ORVOS-TERMESZETTUD ÉRTESÍTŐ

AZ ERDÉLYI MUZEÜM-EGYLET ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAK­OSZTÁLYÁNAK SZAKÜLÉSEIRŐL ÉS JJÉPSZEBÍj LŐ ADÁSAIBÓL.

II. TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAK.

VII. kötet. 1 8 8 5 . III. füzet.

ERDÉLY ÁSVÁNYAINAK KRITIKAI ÁTNÉZETE.

Dr. Koch Antal egyet, tanártól. (5-ik ós befejező közlemény). *

Quarcz (régi német bányászszó). Ezen átalában igen közönséges ásványfaj minden egyes vál­

tozatainak termő- és lelőhelyeit fölsorolni maga megtöltené egy köny­vet ; azért itt csupán azokat a helyeket akarom a sok közül kiemelni, a melyekre nézve saját észleleteim és tapasztalataim után szóihatók. Altalánosságban előrebocsáthatom, hogy a jegeozedett qu. változatok leginkább a bányahelyeken mint telérásvány fordulnak elő; "a jege-czes és tömör változatoknak főelőfordulása pedig a melaphyr, diabas-porphyritek és porphyrok elterjedéséhez van kötve, melyeknek man­dulaköves változataiban, de tuffáiban és brecciáiban is, geodákat, ereket, sőt néha fészkeket ós rétegeseket is alkotnak. Maga a zöld melaphyr és diabasporphyrit-tuffa gyakran teljesen megkovásodva jáspissá, heliotroppá, agáttá stb. változott át. Miután mindezen kő­zetek főképen a torda-toroczkói hegységben, továbbá az órczhegység-számos pontjain vannak elterjedve, könnyen megérthető, hogy itt található a legtöbb tömör quarczváltozat.

Az említett kőzeteken és azok tuffáin kívül helyenként porphy­rok, a trachytok ós andesitek tuffái is hasonló körülmények közt tartalmaznak vaskos quarezfajtákat, rendesen opál és szurokkő kísé­retében.

Oxv.-ternj. tuil. irtesitö' II. , 1.3 ,

__ 186 ~

Végre a kárpáti homokkő márgapalái is az eruptív kőzetekkel való érintkezésnél annyira át lehetnek járva kovasavval, hogy jáspissá vagy szarúkőyé váltak.

Mindezen képződésekről több alkalommal ós helyen értekeztem. Lássuk ezután az egyes változatok előfordulását részletekben is.

a) Hegyijegecs. Valami kiváló tiszta és szép hegyijegeczeket Erdélyből nem.

ismerek; a különböző bányákból kikerülők rendesen zavarosak, át­tetszők, kevésbé fényes, érdes, kirágott, lépcsőzetes, vonalzott, egye­netlenül kifejlődött lapokkal; csupán a neocom kárpáti homokkő-képződmény szenes bitumenes márgapalájában előforduló hegyijegecz-kristálykák (u. n. mármarosi gyémánt) tesznek kivételt. Ackner (2.) 4. 5. Zepharovich (4.) I. 370. II. 264. Tóth M. (5.) 263-264. a következő termőhelyekről említik: Boicza, Botesbánya, Csertésd, Déva, (Csengő p, ós Ulrikbánya); Füzes, Gyalár, Kajánéi, Ko-vászna, Kristyor (Válye Arszuluj), Nagyág, Oífenbánya, Osdola, Porknra, Rodna, Rudabánya, Szt.-György, Toplicza, Tresztia, Verespatak, Yulkoj.

Ezekhez újabbi észleletek ós gyűjtés után hozzácsatolhatom még a következő termőhelyeket vagy újabb előfordulásokat.

Nagyág. Az Erd. Múz.-ban a „Valódi Longin" telér 45-dik öléből, a József-tárna alatt, igen nagy telérdarabon apró qu. krist. bevonat látható, ezen 10 cm. hosszú orsóalakú krist. fekszenek, me­lyeknek vékony végén buzogányszerűen kiszélesedő rendes kristályok feltűnnek.

A 2. Longin zömből való példányon, az ásványsuccessio a kö­vetkező : a) szürke vaskos telórquarcz hintett tetraedrittel és spale-rittel; b) héjas-gömbös manganpát; c) baryt-kristályok; d) apró qu. kristályok kérge.

Kristyor. A Válye Arszulújban újabban nyitott Victoria-bányá-ból I)r. Benkő G. igen szép, lépcsőzetes lapú nagy kristályokat hozott.

Oláhíáposbánya. Itt magam is észleltem már apró krist. kérgét a telér hézagaiban. Múlt szünidőben Dr. Primics Gy. gyűjtött e vidéken elég érdekes, ha nem is épen kiváló, kristálycsoportokat a következő bányákban ; Glemensb. a Sztrimbuly patakában, Szántó-féle bánya a Val. Eotziban, Doszu urszuluji- ós Csizma-bánya.

— 187 —

b) Améthyst. Boicza (2.) 6. {Déva, Ülrikbánya) (2.) 4. Miután enuek színe szürkés-fehér,

nem tartozik ide, hanem a tejquarczhoz. Guraszata. Az Brd. Muz.-ban van innen egy jókora chalce-

don-geoda töredéke, melynek belsejében nagyon világos, kékesbe hajló am. kristálycsoportok ülnek.

Kőtelesmezö ? A Tóth M. által muzeumunkban látott példány, világos ibolyaszínű krist. csop. telérquarczra rakódva és gyér hintett apró markasit kristályokkal födve, igaz, hogy ezen termőhely neve alatt van bevezetve és kiállítva; de miután előfordulási körülményei közelebb nem ismeretesek, meglehet, hogy tévedés van a termőhely elnevezésben.

Máesesd (2.) 6. Maeskamezö (4.) II. 269. Múlt szünidőben I)r. Primics Gy.

gyűjtött itt szép krist. csoportokat, de ezeknek a színe füstszínbe hajló ibolyás. Barnavasércz alapon ülnek s azzal való érintkezésüknél még sárgásba is hajló a krist. színe.

(Nagyág) (2.) 6. A leírás szerint szintén magán által festett rózsaquarcz az.

Offenbánya (2.) 5. Olákláposbánya (2.) 6. (4.) II, 269. (5.) 255. Dr. Primics

üy. legújabban a batizpolyáni határban levő Osizmabányában gyűj­tött érdekes példányokat, melyeken az améthyst képezi a kristályok magvát s azt tejquarcz burkolja be.

Porkara (2.) 5. (4.) I. 371. Eléggé le vannak már írva. Rodna (5.) 255. Világos ibolyás kristályok egyenként és cso­

portokban fennőve a pyrit-, sphalerit- ós galenitből álló órczkeveróken. (Trestia) (2.) 257. (5.) 255. Ez sem nevezhető valódi ame-

thystnek. Verespatak (2.) 5. Az Erd. Muz.-ban igen szép példány a

Rákosy-bányából. A quarcztraehyt 5—10 cm. széles ere félig van kitöltve szép világos ibolyaszínű kristálycsoporttal, melyeken még egyes sárgás barnapát ií-ek is ülnek. A kristályok coP lapjait apró hegyi-jegecz kristályhalmazok borítják.

13*

— 188 -

c) Citrin. Vasrozsda által sárgásra festett hegyijegeczek előfordulnak több

helyen, Ackner (2.) 5. említi: Gyalár, Nagyág, Porkura, Veres­patak termőhelyeket. Ezekhez csatolhatom még a Bélesvölgyet, a Mel.-Szamos egyik mellékvölgyét, honnan Dr. Primics hozott ér­dekes példányokat. Eozsdásra mállott csillámpala repedéseinek falait 3 mm. vastag vörhenyes sárgás krist. sűrűn fedik.

d) Rózsaquarcz . Boicza (4.) 269. Nagyág (2.) 6. manganpát által gyengén

festve, vagy ily alapon annak áttetsző színét mutatva. Kristyor (Válye Arszuluj), (2.) 6. Rudabánya. A Mihálytelér hézagaiban igen szép kristályká-

kat észleltem. (U) II. 140; Toroczkó. A Fejérpatak quarozváltozatai közt egy vaskos rózsa-

quarczot is kaptam, mely szép rózsaszínű alapon világosabb foltokat és felhőket mutat. Csiszolva ki volt állítva.

e) V a s k o v a g . Ackner szer. Gyalár, Tekerő, Toroczkó. (2.) 7.

/ ) FüstqviarcB. Gyalár, Nagyág, Porkura, Verespatak stb. (2.) 5 Kákova (5). 261. Nagyon jelentéktelen lehet,-mert gyűjtemé­

nyünkben nem tudok ráakadni. «) K ö z ö n s é g e s quarcz.

Ez mint a legtöbb ércztelérnek egyik legközönségesebb mellék­ásványa, továbbá mint sok kőzetnek (gránit, gneisz, csillámpala, por-phyr, quarcztrachyt, quarczandesit vagy dacit, stb..) lényeges elegy­része, olyan közönséges és annyira elterjedt, hogy minden termő- és lelőhelyét fölsorolni czéltalan volna; azért csak néhány kiválóbb elő­fordulását említem fel.

Gycrö-Monostor. Az itten föllépő granittömzsök ós telórek meglehetősen Sűrűn át vannak hatva keresztül-kasul menő fehér quarcz-erekkel. A faluban a ref. templom megetti utczán keresztül egy 8— 10 mót. vastag ilyen telér átalcsap, ós a falun kivűl a Várhegy felé apró kőbányákban fejtik ezen telérquarczot, és üveggyártás czéljából messzire elszállítják. (14.) XV. 289.

Hesdát felett a Djalu Oalarén, a pegmatitos granittelérek üre­geiben tejfehér jegeczcsoportokat leltem.'

