Fotó

: Sz

abó

J. J

udit

25. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁLWWW.KONYV7.HU K U L T Ú R AXXII. ÉVFOLYAM 2018. 1. SZÁM ELÔFIZETÔKNEK 600 Ft

A regényírás nyûg, mindennapírni kell, vagy kellene

ORAVECZ IMREORAVECZ IMRE

Varró DánielAki szépenbutáskodik

Szabó T. AnnaHatár

Papp SándorZsigmondGyûlölet

Zágoni BalázsA gömb

Fehér RenátóHoltidény

Varró DánielAki szépenbutáskodik

Szabó T. AnnaHatár

Papp SándorZsigmondGyûlölet

Zágoni BalázsA gömb

Fehér RenátóHoltidény

25. BudapestiNemzetköziKönyvfesztivál

A regényírás nyûg, mindennapírni kell, vagy kellene

25. BudapestiNemzetköziKönyvfesztivál

|tartalom|

impresszumKÖNYVHÉT – WWW.KONYV7.HU

Megjelenik egy évben négyszer: a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, az Ünnepi Könyvhétre, a Nagy ôszi újrakezdésre és a Karácsonyi Könyvvásárra • Áraelôfizetôknek 600 Ft • Elôfizetési díj 2400 Ft egy évre • KIADJA: Kiss József Könyvkiadó, Kereskedelmi és Reklám Kft. • Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadókés Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja • SZERKESZTÔSÉG, HIRDETÉSFELVÉTEL, ELÔFIZETÉS: 1114 Budapest, Hamzsabégi út 31. Telefon: 209 9140, 209 9141.E-mail: konyvhet@t-online.hu • Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Kiss József • Fôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila • Mûvészeti vezetô: Szabó J. Judit • Marketing-vezetô: Jakab Sára • Szedés, tördelés: Blasits Ildikó • NYOMÁS: Oláh Nyomdaipari Kft. • Felelôs vezetô: Oláh Miklós vezérigazgató • ISSN 1418-4915 •A hirdetésekben közöltekért a kiadó és a szerkesztôség nem vállal felelôsséget.TERJESZTI: a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág, a Fok-ta Bt., elôfizethetô a kiadó címén.

Kivándorló családregény háromkötetbenInterjú Oravecz Imrével

(Mátraházi Zsuzsa)

6 25. BUDAPESTI

NEMZETKÖZI

KÖNYVFESZTIVÁL

Programok, dedikálások

7 A halhatalan bolondDaniel Kehlmann: Tyll

(Laik Eszter)

9 „Olyan ez a történet, mint egycsaládállítás” – Finy Petra(Jolsvai Júlia)

11 A Város és a kolóniákBeszélgetés Zágoni Balázzsal

(Csokonai Attila)

12 Fedezzük fel a nagyvilágotés a vicces állatokat!(szénási)

13 Hogyan fogadtassuk elmagunkat és legyünk népszerûek?(Sz. Zs.)

15 Ahol véget ér a világJón Kalman Stefánsson:

A halaknak nincs lábuk

(Laik Eszter)

16 Apukai perspektívaBeszélgetés Varró Dániellel

(Szepesi Dóra)

18 Derûs önhatározó– írók magukrólÖnlexikon – kortárs magyar írók

önszócikkei

(Laik Eszter)

20 A többértelmûséggyönyörûségeSzabó T. Anna új novelláskötetérôl(Szénási Zsófia)

22 Kitörni a csend fogságábólDeborah Lytton: Csend(Pompor Zoltán)

22 A megismerhetô JézusChristina Goodings – Maria Royse:Kicsoda Jézus?(P. Z.)

23 A szabadság érzelmi állapotBeszélgetés Böszörményi Zoltánnal(Illényi Mária)

25 Amitôl szelídül a gyûlöletBeszélgetés Papp Sándor Zsigmonddal(Varsányi Gyula)

26 Gyümölcsneveink elnevezéseiPelczéder Katalin:Gyümölcsnevek szótára(K. S. A.)

26 A regényíró regényeUndinë Radzevièiûtë:Halak és sárkányok(Bárdos Dóra)

27 Különleges regényJohn FranklinrólA lassúság felfedezése c. kötetrôl a fordító, Lengyel Gábor

29 „Ha egy apa mellett tombola hisztizô gyerek, akkor sokkalmegengedôbb a társadalom...” – Szél Dávid(Kurcz Orsi)

30 „Nem tourguideés nem wellnessköltészet”Beszélgetés Fehér Renátóval(Vermes Nikolett)

www.konyv7.hu www.könyvhét.hu online

A Könyvhét megtalálható budapesti könyves-boltokban, vendéglátóhelyeken és vidéki könyves-boltokban, valamint a Líra Könyv Zrt., és a Libribolthálózatokhoz tartozó boltokban. A teljes listaa Könyvhét honlapján olvasható a „Könyvhétmegtalálható” menüpontban.

E számunk megjelent 2018. április 18-án 10 000 példányban.

Hirdetésfelvétel a szerkesztôségben:209-9140 Kiss József

16

20

25

|www.könyvhét.hu|3|

– Hol bujkált magában a próza, a nagyregény hatvankét éves koráig, ami-kor A rög gyermekei trilógia elsô kötetét kezdte el írni?– Mélyen. Mivel közöm van az Egyesült Államokhoz kivándorolt nagy-szüleim révén, meg magam is többször hosszabb idôt töltöttem ott, ösz-töndíjas, diák, disszidens, vendégtanár minôségben, mindig motoszkáltbennem, hogy meg kellene a kivándorlást írni. De addig soha nem írtamszépprózát, bár sok versem erôsen epikai jellegû. A regényírók éveken átnovellákon gyakorolnak. Nálam ez kimaradt. Hatvankét évesen végreelég konszolidált életet éltem, nem voltam többé egyedül, család vett kö-rül, házat építettem Szajlán, a szülôfalumban. Egy verseskötetem megje-lenését követôen ültem egyszer az íróasztalnál, és csak úgy kíváncsiság-ból azon morfondíroztam, milyen lenne az elsô mondat. Azt már tud-tam, hogy a kivándorlók sorsát megörökítô regénynek itthoni elôzmé-nyekrôl szóló résszel kell kezdôdnie, és csak a következô játszódik majdÉszak-Amerikában. Leírtam egy mondatot, és egy másodikat is. Aztán el-tettem. Késôbb hozzáírtam még egyet vagy kettôt. Így kezdôdött.– Elárulja mik voltak a próbaképp leírt elsô mondatok?– El lehet ôket olvasni. Velük kezdôdik a regény, így: „Szajla Heves me-gyében van, a Mátra lábában. A hegység déli peremét Mátraaljánakhívják, északon viszont, mint minden rendes hegynek lába van. A Mát-ra lába hivatalosan dombság, része a Heves-Borsodi-dombságnak, való-jában azonban ez is hegység, szinte megszámlálhatatlanul sok hegybôlálló emelkedés-együttes, amelynek átlagmagassága 300–500 méterkörül mozog.” És a többi. Nem gondoltam, hogy ebbôl regény lesz.

– Mennyire kellett utánakutatnia a korabeli viszonyoknak a hitelesség ér-dekében?– Nagyon, de nem volt könnyû, mert Magyarországon olykor nehézbármit is megtalálni. A falu képviselôtestületei az 1800-as években isüléseztek, jegyzôkönyvet vezettek, de a Heves megyei Levéltárban eb-bôl semmi sincs meg. Olyan a történelmünk, hogy negyven-ötvené-venként szinte minden megsemmisül. Mégis az Ondrok gödre és azÓkontri esetében viszonylag könnyû helyzetben voltam, mert a föld-mûvelés, meg ahogy az emberek éltek, gondolkodtak a 19. századmásodik felében, az majdnem olyan volt, mint az én gyerekkorom-ban, az ötvenes években. Csak emlékeznem kellett a dolgokra. Épp-úgy lóval szántották a földet, ugyanazok voltak az értékek, a szoká-sok, a hiedelmek, az ünnepek. A Kaliforniai fürjjel másként voltamkönnyû helyzetben. Az Egyesült Államokban sok dokumentumot le-hetett találni, nem konkrétan a magyarokról, hanem általában az eu-rópai migránsokról. Vendégtanárként a Kaliforniai Egyetem SantaBarbara-i kampuszán tanítottam, és a szomszédos Santa Paulában, azegykori olajvárosban, ahol még olajmúzeum is van, sok mindent ki le-hetett deríteni. Dél-Kaliforniában, ahol nagyon kemények a kôzetek,sokáig nem a forgófejes módszert alkalmazták, hanem az úgyneve-zett kötélfúrást, amelynek során fel-le mozog a fúrófej, és úgy zúzzaszét a mélyben a kôzetet. Hogy kik voltak, hogyan éltek a fúróhelye-ken a munkások, azzal nem foglalkoznak a dokumentumok, azt kikellett találnom. Ha megtalálták az olajat, vagy kiderült, hogy nincs

|címlap|

Kivándorló családregény három kötetben

|4|www.könyvhét.hu|

Interjú Oravecz Imrével

Száz évet fog át A rög gyermekei címû trilógia. AzÁrvai család polgárosodását követhetjük nyomonAz ondrok gödre címû nyitó regényben. A követ-kezôben azoknak állít emléket, akik a 19. századmásodik felétôl tömegével indultak útnak Észak-Amerikába, és sorsuk feldolgozatlan a magyarirodalomban. Többnyire szegény emberek vol-tak, de számos jobb módú parasztember is útrakelt; további gyarapodásukat remélték a kiván-dorlástól. Eredetileg csak addig akartak maradni,míg pénzt gyûjtenek további itthoni életükhöz.De a körülmények másként alakultak. Az Ókontricímû most megjelent harmadik kötet egy máso-dik generációs életét mutatja, aki visszatér azóhazába. A szerzôvel a saját családja történeté-bôl is merítô regényfolyam megszületésénektitkairól és persze a versírásról is beszélgetünk.

|címlap|

ott olaj, akkor újabb helyszínre vonultak. Tehát tudnivaló, hogy ván-dorélet volt az övék. A vadonban éltek, dolgoztak. Hôsöm itt tehátnem városi lakos, mint volt öntômunkás korában Ohióban.– A kivándorolt nagyszüleirôl szôtt családi legendákból nem meríthetett?– Nem voltak legendák, de a falu negyedének gyerekkoromban is élt va-lakije Amerikában. Olykor halottnak harangoztak, holott nem halt megsenki a faluban, hanem kint távozott el valaki az élôk közül. A környék-re jellemzô volt, hogy egy-egy faluból negyven-ötven-száz ember is azÚjvilágba ment szerencsét próbálni.– Mikor döntötte el, hogy folytatja a történetet, és így trilógia lesz a könyvbôl?– A regényírás nyûg, mindennap írni kell, vagy kellene. Márai azt mond-ja, hogy ha többet nem is, de legalább egy mondatot mindenképpen.A második kötet megírása után némi pánik kerített hatalmába. Mit fo-gok ezután csinálni? Kínálta magát, hogy az egyik kint született fiú, akimagyarul sem tud már, a nagy gazdasági válság következtében elveszí-ti az állását, és a 30-as években Magyarországra jön gazdálkodni. Fele-sége elhagyta, de magával hozza nevelt mexikói fiát, akit kezdetbenSzajlán mindenki cigánynak néz. Errôl a kinti idôszakról elég sokat tu-dok, fôleg apámtól, aki Kanadában nôtt fel, és olyan szegénységben él-tek, hogy néha még éheztek is..– A történetet 1956-ig követi nyomon a könyv. Azután is történt ez-az. Le-het, hogy lesz negyedik rész is?– Nem. Ekkora terhet, mindennapos kötelezettséget, sok-sok kutatástmár nem veszek a nyakamba. A napokban újból verseket kezdtem írni.– Lehet csak úgy elhatározásra verset írni? Nem kell az ihletre várni? – Nem hiszek se az ihletben, se a múzsában. A kivételes pillanatokatszokták ezekkel a szavakkal illetni. Az olyanokat, amikor az ember nagykoncentrációra képes. A vers legtöbbször úgy születik, hogy megképzô-dik egy sor az ember fejében, forgatja, ejti vagy megtartja, és alkalom-adtán tovább írja, mintegy sarjaztatja. Nem olyan teher, mint a regény,nem kell vele kelni-feküdni. – Utóbbi köteteiben merész vállalkozásként rendre szerepel angol nyelvûverse is. Talán már a kivándorló nagyszülôk fiától, saját édesapjától is ta-nult angolul?– Apám egyszer kiskoromban próbált angolul tanítani, de totális ka-tasztrófának bizonyult, mert többek közt elfelejtette felhívni rá a figyel-memet, hogy az angolban az írás és a kiejtés két különbözô dolog. Egynyelvtanfolyammal kezdôdött itthon a 60-as évek végén, és magánta-nulással, kintlétekkel folytatódott. De legtöbbet Márk fiamtól kaptam,mikor kiskorú volt, és Kaliforniában járt iskolába. Elsô angol nyelvû ver-semet kollaborációban írtam egy amerikai és egy szlovén költôbará-tommal Palo Altoban 1973-ban. Divat volt ez akkoriban. Mindônk ka-pott tíz percet, és annyi sort vetett papírra, amennyit akart. Megjegy-

zem, ez meg is jelent akkoriban egy kaliforniaifolyóiratban. Itthon elôször csak játékbólpróbálkoztam angol verssel, jobbanmondva amerikaival, merthogy amerikai-ul beszélek. Nem akartam publikálni ôket,de késôbb elküldtem párat Bruce Berlind,amerikai fordítómnak, aki azt állította,hogy jók. Ezért is mertem felvenni páratlegutóbbi verskötetembe. Tudom, nagymerészség idegen nyelven írni, de nem na-gyobb, mint egyáltalán írni.

Mátraházi ZsuzsaFotó: Szabó J. Judit

Oravecz Imre: ÓKONTRI

Magvetô Kiadó, 464 oldal, 4299 Ft

könyvrôl

Kiss Gy. Csaba:KÖZÉP-EURÓPAI TALÁLKOZÁSAIM18 év – 41 arcképMagyar esszék sorozat, 184 oldal, 3150 FtA szerzônek e kötetébôl a mai közép-európai szellemiélet sajátos metszete rajzolódik ki elôttünk. Személyesismerôseirôl, barátairól készített rövid esszékbenportrét – nagyjából az ezredforduló táján. Színes vál-tozatosságban lépnek elénk költôk, történészek,mûfordítók, tudós emberek és mûvészek, akikkelhosszabb-rövidebb ideig alkalma volt találkoznia,akiknek ismeri személyét és munkásságát Lengyelor-szágtól és Csehországtól, Szlovákián keresztül egé-szen Szlovéniáig és Horvátországig, Szerbiáig. Töb-bek között: Bohumil Hrabal, Czesl//aw Mil//osz, Andrzej

Wajda és Zbigniew Herbert. De elkészült az arcképvázlata a szerb DaniloKisnek, a szlovák Emil Boleslav Lukác’nak, a szlovén Veno Taufernek is.A portrék pillanatfölvételnek tekinthetôk, visszatekintenek a barátság múltjáravagy csupán a személyes benyomásokat rögzítik.

Sárközy Péter:„MÉRT NE LEGYEK TISZTESSÉGES!”József AttilárólMagyar esszék sorozat, 280 oldal, 3500 FtSárközy Péternek, a Római TudományegyetemMagyar Tanszéke professzorának 1996-ban és 2001-ben megjelent tanulmánykötete igen nagy sikert ara-tott, ezek a tanulmányok ugyanis szakítottak az addi-gi „hivatalos” József Attila-képpel.A szerzô a 90-es évek elején egymás után sorra vettea költô életével kapcsolatos legendákat és az életmû-vére ráragasztott hazugságokat. Kimutatta, hogy ezeka „legendák” úgy rárakódtak József Attila életmûvére,mint versében a guanó, és máig lehetetlenné teszik Jó-zsef Attila érett, 1932 utáni költészetének megértését.

A jelenlegi kötet az 1996-ban megjelent tanulmányok mellett közli Sárközy Péter1996–2015 között írt újabb József Attila-tanulmányait, melyekben vitába szálla Szabolcsi Miklós örökségét tovább folytató, ma is „hivatalosnak” számítóJózsef Attila-kutatók egyoldalú beállításával. A kötetben ezenkívül a Nagyon fáj-kötet verseinek az explication de texte mód-szerét követô szövegelemzése áll.

Szörényi László:HUNOK ÉS JEZSUITÁKFejezetek a magyarországi latinhonfoglalási epika történetébôlMásodik, javított, bôvített kiadásMagyar esszék sorozat – Szörényi Lászlóéletmûsorozat 1. kötet, 280 oldal, 3750 FtSzörényi László könyvének tárgya a magyarországi,fôleg jezsuiták által megalapozott és általuk is mûvelthun tárgyú, de a hun-magyar azonosságot valló törté-netszemléletnek megfelelôen akkor honfoglalási témá-júnak értelmezett epikus költészet. A jezsuita rend a 18. században az egész hazai fel-sôoktatás túlnyomó részét kezében tartotta, és jól szer-vezett értelmiségi csoportként is felfogható már, amely-

nek körében korszerû tendenciák kerültek elôtérbe: a természettudósok és hivatá-sos történetírók mellett éppen azok, akik a szerzô munkájában példás méltatás-ban részesülnek. Az 1993-ban megjelent elsô kiadáshoz a szerzô hozzáillesz-tette az eltelt 25 év alatt született hasonló tematikájú írásait.

