p. komÁrom zsuzsanny kecskÉa és s mihály...

13
Néhány kék és zöld talajalga diquat-dibromid érzékenysége P. KOMÁROMY Zsuzsanna és KECSKÉS Mihály Természettudományi Múzeum Növénytára, Budapest Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest Zs. P. Komáromy and M. Kecskés: Diquat-dibromide sensitivi- ty of some blue-green and green soil algae. - Studia Bot. Hung. 12:31 -40. 1977. ABSTRACT: The diquat-dibromid sensitivity of strains of Chlo- rella pyrenoidosa, Chlorhormidium flaccidum, Phormidium fo- veolarum, Nostoc linckia and N. paludosum were investigated in Bold medium containing 10, 100, 1 000 and 10 000 ppm herbi- cide respectively. During the examination discolourisation and deformation of cells, partial and total cell decay were observed. A hazai algológiai kutatások gazdag információkészlettel rendelkeznek. Pél- daként utalunk HORTOBÁGYI (1974) alga katalógusában felsorolt 220 szer- zőtől közölt 1 101 tanulmányban foglalt 62 118 adatra, amely az 1967-1974- ig terjedő' intervallumot öleli fel. Jóllehet ebbe természetszerűen a hazai szerzők külföldön megjelent munkái és a külföldi szakemberek magyar vo- natkozású eredményei is beletartoznak, mégis ugy véljük, hogy a számos, még megoldásra váró feladattól eltekintve a kutatásnak ez az intenzitása az adott időszakra vonatkozóan az algológia komoly sikereként könyvelhe- el. Ugyanakkor az eddigi hazai talaj algológiai kutatásokat mindössze 20-30 publikáció reprezentálja. így, ha FRANCEtól (1921) számítjuk az ide vo- natkozó ismereteket, akkor SCHEITZ (1928, 1930), FEHÉR (1933, 1934, 1936, 1936a, 1936b, 1938, 1948, 1954), FEHÉR és FRANK (1936, 1939), továbbá KISS( 1955, 1959, 1963. 1968. 1968a, 1971,1972, 1972a) és KOMÁRO- MY (1969, 1969a, 1974, 1975, 1975a, 1976, 1976a) munkáit sorolhatjuk fel. A peszticidek talajalga közösségekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára vo- natkozó szórványos közlemények kritikai analízise alapján BOLLEN (1961), KISS (1967), ISHIZAWA és MATSUGUCHI (1966), LIPNICKAJA és KRUG- LOV (1967), AUDUS (1970), PÁNTÉRA (1970), HUGE (1970), MIHAJLOVA és KRUGLOV (1973), WRIGHT (1975) indokoltnak tonik, hogy a xenobio- tikumok, mikroorganizmusok és talajok közötti kölcsönhatások jobb meg- ismerése céljából laboratóriumi és szabadföldi vizsgálatokat végezzünk. Munkánk célja, hogy néhány, Magyarországon gyakran előforduló talaj alga xenobiotikum érzékenységét megállapitsuk, megfigyeljük i regisztrálható mikroszkópos és makroszkópos változásokat. A következekben azokat a

Upload: others

Post on 27-Jan-2021

4 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • Néhány kék és zöld talajalga diquat-dibromid érzékenysége

    P. KOMÁROMY Zsuzsanna és KECSKÉS Mihály Természettudományi Múzeum Növénytára, Budapest Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest

    Zs . P. K o m á r o m y and M . K e c s k é s : D i q u a t - d i b r o m i d e s e n s i t i v i t y of some b lue -g reen and green s o i l algae. - Studia Bot . Hung. 12:31 - 4 0 . 1977.

    A B S T R A C T : The d i q u a t - d i b r o m i d s e n s i t i v i t y of s t r a in s of Chlor e l l a pyrenoidosa , C h l o r h o r m i d i u m f l a c c i d u m , P h o r m i d i u m fo -v e o l a r u m , Nostoc l i n c k i a and N . pa ludosum were inves t iga ted i n B o l d m e d i u m conta in ing 10, 100, 1 000 and 10 000 ppm h e r b i cide r e spec t ive ly . D u r i n g the examina t ion d i s co lou r i s a t i on and de fo rma t ion of ce l l s , p a r t i a l and t o t a l c e l l decay were observed.

    A haza i a l g o l ó g i a i k u t a t á s o k gazdag i n f o r m á c i ó k é s z l e t t e l rendelkeznek. P é l d a k é n t utalunk H O R T O B Á G Y I (1974) alga k a t a l ó g u s á b a n f e l s o r o l t 220 s z e r z ő t ő l k ö z ö l t 1 101 t a n u l m á n y b a n foglal t 62 118 adatra , a m e l y az 1967-1974-i g t e r j e d ő ' i n t e r v a l l u m o t ö l e l i f e l . J ó l l e h e t ebbe t e r m é s z e t s z e r ű e n a haza i s z e r z ő k kü l fö ldön megjelent m u n k á i é s a k ü l f ö l d i szakemberek magyar v o n a t k o z á s ú e r e d m é n y e i is bele tar toznak, m é g i s ugy vé l jük , hogy a s z á m o s , m é g m e g o l d á s r a v á r ó f e l a d a t t ó l e l tekintve a k u t a t á s n a k ez az i n t e n z i t á s a az adott i d ő s z a k r a v o n a t k o z ó a n az a l g o l ó g i a k o m o l y s i k e r e k é n t k ö n y v e l h e tő e l .

