Óceánok és tengerekÓceánok és tengerek

A Föld vízháztartásaA Föld vízháztartása

• Földünk teljes vízkészlete: 1,64 Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd kmmilliárd km33

A víz körforgásaA víz körforgása

• A körforgás motorja a A körforgás motorja a napsugárzás.napsugárzás.

Részfolyamatok:Részfolyamatok:- PárolgásPárolgás- CsapadékCsapadék- LefolyásLefolyás

A Föld egészének A Föld egészének vízháztartásavízháztartása egyensúlyban van, egyensúlyban van, azaz a párolgás azaz a párolgás összege megegyezik a összege megegyezik a csapadék évi csapadék évi mennyiségével.mennyiségével.

A világtenger felosztásaA világtenger felosztása• A világtenger az 510 millió kmA világtenger az 510 millió km2 2 területű Föld területű Föld

felületének 71%-ra, azaz 361 millió kmfelületének 71%-ra, azaz 361 millió km22-re -re terjed ki.terjed ki.

• ÓCEÁN=nagy kiterjedésű, önálló medencével ÓCEÁN=nagy kiterjedésű, önálló medencével rendelkező víztömeg, közepes mélységük rendelkező víztömeg, közepes mélységük nagy, vizük sótartalma alig ingadozik, nagy, vizük sótartalma alig ingadozik, medencéjükben önálló áramlásrendszer alakult medencéjükben önálló áramlásrendszer alakult ki.ki.

• TENGER=az óceánoktól szigetekkel, TENGER=az óceánoktól szigetekkel, szorosokkal, félszigetekkel elválasztott kisebb szorosokkal, félszigetekkel elválasztott kisebb kiterjedésű, nem minden esetben önálló kiterjedésű, nem minden esetben önálló medencével ő rendelkező víztömegek. Vizük medencével ő rendelkező víztömegek. Vizük sótartalma eltérő, nincs önálló sótartalma eltérő, nincs önálló áramlásrendszere.áramlásrendszere.

A tengerek típusaiA tengerek típusai

PEREMTENGERPEREMTENGER

Az óceánokhoz széles Az óceánokhoz széles kapukkal csatlakozó, kapukkal csatlakozó, attól csupán attól csupán szigetekkel, szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt félszigetekkel elhatárolt tengerek.tengerek.

Nincs önálló medencéjük.Nincs önálló medencéjük.

Pl.:Északi-tenger, Kelet-Pl.:Északi-tenger, Kelet-kínai tenger, Kaliforniai-kínai tenger, Kaliforniai-öbölöböl

BELTENGERBELTENGER

Az óceánokhoz csak Az óceánokhoz csak keskeny szorossal keskeny szorossal kapcsolódó, sok kapcsolódó, sok esetben önálló, zárt esetben önálló, zárt medencéjű vizek.medencéjű vizek.

Pl.: Balti-tenger, Földközi-Pl.: Balti-tenger, Földközi-tenger, Vörös-tenger, tenger, Vörös-tenger, Perzsa-öbölPerzsa-öböl

A Föld óceánjaiA Föld óceánjai

A tengervíz fizikai-kémiai A tengervíz fizikai-kémiai tulajdonságaitulajdonságai

1.1. SÓTARTALOMSÓTARTALOM

A tengervíz híg sós oldat: kloridok – NaClA tengervíz híg sós oldat: kloridok – NaCl

A tengervíz átlagos sótartalma 35%A tengervíz átlagos sótartalma 35%OO. – 1000g . – 1000g tengervízben 35g só van oldott állapotban.tengervízben 35g só van oldott állapotban.

Sótartalom függ:Sótartalom függ:

- párolgás-csapadék mennyiségétőlpárolgás-csapadék mennyiségétől

- Édesvízi hozzáfolyástólÉdesvízi hozzáfolyástól

(Finn-öböl 1%(Finn-öböl 1%O, O, Vörös-tenger 41%Vörös-tenger 41%OO))

2. HŐMÉRSÉKLET2. HŐMÉRSÉKLET

A tenger lassabban és kevésbé A tenger lassabban és kevésbé melegszik fel, illetve hűl le, mint a melegszik fel, illetve hűl le, mint a szárazföld.szárazföld.

