Tartalomjegyzék

I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi háttere I.3. Az iskola működésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei II.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja II.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai II.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai II.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenység II.8. A tehetség kibontakozatását segítő tevékenység II.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális

hátrányok enyhítését segítő tevékenységek II.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program II.11. Egészségnevelési program II.12. Környezeti nevelési program II.13. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái II.14. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési

rendszere II.15.A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések

jegyzéke

III. HELYI TANTERV III.1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve III.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei III.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei III.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei

III.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

III.6.Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez

III.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Szent Szent Szent Szent Erzsébet Erzsébet Erzsébet Erzsébet Katolikus Katolikus Katolikus Katolikus ÁltalánosÁltalánosÁltalánosÁltalános Iskola Iskola Iskola Iskola és Óvoda és Óvoda és Óvoda és Óvoda

PEDAGÓGIAI PEDAGÓGIAI PEDAGÓGIAI PEDAGÓGIAI

PROGRAMPROGRAMPROGRAMPROGRAM

SzentesSzentesSzentesSzentes 2004. 2006.

2

Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda

6600 Szentes, Erzsébet tér 1. Telefon: 63/561-140, Fax: 63/561-141

E-mail: szenterzsebetisk@freemail.hu

Honlap: www.szterzsebet-szentes.sulinet.hu

Készítette: Az intézmény vezetősége

P.H. Nemes Éva

igazgató

Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2004. június 25.

Szülői munkaközösség véleményezésének dátuma: 2004. június 28.

Diákönkormányzat véleményezésének dátuma: 2004. június 29.

Fenntartói jóváhagyás dátuma: 2004. szeptember 30.

Átdolgozás, módosítás dátuma: 2006.szeptember 1.

Módosítás fenntartói jóváhagyás dátuma: 2007. ………………….

3

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETŐ .................................................................................................................... 5

I.1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA.................................................................. 5 Az iskola története ..................................................................................................... 5 Az óvoda története ..................................................................................................... 5

I.2. INTÉZMÉNYÜNK KÜLDETÉSNYILATKOZATA .......................................... 6 I.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE........................................ 9 I.4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI ALAPJA: AZ ALAPÍTÓ

OKIRAT (KIVONAT ) .....................................................................................10

II. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................. 12

II.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI , ELJÁRÁSAI................................................................................12

II.1.1. A keresztény nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: ......................... 12 II.1.2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja: .................................................. 13 II.1.3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai:............................................. 13 II.1.4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: ............. 14

II.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS PROGRAMJA...........................................15 II.2.1. A személyiségfejlesztés általános feladatai: ................................................. 15 II.2.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........... 16 II.2.3. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek:...................................17 II.2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység................................................................................................................ 18 II.2.5. Egészségnevelési program .............................................................................. 18 II.2.5.1. A program törvényi háttere........................................................................ 18 II.2.5.2. Helyzetelemzés............................................................................................ 19 II.2.5.3. Alapelvek......................................................................................................20 II.2.5.4. Célmeghatározás.......................................................................................... 21 II.2.5.5. A program tartalma és kerete................................................................... 21 II.2.5.6. Együttműködő partnereink......................................................................... 25 II.2.5.7. Drogstratégia.............................................................................................. 26

II.3. A SZOCIALIZÁCIÓ ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS PROGRAMJA................29 II.3.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................ 29 II.3.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................. 31 II.3.3. Környezeti nevelési program ........................................................................ 32 II.3.4. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái........................ 36

II.4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE................................................................38 II.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE...........................................................................38

III. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK SAJÁTOS ELVEI, TEVÉKENYSÉGI FORMÁI .......................................................................................... 38

III.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK .......................................................................38 III.2. TÁRGYI-DOLOGI FELTÉTELEK.............................................................38

4

III.3. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI....................................39 III.3.1. A katolikus óvodai nevelés célja.................................................................... 39 III.3.2 .A katolikus óvodai nevelés feladatai ............................................................. 40 III.3.3. Keresztény életre nevelés............................................................................... 40 III.3.4. A gyermek személyiség fejlesztése .............................................................. 41 III.3.5. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása .......................... 41 III. 3. 6. Tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatása -tehetséggondozás:.................................................................................................................................... 42 III.3.7. Közösségi életre való felkészítés ................................................................... 42 III.3.8. Sajátos nevelésű gyermekek fejlesztése az óvodai csoportokban............... 43

III.4. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE.........................................................43 III.4.1. Az egészséges életmód kialakítása ................................................................ 43 III.4.2. Az érzelmi nevelés biztosítása....................................................................... 44 III.4.3. Értelmi és anyanyelvi nevelés megvalósítása................................................ 45 III.4.4. Az óvoda csoportszerkezete.......................................................................... 45

III.5. A KATOLIKUS ÓVODA TEVÉKENYSÉGI FORMÁI................................47 III.5.1. Játék ............................................................................................................... 47 III.5.2. Mese-vers....................................................................................................... 48 III.5.3. Ének-zene, énekes játékok ............................................................................. 49 III.5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka...................................................................... 49 III.5.5. Mozgás........................................................................................................... 50 III.5.6. Külső világ tevékeny megismerése................................................................ 51 III.5.7. Az óvoda munka jellegű tevékenységei......................................................... 52 III.5.8. Tanulás........................................................................................................... 54

IV. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ...................................................................... 56

IV.1. MŰVELTSÉGI TERÜLETEK, AZ ISKOLA TANTÁRGYI RENDSZERE, ÓRATERVE...................................................................................................59 IV.2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK , TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS

TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ...................................................59 IV.3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI.............59 IV.4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK

KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA , SZORGALMA

ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI.............................60 IV.5. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI , A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA..........................................................................................................74 IV.6. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS

SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI .............76 IV.7. TANTÁRGYI MODULOK . AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS

MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES

BEFEJEZÉSÉHEZ............................................................................................77 IV.8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

MÓDSZEREK.................................................................................................78

V. MELLÉKLETEK ....................................................................................................... 79

5

I. BEVEZETŐ

I.1. Az intézmény bemutatása

Az iskola története Szentes katolikus lakosai a XVIII. század közepétől több hullámban

települtek be. A mezőváros földesura, báró Harruchern Ferenc, az egyházközösség kegyura az 1770-es évek elején iskolát építtetett katolikus jobbágyai gyermekeinek. 1912-ben Dobovszky József tervei alapján épült meg a Római Katolikus Elemi Népiskola népi szecessziós stílusban. Az emeletes épületben tágas, világos tantermek, tanítói lakások és bérelhető üzlethelyiségek kaptak helyet. A tanulók létszáma 500 és 1100 között mozgott a népiskolai időszakban. 1945/46. tanévben megkezdődött az általános iskolai oktatás az I. és V. osztályokban. Az 1948. évi államosítás után az intézmény új neve Köztársaság Téri Állami Általános Iskola lett, városi fiúiskolaként, majd körzeti általános iskolaként működött negyvenöt évig. 1992-ben az épülethez csatlakoztatva tornaterem épült. 1993-ban az egyház és a helyi önkormányzat megállapodásával visszakerült az egyházhoz. A váci megyéspüspök kiadta az alapító okiratot, mely szerint az iskola tanulóit és tanárait átvéve a szentesi Szent Anna Egyházközség fennhatósága alatt Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola néven végzi tovább oktató és nevelő munkáját. Az egyházmegyék határainak módosításával Szentes városa - így az intézmény is- a Szeged-Csanádi Püspökséghez került.