    Ugyanakkor az eddigi hazai ta la j a l g o l ó g i a i k u t a t á s o k a t m i n d ö s s z e 20-30 p u b l i k á c i ó r e p r e z e n t á l j a . így , ha F R A N C E t ó l (1921) s z á m í t j u k az ide v o n a t k o z ó i s m e r e t e k e t , akkor SCHEITZ (1928, 1930), F E H É R (1933, 1934, 1936, 1936a, 1936b, 1938, 1948, 1954), F E H É R é s F R A N K (1936, 1939), t o v á b b á KISS( 1955, 1959, 1963. 1968. 1968a, 1971,1972, 1972a) é s K O M Á R O M Y (1969, 1969a, 1974, 1975, 1975a, 1976, 1976a) m u n k á i t so ro lha t juk f e l .

    A pesz t i c idek ta la ja lga k ö z ö s s é g e k r e g y a k o r o l t h a t á s a i n a k v i z s g á l a t á r a v o n a t k o z ó s z ó r v á n y o s k ö z l e m é n y e k k r i t i k a i a n a l í z i s e a l a p j á n B O L L E N (1961), KISS (1967), I S H I Z A W A é s M A T S U G U C H I (1966), L I P N I C K A J A é s K R U G -L O V (1967), AUDUS (1970), P Á N T É R A (1970), HUGE (1970), M I H A J L O V A é s K R U G L O V (1973), WRIGHT (1975) indokol tnak tonik, hogy a xenobio-t i kumok , m i k r o o r g a n i z m u s o k é s ta lajok k ö z ö t t i k ö l c s ö n h a t á s o k jobb m e g i s m e r é s e c é l j á b ó l l a b o r a t ó r i u m i é s s z a b a d f ö l d i v i z s g á l a t o k a t v é g e z z ü n k .

    M u n k á n k c é l j a , hogy n é h á n y , M a g y a r o r s z á g o n gyakran e l ő f o r d u l ó talaj alga xenob io t ikum é r z é k e n y s é g é t m e g á l l a p i t s u k , m e g f i g y e l j ü k i r e g i s z t r á l h a t ó m i k r o s z k ó p o s é s m a k r o s z k ó p o s v á l t o z á s o k a t . A k ö v e t k e z e k b e n azokat a

  • l a b o r a t ó r i u m i v i z s g á l a t i e r e d m é n y e k e t i s m e r t e t j ü k , m e l y e k bizonyos m é r t é k i g a l a p j á u l s z o l g á l h a t n a k t o v á b b i , a t e r m é s z e t e s ö s s z e t é t e l ű alga s z i n ú -z iumoka t é r t pe sz t i c id h a t á s o k v i z s g á l a t á n a k .

    A N Y A G É S M Ó D S Z E R E K

    A kü lönböző ' ö k o s z i s z t é m á k b a n éló' a lgafajokat r e p r e z e n t á l ó t ö r z s e k k i v á l a s z t á s a k o r az alga s z i n ú z i u m o k t e r m é s z e t e s ö s s z e t é t e l é t v e t t ü k f i g y e l e m be, í gy k e r ü l t sor a pusz ta i ö k o s z i s z t é m á k b a n g y a k o r i k é k a l g á k - Nostoc paludosum K G . (F 3541), Nostoc l i n c k i a (ROTH) BORN. (K 207), é s P h o r -m i d i u m foveo l a rum ( M O N T . ) GOM. (P 3), va l amin t az e rde i ö k o s z i s z t é m á k b a n gyakran e ló ' forduló C h l o r h o r m i d i u m f l acc idum ( K Ü T Z . ) F O T T (P 2) é s C h l o r e l l a pyrenoidosa B E Y E R . (K 132) v i z s g á l a t á r a . A tesz te l t a lgat ö r z s e k a T T M N ö v é n y t á r á n a k é ló ' a lga g y ű j t e m é n y é b e n a z á r ó j e l b e t e t t s z á mok a la t t m e g t a l á l h a t ó k ,

    A t e n y é s z t é s s o r á n B O L D - t á p o l d a t o t , v a l a m i n t ebbó'l k é s z ü l t , 1, 5% agar-agart t a r t a l m a z ó t á p t a l a j t h a s z n á l t u n k (STEIN 1973).