— 189

Hideg-Szamos falun fölül a völgyben egy elhagyott arany­bánya van, hol a talkpala igen tiszta tejfehér telérqnarcznak hálózata által van keresztülszőve, mely quarczba gyér pyrit kristályok, sőt ritkán arany szemek is hintvók (14.) VI. 169.

Verespatak. A Kirnik-hegy quarcztrachytjának 1—2 em. át­mérőjű piszkos szürke, áttetsző quarcz-kristályai (dipyramisok) külön megemlítést érdemelnek. Ezek a Kirnik nyűg. oldalának több he­lyein sűrűn el vaunak szórva a felületen, miután a kőzetből, annak elmállása következtében kiszabadultak; ilyen hely van a Csetatyera vezető úton is. Nevezetes, hogy a Detunata-gola basaltja is tele van ilyen alakú, de erősen repedezett quarez kristály-zárvánnyal, melyet a hevenfolyó bazaltmagma bizonyosan még a mélységben gyúrt magába, miután világosan észlelhető, hogy a quarez finom repedé­seibe is behatolt a basaltanyag. (13.) III. 142.

h) Prasem. Aekner (2.) 7. Cséb és Nagyág lelőhelyeket említi csupán,

de ha a mállott diabasporphyrit által zöldre festett quarczváltozato-kat is ide vennők, akkor Tekerő, Toroczkó, 0.-Rákos ós Zalatna vidékét is ki kell még emelnünk, mint ilyen fajták, előfordulási helyeit.

i) Avanturin. Faczebaja (2.) 7. Az Erd. Muz.-ban egy kevés csillámot tar­

talmazó, sárga-piros pettyezett példány Zalatna lelőhely jelzéssel, nem igazi av., inkább jáspissá vált homokkő.

i) Chalcedon. Aekner (2.) 8. következő lelőhelyeit sorolja fel: Acsucza,

Bálsa, Bursuk, Felsö-Csertés, Ghiraszada, Kis-Almás, Kim-puri, Kötelesmezö, Köz.-Almás, Kreesunyesd, O.-Láposbánya, Pojána, Porknra, Tatáresd, Tekerő, Torda (hasadók?), To­roczkó, Trestia, Válye-Brád; Tóth M. (5) 259. ezeken kivűl még: Baszarabasza, Kis-Kapus, Lesnek, Nagy-Almás, Retteg (Osi-csóhegy), Tor.-Szt.-György; a mely termőhelyek legtöbbjéről van eh. az Érd. Múz.-ban is.

Egy pár termőhelynek chal. előfordulásáról saját tapasztalásom után akarok röviden megemlékezni.

Kis-Kapusnál a mállott augitandesit repedéseit tölti ki a világos-kékes eh. hegyijegeczek, fehér vaskos qu., barnássárga jáspis-

- 190 —

szalagok és zöldes Bárnapát társaságában •— 25 mm.-nyi ereket képezve.

fiötelesmezö (Trestya). (4.) I. 372. II. 269. (5.) 258. Az itten előforduló chalcedonról igen sokat irtak már, a nélkül, hogy előfordulási körülményeit tisztába hozták volna. En 1877-ben föl­keresvén a helyet, a eh. képződése helyét határozottan fölfedeztem. Ez a hely a Plopis és Kötelesmező közt elnyúló erdős hegygerincz-nek kel. oldala, A ploptisi oldalon igen gyéren, a kötelesmezői olda­lon ellenben sűrűn hevernek a lapos eh. darabok a szántóföldeken és mezőkön kisebb-nagyobb fekete vagy májbarna, néha csíkos, rhyolí-thos andesit darabok ós görélyek társaságában, melyekben néha vé­kony chalc. erek- is föltűnnek.

A hegygerincz tetején végig meg-megszakadozó sziklás taréj vonul, mely az említett rhyolíthos andesitnek brecciájából és tuffá-jából áll. A Kötelesmező felett észak-nyugotra emelkedő hegyolda­lon egész sziklafalak nyúlnak ki ezen brecciából, s ezekben talál­tam a mi chalcedonunkat vékonyabb-vastagabb erek és fészkek alak­jában elég bőven kiválva. Az ereknek a kőzettel érintkező lapjai ripacsosak, szabálytalan benyomatokkal, a befelé fordult lapjain pedig, ha köztük üreg maradt, vannak a vóseded alakok, az álkristályok vagy quarczkristályok is.

Saját gyűjtésem, és az Erd. Muz. példányain a vóseded utánzó-alak vagy tökéletesen sima, vagy pedig érdes, szederkópű. Ha a a szedres felületen az egyenetlenségek nagyobbak, akkor apró quarcz­kristályok csoportja is feltűnik. A quarczkristálykák P. Hegyei gyak­ran kinyúlnak a sűrűn fennőtt halmazból, de néha 4—5 mm. át­mérőjű kristályok is láthatók.

A mi a koczka alakokat illeti, ezeknek csoportjai általában sűrűk és ugy ülnek, hogy a csúcsok állanak kifelé, ritkábban az élek és lapok is, egészen ugy, mint a fluorit kristálycsoportoknál is ész­lelhető ez. A legnagyobb álkristály 10 mm. ólhoszszal bir. A lapjai vagy simák, csupán a Soharff által említett négyzetes kiemelkedő táblácskák által meg-megszakítva, vagy pedig apró kristályhalmaz kérgével bevonyák, mely kristálykák quarezok. Az ólszögeket több példányon kézigoniomóterrel mérvén, mindig 90°-nál nagyobbnak találtam azokat; ez onnan van, mert a lapok az élvonaloktól távo-. Jabb kissé fölcluzzadva vannak. Egy apró példányon a koczkácskák

— 191 — .

egyenként a szedres alzáton csak gyengén vannak odanőve, de ezek­nek lapjai is dombordadok és egyetlenek. Egy példányon az élek szabadok, élesen kifejlődtek, a lapok közép része azonban finom quarcz kristálykák halmazával van borítva.

Legújabban Dr. Primics Gy. gyűjtött az Erd. Múz.. számára ezen nevezetes termőhelyen. A behozott nagy mennyiségű eh. darabok beható tanulmányozásra várnak.

Koppand. Az úgynevezett túri hasadék koppándi oldalán a diabasporphyrit-tuffában earneollal kevert szép kék ch.-t észleltem.

Mojgrád. A Pomet-hegy augitandesitjébon ritkán kis ökölnyi geodák fordulnak elő, melyeknek széle kékes-fehér chale., közepe hegyijegeez. (9.) II. 330.

STyirmezö — carneol és szarúkő társaságában. Tekeröpatak. Ezen patak görólyoi közt Pojána, Tekerő, Kis-,

Közép-Almás és Bálsa mellett a gyakran található világos-kékes vagy szarúkőbe átmenő sziirkés-barnás-kékes chalcedon, kivétel nélkül vi­lágos quarózporphyrban képez ereket és fészkeket, tehát a köteles­mezői előfordulástól eltérő képződósű.

Túr. Az itteni júramészkőben létező kőfejtésekben kaptam egy geodaszerű quarezgumót, mely szőlőded felülettel bir, belül pedig kékes- ós sárgás-szürke chaloedonnak látszik, mely átmegy a szarúkőbe.

k) Carneol. Ackner (2.) 9. következő lelőhelyekről említi: Aesueza, Balsa,

Boicza, Bursuk, P.-Váeza, Guraszada, Kis- és Közép-Almás, Krecsu-nyesd, Kőhalom táján az Olt f. ágya, Nagyág, Porkura, Tatáresd, Tekerő; Tóth M. (5.) 256. azonkívül még: Koppándi hasadék, Nagy-Almás, Toroczkó termőhelyekről is. Én még hozzáadhatom ezekhez:

Nyirmezö. Az itteni diabasporphyritben chalcedon ós szarúkő társaságában ereket és fészkeket képez.

Oláh-Rákos. Chalcedon és hegyijegeez társaságában hasonló viszonyok közt igen szép carn. fordul itten elő.

<•) Chrysopras. Typusos chrysoprast Erdélyből alig ismerünk még. Torocz-

kóról van ugyan az Erd. Muz.-ban egy neme, de ez is sötétebb, bamászöld színű- és nem almazöld. Verespatakon láttam egy kis darab chyrospras-szeuí vaskos quarezot aranyzárványokkal, mely állí­tólag a Bákosy-bányákból került ki. (12.) V. 257.

192 —

m) Flaema.. Felső Gáld (2.) 9. ritka.

n) Tüakö. Ackner lelőhelyei (2.) 10: Balsa, Batizpojána, Brád, Brass (a

Szeben folyóban), Köz-Almás, Kis-Tekerőpatak (Csikm.), 01.-Lápos-bánya (Gura-Batizuluj), Pojana, Tatáresd, Tekerő, Törcsvár, Ungu-rény (Bolosai-hegység), Valye, Voja. Hogy minden tűzkő-e, s nem talán szarúkő is van összevétve, az csak sok utánjárással volna el­dönthető.

Tóth M-nél (5.) 278. még: Talmács, Trestia. o) Szarúkő.

Ackner lelőhelyei (2.) 10, 11: Acsucza, Boicza, Bodola, Cser? tésd (Euptura és Bojaga maré), Déva, Drass (görélyek), Faczebaja, Felső-Gáld, Kajanel, Kristyor (V. Arszuluj), 'Nagy-Almás, Nagyág, Nagyszeben (görélyek), Offenbánya, Oláhláposbánya, Oláhpián (gö­rélyek), Pojana, Petrosán, Streitfurt (göróly), Tatáresd, Tekerő, Valye Braduluj, Valye Vinezi, Verespatak (Orlea és Igren), Zalatna ("Palye maré). Természetes azonban, hogy ezek nem az összes termő- ós lelőhelyek, mert olyan közönséges ásvány, kivált mint kavics, átalá-nosan el van terjedve Erdély földjén.

Tóth M. (5.) 276, 277 még néhány lelőhelyet hozzácsatol, u. n. Magyarókereke (5.) 276. Ezt részletesebben én ismertettem.

