AZ EGRI ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA KÖZÉLETI LAPJA XV. ÉVFOLYAM 7. (121.) SZÁM • 2009. DECEMBER

PalettaPalettaPalettaLíceumi

Az Eszterházy Károly Főiskola a tájékozódni kívánó felvételizők és kísérőik számára december 1-én tartotta a tanév első Nyílt Napját. A Líceum első emeletének folyosóján a szakok kihelyezett standjainál informálódhattak a kíváncsiskodók, illetve délelőtt tíz órától a Díszteremben és a 302-es előadóban a főiskola képzési kínálatából, a felvételi eljárás menetéről és az egri hallgatói életből kaphattak egy kis ízelítőt. A Nyílt Napot egy intézményi körséta zárta. A következő Nyílt Napot a felvételi előtt január 19-re tervezi az intézmény.

Ebéd, borkóstoló, koncertek, szakmai előadások és remek hangulat kísérte az Eszterházy Károly Főiskola idei Regionális Pályaválasztási Fórumát a Hotel Eger-Park konferenciaközpontjában. A no-vember 30-án délben kezdődő eseményen a régió középiskoláiból meghívott iskolaigazgatók, osztály-főnökök, pályaválasztási tanácsadók ismerhették meg a főiskola képzési kínálatát és az intézmény ven-dégszeretetét.

A meghívott vendégeket rendhagyó módon fo-gadta az Eszterházy Károly Főiskola a már kilence-dik alkalommal megrendezett fórumon. A délben kezdődő ebéd és a borkóstoló során kötetlen beszél-getések keretében ismerkedhettek a megjelentek a főiskolával. Dr. Gál Lajos, egri borász borbemutatója és az Agria Voces zenekar oldotta még tovább a han-gulatot.

A szakmai programot Társy József, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Oktatási, Kulturális és Sport Irodájának vezetője indította. Kiemelte a főiskola fontos szerepét a városban, és hangsú-lyozta, hogy az intézmény a minőségi képzéssel és a munkaerőpiachoz való igazodással mindenképp versenyképes kell, hogy maradjon. Felszólalásában elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja a város és a főiskola együttműködését, a kölcsönös támogatás és az összhang megerősítését.

Ezt követően dr. Kis-Tóth Lajos, általános és fejlesz-tési rektorhelyettes tartott előadást az intézményről. Véleménye szerint az Eszterházy Károly Főiskolát a többi felsőoktatási intézmény közül tradíciói, az Eszterházy-örökség emelik ki.

A rektorhelyettes előadásában bemutatta azokat a leggyakoribb kérdéseket, amelyek az EKF Ta-nulmányi és Információs Központjához érkeztek a továbbtanulni vágyóktól. A tíz felsorolt kérdésben leginkább a képzésekre, a kollégiumi elhelyezés lehe-tőségire, az intézmény felszereltségére, a nyelvtanulás lehetőségeire is rákérdeztek.

Dr. Kis-Tóth Lajos hangsúlyozta, hogy az EKF-en a továbbtanulókat a sikeres tanuláshoz megfelelő környezet várja. A jól felszerelt könyvtárak, a kiváló infrastrukturális feltételek és a magasan képzett okta-tói gárda mind-mind a minőségi oktatást szolgálják. A hallgatók számára ideális környezetet jelenthet-nek a felújított kollégiumok és a nemrégiben átadott apartmanházak. A laptop-projekttel, amely minden felvett hallgatót számítógéppel lát el, illetve a négy féléven keresztül igénybe vehető idegennyelv-tanulás biztosításával az EKF a munkaerőpiac igényeire rea-gálva próbálja a hallgatók elhelyezkedési esélyeit nö-velni. A rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a kiemel-kedő tanulmányi eredményt elérő hallgatók magas ösztöndíjai mellett több támogatás is igénybe vehető (szociális támogatás, Bursa Hungaruca stb).

Az Eszterházy Károly Főiskola képzési palettáját és annak sokszínűségét Lőrinczné dr. Thiel Katalin, oktatásfejlesztési rektorhelyettes mutatta be. A főis-kola büszke lehet arra, hogy immáron 18 felsőfokú szakképzéssel, 29 alapképzési és 30 mesterképzési szakkal (25 tanári és 5 diszciplináris) várja a tovább-tanulni vágyókat.

A délutánt főiskolánk volt hallgatója, Herczeg Fló-ra és dalai zárták Bóta Pál gitákíséretével.

Az EKF kilencedik Regionális Pályaválasztási Fóruma

A szeptembertől induló Kulturális örök-ség tanulmányok új mesterszak bemu-tatkozik a Palettában (4-5. oldal)!

„Ha rajtam múlna, folyton úton lennék”

Interjú Lukács Lászlóval, a Tankcsapda frontemberévelAz egri Ifjúsági Házban folytatódott a Tankcsapda 20. jubileumi koncertturnéja november 20-án. Új lemezükkel hoztak nekünk „Minden jót”, tömegeket moz-gattak meg. Már órákkal a kezdés előtt gyülekeztek a rajongók a bejárat előtt. Lukács Lacival sikerült még a koncert előtt beszélgetni.

– Milyenek az első visszajelzések? A le-mez a közelmúltban jelent meg.

– A várakozásunknak megfelelő a visszajelzés. Azt a lemez készítése-kor is tudtuk, hogy ez egy viszony-lag laza lemez lesz, egy olyan album, amely a zenekar dallamosabb, köny-nyedebb oldalát mutatja meg, nem pedig a súlyosabb sötétebbet.

– Ezt úgy kell érteni, hogy populárisabb lett a Tankcsapda?

– Már az első, Baj van című demón – amit ‘89-ben csináltunk – is volt már a szó mai értelmében vett pop-dal, amit a mai napig ját-szunk. Táncos, éneklős, mulatozós sláger, tehát ez mindig is jellemző

volt ránk, hogy a keménykötésű számok mellett voltak jól énekel-hető, ha úgy tetszik populáris dol-gaink. Az előző lemez egy sokkal sötétebb, sokkal durvább, sokkal nyomasztóbb hangulatú mind ze-neileg, mind szövegileg, ez a mosta-ni világosabbra sikerült. De ebben nincs az a fajta tudatosság, hogyha az előző olyan volt, akkor ez most legyen ilyen. Ami eszünkbe jut, azt vesszük fel. A lemez készítése köz-ben már nyilvánvaló volt számunk-ra, hogy ez egy lazább hangulatú, vidámabb, színesebb lemez lesz az előzőnél a hangulatokat tekintve.

Folytatás a 7. oldalon

Líceumi Paletta2 • LÍCEUMI ÉLET •

HírsávDr. Kusper Judit, a Magyar Irodalom-

tudományi Tanszék adjunktusa 2009. november 3-án a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bi-zottságának Tudományos Díjában részesült. Kitüntetésének átvételekor a Magyar Tudomány Napja alkalmá-ból előadást tartott Kanonizációs tö-rekvések a női olvasó szempontjából a XVIII–XIX. század fordulóján cím-mel.

Dr. Pólya Tamás angol nyelvű elő-

adást tartott a Brnóban november 20–21. között megrendezett nem-zetközi konferencián. A Kommuni-káció- és Médiatudományi Tanszék vezetőjének angol nyelvű előadása a kétdimenziós számítógépes avatarok és az emotikonok használatának kü-lönbségeivel foglalkozott kommuni-kációelméleti szempontból.

Herzog Csilla és dr. Vargáné Vizi

Csilla tematikus előadásokkal vett részt a IX. Országos Neveléstudo-mányi Konferencián. A Magyar Tu-dományos Akadémia Neveléstudo-mányi Bizottsága 2009. november 19–21. között Veszprémben rende-zett „Neveléstudomány – Integritás és integrálhatóság” címmel előzetes bírálati rendszerű konferencián szó-lalt fel a két előadó.

Okosné dr. Bozsik Gabriella, a Ma-

gyar Nyelvészeti Tanszék főiskolai tanára előadást tartott november 28-án az ELTE-n megrendezett or-szágos anyanyelv-pedagógiai konfe-rencián. Előadásának címe: A szófaji határesetek helyesírási kérdései.

A Kodály Zoltán V. Magyar Kó-

rusversenyen november 28-án Buda-pesten az Eszterházy Károly Főiskola vegyeskara Kabdebó Sándor vezetésé-vel vegyeskarok kategóriában 94,60 ponttal, Arany diplomával II. díjat nyert. Kabdebó Sándor a Lantos Re-zső Alapítvány Karnagyi különdíjá-ban részesült.

Dr. Forgó Sándor, az Oktatás- és

Kommunikációtechnológia tanszék-vezetője „A mérnöktanár képzés múltja, jelene és jövője” – Biszterszky Elemér Emlékkonferencián tartott előadást Az új média és a hálózati ta-nulás témakörben.

„Francia-magyar szótárak és mű-

fordítás (1989–2009)” címmel ren-dezett konferenciát Budapesten 2009. november 16. és 18. között az Egyetemközi Francia Központ. Ezen a rendezvényen a Magyarországon dolgozó lexikográfusok, műfordítók és egyetemi oktatók osztották meg nézeteiket. Főiskolánkat dr. Őrsi Ti-bor, a Francia Tanszék docense kép-viselte, és Anglicizmusok francia–magyar szótárakban? címmel tartott előadást.

Rosszak az adatok a hallgatók szö-vegértési és tanulási hatékonyságáról. A Magyar Nyelvészeti Tanszék mun-katársai is felfigyeltek erre a jelenség-re, ezért közel egy éve elindítottak egy szövegértésről szóló kutatást, amelyben a tankönyvszövegekben keresik a probléma gyökerét. E témá-nak szentelték a Magyar Tudomány Ünnepe 2009 alkalmából rendezett tudományos konferenciát is.