    T í z napig e l ó ' t e n y é s z t e t t alga m a s s z á b ó l 0, 005-0, 006 m g s z á r a z a n y a g n a k m e g f e l e l ő ' m e n n y i s é g e t 10-10 m l , 1, 10, 100, 1 000 é s 10 000 p p m d i -q u a t - d i b r o m i d o t t a r t a l m a z ó t á p o l d a t b a o l to t tunk . A t e n y é s z e t e k e t p á r h u z a m ban 20 W F29 (warmwhi t e ) é s 40 W F7 (daylight) t í p u s ú f é n y c s ö v e k k e l m e g v i l á g í t o t t t e n y é s z t ő ' polcon h e l y e z t ü k e l . A m e g v i l á g í t á s e r ó ' s s é g e 40 000 lux vo l t (naponta 8 ó r á n k e r e s z t ü l ) .

    K í s é r l e t e i n k s o r á n a k e z e l é s e k h a t á s á t fo lyamatosan r e g i s z t r á l t u k . A z 1 000 é s 10 000 ppm-es k e z e l é s e k n é l ó r á n k é n t m i k r o s z k ó p i p r e p a r á t u m o k a t k é s z í t e t t ü n k , hogy az anyag b e h a t o l á s á n a k m ó d j á t t a n u l m á n y o z h a s s u k . V a l a mennyi t e n y é s z e t b ő l 24 é s 48 ó r a m ú l v a , i l l e t v e az 5. é s 10. napon m i k r o s z k ó p i f e l v é t e l e k e t k é s z í t e t t ü n k , hogy a h e r b i c i d - h a t á s o k a t m e g f e l e l ó ' e n d e m o n s t r á l h a s s u k .

    K é t h e t i t e n y é s z t é s u t á n va lamennyi k u l t ú r á b ó l i n o k u l u m n y i m e n n y i s é g e t f r i s s , 1, 5% aga r -aga r t t a r t a l m a z ó B O L D - t á p t a l a j r a o l to t tunk. Az ú j r a o l t á s p o z i t í v vagy n e g a t í v v o l t á b ó l , é s az új t e n y é s z e t e k " l a g " f á z i s á n a k hosz-s z á b ó l k ö v e t k e z t e t h e t t ü n k a k á r o s i t ó h a t á s e r ő s s é g é r e .

    E R E D M É N Y E K É S M E G V I T A T Á S U K

    A v i z s g á l a t o k e l ső ' 48 ó r á j á b a n a h a t ó a n y a g b e h a t o l á s á n a k k ü l ö n b ö z ő m ó d j a i t f i g y e l t ü k meg. Ez a fo lyamat l e g i n k á b b az " ó r i á s i " 10 000 ppm-es d ó z i s s a l keze l t t e n y é s z e t e k n é l vo l t m e g f i g y e l h e t ő ' . A vastag kocsonya b u -

  • r o k k a l v é d e t t Nostoc pa ludosum é s N . l i n c k i a . v a l a m i n t a s z i l á r d kocsonya tokka l v é d e t t P h o r m i d i u m f o v e o l a r u m e s e t é b e n a h a t ó a n y a g fokozatosan, ó r á r ó l ó r á r a bejutot t a kocsonyaanyagba. A sejtek kezdetben é l e s e n k i r a j z o l ó d t a k a s ö t é t h á t t é r b e n ( I . t á b l a , 5. k é p ) , majd a kocsonyatok duz-z a d á s a é s e l s z í n e z ő d é s e k ö v e t k e z t é b e n sz in te k i v e h e t e t l e n n é v á l t a k ( I . t á b l a , 6. k é p ) . 48 ó r a m ú l v a a kocsonyaanyag fokozatosan e l h a l v á n y o d o t t , a sej tek felpuffadtak, b e n n ü k ü r e g e k k é p z ő d t e k , i n d i k á l v a , hogy a h a t ó a n y a g bejutot t a se j tek b e l s e j é b e ( I I . t á b l a , 5, 6. k é p ; I I I . t á b l a , 5, 6. kép ) . F e l t é t e l e z é s ü n k s z e r i n t a kocsonyaburok r é s z b e n v i s sza t a r to t t a , r é s z b e n k u m u l á l t a a h a t ó a n y a g o t , k é s l e l t e t v e annak b e j u t á s á t a sejtekbe.

    A C h l o r h o r m i d i u m f l acc idum é s C h l o r e l l a pyrenoidosa e s e t é b e n a d iqua t -d i b r o m i d b e h a t o l á s a 1-1,5 ó r a a la t t za j lo t t l e . Az 1 000 é s 10 000 ppm k o n c e n t r á c i ó j ú o lda t szinte a k a d á l y t a l a n u l ha to l t á t a se j t fa lakon, é s p l a z -m o l í z i s h e z h a s o n l ó j e l e n s é g e t okozott .