A NAP KIADÓ a BudapestiNemzetközi Könyvfesztiválon

Dedikálások a Nap Kiadó standján

A könyveket a Millenárison,a Supka Géza teremben,2018. április 20-án, pénteken, 15 órakormutatjuk be.

www.napkiado.hu

2018. április 20.péntek Juhász Elôd 11–12Pusztay János 13–14Ágh István 14–15Gróh Gáspár 16–17Kiss Gy. Csaba16–17Sárközy Péter 16–17Szörényi László16–17

2018. április 21.szombatJuhász Elôd 11–12Lukács Sándor 11–12Sárosi Bálint 13–14Gróh Gáspár 14–15Ágh István 15–16Kiss Gy. Csaba16–17Sárközy Péter 17–18

2018. április 22.vasárnapLukács Sándor 11–12Juhász Elôd 14–15Kiss Gy. Csaba16–17Szörényi László17–18

Válogatás a 25. Budapesti NemzetköziKönyvfesztivál programjaiból

Április 19. csütörtök15.00 B épület, galériaÜnnepélyes megnyitóA könyvfesztivált Prôhle Gergely, a Petôfi Irodalmi Múzeumfôigazgatója, a szerb díszvendégséget Vladan Vukosavljevic’ szerbkulturális miniszter nyitja meg.16.00 B épület, galériaPódiumbeszélgetés a Könyvfesztivál díszvendégével, Daniel KehlmannalBeszélgetôtárs: Lévai Balázs(Cikkünk Daniel Kehlmannról és új kötetérôl a 7. oldalon)17.00 B épület, galériaBudapest Nagydíj átadásaBudapest Fôváros Önkormányzata és a Magyar Könyvkiadók ésKönyvterjesztôk Egyesülése díját Szalay-Bobrovniczky Alexandra,Budapest humán területért felelôs fôpolgármester-helyettese ésGál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesüléseelnöke adja át Daniel Kehlmannak. Laudációt mond Darvasi László

Április 21. szombat12.00–13.00 B20 standOravecz Imre dedikál(Interjúnk Oravecz Imrével a 4. oldalon)

14.00–15.00 Votisky Zsuzsa teremMidlife crisis a családban – Finy Petra Akkor is címû könyvénekbemutató beszélgetése Résztvevôk: a szerzô és Jakupcsek Gabriella(Interjúnk Finy Petrával a 9. oldalon)

18.00–19.00 Kner Imre teremHáborúk és békék – Majoros Nóra Pityke és Prém címû ifjúságifantasyjének és Zágoni Balázs A gömb címû disztópiájának bemutatójaModerátor: Dávid Ádám. Résztvevôk: a szerzôk, Rét Viktóriaés Dóka Péter szerkesztôk, valamint Molnár Ilona és Molnár Levente.A program után Majoros Nóra és Zágoni Balázs dedikálja kötetét(Interjúnk Zágoni Balázzsal a 11. oldalon)

15.00–15.45 Gyerek(b)irodalomVarró Dániel Aki szépen butáskodik címû apanaplójának bemutatójaAz íróval Mészáros Antónia, az UNICEF ügyvezetô igazgatója beszélget(Interjúnk Varró Dániellel a 16. oldalon)

13.00–14.00 K24 standTúl a parán – Interaktív beszélgetés Szél Dáviddal.Beszélgetôtárs: Gyurkó Szilvi(Interjúnk Szél Dáviddal a 29. oldalon)

Április 22. vasárnap11.00–12.00 Supka Géza teremSzabó T. Anna Határ címû kötetének bemutatója.Résztvevôk: a szerzô és D. Tóth Kriszta(Interjúnk Szabó T. Annával a 20. oldalon)

16.00–17.00 B20 standFehér Renátó dedikál(Interjúnk Fehér Renátóval a 30. oldalon)

A Millenárison a jubiláló könyvfesztivál hagyományosan gazdagprogrammal várja a látogatókat, akik idén is ingyenesen léphetnekbe a fesztiválra és vehetnek részt az eseményeken. Idén 26 ország160 kiállítója és több mint 170 program – könyvbemutató, dedi-kálás, kerekasztal-beszélgetés, vetélkedô, koncert – várja közönsé-gét. A könyvfesztivált Prôhle Gergely, a Petôfi Irodalmi Múzeumfôigazgatója nyitja meg. A megnyitón a díszvendég ország, Szer-bia részérôl Vladan Vukosavljevic’, a Szerb Köztársaság kulturálisminisztere mond köszöntôt. A könyvfesztivál díszvendége idén Da-niel Kehlmann, a Magyarországon is nagyon népszerû és elismertnémet író, aki a fesztivál nyitónapján veheti át a Budapest Nagydí-jat. Sok külföldi író látogat Budapestre, hogy részt vegyenek afesztivál programjain. Már több éve hagyományos programja afesztiválnak az Európai Elsôkönyvesek Fesztiválja, Európa legtehet-ségesebb pályakezdô prózaíróinak nemzetközi bemutatkozása,

amelyre idén 18 országbólérkeznek résztvevôk. Aszülôkkel együtt a gyere-kek látogatását is várják afesztiválon: számtalan szí-nes és szórakoztató prog-rammal – mesemondással,bábelôadással, koncerttel,játszóházzal, és gyermek-foglalkoztatóval – a Gye-rek(b)irodalomban.

A rövid összefoglalóból iskitûnik, hogy a fesztiválgazdag programjának csaka felsorolása is megtöltenélapunk nagyobb részét,emiatt itt csak a lapunkbaninterjúval megjelenô szer-zôk könyvfesztiváli prog-ramjaira tudjuk felhívni a fi-gyelmet, valamint a la-punkban valamilyen mó-don megjelenített könyvekkiadóinak standszámát kö-zöljük, hogy megkönnyít-sük felkeresésüket a Mille-nárison. Mindkét esetbenpersze csak azokról tudunkinformációt közölni, akik azelôzetes tájékoztatás sze-rint jelen lesznek a fesztivá-lon programmal, kiállítóistanddal.

A lapunkban megjelenô,és a könyvfesztiválhelyszínén, a Millenárisonjelen lévô kiadók standjai:

Athenaeum Kiadó B12Bookline K24Casparus Kiadó K8Fekete Sas Kiadó B64Harmat Kiadó B22Jelenkor Kiadó B16Jezsuita Kiadó B23Kálvin Kiadó B24Kortárs Kiadó K16Magvetô Könyvkiadó B20Manó Könyvek D17Móra Könyvkiadó D26Nap Kiadó K4Kalligram Kiadó B17Babilon Kiadó D27Tinta Könyvkiadó B62Typotex Kiadó K21

|6|www.könyvhét.hu|

2018.ÁPRILIS19–22.MILLENÁRIS,Budapest II.,

Kis Rókus utca16–20.

|25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál|

|Budapest Nagydíj|

„Különös és igazságtalan, mondta Gauss, alétezés siralmas esetlegességének ékes pél-dája, hogy tetszik, nem tetszik, egy bizo-nyos korban születünk és annak foglyai va-gyunk. Ez méltánytalan elônyt szerez azembernek a múlttal szemben, és bohócotcsinál belôle a jövô szemében.” E mesterienpontos mondat Daniel Kehlmann eddig leg-ismertebb regényébôl, A világ fölmérésébôlszármazik, és ha csak ezt az egy mondatotolvasná el tôle az ember, ebbôl is kiérezhet-né, milyen mélyen és szórakoztatóan filozo-fikus Kehlmann írásmûvészete, és milyen ki-finomult magabiztossággal bánik a nyelv-vel. Az idézett mondat más okból is mottó-szerû lehetne az író életmûvében, aki min-dig a létezés esetlegességéhez tér vissza, le-gyen szó akár fent említett regényérôl,melyben két zseniális és kissé bogaras 19.századi tudós, Alexander von Humboldt ésCarl Friedrich Gauss találkozását beszéli el;vagy a Hírnév természetét bemutató elbe-szélésfüzérérôl, melyben az abszurd humorcsillogó eszköztárával mutatja be, hogy né-ha egészen más lakik az ember bôrében,mint akinek környezete látja; vagy egy mo-dern Karamazov-családtörténetrôl (az F cí-mû regényben), ahol három fiú sorsán átkövethetjük a hazugságok moira-fonalainaktekergôzését.

Kehlmann egyaránt szívesen kalandozik amúltban és a jelenben, és szinte mindenmûvében elôkerül a „nagy ember”, az is-mertség problematikája – hôsei gyakran hí-res festôk, tudósok, mágusok vagy mate-matikusok, akik valamiképp szembe kerül-nek korukkal és közvetlen környezetükkel.De a reáliák és a varázslat kettôssége is fel-bukkan Kehlmann mûvei többségében (lásdA Beerholm-illúzió), a ráció és a mágia talánnem is kibékíthetetlen viszonya. Stílusát te-kintve olykor sziporkázóan kacagtató (Én ésKaminski), olykor pedig thrillerbe hajlóan

hátborzongató (El kellettvolna menned), de legin-kább vegyíti e két hangu-latot, és ebbôl születikmeg a rá jellemzô fanyar,kicsit groteszk-szürreállis,mégis a rögvalóságba ka-paszkodó történetmesé-lés. Kehlmann kiváló áb-rázolómûvész, regényei-ben voltaképpen festô ésfilmrendezô egyszerre –nem véletlenül készült kétmûvébôl is film, a regé-nyekkel azonos címen (A

világ felmérésébôl és az Én és Kaminskibôl).Szinte valamennyi visszatérô kehlmanni

motívum és toposz felbukkan legújabbopuszában, melyet igazi ovációval fogadotta nemzetközi kritika. A Tyllt az író eddiglegjobb mûveként, a történelmi regénymegújításaként dicsérik. Ezt immár a ma-gyar olvasók is megítélhetik – Fodor Zsuzsaszokásosan kitûnô fordításában élvezve asziporkázó szöveget. S hogy kicsoda a for-mabontóan újszerû történelmi mû hôse,Tyll Eulenspiegel? (A regényben az Ulen-spiegel formát használja az író.) Németor-szágban a legkisebb gyerek is jól ismeri, af-féle valós alakból gyúrt népi hôs, mint ná-lunk Toldi Miklós, csak épp tréfás figura. A14. század legelején született, csínytevéseit,melyekkel fityiszt mutatott a társadalom-nak, számos irodalmi mûben feldolgozták(magyarul is olvashatók). Kehlmann azon-ban jó háromszáz évvel ké-sôbbre, a harmincéves há-ború idejére helyezi át aregény cselekményét,amikor is Tyll vásári mu-tatványosként vág neki avilágnak, hogy feltáruljonaz olvasó elôtt a korabeliEurópa bizarr, olykor bor-zongató történelmi tab-lója. Tyll udvari bolond-nak is beáll V. Frigyes-hez, és az író mesterienfogalmazza újra az ar-chetipikus figurát, akibüntetlenül mondhatjaki a hatalommal szem-ben az igazságot.

A Standard címû német lap szerint egyéb-ként nem véletlen, hogy Kehlmann éppmost jelentkezik egy elpusztított Európátábrázoló regénnyel – innentôl mindenki to-vábbgondolhatja a Tyll jelentôségét. Egy in-

terjúban az író is úgy fogalmazott, sok ha-sonlóságot talált az akkori kor és a jelen kö-zött. És ne feledkezzünk meg a Luther-évrôlsem: bár nem esik szó a mûben Lutherrôl,„szelleme belengi” azt, hiszen mégiscsakegy poszt-lutheri vallásháború idôszaka keléletre a lapokon, amely átformálta Európaarculatát.

Kehlmann szívesen eljátszik a Tyllben atörténelmileg hiteles és a fiktív összemosá-sával – néha kifejezetten meseivé varázsol-ja az elbeszélést –, ahogy a kronológiátsem tiszteli; akárcsak hôse, ô is fittyet hányaz elôírásokra, és igazi posztmodern karne-vált rendez a lapokon. Amitôl igazán élve-zetes olvasmánnyá válik a Tyll, az a „színes-szagos”, szélesvásznú tabló, mely által azíró életre kelti a kort. Egy mûvelôdéstörté-neti lexikon rejtezik a regényben, annyi ko-rabeli szokást, babonát, hétköz- és ünnep-napi tevékenységet mutat be, nem beszél-ve a 17. századi kommunikációs, öltözkö-dési, közlekedési, evési, udvarlási és min-den egyéb szokásokról. (Szinte biztos, hogya Tyllbôl is elôbb-utóbb film készül majd,képekké varázsolva a szavakat.) Egy vész-terhes, gyilkos korszak tárul fel elôttünkcsupa ellentmondással: visszataszító és ke-gyetlen, másfelôl mélyen emberi, és anagyság bölcsôje. Tyll alakja az örök kívül-álló, a halhatatlan krónikás, aki – ahogy azemberiség és a történelme – nem enyész-het el. Amiképp a történetben a császármegfogalmazza, miután grófi követet külda bolondért, aki egy lerombolt kolostorban

lel menedéket: „Annyi hanyatlást kellettvégignézni, annyi rom-bolást kellett eltûrni,felbecsülhetetlen érté-kek mentek veszendô-be, de hogy egy olyanvalaki, mint ez a TyllUlenspiegel – akár pro-testáns, akár katolikus,mert hogy micsoda, úgytûnik, senki sem tudja –,egyszerûen elpusztuljon,arról szó sem lehet.”

Laik EszterFotó: Heike Huslage-Koch

Wikipédia

Daniel Kehlmann:

TYLL

Magvetô Kiadó, 420 oldal

könyvrôl

|www.könyvhét.hu|7|

A halhatatlan bolond

|válás|

– A fôszereplôt, Sárát teljesen vá-ratlanul éri, hogy a férje elhagyja.Nem érti, mi történt, a szakításnaknincs semmilyen elôzménye. Eztényleg megtörténhet?– Szerintem igen. A napi verkli-ben az ember hajlamos egyfajtavakságot kialakítani. Pedig van-nak elôjelei, ha rogyadozik egyházasság, és engednek az eresz-tékek. De Sára ezeket a szônyegalá söpri, csak hogy menjen to-vább a mindennapos rutin. Azesemények sodrában eleinte aztsem fogja fel, hogy neki magánakis része volt ebben, hogy ô is hi-bázott. Hiszen egy válásról vala-mennyire mind a két fél tehet. Sá-ra nem vesz tudomást az elôjelek-rôl, ha voltak is, azokat azonnaltörölte a tudata. Próbált automa-tikusan kerekíteni az agya, és a hi-ányzó pixeleket kipótolni. Mertabban a hitben ringatta magát,hogy ez volt a létezô legnagyobbszerelem, ezért ez egy örökké tö-kéletesen mûködô házasság ma-rad. Ôk voltak a fôiskola legszebbszerelmespárja, fiatal szülôkéntmindenki áradozott róluk, hogymennyire jól csinálják, milyen szé-pek és okosak a gyerekeik, ésminden rendben van velük. – A könyvet úgy is olvashatjuk,mint Sára ráébredésének történe-tét, ahogy fokozatosan rájön arra,hogy mi volt a probléma a házas-ságával. A történetet meg-meg-szakító visszatekintések egyrejobban felnyitják a szemünket,hogy nem annyira fekete-fehér eza történet, mint amilyennek azelején hittük.– Tudatosan alakítottam úgy azeseményeket, hogy nemcsak kro-

nologikusan látjuk a történteket,hanem asszociatív módon is ha-lad tovább a szöveg, ahogyamúgy is mûködik az agyunk. Sá-ra vissza-visszaemlékezik, bevil-lannak jelenetek egy-egy mozdu-lathoz, szituációhoz kapcsolódó-an. Ha belekerülünk egy ilyensorsfordító helyzetbe, akkor fo-lyamatosan szüremkednek be atudatunkba a tények, és próbáljahelyre illeszteni az elménk, mi istörténik valójában. Ha egy nô na-gyon erôs drámai helyzetbe kerül,erôs nôi példákhoz nyúl. Körül-néz, hogy a környezetében van-evalaki, aki átélt ilyesmit, mit lehetilyenkor csinálni. Elôször a sajátcsaládja történetébôl próbál megkiindulni. Kicsit olyan ez a törté-net, mint egy családállítás, amikorpróbálod feltérképezni, milyenenergiamezôvel kapcsolódsz atöbbi rokonodhoz, vagy akár abarátaidhoz is. Sára utólag pró-bálja összerakni magát, újraépíte-ni magát lelkileg. Nyilván megkellett volna már ezt tennie, csakvalahogy mindig akadt fontosabbdolog: ott volt a tanítás meg a kétgyerek. Ezt a munkát, léleképítéstnem ilyenkor kell elvégezni, negy-venévesen, hanem jóval koráb-ban. Sárának gyakorlatilag anya-ként, feleségként, nôként is átkell strukturálnia önmagát.– Nincs teljesen egyedül ebben anehéz helyzetben, egészen várat-lan helyekrôl kap segítséget.– Igen, érdekes, hogy milyen em-berek nyújtanak neki segítséget,ami nyilván megkönnyíti az elha-gyás utáni talpra állást. De azértez egy kôkemény meló, amitnem lehet megspórolni. Az egész

folyamat leginkább a gyászmun-kához hasonlítható. Sára akkorérik meg igazán lelkileg, amikorráébred arra, hogy ô maga mi-lyen hibákat követett el. Hiszenkönnyû a férjet hibáztatni minde-nért, és hárítani a felelôsséget.Ám azt sem szabad azt elfelejte-ni, hogy ott vannak a gyerekei,akik mint egy lakmuszpapír azon-nal jelzik a problémákat, és rög-tön reagálnak minden változásra.– Meglepô módon nagyon sokatsegít Sárának az egyik szomszéd-ja. Mennyire tipikus ez, hogy egy-szer csak felbukkan valaki a ko-moly segíteni akarás szándékávala szomszéd ajtó mögül?– Egyáltalán nem tipikus, inkábbmár a szürrealitás kategóriája. Eza motívum szokatlan, meseszerûaurával vonja be a történetet,ami egyáltalán nem véletlen ná-lam, hiszen gyerekkönyvírókéntkezdtem. Próbáltam a meseíróiénemet a realitás irányába vissza-rántani, de ennyi luxust mégismegengedtem magamnak. Atörténetben szereplôszomszéd bácsi ki-csit olyan számom-ra, mintha egy tün-dérkeresztanya len-ne. Hiszen sokkalvalószínûbb, hogyegy ilyen nehézhelyzetben az igazbarátunkra tá-maszkodhatunk, il-letve a családunk-ra. Kicsit arról isszól ez a regény, hogy lassítsunk,gondoljuk át, mi van körülöttünkés kire számíthatunk igazán. Bí-zom benne, ha valaki elolvassa a

regényt, akkor az arra is sarkallja,hogy szánjon egy kis idôt önma-gára, a saját valódi viszonyaira.Hogy rájöjjön, önazonos, önelfo-gadó életet él-e.– Nagyon fontos motívuma akönyvnek a természet, fôként amadarak. Ha korábban nem tud-tuk volna, kiderül számunkra,hogy jó néhány madárfaj él Buda-pesten. Miközben a szerepelteté-sük a regényben szimbolikus je-lentéssel is bír.– Nem tudom megtagadni ezt arészét az életemnek, hiszen vanegy madarász férjem, akitôl ren-geteg ilyen történetet hallok, szá-mos természettel kapcsolatos fel-vételt nézek. Ez a mindennapja-ink része. Ráadásul a madármotí-vum színesíti és érdekesebbé te-szi a regényt, másrészt manapságnagyon sokan természetanalfa-béták, elmennek az erdôbe, ésazt sem tudják, hogy milyen fátlátnak, milyen virág nyílik a tal-puknál. Kicsit tehát missziómnakis érzem, hogy megismertessem

ezekkel az élôlényekkel azembereket. Miköz-ben minden igaz,amit róluk írok, hogycsak példát említsek:tényleg lehet látni Bu-dapesten dolmányosvarjút, aki a földhözvágva töri fel a diót.