Az óvoda története Az óvoda 1884-ben épült és mint katolikus iskola működött, 1948-ban államosították és egy csoportos óvoda lett. 1957-ben építettek mellé egy szárnyat, és így két csoportot alakítottak ki. Az udvarban mindig volt szolgálati lakás, amelyben 1948-tól 1982-ig a vezető óvónő lakott. 1982-ben a szolgálati lakás egy részéből óvodai csoportszoba lett, ettől kezdve három óvodai csoport működtetése vált lehetővé. A szolgálati lakás megmaradt részében óvodánk egyik alkalmazottja lakik. . Az óvoda épületét 2002-2003-as tanévben sikerült fenntartónk segítségével felújítani.

A Püspökség 2005. augusztus 1-jei hatállyal a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolát (OM 029626) és a Szent Erzsébet Római Katolikus Óvodát (OM 029431) összevonta.

6

Továbbiakban az intézmény neve:

Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda (OM 029626).

I.2. Intézményünk küldetésnyilatkozata

„Az iskola hely, ahol az ember a műveltség rendszeres és kritikus elsajátítása közben EMBERRÉ VÁLIK.”

(A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.)

A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára.

7

Szent Erzsébet életpéldájából fakadó értékek A gyermekeknek szükségük van példaképekre. A szent olyan személyiség, aki nem ismer középszerűséget és konformizmust. A szentek tudatosan fordultak szembe koruk világának kézzelfogható bűneivel: hatalommal, gazdagsággal, jogtiprással, elnyomással. Volt bátorságuk kiállni a krisztusi elvekért, a szenvedők, az öregek, a fogyatékosok jogaiért is.

8

Életünk célja nem a teljesítmény, nem a siker, nem a másokat letipró „önmegvalósítás”, hanem szolgálat, dicséret, áldás, hála, mindazért, amit kaptunk, s amit adhatunk. Intézményünk alapítványa, a Szent Erzsébet Rózsái Alapítvány is a rászorulókat igyekszik segíteni, valamint a tanulmányokban élenjáró diákokat jutalmazni. Az Erzsébet-napi műsor évről évre feleleveníti Szent Erzsébet életét, és ezzel elmélyíti a gyerekekben az ő példáját.

„Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek…”

9

I.3. A pedagógiai program törvényi háttere • Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) a) és b) pontja • A 243/2003. (12. 17.) Kerettantervi kormányrendelet • Egyházi Törvénykönyv (CIC 806.2.§.) • A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a 2002. évi

IX. tv. • A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló • 28/2000. (IX.21.) OM-rendelet • A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről • 1993. évi XXXVII. tv. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól • 1990. évi IV.tv .A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az

egyházról • 37/1996.(VIII.28.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos

alapprogramjának kiadásáról • 51/2004.(III.23.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos

alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996(VIII.28.) Korm. rendelet módosításáról

• 23/1997.(VI.4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei

• 1/1998.(VII.24.) OM rendelet a közoktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

10

I.4. Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat (kivonat) Az alapító okirat száma: 786/2005. Az intézmény neve: Szent Erzsébet Katolikus

Általános Iskola és Óvoda Székhelye: 6600 Szentes, Erzsébet tér 1. Tagintézmény (telephely) címe: 6600 Szentes, Villogó u. 5. Az intézmény OM azonosítója: 029626 Alapító neve: Szeged-Csanádi Egyházmegye A fenntartó neve: Szeged-Csanádi Egyházmegye A fenntartó címe: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. (Postacím: 6701 Szeged, Pf. 178)

Közoktatási intézmény típusa: többcélú intézmény a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. 33. §/b pontja alapján: közös igazgatású közoktatási intézmény

Jogállása: Önálló jogi személy Törvényességi felügyeleti szerve: Csongrád megye Főjegyzője Felügyeleti szerve: Szeged-Csanádi Egyházmegye Szakmai felügyeleti szerve: Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 1068 Budapest, Városligeti fasor 42.

Alaptevékenysége: 80.10 Alapfokú oktatás

55.51 Munkahelyi étkeztetés, diákétkeztetés

70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 91.31 Egyházi tevékenység 92.51 Könyvtári, levéltári tevékenység 92.62 Egyéb sporttevékenység

Iskolai évfolyamok száma: általános iskola 1-8. évfolyam évfolyamonként 3 osztály Óvodai csoportok száma: 3 csoport

11

Felvehető maximális létszám: Iskola: 648 fő Óvoda: 75 fő Az intézmény működési területe: Szentes város és környékének

közigazgatási területe Gazdálkodási jogállása: Önállóan gazdálkodó, egyházi fenntartású, közoktatási intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Az intézmény saját, pénzintézeti bankszámlaszámmal rendelkezik.

Jelen Alapító Okirat 2005. augusztus 01-jén lép hatályba.

12

II. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA

II.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai

II.1.1. A keresztény nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: „ A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk pillérei: • keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét • a nevelő jelleg dominál • a nemzeti értékeket szolgálja • fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak

Alapelvek, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak intézményünk egész pedagógiai működésében. • A gyermek személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai

által fejlődik. Ezért nagy felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a nevelőkre.

• Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az

valóban mindig indokolt legyen.

• Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.

• Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a

pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő gyermekekre

• és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.

• Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet

tételez fel. • A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a

szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.

13

II.1.2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja: Intézményünk pedagógiai munkájának célja: • A gyermekeket segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre

építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.

• A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása.

• A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.

• Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő.

• A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. • Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi

foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. • Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai

munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.

• Megalapozott tudással és kellő fegyelemmel készítsük fel tanulóinkat a továbbtanulásra

• A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. • Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra,

a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. • Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem,

magyarságtudat) • Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele

(táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). • A kulturált szórakozás igényének kialakítása. Melléklet: 7. számú (SWOT analízis)

II.1.3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai: A katolikus intézmény kötelessége a személyiség keresztény szellemű formálása: ma különösen, mert úgy tűnik, mintha a család és a társadalom e téren nem tenne meg mindent, ami szükséges. Ezért az intézmény feladata: • A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása,

valamint az ezekre épülő differenciálás.

14

• Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, a foglalkozásokon és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, szakkörök, kirándulás, sportkörök, úszás, családi vetélkedők stb.

• Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések

felismerését. • Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni

képességek kibontakozását. • Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű

döntési helyzeteket, a morális kérdések megítélésében segítsék őket a pedagógusok.

• Mutassa fel szentek, tudósok, művészek, ismert személyiségek követésre méltó példáit.

• Segítse elő a keresztény világszemlélet érzelmi-szellemi megerősítését,

személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. • Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal

rendelkező alkotó (kis)közösségeket, fejlesztve önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

• Törekedjék azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek

szocio-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

II.1.4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a gyermekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítjuk. • A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés,

tudatosítás, stb.). • A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés,

értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). • A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés,

dicséret stb.).