    A t o v á b b i a k b a n a r e g i s z t r á l t d e s t r u k t i v h a t á s az anyag k o n c e n t r á c i ó j á t ó l függöt t . A 10 p p m d i q u a t - d i b r o m i d h a t á s a va l amenny i keze l t faj e s e t é b e n szabad s z e m m e l i s l á t h a t ó v á l t o z á s t okozo t t . A ha rmad ik -negyed ik napon a te lepek sz ine m e g v á l t o z o t t , k isebb-nagyobb fol tokon h a l v á n y k é k e s vagy f e h é r s z í n ű r e fakul t . Az e l s z í n e z ő d é s a k l o r o f i l "a" k á r o s o d á s á n a k k ö v e t k e z m é n y e . A 100 ppm-es oldatban a k á r o s i t ó h a t á s az e g é s z t e lepre k i ter jedt . 100 ppm-e s k o n c e n t r á c i ó felet t a b e h a t o l ó anyag s z í n e elfedte az e rede t i s z í n t , é s a sejtek e g y ö n t e t ű e n ba rna s z í n ű v é v á l t a k .

    1. t á b l á z a t

    M a k r o s z k ó p o s á n m e g f i g y e l h e t ő e l v á l t o z á s o k d iqua t -d i b r o m i d h a t á s á r a k ü l ö n b ö z ő algafajokon

    F a j k o n t r o l l D ó z i s o k p p m - b e n F a j k o n t r o l l

    1 10 100 1 000 10 000

    Nostoc l i n c k i a o l a j z ö l d olaj zöld f o l t o s á n f a k ó k é k

    sz in t e -len

    barna ba rna

    Nostoc pa ludosum o l a j z ö l d f o l t o s á n f akókék

    s z í n t e l e n

    s z í n t e len

    barna ba rna

    P h o r m i d i u m foveol a r u m

    k é k e s zöld

    f o l t o s á n f akókék

    f a k ó k é k s z í n t e len

    barna ba rna

    C h l o r h o r m i d i u m f l acc idum

    ü d e z ö l d s á r g á s zöld

    s z í n t e l e n

    drapp barna barna

    C h l o r e l l a pyrenoidosa

    ü d e z ö l d s á r g á s zöld

    f a k ó -zö ld

    drapp barna barna

  • A k o n t r o l l t e n y é s z e t e k f e j l ő d é s e a l a p j á n a 10 napos t e n y é s z e t e k e t m i k r o s z k ó p o s á n m e g v i z s g á l t u k . Az a l á b b i a k b a n k i t ű n i k , hogy a d i q u a t - d i b r o m i d oldat k á r o s i t ó h a t á s a a k ü l ö n b ö z ő algafajokon e l t é r ő m ó d o n j e len tkeze t t .

    Nostoc l i n c k i a . (ROTH. )BORN.

  • Az 1 p p m - e s oldat m é r g e z ő h a t á s á r a c s u p á n az ú j r a o l t á s u t á n i hosszabb " l a g " - f á z i s b ó l k ö v e t k e z t e t h e t t ü n k . M o r f o l ó g i a i e l v á l t o z á s o k a t nem tapaszta l tunk. N é h á n y sejt p u s z t u l á s á t h o m o g é n e l s z í n e z ő d é s e j e l ez t e .

    A 10 é s 100 ppm-es d ó z i s o k t ö b b é - k e v é s b é azonos m ó d o n hatottak, a telepek t ú l n y o m ó r é s z e k i f aku l t , e l s z í n t e l e n e d e t t . A kocsonyatok e l f o l y ó s o -dott. A fonalak r ö v i d darabokra t ö r e d e z t e k , é s a 2-8 se j tu darabokat b a r n á s s z í n ű , zsugorodott sej tek v á l a s z t o t t á k e l e g y m á s t ó l . Ú j r a o l t á s u t á n k é t h é t t e l gyenge g y a r a p o d á s t é s z l e l t ü n k (2. t á b l á z a t ) . A 100 p p m - n é l e r ő s e b b d ó z i s letalis h a t á s ú vo l t .

    C h l o r h o r m i d i u m f l acc idum ( K Ü T Z . ) F O T T (P 2)

    A v i z s g á l a t o k b a vont fajok k ö z ü l a l e g é r z é k e n y e b b n e k b izonyu l t . Az 1 p p m -es d ó z i s s a l kezel t t e n y é s z e t e k b e n a sej tek egy r é s z é b e n ö s s z e z s u g o r o d o t t a k l o r o p l a s z t i s z , é s a s e j t v é g i v a k u ó l u m o k e l s z í n e z ő d t e k . Ú j r a o l t á s u t á n hosszabb " l a g " - f á z i s k ö v e t k e z e t t , ma jd i n t e n z í v g y a r a p o d á s t f i g y e l h e t t ü n k meg (2. t á b l á z a t ) .

    A 10 p p m - n é l e r ő s e b b d ó z i s minden esetben a telepek p u s z t u l á s á t okozta , az ú j r a o l t á s e r e d m é n y t e l e n vol t . A d ó z i s o k e m e l é s é v e l (100, 1 000, 10 000 ppm) a fonalak megbarnul tak , a s e j t t a r t a l o m ö s s z e z s u g o r o d o t t .

    C h l o r e l l a pyrenoidosa B E Y E R (K 132)

    V i s z o n y l a g e l l e n á l l ó fa j , m é g 100 ppm-es o lda t t a l kezel t t e n y é s z e t e i i s k i z ö l d ü l t e k ú j r a o l t á s u t án .

