I

tÍt6

rn 1. sz .

tÉrt"e

200t. rz,tír"cius XII, óafolya

e$Eclytörténctt

Ü

,

A Kakas vendéglő egyletihelyiségében fertály őtán átzű'gon. a taps. A Herta fivé-rek bejelentették, hogy a

következő vasárnap űjra e|őadják a Nótáskapitányt. Ozönlöttek az emberek, hogy ajegy árával támogassák az tJjpesti Mun-kásotthon megalapítását. A Szociáldemok-rata Párt hozzájáru|ási blokkokat bocsá-tott ki' a helyi kereskedők bevételük ötszázaIékát ajátlották ÍeI, az asztaltársasá.gok pénzt utaltak át. Jöttek a Íások, az épí-tők, avasasok, a bőrösök, a szállítők, a tex-tilesek, a húsosok' a szabók, a borbélyok, apincérek, a kereskedők és a beszkártosok.A szövetkezet tészjegyein az egyes szak-

mák és néhány magánző osztozkodott, ̂ zesztefgomi káptalantól vásároit épületben,_ a Gyár utca 41. szám a|att _ 1909. de-cember 5-én megnyílt a munkásotthon.S zínházterem, tucatnyi iro da, kár q aszob a,bi|iárdasztal és a friss napisa jtő várta abe-térőket. Esténként a zenekat és a dalárdaprőbáIt, hét végén a szín1átszőké volt a ház.Közösen színre vitt Bánk bán előadásukhíre még Pestre is eljutott. A jelmezeketnagy míivészek kölcsönözték, a díszleteketügyes kezű' asztalosok és festők készítet-ték. A Tisza-parti jelenet fíizfáit az újpestiDuna-partr őI szállították a színpadra. óri-ási volt a siker az egykori Kakas vendéglőhelyén. n Rojkő Annarutír"ia

Iőzsef Attila emlék ezete Í937 -1947

'Nem akarok vádolni senkit,se eg'yest, se csoportokat, sehivatalos, se' ' félhivatalos..szerveket. Csak a tény á|l.apí-tom meg: József Attilának

semmiféle elismerés nem jutott azokrészétől,akik a társadalomban, államban vagy kultúrá-ban hatalmi pozíciőkat birtokolnak. Csak atényt állapítom meg: náiunk a költészet dicső-ítése még mindig együtt jár a vakságga| azigazí s é1ő költészet iránt. Itt élhet és sikolthatszenvedésében egy nagyszeríi ember: süket fu-lekre talál főképp azok körében, akik a|egszí-vesebben nevezgetik magukat a kultúra hor-dozóinak. József Attilának csak egy közönségevolt, amely megható rajongással csüggött rajtaélete végéig, amely ha fölkereste, ünnepelnitudta s egy időre megvigasztalni keserűségé-ben: a szeÍvezett munkásság',, Fejtő Ferenc(Szocializmus, 1937. december)

,,...A hangot, amely tőle indult el' amozdonykerék halálos kattogása elnyomninem tudia' ez ahang otr'tezeg, ott é1 a lelkek-ben, visszhangzik, elmrilhatatlanul bennünkmarad, ott marad a haladó fiatal nemzedékkiizdelmeiben és szavaiva|, verseivel, szelle-mével tragikus elbukása ellenére is biztat, ottál1 mellettünk és a kétség pillanatában bátorí-tőan, a sorba állva mondja - mint ahogyan va-lamikor írta _: ''EnJózsef Attila, itt vagyok!..''Molnár Tibor (Brassói Lapok fRománia],1937. december 12.)

,,Súlyos szemrehányásokat kap a jobb-

oldalés az egész nacionalista maryar é|et.Yá-doló hangok, szemrehányó írások özöne arrólbeszél, hogy a magyarság - íme _ ismét vesznihagytz egyik nagytehetségií fiát József Attilát,a költőt. A Zsoltok és lgnotusok fejlett techni-kája a megföllebbezhetetlens ég szuggesztivi-tásával olvassa ránk, hogy milyen súlyos a vét-kiink a kóLtő haIáIában. Bíínösök vag.yunk va-lamennyien _ magyarok _, magánemberek ésaz á||am, egyén és közösség' - mert kozö-nytink és rneg nem értésünk e|zátta a ttsztairodalom űgait járő tehetség eIőtt az érvénye-sülés útját. A költőt ez a szellemi ostrotnzárőrölte fel testben és lélekben, mely eddig min-

2 Úi*-E*-i

den magyar tehetség felé megmutatkozott akozonytinktren. Különösen pedig ebben azesetben, mikor egyszeríi paruszts sorból ön-erejébő| felktizdott tehetség kereste a kibon-takazás űgát _ a szellemi és kenyérbeli meg-értést.', (Osszetartás, |937 . december 19.)

,,''A költő hasztalan vonít.. mondjaJó-zsef Attila, de az ő keserűsége és magányossá-ga merőben kiilönbözik elődeinek sorsától: Jó-zsef Attila elhagyatottságábanis érzi a nagy kol-lekívumhoz va|ó tartozását. [...] művészi tevé-kenysége egybeesik a fasizmus felfelé íve|ő pá.Iyájáva|. [. . . ] József Attila nem lett volna igazánnagy ko|tő,ha ava|őságot szebbé hazudta vol-

na." (Szabad Ujpest, 1945. december 8')

,,[...] elismeréssel kell szólnunk aJőzsefAcrila Tfusaság működéséről, mert a rövid idő

alatt, amióta ismét megkezdette működését, apáIyázat |<lúizéséné| máris bizonys ágot tett ar -

ról, hogy a két testvérváros, IJjpest-Rákos-palota kulturális életében valóban irányítóSzerepet játszlk. A két város társadalma öröm-mel támogatja a [helyi] József Attila Társaságmukáját, mert ez eW r'ary, múltbéli kulturá-lis hiányosságot pótol.'' (Független Nemzet,1947 . jűnirs 26.)

..December 5-én lesz tíz éve annak,hogy a balatonszárszői á||omáSon eg-y sovány,szomorútekinteúi .fi'atalember a tehervonatalá vetette magát,Igy halt meg az akkori Ma-

gyarországlegnagyobb koltője, a mag.yar pro-letariátus étzéseinek |egmíívészibb hangúmegszó|altatőja, J ózsef Attila. Küzdelmes, ne-héz gyermekkora volt, egy ferencvárosi bér-

házban látta meg a napvilágot, eW kis ]<til-városi munkáslakásban, ahol József Aronszappanfőző munkás lakott fiatal parasztLányszátmazásít feleségével. |..') Ez a kiizdelmes,nehéz gyermekkor azonban nem maradt ha-

szon nélktil. József Attila a ferencvárosi proli-

gyerek ezenkereszti| érezte át oly mélyen és

igazán az egész dolgaző nép nyomorát. [...]Jízsef Attila életerejét felőrölte a súlyos kiiz-

delem. Súlyos idegbajjal, megzavatt lélekkelindult a halá|ba.,, Szüdi György $övő, 1947,december 3.) n (osszedtlította: Szöllőry Ma-rianne)

Múltidéző

Az Újpesti HelytörténetiAlapítvány lapja

Alapító szerkesztő:Kqorncxl'urrs GÉzÁ,

A szerkesztőbizottság elnökelDn. Su,os L.XJos

A" szerkesztőbizotts{ g tagi ai:HInr,raxrx LxzLóDt' Kónos ANonÁsRo6ó Alwrt'llÁzue

Szerkesztő:Ro1ró Almtluínrt'

Munkatársak:Ivr$mNÉ KoxnÁo Gzr,ll.q,Kón.os al^*rróKnIzsÁl.. S'iNnotDn. Ser,r-ar JÁNosSzÖrrosy Menr'q]\'xo

Számunk szetzői:Fnzucs,4x Kro'ltNx talztírGorrÉru IstvÁN, n, Ú1putGaléria uezetőjeHRl't'A.N\r L lszt .<i t anórIvlixrr JÁrros o k lea e les ép ítőmúuii kJ<)zsnr Árltl kt;ltőKnizsÁN SÁNoon gííjteménykezelőDn. Kmsrr Gyincy egetemlad,jnnkuts (ELTE)LÓnrNcz Róstnr térképész,b e |y t iirtúz e t - ktlt atőRo1ró Almwi xt l tíj ví gír őSar,r,l,roN L t1 os ny u gdtj asDn. SzEnÉNn kNrst"ylÉ, tatzdrSzolrősr' MARI.\N'NL'h e I7 tött íll e t i g ííj t enz ény -a e z et őDR. Var,rcnr Asr;t irodttlotn-tötténész, jőiskola i tanór

Szerkesztőség:1041 Budapest, István út 14.TeI; 23 I-3 160, fax: 23 1 -3 I 6lKiadia: Újpest on kormán1'zataLapterv: B.rxce FpRpNcMűszaki szerkesztő:GprrÉnr KqrertNNyomdai kivitelezés:Nlc;y É:s TÁns.lFe|elős vezet'ő: Nacy LÁszli

RoJrónl'a*l.-l"vrÁnn Munkisottbon, 1909Miilt;.dézőJózsef Áttila emlékezete 1 937- 1 g47 OsszeállítottaS zon (i sv,A4lqlr{:rl,x.pTanulmánrr-

4 Verecni ANN'I Jtízsef Attita Újp€sten- .cnr@, rrt:fulu4tt t,t:ty! q s?!b!4is o!!tt__

ÁoZlemenveI(9 KnrzsÁx SÁNo ox Újput községfőtxcója

a 19. szdzadbart, 1. r,észi i Dn. SzBnÉxrn AlirerNÉ Az újpesti elemi iskoldk

története, 2. rész14 lvÁxreJÁNos Rejtett népsegek Újpex uxdirl16 Lőnwcz Rórpnr A labdanígrís kezdetei Ú1pe,t,,, 3. rész17 Hmna^*x L lszto Az ú1pestí eltenfon,aclaíoru19 GnrrÉru Isn'.'rN Ujpe.rttől Pórizsig

Vértu xIarcell, a Montm.artr.e futőie2I FBRtcsÁx KÁrr,lqN- |,{agy geieraiií a szakmdban

és a: iskolríbnn) )) l

Dn. Krusre Gyoncy Megpezsdiilt uizekJózsor Arrne LebukottHíres újpestiek

25 HtmlurN Lxsztó Gozsdu, EmlínuelInteriú

28 Szolrosv I4ARL{N.NE lgrckszem, nz élet naposoldalin itírniLJvilei].ídánk6ót---

31 Sere'l,loN La1os A kir,títyasszany loaagja

Helytörténeti hírek

Úin*-st:

r

U N,S,*L,la

,

Az egykori Munkdsatthon Úip,'t,, (.észk)

2005. rt'drcitts XII. éafolyam Í. sz. 1)

) l

Varecru Arrxe,

Jőzsef AttilaUipestenGarabonciáskalandok, kurzusok a szabad ég atatt

A ferencvárosi születésű JőzsefAttila a húszas évek végétő|gvakran kivillamosozott a fő-íárosból Újp"'t'", hogy fölke-resse költőbará!át, Berda Jó-

zsefet, később pedig illegális mozgalmi munká-ja is erre a környékre szőIította.

Berd aJőzseÍ igy idézte föl,kapcsolatukat.

,József Attila sokat járthozzímlJjpestre, a Me-

gyeri csárdába, az Illik-féle haIászcsárdába és a

volt Pannónia kávéházba' Nagyokat iddogál-

tunk, de még többet vitatkozcunk, jókedvűen,

de sokszor konokul ragaszkodván szempontja-

inkhoz' Jőzsef Attila ugyanis konokul ragasz-

kodott ama nézetéhez,hogy ''a költészet - csak

nyelv... Sok mindenben egyetértettiiLrrk, de eb-

ben az egyben nem."lu ételre, jő szőra, szeretetre sővárgó,

gyermeklelkíí garabonciások szellemi rokonsá-

gát a kritiL-usok is fölismerték, s egynáshoz vi-

szonyították lírai teljesítményüket. Forgács An.

ta| így írt róluk a Kortárs 1930-as évfolyamá_

ban: ,,Megszületik a maryar líra két nagy csa-

vargőja,Jőzsef Attila és Berda József, és meg-

születik velük a csavargó líra" Jőzse{ Attila sze-

reti magát villoni gyökerekhez kötni, pedig egé-

szén innen sarjadozik a mawar talajból [. . .] Ber-

daJózseÍ költészete ug.yane tőbő| Íakad, de be-

IőIehiányzikmindenszociáIisf eI!<ívánkozás.,,Németh Lász|ő, a N1'ugat kritikusa

azonban mindkettejükről gunyoros:fölényesidegenkedéssel nyilatkozot.. L folyóirat 1930.

1arulát l-jeiszámában, BerdaJózsef oröm címíí

kötetéről sző|va, eg1más mellett említette az új-

pesti költő és József Attila nevét, akinek Nin-

csen anyám, se apám című kötetét két hónappal

korábban lgyanő frts,rnálta le a Babits Mihály

szerkesztette folyóiratban. Németh LászLő ez-

úttal így vont párhuzamot közttik ,,Mennyiide j e, hó gy J ó zs ef Attila csav ar gó|ír ájáv al fo g|al-

koztunkÍ S íme, egy tótszemő Jőzsef Attila.

őszintébb csavargó, de szelídebb legény''. A

megbírált Berda sistergő sértettséggel reagált -

és József Attilához hasonlóan nem Némethrg

hanem B abitsra, a főszerkesztőre hara gudott. o

azonban _ óvatosabb duhajként - nem nyii-

vánosan, hanem kioktató-fölényes magánlevél-

ben érzékeltette szakító szándékát, visszakérve

Babitstól addig behildött kéziratait. A Berdával

és JózseÍ Attilával szolidáris Illyés Gyula hiába

p'ábált. megvédeni barátait a Nyugat hasáb-

jain. a betegesen érzéke*y, jóvátehetetlenül

megbántott Éabits Mihály hallani sem akart a

kritika klitlkájáról'.1930 első hónapjaiban tehát mindkét

kóItő izgatott, kimerítő napokat él át. Huszon-

nyolcadik születésnapját Berda'Jőzsef haráti

k8rben ünnepelte _ deJózsef Attila ez(tttaltávol

maradt, és a szemrehányő üzenetre 1930' feb-

ruár 5-én a következő levéllel mentette ki ma-

gát: ,,Dr6ga Berda JőzseÍ, pénteken nem me-

f,"tt.- el, mert délben fektidvén le, elaludtam

és csupán tízkor ébredtem. Ao"io rengeteg

gondom, bajom és legyíírni va1óm van, hogy -

ioha fogadko ztam etősen- levélben sem üdvö-

zölhettem. Istenem, vegyen csak egy adag gyo-

morbai t" társadalomb iztosító kezelte e gészs é get

az idegekben, ehhez épp a szőban forgó napok

t^,t^,iá,^ kettős fogg1rrlladást, aztán egy rakás

vál]alt, noha nem fizetett, ám teljesítendő mun-

kát - mindiárt visszatér emberekbe vetett, aYaw

vethető bizdima, amel1mek, |ám, rajtam keresz-

tül kellett legyen megrendülnie... Köszonöm,

hogy megvédett' de a pokol minden pápáinak se

*o"djo'' t. miattam valóságos előnyökről' El-

veszett ember vagyok én _ azért merészelem az

elevenek zörejéve| háborítani ezt a finomságos

irodalmi életképet. Igazság, nem józanság -

maga még vi gyázhatmagáta- amit ír (nagyobb-

résit) el todj" t'.ty."ni - én már ritkán vakkan-

tok, mint a süket h.y', akkor se nagyon kozol-

hetőt. Most kiilönösen nekikeseredett volnék -

ennek tudja be levélkém szokatlan ütemét. Ma-

gának egye\őre komolyan örülök.. Udvözlöm

í".,"t"tt*.i, mígnem találkozhatunk is. JőzsefAttila."

Úitr:s:t*i Tanulmóny

Megrendítő, depresszív lelki-állapotot ttikröznek ezek a so-rok - és eszünkbe idézikJó-zsef Attila akkori labilis érzel-mi állapotának lehetséges ki-

váltó okait: a Babits-affér közeli, idegp}obaloélménye e|őtt pár hónappal - t929.október ko-zepén _ még szanatóriumi beutalt volt Balaton-lellén, ahol orvosai aYáső Márta-szerelem ku-darca után diagnosztizáli,,neurastenia gravis''-ból igyekezték kigyógyítani. Kedélyé,. J, *.,,'-kakedvére azonban nem a gyógyszerek, hanema bizalomteljes emberi kapcsolatok és a közös-ségért végzett feladatok hatottak pozitívan.

Hamarosan Petőfi szerepkörétren találtmagára, amikor összekötötte az é|etét SzántóJudittal, és csatlakozott az il|esális kommunistapárrhoz.

Szabadság, szerelem _ e két, költőhözméltó cél adott etőt számára' amikor aZ eser-nyőgyári munkásnő és mozgalmi szava|ő-műr.észJudit társa lett, és szemináriumokat tar-tott az újpesti-rákospalotai munkásfiataloknak,miközben a mawar nyelvű proletárköltészetművészi megújítására tett kísérletet.

