Kockázatok mérése és kezelése -3.

2012 áprilisPénzügyi mesterképzés - levelező

Pénzügyi piacok instabilitásának története• A holland tulipánmánia (1620-30-as évek):1500-as évek közepe: Tulipán divatos lesz Európában → ritka fajtáknak nagy

piaca lesz → gyors árnövekedés → spekuláció (mindenki vesz, hogy később drágábban adja el) → csúcs 1636 → 1637 február 5: nem sikerül eladni egy ritka gyűjteményt → összeomlás kezdete

Határidős kereskedés kialakulása (szeptembertől a földben elültetett hagymákra forward kontraktusok, önrészfizetéssel-esetleg természetben ), sokkal több kontraktus, mint ténylegesen létező tulipánhagyma

• A Missisippi Buborék (1717-1720):Az első, vállalkozás-növekedésre alapozott spekulatív mánia.John Law (1671-1729)Skót bankár, francia karrier. 1716: Általános Bank (később

Királyi Bank), bankjegykibocsátási joggal (Philippe d’Orleans régens tanácsadójaként), francia gazdaság sikeres finanszírozása. 1717: Indiai társaság (Missisippi társaság) kereskedési monopolium Louisanaval és Kanadával. A cég sikere: díjért francia adóbeszedés és részleges államadósság kezelés → részvényárnövekedés →sikeres új részvénykibocsátások 3 hullámban 1719 őszén. → 1720 szeptember : aranyban akartak nyereséget realizálni, nem papírpénzben → összeomlás

Pénzügyi válságok fajtái

Fő válságtípusok:– Valutaválság: ha a valuta elleni támadás a tartalékok jelentős

leapadásához és/vagy jelentős leértékeléshez vezet – ‘70-es évek valutaválságait az általános elméletek nem magyarázták elég jól → igény a valutaválság elméletek megalkotására

– Bankválság:a bankszektor helyzete megrendül (IMF: egy ország vállalati és pénzügyi szektorában radikálisan nő a csődök száma , ill. a vállalkozások nem tudják a hiteleiket visszafizetni, megnő a nemteljesítő hitelek aránya, a bankok tőkéje csökken) – liberalizált pénzügyi piacokon meglévő fertőzési hatások → előrejelezhetőség iránti igény → nem magyarázó elméletek, inkább indikátorok, korai előrejelző rendszerek

– Ikerválság: gyakori együttes megjelenés

Valutaválságok okai –I.

Első generációs modellek(Krugman, 1979):A fejlődő országok ’70-es, ’80-as évek beli válságára

ad magyarázatot (pl.Argentína 1978-80)Válságok támadás jellegűek: hatásos, ha feladásra

kényszeríti a fix árfolyamot v. árfolyamcélt, új lebegő árfolyam leértékeltebb

Fő oka: fundmentális, gazdaságpolitikai inkonzisztencia a makrogazdaság és az árfolyam között

Leértékelés kiváltó oka: tartalékok kimerülése

Valutaválságok okai–II.Második generációs modellek – pánikok kiemelt szerepeHa a támadás megváltoztatja a gazdaságpolitikát (pl.

expanzív monetáris politika), utólag igazolódik a támadás. A ’90-es évek valutaválságainak magyarázatára fejlesztették

ki (Európa 1992, Mexikó 1994)Tipikus lefolyás: kockázati megítélés megváltozása →

pánikreakció → menekülés a valutától → önbeteljesítő válság (ha az a várakozás, hogy sokan menekülnek a valutától, akkor menekülni racionális mindenkinek) → árfolyamot költséges megvédeni →

A támadás valószínűsége nem független a fundamentumoktól

Valutaválságok okai–III.

Harmadik generációs modellek (ERM válság):Jegybankok diszkrecionális lehetőségét hangsúlyozza: a

valuta árfolyamának védelme (kamatláb emelése) ill. elengedése is lehetőség →költség-haszon elemzés eredménye a döntés → árfolyamrendszer feladása után az árfolyam leértékelődik → spekulánsok viselkedését a hatósági lépésre való várakozások befolyásolják.

