Ókori egyiptom
TRANSCRIPT
Ókori Egyiptom
• A görög „Aigyptos” szó eredetileg csak a folyamra vonatkozott, később használták ezt a szót az egész országra és lakóira, a folyam pedig a „Neilos” nevet kapta.
• Az egyiptomiak országukat kemet-nek, „fekete földnek” nevezték.
• Magukat rometu-nak, azaz embereknek nevezték.
• Gazdaságának a mezőgazdaság volt a legfontosabb ágazata, mezőgazdasága pedig teljes mértékben a Nílus vizétől függött. A Nílus áradása minden évben július 19. táján indult meg, ez volt az egyiptomi naptár kezdőnapja.
• Fontos volt a marha- és a baromfitenyésztés.• Jelentős volt a kőfeldolgozás, a papirusznád
feldolgozása, valamint az agyag-, bőr-, és ékszeripar. A szükséges nyersanyag nagyobb részét külföldről szerezték be.
Egyiptomi vallás• Sokistenhit• Az egyiptomiak azt hitték, hogy minden
esemény az istenektől függ.• A vallás magyarázatot adott a világ
teremtéséről, a fáraó szerepéről és kapcsolatáról a társadalommal, valamint a túlvilágra vonatkozó elképzelésekről is.
• Bizonyos állatokat és természeti jelenségeket is istenként tiszteltek.
• Számos istenség létezett, voltak köztük ember formájúak, részben vagy egészen állat alakúak, de más formájúak is lehettek (Ozirisz=múmia).
• Léteztek helyi istenségek is, melyek közül némelyek (thébai Amon, héliopoliszi Ré) országszerte tisztelt istenségek lettek.
• Az idők során kialakult a mitológia, mely magyarázatot keresett ezen istenségek közötti kapcsolatokra.
Szimbólumok
Hórusz szem Skarabeusz
Ankh "Was" jogar
Lótusz virág
• Fekete: A nílusi iszappal elárasztott termőföldek színét juttatta eszükbe. A Nílus éves áradását újjászületésként ünnepelték az emberek is újjászületésre vágytak a halál után egyes halotti istenek arcát és bőrét fekete színnel ábrázolták. De a sötétséggel és így a halottak birodalmával is kapcsolatba hozták.
• Fehér: A fehér (hedzs) a rituális tisztaság színe volt: a papok vagy a halottat sirató asszonyok általában hófehér ruhában láthatóak a sírfalak ábrázolásain.
• Vörös: A vörös volt az Egyiptomot körülvevő sivatag színe, amelyet félelmetes helynek tartottak. A napfelkeltét megelőző hajnali vöröses szín az élet-halál harcra utalt, amelyet a napisten minden hajnalban megvívott a káoszt jelképező óriási Apóphisz kígyóval.
• Zöld: Újjászületés szimbóluma volt, és az ellenséget elpusztító, félelmetes vörössel szemben jelképezte a nap jótékony, regeneráló hatását is.
• Kék: Ilyen színűnek tartották az ősvizet, amelyből kiemelkedve a napisten megteremtette a világot.
• Sárga: A sárga a szimbolikus gondolkodásban azonosítható az arannyal.Az aranynak „isteni, romolhatatlan” jelentése is van, hitük szerint az istenek húsa aranyból van.
• Az Egyiptomi állam (társadalom) élén a király, a fáraó állt. Őt a Napisten (Ré) fiának tartották, aki korlátlan hatalommal rendelkezett.
• A fáraó után rangban a főpapok, hadvezérek és a tartományfőnökök következtek.
• „Alattuk” a kézművesek, iparosok álltak.• A szabad parasztok adták a közrendűek
zömét.• A klasszikus kor társadalmi ranglétrájának
legalján a rabszolgák álltak.
MÚMIA• Óbirodalom idején a
balzsamozás a fáraók kiváltsága volt, később szélesebb körben is elterjedt, nemesek és gazdagok is bebalzsamoztatták testüket.
• A test tartósításával lehetővé akarták tenni az elhunyt számára a túlvilági életet.
• A használati tárgyait és élelmet is hagytak neki a sírkamrában, amit magával visz a túlvilágra.
• Az otthonA lakásokat nílusi sártéglákból készítették, az előkelők azonban
többnyire fából. A berendezéseket illetőleg nagy volt a kényelem (nyugágy, székek, asztalok, szőnyegek, virágtartók…)
A konyha és az éléstár el volt különítve a többi lakosztálytól. A női lakosztály is külön része volt a lakásnak.