Ekkoriban, 1930 körül ismerkedett mesAnton Strakával, a budapesti csehszlovák kö.r,et--ség kulturattaséjával, aki pesti lakásán mindenhét péntekén vendégül |átta a magyar irodalomakkori kíválóságait, arra kérve őket, fordítsák leés népszeríísítsék Magyarországon a cseh köl-tők verseit. Szalatnai Rezső visszaemlékezéseszerint ,,a cseh diplomata ismerte József Attilaköltői értékét, s ő nyerte meg annak, hogy vál-|a|ja a fordítások oroszlánrészét. Straka í",,'.,gesztussal ftzette ki e műfordítások honoráriu-mait Attilának; volt idő, hog'v ez volt a kr;ltőegyetlen biztos jövedelme. Attila nem tudottcsehül egy szót sem, mégis Wolkert, Bezrucot,s Josef Hora, Bednár, Pisa és Kubka verseit ki-tíínően fordította magyaffa' [...] Straka anto-Iógtájának teljes kézirata már Í93 3 tav aszán ké-szen állott (1933. május L2-énírtanekem Stra-ka, hogy nyomdakész), mégiscsak jó három év-vel később jelent meg Budapesten, 193ó-ban.''

A korabeli újpesti irodalmi és művész.tár saság ta gj ai rendszerint a Vá grrer-vendé slő-ben találkoztak, s akkor ismerkeJtek megJó"zsefAttilával, amikor az Straka meqhívásával és ké-résével toppant be törzshelyülae. A talá|kozáskörülményeit Acsády Károly újpesti hírIapírő

Tanulmdny

Sündisznótor címíí, novellisztikus írásábanidézte föl aJózsef Attila Emlékkönyvben, láwá-nyosan érzékeltewe z sze|íd-szolid-nagylelkűköltő erkölc si l<tsugár zásának járv ányos önzet-lenséget előidéző hatását.

Am nemcsak irodalmi, hanem politikaicélok is motiválták a költőt, amikor budai (Mar-git kcirúti), majd pesti (Székely Bertalan utcai)bérlakásából nekivágott a vidéki kiránduiássalfö|érő, mind ismerősebb ismeretlennek Göd,Ujpest és Rákospal ota irányába.

SzántőJudit tanúsága szerint az i||egáLismunka _ minden izga|ma, konspirációs kény-szere ellenére _ nyugalmat hozott József Attilaéletébe, mert úgy érezhette végre: szükség vana tadására, a képességeire. Sokakat lelkesítettmozgalmi verseivel a gödi kirándulásokon, va-lamint az újpesti munkásotthon rendezvényein.Használni vágyott,nem ragyogni _ mint egykorPetőfi _, ezétt a politikai rendőrség érdeklődéseellen védekezve arra is vál|alkozoti, hogy a népajkán hagyományozódó folklór mintájára, név-aláírás nélktil adja közre a mozgalmi szellemeterősíteni hivatott, Lebukott című versét.

Villon ihletésében írta ezt a költeménw.melyről Szabolcsi Miklós úgy vélekedett: min-den bizonnyal pártfeladatként, egyszersmindjátékos erőpróbaként készüit, azza| a nem tit-kolt céllal, hogv a kö|tő ,,sajátos munkásmoz-galmi balladát'' alkosson) mawaÍ nyelven. Aközösségi élményből - eg.yszersmind irodalmiambícióból - fogant vers a szerző életében nemjelent meg nyomtatásban, és nem is kötődött anevéhez; gépírásos másolatokban, illewe szájró|szá1ra terjedt (sokan ugyanis kívülről megtanul-ták a mozgalmi indulóva| Íö1érő költeményt).Néwelen szerzője is gyalran szava|ta

" ,..i,"t

1931 nyarán. a gödi munkásstrandon.A cím azonban baljós ómennek bizo-

ny-ult: a vers is ,,lebukott'', másolatai több alka-lommal a rendőrség birtokába kerültek' Egytazzia során az izgatásta alkalmasnak ítélt köl-temény gépiratát is megtalálták a költő baútjá-nak, dr. Kulcsár Tswánnak a lakásán, ennek kö-vetkeztében 1 93 3 . május 5 -én József At tjlának abíróság előtt is védekeznie keliett a szerzőségellen. (|{em lehetett eryszeríi kinyomozni anéwelenül keringő vers költőjének a nevét -mégsem volt iehetetlen' Az individuálpszicho-lógus Kulcsár dr. ugyanis azt vallotta a tárgya|á-son, hogy az inkriminált verset páciense egy gö-

ÚiÍ;--ej|n

Andrásfi Gl'ula, egykort ct-pészmunkás (az ötvenesévek végén azűjpesti tanácselnöke) akkoriban csatlako-zott az illegális kommunista

di kiránduláson hallotta, az ana|itikus kezelés

során emlékezetébe idézte, majd rögtön le is

gépelte a szövegét. Jőzsef Attila pedig --rend-

t.i"titi memőrtá)át bizonyítandó _ e\ejétőL

végéig fölmondta bírái előtt a tiltott-bün-

tetendő költemény.)

nyomó világ minden őrzője, csősze., botosa, so-

dorja el őket a szegények áradatja',,.Nincs ugyan konkrét adatunk arról, hogy

aZ o sztá|yharcra föl esktidt J ó zs ef Attil a tartott- e

marxista szemináriumot baloldali barátainak

(például Berdának) _ de elképzelhető, hogy

áegpróbálko Zott a fejtágítással, hiszen még

élei{ársát, Szántó Juditot is módszeresen okí-

totta' mert mozgalmi múltja ellenére romanti-

kus forradalmárnak tartotta a proletárköltő Hi-

das Antal elvált feleségét.Az illesális előadásokól. a konspiráció

szabá|yainak megfelelően _ azonban barátai

előtt sem beszéit. Kornol1an vette a biztonsági

intézkedés eket. S zántó Judit följ e gy ezte :,,Ery -

szet azehtársaim arra kértek, tudván azt,how

Yan egy főbérleti lakásom (amit ugyan kiadtam),

aájam.átillegális célokra' Attila ezt kereken visz-

Szautasítottá. Elég, ha a családban egy végez

illegális munkát. Féltett engem. A szava1ásokat,

"mlk re''ds zerint a VS [Vörös Segély] jal,ára

mozgalomhoz, amikor Jőzsef Attila marxista

szeríináriumokat tartott Újp"'t.'' és Rákos-

palotán. i _,,i''"'.m1ékezése szerint - 1931

iavaszán találkozott e|őszor a koltővel Dinda

Béla és felesége rákospalotai, Imre utcai la-

kásán, ahol a tudományos szocializmus iránt

érdeklődő munkások összegyűltek.,JőzsefAttila úgy jött be oda, mint egy idegen fiataiem-

ber, s a nevét persze nem kérdezttik. Azt viszont

mindjárt láttuk, hogy szépen, szabatosan be-

szé!, szépen ejti ki a szavakat,, _ tdézte föl ké-

sőbb (ai ötvenes évek közepén) egykori be-

nyomásait a régi taníwáuy' _,,A ',Schönstein.-

féle marxista flizetekből tanított (ezek akkor

még csak németülvoltak meg). Ismertette a kti-

lön_böZő pártkiadványok tartalmát, a kommu-

nista újságot is többször megvitattuk, így ment

ezhéttő| hétre.''A ..nételen,, szemináttumvezető,,önle-

leplezéséről'' is ebből a visszaemlékezésbő| ér-

tesülhetünk. Amikor az egyik hallgató g-unyo-

rosan idézte a költő egyik versét: ,,Hej, burzsoá,

hej, proletárl _ én, Jőzsef Attila' itt vagyokl'',-

,,"í.kó' buggyant ki belőle: >>Ezt én írtarn, En

vagyok József Attila...Elcsodálkoztunk persze, bár nem nagyon'

hiszen nemigen tudtuk, milyen nagy kölrrő ez a

kedves, jókedvű fiú. Attól kezdve mindenesetre

solrszor mondogatta el nektink a saját verseit,

mi mes vitatkoztunk vele, lassan már ott tartot-

tunk, hogy több szó esett a versekről, mint más

marxista tanokról' Egyiket-másikat nehezen is

tudtuk megérteni, az olyanokat, hogy ''Csibor

hilzzon tüisökzenét undok urad udvarába!..,

szőva| az Ot szegérty szőI című versét. De ő az.

tán megma gyarázta, hogy ezek az átkok nem-

csak a.io'"i lll"tik, hanem gazdájátis - aki nem

engedi még fiirödni se, egy kicsit felüdülni se a

fáradt vándorlegényeket _, s magyarán azt te.

szik fulladjo'' *"g. S így dögöijön meg az el-

6 uinn$*-i

történtek, nem kifogáso1ta.''N"m.sak magánlakásokontartott szemináriumot a köl-

tő, hanem később ,,konspi-rációs szempontok miatt, és

hogy több hallgatója legyen

szemináriumainak _ a-turákon folytatta e\őadá-

sait''. Gyakori vendé ge v o|t az Uj p e s ti -Munkás-otthonnak is. Itt adták elő először a Lebukott

című versét is, amelyet eredetileg Andrásfiéknál

,,kézze|vetett papkra, erről tanulta nrlB Páncél

í'á1, *",, ez a-forradalmi verse akkoriban sehol

sem jelenhetett meg nyomtatáSban.'' Minden

bizoányal a műsoros kulturesteken is gyakran

tés,tvőtt, amikor a Vándor-kórus vagy a Szal-

más-kórus szerepelt _ hiszen Vándor Sándor

több József Attila-verset is megzenésített -, és

az irádaImi estekről sem hiányozhatott' amikor

Major Tamás, Baló Elemér,Jákő Pál vag}'Hor-

vátí Ferenc mondott verset. Egész biztosan

saját verseit is hallhatta a színpadrő|,hiszen az

újpesti ,,ifik jó része kötetnyi v9r-Se! ta'n']lt meg

tái" e' más magyar vagy kiilföldi költőktől. Lel-

keket forradalmasított, mdást kózv etített, szép_

érzékte nevelt.''A' t1rázni járó József Attilára úgy emlé-

keztek vissza az eg,ikori újpesti fiatalok, hogy

,.szemérmes szégyéllősséggel viselte ;zegénys-1sét - ,oh' ''"* iuuotta meg' hogy éhes. Az ifik

f,o"o.. felengedett, együtt evett a ,,kőzös kajá.

Tanulmdny

ból<<, együtt éneke]t velük. Szemináriumot tar-tott részükre. ['..] Attilának ritkán volt pénze,ezt azonban nem mondotta. Az elwársai pénztadtak neki össze villamo'''. o azonban cigaret-tát vett a pénzért és gyalog ment haza. Később,mikor az e|vtársak erről rudomást szereztek,megváltották a villamos jegyét.,,

Elettársa az újpesti kiruccanások pozitívlelki hatásáról is beszámolt; ,,Egyszer keso ejjel,nyakig sárosan, boldog arccal jött haza Attila.>>Te Jutka, ma rájöttem valamire. Képzeld el,Ujpesten egy koporsóüzemben tartottam elő-adást a dialektikáról. És ahogy írva van, szép el-méleti mondatok, kereken tisztán adtam to-vább. Voltak vagy neg'yvenen' talán többen is.Ultünk a forgácsok között' vagy koporsókban,komoly, nehéz munkásarcokat láttám magamelőtt, fiatalokat, voltak őszfe1íiek is, és előádá-som alatt itt-ott horkolást hallottam. Áoill'''tag.yamon: Attila, ezek egész nap nehezen dol-goznak, fáradtak. A leninizmus és marxizmustudomány. Attíla, tudomány. Ezt így továbbad-ni kéthetenként vagy egy hónapban egyszer ke-vés és nem megemészthető. Es akkor, ami a vi-|ágon égerő probléma volt, bedobtam a tömeg-be' Rendes beszé|ő szavakkal emlíwe a két osi-tályt, amely szemben á||,használva a burzsoá ésproletariánrs kifejezést és megszűnt a horkolás.Es elmondtam' ami itt a kis hazánkban történik.Távol vittem, idegen országoba alkalmaztam,párhuzamot Vontam az események között.Majd a rendes terminológiáva|bézártam t...]Erthetővé, é\ővé vált előttünk az egész I...] Akétórás előadásból mélyen az éjszakába nyúlva,még mindig beszélnem kellett' Még mindig kér-déseket tettek fel. Es eg.yszerre nyílik ai ajtó,egy drága öreg proletár néni lábasban grízestésztát hozott nektink. Nem volt tányér. x'gytenyerekbe, papírba, lábosból, egy-két villa iselőkerült, szedttik l<l a gőzö|gő |észtát' És én,aki soha nem szerettem a grízes tésztát|. Holnapazt f őzzé| nekem, Judi t.<< Az előadás eredményea köverkező héten abban nyilvánult meg, hogyegymás fiilébe súgva a nrunkások továbbadtákaz előadásban hallott anyagot. Jelentkezett egymásik gyár: Attila, téged akarunk.

Hogy Attila lelkiállapota ebben az idő-ben milyen vo|t, azt felmérni csakaz tudia, akivalaha is érezte, hogy mit jelent a tanulní vágyómunkások szeretete. Megszűnik a lebegés, mertfelelősséget érez az osztá||ya| szemben. A sze-

retetlensóg érzete, ami olyan sokszor uralta At-tilát, feloldódott, hiszen az édesan51át ott talál-ta meg a grízes tésztát osztogató proletárasz-szonyban, majd ott találta a gyári munkásokkérdéseiben, akik néha családi panaszaikkal isAttilához fordultak' és ő, a|<l apa nélkiil nőm fel,ezekben az emberekben a csa|ádját Látta. Itterős volt. Itt ő volt a felnőtt.,,

Akik ismerték és szerették a költőt, film-szerű elevenséggel idéztékmeg alakját és a velekapcsolatos élményeket. Andrásfi Gy'ula többelőadást is ha]lott Jőzsef Attilától a t(lrákon; azifiúság nemi probl émáiról is a szabadban be-szélt. ,,Ezebe a kirándulásokra mi turistanad-r á gb an, b akan cs b an, hátizsá|á<al m en tiink, vol -tunk húszan, harmincan' ne8}rvenen, néha hat-vanan' sőt többen is' o pantallóban jött mindig,s félcipőben' mint egy kishivatalnok. Kint a he-gyekben együtt énekeltünk, ő volt a fő énekes,sokszor tapsolt ishozzá, [...] Sokszor kijött a fe.lesége is, Judit, legtöbbször Gödre, s ott szaval-ta Attila verseir a Duna-parton. [...] Igen kifej-lett kollektív szolidaritási érzése volt [...] Egyízben, amikor a tőrán e|szavalta Lebukott címűversét' sajátkalapjávaljárta körbe az ott jelenle-

Jőzsef Attila (Mészöly feluétele, 1928, Petőfi ll,odatmi Mtí-zeum)

Úinci.'xiTanulmány

vő ehtársakat, és úgy gyűjtötte össze a pénzt a

börtönben levő elvtársak, illewe azok hozzátar -

tozői részére - mint ahogy akkor szokás volt

mondani _ a V' S. részére.''Arró1 is Andrásfi adta a leg.érzékletesebb ]eírást, mi-képp szakadt meg az Qpest-hez kotődő költő mozgalmimunkáiának idilli időszaka:

A gödi úráI<raazonban továbbra is eljárt

, *o"q,L-ból ,,csak egy pillanatra kimart''

költő _"mert a szabadság és az összetartozás él-

ménye elemi igénye volt, akárcsak híre.s termé-

szeü: ár ő, S zeni Ferenc.i hél'vel prédikáló bar át-

iánák, Berda Józsefnek. A két költő szoros kap-

csolatáról 1'932-33-ban több dokumentum is

tanúskodik. ott voltak mindketten 1'932 szep-

tenrberében az Irők Gazdasági Egyesiilete

GGE) á|tal r endezett B alatoni Iróhét össze j öve -

ielein' két kesztheiyi strandfotón és egy fiiredi

csoportképen is együtt láthatók - furdőruhában

os áltonyben, önfeledten és önrudatosan.

J"ózsef Attila óda című versének első

hallgatója is Berda JózseÍ lehetett, his'zen az

tllí. j,iniusi lillafuredi íróta|áLkozón _ akárcsak

az e\ő,ző évi íróhéten _ közös szobában aludt a

két barát. Szőke György szerint _ a Petőfi Iro-

dalmi Múzeum hangtárában őrzött Berda-val-

lomás a|apján - a mindkettejük által-megb-án-

tott és kib7kíteni vágyott mester' a Babits elleni

engesztelő verset is izen az éjszakán.tókéletesí-

tetíe József Attila. ,,Én már rég elaludtam, al-

Szom _ mondja Berda _, és fölg'yullad a villany,

megzavaÍta a Szememet, és akkor mondta Atti-

la, [ogy lehet így aludni, ilyen mélyen hortyog-

"i t.' j,Most bíntetésből felébresztelek' Hall-

e,,,-d *.g. A Babitsról írott verset írta, hogy

I,*,g",, szíkár alak' megbántoftalak.. [sic! így,

hibásan idézi emlékezetbőI Berda], azt rögvest

azon az éiiel nekem fölolvasta. ['..] Utána elol.

vasta aZ óaa.' t...] Én hallottam először,,aZ oü

sziiletett meg abban a szobában.,|',.] En azt

mondtatn, mindkettő remekmű. Es azt mond-

tam: Babits nem érdemli meg ezt aZ elégtételt,

ezt a gyönyöríí verset. [...] Nem baj, 3zt mond-

ja [Jólsef Attiila), nézd, szabad e1érzékenyti1ni.''