Számos, egyik generációba sem besorolható modell is van (Árvai-Vince, 1998)

Valutaválságok- összefoglaló

• Mind az első-, mind a második generációs modellek szerint a fundamentumok gyengesége sebezhetővé teszi az országot a spekulatív támadással szemben, és gyengíti a hatóságok képességét a valuta megvédésére

• Legfőbb fundamentális gyengeségek:– Makro-egyensúlytalanság (pl. monetárisan finanszírozott

magas költségvetési deficit)– Gyenge pénzügyi-, vagy vállalati szektor miatti

sebezhetőség

Bankválságok

• Nincs egyetlen, általános definíció• Inszolvencia vs. Illikviditás– Szolvencia válság: a bankszektor számottevő része

inszolvens – Likviditási válság(pánik): a bank betétesei hirtelen

készpénzre akarják váltani betéteiket.

• Rendszer szintű bankválság vs. nem rendszer szintű válságepizódok

Bankválságok lehetséges definíciói

• A nem teljesítő hitelek küszöbértéke• A válság fiskális költségei• Volt-e extenzív bank pánik• Felmerült-e az intézmények számottevő

részénél bankbezárás, bankfúzió,vagy nagyarányú állami segítségnyújtás

• Sor került-e vészhelyzeti beavatkozásra

Bankválságok okai- bankpánikok

• A bankok eleve kitettek a pániknak• Az eszközök hosszabb lejáratúak, mint a

források, a hitelek nem likvidek A banktevékenység lényegéből fakad az

illikviditásra való hajlam,a bizalmi válságnak való kitettség

Bankválságok okai – inszolvencia

– A bank mérlegére ható sokk nagy a bank tőkéjéhez képest (nagy kockázatvállalás és/vagy kevés tőke)

– Kérdés: mekkora a bank mérlegének érzékenysége a gazdasági környezet változására, és mekkora tőke áll rendelkezésre a veszteségek fedezésére.

A banki sebezhetőség okai - makro

• Magas infláció - magas kamatláb• Árfolyam felértékelődés (exportáló vállalatok+ túlértékelt

árfolyam és magas kamatláb deviza hitelfelvételre ösztönöz)

• Leértékelés (banki rövid devizapozíciók esetén, vagy ha semleges pozícióban de nagy a devizahitelek aránya, amit nem tudnak visszafizetni)

• Buborék, majd az eszközárak összeomlása• Túlzott hitelexpanzió a buborék időszakában• Recesszió• Cserearány romlás (exportáló vállalkozások megrendülése)

A banki sebezhetőség okai - mikro • Liberalizáció hatására:– nő a hitelkereslet és a hitelkínálat is: túlzott hitelexpanziót vagy

buborékosodást okozhat (hitelezési fékek lebontása, gyors hitelnövekedés kellő tapasztalat és kockázatkezelési ismeretek nélkül),

– Erősödik a verseny, új piaci szereplők megjelenése, ösztönzés a nagyobb kockázatvállalásra

– Új (ismeretlen) termékek és piacok megjelenése, kockázatok alábecslése

• Túlzott állami beavatkozás következtében kialakuló üzletileg nem megalapoztott tevékenységre való ösztönzöttség

• Nem megfelelő szabályozás és felügyelés• Bank specifikus: vállalatirányítási hibák, hozzáértés hiánya,

csalás• Fertőzés (too-big-to-fail)

Lehetséges kapcsolat a bank-, és valutaválság között:

• Független események• Kapcsolódó események:– a valutaválság bankválságot okoz (árfolyam leértékelődik,

ez bankválságot okoz)– a bankválság a valuta összeomlását eredményezi (állami

konszolidáció igénye, költségvetési terhek vagy jegybanki monetáris tehervállalás)

– a kétfajta válság közös okokra vezethető vissza

Ikerválságok - Kamnsky-Reinhardt(1999)

típus Válságok száma

1970-1995

1970-1979 1980-1995

Össz.

Éves átlag

Össz.

Éves átlag

Össz. Éves átlag

Valuta 76 2,92 26 2,6 50 3,13

Iker 19 0,73 1 0,1 18 1,13

Csak valuta

57 2,19 25 2,5 32 2

bank 26 1 3 0,3 23 1,44

Bankválságok indikátorai -EWS

Rendszerszintű indikátorok:• Válságra jellemző mutatók

körének és küszöbértékének meghatározása (leading indicators)

• Empirikus tanulmányok eredménye: túlértékelt árfolyam, tartalékok alacsony szintje, recesszió, magas reálkamatok, ingatlanárak és részvényárak nagyarányú visszaesése, túlzott hiteldinamika

Egyedi banki indikátorok:• Egyedi, bankspecifikus

indikátorok (összegezve a bankszektor stabilitását mutatják)

• Egyidejűleg, vagy késleltetetten reagálnak a makro-változásokra, EWS-nek nem alkalmasak.