A tankönyvek nyelvéről – nyelvész-szemmel című tanácskozásra novem-ber 18-án 10.30-kor került sor az „A” épület Papp Istvánról elnevezett ter-mében. A rendezvénynek nem csak a novemberi tudományos rendezvény-sorozat szolgált aktualitással, hanem az idén 60 éves fennállását ünneplő Magyar Nyelvészeti Tanszék is, illet-ve maga a 2009-es év, amely a Magyar Nyelv Éve. A kétrészes konferenciát dr. Zimányi Árpád, tanszékvezető fő-iskolai tanár nyitott meg, aki röviden ismertette a tanszék történetét, ki-hangsúlyozva azt az elismerést, hogy

az Országos Helyesírási Versenyt 1994 óta minden évben főiskolánk rendezheti meg.

Elsőként dr. Eőry Vilma főiskolai ta-nár mutatta be a kutatást a tankönyvek nyelvéről és a szövegértésről, ismertette a jelenlegi eredményeket, majd a távlati terveket, célokat. Őt követte dr. Do-monkosi Ágnes főiskolai tanár előadása dr. Zimányi Árpád tolmácsolásában a szövegértés-vizsgálatokról és a statisz-tikailag mérhető kritériumokról. Rövid szünet után dr. Kalcsó Gyula főiskolai docens világított rá a tankönyvkor-pusz-építés lehetséges irányaira, majd dr. B. Fejes Katalin egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Nyel-vészeti Tanszékének oktatója prezen-tálta vizsgálatát Szövegösszefüggőség a tankönyvi szövegekben: konnexitás, kohezivitás, koherencia címmel.

A konferencia egy kisebb vitával zárult a különböző oktatási techni-kák használatáról, bevezetéséről.

Csehi Dorina

Baj van a tankönyvek nyelvezetével?

A témát több oldalról is megközelítette az előadó a Család- és gyermekvédő szakos hallgatókkal közösen. A felmerült kérdések között szerepeltek: „Milyen hatékony segítségnyújtási technikák léteznek?”; „Mikor érdemes el-kezdeni a drogprevenciót?”; „Ha már a droghasználat után találkozunk az illetővel, azt a segítségnyújtást is megelő-zésnek nevezzük?”, „Hogyan ismerjük fel a drogfogyasztó egyént?”; „Hogyan jut el egy ember a droghasználatig?”.

Dr. Albert-Lőrincz Enikő professzor beszélt a drogok besorolásáról, hatásairól, a több fázisú megelőzésről, a függőség kialakulásának lépcsőiről, az egyén viselkedés-változásáról, és annak az életmódnak a kialakításáról, amivel megelőzhetjük a droghoz fordulás veszélyét.

Kovács Adrienn

Drogprevenciós előadás

Korrupcióról másképp!

A rövid bevezető után Lőrinczné dr. Theil Katalin etikai megközelíté-se nyitotta a prezentációk sorát. A rektorhelyettes asszony az ókortól egészen napjainkig kalauzolta a hall-gatókat az erkölcsi romlottság alapjai között. A korrupció megoldását min-denekelőtt a nevelésben és a lelkiisme-ret felébresztésében látja.

Dr. Lantos Bálint ügyvéd első mon-data hűen tükrözte későbbi mondani-valóját: „Vissza a földre!”. A volt Heves megyei rendőrfőkapitány a téma jogi oldalát boncolgatta. Kiemelte a magyar jogrendszerben örökösen nyitva lévő kiskapukat és a jogalkalmazás követke-zetességét. Hatásos fegyverként a tisz-tán látható jogi szabályozást említette és

azt, hogy legyen érdemes törvénytiszte-lőnek lenni.

Mivel a meghirdetett programmal ellentétben Monoki Kálmán, a Hír TV riportere nem tudott részt venni a „kon-ferencián”, ezért az előadások sorát Ivády Gábor, Ivád polgármestere zárta. A kicsit oldottabb hangvételű felszólalás szemé-lyes és olykor szórakoztató történetekkel példázta, hogyan kellene cselekednie egy önkormányzatnak. Álláspontjában nagy hangsúlyt kaptak olyan dolgok, mint az átlátható önkormányzatok és közbe-szerzések, az általa ritkán alkalmazott zárt ülések vagy az, hogy hol húzzuk meg a határt lobbi és korrupció között.

Leskó Mátyás

A kreatív gazdaság földraj-zi hatásai volt a címe annak az előadásnak, amit dr. Ko-vács Zoltán egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalom-földrajz Tanszékének veze-tője tartott november 20-án a főiskola „D” épületében. A háromórás előadás célja napjaink gazdasági para-digmaváltásának és annak térbeli, térségi jellemzőinek ismertetése volt.

Átalakulóban van a világ-gazdaság. A fogyasztói és termelési attitűdök az 1970-es évek óta szép lassan eltá-volodnak a fordi felfogástól, egyre inkább állunk át az ún. posztfordi gazdaságra. Ez teret ad a globalizációnak, a vásárló érzékenyebb, ké-nyesebb lesz, a gyártó pedig igyekszik a mennyiségről a minőségre áthelyezni a

hangsúlyt. Ez kreativitást igényel. Vagyis a tercier szektor egyes ágazatai las-san uralkodóvá válnak. Mi több: a gazdasági világválság ezeken az ágazatokon a leg-kevésbé kimutatható.

Átalakulóban van ezért a világgazdaság földrajza is. Szemmel látható közpon-tosodás megy végbe, mivel a kreatív gazdaság legfőbb táptalajai a fővárosok, nagy-városok és azok közvetlen környezete. Hazánkban ugyan a Budapest-orien-táltságot mindez csak még inkább megnöveli, de nem szabad elfelejtetni, hogy az oktatás és kutatás-fejlesztés a regionális központokban hatalmas lépéseket tesz elő-re, ahogy más kreatív ágaza-tok is megvethetik a lábukat.

Böszörményi Sándor

Kreatív előadás a Földrajz Tanszéken

Az Agria Universitas és a Századvég Politikai Iskola 2009. november 26-án tartotta kerekasztal beszélgetését, amelyet „Korrupcióról másként – a civil társadalom védelmé-ben” címmel hirdetett meg. Az eseménynek iskolánk „B” épülete adott otthont, ahol az izgalmas téma mellett olyan előadók várták az érdeklődőket, akik mind más szempontból közelítették meg a korrupció miértjeit és ellenszereit.Az Eszterházy Károly Főiskola Szociálpedagógia Tan-

székének rendezésében november 13-án dr. Albert-Lőrincz Enikő professzor a drogfogyasztó magatartás pszichológiai hátteréről tartott előadást.

Földi Péter Prima Primissima-díjasAz elismeréssel járó 50 ezer eurót és a

Kincsem szobrot a december 4-én rendezett gálán vehette át a képzőművész a Művésze-tek Palotájában. A Príma Primissima-díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásá-

val alapította 2003-ban; célja „a magyar ér-telmiség eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésé-nek pártoktól független erősítése”.

A főiskola szokásos havi sajtótájékoztató-ján, december 8-án Jónás Zoltán, kulturális

programigazgató is beszélt Földi Péter pél-daértékű tevékenységéről.

Mint elmondta, Földi Péter a maga egy-szerű tisztaságával vállalja hitvallását, és az is mintaértékű, ahogy tanulóival foglalko-zik.

Földi Péter a Munkácsy- és a Kossuth-díj után újabb rangos elismerést kapott. Főiskolánk Vizuális Művészeti Tanszékének főiskolai tanára a 7. Prima Primissima gálán képzőművészet kategóriában jutalmazták.

Líceumi Paletta 3• LÍCEUMI ÉLET •

Erdős André előadása az ENSZ-ről

Különleges vendége volt no-vember 26-án a Politológia Tan-széknek. Erdős André, hazánk volt állandó ENSZ képviselője jött el Egerbe, hogy órát tartson a Nemzetközi Tanulmányok BA szakos hallgatóiak. Az elismert szakember már harmadik éve rendszeresen jön a főiskolára elő-adást tartani.

Előadásában szemléletesen beszélt az ENSZ-ről. Bemutatta a működését a különböző szer-vezeti egységeknek is, kiemelve a három legfontosabbat: a nemzet-közi döntésekért felelős Biztonsá-gi Tanácsot, ahol öt állandó és tíz sorsolt állam képviselői tárgyal-nak, döntéseik pedig a világon mindenkire kötelezőek; a Köz-gyűlést, amelyben mind a 192 tagország egy-egy szavazattal bír, és amelynek fő feladata, hogy javaslatokat tegyen a Biztonsági Tanácsnak; a Gazdasági és Szo-ciális Tanácsot, amelynek célja együtt az életszínvonal emelése, bár jelentősége az utóbbi időkben csökkent.

Erdős André a Közgyűlésnek volt tagja, valamit a Biztonsági Tanácsban képviselte Magyaror-szágot az 1992-93-as ülésen.

Mesélt ezek mellett a diplo-matai pályafutása során szerzett tapasztalatairól. Hangsúlyozta már a legelején is, hogy minde-nek előtt az a legfontosabb, hogy minél több nyelven tudjunk kom-munikálni. Egészen más egy be-szélgetés légköre, ha a tárgyaló fél anyanyelvén szólalunk meg, így megkönnyíthetjük az informá-cióáramlást. Beszélt arról is, hogy a média sajnos a rossz dolgokra koncentrál, így az egyszerű em-ber nem érzékeli a szervezet igazi jelentőségét. Pedig az ENSZ-nek több a sikeres kimenetelű konflik-tuskezelése, mint az elhibázott. Noha elismerte, a szervezetnek sok változáson kell átmennie, hogy még hatékonyabb lehessen.

Böszörményi Sándor

„Nyitott szemmel a világban”Interjú Erdős Andréval

– Harmadik éve jön órát tartani az Eszterházy Ká-roly Főiskolára. Milyen érzésekkel tért vissza?

– Nagyon szívesen jövök ide mindig. Egy-részt tudom azt, hogy ez egy minőségi intéz-mény, másrészt tudom, hogy mennyire fon-tos a fiatal főiskolásoknak, egyetemistáknakbeszélni a világról, hogy nyitott szemmel jár-janak benne, mint egy kis ország képviselői, de mint az Európai Unió tagjai.

– Mit tart ilyenkor fontosnak a hallgatók szem-pontjából?

