parlamenti választások - program

Parlamenti választási Program 2012–2016

ww

w.r

md

sz.r

o

minDig a magYaroKÉrtminDig a magYaroKÉrt

Parlamenti választási Program 2012–2016

bizalombiztonságjövő

bizalombiztonságjövő

bizalom,biztonság, jövő

1

A romániai magyar közösség új kihívások elé néz a 2012-es parlamenti vá-lasztások küszöbén. Az elhúzódó gazdasági válság, az életszínvonal csök-kenése, az ország európai uniós negatív megítélése, a fokozódó nacionalis-ta hangnem, a román választók erősödő szavazási kedve és az egypólusúvá váló politikai rendszer olyan kockázatokat rejt a magyar közösség számára, amelyekre megfontolt és józan megoldásokat kell keresnünk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tudatában van a felmerülő prob-lémáknak, és bízik abban, hogy az elkövetkező négy évben mind Románia, mind pedig magyar közösségünk megtalálja a fejlődés helyes irányát, és élni fog a lehetőségeivel. Az RMDSZ három szóban fogalmazza meg prog-ramjának alapelveit: bizalom, biztonság, jövő.

Bizalom – hiszünk közös jövőnkben!

Egyetlen szövetségesünk van, az erdélyi magyarság. Az RMDSZ az elmúlt 23 évben jóban és rosszban a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva tevékenykedett. Ismerjük közös eredményeinket, és tudatában vagyunk kudarcainknak. Az idei önkormányzati választások alkalmával a magyarok túlnyomó többsége ismét bizalmat szavazott Szövetségünknek. Az RMDSZ továbbra is az összes romániai magyar ember képviseletét tűzi ki célul. Biz-tosítjuk magyar közösségünket, hogy legjobb tudásunk és tapasztalatunk szerint közös céljainkat fogjuk szolgálni a jövőben is, nemzeti önazonos-ságunk megőrzését és az életszínvonal emelését az erdélyi régiókban. Hi-szünk abban, hogy a magyar közösség bizalmára és támogatására az idei parlamenti választásokon is számíthatunk.

Biztonság – megvédjük eredményeinket!

Eddigi munkánk eredményét sokan vitatják, de senki nem vonja kétségbe. Az elmúlt négy évben sikerült stabilizálni az ország gazdaságát, sikerült megakadályozni a kis nyugdíjak csökkentését, sikerült megvédeni a kétéves gyermeknevelési szabadság intézményét. Hosszú idő után elfogadtattunk egy olyan tanügyi törvényt Romániában, amely lehetővé teszi a magyar nyelvű oktatás bővítését és az oktatás minőségének javítását. Ma már gye-rekeink magyar nyelven tanulhatják Románia történelmét és földrajzát is. Külön érdemes kiemelni, hogy sikerült végrehajtani az egészségügy decent-

2

PARlAMEntI válASZtáSI PRogRAM 2012–2016

ralizációját, amely során lehetőség nyílik a helyi önkormányzatok számára az egészségügyi ellátás javítására, a kórházak támogatására és felújításá-ra. Sikerült megállítani azt a kezdeményezést, amely a jelenlegi megyéket megszüntette volna, és új, a magyar közösség számára kedvezőtlen etni-kai összetételű régiókat hozott volna létre. A legtöbb erdélyi településen látványos fejlesztések voltak. több száz kilométer helyi utat, utcát, járdát sikerült felújítani, több ezer család számára sikerült megoldani az ivóvíz bevezetését és a szennyvíz elvezetését, iskolákat, óvodákat, kultúrottho-nokat, épületeket újítottunk fel. Jelentős mértékben támogattuk a mező-gazdaságból élőket. Parkokat, zöldövezeteket hoztunk létre. Számottevő-en változott a helyzet, ami településeink tisztaságát, rendezettségét illeti. Kulturális téren is jelentős megvalósításokat tudhatunk magunk mögött, sikerült renoválni Kolozsváron a Mátyás-szobrot, nagyváradon megalakult a Magyar Szigligeti Színház, felújítottuk a marosvásárhelyi Kultúrpalotát, a csíkszeredai Mikó-várat, hazahoztuk Háromszékre gábor áron ágyúját, megmentettük a kolozsvári Házsongárdi temető műemlék sírjait, magyar kulturális intézményeket támogattunk a szórványterületeken. Folytató-dott az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, bővült az anyanyelvhaszná-lat a közigazgatásban, sokasodtak a kétnyelvű feliratok Erdély-szerte.

Közösségünk számára a biztonság azt jelenti, hogy kiharcolt jogaink, megszerzett közösségi javaink, épülő intézményrendszerünk nem kerül ve-szélybe a jövőben. A jövő építése mellett az RMDSZ alapvető feladatának tekinti a megszerzett eredmények megvédését is. Meg kell akadályoznunk a régi, rossz reflexek visszatérését, a visszarendeződést, küzdenünk kell a fizetésből és nyugdíjból élő emberek áldozatán elért gazdasági stabilitás felborítása, a visszaszolgáltatási folyamat leállítása, az erősödő naciona-lizmus ellen.

Jövő – együtt dolgozunk a mindennapokért!

Közös célunk, hogy bővítsük egyéni és közösségi jogainkat, és éljünk azok-kal a lehetőségekkel, amelyekre jogosultak vagyunk. Önazonosságunk, ma-gyarságunk megmaradása és gyarapodása az RMDSZ legfőbb törekvése. Az elkövetkező időben ismét napirendre kerül a régiók újrarajzolása és az alkotmány módosítása. Az RMDSZ azért fog harcolni, hogy a jelenlegi me-gyék ne szűnjenek meg, és etnikai arányainknak megfelelő régiók jöjjenek létre. tovább fogunk küzdeni a bukaresti központosítás ellen, alapvető cé-


3

lunk, hogy a helyi pénzek minél nagyobb aránya a helyi közösségek, az ön-kormányzatok kezében maradjon. Elkötelezettek vagyunk a magyar nyelv hivatalos használatának bővítése mellett, küzdeni fogunk azért, hogy az új alkotmány hivatalos, regionális nyelvként fogadja el azt ott, ahol jelentős számban élnek magyarok. Az elkövetkező években élnünk kell az új okta-tási törvény lehetőségeivel, bővítve a magyar iskolahálózatot, biztosítva a minél szélesebb körű és minél színvonalasabb anyanyelvű oktatást. Ugyan-akkor jelentős figyelmet kell fordítanunk a visszaszolgáltatási folyamatok felgyorsítására, a közösségi javakat ismételten veszélyeztető próbálkozá-sok megfékezésére.

Az erdélyi magyarság jelene és jövője nagymértékben függ attól, hogy Románia milyen irányban halad tovább. A közösségi, kisebbségi célokon túl feladatot kell vállalnunk az ország általános fejlesztésében, az állami intéz-ményrendszer reformjában, a piacgazdaság erősítésében. Az életszínvonal növelése össztársadalmi szinten valósulhat meg, mindennapi megélheté-sünk csak román polgártársainkkal párhuzamosan javulhat. Szakértőink által javaslatot teszünk az egyes szakpolitikai ágazatokon belüli tenniva-lókra, felkészülve arra, hogy akár kormányzati, akár ellenzéki helyzetből javaslatokat tudjunk megfogalmazni össztársadalmi szinten.

4


I. Nemzetpolitikai törekvéseink

nemzetpolitikai törekvéseink célja nemzeti identitásunk, anyanyelvünk, kulturális hagyományaink szülőföldünkön történő megőrzése és fejlesz-tése, a magyar közösség nemzeti, kulturális, gazdasági és össztársadalmi emancipációja, valamint a Kárpát-medencei magyar integráció.

Szövetségünk a belső önrendelkezés elve alapján feladatának tekinti olyan politikai, gazdasági, szociális, kulturális, jogi és közigazgatási kere-tek létrehozását, amelyek szavatolják a teljes jogegyenlőséget, a romániai magyar nemzeti közösség és más nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad érvényesítését. Célunk egy olyan társadalom kialakítása, amely biztosítja minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a társa-dalmi igazságosság és szabadság méltányos szintjét, valamint a különböző nemzetiségű román állampolgárok harmonikus együttélését.

tudatában vagyunk annak, hogy az etnikai szempontból régiónként eltérő lehetőségek más-más fejlődési pályát kínálnak közösségeinknek, ezért a nemzeti szolidaritás jegyében szorgalmazzuk az etnikai tömbben, interetnikus környezetben és szórványban élők szoros kapcsolattartását, egymás segítését. Minden egyes személy, aki magyarnak vallja magát – be-leértve a csángókat, a vegyes házasságban élőket, valamint a magyar anya-nyelvű roma közösségeket is – társadalmunk része, nemzeti szolidaritásunk alanya.

1. az aUtonÓmia KÜlÖnBÖzŐ FormáinaK KivÍvása

A romániai magyarság identitásának megőrzésével kapcsolatos érdekek hatékony védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását az RMDSZ csak a jogállam keretei között létrehozott autonó-miák intézményei révén tartja lehetségesnek. olyan erdélyi társadalmat képzelünk el, amely megőrzi nemzeti önazonosságát, amely megmarad a szülőföldön, és legfőképpen: amely önmaga rendelkezik a saját közösségét

bizalom,biztonság, jövőI. nEMZEtPolItIKAI tÖREKvéSEInK

5

érintő kérdésekben. Erről szól az autonómia: a kulturális és területi, regio-nális autonómia.

az autonómia: •demokratikus döntéshozatal és államszervezés gyakorlata; •elv, amelynek a jogállam intézményeinek kiépítése során érvényesülnie

kell; •alapja az EU-ban is alapelvként kezelt önkormányzatiság és szubszidi-

aritás eszméjének; •érvényesülésének kerete a működő, hatékony, emberközpontú jogállam

intézményrendszere; •a nemzeti közösség joga, amelyet identitása védelmének kibontakozta-

tása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol; •eszköz, amellyel a romániai magyarság szülőföldjén megalapozhatja

gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit;

• stratégiai cél, amelyet az RMDSZ politikai tevékenységében és a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ.

Az RMDSZ az autonómiaformák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni. Ezáltal szorgalmazza az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvé-nek alkalmazását. E célt követve az erdélyi etnikumok együttélésének po-zitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékűnek tekinthető önkormányzati modellekből indul ki.

A személyi elvű autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, valamint a kul-turális örökség védelmének területén. Ezen autonómiát a romániai magyar közösséghez tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják. A magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad identitás elvét érvé-nyesítő regisztráción alapuló választási névjegyzékek és az ennek alapján megtartott általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás útján jön létre.

Fontosnak tartjuk a kisebbségi törvény elfogadását, azonban a magunk részéről csak olyat támogatunk, amely az általános kisebbségi jogok mel-lett létrehozza a kulturális autonómia intézményét is.

Különös fontosságot tulajdonítunk a személyi elvű autonómia alapján működő Kulturális Autonómia tanácsnak és a regionális önkormányzat megvalósítását célul tűző Székelyföldi Önkormányzatok Szövetségének.

6


A regionális szemlélet térnyerése, valamint a küszöbön álló fejlesztési régiók átszervezése új esélyt jelent nemzetpolitikai törekvéseink megva-lósítására.

A közigazgatási szintek újragondolása kapcsán a megyéknek továbbra is jelentős szerepet szánunk, valamint erősíteni kívánjuk a kistérségek és a megyék szabad társulásából létrejövő entitások szerepét. Meg kívánjuk változtatni a jelenlegi fejlesztési régiókat, azonban úgy gondoljuk, hogy az átszervezés alapját a megyék gazdasági-kulturális kötődése, térségi identi-tása kell hogy meghatározza. nem támogatunk olyan adminisztratív refor-mot, amely hátrányosan érintené a nemzeti kisebbségek arányát.

Székelyföld az erdélyi magyarság legnépesebb térségi közössége. Az erős Székelyföld az erdélyi magyarság gyarapodásának egyik garanciája, ezért az RMDSZ kiemelt célja Székelyföld gazdasági-társadalmi megerősö-désének szolgálata.

Elképzeléseink középpontjában egy olyan székelyföldi fejlesztési régió áll, amelyet Kovászna, Hargita és Maros megyék együttesen alkotnak, vala-mint egy olyan partiumi, amelyben Bihar, Szatmár és Szilágy megyék közö-sen vesznek részt.

A székelyföldi területi autonómia olyan közjogi szervezési keret, in-tézményes struktúra, mely a helyi, szabadon választott hatóságok számára döntéshozatali jogosítványokat vesz át az államtól. Fontosnak tartjuk ezt a már kivívott jogok megtartása tekintetében ugyanúgy, mint ezek szélesí-tése, a székelyföldi közösség jogainak és érdekeinek a hatékonyabb érvé-nyesítése terén. Az autonómia keretén belül olyan többletjogosítványokat igénylünk, amelyek meghatározóak a térség sajátos gazdasági élete, kultu-rális és nyelvi hagyományai, öröksége tekintetében.

A romániai régiók közül Székelyföld elsősorban sajátos nyelvi kultúrája révén különül el. A magyar nyelv meghatározó szerepet tölt be a székely-földi kultúra megőrzésében és továbbfejlesztésében, ezért szorgalmazzuk a magyar és a román nyelv egyenrangú használatát Székelyföldön, azaz a magyar nyelv hivatalossá tételét a régión belül.

Fontosnak tartjuk a Kárpát-medencei magyarok egységét, nemzeti szo-lidaritását. Ezért a Magyarországgal, a többi határon túli magyar közösség-gel, a világon bárhol élő magyarokkal való kapcsolatok ápolása terén az alábbi célokat tűzzük ki: a) a Magyarország határain belül élő magyar közösségekkel való természe-

tes kapcsolatok fenntartását és ápolását, legyen az személyi, intézmé-nyi, kulturális, gazdasági vagy politikai jellegű;


7

b) a Kárpát-medence más országaiban élő magyar közösségek, így a felvi-déki, kárpátaljai, délvidéki és ausztriai magyarok természetes szövetsé-geseinkként, egyenrangú partnereinkként való kezelését;

c) intézményeink, szervezeteink, egyesületeink kulturális kapcsolatainak előmozdítását, a szakmai tapasztalatcserék kiszélesítését, egymás köl-csönös támogatását a nemzetközi fórumokon, az információ országha-tárokon át történő szabad áramlásának biztosítását;

d) szorgalmazzuk a kulturális és oktatási intézmények Kárpát-medencei programszintű integrációját;

e) a nemzetközi színtéren megnyilvánuló politikai tevékenységünk össze-hangolását a nemzeti szolidaritás, a Kárpát-medencei egymásrautaltság jegyében;

f) az Európai Unión kívüli államokban élő magyarokkal való kapcsolattar-tás erősítését, ezen közösségek lehetőség szerinti támogatását.

2. oKtatás

a jelentős megvalósításnak számító tanügyi törvény következetes alkalmazása

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség négy évvel ezelőtti programjá-ban fő célként tűzte ki az új oktatási törvény elfogadását és benne a romá-niai magyarság szempontjainak érvényesítését. Most, hogy ez a cél nagy-részt teljesült, a következő évek méltó feladata ennek az új törvénynek a tervezett ütem szerinti, az eredeti szelleméhez és betűjéhez hű alkalmazá-sa. A törvény az RMDSZ jelentős részvételével és nagymértékű befolyása közepette született meg. Szükség van arra, hogy szakértőink és politikusa-ink kiemelt szerepet kapjanak a következő négy évben is a törvény mara-déktalan alkalmazásában, országos, megyei és helyi szinten egyaránt.

A decentralizáció kiterjesztése, erősítéseA törvény megteremtette az oktatás nagymértékű decentralizációjának jogi feltételeit. további jogszabályok szükségesek, de – amint az RMDSZ programja is leszögezi – a döntő felelősség az önkormányzatoké, hisz isko-lafenntartókká váltak. Az RMDSZ parlamenti képviselete, általános jelenlé-

8


te az országos oktatási bizottságokban, hatósági testületekben, országos befolyása, politikai alkupozíciói fontosak lesznek abban, hogy polgármes-tereink, alpolgármestereink, a szülők képviselői állandó segítségben, tá-mogatásban részesüljenek iskoláink ügyeinek képviseletekor. A törvény pontosan szabályozza a felügyeleti és döntéshozó jogaikat, hogy a Szövet-ség színeiben tevékenykedő polgármesterek, alpolgármesterek, tanácso-sok – ezeket a jogköröket a közérdek szellemében használva – megteremt-sék a minőségi oktatás feltételeit.

Amint az RMDSZ-program is leszögezi, a minőségi magyar felsőoktatás hangsúlyos jelenléte nélkül Székelyföldnek esélye sem lehet arra, hogy fenntartható saját jövőt építsen. Fontos, hogy a magyar diákok számára minden szinten elérhető legyen a minőségi magyar oktatás.