15

• A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, az év tanulója, tárgyi jutalom, táborozás, alapítványi jutalmazás, tanulmányút, stb.).

• A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés, észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.)

• A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).

II.2. A személyiségfejlesztés programja

II.2.1. A személyiségfejlesztés általános feladatai: A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5,14) A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a gyermekek elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő példás életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a Szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: • Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. • A megismerés képességének fejlesztése. • Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.

A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: • Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és

meggyőződéssé alakítása. • A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és

aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. • Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése.

16

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: • A színes, sokoldalú óvodai-iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka. • A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás

képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. • Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő

azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek: • A helyes önértékelés • Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük • Józan, megfontolt ítélőképesség • A mások felé való nyitottság, befogadóképesség • A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében • Alaposság kialakítása • A mértékletesség • A belső csendre, elmélyülésre való igény • Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Elvárásaink tanítványainktól a következők: • Alapos, rendszeres és pontos munka • Tiszteletteljes, szép beszéd nevelőkkel, társakkal egyaránt • Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása • A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése • A házirend felelős betartása • Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi

programokban

II.2.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel.

17

A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás, illetve a kezdő gimnáziumi osztályoknál a szintre hozás. A pszichésen iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja. A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése.

II.2.3. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek: A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: • Emelt szintű tantárgyak tanítása • Differenciált tanórai munka • Tehetséggondozó szakkörök • Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre • Felkészítés középiskolai tanulmányokra • Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak

megkeresése • Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik

megfelelő fejlesztésükről

18

II.2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Iskolánk feladata: • A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák

gyökerének feltárása. • A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. • A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. • A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét.

A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.

II.2.5. Egészségnevelési program Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve hazánkat érintő vizsgálatai, felmérései, valamint a társtárcák elemzései alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására.

II.2.5.1. A program törvényi háttere • A 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Tv. a

Közoktatásról 48.§ (3) bekezdés • A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet • A 96/2000. (XII.11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a

kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”

19

• A 1036/2003. (IV.12.) Korm. Határozat a 96/2000. Országgyűlési határozat rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

• A 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról

• A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény

• Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. • Az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és

3. sz. melléklete • A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek

megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet

• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.

II.2.5.2. Helyzetelemzés • Közvetlen környezetünk egészségügyi, egészségnevelési problémái

Iskola egészségügyi (1.sz. melléklet), ÁNTSZ jelentések (2.sz.melléklet) A tanulók életkor csoportonkénti teszteredményei (3. sz. melléklet)

Az iskola az egészségfejlesztés egyik fontos színtere. A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást kell gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. A szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Személyi feltételek: • 12 pedagógus elkötelezett a téma iránt • 35 pedagógus érdeklődik a téma iránt • Továbbképzéseken részt vett: 6

(egészségnevelés, mentálhigiénés, környezetnevelés, konfliktuskezelés) • Önképzés: előadások, programok, szakkönyvek, CD-k, filmek Tárgyi feltételek:

20

• a tantermek állapota megfelelő a fűtés: távhő szolgálatra kapcsolt központi fűtés a világítás: az előírásnak megfelelő, de korszerűsítésre szorul a padok: megfelelő állapotáról anyagi helyzetünktől függően folyamatosan igyekszünk gondoskodni

• sportlétesítmények: tornacsarnok: 12 éves kitűnő állapotban

új lakkozás, új festés világítás, fűtés, szellőzés jó öltözők állapota jó vizesblokk jó

úszási lehetőség: a közeli városi strand, illetve uszoda tanmedencéje sportudvar: kézilabdapálya új aszfaltozással (35 x 20)

• sporteszközök jegyzéke, ezek használatára vonatkozó szabályok: Az általános iskolai tanmenetnek megfelelő mennyiségű, minőségű sporteszköz áll rendelkezésre, az iskolai tanulói használhatják sportkör, ill. tornaóra tanári felügyelettel.

Az iskola kapcsolatrendszere • ÁNTSZ – tisztasági szűrések • iskolai egészségügyi szolgálat: iskolaorvos, védőnő

fogászat, védőoltások • Vöröskereszt: vetélkedők

II.2.5.3. Alapelvek • Az egész tantestület elkötelezettségével folytatjuk munkánkat. • A helyi problémákból kiindulva, azok megoldásával szeretnénk hatással

lenni a település lakosságára, szervezeteire. • A problémákat az egészség összefüggésében tárjuk fel. • Egészségnevelésünk alapja a prevenció legyen! Módszerkiválasztás tekintetében: • tevékenységközpontúság • közvetlen tapasztalatszerzés

21

• élményközpontú tapasztalatszerzés

II.2.5.4. Célmeghatározás • a felelős állampolgári magatartás kialakítása (az emberi egészséggel

kapcsolatban is) • a megfelelő érzékelési képességek kialakításának, finomításának • az erkölcsi ítéletek fejlesztésének, a jóról, rosszról való meggyőződésnek, • az ismeretek, szabályok, összefüggések megértetésének, • viselkedésmechanizmusok alkalmazásának és gyakoroltatásának

korosztályi szintek szerinti tagolása Jövőkép megfogalmazása: Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani: • ahol az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége

egészségmegtartó és emberbarát • ahol az egészségnevelési tevékenység átfogó részévé válik az iskolai

nevelésnek és oktatásnak • az iskola mindennapjait áthatja az egészségnevelés • ahol az egészségnevelés iskolai tevékenysége bevonja a családokat, a

lakóhely polgárait és hatni tud a családokra

II.2.5.5. A program tartalma és kerete Tevékenységek tartalma: • önmagunk és egészségi állapotunk ismerete • egészséges testtartás, a mozgás fontossága • az értékek ismerete • az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe • a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat • a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete • a tanulás és a tanulás technikái • az idővel való gazdálkodás szerepe • a rizikóvállalás és határai • a szenvedélybetegségek elkerülése • a tanulási környezet alakítása • az egészséges környezet jelentősége • testi higiénia

A tevékenységek keretei, módszerei Tanórai foglalkozások (4. sz. melléklet)

22

Az egészségnevelés jeles napjai:

Március 22. Víz Világnapja Április 7. Egészségügyi Világnap Május 8. Nemzetközi Vöröskereszt Napja Május 31. Dohányzásmentes Világnap Július 11. Népesedési világnap Szeptember 16. Ózon Világnapja Szeptember 22. Autómentes Nap Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 8. Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Október 10. Lelki Egészség Napja Október 15. Nemzeti Gyaloglónap Október 16. Élelmezési Világnap Október 21. Takarékossági Világnap November 17. Füstmentes Nap November 27. Fogyasztásszüneteltetési Nap December 1. AIDS elleni világnap

Az egészségnevelési hónap programja (október)

• Mértékletesség, egészséges táplálkozás (előadás) „Az elég” filozófiája • Vetélkedő az előadás anyagából • Gyalogtúra a gyaloglás világnapján

