. Galambos Georgina 42/599-300

Ügyfélfogadás rendje: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30-ig, pénteken 8.00-14.00-ig


A törvény szerint temetkezési szolgáltatási tevékenység:

- a temetésfelvétel, az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való - az

egészségügyi szolgáltató halottkezelési feladatkörébe nem tartozó és az egészségügyi

intézmény területén kívül végzett – előkészítése,

- a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás,ideértve az eltemettető felé történő értékesítést

is,

- a ravatalozás,

- a búcsúztatás,

- sírhelynyitás és visszahantolás,

- a sírba helyezés,

- a halottszállítás,

- a hamvasztás és az urnakiadás,

- az urnaelhelyezés,

- a hamvak szórása,

- az exhumálás,

- az újratemetés.

A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljeskörűen vagy önállóan is végezhetők.

A temetkezési szolgáltatási tevékenység kormányrendeletben meghatározott műszaki, közegészségügyi

és alapvető kegyeleti, illetve személyi feltételek szerint gyakorolható.

A temetkezési szolgáltató a temető, a hamvasztóüzem és a temetkezési emlékhely területén kívül a

temetkezési szolgáltatások közül a temetésfelvételt, az elhunyt temetésre való előkészítését és a

temetéshez szükséges kellékekkel történő ellátását, a temetkezési szolgáltatás ellátása során az elhunyt

hűtését, a halottszállító jármű tárolását csak engedélyezett temetkezési szolgáltatói telephelyen

végezheti.

A temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság engedélyével

folytatható.

25

A temetkezési szolgáltatási tevékenység annak engedélyezhető:

- aki büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró

foglalkozástól eltiltás hatálya alatt és ezt hatósági bizonyítvánnyal igazolja, - aki igazolja, hogy

rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, valamint a munkavégzésre vonatkozó előírásoknak

megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem

veszélyeztető telephellyel - aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség

nem áll fenn, azaz a temetkezési szolgáltatást végző egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság

tagja, vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja egészségügyi intézményben nem orvos, nem

egészségügyi feladatot ellátó alkalmazott, vezetői megbízású alkalmazott és mindezekaPtk 685. § b)

pontja szerinti közeli hozzátartozója ugyanabban a megyében nem folytat temetkezési szolgáltatási

tevékenységet egyéni vállalkozóként egyéni cég tagjaként, vagy gazdasági társaság vezető

tisztségviselőjeként, alkalmazottjaként - akinek gazdálkodó szervezet esetében legalább egy

személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében - ha a tevékenységet

nem maga látja el - legalább egy foglalkoztatottja rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott

szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek, és ezt megfelelően igazolja

- aki igazolja szakmai alkalmasságát, továbbá megfelelő pénzügyi teljesítőképességét.

A pénzügyi teljesítőképesség akkor megfelelő:ha az egyéni cég, a gazdasági társaság vagy az egyéni

vállalkozó adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettségének igazoltan eleget tett, és igazolja és vállalja,

hogy a kormányrendeletben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal folyamatosan rendelkezik,

amelyet kizárólag a temetési szolgáltatást igénybe vevők olyan kártérítési igényének közvetlen

kielégítésére használhat fel, amelyet a szolgáltatással okozott.

A vagyoni biztosíték mértéke a temetkezési szolgáltatás megkezdésekor 500 ezer Ft.

A járási hivatal a döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy

- a településrendezési tervben meghatározott övezeti besorolás alapján a kérelemben feltüntetett

ingatlanon az elhunyt hűtése, illetve az elhunyt temetésre való előkészítése végezhető-e;

- a telephely a 48. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elhunyt temetésre való

előkészítésére,hűtésére, megfelel-e.

A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkező szolgáltatókról

nyilvántartást vezet. A temetkezési szolgáltató telephelyén folytatott tevékenység megváltoztatása esetén

a szolgáltató a megváltozott temetkezési szolgáltatást kizárólag a módosított tevékenység megkezdése

előtt kiadott temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel nyújthatja.

A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási tevékenység

gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a

nyilvántartásba vett temetkezési szolgáltatást végző személy büntetlen előéletű, és nem áll a

temetkezési szolgáltatási tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási tevékenységre

vonatkozó engedélyt visszavonja, ha megállapítja, hogy kiadásának feltételei már nem állnak fenn.

Ha a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság megállapítja, hogy a temetkezési szolgáltató a

tevékenységére vonatkozó, jogszabályban előírt feltételt nem teljesíti vagy az engedély kiadásának

feltételei már nem állnak fenn, az engedélyt haladéktalanul visszavonja. Ha a hatóság ellenőrzése során

azt állapította meg, hogy a temetkezési szolgáltató a hatóságok által előírt kötelezettséget nem tartja be

és a kötelezettség betartására felszólító hatósági végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül a

szolgáltató a felszólításnak nem tesz eleget, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság – a

26

jogsértés súlyát, jellegét és ismétlődését figyelembe véve – százezer forinttól egymillió forintig terjedő

bírságot szab ki. Ha a kötelezettség betartására felszólító végzés kézhezvételétől számított 60 napon

belül a temetkezési szolgáltató a jogszabályoknak és hatósági határozatnak megfelelő működést nem

állítja helyre, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedélyt – adott tevékenység,

telephely vagy mindkettő vonatkozásában – visszavonja.


Jogszabállyal rendszeresített formanyomtatvány nincs, azonban a hatóságnál igényelhető egy

nyomtatvány a kérelem benyújtásához.

A temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni:

- a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely, illetve telephelyek címét, használata jogcímét,

- az adott telephely tekintetében az ott folytatni kívánt temetkezési szolgáltatási, illetve az azzal

összefüggő hűtésre, illetőleg a halottszállító jármű tárolására vonatkozó tevékenységet és a Ttv.

30. § (2) bekezdés d) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkező személyek nevét és azt, hogy

tevékenységüket milyen jogviszonyban látják el

A kérelemhez csatolni kell:

a. a szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely vagy telephelyek tulajdonjogát igazoló három

hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

b. más tulajdonában lévő ingatlan esetén a használati jogosultságot igazoló dokumentumot,

továbbá a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy a telephely létesítéséhez a gyakorolni kívánt

tevékenységek tekintetében hozzájárul,

c. a vagyoni biztosíték rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat,

d. a (3) bekezdés c) pontja szerinti személyek szakképesítésének igazolását és

e. a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn.

Ha a telephelyen a holttest temetésre való előkészítését és hűtését végzik, a kérelemben meg kell

jelölni:

a. a szociális helyiségek biztosításának módját,

b. a környezetre gyakorolt hatást, így különösen a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre

gyakorolt hatást, zaj-, bűzártalmat, tűz- és robbanásveszélyt,

c. a telephelyen végzett tevékenység során keletkező hulladék, egészségre vagy környezetre

veszélyes anyag megnevezését, gyűjtésének, kezelésének módját, valamint

d. az ivóvízellátás, a szennyvízgyűjtés módját és a szennyvíz-elhelyezést is.

A szennyvízgyűjtés és -elhelyezés módját a kérelemben akkor is meg kell jelölni, ha a telephelyen

halottszállító jármű fertőtlenítésénél szennyvíz nem keletkezik.

Ha a kérelmező a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott okiratot nem csatolja, a járási hivatal

a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az okiratban foglalt adatokról

nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

Eljárási költségek:az eljárás igazgatási szolgáltatási díj köteles, az első fokú eljárásért 15.000.-Ft díjat

kell fizetni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal számlaszámára. (28/2009. (X.29.) ÖM. r.)

27

Hol intézzem el?



lehet benyújtani.


21 nap (általános) ügyintézési határidő, ez a határidő egy alkalommal 21 nappal meghosszabbítható.



időtartama,
















A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLII. törvény, valamint e törvény végrehajtásáról

szóló 145/1999. (X. 1.) kormányrendelet

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.

törvény

A temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló

28/2009. (X. 29.) ÖM rendelet

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános

szabályairól

Jogorvoslat:


Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el. A fellebbezés igazgatási

szolgáltatási díjköteles, 20.000.-Ft, mely fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal

Nyíregyházi Járási Hivatalához kell benyújtani.

28

Ügytípus megnevezése: GÁZ-, ILLETVE TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ KÉRELMÉRE FELHASZNÁLÁSI

HELYRE TÖRTÉNŐ BEJUTÁS ENGEDÉLYEZÉSE


Hivatala

Illetékesség: A járási hivatal illetékességi területéhez tartozó települések vonatkozásában:


Ferkó György 42/599-300

Dr. Galambos Georgina 42/599-300

Doroginé Dr. Horváth Dóra 42/599-300



Gázszolgáltató kérelmére:

A 2008. évi XL. törvény (GET.) 16.§ (3) bekezdése szerint a földgázelosztó a felhasználási helyre való

bejutás érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a

továbbiakban: járási hivatal) fordulhat, amennyiben a felhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:

a) a)a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését, cseréjét,

b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén a földgázelosztási szolgáltatásból

történő felfüggesztést,

c) c)a felhasználói berendezés ellenőrzését.

(4) A járási hivatal határozatában

a) a)a fogyasztásmérő berendezés leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének,

b) a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztéshez szükséges intézkedéseknek, vagy

c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének

a tűrésére és együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.

Távhőszolgáltató kérelmére:

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: távhő törvény) 49. § (2) bekezdés

e) pontja alapján: „A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha a távhő díját

nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg.”

A távhő törvény 51. § (8) bekezdése alapján: „A járási hivatal elrendelheti a távhőszolgáltató bejutását a

felhasználási helyre, ha a felhasználó, illetve díjfizető nem teszi lehetővé:

a. a távhő-elszámolási vagy költségmegosztó mérőeszköz leolvasását, ellenőrzését,

b. szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a távhőszolgáltatás felfüggesztését, illetve

c. a felhasználói berendezés ellenőrzését.”

(9) A járási hivatal a (8) bekezdés szerinti határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása

érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

A hatóság a Ket. szerint köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, ha ehhez nem

elegendőek a rendelkezésére álló bizonyítékok, akkor bizonyítási eljárást folytat le.

A szolgáltató köteles bizonyítani, hogy a felhasználási helyre történő bejutását akadályozta vagy

meghiúsította a fogyasztó, továbbá a felhasználó, kötelezett személyét egyértelműen és

azonosítható módon szükséges kérelmében megjelölni.

29

Formanyomtatvány a kérelem előterjesztésére nincs.

Végrehajtási eljárás a szolgáltató igazolt, erre irányuló kifejezett kérelmére folytatható le, mely

során eljárási bírság szabható ki a kötelezettség felróható megszegése esetén vagy a rendőrség

közreműködése is igénybe vehető. (Ket. 134.§-136.§)

Eljárási költségek: az első fokú eljárásért 3.000.-Ft eljárási illetéket fizet a kérelmező a NAV Magyar

Államkincstárnál vezetett illeték bevételi számlája javára átutalással vagy készpénz-átutalási

megbízáson, mely a járási hivatalnál igényelhető.

Hol intézzem el?



lehet benyújtani.


21 nap (általános) ügyintézési határidő, ez a határidő egy alkalommal 21 nappal meghosszabbítható.



időtartama,
















A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.

törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

30

Jogorvoslat:


Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el. A fellebbezés eljárási illetékköteles,

határozat elleni fellebbezés illetéke 5.000.-Ft, végzés elleni fellebbezés illetéke 3000Ft, mely

fellebbezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatalához kell

benyújtani.

Ügytípus megnevezése: SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS


Hivatala Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala

Hatósági Osztály I.

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.

Tel.: 42/599-372

E-mail: [email protected]





Tóth Krisztina 42/599-372

Menyhárt Rita 42/599-372

Dr. Mátrai Zsoltné 42/599-372

Balástyik Eszter 42/599-372

Pólik Renáta 42/599-372

Ferenczi Krisztina 42/599-372

Dr. Fedeles Nóra 42/599-372

Dr. Mező Annamária 42/599-372



Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a

társadalomra. Az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a

bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti

Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a

31

jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és amelyre e törvény szabálysértési elzárás

büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően elrendeli.

(Szabs.tv. 1. §)

Hatáskör, illetékesség

Az általános szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó egyes szabálysértéseket –a bíróság,

rendőrség, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe utaltak kivételével- a Szabs. tv.

ötödik része tartalmazza.

Az általános szabálysértési hatóság leggyakrabban koldulás, közerkölcs megsértése, veszélyeztetés

kutyával, csendháborítás, köztisztasági, valamint az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség és

a tankötelezettség megszegése szabálysértések miatt folytat eljárást.

A szabálysértési eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési

hatóság illetékes. Az általános szabálysértési hatóság a megyei kormányhivatal járási hivatala.

(Szabs.tv. 38.§, 40.§)

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala általános

szabálysértési hatósági hatáskörét a járás illetékességi területén, egy ügyintézési helyen

gyakorolja.

Ügyintézéshez szükséges okmányok, dokumentumok, eljárási illetékek:

- személyazonosság igazolására alkalmas okmány

(a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvány, vagy

lakcímigazolvány és személyazonosító igazolvány, vagy útlevél, vagy 2001. január 1-jét

követően kiállított -kártya formátumú- vezetői engedély);

- bizonyítási eszközök (pl.: okirat, tárgyi bizonyítási eszköz);

- az általános szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértések tekintetében a

szabálysértési eljárás - a becsületsértés szabálysértés kivételével – illetékmentes;

- a becsületsértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3000 forint, az ilyen eljárásban hozott

büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető

határozat elleni panasz illetéke 3500 forint;

- a pénzbírság és a szabálysértési költség megfizetésének halasztására, vagy részletekben

történő megfizetésére előterjesztett kérelem 3000 forint értékben illetékköteles.

A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság hivatali hatáskörében szerzett

tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés alapján

indul meg.

A feljelentést szóban vagy írásban lehet megtenni.

(jogszabállyal rendszeresített formanyomtatvány nincs, kitöltési segédlet az 1.sz. melléklet)

A feljelentésnek - legalább - tartalmaznia kell:

- a feljelentett cselekmény helyének és idejének,

- az elkövetés körülményeinek a leírását,

- a bizonyítási eszközök megjelölését,

továbbá, ha az eljárás alá vont személy ismert, a személyi adatait. (Szabs.tv. 78. §)

32

A hatóság a feljelentés iktatását követően a Szabálysértési Nyilvántartási Rendszerben ellenőrzi az

eljárás alá vont személy szabálysértési előéletét, valamint rögzíti az eljárás megindulását.

Ügyintézési határidő

A szabálysértési eljárás kezdőnapja a feljelentésnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező

szabálysértési hatósághoz érkezését követő nap.

Az ügyintézési határidő meghallgatás nélküli eljárásban 15 nap, egyéb esetben 30 nap.

Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolttá teszi, az ügyintézési határidőt a

szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(Szabs.tv. 81.§, 84.§)

Bizonyítási eljárás

A szabálysértési hatóság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles

tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le, mely

során leggyakrabban meghallgatást tart, ezen túlmenően tárgyi bizonyítási eszközt, szakvéleményt

szerezhet be, szemlét tarthat, szakértőt rendelhet ki, valamint bizonyítékként használhat fel okiratot.

(Szabs. tv.56.§-71.§)

Eljárásban résztvevő személyek jogai és kötelességei

- Senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési

felelősségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A

szabálysértési felelősség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. Senki sem kötelezhető

ártatlanságának bizonyítására. (Szabs. tv. 32. §)

- Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen bizonyítékot

szolgáltasson. (Szabs. tv. 33. §)

- Az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog. (Szabs. tv. 34. §)

- Az eljárás alá vont személy a jogorvoslati jogáról írásban lemondhat. (Szabs. tv. 35. §)

- A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit sem érhet hátrány. A szabálysértési eljárásban mind

szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az

abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét, vagy - ha a magyar nyelvet nem

ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja. (Szabs. tv. 36. §)

- Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik. Az eljárás alá vont

személy jogosult megismerni, hogy mely cselekmény miatt, milyen tények és bizonyítékok alapján

folyik ellene szabálysértési eljárás. Az eljárás alá vont személy - ha e törvény eltérően nem rendelkezik

- jogosult az eljárási cselekményeknél jelen lenni, az eljárás bármely szakaszában észrevételt,

indítványt tehet, a szabálysértési hatóságtól és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az ügy

iratait, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. A minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság

épületéből nem viheti ki. (Szabs. tv. 52. §)

Eljárás alá vont személy nem köteles vallomást tenni, illetve azt bármikor megtagadhatja, továbbá, amit

mond bizonyítékként felhasználható. Vallomás tétel megtagadása az eljárás folytatását nem

akadályozza. Vallomásában mást hamisan nem vádolhat. Arra a szabálysértési cselekményre nézve,

amelyre az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadta, hozzá további kérdések nem

intézhetők, és nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy dönt, hogy vallomást tesz. A vallomás

33

tételének megtagadása nem érinti az eljárás alá vont személy kérdezési, észrevételezési és

indítványtételi jogát. (Szabs.tv. 71. §)

- Sértett az, akinek a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette a jogát vagy a jogos érdekét. A sértett

az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, jogairól és kötelességeiről a

szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az őt érintő

iratokat, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. A sértett - az e törvényben meghatározott feltételek

mellett - kérheti az eljárás alá vont személytől a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését.

(Szabs. tv. 54. §)

- Az eljárás alá vont személy, valamint a sértett érdekében a szabálysértési eljárás bármely

szakaszában törvényes képviselőjük vagy az általuk vagy törvényes képviselőjük által írásban

meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: az eljárás alá vont személy képviselője,

illetve a sértett képviselője) is eljárhat. (Szabs.tv. 53. §, 55.§)

- A tanú idézésre köteles megjelenni és - ha e törvény másképp nem rendelkezik - vallomást tenni. A

tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a szabálysértési hatóság megtéríti.

A tanúvallomást megtagadhatja az, aki az eljárás alá vont személy hozzátartozója; magát vagy

hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos

kérdésben; médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói

tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos

kérdésben. (Szabs.tv. 59.§, 60.§)

A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, valamint azt, hogy az

eljárás alá vont személynek vagy a sértettnek hozzátartozója-e, továbbá, hogy az ügyben más okból

érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a

vallomástételt megtagadta. A tanút a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell jogaira,

kötelezettségeire és a hamis tanúzás, valamint a hamis vád jogkövetkezményeire.(Szabs. tv. 62. §)

A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a tanú kérelmére vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanú

személyes adatait az ügy irataitól elkülönítve, zártan kezeljék. (Szabs.tv. 63.§)

- Akit a szabálysértési hatóság eljárási cselekményre idéz, köteles megjelenni. Ha az idézett

személy a megadott időpontban az idézésnek nem tud eleget tenni, minden tőle telhetőt meg kell

tennie annak érdekében, hogy mulasztását úgy hozza a hatóság tudomására, hogy az a mulasztás

okát még a határnap előtt megismerje és új határnapot tűzhessen ki.

Ha az idézett személy az idézésre nem jelenik meg és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki vagy

önhibájából meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, illetve a meghallgatását megelőzően

34

engedély nélkül távozik a meghallgatás helyéről, a meghallgatásának elmaradásával okozott költségek

megtérítésére kell kötelezni. (Szabs.tv. 87.§)

- Elővezetés: A szabálysértési hatóság azt az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési

hatóság, előtt a szabályszerű idézésre nem jelenik meg és távolmaradását előzetesen, alapos okkal

nem menti ki, a rendőrség útján elő lehet vezetni.

Továbbá a szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el annak az eljárás alá vont, illetve helyszíni

bírsággal sújtott személynek, aki a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a nem teljesített

közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési

elzárás végrehajtására a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben, illetve a Kormány által rendeletben

kijelölt intézményben a megadott határnapon nem jelenik meg. Az eljárás alá vont személy mentesül az

elővezetés foganatosítása, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtása alól, ha az eljárás alá vont

személy vagy más személy a pénzbírságot az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása

alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja.

Az elővezetés költségeit az elővezetett külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles

megtéríteni. Az elővezetési költség mértéke kilométerenként 450.- Ft, de legalább 7.000.- Ft.

(Szabs.tv. 72. §)

- A szabálysértési hatóság által tartott szemlén, a szemle tárgyának birtokosa köteles lehetővé tenni a

tárgy, illetve a helyszín megtekintését, megfigyelését. (Szabs.tv. 70.§)

- A szabálysértési hatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely tárgyi bizonyítási eszköz, valamint

amelynek elkobzását e törvény elrendeli. (Szabs.tv. 75.§)

- Mulasztás igazolása: Aki önhibáján kívül nem jelent meg a kitűzött határnapon vagy elmulasztott

valamilyen határidőt, igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól,

illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a

mulasztás az eljárás alá vont személynek, a tanúnak, a szakértőnek később jutott tudomására vagy az

akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől

kezdődik. Az elmulasztott határnaptól (határidő utolsó napjától) számított három hónapon túl igazolási

kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a

körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az

igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell.

(Szabs.tv. 85.§)

Szabálysértés által okozott kár megtérítése

Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt megállapodik a

szabálysértéssel okozott kár összegében és megtérítésének módjában, vagy ha a kár összege a

rendelkezésre álló bizonyítékok alapján aggálytalanul megállapítható és az eljárás alá vont személy a

szabálysértési hatóság határozatának meghozataláig azt nem térítette meg, a szabálysértési

hatóság eljárás alá vont személyt kötelezi annak megtérítésére.

35

Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt a hatóság határozatának

meghozataláig megtéríti, azt a büntetés alkalmazása esetén nyomatékos enyhítő körülményként

veszi figyelembe a szabálysértési hatóság.

A kár értékét a szabálysértési hatóság határozza meg az eljárás adatai alapján.

(Szabs.tv. 93. §)

A szabálysértés miatt az általános szabálysértési hatóság által alkalmazható

Büntetések:

- a pénzbírság, 5.000,- Ft –tól 150.000,- Ft-ig

- a közérdekű munka. 6 órától -180 óráig

A büntetések önállóan és egymás mellett is kiszabhatók.

Intézkedések:

- az elkobzás,

- a kitiltás,

- a figyelmeztetés.

A szabálysértési hatóság büntetés vagy intézkedés alkalmazása során az eljárás alá vont személy

személyi körülményeit annyiban tudja figyelembe venni, amennyiben azok a rendelkezésére álló

adatokból megállapíthatóak. (Szabs.tv. 7. §- 23.§)

Jogorvoslat

Meghallgatás és tényállás tisztázása nélkül hozott felelősséget megállapító döntéssel szemben

nincs helye kifogás benyújtásának, azonban az eljárás alá vont személy annak kézbesítésétől

számított nyolc napon belül kérheti, hogy a szabálysértési hatóság hallgassa meg.

(Szabs.tv.102.§-104.§)

Panasz

A szabálysértési hatóságnak az elővezetés kivételével a kényszerintézkedés tárgyában hozott, a

feljelentést elutasító, illetve a szabálysértési eljárást megszüntető, valamint a kézbesítési vélelem

megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozatával, illetve intézkedésével szemben az eljárás alá

vont személy és képviselője, a sértett és képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, továbbá

egyéb, nem az ügy érdemében hozott határozatával, intézkedésével szemben – a törvény eltérő

rendelkezése hiányában – panasszal élhet az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, illetve akit az

intézkedés érint. A kényszerintézkedés tárgyában benyújtott panaszt a határozat közlésétől számított

három, egyéb esetekben nyolc napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési

hatóságnál.

Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül a

Nyíregyházi Járási Ügyészség Közérdekvédelmi Szakágának (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 4.) küldi

meg. (Szabs.tv. 98.§)

Kifogás

Az érdemi határozattal szemben (bizonyítási eljárás, meghallgatás lefolytatását követően) az eljárás alá

vont személy vagy képviselője, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e

rendelkezéssel szemben a sértett is, az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a

határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be.

Ha a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem változtatja meg, a kifogás

hatósághoz történő beérkezését követő nyolc – a bizonyítási eljárás lefolytatása esetén tizenöt – napon

36

belül az iratokat a kifogás elbírálására megküldi a Nyíregyházi Járásbíróság Polgári Peren Kívüli és

Szabálysértési Csoportjának (4400 Nyíregyháza, Toldi u. 1.). (Szabs.tv. 105.§)

Végrehajtás

A pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az okozott kárt

a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni, -az okozott kár

kivételével- a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal központosított bevételek beszedése

célelszámolási 10044001-00299695-30006009 számlaszámára készpénz-átutalási megbízáson, a

döntés számára és „szabálysértés”-re hivatkozással.

A bíróság által kiszabott elzárás és pénzbírság, valamint a kiszabott helyszíni bírság

végrehajtásáról (a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott kivételével) az

elkövető lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű szabálysértési hatóság (járási hivatal)

gondoskodik.

A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása

érdekében az elkövető a pénzbírság befizetésére rendelkezésre álló (jogerőtől számított 30 nap)

határidőt követő három munkanapon belül jelentkezhet az állami foglalkoztatási szervnél (Szabolcs-

Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltség 4401

Nyíregyháza, Szabadság tér 2.).

Ennek elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot a Nyíregyházi

Járásbíróság szabálysértési elzárásra változtatja át.

Ha a szabálysértési költséget, a rendbírságot és az okozott kár értékét az arra kötelezett határidőn belül

nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani.

Közérdekű munka büntetés kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára

meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

Ha az eljárás alá vont személy a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság a közérdekű

munka, illetve annak hátralévő részét szabálysértési elzárásra változtatja át.

A pénzbírság, helyszíni bírság elzárásra átváltoztatását követően, az elzárás megkezdése előtt, illetőleg

annak tartama alatt is megfizethető, és ez esetben az elkövető az elzárás végrehajtása (további

végrehajtása) alól mentesül.

A szabálysértési hatóság a pénzbírság és a szabálysértési költség megfizetésére a megfizetésre

nyitva álló határidőben (jogerőtől számított 30 nap) előterjesztett kérelemre egy alkalommal

legfeljebb hat havi halasztást adhat vagy engedélyezheti a pénzbírság, a szabálysértési költség

legfeljebb hat hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését.

A kérelem 3000 forint értékben illetékköteles. (Formanyomtatvány nincs.)

Az elkövető – beleegyezése esetében képviselője is – méltányossági kérelmet nyújthat be a

szabálysértési hatóság által kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés elengedése, illetve

mérséklése iránt. Az elkobzott dolog visszaadása érdekében az elkobzást elszenvedő is előterjeszthet

méltányossági kérelmet.

A kérelmet a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőig (jogerőtől számított 30 nap), egyéb

jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet

37

egy alkalommal lehet előterjeszteni. Elbírálása a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter

hatáskörébe tartozik.

A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter akkor gyakorolhat méltányosságot, ha az ügyet

érdemben elbíráló döntés jogerőre emelkedését követően olyan, az ügy elbírálása során nem

ismert körülmény merül fel, amely miatt a jogkövetkezmény végrehajtása az elkövető számára a

méltányosság gyakorlása nélkül az e törvényben írtakkal össze nem egyeztethető hátrányt okozna.

(Formanyomtatvány nincs.) (Szabs.tv.139.§-147.§)

Jogszabályok jegyzéke:

- 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.)

- 22/2012. (IV.13.) BM. r. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési

nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos

rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról

- 2007. évi XXXVI. tv. a szabálysértési jogsegélyről

- 36/2007. (VII.4.) IRM r. a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának

átvételére, illetve átadására jogosult központi hatóság kijelöléséről és a formanyomtatvány

tanúsítványról

- 21/2012. (IV.13.) BM r. a szabálysértési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére

történő adatközlés formájáról, módjáról és rendjéről, a szabálysértési nyilvántartó szerv által

teljesített adatközlés rendjéről, valamint az egyes szabálysértési nyilvántartásokban kezelt

adatokra tekintettel kiállított hatósági bizonyítvány kiadásának eljárási rendjéről

- 17/2012. (IV.5.) BM. r. a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályairól

- 42/2012. (III.20.) Korm. r. a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító Osztályak

kijelöléséről

- 14/2008. (VI.27.) IRM r. a tanúk költségtérítéséről

- 35/2008. (XII.31.) IRM-PM er. az elővezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogatóparancs

alapján történő elfogásával és előállításával felmerült költség mértékéről, valamint

megtérítésének részletes szabályairól

- 2000. évi XIII. tv. az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról

- 1990. évi XIII. tv. az illetékekről

- 1978. évi IV. tv. a Büntető Törvénykönyvről

- 2003. évi XCII. tv. az adózás rendjéről

- 335/2012. (XII.4.) Korm. r. a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal

kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános

szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható

küldeményekről

38

Hatósági Osztály II.

Ügytípus megnevezése: VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS


Hivatala





Balláné Török Beáta 42/599-616

Balogh Beáta 42/599-616

Dr. Batári Henrietta 42/599-616

Hajdu Mónika 42/599-623

Ujfalusiné Horváth Ivett 42/599-623

Újfehértói Kirendeltség: Nemesné Verdes Tünde 42/590-022


A közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni,

a) a hatóság döntésében megállapított,

b) a hatóság által jóváhagyott egyezségben vállalt,

c) a hatósági szerződésben vállalt, illetve a szerződés megszegése esetén a szerződés alapján az

ügyfél által igénybe vett támogatás és egyéb kedvezmény visszatérítése iránti, és

d) a jogsegély keretében a külföldi hatóság hatósági ügyben hozott határozatában foglalt

kötelezettség érvényesítésére, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.

A közigazgatási végrehajtás a hatósági eljárás eshetőleges szakasza, vagyis csak abban az esetben

kerül rá sor, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi

CXL. tv-ben (továbbiakban Ket.) meghatározott konjunktív feltételek fennállnak. A közigazgatási

végrehajtási eljárás során biztosított, hogy ha a kötelezett önkéntesen nem tett eleget a

kötelezettségének a közigazgatási hatóság által megállapított, nyilvántartott kötelezettségek teljesítését

végrehajtás útján érvényesíthesse a hatóság,. A közigazgatási végrehajtás egyaránt irányulhat

meghatározott cselekmény foganatosítására és pénzfizetési kötelezettség végrehajtására is.

A be nem fizetett bírság esetén, a bírságot kiszabó végzést megküldik a Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Hatóság Osztály II. osztályának, mely egy fizetési

felszólítást küldd ki az ügyfél részére.