– Fontosnak tartom, hogy a hallgatók az előadással kapcsolatban, amit végigülnek, kér-déseket fogalmazzanak meg, és azokat fel is tegyék. Így értik meg a lényegét mindennek. Illetve szükséges, hogy megtanulják: a világ sokkal színesebb, mint azt mi európai ésszel korábban gondoltuk. A nap nem a Kárpát-medencében kel és nem is a Kárpát-meden-cében nyugszik. Ami például Óceániában tör-ténik, arra nekünk, magyaroknak is oda kell figyelnünk, de, ami Dél-Amerikában van, an-nak Afrikában is számítania kell. Bizony oda kell figyelnünk egymásra, ezt kívánja tőlünk aglobalizáció. Csak így oldhatók meg napjaink

olyan globális kihívásai, mint például a nem-zetközi szervezetek adaptálása a különböző területeken, a terrorizmus, az éghajlatváltozás, az ivóvízhiány és még sorolhatnám.

– A szakmájában, illetve általában a nagyvilágban hogyan látnak minket, magyarokat? Ön mit tapasz-talt?

– Nehéz ezt megmondani, ugyanis idő-szaktól függ. Az országok helyzete folyama-tosan változik. A 80-as években például sok olyan lépést tett Magyarország, ami felkeltet-te a világ figyelmét. Döntéseivel ugye sajátoshelyzetet alakított ki magának Kelet-Eu-rópán belül. Ma leginkább arról beszélnek velünk kapcsolatban, hogy a mi térségünk igencsak megszenvedi a gazdasági válságot. Szóval, tényleg változó.

– Beszélt arról, hogy a média a negatív dolgokra koncentrál. Az ENSZ-szel kapcsolatban mit állítana in-kább a figyelem középpontjába?

– Nem kárhoztatom a sajtót, hogy nega-tív, de hiányolom a pozitív dolgokat. A ne-gatív hírek középpontjában általában a rossz konfliktuskezelés áll. Pedig az ENSZ nemcsak a politikában van jelen, hanem például a

gazdaságban és a szociális területeken is, ahol számos nagy sikert ért már el. Jóllehet, ezek sokkal szürkébb témák. De mégis szükség lenne ezeket valahogy előtérbe hozni. Be kel-lene látnia a médiának, hogy az ENSZ nem világkormány. Én vagyok az első, aki erre igyekszik felhívni a figyelmet.

De ha a politikai oldalát nézzük, most ott is számos változás megy végbe, amiről érdemes lenne hírt adni. Átalakulóban van például a Biztonsági Tanács, mert az egy jóval kisebb és korábbi ENSZ-re lett kitalálva; ebben a formájában ma már nem elég hatékony. Az-tán megalakult a Békeépítő Bizottság, amely-nek feladata az összeomlott államok rehabi-litálása. Valamint meg lett határozva az ún. „védelmi felelősség” elve, miszerint, ha a helyi hatóságok nyilvánvalóan nem biztosítják a lakosság védelmét az emberiség elleni bűn-cselekményekkel szemben, ott az ENSZ-nek joga van katonailag is fellépni. A nemzetközi konfliktusokat illetően ez is a szervezet tehe-tetlenségét igyekszik orvosolni.

– Egy mondatban összefoglalva, mit tart a legfon-tosabbnak, amit diplomatai pályafutása alatt megta-nult? Mit osztana meg a hallgatókkal?

– Csak ismételni tudom azt, hogy járja-nak nyitott szemmel a világban, mert többen vagyunk ezen a hajón, mint gondoljuk.

Böszörményi Sándor

Erdős André, Magyarország volt állandó ENSZ-képviselője Egerben történő látogatása során interjút adott lapunknak. A jeles diplomata, aki a BIGIS tiszteletbeli professzora és a Magyar Köztársaság Tiszti keresztjének tulajdonosa november 26-án beszélt – többek között – Egerről, az ENSZ-ről, az ott szerzett tapasztalatairól, és a fiatalokat is ellátta néhány hasznos tanáccsal.

Adatbiztonság és kriptográfia Tech-Day #19 – Új

Windows a láthatáronNovember 13-án, pénteken a főiskola meghívására Egerbe látogatott a Debreceni Egyetem Informati-kai Karának dékánja. Prof. dr. Pethő Attila egyetemi tanárt az Eszterházy Károly Főiskola és a Debre-ceni Egyetem szoros együttműködésének jegyében hívták meg, hogy előadást tartson a mesterképzésben résztvevő számelmélet kurzus tagjainak a „C” épületben, Számelmélet és krip-tográfia címmel.

Előadásában beszámolt az adatbiz-tonsággal és adatvédelemmel kapcsola-tos legfontosabb tudnivalókról, felhívta a figyelmet a személyes adatok értékeire,valamint beszélt még – többek között – a számelmélet gyakorlati alkalmazása-iról. Aki nem tudott jelen lenni az elő-adáson, vagy egyszerűen csak elkezdett érdeklődni a téma iránt, az megtalálja az előadás anyagának kibővített változatát a www.inf.unideb.hu/~pethoe webol-dalon, amely sokkal inkább az adatbiz-tonság témájára koncentrál.

Szarvas Adrien

Dr. Kovács Emőd főiskolai docens, az Informá-ciótechnológiai Tanszék vezetőjének megnyitója után Tóth Bálint a Microsoft Magyarországtól mutatta be a jelenlévőknek a Windows 7-et, ki-merítve a felhasználói igények lehető legnagyobb spektrumát. A Vista lassú volt, túl sok újítást tartalmazott, a készítői nem vették figyelembea kompatibilitást. Ezért volt szükség egy olyan operációs rendszerre, amit akárki egyszerűen tud használni, gyors, hatékony, és ami a legfon-tosabb, hogy többnyire támogatja más Win-dows-ok fájljait és alkalmazásait. Reméljük tőle a legjobbakat.

A Windows 7 felhasználóbarát és okos is. Nem engedi, hogy a háttérben túl sok fölösleges prog-ram terhelje gépünket, a tálca pedig nem csak ésszerűbb lett, de megkönnyíti a lekicsinyített ablakainkban futó programok nyomon követé-sét, sőt, egy-két utasítást is kiadhatunk anélkül, hogy előtérbe hoznánk az adott elemet.

Ezután Csirmaz Péter – aki a Microsoft di-áktanácsadója iskolánkban – ennél mélyebbre ment. Innentől az előadás kifejezetten az elsőszá-

mú célközönségnek, a jelenlévő programtervező informatikus és webprogramozó hallgatóknak szólt. Az ebben a szekcióban bemutatott Micro-soft Expression 3 néven futó programcsaládnak elsősorban ők látják majd hasznát.

Ebben a csomagban négy olyan program sze-repel, amelyek együttesétől azt várja a Microsoft, hogy a jövő programozóinak jelentősen meg-könnyíti majd a dolgát. Nem is lehet vita afelől, hogy apró praktikáival sok terhet levehet a fej-lesztők válláról.

Legvégül dr. Kusper Gábor főiskolai adjunktus, a Számítástudományi Tanszék vezetőjének mo-derálásával egy kerekasztal-beszélgetés zajlott le. A meghívottak mind öregdiákjai a főiskolának, akik diplomájuk megszerzése után a Microsoft-hoz vagy valamely azzal szorosan együttműködő vállalathoz szegődtek. A beszélgetés célja az volt, hogy irányt mutasson, tanácsokat adjon az in-formatikusnak készülő hallgatók részére leendő karrierjük építéséhez.

Böszörményi Sándor

Az EKF Matemetikai és Informatikai Intézete november 24-én rendezte meg 19. alkalommal a Tech-Day nevet viselő előadását a „C” épület 124-es termében. Ezúttal a Microsoft munkatársai ismertették a cégóriás új termékeit. Vagyis ahogy a rendezvény címe is mondja: Windows 7 – felhasználói és fejlesztői szemmel.

Líceumi Paletta4 • ÚJ SZAK •

A Magyar Akkreditációs Bizottság en-gedélyezte az új mesterszak, a kulturális örökség tanulmányok és két szakirányá-nak indítását is főiskolánkon. Ez azt jelen-ti, hogy megfelelő számú jelentkező esetén már a következő tanév szeptemberétől el-indulhat a mesterszak, amelyre többféle alapképzésből nappali és levelező tagozat-ra is lehet felvételizni.

A szak és a szakirányok kidolgozásában jelentős feladatokat vállalt Dr. Petercsák Tivadar, a szak és egyben a múzeumi és örökségi gyűjteményszervező szakirány koordinálója, dr. Lőrincz György és dr. Gál Lajos neves egri borászok, akik a borkul-

túra szakirány létrehozásában munkál-kodtak.

Az országban is egyedülálló kulturális örökség tanulmányok mesterszak és két szakiránya erősen támaszkodik Eger és régiójának kulturális hagyományaira. A felvett hallgatók egy komplex, modern szemléleteken alapuló oktatásban vehet-nek majd részt. A borászat és a kulturális örökségvédelem terén a napjaink kihívá-saihoz igazodó képzésben olyan szakem-bereket szeretne a főiskola a társadalom számára biztosítani, akik képesek a kul-turális értékek feltárására, feldolgozására, megőrzésére, védelmére és a kulturális

örökség megismertetésére is. Nagyon ko-moly hangsúllyal szerepel, hogy azokat az értékeket, amelyeket évszázadokon át megőriztek, a társadalom minél szélesebb rétegeivel megismertessék. A borkultúra szakirány erősen támaszkodik arra a mai jelenségre, hogy napjainkban a minőségi borok már egy szofisztikáltabb fogyasz-tót igényelnek. S ezt a fajta fogyasztót tájékoztatni, megnyerni, számára értéke-síteni a bort, vagy esetleg a bor termelési folyamataiban részt venni csak egy komp-lexebb, szélesebb körre kiterjedő tudással rendelkező szakember képes a megfelelő szinten.