A szakoktatás fejlesztése, a lemaradások felszámolásaA Szövetség, a programjában is kijelölt feladatokat teljesítve, különös gon-dot kíván fordítani az új törvény által ismét engedélyezett szakiskolák lé-tesítésére; egyre több szaklíceumi profilú intézményt kell létrehoznunk, a versenyképességünk növelése érdekében pótolnunk kell a hiányzó vagy elsorvadt profilokat, például a mezőgazdasági és környezetvédelmi szak-emberképzés terén. Ily módon jó lehetőségek nyílnak az állami és vállal-kozói partnerségben, kettős nyereséget kínálva: bevonjuk a magántőkét, és azonnali elhelyezkedési lehetőséget nyújtva kell biztosítanunk a helyi szakemberek utánpótlását.

A munkaerő-piaci igényekhez gyorsan és hatékonyan igazodó oktatás kiépítéseA következő időszakban, főleg az új oktatási törvény alkalmazásának kon-textusában az alábbi célokat követjük: a) a magyar nyelvű szakoktatás – beleértve a képzőművészeti, zenei, sport,

pedagógiai szakoktatást is – biztosítása a szórványmegyékben is a mi-nisztérium megfelelő beiskolázási számai alapján;

b) az anyanyelvű oktatás lehetőségének megteremtése a speciális oktatá-si intézményekbe beiskolázott fogyatékos gyermekek, valamint az álla-mi gondozásban részesülő magyar gyerekek számára;

c) a középfokú/líceumi oktatásban össze kell hangolni az intézményeink évi beiskolázási számait szakágazatok – szakirányok – szakosztályok/szakok szerint, megyék közti, megyei és esetenként kisrégiós lebontás-ban;


9

d) támogatjuk a kétszintű érettségi bevezetését, azonban tudatában va-gyunk annak, hogy ez csak a meglévő gondok egy részét orvosolja – az intézkedésnek egy átfogó, a középfokú oktatás sokrétű problémáira megoldást kereső csomag részének kell lennie.

Érdekvédelem és diszkrimináció elleni védekezésAz elmúlt négy év feladata volt a minden hátrányos megkülönböztetést kiküszöbölő, a teljes rendszert megreformáló tanügyi törvénycsomag ki-dolgozásában és elfogadtatásában való eredményes részvétel. Az elkövet-kező időszakban is közösségünk egyik legfontosabb politikai feladata lesz, hogy állandó jelenléttel, folyamatosan figyelemmel kövessük országos és helyi szinten mindazokat a döntéseket, amelyek közösségünk tagjainak oktatási-tanulási érdekeit érintik, hogy érzékenyen, nulla toleranciával és határozottan lépjen fel minden magyarellenes vagy a magyar érdekeket ig-noráló intézkedés, döntés ellen.

A magyar nyelvű képzés teljes körűvé tétele, különös figyelemmel a szórványratovábbra is az a cél, hogy egyetlen magyar tanuló se kényszerüljön más tannyelvű iskolába járni. Szövetségünk a helyzet megoldására a kistérségi iskolahálózatok kialakítása mellett a szórványkollégium-rendszer kiteljesí-tését, működésének megszilárdítását javasolja, különös tekintettel a civil-szervezetekkel és az egyházakkal való, eddigiekben is gyümölcsöző együtt-működésre. A szórványban a következő prioritásokat határozzuk meg:a) magyar osztályok indítása a román iskolákba íratott magyar tanulók szá-

mára;b) a román osztályokban tanulók bevonása a magyar nyelven folyó tehet-

séggondozási programokba;c) a magyar nyelvű oktatás kereteinek további bővítése Csángóföldön.

Ugyanakkor a Szövetség továbbra is kiemelten támogatja az oktatást szol-gáló alapítványok munkáját, hogy kialakulhasson a kistérségi iskolahálózat, a szórványkollégiumok működéséhez szükséges infrastruktúra (kollégiu-mok, iskolabuszok, ösztöndíjrendszer).

10


Felsőoktatás

A Szövetség a magyar nyelvű képzést biztosító felsőoktatási intézetek saját, illetve az egymás között egyeztetett tervezeteit, stratégiáit – úgy, ahogy azt az egyes intézetek legitim tisztségviselői képviselik – a maga stratégiái kiindulópontjának és magjának tekinti.

Fontos céljaink: a) támogatni a kolozsvári Babeş–Bolyai tudományegyetem magyar tago-

zatát az eddig elért eredményeinek stabilizálásában, további előlépé-sek megtételében;

b) minden befolyást latba vetni a Marosvásárhelyi orvosi és gyógyszeré-szeti Egyetem magyar tagozata kialakításában, garantált és zavartalan működésében, tarthatatlan állapotainak felszámolásában;

c) a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hatékony támogatása;d) a magyar kormány által finanszírozott erdélyi magyar magánegyetemek

– a Sapientia EMtE és a PKE – támogatása. Szövetségünk az állami és magánoktatási formát egymást kiegészítő rendszernek tekinti, amely megteremti a teljes spektrumú anyanyelvű felsőoktatási kínálatot.

A magyar nyelvű felsőoktatás szervezése és fejlesztése szempontjából fontos egyetemi háttérintézmények működésének támogatását is lénye-gesnek ítéli a Szövetség, elismerve ezen intézmények szerepét az erdélyi magyar felsőoktatási és tudománypolitikai feladatok megfogalmazásában és szervezésében. A jelenleg működő egyetemi háttérintézményeket az RMDSZ partnernek tekinti oktatáspolitikai stratégiája kialakításában.

Az RMDSZ továbbra is alapvető feladatának tekinti az önálló állami, Kolozsvár központú, magyar tannyelvű egyetem létrehozását, amelynek keretében megszervezik azokat a képzési formákat is anyanyelven, ame-lyek a XXI. században a fenntartható fejlődés és identitásőrzés alapjait ké-pezik.


11

3. a nYelvHasználat BŐvÍtÉse

Eltelt tizenegy év a közigazgatási törvény elfogadása óta, amely által megteremtettük a jogi keretet a magyar nyelvnek a közszférában történő használatához. voltak és vannak nehézségek, hisz ezeknek a jogoknak a gyakorlása néhol sok nehézségbe ütközik. Még mindig vannak lefestett te-lepülésnevek, helyenként még mindig megtagadják tőlünk, hogy magyarul szólítsuk meg hivatalainkat, intézményeinket, iskoláink vezetőségét. éppen ezért feladatunk, hogy a megszerzett jogaink védelmében erőteljesebben fellépjünk. éljünk ezekkel a jogokkal! Ne hagyjuk, hogy a létező jogainkat elvegyék tőlünk!

A törvényekben rögzített jogaink mellett tovább is kell lépnünk. Ma már nemcsak mi küzdünk itt Erdélyben ezért: 2012-től az Európa tanács is azt szorgalmazza, hogy a nyelvhasználati küszöböt csökkentsük le. Úgy gon-doljuk, hogy a 20%-os küszöb túl magas, ez Erdélyben nagyon sok magyar embert foszt meg attól a lehetőségtől, hogy használhassa anyanyelvét a közintézményekben, vagy hogy saját anyanyelvén láthassa települése ne-vét. Ennek alapján kiemelten fontosnak tartjuk a nyelvhasználati kü-szöb csökkentését. Ennek érdekében törvényjavaslatot dolgozunk majd ki. Küszöbtől függetlenül azonban a létező törvényi keret is kiegészítésre szorul: szabályoznunk kell a megszerzett jog védelmét, hogy olyan tele-püléseken, ahol a magyar lakosság aránya a küszöb alá csökken, a koráb-ban érvényesülő jogok ne vesszenek el. tisztáznia kell a törvénynek azt is, hogy a küszöb felett kötelező, de a küszöb alatt is lehetséges a nyelvi jogok érvényesítése, amennyiben a helyi önkormányzat ilyen irányban határoz. Ez látszólag természetes volna, de korábbi, számunkra hátrányos értelmezés okán kialakult rossz tapasztalatok indokolják a törvényben ezt a pontosí-tást. nem utolsósorban az utcák elnevezésében, valamint a dekoncentrált, központi hierarchiához tartozó intézmények többnyelvű feliratozásában is pontos szabályozásra van szükség.

Románia Parlamentje új alkotmányt készül kidolgozni és elfogadni. nekünk ott kell lennünk, ahol az alkotmányozási folyamat zajlik! Az erdélyi magyar közösség jogait rögzíteni kell az alaptörvényben is. Célunk, hogy a magyar nyelvet hivatalos nyelvként ismertessük el ott, ahol a lakosság többsége ezt a nyelvet beszéli. Úgy gondoljuk, hogy a magyar nyelv nem lehet másodlagos ott, ahol a lakosság zöme ezt a nyelvet beszéli. Az új al-kotmánynak nyitnia kell a közösségi jogok terén is! Az egyéni jogoktól a

12


kollektív jogok szavatolásáig nehéz út vezet, de elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy ezt a jogos követelést is napirendre tűzzük.

nem szigorúan vett anyanyelvi kérdés, de részben idetartozik az önál-ló Székelyföld régió kérdése. Küzdelmünk Székelyföldért nem pusztán ré-giófejlesztési és közigazgatási kérdés. E mögött igen jelentős nyelvi jogi és kisebbségi közösségi jogi következmények húzódnak meg. E tekintetben a székelyföldi anyanyelvhasználat jogi keretének a magyar többség igé-nyei szempontjából kell választ adnia a mindennapi emberek gyakorlati problémáira.

Az Európai Unió közismerten óvakodik kisebbségi kérdésekben, nyelv-használati kérdésekben határozott álláspontot megfogalmazni. ám az RMDSZ szorgalmazására a legnagyobb európai pártszövetség, az Európai Néppárt programjába bekerült az őshonos kisebbségek védel-méről szóló fejezet. Ezzel párhuzamosan az RMDSZ élni kíván az Európai Unió új jogalkotási eszközével, az állampolgári kezdeményezéssel. Ez a két új eszköz bizalommal tölt el, hogy az RMDSZ erős parlamenti csoportja az európai parlamenti képviselőinkkel közösen képes lesz megnyitni az utat az anyanyelvhasználatra, közösségi jogokra vonatkozó európai keretszabá-lyozás irányába.

4. egYHázi És KÖzÖssÉgi JavainK visszaszerzÉse

Az elmúlt években az RMDSZ következetes munkája révén 1100 egyházi és közösségi ingatlan került vissza. Az RMDSZ nem csupán hangoztatja a restitutio in integrum elvét, hanem minden nap folyamatosan dolgozik en-nek az elvnek a tényleges megvalósításán.Az egyházi és közösségi javak kérdésében kettős feladatunk van:a) meg kell védenünk azt, amit eddig visszaszereztünk;b) vissza kell szereznünk a még vissza nem kapott javainkat.

A Székely Mikó Kollégium esete, valamint azok a magyarellenes kezdemé-nyezések, amelyekkel egyes polgármesterek például a nagyváradi Pénz-ügyi Palotát vagy a marosvásárhelyi iskolákat célozták meg, arra késztet-nek, hogy erős közösségként kiálljunk javaink védelmében.

Ezzel párhuzamosan dolgoznunk kell a még vissza nem juttatott ja-vaink megszerzése érdekében. Ehhez egyrészt törvényes keret szük-séges: Románia a jövő év elejéig kapott haladékot arra, hogy rendezze a


13

visszaszolgáltatás törvényes keretét. Fél évvel ezelőtt elkészült már egy törvényjavaslat, amely törölni kívánta a természetben történő visszaszol-gáltatást, és értékben felső határt kívánt megszabni a lebontott vagy ter-mészetben nem visszaadható ingatlanokért. Akkor az RMDSZ a kormányból való kilépést helyezte kilátásba, ha egy ilyen törvény kerülne elfogadásra. A megalakuló parlament első nagy feladatai közé fog tartozni a tulajdon-rendezési törvény elfogadása. Az RMDSZ csak olyan jogszabályt tud tá-mogatni, amely a teljes körű és természetben történő visszaszolgálta-tást (restitutio in integrum) írja elő. Másodsorban a törvényes kereten túl egy olyan visszaszolgáltatási eljárás szükséges, amely egy rendszeresen ülésező bizottságot, egyszerűsített procedúrát, bővebb bizonyítási lehető-ségeket feltételez.

Az RMDSZ megvédi a Székely Mikó Kollégiumot! Az RMDSZ nem hagyja, hogy az állam más ingatlanunkat is megkísérelje elvenni! Az RMDSZ szor-galmazza, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság döntése következtében szolgáltassák vissza a gyulafehérvári Batthyaneum épületét és könyvállo-mányát!

A tulajdonok helyreállításának másik pillére a magánszemélyek kár-talanítása. Bebizonyosodott, hogy az eddigi kártérítési folyamat ellent-mondásos volt, amit a folyamatban levő bírósági eljárások magas száma is jelez. Az RMDSZ támogatja a folyamat átgondolását, azonban ragaszkodik a korábbi törvényekben foglalt elvhez, miszerint mindenkit megillet a mél-tányos kártérítés. nem érthetünk egyet tehát a kártérítés felső határának bevezetésével, azzal viszont igen, hogy a költségvetés találjon olyan me-chanizmusokat, amelyekkel úgy oldja meg a méltányos kártérítést, hogy közben az államháztartásra se vessen indokolatlan terhet. Mind az egyházi és közösségi javak visszaadását, mind pedig a kártérítés kérdését egy tör-vényben, egységes végrehajtás és felügyelet mentén kell szabályozni.

Külön kérdés az egyházi levéltárak visszaszolgáltatása. Az RMDSZ többszöri próbálkozása mostanra kezd beérni. Az általunk előterjesztett, de az alkotmánybíróság által kifogásolt törvénytervezet javítása megtör-tént, a parlamentnek most el kell fogadnia. természetesen ehhez szüksé-ges, hogy parlamenti többséget állítsunk javaslatunk mellé.

14


5. mŰvelŐDÉs

Kultúránk nemzeti identitásunk alapja, ezért legfőbb célkitűzésünk közös-ségünk nemzeti és egyetemes értékeket teremtő képességének megőrzé-se és megfelelő intézményi keretek közötti fejlesztése. Az elmúlt években létrehoztunk egy sokszínű, értéket teremtő és megőrző magyar intézmé-nyi hátteret, az elkövetkező időszakban ennek működtetése és bővítése a legfontosabb feladat.

Kultúránk nemzeti jellege megőrzésének feltétele a kulturális autonó-mia jog- és intézményrendszerének kiépítése. Ugyanakkor működő kultu-rális intézményeinknek méltányos részt kell kapniuk az állami, községi, városi és megyei költségvetésből.

Az önkormányzatok által fenntartott kulturális intézmények esetében biztosítanunk kell a szolgáltatások minőségének növelését, és a civil fenn-tartású intézményekkel együtt – a hatékonyság növelésének érdekében – célszerű ezeket hálózatokba integrálni.

Kiemelten fontosnak tartjuk az asszimiláció által különösen veszé-lyeztetett szórvány- és csángó közösségek megkülönböztetett támoga-tását.

Kulturális örökségünk (épített, tárgyi, szellemi örökség) élő tanúja múltunknak, történelmünknek, mestertudásunknak. Európaiságunk leg-kézzelfoghatóbb jelei közé tartozik. értékeinket őseink hagyták ránk, ne-künk kötelességünk azokat megőrizni és utódainknak továbbadni.

A kulturális örökség, megfelelően menedzselve, egyik alapvető ténye-zője az életminőség növelésének, a helyi és regionális közösségi kohézió megerősödésének, a térség társadalmi, kulturális és gazdasági felemel-kedésének. Örökségünk fenntartható fejlesztése kulcsszerepet játszik az épített környezet megőrzésében, munkahelyek teremtésében, helyi ter-mékeink piacának kialakításában és ezáltal nemzetstratégiai szerepének betöltésében.

Az RMDSZ kiemelten támogatja, hogy az Európai Unió regionális fej-lesztési programjában hangsúlyosabb helyet kapjanak a kulturális örökség hasznosítására épülő kezdeményezések, támogatja az országhatárokon átívelő, a Kárpát-medence kulturális örökségét egységesen kezelő és hasz-nosító programokat.

A levéltári törvényt át kell átalakítani, hogy a levéltári rendszer a decent-ralizálás elvén működjön, az állami levéltárak mellett megfelelően működ-hessenek egyházi és magánlevéltárak is, a levéltári anyag mennyiségének


15

megfelelő számú levéltárost alkalmazzanak a nemzeti kisebbségek sorá-ból, s hogy az anyag valóban hozzáférhetővé váljon, úgy, ahogy azt az infor-mációhoz való jogról, illetve a személyi adatok védelméről szóló törvények előírják.

Kultúránk a magyar nemzeti kultúra szerves része. Ragaszkodunk az ünnepeinken, összejöveteleinken az állami jelképeink mellett nemzeti szimbólumaink mindenkori szabad használatához.

Az RMDSZ kiemelt fontosságot tulajdonít a kortárs magyar művészet támogatásának, az erdélyi magyar kultúra megismertetésének Romániában és szerte a világon. A Szövetség törekszik arra, hogy megteremtse a kiemel-kedő művészeink, tudósaink számára a méltó alkotó körülményeket.

Az RMDSZ parlamenti képviselete fenntartja a művelődési ágazat ki-emelt támogatásának elvét az állami költségvetésben mint a versenyké-pesség feltételét az európai integrációs folyamatban.