Amennyiben a bírság továbbra sem kerül befizetésre a Hatósági Osztály II. megkeresi a pénzforgalmi

szolgáltatókat. Ha a bankoktól az a visszajelzés jön vissza, hogy az ügyfél bankszámlával rendelkezik

hatósági átutalási megbízás útján kerül sor a bírság levonására. Ha a pénzforgalmi szolgáltatók azt jelzik

39

vissza, hogy az ügyfél bankszámlával nem rendelkezik, akkor amennyiben az ügyfél munkabérrel

rendelkezik munkabér letiltásra kerül sor

A Ket. szabályozása szerint, ha a végrehajtás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne

eredményre, a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. Elsősorban az a

vagyontárgy vonható végrehajtás alá, amelyre biztosítási intézkedést rendeltek el.

Amennyiben ingó végrehajtás nem lehetséges, ingatlan végrehajtást kell foganatosítani, ha a tartozás

összege az 500. 000 Ft-ot meghaladja. Amennyiben az 500.000 Ft-ot nem haladja meg a tartozás

összege, és az ingatlan értéke nincs arányban a kötelezett tartozásával lehetőség van arra, hogy

ingatlannyilvántartásba jelzálogjog bejegyzésére kerüljön sor.


VI. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv

VII. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv.

Jogorvoslat:


Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) bírálja el.

40

Okmányirodai Osztály

Egyéni vállalkozás ügyintézése

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban: Evig.) alapján

Jogosult egyéni vállalkozói tevékenységet indítani az, aki

magyar állampolgár,

az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló

megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és

tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más

állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai

Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos

jogállást élvező személy,

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad

mozgás és tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolja,

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá

tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása

céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel

rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező

befogadott és hontalan.

(Evig 3. §)


Hatáskörömet egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény határozza meg.

(Evig 3/A §)

Az illetékességemet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III.30.) Korm. rendelet 2. § (6)

– (7) bekezdése állapítja meg.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Okmányiroda

hatáskörét a járás illetékességi területén, három ügyintézési helyen gyakorolja.

Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Okmányirodai Osztály

4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 42/508-437

Rakamazi Kirendeltség 4465 Rakamaz, Szent István utca 116. Újfehértói Kirendeltség 4244 Újfehértó, Bartók Béla utca 20. E-mail: [email protected]


Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését be lehet jelenteni:

személyesen az ország bármely okmányirodájában,

elektronikus úton ügyfélkapun keresztül

http://www.nyilvantarto.hu/hu/oik

http://www.nyilvantarto.hu/hu/evig_megkezdes#eugyi

41

Elektronikus úton az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentését ügyfélkapun keresztül,

"Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése" űrlapon kell megtenni.

Az okmányirodában történő személyes ügyintézéskor személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt

(állandó személyazonosító igazolvány, lakcímigazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély)

kell bemutatni.

(Evig. 5. §, 6. §)

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni

vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes.

(Evig. 8 §)


21 nap, mely annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal

meghosszabbítható

(Ket. 33. §)

Nyilvántartásba vétel

A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót - azonosításra alkalmas nyilvántartási szám

megállapításával egyidejűleg- nyilvántartásba veszi.

(Evig. 7. §)

Adatváltozás bejelentése

Az egyéni vállalkozással kapcsolatos ügyek többsége, elektronikus úton, az erre szolgáló elektronikus

nyomtatványok igénybevételével ügyfélkapun keresztül intézhető:

a tevékenység megkezdésének bejelentése

az adatváltozás bejelentése

a tevékenység szüneteltetésének bejelentése

a tevékenység folytatásának bejelentése

megszüntetés bejelentése

Kizárólag elektronikus úton kezdeményezhető:

az adatváltozás bejelentése

a tevékenység szüneteltetésének bejelentése

a tevékenység folytatásának bejelentése

https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/

42

Az elektronikus ügyintézés folyamata

1. lépés

Az elektronikus ügyintézés megkezdéséhez letöltése az Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazásnak

(ÁNYK).

2. lépés

Kiválasztása az egyéni vállalkozói tevékenységének székhelyéhez (tevékenység kezdés bejelentése

esetén a választott székhelyéhez) kapcsolódó okmányirodának az okmányiroda-kereső alkalmazás

segítségével.

3. lépés

Kiválasztani "Változás bejelentés" elektronikus nyomtatványt. A "Változás bejelentés" nyomtatványt kell

használni adatváltozás bejelentése, a vállalkozás szüneteltetése illetve folytatásának bejelentése,

valamint a vállalkozás megszüntetése esetében is. Ezután megkeresése a vállalkozásának székhelye

szerinti okmányiroda nyomtatványának.

4. lépés

Kitöltése a nyomtatványnak a kitöltési útmutató segítségével, és ügyfélkapun keresztüli beküldése

A bejelentő az elektronikus úton megküldött bejelentés okmányirodai fogadásáról értesítést, a bejelentett

adatok nyilvántartásba vételéről pedig igazolást kap ügyfélkapus tárhelyére.

A sikeresen elküldött bejelentés (a bejelentés fogadásáról az ügyfélkapus tárhelyre érkezett

visszaigazolás) nem jelenti azt, hogy a bejelentett adatokat az egyéni vállalkozói nyilvántartásba

bejegyezték.

A bejelentés akkor tekinthető eredményesnek - tehát az adatok nyilvántartásban való rögzítése

megtörtént -, ha az ügyfélkapus tárhelyre a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is megérkezett.

A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában.

(Evig. 14. §)

Szüneteltetés

Az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető.Ha az

egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt az e célra rendszeresített "Változás

bejelentés" elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével az ügyfélkapun keresztül

bejelenteni.

(Evig. 18. §)

Tevékenység folytatása

Az egyéni vállalkozó szüneteltetett vállalkozói tevékenységét bármikor folytathatja a tevékenység

folytatására vonatkozó bejelentésével, melyet megtehet a "Változás bejelentés" elektronikus űrlap

ügyfélkapun keresztüli megküldésével. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozói

tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel.


http://www.nyilvantarto.hu/hu/evig_adatvaltozas_bejelentes

https://www.nyilvantarto.hu/evig/LekAdoszamAlapjan.action




43

(Evig. 18. §)

Tevékenység megszüntetése

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének bejelentésével a tevékenységre való jogosultság

megszűnik a bejelentés napján. A vállalkozó a bejelentés nyilvántartásba vételről igazolást kap

ügyfélkapus tárhelyére.

(Evig. 19. §)


Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 2006/123/EK IRÁNYELVE a

belső piaci szolgáltatásokról

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános

szabályairól

2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről

65/2009. (XII.17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó

bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról

66/2009. (XII.17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról

358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése

alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a

telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályiról

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek

gyakorlásához szükséges képesítésekről

21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához

szükséges képesítésekről

44

Adatszolgáltatás a közúti közlekedési nyilvántartásból

A közúti közlekedési nyilvántartásáról szóló 1999. évi LXXXIV törvény (továbbiakban: Kknyt.) alapján

A nyilvántartásból egyéni és csoportos adatszolgáltatás a nyilvántartótól igényelhető.

(Kknyt. 16. § (1))


Hatáskörömet közúti közlekedési nyilvántartásáról szóló 1999. évi LXXXIV törvény határozza meg.

(Kknyt 16. § (1))









Egy személyre (jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre), egy vezetői

engedélyre, egy, a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára (a továbbiakban: parkolási

igazolvány), egy járműre, egy járműokmányra vonatkozó adat közlése.

Magánszemélyek és jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kérhetnek

adatszolgáltatást a jogszabályi feltételek teljesülése esetén,

jog vagy jogos érdek érvényesítése érdekében.

A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:

a kérelmező (képviselője) nevét, lakcímét, székhelyét (telephelyét)

milyen adatok közlését kéri

az adatok felhasználásának célját és jogalapját

engedély- és a parkolási igazolvány nyilvántartásból kért adatok esetén a járművezető, illetve a

parkolási igazolvány használatára jogosult természetes személyazonosító adatait

járműnyilvántartásból kért tulajdonosi (üzembentartói) név- és címadatok esetén a jármű

alvázszámát vagy a forgalmi rendszámát és gyártmány megnevezését

A kérelemhez csatolandó iratok:

az adatfelhasználás célját és jogalapját igazoló okirat

a kérelmező képviseleti jogosultságának igazolását, amennyiben más nevében jár el

45

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében:

3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést vagy - ha az ügyfél nem kívánja, hogy azt a

hatóság szerezze be - a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő

Szolgálat által közokirat vagy elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonatot vagy ezek

közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolatát

közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás

mintát, avagy ezek közjegyző által hitelesített másolatát

a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló okiratot

(Kknyt 22. §)

A kérelemre indult adatszolgáltatási eljárásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért,

illetőleg értesítésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Az adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan

megfizesse.

Egyedi azonosító (pl.: forgalmi rendszám, alvázszám alapján) alapján

egy eljárásban igényelt adatszolgáltatás díja: 550 Ft/tétel, de legalább 1250 Ft

(54/1999. (XII. 25.) BM rendelet)


Belföldi jogsegély esetében:

15 vagy 8 nap, mely annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal

meghosszabbítható

Egyedi esetében:


meghosszabbítható

Kiskorú ügyfél esetében:

az ügyet soron kívül kell elintézni, mely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 8 nappal

meghosszabbítható

(Ket. 33. §)

Adatszolgáltatás

A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók a járműtulajdonosról

(üzembentartóról)

a) természetes személyazonosító adatát,

b) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét,

c) állampolgárságát (hontalanságát),

d) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

da) megnevezését,

db) székhelyének (telephelyének) címét,

dc) cégjegyzék-, vagy nyilvántartási számát.

(Kknyt. 9. §)

46


- Kknyt

- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv.

- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

- 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás

díjáról

- 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

Előzetes eredetvizsgálat

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és

visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) (továbbiakban: KR.) alapján

Előzetes eredetiségvizsgálatot el kell végezni a jármű:

tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor

kivéve lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija esetét

első forgalomba helyezésekor:

o gyártótól származó, járműkísérő lappal nem rendelkező, új jármű első forgalomba

helyezésekor

o használt jármű első forgalomba helyezésekor

o járműnyilvántartásba korábban még nem vett, lassú jármű, vagy egyéb jármű első

forgalomba helyezésekor

ismételt forgalomba helyezésekor:

o forgalomból végleg, illetve átmeneti időszakra kivont járművek ismételt forgalomba

helyezésekor

o forgalomból ideiglenesen kivont járművek ismételt forgalomba helyezéskor, ha

tulajdonos változás következett be

alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást megelőzően (alvázszámot

hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje)

(KR 52. §)


Hatáskörömet közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és

visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) határozza meg.

(KR. 1. §)



47







Az eredetiség vizsgáló állomáson a vizsgálatkor az alábbi okmányokat, okiratokat kell bemutatni:

személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú

vezetői engedély)

járműokmányok (forgalmi engedély, törzskönyv)

jármű tulajdonjogát igazoló okirat

az eljárás kezdeményezésére való jogosultságot igazoló irat:

o természetes személy esetén:

meghatalmazás

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén:

3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, vagy a Céginformációs és az

Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy

elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonat, vagy ezek közjegyző vagy

ügyvéd által hitelesített másolata

közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány vagy ügyvéd által

ellenjegyzett aláírás minta, avagy ezek közjegyző által hitelesített másolata

a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízása, vagy

meghatalmazás

Egyéb, a járművel kapcsolatos okiratok (pl. hatósági határozat, jármű műszaki adatlap stb.)

(KR 52. §)

Az előzetes eredetiségvizsgálatért hatósági díjat kell fizetni az eredetiségvizsgáló állomáson.

(29/2004. (VI. 16.) BM rendelet)


Az előzetes eredetiségvizsgálatról szóló hatósági bizonyítványt az előterjesztésétől számított tíz napon

belül kell kiadni.

(Ket. 33. §)

Eredetvizsgálat

Előzetes eredetiségvizsgálatot eredetiség vizsgáló állomáson lehet elvégeztetni.

Az eredetiségvizsgálat eredményét hatósági bizonyítvány igazolja.

http://www.nyilvantarto.hu/hu/gepjarmu_eredetisegvizsgaloallomasok

48

A hatósági bizonyítvány átvehető:

közvetlenül a jármű bevizsgálását követően a vizsgálóállomáson

a jármű megvizsgálását követően az okmányirodában

(közlekedési igazgatási hatóságnál)

postai úton a jármű megvizsgálását követő 15. nap elteltével

(KR. 52. §)


1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól

301/2009 (XII.22.) Korm. rendelet az előzetes eredetiségvizsgálat részletes szabályairól

304/2009. (XII. 22) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű

tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű

magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges

kötelező tartalmi elemekről

326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti

közlekedési okmányok kiadásáról

Forgalomba helyezés



Új járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha:

a tulajdonjog megszerzését okirattal igazolták

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét igazolták

a vámhatóság által kiállított regisztrációs adóigazolást bemutatták (külön jogszabályban

meghatározott gépjárművek esetén), és annak valódiságát a közlekedési igazgatási hatóság

ellenőrizte a rendelkezésre álló nyilvántartásban

a jármű műszaki alkalmasságát a közlekedési hatóság megállapította

a jármű üzembentartója a Magyarország területén rendelkezik lakóhellyel, vagy székhellyel

(telephellyel)

az új jármű forgalmazója részére a közlekedési hatóság engedélyezte a megfelelőségi

nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést, és a forgalmazó a járműhöz

elektronikus úton a műszaki adatlapot, valamint a járműkísérő lapot kiállította

egyéb új jármű esetében járműkísérő lapot állítottak ki, vagy elvégezték a jármű előzetes

eredetiségvizsgálatát

Használt járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha:

a tulajdonjog megszerzését okirattal igazolták

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét igazolták

49

a vámhatóság által kiállított regisztrációs adóigazolást bemutatták (külön jogszabályban

meghatározott gépjárművek esetén), és annak valódiságát a közlekedési igazgatási hatóság

ellenőrizte a nyilvántartásban

a jármű üzembentartója Magyarország területén rendelkezik lakóhellyel, vagy székhellyel

(telephellyel)

harmadik országból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű

származásellenőrzése, illetve a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, előzetes

eredetiségvizsgálatát elvégezték, valamint a járműhöz kiadott állandó vagy ideiglenes forgalmi

engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását az

ügyfél a kérelméhez csatolta

más EGT-államból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű belföldi forgalomba

helyezését megelőzően a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, valamint az ügyfél a

kérelméhez csatolta a származási tagállam hatósága által kiadott

o nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által

hitelesített másolatát, vagy

o harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. részét, valamint a II. részét feltéve, hogy a

jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került

Ezen okmányok hiánya esetén a jármű származás ellenőrzését és eredetiség vizsgálatát el kell végezni.

A származásellenőrzési nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kérelemre engedélyezhető a jármű

ideiglenes forgalomban tartása, ha az ügyfél bemutatta:

a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolást

a Műszaki Adatlapot

(KR 42. §)




(KR. 1. §)








http://www.nyilvantarto.hu/hu/gepjarmu_szarmazasellenorzes

http://www.nyilvantarto.hu/hu/gepjarmu_eredetisegvizsgalat

50


A kérelemhez csatolni kell


a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolatát

(ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles fordítását)

o a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást

o a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának, valamint az érvényesítő címke díjának

befizetéséről szóló igazolásokat.

A kérelemhez be kell mutatni

a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot

járműkísérő lap hiányában a 60 napnál nem régebben elvégeztetett előzetes

eredetiségvizsgálatot igazoló határozatot


a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű

birtokba vétele a Magyarország területén történt

a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást a külön jogszabályban meghatározott

gépjármű esetében

érvényes személyazonosításra alkalmas okmányt (személyazonosító igazolvány, kártya

formátumú vezetői engedély, útlevél)

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében

3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést vagy cégkivonatot

aláírási címpéldányt

a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló okiratot

Képviseleti eljárás esetén mellékelni kell

a meghatalmazásról, vagy megbízásról szóló, teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratot,

vagy közokiratot

Származásellenőrzésre kötelezett, használt jármű esetén a származás-ellenőrzés során be kell

mutatni

a jármű tulajdonjogának megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát,

illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását,

a jármű külföldi hatósági engedélyét és jelzéseit,

a származás-ellenőrzés igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást.

A származás-ellenőrzésre kötelezett járművek forgalomba helyezése során,

a kérelemhez csatolni kell

a harmadik országból származó jármű esetén az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély és

törzskönyv (feltéve, hogy kiadásra került) eredeti példányát, vagy annak kiállító hatóság által

hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását, és a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy az a

külföldi hatóság által nem került visszavonásra

az EGT valamely más tagállamából származó jármű esetén

Származásellenőrzésre nem kötelezett, EGT valamely más tagállamából származó használt jármű

forgalomba helyezése során csatolni kell



51

a származó tagállam hatósága által kiadott, nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt

vagy annak kiállító hatóság által hitelesített másolatát vagy a harmonizált adattartalmú forgalmi

engedély I. és II. részének eredeti példányát, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában a

forgalmi engedély II. része kiállításra került, valamint a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy az

a külföldi hatóság által nem került visszavonásra

a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének, az állandó rendszámtábla igazgatási

szolgáltatási díjának, a rendszámtábla érvényesítő címke díjának megfizetését tanúsító

igazolásokat


a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha

az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is

Külföldről (EGT vagy harmadik ország) származó járművek forgalomba helyezésére irányuló

kérelemhez be kell mutatni


a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű

birtokba vétele a Magyarország területén történt

a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást a külön jogszabályban meghatározott

gépjármű esetében

ügyfél-azonosító okmány:

(KR 42. §)

6000 forint illetéket kell fizetni:

a forgalmi engedély kiadásáért

a törzskönyv kiadásáért

Az ideiglenes forgalmi engedély kiadására irányuló eljárás illetéke: 2500 forint

Az érvényesítő címke kiadásának igazgatási szolgáltatási díja: 585 forint

Rendszámtáblával kapcsolatos díjak

egy pár általános rendszámtábla: 8500 forint

egy pár különleges rendszámtábla: 15 000 forint

egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának engedélyezése: 112 450 forint

egyedileg előállított rendszámtábla kiadásának engedélyezése: 435 000 forint

(Itv. IX mell., 29/2004. (VI. 14.) BM rendelet)


A határidő 21 nap, de ha a kérelem hiánytalanul kerül benyújtásra, a fővárosi és megyei kormányhivatal

járási (fővárosi kerületi) hivatal azonnal kiállítja a forgalmi engedélyt, intézkedik a törzskönyv

legyártására, és forgalomba helyezi a járművet.

(Ket. 33. §)

Forgalomba helyezés

A jármű forgalomba helyezése bármelyik a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)

hivatalánál kezdeményezhető.

(KR 42. §)




52











53

Forgalomból történő kivonás



Ideiglenes kivonás esetén

Ideiglenes kivonás esetén a járművet a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat

hónapra lehet kivonni a forgalomból.

(KR 100. §)

Átmeneti időszakra történő kivonás esetén

Az ügyfél okirattal igazolt kérelmére a hatóság intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból

kivonására, ha

a járművet eltulajdonították

az üzembentartó / tulajdonos külföldön telepedik le, vagy tartósan külföldre távozik

a járművet külföldre értékesítették

a jármű muzeális előminősítése esetén

(KR 109. §)

Végleges kivonás esetén

Az ügyfél kérelmére a hatóság véglegesen kivonja a járművet a forgalomból:

bontási átvételi igazolás alapján személygépkocsi, legfeljebb 3500 kg össztömegű

tehergépkocsi, valamint a motoros triciklinek nem minősülő háromkerekű gépjármű esetén

egyéb járműfajta esetén bontási átvételi igazolás nélkül, ha annak ismételt belföldi forgalomba

helyezési szándéka nem áll fenn

(KR 110. §)




(KR. 1. §)





http://www.nyilvantarto.hu/hu/gepjarmu_forgalombolkivonas_ideiglenes

http://www.nyilvantarto.hu/hu/gepjarmu_forgalombolkivonas_atmeneti

http://www.nyilvantarto.hu/hu/gepjarmu_forgalombolkivonas_vegleges

54


A kivonást szóban vagy írásban kell kérelmezni.

Ügyintézéskor igazolni kell az eljárási jogosultságot.

A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a kérelmező személyazonosságát igazoló érvényes okmányt

(személyazonosító igazolvány, kártya formátumú vezetői engedély, útlevél)

a lakcímkártyát, ha kiállításra került

a jármű forgalmi engedélyét

igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást

Az átmeneti kivonást szóban vagy írásban kell kérelmezni.



a jármű rendszámtábláit (tábláját), kivéve az eltulajdonítás esetét





a kivonási okot igazoló okiratot:

o jármű eltulajdonítása esetén a rendőrség által érkeztetett feljelentést, a nyomozás

elrendeléséről vagy a nyomozás felfüggesztéséről szóló határozatot

o a járművel külföldön történő letelepedés vagy tartós külföldi tartózkodás esetén a külföldi

hatóság letelepedési vagy tartózkodásra jogosító engedélyét

o a jármű külföldre történő értékesítése esetén a tulajdonjog átruházását igazoló iratot

o a jármű muzeális előminősítése esetén a Muzeális Minősítő Bizottság igazolását

a jármű törzskönyvét


az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást

A végleges kivonást szóban vagy írásban kell kérelmezni.


M1 (személygépkocsi)

N1 (legfeljebb 3500 kg össztömegű tehergépkocsi)

háromkerekű gépjármű (motoros triciklinek nem minősülő) esetén


a bontási átvételi igazolást

a rendszámtáblát (táblákat)

a jármű törzskönyvét






az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást

Egyéb jármű esetén, ha nem kívánják ismét belföldön forgalomba helyezni


a rendszámtáblát (rendszámtáblákat)

55

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén szükséges:

3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, vagy a Céginformációs és az Elektronikus

Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy elektronikus közokirat formájában

kiadott cégkivonat vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolata

közjegyzői hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás

minta, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata

eljárási jogosultságot igazoló okiratok (pl.: teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba

foglalt meghatalmazás)

az ügyben eljáró természetes személy személyazonosító okmánya, lakcímkártyája

Képviseleti eljárás esetén csatolni kell:

a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást

(KR 100. §)

A forgalomból történő kivonás díja 2300 forint.

(29/2004. (VI. 14.) BM rendelet)


Az eljárás határideje fő szabály szerint 21 nap, de hiánytalan kérelem esetén azonnal megtörténik a

forgalomból kivonás az okmányirodai ügyintézés során.

(Ket. 33. §)

Forgalomból történő kivonás

A forgalomból történő ideiglenes kivonás:

a nyilvántartásban rögzítésre kerül

a hatóság a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába – amennyiben az a kérelem

benyújtásakor rendelkezésre áll – bejegyzi az ideiglenes kivonás tényét, majd ezt követően az

okmányt a kérelmezőnek visszaadja

(KR 100. §)

Átmeneti időtartamra történő kivonás:

a járműnyilvántartásban rögzítésre kerül

a hatóság a rendszámtáblát (rendszámtáblákat) visszavonja

a hatóság a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve visszaadja

(KR 109. §)

A bontási átvételi igazolás alapján forgalomból végleg kivont jármű ismételten nem helyezhető

forgalomba.

Az eljárás során a jármű rendszámtáblája (rendszámtáblái), forgalmi engedélye és törzskönyve

visszavonásra kerül

(KR 110. §)







56








57

Gépjármű átírás



Gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármű korábbi tulajdonosának (eladó) és az

új tulajdonosnak (vevő) is be kell jelentenie az okmányirodában.

A korábbi tulajdonos a bejelentést megteheti a teljes bizonyító erejű magánokirat (vagy

közokirat) eredeti példányának benyújtásával vagy postai megküldésével a változástól számított

8 napon belül.

Az új tulajdonos a bejelentést személyesen vagy meghatalmazott útján teheti meg a teljes

bizonyító erejű magánokirat (vagy közokirat) eredeti példányának benyújtásával és a

jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítésének igazolásával a változástól számított

15 napon belül.

Az okmányiroda a teljes bizonyító erejű magánokirat alapján az eladás bejelentésének tényét és

időpontját a nyilvántartásban rögzíti. Ha a jármű új tulajdonosa bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, a

járművet a hatóság kivonja a forgalomból.

(Kknyt 33. §)




(KR. 1. §)









A tulajdonjog változás nyilvántartásba vételéhez csatolni kell:

A vonatkozó jogszabály a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának,

illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a

58

közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi

elemekről 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet.

a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt

a jármű korábban kiadott törzskönyvét (amennyiben kiadásra került)

a műszaki érvényességet igazoló Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a

forgalmi engedély adattartalmából megállapítható - érvényes műszaki vizsga nélkül is

nyilvántartásba vehető a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás, és a törzskönyv

kiadható, forgalmi engedélyt az új tulajdonos-üzembentartó csak később, érvényes műszaki

vizsga birtokában kaphat. A műszaki vizsga hiánya tehát nem akadálya a tulajdonjog változás

nyilvántartásba vételének.

ha új rendszámtábla kiadására is sor kerül, a rendszámtábla, valamint az érvényesítő címke

igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást és a régi rendszámtáblákat

A tulajdonjog változás nyilvántartásba vételéhez be kell mutatni:

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállásáról szóló igazoló eszközt

a 60 napnál nem régebben elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló

határozatot

a személyazonosságot igazoló érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, útlevél,

kártyaformátumú vezetői engedély) és a lakcímkártyát (ha van)

vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást

(készpénzátutalási megbízást – csekket – az okmányirodában adnak ki, melyre az adóazonosító

jelet illetve az adószámot fel kell vezetni)

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén szükséges:

3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, vagy a Céginformációs és az Elektronikus

Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy elektronikus közokirat formájában

kiadott cégkivonat, vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolata

közjegyzői hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás

minta, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata

eljárási jogosultságot igazoló okiratok (pl.: teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba

foglalt meghatalmazás)

az eljáró természetes személy személyazonosító okmánya, lakcímkártyája (ha van)

Képviseleti eljárás esetén mellékelni kell:

teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást

(Kknyt 33. §)

Forgalmi engedély illetéke: 6000 forint

Törzskönyv illetéke: 6000 forint

Új rendszámtábla kiadásának díja:

(1 pár általános rendszámtábla) 8500 forint

Érvényesítő címke díja: 585 forint

59

Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági

nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye, és a jármű gyártástól számított kora

alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) Jármű gyártástól számított kora

0–3 év 4–8 év 8 év felett

0–40 550 Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW

41–80 650 Ft/kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW

81–120 750 Ft/kW 650 Ft/kW 550 Ft/kW

120 felett 850 Ft/kW 750 Ft/kW 650 Ft/kW

Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben

kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész

számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az

adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű

teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése

után fizetendő illeték alapjának tekinteni.

Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500

kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.

A 120kW-nál nagyobb teljesítményű hajtómotorral rendelkező autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók

tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármű 120

kW teljesítményű hajtómotorral rendelkezne.

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése

esetén a fentiekben meghatározott, illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

(Itv. 24. §)


A tulajdonjogban történő változás nyilvántartásba vétele fő szabály szerint 21 nap, de hiánytalan kérelem

esetén azonnal megtörténik az okmányirodai ügyintézés során.

(Ket. 33. §)

60

Tulajdonjog változás

A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni.

Kiskorú járműtulajdonos esetén a törvényes képviselő vagy a törvényes képviselő által meghatalmazott

személy járhat el.

Külföldről nem kezdeményezhető a jármű átírása.

(Kknyt 33. §)















61

Lakcím bejelentés

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI (továbbiakban:

Nytv.) alapján

Jogosult lakcímigazolványra:

a Magyarországon élő

magyar állampolgár

bevándorolt jogállású személy

letelepedett jogállású személy

menekültként elismert személy

oltalmazottként elismert személy

szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy

a külföldön élő magyar állampolgár

(Nytv 26.. §)


Hatáskörömet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI

törvény határozza meg.

(Nytv. 7. §)









Lakcímigazolvány kiállításához szükséges okmányok:

személyazonosság igazolására alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy

kártyaformátumú vezetői engedély)

lakcímjelentő lap a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak

a hozzájárulásával

Első lakcímigazolvány kiállításához szükséges további okmányok:

bevándorlási engedély

letelepedett jogállást igazoló okmány

menekültkénti elismerésről szóló határozat

oltalmazottkénti elismerésről szóló határozat

62

(Nytv 26. §)

Költségek

A lakcímigazolvány kiállítására irányuló eljárás illetékmentes.

(Itv. 33. §)


A lakcímigazolvány amennyiben lehetőség van rá, azonnal átvehető az okmányirodában, egyébként 21

napon belül.

Sürgősségi eljárásra nincs lehetőség.

(Ket. 33. §)


1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító

kódok használatáról

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és

nyilvántartásáról

86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről

63

Származásellenőrzés



Származásellenőrzést kell végezni:

külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezésének

kezdeményezése előtt

(KR 42. §)




(KR. 1. §)









A jármű származásellenőrzéséhez az alábbi okmányokat, okiratokat kell bemutatni:

érvényes személyazonosításra alkalmas okmány

(személyazonosító igazolvány, útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély)

jármű tulajdonjogát igazoló eredeti okirat, vagy hitelesített másolati példánya, illetve ha az nem

magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítása

forgalmi engedély, vagy a kiállító hatóság által hitelesített másolata, és annak hiteles fordítása

az eljárás kezdeményezésére való jogosultságot igazoló irat:

o természetes személy esetén:

meghatalmazás

o Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén:

3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, vagy a Céginformációs és az

Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy

elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonat, vagy ezek közjegyző vagy

ügyvéd által hitelesített másolata

64

közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány vagy ügyvéd által

ellenjegyzett aláírás minta, avagy ezek közjegyző által hitelesített másolata

a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízása, vagy

meghatalmazás

(KR 52. §)

A származásellenőrzés eljárási díja 10. 900 Ft, melyet az eljárás megkezdése előtt kell a Hivatal

számlájára igazoltan befizetni.

(29/2004. (VI. 16.) BM rendelet)


Az ügyintézési határidő 21 nap.

(Ket. 33. §)

Származás ellenőrzés

Származásellenőrzést a közlekedési igazgatási hatóságnál (okmányirodánál) lehet kezdeményezni,

amely a származásellenőrzési nyilvántartásba vétellel valósul meg.

A határozat átvehető:

az okmányirodában (közlekedési igazgatási hatóságnál)

postai úton a kérelem benyújtásakor megadott címen

(KR. 42. §)
















65

Személyazonosító igazolvány

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999 (XI. 24.) Korm rendelet

(továbbiakban: KR.) alapján

Jogosult állandó személyazonosító igazolványra az a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá

tartozó

Magyarországon élő magyar állampolgár

bevándorolt

letelepedett

menekült

oltalmazott jogállású személy,

aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait a személyazonosító

igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben meghatározott okiratokkal tudja

igazolni.

Köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni az a Magyarországon élő magyar

állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel.

Köteles továbbá állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni a bevándorolt, a letelepedett, a

menekült és az oltalmazott jogállású személy

(KR. 9. §)


Hatáskörömet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI

törvény határozza meg.

(Nytv. 7. §)









Az ügyintézéskor be kell mutatni:

a személyazonosságot igazoló más érvényes, vagy egy éven belül lejárt okmányt (útlevél,

kártyaformátumú vezetői engedély)

Ha a kérelmező a fentiekkel nem rendelkezik:

a születési anyakönyvi kivonatot

66

a névviselés megállapítására alkalmas (házassági) anyakönyvi kivonatot

a doktori cím viselésére jogosító okiratot

Kiskorú ügyfél esetén, a helyette eljáró törvényes képviselőjének be kell mutatnia

o a saját személyazonosító igazolványát, vagy a személyazonosságát igazoló más

érvényes okmányt (útlevél, kártyaformátumú vezető engedély)

o a kiskorú születési anyakönyvi kivonatát, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel (kivéve

újszülött magyar állampolgár)

o csatolni kell a 14 éven aluli kiskorú igazolványképét, amennyiben a kérelem

előterjesztésére a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kerül sor

Külföldről hazatérés esetén

a magyar állampolgárságot igazoló érvényes állampolgársági bizonyítványát, valamint a

személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt. (Ha a külföldről hazatért magyar

állampolgár nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak beszerzésére nem

kötelezhető. Az állampolgárság megállapítása iránt az állampolgársági ügyekben eljáró szervet

kell megkeresnie az eljáró okmányirodának.)

A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen

kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár esetében

az eljáró meghatalmazottnak be kell mutatnia a meghatalmazást, és saját személyazonosságát

igazoló érvényes okmányt. Csatolni kell továbbá a kérelmező fényképét.

Ezen ügyfelek esetében a kényszerintézkedést foganatosító szerv vezetője igazolja, hogy a

fénykép a kérelmezővel azonos, és a meghatalmazáson szereplő aláírás a kérelmezőtől

származik.

A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott ügyfél esetén

az eljáró meghatalmazottnak be kell mutatnia a kezelőorvos által kiállított igazolást, valamint a

meghatalmazást, és a saját személyazonosságát igazoló érvényes okmányt.

A bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmezőnek

a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést igazoló okiratot, a

letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló

hatósági igazolványt.

A bevándorolt, a letelepedett és a menekült, oltalmazott jogállású személy akkor köteles a

születési anyakönyvi kivonat és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi

kivonat bemutatására, ha születését, illetve házasságkötését Magyarországon anyakönyvezték.

A bevándorolt és a letelepedett személynek a kérelméhez be kell mutatnia a külföldi hatóság

által kiállított útlevelét, ha azzal rendelkezik.

A menekült és az oltalmazott jogállású személy nem kötelezhető útlevelének bemutatására.

A menekült, az oltalmazott jogállású személy kérelméhez csatolni kell a fényképét. A fénykép

hátoldalára a menekültügyi hatóság feltünteti a menekültkénti vagy az oltalmazottkénti

elismeréséről szóló hatósági határozat számát, továbbá a fényképnek a menekültként, az

oltalmazottként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja.

A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében

a kérelemhez be kell mutatni a születési anyakönyvi kivonatot, a gondnokság alá helyezést

tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági

határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt.

(KR 16. §)

67

Költségek

Az eljárási illeték 1500 forint a 14. életév betöltését követően.

Illetékmentes a 14. életévét be nem töltött polgár első személyazonosító igazolvány iránti

kérelme.

(Itv. IX. mell.)


A személyazonosító igazolvány 21 napon belül elkészül.

Sürgősségi eljárásra nincs mód

(Ket. 33. §)


1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító

kódok használatáról

1995. évi CXIX. törvény a kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok

kezeléséről

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, a

146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és

nyilvántartásáról

86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről

68

Adatszolgáltatás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992 évi LXVI. törvény

(továbbiakban: Nytv.) alapján

A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között - a polgár, illetve

jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és

jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak.

(Nytv 17. § (1))


Hatáskörömet polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992 évi LXVI. törvény

határozza meg.

(Nytv 18. § (1))









A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:

a kérelmező adatait (nevét, lakcímét, székhelyét, telephelyét, egyéb elérhetőségét:

telefonszámát)

a keresett személy azonosítására alkalmas természetes személyazonosító adatait:

o nevét

o születési helyét és idejét

o anyja nevét

vagy

o nevét

o a kérelmező által ismert lakcímét (településnév, közterület elnevezés, házszám)

a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kapcsolat felvételi formák közül melyik

teljesítését igényli:

o írásos hozzájárulás beszerzése vagy

o az értesítést illetve üzenettovábbítást

Amennyiben az értesítés / üzenettovábbítás teljesítését kéri, fogalmazza meg pár mondatban a

továbbítandó üzenetét, elérhetőségeivel (cím, telefonszám, e-mail cím) együtt.

69

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás rokoni, családi kapcsolatokat nem tart nyilván, így csak abban az

esetben lehetséges az érintett polgár kutatása (és így írásos hozzájárulás beszerzése), ha a kérelmező

a keresett személy nevén kívül legalább még egy azonosító adatát is közli a kérelemben.

Ha a kérelmet a kérelmező meghatalmazott képviselője nyújtja be,

a meghatalmazott köteles csatolni:

eredeti meghatalmazását, vagy

annak hiteles másolatát

A meghatalmazásnak a teljes közigazgatási hatósági eljárásra vagy egyes közigazgatási eljárási

cselekményre kell szólnia.

A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és

felülhitelesítéssel kell ellátni.

A nem magyar nyelven kiállított okirat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik

– csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

(Nytv. 17. §, 18. §)

Az egyedi adatszolgáltatási eljárás lefolytatásáért, utólag igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

1-5 fő adatait érintő adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás díja 3500 Ft

5-nél több főt érintő adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás díja az adatszolgáltatásban

érintett személyek számának és a díjtételnek a szorzata.

A díjtétel mértéke: 730 Ft/tétel

Külföldről vagy a kérelmező lakóhelye szerinti országba akkreditált magyar külképviseleti hatóság útján

előterjesztett kérelem esetén a díjat az illetékes magyar külképviseleti hatóságnál konzuli díjként kell

megfizetni, utólagosan.

(16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM rendelet)


Belföldi jogsegély esetében:

15 vagy 8 nap, mely annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal

meghosszabbítható

Egyedi és csoportos adatszolgáltatás, kapcsolatfelvétel esetében:


meghosszabbítható

Kiskorú ügyfél esetében:

az ügyet soron kívül kell elintézni, mely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 8 nappal

meghosszabbítható

(Ket. 33. §)

Adatszolgáltatás

A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:

a) név, lakcím és értesítési cím adatok (felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről);

b) természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi

állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a

nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;

c) a és b) pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;

70

d) a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre.

e) természetes személyazonosító adatok és állampolgárság.

(Nytv. 17. §)


- Nytv

- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv.

- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

- 16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének

nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való

megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

71

Útlevél

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (továbbiakban: Kutv.) alapján

A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható.

(Kutv. 1. §)


Hatáskörömet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló101/1998. (V. 22.)

Korm. rendelet határozza meg.

(KR. 7. §)









Nagykorú kérelmezőnek az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve csatolnia:


(személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély)

lakcímigazolvány (személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány), ha azzal a

kérelmező rendelkezik

születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, ha nem rendelkezik

személyazonosításra alkalmas okmánnyal, vagy ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartás

adatai nem egyeznek a bemutatott okmány vagy okirat adataival

igazolványkép, ha a személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé, és ezt a

kezelőorvos írásban igazolja

magyar állampolgárságot igazoló okirat (záradékolt honosítási okirat, 1 évnél nem régebbi

állampolgársági bizonyítvány) külföldön élő kérelmező esetében, ha érvényes állampolgárság

igazolására alkalmas okmánnyal (személyazonosító igazolvány, útlevél) nem rendelkezik,

kivéve, ha még érvényes, de elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült útlevele helyett

igényel újat, vagy ha adatait a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása

külföldön élő magyar állampolgárként tartalmazza

előző, még érvényes útlevél, ha azzal a kérelmező rendelkezik

nyilatkozat az előző, le nem járt érvényességi idejű útlevél elvesztéséről, eltulajdonításáról vagy

megsemmisüléséről, ha az okmány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült

72

feljelentésről felvett jegyzőkönyv, ha az előző, le nem járt érvényességi idejű útlevelet

eltulajdonították, és ezt a rendőrségen bejelentették

Arcképmás, aláírás és ujjnyomat a kérelem benyújtásakor kerül felvételezésre.

Írásképtelen kérelmező esetén aláírást nem vesznek fel.

Ujjnyomatot nem vesznek, ha a kérelmező

ujjnyomat adására állandó jelleggel fizikailag képtelen

ujjnyomat adására átmenetileg fizikailag képtelen

egészségi állapota miatt nem tud megjelenni és ezt a kezelőorvos írásban igazolja

Kiskorú és gondnokság alatt álló kérelmező esetén az alábbi iratokat kell bemutatni, illetve

csatolni:


(személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély)

lakcímigazolvány (személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány), ha azzal a

kérelmező rendelkezik

születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, ha nem rendelkezik

személyazonosításra alkalmas okmánnyal, vagy ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartás

adatai nem egyeznek a bemutatott okmány vagy okirat adataival

igazolványkép, ha 12. életévét nem töltötte be, és nem jelenik meg személyesen, illetve

egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt a kezelőorvos írásban igazolja

a szülők* (törvényes képviselők) érvényes személyazonosításra alkalmas okmánya, külföldi

esetén úti okmánya

magyar állampolgárságot igazoló okirat (záradékolt honosítási okirat, 1 évnél nem régebbi

állampolgársági bizonyítvány) külföldön élő kérelmező esetében, ha érvényes állampolgárság

igazolására alkalmas okmánnyal (személyazonosító igazolvány, útlevél) nem rendelkezik,

kivéve, ha még érvényes, de elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült útlevele helyett

igényel újat, vagy ha adatait a polgárok személy adatainak és lakcímének nyilvántartása

külföldön élő magyar állampolgárként tartalmazza

a gondnok-, illetve gyámkirendelő határozat vagy az intézeti gyám igazolása az intézeti gyámság

fennállásáról gondnokság, illetve gyámság alatt álló kérelmező esetén

szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság, a konzuli tisztviselő, az

útlevélhatóság vagy a körzetközponti jegyző előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló

nyilatkozata*

a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okirat, ha valamely szülő szülői

felügyeleti joga szünetel, vagy azt a bíróság megszüntette

előző, még érvényes útlevél, ha azzal a kérelmező rendelkezik

nyilatkozat az előző, le nem járt érvényességi idejű útlevél elvesztéséről, eltulajdonításáról vagy

megsemmisüléséről, ha az okmány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült

feljelentésről felvett jegyzőkönyv, ha az előző, le nem járt érvényességi idejű útlevelet

eltulajdonították, és ezt a rendőrségen bejelentették

*Alaphelyzetben a kérelem benyújtásakor mindkét szülőnek meg kell jelennie.

Akkor elegendő az egyik szülő (törvényes képviselő) személyes jelenléte, ha a másik szülő (törvényes

képviselő) az útlevél kiállításához történő hozzájárulását korábban közjegyző, gyámhatóság, konzuli

tisztviselő, útlevélhatóság, vagy körzetközponti jegyző előtt már megadta, és ezt okirat igazolja. Ebben

az esetben elegendő ezen okirat bemutatása.

Arcképmás, aláírás, és ujjnyomat a kérelem benyújtásakor kerül felvételezésre.

73

A kérelmező helyett a törvényes képviselő aláírása is felvételezhető, ha a kérelmező írásképtelen.

Ujjnyomat nem kerül felvételezésre, ha a kérelmező

12. életévét még nem töltötte be

ujjnyomat adására állandó jelleggel fizikailag képtelen

ujjnyomat adására átmenetileg fizikailag képtelen

egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt a kezelőorvos írásban igazolja

(KR 13-15. §)

Költségek

Rendes eljárásban (20 napon belül) nagykorú kérelmező részére kiállított magánútlevél és

második magánútlevél esetén az eljárási illeték

5 évig érvényes magánútlevélnél 7 500 forint

10 évig érvényes magánútlevélnél 14 000 forint

1 évig érvényes magánútlevélnél (nem tartalmaz ujjnyomatot) 2 500 forint

Legfeljebb 2 évig érvényes második magánútlevél 15000 forint (munkáltató kérheti a

munkavállaló részére)

1 évig érvényes második magánútlevél 5000 forint (magánszemély kérheti saját részre különös

méltánylást érdemlő okból vagy a munkáltató kérelmezi, de az útlevél nem tartalmaz ujjnyomat

adatot, lásd Fogalmak rész Második magánútlevél)

70 év felettiek 10 évig érvényes, ujjnyomatot tartalmazó magánútleve 2 500 forint

70 év felettiek ujjnyomatot tartalmazó második magánútlevele 5000 forint

70 év felettiek 1 évig érvényes, ujjnyomatot nem tartalmazó magánútlevele 2500 forint

70 év felettiek 1 évig érvényes, ujjnyomatot nem tartalmazó második magánútlevele 5000 forint

Rendes eljárásban (20 napon belül) kiállított kiskorú kérelmező magánútlevelének és második

magánútlevelének eljárási illetékei:

6 év alatt:

3 évig érvényes magánútlevél 2 500 forint

második magánútlevél 5000 forint

6-12 éves korig:

5 évig érvényes magánútlevél 2500 forint


12-18 éves korig:

5 évig érvényes magánútlevél 2500 forint


Kétszeres illetéket kell fizetni

a második magánútlevélért (lásd fenti összegek)

ha az új okmány az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott és utazásra alkalmatlanná

vált úti okmány helyett kerül kiadásra

Illetékmentes az eljárás, ha

az útlevél cseréjére azért kerül sor, mert a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem nem,

vagy hibásan tartalmazza az előírt adatokat

Az ügyfél költségmentességi kérelmet terjeszthet elő, ha kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt

az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni. A költségmentesség iránti kérelem

részletszabályait a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról

szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet határozza meg.

74

A magánútlevél és a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali eljárás keretében

történő kiállítása esetén az eljárási illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni:

Soron kívüli (7 napon belüli) eljárás igazgatási szolgáltatási pótdíja 19.000 forint

Sürgősségi (3 napon belüli) eljárás igazgatásiszolgáltatási pótdíja 29.000 forint

Azonnali (24 órán belüli) eljárás igazgatásiszolgáltatási pótdíja 39.000 forint

A rendes eljárás szerinti illeték kétszeresét és a választott különleges eljárásért fizetendő igazgatási

szolgáltatási pótdíjat kell megfizetni, ha az új okmány

elveszett

megsemmisült

megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kerül kiadásra.

(Itv. IX. mell.)


A rendes eljárás keretében kiállított magánútlevél és a második magánútlevél ügyintézési határideje 20

nap, amely a kérelem beérkezését követő napon kezdődik. Ez nem tartalmazza a kész okmány

kézbesítésének időtartamát.

Soron kívüli eljárás esetében az útlevélhatóság az úti okmányt 7 napon belül állítja ki. Ez nem

tartalmazza a kész okmány kézbesítésének időtartamát.

Sürgősségi eljárás keretében az útlevélhatóság az útlevelet a kérelem benyújtásától számított 3 napon

belülállítja ki.

Azonnali eljárás keretében az útlevélhatóság az útlevelet a kérelem benyújtásától számított 24 órán

belül állítja ki.

(KR 13-15. §)

Eljárás menete

A rendes eljárásban (20 napon belül) kiállított magánútlevél és a második magánútlevél iránti

kérelem benyújtható személyesen:

az ország bármelyik járási hivatalában

a Központi Okmányirodában

külföldön a konzuli tisztviselőnél

A soron kívül (7 napon belül) kiállított valamint a sürgősséggel (3 napon belül) kiállított

magánútlevél és a második magánútlevél iránti kérelem benyújtható személyesen:

az ország bármelyik járási hivatalában

a Központi Okmányirodában

Az azonnali eljárásban (24 órán belül) kiállított magánútlevél és a második magánútlevél iránti

kérelem személyesen nyújtható be kizárólag:

a Központi Okmányirodában (Budapest, XIII. kerület, Visegrádi utca 110-112.)


http://www.nyilvantarto.hu/hu/ugyfelszolgalatok_kozpontiokmanyiroda

http://www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium/kovetsegek-konzulatusok




75

Meghatalmazott járhat el, ha a kérelmező személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi

lehetővé, és ezt kezelőorvosa írásban igazolja.

Kiskorú vagy gondnokság alatt álló ügyfél helyett törvényes képviselője jár el.

A kérelem előterjesztésekor a kiskorú, vagy gondnokság alatt álló kérelmezőnek is meg kell jelenni

személyesen kivéve, ha

12. életévét még nem töltötte be

személyes megjelenését egészségi állapota nem teszi lehetővé, és ezt kezelőorvosa írásban

igazolja

Külföldön postai úton is benyújtható a kérelem a konzuli tisztviselőhöz, ha

a személyes megjelenés aránytalan nehézséget okoz

nem kell ujjnyomat adatot tartalmaznia az útlevél tároló elemének:

o 12. életévét még nem töltötte be a kérelmező

o ujjnyomat adására állandó jelleggel vagy átmenetileg fizikailag képtelen

o egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt a kezelőorvosa írásban igazolja

Ezekben az esetekben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország

gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés

akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

A rendes eljárásban (20 napon belül), valamint soron kívül (7 napon belül) kiállított

magánútlevél és a második magánútlevél átvehető a kérelmező választása szerint:

belföldön:

o a járási hivatalnál, illetve a Központi Okmányirodában személyesen vagy a törvényes

képviselő útján

o postai úton a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak

megfelelően

külföldön:

o a konzuli tisztviselőnél személyesen vagy a törvényes képviselő útján

o postai úton a konzuli tisztviselő által postára adva a könyvelt küldeményként történő

kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően

A sürgősségi (3 napon belüli) valamint az azonnali (24 órán belüli) eljárás

keretében kiállított magánútlevél és második magánútlevél átvehető

belföldön kizárólag:

o a Központi Okmányirodában személyesen vagy törvényes képviselő útján

visszavonásra kerül

(KR 13-15. §)


76


1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról

101/1998. (V. 22.) Kormányrendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

végrehajtásáról

37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról

180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes

költségmentesség megállapításáról


69/2011. (XII.30.) BM rendelet a magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali

eljárásban történő kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj megfizetéséről

77

Ügyfélkapu regisztráció

Egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.)

Korm. rendelet (továbbiakban: KR.) és az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012.

(IV. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) alapján

Az ügyfélkapu a kormányzat elektronikus azonosító rendszere, mely biztosítja a felhasználók számára,

hogy egyszeri belépéssel kapcsolatba léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és

szolgáltatást nyújtó szervekkel.

Ügyfélkaput bármely természetes személy létesíthet, állampolgárságtól függetlenül.

(R. 5. §)


Hatáskörömet az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló

84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet határozza meg.

(KR. 7. §)









Az ügyfélkapu regisztrációhoz be kell mutatni:

magyar állampolgárok esetében:

o személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, kártya

formátumú vezetői engedély, útlevél)

EGT állampolgárok esetében:

o EGT-s személyazonosító igazolványt vagy útlevelet

EGT országon kívüli külföldiek esetén:

o útlevelet

Költségek:

Az első ügyfélkapu létesítése ingyenes.

További ügyfélkapu létesítésének díja 3000 forint.

78


Személyesen kezdeményezett sikeres regisztráció esetén:

a rendszer 5 napig érvényes, egyszer használható aktiváló kódot küld az ügyfél e-mail címére,

melynek segítségével saját jelszó képezhető

a www.magyarorszag.hu portál elfelejtett jelszó funkciójának segítségével 60 napon belül van

lehetőség új aktiváló kód kérésére, ellenkező esetben a regisztrációs adatok törlésre kerülnek

Elektronikusan történő regisztráció esetén:

az ideiglenes ügyfélkaput a regisztrációtól számított 30 napon belül véglegesíteni szükséges

bármely okmányirodában, Kormányablakban, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

ügyfélszolgálatainál

elektronikus aláírással történő regisztráció esetén az ügyfélkapu szolgáltatásai a jelszó képzését

követően azonnal elérhetők.

(Ket. 33. §)




83/2012. (IV.21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az

állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról

84/2012. (IV.21.) Korm. rendelet egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek

kijelöléséről

85/2012. (IV.21.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól

Gépjármű átírás



Vezetői engedélyt az a személy kaphat,

aki megfelel:

o az egészségi

o a pályaalkalmassági

o a képzési és vizsgáztatási előírásoknak

akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van

nem magyar állampolgár esetén az engedély kiadását megelőző hat hónapban Magyarországon

tartózkodott

aki közlekedésbiztonsági szempontból nem minősül alkalmatlannak

(KR. 5. §)




(KR. 1. §)



http://www.magyarorszag.hu/


https://www.kormanyablak.hu/web/v/kapcsolat

http://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg

79







Ügyintézéskor bemutatandó okmányok:

személyazonosság igazolására alkalmas érvényes okmány

(személyazonosító igazolvány, útlevél)

lakcímigazolvány (a személyazonosító jelet tartalmazó hatósági igazolvány)

külföldi állampolgár esetén a szokásos tartózkodási hely országát igazoló okmány

a sikeres vizsga tényét tanúsító, közlekedési igazgatási hatóság által kiállított vizsgalap, vagy

vizsgaigazolás

Ügyintézéshez csatolandó okmányok:

egészségügyi alkalmassági vélemény

vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolás

(KR. 5. §)

Költségek:

Az eljárás illetéke 4000 forint.

1500 forint, amennyiben a kérelmező:

az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte

az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál

rövidebb időtartam

(Itv. IX. mell.)



(Ket. 33. §)

Ügyintézés:

Vezetői engedély személyesen kérelmezhető:

bármely okmányirodában

A kész okmány átvehető a kérelmező választása szerint:

az okmányirodában

postai úton

A vezetői engedélyt meghatalmazott is átveheti. Ebben az esetben be kell mutatni az írásbeli

meghatalmazást. (KR. 5. §)


80






Az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési

Egyezmény

1980. évi 3. törvényerejű rendelet az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra

megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény kihirdetéséről

A vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK tanácsi irányelv

A vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv


közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról

180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes

költségmentesség megállapításáról

13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról

41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról

24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek

képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól

81

Gyámügyi Osztály

A Gyámügyi Osztály hatáskörébe tartozó hatósági ügyek:

Védelembe vétel

Ügyleírás: a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében tett intézkedés, melynek során

a gyermek fejlődése segítséggel a családi környezetben biztosítható. A gyermek gondozásának

folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a

gyámhivatal a gyermek részére családgondozót rendel ki és intézkedéseket tesz.

A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát.

Szükséges okiratok: Személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány

Az eljárást kezdeményezheti: természetes és jogi személyek, akik a gyermek nevelésével, oktatásával,

ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkoznak, azon személyek, akik a gyermek környezetében,

nevelkedésének folyamatában bármilyen veszélyeztető tényezőt észlelnek.

Illetékességi terület:

- Nyíregyháza székhelyen: Nyíregyháza, Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor,

Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura és Sényő településekre kiterjedően,

- Újfehértói kirendeltségen: Újfehértó településre kiterjedően,

- Rakamaz kirendeltségen: Rakamaz, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu településekre kiterjedően.

Ügyintézés helye és az ügyfélfogadás ideje:

Nyíregyházi Járási Hivatal Gyámügyi Osztály székhelyén

- hétfőn és szerdán: 8.00 - 12.00 óráig és 13.00-16.30 óráig

- kedden: 8.00 - 12.00 óráig

- pénteken: 8.00 - 13.00 óráig

Nyíregyházi Járási Hivatal Gyámügyi Osztály Újfehértói Kirendeltségén

- - hétfőn és pénteken: 8.00 - 12.00 óráig

- szerdán: 8.00 - 17.00 óráig

Nyíregyházi Járási Hivatal Gyámügyi Osztály Rakamazi Kirendeltségén

- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig


Az ügyintézés kezdeményezhető: a gyámügyi ügyintézőnél ügyfélfogadási időben személyesen vagy

írásban

Az ügyintézés határideje és díja: 21 nap, díjtalan


A gyermek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt).

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló

149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (Gyer)

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV tv. (Cst.)

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság

szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (Gyár.)

82

Családi pótlék természetbeni folyósítása

Ügyleírás: Ha a gyermek veszélyeztetettsége elhanyagolás miatt áll fenn a védelembe vételével

egyidejűleg vagy annak során a gyámhatóság a gyermek után járó családi pótlék 100 %-ának

természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat. A családi pótlék természetbeni formában történő

nyújtása pénzfelhasználási tervben rögzített módon, eseti gondnok segítségével 6 hónap időtartamban

történik.

Szükséges okiratok: Személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány

Az eljárást kezdeményezheti: természetes és jogi személyek, akik a gyermek nevelésével, oktatásával,

ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkoznak, azon személyek, akik a gyermek környezetében,

nevelkedésének folyamatában bármilyen veszélyeztető tényezőt észlelnek.


- Nyíregyháza székhelyen:

Nyíregyháza, Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura és

Sényő településekre kiterjedően,






- kedden: 8.00 - 12.00 óráig



- hétfőn és pénteken: 8.00 - 12.00 óráig



- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban









83

Iskoláztatási támogatás

Ügyleírás: ha a tanköteles vagy tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási

intézményben tanulmányokat folytató gyermek, fiatal felnőtt igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási

intézmény igazgatójának jelzésére

- 10 óra hiányzás után a gyámhatóság tájékoztatja az iskoláztatási támogatás jogosultját az 50 órát

meghaladó hiányzás jogkövetkezményeiről

- 50 óra hiányzás után a gyámhatóság kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál az iskoláztatási

támogatás szüneteltetésére irányuló eljárás megindítását és ezzel egyidejűleg a 16 év alatti

gyermeket védelembe veszi.

Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét a gyámhatóság három tanítási hónapot

magába foglaló időszakonként és a tanítási év végén felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeként

abban az esetben kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál az iskoláztatási támogatás

szüneteltetésének megszüntetését, ha a tanuló a felülvizsgálati időszakban 5-nél kevesebb órát

hiányzott igazolatlanul.

Az eljárást kezdeményezheti: a nevelési-oktatási intézmény igazgatója írásban.






- Újfehértói kirendeltségen:

Újfehértó településre kiterjedően,

- Rakamaz kirendeltségen:

Rakamaz, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu településekre kiterjedően.




- kedden: 8.00 - 12.00 óráig



- - hétfőn és pénteken: 8.00 - 12.00 óráig



- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig









84

Családbafogadás Ügyleírás: A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők vagy a szülői felügyeletet gyakorló szülő – a

külön élő másik szülő meghallgatásával a gyámhatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi

állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket más, általa megnevezett család

befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.

A gyámhatóság a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó személyisége és

körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, és e feladatok

ellátását maga is vállalja. Az engedélyezés határozatlan időre szól.

A családba fogadó szülőt vagy szülőket a gyámhatóság gyámul rendeli.

A családbafogadás ideje alatt a szülő szülői felügyeleti joga szünetel, de megilleti a kapcsolattartás joga

és a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog és a családbafogadás nem

érinti a szülő tartási kötelezettségét.

A családbafogadás feltételeinek fennállását a gyámhatóság évente felülvizsgálja, megszünteti, ha a azt a

szülő vagy a családba fogadó szülő kéri, vagy ha annak fenntartása a gyermek fejlődését veszélyezteti.

Szükséges okiratok: Személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, elvált szülők esetén

jogerős bírósági határozat a gyermek elhelyezéséről.

Az eljárást kezdeményezheti: A családba fogadni szándékozó nagykorú személy, a gyermek törvényes

képviselője.


- Nyíregyháza székhelyen: Nyíregyháza, Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz,

Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura és Sényő településekre kiterjedően,


- Rakamaz kirendeltségen: Rakamaz, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu településekre

kiterjedően.




- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban


85


A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)





Nevelésbe vétel

Ügyleírás: Ha a gyermek számára családbafogadó gyám nem rendelhető és

- fejlődését a családi környezete veszélyezteti és a veszélyeztetettséget az alapellátás

keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint védelembe vétellel nem lehetett

megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá ha a gyermek megfelelő

gondozása a családján belül nem biztosítható, vagy

- a szülő/k szülői felügyeleti jogát a bíróság megszűntette, vagy

- a szülő/k elhaláloztak, vagy

- a gyermeknek egyéb okból nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője,

a gyámhivatal a gyermeket nevelésbe veszi.

A gyámhivatal nevelésbe veszi továbbá a gyermeket, ha a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető

el a leendő örökbefogadó szülőnél, és

- a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy

- a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi

adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot.

A gyermek részére a gyámhivatal gyermekvédelmi gyámot rendel, és gondozási helyet jelöl ki 12 év

alatti gyermek esetében nevelőszülőnél, 12 év fölötti gyermek esetében lehetőség szerint

nevelőszülőnél, vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetve egészségi vagy

személyiségállapota alapján fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában.

Szükséges okiratok: Személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

Az eljárást kezdeményezheti: A járási hivatal illetékességi területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel

rendelkező nagykorú személy, gyermekjóléti szolgálat.


- Nyíregyháza székhelyen:Nyíregyháza, Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz,

Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura és Sényő településekre kiterjedően,


- Újfehértó településre kiterjedően,

- Rakamaz kirendeltségen: Rakamaz, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu településekre

kiterjedően.




- kedden: 8.00 - 12.00 óráig




86



- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban








Utógondozás:

Ügyleírás: A nevelésbe vétel megszűnését követően legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a

gyermek 18. életévének betöltéséig, illetve a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt

kérelmére legfeljebb egy év időtartamra, valamint az otthonteremtési támogatás igénylésének,

felhasználásának és elszámolásának időtartamára utógondozás elrendelésének van helye.

Szükséges okiratok: Otthonteremtési támogatási kérelem esetén személyi igazolvány, lakcímet igazoló

hatósági igazolvány.