Kultúránk és annak eredményei pár-huzamosan fejlődtek az emberiséggel. Eközben olyan kulturális javak, emlékek, tapasztalatok és hagyományok halmozód-tak fel, amelyeket – amellett, hogy minél gondosabban óvnunk kell – minden kor-nak kötelessége a lehető leghasznosabb módon felhasználni és bemutatni. A kul-turális örökség tanulmányok szak ehhez járul hozzá olyan szakemberek képzésé-vel, akik minden fórumon képesek ezeket az értékeket megfelelő módon kezelni és továbbörökíteni.

Magyar Krisztián

Mesterszak a kulturális örökségvédelemnek

dr. Lőrincz György

dr. Gál Lajos

– Hogyan kerültek kapcsolatba az Eszterházy Károly Főiskolával és a kultu-rális örökség tanulmányok szak borkul-túra szakirányával?

Dr. Gál Lajos: – Már lassan több mint egy évtizede felvető-dött a főiskolán, hogy nem csak a szőlőtermesztés és a bortermelés technológiájával, hanem a terme-lés és a fogyasztók között dolgozó szakemberek képzésével is kel-lene foglalkozni. Körülbelül erre épül majd a mostani szakirány, hogy majd komplex tudást adjon a – remélhetőleg minél magasabb létszámban jelentkező – hallgatók számára. Az ezen a szakon és szak-irányon végzett hallgatók, ha szük-séges, a szőlőtermesztés területén is tudnak majd dolgozni, és ha szükséges, a kereskedelemben is, hogy akár egy borvacsorát is meg tudjon tartani, és ha úgy adódik, álljon a pult mögött a saját pincéjé-ben, és úgy értékesítse a bort.

A mai állapotokat figyelve el-mondható, hogy a világon a sző-lő- és bortermelés helyzete nem igazán optimális, és most igen visz-szafogottan fogalmaztam. Elég, ha csak azt megemlítjük, hogy évente 50 millió hektoliterrel több bort termelünk, mint amennyit meg-iszunk. Az egész ágazatot másként kellene felépíteni, figyelve azt atrendet, hogy a fiatalok már ma-napság nem úgy fogyasztják a bort, mint évtizedekkel ezelőtt. Már

nem az étkezés kiegészítéseként isszák általában. A megváltozott körülményekhez és szokásokhoz igazodnunk kell. És nyílván, ezek a fiatalok, akiket majd itt képzünk,alkalmasak lesznek arra, hogy ké-pezzék a fogyasztót akár egy vala-milyen borfogyasztói tanfolyamon, mert olyan komplex ismeretekkel fognak majd rendelkezni.

Dr. Lőrincz György: – Jóné-hány évvel ezelőtt volt, talán a Ké-mia Tanszék koordinálásában egy oktatási projekt, amelyben részt vettem, és néhány előadáson se-gítettem a munkát. Az Egri bor-vidéken található az Eszterházy Károly Főiskola, és ezt a nemes dolgot, amit a szőlő és a bor tud adni, azt fel akarja és fel tudja vál-lalni, és helyi tudásközpontja akar lenni valójában a borágazatnak és a szőlőnek, persze kiszélesítve más, komoly ismeretanyaggal. Ezt személy szerint csak támogatni tudom, és már régebben felkérést kaptam, hogy vegyek részt, ameny-nyiben tudok, ennek a munkának a kidolgozásában és a pályázatok létrehozásában.

– Önök, mint jeles és országosan is igen elismert szakemberek milyen elvárásokkal rendelkeznek a szakot, szakirányt illetően? A majd itt tanuló hallgatók mennyiben tudnak hozzájá-rulni a bor népszerűsítéséhez és az egri régió ismertebbé vagy elismertebbé tételéhez a fogyasztók körében?

Dr. Gál Lajos: – Úgy gondo-lom, hogy nem csupán az egri ré-giónak, hanem az egész országnak és Közép-Európának szeretnénk szakembereket kinevelni, hiszen ez a fajta képzés egyedülálló lehet az országban, és nagyon szívesen képeznénk szakembereket a kör-nyező országok számára is. Vissza-térve a kérdésre, a minőségi borok manapság már szofisztikáltabbfogyasztót igényelnek, és ezt a fo-gyasztót tájékoztatni, számára be-mutatni, értékesíteni bort, netán ennek a bornak a termelési folya-matában részt venni csak komplex tudással rendelkező szakemberek képesek.

Jelenleg Magyarországon ke-vés olyan nagyvállalati borászati vállalkozás működik, akinek ki-fejezetten csak bortechnológusra lenne szüksége, mondjuk évente 1,2,3-ra, vagy amely minden évben felvenne például egy bormarke-tinges szakembert. Itt leginkább olyan vállalkozások vannak, és ráadásul rengeteg adminisztratív teherrel, ahol a tulajdonos, a vezető már nem tud foglalkozni a számos egyéb dolgával, hanem majd át tud adni feladatokat, és ezen feladatok elvégzéséhez komplex tudással rendelkező szakember kell. Tehát én azt várom, hogy ezek a szak-emberek majd az ágazat több te-rületén is el tudjanak helyezkedni, akár a termelésben, akár a keres-

kedelemben és annak különböző ágazataiban, vagy akár egy borá-szati vállalkozásnál. Hiszen egy borászati vállalkozásnak is nap, mint nap menni kell borbemuta-tókra, borvacsorára, különböző fesztiválokra, rendezvényekre, és nem mindegy, hogy ki áll a pult mögött.

– Hogyan lehetne a fiatalok és egy-általán az egész társadalom borral kap-csolatos ismereteit bővíteni? Szükség van-e erre napjainkban?

Dr. Lőrincz György: – Min-denképp szükségesnek tartom. Az utóbbi évtizedben azért láthatóan megnőtt az érdeklődés a fiatalokkörében is a jó borok iránt. Biza-kodva figyeljük, hogy számos fel-sőoktatási intézményben borklu-bok alakulnak, a borfogyasztással kapcsolatos ismeretekre is vágynak már a fiatalok, és ez szerintem egyjó tendencia. Ha ilyen jellegű kép-zésekben vesznek részt hallgatók, azért ez az összetettebb, komplex ismeretanyag, amellyel felvérteződ-nek, külön segít abban, hogy saját környezetükben tudják erősíteni a borfogyasztási kultúrát. Nagy szükségét látom a most induló szaknak és szakiránynak is, épp az imént említettekből kiindulva.

Dr. Gál Lajos: – Az előbbi, jó megállapításokat annyival egé-szíteném ki, hogy ez a tendencia legtöbbször a képzettebb fiata-lokra vonatkozik, de a kevésbé

Egyedülálló borkultúra szakirány indul a főiskolán

képzettek és a fiatalok tömegeiközött nem ilyen egyértelmű a borfogyasztáshoz való fordulás. Sőt, van egy olyan informáci-óm, hogy a nagy világgazdasági válság közepette egy italnak a fogyasztása növekedett, mégpe-dig az energiaitalé. Ez, valljuk be, nem egy természetes alapanyag-okkal dúsított ital. Illetve a szó-rakozóhelyeken tanúsított ital-fogyasztások sem elsődlegesen a borokat érintik. Azért is fontos ez a képzés, hogy minél több képzett szakemberünk legyen, aki majd a saját, fiatal társaságá-ban már bizonyos szempontból központ tud lenni, és ismerete-ket tud átadni ezzel kapcsolat-

Eger neves borászai is részt vettek az újonnan induló borkultúra szakirány képzésének kidolgozásában, és fontos szerepet vállalnak a későbbi oktatásban is. A kulturális örökség tanulmányok mesterszakának szakirányán olyan neves, országosan is elismert borászok is oktatni fognak, mint például Dr. Gál Lajos, aki fontos szerepet vállalt a program kidolgozásában, illetve Dr. Pók Tamás. A szakirány felelőse Dr. Lőrincz György, aki a régió egyik legismertebb borásza is egyben. A képzésről, a szakemberek elvárásairól, az Egri borvidék és a magyar bor helyzetéről és kilátásairól Dr. Gál Lajossal és Dr. Lőrincz Györggyel beszélgettem.

December 4-én kiderült, hogy Dr. Lőrincz György kapta idén a Magyar Bor Akadémia Év Bortermelője címét. Az egerszalóki borászt már hatodik alkalommal jelölték erre az elismerésre. A Budapesten átvett díjat, a szakma legrangosabb elismerését korábban már három, az Egri Borvidéken működő borász is elnyerte (Thummerer Vilmos, Gál Tibor, Vincze Béla).

Líceumi Paletta 5• ÚJ SZAK •

ban. Ezáltal talán szépen lassan kialakul a fiatalok szélesebb körében egy tudatosabbés szofisztikáltabb borfogyasztási szokás-rendszer.

– Az egri bor versenyképességét illetően or-szágos és nemzetközi szinten milyen kilátásaink lehetnek?

Dr. Lőrincz György: – Elképesztő. Hi-szen olyan borvidéken élünk, amit gyakran nem is tudunk felfogni, hogy milyen adott-ságokkal és lehetőségekkel rendelkezik. Az már egy másik, és elég nehéz kérdés, hogy ezt valójában közösen is fel tudjuk-e fedez-ni, konkrétan magát az eredeti egri bort, ami egy nagyon sajátos, egyedi bor, és való-jában egy ilyen egyedi terméknek nem kéne, hogy legyenek korlátai, amelyek ki tudná-nak apadni. Ha nem fedezzük fel és nem alkotjuk meg az ebben a borvidékben rejlő lehetőséget borokban, akkor eléggé szürke jövő vár az Egri borvidékre. Pont az az egyik sarkalatos kérdés, hogy az ismereteinkkel át tudjuk-e értékelni a helyzetünket, és meg tudjuk-e találni pontosan ezt az útmutatást az itt dolgozó szőlő- és bortermelőknek, és a felépített bort pedig tudjuk-e majd kommu-nikálni kifelé. Hiszen egy újat mindig meg kell mutatni a fogyasztóknak, a kereskedők képviselőinek, és, ha valami jó, az szerintem lehengerlővé tud válni. Sok olyan emberre van szükség, aki komplexen gondolkodik, a világ kihívásait figyelembe veszi és ismeriis azokat. Itt már régóta nem csak arról van szó, hogy bort termelünk, hanem annak a helyét és módját, hogy odakerüljön az asz-talra, azt tudni is kell jól koordinálni.