(14.) XIII. 42, Persány, Porkura, Sztanicza, Toroczkó.

p) J á s p i s . Átlátszatlan egyszínű tömör quarezváltozatok a már felsorolt

helyeken még gyakoriabbak, mint az áttetsző változatok, mert azok a különböző elmállott kőzeteknek megkovásodásából keletkeznek leg­inkább. Ackner (2.) 12 következő lelőhelyeket sorolja elő: Acsucza, Boicza, Osertés, F.-Cráld, F.-Vácza, Fűzes, Igenpataka. Homorod-Almás (szalag jásp.), Köz-Almás, Krakkó, Krecsunyesd, Kristyor, Offenbánya, 0.-Láposbánya, Oláhpián (göróly), Pojana, Sebeshely (görély), Talmács, Tatáresd, Tekerő, Toroczkó, Remete, Zalatna. Tóth Mikénél (5.) 266—67 még ; Alsó-Eákos, Brusztur, Kolozsvár (göróly), Koppand, Kis-Almás, Nagy-Almás, Nyirmező, Porkura, Tordá (hasa­dék), Trestia '

- 193 —

Én néhány példányt Tekerő patakából csiszoltattam és az orsz. kiállításon bemutattam volt, ezek :

a) Oekersárga alapon sötétebb sárga erek, foltok és pettyek, alárendelten vékony chalcedon erekkel is.

b) Vasvörös alapon néhány zöld petty, és zöld alapon piros pettyekkel.

c) Pecsétviasz-piros, de világosabb és sötétebb felhős, néhány fehér pettyel.

d) Barnazöld alapon vékony carneol és chalc. erekkel. q) Heliotrop.

Ackner lelőhelyei (2.) 9: Acsucza, Cséb, Felső-Vácza, Hercze-gány, Tekerő, Toroczkó

Én esiszolt állapotban következő helyekről állítottam ki darabokat. Tekerő, a) sötétzöld alapon piros jáspistól eredő erezet és

pettyezés, de nem élesen elváló, b) seladonzöld alapon barnáspiros pettyek.

Toroczkó-Szt.-György, a Havas patak görköveiből, sötétzöld alapon carneoltól eredő piros pettyek és foltok.

r) Kovapala v. lydit. Acker (2.) 9 lelőhelyei: Bisztra (Aranyos görélyei közt), Cser-

tésd, Igény (Kolozsm.), Kovászna, Lnpsa (Aranyosm.), O-Láposbánya, Olt folyó görélyei közt, Sebesei (Pereu Guoza1. Szeben f. görkővei közt.

Mint görkő azonban Erdély minden folyójában kapható kisebb mennyiségben. Szép kovapala van még az Erd. Muz.-ban Pcrsány, Strimba nyerge és Vormága lelőhelyekről is.

s) Achatok. Ackner (2.) 12 következő lelőhelyeket sorol elő: Acsucza, Balsa,

Boicza, Köz -Almás, N.-Szeben (görólyek), Tatáresd, Tekerő, Toroczkó, Valye Mika; Tóth M. (5) 253 ezekhez még: Abrudbáaya, Brád (Valye Brad), Guraszada, Koppand, Nagy-Almás, Nyirmező. Purkura, Trestya, Zalatna.

En a következő lelőhelyekről csiszoltattam példányokat az or­szágos kiállítás számára.

Brád. Piros jáspis ós kékesfehér chalc. váltakozó íinom réteg­eséi gömbösen körülfutnak (szalag achat).

— 194 —

Kís-Almás. (Tekerő p. görélye). Piros carneol és barnás sza­ruké felhős keveréke.

Nyirmezö. a) Sötét és világos smaltekék chaleed. rétek, finom carneol petytyekkel. középütt rudas hegyijegeez (chalcedoiiachat).

b) Carneol, chalc. és szarukő elyptikusan körülfutó rétjei (sza-lagachat.)

c) Középütt zöld és pirospettyes heliotrop, erre két oldalt chalc. és carneol váltakozó finom rétjei (szalagachat).

d) Középütt carneol, melyet kékesfehér chalc. rét övez körül, melyen kivül újra carneolfoltok láthatók (carneolachat).

Oláh-Rákos, a) Világos ockersárga és fehér tarka, habos jasp. aehat.

b) Kivül carneol, befelé ehalcedon-rótek és legbelől rudas he­gyijegeez (carneolachat).

Tekerő, a) Seladonzöld prasem, fehéreszöld chalc. ég egészen fehér szemcsés quarcz szalagos keveréke (prasemach).

b) Világos és sötótsárga meg sötétzöld jáspis keveréke (jasp.-achát);

c) Fakószürke és barna szarukőalapoa keresztül-kasul menő vékony piros earneolerek.

d) Zöld prasem ós füstszürke szarukő szögletes darabkái fehér clialc. háló által összeragasztva (breeciaaehat).

e) Sötét barnáskéktől a smaltkóken át a kékesfehérig változó szinti szalagos chalcedonachat.

/ ) Húspiros ós sárgapiros carneol, közepén fehéres chalcedon-maggal. (carneolachat).

g) Májbarna jaspisalapon piros carneol és kékesfehér chalc. tol­tok es pettyek (jaspachat).

h) Bamászöld chrysopras alapon piros carneol és kékesfehér chalc. erek vonulnak át (chrysoprasachat).

Toroezkó. a) Elénk piros jaspisalapon kerek chalc, carneol ós hegyijegecz-foltok kiválva (jaspachat).

b) Különböző árnyalatú oekorsárga jáspis alapon piros carneol pettyek ós erezet (jaspachat).

c) Chalc. ós carneol egyenetlen sűrű keveréke, melyben élénk piros jáspis ereket képez (jaspachat).

A Fejórpatakából való: d) Barnás szarukő ós fehéres chalc-finom gömbös rétjei (szalagachat),

— 195 —

e) Kékes fehér felhős ehalc. alapon carneol foltok és pettyek (ehalcedon acliat).

t) Sejtquarca, vagdal t q,u. Tóth M. (5) 275, Off'eiiMnyáról látott. Oláh-Láposbánya. A Doszu urszuluji bányából Dr. P r imics

Gy. legújabban igen érdekes vagdalt telérquarczot hozott.

Realgar, "Wallerius. Abrudbánya. (5) 418, Boicza (2) 342. Faezebaja F. Cser­

zesd (2) 341. Kovászna (4) II. 271. Az Erd. Muz.-ban egy kis darab fe­

kete kovapalabrecciában barna mészmárga kötőszerrel, a repedésekben aragonit ós sárga auripiqm. társaságában sárgáspiros vaskos realg, is látható.

Nagyág. (2) 341. (4) I. 375. 11. 271. Az Erd. Muz.-ban re­mek példányok vannak. A legvastagabb oszlopok 25 mm. átmérőt is elérnek s rendesen következő lapokat mutatják : co P; oo P 2 ; cc í<» ; co P co ; oP; P; P co . Az anyakőzet többnyire agyagossá mállott pyritdús zöldkőandesit, melyben néha gypserek és a repedé­sekben apró gypskristálykák is láthatók. Ilyenkor a gyps a legelső ásványképződés, ezt födi a, jegeezedett quarcz, ezt a sárgás gömbös vagy csepköves barnapát, s ezen kérgen végre ülnek a realg. kris­tályok csoportosan vagy egyenként. Baryt kristályokat nem észleltem; de feltűnő egy fekete fénytelen amorph anyag, mely szederjes-göm­bös kéreg <gyanánt a barnapáton s nagyrészt még a realg kristályo­kon is űl — s így utolsó képződós. F. e. sajátságos gyanta-szagú füstött bocsátva öszezsugorodik s barna salakká olvad, mely a borax-gyöngynek ibolyaszínt ad, tehát Mn.-ra utal. Nyílt üvegesőben he­vítve elég bőven víz lerigűl fel az erős gyantaszagú fehér füstből, mely nem ülepedik le, hanem teljesen elillan. Itt tehát valami sa­játságos anyaggal van dolgunk, mely beható vegyielemzésre vár.

A legszebb példányunkon a realg, közvetlenül a quarczon űl s mellette gömbös arsen is, mely belsejében még fémfényű.

A napfénynek kitéve volt példányokon ennek átalakító (auri-pigmenttó) és pusztító hatása -— mutatkozik.

Oláhláposbánya. (2) 341. Legújabban Dr. Prinics Gy. hozott

196 —

innen példányokat „Bányapatak" termőhely jelzéssel. Ezeken bre-cziaszerű kárpáti homokkövön barna sphalerit és alárendelt pyrit szemesés keverékének üregeiben fennőve mutatkoznak az apró reál. oszlopkák ós tűk — részben már narancssárga porrá elváltozva. Ugyaninnen szürke kárpáti agyagpalát is hozott, melyben a keresz­tül-kasul menő repedések mind ki vannak töltve krist. realgárral, melyhez néha kevés pyrit is csatlakozik, poralakban vagy szedres utánzó alakban.

Offenbánya (5) 418. Porkura (2) 342.

Réz (termés.) Abradbánya (?) (5) 428. Balánbánya, Déva (Ulrikbánya), Kazáuyest Kristyor

(Nepom, bánya.) Nagyág (?) (2) 266. Nyavalásfalva. Itt a dóva-boiczai országút mellett kutató

művelet által feltárva egy calcit- ós quarczerek által átszőtt mela-phyrbreceia látható, melyben chalkopyrit ós pyrit társaságában term. réznek vékony kórgót "is észlelem.

Oláhpian (5) 423. Pojána (2) 266. Veozel (2) 266. Az Erd. Múz.-ban egy innen való példány

igen szép huzal ós szálas utánzó alakkal bír, melyek többnyire ne-mezszerűen össze-vissza vannak fonva. A példány egyik felén ós kö­zepe felé vastagabb ós kurtább pálozika alakok láthatók, melyek -a trigonális tengely irányában nagyon megnyújtott co 0 >n alakra vezethetők vissza.