• ViseletNagyon egyszerű volt.A férfiaknak bőr vagy gyapjúszövet kötényt hordtak övvel a lágyék köré
fogva. Az asszonyok hosszú, szorosan testhez álló inget viseltek átlátszó szövetből, de ez sem takarta az egész testet, a mell fedetlen maradt. A gyerekek (a gazdagok is) meztelenül jártak.
Hajukat és szakállukat leborotválták, csak a gyerekeknek hagytak oldalt egy hosszú fürtöt. Saját hajuk helyett parókát viseltek, csak a nagy méltóságok és a király viselhettek mesterséges szakállt.
Gyermeknevelési szokások• A gyermekek nevelésének legfontosabb célja: az
örökérvényű normáknak, az istentől származó igazságnak a megismertetése.
• Minél hamarabb felnőtté kellett válniuk, a felnőttek életszabályai szerint kellett élniük.
• Érdeklődtek a gyermekkor sajátosságai iránt, foglalkoztatta őket gyermekeik sebezhetősége.
• Tiltották a csecsemőgyilkosságot. • A gyerekeket tekintették a jövő
letéteményesének, oktatni nevelni kell őket.
„Add át szívedet a tanulásnak, és szeresd, mint anyádat, mivel semmi
sincs, ami oly becses” • Az egyiptomiak úgy gondolták, hogy a jellemfejlesztés
főként fegyelmezett írástanulással, valamint erkölcsi és etikai oktatással érhető el, ezért rengeteg intelmet intéztek diákjaikhoz.
• Az „intelmek” megfelelő viselkedésmódot ajánlottak csaknem minden helyzetre, amelybe fiatalemberek kerülhettek.– A gyermekektől megkövetelték, hogy az öregek jelenlétében
felálljanak, és hogy étkezéskor uralkodjanak mohó étvágyukon. – A hazugságot, az indulatosságot, a tiszteletlenséget és
udvariatlanságot, a lustaságot és a folytonos fecsegést súlyos hibának tekintették.
– A kíváncsiskodás egyet jelentett az idősebbek nézeteinek kétségbevonásával.
• Alapvetően az intelmek segítségével kívánták erényességre nevelni a gyerekeket, de ha ez nem segített, akkor igen elterjedt módszerként a verést is alkalmazták.
• „Óh tanuló, ne légy tunya, különben megbüntetnek! Ne táplálja szívedben elérhetetlen vágyakat, különben tönkremész! Szorongasd a könyvet kezedben, olvasgass belőle és kérj tanácsot attól, aki többet tud nálad. Munkálkodj és légy ernyedetlen! Ne lustálkodj egy napon sem, különben megvernek, mert az ifjú fülei a hátán vannak és akkor hall, ha őt ütik…”
Oktatás módszerei• Szigorú fegyelmi körülmények között oktattak, testi
fenyítést is alkalmaztak.• A bemutatás és utánzás módszerét illetve a memorizálást alkalmazták.A tanultakat kánonban mondatták fel.• A kívül-belül hieroglifákkal teleírt templomot, amelyet egy papvezető segítségével lehetett bejárni, tekintjük az egyiptomi áthagyományozás modelljének.
Azaz templomi rítussal, irodalommal és képpel együtt történt a hagyományokba történő bevezetés.
Alapoktatás az elemi iskolában
• Hétéves koruktól elemi iskolába jártak.• Az alapismerteken kívül – írás, olvasás, számolás
– a családi hovatartozásuknak megfelelő foglalkozás elemeit is elsajátították.
• Az írásjelek gyakorlása a megadott minták másolásából állt.
• A tanítás korán reggel kezdődött és délig tartott.• A lusta diákokkal szemben botbüntetést és
szobafogságot is alkalmaztak.
Tánciskola• A templomok mellett külön
épületekben kezdték meg még gyermekkorban a táncosok képzését, akiket mentesítettek a házi és a mezei munka terhétől.
• A képzés szigorú napirend és életrend szerint folyt ezekben az iskolákban.
• A táncosok feladata az volt, hogy a misztériumjátékok keretében drámaszerűen előadják Ozirisz életét, halálát és feltámadását.
Az írnokiskola• Az íráshoz és a nyelvhez szükséges
ismeretek mellett jártasságot szereztek a filozófiában, teológiában, orvosi és jogtudományban egyaránt.