Dr. Gál Lajos: – Két fontos dolgot mon-danék ehhez. Már régebben is többször, több helyütt hangoztattam, hogy a magyar bor világhírű, Magyarországon. A másik pedig az, hogy a magyar bor kikerült a világpiacra. De nem mi vittük ki a borainkat, hanem a világpiac hozta be a borait hozzánk. Itthon kell versenyeznünk. Ami eddig kényelmes volt, hogy jóformán nem sok külföldi bor volt, az az utóbbi időszakban megváltozott. Hogy ezt és a világban zajló tendenciákat felismerjük, ahhoz mindenképp képzettebb emberek kellenek. A helyes információknak és a tudásnak is birtokában kell lenni ah-hoz, hogy megfelelő választ tudjunk adni a kihívásokra. Valóban, az itteni borvidékben elképesztő lehetőségek rejlenek. A többi borvidék képviselői előtt félve ugyan, de szoktam mondani, hogy szőlő- és borterme-lés szempontjából az Egri borvidék egy kis Magyarország. Mivel itt minden féle karak-terű és jellegű bort meg lehet termelni, és na-gyon sok egyedi lehetőség van, ami a fajták sokszínűségéből is adódik, és ami a nagyon sok egyedi jelleget adó dűlőből is származik. Nos, ennek a helyes kiaknázásához feltétlen kellenek az ismeretek.

De még nem sokan vagyunk, akik ezt próbáljuk ismergetni.

– Vagyis akkor ezzel a képzéssel biztosított, hogy az itt frissen végzett szakemberek segítik a régiót előbbre jutni?

Dr. Gál Lajos: – Én ebben biztos va-gyok, hiszen itt fognak gyakorlatozni. A leendő hallgatóink itt, különböző borásza-ti üzemekben, kereskedelmi egységekben fognak gyakorlaton részt venni, és közben elég komoly és komplex elméleti ismeret-anyagokban fognak majd elmélyülni.

Magyar Krisztián

– Mikor és hogyan kezdődtek a szakindítási feltételek és az oktatási keretek kialakításának elő-munkálatai az új szakot illetően?

– Ez tulajdonképpen 2007–2008-ban kezdődött el, kapcsolódva egy olyan igényhez, amely már pár évtizede megje-lent Európában, és Magyarországon is ak-tuálissá vált, és amely szerint a kulturális örökség korábbi differenciált értelmezésehelyett egy integrált szemlélet váltja fel. Ez azt jelenti, hogy a kulturális örökségeknek az épített örökségtől a könyvekben, kép-ben, hangban, digitálisan, a művészeti al-kotásokban, a tárgyakban megnyilvánuló értékei mellett a szóbeli értékek, a közös-ségi emlékezet feltárása is beletartozik, és ezeknek nem a különbözőségét, hanem a közös problematikáját vizsgálná ez a szak.

Azt is megfigyelhetjük, hogy a kultu-rális értékeket egy-egy vidék, régió vagy nemzet lakosai egyre inkább saját tulajdo-nuknak szeretnék tudni, és minél nagyobb részesedést kívánnak ebből. Ezzel a kép-zéssel olyan szakembereket szeretnénk a társadalom számára biztosítani, akik képesek a kulturális értékek feltárására, feldolgozására, megőrzésére, védelmére és a kulturális örökség megismertetésére is. Nagyon komoly hangsúllyal szerepel, hogy azokat az értékeket, amelyeket év-századokon át megőriztek, a társadalom minél szélesebb rétegeivel (lokális közös-ségek, oktatás, kulturális turizmus részt-vevői) megismertessék.

– Ez a szak mesterképzési szakként fog indulni. Kik jelentkezhetnek a képzésre?

A képzésre jelentkezhetnek az alap-képzésben végzettek a különböző társa-dalomtudományi területek alapképzési szakjairól, mint például a szabad bölcsész,

a történelem, a magyar nyelv és iroda-lom alapképzési szakokról. A borkultúra szakirány kapcsán különböző természet-tudományi vagy borral kapcsolatos vég-zettségeket is figyelembe tudunk venni.A megfelelő kreditek beszámításával mes-terfokozatot adó szakokon végzettek is jelentkezhetnek ide, például a kulturális antropológia, néprajz, régészet, filológia,esztétika, művészettörténet stb. területek-ről. Ennek a szaknak az az egyik pozitívu-ma, hogy nagyon széles körből meríthet, hiszen maga a kultúra is nagyon széles területet ölel fel, és ezeknek egy integrált képzése valósulhat most meg itt Egerben.

– Egerben és a régióban is számos kulturális emlék és érték található. Az elhelyezkedési esélye-ket tekintve a térség milyen lehetőségeket kínál a kulturális örökség tanulmányok diplomát megszer-ző hallgatók számára?

– Az itt végzett szakemberek olyan képzést kapnak, amelyben a kultúra érté-keinek a megőrzése, védelme, az örökségi gyűjtemények fenntarthatóságának bizto-sítása mellett nagyon fontos azok bemuta-tása, oktatási és turisztikai hasznosítása. Ezért komoly igény mutatkozik az ilyen szakemberek iránt. Itt gondoljunk csak arra, hogy Magyarországon van körül-belül 850 muzeális jellegű intézmény, és ezek 16%-a a régiónkban található. Van-nak olyan muzeális jellegű intézmények, amelyekben igazából nem dolgoznak szakemberek. Itt a települések, iskolák, könyvtárak külön gyűjteményei számára is képezünk olyan szakembereket, akik képesek ezeket az értékeket integráltan, komplexen kezelve őrizni, védeni, és a tár-sadalom szélesebb rétegei számára nyilvá-nosságra hozni. De, mivel országosan is egyedülálló ez a szak, nem csupán a régió munkaerőpiacát célozhatják meg majd a hallgatóink. Illetve ezek a szakemberek nem csak az ilyen gyűjteményeket őrző és feldolgozó helyeken dolgozhatnak, hanem az örökségvédelemmel kapcsolatos projek-tekben elláthatnak szakértői feladatokat, megfelelő szakmai háttérrel rendelkezve kulcsszerepük lehet az örökségvédelem-mel, örökséghasznosítással kapcsolatos pályázatok összeállításában.

– A kulturális örökségek védelmének területén a szakmai hozzáértés, a tudományos felkészültség, a kulturális tájékozottság és a felelős gondolkodás feltétlen szükséges. Ezeket a jellemzőket mennyire látja érvényesülni majd a képzés során?

– Azt gondolom, hogy Eger mint kép-zési hely és Heves megye, illetve a régió ki-váló feltételeket teremt ehhez a szakhoz. Hiszen itt a történelmi és kulturális érté-kek olyan gazdag tárháza van jelen, amely biztos alapot nyújt a képzéshez. A továb-biakat illetően azt gondolom, hogy maxi-

málisan megvannak a kérdésben említett kompetenciák kialakításához a feltételek. Az Országos Széchényi Könyvtár főigaz-gatójától kezdve a Heves Megyei Múzeu-mi Szervezet Dobó István Vármúzeuma – amely egyébként a bázisintézmény –, és a Főiskola különböző tanszékei közösen teremtik meg a szükséges magas színvo-nalú személyi feltételeket. A tanszékek közül a Médiainformatika Intézet mellett a Történettudományi Intézet játszik fon-tos szerepet, mivel már eddig is komoly képzési formái voltak ehhez a területhez kapcsolódva, hiszen a régészet, a néprajz oktatása vagy a Vármúzeummal közösen rendezett konferenciák, illetve a régész táborok mind-mind olyan elemeket tük-röznek, amelyeket a kulturális örökség tanulmányok szak is magában hordoz. De itt még megemlíteném a partnerek között az Egri Főegyházmegyei Könyvtárat és a főiskola Központi Könyvtárát is.

– Magyarországon a kulturális örökségvéde-lem szempontjából minden bizonnyal szükség van fiatal szakemberekre. De a muzeológusok és a nép-rajzkutatók mellett hogyan és milyen területen ér-vényesülhetnek a kulturális örökség tanulmányok szakon végzett fiatalok?

– Két irányról beszélhetünk. Van egyszer egy differenciált, az örökségetegyes területekre szakosodottan vizsgá-ló szemlélet, ami természetesen nem fog megszűnni, hiszen ilyen képzések vannak, erre igény van a nagy gyűjteményekben, a múzeumokban. De emellett kereslet van olyan szakemberekre, akik ezt a témakört komplexen tudják kezelni. Tehát olyan in-tézményekben, vagy pályázatok elkészíté-sénél, önkormányzatoknál, ahol nem lehet kizárólag csak egy-két szakterületet szem-lélni, hanem az adott tájra, településre, ré-gióra nagyobb és pontosabb rálátással kell rendelkezni az épített örökség részétől a néprajzi, folklór hagyományokig. Ezt a két irányt egymás mellett én teljesen megfér-hetőnek tartom.

– Van-e doktori iskolákba jelentkezési lehető-ség a szak elvégzése után az országban?

– Ennek a képzésnek nem csupán gyakorlati szerepe van, hiszen itt a tudo-mányos kutatás módszertani alapjait is megtanulhatják a hallgatók. Az elméleti ismeretek, a terepen és gyűjteményekben végzett szakmai gyakorlat tapasztalatai, az örökségi értékek interpretációjának, ref-lexív bemutatásának modern megoldásai figyelembevételével készített szakdolgozatután diplomát szerző hallgatók részt ve-hetnek az ország különböző egyetemein (ELTE, SZTE, DE, PTE – M.K.) mű-ködő doktori iskolák programjában.