Verespatak-Muska közt sajátságos előfordulás (2) 266.

Rhodochrosit, Hausmann. Boicza. Csébe. Füzes. (2) 257. Maeskamezö. (I) II. 274. Nagyág (2) 257. (4) I. 378. II. 274. Az Erd. Múz.-ban re­

mek példányok sötét rózsaszínű—• málnapíros E-ek csoportja. A krist. lencsealakúak vagy nyergesek ós néha 5 mm. átmérőjűek, a legszeb­bek vaskos alabandit üregeiben quarcz kristályokkal. Ezeken kívül héjas szerkezetű gömbök, csepköves alakok és calcit kristálycsopor­tok bekérgezése gyanánt.1

197 —

Offenbánya (2) 257. Gyűjteményünkben csak világos pirosas, öregszemcsés vagy gömbhéjas darabok, a gömbök bensejében néha sötétebb szinű E. maggal — kisérő ásványok nélkül.

Orláth (5) 426. Rodna (2) 257,* Rudabánya (5) 427. Verespatak (4) II. 274. A Felső-Verkesi bánya amethystből

és vaskos manganpátból álló keveréke — hintett arany nyal — ismeretes előfordulás, melyet díszkőnek csiszolnak.

Reuss Erdélyből származó galenit kristálycsoportot írt le, melynek egyénei l"-nél nagyobbak s co 0 QO ; 0 alakúak. Ezekben a gal. rhodochrosit által kiszoríttatik. Az utóbbinak sárgásfehér, finomszemű anyaga a kristályok mintegy kirágott mélyedéseit kitölti s azok egyes részeit egészen is pótolja. Ezen rhodoehr.-részletek az alatta levő galenittel összefüggnek, még üde gal. részecskéket zár­nak magukba és helyenként még pyrittel is bensőleg keveredvók. Határozott termőhelye nem ismeretes. (Sitz. ber. d. k. Akad. Wien Bd. 10. p. 63.)

Rhodonit, Beudant. (?) Nagyág ? Grimmaek állítása szerint, de senki még biztosan

nem constatálhatta előfordulását, legújabban lnkey sem. Gredistye ós Orláth. ? Ezen két adat Haidingertől származik,

de kérdés, hogy a k. k. Hofkammer ásványgyűjteményébe csakugyan innen kerültek-e a vizsgált példányok ?

Rutil, Werner. Az aranymosó porondban gyéren kaphatók kisebb-nagyobb ko­

pott szemei: Kelnek, Oláhpian, Porcsesd, Eekite, Sztrugar helysé­geknél, valamint az Aranyos ós a Szeben folyók porondjában is (2) 119. 235. (5) 429. Ezek közt legnevezetesebb lelőhely :

Oláhpian, hol a csillámpala és a gneisz quarczában benőve is kapható. 1878-ban nagyobb mennyiségű kimosott anyagban eleget kaptam, közöttük egy 18 mm. szóles, kissé kopott, barnavörös iker­kristályt is, melyhez pár quarezszemcse tapadt még. Ennek tömött-ségét 4-248-nak találtam. [10) 78. 257.

Porumbák. Itten tremolithtartalmú quarezban benőve — 5 cm, hosszú ós 1 cm. szóles nigrin oszlopok találhatók a liiu maré

— 198 —

görélyei közt, valamint a Sebes patak ampbibolpalájában. (12) II. 188. F. Sebes felett a Vacaria amph. calcitpalájában mikroskopi-

kus kristályokban észlelte I)r. Primies. Szerinte a fogarasi hava,sok kristályos paláiban górcsövi kristálykában nagyon elterjedt. (16) Vl. 278.

Sausaurit, Saussmu (?) (Resinár) Ackner (2) 36 is kétkedve sorolja ide a Csanta

mika havason előforduló eklogit-kőzet föidpátját, Tóth M. (5) 431. birálat nélkü] biztosra veszi ezt. Biztossággal nincsen még kimutatva Erdélyben; de az ült szorosának ós a Pie trosz hegységnek gabbrói-ban talán megtalálható lesz.

Scheererit, Strohmeyer. (?) Szakadat (2) 359. Az itten előforduló gyanta nincsen elég

behatóan megvizsgálva arra, hogy idetartozása kétségtelen volna.

Seladonit, v. Gloclrer Mint az augitnak egyik mállás-terménye Erdélynek mindazon

helyein, hol augitos kőzetek (augitporphyr, melaphyr, diabasporphy-rit, augitaadesit, basáit) vannak elterjedve, megtalálható ; az Ackner (2) 96 és Tóth. M. (5) 432 által felsorolt termőhelyek — u. m. Boicza, Cseh, Kresunyesd, Nagy-Enyed Nyirmező, Oláh-Láposbá­nya, Tekerő, Toroezkó, Zalatna — csak csekély számát érzik elő­fordulási helyeinek

Senarmontit, Brooke ós Miller (?) Acknernek adatai (2) 248 — Nagyágon (?) és Topliczán

(Mogura) való előfordulását illetőleg legalább is kétesek.

Serpentin, Wallerius A. Rákos. (5) 434. Az Olt szorosának közepe tájáa lép ki

mint az olivingabbronak átváltozási végterménye, néha igen szép bastit lemezekkel, chrysotil erekkel és chromit nyomokkal (34) 228 és (16) V. 70.

Cserisor, a krist. mészkőben ophit fordul elő (2) 82. Ditro. A Taszok p. völgyének nephelinnyositjéban ehlorittal

kis fészkek, valószínűleg mint ennek átalakulási terménye- Jelen­téktelen előfordulás. (19) IX. 2. sz. 27.

- 1 9 9

Malomvíz. (3) és (5) 434. Paltinej (Szászsebesi hegys.) (6) 10, Parengul hegység (2) 68. Herbich a Pareng Zsijecz völgyé­

ből hozott fekete és almazöld foltos, habos serpentinpéldányokat, egyes benőtt fehér csillám lemezkékkel ós fekete fémfényű szemesék­kel (magnetit v. chromit).

Resinár.!(2) 81. ós (5) 434, Vargyas.' A Szárma ny völgyében — sötétzöld szinü alapon

világosabb zöld bastit-lemézekkel; valószínűleg olivinenstatit kőzet átalakulási végterménye.

Vulkán szoros (2) 68. A coszta-luj-Kusz-on marmolithtal — (5) 436.

Aekner és Tóth M. többi lelőhelye (Kisbánya, Oláhlápos-bánya, Persány, Toroczkó) törlendők, mert az itten észlelt zöl­dessárga ásvány nem serpentin, hanem tömör pistazit.

Siderit, Haidinger. Alsó Rákos (Tepej hegyen) (2) 179. Az Olt szorosában Agos-

tonfalvához közel a kárpáti homlokkőben szép sphaeroisderitet gyűj-., töttem.

Balánbánya — sphaeroisderit (5) 449. Bíbarczfalva. A eongeria-agyagban limonitos sphaerosiderit-

fószkek — gyér levéllenyomatokkal—, melyet a fülei vashámor szá­mára ásnak. (16) V. 238.

Bodosfalva — sphaerosiderit azonos viszonyok közt. (5) 447. Borév. Ennek vidékéről — talán a toroczkoi bányákból —

egy nagy sphaerosid. lencse van az Erd. Muz.-ban. Déva (a Várhegyen) (5) 447. — Igen jelentéktelen lehet. Füle sphaeros. azonos körülmények közt, mint Bíbarczfalván

(16) V. 238. Gyalár (2) 179. Az uralkodó barna- ós vörösvasércz mellett

a siderit leginkább a kristályosfmészkő határán fordul elő vékonyabb rétek és fészkek alakjában. Az Erd. Múz. példányai közt van egy nagy tömör darab szép dendritekkel felületén és vannak limonitba átment E — csoportok is limoniton fennőve.

Halmőgy (28) XVIII. 490. (Horgospataka, Poduroj). Az itteni vaskohóban felhasznált si­

derit Macskamezöről hozatik.

— 200 —

Keresztes havas. Kárp. homokkőben sphár. fészkeket észlelt Dr. Primios Gy.

Kovászna. A neocom kárpáti homokkőben sphaerosiderit tele­pek (4) 297.

Herbich a Székelyföld geol. térképén két spharos. vonulatot jelölt ki. Az alsó Zágontól csaknem Beroczkig —, a felső Bétafal-vától a Kászon patakán át DDK — ÉE Ny irányban Os. Szt. Már­ton vidékéig húzódik. Kovászna vidékén az északkeletről jövő Har-gacz völgyben a sphar. bővebben és jobb minőségben kapható, mint a fővölgyben. A spharos. barna színű, tömör, felülete rozsdavörösre mállott, a rótegzés nyomával. (16) V. 181—87. 1.

Lövéte (5) 449. Az Erd. Muz.-ban látott spbaerosid. példány valószínűleg az itteni mocsárvasércztelepből került ki.

Macskamezö. (2) 179. Nagyág, Galbina falu mellett sphaerosiderit. (28) VIII. 108. Oláhláposbáuya (2) 179. Szt. Keresztbánya. Limonitos sphaerosiderit fészkek az itteni

moesárvasércztelepben. Telek. (5) 447. Tohan. (Barczaság). Jnnen Dr. Herbich 1881-ben hozott rozs­

dabarna csillámos sphaerosideritet — felső krétakövi márgából. Toroczlíó. (2) 179. Pávay szerint a toroczkói bányász „Vánt"-

nak nevezi ós éretlen vaskőnek tartja a sideritet (11) 1877. 14/X1I. Vargyas — a neocom kárpáti homokkőben limonitos spha­

ros. gumók helyenkint itt is fordulnak elő.