6. egYHázainK társaDalmi szerePvállalásánaK támogatása

Magyar egyházaink, természetes szerepkörükön túl, az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalomszervező és anyanyelvápoló szervezetei is. Egyházainkkal a Szövetség állandó kapcso-latot épített ki, és ezt továbbra is fenn kívánja tartani. Fontosnak tartjuk a folyamatos együttműködést a közös stratégiák és a társadalomszervező programok kialakításában.

Az RMDSZ egyformán nyitott minden történelmi egyház és felekezet felé, ugyanakkor síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesüléséért, valamint az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért. A Szövetség kiemelten támogatja a moldvai csángó-magyarok-nak a magyar nyelvű lelkipásztori szolgálat és hitoktatás bevezetésére való igényét a jászvásári püspökség területén.

Fontosnak tartjuk az egyházi oktatás központi és helyi költségvetésből való támogatását, illetve az egyházi oktatás bővítését.

Ugyanakkor támogatjuk a magyar egyházak szociális intézményeinek (öregotthonok, gyermekotthonok, kollégiumok) megteremtésére és mű-ködtetésére irányuló erőfeszítéseit, és szorgalmazzuk költségvetési forrá-sokból való támogatásukat.

16


Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza a kormányzat és a törvényhozás szintjén:a) az elismert egyházak részarányos, illetve méltányos állami szubvencióját;b) az elismert egyházi ünnepek hivatalos munkaszüneti napként való biz-

tosítását;c) a szektorsemlegesség elve alapján az egyház által működtetett oktatá-

si, szociális és kulturális intézmények számára a hasonló állami és önkor-mányzati intézmények támogatásával megegyező mértékű, közpénzből történő finanszírozását;

d) az egyházi jellegű műemlékek állagmegőrző és felújító munkálatainak költségvetési állami támogatását, az egyháztörténeti és az építészeti érték függvényében.

tennivalók a saját civil intézményrendszer működtetésében

Az RMDSZ kiemelt jelentőséget tulajdonít a civil szférában működő szer-vezeteknek. Úgy gondoljuk, hogy kultúránk intézményes működtetése, értelmiségi rétegünk újratermelése, a versenyképes, gazdaságilag erős, közéletben szerepet vállaló helyi közösségek megszületésének ösztönzé-se, valamint a kultúra eltartásához való hozzájárulás szempontjából civil-szervezeteink létrejötte és hatékony működése életbevágóan fontos.

Ennek megfelelően:a) az RMDSZ ösztönzi, hogy valamennyi magyarlakta településen egyesü-

letek, alapítványok létesüljenek a helyi közösség igényeinek megfelelő-en;

b) közalapítványi képviseletei révén, a Szövetség által létrehozott alapít-ványokban az RMDSZ támogatja a művelődés intézményes működte-tésében szerepet vállaló országos hatókörű, jogi személyiséggel ren-delkező ernyőszervezetek működését biztosító normatív támogatások rendszerének létrehozását pályázati alapon;

c) az RMDSZ támogatja a magyar kultúra intézményesülését segítő, sa-ját közösségi tulajdonban és kezelésben levő művelődési infrastruktú-ra létrehozására irányuló kezdeményezéseket, mint amilyen például a Magyar Ház láncolat, tájházak, teleházak, regionális civil információs központok kialakítása, közgyűjtemények (kézirattárak, könyvtárak, kép-zőművészeti gyűjtemények) létesítése;


17

d) szorgalmazzuk a közigazgatási törvényben az anyanyelv használatáról szóló előírások kiegészítését emlékhelyeink, kegyhelyeink eredeti meg-nevezéseinek és feliratainak visszaállítási kötelezettségével, illetve hogy az utcanevek tükrözzék a település hagyományos belső helynév-anyagát és történelmi múltját is.

7. mÉDia

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulása óta kiemelt figyel-met szentel a romániai magyar nyelvű sajtó támogatásának. Meggyőződé-sünk, hogy az írott és elektronikus média elsődleges funkciójának betölté-se, azaz az objektív, pontos, folyamatosan frissülő információáramoltatás mellett rendkívül fontos szerepet játszik nemzeti önazonosságunk megőr-zésében, nyelvünk és kultúránk, jellegzetes értékeink ápolásában.

Számunkra az Európai Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Románia Alkotmánya, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája, a Nemzetközi Újságíró Szövetség Kiáltványa és nyilatkozatai, A határokon át sugárzó tele-víziókról szóló nemzetközi egyezmény, valamint a más, idevonatkozó jogsza-bályok és dokumentumok kiemelkedő fontossággal bírnak, ezeket, mint ahogy az elmúlt években, az elkövetkezőkben is a legszigorúbban tisztelet-ben kívánjuk tartani.

Az elmúlt 22 esztendőben határozottan kiálltunk a szólás- és sajtósza-badság mellett, elutasítottunk minden ideológiai vagy politikai cenzúrát, szorgalmaztuk a különböző szempontok, vélemények megismertetését. tudatában vagyunk annak, hogy a közügyeket érintő konstruktív viták, az érvekre és ellenérvekre épülő nyilvános párbeszédek egész társadalmunk javát szolgálják, ennek demokratikus jellegét erősítik.

A romániai magyarságnak alapvető joga van a szabad és független saj-tóhoz: ennek szükségességét újra és újra megfogalmazzuk, határozottan fellépünk minden olyan kísérlet ellen, amely írott sajtótermékeink, rádió- vagy televízióadásaink gyengítésére, befolyásolására, terjesztésének meg-gátolására irányulnak.

A fentebb vázolt alapelvek jegyében az RMDSZ:a) a romániai magyar sajtó partnere kíván lenni az elkövetkezőkben is.

Ennek érdekében folytatja a szakmai konzultációt a hazai média legitim szervezeteivel: a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével (MÚRE), a

18


lapkiadók Egyesületével (lKE), valamint az Erdélyi Magyar Írók ligájával (EMIl), tiszteletben tartva azok alapszabályban foglalt politikai el nem kötelezettségét.

b) hatékony kommunikációra törekszik a szerkesztőségekkel, azok tagjai-val annak érdekében, hogy a tömegtájékoztatás minél hatékonyabban, hitelesebben és kiegyensúlyozottabban elláthassa tájékoztató, ellenőr-ző és közvélemény-formáló szerepét. Minden rendelkezésére álló esz-közzel támogatja az újságírókat munkájuk végzésében.

c) jó kapcsolatra törekszik a román sajtóval, amelytől elvárja a tárgyilagos tájékoztatást. Fontosnak tartja az erdélyi magyar ügyek, problémák, igények kellő gyorsaságú és pontosságú megjelenítését a román sajtó-ban és román nyelvű szakmai körökben.

d) meggyőződése, hogy a média értékrendjét, kiemelten a híradók és kü-lönféle véleményformáló műsorok szellemiségét a kisebbségi tematika iránti érzékenységnek, a másság iránti tiszteletnek, a párbeszédcentrikus szemléletnek kell jellemeznie.

e) figyelmet szentel a hazai és a nemzetközi sajtóban a romániai magyar-ságról és annak érdekképviseletéről megjelenő tájékoztatásnak és fél-retájékoztatásnak: azonnal reagál a hamis információkra, célzatos kom-mentárokra, illetve kellő gyorsasággal és hatékonysággal közzéteszi helyesbítését.

f) az országos sajtóintézmények vezető testületeinek kinevezésekor egyezteti elképzeléseit a hazai magyar sajtó megfelelő szakterület-ének képviselőivel, és síkraszáll annak érdekében, hogy az országos Audiovizuális tanácsban és más hasonló jellegű intézményekben helyet kapjon nemzeti közösségünk képviselője is.

g) az elkövetkezőkben is szorgalmazza, hogy a magyar nyelvű kulturális kiadványok legalább nemzeti közösségünk lélekszámának megfelelő arányban részesüljenek az e célra szánt költségvetési forrásokból.

h) kiemelten támogatja a szórványban élő magyarság sajtótermékeit és a romániai magyar ifjúsági, kulturális, művészeti, irodalmi, szakmai és tu-dományos sajtót.

i) fenntartja, hogy a közszolgálati magyar nyelvű országos és helyi rádió- és televízióadások műsoridejét legalább népességi arányunknak megfe-lelő időtartamokra állapítsák meg, amelyek tegyék lehetővé a szakmai-lag megfelelő színvonalú műsorok megvalósítását.

j) továbbra is célként tűzi ki egész napos közszolgálati magyar nyelvű rádió- és televízióadás, önálló magyar nyelvű közszolgálati rádió- és


19

tévéstúdiók létrehozását, megfelelő sugárzási időben országosan hall-gatható és nézhető műsorok biztosítását a nemzeti kisebbségi adások számára.

k) prioritásként kezeli, hogy a közszolgálati rádió- és televízióadók kereté-ben a nemzeti kisebbségek szerkesztőségeinek vezetőségét kizárólag az illető nemzeti kisebbség beleegyezésével, illetve az adott nemzeti közösség reprezentatív szervezetével folytatott megbeszélést köve-tően nevezzék ki. Megalapozott kérésükre a közszolgálati adók egész napos regionális rádió- és televízióadásokat biztosítsanak a nemzeti kisebbségek nyelvén, melyek működtetéséről speciális szabályok ren-delkezzenek. Az esélyegyenlőség elvének megfelelően az állam, illeté-kes szervei révén, tegye lehetővé a nemzeti kisebbségek számára, hogy magán-, kereskedelmi és egyházi rádió- és televízióadókat létesítsenek és működtessenek, valamint azt, hogy az illető nemzeti kisebbség nyel-vén más országokban sugárzott rádió- és televízióadásokat közvetlenül vehessék.

l) támogatja a romániai magyar média szerkesztőségeinek részvételét a műholdon sugárzó magyarországi közszolgálati médiumok regionális műsoraiban.

m) támogatja egy sokszínű, plurális, gazdasági alapon is érvényesülő romá-niai magyar kereskedelmi média megerősítését.

n) sürgeti az általános postai kedvezményezettséget a sajtókiadványok küldésében.

o) szorgalmazza és támogatja a romániai magyar kulturális sajtó terjeszté-sét az egész magyar nyelvterületen.

8. nÉPeseDÉs És iDentitásPolitiKa

A kisebbségi népességek reprodukciója csak részben demográfiai kérdés, részben az etnokulturális újratermelés függvénye. Így a népesedéspoliti-kát is a szokványosnál tágabban kell értelmeznünk. A család, az egészség és a migrációpolitika mellett idetartoznak a különböző identitáspolitikák (ami közül kettőt, a szórvány és a magyar nyelvű romák kérdését tárgyal-juk), illetve a kisebbségi intézményrendszer tervezése. Az egyes terüle-tek kijelölése után azt is érdemes világosan körülhatárolni, hogy az adott kérdés milyen szinten kezelhető, hisz csak akkor képes adekvát stratégiát

20


megfogalmazni, ha ezzel tisztában van. Az alábbi táblázat ezt a két szem-pontot foglalja össze:

az erdélyi magyar népesedés- és identitáspolitikák dimenziói és szereplői

lehetséges irányok /illetékesség

Közpolitikai dimenziók

Család-politika

Egészség- politika

Migráció Identitáspolitikák Intézmény-tervezésSzórvány Romák

Romániai közpolitikák + + + +

Erdélyi magyar elit

Önkormányzati szint

+ + + +

átfogó program

+ +

Magyarország + + +

1) a családpolitikával kapcsolatban elfogadhatjuk, hogy a cél nem a szüle-tésszám minden áron történő emelése, hanem az abban való segítség, hogy azok a gyermekek világra jöhessenek, akiket szüleik terveznek, akarnak. Ebben az erdélyi magyar elit szempontjából a legfontosabb lehetőség, ha az országos (romániai) családpolitikát kedvező irányba befolyásolja, illetve hangsúlyt fektet a magyar népesség tájékoztatására a különböző jogosult-ságok tekintetében. A román népesedéspolitika alakítása és ismertetése mellett a (magyar többségű) önkormányzatoknak lehet szerepük, elsősor-ban abban, hogy a fiatal házasok, illetve családok lakáshoz jutását elősegí-tik. Emellett a gyermekgondozáshoz kapcsolódó szolgáltatások terén (pl. magyar nyelvű bölcsődei ellátás) tehetnek sokat az önkormányzatok. Min-denképpen szükséges annak a végiggondolása is, hogy az önkormányzatok hogyan járulhatnak hozzá a különböző országos programok helyi sikeréhez, illetve hogyan léphetnek fel proaktívan a családpolitika terén.

2) az egészségügyi politika a családpolitikánál is nagyobb mértékben kö-tődik az országos szinthez. Itt az alapvető probléma az egészségügyi rend-szer alulfinanszírozottsága.

3) A migráció az a terület, ahol a magyarországi népesedéspolitikának az erdélyi magyar demográfiai trendekre számottevő hatása lehet. A kilenc-venes évektől kezdődően a magyar döntéshozók számára nyilvánvaló, hogy a népességreprodukció pusztán belső erőforrásokra (születésekre) alapo-


21

zó modellje illuzórikus. Ahhoz, hogy az ország népessége ne csökkenjen, hogy a korstruktúra ne torzuljon végletesen, illetve hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen, bevándorlókra van szükség. Más európai államokhoz képest Magyarország sajátos helyzetben van, hisz a bevándorló népesség döntő többsége a környező országból érkező magyar, ezen belül pedig erdélyi származású. A magyar állam és társadalom számára a határon túli bevándorlók integrálásának költségei jóval alacsonyabbak, mint bármely más csoport esetében lennének. Az RMDSZ felvállalja, hogy ebben a kér-désben a magyarországi adminisztrációval őszinte konzultációt folytat, ami a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak a bemérésére is kiterjed. A Magyarország fele való migráció mellett a magyar állampolgárság egy harmadik országban történő munkavállalás eszköze is lehet.

4) Az identitáspolitika első számú kedvezményezettjei továbbra is a szór-ványban élő magyar közösségek kell hogy legyenek. Hangsúlyosan figye-lembe kell venni, hogy a szórványkérdés elsősorban (nagy)városi jelenség. Amennyiben mennyiségileg tekintjük a kérdést, a magyar népességet érintő asszimilációs veszteség nagy része olyan városokban keletkezik, amelyekben több ezres vagy akár több tízezres magyar közösség él. Ezek a települések intézményi ellátottságukat tekintve elvileg nem tekinthe-tők szórványnak. A gyermekszám csökkenésével (és a különböző oktatási intézmények gyermekekért folytatott harcával) azonban ezekben a váro-sokban tucatszámra szűnnek meg a lakótelepi magyar tannyelven okta-tó osztályok. Így az itt élő magyar szülők, amennyiben magyar tannyelvű osztályba akarják járatni a gyermekeiket, kénytelenek naponta a városköz-pontba vagy más városrészekbe cipelni őket, amit gyakran nem tudnak vál-lalni. Ennek következtében a gyermekek jelentős része többségi tannyelvű iskolába kerül, aminek előrelátható következménye a vegyes házasság stb. A szórványpolitika tekintetében az eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni ezen iskolák (tagozat, kihelyezett osztály, egyházi oktatás formá-jában való) fenntartására, természetesen úgy, hogy ezek egyben minőségi oktatást tudjanak nyújtani. Az ezzel kapcsolatos erőforrásokat érdemes minél inkább erre a problémára fókuszálni.

5) Az erdélyi magyar identitáspolitika számára sajátos kihívást jelent a ma-gyar nyelvű romák magyar intézményeken keresztül történő társadalmi integrációja. Itt elsősorban az önkormányzati szinten történő kezdeménye-zéseknek van kiemelt szerepük, hisz legalábbis eddig a romákat megcélzó

22


országos közpolitikák nem vezettek eredményre a társadalmi integráció tekintetében.

6) végül az intézményrendszer, elsősorban az oktatási rendszer racionális tervezését kell kiemelnünk mint fontos, a népesedés kérdésével szorosan korreláló feladatot. Az oktatási rendszer kapcsán számot kell vetni azzal, hogy a gyermekszám csökkenése, illetve az oktatási intézmények önkor-mányzati hatáskörbe való utalása elkerülhetetlenül további iskolabezárá-sokat és intézmény-összevonásokat fog eredményezni. Ebből kiindulva na-gyon fontos feladatnak tűnik az erre való felkészülés, illetve egy integrált stratégia kidolgozása. E tekintetben a – részben elvégzett elemzésekből kiolvasható – várható demográfiai trendek és az intézményes lehetőségek összevetésére van szükség. Az erőforrások ésszerű csoportosítása mellett az egyes oktatási kistérségekben a magyar oktatásban részt vevő szerep-lők részvételével kell optimális megoldást találni. Ellenkező esetben az oktatási intézményrendszer elkerülhetetlen átalakítása a magyar oktatási hálózatot nehéz helyzetbe sodorhatja, csökkentve ezzel a magyar nyelvi-kulturális reprodukció esélyeit.

9. szÓrvánY

Szórványközösség alatt azt az interetnikus környezetben élő nemzeti kö-zösséget értjük, amely külső segítséget igényel nemzeti identitása megőr-zése és továbbadása terén. Kiemelt célunk az intergenerációs asszimiláció fékezése, negatív hatásának csökkentése, valamint az átfogó nyelvi terve-zés, az anyanyelv használati körének kiszélesítése.