Az eljárást kezdeményezheti: Nevelésbe vétel megszüntetésekor az eljárás hivatalból indul, az

otthonteremtési támogatási kérelem előterjesztésekor a járási hivatal illetékességi területén lakóhellyel

vagy bejelentett tartózkodási hellyel (és életvitelszerűen ott is tartózkodó) rendelkező fiatal felnőtt.










- kedden: 8.00 - 12.00 óráig





87


- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.








Utógondozói ellátás:

Ügyleírás: A gyámhivatal a gyermek vagy a fiatal felnőtt kérelmére utógondozói ellátást rendel el, ha a

gyermek, illetve a fiatal felnőtt nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és

- létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja (21. életévig, bizonyos esetekben 22. életévig), vagy

- köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy

felnőttképzési jogviszonyban áll (24. életévig, felsőfokú hallgatói jogviszony esetén 25. életévéig),

vagy

- szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja(a felvétel időpontjáig, de legkésőbb 22. életévig).

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, befogadó nyilatkozat,

iskolalátogatási igazolás, munkaügyi központ igazolása

Az eljárást kezdeményezheti: gyermekvédelmi gyám, olyan fiatal felnőtt, akinek önjogúvá válásáról a

gyámhivatal döntött.










- kedden: 8.00 - 12.00 óráig


Nyíregyházi Járási Hivatal Gyámügyi osztály Újfehértói Kirendeltségén




88

- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.








Otthonteremtési támogatás

Ügyleírás: Az otthonteremtési támogatás célja, hogy a nevelésbe4 vételből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz

jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse.

Otthonteremtési támogatás iránti igény benyújtására legfeljebb a 30. életéve betöltéséig van lehetősége

annak, akinek

- a legalább 3 éves időtartamú nevelésbe vétele nagykorúságával szűnt meg, és

- nagykorúságakor a készpénzvagyona, biztosítása vagy más lekötött betétje és ingatlan

vagyonának értéke összesen nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

hatvanszorosát.

Az otthonteremtési támogatás felhasználható

- részben vagy egészben a fiatal tulajdonába kerülő vagy már tulajdonában lévő lakás lakhatóvá

tételére,

- építési telek, életvitelszerű használatra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására,

építésére, tulajdonszerzéssel járó felújítására vagy bővítésére,

- bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges összeg megfizetésére, lakás bérleti díjának

kifizetésére,

- önkormányzati bérlakás felújítására,

- államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban való

részvételre,

- otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére,

- tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt ellátását biztosító bentlakásos szociális intézménybe

fizetendő egyszeri hozzájárulásra.

Az otthonteremtési támogatás mértéke függ a folyamatos nevelésben eltöltött évek számától és a

jogosult nagykorúságakor rendelkezésre álló vagyonának mértékétől.

Szükséges okiratok: Kérelem, személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, szerződés,

pénzfelhasználási terv. Amennyiben rendelkezésre áll: adó- és értékbizonyítvány, tulajdoni lap,

utógondozó javaslata, volt vagyonkezelő végszámadása.

Az eljárást kezdeményezheti: A járási hivatal illetékességi területén lakóhellyel vagy bejelentett

tartózkodási hellyel (és életvitelszerűen ott is tartózkodó) rendelkező volt nevelésbe vett fiatal felnőtt.

89










- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig

- szerdán: 7.30 - 17.00 óráig.


írásban.








Gyermektartásdíj megelőlegezése

Ügyleírás: A gyermektartásdíj megelőlegezés iránti eljárás a tartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy

más törvényes képviselőjének kérelmére indul. A kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat és

tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák (a tartásdíjat a bíróság jogerősen megállapította, a fizetésre

kötelezett fizetési kötelezettségének minimum 6 hónapon keresztül nem tett eleget, megjelölve azt az

időpontot, mikor fizetési kötelezettségét utoljára teljesítette, jövedelmi viszonyai nem olyan magasak,

hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meghaladják és a gyermekei tartását

biztosítani tudná tartásdíj nélkül).

Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett

- lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján

nem érvényesíthető, vagy

- külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy

- a jogosulttal közös háztartásban él.

Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj megelőlegezésének

90

- részösszegű megfizetés, vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság

által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50 %-át meghaladja, vagy

- lejárt gyermektartásdíj esetén.

Szükséges okiratok:

- A gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozat.

- A gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szüneteltetését

kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti

eljárás megindítását igazoló okirat.

- A kérelmező és vele egy háztartásban élők postai úton kapott jövedelme esetén (nyugdíj,

nyugdíjszerű ellátás, GYES, GYED, GYET, munkanélküli ellátás, ápolási díj, rendszeres

szociális juttatás, gyermektartásdíj, családi pótlék, árvaellátás, stb.) az utolsó postai havi

szelvény, vállalkozó esetén az előző évi SZJA bevallás másolat, munkaviszonyból,

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz esetén a kérelem

beadását megelőző 6 hónap nettó keresetről kiállított munkáltatói igazolás.

- Iskoláskorú gyermek esetén az oktatási intézmény igazolását tanulói, vagy hallgatói jogviszony

igazolásáról, középiskolai tanuló esetén a középiskolai tanulmányok várható befejezése

időpontjának feltüntetésével.

Az eljárást kezdeményezheti: A járási hivatal illetékességi területén lakóhellyel vagy bejelentett

tartózkodási hellyel (és életvitelszerűen ott is tartózkodó) rendelkező gyermeket nevelő szülő, illetve

gyámszülő, aki javára a bíróság a gyermektartás összegét jogerősen megállapította.







- Rakamaz kirendeltségen:

Rakamaz, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu településekre kiterjedően.




- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig


91


írásban.









Cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal

Ügyleírás: A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási

képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére

– cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – támogató kirendeléséről határoz. A

támogatás lehet általános jellegű vagy meghatározott ügycsoportokra vonatkozó. A támogató

kirendelése a nagykorú cselekvőképességét nem érinti.

Támogató személyként elsősorban a támogatott személlyel bizalmi viszonyban álló személyt kell

kirendelni, aki a feladat ellátását vállalja.

Nem lehet támogató,

-akinek a személye ellen a támogatott személy kifejezetten tiltakozik, vagy akinek kirendelése a

támogatott személy érdekeivel ellentétes,

-aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,

-aki maga is támogatott személy.

Ha a támogatott személy nem tud lehetséges támogató személyt megjelölni hivatásos támogató

kirendelésére is lehetőség van.

A támogató kirendelését a gyámhatóság hivatalból ötévente felülvizsgálja, de rendkívüli felülvizsgálatnak

van helye a támogató vagy a támogatott személy kérelmére, a támogatott személy gondnokság alá

helyezése esetén, a támogató és a támogatott személy közötti érdekellentét, vagy egyéb tény,

körülmény felmerülése esetén.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

Az eljárást kezdeményezheti: az érintett személy vagy hivatalból indul a bíróság megkeresésére. ha a

támogatott személy lakóhelye a járási hivatal illetékességi területén van.







92




- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig


Az ügyintézés kezdeményezhető: a gyámügyi ügyintézőnél ügyfélfogadási időben személyesen.




A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény





A cselekvőképesség jövőbeli korlátozása esetére vonatkozó rendelkezés felvétele (előzetes

jognyilatkozat tétele)

Ügyleírás: Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeni részleges vagy teljes

korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által, ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt

személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet, melyben:

-megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasolt,

-kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből,

-meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.

Az előzetes jognyilatkozat módosítható vagy visszavonható és be kell jegyezni az előzetes

jognyilatkozatok nyilvántartásába, mely illetékköteles.

Az előzetes jognyilatkozat alkalmazásáról a bíróság dönt a cselekvőképességet érintő gondnokság alá

helyezésről hozott határozatában.


Az eljárást kezdeményezheti: Az előzetes jognyilatkozatot tenni kívánó személy, ha lakóhelye a járási

hivatal illetékességi területén van.







93




- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



Az ügyintézés határideje és díja: azonnal, díjtalan



A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény





Gondnokság alá helyezés kezdeményezése

Ügyleírás: Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhivatal tudomást szerez, a

gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa,

egyenesági rokona, testvére, illetve a kiskorú törvényes képviselője a keresetindítás szükségességéről

való tájékoztatást követő 60 napon belül nem teszik meg.

A gondnokság alá helyezés szükségessége különösen akkor áll fenn, ha a gondnokság alá helyezendő

személy személyi és vagyoni érdekvédelme egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi

kapcsolataira tekintettel csak a gondnokság alá helyezéssel biztosítható.

A gyámhivatal eljárása során a gondnokság alá helyezendő személy elmeállapotára vonatkozó

szakorvosi véleményt, vagyonára és jövedelmére vonatkozó iratokat szerez be, környezettanulmányt

végez, meghallgatja az érintett személyt és a vele kapcsolatban álló, gondozását segítő személyeket.


Az eljárást kezdeményezheti: hivatalból indul a bíróság ilyen kezdeményezésére, de bárki, aki a

gondnokság alá helyezés szükségességét észleli és a gondnokság alá helyezendő személy lakóhelye a

járási hivatal illetékességi területén van.

94










- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.








Ideiglenes gondnok kirendelése

Ügyleírás: A gyámhatóság azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a

nagykorúnak, akinek a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és

személyének vagy vagyonának védelme zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, orvosi szakvélemény


gondnokság alá helyezés és az érintett személy érdekeinek védelmében annak szükségességét észleli

és a gondnokság alá helyezendő személy lakóhelye a járási hivatal illetékességi területén van.






95




- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig


Az ügyintézés kezdeményezhető: a gyámhivatali ügyintézőnél ügyfélfogadási időben személyesen vagy

írásban.








96

Zárlat elrendelése és zárgondnok kirendelése

Ügyleírás: Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak és az érintett

személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy

részére zárlatot rendel el és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, orvosi szakvélemény


gondnokság alá helyezés és zárlat elrendelésének szükségességét észleli és a gondnokság alá

helyezendő személy lakóhelye a járási hivatal illetékességi területén van.









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.








Gondnok kirendelése

Ügyleírás: A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gyámhatóság gondnokot rendel.

A gondnok a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén vagy azon ügycsoportok tekintetében,

amelyekben a bíróság a cselekvőképességet részlegesen korlátozza, a gondnokolt törvényes

képviselője és vagyonának kezelője teljes korlátozás vagy a jövedelemről vagy a vagyonról való

rendelkezésben való korlátozás esetén.

97

Gondnok lehet minden cselekvőképes személy, aki a gondnoki tisztséget vállalja. Gondnokul – ha ez az

érdekeivel kifejezetten nem ellentétes – a gondnokság alá helyezett személy által az előzetes

jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban általa megnevezett személyt

kell kirendelni. Ha ez nem lehetséges, elsősorban a vele együtt élő házastársat, élettársat, ilyenek

hiányában, vagy ha az ő kirendelésük veszélyeztetné a gondnokolt érdekeit olyan személyt kell

kirendelni, aki az összes körülmény figyelembe vételével alkalmas. Előnyben kell részesíteni a szülőket,

vagy a szülők által közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában olyan

hozzátartozókat, akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni. Ilyen személyek

hiányában hivatásos gondnokot kell kirendelni.

A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli, aki működéséről és a gondnokolt állapotáról a

gyámhivatal felhívására bármikor, egyébként az éves számadással együtt köteles beszámolni. A

gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt érdekeit kell szolgálnia, melyről évente számadást kell

készíteni a gyámhatóságnak.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, jogerős bírósági ítélet

Az eljárást kezdeményezheti: hivatalból indul a bíróság által megküldött jogerős ítélet alapján, vagy

hozzátartozó kezdeményezésére, ha a gondnokság alá helyezett személy lakóhelye a járási hivatal

illetékességi területén van.









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.






98



Gyám kirendelése

Ügyleírás: A kiskorú részére – aki nem áll szülői felügyelet alatt (a szülei elhaláloztak, ismeretlen helyen

tartózkodnak vagy ténylegesen akadályozva vannak, a bíróság a szülők szülői felügyeletét

megszüntette, a szülők cselekvőképtelenek vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorúak függetlenül

attól, hogy 16. életévük betöltésétől a gondozás, nevelés jogát gyakorolhatják, vagy

cselekvőképességükben a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott

nagykorú személyek, a bíróság a gyermeket 3. személynél helyezte el) – gyám kirendelése szükséges.

A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha a gyermek

részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A gyám kirendelését azonban bármely más szerv

vagy személy is kezdeményezheti, ha annak szükségességéről tudomást szerez.

A gyám kirendelése után, a gyermek törvényes képviselője lesz, aki évente beszámolási

kötelezettséggel tartozik a gyámhivatal felé.

Szükséges okiratok: Személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

Az eljárást kezdeményezheti: a gyámrendelés szükségességét észlelő bármely szerv, nagykorú személy.









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.




99






Törvényes képviselők vagyonkezelési ügyei

Ügyleírás: A szülő vagyonkezelői jogának korlátozása esetén, valamint a gyámolt gyermek, illetve a

gondnokolt pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó

kiadásokra készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhivatalhoz beszolgáltatni. A pénzt gyámhatósági

fenntartásos betétben, forint folyószámlán vagy devizaszámlán kell elhelyezni, a személyes tulajdon

szokásos tárgykörébe nem tartozó nagy értékű ingóságokat, értékpapírokat pedig letétként kell

elhelyezni.

A betétben elhelyezett pénz felhasználását a gyámhivatal engedélyezheti a törvényes képviselő

kérelmére.

A gyámhivatal jóváhagyása szükséges a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és

gondnoka jognyilatkozatának, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatának

érvényességéhez, ha a jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy

cselekvőképtelen nagykorú

-tartására,

-öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére,

nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon

történő megterhelésére,

-gyámhatóságnak átadott vagyonára,

-a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára

vonatkozik.

A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát

kezeljék, amely a Ptk. szerint nincs kivéve a kezelésük alól.

A szülők gyermekük vagyonát biztosítékadás és számadási kötelezettség nélkül kezelik a rendes

vagyonkezelés szabályai szerint, melynek során ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját

ügyeikben.

Ha a szülők kötelességüket a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon nem teljesítik, a gyámhatóság

indokolt esetben

- -elrendelheti a gyermek pénzének és értéktárgyainak a gyámhatóság részére történő átadását,

- -a szülőket biztosítékadásra kötelezheti,

- -a vagyonkezelést rendszeres felügyelet alá vonhatja,

- -kötelezheti a szülőket, hogy a vagyonkezelésről úgy adjanak számot, mint a gyám,

- -a szülőktől a vagyonkezelés és a vagyoni ügyekben való képviselet jogát egyes vagyoni

ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve korlátozhatja vagy megvonhatja.

- A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges,

ha a jognyilatkozat

- -a kiskorút megillető tartásról való lemondásra,

- a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó

jognyilatkozatra és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására,

100

- -a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlan tulajdonjogának átruházására vagy

megterhelésére,

- -a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezésre,

- -a kiskorú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó értékű

vagyontárgyára vonatkozik.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, szerződés, értékbecslés,

gyámhatósági fenntartásos betétkönyv, tulajdoni lap, hagyatékátadó végzés.

Az eljárást kezdeményezheti: A járási hivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, szülői

felügyeleti jogot gyakorló szülő/szülők, illetve gyám és gondnok.









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.

Az ügyintézés határideje és díja: 21 nap, az eljárás költségeit az ügyfél viseli annak felmerülése esetén

az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló

vagyoni ügyekben.








Kapcsolattartás gyámhatósági rendezése (megváltoztatása, korlátozása, szüneteltetése, megvonása)

Ügyleírás: A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek (külön élő

szülő, nagyszülő, testvér, és - ha a szülő, nagyszülő nem él, tartósan akadályozva van vagy önhibájából

101

nem tart kapcsolatot a gyermekkel - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa)

közötti családi kapcsolatot fenntartsa, valamint a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését,

fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.

A gyámhivatal a gyermek különélő szülőjével való kapcsolattartásáról akkor dönt, ha házassági vagy a

szülői felügyelet rendezése iránti per a bíróságon nincs folyamatban.

A gyámhivatal a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával – tárgyalás megtartásával –

rendezi, melyet határozatba foglal. Egyezség hiányában a gyámhivatal a gyermek korának, egészségi

állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában

lévő gyermek véleményének figyelembevételével dönt a gyermek érdekében.

Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat

jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.

A kapcsolattartás rendezésével, megváltoztatásával kapcsolatos eljárásban gyermekvédelmi közvetítői

eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás folytatható le, melyet a gyámhivatal kötelezően is elrendelhet a

szülők számára.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, jogerős bírósági vagy

gyámhatósági határozat a szülői felügyelet rendezéséről és a kapcsolattartásról

Az eljárást kezdeményezheti: A járási hivatal illetékességi területén lakóhellyel rendelkező gyermeket

nevelő szülő, illetve az ország területén, vagy külföldön lakó /tartózkodó/ külön élő szülő, nagyszülő,

nagykorú cselekvőképes testvér, a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa. A

kapcsolattartás rendezésére vagy megváltoztatására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes

gyermek önállóan is előterjesztheti.









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig





102


- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.


(pl.: szakértői díj), a gyámhatósági eljárás illeték és igazgatási szolgáltatási díjmentes



A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény





Kapcsolattartás végrehajtása

Ügyleírás: A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra

kötelezett a kapcsolattartást rendező egyezségben, illetve a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban

foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezáltal nem biztosítja a

zavartalan kapcsolattartást. Ilyen esetben a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárás kezdeményezhető

a gyámhivatalban.

A kapcsolattartás végrehajtásával kapcsolatos eljárásban gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy

támogatott közvetítői eljárás folytatható le, melyet a gyámhivatal kötelezően is elrendelhet a szülők

számára.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, kapcsolattartást rendező

jogerős döntés

Az eljárást kezdeményezheti: a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy









103

- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.


(pl.: szakértői díj), a gyámhatósági eljárás illeték és igazgatási szolgáltatási díjmentes







A gyermek családi jogállásának rendezése

Ügyleírás: Ha a gyermeket apa adatai nélkül anyakönyvezték, az a férfi, akitől a gyermek származik,

apai elismerő nyilatkozatot tehet. Apai elismerő nyilatkozat megtételére a gyermek megszületése előtt is

lehetőség van.

A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást a gyámhivatal hivatalból folytatja le az

anyakönyvi hivatal értesítése alapján apai elismerő nyilatkozat felvételével, az anya kérelmére vagy a

nagykorúvá vált gyermek kérelmére képzelt apa adatainak megállapításával, apaság megállapítása iránti

per megindításához eseti gyám kirendelésével és a perindításhoz való hozzájárulással.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, jogerős bírói ítélet,

szakorvosi bizonyítvány

Az eljárást kezdeményezheti: Az anya, a 14. életévét betöltött gyermek, törvényes képviselő, a

gyermeket magáénak elismerő férfi, vagy hivatalból indul.









104

- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.








Gyermek nevének megállapítása

Ügyleírás: A gyámhatóság állapítja meg a gyermek nevét, ha a szülői felügyeletet közösen gyakorló

(akár együtt élő, akár külön élő) szülők a gyermek családi és utónevének meghatározásával kapcsolatos

megállapodásukat a gyámhatóság felhívásától számított harminc napon belül nem jelentik be vagy a

gyermek mindkét szülője ismeretlen.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány

Az eljárást kezdeményezheti: a szülők, vagy hivatalból indul









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






105

- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.








Szülői felügyeleti jog gyakorlásában megállapodás

Ügyleírás: A szülői felügyelet közös gyakorlására jogosult különélő szülők megállapodhatnak abban,

hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják vagy

abban, hogy a jövőre nézve a szülői felügyeletet egyikőjük gyakorolja. E megállapodásukat – kérésükre

– a gyámhivatal jegyzőkönyvben rögzíti, melynek tartalmaznia kell azt a tényt is, hogy a gyermek a

megállapodás alapján melyik szülő gondozásában nevelkedik, valamint, hogy a gyermek sorsát érintő

lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják, feltéve, hogy a bíróság nem

rendelkezett ettől eltérően.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, gyermek(ek) születési

anyakönyvi kivonata

Az eljárást kezdeményezheti: a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult szülők









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig


Az ügyintézés kezdeményezhető: a gyámhivatali ügyintézőnél ügyfélfogadási időben személyesen

106

Az ügyintézés határideje és díja: együttes megjelenés esetén azonnal, díjtalan







A szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek az elhagyása, a gyermeknek

a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének kijelölése

Ügyleírás: A 16. életévét betöltött gyermek a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más

tartózkodási helyet a gyámhatóság jóváhagyásával a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja, ha az az

érdekeivel nem ellentétes.

Az eljárás során a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása

miképpen biztosítható. Ennek érdekében környezettanulmányt készít és meghallgatja az érintetteket.

A lakóhely elhagyásának gyámhatósági jóváhagyása – a személyes gondozás és nevelés kivételével – a

szülők szülői felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti.


Az eljárást kezdeményezheti: a 16. életévét betöltött gyermek, a szülői felügyeletet gyakorló szülő, a

gyermeket személyesen gondozó és nevelő személy vagy a gyermek személyes gondozását és

nevelését vállalni szándékozó személy









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.


107







A gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének

kijelölése

Ügyleírás: A szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését a gyermek

-huzamos időtartamú külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről, ha a gyermek tanulmányok folytatása,

munkavállalás vagy más hasonló célból önállóan vagy egyik szülőjével távozik külföldre, vagy

-letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről, ha a gyermek letelepedés

céljából egyik szülőjével külföldre távozik.

A gyámhivatal a vita elbírálása során mérlegeli, hogy a gyermeknek a különélő szülőjével való

kapcsolattartását rendező bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés

vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, a külföldi hatóság által

kiállított környezettanulmány, iskolalátogatási igazolás, jövedelemigazolás, befogadó nyilatkozat,

kapcsolattartást rendező döntés (ha van)

A szülő kérheti, hogy a környezettanulmányt a gyámhivatal szerezze be, illetve még nem kezdte meg

külföldön a munkavégzést nyilatkozatot tehet a várható jövedelméről.

Az eljárást kezdeményezheti: bármelyik szülő.









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.


108







A gyermek állampolgárságának megváltoztatása

Ügyleírás: A gyermek állampolgárságának megváltoztatása kérdésében a szülők közötti vita esetén

bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését.

A vita elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli, hogy

-a gyermeknek a különélő szülőjével való kapcsolattartását rendező bírósági vagy gyámhivatali határozat

végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e, és

-a gyermek tanulmányainak külföldön történő folytatása, egészségügyi, szociális ellátásokhoz való

hozzájutása vagy egyéb körülmények miatt érdekében áll-e állampolgárságának megváltoztatása.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, azon okirat, amely

valószínűsíti a gyermek számára a másik állampolgárság megszerzését, a szülő külföldön történő

letelepedését, jövedelmét igazoló okiratot.

Az eljárást kezdeményezheti: bármelyik szülő.









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.




109





A gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása

Ügyleírás: A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az

életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával

kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt.

A gyámhivatal elsősorban a szülők és a gyermek közötti megegyezésre törekszik. Eljárása során

vizsgálja és mérlegeli a gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és eredményeit, valamint egészségi

állapotát, melyhez kikéri a nevelési tanácsadó vagy a gyermek nevelési-oktatási intézményének

véleményét, szükség esetén a gyermek- és ifjúságpszichiártiai gondozó vagy egészségügyi szolgáltató

véleményét.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány,

Az eljárást kezdeményezheti: Bármelyik szülő, 14. életévét betöltött gyermek.









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.








110

Gyámnevezés, gyámságból való kizárás

Ügyleírás: A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek joga van rendelkezni arról, hogy halála esetére kiskorú

gyermekének ki legyen a gyámja, illetve rendelkezhet arról is, hogy kit ne lehessen gyámul rendelni.

Ha a szülői felügyeletre egyaránt jogosult szülők eltérő gyámot neveztek meg, a gyermek érdekét

mérlegelve a gyámhatóság határoz arról, hogy a gyámságot melyikük lássa el.

Gyámrendelés esetén a nevezett gyámot akkor lehet mellőzni, ha

-a gyámságot nem vállalja,

-a Ptk. rendelkezései szerint gyámságot nem viselhet,

-a gyámság gyakorlásában akadályoztatva van,

-kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány,

Az eljárást kezdeményezheti: szülői felügyeletet gyakorló szülő(k)









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



Az ügyintézés határideje és díja: azonnal, díjtalan







Kiskorú házasságkötésének engedélyezése

Ügyleírás: A 16. életévét betöltött kiskorú a gyámhivatal előzetes engedélyével köthet házasságot.

A gyámhivatal eljárása során meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselőjét, és

a leendő lakóhelyükön környezettanulmányt készít.

111

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, háziorvos arra vonatkozó

igazolása, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel

rendelkezik, a házasulandó felek jövedelemigazolása vagy nyilatkozata arról, hogy megélhetésük és

lakhatásuk, valamint meglévő vagy 18. életév elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és

lakhatása biztosítva lesz, szükség esetén a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt

tanúsító igazolás.

Az eljárást kezdeményezheti: 16. életévét betöltött kiskorú









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.

Az ügyintézés határideje és díja: 21 nap (vagy 20 nap, ha a feleknek nem kell részt venniük

tanácsadáson), díjtalan







Örökbe fogadni szándékozók alkalmasságának megállapítása (örökbefogadás előtti eljárás)

Ügyleírás: Az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az

örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e a gyermek örökbefogadására.

Az eljárást a szakszolgálati intézet készíti elő, melynek során alkalmassági vizsgálaton, illetve

tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell részt venni, és meggyőződnek a családi és

lakáskörülményekről. A kérelmet a szakszolgálati intézet küldi meg a gyámhivatalnak a szükséges

további iratokkal együtt.

112

Szükséges okiratok: kérelem, pszichológiai vizsgálat eredménye, háziorvosi igazolás az

örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról, tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes

elvégzését igazoló irat.

Az eljárást kezdeményezheti: örökbe fogadni szándékozó nagykorú személy a szakszolgálati Osztályan

keresztül

Illetékességi terület: Nyíregyháza, Apagy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony,

Nyírtelek, Nyírtura és Sényő, Újfehértó, Rakamaz, Szabolcs, Timár, Tiszanagyfalu




- kedden: 8.00 - 12.00 óráig

- pénteken: 8.00 - 13.00 óráig.

Az ügyintézés kezdeményezhető: a gyámügyi ügyintézőnél ügyfélfogadási időben írásban.








Örökbefogadhatónak nyilvánítás

Ügyleírás: A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket legfeljebb két évre (mely indokolt esetben

legfeljebb két évvel meghosszabbítható) örökbe fogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjének szülői

felügyeleti joga nem szűnt meg és a szülő önhibájából

- gyermekével egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot vagy fél éven át semmilyen formában nem tart

kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető

meg, vagy

- lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, és

az annak felderítésére irányuló intézkedések hat hónapon belül nem vezetnek eredményre.

Az örökbefogadhatónak nyilvánítási eljárás során a gyámhivatal a nevelésbe vett gyermek

örökbefogadását akkor segíti elő, ha a gyermek életkora, egészségi állapota és egyéb körülményei

alapján örökbefogadására – a gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos örökbefogadást elősegítő

szerv tájékoztatása alapján – reális esély van.

113

Az örökbe fogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát a gyámhivatal

szünetelteti.

Szükséges okiratok: kérelem vagy kezdeményezés

Az eljárást kezdeményezheti: a gyermek gyermekvédelmi gyámja vagy hivatalból indul a

gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermeket gondozó intézmény vagy a gyermekjogi képviselő

kezdeményezésére.

Illetékességi terület: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye




- kedden: 8.00 - 12.00 óráig



írásban.




A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.)





Örökbefogadás engedélyezése

Ügyleírás: Az örökbefogadás az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbefogadott gyermek között

rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott gyermek családban történő nevelkedése érdekében.

Az örökbefogadáshoz az örökbe fogadni szándékozó személynek, a gyermek törvényes képviselőjének

egyező kérelme és a gyermek szüleinek, valamint házasságban élő örökbefogadó házastársának a

hozzájárulása szükséges.

Örökbe fogadni olyan gyermeket lehet, akinek a szülei nem élnek, vagy akit a szülei megfelelően nevelni

nem képesek.

Nyílt az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő meghatározott, általa ismert örökbefogadó tekintetében

járul hozzá az örökbefogadáshoz.

Titkos az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő olyan módon járul hozzá gyermeke örökbefogadásához,

hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, vagy ha a szülő hozzájárulására a Ptk.

szerint nincs szükség.

Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi.

114

Szükséges okiratok: Kérelem, személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, örökbefogadó

szülő alkalmasságát tanúsító jogerős gyámhivatali határozat, örökbefogadás előtti tanácsadáson való

részvételt igazoló irat, alkalmasságot alátámasztó pszichológiai vélemény, háziorvosi igazolás az

örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról, születési és házassági anyakönyvi kivonat,

jövedelmi viszonyok igazolása.

Az eljárást kezdeményezheti: az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes

képviselője





- kedden: 8.00 - 12.00 óráig



írásban.

Az ügyintézés határideje és díja: két hónap, az eljárás költségeit az ügyfél viseli annak felmerülése

esetén, a gyámhatósági eljárás illeték és igazgatási szolgáltatási díjmentes



Hágai Örökbefogadási Egyezmény






Örökbefogadás felbontása

Ügyleírás: Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján bonthatja fel a gyámhivatal, illetve ha a

felbontásra a bíróságnak van hatásköre, akkor a felbontás iránt pert indíthat.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, örökbefogadást

engedélyező jogerős határozat

Az eljárást kezdeményezheti: örökbefogadó és örökbefogadott személy





- kedden: 8.00 - 12.00 óráig

115



írásban.

Az ügyintézés határideje és díja: 21 nap, az eljárás költségeit az ügyfél viseli annak felmerülése esetén,

a gyámhatósági eljárás illeték és igazgatási szolgáltatási díjmentes



Hágai Örökbefogadási Egyezmény






Tájékoztatás az örökbefogadott származásával kapcsolatos tényekről, a vér szerinti szülő, testvér,

féltestvér adatairól és az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős egészségi adatokról

Ügyleírás: A gyámhivatal kérelemre tájékoztatást adhat az örökbefogadott származásával kapcsolatos

tényekről, arról, hogy örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, és a felderíthető adatok szerint van-e

testvére, féltestvére. A 14. életévét betöltött örökbefogadott kérelmére a természetes személyazonosító

adatokról is tájékoztatás adható meghatározott feltételek teljesülése esetén. A gyámhivatal kérelemre a

természetes személyazonosító adatok közlése nélkül tájékoztatást ad az örökbefogadott egészsége

szempontjából jelentős egészségügyi adatokról.