Sillimanit, Bowen, (?) Ackner szerint (2) 111 előfordul Gararó felett a „Botrina

hegység" csillámpalájában granat és titán (?) társaságában, továbbá Nagy-iszeben ós Kis-Torony közt és a poplakai árokban a hegy­ségről lehozott görólyekben. Dr. Primics Gy. a sebesvölgyi patak­ban gyűjtött kyanit-tartalmú csillámpalákban szintén említ sillima-nitot (16) VI. 282, de kétséget kizárólag egyik előfordulás sincsen még bebizonyítva.

Skorodit, Breitliaupt (?) Nagyág? Ackner — (2) 198 — is kételkedik erdélyi előfordu--

lásában.

- 201 —

Smaltit, Beudant* Felső Vácza (2) 282. Nagyág ? (2) 282. Oláhláposbáiiya (25) 72. 76. erythrinudvar közepette parányi

fekete kristály a barnapát kristályokon.-

Smektit, Breitlmupt, (t allóföld.) Ackner (2) 97 és Tóth M. (5) 461 a következő helyekről so­

rolnak elő kallóföldnek használbató agyagot, mely azonban beha­tóbban megvizsgálva még nincs: Gyulafehérvár, Keresztényfalva, Kovászna, Magyar-Portus, Nagy Bár (a Vulkán szorosnál), Uláblápos-1 bánya, Uffenbánya, Sombor, Szászsebes, Talmács. Ujabban mint ön­álló faj törlendő ós mint tisztátlan, szines agyag a kaolinhoz szá­mítandó. Ugyanez áll a smelitre nézve is, melyet Zepharovioh (4) I. 417. és Tóth M. (5) 451. szintén külön tárgyalnak még.

Smitlisoiiit, Beudant (?) Ackner (2) 183 Boiczát és Rodnát, Bielz. E. A, (3) . . . .

Nagyágot sorolja íel mint termőhelyét, de egyikről sem láthatók példányok a gyűjteményekben, így tehát erdélyi előfordulása áta-lában kétes még.

Soda. Torda. Az altárna mészkóboltozatából hosszú rostokban és szá­

lakban kivirágozva 1883-ban kapták (12) V. 260.

Sodalitli, Thomson. Ditró. A Piricske syenittömzsónek számos pontján, de legin­

kább a Ditró- és Taszok patakában, főleg az öregszemű nephelin-syenithez kötve, melyben feltűnő kék foltonként ós erenként vasko­san fordul elő. Csupán egy helyen, a Benevésznyaka déli alján, találtam koczka alakok nyomait. Köz. tömött. %-32: Minden öszsze-foglalva (19) VIII. 10. sz, 26. és (19) IX, 2 sz.-ban.

Sphalerit, G-locker. A sph. éppen úgy, miként a pyritről is mondottuk volt, a leg­

inkább elterjedt érczekhez tartozik, mely Erdély csaknem minden érczbányájában kisebb-nagyobb mennyiségben kapható, rendesen

Orros term,-tud, Értesiti. II. J-*

~* 2 0 2 -

hintve és vaskosan, r i tkábban gyönyörű kristálycsoportokban, soha­sem magában, hanem mindig pyri t , galenit, chalkopyrit s. a. t. tár-

II"[| saságában. Szép kristályok és kristályesoportok előfordulnak a követ­kező te rmőhelyeken: Bo icza , C s e r t é s d (Bojaga maré és Fraszináta

ii,:; hegység), F ü z e s (Szt. Háromság bánya), N a g y á g (különösen vörös krist . ) , Offenfoánya, P o r k u r a , R o d n a (Bényesbánya, Zappeter ós Te-

; " réz tárnák) ; vaskosan és hintve, r i tkábban jegeczekben is, található eze-,'; ken kivül még a következőkön: Botesbánya, Doleabánya, Felső-Se-

;f bes (Vacaria h.) Herczegány (Magura Boji), Horgospatakas, Kajánéi, Kis-Muncsel, Kristyor, Mácsesd, Oláhláposbánya, Toplicza, Trestia, Új-Sinka, Várcza, Verespatak, Zdráholoz. (2) 324. (4) L 65. II . 62.

i'l!ll; (5) 458—60. (12) I. 82. II. 188 s. a. t.

f* Spinell, Wallerius. , . i ' i i i

!jk, ( B ü d o s l i f g y ) (2) 116. Valószínűleg g ráná t lesz, melyet később '5jf magam is észleltem i t ten.

H i d e g k ú t . A Grúju hegy basalttuffájából ós lapillijóből kike-f rülő gyakori olivinbombákban Schuster M. (26) 1878, 326 alaktalan

|;T' fekete spinellt mutatot t ki, mely a pleonast egy változatát képez -i het i ós közel áll a picotithoz. Ezen s p . szurokfekete, igen f é n y s ,

*'L kagylós-szálkás törésű, rideg, igen kemény ós egész borsónyi szem-•"' csók alakjában olivinnel, zöld augit tal ós igen apró bronzitlevólkék-

kel keverten képezi az említet t olivinbombákat, melyek néha fejnagy-ságúak. 1. még (14) VIII . 330,

í O láhpian (2) 116. É n csupán apró fekete pleonast 0-eket M kaptam, melyek a magneti t 0-ektől magnesrúd által let tek elkülö-H nítve ; piros spinellt nem tud tam kimutatni a gyűjteményünkben levő ';* át látszó piros granátszemcsék közt — (10) 1878 . 258.

P i c o t i t vagyis chromspinell mikroskopikus O-ek alakjában az ,;[' erdélyi basaltok olivinjében van kimutatva. (14) 2 4 1 .

li.i (Stannit, Beudant.) "1 ( V a r g y a s ) (2) S32. Bielz E . t. szíves volt az állítólagos var-l gyasi s tannitnak egy régi példányát beküldeni ; de én a sötétzöld

" i > serpentinben mást , mint pyri tet nem birok kimutatni . így tehá t úgy hiszem, a st. erdélyi előfordulása egyszerűen törlendő.

— 203 —

Staurolith. Delametherie. Alsó- és Felső-Sebes (2) 112. Dr. Primics Gy. behatóbban

tanulmányozta az itteni csillámpalában gránát és kyanit társaságában benőtt staur. kristályokat, melyek nevezetesek arról is, hogy sokféle idegen ásványt zárnak magukba, mint: gránát szemek, turmalin-oszlopkák, quarcz, rutil, chlorit, magnetit, titánvas. (Í2) V. 36. De nem csak itt, hanem mikroskopikus kristálykákban az egész fogara-si havasokban elszórva előfordul a st. (16) VI. 271—.

Czód (2) 112. ' Felső-Szolcsva. (2) 112. Ezen falun felül, a Manasteria ne­

vű hegynek egy mély, az országútra nyitó vízmosásában taft- ós chlorittartalmú csillámpalában diónyi gránátkristályokkal egész 3 cm. átmérőjű és 15 cm. hosszú, staurolith-oszlopokat gyüjték 1883-ban (12) V. 259.

Kis-Talmácsnáí a patak porondja tele van kopott gránát és staurolith kristálytöredókekkel, miből következtethető, hogy, a szebe-ni havasok esillámpalájában is nagyon elterjedt és közönséges ás­vány lehet.

(Offenhdnya) (5) 462. En úgy hiszem, hogy ez a Peterstől (4) II. 306 felállított lelőhely is esak F.-Szolcsvára vonatkozik.

Rekiczel. Barnásíekete tűalakú jegeczek gránáttal, a csillám­palában (9) II. 96,

Szászsebesi havasokban sem hiányzik teljesen a staur , mert Dr. Primics a Láz íalu felső végén helytálló gneiszből mint zárványt említi. (12) II. 124.

Steaíit. Cronstedt. a) Jegecaes-pikkelyes (Talk).

Az Acknernél (2) 65 fölsorolt termőhelyek közül nekem csak a következők látszanak megbízhatóknak. Czód, Felsö-Sebes, Rod-na (Valea Eossie), Zsily mellókvölgyei: a többi előfordulás inkább talklrinézésű agyagra vonatkozliatik. Ezekhez még hozzáadhatom a következőket is.

Borszék. A fürdő felett emelkedő hegység kristályos mészkö­vében egész 5 cm. átmérőjű, fehér selyemfényű, körsugaras szövettel biró, lapos fészkek alakjában mutatkozik néha a talk.

Gyalui havasok szegélyének számos pontján, különösen bő-14*

— 204 —

ven a Kapus völgyében és a gyerő-vásárhelyi Bányabérczen, szép * talkpala kapható (14) XV. 287.

t"! Hidegszainos völgye, a hasonnevű falutól nem messze eső M aranybányánál sárgásfehér t a l kpa l a quarczérhálózattal és hintett ij pyrit kristályokkal. (14) VI. 169.

Szui'duk. A Jára szorosának kristályos mészkövében helyen-||r* ként, különösen a repedések mentében, porhanyó, zsiros tapintatú J anyag kapható. Ez sósavban nagyrészt pezsgéssel föloldódik és mi-i nőleges vegyelemzése alapján dolomitnak tekinthető; az oldhatlan i' - kisebb rész azonban ta lknak bizonyult. Itt tehát a kristályos mész­

kő érdekes átalakulásával van dolgunk.

|L ' ' b) Ssalonnakő és íasékkö.

• t Az Aekner (2) 65 és Tóth által (5) 464 elősorolt termőhelyek közül csak három. C s u t j u r a Zsily völgyében, R e s i n á r ós Vn l -

;.,,! k á n szoros (a „Smida Osley" hegység) bir valószínűséggel; mig jL a többieken valószínűleg ka,olinos anyaggal van dolgunk. Ilyen, a bá-'|L . nyász által talknak nevezett, kaolint lát tam Rudabányán is, mely ned­

ves állapotban s miután palás szövettel is bir, csakugyan feltűnően I * hasonlít némely steatiíhoz.