    1 ppm-es oldatban va ló t e n y é s z t é s k o r m o r f o l ó g i a i e l v á l t o z á s o k a t nem é s z l e l t ü n k , az ú j r a o l t á s e r e d m é n y e a l i g t é r t e l a k o n t r o l i é t ó l .

    A 10 é s 100 ppm k o n c e n t r á c i ó k k a l v a l ó k e z e l é s h a t á s á r a a sej tfalak é s a p i r eno ida b a r n á s s z í n ű l e t t , é s a k l o r o p l a s z t i s z k i s s é zsugorodott . Ú j r a -o l t á s k o r hosszabb l a p p a n g ó f á z i s u t á n a sej tek z ö m e o s z t ó d o t t , é s a s e j t s z á m gyarapodott .

    Az 1 000 é s 10 000 ppm-es oldat h a t á s á r a a sej tek e lpusz tu l tak , a t e n y é szet f r i s s t á p t a l a j r a o l tva sem z ö l d ü l t k i .

  • 2. t á b l á z a t

    A d i q u a t - d i b r o m i d k ü l ö n b ö z ő d ó z i s a i v a l keze l t 10 napos a l g a - t e n y é s z e t e k ú j r a o l t á s á n a k e r e d m é n y e ú j a b b k é t he t i

    i n k u b á c i ó u t á n

    F a j k o n t r o l l D ó z i s o k p p m - b e n

    F a j k o n t r o l l 1 10 100 1 000 10 000

    Noctoc l i n c k l a + + + + + + Noctoc paludosum + + + + + + - - -P h o r m i d i u m foveo l a rum + + + + + + - -C h l o r h o r m i d i u m

    f l acc idum + + + + + _ _ _ C h l o r e l l a pyrenoidosa + + + + + + + + - -

    + + + = Zava r t a l an n ö v e k e d é s . + + = M é r s é k e l t n ö v e k e d é s . + = Gyenge n ö v e k e d é s .

    = N ö v e k e d é s t nem tapasztal tunk.

    Ö S S Z E F O G L A L Á S

    A z 1 ppm-es d i q u a t - d i b r o m i d oldat m i n d a kék , m i n d pedig a zö ld a l g á k s z a p o r o d á s á t g y e n g é n g á t o l t a , a m i az ú j r a o l t á s u t á n i l a p p a n g ó f á z i s m e g n y ú l á s á t e r e d m é n y e z t e . M o r f o l ó g i a i e l v á l t o z á s t egy ik faj e s e t é b e n sem é s z l e l t ü n k .

    A 10 ppm h a t ó a n y a g o t t a r t a l m a z ó t á p o l d a t csak a C h l o r h o r m i d i u m f l a c c i dum t e n y é s z e t e k e t k á r o s í t o t t a o lyan m é r t é k b e n , hogy az ú j r a o l t á s m é l y -k u l t u r á t e r e d m é n y e z e t t (a t e n y é s z e t nem z ö l d ü l t k i ) . A k í s é r l e t b e n szer e p l ő t öbb i faj e s e t é b e n k o m o l y k á r o s o d á s t okozott , de a sejtek egy r é s z e t ú l é l t e a k e z e l é s t . A m o r f o l ó g i a i e l v á l t o z á s o k fa j i j e l l e g ű e k , k i v é v e a szab a d - s z e m m e l i s j ó l l á t h a t ó fol tos e l s z í n e z ő d é s t . A t ú l é l ő sej tek ú j r a o l t á s k o r h o s s z ú l a p p a n g ó f á z i s u t á n kezdtek csak szaporodni , a m i az o s z t ó d á s t g á t l ó h a t á s e r ő t e l j e s v o l t á r a u ta l . A g y a r a p o d á s a k o n t r o l l h o z v i s z o n y í t v a c s e k é l y .

    A 100 ppm h a t ó a n y a g t a r t a l o m kezdetben (24, 48 ó r a ) m o r f o l ó g i a i e l v á l t o z á s o k a t okozot t , k é s ő b b a m é r g e z ő h a t á s a sej tek p u s z t u l á s á t e r e d m é nyezte. A P h o r m i d i u m f o v e o l a r u m é s C h l o r e l l a pyrenoidosa e s e t é b e n n é h á n y sejt t ú l é l t e a 10 napos k e z e l é s t .

    Az 1 000 é s 10 000 ppm d i q u a t - d i b r o m i d o lda t t a l 10 napig kezel t t e n y é s z e tek e lpusztul tak , az ú j r a o l t á s s i k e r t e l e n vo l t .

  • A k í s é r l e t b e n s z e r e p l ő algafajok e s e t é b e n a 10 ppm-es d i q u a t - d i b r o m i d o l dat a lgasz ta t ikus k o n c e n t r á c i ó n a k , az 1 000 ppm-es oldat ped ig letalis k o n c e n t r á c i ó n a k t e k i n t h e t ő .