Az eljárást kezdeményezheti: 14. életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője,

14. életévét betöltött gyermek és törvényes képviselője, nagykorú örökbefogadott





- kedden: 8.00 - 12.00 óráig


Az ügyintézés kezdeményezhető: a gyámügyi ügyintézőnél ügyfélfogadási időben csak személyesen

Az ügyintézés határideje és díja: 21 nap, az eljárás költségeit az ügyfél viseli annak felmerülése esetén,

a gyámhatósági eljárás illeték és igazgatási szolgáltatási díjmentes





116



Külföldi vonatkozású tartásdíj igény érvényesítése

Ügyleírás: Magyar állampolgár külföldi kötelezettel, vagy külföldi állampolgár magyar kötelezettel

szembeni gyermektartásdíj iránti igény érvényesítéséhez a gyámhivatal segítséget nyújt.

Szükséges okiratok: személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, tartásdíjat megállapító

jogerős ítélet

Az eljárást kezdeményezheti: a gyermektartásdíjra jogosult személy










- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.



4/2009/EK rendelet

2007. november 23-i hágai egyezmény

1956. június 20-i New Yorki egyezmény



Távoltartás (hozzátartozók közötti erőszak megelőzése)

Ügyleírás: A gyámhivatal családvédelmi koordinációért felelős szervként a hozzátartozók közötti erőszak

megelőzéséhez kapcsolódó feladatokat lát el, melynek keretében tájékoztatást ad a bántalmazottnak és

a bántalmazónak az alkalmazható intézkedésekről, megillető jogosultságokról, igénybe vehető

szolgáltatásokról, további jogkövetkezményekről.

117


Az eljárást kezdeményezheti: a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló

törvényben meghatározott, a megelőzéshez kapcsolódó feladatot ellátó szervek és személyek, a

hozzátartozók közötti erőszakkal érintett személyek









- kedden: 8.00 - 12.00 óráig






- hétfőn: 7.30 – 16.00 óráig



írásban.



A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv.

Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályairól szóló 52/2009.

(IX.30.) IRM rendelet



118

Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

Építéshatósági és építésfelügyeleti feladatok

Vonatkozó jogszabályok:

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII tv. (a továbbiakban: Étv.)

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az

építésügyi hatósági szolgáltatásról

szóló 312/2012.(XI. 8.) Korm. rendelet

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15) Korm. rendelet

Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 23.) Korm.

rendelet

Az építésfelügyeleti birságról szóló 238/2005. (X.25.) Korm. rendelet

Az építésügyi bírság megállapításáról részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm.

rendelet

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló

343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

119

Építéshatósági feladatok

Ügytípus Jogszabályhely Feladatok, szükséges iratok Építésügyi hatósági

szolgáltatás

1997.évi LXXVIII tv.

34. §,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 3. §

Szakmai nyilatkozat megfogalmazása az

ügyfél kérelmére, az egyes építési

engedélyezési eljárásokhoz szükséges

mellékletek, dokumentumok

megfelelősségéről, szakhatóságok

bevonásáról, illetve ügyféli kör előzetes

tisztázása, stb.

Szükséges iratok: kérelem, a kérelem

tárgyától függő tervek, műszaki leírások,

az előzetes szakhatósági állásfoglalások Építési engedélyezési

eljárás

1997. évi LXXVIII tv.

34. §,

312/2012. (XI. 8.)


Helyszíni szemle megtartása mellett

vizsgálni, hogy a kérelem megfelel-e a

tartalmi, a szakmai követelményeknek, az

épület a jogszabályokban

megfogalmazottak figyelembevételével az

ingatlanon elhelyezhető-e.

Szükséges iratok: kérelem, az építés

tárgyától függő tervdokumentáció és az

előírt mellékletek, az előzetes

szakhatósági állásfoglalások, eljárási díj

megfizetése Összevont

engedélyezési eljárás


34. §,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 23-28.

§

Az építési engedélyezési eljárás

megindítása előtt, megvalósítással

kapcsolatos (telek beépíthetősége, a

településképpel kapcsolatos, a kulturális

örökségvédelmi) követelmények előzetes

tisztázása.





megfizetése Összevont telepítési

eljárás


34. §,

312/2012. (XI. 8.)


§.

Az építési beruházás megvalósításához a

követelmények tisztázásához több

eljárás, (településrendezési

eszközmódosítás, telek beépítésével

kapcsolatos követelmények,

környezetvédelem, környezeti

hatásvizsgálati eljárás stb.) vagy azok

egy részének lefolytatása.





megfizetése

120

Az országos építési

követelményektől való

eltérés engedélyezési

eljárása


34. §,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 36-38

§.

Az OTÉK IV. fejezetében foglalt

előírásoktól eltérő műszaki megoldás

tervezése esetén

Szükséges iratok: kérelem, a

312/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 8.

melléklet, az eltérésre vonatkozóan

előzetes szakhatósági állásfoglalások,

eljárási illeték befizetése Használatbavételi



34. §,

312/2012. (XI. 8.)


§.

A megvalósult építmény (műemlék,

szakhatósági eljárás köteles építmények)

rendeltetésszerű és biztonságos

használhatóságának vizsgálata.

Szükséges iratok: építési napló összesítő

lapja, 312/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 4.

melléklet szerinti statisztikai lap,

szakhatósági megkereséshez szükséges

dokumentáció, eljárási illeték befizetése Fennmaradási



34. §,

312/2012. (XI. 8.)


§.

Az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-d)

pontjában meghatározott jogszerűtlen és

a 48. § (5) bekezdésében meghatározott

szakszerűtlen építési tevékenységek

estén, amennyiben jogszabályi feltételei

fennállnak, fennmaradási engedély

adható.


polgármester vagy építészeti műszaki

tervtanács településképi véleménye, a


melléklete szerinti építési-műszaki

dokumentáció eljárási illeték befizetése, a

szakhatósági megkereséshez szükséges

dokumentáció Bontási engedélyezési

eljárás


34. §,

312/2012. (XI. 8.)


§.

A műemléket érintő, a helyi építészeti

örökségvédelemmel érintett építmény,

építményrészt érintő, a zártsorú vagy

ikres beépítésű építmény esetén




dokumentáció eljárási illeték befizetése Az engedély hatályának

meghosszabbítási

eljárása


34. §,

312/2012. (XI. 8.)


§

A építtető a jogerős építésügyi hatósági

engedély lejárta előtt, annak

meghosszabbítását kérheti.

Szükséges iratok: eljárási illeték

befizetése, ha rendelkezésre áll az

ügyben érintett szakhatóság előzetes

állásfoglalása

121

Az egyes építésügyi

hatósági

tudomásulvételi

eljárások


34. §,

312/2012. (XI. 8.)


§

Jogutódlás tudomásul vétele: a hatóság

végzéssel dönt és az építésfelügyeleti

hatóságot értesíti

Szükséges iratok:

Használatbavétel tudomásul vétele: Az

építtető kérelmére az építésügyi hatóság

tudomásulvételi eljárásával vehető

használatba – a 312/2012.(XI.8.) Korm.

rendelet 39. § (1) bekezdése szerint

használatbavételi engedélyhez kötött

építmények kivételével – az építési

engedélyhez kötött építmény,

építményrész, építési tevékenység.

Szükséges iratok: változási vázrajz,

melyet az OÉNY-be fel kell tölteni Hatósági bizonyítvány

kiállítása


34. §

312/2012. (XI. 8.)


Az építésügyi hatóság adat, tény állapot

igazolása céljából az ügyfél kérelmére

vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető

hatóság hivatalból folytatott eljárása

esetén hatósági bizonyítványt állít ki.

Szükséges iratok: olyan dokumentumok

melyek igazolják a hatósági bizonyítvány

tárgyát, eljárási illeték (20.000 Ft) Az építésügyi hatóság

szakhatósági eljárása


34. §

312/2012. (XI. 8.)


Az építésügyi hatóság kérelemre előzetes

szakhatósági állásfoglalást ad, melynek

során helyszíni szemlét tart, és vizsgálja

az egyes engedélyezési eljárásokhoz

vonatkozó feltételeket és a

településrendezés és építésügyi

követelményekben előírtakat.

Szükséges irat: kérelem., a



tervdokumentáció, eljárási illeték (10.000

Ft)

122

Építési folyamat felügyelete

Ügytípus Jogszabályhely Feladatok, szükséges iratok Az építőipari

kivitelezési

tevékenység,

megkezdésének

tudomásulvétele


46. §,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 59-

60. §

Az építés tervezett megkezdése előtt legalább

15 nappal kell az építtetőnek bejelentenie a

hatósághoz elektronikusan az ÉTDR

rendszeren keresztül.

Szükséges iratok: kiviteli tervre vonatkozó

tervezői nyilatkozat, illeték (5.000 Ft)

megfizetése Az építőipari bontási

tevékenység

megkezdésének

tudomásulvétele


46. §,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 59-

60. §

A bontás tervezett megkezdése legalább 15

nappal kell az építtetőnek bejelentenie a

hatósághoz papír alapon vagy elektronikusan az

ÉTDR rendszeren keresztül.

Szükséges iratok: 312/2012.(XI.8.) Korm.

rendelet 8. melléklet szerinti bontási

tervdokumentáció (PDF formátumban

elektronikus formában benyújtva, illeték (5.000

Ft) megfizetése Építésfelügyeleti

hatósági ellenőrzés

Építésfelügyeleti

hatósági

intézkedések


46. §,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 61-

66 §

Az előzetes bejelentéshez kötött és a bejelentés

alapján megkezdett, valamint tudomásulvételi

eljárás alapján megkezdett építőipari kivitelezési

tevékenység évi legalább egyszeri ellenőrzése,

ezen kívül a fenti körbe nem tartozó építési

tevékenység szúrópróba szerinti ellenőrzése.

A kivitelezési tevékenység folytatásának

megtiltása helyszínen végzéssel, határozattal

elrendelhető a szabálytalan állapot

megszüntetése (fellebbezésre tekintet nélkül

végrehajtható.

Az építési folyamat résztvevőivel szemben

építésfelügyeleti birság kiszabása

Elljárás kezdeményezése az építőipari

kivitelezésben résztvevő szakemberek

vonatkozásában a szakmagyakorlóról

névjegyzéket vezető szervnél Építésrendészeti

eljárás


46. §,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 67-

68. §.

Az építésfelügyeleti hatóság akkor folytatja le,

ha ellenőrzésen megállapítja, hogy a kivitelezési

tevékenységet építési vagy bontási engedély

nélkül, vagy attól eltérően végezték, bontási

tevékenységet bejelentés nélkül, vagy az

építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére,

engedély nélkül végezhető tevékenységet a

rendezési terv és az országos építési

követelmények megsértésével végezték. Jókarbantartási

kötelezési eljárás


46. §,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 69-

71 §.

Az építésfelügyeleti hatóság a meglévő

építmények körében ellenőrzi a jókarbantartási

kötelezettség teljesítését. Az ellenőrzés

tapasztalatai alapján elrendelheti az építmény

felújítását, az építmény felülvizsgálatát

átalakítását, egyéb szükséges munkálatok

elvégzését.

Ügymenet

123

Építésügyi hatósági szolgáltatás

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése

Felelős Intézkedés,

kiadmányozó

Határidő Jogszabály, Belső

szabályzat 1 Kérelem érkezése ügyintéző érkeztetés papír

alapon, ÉTDR

rendszerben

2 Iktatás ügyintéző

3 Hatáskör illetékesség

vizsgálata

ügyintéző 1997.évi LXXVIII tv.

34. §,

312/2012. (XI. 8.)


4. Kizárási okok vizsgálata ügyintéző Ket. 42-43 § 5. A kérelem és

mellékleteinek vizsgálata

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 3. §,

és az 5 és 8.

melléklet 6 Szakmai nyilatkozat

meghozatala

ügyintéző végzés 15 nap 312/2012. (XI. 8.)


(3) bek. 7 Döntés közlése ügyintéző postázás vagy

ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.

8 Irattározás ügyintéző

Építési engedélyezési eljárás

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó



alapon, ÉTDR

rendszerben



vizsgálata


34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 17.

§

4. Kizárási okok vizsgálata ügyintéző Ket. 42-43 § 5. A kérelem és

mellékleteinek vizsgálata,

helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)


és az 5 és 8.

melléklet 6 Érdemi döntés

meghozatala

ügyintéző határozat 15 nap 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 18.

§ 7 Döntés közlése ügyintéző postázás vagy

ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 20.

§ 8 Jogerősítés ügyintéző Ket 73/A.(1) bek. 9 Irattározás ügyintéző

Összevont engedélyezési eljárás

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó

Határidő Jogszabály,

Belső szabályzat

124

1 Kérelem érkezése ügyintéző érkeztetés papír

alapon, ÉTDR

rendszerben



vizsgálata

ügyintéző 1997.évi LXXVIII

tv. 34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 23

-28. § 4. Kizárási okok vizsgálata ügyintéző Ket. 42-43 § 5. A kérelem és

mellékleteinek

vizsgálata, helyszíni

szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 24.

§ és az 5 és 8.


meghozatala


Korm. rendelet 25.


ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 26

§ 8 Jogerősítés ügyintéző Ket 73/A.(1) bek. 9 Irattározás ügyintéző

Összevont telepítési eljárás

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó



alapon, ÉTDR

rendszerben



vizsgálata


34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 29 -

35. § 4. Kizárási okok vizsgálata ügyintéző Ket. 42-43 § 5. A kérelem és


helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 29.

§ és az 5 és 8.


meghozatala


Korm. rendelet. 35


ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 26 § 8 Jogerősítés ügyintéző Ket 73/A.(1) bek. 9 Irattározás ügyintéző

Országos építési követelményektől való eltérés

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó



125

alapon, ÉTDR

rendszerben



vizsgálata


34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet .



helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 36.

§ és az 5 és 8.


meghozatala


Korm. rendelet. 37


ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet

38..§ 8 Jogerősítés ügyintéző Ket 73/A.(1) bek. 9 Irattározás ügyintéző

Használatbavételi engedélyezési eljárás

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó



alapon, ÉTDR

rendszerben



vizsgálata


34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 39.

§ 4. Kizárási okok vizsgálata ügyintéző Ket. 42-43 § 5. A kérelem és


helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 39.

§ és az 5 és 8.


meghozatala


Korm. rendelet. 40


ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 41.

§ 8 Jogerősítés ügyintéző Ket 73/A.. (1) bek. 9 Irattározás ügyintéző

Fennmaradási engedélyezési eljárás

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó



alapon, ÉTDR

126

rendszerben



vizsgálata


34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 42.



helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 42.

§ és az 5 és 8.


meghozatala


Korm. rendelet. 44.


ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 44.


Bontási engedélyezési eljárás

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó



alapon, ÉTDR

rendszerben



vizsgálata


34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 45.



helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 46.

§ és az 5 és 8.


meghozatala


Korm. rendelet. 46.


ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 48.


Az engedély hatályának meghosszabbítási eljárása

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó



alapon, ÉTDR

rendszerben

127



vizsgálata


34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 50.



helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 51.

§ és az 5 és 8.


meghozatala


Korm. rendelet. 52.


ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 52.


Jogutódlás tudomásul vétele

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó



alapon, ÉTDR

rendszerben



vizsgálata


34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 53.



helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 53.

§ 6 Érdemi döntés

meghozatala


Korm. rendelet. 53.


ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 53.


Használatbavétel tudomásul vétele

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó



alapon, ÉTDR

rendszerben


128


vizsgálata


34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 54.



helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 54.


meghozatala


Korm. rendelet. 54.


ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 54.


Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásul vétele

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó

Határidő Jogszabály,

Belső szabályzat 1 Kérelem érkezése ügyintéző érkeztetés papír

alapon, ÉTDR

rendszerben



vizsgálata


tv. 34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 55.


mellékleteinek

vizsgálata, helyszíni

szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 55.

§

6 Érdemi döntés

meghozatala


Korm. rendelet. 55.


ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 55.


Hatósági bizonyítvány kiállítása

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó



alapon, ÉTDR

rendszerben


3 Hatáskör illetékesség ügyintéző 1997.évi LXXVIII tv.

129

vizsgálata 34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 56.



helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 56.


meghozatala

ügyintéző határozat, vagy

beadott irat

záradékolása

10 nap 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet. 56.


ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 56.


Az építésügyi hatóság szakhatósági eljárása

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó



alapon, ÉTDR

rendszerben



vizsgálata


34. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm.

rendelet 57. § 4. Kizárási okok vizsgálata ügyintéző Ket. 42-43 § 5. A kérelem és


helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet

57. § 6 Érdemi döntés

meghozatala


Korm. rendelet.

57. § 7 Döntés közlése ügyintéző postázás vagy

ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 57.

§ 8 Irattározás ügyintéző

130

Építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó


szabályzat 1 Kérelem érkezése, ügyintéző ÉTDR

rendszerben



vizsgálata


46. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet



helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet


meghozatala

ügyintéző jogszerű

hallgatással

tudomásul véve,

megtiltás esetén

határozat

10 nap 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet.

59. §

7 Döntés közlése ügyintéző postázás vagy

ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 59. § 8 Jogerősítés ügyintéző Ket 73/A.. (1) bek. 9 Irattározás ügyintéző

Építőipari bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó


szabályzat 1 Kérelem érkezése, ügyintéző papír alapon vagy

ÉTDR

rendszerben



vizsgálata


46. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet

59-60. § 4. Kizárási okok vizsgálata ügyintéző Ket. 42-43 § 5. A kérelem és


helyszíni szemle

ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet

59-60. § 6 Érdemi döntés

meghozatala

ügyintéző jogszerű

hallgatással

tudomásul véve,

megtiltás esetén

határozat

10 nap 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet.

59-60. §

7 Döntés közlése ügyintéző postázás vagy

ÉTDR felület

Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 59-

60. § 8 Jogerősítés ügyintéző Ket 73/A.. (1) bek. 9 Irattározás ügyintéző

Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés

131

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó


szabályzat 1 Hivatalból indul az

eljárás

ügyintéző Értesítés papír

alapon



vizsgálata


tv. 46. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet

61. § 4. Kizárási okok vizsgálata ügyintéző Ket. 42-43 § 5. Helyszíni szemle ügyintéző 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet


meghozatala

ügyintéző határozat

szabálytalan

állapot

megszüntetése

8 nap 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet.

65. §

7 Döntés közlése ügyintéző postázás Ket 78. § (2) bek.,

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet 65.


Építésrendészeti eljárás

Ssz. Munkafolyamat

megnevezése


kiadmányozó


szabályzat 1 Hivatalból vagy

bejelentésre indul az

eljárás


alapon



vizsgálata


tv. 46. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet


Korm. rendelet


meghozatala

ügyintéző kötelező végzés

fennmaradási

engedély iránti

kérelem

benyújtására

határozat

szabálytalan állapot

megszüntetésére

60 nap 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet.

67. §

7 Döntés közlése ügyintéző postázás Ket 78. § (2) bek. 8 Jogerősítés ügyintéző Ket 73/A.. (1) bek. 9 Irattározás ügyintéző

Jókarbantartási kötelezési eljárás

Ssz. Munkafolyamat Felelős Intézkedés, Határidő Jogszabály,

132

megnevezése kiadmányozó Belső szabályzat 1 Hivatalból indul az

eljárás


alapon



vizsgálata


tv. 46. §.

312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet


Korm. rendelet


meghozatala

ügyintéző határozat

szabálytalan

állapot

megszüntetése

15 nap 312/2012. (XI. 8.)

Korm. rendelet.

69. §

7 Döntés közlése ügyintéző postázás Ket 78. § (2) bek., 8 Jogerősítés ügyintéző Ket 73/A.. (1) bek. 9 Irattározás ügyintéző

133

Földhivatali Osztály

Ügytípus megnevezése: Felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása


Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az ingatlanügyi hatóság (a

továbbiakban: földhivatal) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist hivatalból bármikor

kijavíthatja.

A hatályos térképi ábrázolás és a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adata felmérési, térképezési vagy

területszámítási hiba jogcímén földhivatali hatáskörben akkor változtatható meg, ha a hiba

bizonyíthatóan az alaptérkép vagy a változási munkarészek készítése, vagy annak átvezetése során

elkövetett mulasztásból vagy tévedésből származik.

A felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a fennálló

természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat. A hiba kijavításához nincs szükség előzetes

hatósági (bírósági) határozatra vagy engedélyre. A hiba kijavításáról a földhivatal határozattal értesíti az

érdekelteket.

Jogosultak köre: A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás

hivatalból, a járási hivatal észlelése alapján, a tulajdonos vagy vagyonkezelő bejelentésére (amennyiben

ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező személy által készített szakvéleményt mellékel),

vagy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott földmérési

jogosultsággal rendelkező személy bejelentésére indul.

Szükséges iratok: A tulajdonos vagy vagyonkezelő részéről a hiba kijavítására irányuló kérelem,

melynek melléklete a földmérő által készített szakvélemény. Földmérő vagy földmérési vállalkozás

részéről a hiba kijavítását kezdeményező irat és geodéziai munkarészek.

Nyomtatványok elérhetősége: -

Eljárási költségek: A kijavításra irányuló eljárás - a földmérő szakvélemény alapján - a földmérési

jogszabályon alapuló bejelentési kötelezettség alapján díj- és illetékmentes.

Hol intézzem el? Az ingatlan fekvése szerint illetékes - ingatlanügyi hatóságként eljáró - járási

hivatalnál.

Ügyintézési idő: 30 nap az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI. törvény alapján.


- az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény,

- a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény;

- az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló

25/2013. (IV.16.) VM rendelet.

134

Ügyfélszolgálat elérhetősége:

A járási hivatal elérhetőségére, ügyfélfogadási idejére vonatkozó részletes adatokat a

www.kormanyhivatal.hu és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.

Ügytípus megnevezése: Földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelése és szolgáltatása

Ügytípus rövid leírása: Az állami alapadatok közhiteles adatbázisaiba bárki betekinthet, azokról teljes

vagy részleges másolatot igényelhet. Az állami alapadatokat kezelő szervek jogszabályban

meghatározott díj ellenében szolgáltatnak adatot. Az adatszolgáltatási díj az adat egyszeri és egy

eljárásban való felhasználásának jogát foglalja magában.

A kormányhivatal és a járási hivatal az illetékességi területére vonatkozó állami alapadatok és

adatbázisok kezelésére és tárolására adat- és térképtárat létesít és működtet.

Az ingatlanügyi hatóság (a továbbiakban: földhivatal) az ingatlan-nyilvántartási térképről papír alapon

hitelesítve, illetve hitelesítés nélkül szolgáltat térképmásolatot (helyszínrajzot). Elektronikus

dokumentumként csak nem hiteles térképmásolatot szolgáltat. Az úgynevezett ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti munkák végzésének (megosztás,

épületfeltüntetés, telekhatár kitűzés, házhelyosztás, kisajátítási és megvalósulási térképek készítése,

stb.) kötelező alapjául szolgáló térképtári adatszolgáltatást végez a földmérési és térképészeti

tevékenységről szóló törvényben meghatározott földmérési jogosultsággal rendelkező személyek

részére.

Jogosultak köre: Általános szabályként az állami alapadatok közhiteles adatbázisaiba bárki betekinthet,

azokról -célhoz kötötten- másolatot igényelhet.

Szükséges iratok: Adatszolgáltatás iránti kérelem.

Nyomtatványok elérhetősége: Az adatigénylő nyomtatványt az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési

lés térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV.16.) VM rendelet 27. 28. és 29.

melléklete valamint a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes

igazgatási szolgáltatási díjakról 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet 3. melléklete

tartalmazza, amely a földhivataloknál rendelkezésre áll és letölthető a www.foldhivatal.hu weblap

„Nyomtatványok” menüjéből is.

Eljárási költségek: Az igényelt adatra vonatkozó díjtételeket a földmérési és térképészeti állami

alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról 63/1999. (VII. 21.)

FVM-HM-PM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

- A hiteles térképmásolat (helyszínrajz) szolgáltatási díja egy belterületi, külterületi vagy különleges

külterületi földrészletről: 3000 forint/földrészlet


hivatalnál. A földhivatal illetékességi területükön kívüli földrészletek esetben csak nem hiteles

térképmásolat kiadását tudják elvégezni. Hitelesített adatokat csak a területileg illetékes járási hivatalok

és az integrált ügyfélszolgálatok (kormányablakok) szolgáltathatnak.

http://www.kormanyhivatal.hu/

http://www.foldhivatal.hu/


135

Ügyintézési idő: 8 nap (a földmérési célú adatszolgáltatás kivételével rendszerint ügyfélfogadási időben

azonnal intézhető)




25/2013. (IV.16.) VM rendelet;

- a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási

szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet.




Ügytípus megnevezése: az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti munkák vizsgálata

és záradékolása

Ügytípus rövid leírása: Az egységes ingatlan-nyilvántartás részét képező állami ingatlan-nyilvántartási

térképi adatbázis alapadatainak változását, bővítését eredményező ingatlan-nyilvántartási célú

földmérési munkák vizsgálata, záradékolása, majd e térképi változások állami adatok közé történő

beillesztése – a változási vázrajzok előzetes nyilvántartásba vétele

. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmának megváltoztatására irányuló munkákat az

állami alapadatok kötelező felhasználásával úgy kell elkészíteni, hogy a keletkező új földmérési

alapadatok változtatás nélkül beilleszthetőek legyenek az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis

állományába.

A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező közigazgatási, illetve

bírósági határozatokat - az ingatlanügyi hatóság által a helyrajzi számozás és a területszámítás

helyessége szempontjából vizsgált, érvényes záradékkal rendelkező - az állami ingatlan-nyilvántartási

térképi adatbázis tartalmi és pontossági előírásainak megfelelő változási vázrajz alapján kell meghozni.

Jogosultak köre: A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott

földmérési jogosultsággal rendelkező személyek. A már korábban záradékolt változási vázrajzok

újrazáradékolását, vagy az előzetes nyilvántartásból való törlését az érintett ingatlan tulajdonosa, vagy a

vázrajz elkészítésének megbízója is kezdeményezheti.

Szükséges iratok: A változási vázrajz vizsgálatához és záradékolásához - a változási vázrajz fajtáitól és

az alkalmazott mérési módszertől függően – a külön jogszabályban meghatározott geodéziai

munkarészeket kell az ingatlanügyi hatóságnak átadni.

Nyomtatványok elérhetősége: Nincs előírt nyomtatvány, a vizsgálat és záradékolás iránti kérelem

tartalmát az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 25/2013. (IV.

16.) VM rendelet írja elő.



136

Eljárási költségek: A munka jellegétől függő díjtételeket a földmérési és térképészeti állami alapadatok

kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM

együttes rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.


hivatalnál.

Ügyintézési idő: 21 nap, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

2004. évi CXL. törvény általános szabályai szerint. Soron kívüli eljárás kezdeményezhető.




25/2013. (IV.16.) VM rendelet;


törvény;






Ügytípus megnevezése: Földmérési, térképészeti ügyek


Az ingatlan fekvése szerinti járási hivatal első fokú hatósági jogkörébe tartozó földmérési és térképészeti

feladatok: - az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelése, a változások folyamatos vezetése és

az abból történő adatszolgáltatás;

- a földmérési tárgyú beadványokkal kapcsolatos ügyek intézése;

- az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező vázrajzok és

vázlatok vizsgálata és záradékolása;

- a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása;

- az állami alapadatok adatbázisaiban bekövetkezett, hivatalból észlelt változásokkal kapcsolatos

feladatok ellátása;

- az illetékességi területére vonatkozó adat- és térképtárat működtetése;

- az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állami alapadat tartalmának időszakos helyszíni

ellenőrzése;

- közreműködés a megyei földmérési szakfelügyeleti tevékenység ellátásában;

- bírságolási eljárás kezdeményezése az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát

érintő változások bejelentését elmulasztóval, valamint az állami alapadat-adatbázisok jogosulatlan

felhasználójával szemben.

Jogosultak köre: Akiknek a jogát vagy jogos érdekét a fenti ügyek érintik.



137

Szükséges iratok: Az egyes ügytípusoknál megadva.

Nyomtatványok elérhetősége: Az egyes ügytípusoknál megadva.

Eljárási költségek: Az egyes ügytípusoknál megadva.

Hol intézzem el? Az ügy fajtájától függően Az ingatlan fekvése szerint illetékes - ingatlanügyi és

telekalakítási hatóságként eljáró - járási hivatalnál.

Ügyintézési idő: Az egyes ügytípusoknál megadva.

Kapcsolódó jogszabályok: Az egyes ügytípusoknál megadva, de általánosságban a földmérési és

térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, valamint az annak végrehajtására, illetve

felhatalmazása alapján kiadott Kormány- és miniszteri rendeletek.




Ügytípus megnevezése: A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a

mezőgazdasági üzemközpontokról nyilvántartás vezetése, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás.

Ügytípus rövid leírása: A földművesnek minősülő természetes személyekről, mezőgazdasági

termelőszervezetnek, illetve újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősülő

szervezetekről, a mezőgazdasági üzemközpontnak minősülő gazdasági-, lakó-, vagy irodaépülettel

beépített ingatlanokról, vagy tanyákról (a továbbiakban együtt: ingatlan) a járási hivatalok – mint

mezőgazdasági igazgatási szervek - nyilvántartást vezetnek.

A nyilvántartás számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel

olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető nyilvántartási adatlapból és a törölt adatok

állományából áll.

Az adatbázis a mezőgazdasági üzemközpontokat a földművesnek minősülő természetes személyekhez,

mezőgazdasági termelőszervezetekhez kapcsolódóan az adatlap részeként tartalmazza.

Jogosultak köre: földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek.