I

% Stephanit, laidinger. Jelentéktelen előfordulások vannak constatálva a következő ter-

: ;Í mőhelyeken (2) 329 . (4) I I . 310 : Boicza, Faczabaja, Herczegány, Kisbánya, Kristyor, Offenbánya, Buda, Szelistye és Verespatak Sza­bó szerint (18) ' x i . 310.

(Strontianit, Sulzer). Valódi str. az újabbi vizsgálatok szerint (24) XXXII . ] 50 nincs még

constatálva Erdélyben, mert az ezelőtt idesorolt vesealakú concretiói a n.-szeben vidéki diluviál agyagnak csak Sr. tar ta lmú meszek.

Stiitzit, Sclirauf. Ezen új tellurezüstórczet Schrauf Alb. állította fel (31) I I . 245 .

a bécsi egyetem gyűjteményének egy régi darabján talált kristály üyomán, mely darabnak lelőhelye nem volt ugyan föllegyezve, de egész küleme N a g y á g r a engedett következtetni.

3*

205

Faczelbajaiól Ackner disorasitot említ (2) 261, de az talán inkább ide volna sorolható Schauf szerint.

Succinit, Breithaupt. Ackner szerint (2) 357 a lignit- és barnaszéníészkekből ki­

mosva nagyon ritkán kapható egész mogyorónyi darabkákban követ­kező lelőhelyeken: Glimbóka, Fehéregyház, Rekite ; Szászesor (5) 468,

Sylvanit, leckéi*. Nagyág. Ackner szerint (2) 321 itt a valódi sylv. ritka; he­

lyette előfordul a Müllerin v. Weisstellur v. Gelberz. Gentb. tisztátlan ealaveritnek tartja ezt (4) II. 314., Schrauf szerint pedig a régiek Gelberze nem egyéb, mint a Krennerit egy változata (31) II. 235, (azért ]. a Krennerit alatt).

Inkey szerint (Nagyág földtani és bányászati viszonyai, 1885. 78. 1.) a sylv. háromféle módon fordul elő: vagy apró szemekben ós szabálytalan részecskékben quarczczal, ritkábban más telórásvá-nyokkal szorosan összenőve, s így az egész telérvastagságban szót­osztva; vagy az offenbányai typus szerint quarczalapon felnőtt lapo­san fekvő lemezkék alakjában, úgy hogy a lemezek kristálytani tör­vény szerint egymáshoz nőve szögletes alakokat képeznek (Schrifterz, irásórcz); vagy végre szabadon felnőtt lemez- ós oszlopalakú kristá­lyokban, rendesen quarczalapon. A sylvanitot Nagyágon később ta­lálták fel, mint Offenbányán, ós pedig a bányamű északi részében, kivált a Longin területen.

J?ac&ehája(?) Két óv előtt hoztam innen Mér quarezdarabo-kat, melyeknek üregeiben termés tellur kristályokon kivül a sylva­ni t és a k r enne r i t alakjaira emlékeztető kristálytűk is láthatók. Ezek azonban behatóbban még nem vizsgáltattak meg. (12) V. 256. Annyi azonban tény, hogy a faczebajai érez telluron kivül aranyat is tartalmaz.

Offenbánya Igen lapdús kristályait Miller a rbombos rend­szerbe sorozta (Naumaun Min. 4. Aufl. 422. 1.) Eokscharow 3. kris­tálynak mérése által azon eredményhez jutott, hogy azok, miként már Rose G. is találta, monoklinek. (4) II. 313. Schraufnak legujab-bi vizsgálatai szerint (31) II. 211. a sylv. csakugyan az egyhajlású

— 206 —

rendszerben jegeezedik, és roppant változatosságot mutat a kristá­lyok kiképződésében, a mennyiben közel rltombos symmctriával és határozott egyhajlású symmetriával birok vannak. Különösen a Bor­bála és a Ferenczbányákban fordul elő, quarcz, pyrit, tetraedit, spha-lerit, arany, nagyágit társaságában a kaolinná elmállott quarcz au-desitben vékony ereket kitöltve (2) 319.

Az Erd. Muz. példányai közt a következőket emelhetem ki: a) 19. sz. Vékony quarczkristálykérgen fennőve párhuzamo­

san összenőtt kristálytűpamatok, melyek k. b. 55° alatt keresztezik is egymást (iker képz.)"; a o o | o í lapokon gyakori bemélyedések által kristályvázak jönnek létre. A példány egyik szólén levő üregbon két apró tökéletes kristály látható. Egy helyen fekete gömbös bom­lási terményben chalkopyritszemcsék feltűnnek.

21. sz. (221). Ezen is látható 1—2 tökéletes kristály; az ér-ásványok quarcz ós leveles calcit, kisórő érez pyrit igen apró szem­csékben.

22. sz. A quarezkrist. halmazából álló ér tele van apró üre­gekkel, melyekben jól kifejlődött apró sylv. kristályok ülnek, QOPOO szerint táblások, többnyire kissé bemelyedő, lépcsőzetes lapokkal.

A 2. sz. példányon 3 mm. vastag quarczéren calcit szemcsók nyomaival, az irásórcz jellemző kristályalukjai láthatók, a oo ?oo sze­rint lapított, szalagos kristályok közel 69° és 90" alatt keresztezik egymást ós feltűnő szép egyenes sorokba rendezkedtek.

448. sz. egyet. gy. Fekete bomlásiermónnyel bevont kristály-csoportok szabadon, számos egyénnek párhuzamos vagy talán iker-összenövése által, a mi a bemelyedő számos hosszbarázdáknál fogva világos. A fekete kéreg helyenként gömbös utánzó alakokban kidu­dorodik, mint az arsen szokott; de minősége még nincsen kiderítve.

(Szabóit, Kocli). Krenner vizsgálataiból (21) II. 230. kitűnik, hogy ezen ásvány

a hyperstenithez számítandó. Magam is később (21) III. 109 meg­erősítem ezt annak kiemelésével, hogy a szabóit mint különálló ás­ványfaj törlendő ugyan, de mint a hyperstenith-fajnak átváltozásából keletkezett változat fentartható. Krenner véleményével szemben, hogy a szabóit az andesit lényeges elegyrésze gyanánt lép föl, újabb vizs-

— 207 —

gálatok nyomán is régi álláspontomat fen kell tartanom, hogy az utó­lagos ásványképződés, és a közét üregeiben és repedéseiben vált ki csupán. (1. a hypersthenit alatt is.)

Tellur, Klaprotli. . Faczebaja (2) 264. (4) I. 443, Két év előtt a Szt.-Háromság

bánya Zsigmond altárnáját újra kezdték mivelni — s a kikerült vilá­gos- vagy sötétszürke telórquarcz üregeiben szép pyrit kristályokon kivül ritkán a termés tellur jegeczkéi is előfordultak. Ezek kurta, vastag hatszögü oszlopkák, végeiken1 legömbölyödve vagy a P lap­jainak nyomaival. Mellettök azonban sylvanitra ós krenneritre emlé­keztető kristálytűk is feltűntek nekem. (12) V. 25 6. Legújabban B. Foullon H. ismertette a Te ezen jegeezeit (27) 84. 269. ő aranynak nyomát sem találta a kristályokban, s így valószinű, hogy a korábban Petz által kimutatott 2'785%. Au más jelenlevő aranytartalmú ásvány­ból került bele a mogelemzett anyaghoz. Foullon szerint vegyi ösz-szetételo ez: Te . . , 81-28%, Se . . . S'83%; Pyrit . . . 12:40%; Quarcz . . - 1"10%. Az oszlopos kristálykák-szjrinte gyakran pom­pásan meg vannak futtatva sötét- vagy aczélkék és ritkábban szal­ma- és rézsárgára is.

Az Ackner által még .fölsorolt (2) 264 termőhelyeken u. m. Tekerő (Fericseli hegys,), Sztanicza (József bánya), Vulkoj (?) Péter és Pál bánya) lehet, hogy kevés tellur jelenléte ki lett mutatva az aranytartalmú érezekben, valamint újabban Dr. Fabinyi E. is ki­mutatta a Te nyomait rudabányai olvasztott aranygömbökben (12) II. 143 — ; de hogy mind e helyeken a Te milyen alakban fordul elő, arra nézve biztos tudomásunk nincsen.

Tellurit, licol. Faczebaja (2) 245. Igen ritka lehet, mert az újabban innen

kikerült tellur-stufákon nem volt észrevehető.

Tetradymit, Haidinger. -Diaíu Unguruluj (Almás és Dúp'a Piatra közt) Posepny F.

szerint (28) XVIII. 301. Pojana (Gregor Nanzianzeni bánya)? (2) 305. Egyik előfor­

dulás sincs még képviselve valami gyűjteményben.

208 —

Tetraedit, Haídinger. a) K ö z ö n s é g e s fakóércz.

Ackner Í2) 325 ós Tóth M. (5) 481 szerint termőhelyei: Cs.-Szt.-Domokos (illet. Balátibánya), Faczebaja, Felső-Csertós, Horgos-pataka (Csizmabánya), Kajánéi, Offenbánya, Porkura, Buda, Topán­falva, Verespatak (Légy ós Gaura h,), Tulkoj.

b) Eaüstfakoércz . Ugyancsak Ackner (2) 325 ós Tóth (5) 483 szerint: Boiczá,

Botesbánya (Bucsum mellett), Füzes, Kisbánya, Kristyor (V. Arszu-luj), Nagyág, Buda, Szelistye, Sztanizsa, Toplicza, Tresztia, Vulkoj, Zdráholcz.

Ezen sok termőhely közül egynehányra vonatkozólag akarom saját észleleteimet is közölni.

Botesbánya. Az Erd. Múzeumban remek két kristálycsoport van innen. A krist. feketeszürkék, homályos fémfényüek és telér-quarCz tetejére rakódott vaskos tetraedriten ülnek, s itt-ott még ros-dasárga quarcz krist. által födetnek. A kristályokon észlelhető lapok: \0 (egész 2 cm. ólhosszal); \ (202); oo 0 oo; oo 0.