Jőzsef Attilát nemcsak a ,,zordon Szép-

ség,, műzsája, hanem a szívesen {ő|idézetttájak,

^],1,",,t"& offhon élménye is gyakran megih-

lette' Hogy milyen érzelmekkel gondolhatott

Újp"'t'., kideriíl Csoszogi, az öreg suvter cí

mií elbeszéléséből, melyet 1932-ben a Tünclér-

ujjak című lap fölkérés ére ítt. Ebben a Í:agy

gyönyorűsé ggel alkotot t írásában a ferencvárosi

!-teÍ<.it feláolgozó író édesanyja nem a Világ

mozlba)ár takaíítani - mint tette egykor a való-

ságban -, hanem az újpesti6lmsz.ínházba.Ennélbeszédesebb fiúi vallomáSt nem iS

kaphatott volna a befogadó város _ az otthon-

éIményért hálás költőtől. n

,,Nem mindenki szerette őt, idehaza sem, és

ktilfoldon sem. 193l-ben, egy kora nyárivagy

őszi napon, megérkezett Rákospalotára, e|ől az

inge csupa vízvo\t, nem izzadtságtól' hanem a

sír7stól, könnyei hullottak, kinyitotta tenyerét,

és benne találtunk egy összegyűrött lapot szinte

átnedvesedve. Ugy emlékszem, hogy az I93t-

ben, a Szovjetunióban megjelenő Sarló és Kala-

pács címíí lap volt' amelÉen az volt, hogy Jó-zsef Attila ,'á fasizmus táborában keresi a kive-

zető Lltat<<. Mi nem értettünk ezzel egyet. Mint

kerületi titkár, az akkori felső kapcsolatom felé,

a Budapesti Pártbizottsághoz meg.iS tettem az

észrevételemet, sajnos, nem nagy sikerrel, mert

t...] 1932-ben, a Társadalmi Szemlében, meg-

jelent Pákozdi Ferenc tollából egy cikk _ sző!-jon mentségére, hogy azóta már igen.igen

megbánta, ̂ á, ^ felszabadulás előtt -, amely-

b.í kifejtet te, hogy J őzsef Attila költő, de nem

oroletár költő. De nemcsak irodalmi vitákban,

i,"'"* személyi vitákban is igen sokszor támad-

ták Gödön, "

b,'''"-p".ton vagy más helyeken,

bár ő a harcot elég jól állta. Akkor á|taIában,

amikor szemtől szembe vitatkozott valakivel

vagyvalakikkel, sohasem érezte azt, hogy nincs

tgűa,,agy hogy kisebbségben van. Bátran állta

"*hu'.ot. i(oztünk, munkások, elvtársak között,

otthon étezte magát, de ktilonben csakugyan

sokat kiiszködött'''

József Attila az őt ért támadások után _ a

szektás-dogmatikus szellem veszélyeit fölismer-

ve _ fokozatosan eltávolodott a kommunista

mozgalomtól, s közösségi érvényű mondaniva-

lójái mindinkább eretnek ktilönvéleményként

volt kénytelen me gfo galmazni. Hasonló. felfo gá.

sú író- es koltobarataival_ BerdaJózseffel, Fejtő

Ferenccel és lllyes Gyulával - azonban továbbra

is együttműkoáott. 1932 jÍiilsában az lllyéssel

közósen fogalmazott halálbüntetés elleni röpirat

aláírásgfijlóíveiközülBerdaaztapapírtírtaalá,a*.lye' JőzsefAttila neve szerepelt az első he-

ly"',' ő magaköröztetette a dokrrmentumot.

ui.íi;*.-l$ Tanulmón1

KruzsÁx SÁxoon

tosítása volt. Az újpest_fót-gödöllői törvény-h a tós á gi út r észét kép ezte, von al a a v áci 6||amiországíttó| egészen Palota falu központjáig, amai Kossuth utcai református templom he-Iy én á||ő kö zs é gházig húzó d o tt (innen törés s ela Kossuth utcán átvezetett tovább Fót felé).

tljpest közs ég Íőutcája a !9. században, !. tész

A mai Arpád út legfőbb fela-data a Duna, valamint a pest_váci országút (ma: Váci út)és Palota (Rákospalota) koz-

Az 1830-as évek vésén a Duna mellet-ti, n;rugati vége vált |akoítá, Ujmegyer (Ui-pest) település új épületeit első polgárai ekkorkezdték felépíteni. A telep a két legfontosabbút, a pest_váci országőt, valamint a rákospa-lotai út mentén folyamatosan terjeszkedettészak, il|ewe kelet felé.

Itt iparosok, kereskedők leltek otthon-ra. A község fejlődését jőI je||emzi, hogy1870-ben már 5I9 |akőház állt itt. Keleti irá-nyú }iterjedése 1877-ben már ,,egy negyed-mérföldnél nagyobb szélességben terjedt",nagy1ábó| a mai Arpád Kórház térségéig le-hetett háza|d<a| kc;rtilépítve a rákospalot^i rattvonala' A'80-as, '90-es években esészen Palo-tahatáráig lakott területté vált'

Vonalvezetését tekinwe nem volt sza-bályos. Az építkezések nagyjából követték irá-nyát, a házak egy részének eg1rrnás melletti,rendezetlen fekvése ennek köszönhető. Ígymaradhatott u$örbe'' Ujp"'t főutcája. Eg}'it*-

A Fő (na: Árpód) út híci titi aóge a 19-20. század, fordulőjdn

Ktizlenlények

másik korabeli térkép a lakott területen kíviilir észét fasorral szegé|y ezett útként ábr ázo|ja, Aközségen belüli szakaszán va|őszíníi|eg vtz_e|vezető árokhűződott. Korai nevének hio"t'-los megállapításátó| nincsenek információk,csak irányát követve nevezhették Rákospalo-tai útnak, illewe forga|mát, szerepét tekinweFő útnak.

A Rákospalotai út kövezéseAz utat kezdetben homok borította. Szárazidőben, szeles időjárás esetén vagy gyorsabbanhajtó kocsi után nagy por keletkezett, eső-zések alkalmával pedig a gödrökben termettpocsolyákat kerülgetve, sárban kellett közIe-kedni. Ezen az állapoton kívánt vá|toztatniU;pest e|öIjárősága,

"*iko, 1870-ben elhatá-

rozta a Rákospalotai út kikövezését. A burko-Iatot 6 öl (11,4 m) szélességben a község, afennmaradó 4-5 ölnyi (7,6.9,4 m) részt _ bele-számíwa a járdák2 ölnyi (3,8 m) szélességét _ aházn|ajdonosok költsé gén |<:vánták megépít-tetni, 40 ö1 (7 5,9 m) hosszúságban. A munkála-tokra Schipl István és Gottfried Ferenc vál-Ialkozókat kérték fel. A szerződés meEkötéseután az építkezésjúlius 1-jén kezdődön.

Ez a rövid útszakaszon létesített burko-lat csak kismórtékben segített, az ttt nagyobbrésze az időjfuásnak megfelelően még mindighol poros, hol pedig pocsolyás, sáros volt. Ja-vításának fedezésére 1871-ben a közsés köl-csönöket vett fel, ehhez az a&ori legnalyobb

9Úipssri

ipari üzem tulajdonosa, Stern Ignác szeszg5rá-ros anyagi felajánlása nagy segítséget nyújtott.Am a meglévő kővezetet ez év augusztusábanrészben felszedték, ugyanis épult az új pest_rá-kospalotai lóvasút vágánya, A község vezető-sége kifogásolta, hogy a lóvasúti társaság érte-sítés nélhil fogott bele a munkába, s tudta nél-kiil kezdődött meg az űtYáci út felőli végénlévő emelke d ő s zinwon alának l e j j eb b szá||ítá -

sa. Augusztus 29-én bírői e|iárás során meg-taftott helyszíni szemlén a megyei mérnökmegállapította, hogy az építkezés rendben zaj-lik, azonban a lóvasúti céget kötelezte afelsze-dett kövezet ugyanakkora nagyságban történővisszahelyezésére, illetve aho| az úttest szintjétcsökkentették, a jfudák szintjét is lejjebb kel-lett vinni. A megbontott kövezetet ug.yan-olyan minőségben azonban már nem tudtákhelyreállíta ni, javítására csak később kerülhe-tett sor.

Stern Ignác ismételt fe|ajánlása folytánt876_77-ben újabb szakaszon került sz|Iárdburkolat a Fő útra, így már a Duna és aLővy(Aradi) utca között teljes szélességében köve-zeten járhatott Uipest lakossága.

A községi elöljáróság felhataimaztaHorváth Ferenc bírót' hogy az 1878. évi költ-ségvetés terhére pétzt veg'yen fel a Fő út kö-vezési munkáinak foLytatására. Lz 1880-asévek legelején a Fő út először lerakott, váciországúthoz kozelj kövezete már igencsakrossz állapotban volt. Javítására 1881 májusá-ban Stern Ignác tett ajánlatot, mely szerint őhajlandó a kövezetet ingyen aközség tészérebocsátani, ha a község áI|ja a kövezési munkákkiadásait. A képviselő-testület köszönettel el-

fogadva az ajánlatot, megbízta az elöLiáróságota munka mielőbbi megszervezésével. Későbbaz útburkolatot a nagy igénybevétel miatt he-lyenként megint csak át kellett kövezni. Az ak.kori helyi ttjság, az Ujpest és Vidéke 1885 no-vemberében számo|t be a Fő út kövezeténekismételt javításáró|.

4,Í,tvtlá$tásaUjpest község területén korábban nem voltsemmilyen vlIágítás. Ez ügyben az e|ső Iépé-sek 1870-ben történtek meg, amikor is az ak-kori bíró aláírta az osztták (később: Osztrák-Magyar) Légszesztársulattal a szetzőóést azújpesti gázvt|ágítás kivitelezésére vonatkozó-an. Ennek értelmétren aváct ország6t, a!ózsef(ma: József Attila) utca és az á|taIunk tárgyaltFő út kapott vllágítást. 1871-ben megkezdtéka lámpák fe|á||ítását is, ám e|őszőr csak 1872.december 27-én gyultak ki a légszeszlámpákUjpesten. Ekkor összesen 39 |ámpa üzemelt.1874-ben a községi vi|ágítás kiterjesztésénmunkálkodtak, október I5-tő| a József utcá-ban és a Fő úton már az Iswán utcáig lámpa-fényben lehetett sötétség idején közlekedni.I87 6-ban azonban a község a költségvetés hiá-nya miatt nem tudott fizetni a |égszesztársa-ságnak, így az eladósodás következtébetaz évvégétőI átmenetileg szünetelt a világítás. Csak1877 augusztusának első felétől, apénzugyekrendezése után üzemeltek újra a gázlámpák.

Újp".t piaca az út menténA piac kezdetben a Fő út váci országít felőlivégén alakult ki' A mindinkább emelkedő ko-csiforgalom, majd az t872.ben megindult ló-vasút közlekedése akadá|yoztawa volt a keres-kedők, termelők kocsijai, szekerei, sátrai mi-att. Elöljáró ságtr határozat alapján a szerdán ésszombaton tartandó hetivásárokn ak az űj piac.téren, a mai Szent Iswán téren jelöltek ki he-lvet. itt árusíthattak iparcikkeket is. A sátrak-lor *ro árusítást a Fá úton nem enged é|yez-ték. A nagy fotgalmú, a Beniczky (ma: Ber-zgiczy Gergely) utcáig terjedő, a Fő út két o1-dalán elnyúló piac végleg csak egy évnzedmúltán, 1883-ban sziínt meg' illewe került áta piactérre. Addig a gyalogosan szá|Iíthatőportékával rendelkező piacozők értékesíthet-ték itt áruikat, majd délelőtt 9, télen 10 óra

@olytatjuk...)

Közlemények

A m,ór lebontom Arpód út 33/b' és 33/c. A két épület hom.lokzata nem eg uoialban belyezkedett el, mindei utal az úte gt en etlen zloriá la ezetés ére

10 Úi,msr-iutánháza|ni mehettek.

Dn. SzpnÉxyr AxrerxÉ

Az újpesti elemi iskolák története' 2. tész

l8ó8-ban Ujpest nagyközséglett, Ez nemcsak akozigazga-tásban hozott válto zást, ttj fe|-adatokat, hanem többek kö-zött az oktatásban is. A köz-

ség lakóinakszáma rohamosan nőtt. A népok-tatás kérdése előtérbe került Újp".t"'' is. Azelső magyar nyelvű népiskolai rendelkezés ésszabá|yzat, mely 1845-től 18ó8-ig érvénybenvolt, kimondta, hogy a községeknek kell fenn-tartani az a|ső, I-II. osztályú elemi iskolákat6_12 éves korú gyermekek számára. A tanügvterén a kor nagy politikai eredménye volt,hogy megerősítette a tankötelezettséget. Atörvény kötelezte a községeket iskolák létesí-tésére és tanítók a|kalmazására.

, I869-ben négy elemi iskola működöttUjpesten. Anyagiakban egyik sem bővelke-dett. A községi számadáshoz 7867-ben fíizőttmegjegyzés: ,,LZ izrae|ita adőzó polgársághozzájárv| a rom. kath. iskola fenntartásához,szabad akaratból pedig a templom és az osko-la építéséhez, ezéttméltányos hogy a község ishozzájárújon az izrae|ita oskola fenntartásá.hoz.,, Ez meg is történik, a községi hozzájá-nl|ás az izrae|ita iskolának 200 Ft-ot irányozelő, a helvét iskolának i00 Ft-ot juttat, a kato-likus iskola államsegélyben részesül' A Fő u.12.-ben lévő ,,oskolaház,, értékét az 18ó8-as és18ó9-es számadások ellentmondőan határoz-zák még, ó000, il]ewe 3ó00 Ft értékben. Azeltérés oka valószíníi|eg az, hogy a költségve-tés beszámítja a korábban megvett Attila utcaiház értékét is. A felszereltsésről mindösszenéhány adatunk van. Annyit aionban ki ]ehetolvasni az értékmegállapításokból' hogy az in-tézmény 3 vaskályhával (érték nélkiil), feketetáb|áva| (80 kr), egy svájci és egy közönséges,,oskolaóráva1" (10 kr) rendelkezett. Tanítói fi-zetésként azt869-es költségvetés évi 400 Ft-ot,a,yándortanítóknak'' (valós zínűle g a se gédta -nítóknak) 300 Ft-ot irányoz e|ő. Az izrae7itaiskolának és a helvét iskolának összesen 400Ft-ot. Igy u,oktatás személyi kiadása 1100 Ft.A,,vándort anító,, a|ka|mazására vonatkozóan

Kiizlemények

ezt olvashatjuk,,Az iskolakötelezett g.yerme-kek száma a 400-t meghaladja, akiket az eddi.gi községi tanító képtelen tanítani, közmű-veltség emelése cé|jábő| elkerülhetetlenülsziikséges még egy tanító abban a reményben,hogy a legközelebbi jövőben egy általánosközségi oskola felállíttatik.''

A ,,vándortanítő,, beá|lítását az is szük-ségessé tette, hogy a ,,község oskolájában egytanulóterem volt, de ebbe részben nem fértekbe a megszaporodott tanulók, részben annylrazsúfolt volt, hogy mindenféle betegségnek vol-tak kitéve, tehát elhatároztatott még egy tanu-lóterem felépítése.'' Az elől)áróság előtt ezértkettős feladat állt: tanítót biztosítani és tanter-met építtetni. A tanítói ,,á||omására,, |<tírt pá-Iyázat eredményes volt. 1Bó9. szeptember 1B-án az iskolaszék jelentette: ''nag.y számban be-érkezett képességi bizonyíwányokkal felszereltajánlatok közül minden tanítói állomásra a leg-jobb bizonyrtványokkal felszerelt ajánlatok kö-ziJl hármat vá|asztott: Tipray Mihály, SághyBéla és FáczányiJános ajánlatát. Rendes tanítólett Tipray Mihály, segédtanító Sághy Béla''.Ez utóbbi nem fogadta e| a fe|a1ánlott alkalma-zást, vagy kevesellte a fizetést, vagy azt, howcsak segédtanító lett' Helyébe Kerner Vincétvá|asztottákmeg.