A mindennapos iskolai testnevelés programja A közoktatási törvény 52. §-ának (10) bekezdése 2004. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben újraszabályozza a mindennapos testmozgás megszervezésének módját, időkeretét, lehetőségeit. Tanulóink 80%-a egész nap az iskolában van (fél 8-tól 16 óráig). A heti 3 testnevelés óra – minden igyekezet ellenére - , nem biztosítja egészséges fejlődésüket. Tapasztalatainkból tudjuk, a hétvégi családi kirándulás és más, egészséges életmódra mintát adó elfoglaltság helyett, a számítógép, a televízió a szabadidő eltöltésének kedvelt módja. Célunk, hogy a programban megjelölt tevékenységi formák, mozgásos játékok megismertetésével, megkedveltetésével változtassunk ezen a mozgásszegény életmódon, valamint a gyermekek természetes mozgásigényét fenntartsuk, kielégítsük a sokféle mozgástapasztalással. A program megvalósításának területei, hely- és időkeretei: Testnevelés órák

23

1.évfolyam heti 2,5 + 0,5 (szabadon tervezhető óra terhére) 2. -„- 3 óra 3. -„- 3 óra 4. -„- 3 óra 5. -„- 3 óra 6. -„- 3 óra 7. -„- 3 óra 8. -„- 3 óra

Ciklusos tervezés esetén a 6 testnevelés órából 2 úszásoktatásra fordított óra, mely az életmód sportok állóképességet javító csoportjának megismertetését, gyakorlását teszi lehetővé heti rendszerességgel. A testnevelés órák a tantervek szerint biztosítják a megfelelő keringési és légzőrendszeri terhelést. Az órák „B” részében mindig van gimnasztika a szabad gyakorlatokon belül: rávezető, illetve célgimnasztika mellett a tartásjavító torna is nagy hangsúlyt kap. A testnevelés órák fő része („C”) minden alkalommal egy-egy sportjátékkal zárul. A mindennapos testedzést azon a napon, mikor nincs testnevelés órájuk a tanulók napirendjébe illesztetten, délutáni sportfoglalkozásokkal egészítjük ki. Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: 15,30-16,30 15,30-16,30 13,30- Góliát foci Góliát foci tömegsport 16,30-17,30 16,30-17,30 Góliát foci Góliát foci 15-16 15-16

lánytorna lánytorna 14-15 14-15 tenisz tenisz 13,30-15 13,30-15 röplabda röplabda A testmozgás levezetésében 10 alsó tagozatos tanító és 3 testnevelőszakos tanár működik együtt, de a megvalósítást az egész tantestület támogatja. Pl.: az osztályfőnököktől kellő elméleti ismereteket kapnak a tanulóink az egészséges életmód megismeréséhez, valamint az életmód-sportágak felnőttkori gyakorlásához. A mindennapos testedzés helyét – az időjárástól függően (minden évszakban) – az iskola udvarán, rossz idő esetén a folyosókon, tornatermekben, tantermekben határozzuk meg.

A délutánonkénti testedző sportfoglalkozások anyagát keringési, légzőszervi terhelést biztosító, speciális, tartásjavító gyakorlatok és az eltérő testi adottságú tanulóink számára is sikerélményt nyújtó, differenciált mozgásformákból állítják össze a testnevelők az életkori sajátosságokat figyelembe véve.

24

Testedző, sportprogramok a tanulók napirendjébe illesztve - ha ciklusos heti tervben gondolkodunk - akkor a 10 napból 4 napra szerveződnek hat nap testnevelési órák vannak.

A tanév folyamán két alkalommal tervezünk szülő-gyermek tornát, melynek célja a közös játék, közvetve a szülők „megmozgatása”, versengés a gyermekek és felnőttek körében. Félévenként egy-egy délutánon családi sportvetélkedőt szervezünk osztályonként. Havonta, az utolsó pénteken alsó tagozatos sportdélutánt tartunk aktualitások jegyében: ősz, Mikulás, mesevilág. Iskolai ünnepeinken: Szent Erzsébet napon, lelki napokon sportversenyekkel is megmozgatjuk tanulóinkat. A programban helyet kapnak a sportjátékok, életmód-sportok: korcsolyázás, néptánc, asztali tenisz, röp- és kézilabda, vízilabda, torna, labdarúgás. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkat megismertessük minden olyan sporttal, mozgásformával, amelyet szabadidejükben is szívesen végezhetnek. Télen, az időjárástól függően a testnevelők korcsolyapályát alakítanak ki iskolánk udvarán. Testnevelésórákon, szabadidőben, délután, esténként, hétvégeken, szünetekben örömmel tanulják, gyakorolják ezt a mozgásfajtát. Nevelőmunkánkban kiemelt hangsúlyt kap, és fejlesztő tevékenységünk alapja, a meleg, elfogadó légkör, az időkeretek betartása, a rugalmasság és folytonosság biztosítása. Reményeink szerint így elérjük, hogy a rendszeres testmozgás, testedzés életmóddá válik tanulóink számára. Az iskola sportköre bekapcsolódik a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDS-versenyekbe, különféle iskolai kupa-küzdelmekbe. Tanórán kívüli foglalkozások • napközis foglalkozások • délutáni szabadidős foglalkozások • egészségnap • kihívás napja - májusban • hétvégi iskolai programok , évfolyamonként, osztályonként • sportrendezvények, kulturális programok • kirándulások, túrák

Tájékoztató fórumok • szülői értekezlet, csoport számára szervezett fórum, tájékoztató programot a

külső előadó • szakmai tanácskozások, tréningek • elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja • városi rendezvények A tanulók fizikai teljesítményének és eredményének mérése: Ütemezése:

25

• kiemelt programonként • tanévenként egyszer, átfogó értékelés A tanulói teljesítmény ellenőrzése, mérése és minősítése a tantárgyi szabályoknak megfelelően történik. Szempontjai a tanórai és tanórán kívüli területeken is érvényesek Az ellenőrzés legyen: • folyamatos, következetes és változatos, • igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz • jellemezze a segítőkészség • gyakorlat- és tevékenységorientált Az értékelés szempontjai: • a tevékenység során tanúsított aktivitás • a tananyaghoz való viszonyulás • az életszerűség Az értékelés módja és fajtái: • az órai szereplés és aktivitás • beszámolók, kiselőadások, feleletek Az értékelés módjával kapcsolatban dönteni kell a szöveges értékelés szövegéről, arról, hogy hova lesz „beszámítva”. A nevelő szándékú értékelés bizalomra épüljön, a javítás, korrekció lehetőségét tartsa szem előtt és biztosítsa azt. A folyamat-értékelés során olyan kérdésekre kapunk választ – miközben még a végrehajtás szakaszában vagyunk • Hogyan fogadják a diákok a programot? • Hányan vettek részt egy – tegyük fel, nem kötelező – egészségnapon? • Hányan jelentkeztek olyan szakkörökbe, amelyek az egészséggel közvetlen

kapcsolatban vannak (elsősegély, - tánc-, rajz-, kézműves szakkör)? Az eredmény-értékelés már egy év lezárulása után vizsgálja azt, hogy például az év eleji szinthez képest többet tudnak-e a diákok az egészséges táplálkozásról, többet mozognak-e szabadidejükben. Az átfogó értékeléssel meg tudjuk állapítani mi változott iskolai szinten a program megvalósítása révén. Az értékelés az ellenőrzési tapasztalatok és a mérési eredmények összességéből adódjon, amely alapján programunk évente is áttekinthető, és a következő évi munkatervhez időben megtekinthetőek a szükséges módosítások..