3. TENGERI JÉG3. TENGERI JÉG

A tengervíz fagyáspontja nem 0, hanem A tengervíz fagyáspontja nem 0, hanem -2-2ooC.C.

Ennek oka a sótartalom.Ennek oka a sótartalom.

A tengervíz mozgásaiA tengervíz mozgásai

1.1. HullámzásHullámzás

2.2. TengeráramlásTengeráramlás

3.3. Tengerjárás (árapály-jelenség)Tengerjárás (árapály-jelenség)

A hullámzásA hullámzás

• Sekély vizű partokon Sekély vizű partokon a körpályán mozgó a körpályán mozgó részecskék a fenékbe részecskék a fenékbe ütköznek, a hullám ütköznek, a hullám összeomlik, és összeomlik, és tajtékozva fut ki a tajtékozva fut ki a partra – partra – HULLÁMMORAJLÁSHULLÁMMORAJLÁS

• A mély vizű partoknál A mély vizű partoknál a partnak csapódó a partnak csapódó hullámhegy vize hullámhegy vize magasra felfröccsen magasra felfröccsen -- HULLÁMTÖRÉS-- HULLÁMTÖRÉS

A tengeráramlásA tengeráramlás

• A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása.A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása.• A tengeráramlások lehetnek:A tengeráramlások lehetnek:

– felszíniek és felszíniek és – mélytengeri áramlatok.mélytengeri áramlatok.

• A tengeráramlások mozgatóiA tengeráramlások mozgatói: főként az állandó szelek (Passzát, Ny-i, sarki : főként az állandó szelek (Passzát, Ny-i, sarki szelek), továbbá a tengervíz eltérő hőmérsékletéből és sótartalmából adódó szelek), továbbá a tengervíz eltérő hőmérsékletéből és sótartalmából adódó fajsúly különbségek.fajsúly különbségek.

• A A felszíni áramlásokfelszíni áramlások kialakulásáért a tartós, egyirányú szelek a kialakulásáért a tartós, egyirányú szelek a felelősek.felelősek.

• A A mélytengeri áramlásokmélytengeri áramlások tengervíz eltérő hőmérsékletére és tengervíz eltérő hőmérsékletére és sótartalmából adódó fajsúly különbségekre vezethetőek vissza.sótartalmából adódó fajsúly különbségekre vezethetőek vissza.

A tenger áramlását befolyásoló tényezők:A tenger áramlását befolyásoló tényezők:– Coriolis-féle eltérítő erőCoriolis-féle eltérítő erő– A szárazföldek szabálytalan eloszlásaA szárazföldek szabálytalan eloszlása– A szárazföldek szeszélyes alakjaA szárazföldek szeszélyes alakja– Az óceáni medencék alakjaAz óceáni medencék alakja

Egyenlítő, passzát K

Térítők, szélcsend

Térítők, szélcsend

Mérsékelt öv Ny

Mérsékelt öv Ny

Sarkkörök K

Sarkkörök K

Atlanti óceánIrming, Labrador-áramlás

Golf, Észak-Atlanti-áramlás

Észak-Egyenlítői-áramlás

Egyenlítői ellenáramlások

Dél-Egyenlítői-áramlás

Brazil-áramlás

Agulhas-áramlás

ÁramlásrendszerekÁramlásrendszerek

A tengeráramlások a víz A tengeráramlások a víz hőmérséklete alapján 2 félékhőmérséklete alapján 2 félék lehetnek: lehetnek:

- Meleg tengeráramlásokMeleg tengeráramlások- - Hideg tengeráramlások:- Hideg tengeráramlások:

Tengeráramlások hatásaiTengeráramlások hatásai• Éghajlatmódosító hatás a tengerpartokon:Éghajlatmódosító hatás a tengerpartokon:

Meleg áramlás: Meleg áramlás: pozitívpozitív hőmérsékleti anomália hőmérsékleti anomáliaHideg áramlás: Hideg áramlás: negatívnegatív hőmérsékleti anomália hőmérsékleti anomália

• A meleg és a hideg tengeráramlások találkozásánál gazdag A meleg és a hideg tengeráramlások találkozásánál gazdag halállomány alakult ki, mert a hideg tengeráramlások vize O2-halállomány alakult ki, mert a hideg tengeráramlások vize O2-ben dús, a meleg tengeráramlások pedig planktonokban ben dús, a meleg tengeráramlások pedig planktonokban gazdagokgazdagok..

Tengerjárás= a tenger vízszintjének ingadozásaTengerjárás= a tenger vízszintjének ingadozása

• A tenger vízszintje 6 óránként változik. Az A tenger vízszintje 6 óránként változik. Az emelkedést dagálynak, a csökkenést emelkedést dagálynak, a csökkenést apálynak nevezzük. apálynak nevezzük.

• Okai:Okai:– Föld-Hold rendszer tömegvonzásaFöld-Hold rendszer tömegvonzásaA dagály mindig a Földnek a Hold felé néző A dagály mindig a Földnek a Hold felé néző

oldalán, illetve az ugyanakkor a Holddal oldalán, illetve az ugyanakkor a Holddal ellentétes oldalon lévő tengerekben áll be.ellentétes oldalon lévő tengerekben áll be.

A Hold felé néző oldalon a Hold tömegvonzása, A Hold felé néző oldalon a Hold tömegvonzása, az átellenes oldalon a keringésből származó az átellenes oldalon a keringésből származó centrifugális erő okozza a dagályt.centrifugális erő okozza a dagályt.

• Újholdkor és Újholdkor és holdtöltekor a Nap holdtöltekor a Nap és Hold árkeltő és Hold árkeltő ereje összegződik –ereje összegződik –szökőárszökőár

• Az első és utolsó Az első és utolsó negyedkor a Hold negyedkor a Hold Föld és Nap Föld és Nap derékszöget zár be derékszöget zár be – vakár. – vakár.

A tengervíz felszínformálása = A tengervíz felszínformálása = ABRÁZIÓABRÁZIÓ

Az abrázió függ:Az abrázió függ:o hullámverés ereje (hullámmorajlás hullámverés ereje (hullámmorajlás ↔↔

hullámtörés)hullámtörés)o víz által szállított törmelékvíz által szállított törmeléko vízmélység a partok előttvízmélység a partok előtto partszegély magassága (domborzat)partszegély magassága (domborzat)o partok tagoltságapartok tagoltságao partot felépítő kőzetekpartot felépítő kőzeteko apály- és dagályszint különbségeapály- és dagályszint különbsége

Mély vizű part formáiMély vizű part formái

Pusztuló partvidék formáiPusztuló partvidék formái

• A mély vizű partokra törő hullámok akár 30 A mély vizű partokra törő hullámok akár 30 méter magasra is felcsapódhatnak. Igazi méter magasra is felcsapódhatnak. Igazi felszínformálást a törmelékanyag fejt ki. felszínformálást a törmelékanyag fejt ki.

• A tengervíz pusztítása az apály- és A tengervíz pusztítása az apály- és dagályszint között fokozatosan dagályszint között fokozatosan abráziós abráziós fülkétfülkét mélyít a partfalba. A fülkéből kihordott mélyít a partfalba. A fülkéből kihordott törmelékanyag a part előterében az törmelékanyag a part előterében az abráziós abráziós teraszonteraszon halmozódik fel. Az egyre jobban halmozódik fel. Az egyre jobban bemélyülő fülke fokozatosan elveszíti bemélyülő fülke fokozatosan elveszíti alátámasztását, majd leszakad, így a part alátámasztását, majd leszakad, így a part hátrál.hátrál.

Épülő, lapos tengerpartÉpülő, lapos tengerpart