Szükséges iratok:

A természetes személynek földművesként való nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez csatolni

kell:

(1)

a) a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm.

rendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú

képzettséget igazoló okirat egy eredeti példányát vagy annak a közjegyző, illetve a kiállító

intézmény által hitelesített másolatát, illetve a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért

felelős hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti példányát, amely tanúsítja, hogy a



138

külföldön megszerzett szakképesítés a Kr.-ben meghatározott valamely szakképesítésnek

megfelelő szakképesítés,

b) az a) pontban meghatározott szakirányú képzettséget igazoló okirat hiányában

ba) az őstermelőnek nem minősülő kérelmező esetében olyan, a számviteli törvény előírásainak

megfelelő bizonylat másolatát, amely szerint a kérelmezőnek a mezőgazdasági tevékenysége

folytatásából a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben árbevétele

származott, valamint az ahhoz történő hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az állami adóhatóság az

árbevétel valóságtartalmát ellenőrizheti,

bb) az őstermelő kérelmező - ide értve az őstermelőként adózó kérelmezőt is - esetében a

mezőgazdasági tevékenység folytatásához kiadott dokumentumot, valamint annak igazolására,

hogy a mezőgazdasági tevékenysége folytatásából a kérelem benyújtását megelőző öt évből

legalább három évben árbevétele származott

bba) a lezárt értékesítési betétlap másolatát,

bbb) a bba) alpontban foglaltak hiányában a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 5.

számú mellékletében szereplő, általa vezetett alapnyilvántartás, vagy a bevételt igazoló számviteli

bizonylat vonatkozó másolatát,

bc) a ba) és bb) pontban meghatározottak hiányában a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és

Vidékfejlesztési Kamarának a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás szerint

illetékes területi szerve (a továbbiakban: Kamara) által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmező a

mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben

saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy

ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú

beruházás még nem hasznosulhatott.

(2) Ha a kérelmező természetes személy nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, de a

nyilvántartásba már bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, amelyben

a kérelmező legalább 3 éve legalább 25%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, és a

mezőgazdasági termelőszervezetben személyes közreműködésként végzi a mezőgazdasági

tevékenységet, úgy a földművesként való nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez csatolnia kell a

mezőgazdasági termelőszervezet vezető tisztségviselője által cégszerűen kiállított olyan tartalmú

írásbeli nyilatkozatot, amely szerint a kérelmező a nyilvántartásba már bejegyzett mezőgazdasági

termelőszervezetben legalább 3 éve legalább 25%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, és a

kérelmező a mezőgazdasági termelőszervezetben személyes közreműködésként végzi a

mezőgazdasági tevékenységet.

A szervezetnek mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vétele iránti

kérelméhez - kivéve, ha a kérelmező a cégnyilvántartásban nyilvántartott cég és fennállnak a (2)

bekezdés szerinti feltételek - csatolni kell:

a) a létesítését tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által

hitelesített példányát vagy a nyilvántartó hatóság által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról

kiállított hiteles másolatot vagy a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározottak szerint, a

közhitelességű nyilvántartás tartalmáról kiállított közjegyzői tanúsítványt, és

b) az eredeti vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt.

139

(2) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-

hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a

cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a földhivatal az iratot, valamint a

cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a szervezetnek mezőgazdasági termelőszervezetként való

nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez csatolnia kell

a) az adóhatóság által kiállított olyan igazolást, amely szerint a kérelmezőnek a kérelem benyújtását

megelőző mindhárom évben az éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a

mezőgazdasági tevékenysége folytatásából származott,

b) a szervezet legalább egy vezető tisztségviselőjének vagy a cégvezetőjének cégszerű írásbeli

nyilatkozatát arról, hogy a szervezetben a fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan folytatja a

szervezet főtevékenysége szerinti mezőgazdasági tevékenységet, és

c) a b) pontban meghatározott személy nevére kiállított, mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú

képzettséget igazoló okirat egy eredeti példányát vagy annak a közjegyző, illetve a kiállító

intézmény által hitelesített másolatát, vagy

d) a c) pontban meghatározottak hiányában a Kamara igazolását arról, hogy a b) pontban

meghatározott személy - a 2. §-ban foglaltak figyelembevételével - 3 éves üzemi gyakorlattal

rendelkezik.

A szervezetnek újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba

vétele iránti kérelméhez csatolni kell:

a) a létesítő okirat, aláírási címpéldány okiratokat, kivéve, ha a kérelmező a cégnyilvántartásban

nyilvántartott cég,

b) a szervezet legalább egy vezető tisztségviselőjének vagy a cégvezetőjének cégszerű írásbeli

nyilatkozatát arról, hogy a szervezetben a fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan folytatja a

szervezet főtevékenysége szerinti mezőgazdasági tevékenységet, és

c) a b) pontban meghatározott személy nevére kiállított, mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú

képzettséget igazoló okirat egy eredeti példányát vagy annak a közjegyző, illetve a kiállító intézmény

által hitelesített másolatát, vagy

d) a c) pontban meghatározottak hiányában a Kamara igazolását arról, hogy a b) pontban

meghatározott személy - a 2. §-ban foglaltak figyelembevételével - 3 éves üzemi gyakorlattal

rendelkezik.

e) a szervezet vezető tisztségviselőjének vagy a cégvezetőjének cégszerű írásbeli nyilatkozatát arról,

hogy a szervezet

ea) nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló

megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső

államban fekvő föld felett használati joggal, és

eb) nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett.

A Kr.-ben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséget igazoló okirat

becsatolásának minősül az is, ha a kérelem személyesen kerül benyújtásra, és a szakirányú

képzettséget igazoló okirat eredeti példányát a kérelmező másolat készítés céljából a földhivatal

ügyintézője számára átadja. Ez esetben a nyilvántartásba vétel alapjául az eredeti okiratról a földhivatal

ügyintézője által készített másolat szolgál, amelyet a (2) bekezdés szerinti záradékkal kell ellátni.

140

Nyomtatványok elérhetősége: www.foldhivatal.hu nyomtatványok menüpont alatt.

Eljárási költségek: A nyilvántartási eljárás díj- és illetékmentes.

Hol intézzem el? Az ingatlan fekvése szerint illetékes – mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró -

járási hivatalnál.

Ügyintézési idő: 21 nap.


- a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes

rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény;

- a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági

üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm.

rendelet;

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás részletes szabályairól szóló 2004. évi CXL.

törvény.




Ügytípus megnevezése: A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonba került

termőföldek önálló ingatlanná alakítása


A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás olyan

egyesített eljárás, amely - a kisorsolt települési sorrend figyelembe vételével - többek között magában

foglalja a földrészlet természetbeni állapotának a felmérését és a megváltozott adatainak az ingatlan-

nyilvántartásban történő átvezetését; a megosztás kiindulási helyének és irányának meghatározását,

kérelmezők közötti egyezség hiányában a kiosztás sorrendjének a megállapítására irányuló sorsolást; a

sorsolás eredménye alapján elkészített változási munkarészek ingatlan-nyilvántartásban történő

átvezetését és a megosztással kialakult földrészletek kitűzését követően azoknak a jogosultak részére

történő bemutatását.

Az önálló ingatlan kialakítására irányuló kérelem a 2012. június 1-i jogvesztő határidőig volt benyújtható

a földhivatalhoz, mint ingatlanügyi hatósághoz.

A megosztási eljárásban a kérelmezők a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására egyezséget

köthetnek, melyet közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Egyezség

hiányában a földrészlet – kérelmezők közötti sorrendjét – sorsolással kell megállapítani.




141

A földmérési- és a megosztási eljárásban földmérő vállalkozók és jogi szolgáltatók működnek közre.

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonba került termőföldek önálló ingatlanná

alakítására irányuló eljárás költségeit általános esetben az állam viseli. Soronkívüliségi kérelm esetben a

megosztási eljárás költségét a soronkívüliséget benyújtó kérelmező előlegezi meg és viseli. Ebben az

esetben a földmérési feladat és jogi szolgáltatási feladat ellátásáról is a kérelmező gondoskodik.

Jogosultak köre: A jogvesztő határidőig (2012. június 1.) bármely tulajdonostárs kezdeményezhette,

akinek részarány földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdonú földrészletben van

bejegyezve a tulajdoni hányada az ingatlan-nyilvántartásba. A soronkívüliség a már korábban benyújtott

megosztási kérelemre való hivatkozással, külön kérelemben kezdeményezhető.

Szükséges iratok: Soronkívüliségi kérelem – az ide vonatkozó jogszabályban meghatározott

tartalommal.

Nyomtatványok elérhetősége: -

Eljárási költségek: A soron kívüli eljárás kivételével az eljárási költségeket a Magyar Állam viseli.


hivatalnál.

Ügyintézési idő: Előre nem meghatározható, a költségvetési fedezettől függő.


- a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény;

- a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes

szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet.






142

Ügytípus megnevezése: Telekalakítási eljárás

Ügytípus rövid leírása: A telekalakítás változás megvalósítására irányuló közigazgatási eljárás, amely a

telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában

bekövetkező változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban

történő átvezetésével zárul.

A telekalakítási eljárások lefolytatását - a honvédelmi és katonai célú ingatlanok, valamint az ún.

telepítési eljárások kivételével – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti

telekalakítási eljárás lefolytatatására hatáskörrel rendelkező hatóságként eljáró járási hivatal végzi. A

telekalakítási engedélyezési eljárás célja lehet telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés,

telek-határrendezés.

A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás.

A telekalakítási eljárás típusai: - telekalakítási engedélyezési eljárás,

- egyesített telekalakítási eljárás.

Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján a telekalakítás

engedélyezésére és a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, továbbá

a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az

ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg.

Jogosultak köre: Az eljárás kezdeményezésére a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési

Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól

373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 36. § (3) bekezdésében felsoroltak

jogosultak:

- a telekalakítással érintett bármelyik földrészlet bármelyik tulajdonosa,

- közös tulajdonban álló földrészlet esetén bármelyik tulajdonostárs,

- aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,

- az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező,

- ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a

földrészlet területnagyság szerinti többsége,

- az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.

Szükséges iratok: A miniszter által rendszeresített és a földhivatalok honlapján közzétett

formanyomtatvány kitöltése mellett - a telekalakítás céljának függvényében - Korm. r. 3. mellékletében

felsorolt munkarészeket tartalmazó telekalakítási dokumentáció (záradékolt változási vázrajz,

telekalakítási helyszínrajz).

Nyomtatványok elérhetősége: A földhivataloknál rendelkezésre áll, vagy a www.foldhivatal.hu weblap

„Nyomtatványok” menüjéből letölthető. Elektronikusan nem beküldhető.

Eljárási költségek: Az alapeljárásért a telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási

díjáról szóló 166/2009. (XII. 9.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdése szerint meghatározott 2-5 db érintett

ingatlannál ingatlanonként 12 000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díj. Ezen felüli érintett

ingatlanok esetében az ingatlanonkénti díj fokozatosan változik (csökken).


143

Amennyiben az eljárás során szakhatóságok bevonása is szükséges, úgy a külön jogszabályok szerinti

szakhatósági eljárási díjakat is meg kell fizetni.

Hol intézzem el? Az ingatlan elhelyezkedése szerint területileg illetékes - telekalakítási eljárás

lefolytatatására hatáskörrel rendelkező hatóságként eljáró - járási hivatalnál.

Ügyintézési idő: A telekalakítási engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 21 nap. Egyesített

telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárási szakasz ügyintézési határideje 15 nap.


- a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az

ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet;

- a telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 166/2009. (XII. 9.) FVM

rendelet;


törvény;








144

Ügytípus megnevezése: Földhasználati nyilvántartás vezetése, adatszolgáltatás

Ügytípus rövid leírása: Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldek,

valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek – ide nem értve az erdő

művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - használatáról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira

épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai

eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető földhasználati lapból, továbbá

okirattárból áll. A földhasználati nyilvántartásból a földhivatal kérelemre papíralapon földhasználati lap

másolatot szolgáltat. Földhasználati lapot elektronikus másolatként a földhivatal a számítógépes

ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásaira jogosultak részére, adatátviteli vonalon keresztül

szolgáltat.

Elektronikus másolat igénylésére az ügyfélkapun keresztül is sor kerülhet.

A földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatával teljesíthető adatszolgáltatás. Aki termőföldet használ, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az

ingatlanügyi hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

A Földforgalmi törvényben meghatározott földhasználati szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító

erejű magánokiratba kell foglalni. E rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis.

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára,

valamint a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület vagy annak egy meghatározott része

használatának másik tulajdonostárs vagy harmadik személy részére történő átengedésére. E

jogosultság gyakorlása, valamint a földhasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a

tulajdonostársak kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a

tulajdoni hányaduknak megfelelő vagy attól eltérő mértékű területek elhelyezkedését kijelölni (a

továbbiakban: használati rend).

A használati rend kialakításához valamennyi tulajdonostárs egyhangú döntése szükséges. A használati

rendet a használati megosztásról szóló megállapodásban kell rögzíteni.

A közös tulajdonban álló földön fennálló haszonélvezeti jog esetében a tulajdonostárs alatt a

haszonélvezőt is érteni kell.

A használati rendet tartalmazó használati megosztásról szóló megállapodásban rögzíteni kell a

megállapodás időtartamát, a tulajdoni hányadoktól való eltérést megengedő használatról szóló

megállapodásban a többlethasználat miatti ellenszolgáltatás módjáról és mértékéről, illetve az

ellenszolgáltatás mellőzéséről is rendelkezni kell.

A használati megosztásról szóló megállapodást egységes okiratba kell foglalni, amelyet valamennyi

tulajdonostársnak alá kell írni, ide nem értve azon tulajdonostársat, akinek esetében a használati

megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A használati megosztásról szóló

megállapodás valamennyi tulajdonostársra kiterjed. A használati megosztásról szóló megállapodásban

részes tulajdonostársaknak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott – 30

napnál nem régebbi – hiteles szemle másolaton egyértelmű jelzéssel, a használati megosztásról szóló

megállapodásnak megfelelően, azzal azonosítható módon ábrázolni kell az egyes tulajdonostársak

részére kijelölt területet. A térképi kimutatást a használati megállapodásban részes tulajdonostársaknak

alá kell írni.

145

Nem kell térképi kimutatást készíteni, ha a használati megosztásról szóló megállapodás alapján egy

tulajdonostárs használja a föld teljes területét, vagy a tulajdonostársak elkülönült használata a földnek az

ingatlan-nyilvántartási térképen azonosítható alrészlete teljes területére vonatkozik.

A használati megállapodásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a megállapodást, illetve a

döntést a sérelmet szenvedő tulajdonostárs a bíróságnál megtámadhatja.

A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság legfeljebb 30 napos határidő

megállapításával írásban felszólítja a bejelentési kötelezettsége teljesítésére. Ha a földhasználó

határidőben nem tesz eleget a felszólításnak, az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a

termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a

behajtható köztartozás minimális összegénél. A behajtható köztartozás minimális összege 10 000,-Ft. A

jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen

kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

Földhasználati nyilvántartásból történő adatszolgáltatás

A földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából földhasználati lap másolatával teljesíthető

adatszolgáltatás. Adatszolgáltatás nem teljesíthető a földhasználati nyilvántartás számítógépes

adatbázisába való helyszíni betekintéssel.

Az adatszolgáltatás során az alábbi földhasználati lap másolat típusok szolgáltathatók:

a. a földhasználati lap teljes másolata, amely valamennyi nyilvántartott adatot (fennálló és törölt

bejegyezéseket) tartalmazza;

b. földhasználati lap teljes szemle-másolata, amely valamennyi fennálló adatot tartalmazza;

c. a földhasználati lap részleges másolata, amely a kérelemben megjelölt földrészletre leválogatott

valamennyi nyilvántartott adatot (fennálló és törölt bejegyzéseket) tartalmazza;

d. a földhasználati lap részleges szemle-másolata, amely a kérelemben megjelölt földrészletre

leválogatott valamennyi fennálló adatot tartalmazza.

A földhasználati lap teljes másolata és a földhasználati lap teljes szemle-másolata kizárólag hatóság

részére közigazgatási eljáráshoz, közérdekű bejelentés és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz,

valamint bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság részére jogszabályban meghatározott feladatai

ellátása céljából, illetve a földhasználó részére a saját földhasználati lapjairól szolgáltatható.

Jogosultak köre:

Földhasználók: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel

összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a

továbbiakban: Fétv.) előírása alapján földhasználati bejelentésre kötelezett olyan természetes személy,

vagy gazdálkodó szervezet, akinek, vagy amelynek a földhasználata

a. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban:

Földforgalmi tv.), valamint a Fétv.-ben meghatározott földhasználati szerződésen,

b. tulajdonjogon, a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostársak közötti használati

megosztásról szóló megállapodáson, illetve az ezt helyettesítő, a Fétv. 76. § (4) bekezdése

szerinti sorsolásról szóló jegyzőkönyvön,

c. haszonélvezeti jogon,

146

d. vagyonkezelői jogon,

e. a föld kényszerhasznosításba adásáról szóló jogerős határozaton alapul.

Szükséges iratok:

I. Földhasználati nyilvántartásba történő bejelentéshez:

1. Bejelentési adatlap (elérhetősége: www.foldhivatal.hu nyomtatványok menüpont alatt) minden

esetben.

2. A bejelentési adatlaphoz csatolni kell:

a) a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződés esetén a szerződésnek a jóváhagyó

záradékával ellátott egyik eredeti példányát vagy annak a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve a

közjegyző által hitelesített másolatát,

b) a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződés esetén a szerződés eredeti példányát

vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát,

c) közös tulajdonban álló föld használata esetén a 71. §-ban meghatározott használati megosztásról

szóló megállapodás eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát, vagy a 76. §-ban

meghatározott sorsolás eredményéről szóló jegyzőkönyv eredeti vagy hitelesített másolatát és az

ezekhez – szükség esetén – csatolt térképi kimutatást.

II. Földhasználati nyilvántartásból való törléshez:

1. Ha a használat felmondással vagy a felek közös megegyezésével szűnik meg, a földhasználó,

vagy a használatba adó által benyújtott törlés-bejelentési adatlaphoz az írásbeli felmondást és

annak elfogadásáról szóló nyilatkozatot vagy a közös megegyezést tartalmazó okiratot is

mellékelni kell. A felmondást elfogadó nyilatkozat hiányában a törlés-bejelentési adatlaphoz

mellékelni kell azt a jogerős bírói ítéletet, amely bizonyítja, hogy a szerződéses jogviszony

jogszerűen került felmondásra, vagy a felmondás a szerződéses jogviszonyt megszüntette.

2. Földhasználati törlés-bejelentési adatlapok. (elérhetősége: www.foldhivatal.hu nyomtatványok

menüpont alatt),

2. a) Írásbeli felmondást,

2. b) szerződésen alapuló jogviszony esetén az írásbeli felmondást és annak elfogadásáról szóló

nyilatkozatot vagy a közös megegyezést tartalmazó okiratot is mellékelni kell. Elfogadó nyilatkozat

hiányában jogerős bírói ítélettel kell igazolni, hogy a szerződés jogszerűen került felmondásra, illetőleg a

felmondás a szerződést megszüntette,

3. Amennyiben a törlési kérelem nem a teljes földhasználati nyilvántartásba bejelentett földrészletre

vonatkozik a törölni kívánt terület nagyságát és a földrészleten belüli elhelyezkedését feltüntető vázlatot

is csatolni szükséges.

III.Földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás:

1. Földhasználati lap másolat kiadása iránti kérelem (elérhetősége: www.foldhivatal.hu nyomtatványok

menüpont alatt),

Nyomtatványok elérhetősége: www.foldhivatal.hu nyomtatványok menüpont alatt

Eljárási költségek:





147

- A földhasználati nyilvántartási eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díj- és illetékfizetési

kötelezettség alól,

- A földhasználati lap másolat díja oldalanként 800 Ft,

Hol intézzem el?

Első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal, másodfokon a megyei kormányhivatal

földhivatala jár el.

Ügyintézési idő: 30 nap


- A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm. rendelet;

- A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő

egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény;

- A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény;

- A földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj

mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól szóló 155/2009. (XI.16.) FVM rendelet;

- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.

törvény.


A járási földhivatal elérhetőségére, ügyfélfogadási idejére vonatkozó részletes adatokat a

www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg és a www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.


148

Ügytípus megnevezése: Földhasználati szerződések hatósági jóváhagyása.

Ügytípus rövid leírása: A mezőgazdasági igazgatási szerv a hatósági jóváhagyásra kötelezett

haszonbérleti szerződéseket, a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződéseket,

a haszonbérleti szerződés módosítását, valamint az olyan haszonbérleti szerződéseket, melynek

létesítése során nem áll fenn előhaszonbérleti jog, alaki, tartalmi, érvényességi és hatályosulási

feltételeknek, illetve a vonatkozó jogszabályi feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja és

jóváhagyja, illetve a jóváhagyást megtagadja.

Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása

a) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az

átengedéséhez;

b) a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz;

c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó;

d) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más

földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati

szerződéshez;

e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban

tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja,

mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez;

f) a 40. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéshez;

g) tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez.

A mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a földhasználati jogosultság

megszerzéséről szóló szerződés hatályosságához az e törvény előírásai alapján nem kell a

jóváhagyása.

Jogosultak köre:

- a földhasználati szerződésben résztvevő természetes személy, gazdálkodó szervezet,

- a földhasználati szerződés tárgya szerinti földre a Földforgalmi törvényen vagy más törvényen

alapuló előhaszonbérleti joggal rendelkező személy,

- a földhasználati nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát az eljárás

érinti,

- az a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozó, akinek e helyzetére tekintettel jött létre az a

földhasználati szerződés, amelynek érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony

fennállása,

- mindazon egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát a földhasználati szerződés érinti.

Szükséges iratok:

Földhasználati szerződés és kapcsolódó jognyilatkozatok.

A földhasználati szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv részére

- amennyiben előhaszonbérleti jog áll fenn, a jegyző küldi meg;

- minden egyéb esetben a földhasználati jogosultságot szerző fél küldi meg.

Nyomtatványok elérhetősége: nincs nyomtatvány.

Eljárási költségek: Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

Hol intézzem el?

Első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal, mint mezőgazdasági igazgatási szerv jár el

a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására irányuló eljárások

lefolytatása során.

149

A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági

felülvizsgálata kezdeményezhető.

Ügyintézési idő: - 60 nap;

- haszonbérleti szerződés módosításának jóváhagyása estén 30 nap.



- A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő

egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény;

- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás részletes szabályairól szóló 2004. évi CXL.

törvény.

- Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti

szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013.

(XII. 12.) Korm. rendelet.


Az egyes földhivatalok elérhetőségére, ügyfélfogadási idejére vonatkozó részletes adatokat a

www.foldhivatal.hu honlap tartalmazza.


150

Ügytípus megnevezése: Földminősítési eljárás.

Ügytípus rövid leírása: A földminősítés során a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta

jövedelme (aranykorona értéke) kerül megállapításra.

Járási hivatalok földminősítési feladatai: - a földek művelési ágának megállapítása,

- a változással érintett földterületek minőségi osztályának és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítása

(osztályba sorozás),

- a település új felmérését követő osztályba sorozását,

- a községi mintaterek adataiban bekövetkezett változások vezetése, és a mintatér jegyzék őrzése,

- a földminősítési tárgyú beadványok intézése,

- az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő földminősítési adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban

történő érvényesítése,

- a földminősítési állami alapadatok szolgáltatása, a külön jogszabályban meghatározott igazgatási

szolgáltatási díj ellenében.

A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetve alkalmassá tett föld egytől

nyolcig terjedő minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét, aranykorona értékét osztályba

sorozással állapítják meg. Az osztályba sorozás osztályozási vidékenként (becslőjárásonként) és

településenként kijelölt mintatérhálózat alapján történik. A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a

minőségi osztály, a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével

határozzák meg. Osztályba sorozást kell végrehajtani:

- a település külterületére új állami földmérési alaptérkép készítése,

- a különböző becslőjárásba tartozó települések közigazgatási határának egymás közötti megváltoztatása,

- a földrészlet, alrészlet (a továbbiakban együtt: földrészlet) határvonalának vagy művelési ágának

megváltoztatása,

- a más célra hasznosított föld mező- vagy erdőgazdasági művelésbe vonása, újrahasznosítása,

- a becslőjárás, illetve a település területén új művelési ág megállapítása,

- a járási, illetve községi mintatérjegyzékben nem szereplő minőségi osztály megállapítása,

- a település belterületén egy hektárt meg nem haladó területű beépítetlen ingatlanok összevonása útján

egy hektárt meghaladó kiterjedésű ingatlan keletkezése,

- a termőföld minőségének megváltozása (talajjavulás, talajromlás),

- az ingatlan-nyilvántartás átalakítása esetén.

Jogosultak köre: Földhasználók, termőföld tulajdonosok.

Szükséges iratok: -

Nyomtatványok elérhetősége: Nincs nyomtatvány.

Eljárási költségek: Az első fokon kérelemre indult földminősítési eljárásért

10 000 m2 területnagyságot el nem érő földrészlet esetében 20 000 Ft,

10 000–50 000 m2 területnagyság esetében 30 000 Ft,


100 001 m2 feletti területnagyság esetén 36 000 Ft, valamint minden további 100 000 m

2 területnagyság

esetén további 20 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, mely összeg 2015. május 02.

napjától a változással érintett területnagyság szerint kerül megállapításra.

151

Hol intézzem el?

Első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal jár el.




- A földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII.22.) FVM rendelet;

- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, illetve a végrehajtásáról szóló

109/1999. (XII.29.) FVM rendelet.

- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás részletes szabályairól szóló 2004. évi CXL.

törvény.




http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900105.FVM



152

Ügytípus megnevezése: Parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzési

feladatok ellátása

Ügytípus rövid leírása: A parlagfű elleni közérdekű védekezés hatósági munkájában az ingatlanügyi

hatóság a parlagfűvel fertőzött területek felmérésével és a védekezés elrendeléséhez szükséges adatok

szolgáltatásával vesz részt. Adott év június 30-ig minden termőföld tulajdonos/használó köteles

megakadályozni a tulajdonában/használatában lévő termőföldterületen a parlagfű virágbimbójának

kialakulását, és ezt az állapotot köteles fenntartani a vegetációs időszak végéig. A külterületen a kötelezettség betartását az ingatlanügyi hatóság hivatalból vagy bejelentés alapján július

1-től helyszíni szemlék keretében ellenőrzik. Belterületen ezt a jegyző végzi.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) állítja elő és folyamatosan frissíti a parlagfű

veszélyeztetettségi térképet. A veszélyeztetettségi térképek azon külterületi fekvésű területekről

készülnek, amelyeken az űrfelvételek távérzékeléses kiértékelése és a korábbi helyszíni ellenőrzések

tapasztalatai alapján a tárgyévi parlagfű-fertőzöttség valószínűsíthető. A parlagfű veszélyeztetettségi

térkép segítséget ad ahhoz, hogy mely területeket kell fokozottabban megvizsgálni.

A parlagfű-mentesítés elmulasztását pénzbírsággal, valamint közérdekű védekezés elrendelésével –

melynek költsége a tulajdonost/használót terheli - szankcionálja a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság.

A parlagfű mentesítési kötelezettségen túl határszemlék alkalmával ellenőrzésre kerül a termőföld

hasznosítási kötelezettségének betartása is.

A fertőzött területek adatait tartalmazó jegyzőkönyvet az ingatlanügyi hatóság további intézkedésre

elektronikus úton megküldi a közérdekű védekezésre jogosult növényvédelmi hatóságnak.

Jogosultak köre: Földhasználók.

Szükséges iratok: -


Eljárási költségek: -

Hol intézzem el? Hivatalból indított és folytatott hatósági eljárás!

Ügyintézési idő: -


- A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény

- Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény;

- A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm. rendelet,

- A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű

védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008.

(VIII. 30.) Korm. rendelet




Ügytípus megnevezése: Termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása.



153


A termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha a más célú hasznosítás megkezdésekor az

engedélyezés még nem történt meg, vagy az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja

más célra a termőföldet. Amennyiben földhivatali engedélyezés nélkül történik termőföld más célú hasznosítása, vagy az

engedély előírásaitól eltérően hasznosítják más célra a termőföldet, engedély nélküli hasznosításról

beszélünk, és a törvényi előírások szerinti eljárást kell lefolytatni az igénybevevővel szemben.

Az igénybevevőt az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő

helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság kérelemre a végleges más célú

hasznosítás folytatásához hozzájárul (a továbbiakban: utólagos engedély). A termőföld végeleges más

célú hasznosításának utólagos engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a más célú hasznosítás előzetes

engedélyezésének törvényben meghatározott feltételei egyébként fennállnak.

Az igénybevevő a végleges más célú hasznosítás utólagos engedélyezése iránti kérelmét a hatóság

értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. Az utólagos engedélyezés iráni

kérelemhez csatolni kell a tulajdonos, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló

nyilatkozatát is. Közös tulajdonban lévő termőföld esetén valamennyi tulajdonostárs egyhangú

hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

Az ingatlanügyi hatóság a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indult eljárást

megszünteti, ha a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása építési beruházás megvalósítását

eredményezte és az 10 éve bekövetkezett. A 10 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt,

illetőleg a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt terheli.

A törvényi rendelkezések szerint építési beruházásnak minősül az építmény, építményrész,

épületegyüttes megépítése, átalakítása, valamint bővítése érdekében végzett, termőföld

igénybevételével járó építési tevékenység.

Földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra.

Ha az engedély nélküli más célú hasznosítási eljárás során a földhivatal az eredeti állapot helyreállítását

elrendelte, vagy a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, a földvédelmi bírságot és a

földvédelmi járulékot is meg kell fizetni. A bírság összege a föld végleges más célú használatáért

fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa.

Jogosultak köre: Termőföldet engedély nélkül igénybe vevők.

Szükséges iratok: Hivatalból indítandó eljárás, de a más célú hasznosításához történő hozzájárulás

iránti kérelemmel mindazon iratok benyújtása szükséges, amelyek az engedélyezési eljárásban!


Eljárási költségek: Utólagos engedélyezés esetén a Tfvt. 66. § (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak

szerint rendeletben meghatározásra kerülő díjat kell fizetni.

Hol intézzem el?

Első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal jár el.


154


- A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény;

- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított

2004. évi CXL. törvény.






155

Ügytípus megnevezése: Termőföld más célú hasznosítása (időleges, végleges, belterületbe vonás).

Ügytípus rövid leírása: Termőföld más célú hasznosításának minősül: a termőföld olyan időleges vagy

végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen

vagy véglegesen alkalmatlanná válik; a termőföld belterületbe vonásának engedélyezése; az Evt.

hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény

tartozékát képező fásítás igénybevétele.

Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának: a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló

1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány

földkiadási eljárás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során

keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása; a mezőgazdasági célú

tereprendezés; az erdő telepítése; a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI.

törvény 26. § (4) bekezdésében meghatározott használati jog gyakorlása.

Termőföld más célú hasznosításánál az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb

területre kell korlátozni, valamint elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet

megvalósítani. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen,

illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet.

Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és

közmű kapcsolatainak kiépítését; a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges

egyéb létesítményt; azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával

beruházási célterületté nyilvánított.

Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

A termőföldet más célra hasznosítani csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet. Az ingatlanügyi

hatóság – ügydöntő hatóságként – önálló eljárást folytat le a termőföld más célú hasznosításának

engedélyezése tárgyában. Az engedélyt előzetesen kell beszerezni, azaz a termőföld igénybevételének

(más célú hasznosításának) megkezdését megelőzően.

A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet.

Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a termőföldre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett

közérdekű használati jog – szolgalmi vagy más használati jog – jogosultja, mint igénybevevő részéről e

jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását

meghatározott ideig nem teszi lehetővé. E jog gyakorlásával járó termőföld-igénybevétel nem minősül

engedélyköteles időleges más célú hasznosításnak, feltéve, hogy a jogosult a közérdekű használati

joggal terhelt területen olyan tevékenységet végez, amelyre külön jogszabály, illetve jogszabály előírásai

szerint az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás vagy jogerős hatósági engedély jogosítja fel.

A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre

engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldön – az engedélyező határozatban

megállapított határidő lejártáig – az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző

állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelés céljára alkalmassá tenni

(eredeti állapot helyreállítása).

Az engedélyezett időleges illetve végleges más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő

köteles előzetesen az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén az ingatlanügyi

hatóság földvédelmi bírsággal sújtja az engedély jogosultját. Ha a termőföld más célú hasznosítására

kiadott engedély alapján az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére 4 év alatt nem kerül sor, úgy az

engedély hatályát veszti.

156

A termőföld belterületbe vonása a termőföld más célú hasznosításának egyik speciális esete. A

belterületbe vonás eredményeként az addig külterületi fekvésű mezőgazdasági hasznosítású földrészlet

rendeltetése megváltozik, hiszen azokat az érintett önkormányzat a belterületbe vonás szándékával

valamilyen terület-felhasználási, fejlesztési célból jelöli ki. Termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet

kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. Az átlagos, illetve az átlagosnál jobb minőségű termőföldek

védelme a belterületbe vonás során is érvényesül.

A földvédelmi járulék a termőföld engedélyezett más célú hasznosításának (vagyis a termőföld

igénybevételének illetve belterületbe vonásának) törvényi alapokon nyugvó ellentételezése az állam

javára. Az engedélyezési eljárás mellett a földvédelmi járulék differenciált mértéke is a föld minőségét

szem előtt tartó területtakarékos felhasználásra ösztönöz. A földvédelmi járulék összege nem lehet

kevesebb 20.000,- Ft-nál. A járulék megfizetésére – a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve –

az igénybevevőt kötelezi az eljáró hatóság. Termőföld belterületbe vonása során a járulékfizetési

kötelezettség az önkormányzatot terheli.

Jogosultak köre: Igénybevevők (termőföldet más célra hasznosító magánszemély, jogi személy, illetve

jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet), belterületbe vonás estén önkormányzatok.

Szükséges iratok:

- Kérelem a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben meghatározott tartalommal

- Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.

- Földvédelmi járulék megfizetését vállaló személy neve, aláírása

- Jogi személy esetén: számlavezető pénzintézet neve, számlaszám

- Időleges, valamint 400 m2-t meghaladó termőföld végleges más célú hasznosítása esetén:

Talajvédelmi / Rekultivációs terv

- Ha nem a teljes földrészletre vonatkozik a kérelem, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép másolat

- Az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó

területet érint.

- A kérelemben meg kell jelölni annak a kormányrendeletnek a számát, amely a kérelemben

megjelölt termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy

kormányhatározatnak a számát, amely a kérelemben szereplő termőföldeket beruházási

célterületté nyilvánította.

-

Termőföld belterületbe vonásánál:

- képviselő-testületi döntés

- településszerkezeti terv kivonata

- önkormányzat írásbeli nyilatkozata, miszerint a kérelem olyan földrészletekre vonatkozik,

amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül

ténylegesen felhasználni tervez.



A Tfvt. 66. § (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint rendeletben meghatározásra kerülő

díjat kell fizetni.

Hol intézzem el?

Első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal, másodfokon a megyei kormányhivatal jár

el. Több járási hivatal illetékességi területét érintő ügyekben első fokon a megyeszékhely szerinti járási

hivatal jár el.


157











158

Ügytípus megnevezése: Termőföldek művelési ág változásának, valamint hasznosításának folyamatos

helyszíni ellenőrzése.

Ügytípus rövid leírása: A termőföld művelési ágának megváltoztatását be kell jelenteni az ingatlanügyi

hatóságnak. A termőföld használója köteles a termőföld művelési ág szerinti hasznosításáról

gondoskodni, melyet a földhivatal a határszemle során rendszeresen ellenőriz. A bejelentés

elmulasztása földvédelmi bírságot von maga után, melyet a földhasználónak kell megfizetnie. Amennyiben a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a

tulajdonossal szemben kell kiszabni. Ha a földrészletnek több földhasználója van, vagy közös

tulajdonban áll, akkor a földvédelmi bírság megfizetése a földhasználókat, illetve a tulajdonosokat

egyetemlegesen terheli.

A mindenkori földhasználó részére a termőföld hasznosítása nem csupán jogosultság, hanem

kötelezettség is. A termőföld hasznosítása és védelme egymással szorosan összefügg. A

földhasználónak a termőföldet a választása szerint vagy a művelési ágának megfelelő termeléssel kell

hasznosítania, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a

gyomnövények megtelepedését és terjedését kell megakadályoznia. (Ezt nevezzük hasznosítási

kötelezettségnek.) A választási joggal kapcsolatos főszabály alól kivétel a szőlő és a gyümölcsös

ültetvény, mert ezeket kizárólag a művelési águknak megfelelő termeléssel hasznosíthatja a

földhasználó.

Amennyiben a termőföld más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termőföld

engedélyezett célú felhasználásáig a hasznosítási kötelezettségét teljesíteni.(Ezt nevezzük ideiglenes

hasznosításnak.)

A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen

elvégezni. (Ezt nevezzük mellékhasznosításnak.)

A hasznosítási, az ideiglenes hasznosítási és a mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését a földhivatal

rendszeresen ellenőrzi.

Az ellenőrzésre hatósági ellenőrzés keretében kerül sor, melyet a földhivatalok úgynevezett határszemle

során végeznek. A határszemle ellenőrzések kiterjednek további kötelezettségek, illetve jogszabályi

előírások betartásának az ellenőrzésére is.

Ennek alapján a földhivatalok ellenőrzik például a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítását, a

be nem jelentett művelési ág változásokat is. A hasznosítási, az ideiglenes hasznosítási és a

mellékhasznosítási kötelezettség teljesítésének felróható elmulasztása, továbbá az újrahasznosítási

kötelezettség elmulasztása esetén a földhivatal földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. Ezen

esetekben a földvédelmi bírság összege termőföldet érintően (azaz a hasznosítási kötelezettség és az

ideiglenes hasznosítási kötelezettség elmulasztása esetén) a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerint Ak

értékének kétezerszerese. Mivel a művelés alól kivett területnek nincs Ak értéke, a mellékhasznosítási

és az újrahasznosítási kötelezettség elmulasztása esetén a földvédelmi bírság összegét a településen

levő szántók átlagos Ak értéke alapján kell megállapítani.

Aki a művelési ág változás bejelentését elmulasztja, azt az ingatlanügyi hatóság földrészletenként

20000,- Ft földvédelmi bírsággal sújtja.

Jogosultak köre: Termőföld tulajdonosok, földhasználók.

159

Szükséges iratok:

Művelési ág változás bejelentéshez:

- Ingatlan-nyilvántartási adatváltozási bejelentés I-II. (ajánlott nyomtatvány)

- Ha nem a teljes földrészletre vonatkozik: földmérő által készített változási vázrajz.

- Erdő és fásított terület művelési ág, valamint a fás legelő és vadföld megállapítására vagy

megváltoztatására irányuló eljárás esetén, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az

erdészeti hatóság jogerős határozata, illetve az általa kiállított hatósági bizonyítvány.

- Halastó művelési ág megállapítására vagy megváltoztatására irányuló eljárás esetén a vízügyi

hatóság jogerős üzemeltetési engedélye szükséges

- Gyümölcsös illetve szőlő telepítés estén telepítési engedély (az átvezetésnek nem feltétele)

- Kivett művelési ágú terület művelésbe vonása esetén az újrahasznosítási eljárás előzetes

lefolytatása



Az ingatlan-nyilvántartási eljárás 6 600,-Ft/helyrajzi szám díja és ezen felül a földminősítési eljárás

költsége:

10 000 m2 területnagyságot el nem érő földrészlet esetében 20 000 Ft,



100 001 m2 feletti területnagyság esetén 36 000 Ft, valamint minden további 100 000 m

2 területnagyság

esetén további 20 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

2014. február 15-től a földminősítési eljárás díja magában foglalja az ingatlan-nyilvántartásban a

földminősítési eljárás eredményeként bekövetkezett változás átvezetésének díját!

Hol intézzem el?

Első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal jár el. Több járási hivatal illetékességi

területét érintő ügyekben első fokon a megyeszékhely szerinti járási hivatal jár el.





- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény. illetve a végrehajtásáról szóló

109/1999.(XII.29.) FVM rendelet;




160






161

Ügytípus megnevezése: Termőföld védelmével kapcsolatos szakhatósági eljárások lefolytatása

Ügytípus rövid leírása: A termőföld – mint megújulásra képes, mással nem helyettesíthető és szűkösen

rendelkezésre álló természeti kincs – védelme össztársadalmi érdek, ezért a más hatóságok

engedélyezési eljárásában való szakhatósági eljárásokban az ingatlanügyi hatóságnak érvényre kell

juttatnia a földvédelmi előírásokat, azaz az engedélyezés alá eső tevékenység végzése, létesítmény

elhelyezése, jogosultság gyakorlása a gyengébb minőségű termőföldterületeken és a lehető legkisebb

termőföld igénybevételével valósuljon meg. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az

engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldterületet érint. Jogszabály alapján átlagosnál jobb minőségű termőföldnek minősül az, amelyik az adott település

azonos művelési ágban nyilvántartott termőföldjeinek 1 ha-ra vetített aranykorona értékeinek átlagát

meghaladja.

Jogosultak köre: Hatóságok

Szükséges iratok: Megkeresés


Eljárási költségek: A Tfvt. 66. § (3) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint rendeletben

meghatározásra kerülő díjat kell fizetni.

Hol intézzem el?

Első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal jár el. Több járási hivatal illetékességi

területét érintő ügyekben első fokon a megyeszékhely szerinti járási hivatal jár el.




2004. évi CXL. törvény;

- A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának

gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény;


- 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és

igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről (4. sz. mell.);

- A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet;

- A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII.20.) Korm. rendelet;

- A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV.8.) Korm. rendelet;






162

Ügytípus megnevezése: Hiteles tulajdonilap-másolat, földkönyv szolgáltatása, adatszolgáltatás az

ingatlan-nyilvántartásból


Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül

megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet.

Papír alapú hiteles tulajdonilap-másolatot csak a járási hivatalok és a kihelyezett ügyfélszolgálatok, a

közjegyzők (tanúsítvány formájában) valamint a megállapodással rendelkező okmányirodák adhatnak ki.

Hiteles másolat a biztonsági elemekkel (biztonsági papír, pecsétcímke, átpántoló címke) felszerelt és

hitelesítési záradékkal ellátott másolat.

A tulajdoni lapról igényelhető másolatnak két típusa van: szemle (csak a fennálló bejegyzéseket

tartalmazza), teljes másolat (valamennyi bejegyzést - a fennálló és törölt bejegyzést is- tartalmazza).

A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolat kizárólag papír alapon szolgáltatható.

Az ügyfél írásbeli kérelmére az ingatlanügyi hatóság saját számítástechnikai eszközével az illetékességi

területén fekvő ingatlan tulajdoni lapjának a tartalmába történő betekintést is biztosítja.

A papír alapon vagy számítógépes adathordozón (pl. pendrive, CD) az ingatlanügyi hatóság illetékességi

területén fekvő ingatlanokról földkönyvet vagy földkönyvkivonatot, tulajdonosi adatokkal kiegészített

földkönyvet vagy földkönyvkivonatot, területi összesítőt szolgáltat.

Az ingatlan-nyilvántartásból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő leválogatást, illetve az

elektronikus formában lekérdezett adatok utólagos feldolgozását a technikai lehetőségek függvényében,

egyedi megállapodás alapján teljesíti a járási hivatal.

A földkönyv vagy földkönyvi kivonat tartalmazza az ingatlanok címét, helyrajzi számát, és

alrészletenkénti bontásban azok területnagyságát, művelési ágát, minőségi osztályát, valamint

aranykorona értékét. A tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv ezen túl tartalmazza a tulajdonos

nevét és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímét.

Jogosultak köre:

Hiteles tulajdonilap-másolat, földkönyv vagy földkönyv kivonat, területi összesítő iránti kérelmet bárki

jogosult előterjeszteni.

Fellebbezést az jogosult előterjeszteni, akinek jogát, jogos érdekét a járási hivatal döntése érinti.

Szükséges iratok:

A tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelem, a tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelem.

Természetes személy igénylő esetén a személyazonosításra szolgáló okmány, jogi személy illetve jogi

személyiséggel nem rendelkező szervezet igénylő esetén a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló

okmány.

163

Ha a tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv vagy földkönyvi kivonat szolgáltatását, illetve az

adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő leválogatást, adatfeldolgozást természetes

személyek vonatkozásában kérik, a kérelemben meg kell jelölni azt a törvényhelyet, amelyre

figyelemmel az adatszolgáltatás teljesíthető. Ennek hiányában az adatok csak az érintett személyek

közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása esetén szolgáltathatók.

Fellebbezési eljárás megindításához fellebbezési kérelem.

Nyomtatványok elérhetősége:

A tulajdonilap-másolat szolgáltatási iránti kérelem és a tulajdoni lapba történő betekintés iránti kérelem

az ingatlanügyi hatóság (www.foldhivatal.hu) honlapjáról letölthető, illetve a járási hivataloknál

személyesen igényelhető.


A hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díja 6.250- Ft.

A járási hivatal földügyi igazgatási tevékenységet ellátó illetékességi területén fekvő ingatlan tulajdoni

lapjának a tartalmába történő betekintés díjmentes.

A papír alapon vagy számítógépes adathordozón (pl. pendrive, CD) a járási földhivatal illetékességi

területén fekvő ingatlanokról földkönyv vagy földkönyv kivonat díja 150 forint/ingatlan, tulajdonosi

adatokkal kiegészített földkönyv vagy földkönyv kivonat díja 200 forint/ingatlan, a területi összesítő

esetében a díjtétel településenként 2000 forint.

Az ingatlan-nyilvántartásból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő leválogatás, illetve az

elektronikus formában lekérdezett adatok utólagos feldolgozása a technikai lehetőségek függvényében,

egyedi megállapodás alapján teljesíthető.

A tulajdonilap-másolat kiállítását elutasító határozat elleni fellebbezés díja 12.500-Ft.

Az adatszolgáltatás iránti kérelmet elutasító döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 10.000-Ft.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat

igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény meghatározza a személyes és tárgyánál

fogva mentes eljárások körét.

Hol intézzem el?

Hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti kérelem az ország földügyi igazgatási feladatot ellátó

járási hivatalainál előterjeszthető ügyfélfogadási időben személyesen, illetve postai úton is. A postai úton

előterjesztett kérelmet legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Az adatszolgáltatás iránti kérelem teljesítése az ingatlan fekvése szerinti illetékes ingatlanügyi hatóság

hatáskörébe tartozik.

A járási hivatal döntése ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalhoz (Földhivatali

Főosztály) lehet fellebbezni, a fellebbezést a döntést hozó járási hivatalnál kell benyújtani.

164

Ügyintézési idő:

A személyesen előterjesztett hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatási iránti kérelem az igazgatási

szolgáltatási díj megfizetése után azonnal teljesíthető.

A postai úton előterjesztett hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatása iránti kérelem, és az

adatszolgáltatás iránti kérelem teljesítése a kérelem érkezését követő naptól számított 8 nap. Az

ügyintézési határidőbe nem számít be a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam.

A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén az ügyintézési

határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon

kezdődik.


Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM

rendelet


igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-

nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-

nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének

részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet

A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről,

továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014.(XII.31.) számú Korm.

rendelet






165

Ügytípus megnevezése: Ingatlan-nyilvántartás vezetése


Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az

ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, továbbá az oda bejegyzett

személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító és lakcímadatait. Az ingatlan-

nyilvántartás feladata az ország egyetlen közhiteles ingatlanleltárának pontos és naprakész vezetése,

ami az állam által garantált tulajdonbiztonság fenntartásához elengedhetetlen feltétel. Az ingatlan-

nyilvántartás vezetése során a földhivatal bejegyzi, feljegyzi azokat a jogokat és jogilag jelentős

tényeket, amelyekre az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)

lehetőséget ad, illetve amelyet más törvény rendel el.

Jogosultak köre:

Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény bejegyzését, módosítását vagy törlését – ha jogszabály

rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik – annak kell kérnie, aki ezáltal

jogosulttá válik (pl. adásvételi szerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzése esetén a vevő,

jelzálogjog törlése esetén az ingatlan tulajdonosa), illetve az is kérheti, akinek ez bejegyzett jogát érinti

(pl. adásvételi szerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzése esetén az eladó, jelzálogjog törlése

esetén a jelzálogjog jogosultja).

Az eljáró hatóság – ideértve a bíróságot, közjegyzőt, bírósági végrehajtót is – végrehajtható határozata

alapján jogosult megkeresni az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt.

A fellebbezési eljárásban a fellebbezés benyújtására jogosultnak kell tekinteni azt, akire nézve a

beadvány elintézése sérelmes lehet. Így különösen: a kérelmezőt, az eljárást megindító szervet, az

adatváltozást bejelentő személyt, továbbá azt, aki ellen a bejegyzés jogszerzést, terhelést, változást,

törlést eredményez; ha nem azonos az eljárás megindítójával, akkor azt, akinek a javára valamely jogot,

vagy akinek az ingatlanára vonatkozóan valamely tényt feljegyeznek, vagy adatváltozást átvezetnek.

Szükséges iratok:

Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezése, módosulása, illetve megszűnése esetén

meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelem vagy megkeresés.

A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot,

illetve csatolni kell a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat (hatósági

engedély, igazolás, jóváhagyás, vázrajz, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

esetén az Inytv. 37. § (3) bekezdésében meghatározott iratok, jogi képviselő meghatalmazása stb).

Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat

alapján van csak helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog, vagy tény keletkezését, módosulását,

illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzett jogosulttól származó bejegyzési

engedélyt. Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetve a hatóság határozata is, ha

bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik.

A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által

készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. (Jogi

képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró

közjegyzőt.)

166

A fellebbezési eljárás megindításához fellebbezési kérelmet kell benyújtani.


Az ingatlan-nyilvántartási kérelem az ingatlanügyi hatóság (www.foldhivatal.hu) honlapjáról letölthető,

illetve a járási hivataloknál személyesen igényelhető.


Az elsőfokú eljárásért változással érintett ingatlanonként 6.600 forint összegű igazgatási szolgáltatási

díjat kell fizetni.

A jelzálogjog bejegyzése vagy módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12.600

forint.

Soron kívüli eljárás díja ingatlanonként 10 000 forint.

A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6.600 forint, de legfeljebb

összesen 100.000 forint.

A társasház alapító okirat módosítása esetén – ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti –

a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja társasházi különlaponként 6.600 forint, de

legfeljebb összesen 100.000 forint.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítés nélküli másolatért, illetve kivonatért

oldalanként 100 forint díjat kell fizetni.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 10.000 forint.


igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény meghatározza a személyes és a tárgyánál

fogva díjmentes eljárások körét.

Hol intézzem el?

Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik.

A beadványokat az ingatlan fekvése szerint illetékes földügyi igazgatási feladatokat ellátó járási

hivatalhoz kell személyesen benyújtani, vagy postai úton megküldeni.

A járási hivatal döntése ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalához (Földhivatali

Főosztály) lehet fellebbezni, a fellebbezést a döntést hozó járási hivatalnál kell benyújtani.


A döntést a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő

megérkezését követő naptól számított 30 napon belül kell meghozni. Abban ez esetben, ha a beadvány

harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot – az

általános ügyintézési határidőtől eltérően – három hónapon belül kell meghozni.

A beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha az ingatlanügyi hatóság az

ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi.

A soron kívüli ügyintézés engedélyezése esetén a kérelem tárgyában a járási hivatal az engedély

megadásától még nyitva álló törvényes ügyintézési határidő felén belül hoz döntést.

Az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében

meghatározott időtartamok.

167

A fellebbezési eljárás során a döntést az ügy összes iratának a másodfokú hatósághoz érkezését

követő naptól számított 30 napon belül kell meghozni. Abban az esetben, ha a beadvány harmincnál

több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot – az általános

ügyintézési határidőtől eltérően – három hónapon belül kell meghozni.

Az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott

időtartamok.


Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM

rendelet


igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-

nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-

nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének

részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet



rendelet






168

Ügytípus megnevezése: Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás


A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok esetében – az érdekeltek kérelmére – az ingatlan-nyilvántartási

törvényben és végrehajtási rendeletében szabályozott különleges eljárás alkalmazható.

A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás azon ingatlanok esetében folytatható le,

amelyeknél a körzeti földhivatalhoz 2000. január 1. előtt benyújtott okirat hiányossága miatt a

benyújtáskor hatályos jogszabály alapján a bejegyzési kérelem nem volt teljesíthető.

A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos változás vezetésére irányuló eljárás

engedélyezése tárgyában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (Földhivatali Főosztály)

végzéssel dönt, mely ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. A végzést követően a járási hivatal

folytatja le az eljárást.

Jogosultak köre:

Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek a 2000.

január 1. előtt a körzeti földhivatalhoz benyújtott okirat hiányossága miatt a benyújtáskor hatályos

jogszabály alapján bejegyzési kérelme nem volt teljesíthető.

Szükséges iratok:

Ingatlan-nyilvántartási kérelem.

Jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra

ügyleti képességgel bíró szervezet bejegyzési kéreleméhez az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi

CXLI. törvény 37. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok.

Amennyiben a változás vezetéséhez szükséges okirat beszerzése időmúlás vagy más ok miatt nem

lehetséges, a tulajdonváltozást igazoló bejegyzésre alkalmas okirat;

az egyéb jog, tény keletkezését, módosulását, megszűnését igazoló bejegyzésre alkalmas okirat;

illetőleg az eljárás során tett elismerő nyilatkozat.

A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséhez a tényleges birtoklás tényét igazoló közokirat

vagy teljes bizonyító erejű magánokirat;

bejegyzésre nem alkalmas okirat, amely a felek tulajdon átruházásra irányuló megállapodását, az

ingatlan megjelölését, az ellenértéket illetve a szerzés ingyenességét tartalmazza, vagy az ingatlan-

nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos vagy annak hagyatékátadó végzéssel (bírósági ítélettel) igazolt

örököse vagy hatósági határozattal igazolt jogutóda által tett elismerő nyilatkozat arról, hogy a

tényleges birtokos az ingatlan tulajdonjogának átruházásában a tulajdonossal már korábban

megállapodott.

A hagyatékátadó végzéssel egy tekintet alá esik a közjegyző által kiállított öröklési bizonyítvány is.

Az elismerő nyilatkozat szóban és írásban is megtehető. Írásban tett nyilatkozat esetén a Polgári

Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályai az

irányadók. A szóbeli nyilatkozatot az eljáró járási földhivatal jegyzőkönyvbe foglalja.

A bírósági felülvizsgálat iránti eljáráshoz felülvizsgálati kérelmet kell benyújtani.

169


A formanyomtatvány az ingatlanügyi hatóság (www.foldhivatal.hu) honlapjáról letölthető, illetve a járási

hivataloknál személyesen igényelhető.


Változással érintett ingatlanonként 6.600 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módjáról, a díj megfizetésének elmulasztása és nem

beazonosítható díjfizetetés esetén alkalmazott intézkedésről, a díjmentesség feltételeiről az illetékekről

szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási

szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény rendelkezik.

A bírósági felülvizsgálati nemperes eljárás illetéke 10.000 Ft.

Hol intézzem el?

Az ingatlan-nyilvántartási kérelmet a szükséges mellékletekkel együtt az ingatlan fekvése szerint

illetékes ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani ügyfélfogadási időben személyesen vagy postai úton.

A kormányhivatal végzése ellen a bírósági felülvizsgálati kérelmet a közléstől számított 30 napon belül

a kormányhivatalhoz kell benyújtani 3 példányban, vagy ajánlott küldeményként postára adni.


A kormányhivatal végzésének a járási hivatalhoz történő megérkezését követő naptól számított 30 nap.

Az ügyintézési határidőbe nem számítanak be a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamok.

Abban ez esetben, ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet

érint, a döntést – az általános ügyintézési határidőtől eltérően – három hónapon belül kell meghozni.


Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény,

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról rendelkező 109/1999. (XII.29.)

FVM rendelet,



rendelet,


igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény,

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.






170

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály

Ügytípus megnevezése: Élőállat szállító jármű engedélyezése.

Ügytípus rövid leírása: Szállító jármű engedélyezése állatszállításra.

Jogosultak köre:

Egyéni vállalkozók, társas vállalkozások.

Szükséges iratok:

Engedélykérelem, valamint a jármű forgalmi engedélye.


Nyíregyházi Járási Hivatal


4403 Nyíregyháza, Keleti Márton u. 1.


-

Hol intézzem el?





30 nap.


41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról

A Tanács 1/2005/EK rendelete az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről,

valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról


Nyíregyháza: Dr. Borsodi Károly főállatorvos 42/598-975

171

Ügytípus megnevezése: Élőállat szállító jármű mosását, fertőtlenítését végző hely engedélyezése.


Fenti tevékenység a járási élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztály által engedélyezett

helyen végezhető.

Jogosultak köre:

A feltételeknek megfelelő üzemeltető.

Szükséges iratok:

Engedélykérelem.


Nincs formanyomtatvány.


-

Hol intézzem el?





2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. 34. § (1) bek. a) pont


Dr. Borsodi Károly, 06-42/598-975, [email protected]

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=116438.580490

172

Ügytípus megnevezése: Külön engedély köteles élelmiszerek forgalmazásának engedélyezése.


Bizonyos élelmiszer-típusba tartozó élelmiszerek csak az ún. "Külön engedély" birtokában

forgalmazhatók.

Ezek:

- Meleg, hideg étel termékkörön belül a vendéglátóipari termék az italok kivételével

- Cukrászati készítmény, édesipari termék termékkörön belül hűtést igénylő cukrászati készítmények

- Hús- és hentesáru termékkörön belül friss hús

- Hal termékkörön belül friss halászati termék, az élő hal kivételével

- Tej, tejtermék termékkörön belül nyerstej, valamint hűtést igénylő tej és tejtermék

- Egyéb élelmiszer termékkörön belül békacomb, élő kagyló, élő tüskésbőrű, tengeri csiga

Jogosultak köre:

Kereskedelmi tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítési előírások.

Szükséges iratok:

Külön engedély iránti kérelem

1 nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetén az üzlet használatára vonatkozó okirat

2. haszonélvezet esetén a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat

3. közös tulajdonban álló üzlet esetén, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a

tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat

4. mozgóbolt esetén a működési terület és az útvonal jegyzéke

5. üzleten kívüli kereskedés illetve csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület, valamint a

működési területével érintett települések jegyzéke

6. vállalkozói igazolvány vagy cégkivonat ( aláírási címpéldány)

7. képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás

8. igazgatási, szolgáltatási díj befizetésének igazolása

Üzletben történő forgalomba hozatal esetén a külön engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

közmű nyilatkozatokat

technológiai leírást és elrendezési rajzot

anyagmozgatási, személyforgalmi és göngyölegtárolási tervet

az áruszállítás tervezett módját

tervezett alkalmazotti létszámot

szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását

tisztítási, mosogatási, takarítási utasítást

melléktermék és a hulladékkezelési és ártalmatlanítási tervet

ivóvíz megfelelőségét tanúsító, 30 napnál nem régebbi vízvizsgálati eredményt

vendéglátó létesítmény esetében nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a létesítményben

szándékoznak- e előkészítetlen lőtt vadat feldolgozni

Mozgóboltban vagy közterületen történő forgalomba hozatal estén a kérelemhez csatolni kell:

az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, illetve elhelyezés, energiaellátás leírását

technológiai leírást, mely tartalmazza az árusító helyeket, árusítási módot és a telephelyet

a kézmosási,WC-használatilehetőség ismertetését

a mosogatási, takarítási, fertőtlenítési utasítást

a hulladékszállítás, elhelyezés leírását

173

szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását


Személyesen az illetékes járási élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályon vagy telefonos

egyeztetés után e-mailben.


A külön engedély kiadásának igazgatási szolgáltatási díja: -

Hol intézzem el?





30 nap


Az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről illetve bejelentéséről

szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet


Nyíregyháza: Dr. Borsodi Károly járási főállatorvos 42/598-975

174

Ügytípus megnevezése: Rendezvények bejelentése


Az olyan rendezvényt, amely során élelmiszer-vállalkozói tevékenység (is) történik, annak szervezője,

több szervező esetén felelős szervezője (a továbbiakban: szervező) legalább 5 munkanappal a

rendezvény kezdete előtt köteles bejelenteni a rendezvény helye szerinti Járási Állategészségügyi és

Élelmiszer-ellenőrző Hivatalnak.

Jogosultak köre:

Szükséges iratok:

Rendezvény bejelentése nyomtatvány a rendezvényen részt vevő élelmiszer-vállalkozók felsorolásával

(adatokkal együtt)


Személyesen az illetékes járási élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályán vagy telefonos

egyeztetés után e-mailben.


A rendezvény bejelentésének igazgatási szolgáltatási díja: -

Hol intézzem el?