II.2.5.6. Együttműködő partnereink • Megyei Pedagógiai Intézet • Szaktanácsadói, szakértői hátterével, továbbképzésekkel, akkreditált

tanfolyamokkal • ÁNTSZ • Mérési adataival és szakmai ismeretével • Helyi szakmai szervezetek

26

• KIDS • Egészségügyi szolgálat • Rendőrség: drog-prevenciós közös programok szervezése, fizikai

állóképesség fejlesztése közös programok során, • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat:

II.2.5.7. Drogstratégia A modern polgári demokráciákban, így hazánkban is felértékelődik az intézményes nevelés szerepe. Az ifjúság egészséges és harmonikus személyiségfejlődését veszélyeztető hatások olyan mértékben felerősödtek, hogy a család mellett (néha helyette is) az iskola vált a drogprevenció elsődleges színterévé. Ezt a fontos feladatot az egészségfejlesztés részeként építettük be pedagógiai programunkba. Célkitűzés: Hosszú távú cél: A helyi stratégia hosszú távú, alapvető célkitűzése, hogy fékezze meg a droghasználat terjedését. Tegye vonzóvá a gyermekek és fiatalok számára drogmentes egészséges életmódot! A droghelyzetet folyamatosan monitorozni kell, és ennek megfelelően aktualizálni a feladatokat. A droghelyzet iránt érzékenyebb, működő közösségek kialakítása. A családok érzékenyebbé tétele a felismerésben és a kezelésben. Középtávú cél: Az alternatív szabadidős kezdeményezések, önszerveződő, ifjúsági kezdeményezések elősegítése. A szülőket és a családokat megfelelően informálni kell. Elő kell segíteni a kortárssegítő képzést. Drogmentes programok és színterek biztosítása. Rövidtávú cél: Személyiségfejlesztő, énkép korrekciós megelőző programok folytatása, kiterjesztése, koordinálása. A sikeres drogprevenció érdekében a munkába bevonjuk a pedagógusokat, szülőket, valamennyi diákot, egészségügyi intézményeket. Együttműködünk az e területen feladatot vállaló egyházakkal és civil szervezetekkel. A drogprevenciós tevékenységet intézményünkben az e témákkal foglalkozó akkreditált továbbképzéseken részt vett pedagógusaink látják el. • A végrehajtás színterei, módszerei a) Színterek - iskolai programok: tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák)

27

- tanórán kívüli foglalkozások (napközis foglalkozás (néptánc), egészségnap, délutáni szabadidős program, drogprevenciós szakkör)

- iskolán kívüli rendezvények (sportprogram, kirándulások) b) Módszerek - filmvetítés - ismeretátadó beszélgetések - versenyek, tesztek, vetélkedők - szakkörök, klubfoglalkozások - dramatikus játékok - drogellenes programok (kirándulás, drogmentes diszkó) • A droghasználat szempontjából fokozottan veszélyeztetettek köre: - hátrányos helyzetű gyermekek - halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek - magatartászavaros gyermekek - alkoholista szülők gyermekei - iskolai kudarcoknak kitett tanulók - lelkileg sérült fiatalok - gyenge, befolyásolható személyiségek Feladatok: Elsődleges prevenció: - A drogmentesek megóvását jelenti. Fő cél: Olyan egészségszemlélet és szokásrendszer kialakítása, megerősítése, melynek hatására NEM-et tudnak mondani a drogok fogyasztására történő csábító helyzetekre. Tartalom a) A drogokkal kapcsolatos jogi, biológiai és pszichológiai ismeretek átadása b) Érzelmi nevelés, önbizalom, helyes önértékelés, konfliktuskezelési megoldások c) Visszautasítási technikák d) Alternatívák a drogokkal szemben (pozitív tevékenységek felajánlása: pl. sport,

színház, kirándulás, közösségi programok) Másodlagos prevenció A drogokat már kipróbáló szerfogyasztók ártalomcsökkent hatású megóvása a felismerésen túl már meghaladja az iskolai lehetőségeket, ezért ezt az egészségügyi szakemberekre kell bízni, hozzájuk kell irányítani. • A drogprevenciós program korcsoportokra és témákra lebontva: 1-2. osztályosoknak a) Biztonságban lenni (Veszélyes idegenek c. film alapján beszélgetés) b) A gyógyszerekről (Mikor hasznosak? Mikor károsak?) c) Érzések

28

(Kommunikációs gyakorlatok - jó és rossz érzések - a NEM-et mondás gyakorlása) 3-4. osztályosoknak a) A korábbi témák bővítése, megerősítése b) Önbizalomerősítő, konfliktuskezelő gyakorlatok c) Kihez fordulhatok segítségért? 5. évfolyam 1. Személyes biztonság - ellenállási készségek fejlesztése a negatív hatásokkal szemben Módszer: szerepjáték, beszélgetés 2. Legális és illegális drogok fajtái, hatásai Módszer: információk közlése, plakátkészítés, szituációs játék 3. Mi az igazság a dohányzásról? Módszer: filmvetítés, teszt, beszélgetés 4. Önbizalomerősítő és jellemépítő foglalkozás Légy önmagad c. film megtekintése Módszer: teszt, beszélgetés 5. Konfliktuskezelés Módszer: beszélgetés, szituációs játék 6. évfolyam 1. Személyes biztonság NEM-et mondás Módszer: beszélgetés, szituációs játék 2. Legális és illegális drogok A droghasználat következményei Módszer: információátadás, teszt, beszélgetés 3. Mi az igazság az alkoholról? A tinédzserkori alkoholfogyasztás Módszer: film, teszt, beszélgetés 4. Ismerd meg önmagad! Vérmérséklet – teszt Pozitív énkép erősítése Módszer: teszt, beszélgetés 5. Az igazi barátság Az egyén saját maga és társai iránti felelőssége Módszer: beszélgetés 7-8. évfolyam: 1. Mi az igazság a kábítószerekről? Módszer: filmvetítés, teszt, beszélgetés 2. Mondj NEM-et a drogokra! Módszer: szituációs gyakorlat, beszélgetés

29

3. A droghasználat egészségügyi és jogi következményei Módszer: előadás, utána beszélgetés 4. Veled is megtörténhet… Módszer: A „Zaklatás” c. film megtekintése, utána beszélgetés 5. A drogmentes élet alternatívái Módszer: plakátkészítés, teszt, beszélgetés Melléklet: 5. számú (Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye) II.3. A szocializáció és a közösségfejlesztés programja

II.3.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Sajnálatos tapasztalat, hogy a gyermeknevelésben a családok jelentős része nem tudja vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. A gyermekeket nevelő intézmény kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. A katolikus nevelés különös figyelmet szentel a gyengébbekre, és segíti a nehezebb körülmények között élőket. A keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. A segítségadás azokban az esetekben legnehezebb, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a gyermekkel a fokozott törődést . A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű fiatalok száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem átfogja az intézmény egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az óvónőkkel, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel.

30

Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:

• A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése.

• Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.

• A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.

• A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.).

• Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően.

• A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Meg kell vizsgálnunk, • hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló

erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését. • hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása. • hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e

fejlődésére káros életmódot. • hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb

támogatások igénybevételét. • hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a

veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése.

• hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához.

• hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit.

A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk: • tehetséggondozó programok szervezése • kis létszámú osztályok szervezése • napközis ellátás biztosítása • szülők, családok életvezetési gondjainak segítése • a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása • hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz

31

• drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása • felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok

figyelése, részvétel a pályázatokon. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Központtal, a gyermekorvossal és a védőnővel.

II.3.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

„Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” (A Katolikus Nevelés)

A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: • tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák, hittanórák • tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök,

lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások • diákönkormányzati munka A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: • A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a

tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. • A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek

támogatása. • A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes

cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). • A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. • Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni

munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

• Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: • A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit

megélését.

32

• Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. • Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával

biztosítsák, hogy a különböző játékok, osztály-vetélkedők fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.

• A sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, tánc, sportkörök, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

• A séták, kirándulások mélyítsék el a teremtett világ iránt érzett szeretetet és felelősséget.

A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: • Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét

célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. • Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő

tevékenységeket. • Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során:

• Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával,

egyházi személyekkel, külső szakemberekkel. • Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az

önfegyelmet, az együttműködést. • Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli,

pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

II.3.3. Környezeti nevelési program Alapelve: A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. Célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása.

Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére.

Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: • Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (iskola,

tanterem, iskolaudvar) kialakítása.

• Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.

33

A környezeti nevelés színterei Minden tanulót egyformán érintő elemek

Példamutató iskolai környezet • Tantermek, folyosók, udvar élő sarok kialakítása • Anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés • A pedagógusok, a dolgozók példamutatása • Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése • Szelektív hulladékgyűjtés • Iskolai információk „zöld” rovatai Kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés • Tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés, az eltérő

tanítási foglalkozásokon (erdei iskola, múzeumi, állatkerti órák, iskolai projektek).

A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek

• Szakkörök, táborok • Környezetvédelmi akciók • Előadások, kiállítások • Rendszeres természetjáró túrák • Madarak és fák napjának megtartása • A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése • Fogyasztói társadalom kritikája • Küzdelem a zajszennyezés ellen • Látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba,

szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe • DÖK nap A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. • Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő) • Projektek (savas eső mérése) • Riport (kérdőíves felmérés) • Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott

megfigyelések, mérések, táborok, iskolakert,” iskolazöldítés”) • Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok,

szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újságkészítése, kutatómunka)

• Zajszintmérő gyakorlatok, kísérletek

34

• Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése)

A környezeti nevelésében résztvevők

• Belső (iskolai) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok • Külső résztvevők: szakemberek: környezetvédők, erdészek,

meteorológusok, művészek, intézmények A) Belső erőforrások

Humán erőforrások Feladat, szerepkör Erősségek Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési

programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.

Környezeti nevelési munkacsoport (munkaközösség)

Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal.

Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (témahét, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)

Osztályfőnöki közösség Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.)

Diákönkormányzatot segítő és mentálhigiénés tanár

Tagjai a környezeti nevelési munkacsoportnak. Lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére.

Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése.

Iskolaorvos Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját terepgyakorlatokon, erdei iskolában.

Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások)

Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban.

Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, ökológia terem, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb.

Zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás.

Diákok A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a

35

kezdeményezések. felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.

Szülők Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

B) Külső erőforrások : szülők és egyéb partnerek Szülők: programok segítése Intézmény, szervezet

A kapcsolat formája, tartalma

Iskolai képviselő, kapcsolat-tartó

A szervezet képviselője, ügyintéző neve

Címe elérhetősége

országos környezetvédő szervezetek

Magyar Madártani Egyesület

alkalmankénti, egyes diákokra

1121 Bp. Költő u. 21. Tel: 1275-6247

Magyar Természetvédők Szövetsége

tagság, információs anyagok

1091 Bp. Üllői u. 91/b. Tel: 1216-7297

közművelődési intézmények

könyvtárak, könyvtári olvasó, művelődési központ

segédanyagok, pályázatok, versenyek kiírása

Könyvtár Szentesi Művelődési Központ

Szentes, Kossuth L. u. 33-35. Tel: 63/318-866 Szentes, Kossuth tér 5. Tel: 63/401-012

Botanikus kert, Állatkert, Vadaspark

szakmai segítség, versenyek, szobrok készítése kiveszett fajokról

művésztanárok Szegedi Vadaspark Fűvészkert

Szeged, Cserepes sor Tel: 62/542-530 Szeged, Lövölde u.42. Tel: 62/544-108

ÁNTSZ laborlátogatás, előadások, versenyek

Szentes, Kossuth tér 5. Tel: 63/314-158

média tájékoztatás Média6 Rádió és Tv Kft.

Szentes, Petőfi u. 5. Tel: 63/312-148

helyi szolgáltatók víz szennyvíz hulladéklerakó hulladékégető távhőszolgáltató közlekedési vállalat

valamennyivel alkalmanként kapcsolat,

versenyek, látogatások, bemutatók

Szentesi -Víz Kft. Dél-magyarországi MÉH nyersanyaghasznosító Rt. Szegedi Hőszolgáltató Kft. Tisza Volán Rt.

Szentes, Csongrádi út 3. Tel: 63/311-433 Szentes, Attila u.6. Tel: 63/311-966 6724 Szeged Vág u.4. Tel: 62/475-475 Szentes, Szabadság tér Tel: 63/561-030

36

hulladékos cég ingyen elszállítja a PET-palackos konténert

Dél-magyarországi MÉH nyersanyaghasznosító Rt.

Szentes, Attila u. 6. Tel: 63/311-966

veszélyeshulladék-gyűjtő cég

évente egyszer ingyen átveszi a veszélyes hulladékot

Biopetrol Kft. Szeged, Thököly u. 85. Tel: 62/551-500

papírhulladék-gyűjtő cég

fizet az elszállított papírhulladékért

Dél-magyarországi Méh nyersanyaghasznosító Rt.

Szentes, Attila u. 6. Tel: 63/311-966

anyagi forrást biztosító kapcsolatok

iskolafenntartó Szeged-Csanádi Püspökség

országos pályázatok

alapítványi befizetések Szent Erzsébet Rózsái Alapítvány

helyi és regionális pályázati lehetőségek

Szentes Város Önkormányzata

vállalkozó szülők

alkalmi szponzorok

II.3.4. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. Iskolánk együttműködési formái: A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: • A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális

feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

• Az iskola igazgatója évente legalább egyszer, évfolyamonként diákfórumon, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.

• A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola

37

igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel.