Ujpesten az isko|abővítés ügye közpon-ti kérdéssé vált olyannyira, hogy az ápri|is 4-i

A mai Árpdd út 2I. szdm alatti egtkori kijzséghlízít iskulacéliórn is hnszrzóltík

Úin"ejj'.pi 11

képviselő-testtileti ülésen részt vett PeSt me-gye tanfelü gy eIője, S zász Kár o|y, s me gáI|apí-totta' a tankötelezett gyermekek száma csak-nem ezer' a vallásfelekezet nélktili iskola befo-gadóképessége 140, esetleg t60 fő. Legkeve-sebb még két tanterem lenne szükséges. Aközség az Att:.la utcában vásárolt házbankéttantermet létesített, és ehhez államsegélytkért. Ujabb két tanterem építésére pá|yázatotírtak ki. Ezzel kapcsolatban az e|öIjáróság aztkérte a kormánytól, hogy a létesítendőkéttan-terem építési és berendezési költségeihezjáruljon hozzá' Akét új tanterem építésére Eh-renwald Simon újpesti po|gár kapott megbízást. A' polgárok segítőkészségét mutatj a' ho gyazE|ső Pest-FiumeiHajőgyár 1000 db téglát,aZ Első lJjpesti Szeszfinomító (igazgatóEppinger Farkas) 3000 db tég|át, WolfnerGyula kereskedő 100 Ft-ot adományozott. Atantermek megnyitása 18ó9. október 25.éntörtént. 45 tanulóval.

IJjpest erőfeszítései a tan-termek számának növelésé-te) aZ oktatás fejlesztésérekivívták Szász Károly tan-felügyelő elismerését' A

megyei iskolatanács 1870. augusztus 3i-i ülé-sén így nyilatkozott: ,,A lelkes lJjpestet eme-lem ki itt, mely egy év e|őtttgazán semmibőlkét tantermet épített, két tanítói állomástszeÍvezett (felszerelésben állami segély mel-lett), s most egy év múlva már ismert két tan-terem van készen (felerészben ugyancsak ál-lamsegéllyel) s ismét két tanítói állomást szer-Yezett a törvényes minimumokat tetemesenmeghaladó fizetésekkel. Ide nézzetek|' Itt ahomoksivatagból egy község emelkedik s gya-rapodik hihetetlen gyors számarányokban,fekvő birtok nélktil, csupa zsellérnéppei, kis-iparosok- s gyári munkásokból, nem ura eg.ygaras biztos közjövedelemnek, s egy év alattnégy oskolát állított, négy tanítőságot szerve-zett semmiből. Semmiből? Dehogy, blzgó-ságból. S mindez az újpesti iskolaszék elnöké-nek, dr. Boskovitz Alajosnak az érdeme',, Uj-pest tekintélye megnőtt' S neve országosan is-mertté vált, mert a Hon szeptember 2_i szá-mában rövid hírben számolt be az iskolata-nácsban elhangzottakról. AZ újabb tanítói á1-lomásokra 52 aján|kozás érkezea, a 700 Ft-oshelyre szabad lakással ismét Tipray Míhály

kapott megbízást, a 650 Ft-os helyre szabadlakással Schwarcz Mőr. Lz 550 Ft-os állástKövér Jőzsef abaűjszántój tanító foglalta el.Kerner Vince segédtanítónak' aki az e|ső osz-tályb an v é gzett tevékenys é gével kiérdemelte aköz megbecsülését, mint rendes tanítónak 3 50Ft-ról 500 Ft-ra emelték flzetését szabadlakással és 50 Ft pótlékkal a torna tanításáétt.

A Pest m9gye oktatási vérkeringésébebekapcsolódott Ujpest egész tanügyi munkájamegbecsülésének jele, hogy a megyei iskola-tanácsba 1870. szeptember 29-én beválasztot-ták Tipray Mihályt és Schv'arcz Mőrt, aL<l azizraelita iskolából jótt át. A tanács december19-i üiésén döntött arról, hogy a tanítókat és atanítást magát értéke|ő viszon1rck feletti véle-ményezésre bizottságot hoz létre. Ebbe bevá-lasztották dr. Boskovitz Alajost.

Az áIIam pénzsegéllyel, ktilonféle tan-eszkőzök adományoz ásáva] biztosította a taní-tás folyamatosságát. Az újonnan épített tante-remmel együtt már négy helyiség fogadta ata-nulókat. A megyei iskolatanács I87I má)usá-ban utasította az iskolaszéket, hogy beíratásidíjként 44W-t, tandíj címén havi 20 kr-t szed-jen be, mert ktilönben a tanító nem kaphat fi-zetést' Az iskolatanácsba bevá|asztott tanítókaz üléseken va|ő részvételért napidíjban része-sültek. Ennek összege 2,40_3_3,40 Ft közöttvolt a megválasztott személytől fuggően.

Az I87l/72-es év íjabb biztató esemé-nyeket hozott' A négy tanteremben 276 rye-rek igyekezett megszereznt az alapismerete-ket' A község íjabb á||amsegélyre szorult. Akapott 1960 Ft azonban csak pillanatnyi meg-könnyebbülést jelentett. A községben levő há-zakkoziIRiczingerJánosháza|átszottalegal-kalmasabbnak a Lőrinc utcában. Igaz, hogycsak egy terem volt benne alkalmas tanítás cél-jára, de avéte|ár igen előnyös volt. A 3400 Ftvételárból ugyanis 2400 Ft-ot aközség|<tfrze-tett) a fennmaradt 1000 Ft kifizetésére a helptakarékpénztártóIvá|tótafelvettösszegvissza-fizetésére ,,a község mint testület készftzetőikezességet váI|a|t,, , Két másik házban is bérel-tek egy-egy helyiséget tanítás cé|játa, ezze|hétre emelkedett a tantermek és a tanítők szá-ma. A hét teremben 570 diáktalált helyet, ter-menként átlagosan 70-75 gyerek, többségük-ben fiúk. Bár a testi fenyítést nem tiltották, bi-Zonyos határokat azért nyilván be kellett tar-

Úini;e-s:t-i1,2 Közlerrlőnyek

tani' Ezt bizonyít)a, hogy fegyelmi eljárást in-dítottak Kerner Vince tanítő ellen egy diákbántalmazása miatt'

A község áIlandó anyagi hiánnyal ktisz-ködött. Az 1871-es iskolai költségvetés fede-zetlen htánya 4339 Ft. A megyei iskolatanácspártolólag terjesztette fel az újabb segély irán-ti kérelmet., IJgyanakkor rosszallólag említimeg, hogy Ujpest nem nyit felsőbb népiskolaiosztályokat (III_IV. o.)' s ezért a hiányosságértelmarasztalja az e\ö|járóságot. Ezze| egy idő_ben az iskolaszék szigorú figyelmeztetést ka-pott' mert elmulasztotta Záros határidőn belülbenrutatni a községi iskolára vonatkozó szám.adásokat' A következő években tanítővá|tozá-soknak, rendetlenül fizetett tanítói illetmé-nyeknek gondja terhelte az iskolaszéket. 1873-ban a tanítói fizetések pontatlan kifizetése és atanfelügyelői rendelkeiések késedelmes végre-hajtása miatt a megyei iskolatanács szolgabíróivizsgálatot rendelt el. A községi eloljáróságmódosította a segédtanítói illetményt. AzI87 3 /7 4_es tanévtől a segédtanító járandósága450 Ft készpénz, állandó lakás (szoba, konvha,kamra) volt, a kertilletmény helyett 50 Ft kész-pénz fizetéskiegészítés járt. Ha|á|a esetén öZve.gye fé| évig kaphatta ezt aZ összeget. Ebben atanévben államsegél,vként 3450 Ft-ot utaltak ki.Az 1873 ' éw számadáS mutatja a gondokat. Azösszes bevételen tuli kiadás 1559 Ft ó4 kr volt.

Az l874, augusztusi iskolaszéki ülés is.mét foglalkozott a tanítók anyagi és dologi já-randóságaival. Megerősítette és kibővítette akorábbi döntést: a pedagógusoknak járkétpa-dozott szobás lakás, havonként előre fizetés'haláIa esetén nemcsak az özvegy, de az án,ákisme gkap j ák az illetményt. Az iskolas zék szerv e.zésében is r'áltozás történt. Már nem népsza.vazás ístján döntöttek' mint az első iskolaszékfe|á||ításakor, az 1840-es években, hanenrszolgabírói felhívásra a képviselő-testület általkijelölt személyekbő| választottak. Az újakcsaknem vaIamennyien a régi testÍilethez tar-toztak. Elnök lett SzentesiJózsef. A szolgabí-ró előremutató víLtozást várt az jsko|aszéktőI,

ez azonban csak néhány ér. múlva következettbe' Egyelőre a 4000 Ft-os államsegélyből csak3000 Ft-ot kapott meg aZ elöljáróság, 1000Ft-ot csak akkor, ha igazolni tudják aközségvag.yontalanságát. A megyei iskolatanács veze-tősége utasította az elö|járőságot, létesítsen is-

Közlemőnyek

kolaalapot, amelyből a felmerülő kisebb |<ladá-sokat, pl. a tornaszerek újabb beszerzéséhezszükséges 400 Ft-ot ftzetni tudják.

1'874 végén a lemondott KöVér Jánostanító helyett Mádi Lajos református lelkésztvá|asztották meg. Az iskolaszéki n|és )egyző-könywében a következőket olvashatjuk',Meg-választatottMádi Lajos helybéli lelkész, aki je-lenleg is a II. osztá|yban mint segédtanítő alegjobb sikerrel nrűködik, egyhangúlag rendestanítóvá.,, O lesz az e|ső, a|<l az iskolaszékhezintézett levelében (1875) nem aZ anyagi, ha-nem aZ oktatási eredménytelenségekre hívja fela figyelmet. Nemcsak a tantermek szíikös szá-mában.kell abaj okátkeresni, hanem abban is,hogy Ujpesten a lakosság

"gy része folytonos

változásban és koltozkc;désben van' a növen-dékek nem a rendes tanév kezdetével jelennekmeg aZ iskolában, hanem még decemberben,sőt ianuárban is iönnek. A beírt tanulók száma550. Mint láttuk, ahhoz,hogy az oktatás vala-miféle forrnában létezhessen, évrő| évre ko-moly összegű állami segítségre volt szükség.I87 5 /7 6-ban a hiány 3 óB7 Ft volt'

Bizonyos, hogy nem egyedill a községiiskola kiiszködött a pénztelenséggel, a feleke-zeti iskolák is minden bizonnyal elsősorbananyagi okokból szüntették meg működésüket.1875-ben azizrae|ita,I876-ban a katolikus és1878-ban az ágostai evangélikus iskola zártabe kapuit. @olytatjuk...)

Úiíi-ffiiosztil,yterem a 19. szízad uégén

13

IvÁxn Joo9'Rejtett szépségek Uipest utcáin

A Budapesti &Iííszaki Egyete.men (mai nevén Budapesti Mű-szaki és GazdaságtudományiEgyetem), az EpítészniérnökiKar rujzi és formaismeretek

tanszékének belső folyosóin egy sajátos á||andőkiállítás kelti fel azidegen és akarra beiratkozotthallgató figyelmét. A falakon kapuk, épületrész-letek, épületdíszítő elemek fényképei láthatók.^ 19 _20. század fordulójának építészhal|gatőjaugyanis egy ma már ta|án megmosolyogtatótantár gyat is tanult, amelyet,,ékítrnén1tan''.nakhíltak. Akkor ugyanis nem volt elég, hogy egyépület funkcionálisan megfeleljen, szerkezetilegmegálljon, szükséges vo.lt, hogy szép is legyen.

1995 őszén- az Epítéstudományi Egyesü-|et azőta már megszűnt, a századforduló építé-szete szakosz tá|yának kezdeménye zésére - konfe-renciát tartottak ,'Historizmus és szecesszió _ Azépített környezet védelme'' círnmel. Ezen a kon-ferencián megfogalmazódon, hogy mi, magya-rolq akik nem rendelkeztink gótiLrrs emlékekkel,mint a franciák, ókori és reneszánsz emlékekkel,mint az olaszok, a |9_20. század fordulóján épülteklekikus épületörökségiinkre legyiint büszkék.

Qpest is ebben az időszakban fejlődöttvárossá. A fejlődés az építési kedvet is növelte, saz építtetők szerették volna megmutatni gazda-godásukat, feltörekvő szándékaikat. Igyekeze-tük eredménye neves tewezők megbízása, azigényes hilső, a részletek szépségének igénye is.Nem volt véletlen tehát, hogy a MííegyetemÉpítészmérnöki Karán a Radványi Gyorgy DLA

egy. docens által megindított ,,részletképzés éskompozíció,, címír fakultatív tantá1g keretébena III. és rV. éves építészhallgatók1Jjpesten is ta-láltak megörökítésre méltó részleteket: épülete-ket, kapukat, kovácsolwas korlátokat és díszeket.

A történelmi emlékeket őrző kapú fel-kutatásában részt vett az tljpesti \'árosr'édőEgyesület néhány taga _ Kadlecovits Géza őn-zetlen, irányttő támogatásával _, 'Bk címeket ad-va segítették a diákok munlcáját. ok tárták fel aváros rejtett szépségeit. Hogy a városházakapt-

1a gyonyőrtí,, aZ teÍmészetes. De hogv miiyenszép aLőrinc utca 32., aYirág utca 33lb. számalatti - egyébként talán jelentéktelen _háznaka

kapuja, a }őzsef Attila utca 37 . számú házban alépcsőkorlát díszítése, vagy a Szent István (ma:Ave Maria) patika maratott iiveg belső ajtaja, aztalán eddig nem is tíínt fel. Ha ezeket a kapukat,portálokat, lépcsőkorlátokat a valóságban tekint-jük meg, beleéljük magunkat az adott. kor han-g,l'Iatába, egy pillanara n1'ugodtabb világbanérezzik magunkat. A feldolgozott épületrésze-ket, kapukat többek között {"'y Beáta Yirág,Kegyes Brassai orsolya, Szita Eva, Pete Balázs ésSzékely György hallgatók dolgozták fel.

A hallgatók felmérési tervei melle tt a|aál-lításon, egy tárlóban régr újpesti képeslapokat, al.manachokat mutattak be. Az Apolló mozit, a ko-rábbi északi összekötő hidat, azAngyal pankát, ahíd tövében a l.illamos-végállomást, amit a kö-zelmúltban újítottak fel.

Erdekes gyöngyszeme volt a kiállításnakaz I93 I-32 -re datá|hatő várostérkép Karabélyos

Bró dy Imre G iru'nózium, m a j o l i k o k e r íté s d ín (fe ld o l gozt d k :Balízs Lónlő és Farkas Zsófu építszhallgatők _ 199-9)

t4 Úiffp'..p".,*

A Dunasor 14. sz. lakőhtÍz koutícsolnas kapuja (feldolgoz,ta:Mezei Katalin építészhallgató _ 1999)

Közlemónyek

Gyula elemi iskolai igazgató szerkesztésében ésHosszú Pintér G1'rrla festőművész kiállításában.

,,Ignoti nulla cupido'' _ mondja bölcsen alatin közmondás: ,,amit ma nem ismeriink. az-után nem vágyakozunk'', vagy másként fordíwa,,a tudatlannak nincsenek vágyai,,. Az egykorivá-

rost' a régi korok mesterségeit, a részletek szép-ségét meg kell ismerni, meg kell ismertetni nem-csak az építészekkel, de rnindenkivel. Mert hamegismerjük, saját kezünk munkájával újraéljiikaz egykor volt mester btltykos keze nyomán ki-Íej|ő szépséget, vágyakoznt fogunk annak meg-tartására, a magunk és kózösségi.ink érdekébenannak megőrzéséte, és akkor a múlt nem eltör-lendő, ósdi fejezete lesz szűkebb és tágabb törté-nelmiinknek, hanem az a szellemi fundamen-tum, amelyre q.ugodtan építhetjük mégoly mo-dern világunkat is, hiszen ,,az embeÍ hasonlóváválik ahhoz, amiben gyönyörködik'' (Platón). l

-Az Ujpesti Hel}tcirténeti Gffitemény szervezé-sében kiáIlításon mutatták-be 2002 júliusában az ÚjpestGa]ériában a Műegyetem Epítészmérnöki Kara haltgatói-nak felméréseit' amelyeken a városr ész építészeti részleteitdolgozták fel. A felmérési terveket Radvánl György DLAépítészmérnök, tanszékvezető-helyettes, a fotókat a hely.történeti g5íijtemény szíves engedélyével köz<;ljük. A kiál.lítás csaknem teljes anyaga megtekinthető CD-n, a Hely-történeti Gyűj teményben.

Jelen cikkben nem szerepelnek azon kapuk fel-mórési tervei, amelyek az Ujpesti Helytörténeti Alapít-vány 2000. évi fa|inaptárában megjelentek.