• CAMELS elemzés elemei

Banki válságkezelési megoldások és azok költségviselői 1.

Banki válságkezelési megoldások és azok költségviselői 2.

• Tulajdonosi tőkeemelés• Állami tőkeemelés: mindig szigorú feltételekkel. Pl. korábbi tulajdonosok

veszteségből való részesedése., menedzsment lecserélése. Alternatívája: rossz portfolió kivásárlása (tulajdonosok jogainak korlátozásával, menedzsment lecserélésével)

• M&A és P&A: állam által irányított piaci felvásárlási folyamatok. M&A esetén a felvásárló bank a bajba jutott bank részvényeit veszi meg, míg P&A esetén csak az eszközök és források átvételére kerül sor (eredeti tulajdonos teljesen elveszti a befektetését, hitelező/betétes akkor, ha a forrásátvétel nem volt teljes körű)

• Államosítás/hídbank: – teljes államosítás: csak nagyon nagybankok esetén (betétesek, hitelezők követelése

folyamatosan tovább él) Reorganizáció, majd újbóli privatizáció– Hídbank: speciális államosítás: nem teljes körű, hanem egy speciális, állami bankba való

eszköz és forrásátadással valósul meg

• Felszámolás

Herstatt Bank -1974

• Csőd oka: liberalizációt követő túlzott kockázatvállalás, rossz kockázatkezelés –egyedi válságepizód

• Bretton Woods összeomlása (1971)- árfolyamkockázat megjelenése• Kereskedelemfinanszírozás + árfolyam spekulációs ügyletek • 1973: veszteség a spekulációs ügyleteken →német bankfelügyeleti vizsgálat,

1974 június: engedély visszavonás• Bezárás napján: nyitott devizacserés ügyletek (német márkáért USD) amerikai

bankok üzleti nap indulásakor márkát leszállították, ami német idő szerint délután, zárás után volt → másnap reggel kellett volna az USD-t átutalni, de addigra a bank már nem működött → partnerbankok vesztesége

• Szabályozási következmények: Németországban árfolyamkockázati limitek bevezetése, kockázatkezelési előírások, felügyeleti jogkörök megerősítése, lökés a BCBS megalakulása és a nemzetközileg egységes szabályok felé

1987-1992 norvég bankválság• Csőd oka:makrogazdasági eredetű és liberalizációt követő túlzott

kockázatvállalás, rendszerszintű bankválság• 1984 és 1985: mennyiségi hitelkorlátozás és kamatplafon eltörlése• Liberalizáció időszaka: gyors növekedés, kőolajexport bevételek

növekedése + ingatlanár növekedés → gyors hitelnövekedés• 1986: kőolaj áresés → norvég fizetési mérleg szufficitből 6,2 %-os

deficitbe fordul → norvég korona 9,2 %-os leértékelése, majd árfolyamrögzítés + ingatlan áresés → vállalati csődök és lakossági fizetésképtelenség → bankrendszer veszteségessé válik

• 1988-1993: veszteség évente ≥ mérlegfőösszeg 3 %-a (legnagyobb 1991: több, mint 8%)

• Utólag azonosított okok: liberalizációra való felkészületlenség (banki, szabályozói, felügyelési)

1987-1992 norvég bankválság, válságkezelési megoldások

• 1988-1990: bankok saját finanszírozású garanciaalapja áll helyt + jegybanki likviditási hitel

• 1990 vége: az alap kiürül• 1991: kormány által létrehozott biztosítási alap a 3 legnagyobb

bank megmentésére • Tőkeleszállítás 2 esetben 0-ra, a harmadikban (legnagyobb

bank) 10 %-ra , majd az alap általi tőkeemelés• További veszteségek , újabb tőkeemelés feltétele a legnagyobb

banknál is az eredeti tulajdonosok tőkéjének 0-ra leírása• Válságot követő fellendülés: a 3 bank privatizációja • Sikertörténet, válságkezelési iskolapélda, összesen kb. a GDP

3%-a körüli fiskális költség, a végén kb. 0,8 % veszteség.