A 2011-es népszámlálás előzetes adatai azt mutatják, hogy az általános népességcsökkenési folyamaton túl a szórványvidékeken magasabb arány-ban tűntek el a magukat magyarnak valló személyek. Ezért a szórványte-rületeken élő magyar közösségek sajátos odafigyelést és támogatást igé-nyelnek.

A szórványrégiókban elő magyar közösségek számára az asszimiláció által bekövetkező identitásvesztés jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség differenciált üzenetek megfogal-mazásával, valamint egyedi programok lebonyolításával törekszik közös-ség- és identitásépítő tényezőként jelen lenni a szórványközösségek éle-tében.

bizalom,biztonság, jövő II. SZAKPolItIKAI tÖREKvéSEInK

23

Kiemelt fontosságú ugyanakkor az RMDSZ székelyföldi politikusainak szolidaritása a szórványközösségekkel, mely a Székelyföld–Szórvány part-nerség keretén belül lebonyolított nagy sikerű programsorozat révén nyil-vánult meg.

Ezért a továbbiakban is:•valljuk, hogy minden magyar számít;•hathatós támogatásunkról biztosítjuk a szórványközösségeket;•vállaljuk a szórványrégiók kiemelt segítését;•mindent megteszünk a szórványrégiókban élő magyarok identitásának

megőrzéséért.

Ennek érdekében:a) folytatni fogjuk a közösségépítő programok támogatását;b) hálózatba szervezzük a szórványközösségeket, és partneri kapcsolato-

kat alakítunk ki a különböző magyarlakta régiók között;c) továbbfejlesztjük a Székelyföld–Szórvány partnerséget;d) a Főtitkárságon keresztül aktív részt vállalunk a szórványközösségek

életében;e) sajátos fórumot hozunk létre a parlamenti képviselet nélküli közössé-

gek számára;f) továbbra is ösztönözzük és támogatjuk a helyi kezdeményezéseket.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára a „Minden magyar szá-mít!” nem csupán egy jelszó, hanem tevékenységünk fő hajtóereje. Huszon-három éve töretlenül és következetesen végezzük ezt a munkát, és tovább-ra is ezért fogunk dolgozni. Mint mindig, a magyarokért.

24


II. Szakpolitikai törekvéseink

1. államreForm, alKotmánYreForm – a Parlamenti DemoKrácián alaPUlÓ Jogállam továBBÉPÍtÉse

nemzetpolitikai céljaink megvalósításához elengedhetetlennek tartjuk az államreformot, amely a szükséges közigazgatási reform mellett létrehozza a közösségi autonómiákat, valamint a mindezt szentesítő alkotmánymódo-sítást.

A gazdasági válság elhúzódása, valamint az államháztartási egyensúly megbomlása világossá tette, hogy az eddigi gyakorlat – a megszorító intézkedések sorozata, valamint az ország jövőjének felélése – nem ve-zethet eredményre. végre kell hajtanunk azokat a szerkezeti átalakítá-sokat, amelyek végleg felszámolják a centralizált-bürokratikus államot, a kommunista rendszer örökségét. Újra kell gondolni az állam szerepét – az általunk javasolt megoldás egy olyan reform, amely a parlamenti köz-társaság létrehozása mellett az állam újraelosztó szerepét minimálisra csökkenti, és az önkormányzatokra, a helyi és közösségi autonómiákra helyezi a hangsúlyt. Úgy gondoljuk, hogy az államreform olyan mértékű helyi erőforrásokat szabadíthat fel, amely képes továbblendíteni az el-akadt rendszerváltást, biztosítva megérdemelt helyünket a XXI. század Európai Uniójában.

tudjuk, hogy nemzetpolitikai céljainkat – különös tekintettel az auto-nómiák kivívására – csak akkor valósíthatjuk meg, ha partnereket talá-lunk törekvéseinkhez a többségi társadalom soraiban. Az erdélyi romá-nokra stratégiai partnerként tekintünk decentralizációs, régiócentrikus törekvéseink képviseletében, hiszen a bürokratikus, centralizált állam ugyanúgy gátját képezi társadalmi kibontakozásuknak, az európai pros-peritásuk megteremtésének, mint a mi elképzeléseink valóra váltásá-nak.

bizalom,biztonság, jövőII. SZAKPolItIKAI tÖREKvéSEInK

25

Decentralizáció

Románia államigazgatási és közigazgatási berendezkedése a mai napig sem tudta átalakítani a kommunista rendszerből átörökölt centralista, Bu-karest- központú szemléletmódját. Az alkotmány és a helyi közigazgatási törvény értelmében garantált az önkormányzatiság és a helyi autonómia, de a valóságban ezek igencsak korlátozott mértékben tudnak megvaló-sulni. A román államhatalom még mindig szívesebben dekoncentrál, azaz delegál feladatokat területi igazgatóságainak, mintsem a demokratikusan választott helyi önkormányzatoknak decentralizálizáljon hatásköröket és erőforrásokat. Sokatmondó az a tény, hogy Románia költségvetésében a helyi önkormányzatok költségvetése csupán 25%-ot tesz ki.

Románia nem homogén állam: nem homogén földrajzilag, gazdaságilag, szociális jellemzőiben, és nem homogén etnikailag sem. A központosított államigazgatás nem tud mit kezdeni ezekkel a különbözőségekkel, kép-telen megfelelő válaszokat adni a különböző térségek lényegesen eltérő problémáira. Ebből kifolyólag Románia számára sokkal megfelelőbbnek mutatkozik a helyi és regionális sajátosságokra alapuló helyi önrendelke-zés megvalósítása. Ez különösképpen fontos nekünk, erdélyi magyaroknak, hiszen mi az önkormányzatainkban vagyunk erősek.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kiemelten támogatja a köz-pontosított államberendezkedés átalakítását, a hatáskörök és az erőfor-rásokkal való gazdálkodási jog decentralizálását arra a szintre, amelye-ken ezek gyakorlása a leghatékonyabban megvalósítható.

támogatjuk az alkotmány 120. cikkelyének megváltoztatását, olyan ér-telemben, hogy a helyi közigazgatás a helyi autonómia és a közszolgáltatá-sok decentralizált megvalósítása elve alapján történjen.

A helyi önkormányzatok csak akkor tudnak hatékony válaszokat adni a helyi problémákra, ha megkapják azokat a hatásköröket, amelyekkel helyi ágazati közpolitikákat tudnak kialakítani és életbe léptetni. Ebből kifolyó-lag támogatjuk a dekoncentrált intézmények minisztériumi alárendeltsé-gének a megszüntetését és alárendelésüket a helyi önkormányzatoknak. Kiemelten fontosnak találjuk a tanfelügyelőség, a pénzügyi, kulturális, if-júsági, munkaügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi, mezőgazdasági, erdészeti igazgatóságok decentralizálását.

A prefektusi intézmény hatásköreit a kormány által delegált hatáskörök végrehajtásának felügyeletére kell szűkíteni. Meg kell szüntetni azt a rend-szert, amelyben a prefektusok a dekoncentrált intézményeken keresztül

26


egy párhuzamos önkormányzatiságot próbálnak megvalósítani, és azt a le-hetőséget is, hogy a kormány önkényes módon feladatokat hárítson önkor-mányzatokra, anélkül, hogy ennek anyagi fedezetét biztosítaná.

A hatáskörök decentralizációjának a pénzügyek decentralizációjával kell társulnia. A jelenlegi romániai pénzügyi rendszer túlságosan bonyolult, a költségvetési bevételek, újraosztások és kiadások mechanizmusai nagyon sokszor ellenőrizhetetlenek. olyan államreformot tudunk csak támogatni, amelyben a decentralizált hatáskörök gyakorlásához szükséges költségve-tést nem a pénzügyminisztérium osztja újra, hanem helyi szintre helyezi a költségvetési bevételek és kiadások adminisztrálását is. támogatjuk, hogy a jövedelemadó, a profitadó és a járulékos adók fokozatos intézkedések életbe léptetése eredményeként helyi bevételt képezzenek. támogatjuk a nagy adófizetők bukaresti pénzügyi adminisztrálásának megszüntetését.

Fenntartjuk, hogy a regionális politikát össze kell kapcsolni a decentra-lizációs tevékenységekkel. Az ország jelenlegi regionális berendezkedése képtelen megfelelni a fejlesztési kihívásoknak.

Célunk, hogy az újrarajzolt régiók vegyék figyelembe a földrajzi, gaz-dasági, társadalmi, kulturális és etnikai jellemzőket; Románia új regio-nális felosztásában meg kell jelenniük Székelyföld és Partium régióknak.

A régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházását meg kell előznie az ágazati decentralizációs stratégák kidolgozásának és elfogadásának. Az újrarajzolt és újrafogalmazott régióknak az államigazgatástól, és nem a me-gyei vagy helyi közigazgatástól kell átvenniük hatásköröket.

A regionális hatáskörök gyakorlásához szükséges költségvetés nem je-lentheti újabb adók vagy illetékek bevezetését, hanem az állami és regio-nális költségvetések megosztott jövedelemforrásaira kell alapoznia (ilyen lehet például az útadó).

A 2012–2016-os parlamenti ciklus megteremtheti az európai politikai, jogi intézményi, gazdasági rendszerhez történő illeszkedés, a tényleges csatlakozás törvényi, jogszabályi kereteit. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzései elérésének eszközei a jogállam eszközei: parlamenti és önkormányzati képviselet. Beleszólást igényelünk a döntéshozatalba, döntési jogot a saját közösségünket érintő kérdésekben.

a parlamenti demokrácián alapuló jogállamiság alapvető érdeke magyarságunknak, hiszen azok a törvények vagy törvénymódosítások, amelyek közösségünket is érintik, jogainkat szavatolják, csakis a jogállam intézményeinek révén fogadtathatók el.

A törvényesség tiszteletben tartása, alkalmazása és a polgárok jog-követő magatartása alapvető feltétele a jogállamnak. Ehhez azonban


27

betartható törvényekre van szükség. Nemzeti közösségünknek alapvető érdeke a törvények által biztosított védelem.

Szövetségünk a jogállamiság és az integrációs feltételek megteremtésé-nek útján kiemelt feladatként kezeli a szükséges reformok végrehajtását.

az igazságügy reformja

Az igazságügyi reform célja a bírói hatalom függetlenségének szavatolása, az emberi jogok és szabadságjogok gyakorlásának biztosítása, a pártatlan és méltányos bírósági eljárás biztosítása, a bírósághoz fordulás jogának ér-vényesítése, eredményes korrupcióellenes harc az igazságszolgáltatásban, a bírói és ügyészi önkény visszaszorítása.

Ennek érdekében Szövetségünk kezdeményezi a bíróságok szervezési törvényének, valamint egyéb jogszabályoknak a módosítását olyan érte-lemben, hogy azok megfelelőképpen korlátozzák az igazságügyi miniszter és az igazságügyi minisztérium jogkörét. Megítélésünk szerint a politikai képviseletet ellátó igazságügyi miniszternek, valamint az általa vezetett ap-parátusnak kizárólag az igazságügy ügykezelésével kapcsolatban lehetnek feladatai. Az igazságügy irányításában az államelnöknek sem lehet szerepe.

Következésképp szorgalmazzuk, hogy:a) a bírák kinevezésére kizárólag a bíróságok elnökei, illetve a szakmai tes-

tületek tehessenek javaslatot, az államelnök pedig ennek alapján nevez-zen ki mérlegelési és felülbírálati jogkör nélkül;

b) a területi bíróságok átszervezése során figyelembe kell venni, hogy egyetlen állampolgárnak se kelljen több mint 50 km-t utaznia alapfokú peres ügye intézéséért.

Az igazságügy szolgáltató jellegének kihangsúlyozása, a lakosság és az igazságszolgáltatás közötti viszony javítása és az európai normákhoz való közelítése érdekében a következőket javasoljuk:a) az új európai normáknak megfelelő Polgári törvénykönyv és Polgári

Eljárási törvénykönyv mihamarabbi effektív életbeléptetését, annak anyagi hátterének megteremtésével együtt;

b) a Büntető törvénykönyv és a Büntető Eljárási törvénykönyv mihama-rabbi effektív életbeléptetését, annak anyagi hátterének megteremté-sével együtt;

28


c) a büntető eljárás nyomán az emberi jogok tiszteletben tartását, az ügyészek és más nyomozóhatóságok visszaéléseinek megszüntetését, illetve a vétkesek felelősségre vonását, beleértve az illegális lehallgatá-sok gyakorlatát is;

d) a büntetés-végrehajtási törvény és az új Büntető törvénykönyv mielőb-bi összhangba hozását;

e) az életbeléptetett új törvénykönyvek stabilitásának biztosítását;f) az igazságügyi rendszer informatizálásának megvalósítását;g) az európai uniós normarendszer minél teljesebb átültetését a hazai jog-

rendbe;h) a hazai esetjog következetes és állandó monitorizálását a bírósági dön-

tések egységesítése érdekében;i) a Bírák legfelsőbb tanácsa döntései nyilvánosságának és átláthatósá-

gának biztosítását;j) a kiskorúakra vonatkozó törvénykezés hatékonyabbá tételét;k) a nemzetközi igazságügyi együttműködés intézményrendszerének és

jogi keretének megerősítését;l) az anyanyelv használatának biztosítását szóban és írásban mind a polgá-

ri, mind pedig a büntetőjogi perekben.

a korrupció elleni határozott fellépés

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megítélése szerint a korrupció elleni harc leghatékonyabb eszköze okainak megszüntetése, tekintettel arra, hogy a korrupció elsődleges forrását az állam túlhatalma, a közpon-tosított közigazgatás, a bürokrácia, valamint a nyilvánosság hiánya képezi.

Szövetségünk e tekintetben a következőket javasolja:a) a közigazgatás decentralizációjának folytatását, olyan értelemben, hogy

a központosított hatásköröket osszák le a választott helyhatóságoknak, esetleg régióknak;

b) a civilszervezetek bevonását a közigazgatási döntések előkészítésébe;c) érvényt kell szerezni – akár szankciók alkalmazásával is – a közigazgatási

döntések átláthatóságáról és a nyilvános információkhoz történő sza-bad hozzáférésről szóló törvények előírásainak.


29

A korrupcióellenes harc másodlagos eszköze a büntetőpolitika olyan ala-kítása, amely egyrészt megfelelő visszatartó erőt jelent a korrupciós ügy-letek potenciális elkövetői számára, másrészt pedig biztosítja a korrupciós cselekmények elkövetőinek felderítését. Ennek érdekében szükség van a bűnüldöző és nyomozó hatóságok hatékonyságának növelésére, illetve az eljárások politikai befolyásolásának megszüntetésére.

Ezért:a) a rendőrség és az ügyészség soraiba olyan személyeket kell alkalmaz-

ni, akik megfelelő helyismerettel és információkkal rendelkeznek a he-lyi közösségről, és beszélik a kisebbségekhez tartozó személyek anya-nyelvét;

b) intézményes keretet kell létrehozni a rendőrség és a civilszervezetek együttműködésére.

alkotmánymódosítás

Az elmúlt 21 év, akárcsak a 2003-as alkotmánymódosítás óta eltelt idő poli-tikai, társadalmi tapasztalata indokolttá teszi az átfogó alkotmánymódosí-tást, az alkotmányreformot.

Szorgalmazzuk:a) a nemzetállam fogalmának törlését;b) az állam fogalmának az Európai Unió szemléletével összhangban lévő

meghatározását;c) a hatalommegosztás alkotmányos elvének az alkotmányban való egy-

értelmű, működőképes leírását a társadalmi elvárásoknak és az európai tendenciáknak megfelelően, a parlament és az önkormányzatok erejé-nek növelését az államelnök és a központi adminisztráció erejének csök-kentésével egy időben;

d) a szuverenitás fogalmának, mai európai értelmének alkotmányos meg-határozását;

e) a szubszidiaritás fogalmának rögzítését, tartalmának alkotmányos meg-határozását;

f) az alapvető állampolgári jogok bővítését, különösen az EU Alapjogi Chartájának megfelelően;

g) a nemzeti közösségek számára az önazonosságuk megőrzésével, ki-fejezésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben esetenként

30


kizárólagos, máskor együttdöntési jogkörök, hatáskörök és megfelelő végrehajtási eszközlehetőségek biztosítását;

h) az autonómiaformák lehetőségének és jogának alkotmányos biztosítását;i) az arányos képviseletet biztosító választási rendszer alkotmányos alap-

elveinek a rögzítését és garantálását;j) a törvényerejű sürgősségi kormányrendeletek teljes megszüntetését

vagy szabályozási tárgykörének drasztikus leszűkítését;k) alkotmányos meghatározását a régióknak mint olyan közigazgatási egy-

ségeknek, amelyek önálló döntéshozatali és végrehajtó testületekkel és hatáskörökkel rendelkeznek, melyeket a központi hatalomtól vesznek át. Alkotmányba kellene rögzíteni azt az EU-s alapelvet, mely szerint a régiók létrehozásában tiszteletben kell tartani a történelmi, földrajzi, gazdasági és kulturális együvé tartozás elvét.