A Nddor u. 7' sz. lakóbóz kapuja (felttolgozta: Mtízes Péterépítészb allgató - 1 9 9 9)

ÚinÉ.u''n15

4, 4,p,i4 út 46. sz. alatti patika belső ajtaja (feldolgozta:Székely Gytirg éptténhallgritő - l999)

ltízref Attila u. 'j7.-n. .lakőhóz koaócsoltzlas lépcsőkorhítja(feldolgozta: Buday Lószló építészhallganÍ _ t 999)

Közlerrzények

Lőnrxcz RóBn,nr

A labdarú,gás kezdetei Ujpesten, 3. tész

Az űj évszázad friss lendületetadott az újpesti klubok )átéká-nak. Az Ujpesti Athleticai Clubaz UFC-bál napján, 1900. no.vember 11-én' az FTC Sorok-

sári úti pá|yáján mérkőzött a Ganz Wagon-gyári Tiszwiselőkkel, akik felett az UFC há-rom héttel eze|őtt első győze|mét aratta. Atiszwiselők a piros-zöldeken vettek revansotaz a|d<ori vereségért' és 6:3 aúnyban verték a

,,Váci útiak''-at. Nagyobb sikerrel szerepe|t azUjpesti Haladás november lS-án. A háromTresz fivér vezette csapat a második helyetszeÍezte meg a Millenárison rendezett kispá-lyás futballtornán' Szakadó esőben 1átszott ésgyőzött az UFC második csapata november1-s-en. Az élklubnak számítő Magyar IJszőEgylet (^,IUE) tarta|ékjai felett diadal-maskodott 3:1 arányban. Az első csapat vi-szont december 9-én súlyos, 5:2-es veieségetszenvedett a Budapesti Sport Club (BSC) leg-iobbiaitól.

1900. november végén, december ele-jén kezdődtek azok a folyanratok' melyeket azeddigi klubtörténeti ismertetők tévesen egyér,.vel előbbre tesznek' Az I]AC ekkor olvadbe|e az UFC-be. YaLójában az IJFC előre-törése ébresztette rá az UTF volt alapítóitarra, hogy újra felélesszék az immár három-négy éve megszűnt lJjpesti Torna Egyesti-letet. 1900. december 1ó-án felhívást közöltekaz Ujpesti Közlönyben: ,,A Tornaegyesületfelkérésére itt közöljük az ujjáalakllásra vo-natkozó meghívót. Kérjük a Tornaegyiet régitagait, valamint a híveket, hogy decz.20,-án(csüt.) este 8-kor a Közmí3velődési Körbenmegtartandó értekezleten részt venni szi-veskedjenek.,, Az tJjpesti Közlöny rögtöncikkben reagá| a felhívásra, és örömmel üd-voz|i az eseményt: ,,{Jjpesten egyedül a foot-ball club tornázik, persze csak egyoldalúan;footballozik, amit nem tehet meg mindenki.Igaz, hogy volt Ujpesten is egy Tornaegye-sület. melv azonban már említett nem-törődömség, valamint a kedvezőt\en konjunk-

- f - a t to i - ,h r : i l , . ! I : o16 U'PssÍ".t

túrák következtében csak papíron maradtm€$: tényleg megszíínt. Annál nagyobbörömmel üdvözölhetjük azt a nagyszeríi, ne-mes mozgalmat, amely a Tornaeg'vesületfeltámasztását cé|ozza t...] úgy értesültünk,hogy az új tornaeg1'let a footballistákkal eg1'e-temben, a régi tornaegyesület alapján fogfelépülni''. Mindekozben az lJjpesti FootbailClub 1900. december 23.án|ejátszotta évad-zfuő mérkőzését a F.erencvárossal. Az össze-csapásra azWC Soroksári úton lévő páIyájánkerült sor, és a mérkőzés a zöLd-fehérek 2:1

lmével végződótt'S most időben elérkeztünkalrhoz a naphoz, amikor is azUjpesti Football Club való-jában beleolvadt az tTjpestiTorna Egyesiiletbe. A pontos

dátum 1901. február lt-e' E napon tartottavá|asztmányi ülését a frissen újjáalakult UTE,dr. Sugár Bódog községi képviselő elnök-letével. A 35 felvett új tag legnagyobb részeaz UFC tagjai közül való volt. A tagok számaígy rnár a százat is meghaladta. Kimondták,hogy az egyesület a működését 1901. február25-én este 7-kor kezdi meg a Lőrinc utcaielemi iskola tornatermében. Lz UjpestiFootball Club tehát ezennel megszűnt, és alabdarúgás az IJTE keretein belül folpató-dott. Az UTE 1901. február 2I-i tisztujítóközg5íil|ése kimondta, hogy a klub a futbalit isfelveszi a sportágai kózé, és haladéktalanulbelép a labdarúgók nemrég alakult országosszövetségéb e, a már megsziínt, másodosztály-ba soroltatott IJFC helyére. Az I90I' mfu-cius 9-i MLsz_gyíi|ésen az UTE, KéméndyErnő révén, be is jelentette belépését a szö-vetségbe.

A magyar labdarúgópá|yákon 1901'március 25-én bukkant fel először az IJTEneve, ekkor játszotta ugyanis első mérkőzésétezefi a néven az egykori Qpest FC és UjpestiAC játékosaiból alakult csapat. A mérkőzésenaz újpestiek 7:I arányban |egyőzték a Buda-Desti.|ofna Club csapatát' J

Kiizlemények

Hrnunxtq Lxszl-ó

M űjpesti ellenforradalom

Az első világháborut követőidőszakban tÍjp"'t nehéz idő-ket élt át. Az őszirózsás forra-dalom alatti hatalomváltáspolitikai bizonytalanságot te-

remtett. I9I9 februát1ában a második polgár-mesteri időszakát töltő Ugró Gyulát leváltot-ták, helyére Miklós Móric kormánybiztos ke-rtilt. Az új városvezető egyéttelműen azonmunkálkodott, hogy előkészítse a proletárdik-tatúra hata]omra )utását.

+ Tanácsköztársaság kikiáltása átraj-zolta Ujpest politikai térképét. A már említettMiklós Móriccal az é|en, Apáthi Sándor ésPotyondi JőzseÍ tagokkal' direktórium vettekezébe a vezetést.

A tanácshatalom a lakossás számárahozott említésre méltó szociálpolitikai refor-mokat: az é|e|mezés javítására a megyeri ló-versenytéren baromfitelepet létesítettek, kö-zös konyhákat állítottak fel a szegény családokszámára, a városi a|ka|mazottak családi pótlé-kát felemelték. A városban azonban abiz,ony-talanság és az erőszak hulláma söpört végig. Abelügvi népbiztos március 25_én elrendelte avörös őrség megszervezését, Az újpesti zász\ő-

alj parancsnoka Hepke Rezső és SzentgyörgyiImre volt, az igazságigy megbízott KleinSándor, a politikai megbízott Pénzes Györgyés Tanossy Istvárr. A vörös őrség állománya akésőbbiekben eg}'re inkább felhígult. PáncélGyörgy Pest megye Munkás-, Katona- ésFöldmívest anácsa Intéző Bizottságának ülésénmár arrőIszámo|tbe, hogy azttjpestivörös őr-ség 90%-a megbízhatatlan elemekbő| á||,,,['..] akik a harcból visszajöttek, s munkátnem találtak, rnert a munkának ellenségei vol-tak, s menedé|{tázat találtak a vörös őrségnél.Ezekre v an bízv a Uj p". t közbiztonsága.'' fr emvolt egyedi aZ az ese\ amelynek során két vö-rösőr meggyilkolt egy,,ismeretlen, úriasan öl-tözött férfi''-t. Klie Gyrrla és Horváth Lajos azegyik kocsmában figyeltek fel az (triemberce,akinél fizetéskor nagyobb mennyiségií kéz-pénzt \áttak. A vendéglőbő| távozva követték,majd a &Iauthner gyár és a Duna közötti la-katlan teriileten agyonverték és kirabolták. Ahasonló események alapján irta a Tanácsköz-társaság bukását követően Ujpestet iránytővégrehaitő bizottság elnöke, Klima Lajos,hogy ,,a vörös őrség szuronyai [....] rettegés-ben tartották a védtelen polgárságotl'.

A Tanócskiizttírsaslíg óldozatainak emléktóblája a Deók Ferenc utcóban

uiÍi",pji.,.'r'iKözlerrlények r7

eg5nkvezetőiével is.

A, í,j rezsimmel szemben elégedetlenújpestiek egy tésze titokban eilenforradalmi'á"*""kedé.be kezdett. Dr. Juhász Jőzsef,Tassy BetzKáro|y és Altenbach Róbert voltaka száwezők. Irányításuk alatt gyári munkások,kiskereskedők, hivatalnokok készültek a hata-lom megdöntésére, aZ ellenforradalomra.Kapcsolalba léptek Romanelli ezredessel, a

Migyarors,ágra hildött angol-olasz misszió

A gyorsan felszámolt ellenforradalommegtorlás7;a másnap került sor. Klein Sándor

oa,"ancsá,a több felkelőt letartóztattak. A'Paksi

T ó zsef elnökletével tjsszeülő rö gtönítélőbítósig tagjai Pick Ignác, L-fw-Sándor, Po-

tyo"ai;oá"f, valamint dr. Illés Béla ügyvéd-

1átott, le.outi író voltak. A vésztörvényszék,halálos ítéleteit még aznap délután, az újpesti

rendőrség udvarán végrehajtott ítlr ! k:rv.égző;

osztag gőtyoi Martinóvics Béla 35 év ki'rüli

ke,"'t"áő.,eI, Orczy Karó Imre 32 éves és

Papp Imre fel nem tüntetett koru gyári mun-

kással végeztek.Az erőszakhul|ám ezze| nem ért véget a

városban. Júni v 27 .éla vörösterror újabb ha-

lálos áldozatot követelt. A hatalom akózel]'á.

tást csak központi elosztással tudta megoldani.

Lz aznapi cukorosztáshoz két vörösőrt, Petku

és Lőv,1, nevezetííeket, rendeltek ki, hogy az

éhező embereket féken tartsák. Az egyik sor-

ban álló f ér fi ,, T akáts Károly kifo gásolta a feg51 -

veresek durva hangnemét. SzóváItás támadt,

mire Petku agyonlőtte a fegyvertelen embert.A Taiácsköztátsasággal szembeni el-

lenállást nem csupán fegyweresek fejtették ki

Úip",t",,. Yárady-Zsismond jegyző, aki 1891-

tT alk. a telepúlés hivatalnokainak sorában,

megakadály ozia, hogy a város. számára fontos

dolá-",,tomokat megsemmisítsék. Bizton-

ságba helye zte az adókivetési lajstromokat és a

fof,onweket, így tetemes kártól kímélte meg

Ú|p".t"t. Bátoi. helytállása e|lenére sem sike-

,tilt *i''d"'' okiratot megmenteni, Illés Béla

leírta visszaemlékezéseiben, hogy rengeteg do.. kumentumot égetett elsaját kezéve|. '

A Tanáóskö ztársaság bukását követően

az eL|enáIIők méltó elismerést kaptak. Yárady

Zsigmondot kitüntették, később- utcát nevez-

tek"elróla Újp..t"'' (ma; Semmelweis utca). A

harcokban .íó,"tt, valamint a lovégzett felke-

lők emlékét pedig két évazedig emléktábla

őrizte az akkőri rádőrség épületén. Ez a vé-

sett márványlap a második világhábon.u1 köve-

tően eltűnt, de ma újra emléktábla örökíti meg

a Tanácskö ztát sasá g ú j p es ti áLdo zatainak nevét

a Deák Ferenc utca23, számíház Ía|án.* Ú

*A forrás dr. Váry Albert koronaügyész-helyet.

tesnek a Peswidéki Királyi Ügyészség jelentéseit feldol-

gozf munkája. A ktinyvet Dobai Miklós bocsátofta ren.

delkezésünke.

1919. június 24-én Budapes.ten harcok robbantak ki a ta-

nácshatalom megdöntése cél-

iáva]'. Fe|Iázadtak a Ludovika,Katonai Akadémia hallgatói,

támogatták őket a Dunán szolgálatot teljesítőőrnaúádok, a monitorok is. Ezekbe az össze-csapásokba kapcsolódtak be az újpesti felke-

lőllis. Mikor három őrhajő legénysége ostroma\á vette a Clarisseumot, ahol akkor karha-

talmisták szálláskörlete volt, a Mauthner bőr-gyárban is kitíízték a felkelést jelképező nem-ZLn színí3 zász|ót. Az üzemhez beosztott Lip-ták Lajos vörösőrt lelőtték (a Szekftí Gyula ut-

,^ "gy

id,eig az ő nevét viselte). A hírek halla-

tára ívöröJ őrségországos parancsnokai gyor-san cselekedtek. Szép Jánosnak, a gyári mun-kásezredek budapesti parancsnokának vezeté-sével megerősített alakulatok száI\tak ki Ui-

pestre. E]őbb a Mauthnet bőrgyárban és a.Clarisseumnál

számolúk fel az ellenállást,maid vadászni kezdtek a városban szétszőrő-doít felkelőkre. Szép János gépkocsiba ültette

társait, Kovács Iswánt, az újpesti munkásta-nács elnökét és Vrafkó Sándort, a (óvárosi vá-

góhíd munkásszázadának parancsnoká1. Lz

ésemények filmszerííen peregtek. A Váci úton

a vízmivek felé haladva, az akkori Werkner

wár e\őtt találkoztak a felkelők e5yik gépko-ő'iiawt. Automobiljukkal egyenesen nekiro-haítak az üldözöttek járművének, az abbanülőkre rálőttek. Az utasok közi| az egyik meg-

halt, a többiek súlyos sebet kaptak. A- vörös-

őrök erre kiszálltak kocsijukból, hogy közvet.len közelről lőiék le ellenfeleiket, a kocsibantr\őDezs!ó Elemér 25 éves hivatalnokoqHaj-den László 26 éves festőművészt, RojcsekLászI6 19 éves hadapródot és Szűcs János 30

éves sofőrt. A tíízharcban sebet kapott Szép is,

az eg5nksebestilt felkelő utolsó erejével hasba

lőtte.

Úi,ffi..'IJ18Kijzlemények

GrrrÉnr IsrvÁx

meg a napvilágot VértesMarcell. A többgyeimekes iaualíoza fia so-vány, nyrrghatadan természetíí volt. Sok min-den érdekelte - legkevé sbé az órákrafelosztottiskolai anyag. Blériot repülésének hírére ka-cérkodott a repülőgép-téwezői hivatással, denyughatatlan-bohókás vénája nem tudott azo-nosulni a mérnöki fegyelem precizitást köve-te|ő hétkőzn|P.iaiual, Nővére tanácsára a kép-zőmíiv észet felé fordult, szobr ászattal fo glal-kozott Za|a Gyfugy műtermében. A neves ud-vari szobrász néhány prőbá|kozás után eltaná-csolta. Az tf1ű Vértés szorgalmasan róma Úi-pestrrtcáit, a pest-budai rakpart macskaköveit,s a látottakról krokik garmadá)át készítette.Immáron felcsepered,," b.-b"lítogatott Ven-dé'glőkbe és kávéházakba, hogy a] ott disku-ráló művészeket megismerve,-írailgatva isme-reteit gyarapítsa. E talái kozások''y.,,

",'y, got

adnak karcolatszerű, eg.yre ká''''yeá.6b,ugyanakkor lényegre törő ,,írásai,, izámára.PárizsróI e|őször Szomory Dezsőtő| és SzépErnőtől hallott.

Míivészek, irodalmárok, hírlapírók ésszerkesztők'.. Szinte magától adódik, Logyl."-laki ,,észrevegye,, a teheiséges fiatalembJrt. ésrövid időn belül számos munkája jelenjen áega Szamát, a Borsszem Jankó, valamini a nemkevesbe pikáns Fidibusz című lapokban. Apja- |áwa fia szépen alalarló grafikai kitelieseáé-sét _ beletörődve a korábban erőszakolt mű-s.z{i pa|yatól való elfordulásba, egyre büsz-kébb lett fiára.

Vértes a képzőmíivészeti akadémiánF9r9ncz-y Károlytól újabb lökést kapott a vib-ráló, csillogó és átnyékos Párizs fel3. Az t. vi-lágháboru idején azonban nem a francialiővá-rosból tudósított, hanem frontszolsálatos ka-tonaként a ga|íciai frontról kiildte ínyagait az

Közlemények Úi,Fi"É#.,il

tljpesttőI PánzsigVértes Marcell, a Montrrrartfe festője

IJjpesten, a Y áci út_Árpáci útkereszteződése kornyékén,nem messze a régi temetőtől,1895. augusztus 15-én látta

itthon maradottaknak. Közben Molnár Fe-renc és Karinthy Frigyes míiveihez is készítettillusztrációkat.

Az 1 9 1 8-as őszirőzsás forradalom, va|a-mint a '19-es Tanácsköztársaság idején erőtel-jes agitatív politikai plakátokat készített. Aforradalmak után kénytelen volt emigrálni. Asors akaratából ekkor nyílt meg előttó a lehe-tőség, hogy rövid időt tölwe a monarchia voltfőv ár osáb an útja P árizs felé fordulj on.

A Julien Képzőmíivészeti Akadémia,valamint Toulouse-Lautrec mííveinek ..test-köze|i,, megismerése szinte az úiraszüleíésselegyenértékű lendületet adott munkássásának.Párizs |evegője, buja éjszakai vi|ága, íz ősziSzajna-part, a Bois de Boulogne, a Montmart-re, a Pigalle rövid idő alatt valódi otthona lett.I ,itográfrai sorozatok sokasága került ki kezealól: onagysága egy napja, Rue Pigalle, A csa-vargónő, Les Maisons és a Dancins. A Riévecímű erotikus lap megbízásábő| rajío|taa Nőiszakasz című sorozatát. 1'932-ben indul szín-

... }*t.€.^,t:r^,?, c.y'; Vitl,*,|-ő ,. ,

Illasztníció Karintby Fngtes: Tandr úr kérem címíí kiÍtetéhez

T9

házi és filmes rr1urrkássága: Maivaux és P.