5 nap


57/2010. (V. 7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának

engedélyezéséről, illetve bejelentéséről

21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához

szükséges képesítésekről


Nyíregyháza: Dr. Borsodi Károly járási főállatorvos 42/598-975

175

R E N D E Z V É N Y B E J E L E N T É S E *

Bejelentő neve:

Telephelye, székhelye:

Azonosító adatai (cégjegyzékszám, adószám stb):

A rendezvényen jelen lévő felelős neve, telefonszáma:

A bejelentett rendezvény

Rendezvény megnevezése:

Helyszíne:

Időpontja és napi nyitvatartási ideje:

Az élelmiszert forgalmazókról vezetett nyilvántartás helye (ellenőrzéshez)

A látogatók várható becsült létszáma:

Az élelmiszert forgalmazó vállalkozások tervezett száma

Tervezett élelmiszer és ital kínálat

élelmiszer forgalmazás módja/száma:

asztal sátor büfékocsi faház épület egyéb

Tervezett

szabadtéri

ételkészítések

száma

ökörsütés malacsütés disznóvágás bográcsban

főzés

egyéb

ételkészítési

látványosság

176

A rendezvény környezetének jellemzői:

burkolat:……………………………………………………………………………….

közművek:

élelmiszert forgalmazók részére ivóvíz minőségű vízvételi lehetőség

biztosított nem biztosított

vízvétel módja: vezetékre csatlakozás ; tartály ; nincs lehetőség

szennyvíz elhelyezési lehetőség:……………………………………

energia ellátás: ………………………………………………………

hulladék gyűjtése, elhelyezése: ……………………………………………………..

…………………………………………………………………………..

állati eredetű élelmiszer hulladék gyűjtése, elhelyezése:…………………………..

……………

élelmiszer-forgalmazók részére elkülönített szociális blokk: ……………………………..

……………………………………………………………………………

A rendezvényen élelmiszert forgalomba hozó élelmiszervállalkozók részére további szolgáltatások

igénybevételének lehetősége biztosított:

……………………………………………..

Dátum: ………………………………… pH

……………………………………………

bejelentő aláírása

A Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala a bejelentést 1

példány átvételével tudomásul vette.

Dátum: ……………………………….

pH

……………………………………

aláírás

177

Népegészségügyi Osztály

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Népegészségügyi

osztály ügyintézőinek elérhetőségei:

Osztály neve/vezetője Ügyintéző Neve Email cím Telefonszám

Egészségügyi Igazgatás

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály Dr. Szabó Márta -osztályvezető tiszti főorvos

Csománé Krausz Zsuzsanna

[email protected]

42/501-008

Dévaldné Türk Csilla

[email protected]

Mikéné Raffai Diána

[email protected]

Kiss Gyöngyvér [email protected]

Balogh Norbert [email protected]

Táplálkozás-egészségügy

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály Dr. Szabó Márta - osztályvezető tiszti főorvos

Zelenák Ilona [email protected]

42/501-008

Nagy Zsolt János [email protected]

Schmidt Katalin [email protected]

Tóth Sándorné [email protected]

Jakab Tamásné [email protected]

Járványügy


Kurtyán Tímea [email protected]

42/501-008

Dr. Szilágyi Erzsébet

[email protected]

Kende Zsoltné [email protected]

Lajti Ferencné [email protected]

Róka Zsuzsa [email protected]

Tógyer Andrea [email protected]

Szabolcsi Jánosné [email protected]

Kémiai biztonság


Kutasi Rita [email protected]

42/501-008 Kurta Katalin [email protected]

Svéger Albert [email protected]

Környezet- és település-egészségügy


Czomba Gáborné [email protected]

42/501-008

Kurta Katalin [email protected]

Kutasi Rita [email protected]

Végsőné Bákány Lili

[email protected]

Svéger Albert [email protected]

mailto:[email protected]
























178

Bessenyeiné Helmeczi Edit

[email protected]

Családvédelmi Szolgálat


Mészárosné Bódi Katalin

[email protected]

Liiskány Erzsébet [email protected]

Egészségnevelés, egészségfejlesztés


Dr. Szabó Márta [email protected]

42/501-008 Tógyer Andrea [email protected]






179

Ügytípus megnevezése:

Egészségügyi szolgáltató minimumfeltételeknek való megfelelés bejelentése.


Amennyiben új vagy módosított szakmai minimumfeltételt előíró jogszabály kerül kihirdetésre, az

egészségügyi szolgáltató – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az új, vagy módosított jogszabály

hatálybalépésétől számított két hónapon belül bejelenti a működési engedélyt kiadó egészségügyi

államigazgatási szerv részére szolgáltatásának az új vagy módosított minimumfeltételeknek való

megfelelését.

Jogosultak köre:

Egészségügyi szolgáltató

Szükséges iratok:

A változott minimumfeltételeknek megfelelő dokumentumok.


Nincs kötött formátum

Eljárási költség:

nincs

Kapcsolódó jogszabály:

96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 15.§.

Hol Intézzem el?

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály


43/2005. (X.15.) EüM rendelet 2.§.


30 nap


Nyíregyházi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály adott szakterülettel foglalkozó ügyintéző.

180

Ügytípus megnevezése: Boncolás nélküli hamvasztás engedélyezése

Boncolás nélküli hamvasztás engedélyezése


Boncolás nélküli hamvasztás engedélyezéséhez az elhalálozás, ill. a halál megállapításának helye

szerint illetékes járási hivatal engedélye szükséges.

Jogosultak köre:

Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet: A kérelmet benyújthatja a Halottvizsgálati bizonyítványban

megnevezésre került hozzátartozó (temetést intéző), vagy annak meghatalmazottja.

Szükséges iratok:

kérelem

halottvizsgálati bizonyítvány


Az ügyben formanyomtatvány nem rendszeresített.


Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. szerint illetékmentes.

Hol intézzem el?

Boncolás nélküli hamvasztás engedélyezéséhez az elhalálozás, ill. a halál megállapításának helye

szerint illetékes Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályára kell benyújtani


Az ügyintézési határidő a 2004. évi CXL. törvény - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól - szerint


A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv.,

az 1999. évi XLIII. tv. végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet


Nyíregyházi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály adott szakterülettel foglalkozó ügyintéző

181


Az engedélyköteles egészségügyi kártevőirtó tevékenység

a) az egészségügyi gázmesteri szakképzettséggel végezhető

aa) a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII.

7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: R1.) 8. számú mellékletének 2.

pontjában meghatározott I. forgalmazási kategóriába tartozó irtószerek beszerzése, szállítása

és tárolása, valamint a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges

járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: R2.) 36. §

(2) bekezdésében felsorolt kártevők - szolgáltatásnyújtás keretében történő - irtására történő

felhasználása,

ab) az R1. 8. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott II. forgalmazási kategóriába

tartozó irtószerek beszerzése, felhasználása az R1.-ben meghatározottak szerint,

ac) lakott területet érintő szervezett egészségügyi kártevőirtás szakmai irányítása,

ad) a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 22. § (4) bekezdése

szerinti növényvédő (gázosító) szerek beszerzése, szállítása és tárolása, valamint 44. § (2)

bekezdése alapján növényvédő szerrel történő gázosítás végrehajtása,

ae) etilén-oxid gáz felhasználása (a gázpatronos asztali sterilizátorok üzemeltetésének

kivételével),

b) az a) pontban foglaltakon kívüli, egészségügyi gázmesteri képesítéshez nem kötött, az R2.-ben

meghatározott egészségügyi kártevők foglalkozásszerű irtására irányuló egyéb egészségügyi

kártevőirtási tevékenység.

2. Eljáró hatóság megnevezése, postai és elektronikus címe, telefon- és telefax-száma,

ügyfélfogadás rendje, illetékes ügyintéző(k) neve, beosztása

Az egészségügyi kártevőirtó tevékenység végzésére jogosító engedélyt az egészségügyi kártevőirtó

tevékenységet végezni kívánó egyéni vállalkozó lakhelye, társas vállalkozás esetén a társaság

székhelye szerint illetékes járási hivatal népegészségügyi osztálya adja ki.

3. Alkalmazandó hatályos jogszabályok címe, száma

- 2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról

- 2/2010. (I. 26.) EüM rendelet az egészségügyi kártevőirtó tevékenységről és az egészségügyi

kártevőirtó tevékenység engedélyezésének részletes szabályairól

- 38/2003. (VII.7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és

forgalombahozatalának feltételeiről

- 18/1998. (VI.3.) NM rendelet a fertőző betegek és a járványok megelőzése érdekében szükséges

járványügyi intézkedésekről

- 43/2010.(IV.23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről

182

4. Ügyintézési útmutató

4.1. Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet

A kérelmet benyújthatja természetes személy, jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező

szervezet.

4.2. A kérelemben feltüntetendő adatok (amennyiben az eljárás kérelemre indul)

- a kérelmező neve, lakóhelye, vagy székhelye (és telephelye)

- a kártevőirtó tevékenységet végző személy adatai (név, születési hely, idő)

- a tevékenységet végző személy szakképzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány száma, kiállító neve,

vagy az elismert szakmai gyakorlattal rendelkező foglalkoztatott személy esetében a szakmai

gyakorlat elismeréséről szóló határozat száma, kiállításának időpontja.

Az Országos Képzési jegyzék szerint lehetséges:

a) egészségügyi gázmester (kártevőirtó) szakképesítés:

a. 1995. évi OKJ –szám: 60 5 5353 14 9 0 04

b. 2003. évi OKJ –szám: 51 5002 01

c. 2008. évi OKJ-szám: 31 853 02 0001 52 01

d. előzőekkel egyenértékű, az ÁNTSZ Fővárosi Intézete vagy jogelődje által kiadott egészségügyi

gázmesteri oklevél

b) egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítés:

a. 2003. évi OKJ-szám: 31 5002 04

b. 2008. évi OKJ-szám: 31 853 02 0010 3102

c) egészségőr – fertőtlenítő szakképesítés:

a. 1995. évi OKJ-szám: 60 2 3249 14 9 0 03

b. 2003. évi OKJ-szám: 33 5002 02

c. 2008. évi OKJ-szám: 31 853 02 0010 31 01

4.3. A kérelemhez csatolandó dokumentumok

4.4. Jogszabály szerint kötelező, vagy az engedélyező hatóság által ajánlott formanyomtatványok


4.5. Ügyintézési folyamat leírása

A hatóság a megadott adatok alapján, szükség esetén helyszíni szemle tartása után dönt a kérelem

megadásáról.

4.6. Közreműködő szakhatóságok, egyéb hatóságok

Az engedélyezésben közreműködő hatóság nincs.

5. Ügyintézési határidő


183

6. Igazgatási szolgáltatási díj, illeték mértéke, megfizetés módja

. Az általános tételű államigazgatási eljárásért fizetendő illeték 3.000,- Ft.

7. Egyéb

A fellebbezést a másodfokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi

Főosztályhoz kell címezni, de az engedélyt kiadó járási hivatalhoz kell benyújtani.

184


Egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére vonatkozó működési engedélyezési eljárás


Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyezési eljárás lefolytatása és a működési

engedély kiadása a járási hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik.

Jogosultak köre: egészségügyi szolgáltatók

Szükséges iratok:

Nyomtatványok elérhetősége: az eljárás lefolytatásához szükséges adatokat a www.antsz.hu honlapról

„Hatósági ügyintézés” címszó alatt letölthető nyomtatványok tartalmazzák.


alapellátást végző egészségügyi szolgáltató tevékenységének megkezdéséhez szükséges

engedély 30 000 Ft.

rendelőintézet engedélyezési eljárása 70 000 Ft.

egyéb járóbeteg-szakellátás engedélye (pl.: úgynevezett magánrendelés) 35 000 Ft.

egyéb egészségügy szolgáltató tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély (pl.:

természetgyógyászati tevékenység) 30 000 Ft

A díjat készpénz-átutalási megbízáson lehet befizetni – melyet az illetékes Járási Népegészségügyi

Intézet bocsát az ügyfél rendelkezésére –, vagy banki átutalással a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei

Kormányhivatal számlájára.

Ügyintézési Idő:


Hol Intézzem el?




http://www.antsz.hu/

185


Egészségügyi szolgáltató változás bejelentése


Az egészségügyi szolgáltató minden olyan tervezett változást, amely érinti a működési engedély

kiadásának feltételeit, illetve a működési engedélyben szereplő adatokat, szakmákat vagy

szolgáltatásokat, köteles előzetesen írásban bejelenteni a működési engedélyt kiadó egészségügyi

államigazgatási szervnek. Az előre nem tervezhető eseményeket, adatokat azok észlelését, keletkezését

követő nyolc napon belül kell bejelenteni.

Amennyiben a változás érinti a működési engedély kötelező tartalmát, a bejelentéssel egyidejűleg kérni

kell a működési engedély módosítását.

Jogosultak köre:


Szükséges iratok:

A változásnak megfelelő dokumentumok.




Amennyiben a bejelentés érinti a működési engedély kötelező tartalmi elemeit:

működési engedély –szakmát vagy szolgáltatást érintő– módosítása (helyszíni szemle nélkül): 20700

Ft.

működési engedély – szakmát vagy szolgáltatást érintő – módosítása (helyszíni szemle

lefolytatásával): 30 000 Ft.

működési engedély – szakmát vagy szolgáltatást nem érintő – adatváltozás miatti módosítása 10

000 Ft.



Hol Intézzem el?



30 nap



186


Fürdőhely kijelölése


A vízparti terület tulajdonosának/üzemeltetőjének kérelmére a járási hivatal fürdőhely kijelölési eljárást

folytat le, mely keretében helyszíni szemlét tart a szakhatóságok a fürdőhely fekvése szerint illetékes

települési önkormányzat jegyzője és a fürdőhely kijelölését kérelmező részvételével.

Jogosultak köre:

Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet: A kérelmet a fürdőhely üzemeltetésének tervezett megnyitása

előtt a fürdőhely üzemeltetőjének kell legalább 30 nappal benyújtani a járási hivatalnak. A fürdőhely

üzemeltetője a fürdőhely tulajdonosa, vagy akire a tulajdonos a természetes fürdővizek minőségi

követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008.

(IV.3.) Korm. rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítését írásbeli megállapodásban átruházta.

Szükséges iratok:

Kérelem a fürdőhely kijelölésére (tartalmi elemei jogszabályban nem meghatározottak, de

elengedhetetlen) az alábbi adatok feltüntetése:

tulajdonos neve, címe, elérhetősége, üzemeltető neve, címe, elérhetősége, írásbeli

megállapodás a tulajdonos és az üzemeltető között az üzemeltetési jog átadására, fürdőhely

meghatározására

üzemeltetési szabályzat (a fürdőhely szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos

részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi

előírásokat tartalmazó dokumentum)




Az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat , 48 000 Ft-ot az eljárás megindításakor meg kell megfizetni

postai befizetéssel vagy átutalással. A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell, a befizetés

megtörténte a postai feladóvevény, ill. az átutalást bizonyító bankkivonattal igazolható.

Hol intézzem el?






78/2008. (IV.3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a

természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről



187


Hatósági bizonyítvány


Továbbképzésre kötelezett egyéni vállalkozó orvos, fogorvos, gyógyszerész és klinikai szakpszichológus

adott szakterülete szerinti munkakörben eltöltött időtartam igazolása.

Jogosultak köre:

Egyéni vállalkozó orvos, fogorvos, gyógyszerész és klinikai szakpszichológus

Szükséges iratok:

Egészségügyi szolgáltató működési engedélye.


Az eljáráshoz nincs kötelező formanyomtatvány.


Az államigazgatási eljárási cselekményért illetéket kell fizetni, melynek összegét az illetékekről szóló

1990. évi XCIII. törvény mindenkor hatályos szövege állapítja meg. Az általános tételű államigazgatási

eljárásért fizetendő illeték 3.000,- Ft.

Az illeték megfizetés átutalással vagy illetékbélyegben történik, amit a kérelemre kell felragasztani.

Ügyintézési Idő:




A 2004. évi CXL. törvény. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Hol Intézzem el?




188


Holttest, hamvakat tartalmazó urna külföldre történő szállításának engedélyezése


Holttest, valamint az elhunyt hamvait tartalmazó urna külföldre történő szállításához – ha a Nemzetközi

szerződés másképpen nem rendelkezik – a rendeltetési hely szerinti ország hatóságának, valamint az

elhalálozás, ill. a halál megállapításának helye szerint illetékes járási hivatal engedélye szükséges.

Holttest külföldről Magyarországra történő szállításához be kell szerezni a Magyar Külképviselet hatósági

engedélyét, valamint az indító ország közegészségügyi hatóságának szállítási engedélyét, továbbá a

befogadó temető, ill. temetkezési hely nyilatkozatát. A nemzetközi halottszállítás egyéb feltételeit külön

jogszabály tartalmazza.

Jogosultak köre:



Szükséges iratok:

.az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata

.a szállítást végző szándéknyilatkozata, hogy a kérelmező által kért feltételek mellett a szállítást

elvégzi

.halottvizsgálati bizonyítvány





Hol intézzem el?

Az elhunyt külföldre történő szállításához a kérelmet az elhalálozás, ill. a halál megállapításának helye

szerint illetékes Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályára kell benyújtani









189


Háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi praxisjog engedélyezése


A praxisjog a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve járás népegészségügyi

intézetei által a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok részére adott önálló orvosi tevékenység

(területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a

háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) által nyújtott

egészségügyi ellátás) nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog.

A háziorvos önálló orvosi tevékenységet - akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit

kivéve - csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a

praxisjogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől. A praxisog alapján végezhető önálló orvosi

tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a települési önkormányzat rendeletében

meghatározott háziorvosi körzetben folytatható.

A praxisjog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott

feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható.

Jogosultak köre:

A kérelmet az az orvos nyújthatja be, aki háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi tevékenység

végzésére jogosult és praxisjogot kíván (elidegenítés vagy betöltetlen körzet esetén ill. új körzet

létesítése miatt) megszerezni ill. praxisjogot szándékozik folytatni.

Háziorvosként - a házi gyermekorvos kivételével - az általános orvosi oklevéllel rendelkező orvos

dolgozhat, aki

a) általános orvostan vagy háziorvostan szakorvosi szakképesítéssel, vagy,

b) belgyógyászat szakorvosi szakképesítéssel és 10 év körzeti, illetve háziorvosi gyakorlattal

rendelkezik, vagy

c) 1998. december 31. napjáig számított 25 éven keresztül folyamatosan körzeti, illetőleg háziorvosi

feladatokat látott el.

Háziorvosként - a házi gyermekorvos kivételével - ezen tevékenység megkezdésétől számított legfeljebb

4 évig dolgozhat továbbá az az orvos is, aki külön jogszabályban meghatározott, a háziorvostan

szakorvosi szakképesítés megszerzéséhez szükséges háziorvosi szakgyakorlat folytatására jogosult.

Házi gyermekorvos lehet az az orvos, aki csecsemő- és gyermekgyógyászat szakorvosi képesítéssel

rendelkezik.

Az az orvos, aki a külön jogszabály szerinti klinikai szakképesítések valamelyikével rendelkezik, az

önkormányzat által igazolt területi ellátási érdekből, az önkormányzattal megkötött feladatellátási

szerződés megkötését követően - a házi gyermekorvosi tevékenység kivételével - háziorvostan

szakorvosi szakképesítés nélkül is elláthat területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi feladatokat. Ebben

az esetben a háziorvosi tevékenység a háziorvostan szakorvosi szakképesítés megszerzéséig, de

legfeljebb a háziorvosi tevékenység megkezdésétől számított 5 évig végezhető. A háziorvosi

tevékenység megkezdése előtt az orvos az orvostudományi egyetemeken történő külön jogszabály

szerinti egyéni képzésre szerződést köt.

190

Fogorvos lehet az az orvos aki fogorvosi diplomával rendelkezik.

A praxisog jogosultjának halála esetén - egymást követő sorrendben - a praxisjog folytatására

a) a házastárs, illetőleg

b) az egyenesági leszármazó jogosult.

A b) pontban meghatározott személyek között a leszármazási fok határozza meg a praxisjog folytatására

való jogosultság sorrendjét.

Nem kaphat praxisjogra vonatkozó engedélyt az a kérelmet benyújtó orvos

a) aki praxisjoggal már rendelkezik,

Amennyiben a praxisjog jogosultja másik körzetre vonatkozó praxisjogot szerez, a korábbi praxisjog

elidegenítéséig, de legfeljebb az új praxisjog adásvételétől számított 6 hónapig az új praxisjogra

vonatkozóan kiadható praxisengedély, feltéve, hogy a korábbi praxisjoggal érintett körzetben a praxisjog

jogosultja a helyettesítéséről gondoskodik.

b) akitől a praxisjogot az orvosi tevékenysége gyakorlásával összefüggő jogszabálysértő

magatartása miatt visszavonták, a visszavonástól számított 5 évig,

c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, akit gondatlan

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy akit

a foglalkozástól eltiltottak, mindaddig, amíg nem mentesül a büntetett előélethez fűződő

hátrányok alól.

Szükséges iratok:

a) kérelem b) az előírt szakképzettséget igazoló bizonyítvány vagy háziorvosoknál a szakgyakorlat elvégzését

követő vizsga bizonyítványa c) a működési nyilvántartási lap másolata d) tevékenység végzéséhez szükséges, egészségügyi alkalmasságra vonatkozó orvosi igazolás e) a prsxisjog folytatása esetén: a kérelmezőnek a folytatásra való jogosultságát igazoló okiratokat,

ideértve - több folytatásra jogosult személy esetén - a praxisog folytatására egyedül jogosultnak a személyére vonatkozó megállapodást is

f.) a praxisjog átruházásáról szóló szerződés, g.) a kérelmező és az önkormányzat által kötött előszerződést,

A dokumentumok az alábbi formában nyújthatók be:

- eredetiben vagy

- hiteles másolatban vagy

- eredeti bemutatása mellett fénymásolatban.

Amennyiben az ügyfél az eredeti dokumentum bemutatása mellett fénymásolatot nyújt be, azt az

ügyintéző összeveti a bemutatott eredeti példánnyal és azonosság esetén a másolatra feljegyzi az

eredeti példány bemutatásának tényét, időpontját, kézjegyével ellátja, az eredeti példányt pedig

visszaadja az ügyfélnek. Amennyiben a hatóság másolja le az eredeti okiratot, oldalanként 100 Ft

illetéket kell az eredeti okiraton illetékbélyegen leróni.


A kérelem-minta a www.antsz.hu honlapon a Hatósági ügyintézés/Letölthető dokumentumok menüpont

alatt megtalálható.

http://www.antsz.hu/

191


Az eljárásért az 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 1. számú melléklete I.2.1. pontja szerinti igazgatási

szolgáltatási díjat az eljárás megindításakor kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással. Az eljáró

hatóság számlaszámát az 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A befizetés megtörténte a postai feladóvevény,

illetve az átutalást bizonyító bankkivonattal igazolható.

Az igazgatási szolgáltatási díj összege:16.000Ft.

Hol intézzem el?

A praxisengedély kiadása annak az illetékes járási hivatalnak a hatáskörébe tartozik, amely az adott

praxisjoggal érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélyének kiadására jogosult (a

továbbiakban: engedélyező szerv).



általános szabályairól szerint


2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről

313/2011. (XII.23.) Korm. rendelet az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény

végrehajtásáról

323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a

népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv

kijelöléséről

4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről



192


Sír, sírbolt felnyitása


A sír vagy sírbolt felnyitásához a Járási Hivatal engedélye szükséges.

Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából

történő megbontása. Urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt felnyitásához, továbbá hagyományos sírhelyre

rátemetett urna kivételéhez a Járási Hivatal engedélyére nincs szükség.

Jogosultak köre:

Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet: A rátemetés valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása

céljából történő sírnyitást a temetési hely felett rendelkezni jogosult kérheti.

Szükséges iratok:

az eltemetett halott halotti anyakönyvi kivonata vagy a temetkezési hely sírboltkönyv kivonata,

amely tartalmazza az adott sírhelyben, koporsóban vagy urnában eltemetettek számát, valamint

a temetés időpontját

tudományos, illetőleg kutatási célból történő sírnyitás esetén a sírnyitás céljának igazolása

Az eltemetéstől számított 25 éven túl a halál okát nem kell vizsgálni, ezen időponton túl a sírnyitáshoz

nem kell a Járási Hivatal engedélyét beszerezni.





Hol intézzem el?

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal temető szerint illetékes Járási Hivatal

Népegészségügyi Osztálya



általános szabályairól – szerint






193


A tanulóifjúság üdülése és táborozása

Ügytípus rövid leírása

A tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről szóló 12/1991.(V.18.) NM-

rendelet alkalmazásában a 3- 18 éves korcsoportra vonatkozóan kell eljárni .A tábort szervező a tábor

tervezett megnyitása előtt 6 héttel köteles bejelenteni.

Jogosultak köre:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya jár el.

Szükséges iratok:

Bejelentés melynek tartalmaznia kell: a tábort szervező nevét, székhelyét. Természetes személy esetén

lakcímét.

A táborszervező képviseletére jogosult természetes személy neve, elérhetősége (telefon, email.)

A táboroztatásra vonatkozó adatokat: a táborozás helye és időpontja valamint a táborozásban

résztvevők várható száma, turnusonként.

Nyomtatványok elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási

Hivatal Népegészségügyi Osztály saját készítésű (használata választható).

Eljárási költség: az ügyben nincs.

Hol intézzem el?




általános szabályairól - szerint.

A tábor működése során a hatósági ellenőrzés a higiénés, egészségvédelmi követelmények az ivóvíz-

ellátás, szennyvíz-elvezetés hulladékkezelés, tisztálkodási és WC-használati lehetőség, a kémiai

biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásokra ,a nemdohányzók védelmére ,a gyermekek egészségi

Kapcsolódó jogszabályok

- a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003.(X:28. ) Korm.

rendelet

- egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős, szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi

feltételeiről szóló 37/2007.(VII. 23.) Eü.M-SzMM együttes rendelet,

- a-tanulóifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről szóló 12/1991.(V.18.) NM

rendelet

A veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes

szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet,

-a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

szóló 18/1998. (VI.3.) MN. rendelet

194

-a nemdohányzók védelméről, a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes

szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény,

-a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről

szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet,

-az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm.

rendelet,

195


Egészségügyi szolgáltató tevékenysége szüneteltetése vagy újbóli megkezdése bejelentése


Az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató a működési engedélyében szereplő bármely

egészségügyi szolgáltatás ellátását a közszolgáltatásért felelős szerv hozzájárulásával szüneteltetheti. A

szüneteltetést legalább nyolc nappal korábban be kell jelenteni az engedélyező egészségügyi

államigazgatási szervnek, megjelölve a szünetelő szervezeti egység helyett egészségügyi szolgáltatást

nyújtó szervezeti egységet annak azonosító kódjának feltüntetésével.

Az egészségügyi közszolgáltatást nem végző szolgáltató tevékenységének szüneteltetését akkor köteles

bejelenteni, ha a szüneteltetés várható időtartama a három hónapot meghaladja

A bejelentésben meg kell jelölni a szüneteltetés okát, a kezdő és a várható befejezés időpontját. Az

egészségügyi szolgáltatás újbóli megkezdését be kell jelenteni az egészségügyi államigazgatási

szervnek, amennyiben ez eltér az előzetes bejelentésben feltüntetett időponttól.

Jogosultak köre:


Szükséges iratok:

Egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató esetében:

a szünetelésről szóló bejelentéshez csatolni kell a közszolgáltatásért felelős szerv hozzájárulását,

a megállapodást más egészségügyi szolgáltatóval a helyette történő egészségügyi szolgáltatásról.




Eljárási költség nincs.



Hol Intézzem el?




általános szabályairól szerint.



196


Temetőn vagy temetkezési emlékhelyen kívül történő ravatalozás engedélyezése


Temetőn vagy temetkezési emlékhelyen (temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen

templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokban vagy más építményben

és területén lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál)

kívül történő ravatalozásra csak a Járási Hivatal engedélyének beszerzését követően kerülhet sor.

Jogosultak köre:



Szükséges iratok:

az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata

a temetkezési szolgáltató szándéknyilatkozata, hogy a kérelmező által kért feltételek mellett a

ravatalozást elvégzi





Hol intézzem el?

A kérelmet a temetőn vagy temetkezési emlékhelyen kívül ravatalozás fekvése szerint illetékes Járási

Hivatal Népegészségügyi Osztályára kell benyújtani









197


A közfürdő üzemeltetési szabályzatának jóváhagyása iránti kérelem


A közfürdő szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai,

biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek

gyakorlásának személyi feltételeit az üzemeltető üzemeltetési szabályzatban határozza meg.

Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza:

az üzemvitelre

a technológiai folyamatokra

az időszakos műszaki, vízminőségi ellenőrzésekre és vizsgálatokra

a közfürdő szolgáltatásokra és közönségforgalomra

az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeire

az előzetes és időszakos egészségügyi vizsgálatokra, ill. ezek betartására vonatkozó részletes

szabályokat

Jogosultak köre:

Ki és hogyan nyújthatja be a kérelmet: A jóváhagyás iránti kérelmet a közfürdő üzemeltető természetes

személy, jogi személy esetén annak képviselője, vagy jogi személynek nem minősülő, gazdasági

társaság esetén annak képviselője.

Szükséges iratok:

a kérelmező neve, lakcíme, székhelye

üzemeltetési szabályzat




Igazgatási szolgáltatási díj: 34 900 Ft., melyet az eljárás megindításakor kell megfizetni postai

befizetéssel vagy átutalással. A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A befizetés

megtörténte, a postai feladóvevény, ill. az átutalást bizonyító bankkivonattal igazolható.

Hol intézzem el?

Az eljáró hatóság a közfürdő fekvése szerint illetékes járási hivatal népegészségügyi osztálya


30 nap


37/1996. (X.18.) NM. rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi

feltételeiről



198

Ügyfél tájékoztató

Hatósági nyilvántartás

Egészségügyi Igazgatás

Nyilvántartás tárgya Nyilvántartást

vezető hatóság

Nyilvántartás

vezetését előíró

jogszabály, joghely

A nyilvántartás

adattartalma

Közérdekű Személyes

Terhesség megszakítása iránti

kérőlap kiállítása, tanácsadás

megtörténte

Járási Hivatal

Népegészségügyi

Osztály

32/1992. (XII.23.)

NM rendelet 10. § (3)

bekezdés

X

Egészségügyi szolgáltatók, az

általuk végezhető, engedélyezett

szakmák és működési engedélyek

Járási Hivatal

Népegészségügyi

Osztály

2/2004. (XI.17.) EüM

rendelet 2. § (2)

bekezdés

X X

Nyilvántartást vezető hatóság


Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.

Telefon: 06-42/501-008

Telefax: 06-42/501-006

Elektronikus levélcíme: [email protected]

Nyíregyháza, 2015. április 30.

Dr. Galambos Ildikó sk. mb. hivatalvezető

nyíregyházi járási hivatalaœgyleírások_jh_nyireg.pdf · nyíregyházi járási hivatala 4....

Documents