2. gazDasági FeJlŐDÉs

Költségvetés, államháztartás, adópolitika

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség gazdaságpolitikájának kerete az európai fenntartható fejlesztési modell, ennek alapja pedig az európai szo-ciális piacgazdaság, amely a válságból való kilábalásra és a válság utáni fenn-tartható gazdasági növekedésre is hatékony eszköztárat biztosít. A célok el-éréséhez szükséges intézkedések kiemelt irányvonalai az Európai Unió 2020 stratégiájában vannak megfogalmazva. Az RMDSZ az európai tendenciák-kal összehangolt közpolitikákat szorgalmaz, melyek az EU 2014–2020 kö-zötti hétéves költségvetési tervezési időszakára tekintenek előre.

meg kell újítani a költségvetési és a fiskális politikát. A Szövetség költségvetési és adópolitikai reformot szorgalmaz, melyet 2013-ban kell megalapozni oly módon, hogy széles körű társadalmi párbeszédre és mi-nél átfogóbb politikai konszenzusra épüljön. Szorgalmazzuk a 2014–2020 Fiskális és Költségvetési Keretstratégia megalkotását, ennek parlamenti vitáját és többpárti kompromisszumra épülő elfogadását 2013 első felé-ben. A Keretstratégia fontos célkitűzései közé soroljuk a makrogazdasági egyensúlyok biztosítását, a fenntartható gazdasági növekedés ösztönzé-sét, a maastrichti konvergenciakritériumok és az EU-val szemben vállalt kötelezettségek teljesítését, az európai közös fizetőeszköz bevezetését.


31

át kell alakítani az állami költségvetés szerkezetét. Szorgalmazzuk a többéves költségvetési keretre épülő rendszer bevezetését az átlátható-ság és tervezhetőség, valamint a hatékony és költségtakarékos végrehaj-tás elősegítésének céljából. A költségvetés épüljön programokra, legyen követhető és a végrehajtás szempontjából számon kérhető, tartalmazzon megfelelő gazdaságösztönző és munkahelyteremtő intézkedéseket. Az új munkahelyek teremtése a reálgazdaság teljesítményének függvénye, ezért a költségvetésnek az ipari termelékenységet és a gazdasági versenyképes-séget növelő előírásait többszörösen növelni kell. Az állami költségvetés ne finanszírozzon EU-s alapokból megvalósítható beruházásokat vagy ter-veket, de biztosítsa maradéktalanul az EU-s alapokból finanszírozott beru-házások társfinanszírozását.

Az adópolitika a fenntartható gazdasági növekedés eszköze, ezért sta-bilnak, kiszámíthatónak és átláthatónak kell lennie. 2003-as évi megalko-tása óta az Adótörvénykönyv átlagban évente 10-szer módosult, ezért az RMDSZ szorgalmazza az Adótörvénykönyv parlamenti vitáját, az ellenté-tes hatásokat generáló rendelkezések összehangolását és az új törvényke-zés 2013 első felében való véglegesítését, összhangban az új 2014–2020 Fiskális és Költségvetési Keretstratégiával.

Az egykulcsos adó versenyképességi előnyt biztosít, melyet középtávon nem indokolt feladni. A munkavállalás ösztönzése, a külföldi beruházások vonzása, a kis- és középvállalkozók támogatása, az új munkahelyek terem-tése szempontjából bizonyítottan előnyös adózási rendszer átalakítását, a progresszív adózás esetleges bevezetését mélyreható hatástanulmánynak kell megelőznie, ennek perspektívája a 2020. év kell hogy legyen. A méltá-nyos közteherviselés az RMDSZ alapelvei közé tartozik, ezért javasoljuk egy ideiglenes, a nagy személyi jövedelmekre kivetett különadó bevezetését. A szolidaritási adó az évi 100 ezer lejt meghaladó globális jövedelmet telje-sítő természetes személy adóalanyokat érinti, a megszabott értéket meg-haladó jövedelemre kivetett különadó kulcsa 40%, a különadó alkalmazási ideje három év.

Az államháztartás jövedelmeit növelni kell, ennek két útját szorgalmaz-za az RMDSZ: az adózás hatékonyságának növelése (az adócsalás visszaszo-rítása), valamint az adóalap kiterjesztése (az informális gazdaság csökken-tése). Szorgalmazzuk az adóhivatalok, valamint a felügyeleti és ellenőrzési hatáskörrel rendelkező fiskális intézményrendszer mélyreható reformját, az informatizálást és az e-adminisztráció általánosítását. Az adózási fegye-lem javítását és az informális gazdaság visszaszorítását célzó intézkedések

32


már rövid távon is a költségvetés bevételeinek, a nemzeti összterméknek (gDP) 3-5%-ra becsülhető javulását hozzák. Azonnali intézkedéseket szor-galmazunk a hozzáadott értékadó (tvA) jelenlegi 54%-os begyűjtési ará-nyának 15-16%-kal való javításának érdekében. támogatjuk a hozzáadott értékadó a gazdasági válságot megelőző, 19%-os kulcsra való visszahelye-zését.

A munkaerőre és a tőkére nehezedő adóteher egyensúlya a hatékony adózás egyik alapfeltétele. A társadalombiztosítási (CAS) adóteher jelenle-gi, 44,5%-os szintje elősegíti az informális munkavállalást, ezért az RMDSZ szorgalmazza a társadalombiztosítási járulékok két lépésben történő csök-kentését: először 3,5%-kal a munkaadót és 2,5%-kal a munkavállalót terhe-lő járulékot kell csökkenteni, majd újabb 2-2%-os könnyítést kell alkalmazni mindkét adóalany esetében.

A monetáris politika fő célkitűzése az árak stabilitása, eszköze pedig az infláció megszabott keretekben történő csökkentése. Szorgalmazzuk a monetáris, fiskális és költségvetési politikák jobb összehangolását a mak-rogazdasági célkitűzések hatékonyabb megvalósítása érdekében.

Az euróövezethez való csatlakozás az uniós felzárkózás fontos lépése. A közös fizetőeszköz bevezetéséhez meg kell teremteni a szükséges gaz-dasági és makrostabilitási előfeltételeket, csakis ezáltal lesznek állampol-gáraink, vállalkozóink és a társadalom egésze a gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozásnak a nyertesei.

A helyi közpénzügyek állapotát sürgősen javítani kell, szorgalmazzuk a pénzügyi decentralizáció folytatását és újabb jövedelemforrások helyi szintre rendelését, arányosan a közigazgatási decentralizáció során helyi szintre utalt hatáskörök és feladatok finanszírozási szükségleteivel.

A személyi jövedelemadó fontos forrása a helyi költségvetéseknek, szorgalmazzuk a SZJA gazdálkodásának két lépésben történő kiigazítását: első lépésben a SZJA 80%-a maradjon helyben (45% a helyi, 12% a megyei szintre, 23% pedig az önkormányzati költségvetések kiegészítésére), má-sodik lépésben pedig el kell dönteni a teljes SZJA helyben maradását, helyi szintű gazdálkodását. Szorgalmazzuk, hogy az önkormányzati költségveté-sek kiegészítése kerüljön vissza a megyei önkormányzatok hatáskörébe.

A gazdasági növekedés húzóágazatai a következő években a mezőgaz-daság, az infrastruktúra fejlesztése, beleértve a digitális infrastruktúrát is, valamint az energiaszektor, ideértve a megújuló energiát és az energiaha-tékonyság növelését. Az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 – A közösség által irányított helyi fejlesztés című terv utat mutat a három húzóágazat


33

területén elnyerhető vissza nem térítendő EU-s támogatások megszerzé-séhez.

a közösségeink által irányított helyi fejlesztés

A gazdasági visszaesésből való kilábaláshoz intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre van szükségünk. Az intelligens, fenntartható és inkluzív térségek létrehozásához létfontosságú a megfelelő térségre össz-pontosító, integrált területi stratégia megalkotása.

Európában 2020-ig az egyes térségek/régiók jellemzőinek és értékeinek azonosítására épülő versenyelőnyök kiaknázása jelenti a sikeres talpon ma-radás kulcsát.

Románia a 2012. szeptember 30-án nyilvánosságra hozott adatok szerint a Strukturális Alapokból rendelkezésre álló több mint 19 milliárd eurónak majdnem 10%-át (pontosan 9,67%), míg a vidékfejlesztésre szánt mintegy 10 milliárd eurónak 19,9%-át volt képes megszerezni.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által lebonyolított Erdélyi Konzultáció során mintegy 100 000 család, több mint kétszázötvenezer em-ber mondott véleményt a saját helyzetéről és az érdekképviselet tennivaló-iról. A konzultációból származó elvárásoknak megfelelően, összhangban az Európai Unió által elfogadott Európa 2020 prioritásrendszerrel elkészült az egész Erdélyre vonatkozó fejlesztési terv. Ez a fejlesztési prioritások men-tén útmutatást kíván adni a következő évek pozitív jövőképéhez. Erdély eu-rópaiságának fontos jellemzője az egység a sokszínűségben, a székelyföldi, bánsági, közép-erdélyi és partiumi sajátosságok érvényesítése.

Úgy tekintjük, hogy az Erdély 2020 fejlesztési terv megfelelő keretet és lehetőséget ad arra, hogy a következő években rátérjünk a felzárkó-zás útjára, és a jövő elhozza a gyarapodó társadalmat a szülőföldön.

Az Erdély 2020 alapján javasolt operatív Program beilleszthető Románia Közös Stratégiai Keretébe. olyan eszköz, mely kiküszöböli az elmúlt idő-szak forrásbevonási kudarcának okait. végrehajtása szavatolja a gazdasá-gi-pénzügyi válság súlyosbodását megakadályozó pénzforrások előterem-tését.

A térségünket érintő számos – gazdasági, környezeti és társadalmi – kihívás miatt integrált és földrajzilag megalapozott megközelítésre van szükség a problémák hatékony kezeléséhez. Románia forrásbevonási ku-

34


darcának elsődleges oka a célszerűtlen régiós felosztásra épülő országos keretrendszer.

Arra is fel kell készülnünk, hogy 2013-ban sor kerül a fejlesztési régiók megkésett – és félő, hogy ezúttal sem a fejlesztéspolitikai szempontokat szem előtt tartó – átalakítására.

A kohéziós politika és a közös agrárpolitika továbbra is az Európai Unió számunkra felhasználható fejlesztéspolitikai eszközei lesznek.

A közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillére, melynek az Európai Mezőgazdasági és vidékfejlesztési Alap jelenti a pénzügyi forrást, a vidéki élet minősége javulásának letéteményese.

Erdély, a Részek és a Bánság magyarságának többsége vidéken él, ott, ahol az alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása továbbra is fontos célkitűzés.

A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése kiegészíti a kö-zösségi szolgáltatások bővítését. támogatni kell a fiatal mezőgazdasági termelők vállalkozásainak beindítását, valamint a mezőgazdasági háztartá-sok azon tagjait, akik nem mezőgazdasági tevékenységeket kívánnak foly-tatni.

Fejleszteni kell a mezőgazdasági üzemeket, korszerűsíteni kell a kapcso-lódó infrastruktúrát.

A kohéziós politika–regionális konvergencia pillérének egyik forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Ebből kell fejleszteni a regionális és he-lyi egészségügyi és szociális infrastruktúrát. Csökkenteni kell az egészség-ügyi státuszbeli egyenlőtlenségeket. gyorsítani kell az átállást az intézmé-nyi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra.

támogatni kell a kis- és középvállalatokat a nemzetközivé válás folya-matában.

Ösztönözni kell új cégek alapítását.A kohéziós politika–regionális konvergencia pillérének másik forrása az

Európai Szociális Alap. Ebből kell támogatni olyan kezdeményezéseket, me-lyeknek célja a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a korai gyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban.

Biztosítani kell a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatá-sokhoz való jobb hozzáférést, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat is.

Ösztönözni kell az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hoz-záférést, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé


35

tételét, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítását.

A kohéziós politika külön pillérének nyújt forrásokat a Kohéziós Alap. Ebből támogatni lehetne a kis- és középvállalkozásokban az energiahaté-konyságot és a megújuló energiák felhasználását.

A közcélú infrastruktúrákban hasonlóképpen támogatni kell az energia-hatékonyságot és a megújuló energiák felhasználását.

Óvnunk kell a biológiai sokféleséget, beleértve a zöld infrastruktúrák helyreállítását is.

Célunk a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése.támogatni fogjuk a magas szintű foglalkoztatás ösztönzését és a minő-

ségi munkahelyek megteremtését. Bátorítanunk kell a munkavállalók föld-rajzi és foglalkozási mobilitását és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodását. Ehhez magas színvonalú oktatást és képzést kell bizto-sítanunk.

Ösztönöznünk kell a nemek közötti egyenlőséget, az esélyegyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet.

Erősíteni fogjuk a társadalmi befogadást és a szegénység leküzdését.Erdély mint európai régió sikere úgy biztosított, hogy fejlesztési ter-

vünket, az Erdély 2020-at összehangoljuk az EU prioritásaival, és ezeket kell majd beépíteni Románia nemzeti fejlesztési stratégiájába.

Kis- és középvállalkozások támogatása

A gazdasági válság elhúzódása miatt a Romániai Magyar Demokrata Szö-vetség egyre nagyobb hangsúlyt helyez a gazdaság élénkítésére, ezen belül is a foglalkoztatottság bővítésére és a vállalkozások versenyképességének javítására. Ennek egyik fontos eszköze a kis- és középvállalkozások támoga-tása, hiszen ez a szektor adja a működő vállalkozások 99,7 százalékát, mun-kahelyeket biztosít a versenyszférában a dolgozók 65-67 százalékának, és a bruttó hazai össztermék (gDP) 65 százalékát állítja elő.

A kis- és közepes vállalkozások jelentik az erdélyi gazdaság gerincét. A következő években az újonnan létrejövő munkahelyek döntő többsége nem a multinacionális cégeknek, hanem a kis- és középvállalkozások tevé-kenységének lesznek köszönhetőek.

Az RMDSZ stratégiájában a támogató szabályozási környezet kialakítá-sát, az intézményrendszer egyszerűsítését, a támogatások kihelyezésének

36


gyorsítását, a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló források bőví-tését és a pótlólagos forráshoz jutást biztosító pénzügyi rendszer kialakí-tását tűzte ki célul.

Szorgalmazzuk az állami költségvetésből a kis- és középvállalkozások támogatására elkülönített összegek lényeges emelését. Szükséges a támo-gatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése és a rendszer átláthatóságá-nak növelése, ugyanakkor az állami támogatásoknak az ipari termelékeny-ség és a gazdasági versenyképesség növelését kell célozniuk.

támogatjuk a Mihail Kogălniceanu-program – amelynek célja a kis- és középvállalkozások támogatása a hitelfelvétel lehetőségeinek bővítésé-vel – és más, a kis- és középvállalkozások céltámogatását szolgáló eszköz kiemelt finanszírozását. Fontosnak tartjuk a bankok által történő elbírálás felgyorsítását, az egyéves hitelezési időtartam megnövelését két évre.

lényeges, hogy az állami költségvetésből származó támogatások ne célozzák ugyanazokat a területeket, amelyeken európai uniós vissza nem térítendő támogatások érhetők el.

Kiemelten fontosnak tartjuk a Szövetség által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési tervben azonosított prioritások EU-s alapokból történő meg-felelő finanszírozását. Célunk a kis- és középvállalkozások EU-s alapokhoz való hozzáférésének egyszerűsítése, a vissza nem térítendő támogatások elnyeréséhez szükséges társfinanszírozási mechanizmusok (beleértve az országos garanciaalap működését is) gördülékenyebbé tétele.

támogatni kell a kis- és középvállalkozások hozzáférését az EU belső pi-acához, valamint ezek nemzetközi kereskedelmi tevékenységét. Az RMDSZ szorgalmazza a kis- és középvállalkozásokat érintő szabályozások köny-nyítését, az őket sújtó bürokrácia csökkentését, a helyi adók és illetékek rendszerének egyszerűsítését. ésszerűsíteni kell a tevékenységükhöz szük-séges engedélyezési procedúrákat, az engedélyek számának csökkentése és azok összevonása által. A vállalkozásbarát környezet megteremtésének feltételeként az RMDSZ szorgalmazza az e-kormányzás és e-közigazgatás eszközeinek mihamarabbi és teljes körű alkalmazását.

Kezdeményezzük a vidéki vállalkozások fejlesztését kombinált mikro-hitel program keretén belül. Ennek lényege, hogy a piacnál kedvezőbb ka-matozású hitellel párhuzamosan vissza nem térítendő támogatáshoz is jut az a pályázó, aki 10%-os önrészt biztosít.

Szorgalmazzuk az uniós operatív programokban szereplő vissza nem té-rítendő támogatások keretében a számviteli, adóügyi, kockázatelemzési ta-nácsadás, valamint a közbeszerzési eljárási tanácsadás elszámolhatóságát.


37

Az RMDSZ szorgalmazza az európai modellre megalkotott Kkv-teszt al-kalmazását Romániában. Minden új gazdasági témájú kormányzati rendel-kezésről készüljön kötelező módon kkv hatástanulmány. negatív eredmény esetén a készülő új szabályozást a törvényhozási folyamatban módosítani kell, hozzájárulva az üzletbarát törvénykezés megteremtéséhez.