Continental Illinois Bank -1984.• Csőd oka: túl gyors növekedés, túlzott likviditási kockázatvállalás, rossz vállalatirányítási

gyakorlat – egyedi válságepizód (too-big-to-fail)• 1984: USA hetedik legnagyobb bankja• Agresszív növekedés: 1980-1984: megduplázódó eszközállomány• Vállalatfinanszírozó bank, kis lakossági hitel és betét állomány• Növekedés forrása: bel-, és külföldi pénz-, és tőkepiaci finanszírozás• Növekedés eszköze: más bankok hiteleinek megvásárlása - pl. a Penn Square Bank (olaj-,

és gázkitermelést finanszírozó bank)hiteleinek megvétele • Penn Square: spekulatív, nem prúdens hitelezés, visszafizetési problémák → 1982. július:

csőd → szoros kapcsolat miatt CI leminősítése + 1982 augusztusi mexikói válság (CI: nagy mexikói követelésállomány) → CI részvényárfolyam zuhanás → nehéz pénzpiaci finanszírozás → egyre drágább és rövidebb források → 1984 május: tömeges forráskivonás (electronic bank run)

• Too-big-to-fail: a fizetési rendszer stabilitásának megőrzése miatt nem hagyták csődbe menni

• FED refinanszírozási hitel + 16 bank által összeadott 4,5 milliárd USD-s mentőcsomag – nem volt elég

• Hatóságok: beolvasztó bankot kerestek + FDIC tőkeinjekció+ígéret a betétesek teljes kártalanítására - nem volt elég

• FDIC: átmenetileg 80 %-os tulajdonrész szerzése a bankban

BCCI – Bank of Credit and Commerce International -1991

• Csőd oka: belső csalás, felügyeletek rossz együttműködése – egyedi válságepizód• Alapítás: 1972 pakisztáni alapító, luxemburgi székhely, nemzetközi tevékenység,

London: luxemburgi anyavállalat fiókja• Problémák:

– 1975: USA hatóságok nem engedélyezik 2 new yorki bank felvásárlását (rossz dokumentáció);– 1983: kolumbiai bank vétel (kokainkereskedelem finanszírozás gyanúja)– 1988 Florida: drogpénzek mosásának vádja– Gyors növekedési stratégia, hitelezési veszteségek → elrejtés: kimutatások meghamisítása

fiktív (jó) hitelek, es ezekből származó nyereség kimutatásával

• 1991 július: csőd. BoE –t az auditor informálja a hamis mérlegről → BoE és Luxemburgi Felügyelet közös fellépése → bank bezárása → betétesek kártalanítása csak a betétbiztosítási összeghatárig

• EU szabályozási válasz: post-BCCI direktíva (1995): felügyeleti eszköztár, beavatkozási lehetőség megerősítése, székhely szerinti (home) felügyelés konszolidált felelőssége, auditorok és felügyeletek információ megosztási kötelezettsége

Northern Rock - 2007

• Bukás oka: originate-to-distribute bankmodell, hibás üzleti stratégia, fenntarthatatlan üzleti modell, makrogazdasági sokk, erősen prociklikus viselkedés, felügyeleti beavatkozás hiánya. Angliában egyedi, de rendszerszintű

• 140 év után első bankpánik Angliában• Hetedik legnagyobb, jelzáloghitelezésre szakosodott bank • Értékpapírosítéás: nagyobb részt SPV-n keresztül kisebb részt saját nevében

(hitel mérlegben tartva és a fedezete mellett rövid lejáratú jelzáloglevél (covered bond) kibocsátás és értékesítés

• 2007-re: Európa legnagyobb tőkeáttételű bankja (eszköz/tőke = 58) • Agresszív növekedés: 30%-os éves növekedési ütem → piaci részesedés 1999-

2007: 6% → 19%• Üzleti modell: 2007-ig fenntartható, utána: ingatlanárak csökkenése, ill.

pénzpiacok kiszáradása miatt nem• Bukás: 2007, államosítás: 2008, Virgin Money megvásárolja az államtól 2012

Bankválságok -összefoglaló

A bankszabályozás kihívásai és változásai a válság hatására – a Bázel II-es szabályozás

továbbfejlesztése

Miért volt szükség a Bázel II-es szabályrendszer továbbfejlesztésére?