    Zs. P. KOMÁROMY and M. KECSKÉS: The diquat-dibromide sensitivity of some blue-green and green soil algae

    The 1 ppm d i q u a t - d i b r o m i d e i n h i b i t e d the m u l t i p l i c a t i o n of both the b l u e -green and green algae r e s u l t i n g i n the p r o l o n g a t i o n of the " l a g " phase after r e - i n o c u l a t i o n . M o r p h o l o g i c a l de fo rma t ion was not observed i n any tested species.

    On the effect of 10 ppm he rb i c ide the Nostoc paludosum and N, l i n c k i a o r i g i n a l l y o l i v e - g r e e n colonies d i sco loured i n t o pale blue g r e y i n s m a l l e r o r b igge r spots. T h i s may be supposed due to the des t ruc t ion of c h l o r o p h y l l "a". In these "spots" the c e l l s were elongated l o s i n g t h e i r o r i g i n a l shape and the mass of pu l ley-shaped ce l l s was observed. The f i l aments had b r o k e n in to pieces and the he te rocys ts had separated. In the t h i c k e r pa r t s of the co lonies the i n j u r y was somewhat s m a l l e r and on r e - i n o c u l a t ion af ter a longer " l a g " phase, though the s u r v i v i n g ce l l s m u l t i p l i e d again, the g r o w t h of the cu l tu res was v e r y underdeveloped compared to the c o n t r o l c u l t u r e s .

    In the case of P h o r m i d i u m foveo la rum c u l t u r e s the d i s co lou ra t i on o c c u r r e d , the f i l amen t s were b roken in to pieces as descr ibed above and the seath became s l i m y . A f t e r r e - i n o c u l a t i o n a l o n g e r " l a g " phase was fo l lowed and a s low g rowth was not iced.

    The C h l o r h o r m i d i u m f l acc idum cu l tu res i n the media conta in ing 10 p p m d i q u a t - d i b r o m i d e d i sco loured and on s h r i n k i n g of the c e l l content the ce l l s were des t royed.

    In the C h l o r e l l a cu l tu res the c e l l w a l l , py reno ida became b r o w n i s h and the ch lo rop la s t s sh r inked but eventual ly m o s t ce l l s m u l t i p l i e d after a l o n ger " l a g " phase and the number of ce l l s inc reased .

    On the effect of 100 ppm d i q u a t - d i b r o m i d e on ly a few c e l l s of the P h o r m i d i u m foveo la rum and C h l o r e l l a pyrenoidosa su rv ived and after r e - i n o cu la t ion fo l lowed by a v e r y long " l a g " phase some g rowth was observed.

    In the case of the 1 000 and 10 000 ppm d i q u a t - d i b r o m i d e t rea tments a l l the cu l tu re s of the tested f ive species were destroyed. A m o n g these species the s t r a in s of Nostoc paludosum and N . l i n c k i a p r o v e d to be m o d e r a t e ly sens i t ive to the tested he rb ic ide , the m o s t sens i t ive was the C h l o r h o r m i d i u m f l acc idum and r e l a t i v e l y the m o s t res i s tan t s t r a i n s were P h o r m i d i u m foveo la rum and C h l o r e l l a pyrenoidosa .

  • I R O D A L O M - R E F E R E N C E S

    AUDUS, L . J. (1970): The act ion of he rb i c ide s and pes t ic ides on the m i c r o f l o r a . - Meded. Fac . Landbouwet. Gent . , 35:465-492.

    B O L L E N , W . B . (1961): In t e rac t ions between pes t ic ides and s o i l m i c r o f l o r a . - A . Rev. M i c r o b i o l . , 15: 69-92.

    F E H É R , D. (1933): Untersuchungen ü b e r die M i k r o b i o l o g i e des Wa ldbo dens. B e r l i n . Spr inger , pp. 272.

    F E H E R , D. (1934): V i z s g á l a t o k az e r d ő t a l a j m o s z a t f l ó r á j á n a k r e g i o n á l i s e l t e r j e d é s é r ő l . - Mat . é s T e r m . tud. É r t . , 52: 489-532.

    F E H É R , D. (1936): Az e r d ó ' t a l a j m o s z a t f l ó r á j á n a k szerepe é s j e l e n t ó ' s é g e az e r d ő é l e t é b e n . - E r d . Lapok, 75: 18-29.

    F E H É R , D. (1936a): Ü b e r die A l g e n f l o r a des Waldbodens. - S i lva , 24: 101-104.

    F E H É R , D. (1936b): Untersuchungen ü b e r die r eg iona le r V e r b r e i t u n g des Bo'denalgen. - A r c h . M i k r o b i o l . , 7:439-476.

    F E H É R , D. (1938): E i n i g e Bemerkungen zu meinen A r b e i t e n ü b e r die r e g ionaler V e r b r e i t u n g der Bodenalgen. - A r c h . M i k r o b i o l . , 9: 20-22.

    F E H E R , D. (1948): Researches on the geographica l d i s t r i b u t i o n of s o i l m i c r o f l o r a . I I . The geographica l d i s t r i b u t i o n of s o i l algae. - M i t t e i l . Bot. Inst . Univ. Sopron, 21:1-37.