Nagyág. Az Erd. Muz. példányain a krist. alakok; J (202), vagy | (202); oo 0, vagy \0; j (202). A kristályok rendesen tar­kára, néha sárgarézszinűre is meg vannak futtatva, manganpát- és quarcz-kristályok társaságában ülnek a mállott zöldkő-andesit héza­gainak falain; egy példányon hozzájárul ezekhez antimonit sugaras­rudas kristályosoportokban ós mint legifjabb képződés barytnak vékonytáblás kristályai is. Bitkábban bournonit-ikrek*is láthatók a tetr. krist. mellett.

Rudabáuya. A 12, apostol bánya Mihály- és Magdalén a-te-léreiből származó mállott andesitek quarcz- ós calcitereiben apró szemesékben hintve fordul elő a tetr. arany, chalkopyrit, pyrit, spha-lerit ós galenit társaságában, (12) II. 138.

Verespatak. A Bákossy-bányából kikerült telórdarabokon, me­lyek főkép quarez ós manganpát keverékei,. hintve láttam: galenit, sphalerit, pyrit, markasit (tarajos)-kristálykákon kivül különösen szép nagy tetraédrit-kristályokat, melyeken JO és \ (502) észlelhető. (12) V. 257.

~~- 209 —

Tirolit, Heidinger. Déva.A Osengepatak felhagyott tárnájából kihányt ampli. an-

desit repedéseiben chalkopyrit, hamatit, malachit, quarcz és oalcit társaságában t i r o l i t is fordul elő. (11) 1878. 25/X,

Titanit, Klaproth. Aekner (2) 233. termőhelyeihez (Balánbánya es Cs.-S&t.-

Domolcos?, Czód, Ditró, Fclsö-Sebes, Gaina, Rodna) hozzá­csatolhatom még :

Arányi-hegy (Piskivel szemben) sötétsárga, barnás parányi hegyes kristályicái itt igen ritkák (18) XV. 2 sz. 36 és (12) 1.157.

Besztercéé folyó amphibólkőzet-göiélyeiben kis fészkek Her-bich szerint (Mineral. der Bucovina 20 1.)

Büdös hegytömzs amph. biot. andesitjóben méz- vagy gyan­tasárga jegeczkékben elég gyakori. (16) V. 263.

Ditró. A Piricske hegytömzs nephelinnyenitjóben közönséges elegyrész, melynek mézsárga kristályai néha 20 mm. hosszúságot, 15 mm. szélességet és 6 mm. vastagságot is elérnek (19) IX. 2. sz. 27.

Erdély palás amphibólkőzeteiben (amphibolgneisz ós amphib. pala), valamint dioritjaiban mézsárga apró szemcsékben, gyakran Icris-tálykákban ritkábban észlelhető, általában gyéren elhintve a górcső alatt sárgás, lencsealakú metszetekben tűnik fel (12)1. 16,0 és (14) VIII. 184.

(Topas, Wallerius). Aekner (2) 119 csak nyomokban való előfordulását említi Gu-

raró ós Porcsest vidékén, mit azonban senki még meg nem erősített.

Tőzeg. Előfordul sok vizenyős helyeken, különösen (2) 353: a Büdös

hegytömzsben a Mohos tóban, Felvincz ós Torda közt a Maros mellékén, Kalán mellett, a Mezőség számos tavaiban, Poján mellett (Aranyos-Tordam.), az Olt és Szélben folyók mellékvölgyeiben több helyen csekély mennyiségben; de sehol sem ássák.

Tridymith Yom Rath. Aranyi hegy. Ezen hegy átváltozott augitandesitjónek egyik

legközönségesebb utólagos ásványképződése, mely a zárványok íire-

- 210 -

geiben és a kőzet repedéseiben egyaránt gyakori s tiszta fehér szine által feltűnik. Kristályai parányiak és szederalakú félgömbökké cso­portosulnak (18) XV. 36. Később gyűjtött példányokon egy diónyi üregnek falain 3 — 4 mm. átmérőjű kristálylemezeket kaptam, melyek cserepesei) födik egymást, csaknem viztiszták ós porszemnyi sárgás­vörös augit kristály kákkal be vaunak hintve. (12)1. 154. és (21) 111. 129.

Geréczes hegynyereg'Csík és Gyergyó határán, szürke tömör andesitnek lapos üregeiben bőven, kiválott jegeczekben. A hely, hol ez a kőzet szálban van, a Geréczes nyergén áthaladó országúttól északnyugotra vagy 10' távolságra esik s igen lapos kúpot képez, melyben 1868. ós 69-ben néhány kis kőbányát nyitottak az országút kövecsezóse végett. Az andesit táblás, csaknem palás szerkezettel bír itten s a táblák kivétel nélkül függélyesen állanak. Midőn Her-bich 1875-ben nekem e kőzetet megmutatta, én a tridymithet azon­nal felismertem benne, de leírását vom Kath közölte először (32) 1875. u. 76. Később Dölter C. is irt róla (27) 1876. 3 51., 1879-ben pedig magam ismertettem bővebben a kőzetetet és tridmythjót, (16) V. 272. A kőzet töm. 2-505, a kiszedett trid. kristályoké — 2 i 7 ; s ebből súlymennyisége legalább 3-061% az egész kőzetnek. A kris-

• tályok legfeljebb 1-5 mm. nagyok, ritkán átlátszók és színtelenek, többnyire zavarosak, vörösbarnára vagy sárgára festettek, itt-ott méz­sárgák és átlátszók s ezeknél a lapok simák ós jól tükrözök. Egy­szerű kr. nem fordul elő, csak 2—4 egyénből összeállott kerékalakú többes ikrek.

Málnás vidéke. Egy Zsigmondy Vilmos által innen hozott augitandesitnek apró üregeiben dr. Schmidt S. amphiból ós hyperstenit kristálykák mellett tridymitheket is talált (14) XV. 39. ós (22) IX. 58.

Újabban én ezen kőzetet Brassóban láttam, hol a nagytemplom javításánál felhasználják nagy koczkáit.

(Tschermigit v. KoMl. Tóth M. (5) 492 véleménye nem elég biztosíték erdélyi elő­

fordulására nézve.

Turmalin. Czód (2) 123. Itten, a mint a szebeni gyűjteményben, meg­

győződtem, egy lágy csillámos tankos kőzetben egészen szabad, fe-

— 211 —

.kete vagy barnás kristályok kaphatók, melyek nagyon emlékeztetnek a Tirolban Pevali mellett előforduló szép szabad kristályokra.

Kapus völgyének görólyei közt igen gyakori a turmalinos peg-matit, s a gyalui havasokban egyáltalában el van terjedve. l)r. Pri-mies Gy. szerint (12) IV. 206. turmalinszikla, ill. — pala is fordul itt elő. Ez kivétel nélkül ott található keskeny szalagok alakjában, hol a gránit a kristályos palákkal érintkezik, nevezetesen: a V.-So-inului és Jára patak közti gérincz több helyén, a Híd.-Szamos forrásvidékén és a Bedecs patakában.

Gyerö-MoHOStor vidékén a pegmatitos granit-telérekben igen gyakoriak a fekete turm. kisebb nagyobb oszlopai (14) XV. 289.

Hideg-Szamos völgye. Az első szorulatnál 2 pegmatitos gra-nittellér csap a völgyön át, melyben 6l/2 cm. hosszú és 2É5 cm. vastag fekete t. oszlopok kaphatók. (14) VI 174.

Felsö-Szolesva (5) 493. Fogarasi havasok csillámpaláiban, különösen egy gránát tar­

talmú biotitpalában, dr. Primics sz. (16) VI. 280. a fekete turm. makro- és mikroskopiai kristálykákbau igen el vau terjedve.

Mogos, Nagy-Disznód, öfficiibánya (Smida h.) (2) 123. Utóbbi helyről van az Erd. Muz.-ban egy szép példány öregszemű pegmatit, melyben a fekete turm. oszlop 10 cmnél hosszabb, 2 cm. vastagság mellett és harántul 7 darabra vau széttördelve.

Oláhpián, a csillámpalábau (2) 123. -De az aranythozó diluv. kavicsban is előfordulnak kopott szemei.

Szurduk. A Jára f. szorosában előforduló gneiszba nőve is megkaptam apró oszlopkáit.

Valye-Vinczi, (2) 123.

Umbra, Hausman (?) Torocsikó (?) Az Ackner által barna vasércz társaságában elő­

forduló umbra-féle földről, elemezve nem lévén, nem tudható, azo­nos-e a cyprusi valódi umbrával.

Valentinit, Haidinger. Felsö-Csestés, Nagyág (?) — Toplicza — antimonit ég ant,

ocker társaságában. (2) 245.

*

• — ' 2 1 2 —

Vas (termés.) Oláhpian. (4) I. 1 SS. Molnár volt az első, ki niekeltartal-

mat mutat ki az arany tartalmú kavicsban talált vasszeraes ékben. Patera a Ni. tartalmat nem tudta kimutatni és úgy véli, • bogy a vasdarabkák aranyásók eszközeitől származtak. Molnár azonban ké­sőbb is megmaradt állításánál. (Haidingers Beriehte IH. köt.- ..,. . . Magam is találtam az oláhpiáni mosott ásványok közt rozsdás vas­lemezkéket ós darabkákat. A legnagyobbik mogyorónyi darab nagyon emlékeztet ugyan meteorvasra, de csiszolt felületét lógsavval étetvén, Widmanstátten-fóle rajzokat nem kaptam ós vegyi úton sem mutat­hattam ki Ni. tartalmat. Legvalószínűbb tehát, hogy e vasdarabkák emberi eszközök töredékei. (1.0) 1878. 259.