Louis műr,einek díszleteit és jelmezeit teÍvez-

te. Még a háború kitörése előtt hosszabb-rövi-

debb időt töltött Amerikában - természetesen

itt is kiilönb öző fe|kéréseknek eleget téve.

De Újpest, a szülőföld, a szi\őháznáI

szo|gáIó paloiai lányok emléke, a régen|átott

ká"ehazak és az ifiúkori élmények legalább

egy |átogatásta hazahozták a szörnyí3séges há-

ború kitörése előtt.Ny'ughatatlan vére 1939-ben a francia

hadseregbe ,,visz|,,. Húsz év után _ a humá-

num jeg.vében _ ismét politikai plakátokat ké-

szít, színie|őad ásokat és hozzá1uk tarto ző dísz-

leteket szervezés készít a fronton harcolók pi-

henő idejének kellemesebb eltöltése céljából.

A második világháború után, immár kiteljese-

dett grafikai stílusának megfelelő, Szaggatott'

lágy iitmusú, könnyed vonalvezetésű litográ-

níÉ es ratzoksokaságát készíti. Többek között

egy sorozatot, amely-ben híres embereket' pl.

dó Gaulle, Cocteau, Sartre stb' ábrázol gyer-

mekkoruk kül önbo ző szakaszaib an. Vándorki -

állításokon való bemutatók után aZ anyag ew

dallasi múzeunrba került. Angliában forgatják

a Moulin Rouge című filmet. A filmben Tou-

louse-Lautrecizabadon szárnva|ő vonalai az ő

keze áItaI kapnak megjelenítést. Vértes Mar-

cell eleméb.'u",', é1 és lobog, örü1, és éWezí

Szeretett Párizsának minden ízét, i|Iatát, sza-

badságát és szabadosságát. Apollinaire- és

Verlaine -műveket illrrs ztrál' falfestményeket

készít a New York-i Hotel Waldorf Astoria

számára, rézkarcokat a Daphnis és Chloéhoz.

19ó0-barr Budapestre látogatott a \,,Iű.

csarnok kanraratermében [!] rendezett kiállí-

tásának megnyitójára, néhány karikaturát ké-

szítetta L.udas Muty' számáta, keménven gú-

nyolva, pellengérre állíwa az öncélír' üres

absztrakció fustlovagjait' ' '

Röviddel itthoni 1átogatása után - 19ó1

novemberében - nenr újabb sikereiről, hanem

tragikus hirtelenséggel bekör,etkezett halálá-

ról tudósítottak az újságok. n

W,ru't]* ,.,"J$g*r1

ffi;"''-." '. ..l'

. l t

:;: i:.' i . . , :

*..."

IJl !

iI

UI-'t'Fi

fu...'*j '1:..qjiÍ

:.r:. i - . - ^ F . , w . . 1 * * .: _ , . r . . - . . . . : . _

i{ t'l.l.*;t il*-*** 4X**1r. r-., ft'-c..1rr1 ,,...

l - f r ' . y . 1 + . t , r , t * l - * L - l

* Í(l trh$s? T*snes llsÍt *lfi*gör *cf,*t * kezábtll ...

I{arikattira a Ludas L4aryi 1960-as éuJblyarnóban

Úi,É#;ti20 Közlernények

Nésy generáció a szakmátban és aziskolában

A Kozma Lafos Faipari Szak-kcizépiskolában és

"Iőd"ib.,'generációról generációra örök-lődött a faipar szeretete. A Ke-lemen családból négyen tanul-

A harmadik generáció képviselője a csa-ládban _ Kovács Jánosné Kelemen Gyöngin _szintén a faipart vá|asztotta. I97 4-ben érettsési-Zett az iskolában. 1974 és 1975 között faipiritechnikus tanárként dolgozott egykori iskole1a-ban,

.L975.februárjátó| a Budapisti BútoripariY áLlalatná| anyagnormásként válla]t *.,.,Lát.1977-ben szerezte meg a technilrusi oklevelet,izsgatémája egy barokk hálószobabútor volt'Később szakmai felkészültsége és szorgalma alap-ján a főmérnök mellett termeléspro amozőválépett elő. 1992-ig a BUBw-ban.do|gozott. Azélet tőle is változtatást követelt: 1992-;ő1 az M és

! |zeryzln Kft . (faipari) irodav ezetője, majd iz-letkcitője lett. 2003-ban a kft. beleolvadt ̂ ,El^^-trade Kft.-be. Ennél a cégnél irodavezetőként éstermékmenedzserként tevékenykedik.

Gyermeke, Kovács drsolya 2004-bensz.etez.te meg a Kozmalajos Faipari Szakközép-iskolában az ötéves általános faipari technikusvégzettséget' !

FprucsÁx KÁLMÁN

ták h az asztalosmesterséset.A szakmát magas szinten tanulni vágyő fl.

atalok az I879-ben, Trefort Ágo,to,, kultuszmi-niszter á|ta| alapított Budapei=ti Nt.*i Közép.ipartanodában kezdték meg tanulm ányaikat.

Az 1904, július 15-én, Sümegen születemKelemen Ferenc szakmát tanulni |Jtt fel Buda-Pe.st1e.' 1922-benfejezte be tanulmányait a Nép-színház utcai Budapesti A]lami Felsőipariskoiatalpan agozatán, majd Reich Ferenc mesterhezkerült. 1922 és 1951 közőtta Reich_Pichler er-zsébemárosi asztaIosműhelyében dolsozott.Kezdetben általános faipari munkákat iég,,tt,később péklapátkés zítő vált belőle, meft azüzemben arra szakosodtak. 1940.ben átvene aműhelyt, és önálló iparosként dolgozott tovább.1951.ben államosították a céget,*műhelvét el-yet1ék, így került az lkarus-gyárba, ahol aközle-]<ed9s1 járműveken található fallegészítőket ésburkolatokat készítették. Néhány é"v múlva mármint az Ikarus sablonkészítője vá|t ismertté aszakmában. 1969 _ig do\gozott azüzemben, majdny'ugdíjba ment'

Fia, Kelemen Imre 1929. október 31-énszületett, Budapesten. A polgári iskola elvégzése

"f: :w szaktnáját váIasztotta, Az akkori, úgo-

ru előírások szerint Kelemen Ferenc sütőlaoátké-szítő asztal'osműhelyében egy évig katelezZ gya-korlatot teljesítert, amely alapján 1945-ben-fel-vételizett az akor Fa és Fémipari Felsőiskola fa-ipari tagozatára,,amelyet három év múltán, l948-

PT "Íg'* el, Ujpesten. Az érettségi mellett hét

kiilön bo ző faipari szakm a vé gzésé re "-

mesteryizs-gával egyenérté|d3, - végbizonyíwányt kapom.1948 és 1951 között ap,;.a nyomdokain haladvavállalt munkát. A kezdeti gyakorlati évek uún ő ispéHapárkészítő lett. Kelemen Imrét 1951-benbehíwák katonának, 1953-ban szerelt |e. Az á1|a-

3o;i|a1után szakmájában nem nrdott elhelyez-kedni. 2002 _ig keramikusként kereste kenyerét.

Úini;+.stiKe lem en Imre a é gb izony ín óny a

Ktizlemények2I

M"gpezsdült vizek

A téli hótakaró elolvadásávalújra szemünk elé tárul kör-nyezetünk növény- és állat-vtlága. Márciusi, áprilisi ki-rándulásaink során felfedez-

hetjük a tavaszi vizek parányi élőlényeit. Uj-pest erdős és fiives területein, a Palotai-szigeten, a városszéli réteken és parlagokonkicsiny pocsolyák ezrei csillognak a kora ta-vaszi napsütésben. A lassan e|szivárgőolvadékvizet itt-ott smaragdzöldre színezik aszabad szemmel ]áthatatlan lebegő algák tö-megei, míg máshol a talajból kioldódó hu-muszsavak varázso|ják éjfeketévé az aprő wz-gyülemléseket. Ezek az önmagukban jelenték-telen, de összességükben nagy kiterjedésiíélőhelyek fontos részét képezik a vizes élőhe-lyeknek. A vizes élőhelyek átmenetet alkotnaka szárazfo|di és a vízi élőhelyek között.Részben e|vá|asztják és össze is kötik ezeket azökológiai rendszereket. Szerteágazó táplá-lékhálózatuk és jelentős biológiai sokféleségükmiatt kiemelkedő szerepük van a növény- ésáI|awilág gazdagságának fenntartásában, amenedékhelyek és a fajok visszatelepiilésénekbiztosításában. Néhányan a vizes élőhelyeketa ,,táj veséjének'' is nevezik, mivel igen jelen-

Dn. KruSKA GYÓRGY

tősek a szennyező anyagok visszatartásában, aföldi klíma szabály ozásában,

A kemény fagyok elmúltával a pocso-lyák alkalmas terei lesznek az é|et tavaszi meg-újulásának. A föld repedéseiben rcjtőzkódőtúlélők és kitartóképződményeik, a tartóspe-ték új életre kelnek, és intenzív szaporodásukeredményeként óriási egyedszámban népesítikbe az tdőszakos vizeket. Ilyenkor, ha kirándu-lásurrk során egy üvegbe pocsolyavizet me-rünk, szabad szemmel is megvizsgálhatjuk amilliméteres Vag.y még kisebb lények höm-pölygő tömegét. Ha valaki alaposabban megakar ismerkedni a mikrokozmosz ktilonös la-kóival, mikroszkópra van szüksége. Ez az esz_köz nagy nagyításban és felbontásban tárjaelénk a víz ki.ilönös lényeit.

A pocsolyák gyakori lakói a kandicsrá-kok, amelyek az evező|ábú rákok közé tartoz-nak. Lz evező|ábú, rákok fajainak többsége atengerek lakója, de a kontinenseken is előfor-dulnak szinte minden víztípusban' Megtalál-hatjuk őket tavakban' pocsolyákban, mocsa-rakban, de az áram|6 vizeket, forrásokat, fo-lyókat is benépesítik. Egyes fajaik levélhüve-lyek kicsiny vízgytilemléseiben, nedves szik-lafalakon, mohapárnákban és az avarban ismegélnek.

Az evező|ábú rákok többsége 1-2 mm-es állat, de a legnagyobbak testhossza sem ha-ladja meg a 10 mm-t. A testet körtilvevő átlát-szó kiiltakarón keresztül jól tanulm ány ozhatóaz evezőLábú rákok belső testfelépítése. A testbelseiében erőtelies harántcsíkolt izomrostokhúzódnak, amelygk jól segítik az á|Iat űszását.A test középvonalában a háromszakaszú' bé|-csatorna taláIható, amely kc;rtil g1'akran l'örö-ses, sárgás olajcseppeket láthatunk, ezek aplanktonikus fajoknál a test fajsúlyának csök-kentésével léhetővé teszik a vízben való le-begést.

Az evező|ábú rákok egy része plank-tonikus vagy fenéklakó életmódot folytat, devannak olvanok is. amelvek halakon élősköd-nek. Ez o.obbi"k nősténvei áLta|ában a halak

Lebegő élermódti kandicsrók, al,jzaton élő kanrlicsrtík és uízi-bolha

J f - a f i l i i l . , . t , \ t l . r t . t r ,22 urPs,*r"t Közlemények

bőtéhez, uszonyához kapcsolódnak, de az iselőfordu| hogy a szájürég belsejében yagy akopoltyúlemezek között iztv1ák gazdájt{ íé-tét, Az élősködő egyedek t..t"

"gy.' fajokná|

"*y'..1- leegyszeríísödött, hogy nem csupán

evező|ábi:' rák, hanem még Ízé|dábú mivoltukis csak nehezen állapítható meg.

A pocsolyák gyakori lakói még a vízi-bo]hák, amelyeket az ágascsápú rákok*kozé so-rolunk. Az ágascsápú rákok kis mérerű.0,25_18 mm-es állatok. Testiik oldalról ösz-szenyomott vagy karcsú és megnyúlt. Több-nyire lefelé irányuló fejük eltiliő része meg-nyúlt ormányt képez. Egyetlen nagy méreű,,sötéten pigmentált összetett szemiik van,amely minden irányban mozgatható. Elsőcsápjaik kis méretíí, el nem ágazó,legtöbbszöregyízíi' érzékszewek. A második pái csáo el-ágaző, sörtékkel borított .o,gá..".*ákké.ágascsápokká alakult, amelyekkJl ritmikusancsapkodva, szökellve úsznak.

Az ágascsápú rákoknál az ivatos és azivartalan szaporo dás s zabályos v á|tako zása fi-gyelhető meg' A nőstén#k az év nagy ré-szében megtermékenyírés nélkiil hozzát |étrepetéiket, amelyekből a költőüregben fejlőd-nek ki a nőnemű utódok, ame|yek a meg-sziiletésük után szintén szíizneinzéssel szi-porodnak tovább. Lz ágascsápú rákok élet-ktirtllményeinek kedve,őtlenné vá|ásáva|, pé!-dául a vízhőmérséklet vagy a tápláiékmeny-nyrség csökkenésével, a szílznemzéssel kép-ződő peték egy ftszéből hím egyedek kehákki, amelyek a csak ivartalanul sáaporodó nős-tényektől e|térő, megtermékenyíthető nős-tényekkel párosodnak. Az ivaroi szaporodáseredménye a vastag fa|ú', a környezeti hatá-sokkal szemben igen ellenálló tarióspete. Ta-vasz idején, az é|etkörülmények kedvezőrefordulásával a tartóspetékből áz anyához ba-sonló, szíiznemzéssel szaporodó nőstényekkelnek ki.

A pocsolyák kicsiny ragadozói a vízi-1*á! ryelyek evezőLábú és ágascsápú rákok-kal táplálkoznak, A legfeljebb-8 mm-es édes-vy'z'i atkák szelvényezetlen testű, gyakran igené|énk sz'íníi, vörös, kék, sárga vagy zö|d' színí3,pókszabásúak. Bőrmirigyeik kelie met|en ízi|váladéka miatt a halak nem fogyasztjákel őket.Kültakarójukat kitinlemezkék merevítik' ame-lyek egyes fajokná| kemény hát- és haspáncél-

Kiizlemények

Iá fej|ődtek. Avíziatkákstak általában négy sze-mük van, amelyek kozi| a két jobb olá"li e'két bal oldali egy-ew szemtokban ül. A szái-szeryek állkapcsi készülékké nőttek össze,amely egv alapi részbő| és az ormánvból áll.Belsejében a csáprágőkbót kialakult, előre-hátra mozgathatő, sz(ltó szewek találhatók. Awzjatkák négy pár lábát ktilönösen az á||ówzi,planktonikus fajok esetében hosszú, selyem-fényű' ev e ző szőt ök borítj ák.

. A víziatkák petéiket kicsiny lepényekÍot m6jáb an rukj ák l e ktil onb<i z ő vzb en hev er őtárgyak fe|színére. A gyakran é|énk színíi', na-rancssárga vagy vörös petecsomók nemritkánszázáva| borítják a víziatkák által ideálisnaktartott peterakó helyeket, például egy vízbekerült nejlonzacskő felszínét. A petékből hat-1ábl3, |áwák kelnek ki, amelyek főként k^w-lókon és ktilonboző vízirovarokon és |árvái-kon élősködnek. Ezeket gyakran teljesen el-Iepik a vöröses színű atkalárvák. Nemcsakvíza|att é|ő állatokat, hanem a vízfe|színen moz.gó pókokat és repülő rovarokat is képesek pa-razitá|ni. A lárvák vedléssel alakuhák '','ol"-lábú nimfává, ame\y átesik még egy fejládesiperióduson, mielőtt ivarérett egyeddé alakul.Bemutatásurrk korántsem lehet teljes, hiszen apocsolyáknak még számta|an ktilonös lakóiavan. De ta|án ez a néhány példa is elegendővolt arra, hogy felkeltsük az érdeklődésie rej-tett világ iránt, és az ítjpestl kiránduló is egykicsit más szemmel tekintsen a tavasz Íöwdéletíí vizeire. D

vÍziatka

Úi,r*e.sr:i23

Józsnr Arrne

Lebukott

Megvallattah hogy vérzeft a husunk.Elvtársunk, ki még sétáIsz, mint a fény,gondolj reánlq kik fel-le futkosunkés messzenéziink cellánk szögletén.Lágyult az izmwk, fekhelyiink kemény,eledelünket kikopi a szánk,gyomor- s ttidőbajt ítéltek reánks ha nem pusztulunk, elpusztítanak.Még harcolunk, de testünk oly sovány.Teswér, segítsd a lebukottakat.

onhon a t6zhe|y hűvös és repedt,hideg fazékban készül az ebéd,a csarnok nyirkos kövéről szedettkis káposztalevél és hulladék.Az asszony szédül, szidja gyerekéts a szomszédné a gangon kiabál,hogy tőlünk sosem kapja vissza máraz ujinyl' kevés lámp aolajat.Té1 lesz, ragyog a fagy s az éhhdráLTeswér, segítsd a lebukottakat.