Magyar Krisztián

Kulturális örökség tanulmányok – új mesterszak a főiskolán

A kulturális örökség terén Dr. Petercsák Tivadar kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik. A Dobó István Vármúzeum korábbi igazgatója, az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docense, a Történeti Segédtudományi Tanszék mb. vezetője lett az új mesterszak: a kulturális örökség ta-nulmányok felelőse, és egyben a múzeumi és örökségi gyűjteményszervező szakirány koordinálója is. Az ismert néprajzkutató–muzeológussal az új szak indításáról, az oktatás tartalmáról és céljairól és a szakon végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeiről beszélgettem.

Líceumi Paletta6 • MAGAZIN •

Francia Napok Egerbe látogatott Franciaország. Jól érezte

magát, így három napig itt is maradt. Mindezt a hatodik alkalommal megrendezett Francia Napok alkalmából, amelyre november 16. és 18. között – hétfőtől szerdáig – került sor a Part Egyesület, az Európai Információs Pont, Budapest, a Francia Intézet és a franciaországi Loire-Atlantique Megye Önkormányzatának támogatásával.

A megnyitóünnepség az események egyik helyszínén, a Bartakovics Béla Közössé-gi Házban este hat órakor vette kezdetét. Merczel József, a Heves megyei Önkor-mányzat alelnökének beszéde után Tóth Judit, a Francia Tanszék főiskolai adjunk-tusának felkonferálásával először a Hulló falevelek című előadást hallhattuk. A szín-padon Tóth Levente színművész idézett fel magyarul szebbnél szebb verseket a francia lírából. Mellette Győri Zsuzsanna énekesnő lenyűgöző hangjával és kisugárzásával csalt a terembe egy csipetnyit Edith Piafból, a vi-lághírű francia sanzonénekesnőből. Nem is csoda, hogy a közönség vastapsa többször is megszakította az előadást. Elza Pereira, a Párizsból jött francia anyanyelvi lektor pedig gondoskodott arról, hogy amit Tóth Leven-te elszaval, elhangozzék franciául is.

A darab után francia borokat, francia és magyar ízeket kóstolhattak azok, akik meg-jelentek. Nagy volt a tolongás a poharak és a tányérok körül. „Csak kár, hogy olyan kevés itt a főiskolás” – jegyezte meg az egyik részt-vevő. És valóban, a francia szakosok sürög-tek a vendégek körül, mi lézengtünk az asz-tal mellett, de más ismerős arcot az EKF-ről nem láttunk.

A következő nap leginkább azoknak szólt, akik francia nyelvet tanulnak a város középiskoláiban vagy épp a főiskolán. Há-rom kategóriában indulhattak ugyanis fran-cia helyesírási versenyen, illetve egy „Ki tud többet Franciaországról?” című műveltségi vetélkedőn.

Még ugyanezen a napon az Ifjúsági Ház-ban a Cyrano de Bergerac című film szilvás-váradi forgatásának 20. évfordulójáról emlé-keztek meg. Ebből az alkalomból vetítették le a filmet francia nyelven, magyar felirattalaz érdeklődőknek.

Az utolsó napon a Bartakovics Béla Kö-zösségi Ház otthont adott még egy utolsó vetélkedőnek, a „Ki mit tud?”-nak. Csak ezután jöttek a díjátadók, ám előtte Elza Pereira levetítette nekünk zenés kisfilmjét,bemutatva a sosem alvó Párizst úgy, ahogy a képeslapokon nem látni.

A VI. Egri Francia Napok egy párizsi pop-rock együttes, a Les Petites Bourrettes Club koncertjével ért véget. Igazi örömzené-ben lehetett része annak az érdeklődőnek, aki ellátogatott kedd este az Ifjúsági Ház-ba, és együtt mulatozott a francia fiúkkal.„Egy kis tánc”, és jó kedve lett az embernek. Visszataps után lelkesen fogtuk körbe a színpadról közénk jövő, hangszert cserélő srácokat. A koncert után megkóstolhattunk néhány francia finomságot, majd a Part Caféfrancia zenével tett pontot a rendezvény-sorozatra. Szép őszi napok voltak. Merci beaucoup. Au revoir.

Tóth Krisztina – Böszörményi Sándor

Fantasztikus koncert volt a Líceum kápolnájában. November 24-én a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia zeneszerzés tanszékén valamint az Eszterházy Károly Főiskolán tanuló komponisták mű-veiből összeállított hangverseny remélhetőleg határkőnek bizonyul majd. Részben a két intézmény együttműködése, részben pedig a kreatív energiák felismerése szempontjából. Talán nem túl vérmes a remény, hogy a főiskola a jövőben nem pusztán a keretek és feltételek kialakításában – ez sem csekélység persze –, hanem az utánpótlás buzdításában és felkészítésében is oroszlánrészt vállal majd. Ezzel új és vonzó szín jelenhetne meg az iskola zeneoktatási kínálatában. A siker hallatán és láttán a hangverseny születése körül bábáskodók – Csüllög Judit, Vass Márta, Gábos Judit – lelki szemei előtt bizonyá-ra ez a perspektíva is felfénylett.

Ami az intézmények közötti együttműködést jelenti – túl a leg-közelebbi terven, az egri komponistajelöltek viszonzott budapesti meghívásán –, mindkét fél elégedett lehetett. A budapestieket a cso-dálatos helyszín, a telt ház és a rendkívül lelkes publikum varázsolta el: a fővárosi kortárs zenei bizony jóval kopárabb helyszíneken és fásultabb közönség előtt kénytelen virulensnek mutatkozni. Az egri fiatalokat pedig a zeneszerzői eszközök gazadagsága, a technikai vir-tuozitás, a műsorra tűzött darabok szellemei tágassága és a gondol-kodásmód frissessége nyűgözte le.

A koncert előtt némi szorongással olvastam végig a zeneszerzők névsorát. Majdnem mindenkit személyesen ismerek már, minden-kitől hallottam korábban egy-két kompozíciót, s teljesen világos volt, hogy a két ház zeneszerzői nem egy ligában indulnak. Vajon nem lesz-e a különbség túlságosan is nyilvánvaló? Vajon nem lesz-e emiatt a koncert színvonala szélsőségesen hullámzó? Hogy az utób-bival kezdjem, a színvonal természetesen hullámzott, ám sohasem egymást gyengítő módon, éppen ellenkezőleg: a művek véletlen egy-másmellé sorolódása sajátos fénytöréseket és különös visszhangokat hozott létre. Lehetetlen volt nem észrevenni például, hogy Bella Máté (a szólóklarinétra írt Álmatlanságot Szűcs Péter lélegzetelállító tech-nikai fölénnyel szólaltatta meg) expresszív, markáns gesztusokkal megírt darabja után Szakács Dénes Alkony című zongoraművének

keresetlen líraisága a felkorbácsoló klarinétmű után simogatásként hatott. E simogatás után pedig nagyon jól esett Solti Árpád Három dalának komplexebb anyagkezelése és a zongorázás pompás manu-alitása. Mindkét esetben a szerzők zongoráztak, Soltit a későbbiek-ben a kollégák műveinek tolmácsolásáért is ünnepelhettük.

A koncert Solymosi Tamás cselló-zongora duettjével indul. A mé-retes darabból ezúttal két tételt hallgattunk meg. Solymosi zenei fantáziáját szigorú keretek közé szorítja, úgy is fogalmazhatunk, hogy világa szűkös, ám cserébe a „kis vidéket” alaposan bebarangolja. Lukács István Missa solemnise nagy előrelépés a tavalyi szárnypró-bálgató bemutatkozás után. Harmóniavilága kiszélesedett, dallam-invenciója megélénkült. Az orgonára és énekhangra komponált da-rabot a szerző és a csodásan fénylő hangú Godzsák Fruzsina adta elő. Az első részt az erdélyi születésű, Budapesten tanuló Kedves Csanád hangulatképei tették teljessé.

Hérincs Dániel új kompozícióját (Programzene) nagy várako-zás előzte meg. A zenészek mögé vetítővászon került, a kápolna fényeit leoltották, majd egy logó-mandala (sok irányban olvas-ható, meditatív képvers) jelent meg. A muzsikusok (a Solymosi-darabban is szépen csellózó Gede Emese, a hegedűs Lukács Ber-nadett, a nagybőgőző Fejes-Tóth Gábor és a zongorázó szerző) a feszült hallgatóságot egy kísérleti zenei nyelv, egy sajátos csopor-tos improvizációs gyakorlat titkaiba vezették be. Az élményszerű produkció után egymást szülték a kérdések; a művészet tehát teljesítette hivatását.

Wettl Mátyás Undo című darabjában ismét a nagyszerű Szűcs Pé-ter kápráztatott, játéka Wettl szertelenebb darabját a valóságosnál komolyabbnak mutatta. Balogh Máté keresgélő zongoraművét (Ke-retek között) a fiatal szerző szólaltatta meg. Podráczky Ákos jazz-ih-letésű Szonatinája oldott hangulatot teremtett, sajnálhattuk, hogy a fináléban (Lukács István: Hangképek trombitára és zongorára) köz-reműködő zenészek nem részesültek a jazz-kompozíció relaxációs áldásaiból és kissé túlizgulták a darabot.

Molnár Szabolcs

Kortárs hangon – több szólamban

Az Eszterházy Károly Főiskola Líceum épületében november 18-án nagysikerű jazz koncertet adott az Agria Voces énekegyüt-tes. Az érdeklődés meghaladta a várakozá-sokat, hiszen azok, akik, a kezdés után pár perccel később érkeztek, már csak pótszé-keken tudtak helyet foglalni. A rendezvény címe Musicalparádé volt. A zenekar olyan híres számokat adott elő feldolgozva, mint például a világhírű Hair musicalból a Let

the Sunshine In, az ABBA-tól a Thank youfor the music, a KFT-től az Afrika, a Jézus Krisztus Szupersztárból a Szupersztár vagy a Bon bon-tól a Valami Amerika. Fel-csendült még két szám a My fair lady-ből, a Padlás című musicalből a Fényév távolság, új köntösben szólalt meg a Karthagó együt-tes Keleti éje, és zárásként Varga Miklós Vén Európája koronázta meg az este hangulatát. A közönség nagyon hálás volt a fantasztikus

számokból felfűzött dalcsokorért, így nem egyszer visszatapsolta az együttest.