Jolsvai Júlia

Finy Petra: AKKOR IS

Athenaeum Kiadó

300 oldal, 3699 Ft

könyvrôl

|www.könyvhét.hu|9|

„Olyan ez a történet,mint egy családállítás”Beszélgetés Finy Petrával Mihez kezdhet egy negyvenes nô, ha hirtelen egyedül maradkét gyerekkel? Hogyan tudja feldolgozni a történteket, meg-tartani önmagát és a gyerekeit? Kire számíthat? Ilyen és eh-hez hasonló kérdéseket boncolgat az egykor gyerekkönyvek-kel induló, de ma már a második kötetében felnôttekhez szó-ló Finy Petra Akkor is címû új regénye.

Sten NadolnyA LASSÚSÁGFELFEDEZÉSE„Az idô túl lassan teltszámukra” – a tragikuskimenetelû arktisziexpedíciót senki sem élte túl.John Franklinéletregénye és megindítókönyv az idôrôl – a kortársnémet prózaegyik klasszikusa.

Janáky Marianna:MAGAMBA RAGASZTOTTALAKCsaládi album, kisprózafüzér a gyermekkorról,a testvérlétrôl.

GELLÉRTHEGYA budapesti kultúrtörténeti

séták III. kötete, sétaa Gellérthegyen.

FEKETE SAS KIADÓ 1136 Budapest, Pannónia utca 14. Telefon: (06-1) 780-0076 Email: feketesas@feketesas.hu

Könyveinket keresse április 19–22. között a budapesti Millenárison, a B épület 64-es standjánál.

w w w . f e k e t e s a s . h u

Molnár LamosKrisztina:VÁLASZÚTONEgy magyar ápolónôtörténetei határokoninnen és túl

Petôcz AndrásANCIKA

A születésnap címû„aparegény”

folytatása, aholmost az anyaa fôszereplô.

KÖNYVBEMUTATÓ:Április 21. szombat:15:00–16:00 Petôcz András – Ancika

DEDIKÁLÁSOK:Április 21. szombat:13:00–14:00 Nagy Lea – Légörvény

16:00–17:00 Petôcz András – Ancika

Április 22. vasárnap:11:00–12:00 Janáky Marianna – Magamba ragasztottalak

|disztópia|

A kolozsvári író és filmrendezô gyer-mekkönyvei határainkon belül is jólismertek, kedveltek. Bölcsész végzett-ségû szülei, Zágoni Olga és Zágoni At-tila szintén írtak. Édesapja paródiá-kat, édesanyja meséket. 2009-benvette át (az Ünnepi Könyvhét buda-pesti standjai között mindig megtalál-ható) Koinónia Kiadó vezetését. Ezévtôl kezdve viszont már a Babes-Bolyai Egyetemen tanít kreatív írást,forgatókönyvírást. Most a Móra Kia-dónál ifjúsági regénnyel jelentkezôszerzôvel új könyve elkészültét várvaváltottunk szót, természetesen a „vil-lanyposta” segítségével.

– A Barni-könyvek szereplôje saját háromgyermeke, s az Apa alakjában nyilván ma-gamagát formázta meg. Mikor kezdte eze-ket írni?– A Barni könyve és a Barni Berlinben fôsze-replôjét elsôszülött fiúnk ihlette. Kétévesvolt, amikor elôször azt kérte, hogy ezúttalróla mondjak mesét. Szót fogadtam. ViskyAndrás, a Koinónia kiadó akkori igazgatója,miután elolvasta az elsô meséket, aztmondta hogy ha 25 ilyet tudok írni, abbólkötet lesz. Kb. két év alatt születtek megezek a mesék, a környezô világra rácsodál-kozó és azzal barátkozó kolozsvári kisfiútörténetei. A Barni Berlinben viszont egyapa-fiú utazós kalandregény. A harmadikkötettôl, a Barni és a lányoktól kezdve jelen-nek meg a közben megszületett ikerhúgokis a történetben. A sorozat utolsó darabja aBarniék tele. Nagy örömöm, hogy a sorozatdarabjait elkezdte kiadni cseh nyelven aprágai Triton kiadó. Az illusztrációk olyan jólsikerültek, hogy a Koinónia megvásárolta ajogait és a negyedik kiadás így már Marké-ta Vydrova rajzaival jelent meg.– Folytatja-e Barnabás, Dorka és Hanna ka-landjainak megírását?– Egyelôre nem készül újabb kötet, ôk is ki-nôttek ebbôl a korból és én is. De majd ta-lán ha nagytata leszek…– A Kolozsvári mesék címû kötetben hat, avalóságon alapuló történeti mesét ad elô.– Ezt alapjában a Kincses Képeskönyv Ko-lozsvár címû ismeretterjesztô könyvünk ih-lette. Miközben azon dolgoztam, rájöttemhogy vannak olyan kolozsvári történetek,amelyekhez inkább dukál a fikciós keret.Akkor született meg az elsô mese, A Cé-

hek és a méhek, amit már Jánosi Andreaillusztrált és amivel az Aranyvackor pályá-zaton épp a Móra Könyvkiadó különdíjátnyertük el. Aztán megírtam a Biasini Kaje-tánt, ezt az olasz bevándorlót, aki megte-remtette az elsô menetrendszerû postako-csi-járatot Kolozsvárra. Egy hosszabb szü-net után jött a a honfoglaláskori Magocs-ka tompa nyílvesszôje, egy újabb törökorimese, ezúttal Linczigh Jánosról, a városbátor 17. századi polgármesterérôl, de amúlt századforduló koráról is, amikor egynéhány évig Kolozsvárnak is volt városigôzvasútja, az ájváj. Ezekbôl írtam egybábszíndarabot is a kolozsvári Puck Báb-színháznak, amit épp most játszanak.– Az Erdélyi Gyermekenciklopédia ismeret-terjesztô mû – legalább annyira fontos,kedvcsináló lehet a magyarországi csalá-doknak, mint az erdélyieknek. Mi volt ezzela szándéka?– Azt láttam hogy remek gyermekenciklopé-diák vannak a piacon, de mindegyik egy an-gol vagy az észak-amerikai gyerek szemévelláttatja a világot. Egy itteni magyar gyerekszámára egészen mást jelent a tanya, mintegy texasinak, vagy a nagyváros mint egylondoninak. Egy olyan könyvet szerettemvolna, amely segít eligazodni a nagy ovisok-nak-kisiskolásoknak az élet nagy kérdései-ben, és tudomást vesz az Erdélyre jellemzôtöbbnyelvûségrôl. És ugyanakkor azt is meg-mutatja, hogy hol vannak jó állatkertek éslátogatható várak Erdélyben. De ennél akönyvnél nagyon fontos aszülô, nagyszülô vagy peda-gógus. Ezt közös böngészés-re-beszélgetésre találtuk kiKürti Andreával, a könyv il-lusztrátorával.– A Könyvfesztiválra jelenikmeg a Fekete fény elsô ré-sze, amelynek címe Agömb. Ezt az izgalmas, fan-táziadús, Stephen Lawheadnyomdokain járó könyvet asci-fit és fantasyt kedvelôtizenéveseknek tudomajánlani. Mi inspiriálta enegatív utópia (disztópia)megírására?– A közben kamasszá lett gyerekeimnekakartam írni. A Gömb elsô sorait 2013. ja-nuár 2-án kezdtem írni. Már akkor megvolta címe, de a sorozatcím, a Fekete fény sok-

kal késôbbi. Három évig írtam és továbbikét évnek kellett eltelnie amíg megtalálta akiadóját, és megjelenésre kész lett. Érdekeslátni, hogy egynéhány dolog, amit ebbenúgymond megjósoltam, beleírtam, mint adrón, az okosszemüveg vagy az üzlet, aholnem kell semmilyen kasszához járulni, köz-ben elterjedt vagy megjelent. De nem ez alényeg. A Gömb fôszereplôje Vik, egy 13éves fiú, aki családjával együtt kiszorul avárosból. Édesanya kompromisszumot kötés visszaköltözhet, de az apja egy gombászkolóniában próbál életben maradni a fiával,sokkal rosszabb körülmények között. Vikéletét viszont gyökeresen megváltoztatja atitokzatos Gömbbel való találkozás, amelyolyan lehetôségeket nyit meg elôtte, ame-lyeket korábban álmodni sem mert. De ter-mészetesen ennek is ára van. A regény fon-tos szereplôje a Vikkel egyidôs, a Városbanmegismert lány, Ajla és kolónia beli barát-ja, Boki. A regény egy lehetséges jövôbenjátszódik, egy olyan korban, amelyben új-ból városállamok népesítik be Kelet-Közép-Európa térképet. Nem mondanám, hogy

egy kimondottan erdélyitörténet, de barátaim,akik már olvasták a kézi-ratot, azt mondták, hogyfelismerték benne az er-délyi tájat.– Sorozatnak tervezi a Fe-kete fényt?– Most írom a második ré-szét, amelynek a felénéltartva úgy gondolom,hogy ezzel vége is lesz.Meglátjuk.

Csokonai Attila

Zágoni Balázs:

FEKETE FÉNY 1. – A Gömb

Móra Könyvkiadó, 360 oldal, 2499 Ft

könyvrôl

|www.könyvhét.hu|11|

A Város és a kolóniákBeszélgetés Zágoni Balázzsal

„Mindig születtek olyanok,akik a többiek elôtt jártak,messzebbre és többre vágy-va útra keltek. Felfedezése-ikkel feltárultak a titkok, ésörökre megváltozott a vi-lág” – áll a Tessloff-BabilonKiadó Mi micsoda megújultsorozatában Karin Finan

szerzôségével megjelenô Nagy felfedezôk cí-mû kötet fülszövegében. Hogy kik ôk? Az ókorivilág utazói, majd a középkorban élt viking, arabés kínai felfedezôk közül kiemelkedik a az euró-pai Marco Polo. Az újkorban Vasco da Gama el-jut Indiába, új földrészt fedez fel Kolumbusz,Magellán körbehajózza a földet, Cook feltérké-pezi a déli féltekét. A gyarmati idôkben feltérké-pezik Afrikát, és 1900 körül már csak a két sark-vidék rejteget titkokat. A különbözô fogalmakat30 másodpercben megmagya-rázó sorozat új kötetében JenGreen 30 füllesztô témát ajánlaz ifjú dzsungelkutatóknak. AzEsôerdôk 30 másodpercbenfoglalkozik a biodiverzitással, azerdô szintjeivel, vadvilágával, va-lamint a világ nagy esôerdôivelAfrikától Amerikáig. A 3 percesküldetésekben különféle kísérle-teket végezhetünk: kipróbálhatjuk a fotószinté-zist, megmérhetünk egy fát, végezhetünk lomb-koronatesztet, vagy kirakhatjuk a tápláléklán-

cot. Ki gondolná, hogy laká-sunk háztartási gépei ismegérnek egy felfedezô-utat! Erre buzdít az 5–7 éve-seknek szóló, Otthonunkmûködése címû könyv a Mimicsoda Junior sorozat 29.kötetében, amelyben a gye-rekek által kedvelt kihajtha-tó, kukucskáló ablakok se-

gítségével lehet vizsgálódni a hálózatok és veze-tékek dzsungelében, megtudni hogyan mûkö-dik a fûtés, a mosógép, az elektromos szerszá-mok, a konyhai eszközök, a televízió, az internetvagy éppen a játékautó.

Lassan a huszadik kötetéhez közeledik aNapraforgó Könyvkiadó Kalandos küldetéscímû lapozgatós sorozata, amely különbözômegoldandó feladatok nyomán játékos for-mában bôvíti az általános iskolások ismere-teit. A brit széria egyik legutóbbi kötete Fel-lini kissé horrorisztikus vidámparkjába vezetel, a küldetés célja a vidámpark megszaba-

dítása a gonosz lényektôl. Mi-vel a Dan Green szerzôségévelés David Shephard illusztrációi-val megjelent Hajsza a vi-dámparkban címû könyvbenelsôsorban a fizikához kapcso-lódó kérdések találhatók, így ez a kötet legin-kább hatodikosnál idôsebb diákoknak ajánlha-tó. Csupa olyan témáról esik szó, amely a vi-dámpark nagy gépezetében a trükkök és illúzi-ók sikerét biztosítja. Kötetenként száz érdekeskérdéssel és válasszal bírjagondolkodásra a Tornáztasdaz agyadat címû sorozat kétújabb tagja a 6–9 éves korosz-tályt. A legyezôszerûen kinyit-ható, összetûzött kártyagyûj-temény kiválóan alkalmas uta-zás, nyaralás alatti játékra, is-

kolaszünet alatti idô-töltésre. Minden ko-rosztály a maga szint-jén kap feladatokatpéldául az abc-vel ésaz olvasással kapcso-latosan, aztán mate-matikából, földrajzbólés környezetbôl, de vannakmesehôsökre és filmsoro-

zatokra vonatkozó kérdések is.Egyedül, kettesben is szórakoztatólehet, de közösségi programnaksem utolsó!

Maros Krisztina színes és kreatív il-lusztrációival kelt új életre a ManóKönyvek gondozásában Háy JánosAlfabéta és a negyvennégy rab-ló címû humoros meseábécéje,amely a nagyóvodás és kisiskoláskorosztályt célozza meg. Fôhôse, Peti élete elsônagy kalandjára indul, amikor egy bérház min-den ajtaján bekopogtatva nyomoz a titkosösszeesküvés után, amely mögött Alfabéta, aföníciai terrorista áll. A bérház lakásaiban olyanélôlényekkel találkozik, amelyek megtanítják azábécé egyes betûire; összefut a (Tôzsde)cápával

és Dzadzikisszel, a tengeri ubor-kával, az iszákos éticsigával ésÖkörszem nagyfônökkel, Új-fundlandy úszómesterrrel, sôtegy Ûrmacskával is. Anyák napimeglepetésnek szánja a kiadóSzeretlek, anya! címû kötetét,amelyben egyenlô rangot kép-visel írás és illusztráció. Quentin

Gréban többszörösen díjazottbelga illusztrátor – 25 gyer-mekkönyv képanyagának alko-

tója – készített egyanyákról és az anyaság-ról szóló mesésen meg-ható festménysorozatot,amely a világ nagy tájain élô anyákat ésgyermekeiket örökíti meg. A Manó Kiadófelkért 31 hazai szerzôt, hogy írjon egy-egy vallomást, történetet egy-egy fest-ményhez vagy saját anyaságának megélé-séhez kapcsolódóan. Olyan ismert alko-

tók és mûvészek írásaival találkozhatunk a kö-tetben, mint Berg Judit, Boldizsár Ildikó, HalászJudit, Kárász Eszter, Koós Réka, Krizsó Szilvia,Rácz Zsuzsa, Schäffer Erzsébet, Szabó T. Anna,vagy Tóth Krisztina, illetve Lackfi János szemé-

lyében a férfinem is képviselteti magát.A hazai olvasóközönség eddig elsôsorban ci-

cás és kutyás történeteirôl ismerhette HollyWebb angol írónôt. A magyarul Ruff Orsolyafordításában megjelent Varázslat Velencé-ben. A csodaparipa címû regényében mindenmegvan, ami szükséges ahhoz, hogy bevonz-za a kiskamasz korosztály olvasni szeretô lány-tagjait: a történet a lagúnák városában, a cso-dálatos Velencében játszódik, amelyet a min-dent átható varázslat tart a vízfelett; fôhôse egy hercegnô,

aki apja nyomdokába lép-ve arra használja fel va-rázserejét, hogy meg-mentse imádott városát apusztulástól és a káosztól.A fôhôs segítôi – a varázs-lói képességekkel rendel-kezô embereken kívül – agyönyörûséges vízi pari-pák, különösen egy Lucian nevû. A köteteredeti címe – The Water Horse – szinténerre utal.

(szénási)Karin Finan: Nagy felfedezôk – Utazás az

ismeretlenbe. Mi micsoda. Babilon Kiadó,

48 old., 3200 Ft; Jen Green: Esôerdôk 30

másodpercben. Tudás 30 másodpercben. Babilon

Kiadó, 96 old., 2750 Ft; Martin Stiefenhofer:

Otthonunk mûködése. Mi micsoda Junior. Babilon

Kiadó, 20 old., 3690 Ft; Dan Green: Hajsza a

vidámparkban. Kalandos küldetés. Napraforgó

Kiadó, 48 old., 1790 Ft; Tornáztasd az agyadat 6–7

éveseknek. 8–9 éveseknek. Napraforgó Kiadó, min-

degyik 50 old., egyenként 1490 Ft; Háy János:

Alfabéta és a negyvennégy rabló. Manó Könyvek,

128 old., 3490 Ft; Quentin Gréban és 31 magyar

szerzô: Szeretlek, anya! Manó Könyvek, 64 old.,

4490 Ft; Holly Webb: Varázslat Velencében – A cso-

daparipa. Manó Könyvek, 256 old., 2490 Ft

Mindezekrôl és további újdonságokrólrészletesen a Könyvhét online-on!

|12|www.könyvhét.hu|

Fedezzük fel a nagyvilágotés a vicces állatokat!

|babilon, manó könyvek, napraforgó|

|móra|

„Sziasztok, Teva Webbvagyok, szörnyszülött.Sok testvérem van. Ki-mondottan sok testvé-rem van. Összesen tizen-ketten vagyunk, no megott van az egyedülállóanyám, aki soha ki se te-szi a lábát a házból. Haúgy veszem, a jelenlegiéletkoromat nézve szinteminden évre jut belôlemegy” – vallja meg laptop-

ja kamerájába a 16 éves Teva Kathryn EvansTöbb mint én címû ifjúsági regényében. Alány látszólag a kamaszok szokásos minden-napjait éli: iskolába jár, együtt lóg a barátaival,úton-útfélen telózik, netezik és ismerkedik aszerelemmel. Az átlagos felszín alatt azonbanfélelmetes családi titok lappang; Tevának vantizenegy, különbözô életkorú testvére, akiknemcsak a testvérei, hanem korábbi énjénekmegtestesülései. E furcsaság a genetikus apakísérleteinek eredménye, aki saját gyermekénkísérletezett, és aki elöl – két testvért hátra-hagyva – elmenekült a család. Mindannyianegy elhagyatott házban laknak, de hogy tit-kukra fény ne derüljön, nehogy torzszülöttek-nek kiáltsák ki ôket és mindenféle kísérleteketvégezzenek rajtuk, gyakorlatilag sohasem jár-nak ki, csak a legutolsó, a legkésôbb születettTeva hagyhatja el a házat. A lánynak mindenegyes születésnapja környékén meg kell bir-kóznia azzal a ténnyel, hogy egy újabb lény/énválik ki a testébôl. Azt hihetnénk, hogy a re-gény a sci-fi vagy a horror irányába kanyaro-dik, a szerzô azonban elsôsorban lélektanidrámát írt, fôhôse lelki vívódásaira és szemé-lyiségfejlôdésére koncentrálva. Tevának min-den nehézsége ellenére nagy tervei vannak:egyetemre akar menni és tanulni. De minde-nekelôtt és legfôképpen lebontani az ôt körül-vevô titkot és kiállni a nyilvánosságelé, hogy elfogadtassa magát éscsaládját olyannak, amilyenek. Az if-júsági regénnyel Kathryn Evans a2016-os Edinburgh-i NemzetköziKönyvfesztiválon megnyerte a leg-jobb elsôkönyvesnek járó díjat. (For-dította: Hordós Marianna.)