Ackner (2) 269. még VajdaHunyad, Sebeseli vaskohó (Fiskai hegys.), Szelistye (l)rajka hegys.?) lelőhelyeket is említi, mint a hol apró, szögletes vagy kopott kristályos vasszemcséket kapott; de mi­után egyebet róluk nem mond, valószínű, hogy ezek is emberi esz­közök maradványai.

Az erdélyi meteoritekben mutatkozó vasszemcsók tárgyalása nem ide tartozik.

Vesuvian, Werner. Alsó-Vácza, magnetit társaságában (2) 107. Felstf-Vácza, ugyanígy (5) 500.

Vivianit, Werner. Déva. (2) 200, sötét szinü földben. Felek (Frech), & F. Mursa völgyéből zöldesszürke, csillámos,

homokos agyagban köles-babszem nagyságú gömbök. (12) V. 167. ííagyág, földessé mállott, brecoiaszerű andesittuttában (2)

200, (12) V. 167. Nagyszeben, A Zsákutezában ásott kútból fölhozott agyag­

ban (24) 1. 85. Nyirmezö ós Tor.-Szt.-György közt, a „Kulcs" nevű szoros­

ban zöldesszürke csillámos agyagban mák-borsószemnyi gömböcs­kék. (5) 502, (12) V. 167.

Resinár (Czigány árok) (5) 501. Uj-Grred'Stye, csillámos agyagban (2) 200.

213 —

Vercspatak. Levelesen pyrittel a teléreken (2) 200. 1881-ben kaptam itt 2 remek viv. kristályt, melyek valamelyik bányából ke­rültek ki. A 20—30 mm. hoszzu, 10—14 mm, széles és 6—8 mm. vastag kristályokon észlelt-lapok : P (x); Pco (n); coP(m); GOPCO (a); ooPo, (b). (12) V. 168.

Vulkoj. A Nep. Szt.-János bánya telórquarczának üregében 5 mm. hosszú és J/5—2 mm. vastag, jól kiképződött, halványkék át­tetsző kristálykák — csupán pyrit társaságában (12) V. 257.

Viz (jég.) Szkerisóra jégbarlang. Itt Peters (Sitz. ber d. k. k. Akad.

d. W. Wien 1861, p. 435.) táblás jégkristályokat 5—10 cm. átmé­rővel — és apróbb kristályokat E; —- 3/2B; oR összalaklattal észlelt; továbbá gyenge tűalakú kristályikrekét, hármas képződésre hajlók, mi által a legcsinosabb kristálycsoportok jönnek létre, melyeknek alapja egy hatágú csillag. •

Ezenkívül stalagmitek nagy számmal fordulnak elő. Ezek ural-kodóan bunkósak, szóles, csésze alakuan kimólyedett részével fölfelé állók ós össze vannak téve vonal — hüvelyk vastagságú kúpos kris­tály egyénekből, melyek mindenütt hegyes szög alatt irányozvák a bunkó tengelye íelé. Felületük mindenütt simára leolvadt, e mellett egészen szárazok lévén (aug. 15-ón), mig az előcsarnok gletsertö-mege erősen felengedett. Mészstalagmit magvuk nincsen, mert vilá­gítva egészen átlátszóknak mutatkoztak, mig a stalagtitek tényleg apró, igen hegyes mószcsepegökövet borítanak.

A leirt kristályok a szűk bejáratok falait borítják, részint sta-lagtiteken, részint a mészkő falakon ülnek ós néha óriási karfiolhoz hasonlitanak. A barlang talpát boritó jégtömeg vastagsága a barlang szélein 4 — 6' és nem érinti a kőzetet, hanem 1—3' szóles hasadó­kok különítik el tőle; a barlangnak közepe felé azonban tetemesen megvastagszik. A jég nem egészen tiszta, lisztnemü mész van benne itt-ott, mely igen gazdag Mg. és F.e-ban, s hihetőleg a mószkőfalak elporlásának eredménye.

(Voigtit, Schmid.) OftenMnya. (4) II. 339. A voigtit hihetőleg nem más, mint

viz fölvétele által elváltozott biotit, tehát a fajok sorából újabban töröltetik.

— 214 —

Wad, Kirwan. Gyalár. (2) 242. Gredlsíye. (4) I. 470. Nagyág. Marsineny

(Fogaras m. (2.) 242. Toroczkó (2) 242. Itten a leggyakoribb. Az itteni bányász

ezen ásványt jól ismeri és efémó (Eisenmoor)-nak nevezi. Saját ész­leletéin szerint vörhenyes-barna, vagy .néha világos sárgás- vagy fe­héres-barna szinti, fémfényű', finom pikkelyes lágy részletek, melyek a fekete tömör, esepköves limonit "üregeiben ülnek.

(Witherit, Werner.) Vajda-Htmyad (?) Aokner adata (2) 151 oly bizonytalan,

hogy jobb egyelőre ezt a fajt az erdélyi ásványok sorából törölni.

Wöhlerit, Scheerer. " Ditró. Breithaupt említi innen ezen ritkább ásványt is (24)

1861. p. 134., a későbbi vizsgálók egyike sem. Eri sem bírtam kimutatni.

Wulfenit, Haidinger. (Kis-Muncsel) (5) 507. Én is láttam a szebeni gyűjtemény­

ben az állítólagos wulfenitet, de sárgásra festett cerussitnak tartom. Offenbánya — az István bányában? (2) 210. Uj-Sinka (5) 507. Ezt nem láttam.

Xylotil, 6-locker. Gyalár. (2) 82. és (5) 508. Aokner sz. a limonitban zárványt

képez, az Erd. Muz.-ban levő példány vörösbarna földes haematittal függ össze. A finom, hajtottak rostos-szálas ásvány sárgás-fehér, se­lyemfényű, szálcsái könnyen választhatók széjjel. A hamatittal való érintkezésnél igen apró, erősen fénylő magnetit. O.-ek egész csoportja van sorban elhintve benne. Üvegcsőben vizet ad és megbarnul. F. cső előtt izzítva csak a vékony szálcsák végei olvadnak fekete zomáozczá, mely a mágnestűre erősen hat. Sósav vegybontja, Al2 03, Fe.2 03 és GaO nyoma ki lett mutatva az oldatban.

Toroczkó. Az Erd. Múz.-ban egy darab innen. A lemezesen rostos, selymes gyöngyfényű xyl. színe világos zöldesszürke, rozsda

— 215 -

által bekergetve; csupán a rostok végei szálasak és fehérek. P. e. és sósav irányában úgy viselkedik, mint az előbbi leihelyé.

Zirkon, Werner. Ditró. Sárgás vagy vörhenyes-barna kristály kái (P. igen alá­

rendelt oo P oc-vel),, melyek legfeljebb 5—6 mm. szélesek és 3—4 mm. magasak, igen gyéren a Piricske hegytömb minden nephelin-syenit változatában láthatók, de gyakrabban csupán a sodalith- és cancrinit-tartalmú, tehát amphibol-szegény változatokban fordul elő. (19) IX. sz. 28.

Kelnek. Máska. Oláhpián. (2) 114. Az itteni aranyhozó ka­vicsban. Magam oláhpiáni bő anyagban nem tudtam feltalálni.

Rodna (5) 508. Az Ördögszorosa amphibolgneiszében igen gyé­ren benőve egyes parányi sárgáspiros szinü kristályok, P. és oo P oo alakkal feltűntek nekem.

Resiíiár. A Csapta Mika havason előforduló eklogit fiizöld omphacitjában mikroskopos barna kristályoszlopkái gyéren észlelhe­tők (2) V. 278. N '

Szász-Sebes (?) Sftirugdr (?) (5) 508.

P Ó T L É K .

Franklinit. Herbich (Mineralspec. der Bucovina 22 1.) kis da­rabját Kirlibaba és Jakobeny közt már Erdély területén kapta.

A grapbit-hoz. Tóth Mikétől újabban 2 helyről kaptam graphitpalát, Gyer-

gyó-Szt-Miklós határából, a Kis György patakból ós Gy.-Teke-röpatakából a Súgó-hegyről; miből kitűnik, hogy a graphit a ke­leti kárpátvonulatban is meglehetősen el lehet terjedve.

A jamesonit-hoz. O.-Láposbányán is kétségtelenül előfordul az u. n. taplóércz

(Zundererz). (2) 315.

— 216 -

A kaolinit-hez. Tóth Miké által beküldött próbák szerint fehér agyag előfor­

dul még: Csik-Dánfalva mellett, ez finom iszapos, fehér; Karczfalván, ez kréta fehér s igen finoman iszapolt andesit-

tuffa lehet; Újfalu mellett a Délhegyen, keményebb és durvább szövetű

az előbbinél és szintén aiidosittuffából származik.

A markasit-hoz. Köpecz. Az itteni lignitben a mark. néha igen érdekes vékony

bekérgezós és a repedésekbe szorult lomezek alakjában fordul elő.

Az opál-hoz. Csisso lópala , ragadópala és Tripoli föld Ackner

(2) 94 és Tóth M. (5) 279. szerint Déván is fordulnak elő, a mi valószínűleg tévedés, mert a mit ők csiszolópalának ós tripolinak néztek, az finom andesittuffa és annak pora. A czódi ragadópalát (2) 94 és a baszarabaszai tripolit (5j 279 nem ismerem. Kimaradt azonban a ragadópalának egy legszebb lelőhelye Magy.-Herniány, honnan Herbich F. igen szép példányokat gyűjtött. Ez tökéletesen fehér, finom palás, kréta finomságú, ós Pantocsek vizsgálatai szerint tele van diatomeákkal.

A pyroxén-hez. Ompliacit, előfordul Resinár mellett a Osanta Míka nevű

havason talált eklogit-kőzeí lényeges elegyrészeként hagyma, egész smaragdzöld színváltozatokban (12) V. 278.