A rendezvény előadói voltak: Balázsi Vi-vien Noémi (ének), Niczky Nikolett (ének), Fehér Sándor Adrián (ének, szólógitár), Erdész Márton (ének, basszusgitár), Cseh András (vokál, billentyű), Klem Dénes (dob), Nagy Zoltán (zongora).

Ligler Erika

Nagysikerű dzsesszkoncert a Líceumban

Táguló televízióNovember 27-én, a vendégtanári program keretében látogatott el főisko-

lánkra előadást tartani Jenei Ágnes, a Corvinus Egyetem Kommunikációs Tanszékének adjunktusa.

Prezentációjából kiderült, hogy a televíziót még nem kell temetnünk, ugyanis képes a megújulásra a különböző interaktív eszközök, illetve műsorok segítségé-vel. A jövőben 3D-s szemüvegekkel 3D-s tartalmakat fogunk nézni, miközben mi magunk is alakíthatjuk majd egy vetélkedő, vagy sorozat végkimenetelét sms vagy internet segítségével. Különféle kameraállásból nézhetik például a Forma-1 szerelmesei a futamot, miközben interjúkat és statisztikákat olvashatnak, fórumokon tanácskozhatnak, élőben fogadhatnak és még kommentátort is válthatnak. Mivel a fogyasztás individualizálódik, ezáltal új funkciók és haszná-lati lehetőségek jelentkeznek, igazodva az aktuális trendekhez. Ezáltal meg fog dőlni az amatőr és a profi, a szubjektív és az objektív, a magán- és a közszféra.Az előadás zárszava a televízió változásával volt kapcsolatos: „Átalakulása nem forradalmi, hanem természetes, nem revolúció, hanem evolúció”.

Farkas Anett

Líceumi Paletta 7

Folytatás az 1. oldalrólMár akkor gondoltunk rá, hogy

lesznek olyan emberek, akik azt mondják, hogy a Tankcsapda elad-ta magát, hogy már popzenekar va-gyunk vagy diszkó. Ezek a vélemé-nyek már vagy 15 éve egyfolytában elhangzanak, hogy: a zenekarnak már vége; az előző lemez jó, de ez már nem az. Viszont ami ennél sok-kal fontosabb, hogy a Tankcsapda közönségének a túlnyomó részétől – akik veszik a fáradságot, és nem csak felületesen egy-egy dalba be-lehallgatva döntenek arról, hogy ez egy jó lemez vagy nem –, sok visz-szajelzés érkezett, hogy ez az album nagyon sokat ad. Ennek a lemeznek egy kicsivel több időre van szüksége, hogy az emberek megemésszék, de szerintem néhány hónapon belül, mire a tavaszi lemezbemutató turné elkezdődik, mindenki úgy fogja fújni kívülről a számokat, mint a korábbi lemezek bármelyik dalát.

– A turné koncertjei mennyire azonosak egymással? Persze teljesen nem lehet ugyan-az, mert nem látványshow-ról van szó, ahol percre pontosan előre van írva, hogy 5.32-nél feljön egy díszlet, de mennyire követitek el egymás után ugyanazt? Ma itt vagytok Eger-ben, de ha holnap mennék veletek Kazinc-barcikára, akkor ott hasonló dolgot kapnék?

– Nagyjából igen. Ezen a hétvé-gén ugyanazt a dallistát játsszuk, elvileg ugyanaz a két koncert, de mégsem. Teljesen másak a körülmé-nyek, más a helyszín, más a színpad, más technikai paraméterek vannak. Ez pont olyan, mintha valakinek az egyik kedvenc hobbija például a ví-zilabda meccsekre járás lenne. Azt gondolom, hogy aki az egri vízilab-dacsapatnak szurkol, mert látott már 2-3 egri meccset, nem fog a negye-diken otthon maradni, hiszen az is hozhat számára újdonságot. Pedig ugyanaz a medence, ugyanazok a srá-cok dobálják benne a labdát, mégis minden meccs lehet más. Így aztán egy-egy Tankcsapda koncertet is le-het így megélni: egyrészt a közönség az adott városból verődik össze, úgy-hogy számukra ez „A Tankcsapda koncert”, másrészt pedig függetlenül attól, hogy a dalok összeállítását nem változtatjuk meg koncertről koncert-re, nekünk sem unalmasak a bulik. Mindig van új kihívás, vannak új, iz-galmas szituációk, helyszínek, tech-nikai dolgok, emberek, bármi. Van nagyon sok ember, akik rendszeresen járnak városról városra Tankcsapda koncertre. Ha nekik nem unalmas “ugyanazt” látni vagy hallani, akkor

azok számára, akik az adott városban jönnek el egy bulira, és másnap már nem jönnek tovább velünk – nyilván ebből van a sokkal több –, azok szá-mára pedig végképp nem unalmas.

– Megelőzte a lemezt egy alkotói idő-szak, gondolom ezért is vállaltatok kevesebb koncertet. Mit szeretsz jobban? Turnézni, stú-diózni vagy dalokat írni?

– Tamás és Cseresznye sokkal jobban kedvelnek a stúdióban dol-gozni lemezfelvétel közben, jobban szeretik a technikai dolgokat. Én sokkal jobban szeretek turnézni. Ha rajtam múlna folyton úton lennék. De a munkának vannak különböző fázisai, részterületei, amit ugyanúgy el kell végezni, még akkor is, ha ép-pen az kevésbé szimpatikus, kevésbé áll hozzád közel. Cseresznye pél-dául nem igazán szeret úton lenni, de tudja, hogy ha koncertezni akar, el kell jutnia A-ból B-be. Én jóval kevésbé szeretek stúdióban pepe-cselni, nekem az unalmas, nem elég intenzív. De ő sokkal jobban érzi ott magát, szereti a gombokat tekergetni napestig. Mivel elég régóta vagyunk ebben az egész szisztémában, min-denki tudja tolerálni a másik dolga-it. Ha Cseresznyének jobban esik a gombokat tekergetni, akkor én ha-gyom, hogy tekergesse a gombokat. Ha meg ő tudja, hogy nekem sokkal fontosabb bármi mást csinálni, akkor azt hagyja, hogy én csináljam.

– Tehát egyszerűen jól kiegészítitek egymást. Ez lehet már 20 éve a Tankcsapda motorja?

– Igen. A zenekar ebben a felállás-ban dolgozik több, mint 10 éve, tehát Cseresznye, Tamás és én. Korábban voltak tagcserék. Hogy ez így tud működni, ilyen intenzitású, ekkora sikereket érünk el és ennyi örömmel jár, az egyrészt annak tudható be, hogy hagyjuk érvényesülni a másikat, amiben úgy érezzük, hogy ő a jobb. Másrészt, ha időnként konfliktusokis vannak, mivel mind a hárman alap-vetően egy irányba akarunk menni, legfeljebb ott vannak különbségek, hogy ki milyen módon szeretne A-ból a B-be jutni. De azt, hogy A-ból B-be kell jutni, mind a hárman így gondoljuk. Ez az alap. Amíg ez meg-van, amíg így tud működni, addig az elképzeléseink között lévő különbsé-gekről legrosszabb esetben szavazás-sal döntünk. Mivel hárman vagyunk ez pont ideális, mert sosincs döntet-len. Közös a célunk, és ez a fontos.

– Külföldi törekvéseitek vannak még? Ko-rábban volt néhány turné a határainkon túl.

– Kisebb-nagyobb rendszeresség-

gel mostanában is játszunk külföldön, az országhatárokhoz közeli magyar lakta területeken, és az országhatár-okon távol lévő területeken is. Ha van rá lehetőségünk – és hál’ Istennek néha azért van –, akkor nagyon szí-vesen játszunk bárhol, ahol szívesen látnak minket. De az egészen biztos, hogy mi külföldi karrierben, külföldi sztárságban, angol nyelvű lemezek tucatjaiban és külföldi turnékban nem gondolkodunk. Méghozzá azért nem, mert mi egy magyar zenekar vagyunk – a szónak a túlzó jelzőktől mentes értelmében. Magyarul tudjuk megfogalmazni a gondolatainkat. Ha angolul kellett volna világsikereket elérnünk, akkor engem nem Debre-cenben rakott volna le a gólya, ha-nem Seattle-ben, és Kurt Cobainnek hívtak volna, és ezelőtt 15 évvel fejbe lőttem volna magamat. És, ha a Kurt Cobain Debrecenben született vol-na, ő lett volna a Lukács Laci. Ezek a dolgok nem véletlenül történtek így, ezért egyáltalán nem vagyunk elége-detlenek azzal, hogy nem világsztá-rok vagyunk, hanem “csak” magyar sztárok. Ahogy Polgár Jenő mondta régebben viccesen – bár ő nem annak szánta –, hogy: „Ismernek minket az egész országban, sőt még a Dunán-túlon is.”

Csehi Dorina

• MAGAZIN •

„Ha rajtam múlna, folyton úton lennék”

Interjú Lukács Lászlóval, a Tankcsapda frontemberével

Újságírás ÉS közéletKovács Zoltán Pulitzer-emlékdíjas újságíró, az Élet és Iro-

dalom című hetilap főszerkesztője tartott előadást főiskolán-kon Sajtómunkások – újságírás és közélet címmel november 25-én. A rendezvényt a Kommunikáció és Médiatudomány Tanszék szervezte a Kepes György Szakkollégium támoga-tásával.