Gondoljatok a btidtls kiblire,mely ködgomolyban küld úi nyava|yát.Adjatok szappant' lóhúst s télireapadt testtinkre adjatok ruhát.Küldjetek könyvet, bármily ostobát,mert megőrjít a patkánypuha éj,az asszony nélkiil gyötrő szenvedély.Enyhítsd kínunlg ha munkás vagy s szabad,Elwárs, hisz te vaw aVörös Segély!Testvér, segítsd a lebukottakat.

Ktizdtiink híven a forradalomért,nem halhatunk meg, élnünk kell tovább.Zizegve várnak a röpcsik" a héks éhbérrel várnak mind a burzsoák.A mozgalom vár, munka és család,míg megbukik a kizsákmányolás,a sarló villan, sújt a kalapácss börtönről, gyárrő| lehull a lakat.Eljen a Szovjet, a munkástanács!Testvér, segítsd a lebukottakat.

Úim"i24

1930. november

Közkrnények

HmmellN Lxszró

legmegbecstiltebb tagja volt, hiszen az ő ot|e-tére hasított ki a tulajdonos gróf itteni bir-tokából területeket szőlőmíívelés cé|jára.Ugyanakkor korántsem ő volt a legjelentő-sebb gazda az Iswán-hegyen. A megtelepedők|ktáján legnagyobb birtokkal egy bizlnyosGazda Emánuel és neje képviseltették magu-kat, 28 fertálynyi, azaz mintegy 224 kataszt-rális holdnyi bérleménnyel.

A magyarosított nevű bétlőt eredetilegEmanuil Gojdunak nevezték. A macedorománcsalád, amel1mek sarja volt, a I8, századvégénmenekiilt a török elől a mai Albánia területénlévő Moscopoiis városból Lengyelországr:n átMagyarorczágta. Az erdélyi Nagrwáradon te-lepedtek le, itt született Gozsdu Manó (ahogynevét honosífva leggyakrabban használtá)1802. február 22-én' A helybeli román nvelvűalapfolni iskolát követőeí a város katoliL.,,középiskolájában tanult. A magyar kultúrairánt fogékony' ug.yanakkor szír,'vel-lélekkelromán identitású, görögkeleti vallású if1ű eztkövetően jogi tanulmányokat folytatott. Po-zsonyban, majd a fővárosiszerepét Pozsonytólfokozatosan visszanyerő Pesten tanult. 1823_ban, végzett jogászként, királyi úb|ajegyző-ként kezdte meg pályafutását. Vitkovics Mi-hály ügywédi irodájában helyezkedett el. Mun-kaadőja a kor ismert költóje volt,házában meg-fordultak a maryar kultura akkori tudatformá-|ói: Kazincz1 Berzsenyi, a Kisfaludyak és FáyAndrás is. A reformkori literátorokat az if1ilGozsdu is megismerte, talán éppen a fóti sző-lőbirtokos Fáy Andrástól hallott e|őször artő|,hogy a Pest közeli Káposztásmegyeri Pusztávalkapcsolatba n parceIlázási tervek merültek fel.

Az ügywédbojtár saját kedvtelésére ver-selni kezdett, írásai a Szépliterarurai Ajándék(182ó) c. lapon kívül román nyelvű kiadvá-nyokban is megjelentek.

Híres újpestiek ÚiEsni

Gozsdu Emánuel

Az Ujpest mai területén lábu-kat megvető e|ső telepesekközösségének legismertebbtagja Mildenberger Márton.Az ,,alapító atyák,, körének

Az ijz|etj érzé|á<e| is rendelkező Gozs-du l826_ban saját üg1wédi irodát nyitottPesten' Jogtörténeti érdekesség, hogy az elsőmagyat nyelvíí keresetleve|et - az általánosanelfogadott latint mellőzve _ ő szerkesztette.Arra is volt gondja, hogy a város görögkeletivallású gyülekezetének eredetileg német nyel.víi, ir atany agát magy arra átiiltess e.

1831-ben Gozsdu Emánuel- amint ar-rő| már szó esett _ sző!őbfutokot bérelt a maiUjp"'t területén' A telepesek örülhettek, hogyjogi végzettségű társuk akadt, felkérték ahegyközség jegyzői teendőinek el|átásfua. Lhivatal betöltőjeként az uradalomma| valőkapcsolattartás volt a fe|adata. 1833-ban őszóvegezte azt abeadvány,t, ame|yben KárolyiIstván gróftól engedélyt és egyben 3000 dbtéglát kértek kápolna építésére az Isrtán-hecyen.

G o zsdtl Em tÍntl e l díszm a g ar|l an

25

Gozsdu 1833-ig kotődott Újpesthez.Ezt követően üzleti és hivatali igyeivégleg azikerfővároshoz láncolták. |832-ben 30 ezerforintért megvásárolta Wilhelm Sebastian Ki-rály utcai házát, amely később a|apja lett a va-gyonának.

1848 Gozsdu életében is jelentős idő-szak volt. A magyarországi románság döntőtöbbsége magyarellenes álláspontra helyezke-.dett. Közismert, hogy Erdélyben Avram Iancuvezetésével pogromokra is sor került. GozsduEmánuel ezze| szemben a mesbékélés hívevolt. Társait a Batthyány-kormány melletti ki-á|Lásra szólította fel, elnökölt azon a nag5rg5í3,-lésen, ahol a szélsőséges Rajacic patriarchasá-ga ellen foglaltak állást.

A szabadságharc katonai vereségét kö-Vetően a császári adminisztráció Bihar megyeélére kormánybiztosnak kérte fe|, ő azonbanDeákhoz hasonlóan a passzív rezisztencjátvá-lasztotta, és a felkérést udvariasan, de határo-Zottan visszautasította.

Energiáját üzleti és hivatali ügyeineks zentelte. Ug}'Védi v édőb eszé dei olyan remek-be szabottak voltak, hogv azok szövege tan-anyagként szerepelt a pesti egyetem jogifakultásán. A népes ügyfélkör álta| fizetetttiszteletdíjakból 1854-ben átépíttette a Királyutcai épülettömböt, üzlethelyiségeket és rak-tárakat alakíwa ki' 18ó0-ban, mikor az abszo-lutista császári kormányzat engedményekre ésaz országgyíilés összehívására kényszerült,Gozsdu Krassó megye főispánja és a főrendi-ház jegyzője lett' Ebből az időbő| származ1k aza metszet' amely díszmagyarban, karddal, ki-tüntetéssel a mellén ábrázo|ja a politikussá

vált ügywédet, Az önkényrrralmi kormányzás-hoz visszatérő hatalmat nem akarta kiszolgál-ni, ezétt i8ó1-ben lemondott tisztségéről, éstehetségét a civil szfétában hasznosította a to-vábbiakban. Elnökségi tagja lett a Pesti Bizto-sító Társaságnak, valamint a Concordia Gőz-malmot működtető testtiletnek is.

18ó5-ben a Bihar megyei Tenke tele-pülés választókörzetében ismét mandátumotnyert. Az itteni románság kulturális szintjétláwa jutott aÍÍa aZ e|határozásra, hogy vag.yo-nát anyanyelve fejlesztésére fordítja. Jelentősösszegekkel támogatta a pesti eg.yetem románnyelvű kiadványait, maga is publikált e nyel-ven. Calendariulu lui Neagve, Biblioteca ro-man, Viatia lui Cristom címmel jelentek megmiívei. Deák Ferenc támogatójaként aZosztrák*magyat kiegyezés mellett a román_mawaÍ megbékélés híve volt.

Jogi pá|yájának csúcspontjára már adualizmus idején, 18ó9-ben került' mikor alegfőbb ítéLőszékbírá1a lett. Ebben az évbenkeletkezett végrendelete is. Gozsdu Alapít-vány néven felajánlást tett a magyarországigörögkeleti vallású diákok támogatására. Azalapíwány vagyonát a Gozsdu-udvarként is-mertté vált Király utcai ingatlaneg.yüttes,kuratóriumát pedig, nagyszebeni székhellyel,román egyházi méltóságok alkották.

Gozsdu Emánuel 1870' február 3-ánhunyt el, a Kerepesi úti temetőben helyeztékörök ny-ugalomra. Az a|apíwány ezután évti-zedeken keresztül töredenül működött. 1871és 1919 között közel hatezer diáknak nyújtottanyagi se gítsé get tanulmánya i fo|y,tatásához.Trianont követően a testület tevékenysége el-lehetetlenült. A kuratórium tagjai a határonkívül rekedtek, az a|apíwány vagyonához nemférhettek hozzá. Elhúzódó pereskedés vettekezdetét, amelynek nem kedvezett Romániaés Magyarország feszilt viszonya. Megegye-zés a második világháborúig sem sziiletett, vé-gül a Gozsdu-udvart 1952-ben államosították.Az épületegyüttes azóta egyre romló állapot-ban vár)a sorsa jobbra fordulását. Király utcaibejárata mellett ma kémyelvű, arcképes em-léktábla hirdeti Gozsdu Emánuelnek, a ro-mán_magyar megbékélés elkötelezett hívénekemlékét, aki _ bár,erú| atáb|a nem emlékszikmeg _ egy ideig Ujpest jogelődjének jegyzőjeis volt.

Gozsdu Emdnuel emékwíit'ét mtírciusban auatiák fel iin-nepélyes keretek kijzött a budapesti Kerepesi úti t:emeíőben

- r - a t . , . - . , .u . . r , . ' , . , , .26 urRs,*l.l Híru rijputiek

A Gozsd'u-udzar j elenie gi óllapotában

Pest, Buda és Obuda 1873. évi egyesítésekoralakították ki ezt a kerületet a Felső-kiilváros-ból. Az Erzsébewáros elnevezés 1881-bőlszármazik, mikor is eldöntötték, hog7 az ak-kori Szegényh áz téren(ma: Rózsák t"i") t"-p-lomot építenek Szent Erzsébet tiszteletére. ASteindl Imre által tervezett katolikus templomméltó társai lettek idővel a Ludvris Förster ál-tal jegyzett Dohány utcai zsinagóga, valaminta Városligeti fasor két imaháza, Petz Samuevangélikus, illetve Arkay A]adár reformátustemploma. Ez utóbbi utca büSzkélkedhet a vi-|ághíríi tudósok sorát képező EvangélikusGimnáziummal is.

Erzsébetváros egyik éke a Gozsdu-ud-var. Az alapí*ányevő hagyatékának jelentősrészétképezték a Dob utcában, Holió utcábanés Király utcában a|álható ingatlanok' Az ete_deti épületek helyén az űj komplexumot aGozsdu Napítvány 1900-ban kezdte tewez-tetni, rnajd két élvel később építtetni. A Gozs-du-udvart Czigler Győző egyetemi tanár, ko-

Kitekintés

Budapest \'1I. kerülete, ahoia Király utca és a Gozsdu-ud-var a|á|ható, Erzsébetvárosnéven ismert. A városnegyedegyidős a székesfővárossal:

rának jeles építésze tervezte, akinek jelentő-sebb munkái között tartjákszámon a Kereske-deimi, !'endéglátóipari és Idegenforgalmi Fő-iskola épületét, a Budapesti Mííszaki Egyetemkémiai és fizikai pavilonját, a Gourmand eszp-resszót és a Széchenvi fiirdőt.

A Király és Dob utcát összekötő 4800négyzetméteres udvarláncot hét épület és azépületek álta| kőzr ezárt hat udvar alkoqa. Ez asajátos és egyedi passzázs egfia1ta átjfuóház-láncot alkotva kati-frizi egybe a két párhuza-mosan futó belvárosi utcát. Az épülettömbcik1épcsőházai az udvarokat összekapcsoló bolt-íves átjárőkból nyrlnak' A létesítmény a leg-szebb szecessziós formanyelven fogaImaző-dott meg. A néhol eklektikába hajló tereketcsiszolt és maratott üvegfelületek, tiikörbera-kásos mennyezetek, kovácsolwas lépcsőkorlá-tok díszítik. A Gozsdu-udvar ;.elenleg kísértet-járta he|y" Üres udvaraiban Íeginkább csak afiimesek fordulnak meg' rnegfelelő környeze-tet keresrre századfordulós témáiú alkotásaik-hoz. Azépülettömtröt 1999-ben értékesítenékmagánbefektetőknek' ezze| megteremtve an-nak lehetőségét, hogy az egykoron Budapestegyik leg.szebb épületének tartott Gozsdu-ud-var űjra régi pompájában tiindököljön. n

uixsn 27

Szolrosy Allqrunxrxn

Igyekszem az éIet napos oldalán já,,ii

Simon Gy'ula vaskereskedő1913. december 1 1-én szüle-tett, Ujpesten. Szüleivel éshárom fiútestvérével a Ta-vasz utcában laktak. 2002-

ben ,,Ad Honorem Ujpest'' emlékérmet ka-p ott az Uj pesti Kö zmíiv e|ődési Körtől'

_ Milyen aolt a gtennekkora? Kérem,mondjon pdr sztít a csaltídről, amelyben neael-kedett!'

r < 1 ,- .bdesapám, Simon János kereskedővolt. Szüleim házasságának negyedik évébenkitört az első világháború. Apámat behívtákkatonának. Nagyon nehéz korülmények közékerülttink. Sokat nélkülozttink, édesanyámbatyuzni járt vidékre. Iparcikket cserélt éle-lemre. Ketten voltunk gyerekek, a bátyám,Lajos és én. Míg édesanyám vidéken járt, aszomszédok vigyáztakránk. Engem, mint má-sodszülöttet, kislán1mak vártak. Már születé-sem előtt készen volt a párnám, benne volt amonogram' a G berű, hiszen Gizi leszek, édes-anyám után. Mikor világra jöttem, nagy volt amegdöbbenés. A párnára hímeztek egy y-t,így lettem Gy'ula' Tulajdonképpen kétszerszülettem. A nálunk dolgozó |ány szabadságraatazott haza, Nyitrfua. Anyám engedélyével

engem is magával vitt. Akkor hatéves voltam.Torokgyíkfertőzést kaptam, anyám megái-modta, hogy hívom. Azonnal utánunk jött. Azakkor gyógyíthatatlan betegsé gbőI ő kezelt ki.Petróleumos ronggyal törölgette a torkomat,így imádkozott vissza az é|etbe.

Ocséim a háboru után születtek 1918-ban Ernő, 1927-benJancsi. Edesapám 1925-ben önállósította magát, megnyitotta vas- ésasztaloscikkti z|etét az Arnád út l 1 2.-ben'

- Mi uolt a kedaeic jdtékuk, kik aoltak abardtaik?

- Gyermekkoromban a Tavasz utca isföldes volt, s mi, gyerekek sokszor nyakig elás-tuk eg1rrnást a homokba. Volt egy család, agyerekek nag'yon kedves barátaim vo|tak, azédesapjuk városházi tiszwiseló volt, Einwag-nak hílták őket' Sokat fociztunk rongylabdá-val, más nem volt. Harisnyát tömtünk ki éstekertünk össze, abból csináltunk labdát.Minden öröm volt. Később sokat jártunk aKatolikus Körbe, a Liszt Ferenc utcába éspersze a Tungsram strandra.

Ez az említett barátom kikerült Né-metországba, Münchenben lett tisztviselő. Jólmegtanult némettil, és olyan kiválóan alkal-mazkodott a körülménye|<hez, hogy véga| 22német beosztottja lett. Később többször ven-dé3il látott engem' s amikor Pestre jött, énvoltam a házigazda. Egyébként én előbb jár-tam ott' mint ő' A második világháborut meg-e|őzően fél évig &Iünchenben fejlesztettemszakmai ismereteimet.

_ a' ixt a mtísod.ik bóbonÍ. Hogan éltékvneg az utolső időket, mikor mtír a közuetlen kö-zelben zajlottak a barcok?

_ Ujpesten simán átvonultak aZ oro-szok, a fő cél Budapest volt' és annak bekeríté-se. En is voltam katona, pontosabban katona-zenész, klarinétoztam. Részt Yettem az erdé|ytés a felvidéki bevonulásban, I944-ben lesze-reltek.

_ H,g nxent az üzlet?- Az üzletünk szépen fejlődött, megvolt

az áI|andő vevőkörünk. Vevőink között voltakpéldául Fericsán Ágostonék, Kálmán Imréék,Simon Jtínos aaskereskedése az Arpid út 1l2. ndm alatt

- r - a , r ' , . , , . . . ,^ . r r , , , , . . ,28 urPgs,t".t Interjú

Scháffer Alberték. Ők *i''d''yájan nagyon jőbútorokat gyártottak, a háború előtt mégAngliába is exportáltak. A 20 újpesti cég közüla Simon Vaskereskedésben volt a legnagyobbavá|aszték. olyannyira, hogy a konkurencia ishozzánk kiildte a vevőket, mert nálunk min-den kapható volt. Ezért nem szenvedtiinksemmiben hiányt, mindenünk me gvolt.

_ Hogan alakult az életiik a htÍborui utdn?oniiket is elérte az líllaruosítás?