Sarah Strohmeyer Menô csajokklubja címû ifjúsági regényévelújabb taggal bôvült a kiadó PINKkönyvek elnevezésû sorozata,amelynek fôszereplôi mind tizen-

évesek, és csupa vicces vagy kevés-bé vicces avagy véresen komolydolgok történnek velük… Bea,Neerja és Gigi tizedikes gimnazis-ták, jó tanulók, akiket a többiek ta-lán strébernek is tartanak: megállásnélkül jegyzetelnek, magolnak, lec-két írnak, iskolagyûlésre járnak ésegyetlen céljuk van; hogy felvegyékôket egy jó nevû, patinás egyetem-re. Aztán egyszer csak ráébrednek,hogy valahogy mindig kimaradnaka király bulikból, a rájuk jellemzôelitista szemlélettel ritkán lehet népszerûségetszerezni, és a suliban távolról sem a legjobbtanulók érzik magukat a legjobban. Új célttûznek ki maguk elé: szeretnék elérni, hogy agimis évkönyvekben ne csak jó tanulóként,de jó fejként is megemlékezzenek róluk.Munkához látnak: a dolgozatírásánál csalásibotrányba keveredett Gigi erôs lámpalázávalmegküzdve elindul a diákképviselô-választá-son; Bea minden félelme dacára jelentkezik asícsapatba; Neerja színészi babérokra tör.Közben különbözô izmos és izomagyú, okosés elbûvölô pasik jönnek be a képbe; a lányokórákig sminkelnek, öltöznek, telefo-nálnak és neteznek, és szélsôséges ér-zelmeik közt ingadoznak, ahogy az atinikhez illik. A szerzô habkönnyûnyelvezettel ír, Kathryn Evanshoz ha-sonlóan rövid és lényegre törô párbe-szédekkel dolgozik, magabiztosanhasználja a diáknyelvet, vagyis célkö-zönsége nem csupán azt találhatja hi-telesnek, amit leír, hanem azt is,ahogy megírja. (Fordította: Dudik ÉvaAnnamária)

Majoros Nóra Pityke és prém cí-mû ifjúsági regénye a 12–16 éves lányolva-sókat célozza meg. Govalinda és Prillaszárihercegnôk ikrek és éppen a tizenhetedik

születésnapi ünnepsé-gükre készülnek Pric-cenproszlin tündéri kas-télyában. Govalinda ko-molyan veszi a herceg-nôi feladatokat – ô leszanyja utóda a trónon –,míg testvérét jobban ér-dekli a csavargás és apórias nép szórakozása,mint a hercegnôi visel-kedés, öltözködés ésreprezentáció. Alkalom-

adtán meg is szökik azünnepségrôl és elkeve-redik az erdôben élô, ál-latbôrt viselô vadembe-rekhez, az úgynevezettprémesekhez, akik akastélyban élôk ôsi el-lenségei. Túléli az elsônapot és a kitörni készü-lô háború küszöbénnagy szerepe lesz ab-ban, hogy közvetítsen abirodalom lakói között.

Vajon képes lesz megakadályozni egy min-dent elsöprô háborút? A sodró lendületûmeseregény az eredetileg tájépítészetet ta-nult szerzô harmadik könyve.

Balázs Ágnes A pösze nyuszi címû me-sekönyve a második tagja a Mesék örök-mozgóknak címû sorozatnak, amely az át-lagnál aktívabb, sokszor túlterhelt, hiperak-tív vagy figyelemzavaros gyerekekhez szól,akiknek nehezükre esik egy helyben ma-radni. Mint a könyvborító is mutatja, a me-séket hallgatva nyugodtan lehet, sôt köte-lezô tapsolni, ugrálni és kiabálni, természe-

tesen csak a megfe-lelô hívószavak el-hangzásakor; a felol-vasásra szánt, rövid,humoros mesék egy-egy kiemelt kifejezé-séhez egyszerû moz-gásgyakorlatok tár-sulnak. A pösze nyu-szi meséjében példá-ul a „tojás” szónálfel kell pattanni aszékrôl, a „húsvéti

nyúl” elhangzásakor elfutni a megadottpontig, az „ecet” szónál megpördülni. Ha-sonló elvek érvényesülnek a másik hárommesében is, ahol a civakodó medvebocsok-kal, a hazudós kisegerekkel, egy kakas tá-bornokkal és egy bátor kiskutyával ismer-kedhetnek meg a gyerkôcök. A kiadó a so-rozatot az izgô-mozgó óvodásoknak és ki-siskolás gyereknek ajánlja.

Sz.ZS.Kathryn Evans: Több mint én. 400 old., 2699

Ft; Sarah Strohmeyer: Menô csajok klubja.

Pink. 320 old., 2499 Ft; Majoros Nóra: Pityke és

prém. 480 old., 2999 Ft; Balázs Ágnes: A pösze

nyuszi és más történetek. Mesék örökmozgók-

nak. 56 old., 2499 Ft

Hogyan fogadtassuk el magunkat éslegyünk népszerûek?

|www.könyvhét.hu|13|

Ahol véget ér a világAz Izland-mítosz úgy tíz évekezdett tetôfokára hágni amagyar blogokon, a temati-kus oldalakon és a romantikusregényekben, melyek szerintgejzírek, kék lagúna és sarkifény nélkül nem érdemes élniés szerelmesnek lenni.

Jón Kalman Stefánsson re-génye, A halaknak nincslábuk a mûanyag konzum-élmények helyett az emberilélek mélységén átszûrt va-lóságot tárja olvasója elé, ésarra az Izlandra repíti el,„ahol véget ér a világ”, ahol„sehol az országban nemlakoznak az emberekannyira közel a halálhoz,mint itt”, és ahol a só cserzette arcokba régmúlttörténetek vájták a barázdákat.

Az egyik legismertebb kortárs izlandi szerzô lenyûgözô regényébena klasszikus sagákat kelti életre: sok évtizedet átölelô családtörténe-te fôhôse Ari, a fiatal férfi, aki egy romba dôlt házasság és két év dá-niai „emigráció” után visszatér nemcsak a szigetre, de gyerekkoraszínhelyére. A történet narrátora a hozzá hasonlóan érzékeny lelkûbarátja, akivel egymást támogatva sikerült felserdülniük a rideg férfi-társadalomban, mígnem elhagyták földjüket. Az elbeszélô egyfelôlkívülállóként, másfelôl nagyon is az események részeseként vállalko-zik rá, hogy az idôtlenség krónikása legyen generációkig visszamenô-en – feltárva azt az Izlandot, amely egyszerre függ a megszálló ame-rikai hadseregtôl és rázná le annak igáját; ahol mindenki a halászat-ból és halfeldogozásból él, miközben kvótatörvényekkel lehetetlení-tik el életét; ahol a legfinomabb hamburgert Kvótcsalásnak hívják, alegegyszerûbbet pedig Pórnépnek; ahol egykor amerikai ûrhajósokgyakorolták a holdra szállást a táj hasonlósága miatt; ahol a hó a há-zakat olykor fejük búbjáig betemetve nyeli el azok lakóit, és ahol szél-csendben fülelve meghallható az örökkévalóság.

Stefánsson prózájának ereje éteri költôiségében rejlik: a múlt esemé-nyeit folytonosan a múlandóságra emlékeztetve fejti fel, miközben bal-ladisztikusan térnek vissza a szövegben újra és újra egyes szálak, ahogyemlékeinkben nem szabadulunk bizonyos képektôl. A halaknak nincslábuk nem a fordulatos, cselekménygazdag meseszövéssel láncoljamagához olvasóját, hanem azokkal a drámai erejû jelenetekkel, amikoregy anya elôször engedi el fiát a tengerre az apjával; amikor egy ököl-be szorított érdes kéz a szerelmet jelenti; amikor egy férfi kimenti a je-ges vízbe ugró társát, és minden ruháját ráadja, vagy amikor két ka-masz fiú életre szólóan ábrándul ki a szerelembôl buta tévedésük okán.Ezek a pillanatok vagyunk mi – mondja Stefánsson –, ezek a szélfútta,halálra és kiszáradásra ítéltetett pillanatok, és „bármi, amit átéltünk,lassanként semmivé válik, még levegôvé sem.” Ezért érdemes elolvas-ni ezt a könyvet, mert ha nem hátrálunk meg a terjedelemtôl, a sûrû,lírai mondatoktól, Stefánsson feltöri nekünk Izland jegét, és a halhatat-lanság titkát hozza fel a mélybôl.

Laik EszterJón Kalman Stefánsson: A HALAKNAK NINCS LÁBUK

Fordította Patat Bence

Typotex Kiadó, 367 oldal, 3200 Ft

|www.könyvhét.hu|15|

|könyvrôl|

– Tetszik az „apukai perspektíva”!Tudatosan gyûjtötted az élményeket?– Igazság szerint a dologhoz hozzátartozik, hogy én második gyerekvagyok, a nôvéremrôl a szüleim na-gyon részletes babanaplót vezettek,rengeteg fényképpel, az összesaranyköpés, minden érdekesség levolt írva, és annak a babanaplónaka végén volt egy fél oldal, annyi vol-tam én. Mindig fájlaltam, hogy má-sodik gyerekként már nem vagyokolyan érdekes. Nekem nem nagyonvannak emlékeim a saját 1-2-3 éveskoromból. Azt gondoltam, én min-denképpen szeretném leírni a gye-rekeimrôl, miket csinálnak, miketmondanak, hátha érdekes lesz ne-kik is késôbb, hogy ôk milyen gyere-kek voltak. Ez a fölkérés jó apropó-nak tûnt, hogy mint a gyerekek kró-nikása, megörökítsem a kiskorukat. – A könyvet olvasva is úgy tûnik, a sokaranyos csibészségen túl, különösenérdekli a költô apukát a gyereknyelv!– Így van! A gyermeki látás sokszorkifejezetten költôi. Béni, a legkisebbkisfiam, két és fél éves, most kez-dett nagyon dumálni… Tegnap pél-dául virslit reggelizett, és volt a tá-nyérján egy kicsit görbe virsli. Béniazt kérdezte: ez szívárványkolbász?Nagyon érdekes, hogy ôk hogyanrakják össze a szavakat, milyen for-dulatokat használnak, úgyhogyigyekeztem mindig gyorsan, ponto-san leírni, miket mondanak, nehogyegy szót vagy szórendet is rosszulidézzek. Sokszor maga a nyelv logi-kátlan, és abból jön ki valami viccesdolog, hogy ôk logikusan használ-ják. Béni egyszer bement egy szobá-ba, ahol sötét volt, és kiabált, hogy„Papa, nem látok semmit!” Felkap-csoltam a villanyt, erre meg-könnyebbülten felsóhajtott: „Mostmár látok semmit.” Neki van igaza,semmi értelme a kettôs tagadásnak. – Van egy Tudatos szülô címû feje-zet is, amelyben írod, hogy az anyu-ka szerint a tudatosság sokszor azösztönösséghez való visszatalálástjelenti. Nekem ez tetszik!– Nekem is tetszik. A feleségemegyébként alapvetôen sokkal tuda-tosabb nálam a gyereknevelésben.Neki köszönhetô, hogy a gyerekek,amennyire lehet, egészségesen táp-

|apukás|

|16|www.könyvhét.hu|

A három fiú – Misi, Jancsi és Béni – kalandos mindennapjairól 2011 óta követhetik nyo-mon a Nôk Lapja olvasói az apanapló feljegyzéseit. A költô apuka hét év alatt születettírásaiból jelent meg az Aki szépen butáskodik címû válogatáskötet.

Beszélgetés Varró Dániellel

Apukai perspektíva

|apukás|

lálkoznak, vagy hogy például hordozós anyuka, apuka voltunk.Én is olvastam mindenféle könyveket, de az a tapasztalatom,hogy egy-egy nehezebb helyzet megoldásában sokszor többetsegít az ösztönösség, mint valami modern gyereknevelési trükk.– Mennyiben változtatja meg a költészetedet a gyerekekkel kap-csolatos élményanyag?– Nagyon sok ihletet adnak. A most készülô verses meséim szerep-lôit is fôleg róluk mintázom. Próbálok olyasmiket írni, ami ôket ér-dekli, amivel el tudom ôket szórakoztatni. De néha azt is gondo-lom, éppen emiatt, hogy ennyire benne vagyok, ennyire nekik,meg róluk írok, saját magamból kevesebbet merek adni. Valahogymintha hálásabb lenne a gyerekekkel összekacsintó vicces nagybá-csi, nagynéni szerep. Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, TamkóSirató Károly gyerekverseit nagyon nagyra tartom, és érdekes, ne-kik nem volt gyerekük. Aki meg szülô, talán túlságosan is el vanájulva a saját gyerekétôl, nem biztos, hogy megvan a megfelelô tá-volság, ez egy lehetséges veszély. Másrészt meg a szülôben jobbanbenne van, hogy példát mutasson, ne írjon olyasmit, ami aztánrossz ötletet ad a gyereknek. Nagyon nem kedvelem a didaxist, deegy kicsit úgy érzem, becsúszik, valamennyire kell küzdenem elle-ne. Például, most már lehet, hogy nem mernék olyat írni, mintamit a Túl a Maszat hegyen-ben írtam huszonévesen, amikor azonviccelôdtem, hogy rémes dolog, hogy valakit meg akarnak fürdet-ni… Az apuka szerepben egy kicsit az is benne van, hogy az em-ber talán kevesebbet mer megengedni magának költôként.– Nemrég jelent meg a harmadik felnôtt versesköteted. – A sok mondókáskönyv után 2016 ôszén jött ki Mi lett hova? cím-mel. Ez egy „bús férfipanaszok”-szerû könyv, abból teljesen ki-hagytam a gyerekeket. Nagyon benne voltam a rózsaszín ködben,élvezem, meg sokat ad az apukaság, a gyerekek, de volt bennemerre is igény. Belegondoltam, hogy közben én – fôleg magyar –költônek milyen öregnek számítok már, az én koromban a legtöbbrendes költô meg is volt halva, és ilyenkor illik létösszegezni; megegy kicsit szerettem volna, amennyire tôlem telik, komolyabb, fel-nôttebb verseket írni, a gyerekektôl függetlenül. – Mi lesz a következô könyv?– Most megint gyerekkönyveket írok inkább. Az egyik ovisok-nak való, fôleg a középsô kisfiamnak szól, Csütörtök, a kisör-dög lesz a címe. Abból elôször diafilm lesz, ôsszel jelenik meg,majd tavasszal képeskönyvecskék. Írok egy verses mesefüzért is,ez A szomjas troll címmel fog megjelenni összel, skandináv ih-letésû mesék lesznek benne trollokról, törpékrôl, éjelfekrôl és

egy kis hablegényrôl. Ahogynônek a fiúk, gondolom, vala-mennyire változni fognak azélethelyzettel a témák is, deazt még nem tudom, hogy akésôbbiekben a felnôttnekmondható kötetekre hogyanlesz hatással az apukaság.

Szepesi DóraFotó: Szabó J. Judit

Varró Dániel: AKI SZÉPEN BUTÁSKODIK

Jelenkor Kiadó, 288 oldal, 3499 Ft

könyvrôl

Müller PéterVARÁZSKÔAkármi történik, a kômegmenthet téged...

Müller Péter mesél.Élvezetesen és bölcsen.Szerelemrôl, családjáról,házasságról. Boldogságrólés lelki szabadságról.Meséiben elrejtett valamititkot. Olyan magot, melyterebélyes fává növekedhet.Varázsszavakat tud,gondolatai élni segítenek.

Mindenki életébenvannak megfejthetetlencsodák.Olvasóm mesélte, hogyhalálos betegségébôlfelépült. Amikorkómájából felébredt,talált az éjjeliszekrényénegy kövecskét. Jeleketvélt rajta kiolvasni,melyeket ma sem ért.De harminc éve hordjamagánál. Erôt ad neki. Nem tudta, ki tette oda.Kérdezte mindenkitôl.Senki.Angyaloknak nincseneklábnyomai.

MÜLLER PÉTER

Rivaldafény Kiadó256 oldal, 3600 Ft

A könyv megvásárlásával az olvasó az

Unicef apák napi programját támogatja.

Hiszünk abban hogy a szülôkkel töltött

idô kulcsfontosságú minden gyerek

fejlôdésében.

Lexikont ritkán olvas az ember ágyba búj-va, elalvás elôtt, mint egy jó regényt –most mégis ez történt, miután lapozgatnikezdtem az Önlexikon – kortárs magyarírók önszócikkei címû kiadványt. Az ötletparádés. Hiszen mindannyian ismerjük aszikár adatokra támaszkodó lexikonok si-vár hangulatát, amelyeket mára amúgy iskiszorított az internet – minden megis-merhetô belôlük, csak maga az ember, aszemélyiség nem.