• Bázel II hiányosságai és hibái – elsődleges és másodlagos értékpapírosítás megkülönböztetésének

hiánya– VaR alkalmatlansága stresszhelyzetben – prociklikusság

• A pénzügyi válság bankszabályozásra vonatkozó tanulságai– Vezetők javadalmazási rendszerének erkölcsi kockázata– Tőke felhígulása– Túlzott leverage felépítésének lehetősége– Likviditási kockázatok nem érdemben való kezelése– A rendszerkockázatok szempontjából meghatározó intézmények

elkülönült szabályozásának hiánya

A szabályozás továbbfejlesztésének bázeli csomagjai

• 2009. júliusban publikált, 2010 dec.31-től érvényes szabályozások:– A Bázel II-es szabályok megerősítése– Piaci kockázatok szabályozásának felülvizsgálata

• Bázel III-as szabályok:– A bankszektor tőkehelyzetnek megerősítése– A likviditási kockázat mérésére, kezelésére és

monitoringjára vonatkozó szabályok • A rendszerkockázatilag fontos intézményekre (SIFI)

vonatkozó szabályok

2009. júliusban publikált, 2010 dec.31-től érvényes szabályozások 1.: A Bázel II-es szabályok megerősítése

• Első pillér: – Másodlagos értékpapírosítás szabályozása:

• Magasabb kockázati súlyok alkalmazása úgy az IRB mint a sztenderd módszer esetén

• Öngaranciára alapuló minősítések figyelembevételének tilalma• Kockázati feltételek a súlyok alkalmazhatóságához (ha nem, le kell

vonni a tőkéből)• Értékpapírosításhoz kapcsolódó likviditási keretek súlyozásának

növelése

– Második pillér:• Értékpapírosításhoz kapcsolódó felülvizsgálati követelmények• Kockázati koncentrációk• Stressz tesztek megkövetelésének megerősítése• Javadalmazási politika

2009. júliusban publikált, 2010 dec.31-től érvényes szabályozások 2.:Piaci kockázatok

tőkekövetelménye

• A VaR alapú számítás kiegészítéseként ún. „stressed VaR” számítása (legalább hetente)

Bázel III – a bankok tőkehelyzetének megerősítése - témák

• A tőke minőségére vonatkozó szabályok• Partnerkockázati tőkekövetelmények

megerősítése• Leverage ratio bevezetése• Anticiklikus elemek (előretekintő

céltartalékolás és tőkepufferek bevezetése)• A tőke elvárt szintje, ütemezés

A tőke minőségére vonatkozó szabályok: Tier 1 tőkeelemek minőségének javítása

• Tier 1 tőkeelemek :– Veszteségfedezés going concern alapon– Meghatározó formája (Common eqity tier 1):

• jegyzett tőke (vagy ezzel ekvivalens tőke a nem Rt bankoknál)

• +visszatartott nyereség• -levonások

– Jegyzett tőkével ekvivalens tulajdonságú elemek a nem RT-knél

– Szigorú feltételek és limitek az egyéb elemekre (Additional Tier 1) : hátrasoroltság, diszkrecionális, nem kumulatív hozamfizetés, lejárat nélküli, nincs visszafizetésre ösztönzés

– Innovatív (pl. step-up) eltörlése• Tier 2 tőkeelemek:

– Veszteségfedezés gone concern alapon– Hátrasorolt– Legalább 5 éves lejárat

• Tier 3 Tőkeelemek: megszűnnek

A tőke felhígulása- a válság első 6 negyedévében (2007-2008) bevont tőke szerkezete

Partnerkockázati tőkekövetelmények megerősítése

Problémák:

A kereskedési partnerek hitelképességének romlása ill. bukása akkor nőtt meg, amikor a volatilitások is nőttek a partnerkockázati kitettségek is megnőttek

A partnerkockázati veszteségek kb 2/3-a mark-to-market veszteség volt a partnerek értékelésének kiigazitása miatt, és csak kb 1/3-a tényleges default miatti veszteség

A pénzügyi intézmények közötti összekötöttség erősebb volt, mint amit a Bázel II-es tőkeszabályok feltételeznek