• A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: • családlátogatás • szülői értekezlet • fogadó óra • nyílt tanítási nap • írásbeli tájékoztató • szakkörök indítása • művészeti iskolák • előadások szervezése • közös kirándulások • pályaválasztási tanácsadás • mentálhigiénés tréningek • lelki gyakorlatok • „Utánfutó” lelki továbbképzés a szülőknek • közös zarándoklatok • plébániával közös programok, diákmisék

A szülők részéről elvárjuk: • aktív részvételt az iskolai rendezvényeken • javaslatok az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz • őszinte véleménynyilvánítást • együttműködő magatartást • nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való

törekvést • érdeklődő, segítő hozzáállást • esetleg szponzori segítségnyújtást A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: • Közös rendezvények, diákmisék (karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.)

szervezése a szülők és pedagógusok részvételével • Osztály-család közös hétvége, családi vetélkedők • Közös kirándulások, zarándoklatok

38

II.4. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere az iskola helyi tantervének IV.4. és IV.5. fejezetekben található. II.5. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke Melléklet: Helyzetfelmérő lap 2003. december 6. számú III. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK SAJÁTOS ELVEI, TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

III.1. Személyi feltételek

• Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvónők száma 4 fő • Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák száma 2 fő • Konyhai munkát ellátó szakképzett dajka száma 1 fő

Nevelő testületünk tagjai az évek során folyamatosan bővítette szaktudását különböző szakirányú továbbképzéseken, lelki gyakorlatokon. Az óvodapedagógusok a kötelező akkreditált képzésen elérendő 120 pontot megszerezték. Továbbra is igényük van különböző területeken a már megszerzett tudás bővítésére, elmélyítésére. Nyitottak és érdeklődőek a megújulásra, új ismeretek befogadására, munkájuk során a gyakorlatba való beépítésre. A csoportokban a párok váltott műszakban dolgoznak, jól kiegészítik egymást, együttműködők. Mindenki az adottságának megfelelő maximumot nyújtja egy-egy szakterületen; ez a nevelő-oktató munkában nagyon jól kamatoztatható. A dajkák szakképesítése nagyban segíti az óvónők munkáját, kapcsolatuk egymást megbecsülő, tiszteletben tartó. Nevelőtestületünk alapelve: a szaktudás és a gyermekszeretet egysége.

III.2. Tárgyi-dologi feltételek Óvodánk két épületből áll ( Villogó utcai rész; Kátai utcai rész), amelyhez a gyermekek szabad mozgását biztosító füvesített nagy udvar tartozik.

39

A szolgálati lakás megmaradt részében óvodánk egyik alkalmazottja lakik. Hosszú ideig fafűtéses csoportszobák voltak, 1988 óta gázfűtés van az épületben A csoportszobák tágasak, világosak, rendeltetésüknek megfelelőek. Az óvodánk épületét 2002/2003. tanévben sikerült fenntartónk segítségével felújítani. A tárgyi felszerelés fejlesztését a RENOVABIS –tól nyert pályázati pénzösszegből valósítottuk meg (beszerzések, udvari játékok, csoportszobák bútorzata, konyhai felszerelés). III.3. Az óvodai nevelés célja és feladatai

III.3.1. A katolikus óvodai nevelés célja Az óvodai nevelés célja:

III.3.1.1. A gyermekek sokoldalú harmonikus fejlesztése, a keresztény személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori sajátosságok, egyéni képességek figyelembevételével. A keresztény nevelés célja a hitébresztés és fejlesztés, a hit útján való elindítás.

Az óvoda telkének adatai A telek összes területe 1.440 m Udvari rész 974 m Épületrész 466 m Fűtés Egyedi gázfűtés Világítás Villany, neon Vízellátás Ártézi Szennyvízelvezetés Helyi derítő WC rendszere Öblítéses Az épület helyiségei Csoportszobák száma 2 Iroda 1 Nevelői szoba 1 Raktár 2 Fürdőszoba 1 Felnőtt WC 1 Gyermek WC 2 Mosdó 2 Folyosó, öltöző 2 Az óvodához tartozó egyéb épületek Fedett terasz 1 Raktárépület 4

40

III.3.1.2. Az óvodánkban a keresztény nevelés legyen a meghatározó. III.3.1.3. A pedagógus példája által a gyermekek lelkületében erősödjön

az Isten képmása egymás iránti szeretet erősítése feltétel nélküli elfogadással. Istentől ajándékba kapott világunk megőrzése, óvása, védése.

III.3.1.4. Keresztény erkölcsi értékek, viselkedési formák megalapozása. III.3.1.5. Liturgikus ünnepek megismertetése.

A katolikus óvoda alapelve: • A keresztény nevelés segíti a gyermek személyiségfejlődését, a keresztény

magatartás kibontakozását • Az alapelvek megvalósítása érdekében nevelőtestületünk azon tevékenykedik,

hogy óvodánkban szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó kiegyensúlyozott légkör legyen

III.3.2 .A katolikus óvodai nevelés feladatai Az általános nevelés a cél eléréséhez, a nevelési feladatok rendszerén keresztül jutunk el. Ezek a személyiség testi és lelki képességeink, tulajdonságaink tervszerű fejlesztését jelölik.

• keresztény nevelés • egészséges életmódra nevelés • érzelmi nevelés • értelmi nevelés • hitre nevelés

III.3.3. Keresztény életre nevelés Keresztény életre nevelés alapja a közösség, amelyben a gyermek személyisége harmonikusan fejlődik és hitélete erősödik. A nevelés azáltal lesz keresztény neveléssé, ha az egyes részfeladatok mind az egész ember a felnőtt keresztény ember egyéniségének alakítását szolgálják. Az óvodában szerzik meg egy egész éltre a legalapvetőbb emberi ismereteket, elsajátítják a legfontosabb magatartási formákat: • A Jézusi szeretet legalapvetőbb megnyilvánulásait: alapvető jó szándékot,

figyelmességet, a szabályokhoz való alkalmazkodást és a megbocsátást. • A szereteten alapuló értékrendet, az odafigyelést és rácsodálkozást Istentől

kapott világunk nagyszerűségeire. • Isten szeretetének megsejtetése a gyermekekkel.

Gyermekeink a természetes ismeretekkel párhuzamosan szerezzenek alapvető vallási ismereteket, és ugyanilyen természetességgel sajátítsák el a keresztény magatartás elemeit a mindennapi életben.

41

III.3.4. A gyermek személyiség fejlesztése Az óvodáskorú gyermek megnyilvánulásait elsősorban az érzelmek irányítják. Ahhoz, hogy a személyisége életkorának megfelelően fejlődjön, nagyon fontos, hogy az óvodában milyen hatások érik. Feladatai: • szeretetteljes biztonságot sugárzó óvodai légkör kialakítása, ahol a gyermek

érzi a felnőtt szeretetét, társai elfogadását • énkép alakítása, amely a gyermek önbizalmát helyes irányba fejleszti,

indulatait próbálja irányítani, felméri saját helyzetét és társaival képes együttműködni

• szociális érzelmek fejlesztése együttérzés, bizalom, baráti kapcsolatok • esztétikai érzék- szép meglátása a természetben Tevékenység: • játék, mese, vers, ének, rajz, mintázás, díszítés a környezet megismerésén

keresztül A személyiség a lelki élet egységének az alapja, amelyet a külső és belső tényezők alakítanak (adottságok, környezet, nevelés, kegyelem). Az óvónő empatikus magatartásával, a gyermekek iránt érzett mély szeretetével, tiszteletével az adottságokat felismerve határozza meg a nevelés és a környezet milyenségét. A személyiség sokoldalú fejlesztésének biztosításával jutunk el az óvodáskor végére az iskolaérettséghez.