Szondi György, a Napút folyóirat fôszer-kesztôje (a hozzá kapcsolódó Napkút Kia-dóval) és a Cédrus Mûvészeti Alapítványvezetôje azt a kísérletet valósította meg:miféle lexikon születhet, ha írók-költôkönmagukról írnak szócikket. Mint a beve-zetôbôl megtudjuk, az elképzelés SzénásiFerenctôl (kiváló italianistánktól) szárma-zik, aki külföldi példa nyomán javasolta amegvalósítást. Tényleg nincs elôzménye amagyar lexikontörténetben, bár hasonlóazért akad. Emlékezetes kiadvány a Kor-társ Kiadó gondozásában 1995-ben meg-jelent Curriculum Vitae címû gyûjtemény,melyben harminc író-költô publikálta ön-életrajzát, a lexikonszócikkeknél jóval ol-vasmányosabban. (Felsorolni nincs itthely, de a kilencvenes évek legnagyobbélô klasszikusai vonultak fel a kötetben –mára harmaduk nincs már köztünk). Egé-szen más hangulatú, de az Önlexikon kö-zeli mûfaji rokonának tekinthetô az Alibihat hónapra címû, megunhatatlanul szó-rakoztató könyvsorozat (Hamu és Gyé-mánt Kiadó), melyben több tucat szerzôközli megadott témára komponált írását.A kötetek végén a szerzôk egyes számharmadik személyû, többnyire tréfás kisszösszenetekben mutatják be magukat.

Az Önlexikon jellegében a kettô közötthelyezkedik el – mint Szondi György be-vezetôjébôl kiderül, a majdnem félezerfelkérés azzal ment ki, hogy egyes számharmadik személyben, lehetôség szerintderûs hangnemben írjanak magukról azalkotók. Néhány kivételtôl eltekintve eztkövették, s ezzel máris egy tanulságosmûfaj született: hogyan távolodik el ön-magától az íróember, s szemléli kicsitvagy nagyon görbe tükörben önmagát,miközben érthetôen szeretne ténylegesinformációkkal is szolgálni élet/mûvérôl.Persze önszócikket írni humor nélkül ele-ve hivalkodó gesztus volna (amolyan ön-szoborállítás) – épp ezért jópofa kihívás efeladat, amelyet a bevezetô szerint nagy-jából a felkértek fele fogadott el. Így is

vaskos kötet született, amelyben a sze-replôk névsora az égadta világon semmi-lyen ideológiai-esztétikai vonal menténnem szervezôdik; mint Szondi megvallja,egyedül ô felel érte. „Tudatos a bármelytán elvárható-kívánatos kánontábor kerü-lése” – mondja, továbbá azt is: „Nemigenvolt mérce a megjelenés számossága,nem volt az az ismertség foka sem. Válla-lom a – remélem – felfedezésszámba so-rolható jelenségeket.” A szerkesztôi nyílt-ság máris rokonszenvessé teszi a projek-tet: egy alapvetôen szubjektív (hiszen akiindulópont Szondi), de mégis rendkívülszéles merítésre törekvô antológia szüle-tett. A szereplôk jelentôs része persze aNapút és a Napkút köréhez, illetve a szel-lemiségében rokon, konzervatívabb fo-lyóiratok, kiadók szerzôi gárdájához tar-tozik. Nem sztárantológia tehát az Önle-xikon, itt is érvényes az általános jelenség,hogy azoknak fontosabb a megjelenésegy ilyen gyûjteményben, akik kevésbészerepelnek a köztudatban. Ezt a névsoris tükrözi: sok az olyan alkotó, aki a köny-vesboltból tájékozódó átlagolvasó számá-ra valószínûleg ismeretlen. De ez is in-kább rokonszenvünket növeli: Szondi te-repet ad nekik is a bemutatkozásra, s im-már egy lapone m l e g e t h e t i kôket FerdinandyGyörggyel, Ger-gely Ágnessel,Juhász Ferenc-cel, Kiss Anná-val, Kun Árpád-dal, Sárközi Má-tyással, TéreyJánossal vagyVámos Miklós-sal, hogy csaknéhányat sorol-junk fel a„nagy” nevekközül. Bizony,néhányan máreltávoztak atöbb évvel ez-elôtti felkérésóta, több fe-kete keret isszerepel a tar-talomjegyzékben, és olyan is akad – ígyCsontos János – akinél még e keret semkerülhetett ki, olyan friss a veszteség.

Korkép és körkép is e gyûjtemény – nomeg, minden gonoszkodás nélkül, kórkép

is, hiszen egy szakképzet lélekbúvár bi-zonnyal sok mindent beleláthat ezekbe azönrajzokba, melyek az egyetlen sortól asokoldalas elbeszélésig terjednek. Különöröm, hogy a fotók által végre arcok ispárosulnak oly sok névhez, amit-akit ed-dig csak olvastunk, de nem láttunk.

Nem ildomos talán kiemelni senkit egyilyen bô merítésbôl, mégis, hogy a kötethangulatát idevarázsoljuk, álljon itt belôlenéhány különösen ötletes vagy szép meg-oldás. Kiss Benedek versben mondja el ön-magát, hamisítatlan „kissbencei” hangon(„feketék már a szerveim / mint fogaim / anikotintól / s egy összekormozódott / tü-csök / kaparász bennem”). Sári László Lin-csi apát egy csillogóan szellemes példáza-tát hozza fel arra nézvést: ki vagy te. PappFür János egy novellaértékû, lírai sûrített-ségû, regénynyi történetet magában hor-dozó írást közöl egyetlen oldalon – szívszo-rítóan szépet. Nem meglepô módon Gyár-fás Endre is a vers eszközéhez nyúl: egycsupa játék József Attila-allúzióval beszéliel néhány versszakban életét. Garaczi Lász-ló mint „dolmányos vérdudu” bukkan felsaját állathatározójában – a tôle megszo-kott, csillogó iróniával. Rostás-FarkasGyörgy vallomásba oltott igaz meséjétmég hosszan olvasnánk. Serfôzô Simon

azt írta meg, amiregényeibôl kima-radt: kár lett vol-na, ha az egykoritanyasi kisfiú élet-útjából ezt nem is-merjük meg. És kárlett volna azért ametszôen igaz csat-tanóért is, amellyellezárja az emléktö-redéket: „Ezt is ír-jam bele az önélet-rajzomba? Egyéb-ként is manapságmár az amerikai for-mát kell alkalmazni.Elfér abban minden.Csak a lényeg nem.”

Laik Eszter

ÖNLEXIKON

Kortárs magyar írók önszócikkei

Cédrus Mûvészeti Alapítvány

528 oldal, 3990 Ft

könyvrôl

|ironikus|

Derûs önhatározó – írók magukról

|18|www.könyvhét.hu|

– A novellákat olvasgatva kétszó jutott eszembe: vallomásos-ság és vers. – Az elôzô, Törésteszt címû kö-tetemben nem a saját hango-mon szóltam, attól a haragos,kemény, már-már kegyetlenhangtól elôször meglepôdtem.Új, Határ címû kötetem, hanem is ellentéte, de minden-képp kiegészítése az elôzôkönyvnek. Erôsen személyeshangon szólalok meg benne,

még a fiktív novellák esetébenis. A kötetet névjegynek tekin-tem, szerettem volna valamit le-tenni magamról/magamból.Bár a Töréstesztnél igyekeztema költôi énemet és hangomatelrejteni, a szövegen átütött aritmikus nyelvhasználat lendü-lete. Az új kötetben viszont sza-badon engedtem a régi hango-mat, de ezek a szövegek nemversek, hanem határátlépések,a próza lehetôségeit keresik. A

kötet a nyelvre koncentrál, írásközben a nyelven belüli titkos,rejtett jelentések, a szavak ár-nyalatai, az áthallások érdekel-tek a legjobban. A versben arím titkos jelentése vélemé-nyem szerint sokat elárul magá-ról a nyelv mûködésérôl és a tu-datalattinkról. Az anyanyelvtétje számomra a vers. A prózaa mesélés, a nyelv teste, vagyvérkeringése, míg a vers a nyelvlelke és idegrendszere. Ez a kö-tet egy nagyon érzékeny ideg-rendszerû szövegtest. – Új és régi novellák is helyetkaptak a kötetben. Mi volt a ve-zérfonál?– Ma, amikor beszélgetünk, na-gyobbik fiam éppen a 16. szü-letésnapját ünnepli. A novellák

egy része az elsô gyerekszülés-tôl eltelt tizenhat esztendôt jár-ja be, de nem róluk szól, hanemarról, hogy mi történt és mi tör-ténik velünk. Egyre erôsebbenérzem, hogy fogy az idôm; nemtudom, hogy az életidôm, vagycsak az energiáim, de úgy érez-tem, le kell zárnom egy korsza-kot és emléket állítani ennek aminden értelemben lezárulóidôszaknak. Mint mindig: mostis a jelenségeket akartam meg-mutatni, és ezek túlmutatnak aszemélyességen. – A gyerekkorodra, a fiatalsá-godra és a kolozsvári évekre isvisszatekintesz a kötetben.– A fiaimat figyelve a sajátgyerekkori élményeim is fel-bukkantak a mélybôl. Magam

|röviden|

Az anyanyelv lelke számomra a vers – közölte az elsô hallás-ra meglepô kijelentést Szabó T. Anna új prózai kötete kap-csán, mely a Határ címet viseli. Tette azt annak ellenére, hogynovellákról van szó. Igaz, gyakran nehéz eldönteni, hogy tör-ténetmesélô prózát, vagy lüktetô lírát tart-e kezében az olva-só. Hasonló élménnyel találkozhatunk, ha az Élet és Irodalomhasábjain megjelenô tárcáit olvasgatjuk.

A többértelmûség gyönyörûségeSzabó T. Anna új novelláskötetérôl

|20|www.könyvhét.hu|

|röviden|

is meglepôdtem, amikor a kö-tetet összeállítva azt tapasztal-tam, hogy erôteljesen jelenvan benne Kolozsvár és a sajátgyerekkorom. Pedig nem ké-szültem rá tudatosan, az effé-le visszatekintést meghagytamGyurinak.– Dragomán György – a férjed– mindig hangsúlyozza, hogyregényeiben kötelességszerû-en elszámol a múlttal és a sa-ját gyerekkorával. Te is hason-lóan megküzdesz a problémá-val, amit az elszakadás, az ott-hon elhagyása, a beilleszke-dés, az idegenség és az ottho-nosság jelent.– Én is a saját történetemet me-sélem, de ezúttal nem helye-zem át semmilyen fikciós térbe.Nekem egyszerre adatott megaz irodalom korokon átnyúlóközösségébe tartozás öröme ésaz idegenség megújuló tapasz-talata. Határhelyzetben élünk,bárkit bármikor kinevezhetnekidegennek. Mindenki manipu-lálható. Amit öt éve még min-den további nélkül elfogadtaktôlem az írásaimban, azértmost sokan fognak rám hara-gudni. Mindig ellenállok azuszításnak, gyerekkorombanláttam, hova vezet. Fontos volt,hogy letegyem ezt a könyvet,jelezni akarom, hol tartunk, kivagyok. Itt állok, mást nem te-hetek. Tudom, hogy mindig kí-vülálló leszek: az írót nem lehetbekeríteni. – Miért fontosabb a vers vagy aköltészet a prózánál?– A nyelvi tu-datosság, atöbbré tegû-ség, a több fe-lôl értelmez-hetôség élet-fontosságú. Arákérdezés, anyelv árnyalth a s z n á l a t aé l e tmentô .Az emberekelszoktak akérdezés le-hetôségétôl,elfelejtették, hogy egy-egyszónak, milyen súlya van, nemélnek a többértelmûség gyö-nyörûségével, ezzel mintegy

lemondva az empátiáról, a fan-táziáról és a beleélésrôl. Mos-tanság a sokszínûség szitokszólett. Ide jutottunk. Kamasz ko-romban váratlanul szabad let-tem, a lehetôségek végtelen-nek tûntek, elhittem, hogyminden megváltozott, és mostazt kell megélnem, hogy zárul-nak az ajtók; persze világszin-ten is. De mindig tettem a dol-gomat, most is azt teszem: fi-gyelek, írok. Megmutatom,hogy a kötöttségben is léleg-zethez lehet jutni – például aKerített tér verseskötetben isazt kerestem, hogyan lehetegy körülkerített térben ismegtalálni a lehetô legna-gyobb szabadságot. A Határ akülsô fenyegetés ellenébencsak a magánéleti boldogságmenedékét tudja felkínálni,mert kell egy biztos pont, egyérzelmi háttér, és akkor meg-ôrizhetjük nemcsak a józansá-gunkat, de a szeretetre valókészségünket is.– A kötet hûen tükrözi a társada-lom jelentôs részének rossz kö-zérzetét.– Egymás megértésének kísérle-te alapfeltétele a továbbélésnekés a konfliktusok megoldásának.Fiatal felnôttként jó volt megél-ni, amikor az emberek – bárnem értettek egyet mindenben– nem akartak egymás fölé kere-kedni, lehetséges volt a beszél-getés és egy viszonylagos egyen-súly. A nyelvi agresszióval meg-fertôzve erre már nincs lehetô-ség. Az író dolga, hogy a nyelv

árnyalatainak ôr-zésével és a törté-netek erejével amegértést segítse,és én ezért maka-csul hiszek a biza-lomban, mintmegváltó erôben.Másképp megful-ladnék.

Szénási ZsófiaFotó: Szabó J. Judit

Szabó T. Anna:

HATÁR

Magvetô Kiadó, 200 oldal, 2999 Ft

könyvrôl

A HUNGAROVOX KIADÓ TAVASZI AJÁNLATA

Havas JuditA VALÓSÁGÉS ÁLOMHATÁRÁNJékely Zoltánról(tanulmányok)248 oldal2950 Ft

Lukáts JánosNAPIMÁDÓK

(regény)128 oldal

1700 Ft

www.hungarovox.hu info@hungarovox.hu Telefon: 06-1-340-0859

KÔSZEGHY ELEMÉR

Magyarországi ötvösjegyeka középkortól 1867-ig

Merkzeichen der GoldschmiedeUngarns vom Mittelalter bis 1867

2. reprint kiadás

Kiss József Könyvkiadó, 464 oldal, 8479 Ft

A kötet a történelmi Magyarországhoz tartozó

városok szerinti csoportosításban

tartalmazza a mûkincsek ötvösjegyeit, mestereit,

tulajdonosait és egyéb adatait.

|könyvrôl|

|22|www.könyvhét.hu|

A megismerhetô JézusA Kálvin Kiadó legújabb ismeretterjesztôgyerekkönyve olyan kérdést feszeget,amelyre már lassan több mint két évezre-de nem kapunk egyértelmû választ, még-is újra meg újra feltesszük, és próbáljuktöredékes ismereteinket összefoglalvakönyvekbe gyûjteni és elmondani a követ-kezô generációk számára: kicsoda Jézus?

Arról, hogy ki volt Jézus, alapvetô infor-mációforrásunk továbbra is a Biblia, a Ki-csoda Jézus? szerzôje (Christina Goodings)is az evangéliumokat veszi alapul, a köz-vetlenül Jézushoz kapcsolódó információ-kat (legfontosabb életeseményei, tanításai,kapcsolatai, halála és feltámadása) nem szószerinti bibliai idézettekkel, hanem a szent-írási szövegek gyerekek számára is befo-gadható átírásával világítja meg.

Ahhoz, hogy mélyebben megérthesse a fi-atal olvasó, hogy kicsoda Jézus, nem árt, hamegtud egy s mást az újszövetségi korról, arról a világról, amelybenJézus élt. A történettudomány, régészet alaposan feltérképezte mára kétezer évvel ezelôtti ókori keleti világot, és számos olyan informá-cióval szolgál, ami közelebb hozhatja a ma olvasójához a bibliai idô-ket. Egy ismeretterjesztô kiadvány szerzôjének komoly fejtörést okoz-hat, hogy ezeknek az infomációknak a bemutatására milyen formáttalál. A könyv az olvasók életkori sajátosságait messzemenôkig figye-lembe véve erôs vizualitással dolgozik. Maria Royse nagyméretû, szí-

nes képein egy hiteles keleti világba lé-pünk be. Sokféle módon (hol nyilakkal,hol keretes magyarázatokkal) teszi ért-hetôvé Jézus korát, a kor emberénekéletmódját, szokásait a könyv. Izgal-mas, mai megoldásokkal is találkozunk:a tékozló fiú története, az irgalmas sa-maritánus példázata vagy Jézus ke-resztre feszítésének elbeszélése példá-ul képregényes formában jelenik meg.

A vizuális megjelenítés mellett a szö-veg is az egyszerûségre, érthetôségretörekszik. A könyv szerzôje az evan-géliumok újramondása során egysze-rû mondatszerkezeteket, a legkiseb-bek számára is könnyen érthetô sza-vakat használ. Gyôri Katalin a ma-gyar fordítás során jó érzékkel vetteát ezt a szellemiséget, nem súlyos te-ológiai fogalmak, hanem a közvet-len, beszélgetô hang szólal meg.

A könyv érdekes módon nem Jézus születésének történetével kez-dôdik, viszont meghökkentô módon azzal zárul, talán arra is céloz-va ezzel, hogy Jézus megismerésének és a Biblia olvasásának mun-kája egy életen át tartó, körkörös folyamat. A cím jelenidejûsége isezt az üzenetet húzza alá: Jézus él, így mindig aktuális választ ke-resni a kérdésre – kicsoda (nekem) Jézus?

Pompor ZoltánChristina Goodings: KICSODA JÉZUS?

Kálvin Kiadó, 64 oldal, 2600 Ft

Kitörni a csend fogságábólA csendet jobbára pozitív élményként éljükmeg: szeretünk csendben lenni, amikor olva-sunk, az alváshoz is nélkülözhetetlen a csend,és a természetbe is a nagyváros zajától mene-külünk. A magunk választotta csend azért jó,mert akkor kezdôdik és ér véget, amikor miszeretnénk. Vajon ugyanilyen békességet,megnyugvást éreznénk akkor is, ha nem tud-nánk változtatni a helyzeten, és akkor semhallanánk hangokat, ha nagyon szeretnénk?

A Csend címû ifjúsági regény hôse Stella,tehetséges kamasz: jól énekel (még csakmásodikos, de már az iskolai musical cím-szereplôje), népszerû, csinos, s bár szülei el-váltak, és ez némileg megbolygatta álom-szerû életét, testvérével és anyjával kiegyen-súlyozott a kapcsolata. Álma a Broadway,mindent megtesz célja eléréséért. Mindez astabilnak hitt élet egy pillanat alatt törik da-rabjaira, amikor egy buta baleset áldozata-ként a csend fogságába kerül. Szerencsére a mindenki által gúnyolt,kicsit félszeg, ám tiszta szívû Hayden megmenti az életét, így csakhallását veszíti el – és a Broadwayrôl szôtt álmait.