Leverage ratio bevezetése

Problémák: • a mark-to-market értékelés adott

leverage mellett is prociklikus• Alulsúlyozás komoly leverage

kialakulásához vezethet• A segít elkerülni a leverage

csökkentésének kényszerét válságban

•Vetítés alapja: Tier 1 capital•Mértéke 3 %•2013-2016 párhuzamos alkalmazás és felülvizsgálat

Anticiklikus elemek-1: Előretekintő céltartalékolás

• EL alapú értékvesztés elszámolás a felmerült veszteség alapú helyett

• Egyeztetések az IASB-vel az IFRS módosítására

Anticiklikus tőkepuffer bevezetése a tőke visszatartásán keresztül

• 2,5 %-os tőkepuffer kialakítása az eredmény visszatartási kötelezettségen keresztül

• Minél közelebb van a puffer a 2,5 %-os szinthez, annál kisebb a visszatartási kötelezettség

• Veszteség esetén nem ró kötelezettséget a bankra, ezzel segíti a normál működést

• Konszolidált alkalmazás, de nemzeti hatóságok kérhetik szóló szinten is

Nemzeti hatáskörben előírt anticiklikus tőkepuffer

• Túlzott hitelnövekedés megakadályozása

• 0-2,5 százalék közötti tőkeszint

• 12 hónappal előre be kell jelenteni

• Azonnal visszavonható• Képzése: mint az

anticiklikus tőkepufferé

A tőke elvárt szintje

Nemzetközi likviditási sztenderdek kialakítása

Két különböző cél eléréséhez két különböző mutató konstruálása:– A rövidtávú likviditás biztonságának fokozása az által, hogy

biztosítja, hogy az intézményeknek legyen elegendő, jó minőségű likvid eszköze egy egyhónapos erős stressz túlélésére LIQUIDITY COVERAGE RATIO

Stock of high quality liquid assets ≥ 100% Net cash outflows over a 30-day time period

– A hosszú távú likviditási stabilitás támogatása az által, hogy a bankok forrásoldali stabilitására írnak elő követelményt NET STABLE FUNDING RATIO

Available amount of stable funding > 100% Required amount of stable funding

LIQUIDITY COVERAGE RATIO- számláló

Jó minőségű likvid eszközök:• Első szintű (kp, hozzáférhető

jegybanki tartalékok, Bázel II sztenderd módszer szerint 0 súlyú tételek)

• Második szintű (max 40 % a haircut-ok után, szigorú követelményeknek megfelelnek, de nem olyan jók, mint az első szintűek, ezért meghatározott haircut-okat kell alkalmazni; pl. Bázel II szerint 20 %-os tételek, jó minősítésű vállalati kötvények )

LIQUIDITY COVERAGE RATIO- nevező

• Pénzbeáramlás:• Minden eszközből a

szerződés szerintihez képest diszkontált pénzáram várható (pl. lakossági KKv, és egyéb vállalagti ügyfelek: 50%,bankoktól teljes (100%) pénzáram, stb)

• Pénzkiáramlás:• minden forráselemhez

kiáramlási faktor kerül meghatározásra, amivel a pénzkiáramlást számítani kell (pl: stabil látra szóló lakossági betét 5%, instabil: 10%, szoros működési kapcsolatban lévő vállalati betét 25%, egyéb 100%, stb)

Net stable funding ratio –számláló: rendelkezésre álló stabil források

Net stable funding ratio – nevező: a stabil források elvárt szintje

A rendszerkockázatilag fontos intézményekre (SIFI) vonatkozó szabályok

• Too-big-to-fail vs, too-big-to-save

• Bankok növekedése a válság előtt

• 30 bankcsoport külső forrásállománya nagyobb, mint a befogadó ország GDP-jének 50%-a

• UBS 3,7; ING 2,2; • KKE: KBC 100%, Erste 67%,

Unicredit 63%.......OTP 39%

• Indikátor alapú megközelítés a SIFI-k meghatározására

• Az indikátorok LGD szemléletűek: méret, pénzpiaci kapcsolatok kiterjedtsége, szolgáltatások helyettesíthetősége, nemzetközi jelleg, komplexitás

• Elemzés: 73 legnagyobb bankcsoport, globális eszközök 65%-a

• 29 SIFI• 1, 1,5, 2, 2,5 vagy 3,5 % többlettőke

követelmény • 2016 és 2019 között fokozatosan lép

életbe