- 1945-ben és a következőévekben mindannfan az uz-letben dolgoztunk. Jancsiöcsém gépkocsival intézte abeszerzést és a L<lszál|ítást,

Edesapám halá|át követően, 1948-ban ásret-tem az uz|et vezetését. A céset 19 52-ben álla-mosították.

- Mi tiin4nt a csalóddal az ,50-es éaekutón?

_ 1952_56 között azIpart Szövetkezetanyagbeszerzője, voltam. I973-ig az Észak-pesti Hermész AFESZ úz|ewezetőjeként dol-goztam. 1984-ben ismét vas-míjsza|<t üzletetnyitottunk, most már a fiammal közöscn, aBaross utca 128.-ban. (A Fóti út sarkánáI azüzlet ma is megvan.) Pár éve eladtuk, mert afiam elfoglaltsága miatt már nem tudta vál|a|-ni a vezetését.

Ernő tesw érem közgazdász-doktorá-tust Szerzett. Meghalt már sajnos ő is, mintLajos bátyám. owen éven át beteg volt, nemis mertük reméini, hogy ilyen sokáig fog élni.80 éves volt, amikor meghalt. Jancsi öcsém aRákosi-éra alatt elítélt volt, bányában dolso-zott három évig. Hét km-t kellett a tárnáÜannaponta gyalogolnia a fejtéshez és vissza. Ne-héz é|ete volt. 'Só-ban, amikor bejöttek az oÍo-szok, mondtuk neki, jobb lesz, ha elhagyod azországot, mert esetleg visszakerti|sz a bányá-ba, ha úgy fordul ahe|:yzet. Kiment Kanadá'ba.Sajnos, már ő sincs köztiink, agyvérzést kapomaz utcán, és meghalt. Azt hitték' hogy részeg,és nem kapott időben életmentő oxigént.

- A fottíalburndt nézegetae tdtoű, bogy sokrnindent csintíl: sportol, bridzsel, uilágot jár, uersetír. Tefiu életet él.

_ Ao'lo minden történt velem az é|et-ben, mondhatni színes életem volt. Igyekszemaz éLet napos oldalán járni, mert valóban sokatdolgoztam azért,hogy ma eg.y kicsit könnyeb-

Inter"jú

ben tudok élni. A versírásról annyit, hogy aztszoktam mondani, bennem három ktlltő ve-szett el: alakom olyan, mint Petőfié, a számArany, az aryam meg Tompa.

* Kezdjük talón az utazrÍsokkal, bol, rrler"-re jtírt?

- Társasutazással sok helyen. Koráb-ban a feleségemmel együtt jártam a vt|ágot,sajnos, ő már meghalt, azőta egyedül utazom.Japántól Európán át Kubáig sok helyen meg-fordultam.

_ Japán egzltikus orszóg. Van-e olyan él-mény{, amit szíaesen megosztil.na aelünk?

- A MalévJapánba tartó első közvetlenjáratának e|ső űtjára jutottam eL. A szándék azvolt, hogy a japán turistákat egy úttalhozzákel Magyarországra, és innen szá||ítsák esetlegtovább őket más európai országokba is. A ma-gyarok pedig így viszonylag rövid idő alatt ki-juthattak Japánba' Meghirdették, időben je-lentkeztem, és a tévéstábbal mentem kl, 99ezer foúntért 12 napra, egy csodálatos üdülés-re. Tényleg oiyan élményt nyújtott, ami kevésmawar embernek jutott osztályrészül. Csodá-latos szállodát kaptunk. Nagyon érdekesekezekaz emberek. A gépkocsivezető és az.ltca-seprő is fehér kesztyűben dolgozik. A gyárakbiztosítják, hogy aki náluk tanul, az egész é|e-tében náluk do|gozhat. A létbiztonság nagyonnagy dolog. Es válás sincs Japánban. Eszembejutott egy japán vicc, ami az é|etvtte|iket jóljellemzi A gyárban a beosztottak figyelik,hogy a vezető mikor megy el, mert addig nemhagyhatják el a" munkahelyet, amíg ő ott Yan.Mikor a főnök elmegy, ők is lelépnek. (Eznem eg'y megszokott dolog, mert sokszor éjfé-lig is dolgoznak.) A következő napon megintelmegy a főnök, a beosztottak is szedel őzköd-nek, de az egyik nem mozdul. Mi van veled,miért nem jössz? _ kérdezik a többiek. - Nemmegyek, mert tegnap is majdnem lebuktam. -Hogyhogy? _ Megyek hazaÍe|é, és látom,hogy a főnök autója a mi házunk előtt áll. Be-nózek az ablakon, a főnök a feleségemmelpezsgőz1ka szobában.

- Szintén a fotőalbumből tud'om, hogtgtakran töhi Balatonfiireden az idejét. Honnanjött az ötlet, bogt üdülQogot atísóroljon itt?

_ Gyakran jártunk le a Balatonra. A só-gornőm és a húga még ?? édesapjuktól kaptakeW-eW kis apartrnant. oket is sokszor meglá-

Úirx.*:i29

togattuk. Régi vágyam volt egy kis nyaraló er-refelé. Volt ugyan egy telktink Fenywesen, deaz avíztő|nagyon messze van. 10 évve| ezelőttlehetőség adódott a vételre, mert egy idősebbházaspár, akiknek Füreden és Szentenclrén isvolt egy ilyen tulajdonuk, az ingázás elkerülé-se miatt eladták a balatonit. Sikerült másfélmillió forintért megvenni. Most éppen !'alen-tin-napra írok egy verset a sógornőmnek, aki-u eI a héw égéket le gtöbbször e gyütt töltj ük ott'O némettanárnő' hétközben el van foglalva, énis kötök néha egy--egy üzletet a régi kapcsola-tokon kereszttil. Es a bridzs is időt vesz el.

_ Eg szép at"anyémnet ltítok a falon. Eze g spol.tsiker. ere dru,ény e ?

- 85 éves koromban tészt vettem azöbölátuszó versenyen. Wesselényi-emlékver-Seny eZ tulajdonképpen, Füred és Tihany kö-zött, a táv 3600 méter. Egy videokamera fel isvett engem, rám ismertek, mert e]kiabáltammagam a ru)tná|, hogy Hajrá Ujpest! Azaranyérmet 199B-ban kaptam, korosztá-

lyomban első lettem. N.gy próbatétel volt. AMarinában tréningeztem, mindennap leúsz-tam 1000 métert. De más az éIővíz. Az áram|a-tokon kívül déli szél is volt, éppen szembe fujt.Az eg5nk őrhajónak állított vitorlásról be iskiabáltak nekem, hogy bácsi, nem akar kiszáll-ni? Nem, mondom, most már látom a céLt, márnem szállok ki.

A Volkswagen tulajdonostársának Fü.reden van a vitorlása, az a legnagyobb hajó ott.Voltam ntár azon is, mert ő is bridzspart-nerem.

- Ez a bridzsszenuedély mióta talt?_ Mfu ötven éve játszom.Á|talában a társaság vanelőbb, és valaki tud bridzsel-ni. A másik pedig kezdi las-san-lassan elsajátítani, mert

ez is olyan, mint a sakk. Egyszerre nem lehetmegtanulni. Nagyon g'yorsan kell kapcsolni,és a rengeteg variációt mind tudni kell alkal-rnazn| Epp ezért komoly irodalma van a já-

téknak. Ezer és ezer vaúációja miatt nag'yonérdekes partik alakulnak ki' Ilyen volt most alegutóbb az obudai Társaskörben. Megkértegy kolléga, segítsem ki. mert az ő partnereakkor éppen vidéken volt. Egyébként kétpartiban játszom' Az egyik a Külvárosi Kávé-házban éppen ma lesz. Partnereim itt LányiCsaba festőművész, Mező János testneYelőtanár és egy volt patikus' Darányí Sándor.

_ A testi és szellerni kapacitós fo$amatoskarbantaltósa nagyon jól konzer.ulíl,ja az ernber,t,Aktír" búsz éuet is letagadbatna, Milyen terueiuannak az idei éure?

- Én is így vagyok ezzel. Nem érzem akorom szerencsére. Bükfiirdőn voltam a lá-nyommal, aki gyógyhatású termékek forgal-mazásávaIfoglalkozik. Voltam }{é.u:'zen is, na-gyon kellemes volt. A nyáron mát a Balatonkövetkezik.

- Gyennekei, unokdi ueszik köriil._ Zsuzsa lányom Budán lakik, nagyon

szép hely.en, a Schmitt-kastél1mál. A fiammérnök. ot unokám van) a legkisebb most fogérettségizni" Sokszor van együtt a család, iin-nepeinken ew-ew saját verssel szoktam kö-szönteni őket' Hálás vagyok a sorsnak' hogvilyen szép életem van, remélem' a Jóistenmegsegít, és a 100. születésnapomat iS meg-érem majd. tr

ÚiH;+-s-t-iSirnon Gyula a Baross utcai üzletben

30 Interjú

SeremoN LeJos

A királyasszony lovagja

Négy bohém fiú élt Ujpestbelvárosában, az 1920-asévekben. Művészetpártolókvoltak, és magas beosztásúaklettek.

Az e|ső dr. Kovács József, akkor mégrendőrkapitány, később tanácsos. Édesanyjá'-val lakott a Lőrincz utca 66,-ban, a saját-há-zukban. Jóska és édesanyja az utcai frontotlakták, kiilön-ktilön. A két eg'y_szobás lakás tel-jesen fiiggetlen volt, ktilon bejárattal. Kovácsdr. iakása az agg|egények módján volt beren-dezve, keskeny, hosszú e]őszoba gardróbszek-rénnyel, mely szekrények bejáraá ktil.l''bo"ahelységeket rejtettek vécét, mosdót, ftirdő-szobát,kamrát.

A második szemé|y _ apám _, dr. Sala-mon Lajos szintén rendőrkapitány volt, akkormég a Máúautca 71.-ben lakott' a Lőrinc utcaés Deák utca között. A szüieive| é|t, al<lk azudvar hátső részében egy gyönyörű kétszobásösszkomfortos' nag.y teraszos kiilön álló lakás-ban laktak. A harmadik fiatalemb et, ZsótérAkos festőmíivész, a Deák utca és aMáriautcasarkán lakott. A társaság negyedik tagja Ge-rendai Tibor' míívésznevénTizián vólt, aki-nek fotósza|onját sokan ismerték Újp"'t.''.

A négy barát a művészet ktilc;nbozőágaiban alkotott. A 20-as évekvésétől már rit-kábban jártakössze, mert Salamo" a.. és Tizi-án családott alapított. A 1930-as évek zsidó-törvényei miatt Zsóté. Áko, elhagyta az or-szágot.

Mielőtt ehtazott, éciesapám rávette,hogy fesse le a családot, édesapámról és édes-anyámtő| portrét készített, míg rólam egy kisjátékautós képet festett' 1939-ben, fénvképután,Tiziánmester festette meg a húgomariképét. Mind a négy kép átvésielte a háborúborzalmait, a kitelepítést, az !956-os esemé-nyeket, s a mai napig a húgom szobája fa|ándíszelegnek.

1980-as években lehetőségem nyíIt azutazásta, s jelentkeztem egy angliai társasútra.A véletlen még itthon összehozott a bridzs-klubban egy Zsőtér nevű, idősebb családdal.

Lnelesládánkből

Erdeklődni kezdtem a festővel való feltéte-lezett rokonságukról. Miután a baráti beszél.getéssel azonosítottÁk az újpesti rokonságot(magát a festőt), megkértem, mondják meg amester címét, szívesen meglátogatnám. Lon-donba érkezve a szá||odából felhír,tam őket.Nagyon barátságosan fogadtak, miután közöl=tem, hogy ki vagyok lJjpestről. Megbeszélttika randevút, hogy felkeresem őket másnap. Aszá||odátőL elég sokat kellett gyalogolnom,amígvégre a lakásukhoz értem.' odon bérházkapualjából a földszinten nyílt a lakásuk,melyben 3-4 szoba vo|t, század eleji bútorok-kal berendezve. Népes család fogadott. A 90év folotti mestert

"kko' mosdatúk, öltöztet-

ték. Család tagjai tört magyarsággal beszéltek,sőt volt olyan, aI<l egyá|talán nem is tudottmagyarul. A.íg a mester előkerült, mint egycsodalényre bámultak rám. Miután a míjvészbejött a szobába, a beszélgetés tiszta magyar-sággal folytatódott tovább. Sokat kérdezettapámról és Kovács ,Jusufról''. Ez akét emberaz i|1úságát jelentette. Festményeiről fény-képeket vittem, és azt adtam át neki. Ekkortudtam meg, hogy híres festő lett Angliában,megfestette a My Fair Lady szereplőit, s a ki-r áLynő |ov a ggá ütötte. P ár őr a s zíves beszélge -tés után igyekeztem vissza a hotelba, a dél-utáni közös programra'

' Hazajövetelem :után eW éwe gyászje-lentést kaptam, hogy Zsótér Akos elhunyt. E

Úir;***Idősebll Salarnon Lajos és fe lesége Zstítér Ákos fesnnényein

3 l

Kiadványok Ujpestről

Az áLtaLános iskolákszámára készült ok-tatási segédanyaga Karinthy FrigyesAMK és a Homok-tövis Környezet\ré-delmi Oktatóköz-pont gondozásábanjelent meg. Szer-kesztője és szakszö-vegírója dr. Kriska

György. A film hat nagyobb egységre bonwamutatja be körnÉktink élővilágát, biológiaiértékeit. Megtudjuk belőle, hogy a homok-tövis Magyarországon ma már csakazittLévőtermészewédelmi terÍileten található meg ter-mészetes élőhelyén. Megismerkedhetíink aFarkas-erdő fafajtáival' és az ártéri lápos nö-vényzette|. Az itt|évő ftizfé|ék között éI a taj-tékos kabóca, a keringőbogár vagy a búvár-pók, mely gyermekkorunk,,csodapókjaként''talán ismertebb lehet. Az érdeklődők hárompatakunk - Szilas, Csömöri, Mogyoródi - é|ő-v1|ágát is megismerhetik. Mindent megtudha-tunk a még megmaradt két dunakeszi tőzegrő-ról és a Palotai-szigetről is. A 80 perces video-film mellett erről a témárő| multimédiás CD-váItozatis készült.

A Homoktövis Kör-nyezetvédelmi ok-tatóközpont kiadá-sában megjelent vi-deofilm I<legészítőjeannak a segédkönyw-nek, mely a környe-zeti nevelés részekénta hulladékfeldolgozásés -hasznosítás törté-netét mutatja be. Rö-vidfilmjük követi aszelektív hul1adék-gyíijtés során kiilön-

válas zto tt háztar tási p ap írhull ad ék' úgát a ÍeL-doIgozőizemig. Betekintést nyerhettink a pa-pírhulladék feldolgozás ának fázisa1ba a bá|á-zástó| a hullámpapír elkészültéig.

Mindkét videofilm megtalálható ahelytörténe ti g5ríijtemény könywá r ában.

32 Uini*S.*-i

AdományDr. Horváth József, a Lisys Fényrendszer Bt.elnöke hasznos adománnyal lepte meg azUj-pesti Hel},történeti Gyűjteményt. Az intéz-mény raktározási feltételeinek javításához

polcrendszereket adományozott. Ez a segítséglehetőséget teremt a gyíijtemény más önállógyűjteményi egységekkel történő gyarapí-tására is.

Kriszt La|os-díj2005. janlfu 28-án az újpesti városháza tár-gya|ótermében átadták a Kriszt Lajos néhaiújpesti Íőszámvevő emlékére alapított díjat. Akuratórium döntése a|apján az idei kittintetéstGera Antalné, a polgármesteri hivatal pénzü-gy,t osztá|yának munkatársa vehette át.

Iskolatörténeti kiállításA városligeti Vajdahunyadvárban március 2-án megnyílt a Könyves Kálmán Gimnáziumfennállásán ak századik évfordulój a tiszteletérerendezett iskolatorténeti kiállítás. A tárlatmárcius 27-ig tekinthető meg.

Helytörténeti vetélkedőIdén is lesz helytörténeti vetélkedő, ezúttaláltalános iskolák részére. Az április 15-én sor-ra kerülő Versen}.re kilenc intézmény neve-Zett'. ̂ helytörténet: a|apíwány tagjai ianwár28-án a Íelkészítő tanárok részvételével kon-zl|tációt tartottak.

Tárnogatókat várnakAz lJjpest Helytörténeti Alapíwány, többmint egy évtizede kutatja, ápo|ja {Jjpesthelytörténeti emlékeit, évi rendszerességgelhelytörténeti vetélkedőt szervez. Lz a|a-pítv ány a z elkövetk ező i dő szakban elkés zíti é skiadja az Ujpest digitális |e|tárát tarta|mazőCD-t. A kuratórium tagjai kérik, hogy _ akiteheti - személyi j öve delema dőjának L "/" - áv aItámogassa az a|apíwányt, amelynek adőszá-ma: 18040ó09-1-01.

Márciusi számunkban az \.,9,, 10. ' 11', 14. és

a 15' oldalon látható fotókat és dokumentumokat az

Ujpesti Helytörténeri Gyííjtemény bocsátotta rendelke-zésünkre'

Helytiirténeti hírek