• Az írnokok rétege igen nagy befolyásra tett szert, mivel ők voltak a tanítás mesterei, a tanítás pedig elsősorban az írás tanítását jelentette.
• „Az írni tanulást viseld szíveden, hogy mindenféle kemény munkát elkerülhess és tekintélyes hivatalt viselhess. Az írnok mentes a kétkezi munkától, ő a parancsoló. …”
• Az írnokiskolák tanulóinak legalább félezer különféle jelet kellett fejben tartaniuk ahhoz, hogy a legegyszerűbb szövegeket elolvashassák. Ha azonban nagyobb jártasságot akartak elérni az olvasásban, akkor legalábbis 4000 jelet kellett ismerniük.
• Az írnokoknak tanulniuk kellett az akkád és a babiloni nyelvet, melyek az ókori Közel-Kelet nemzetközi nyelvei voltak.
• A szakképzésre egy-egy nagytudású mester mellett került sor.• A képzés min. 10-15 évig tartott.• Írnokok feladatai:
– nagy építkezések adminisztrációja (munkáslétszám, bérek, munkaeszközök stb.)
– közigazgatási feladatok ellátása (ügyiratok készítése, adóbehajtás)
– levélírás– irodalmi művek másolására– királyi művek írása
• Az írásbeliséghez itt már praktikus természettudományok is társultak tananyagként: hiszen a gazdaság irányítása, a földmérés, a mocsarak lecsapolása, a Nílus áradásának kiszámítása matematikai, geometriai, csillagászati, földrajzi ismereteket követelt.
• Aki kiváló képességeivel kitűnt a társai közül, a királyi gyermekek iskolatársa lehetett. A király a legtehetségesebbek számára az Udvari iskolában biztosított teljes ellátást, ahol a legkiválóbb tanárok tanították.
Papi és orvosi képzés• Az írnokiskola elvégzése után a végzettek zöme a
közhivatalokban helyezkedett el. Aki speciális papi, katonai vagy orvosi képzésben kívánt részesülni, az „Élet Háza”-iban tanult tovább.
• Itt a pap- és orvosnövendékek száma a tanárokéval együtt olykor elérte a tizenháromezret is, igazi egyetemi élet folyt.
• Az „Élet Háza”-iban a legfőbb tudományokat: a csillagászatot, matematikát, orvosi ismereteket tanították, de buzgón foglalkoztak jóslással és varázslással is.
Papi képzés• Az általános képzés után, amely a szent könyvek
tanulmányozásából, a rítusok elsajátításából, valamint bölcsészet-, természet- és orvostudományi ismeretekből állt, következett a speciális orvostudományi, könyvtárosi, csillagászati, varázslattal és jóslásokkal foglalkozó oktatása.
• A tanoncok megismerhették a titkos tanokat, melyek titkos beavatási misztériumok keretében történtek.
• A titkos tanokról, azok tananyagáról keveset tudunk. Hérodotosz (Kr. e. 5. sz.) sem merte leírni, amit az egyiptomi papok, feltártak előtte.
• Az ókor legkiválóbbjai, mint Platón, Pitagorasz, Thalész, Lükorgosz, Szolón, Plutarkhosz, Hérodotosz, Szophoklész, Aiszkhülosz, Cicero is mind tanultak ezeken az egyiptomi „főiskolákon”.
Orvosképzés• Az egyiptomi papok egyúttal orvosok is voltak,
mindannyian részesültek orvosi, állatorvosi képzésben.• Hérodotosz szerint „az orvosi tudomány úgy van náluk
felosztva, hogy minden orvos csak egy betegséget gyógyít és nem többet… Vannak orvosok, akik a szemet gyógyítják, mások a fejet, mások a fogat, mások az altesti bajokat a belső betegségeket.”
Irodalomjegyzék• Pukánszky Béla - Németh András – Mészáros István
(2003): Neveléstörténet, Bp., Osiris Kiadó• Bognár László: Az ókori egyiptomi nevelés,
http://pedagog001.freeweb.hu/III/6.htm• Sztudva Vilmos: Udvarias egyiptomiak,
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khai/0/32014/1, 2009. november 4.
• Mahler Ede (2006): Ókori Egyiptom, Reprint kiadás, Black and White Kiadó, Bp.
• Jaromir Malek (2006): Tutanhamon kincsei, Alexandra Kiadó, Bp.
Köszönjük a figyelmet!
Készítette: Aranyosi Alexandra Tálas Brigitta