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés

A vidéken élők számára elfogadható életszínvonal biztosítása érdekében szükséges egy tudományosan megalapozott, időtálló, politikai irányzatok-tól független agrárstratégia kidolgozása. Ennek célja a gazdálkodás kiszá-míthatóvá és jövedelmezővé tétele, valamint a falu népességmegtartó ere-jének növelése.

Ezért szükségesnek tartjuk:a) a mezőgazdaság fokozatos beillesztését egy komplex vidékfejlesztési

programba, amelyben a termelés kiegészül a környezetvédelmi felada-tok ellátásával, a táj ökológiai értékeinek védelmével, ápolásával oly módon, hogy az új feladatok új jövedelemforrást is jelentsenek;

b) az EU közösségi agrárpolitikájának előírásai alapján kidolgozni a Romániában alkalmazható differenciált támogatási rendszert, előnyben részesítve a 35 év alatti fiatal gazdálkodókat, egyéni vállalkozókat, csa-ládi gazdaságokat;

c) egyszerűbb, átláthatóbb, igazságos és időben meghirdetett pályázta-tásra épülő agrártámogatási rendszer kidolgozását és bevezetését oly módon, hogy a civilszervezetek és közbirtokosságok számára is bizto-sítva legyen a támogatásokkal kapcsolatos tájékoztatás, konzultáció és véleményezés;

d) helyi agrár-tanácsadási hálózat kiépítését önkormányzati, illetve uniós forrásokból;

e) az EU egyes tagországaiban jól bevált tulajdonszerzési szabályok és korlátozások alkalmazását, és új földhasználati törvény kidolgozását, amelynek leglényegesebb előírásai között szerepelne a helyben lakás, illetve gazdálkodás, a mezőgazdasági tevékenység gyakorlása, a szak-képzettség és a helyi érdekek figyelembevételével;

38


f) a tulajdonjog garantálását, a birtok egységének védelmét, a tagosítás, a földcsere, a földvásárlás, a mezőgazdasági földbérlet, az ésszerű birtok-struktúra feltételeinek kialakítását;

g) az agrártermelés természeti kockázatának minimalizálása érdekében katasztrófakárok enyhítését elősegítő rendszer kialakítása, az ehhez szükséges költségvetési források évenkénti biztosítását egy elkülöní-tett katasztrófaalap létrehozásával;

h) a kataszteri nyilvántartás reformját, amely elengedhetetlen a földterü-letek adásvételéhez, minőségi paraméterek szerinti nyilvántartásához, a földterületek piaci árának megállapításához, a mezőgazdasági terme-lés célirányos támogatásához;

i) a termőföldtől a fogyasztóig terjedő élelmiszer-biztonsági rendszer ki-építésének megkezdését;

j) a vidéki mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését, figyelembe véve a helyi közösség érdekeit;

k) a leromlott mezőgazdasági területek erdősítését, a vágásterületek fel-újítását a további talajerózió megakadályozása érdekében, valamint egy olyan támogatási rendszer kialakítását, mely az erdősített területek nyiladékokkal, szélfogó fasorokkal, tűzvédelmi pásztákkal, vízvételi he-lyekkel és erdei utakkal történő ellátását célozza;

l) a nemzeti vidékfejlesztési terv 2007–2013-ban szereplő összes kiírása operacionálissá tételét, beleértve a natura 2000-rel, illetve a korai me-zőgazdasági nyugdíjazással kapcsolatos kiírásokat is;

m) termelői és értékesítési termékszövetkezetek létrehozásának motivá-lását a zöldség, gyümölcs, tej és hús ágazatban, önkormányzati és hazai költségvetésbeli forrásokkal.

A vidéki jelleg mutatóinak mind nemzeti, mind EU-s szabványok szerinti ér-tékelése azt mutatja, hogy az ország jelentős része és a társadalom meg-határozó hányada vidéki besorolás alá tartozik. A legfrissebb statisztikák szerint Románia területének 87,1%-a vidéki jellegű, lakosságának 45,1%-a ezekben a térségekben él.

Az RMDSZ vidékfejlesztési politikájának célja a vidéken élő lakos-ság életminőségének javítása, a környezet, a természeti és kultúrtáj megőrzése, a vidéki térség fenntartható fejlődésének megteremtése a vidék adottságainak, sajátosságainak, valamint a vidéki térségek Európai Chartájának megfelelően. Ezek érdekében szükséges:


39

a) a vidéki infrastruktúra fejlesztésének szorgalmazása úgy, hogy a falusi emberek életfeltételei, esélyei fokozatosan közelítsenek a városiakhoz;

b) a vidék megtartó erejének növelése céljából azon gazdák, illetve családi gazdaságok támogatása, akik főfoglalkozásban mezőgazdasági vállal-kozók, és elsősorban piacra termelnek gyümölcsöt és zöldséget, illetve húst és tejet;

c) a hegyvidéki települések esetében létező besorolási rendszer módosí-tása a valós helyzetnek megfelelően;

d) a tagosítás támogatása azokon a településeken (különösen Székely-földön), ahol a nadrágszíjparcellák nem teszik lehetővé az ésszerű gaz-dálkodást.

e) az új agrárerdészeti jövedelemforrások termelésének támogatása (zöld energia, biomassza, energia), támogatást szabályozó jogszabályok ki-dolgozása, elfogadtatása a közösségi agrárpolitikával összhangban.

f) módosítani az adóügyi törvénykönyv és a gyepgazdálkodási törvény előírásait oly módon, hogy a közbirtokosságok eleget tudjanak tenni az alapszabályzatukban rögzített társadalmi elvárásoknak.

A romániai mezőgazdaság sajátos családi gazdálkodási szerkezetre épül. Vidékfejlesztési koncepciónk alapvető értékként fogja fel a családi gaz-dálkodási modellt, és ennek fejlesztését tűzi ki célul. Ezért sajátos straté-gia kidolgozására van szükség, amely beépül az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési rendszerekbe. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ága-zat versenyképességének javítása érdekében szükséges a családi gazdasá-gok törvényének megalkotása, a családi gazdaságok kiemelt EU-konform támogatási rendszerének megalkotása.

Ezen belül kiemelt támogatást nyer az állattenyésztési ágazat, illetve a takarmánytermesztés. továbbá az ágazat fejlesztésének hatékonyságát növeli egy olyan szövetkezeti jellegű értékesítési hálózat, amely piacgaz-dálkodási szinten képviseli a gazdák érdekeit. Ezzel párhuzamosan ösztö-nözni kell a raktározási felületek kiépítését önkormányzati és európai uniós alapokból.

Bár Európa nagy élelmiszeripari vállalkozásai gyakran az új irányzatok élvonalában találhatók, új termékek és eljárások bevezetése jelentősen hozzájárulhat a kisebb feldolgozók és gazdaságok teljesítményének nö-veléséhez. A vidéki gazdaságban komoly lehetőség van új termékek lét-rehozására és forgalomba hozatalára, minőségi programok révén több érték vidéken tartására – ehhez kellő szakmai, technológiai és anyagi

40


támogatást kell biztosítani főként azon gazdálkodók részére, akik elsősor-ban bioélelmiszereket termelnek.

Ennek érdekében kiemelten támogatjuk kistérségenként hús-, tej-, er-dei gyümölcs-feldolgozó egységek létrehozását a sajátos, tájjellegű termé-kek piacra juttatása céljából.

3. FeJlŐDŐ inFrastrUKtÚra

A gazdasági válság következtében az infrastrukturális beruházásokra for-dítható állami beruházások mértéke csökkent, főként a vidéki infrastruktú-ra fejlesztésének támogatása került háttérbe.

Ennek ellenére folytatni kell az állami beruházásokat, és újabb stratégi-ákat kell kidolgozni az infrastrukturális hiányosságok kiküszöbölésére.

A különféle infrastrukturális beruházások feladata megoszlik az önkor-mányzatok és a kormányzati intézmények között. Fontosnak tartjuk, hogy a különböző kormányzati szintek összehangolt stratégiát dolgozzanak ki helyi (települési, kistérségi, illetve metropolisz övezetben), regionális és országos szinten.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség továbbra is prioritásnak tekinti a közlekedési infrastruktúra javítását, az országos és megyei utak mellett szükségesnek tartja a közlekedési folyosók, autópályák és egy korszerű vasúti hálózat létrehozását. Számunkra prioritás a nagy-várad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó autópálya építésének befejezé-se, a Dél-Erdélyen áthaladó nagylak–Arad–Brassó–Bukarest, valamint a Szatmárnémetit nagyváraddal és Araddal, temesvárral összekötő út gyors-forgalmi úttá való fejlesztése, illetve az ezekhez kapcsolódó utak és határ-átkelőhelyek kiépítése. Az RMDSZ kiemelt célnak tekinti a Marosvásárhely–Iași autópálya megépítését, amely áthalad Székelyföldön is, hozzákapcsol-va így e számunkra kiemelt jelentőségű területet az erdélyi és nemzetközi szállítási folyosóhoz. Fontosnak tartjuk a kis- és közepes városok elkerülő útjainak, illetve körgyűrűinek kiépítését.

Halaszthatatlan és elkerülhetetlen a Román vasutak modernizációja, kiemelten a Brassó–Déda–Marosvásárhely útvonalon, valamint a vasúti teherszállítás, kombinált fuvarozás és az ehhez kapcsolódó logisztikai köz-pontok építése.


41

Fontosnak tartjuk az Erdély területén működő repterek minél hatéko-nyabbá tételét, és támogatjuk a Brassó melletti reptér létrehozását, ezzel is segítve Székelyföld bekapcsolódását a nemzetközi közlekedésbe.

A vidéki infrastruktúra kiépítése továbbra is prioritás az RMDSZ számá-ra, különös tekintettel a közművesítési beruházásokra, mint az ivóvíz- és csatornahálózatok, a korszerű szennyvíztisztító rendszerek, valamint az elektromos áramszolgáltatás bevezetése.

támogatjuk az energiatakarékos és környezetkímélő technológiák be-vezetését és alkalmazását, valamint a megújuló és zöld energiaforrások kiaknázását. Ezen technológiák alkalmazása megoldást jelenthetne a par-lagon fekvő mezőgazdasági területek hasznosítására is.

Az energiaszolgáltatás biztonsága a gazdaság működőképességének és az állampolgárok életvitelének egyaránt fontos feltétele. Az államnak alapvetően piaci eszközökkel, jogalkotóként és részben tulajdonosként is gondoskodnia kell az ellátás biztonságáról, a hosszú távú érdekek érvénye-sítéséről, valamint a természeti környezet védelméről.

Az RMDSZ támogatja a lakások hőszigetelését célzó beruházások foly-tatását csakúgy, mint a különböző sportlétesítmények, a vidéki és kisvárosi művelődési házak építését, illetve rehabilitációját.

Modernizációs cél az erdélyi települések internet-lefedettségének nö-velése, a világhálóhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtése, a szé-les sávú internetes hálózatok kiépítése egész Romániában, hiszen ezek mind a gazdasági, mind a társadalmi fejlődést segítik.

4. egÉszsÉgÜgY

Az egészséghez való jog alapvető emberi és közösségi jog. A Romániai Ma-gyar Demokrata Szövetség célja, hogy növelje az emberek egészségben leélt életévéinek számát, és lehetővé tegye a betegek gyógyulását, illetve életminőségének javulását.

Az egészséget társadalmi és gazdasági értéknek is tekintjük, amelynek megőrzése és ápolása elengedhetetlen az innovatív és fenntartható gazda-sági fejlődéshez. Alapvető egészségpolitikai értékválasztásunk az igaz-ságosság, méltányosság, fenntarthatóság és hatékonyság.

A kórház-decentralizáció pozitív eredményeinek felhasználásával az ön-kormányzatok kezelésébe utalt kórházak működésének továbbfejlesztése prioritás közösségünk tagjainak ellátása szempontjából.

42


A jogszabályok tiszteletben tartása és az ellenőrzési felügyelet megerő-sítése mellett Szövetségünk támogatja a szektorsemlegesség érvényesü-lését a magán-, illetve közintézmények finanszírozása terén.

Szorgalmazzuk a betegek hatásosabb ellátását biztosító alternatív for-rásbevonást azokon a szakterületeken, ahol az állami szektor nincs vagy csak kismértékben van jelen (pl. idős betegek ellátása területén, otthoni betegellátás esetén).

támogatjuk kompenzációs mechanizmusok kialakítását az Európai Unióban úgy, hogy prioritásként kezeljék az egészségügyi humán erőforrás kérdését, és megteremtsék annak uniós szabályozását.

Célunk a méltányos, betegközpontú, európai színvonalú ellátási rend-szer kialakítása – ezért szorgalmazzuk az egészségügyi reform folytatását és befejezését.

Fontosnak tartjuk:a) az egészségügyre szánt éves költségvetési források fokozatos növelé-

sét úgy, hogy 2016-ra elérje a bruttó nemzeti össztermék 6%-át;b) a kétfejű vezetési rendszer megszüntetését az egészségügyben: a koor-

dinált, hatékony egészségpolitika véghez viteléhez feltétlenül szüksé-ges az egységes stratégia mentén való működés;

c) hatékony, európai normáknak megfelelő egészségügyi informatikai rendszer működtetését, az egészségügyi biztosítási kártya mihamarab-bi bevezetését;

d) a 2010–2012-es periódusban támogatott nagy infrastrukturális beruhá-zások folytatását, figyelembe véve a határ menti megyék fokozott ki-szolgáltatottságát a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló uni-ós direktíva (2013 októbere) hatályba lépése után;

e) az irányított betegellátási rendszerek elveinek kidolgozását egészség-ügyi fejlesztési régiók szintjén, a szakmai kompetenciák és a felszerelt-ség figyelembe vételével;

f) a jogharmonizáció folytatását, a hatékonyan működő ellátási rendszer megteremtését, új működési formák bevezetését (pl. kórházak működ-tetése alapítványok által) modern közegészségügyi törvény elfogadá-sával;

g) az országos egészségügyi programok átszervezését: fejleszteni kell a prevenciós országos programokat, a gyógyító célúakat pedig, biztosí-tottak esetében, az alanyi jogon járó ellátásba kell áthelyezni;


43

h) az egészségügyi biztosítási alap célirányos, kizárólag a biztosított beteg javára történő és átlátható kezelését, felhasználását;

i) az egészségbiztosításban a 2011-től bevezetett több éves költségveté-si rendszer folytatását, a kiszámíthatóság és a hatékony tervezhetőség érdekében;

j) a háziorvosi intézmény megerősítését, amit jelentősebb (középtávon az összegészségügyi kiadások 12%-át kitevő) forráskiutalással és a házi-orvos szerepének felértékelésével, hatáskörének kiterjesztésével kívá-nunk megvalósítani;

k) a járóbeteg-ellátás, illetve a napi és egynapos ellátási formák fejleszté-sét a sokkal költségesebb hosszabb távú kórházi beutalásokkal szem-ben;

l) az egészségügyi dolgozókat ösztönző alternatív fizetési rendszer kidol-gozását, amely csökkentené a szakemberek kivándorlását, és megfelelő elismerést hozna a szakma iránt elhivatott orvosoknak és ápolóknak;

m) a műhiba-törvénykezés módosítását a hatékonyabb működés, valamint a gyors és arányos kártérítés kifizetése érdekében, olyan tőkefelhalmo-zó műhiba-biztosítási rendszer kialakítását, amely megelőző célú pro-jektek finanszírozását tenné lehetővé;

n) az anyanyelv használatának biztosítását az egészségügyben, a 46/2003-as törvény szellemében.

5. lÉt- És szociális Biztonság

A szociális védelem az európai társadalmi modell alapvető komponense. Az Európai Unióban általánosan elfogadott, hogy a szociálpolitikáknak min-den időben (az alacsony és a magas gazdasági növekedés időszakában is) jelen kell lenniük.

A pénzügyi-gazdasági válság miatt az ország lakosságának súlyos terheket kell elviselnie, de úgy véljük, hogy ennek a teherviselésnek igaz-ságosabbnak kell lennie, és az arányosság elve alapján kell működnie. A teher súlyát nemcsak a kisjövedelmű kategóriáknak kell viselniük.

Az elmúlt években számos szociális reform bevezetése valósult meg. Idesorolható a köznyugdíjrendszer, a magán és fakultatív nyugdíjbiztosítás, a szociális ellátás, a gyereknevelési támogatás, családi pótlék, a fogyaté-kos személyek társadalmi védelme, a munkanélküliek társadalmi integrá-lása, az időskorúak szociális védelme, lakásépítés a fiatalok számára stb.

44


továbbra is fontosnak tartunk, kezdeményezünk és támogatunk minden reális szociális probléma megoldására vonatkozó intézkedést.

A méltóságteljes élet biztosítása érdekében nagy figyelmet kell fordíta-ni azokra a csoportokra, amelyek szociális okokból kifolyólag nem tudnak teljes értékű életet élni. A társadalmi megkülönböztetés, a szegénység, ki-szolgáltatottság olyan tényezők, amelyek negatívan befolyásolják a teljes értékű életet, és szociális problémákat teremtenek. Ezért fő célunk a sze-génység és társadalmi kirekesztettség csökkentése.