Kovács Zoltán bemutatta az Élet és Irodalom (ÉS) című újságot, ismertette az újság beállítottságát, pro-filját és jelenlegi helyzetét a nyomtatott sajtó világában.Kiemelte, hogy bár manapság a lapok zöme egy-egy párt felé húz, az ÉS igyekszik ilyen értelemben távol maradni a politikától. Érdekes információ volt, hogy az újságba a szerkesztőségen kívül is sokan írnak cikkeket, a belső munkatársak inkább a lap szerkesztésével foglalkoznak, amit Kovács Zoltán az egyik legnagyobb értéküknek tart. Az előadó megosztotta velünk a mai sajtóról alkotott vé-leményét, valamint azt is, hogy melyek azok a tulajdon-ságok, melyekkel egy újságírónak rendelkezni kell(ene). Szó esett arról is, hogy az internet milyen hatással van napjainkban az újságok olvasottságára. Ezzel kapcso-latban megtudtuk, hogy az Élet és Irodalomban éppen azért nincsenek hírek, mert a szerkesztőség tisztában van vele, hogy nem vehetnék fel a versenyt az internetes hír-portálokkal, ezért feleslegesnek tartják. Kovács Zoltán meglátása szerint a világháló lassan de biztosan megöli a nyomtatott sajtót.

Kovács Zoltán az árnyoldalak mellett az újságírás szépségeit is kiemelte, így próbálva teljes képet adni a szakmáról.

Gerstmayer Anita

Az Ének-zene Tan-szék vegyeskara Kabdebó Sándor karnagy vezeté-sével adott hangversenyt a Magyar Tudomány Ünnepe 2009 program-sorozat alkalmából a Lí-ceum Oratorium Artium Pyrkerianumban a ko-molyzene iránt érdeklő-dőknek.

November 16-án 18 óra-kor kezdődött a műsor Réz Lóránt, főiskolai adjunktus, orgonaművész három téte-les orgonajátékával. Őt kö-vette az Eszterházy Károly

Főiskola Vegyeskara, akik Csezmicky, Mendelssohn, Kodály és Bárdos műveket adtak elő. A műsor részben megfelel annak az összeál-lításnak is, amivel a Kodály Zoltán V. Magyar Kórus-versenyen mérettetik meg a Vegyeskar.

Befejezésül, mintegy ke-retet adva a rendezvény-nek, ugyancsak Réz Lóránt adott elő orgonán egy J. S. Bach-művet a zeneszerető közönségnek.

Csehi Dorina

Vegyeskari koncert a Líceumban

• HÁTSÓDAL • Líceumi Paletta8

LÍCEUMI PALETTA – AZ EGRI FŐISKOLA KÖZÉLETI LAPJA. Főszerkesztő: BARNA BÉLA • Főszerkesztő-helyettes: MAGYAR KRISZTIÁN • Tervezőszerkesztő: TÖMÖSKÖZI PÉTER • Munkatársak: BARNA ENIKŐ, BIRKÁS BOGLÁRKA, BÖSZÖRMÉNYI SÁNDOR, CSEHI DORINA, FARKAS ANETT, FERENCZ NORBERT, GERSTMAYER ANITA, HEVESI NORBERT, KISS ADRIENN, KOVÁCS ADRIENN, KOVÁCS DÁVID, KÖMLŐI DÓRA, KULI LENKE, LESKÓ MÁTYÁS ANDRÁS, LIGLER ERIKA, MADOVY ALEXANDER, PÁLÓCZY ÁDÁM, PODRÁCZKI ANETT, SZARVAS ADRIENN, SZILÁGYI EDINA, SZONDI ÉVA, TÓTH KRISZTINA, TÓVAJI TÍMEA. Kiadja az Eszterházy Károly Főiskola • Felelős kiadó: Líceum Kiadó • A szerkesztőség címe: Eszterházy Károly Főiskola, Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékcsoport, 3300 Eger, Egészségház u. 4. Tel.: (+36 36) 520–400/3018 E-mail: belabarna@gmail.com • Nyomdai munkák: B. V. B. Nyomda és Kiadó Kft., Eger, ügyvezető: BUDAVÁRI SÁNDOR, tel.: (+36 36) 518–413 • Megjelent 2500 példányban • ISSN 1589–0147.

Körkérdés: Mi az, ami tetszik a Líceumi Palettában, és mi az, amit a leginkább hiányolsz belőle?

Jakus Sára, turizmus és vendéglátás, II. évfolyam– A Paletta betölti feladatát, és tájékoz-tat a főiskolán történtekről: előadások-ról, rendezvényekről. De a Palettában lehetnének olyan kulturális események is, amelyek nem feltétlenül az EKF-hez kötődnek, de minket főiskolai hallgatókat érintenek. Szívesen olvasnék a Palettában képregényeket is, amelyeket írhatnának a

hallgatók, ezáltal is egyfajta interaktív jelleget adva az újságnak. Illetve néhány vicc is lehetne benne.

Klujber Márta, pedagógia, II. évfolyam– Az jó, hogy a Paletta közli az EKF fontosabb eseményeit. A Palettában megjelenhetnének olyan versek, ame-lyeket hallgatók írtak. Szívesen olvas-nék több interjút, amelyekben bizonyos embereket jobban meg lehet ismerni szakmai és hétköznapi oldalukról is. A Palettában megjelenhetnének pályázati

felhívások, amelyből a hallgatók részletesebben értesülhetné-nek az adott lehetőségekről.

Réti Júlia, képi ábrázolás, II. évfolyam– Szerintem a Palettának olyan témákat kellene feldolgoznia, amelyek a hallgatók-hoz közelebb állnak. Én például szívesen olvasnék aktuális filmekről és könyvekrőlkritikákat. A Rajz Tanszék kiállításairól is jó lenne többet olvasni, és a keresztrejt-vényt is egy jó ötletnek tartanám.

Adamik Zsolt, magyar, III. évfolyam– A Paletta közli a fontosabb eseménye-ket, de jó ötletnek tartanám, ha prózai művek is jelennének meg, mondjuk pá-lyázatok keretében. A hallgatók műveit pedig szavazás alapján lehetne értékel-ni. Azonban akik megkapják, számukra megemelném a támogatás összegét.

Új rovatunkban a főiskola oktatóit illusztráljuk egy kicsit más szemmel, egy rajz–vizuális kommunikáció szakos hallga-tó segítségével. Barna Bélát, a Kommunikáció- és Médiatudo-mányi Tanszék főiskolai tanársegédét, lapunk főszerkesztőjét Kárpáthegyi István „mutatja be”.

Lapunk következő számában dr. Liptai Kálmán, a Termé-szettudományi Kar dékánja szerepel majd.

Arcél(c)

Új félév, új tárgyak, új vizsgák. Minden új, csak a mondás a régi: „Csak lennék túl ezen a vizsgaidőszakon!” Az ünnepek és a tél közepette min-denkinek sikeres és eredményes vizsgaidőszakot kíván a Líceumi Paletta Szerkesztősége. Természetesen az index leadása után mindenki megér-demli a kikapcsolódást. Ki otthon, ki valamely hangulat-karbantartó egységben, ki pedig a Sas Úti Kollégium tetején (képünkön).

– Miért abszolút selejt az Alföld? – Mert balra se lejt, jobbra se lejt.

„Akaraterő és elhivatottság az egész”

Interjú Ficsór Dáviddal, a magyar strandfoci- válogatott kapusával

„A sport megtanít becsületesen győzni, vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” – írja Hemingway. És valóban, a sport fegyelemre, rendszerességre és jobb esetben tiszteletre is tanít. Ha mást nem, megtanuljuk magunk erőfeszítéseit, munkáját tisztelni. Ficsór Dávidnak, a főiskola harmadéves sportszervező szakos hallgatójának életében kiemelt szereppel bír az élsport. Ötszörös strandfoci-válogatott kapus, első osztályú futsal játékos és emellett a nagypályás bajnokság második vonalában is teljesít hétről-hétre.

– Standfocizol, egy első osztályú futsal és egy NB2-es nagypályás csapatban is védesz, emellett tanulsz, és a Kepes György Szakkollégium tagja vagy? Hogyan bírod összeegyeztetni mindezt?

– Nem egyszerű. De akaraterő és elhivatott-ság kérdése az egész. Nálam ez megvan, így meg tudom oldani, hogy mindenhol maximálisan „ott” legyek.

– Hogyan kerültél a válogatott közelébe?– Gyöngyösön alakult tavaly nyáron egy

futsal csapat. Ezt Izsvák Zsolt – a beach soccer magyarországi promótere – alapította azzal a céllal, hogy a strandlabdarúgó-válogatott magja egész évben együtt legyen egy egyesületen be-lül. Először a futsal csapatba kerültem be, majd kis idő múltán be is mutatkozhattam a nemzeti gárdában is.

– Mennyi idő jut a magánéletedre?– Nem túl sok, hiszen szezon közben a hét-

végéim is foglaltak, de próbálok minden fron-ton helytállni. Támogat a családom, a barátaim és – ahogy szokták mondani – minden sikeres férfi mögött egy nő áll. Nos, a párom kiáll mel-lettem és segít bármiben. Én cserébe próbálom a szabadidőm nagy részét ráfordítani.

– Melyik csapat fontosabb számodra? Van-e egyál-talán rangsor?

– Mondanom sem kell, hogy válogatott mezt felölteni a legnagyobb élmény és a legna-gyobb dolog. Így a válogatott prioritást élvez. Mivel általában nyáron kell pályára lépni, így nem nagyon ütközik nagypályás elfoglaltsággal. Ezek után igazán nincs rangsor, hiszen a labda-rúgást és a futsalt is nagyon szeretem, és mind-kettő közel áll hozzám. Talán a nagypályás foci kicsit előrébb van, mert itt nagyobbak az elvárá-sok, több az edzés.

– A futsal-válogatottságra mennyi esélyt látsz?– Sokunk előtt nyitva áll a kapu. Csinálom

a dolgom teljes erőbedobással, majd meglátjuk, mire lesz ez elég. Ez már nem rajtam múlik.

A Tigris hosszú folyó, de az Euf rátesz.

– Uram, megmondaná, hogy

juthatok el leggyorsabban a váro-si kórházba?

– Nagyon egyszerűen. Lép-jen le a járdáról!

Ábelnek beszédhibája volt.

Nem tudta kimondani a „k” betűt.

Még a logopédus bátyja sem tudott segíteni a káin.

– No, édes fiam, rendesen

viselkedtél az iskolában?– Hogyne! Mi mást csinál-

hatna az ember, ha egész dél-előtt a sarokban kell állnia!?

HU MORZSÁK