Stella elsô személyben meséli el életének legnehezebb 17 napját,azt a bizonytalan idôszakot, amikor még az is kétséges volt, hogy si-kerül-e a hallását visszanyernie egy mûtét segítségével. Hôsünk akényszerû csendet veszteségként éli meg: nem énekelhet többé, be-szélni ugyan tud, de nem érzékeli, hogy suttog vagy kiabál, baráta-

ival is csak SMS-ben tud „beszélgetni”.Hamarosan azonban onnan kap segít-séget, ahonnan nem is remélné: az élet-mentô lovag, Hayden úgy dönt, nemhagyja magára Stellát, hanem segít nekiabban, hogy a kényszerû csendet nyere-ségként kezelje. Hayden maga is sérült –gyerekkorában erôszakos anyja elôl anémaságba menekült, kamaszként is szí-vesebben olvas, vagy zongorázik, mintbeszél, ugyanis szavait a trauma hatásáranehézkesen formálja, dadogása miattmindenhol gúnyolják.

A regény hol Stella, hol pedig Haydenperspektívájából mutatja be kapcsolatukkibontakozását, romantikus egymásra ta-lálásukat, közös kalandjaikat a némaság ésa csönd megtörésére. A fiú vállalása – fel-nyitni Stella szemét a világ csodáira, meg-mutatni, hogy az élet sokféle módon lehetteljes – szép lassan sikerrel jár, s bár a lányapja nem nézi jó szemmel a fellángoló ka-maszszerelmet, a fiatalok mindig találnak

idôt és módot arra, hogy megismerjék egymás és a világ értékeit. Három hét alatt nemcsak Stella talál új értelmet, célt a maga szá-

mára, de Hayden is kilép a némaság fogságából – egymásra találva,egymást gyógyítva együtt változnak és válnak egy párrá.

Pompor ZoltánDeborah Lytton: CSEND

Harmat Kiadó, 334 oldal, 2900 Ft

|lírikus|

„Csak az látta meg a szivárványtündöklô selymét,aki életében többször rakosgatottreményt a reményre.”Böszörményi Zoltán József Attila-díjasköltô, író, szerkesztô, az Irodalmi Jelenonline irodalmi-mûvészeti portál és ha-vilap alapító-fôszerkesztôje.

– Hogy egy aktuális hírrel kezdjem a beszélge-tésünket, 2018. március 13-án kapott Babérko-szorú-díjat, Bartis Attilával és Dobozi Eszterrelegyütt. Számított rá?– Megvallom, nem. Meglepetésszerûen ért.Egyik reggel ott volt az értesítô a leveleslá-dámban. Meg kellett emésztenem a hírt. Arragondoltam, a szerencse most mellém szegô-dött, hiszen a díjat sokan megérdemelték vol-na írókollégáim közül. Az is felötlött bennem,hogy az elismerés talán utóbbi tizenöt évesirodalmi munkásságom megbecsülése egy-ben. Néha úgy éreztem, egymás után megje-lenô köteteim visszhangtalanul sorakoztak apolcon, pedig külföldön sikeresek voltak írása-im. Az éj puha teste (The Club at Eddy's Bar)címû regényem angol nyelvû kiadása megjele-nésekor a nagy népszerûségnek örvendôGoodreads könyves portálon a hónap könyvevolt. A Regál német kiadása In den Furchendes Lichts – A fény barázdáiban címmel is igenjó sajtóvisszhangot kapott, a központi könyv-tárellátó külön levélben ajánlotta az országoskönyvtárhálózat tagjainak.– A kényszerleszállás valós történeten ala-pul, 2016. március 17-én Londonból Barba-dos felé tartottak, amikor a gépük sikeresenlandolt Shannonban (Írország), Szent Pat-rick, az ország védôszentje napján. Megvál-toztatta ez az út valamiben? A gondolat, hogymegírja ezt az élményt, már akkor megfogal-mazódott Önben?– Csak néhány sort jegyeztem fel a körülbelülnegyven percig tartó kényszerleszállás alatt. Avers kezdô sorát például: „A remény mindenborúlátás és bizonytalanság lényege.” Az,hogy megírom, sokkal késôbb fogalmazódottmeg bennem. Minduntalan elôttem volt az akép, amely utastársaim kiszállását juttattaeszembe: körülbelül 250-270-en voltunk a gé-pen. Az elsôk között jöttem ki, s ösztönszerû-en megálltam a kapu szegletében, s onnanszemléltem azt a rengeteg gyermeket és fia-talt, akikkel együtt túléltem ezt az utazást. Tejó Isten! – gondoltam –, mekkora tragédia, hamind odavesznek.

– Izgalmas és különleges a kötet belsô dinami-kája, a visszatérô, de kulcsszavait (félelem,dolgok, gondolat, emlék, történetek, bizonyta-lanság, aggodalom) változtató refrén. Melyikvolt a fô szál Önben?– Váltakoztak bennem a lelkiállapotok, attólfüggôen, mi történt velünk, a kényszerleszál-lás melyik fázisát éltem át. Két visszatérô mo-tívum köti össze és hangsúlyozza a vers hul-lámcsapásait. Az egyik „a félelem síkos felüle-tén csúszom lefelé”, ennek az érzelmi, értelmiváltozatai, majd a „Pörögnek a véletlen mo-tollái / fenn, a csomagtérben a pillanat lila-zöld/ hátizsákja lapul. Csak mûködésbe kell hozni/ a visszaszámláló vörös kijelzôjét, / a sorsezüstkerekeit, a látható láthatatlant, / a villa-nást.”– Azt gondolom, a valóságban is ilyenvillanásszerûen váltakoztak a belsôfókuszpontok, könnyen találta meghozzá a kifejezési formát?– Talán másfél hónap alatt írtammeg. De még hetekig csiszolgattam,reszelgettem a szövegen, küldtembarátaimnak, s vártam megjegyzé-seikre. Az írás egyszemélyes foglal-kozás, de mit sem ér, ha nem oszt-ja meg késznek vélt írását a szer-kesztôjével és a szakmabeliekkel,mielôtt megjelenne.– Pascal, Goethe, Hamvas Béla, Szilágyi Do-mokos szavait idézi. A sorok közt felfedezhe-tünk még másokat is?

– Feljegyzéseim kapkodó gondolataimat tük-rözik. Csupán szövegfoszlányok formájábanôriztem meg a történés hangulatát. A HamvasBéla Patmoszában tárgyalt Tabula smaragdi-na, Hermész Triszmegisztos tizenhárom téte-lébôl például, csak tizenegyet vettem át úgy,hogy latinból magam fordítottam újra az ide-vágó részeket, s építettem be a vers testébe.– A borítóterv és illusztrációk Részegh Botondmûvei, hogyan találtak egymásra? Könnyenment a közös munka? – Részegh Botond az elmúlt tizenöt évbenmegjelent köteteim illusztrátora. Nemcsak én,de a könyvkiadók szerkesztôi is szeretik alko-tásait. Képi metaforái nem kísérik minden al-kalommal a szövegbeli történést, álomszerû, avalóságot átlényegítô festményei a gondolati-ság hátterét jelenítik meg. Erôs, néhol az egy-mással hadakozó színek szimbolikája igenmegkapó, töprengésre késztetô.– A kötet lírai hangvételû, kifejezô illusztrációk-kal, a mû utolsó taktusa különösen inspirálja akérdést, milyen zenét ajánlana mellé?– Talán Beethoven 5. Esz-dúr (Császár) zongo-raversenyének részei igen jól visszhangoznákversem mondanivalóját. Érdekes, hogy eztkérdezte tôlem, mert miközben írtam a verset,a fenti zenemûvet többször is meghallgattam. – Egyedi és különleges a könyvtrailer, a koráb-bi köteteihez is készültek? – Igen, a The Club at Eddy's Bar angol regé-nyemhez is készült trailer. Több mint 66 000megtekintôje volt. – „Szabad csak akkor leszek, ha önmagam /szabadítom meg önmagamtól, / a szabadságellentmondásától, /a sóvár szükség indulatától,mindentôl, /amitôl megremegek.” Ön szabad? – A szabadság inkább érzelmi állapot. Annyi

szál köt bennünket a világ-hoz, s a benne élôkhöz, atörténésekhez, miközbenéppen ezek határozzákmeg létünket. A szabadsá-got inkább sóvárogjuk,mintsem megéljük. Életünkvégéig azt reméljük, hogybeteljesül.

Illényi Mária

Böszörményi Zoltán:

KÉNYSZERLESZÁLLÁS SHANNONBAN

Kalligram Kiadó, 52 oldal, 2000 Ft

könyvrôl

|www.könyvhét.hu|23|

A szabadság érzelmi állapotBeszélgetés Böszörményi Zoltánnal

|fülszöveg|

CASPARUSEGY KIRÁLY HALÁLAMartin Luther King utolsóévének igaz története 272 oldal, 3800 Ft1967-tôl King már nemcsak afeketék jogaiért küzdött, hanema szegénység és az USA vietna-mi háborús beavatkozása ellenis. Új törekvésével azonban min-den korábbinál több támadástvont magára az FBI, a média, sôtmég saját támogatói részérôl is,mígnem 1968-ban megölték.Élete példát mutat minden em-bernek, akiben a lelkiismerethangja szembekerül az uralkodópolitikai közhangulattal és társa-dalmi rögeszmékkel.

TRIVIUMLaurent GounelleAZ OKTALAN FILOZÓFUSA francia Coelhoként ismert írótörténete tragédiával indul, a filo-zófus professzor feleségét meg-ölik Amazóniában. A férfibosszút esküszik a rituális gyil-kosságot elkövetô indiánok ellen. Akár egy Avatar-szerû regény,de a hadviselés nem fegyverek-kel, hanem a civilizáció „vívmá-nyaival” zajlik.Tanúi vagyunk hátborzongatóemberkísérletnek, valamint aprofesszor megbékélésének,üzenete az emberiség számára:a titok a szeretetben rejlik. 272 oldal, kartonált, 3490 Ft

E-BOOK KÖNYVHÁZ ÉS KIADÓ

Gerôcs HildaLÉLEKBÛNÖSÖK Egy álom, egy életnyi munkagyümölcse, mely egy pillanatalatt semmivé válik. Egy minden-re elszánt nô, aki egyedül harcolaz igazáért a magyar igazság-szolgáltatással, és a maffiávalszemben. Mindenét pénzzé te-szi, hogy fizetni tudja az ügyvé-deket, a perköltséget, miközbenbecsületét sárba tiporják, de Ôharcol vállvetve továbbra is. Akönyv 9 küzdelmes év története.Mert az igazságnak gyôznie kell.Akár az életünk vagy az egészsé-günk árán is…96 oldal, 3000 Ft

TRIVIUMDolores RedondoMINDEZT NEKED ADOM Spanyol Twin Peaks, 16 országezt olvassa! Navarra trilógiaírójának díjnyertes thrillere!Álvaró rejtélyes körülményekközött életét veszti egy autóbal-esetben, a misztikus lényekkelteli Galíciában. A férje megkísér-li felgöngyölíteni az ügyet és rá-ébred, hogy nem ez az egyetlenbalesetnek álcázott haláleset acsaládban. E közben megdöb-benve szembesül a párja titkoséletével,titkolt családi kapcsola-tival és üzleteivel, amely min-dent megváltoztat. 472 oldal, 3690 Ft

JEZSUITARochlitz Tibor – Rochlitz ZsuzsaA ZSIRÁF, A SAKÁLÉS A KERESZTÉNYEKFedezzük fel az erôszakmenteskommunikációt!A zsiráf az erôszakmentes kommu-nikáció szimbóluma. A sakál pediga hagyományos (erôszakos) kom-munikációé. Az erôszakmenteskommunikációt tanulva a zsiráf-nyelvet sajátítjuk el, de nagyonfontos, hogy kellô figyelmet szen-teljünk sakálönmagunknak is. Abennünk lakó sakál kendôzetlenreflexióival segítségünkre van ab-ban, hogy rálássunk érzelmeinkre,és ne hazudjunk önmagunknak. 313 oldal, 3200 Ft

TRIVIUM

Ayse Kulin SZARAJEVÓ RÓZSÁJATörök bestseller, 78 kiadás!A szerelmi szállal átszôtt törté-nelmi regény lapjain az 1992-ben kitört jugoszláv háború ele-venedik meg. Szarajevóban ost-rom dúl. A bosnyák tudósító, Ni-meta az események sûrûjébentalálja magát. Férje és egyetlenfia a szerbek ellen harcol. A sorsfintora, hogy Nimeta megismer-kedik Stefannal, a horvát újság-íróval, így a nô magánéletén iseluralkodik a káosz...Ennek a háborúnak a hangjai Ma-gyarországot is megrengették.376 oldal, 3490 Ft

JEZSUITAPatsch Ferenc SJMEGTALÁLNI ISTENTMINDENBENA világ jezsuita szemmelSzemélyes hangú írásokimaéletrôl és spiritualitásról,pszichérôl és önazonosság-ról, a hit és a tudás kapcso-latáról, civilizációk és vallá-sok együttélésérôl, a teoló-giai és filozófiai értelemke-resés útvesztôirôl vagy ép-pen a keresztény ünnepekértelmérôl. Spirituális és in-tellektuális utazásra invitál-nak, amely sokféleképpengazdagíthat.360 oldal, 3200 Ft

KORTÁRSHász RóbertFÁBIÁN MARCELL PANDÚRDE-TEKTÍV TIZENHÁROM NAPJA(regény)360 oldal, 3500 Ft1902, Zombor: a vajdasági kisvá-rost rejtélyes gyilkosságsorozattartja lázban. Fábián Marcell, az if-jú pandúrdetektív elszántan nyo-moz az egyre szövevényesebbéváló ügyben. – A szerzô 7. regé-nye fordulatos detektívtörténet ésnem kevésbé izgalmas kor- és tár-sadalomrajz a monarchia peremvi-dékén együtt élô magyar, szerb ésnémet közösségek mindennapjai-val, feszültségével, ábrándjaival.Bemutató: BNKF, 04.22., 16h

KORTÁRSCsikós AttilaVIDÁMPARKNovellák192 oldal, 2500 FtAz új évezred elején a rendszer- éseszmeváltásokba belefáradt, bele-rokkant emberekrôl, saját mániáik-ba süppedt sorsokról szólnak ezeka történetek: ízig-vérig mai korraj-zok, néha szociografikus pontossá-gú helyzetjelentések, máskor költôiportrék vagy metszôen pontos vízi-ók. A színhelyek szimbolikusak – avárosból, lepattant kocsmákbólívelve a Badacsony felé –: reménye-ink egykori játéktere, az egyszer-volt vidámpark.Bemutató: BNKF 04.20., 18h

CASPARUS KIADÓ casparus.hu Telefon: 06 20 922 9065 E-BOOK KÖNYVHÁZ ÉS KIADÓ e-konyvbolt.eu JEZSUITA KIADÓ 1085 Budapest,Horánszky utca 20. www.jezsuitakiado.hu KORTÁRS KIADÓ 1062 Budapest, Bajza utca 18. www.kortarskiado.hu TRIVIUM KIADÓ 1112Budapest, Menyecske utca 3. Telefon: (1) 248 1263 www.triviumkiado.hu

Osvát Ernô

AFORIZMÁKFráter Zoltán utószavával88 oldal, 1890 Ft

Kapható: Alexandra, Könyvtárellátó, Libri, Líra Könyv, Tóthágas Pluszkönyvesboltjaiban és online könyváruházaiban

Osvát Ernônek, a Nyugat legendásfôszerkesztôjének – akinek egy-egyszava, mondata írói reménységeket voltképes fölemelni vagy porba sújtani –,néhány szavas, néhány mondatosaforizmáiban egy élet bölcsességénekirodalmi esszenciája mutatkozik meg.Nem sziporkázik, éppen ellenkezôleg:a gondolatok mélyére hatol, mai olvasójátis gondolkodásra késztetve.Ajándék ez a könyv mindazoknak, akikszerint gondolkodni jó.

Gámán-Morvay Katalin –Szelényi Károly

BABÁK MAGYAR NÉPI

VISELETBEN

32 oldal, 1800 Ft

E karcsú kartonált kötet a

Magyarországra látogató turisták

számára készült, de a magyar

vásárlóknak is, akik meg-

ajándékozhatják vele külföldi

barátaikat és üzletfeleiket.

Gámán-Morvay Katalin válogatta

a kollekciót, Szelényi Károly

fotómûvész fényképezte.

A kiadványban a leírások a

magyar mellett angol, olasz,

francia, orosz, német, spanyol

és japán nyelven olvashatók.

Kapható: Alexandra, Könyvtárellátó, Libri, Líra Könyv, TóthágasPlusz könyvesboltjaiban és online könyváruházaiban

|szelídítô|

Tetszést aratott elsô nagyregénye, aSemmi kis életek után a másodikkaljelentkezik Papp Sándor ZsigmondGyûlölet címmel, amely ugyancsak Er-délybe, illetve Moldvába kalauzoljaaz olvasót. A Jelenkor kiadónál meg-jelent új regény jelentésrétegeirôl avibráló szerkesztésmódról és egy sa-ját Erdély-trilógia lehetôségérôl be-szélgettünk a szerzôvel.

– A történet váza: a romániai fordulat utánegy fiatal, Budapestre áttelepült építészvisszamegy Erdélybe, hogy megkeresse ap-ját, aki korábban gyilkosság miatt börtön-ben ült. A mû egyik jelentésrétege család-történet, a másik kettôs bûnügyi sztori, aharmadik pedig az erdélyi magyar-románviszonyt behálózó elôítéletesség. Mivel Gyû-lölet a könyv címe, nyilván az utóbbit tartjaa meghatározónak.– Persze, hiszen ez mintegy mozgatórugó-ként löki elôre az eseményeket, vagy éppenfékezi le a szereplôket, hogy valami jót cse-lekedjenek. Amolyan motivációs mezô a hát-térben.– Erre az elôítéletre, a belôle fakadó gyûlö-letre reagál mindenki, ez hatja át a minden-napjaikat, olykor talán nem is tudnak róla,hogy ez irányítja ôket. A regényben szerep-lô anya esetében például ez már rögeszmé-vé válik, szinte mindent erre vezet vissza.Ami a jelentésrétegeket illeti, azért lehettöbbet fölfedezni, mert az elôzô regényem-mel ellentétben itt nemcsak Erdély a hely-szín, hanem egy moldvai város és Budapestis. Ebben az érzelmi Bermuda-háromszög-ben zajlik a cselekmény.– A moldvai város föltehetôen Radóc, romá-nul Radauti, a születési helye.– Így van, csak nem a nevén szerepeltetem,nehogy valaki fölhívjon azzal, hogy nem isott volt a buszmegálló, ahová a regénybentettem. Terveztem, hogy elmegyek oda,mert én csak megszülettem ott, nem éltema városban, és szétnézek, de aztán sürge-tett az idô, kapáltak bennem a lovak, in-kább elmeséltettem édesanyámékkal az él-ményeiket, megnéztem a városka történe-tét, a Google-on az utcákat és ebbôl össze-állt a kép. Elkezdtem írni. És ahogy elôreha-ladtam, már úgy éreztem, ha elmennék éskörülnéznék, csak összezavarna.– Visszatérve a gyûlöletre: az egymástól va-ló félelem egészen odáig megy, hogy amikorkitörnek a zavargások, az egyik román sze-replô azt hiszi, hogy Magyarországról megtá-madták Romániát.