Fontos a közösségsegítő szerep felvállalása, amely a szociálisan sérü-lékeny réteg tanácsadását, tájékoztatását, társadalmi beilleszkedését, va-lamint az állami és civilszervezetek által nyújtott szociális szolgáltatások hozzáférését biztosítja.

szociálpolitika

Az egyik legfontosabb probléma az idősek életszínvonalának javítása. A gaz-dasági válság nyomása miatt szükségszerűen bevezetett megszorítások, in-tézkedések, a nyugdíjak befagyasztása, de a magas lakásfenntartási költsé-gek, a szüntelenül növekvő közfogyasztási (főleg élelmiszer- és gyógyszer-) árak akadályozzák a méltóságteljes életet sok nyugdíjas számára.

Ezért szorgalmazzuk:a) a nyugdíjak befagyasztásának megszüntetését, a nyugdíjak értékének

emelését és vásárlóerejének megtartását;b) a 2012–2016 nyugdíjkorrekciós program kidolgozását és alkalmazását

az egyes csoportok között jelentkező általános, tipikus aránytalanságok mérséklésére;

c) a hatályban lévő nyugdíjtörvény méltánytalanságainak kiküszöbölését; a nyugdíjak és az állami fizetés halmozásának korlátozás nélküli lehe-tőségét. A jelenlegi korlátozó szabályozás nemcsak megalázó azokkal szemben, akik külön megdolgoztak a nyugdíjukért és a fizetésükért, ha-nem mélységesen alkotmányellenes is, a nyugdíjhoz való jog tulajdon-jognak minősül, amit az állam nem sérthet meg;

d) a nyugdíjak megadóztatásának felülvizsgálatát oly módon, hogy az adó-zási kötelezettség csak a speciális nyugdíjakra vonatkozzon;

e) az özvegyi támogatásra való jogosultság feltételeinek jobbítását;f) a megyei nyugdíjpénztárak tevékenységének javítását;


45

g) a nyugdíjasok kedvezményes utazásánál tapasztalható visszaélések, akadályoztatások felszámolását;

h) a nyugdíjasok üdültetési és orvosi kezelési körülményeinek javítását.A fogyatékosokat ugyanazok az emberi jogok illetik meg, mint a társa-

dalom többi állampolgárát. A fogyatékkal élők életminőségének javítása, társadalmi integrációjuk fontos szerepet kap céljaink közt. A fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében célszerű mind országos, mind önkormányzati szinten különböző rehabilitációs programo-kat kidolgozni. Küzdünk a bármilyen jellegű diszkriminációjuk kiküszöbö-léséért. Támogatunk bármilyen kezdeményezést, programot, erőforrást, amely a fogyatékos emberek szükségleteihez illeszkedik.

A fogyatékkal élők teljes körű akadálymentes hozzáférhetősége mind a termékek, mind a szolgáltatások szintjén még mindig megoldatlan prob-léma. Ennek érdekében kivételes hangsúlyt fogunk fektetni arra, hogy a fogyatékkal élők minden területen könnyebben részt vehessenek a társa-dalmi életben. Az akadálymentesítés olyan feltételek biztosítását kell hogy jelentse a fogyatékkal élők számára, amelyek kiküszöbölik a fogyatékos-ságuk miatt elszenvedett hátrányokat. A fogyatékkal élők jogainak betar-tását hatékonyan és konkrétan kell ellenőrizni. A jelenlegi jogszabályokat viszont folyamatosan felül fogjuk vizsgálni, és az igényeknek megfelelően módosító javaslatokat fogunk megfogalmazni.

Kezdeményezzük:a) a fogyatékkal élő személyek számára fenntartott ingyenes helyek bizto-

sítását a felsőfokú közoktatásban;b) az egyetemisták számára – rászorultsági alapon – teljes ingyenes ellátás

biztosítását, mind a közoktatásban, mind a magánoktatásban.

A hátrányos helyzetben lévő települések lakóinak társadalmi integ-rációja érdekében, a területi hátrányokból fakadó esélyegyenlőtlenség csökkentésére szorgalmazzuk a munkahely-teremtési programok sürgős gyakorlatba ültetését, elsősorban humánerőforrás fejlesztésével és helyi partnerségi együttműködés kialakításával.

A szociális gondozás jelentős részét a nonprofit szervezetek, egyházak vállalják fel. Ezek nagyrészt az idősek gondozási ellátását otthonokban és házi beteg/idős rendszerben valósítják meg, a fogyatékkal élők gon-dozását, foglalkoztatását, védelmét segítik, a gyermekek jogaiért és egy méltóságteljes élet megvalósításáért küzdenek, mindemellett sok más

46


szociális programot működtetnek. A hasonló intézmények megsegítésére nagy hangsúlyt kívánunk fordítani, munkájuk támogatására, finanszírozá-sára kedvező feltételeket kívánunk teremteni.

Folyamatosan küzdünk a szegénység csökkentéséért. Közösségünk tagjait bátorítjuk, éljenek a továbbtanulás nyújtotta lehetőséggel, mind az iskolai, mind a felnőtt tovább- és átképzésben. A képzés, a szakmai szín-vonal növeli a munkavállalás esélyeit, és csökkenti a szegénységet. Célunk a minél jobban kidolgozott, a munkaerő-piaci viszonyokhoz alkalmazkodni képes oktatás hozzáférésének biztosítása közösségünk tagjai részére.

A foglalkoztatás növelése, a munkanélküliség szintjének további csökkentése céljából szorgalmazzuk a különböző munkahely-teremté-si programok további fejlesztését, finanszírozás és kedvező feltételek megteremtése révén. Különös figyelmet tulajdonítunk a fiatalok, fogya-tékkal élők és a 45 év feletti munkanélküliek munkahelyi integrációjának. Szorgalmazzuk a szociális gazdaság működtetését, amely a hátrányos hely-zetben lévő személyek foglalkoztatását, társadalmi integrációját segítené. A kedvezőtlen demográfiai tényezők, valamint a strukturális munkanélkü-liség együttes hatása következtében egyre fontosabbá válik a felnőttkép-zés, az egész életen át való tanulás kérdése. támogatjuk a magyar nyelvű felnőttképzés hálózatának bővítését és erősítését, elsősorban a középfokú egészségügyi képzés és a számítástechnikai ismeretek oktatása tekinteté-ben. támogatjuk a munkahelyi képzést, az ezt ösztönző jogszabályi háttér további tökéletesítését.

A foglalkoztatás növelésének érdekében korszerűbb munkaszervezési megoldásokat, valamint rugalmasabb foglalkoztatási konstrukciókat kell kidolgozni, mint például a távmunkát. Ez olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési forma, mely a számítástechnikát munkaviszony keretei kö-zött veszi igénybe, illetve melynek során a munkát, amely a munkaadó te-lephelyén is végezhető lenne, rendszerint attól távol végzik.

A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése érdekében a foglalkozta-tás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 76/2002 törvényt módosítani kell olyan értelemben, hogy azoknak a munkaadóknak lehes-sen több ösztönző támogatást biztosítani, akik vállalják olyan munkaválla-lók foglalkoztatását, akik élethelyzetükből adódóan maguk is érdekeltek a részmunkaidős foglalkoztatásban.

támogatjuk és segítjük a munkaadók és munkavállalók közötti eredmé-nyes párbeszéd megteremtését, amely a munkatermelékenység növelését és a munkakörülmények javítását szolgálja.


47

A gazdasági szféra megerősítése, a vállalkozások ösztönzése, megma-radása, fejlődése fontos eleme a társadalmi életszínvonal biztosításának.

Szorgalmazzuk az uniós alapok hatékonyabb felhasználását a társadal-mi beilleszkedés elősegítése érdekében.

Fokozottabb figyelmet szentelünk a munkahelyi egészség és biztonság védelmének. nem elégséges csupán a munkavédelmi EU-szabályok átvéte-le, azok érdemi alkalmazása és végrehajtási ellenőrzése még jelentős erő-feszítéseket igényel.

Fontosnak tekintjük a szociális ellátó rendszert működtető szabályza-tok folyamatos összehangolását a társadalmi és szociális igények dinami-kájának megfelelően. A szociális ellátásoknak a közjót kell szolgálniuk egy méltányos rendszer képviseletében.

gyermekjogvédelem

A gyermekjogvédelem az emberi jogok garantálását jelenti a gyermekek számára. Az alapvető jogokat, azaz az egészséges fejlődéshez (oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, szociális gondozáshoz), az erőszaktól való véde-lemhez, egyenlő bánásmódhoz, részvételhez stb. való jogot az államnak kell garantálnia.

Ennek értelmében, az igazságügyi rendszer reformjának keretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szorgalmazza a gyermekba-rát igazságszolgáltatás kialakítását Romániában. Ahhoz, hogy a gyer-mek legfelsőbb érdeke és a gyors eljárás elve érvényesülni tudjon a kis-korúakkal kapcsolatos ügyekben, szükség van a Kiskorú és családügyi törvényszékek felállítására országszerte, valamint tréningprogramokra a bírák számára. Ugyanakkor szükség van az eljárásrend gyermekbaráttá té-telére annak érdekében, hogy a törvényszéki eljárás, amelyben a gyermek részt vesz, ne legyen káros hatással fejlődésére.

A gyermekek neveléséért elsősorban a szülők felelősek, ezért a gyer-mekjogvédelem elválaszthatatlan a családvédelemtől. Ha a szülők, bár-milyen oknál fogva, ideiglenesen vagy huzamosabb időn keresztül nem képesek megfelelő módon ellátni nevelői és gondozói feladataikat, akkor a szubszidiaritás elve alapján a közösségnek, illetve az államnak kell köz-belépnie és segítséget nyújtania. Ennek megfelelően a helyi és a megyei önkormányzatokra hárul az a feladat, hogy azonosítsák azokat a csalá-

48


dokat, amelyek különböző okokból kifolyólag a szociális kirekesztettség veszélyével küzdenek, és szolgáltatásokat nyújtsanak számukra.

A szociális beavatkozások hatékonnyá tételének céljából szükség van a szociális ellátórendszer reformjának folytatására. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ támogatja a közszolgáltatók monopol helyzetének megszünte-tését a szolgáltatások minőségének és költséghatékonyságának növelé-se céljából. A civilszervezetek, egyházak hagyományosan fontos szerepet töltenek be az erdélyi szociális szolgáltató rendszerben. Fontosnak tartjuk ezek szerepének további erősítését, egy méltányos, átlátható, eredmény-központú, ellenőrzött állami támogatásrendszer kialakítása által.

Szükség van továbbá a juttatásalapú szociális támogatórendszerről a szolgáltatásalapú támogatórendszerre való áttérésre.

a társadalmi kirekesztettség, a gyermekszegénység felszámolása csakis területalapú, integrált, célirányos, rugalmas és összehangolt, fej-lesztéselvű beavatkozások bevezetése által lehetséges. Ennek érdekében a Szövetség szorgalmazza a területalapú integrált szociális felzárkóztatási és fejlesztési stratégiák kidolgozását és gyakorlatba ültetését, felhasznál-va minden, európai uniós tagországként rendelkezésre álló forrást (lásd Erdély 2020).

Az állam garantálja az oktatáshoz való jogot, azonban ennek gyakor-lását nagyon gyakran megakadályozzák azok a tényezők, amelyek a tár-sadalmi kirekesztettséggel függenek össze: az anyagi feltételek hiánya, a területi elszigeteltség, a gyermekek munkába való bevonása stb. Ezek ki-küszöbölése elengedhetetlen annak érdekében, hogy minden iskoláskorú gyermek be legyen íratva az iskolába, és sikeresen el is végezze azt. Ennek értelmében támogatjuk a közösségi központok kialakítását, mivel ez a szolgáltatás központi szerepet tölt be a gyermek- és családvédelmi, vala-mint az ifjúsági tevékenységek területén.

Hangsúlyt fektetünk az iskola előtti oktatásra is, az óvodai és böl-csődei hálózatok kialakítására, mivel szükség van egy jó minőségű, önkor-mányzat által támogatott, rugalmas nappali gondozói-oktatói szolgáltatási rendszer kiépítésére 6 éves kor alatti gyermekek számára.


49

6. iFJÚság És sPort

A romániai magyar ifjúság érdekeinek képviseletét a Romániai Magyar De-mokrata Szövetség stratégiai fontosságú célnak tekinti. A romániai ma-gyar ifjúság társadalmunk jövőjének meghatározó tényezője, közösségünk fennmaradásának, megújulásának és folytonosságának záloga. A szülő-földön való megmaradás egyéni és közösségi érték, a fiatal generáció nem-zeti közösségünk sorsának felelős alakítója.

A Szövetség szorgalmazza azon társadalmi, gazdasági és kulturális fel-tételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik a fiatalok szülőföldön való boldogulását, érvényesülését. Az RMDSZ ifjúságpolitikájának lényege azon feltételek megteremtése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi je-lentőségének megfelelően vesz részt az ország és közösségünk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében.

Az RMDSZ vállalja, hogy felkarol és támogat az ifjúsági szervezetek ál-tal megfogalmazott minden olyan kezdeményezést és javaslatot, amelynek célja a romániai magyar fiatalság szülőföldön való megmaradása, életminő-ségének javítása, életesélyeinek növelése.

teendők az általános ifjúsági problémák tekintetében:•a diákoknak járó szociális juttatások és kedvezmények körének bővítése

és általánossá tétele minden diák vagy hallgatói jogviszonnyal rendelke-ző fiatal számára, függetlenül az oktatás formájától és jellegétől;

•a diákok érvényben lévő utazási kedvezményeinek kiterjesztése a távol-sági autóbusz-szállításra is;

•a tandíjrendszer oly módon való alakítása, hogy a felsőfokú oktatás hoz-záférhető legyen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára is;

•a diákhitel bevezetése;•a fiatal vállalkozók és gazdák támogatása a vállalkozói kultúra fejleszté-

sét célzó képzési és tanácsadási programok beindításával;•a hátrányos helyzetű, árvaházi, állami gondozásban élő gyerekek és fia-

talok társadalmi integrálódási lehetőségeinek megteremtése;• ifjúsági kisebbségkutatás elkészítése;•a 2012–2016 közötti időszakra vonatkozó, megyei és országos szintű if-

júsági stratégia kidolgozása a helyi és megyei, illetve országos szintű ifjúsági szervezetek bevonásával;

•a városok tömbháznegyedeiben élő fiatalok bevonása közösségi projek-tekbe;

50


•az ifjúsági táborok infrastrukturális fejlesztése azzal a céllal, hogy egész évben működhessenek;

•a bezárt, működésképtelen ifjúsági táborok visszaszolgáltatásának foly-tatása az önkormányzatok fele, felújítás és rendeltetés szerinti működ-tetés céljából.

teendők a romániai magyar ifjúság sajátos problémái tekintetébenElsődleges célunk közé tartozik az anyanyelvű művelődési lehetőségek biz-tosítása, az anyanyelven történő információszerzés, az önszerveződés, a közösségi élet alkalmainak megteremtése.

Az RMDSZ szorgalmazza:a) a szórványban működő közösségi házak, információs központok, ifjúsá-

gi irodák és ezek hálózatának bővítését;b) a tömbmagyar vidékeken működő oktatási, művelődési, egyházi intéz-

mények, civilszervezetek és a szórványvidék hasonló jellegű létesítmé-nyei közti kapcsolatok bővítését.

Az RMDSZ támogatásáról biztosítja az ifjúsági szervezeteknek a közösségi lét, a demokrácia értékeinek elterjesztése terén kifejtett tevékenységét. Ezért minden olyan program, kezdeményezés, amely elősegíti fiataljaink köz-életi szerepvállalását, prioritásként kezelendő az elkövetkező időszakban.

Az RMDSZ kezdeményezi:a) az ifjúsági szervezetek és programok támogatására elkülönített alapok

létrehozását a helyi és megyei önkormányzatok költségvetési alapjaiból az ifjúsági kerettörvény előírásai alapján;

b) az oktatás szereplőinek intézményen belüli önrendelkezési törekvéseit, indítványozza a diáktanácsok, diákszövetségek, szakkollégiumok, peda-gógusi szervezetek törvényes szabályozását;

c) az ifjúság sajátos problémáival foglalkozó, erre szakosodott kormányza-ti, önkormányzati és civil intézményrendszer bővítését;

d) ifjúsági közösségi házak létrehozását minden megyeközpontban;e) ifjúsági információs és tanácsadó központok létrehozását minden

municípiumban;f) rendszer kidolgozását az országos ifjúsági szervezetek normatív támo-

gatása érdekében.


51

a sport mint közösségformáló erő

A társadalom szellemi és fizikai egészségének meghatározó alapja a helyes és rendszeres testmozgás. Az RMDSZ célja, hogy a sport az életmód szer-ves részévé váljon.

Fontosnak tartjuk, hogy a sportban valamennyi tehetséges fiatalnak esélye legyen képességei kibontakoztatására.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség sürgeti azon gazdasági és ön-kormányzati feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik a lakosság minél szélesebb körben történő sportolási lehetőségeit.