    F E H É R , D. (1954): T a l a j b i o l ó g i a . Budapest, A k a d é m i a i K iadó . pp. 1263.

    F E H É R , D. - F R A N K , M . (19 36): Untersuchungen ü b e r die L i c h t ö k o l o g i e der Bodenalgen. - A r c h . M i c r o b i o l . , 7: 1-31.

    F E H É R , D. - F R A N K , M . (1939): Untersuchungen ü b e r die L i c h t ö k o l o g i e der Bodenalgen. I I , Der unmi t t e lba re Beweis des autotrophen A l g e n wachs tum be im Absch luss des s i ch tba ren A n t e i l s des Strahlenden E n e r gie. - A r c h . M i k r o b i o l . , 10:247-264.

    H O R T O B Á G Y I , T. (1974): Catalogus et i conographia a lga rum H u n g á r i á é . Ac t a Bot. Acad. Sei. Hung. 20:271-280.

    HUGE, P. L . (1970): C o n t r i b u t i o n a l ' é t u d e de l ' i n f luence du methbenz-th i azu ron sur les m i c r o o r g a n i s m e s du sol . - Meded. Fac. Landbouwet. Gent. , 35: 81 1-827.

    ISHIZAWA - M A T S U G U C H I , T. (1966): Effec t of pes t ic ides and he rb ic ides on m i c r o - o r g a n i s m s in s o i l and wa te r under wa te r - lodged condi t ions . - B u l l . Natn. Inst . v \g r i c . Sei. Tokyo , B 16: 1-90.

    KISS, Á. (1966)> H e r b i c i d e k é s t a l a j a l g á k . N ö v é n y v é d e l e m , 2:217-224.

    KISS, Á. (1967): S z ő l ő k b e n h a s z n á l t h e r b i c i d e k h a t á s á n a k m i k r o b i o l ó g i a i v i z s g á l a t a l ö s z ö n k é p z ő d ö t t talajokon. - A g r o k é m i a é s Ta la j tan . 16; 111-124.

  • KISS, I . : (1955): A ta laj n ö v é n y i m i k r o s z e r v e z e t e i n e k é l e t e é s az i d ő j á r á s . - I d ő j á r á s , 59: 339.

    KISS, I . (1959): A " t a l a j v i r á g z á s " sz inop t ikus m e t e o r o b i o l ó g i a i v i z s g á l a ta. - A g r o k é m i a é s Ta la j t an , 8 :49-55 .

    KISS, I . (1963): V i z f e l t ö r é s e k v i z s g á l a t a az O r o s h á z a - k ö r n y é k i sz ikes t e r ü l e t e k e n , k ü l ö n ö s t ek in t e t t e l a t a l a j á l l a p o t é s a n ö v é n y z e t v á l t o z á s á r a . - Szegedi T a n á r k . Foisk.- Tud . K ö z i . , 43-82.

    KISS, I . (1968): A B o t r y d i o p s i s t ö m e g p r o d u k c i ó s e l ő f o r d u l á s a i a D é l a l f ö l dön. - Szegedi T a n á r k . Fo i sk . Tud . K ö z i . , 63-73.

    KISS, I . (1968a): V i z f e l t ö r é s e s ( f o r r á s o s ) t a l a j f e l ü l e t e k v i z s g á l a t a D é l a l föld sz ikes t e r ü l e t e i n , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a m i k r o v e g e t á c i ó t ö m e g p r o d u k c i ó s k i a l a k u l á s á r a . - Szegedi T a n á r k . Fo i sk . Tud . K ö z i . , 3-35.

    KISS, I . (19 71): A v i z f e l t ö r é s e k s z e r e p é n e k v i z s g á l a t a a szikes ta la jok fol tos " t a r k a s á g á b a n " . - Szegedi T a n á r k . Foisk . Tud . K ö z i .

    KISS, I . (1972): Szikes tavak, m o c s a r a k é s sz ik fo l tok n é h á n y s ó k e d v e l ő n ö v é n y é n e k a l g a t á r s u l á s o k k a l f e l l é p ő s z in tbe l i a n o m á l i á j a . - Szegedi T a n á r k . F o i s k . Tud. K ö z i . , 33-62.

    KISS, I . (1972a): A v i z f e l t ö r é s e k s z é l s ő s é g e s e n m ó d o s u l t a l g a t ö m e g p r o d u k c i ó s f o r m á i a B é k é s - c s a n á d i l ö s z h á t szikes t e r ü l e t e i n . - Szegedi T a n á r k . Fo i sk . Tud. Köz i . , 3-32.

    P. K O M Á R O M Y , Z S . (1969): A l g o l o g i c a l inves t iga t ions on Hungar ian fo res t so i l s . I . The l i f e cyc le of three s o i l algae. - Ann . His t . -nat. Mus. Nat. H u n g . , 61:147-150.