– Ezt a részletet a Népszabadság egyik tör-delôjétôl hallottam. Ô akkoriban katonavolt Romániában, és a laktanyában, tehátnem is a civilek körében, ez a hír terjedt el.Egészen abszurd. Az elsô regényemben va-laki megjegyzi, hogy figyelj, nézz már rá atérképre és hasonlítsd össze a két foltot,Magyarországot és Romániát. Rá fogsz jön-ni, hogy ez lehetetlen.– Ezt a hideglelôs félelmet, gyûlöletet, ame-lyet már nem Trianon emléke, hanem aCeausescu-diktatúra nagyromán nacionaliz-musa, bozgorozása és oláhozása táplál, má-ra sem sikerült meghaladni?– Én ebben nôttem föl. Nagyapám en-gesztelhetetlenül gyûlölte a románokat,és ezt jórészt anyám is átvette. Bizonyosmértékig megértem ôket, hiszen egyszercsak Kolozsvárból Cluj-Napoca lett, a ma-gyarokból „rommagyarok”, nekem Sán-dor helyett majdnem Alexandru lett a ne-vem, és így tovább. Kezdetben bennem ismegvolt az ellenszenv. De attól a pillanat-tól fogva, hogy elkezdtem olvasni a románirodalmat, rohamtempóban szelídültek azellenérzések, és ma a román irodalom –és persze a színház, a film nagy rajongójavagyok. Ahhoz, hogy az elôítéletességtompuljon, meg kell ismerni egymást, ezgyógyíthatja a sebeket. És az értelmiség, aromán is, úgy látom, kezdi elvégezni eb-ben a maga feladatát. Az más dolog, hogyaz aktuálpolitika idônként kijátssza az et-nikai kártyát, amely sajnos további fruszt-rációkat okoz. – Hasonlóan elsô regényéhez, ez a mostaniis szecessziós szerkezetû: elágazások,visszatérések, eseménymozaikok, olykor akövetkezményeket elôbb ismer-jük meg, mint azt, hogy mi tör-tént. Miért veti el a lineáris törté-netvezetést?– Talán azért, mert így születikmeg a fejemben. Kezdetben ajelen és a múlt szálait nem vá-lasztottam külön. Aztán ezt el-vetettem, mert magam is kezd-tem elveszni benne, hát akkoraz olvasó! Ugyanakkor bizo-nyos regénybeli helyzetek rí-melnek egymásra, csak más-más idôben. De ez a többekáltal inkább barokkosnak ne-vezett stílus fôként az elsô re-gényemre jellemzô, novellistaként akkor ta-nultam meg a regényírást. Az új regényemtömörebb, nyersebb is, és a múltat legalábbegyenes vonalúan írja le. A harmadikban,

amit már elkezdtem, föltehetôen szintecsak lineárisan fogunk haladni, bár ezek abelsô rímpárok most is folyton elôjönnek.– Tehát egy új Erdély-trilógiára számíthatunk?– Igen, bár az egyes részek nem kapcsolód-nak szorosan egymáshoz, legfeljebb úgy,hogy az egyik szereplôm átruccant az elsô re-génybôl, de a harmadikban is lesz ilyen „át-járás”. A téma ezután is Erdély, egy jövôuta-zásos fikció keretében. Az én nemzedékem’89-90-ben érte el azt az életkort, épp akkorköthette volna meg az elsô kompromisszu-mait a hatalommal, amikor az éppen végetért. És ez a nemzedék most nagyon könnyenítélkezik az elôttük járó nemzedék tagjai,élôk és holtak fölött, lazán kommunistázik,megalkuvózik. De mi lett volna velünk, hanem történik meg '89? Ha a magyar vezetésnem engedi át az NDK-sokat, egy kemé-nyebb vezetô követi Gorbacsovot, Ceauses-cu meghal ugyan '94-ben, és nem sokkal ké-sôbb a felesége is, de éppen ott tartunk,

hogy melyik fia vegye át adinasztikus uralmat – te-hát ha marad a kommu-nizmus? Ezt a gondolatkí-sérletet próbálom végigvin-ni a saját generációmszemszögébôl. És ezzel ezta korszakot be is fejezem.Negyedszerre már biztosanszázszázalékos budapestitörténetet fogok írni.

Varsányi GyulaFotó: Szabó J. Judit

Papp Sándor Zsigmond:

GYÛLÖLET

Jelenkor Kiadó, 476 oldal, 3499 Ft

könyvrôl

|www.könyvhét.hu|25|

Amitôl szelídül a gyûlölet

A regényíró regényeGiuseppe Castiglione 1707-ben, ti-zenkilenc évesen lépett be a jezsuitarendbe, s társaival Kínába utazott,hogy keresztény hitre térítse a csá-szárt. Ehelyett udvari festô lett, akiegész életét a neki olyan idegen éskülönös keleti világban élte le a ha-zatérés bármiféle reménye nélkül:császárnékat festett nefritéksze-rekkel terhes porcelánkezekkel, ru-hájukon sárkányos hímzéssel. Sa-sa, a fiatal írónô egy vilniusi lakás-ban él a kínai negyed közepén,napjainkban: szobáját türkiz-nef-rit színû, halakat ábrázoló tapétadíszíti, vitrinjében kínai porcelánok. Regényt ír Giuseppe Castiglioné-ról, Keletrôl és Nyugatról, sárkányokról és halakról, közben pedigmegpróbál együtt élni három másik különös nôvel: a szenilitás szélénegyensúlyozó nagymamájával, a nôiségét végre megélni készülô, bo-hókás anyjával, s kérlelhetetlenül kritikus, de még önmagát sem isme-rô húgával. A két, saját életét idegenül és töprengve szemlélô fôsze-replô története egy különlegesen megírt, hol groteszk, hol megható,hol kisszerû, hol monumentális regényben fonódik össze, amelyértszerzôje, a fiatal litván írónô 2015-ben méltán nyerte el az EurópaiUnió Irodalmi Díját. Örömmel olvashatják a történelmi regények ra-jongói, de Boris Vian szürrealista világának kedvelôi is.

Bárdos DóraUndine Radzeviciu- te:

HALAK ÉS SÁRKÁNYOK

Typotex Kiadó, 476 oldal, 3500 Ft

könyves újság neten és papíron

|könyvrôl|

Gyümölcsneveink elnevezéseiA mai városi ember számára a biodiverzitást, a biológi-ai sokféleséget elsôsorban a kutya- és macskafajták,továbbá a gyümölcsfajták sokfélesége jelenti. A gyü-mölcsfajták ismeretének alapja a névismeret. Pelczé-der Katalin, a Pannon Egyetem oktatója hosszú évekmunkájával gyûjtötte össze és rendszerezte gyü-mölcsneveink térben és idôben egyaránt gazdag szó-kincsét. Jelen könyvében 450 Kárpát-medencei gyü-mölcs nevének történetét és eredetét mutatja be.

Pelczéder szótárszerû feldolgozásban az egyes gyümölcs-neveket a legkorábbi, Árpád-kori elôfordulásuktól kezdôdôen jobbára a19. század elejéig követi a teljesség igényével; onnantól fogva a nyelvjá-rási és pomológiai (gyümölcsismereti) forrásokat elsôsorban a korábbinévanyag továbbélése vonatkozásában használja föl. A 19. századtólugyanis jelentôs mértékben gyarapodott a nevek száma, ráadásul a név-adás mikéntje is megváltozott, nagy számban jelentek meg a fantázia-nevek. Az újabb nevek közül ezért csak a legismertebbeket, legelterjed-tebbeket tartalmazza a szótár.

Kiragadott példaként érdemes megemlíteni a szilvát. Az Árpád-korbanbizonyos szilvafajták (dobzószilva, szír szilva) meghonosodására már van-nak adatok, a házi szilvák termesztésbe kerülésének is ez a kezdeti idôsza-ka. Szikszai Fabricius Balázs szójegyzéke 1590-ben ötféle szilváról számoltbe, Lippay János pedig összesen tizenhét szilvanevet említett munkájában(1667). A legismertebb, máig páratlanul népszerû fajtát jelölô besztercei1522 körültôl adatolható, s névadója az erdélyi Beszterce városa.

Pelczéder nem feledkezett meg a mára különlegességnek számító gyü-mölcsökrôl sem. Például a som ótörök eredetû szó, helynevekben már a11. század elején megjelent, ôsidôk óta gyûjtött erdei gyümölcs (de ker-tekbe is ültették), hosszú életû, hagyásfaként is gyakori. A naspolya 1395körültôl adatolható. Vándorszó, megvan a latinban (mespilum, nespilum),az újlatin és szláv nyelvekben, a németben stb., végsô forrása a görög.

A szerzô gyûjtômunkájának eredményeként a nyelvtörténeti adattárbotanikusoknak, pomológusoknak, agrártörténészeknek, néprajzosok-nak kínál segítséget, azonban az érdeklôdôk széles körét is vendégül hív-ja a Kárpát-medence többnyire endemikus (helyhez kötött), illetve ôsho-nosnak tekinthetô fajtáival való ismerkedésre. A kötet tehát hasznos ol-vasmány nemcsak a szakemberek, hanem általában a gyümölcsismeretés gyümölcstörténet iránt érdeklôdôk számára is.

K. S. A.

|lassúdad|

Az angol utazó, háborús hôs,politikus, sarkkutató életétdolgozza fel Sten Nadolny Alassúság felfedezése címû re-génye. A könyv fordítója,Lengyel Gábor azt is elmond-ja, mi a mû különös erénye:egy hátrányos tulajdonságotszimpatikussá tesz.

– Mivel magyarázható, hogy Ma-gyarországon szinte teljesen is-meretlen a szerzô neve?– Az okát nem tudom, de ponto-san ez a körülmény indította el akönyv megjelentetését a FeketeSas mûhelyében. Az egyik nagynémet kiadó közleményét olvas-tam Sten Nadolny hamarosanvárható új regényérôl, A varázslóboldogságáról, amikor tudatoso-dott bennem, hogy a szerzôtôlegyetlen könyv sem jelent megmagyarul, még híres mûve, Alassúság felfedezése sem. Pedigaz interneten a legkülönbözôbbnyelveken tízezer oldalak szólnakNadolnyról és az itthon mostmegjelenô legnépszerûbb, eddig24 nyelvre lefordított könyvérôl,amelybôl napjainkig világszerteegymillió-hétszázezer példánykelt el. Szokatlan, de ô valamiértelkerülte a magyar könyvszakmafigyelmét, pedig a német nyelvûirodalom kiemelkedô kortárs al-kotásait rendre megjelentetik ahazai kiadók.– Pótolja, kérem, a hiányosságot,mutassa be röviden Sten Na-dolnyt.– Író családból származik, ésakár regényhôse, maga is kalan-dos pályát fut be: dolgozik kato-natisztként, történelemtanár-ként, segédrendezôként még azegyik James Bond film forgatá-sában is részt vesz, mielôtt vég-leg az irodalom felé fordul. Het-venöt évesen a kortárs németszéppróza egyik klasszikusánakszámít. Tucatnyi könyvet írt, delegkiemelkedôbb mûve kétség-kívül A lassúság felfedezése. Aregény díjakkal elismert jelentôs

irodalmi alkotás, lebilincselô ol-vasmány, világhíres bestseller. Anémet kritika a Peter Handkévalkezdôdô korszak egyik megha-tározó írásának tekinti a köny-vet, amelyben a szerzô az egyesszám harmadik személyû elbe-szélés ellenére többnyire a fôhôssajátos nézôpontjából láttatja azeseményeket.– Magam úgy éreztem, hogy ez-zel is érezteti azt a filozófiát,amely a lassúságot pártfogolja.– Az aligha szorul magyarázatra,hogy a gyorsaság erény. AFrankfurter Allgemeine Zeitunga regény egyik érdemének tart-ja, hogy a hátrányosnak tekin-tett lassúságot szimpatikussá te-szi. A könyv az elején már-márvisszamaradottnak ábrázolja agyermek Franklint, akit viselke-dése, lassú mozgása, beszéd-módja alapján gúnyolnak a töb-biek. A történet végére ugyaneza Franklin a trafalgari csata egyikhôse, neves felfedezô, késôbbTasmania kormányzója, a Brit Ki-rályi Haditengerészet ellenten-gernagya, hogy életútjának csaka leglényegesebb állomásait em-lítsük. A szerzô, illetve hôsenemcsak rokonszenves vonássá,de a maga erejébôl stratégiáváfejleszti lassúságát, amit végülkörnyezete is elfogad, mert lát-ják, hogy e szemlélôdô magatar-tás és életfilozófia által milyeneredmények érhetôk el. Ismerjüka nagy felbontású kamerával ké-szített, lelassított felvételeket,amelyeken látjuk a repülô pus-kagolyót, vagy a tóba hulló víz-cseppet. A fôhôs, aki képes arra,hogy a folyamatokat lassítva ér-zékelje, olyan fontos részletekettud megragadni, amelyek átla-gos látásmód mellett észrevétle-nek maradnak.– Mellesleg a mai kapkodó kor-nak szánt figyelmeztetést is el-bújtatott ebben az életrajzikönyvben az író?– Ez a szerzô filozófiai mondan-dója. Az egyik szereplô állást is

foglal a rohanó életmód ellen. Aregény jelentôs része egy hirtelenfelgyorsuló korban, az ipari forra-dalom idején játszódik. Az idôtájt azt tartották fantasztikusnak,hogy a gôzlokomotívnak sikerülegy jó ló sebességét elérnie. Miez a mai tempóhoz képest? Demég annak idején is feltûnt, hogymiközben az adott kor színvona-lán rendkívüli eredményeket ér ela technika, fontos emberi érté-kek sikkadnak el, mert mindenkicsak azzal foglalkozik, hogy mi-nél gyorsabban érjen el valamitvagy jusson el valahová.– Akadt, ami fejtörést okozott for-dítás közben?– A könyv nyelvezete a lassú em-ber látásmódját, szemlélôdésétképezi le. Szinte kizárólag rövidmondatokat használ, ami bizo-nyos fokig megkönnyíti a fordítódolgát, egyúttal azonban el kellkerülni, hogy egyhangú vagypattogós legyen a szöveg. A stí-lus Franklin személyiségfejlôdé-sével párhuzamosan válik egyrekifinomultabbá.– Biográfiai értelemben mennyi-re hiteles a regény?– Viszonylag híven követi Frank-lin valós életrajzát, a kronológiátés a helyszíneket. Eltér tôle a las-súságot illetôen, ami az eredetiszemélyre nem volt jellemzô, ésváltoztatott néhány ténybelirészleten is. Amikora regényben azegyik expedíció so-rán a kannibalizmu-son ért indiántFranklin agyonlövi,az valóban megtör-tént, csak éppentársa húzta meg aravaszt. – Mekkora érdeklô-désre tarthat szá-mot a sarkkutató19. századi törté-nete?– Az utolsó, a teljes csapat ésmindkét hajó, az Erebus és aTerror pusztulásával végzôdô

Franklin-expedíció a mai napigfoglalkoztatja a világot. A lon-doni Nemzeti Tengerészeti Mú-zeumban fél év után most ja-nuárban zárt a témának szen-telt átfogó kiállítás. Megfilme-sítették a történetet, valamelyiktévécsatornán sorozat fut róla,és a magyar internetes oldala-kon is folyamatosan jelennekmeg kapcsolódó írások. A sark-vidéki felfedezések történeté-bôl csak egy valamit ismerek,amely ehhez hasonlóan izga-lomban tartja a közönséget:Scott és Amundsen tragikus ki-menetelû versenyfutását a délipólus eléréséért.– Min dolgozik most?– Sasha Marianna Salzmann Ma-gamon kívül címû mûvét fordí-tom. A fiatal szerzô elsô regényeszerepelt a 2017-es német irodal-mi Oscar, a Német Könyvdíj szû-kebb válogatásán, az úgyneve-zett hatos short listen, amely márönmagában is komoly elismerést

jelent. A stílusá-ban is formabon-tó, a migrációvalés az identitáske-reséssel foglalko-zó könyvet ezévkarácsonyára ter-vezi megjelentetnia Fekete Sas Kiadó.

Könyvhét

Sten Nadolny:

A LASSÚSÁG FELFEDEZÉSE

Fekete Sas Kiadó, 400 oldal, 3600 Ft

|www.könyvhét.hu|27|

Különleges regény John FranklinrólNem élték túl a sarkvidéki expedíciót

könyvrôl

Lengyel Gábor

|könyvrôl|

Mark Gungor:Férfiagy, nôi agyA házasság egy kozmikus vicc,annyira különbözünk egymástól. Demi van akkor, ha Isten szándékosantervezte így? – írja az elôadásairólkészült videók révén hazánkban isnagy népszerûségnek örvendô lel-kipásztor szerzô. Szókimondó ésszórakoztató könyvében szem-léletesen mutatja be, miért tartjáka nôk gyakran érzéketlennek, aférfiak pedig ésszerûtlen gondol-kodásúnak a másik nem képviselôit.

A férfiak gondolkodása különálló dobozokhoz hasonlít, a nôképedig olyan, mint egy drótgombolyag. Minden mindennel össze-függ, állandóan mûködésben van, és szinte lehetetlen követni.

Természetesen szó sincs arról, hogy a nôknek emiatt okuk lennefelsôbbrendûnek érezni magukat. Ugyanis egyetlen férfi sem vágyikarra, hogy bárcsak rendelkezne a folyton gondolkodás képességé-vel. Sokkal inkább a nôk irigykedhetnek a férfiagy egy különlegessajátosságára: ez a „semmi” doboz. Egy titkos hely a férfi fejében,ahová elvonulhat semmire sem gondolni. Azonban még egy olyanegyszerû szó, mint a semmi is egészen mást jelent a nôknél és a fér-fiaknál… Ez a különbözôség magában rejti a világháború és a földreszállt menny lehetôségét egyaránt.