Fontosnak tartjuk:a) az iskolai testnevelés és sport lehetőségeinek fejlesztését, valamint a

helyi, a regionális és az országos versenyrendszerek kiépítését;b) a sport szakemberek általi oktatását az oktatási intézmények minden

szintjén;c) az önkormányzatok és a magánszféra bevonásával a többfunkciójú

sportlétesítmények létrehozását, ezeknek széles körben történő hasz-nálatát.

Élvonalbeli sportolóink eredményeinek növelése érdekében szorgalmazzuk:a) az olimpiai sportágak kiemelt állami támogatását;b) a szponzorálási törvény kedvező módosítását;c) a sportlétesítmények tulajdonjogának tisztázását;d) az iskolák és a sportklubok közötti kapcsolatok élénkítését.

mozgásra fel

A sport az egyetemes kultúra részeként pótolhatatlan szerepet tölt be az emberek testi és lelki egészségének, alkotóerejének megőrzésében, javítá-sában, a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésében.

Ezért:a) szorgalmazzuk az önkormányzati támogatások kibővítését a helyi sport-

rendezvények szervezésére;b) támogatjuk az országos szintű rendezvények korosztályonkénti meg-

szervezését;

52


c) kezdeményezzük az immár hagyományossá vált iskolai szabadidős sport-rendezvények felvételét az oktatási minisztérium versenynaptárába;

d) fontosnak tartjuk a testnevelő tanárok ösztönzését a szabadidős sport-tevékenységekre. Kezdeményezzük a testnevelés-oktatás iskolai prog-ramon kívüli szervezett formájának külön javadalmazását.

7. KÖrnYezet- És termÉszetvÉDelem

Erdély környezeti adottságai és természeti kincsei olyan értéknek számíta-nak, amelynek megőrzése kiemelt fontossággal bír a Romániai Magyar De-mokrata Szövetség környezetvédelmi politikájában. Megfelelő stratégiák-kal megelőzhetőek a természeti katasztrófák, és kivédhetőek a különböző környezeti ártalmak, mint a víz-, talaj- és légszennyezés.Az RMDSZ környezetvédelmi politikájának alapelvei a következők:•az egészséges környezethez való jog;•a szennyező fizet elv betartatása;•a fenntartható fejlődés elvének biztosítása;•a klímaváltozás elleni környezetvédelmi politikák alkalmazása,•beruházások esetén a megelőzés elvének figyelembe vétele;•a környezetvédelmet minden ágazatot átfogó területként, nem szak-

ágazatként kell kezelni;•a fejlesztési politikák kidolgozásánál elsőbbséget élveznek a környezet-

védelmi szempontok, hiszen a jövő generációk életfeltételeinek biztosí-tása morális kötelességünk;

•a környezet- és természetvédelem terén korszerű, jól átgondolt és fel-szerelt intézményrendszer biztosítása, amely magába foglalja a hatósá-gi és az ellenőrzési feladatokat egyaránt;

• folyamatos együttműködés és kapcsolattartás a szakmai (zöld) civil-szervezetekkel.

települési környezet

Az RMDSZ támogatja az energiatakarékos és környezetkímélő technológi-ák bevezetését és alkalmazását, valamint a megújuló és zöld energiaforrá-sok kiaknázását. Ezen technológiák alkalmazása elősegítheti településeink versenyképességének növelését.


53

A települések ivóvíz- és csatornahálózatának kiépítésével, valamint az alternatív szennyvíztisztító berendezések alkalmazásával egészséges és fenntartható környezeti körülményeket teremthetünk településeinken.

Fontosnak tartjuk és támogatjuk az elavult és környezetszennyező szeméttárolók felszámolását és ezek helyettesítését új, korszerű, bizton-ságos, közösségi normáknak megfelelő hulladékhasznosító üzemekkel és hulladéklerakókkal. Ezzel összhangban támogatjuk az integrált hulladék-tároló rendszerek kialakítását, valamint a szelektív hulladékgyűjtést és a korszerű újrahasznosítást.

támogatjuk településeinken a zöldövezetek kialakítását, amelynek po-zitív környezeti hatása mellett társadalmi hatása sem elhanyagolható.

támogatjuk a Zöld Ház program folytatását.támogatjuk a tömbházak hőszigetelését, amely hozzájárul a korszerű és

ésszerű energiagazdálkodáshoz.A Szövetség prioritásnak tekinti az alternatív közlekedési eszközök be-

vezetését a településeken, az ehhez tartozó infrastruktúra biztosítását, bicikliutak kiépítését, illetve ezzel összefüggésben egy korszerűbb városi közlekedési stratégia kidolgozását, amelynek célja a városi forgalom csök-kentése, alternatív közlekedési eszközök bevezetése, valamint sétálóutcák kialakítása a légszennyezés csökkentése érdekében.

természetvédelem

Az RMDSZ prioritásnak tekinti a natura 2000 parkok védelmének és me-nedzsmentjének hatékonyabbá tételét biztosító jogszabályok megalkotá-sát. Ugyanakkor támogatjuk a natura 2000 területekre járó kompenzációk időben való kiutalását.

Prioritásnak tekintjük a nemzetbiztonsági Környezetvédelmi Stratégia kidolgozását.

Szorgalmazzuk a kiotói egyezmény nyomán eladhatóvá vált zöld jogosít-ványok mielőbbi értékesítését.

Szorgalmazzuk a környezetvédelmi stratégiák kidolgozását a természe-ti katasztrófák elkerülése érdekében, a korszerű árvíz-megelőzési rendsze-rek bevezetését.

Ellenezzük a génmódosított növények termesztését, valamint az in-tenzív mezőgazdasági vegyszerhasználatot és ennek direkt vagy rejtett

54


támogatását. Ugyanakkor ellenezzük a nem őshonos fafajok betelepítését abban az esetben, ha nem biomassza céljából termesztik.

ipari és gazdasági környezet

Szorgalmazzuk a használaton kívüli bányák, meddőhányók, zagytározók és lerobbant ipartelepek felszámolását és megfelelő rehabilitációját, a törté-nelmi szennyeződések felszámolását, valamint az új bányászati és nehéz-ipari befektetésekre vonatkozó előírások szigorítását.

8. tUrizmUs

A turizmus az egyik legnagyobb növekedési és munkahely-teremtési po-tenciállal bíró ágazat. támogatjuk, hogy országunk, és kiemelten Erdély természeti adottságainak kiaknázása, a kulturális örökség hasznosítása megfelelő stratégiával és átgondolt fejlesztési koncepcióval történjen.

célunk a romániai magyar vendéglátóipar európai szintű népsze-rűsítése. A közlekedési infrastruktúra gyors fejlesztésével, különféle be-fektetési és hitelgarancia-kedvezményekkel segíteni kívánjuk a kis- és kö-zépvállalkozások turisztikai fejlesztéseit, ezek versenyképességének nö-velését. A turizmus állami költségvetésből és uniós forrásokból származó támogatásait elsősorban a turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztésére és látványhelyszínek kialakítására kell fordítani. Különféle befektetési és hi-telgarancia-kedvezményekkel kell kibővíteni a kis- és középvállalkozások ilyen irányú kezdeményezéseit.

Szorgalmazzuk a faluturizmus és a falusi vendéglátás támogatási rend-szerének kiépítését a következő eszközök segítségével: marketing és ér-tékesítési hálózat kialakítása, szakképzés ösztönzése, kedvezményes adó, hitel- és garanciarendszerek kidolgozása, valamint az engedélyezési rend-szer egyszerűsítése. A faluturizmus és falusi vendéglátás rendszerébe szer-vesen illeszkedik a bor- és gasztroturizmus. Ezek elterjesztésére olyan or-szágos programok beindítását szorgalmazzuk, mint amilyen „a bor útja”, „a borvizek útja”, „a só útja” stb.

A turizmusfejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a szakoktatás kiter-jesztését a vendéglátóipar területére.


55

Az egészségügyi, gyógy-, ifjúsági és idősturizmus támogatási rendsze-rét oly módon kell kidolgozni, hogy ezek esetében is alkalmazni lehessen a nemrég bevezetett üdülési csekkeket.

A kulturális örökség – a falvak építészeti öröksége (hagyományos falu-kép, templomok, kúriák, házak, kapuk), a tárgyi és szellemi örökség (népvi-selet, táncok, szokások) – sajátos vonzerőt jelent.

Kiemelten kell foglalkoznunk a hagyományos, népi módszerrel készült termékek, népművészeti alkotások hasznosításával, ily módon hozzájá-rulva a mesterségek fennmaradásához, a vidéki közösségek megerősödé-séhez. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a „Székely termék” elnevezésű programnak.

9. tUDásalaPÚ inFormáciÓs társaDalom

Az informatika és a távközlés gyors fejlődése alapjaiban változtatta meg a mindennapjainkat. A mobiltelefon és az internet nélkülözhetetlen eszkö-zökké váltak a gazdaságban és a közszférában is, de nincs ez másképp az oktatás és a tudomány világában sem. Az információs és kommunikációs technológiák használata hétköznapjaink szerves része lett. Az információ gyorsabb áramlása, a kereshető világméretű adatbázisok vagy a digitális tananyagok új alapokra helyezik a gazdasági, politikai és társadalmi folya-matokat.

A versenyképesség, a gazdasági és társadalmi fejlődés fontos velejárója a tudásalapú társadalom kialakítása, ugyanis a tudást, az innovációt előtér-be helyező szemlélet kihat a teljes gazdaság- és társadalompolitikára, ezért fontos a friss és alkotóképes tudás állandó gyarapítása.

Az információs társadalom fejlesztése sokrétegű és bonyolult folyamat, amely a társadalom minden rétegét érinti. Szükségességét, amint ezt az EU 2020-as stratégiája is hangsúlyozza, a társadalom általános fejlődése és a jövő munkahelyek biztosítása követeli.

Románia is elindult az információs társadalom kiépítésének útján, amelynek szerves része kell hogy legyen az itt élő magyarság is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogat és felvállal minden olyan kezdemé-nyezést és stratégiát, amely a román társadalom mellett a magyar ajkú la-kosság fejlődését is érinti.

A romániai magyar közösség számára az információs társadalom meg-valósítása nyitottságot, befogadást és új érvényesülési lehetőséget jelent.

56


A tudásalapú társadalom kiépítése többféle megközelítés szempontjá-ból is eredményes lehet:1) Romániai magyar viszonylatban az informatikai infrastruktúra fejleszté-

se hozzájárul a romániai magyar közösség identitásának megőrzéséhez: hagyományőrzés, anyanyelvi oktatás, közösségen belüli magyar nyelvű online kommunikáció.

2) Országos viszonylatban az RMDSZ programjának információs társa-dalomra vonatkozó célkitűzései mind a romániai magyar közösséget, mind az egész romániai társadalmat egyszerre szolgálják. A különböző fejlesztések összhangban képzelhetők el és valósíthatók meg. A két-nyelvű, régióspecifikus tartalmak és szolgáltatások hozzájárulnak az interetnikus kapcsolatok fejlesztéséhez is.

3) Összmagyar viszonylatban az információs és kommunikációs technológi-ák a magyarországi és a világ bármely más részén élő magyarok kapcso-latainak fejlesztési eszközei is, megteremtik az együvé tartozás kifeje-zésének lehetőségét.

4) Európai uniós viszonylatban, tagországként fontos az uniós direktívák követése és megvalósítása Romániában is. A 2020-as uniós stratégia céljai Románia és a romániai magyar lakosság számára is kötelező jel-legűek, és útmutatásokat fogalmaznak meg az elkövetkező időszakra:• intelligens növekedés – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság ki-

alakítása;• fenntartható növekedés – erőforrás-hatékonyabb, fokozottan környe-

zetbarát és versenyképesebb gazdaság elősegítése;• inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szoci-

ális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése.

Románia számára az információs társadalom eszközeinek fejlesztése több szempontból is fontos: 1) biztosítja a többi EU-s tagállammal való kompatibilitást különböző terü-

leteken: gazdasági, jogi, kulturális, oktatási téren;2) az információs és kommunikációs technológiák (ICt) széles körű hasz-

nálata növeli a (köz)szolgáltatások minőségét, és egyben csökkenti az adminisztrációs költségeket.

Ezért az RMDSZ-nek szükségszerűen támogatnia kell mindazokat a kezde-ményezéseket és programokat, amelyek e cél elérését szolgálják. Ennek a stratégiának a fontosabb pontjai a következők:


57

Gazdaság: a) cél az informatika és a számítástechnika fejlesztésével az egész gazda-

ság teljesítőképességének növelése;b) e-business célok: elektronikus kereskedelem – az online ügyintézések

egyszerűsítése és It-rendszerek beültetése a termelési folyamatokba.

Egészségügy: a) kommunikációs és információs technológiákra épülő életképes egész-

ségápolás és segítségnyújtás támogatása;b) az egészségügy informatizálása és digitalizálása: egészségügyi kártya,

az elektronikus recept és az elektronikus kórlap bevezetésének támo-gatása.

Oktatás: c) az információs és kommunikációs technológiákra alapuló közoktatás re-

formálása;d) az iskolák informatikai eszközökkel és széles sávú internettel történő

teljes ellátása;a) a magyar nyelvű oktatás és művelődés információs és kommunikációs

technológiák által való támogatása: olyan virtuális közösségek megala-kulásának szorgalmazása, amelyek az anyanyelven történő oktatást és művelődést támogatják.

Adminisztráció: a) a közszolgáltatások széles körű informatizálása (egészségügy, adóhiva-

tal, szociális segélyrendszer, közigazgatás);b) az elektronikus aláírás és ügyvitel általánossá tétele: a dokumentumok

elektronikus kezelése és követése minden közszolgáltatási intézmény-ben;

c) az interoperabilitás biztosítása az informatizált közintézmények között; d) a magán- és a közszféra közötti kapcsolat hatékonyságának növelése;e) a közigazgatás hatékonyságának növelése az úgynevezett Enterprise

Architecture rendszer beültetésének segítségével, kormányprogramba történő foglalásával;

f) a közszolgáltatásokhoz szükséges infó kommunikációs infrastruktúra folyamatos és tudatos fejlesztése;

g) a kataszteri nyilvántartás digitalizálása, amely elengedhetetlen a föld adásvételéhez, minőségi paraméterek szerinti nyilvántartásához, a föld

58


piaci árának megállapításához, a mezőgazdasági termelés célirányos tá-mogatásához;

h) az adóhivatalok összekapcsolt rendszerbeállításának, informatizálásá-nak támogatása;

i) az ügyvitel reformjának, az adóbehajtás hatékonyságának és követhe-tőségének javítása elektronikus eszközökkel.

Művelődés: a) a kulturális sokszínűség és a kreatív tartalom fejlesztése, támogatása;b) a magyar nyelvhasználat biztosítása a távközlés és az infokommunikáció

területén (postai szolgáltatások, közintézmények hivatalos honlapjai, telefontársaságok szolgáltatásai) minden olyan romániai településen, ahol magyar közösség él;

c) a kulturális és történelmi örökség elektronikus formában való gyűjtése, tárolása és ismertetése. A magyar kulturális értékek és hagyományok megjelenítése távközléssel és infokommunikációval foglalkozó közin-tézmények szolgáltatásaiban;

d) a „levéltári törvény” módosításának támogatása egy digitális levéltár létrehozása érdekében.

Egyéb területek: a) e-elérhetőség: – informatikai infrastruktúra fejlesztése, az információs

technológia és kommunikáció elérhetőségének biztosítása a fogyaték-kal élők, idősek, hátrányos helyzetűek számára;

b) egy olyan program kidolgozásának támogatása, amely a hátrányos hely-zetben lévő családok, fiatalok internet-hozzáférését finanszírozná;

c) A világbank által is támogatott tudásalapú gazdaság projekt további támogatása, amelynek nagy szerepe van a digitális írástudás elterjesz-tésében;

d) az európai Digitális menetrend hét irányelvének felvállalása;e) az egészséges konkurencia megteremtése a kommunikációs szolgálta-

tók körében minden erdélyi településen;f) digitális biztonság: az adatvédelmi és szerzői jogok védelmére vonatko-

zó törvények módosítása, aktualizálása.

Felelős kiadó: Kovács Péter

A választási program kidolgozásában közreműködött:Antal árpád, Barna gergő, Bodor lászló, Borbély lászló, Borsos orsolya, Cseke Attila, Csutak István, Hegedüs Csilla, Kerekes Károly, Király András, Kiss tamás, Kötő József, lakatos Péter, Magyari tivadar, Markó Attila, Márton árpád, Máté András levente, Miklósi Ildikó, Moldován József, Székely István, tonk gabriella, Winkler gyula, valamint az RMDSZ parlamenti csoportjai és a Magyar Ifjúsági értekezlet

Kiadja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség400489 KolozsvárRepublicii/Majális u. 60.0264 590 [email protected]

Korrektúra: Szabó Beátanyomdai előkészítés: Fazakas Botond, IDEA PLUS

nyomdai munkálatok: IDEA nyomda, KolozsvárFelelős vezető: Nagy Péter

Editat de UDMR • tipărit la IDEA Design & Print

www.rmdsz.ro

parlamenti választások - program

Documents