    P. K O M Á R O M Y , Zs. (1969a): A l g o l o g i c a l inves t iga t ions on Hungar ian f o r e s t s o i l s . I I . Soil surface c o m m u n i t i e s in M t s . Buda. - A c t a Bot. H u n g . , 15: 291-297.

    P. K O M Á R O M Y , Zs. (19 74): Studies on the aerophyt ic C h l o r h o r m i d i u m f l a c c i d u m (Kütz. ) F o t t (U lo t r i cha l e s ) . - Ann. His t . -nat . Mus. Nat. H u n g . , 66:47-54.

    P. K O M Á R O M Y , Zs. ( 1975): A l g o l o g i c a l inves t iga t ions of Hungar ian fores t so i l s . I I I . Soil a lga l surface c o m m u n i t i e s in Mts . M á t r a . - Ann. His t . -nat. Mus . Nat. Hung. , 67: 19-23.

    P. K O M Á R O M Y , Zs. (1975a): Compara t ive a lgo log ica l studies in some s o i l types of the M á t r a Mountains . - A c t a Bot. H u n g . , 21:289-304.

    P. K O M Á R O M Y , Zs. (1976): Studies on t e r r e s t r i a l C h l o r h o r m i d i u m ( K ü t z . ) F o t t species. - Ann. H i s t . -nat. Mus . Nat. Hung. , 68: 39-44.

    P. K O M Á R O M Y , Zs. (1976a): Adatok a M á t r a - h g . t a la ja lga f l ó r á j á h o z . -F o l . H i s t . -nat. Mus. M a t r . , 1976 ( in p r i n t )

    L I P N I C K A J A , G. P. - K R U G L O V , J. V . (1967): Deisz tv ie ge rb i c idov t r i -azinovo r jada na szosztav p o c s v e n n ü h vodorosz le j . - T r u d ü 5. SZSZSZR K o n f e r e n c i i K i r o v , 208-214.

  • M I H A I L OVA, E . I . - K R U G L O V , J. V . (1973): V l i j a n i e n e k o t o r ü h g e r b i c i -dov na a lga f lo ru pocsvi i . - Pocsvovedenie, 8 :81-85.

    P Á N T É R A , H . (1970): The effect of he rb ic ides on algae i n the s o i l - M e -ded. Fac. Landbouwet. Gen t . , 35:847-854.

    S C H E I T Z , A . (1928): T a l a j f l ó r a v i z s g á l a t o k . I . D o r o z s m a i " N a g y s z é k " . -F o l . C r y p t . , 6: 627-634.

    S C H E I T Z , A . (1930): Ada tok S z o v á t a f ü r d ő ta la j v e g e t á c i ó ] a i s m e r e t é h e z . -F o l . C r y p t . , 7: 791-794.

    STEIN, J. R. (1973): Handbook of phyco log i ca l methods, cu l tu re methods and g r o w t h measurements . Cambr idge , U n i v e r s i t y P r e s s , pp. 448.

    W R I G H T , S. J. L . (1975): Use of m i c r o - a l g a e fo r the assay of he rb ic ides . 257-269. - I n : Some methods fo r m i c r o b i o l o g i c a l assay. R. G. B o a r d and D . W . L o v e l o c k (eds. ). London, Academic P re s s .

    É r k e z e t t : ' 1976. X . 15. Dr . P. K O M Á R O M Y Zs . T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m N ö v é n y t á r a

    1406 Budapest, Pf. : 36. M A G Y A R O R S Z Á G

    Dr . K E C S K É S M . M T A Ta la j t an i é s A g r o k é m i a i

    Kuta tó I n t é z e t e 1022 Budapest

    H e r m a n Ottó u. 15. M A G Y A R O R S Z Á G

  • I . t á b l a - Tab le I .

    Nostoc l i n c k i a (ROTH. ) B O R N . (K 207) 24 ó r á s i n k u b á c i ó u t á n .

    A f t e r 24 hou r s .

    l . k é p : k o n t r o l l . - 2. k é p : l p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . 3. k é p ; 1 0 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 4. k é p : 100 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a 5. kep: 1 000 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 6. k é p : 10 000 ppm-es k e z e l é s h a t á s a .

  • I I . t á b l a - Tab le I I .

    Nostoc l i n c k i a ( R O T H . ) B O R N (K 207) 48 ó r á s i n k u b á c i ó u t á n .

    A f t e r 48 hours .

    l . k é p : k o n t r o l l . - 2. k é p : 1 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . 3. k é p : 10 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 4. k é p : 100 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . 5. k é p : l 000 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 6. k é p : 10 000 ppm-es k e z e l é s h a t á s a .

  • I I I . t á b l a - Tab le I I I .

    Nostoc pa ludosum K G . (F 3541) 24 ó r á s i n k u b á c i ó u t á n .

    A f t e r 24 hou r s .

    l . k é p : k o n t r o l l . - 2. k é p : 1 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 3. k é p : 10 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 4. k é p : 100 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 5. k é p : 1 000 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 6. k é p : 10 000 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a .