A válások száz százaléka házassággal kezdôdik, de a kudarc nem szük-ségszerû: tehetünk azért, hogy a szerelem szikrái újra fellobbanjanak. Harmat Kiadó, 302 oldal, 3500 Ft

Tornáztasd az agyadatTudod, melyik csillag körül kering a Föld? És hogy milyenhaszonállatot tartanak a gyapjáért, vagy hol születettMunkácsy Mihály?

Sok szülô küzd a problémával, hogy mivel kösse le állan-dóan izgô-mozgó gyerekeit a hosszabb autóutakon. Haszeretnének nekik egy olyan alternatív megoldást mutat-ni a tablet és a telefon helyett, ami nemcsak szórakozta-tó, hanem tanulni is lehet belôle, akkor van egy tippünk!

A Tornáztasd az agyadat kérdésgyûjteménye átfogóanvezeti be a kisebbeket és nagyobbakat az általános isme-retek világába, hiszen a lapozók szinte minden olyan té-makört érintenek, amikre az élet bármely területén szük-

ségünk lehet. A matematikai, földrajzi, irodalmi vagy mûvészeti kérdésekmellett mindennapi témákkal is foglalkozhatnak a kis olvasók.

Az eddig megjelent hat rész korosztályonként és kötetenként többmint száz kérdést ajánl, így minden gyerek a saját tudásszintjének meg-felelô témákon agyalhat. Méretének köszönhetôen bármilyen kis táská-ban, zsebben elfér, így tényleg a legideálisabb eszköz lesz az utazás alatt.Napraforgó Kiadó, részenként 1490 Ft

Biblia magyarázójegyzetekkelRevideált új fordítás (RÚF 2014)

Magyar Bibliatársulat – Kálvin Kiadó,

B/5, 1908 oldal, 9900 Ft

A Biblia magyarázó jegyzetekkel régihagyomány folytatója. Már Károli Gás-pár 1590-ben megjelent Vizsolyi Bibliá-ja is számos lapszéli jegyzetet, magya-rázatot és szövegközi tartalmi össze-foglalást tartalmazott. Korunk embereegyre kevesebbet tud a Biblia világáról és annak összefüg-géseirôl, ezért van szükség az alapvetô fogalmak, kortörténeti és föld-rajzi ismeretek bemutatására. Ez a kiadás a 2014-ben revideált új for-dítású Biblia szövegéhez illeszti az új Stuttgarti magyarázatos Biblia(Stuttgarter Erklärungsbibel, 2007) alapján átdolgozott magyarázato-kat. A bibliai könyvek elôtt történeti és tartalmi bevezetés, szövegkö-zi magyarázó jegyzetek, többféle függeléktáblázat, térképek, bibliaikislexikon és rövid konkordancia is található ebben a kötetben.Kiadója, a Magyar Bibliatársulat közel hetven éve fordítja, jelenteti meg,terjeszti és népszerûsíti a Szentírást hazánkban és határainkon túl.

ÁPRILIS 21. 14.00–15.00

SZABÓ MAGDA TEREM

„Érted is, amit olvasol?” Megjelent az új Biblia magyarázó

jegyzetekkel kiadás

A Magyar Bibliatársulat könyvbemutatója. Résztvevôk: Nádas Péter,

Karasszon István, Pecsuk Ottó, Galsi Árpád

Az éltetô étkek arany szutrájaDr. Danima Damdindorj könyve egy külön-leges egészségfilozófiai írás. Rendkívül sajá-tosak és tanulságosak a mongol feketeasztrológia összefüggései a kozmoritmológiaés bioritmológia terén. Az egészség boldogéletalapja a Természet teljes körû tisztelete.Geomantika Bt. 426 oldal

Jóéjtpuszi mindenkinek!Mi kell ahhoz, hogy minden este közös mó-ka legyen az altatás? Jóéjtpuszi mindenki-nek! – egy vidám esti mese másképp. Kide-rül, hogy Tapsi, Cirmos és a többiek mitôlalszanak jól. A kisgyerek a kellékeket és akedves kartonfigurákat az oldalak zsebeibebújtathatva mindegyikük kívánságát telje-sítheti. Amíg a mesét hallgatja, eljátszhat-ja, hogy mi minden történik este elalváselôtt. Mire elálmosodik, minden szereplô

és kellék a helyére kerül. Ezt a babakönyvet mindennap elôvehetjük, ésjátékosan rászoktathatjuk vele gyermekünket a lefekvés napi rutinjára. Babilon Kiadó, 3790 Ft

GondviselésA csodát nem kívülrôl küldik, hanem belülrôl megidézzük.Ez egy beszélgetô könyv. A sorsunkról szól. Mivel sok évtizedet megéltem, kezdem már érteni éle-tem történetének rejtett összefüggéseit. Látom, hogy hitembôl, vágyaimból mi vált valóra s minem. A várakozás mûvészetérôl beszélgetünk, jövônksejtelmeirôl, fôleg arról, hogy életünknek nem passzívrésztvevôi, hanem aktív teremtôi vagyunk.A színházban, ahol több mint hatvan éve dolgozom, ezt a sorsteremtômágiát tanultam. Igyekeztem errôl a nagy kérdésrôl élvezetesen beszélni.Remélem, sikerült...Müller Péter: Gondviselés. Beszélgetés a sorsunkról

Rivaldafény Kiadó, 328 oldal, 3900 forint

|28|www.könyvhét.hu|

|férfidolog|

Ki volt régen, és ki manapság azapa? Mi a dolga ma egy férfinak ésegy nônek szülôként, és kell-e bár-miféle példát vagy szabályt követ-ni? Szél Dávid pszichológus, deapa szemmel ír a modern szülôk-ben felmerülô kérdésekrôl, és hu-morral oldja az esetleges, társadal-milag is felmerülô káoszt. Az egy-kori Apapara folytatásaként meg-jelent Túl a parán címû kötete kap-csán beszélgettünk.

– Csak saját tapasztalatot ír meg, vagyaz utcáról is fog el történeteket?– Nem végzek az írásaimmal kapcso-latban semmilyen tudományos munkát – természetesen azért haolyan téma pottyan elém, ami pszichológiai, vagy társadalmi kérdés,akkor annak komolyabban utánanézek, de inkább csak gyakorlóapaként elmélkedem. A témák a saját életembôl jönnek, de perszenem feltétlenül csak az én életemmel kapcsolatosak. Ha meglátokvalamit az utcán, vagy hallok, olvasok valamirôl, ami akkor elindítbennem egy történetet, gondolatmenetet, az talán egyszer a könyvvagy a blog egyik epizódjává formálódik majd.– Mik a mai apák félelmei? Vagyis mi az az apapara tulajdonképpen,amirôl szól a könyv?– A nehézséget az okozza, hogy nagyon megváltozott a társadalomahhoz képest, mint amikor mi, a mai fiatal apák voltunk gyerekek.Teljesen más most a világ ahhoz a világhoz képest, amiben a ma-gunk apamintáit elkezdtük megismerni. Csomó olyan kifejezés nemis létezett mondjuk harminc éve, amikor én hat és fél éves voltam,mint ma: emancipáció, érzelmi házimunka, bevonódó apaság – csu-pa olyan fogalom, ami most nagyon fontos, de mi nem ezekkelegyütt nôttünk fel, most kell megtanulnunk használni ôket. Egyálta-lán az érzelmekrôl való kommunikáció is egy nagyon új gondolat.Kezd újrafogalmazódni a nôi és a férfi szerep, de még mindighatalmas a különbség férfiak és nôk között, itthon fôleg, denyugaton is. Éppen emiatt okozhat belsô konfliktust egy férfi-ban az, hogy egyáltalán gondolkodhat-e olyan témákról, amikhagyományosan, vagy sztereotipikusan éppenséggel nôi fel-adatok lennének. – Milyen a régi apaszerep, és milyen a mostani, vagyis milyen-nek kellene lennie?– A régebbi apa egy sokkal jobban kategorizálható apa,konkrét szerepekkel. Mondhatjuk úgy, hogy akkoriban sok-kal kevésbé voltak fluidak a szerepek. A kenyérkeresô apa ésa gyereknevelô anya egyértelmûbb elvárásokat fogalmazottmeg. Mostanában pedig bekerülôben van ebbe a régimódigondolkodásba az, hogy a két szülônek közösen kellene vál-lalnia a terheket – ez már alapból káoszt okozhat egy emberben.Egyszerûen nem épült még ki a rendszer arra, hogy akár az édes-anyák, akár az édesapák egyszerre tudják kezelni a sztereotipikus ésa 21. század diktálta szerepeiket is.

– Érezheti magát ilyen okokból kívülállónak, kiné-zettnek például egy otthonmaradó apa?– Igen, mert nálunk ez még nem bevett dolog,pedig nagyon hálás feladat – önálló vállalást, ön-álló döntést tükröz. Egy anyának nem ilyen egy-szerû a dolga, neki – a társadalmi elvárások mi-att – kötelezettsége a gyerekével lenni, egy apá-nak viszont választás. Egy apa mellett, példáulha egy hisztizô gyerek tombol, akkor sokkalmegengedôbb a társadalom. Sokkal többször ta-pasztaltam például azt is, hogy átadták nekem ahelyet a buszon a gyerekekkel, vagy segítettek ababakocsival felszállni, mint a feleségem. – Csak apáknak szól ez a könyv, vagy más is ha-szonnal forgathatja?– Nem gondolom, hogy csak apáknak szólna, és

remélem, hogy nem is csak apák fogják megvenni – sôt, az eddigitapasztalatok szerint a blogot is túlnyomó többségében nôk olvas-sák. Ráadásul csomó olyan téma van benne, amirôl inkább a nôkszoktak beszélgetni, a férfiak pedig egyelôre kevésbé – és ezért nemhibáztatom ôket egy pillanatig sem, hiszen tényleg teljesen más-hogy lettünk nevelve. – Elképzelhetô vajon, hogy ha széles közönséghez jut el a könyv, ak-kor elindíthat valamiféle változást, gondolkodást a témában?– Nem szeretnék sem álszerény, sem nagyképû lenni, nyilván örülnékneki, ha lenne hatása annak, amit írok, de nem hiszem, hogy egy ilyenkönyv el tudna indítani bármiféle nagyméretû változást, akár társadal-mi szinten – én ehhez még nagyon fiatal vagyok és túl keveset tudok,a könyvek pedig drágák, és nagyon kevesen is olvasnak Magyarorszá-gon kedvtelésbôl – a Túl a parán ráadásul nem is egy tudományos mû. – Lehet, hogy éppen ezért, a személyessége miatt fog sok emberhezinkább eljutni, mint egy száraz értekezés.– Nyilván van egy vágyam, hogy az, amit én gondolok, sok emberhez el-érjen. Ebben a könyvben nem az van benne, hogy milyen szabályok sze-rint kell szülônek lenni – sokkal inkább lehetôségek vannak benne, hogy

az emberek merjék vállalni azt, amit gondolnak, és ne régi példák, be-gyöpösödött törvények szerint neveljék a gyereke-iket – a hitelesség ezeknél szerintem sokkal fonto-sabb, az, hogy önmagunk lehessünk. Az egész vi-lágot alakíthatjuk úgy, ahogy szeretnénk, hiszen akorábbi, kôbe vésettnek tûnô szabályok abszolútmegváltoztathatóak – ez talán a könyv fô üzenete,és hogyha csak ennyi átmegy egy-egy emberben,akkor én abszolút elégedett vagyok.

Kurcz Orsi

Szél Dávid: TÚL A PARÁN

Minden, amirôl az apák nem beszélnek

Bookline Könyvek, 3499 Ft

könyvrôl

|www.könyvhét.hu|29|

„Ha egy apa mellett tombol a hisztizô gyerek,akkor sokkal megengedôbb a társadalom...”Beszélgetés Szél Dáviddal

Soha véget nem érô hosszú hétvégeKarlovy Varyban, egy dombra kapasz-kodó Volkswagen Bogár, drónok ésszilveszter este. Fehér Renátóval mostmegjelent Holtidény címû kötetérôl be-szélgettünk.

– Új, Holtidény címû kötetedben több külföl-di jelenettel találkozunk. Te az a költô vagy,aki egy útról hazatérve azonnal tollat ragad?– Sok helyszínû könyv lett a Holtidény:Moszkvától Szombathelyig, Párizstól Kô-szegig, Pompejitól New Yorkig, Prágától Ti-juanáig „játszódik”. Mégsem akar tourgui-de lenni, sem wellnessköltészet, még ha acímadó vers a Császárfürdôrôl szól is Karlo-vy Varyban. Több helyen jártam a fentiekközül (Pompejibe talán kifejezetten a könyvmiatt is mentem el 2018 legelején), demégsem mindenhol, ami azt jelzi, hogy ins-pirációt nem feltétlenül az ott-lét, a jelenlétad. A helyszínek mellett sok nemzetköziklasszikus és kortárs képzômûvészeti hatásnyomot hagyott a Holtidényen, tágítva azta regionalizmust, amit az elôzô kötetem-ben, a Garázsmenetben a Ká-Európa címkeírt le. A Holtidénynek ezek a különbözô he-lyei egyben biztosan közösek: mind idô-kapszulák. Bennük az a néhány ember, akijelen van még egyáltalán, mind mirelitéle-tet él: a moszkvai metróellenôr és EdwardHopper festményének éjjeli baglyai épp-úgy, mint a prágai tévétoronyra mászó, vo-nalkód arcú óriáscsecsemôk. Többször vi-szont kifejezetten embermentes az övezet,például az Orloj, a Laktanya vagy a Holti-dény címû versekben, vagy az Atlantiszban,ahol már csak szökött drónok lebegnek avizek fölött. Lehet, hogy épp a drón a Hol-tidény legautentikusabb elbeszélôje, ômondja, zúgja a verseket. – Mi a Holtidény célja?– Ha van neki ilyen, akkor azt a kötet elejihárom mottó is illusztrálja. Thomas MannVarázshegye, Beckett Godotja és T. S.Eliot Négy kvartettje, ha más-más irány-ból is, de az elmúlt években számomramégis ugyanarra kérdeztek rá. A minden-ki által jól ismert mókuskerék kiismerhe-tetlen mûködése, a várakozásnak, a vesz-teglésnek az állapota foglalkoztatott.Ezeknek a tapasztalatoknak az analízisétkínálná a Holtidény, ezt hordozza már akötetcím is. A Volkswagen Sisyphus címûvers például egy Volkswagen Bogár hiá-

bavaló és (örökké) ismétlôdô kapaszkodá-sát írja le, ahogy nem bír feljutni a domb-tetôre, hanem mindig visszagörög. Ebbena reménytelen próbálkozás(sorozat)banfogyatkozik a nap, szivárog el az idô. AVolkswagen Bogár is mi vagyunk.– Merthogy „minden idô helyrehozhatatlan”.Több szöveg is arról árulkodik, hogy épp úgyvonzódsz a hosszabb (kissé epikus) írások-hoz, mint a rövid formákhoz. Ez egy tudatosszerkesztés nyoma, vagy a kísérletezésé?– Azt hiszem, szerkesztés és kísérletezésnem kizáró, hanem kiegészítô ellentéteiegymásnak. A kísérletezés sze-rintem akkor jó, ha nem hival-kodó öncél, hanem az anyagkényszeríti ki. Az amnézia címûvers például annak a CliveWearingnek a jegyzetfüzetétkísérli meg megeleveníteni, akiegy baleset következtében év-tizedek óta a saját hét másod-perces emlékezetébe szorulvaél, kezd majdnem mindentszinte szempillantásonkéntújra, miközben telnek, fo-gyatkoznak a napjai. Ilyenanimgifnyi sors az Ének Lupi-tának címû vers tárgya is.Van a kötetnek egy ilyen ex-perimentális búvópatakja,ami most a leginkább inspirál, és a közeljö-vôben ez kezdhet folytatódni.– Levetkôzte a Holtidény a legendás 1989-es évet?

– Nyilván arra utalsz, hogy a Garázsmenetcímû elsô kötetem kapcsán sokszor szóbakerült a korszak és az 1989-es év mint refe-renciapont. A Holtidénynek levetkôznienem is igazán kellett ezt, mert a korábbiformában nem is engedtem be a terrénu-mába: annak ott, a Garázsmenetben „kel-lett” megpróbálnom a végére járni. A bô-römbôl kibújni persze nem tudok, mert ezaz évszám nemcsak az érdeklôdésem egyikfô tárgya, hanem a születési dátumom is. AHoltidényben azonban ez a közvetlenségmás távlatokat kap: a személyességnek, abemutatkozásnak az a már-már tolakodómódja talán teljesen elszivárgott a túlfo-lyón. A Holtidény versei már nem az Én,nem a személy felé gravitálnak, még annyi-ra sem, amennyire a Garázsmenetben kö-zéppontnak látszott, noha akkor sem volt.– Lassan egy évtizede vagy a József AttilaKör aktív tagja, 2014-ben Garázsmenet címûelsô kötetedért elnyerted a Zelk Zoltán-díjat,ma pedig a Hévíz folyóiratot és a Litera.hu-tis szerkeszted.– Ahogy minden, úgy ezek is leginkább átme-neti állapotok. Feladatnak és nem kitüntetés-nek, nem pozíciónak, hanem lehetôségnek lá-tom például a szerkesztôi munkákat. Felelôs-ségnek. Megpróbálni kicsit a megszokottól el-térô helyekre, témákra, szerzôkre irányítani areflektorokat, kikezdhetetlennek hitt igazsá-gokra rákérdezni, vagy legalább segíteni eb-ben a rákérdezésben, hogy ez a szakma, ez aköztér lehessen kicsit komfortosabb, otthono-

sabb. Persze, ha létezikotthonosság egyáltalán, ésha tud az valaha állandó-sulni. És akkor megint ottvagyunk, ahol az elején: azátmenetiség és állandósu-lás, egymás komplemente-rei. Ez a Holtidénynek iskulcskérdése, és ha sokmást talán nem is, ennyit va-lószínûleg megörökölt a Ga-rázsmenetbôl.

Vermes NikolettFotó: Szilágyi Lenke

Fehér Renátó:

HOLTIDÉNY

Magvetô Kiadó, 48 oldal, 1990 Ft

|regionalista|

|30|www.könyvhét.hu|

könyvrôl

„Nem tourguide és nem wellness-költészet” – Fehér Renátó

www.mokuskonyvek.hu