Hogyan mérhető és kezelhető a partnerkockázat?

Tartalomjegyzék• Mi a partnerkockázat?• A partnerkockázat története• Partnerkockázat összetevői

– Kitettség– Hitelkockázati felár– Visszaszerzési ráta– Csődvalószínűség

• CVA – a partnerkockázat mérése• CVA-tőkekövetelmény• A partnerkockázat csökkentése• A 2011-es szabályozás hatásai• A 2013-as szabályozás hatásai

2/15

Mi a partnerkockázat?

1. A partnerkockázat a hitelkockázatnak egy speciális fajtája. Kapcsolatban áll a működési, a likviditási és a rendszerkockázattal is.

2. A partnerkockázat annak a kockázata, hogy a partner nem tesz eleget a szerződésben meghatározott kötelezettségeinek.

3. A partnerkockázat a pénzügyi termékek két fő osztályából adódik:

1. Tőzsdén kívüli derivatívák: pl. kamatswap, FX forward2. Értékpapír-finanszírozási ügyletek: pl. repo

3/15

A partnerkockázat története• 1998 előtt nem mérték a partnerkockázatot, a kevésbé megbízható

ügyfelekkel nem kötöttek szerződést, hitelkockázati limiteket alkalmaztak.• 1998: ázsiai válság => partnerkockázat passzív menedzsmentje

(megfigyelés)• 2006: új könyvelési irányelvek előírták a derivatív pozíciók értékének a

partnerkockázattal való korrekcióját, havi rendszerességű partnerkockázat mérés.

• 2008-as válság: felértékelődött a partnerkockázat fontossága, megkezdődött az aktív kezelése

• 2010-2011: Bázel III-as szabályozás => CRD IV => partnerkockázat szabályozása, tőkekövetelmény megnövelése

• 2013: CRR: egyes OTC-derivatív ügyleteknek a tőkekövetelmény alóli európai felmentése

4/15

A partnerkockázat összetevői – Hitelkitettségi mutató

• Szerződésszintű kitettség:– Jövőbeli lehetséges kitettség: egy jövőbeli időpontban

bekövetkezhető maximális kitettség– Várható kitettség: az az összeg, amelyet az ügyfél

csődjekor várhatóan el fogunk veszíteni– Növekvő várható kitettség: a várható kitettség

nemcsökkenő függvénye• Ügyfélszintű kitettség: szerződésszintű kitettségek

összege, amely a nettósítási megállapodások segítségével csökkenthető

5/15

A partnerkockázat további összetevői

• Hitelkockázati felár: A kockázatos és a kockázatmentes hozam különbsége. Hosszú távon magasabb, mint a valódi hitelveszteség

• Visszaszerzési ráta: A kint lévő követelés azon hányada, amely biztosan kifizetésre kerül csődeseménykor is.

• Csődvalószínűség: Annak a valószínűsége, hogy a partner egy adott időpontig csődbe megy. A csődeseményt egy hirtelen, előre nem látott eseményként modellezik.

6/15

CVA – a partnerkockázat mérése

• Credit Valuation Adjusment (CVA) = hitelértékelési kiigazítás

• CVA= pozíció értéke – ugyanezen portfólió kockázatmentes partnerek között fennálló értéke

• A partnerkockázat várható vesztesége• Pontos kiszámítása magasabb szintű

matematikai ismereteket igényel. 7/15

CVA – a partnerkockázat mérése

• Egy egyszerű megfogalmazása:

Ahol a jelen értékű kitettségünk A ügyfél felé

az A ügyfél veszteségrátája, azaz a várható veszteség százalékban kifejezve

AAsECVA AE

As

8/15

CVA – a partnerkockázat mérése

Példa: Legyen a kitettségünk 2 millió Ft, a veszteségráta 5%. Ekkor

CVA= -2 000 000 * 0,05 = -100 000 Ft.

Ha a kockázatmentes portfóliónk értéke 5 millió Ft, akkor a teljes portfólió valós értéke 4,9 millió Ft lesz.

Ha az ügyfél megítélése romlik, például veszteségrátája 2%-kal növekedik, akkor a portfóliónk valós értéke:

5 000 000 – 2 000 000 * 0,07 = 4,86 millió Ft.

9/15

CVA-tőkekövetelmény

10/15

A partnerkockázat csökkentése

1) Nettósítási szerződések: ügyfélszintű kitettséget csökkenti; a kölcsönösen fennálló követelések és kötelezettségek egymással szemben beszámításra kerülnek

2) Biztosítékok (működési költségekkel és egyéb kockázatokkal jár)

3) Fedezés CDS-sel: olyan hitelderivatív szerződés, amelyben a CDS vásárlója előre meghatározott időpontokban prémiumbefizetéseket (CDS-felár) teljesít. Cserébe a szerződés vásárlója vállalja egy harmadik fél csődje esetén a csőd miatt bekövetkező veszteségek megfizetését.

11/15

A 2011-es szabályozás hatásai• A bankok fedezési stratégiaként a tőkekövetelmény nullán

tartását célozzák meg, ez viszont nem a tökéletes fedezési stratégia.

• A döntés oka: a tőkekövetelmény nullán tartása miatti veszteségek átlagosan kisebbek, mint a tökéletes fedezési stratégia mellett fellépő tőketartás költségei.

• Tehát a szabályozás a CVA tőkekövetelmény túlfedezésére ösztönzi a bankokat, ezáltal jelentős veszteségeket szenvednek.

• Például 2013-ban a Deutsche Bank 94 millió eurós vesztesége.

12/15

A 2013-as szabályozás hatásai• A módosítás oka: a 2011-es szabályozás az OTC-derivatív

piac sorvadásával fenyegetett a növekvő költségek miatt.• A CVA-tőkekövetelmény alóli felmentés versenyelőnyhöz

juttatja az európai bankokat, hiszen olcsóbban képesek a vállalatok fedezeti igényeit kiszolgálni. Ezzel sérül az egyenlő versenyfeltételek elve.

• CVA-tőkekövetelmény alóli felmentés megosztotta az európai felügyeleteket. Több hatóság „visszatette” azt az előírt tőketöbblet részévé. Jelenleg is (2015 jún.) folynak az egyeztetések a mentesülés fenntartásáról vagy törléséről.

13/15

Irodalomjegyzék

• Gergely, Enikő (2014): A partnerkockázat és a Bázel III-as CVA tőkekövetelmény

• Pálosi-Németh Balázs (2012): Partnerkockázat – a pénzügyi piacok átalakulásának origója

• Pálosi-Németh Balázs (2015): Partnerkockázat – tovább a szabályozói úton.

14/15

Köszönöm a figyelmet!

15/15