III.3.5. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása Célja: • biztonságos légkör megteremtése, ahol a gyermek megnyilatkozik • beszéltető környezet kialakítása, melyben a gyermek érzelmeit, élményeit

elmondja, eljátssza • építve az életkori sajátosságából adódó kíváncsiságára, az érdeklődés

felkeltése • óvodai szabályok, szokások helyes megismertetése, elsajátíttatása • egyéni képességeinek megfelelő fejlesztésben részesíteni • tanulási zavarok kiszűrése • pozitív viselkedéseiben, tulajdonságaiban elismerni, megerősíteni • önbizalmát jó irányba fejleszteni • közösségben elfoglalt helyét megerősíteni • a családdal való partnerkapcsolat kiépítése, erősítése Tevékenység: • élménynyújtás játék szituációkban • tanulás mikro- csoportokban • képességfejlesztő játékba való bevonás • önálló gondolkodásra nevelés

42

A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, ha szükséges a szakemberek bevonását vesszük igénybe, logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, gyermekjóléti szolgálat bevonása. Családlátogatás, szülővel való együttműködés, ha szükséges egyénre szabott programkészítés.

III. 3. 6. Tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatása -tehetséggondozás: Feladat: • A gyermekek egyéni képességit felmérve meggyőződünk a gyermekek

képességeiről. • Kiemelkedő adottságaik szerint differenciált foglalkoztatásban részesülnek. • Érdeklődési körüknek megfelelő feladatokkal bízzuk meg ezeket a

gyermekeket. • Keressük a lehetőséget, hogy a tehetséges gyermekeink pályázatokon

vehessenek részt. Tevékenység: • a nevelő testület közösen munkadélutánokat tervez a tehetséges gyermekek

számára • kézműves foglalkozás szakemberek segítségével vagy szülői

együttműködéssel • felkészítjük a pályázaton való részvételre • a katolikus iskolánkban működő alapfokú művészeti iskola képzőművészeti

szakára irányítjuk a rajzolásban ügyes gyermekeket • délután működő zene oviba irányítjuk a jó hallású gyermekek

III.3.7. Közösségi életre való felkészítés A közösségi életre való felkészítést már a beszoktatás folyamán megkezdjük. Az óvónő személyes példaadásával, szerető pozitív, empatikus magatartásával modell a gyermekek számára. Elfogadja és elfogadtatja az új gyermeket a csoportban, segít megkeresni a helyét az új közösségben. A felnőttek mintája, szabályok, szokások kialakítása segíti a viselkedési normák elsajátítását. Feladat: • derűs, nyugalmat, biztonságot adó napirend kialakítása • szokások, szabályok helyes aránya és ezek gyakoroltatása, megszilárdítása • toleráns magatartás kialakítása • illemszabályok megismertetése • konfliktuskezelő magatartás gyakorlása Tevékenységek: • játékidőben előforduló szituációk • különböző óvodai tevékenységi formák során énekes játékok, kötetlen

foglalkozásokon, mese, dramatikus játékok

43

• születésnapok megünneplése • óvodai ünnepek (örömök megérzése) • kirándulások,barangolások

III.3.8. Sajátos nevelésű gyermekek fejlesztése az óvodai csoportokban Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése: Kt.8/B. §(3). A sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodai csoportban külön figyelmet igényelnek. Célja: Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja Feladat: • nyugalmat, biztonságot sugárzó légkör kialakítása • a csoport felkészítése a kapcsolat felvételre és a kapcsolattartásra • különböző, számukra érdekes tevékenységeken keresztül az érdeklődésük

fenntartása • a gyermekek önállóságának, alkalmazkodó képességének

együttműködésének fejlesztése • tanulási zavarok kiszűrése, megelőzése és korrekciója • az elvárások, módszerek igazodjanak fejlődésük üteméhez • verbális kapcsolatfelvétel • konfliktuskezelésre nevelés • kölcsönös öröm és jó érzés nyelvi formái • sokoldalú tapasztalatszerzés Tevékenység: • tanulás mikro- csoportos formában • élménynyújtás játékban, együttműködésben • olyan tevékenység szervezése, ahol a gyermekek gondolkodása, figyelme,

koncentrációja fejlődik

III.4. Óvodai élet megszervezése

III.4.1. Az egészséges életmód kialakítása Az óvodában az életritmus - a táplálkozás, a testápolás, az öltözködés, a mozgás, a pihenés - , megszervezésével és az ezekhez kapcsolódó szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. Az egészséges életmód kialakítását a jól megszervezett napirend és ezen belül kialakított szokásrendszer adja. Feladat: • Gyermek és pedagógus közötti harmonikus kapcsolat A gyermek gondozása testi szükségleteinek kielégítése (dajka néni

folyamatos felügyelet) • Harmonikus, összerendezett mozgás elősegítése (mindennapos, tudatosan

felépített mozgásos játékok gyakorlása). Nagy hangsúlyt fektetünk a szabad

44

levegőn történő mozgásra. Az összerendezett, harmonikus mozgás, a zökkenőmentes iskolakezdés záloga.

• Testi képességek fejlődésének segítése. (Erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) Nagy hangsúlyt fektetünk a rendszeres testnevelésre.

• Testápolás egészségmegőrző szokások kialakítása. Felnőtt segítőkész jelenléte, példamutatása meghatározó. A gyermekek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozása.

• Egészséges táplálkozási szokások kialakítása, szülők bevonásával. • A nap bármely szakában a gyermek által könnyen elérhető legyen a víz. • Az egészségmegőrzés érdekében fontos, hogy a gyermek szervezete képes

legyen alkalmazkodni az időjárás változásához. Minden évszakban tartózkodjék szabad levegőn. Nyáron pancsoljon, télen szánkázzon, hógolyózzon.

• Pihenés, alvásigény kielégítése az egyéni igény szem előtt tartásával (CSEND).

• Megfelelő tárgyi környezet biztosítása (bútorok mérete, udvar helyes kialakítása, biztonságos udvari játékok).

A feladatok megvalósítását a napirendünk és a tevékenységek biztosítják.

Napirend: Napirendünk kialakításánál több alkalmat biztosítunk arra, hogy a gyermekek maguk választhassák meg azt a tevékenységet, amelyhez kedvet éreznek, ezzel is megkönnyítve a beilleszkedést és így a kötetlenségünket is érvényesítjük szinte minden területen. Az étkezések közösen, meghatározott időben történnek, amely lehetővé teszi a közös imádkozást és a kultúrált étkezés szokásainak érvényesítését. A napirendünk biztosítja, hogy bármikor a nap folyamán olyan beszélgetéseket szervezzünk a gyermekekkel, ahol személyes kapcsolatot teremthetnek Istennel, és rendszeresen imádkozhatnak. Ezek a beszélgetések rávezetik a gyermekeket arra, hogy meglássák és befogadják Isten szeretetét, annak mindennapi ajándékát és vallásos élettel viszonozzák azt. Így próbáljuk elérni, hogy örömmel kapcsolódjanak be ebbe a kis hitközösségbe. Napirendünkbe a délelőtt folyamán kötelező formában szervezzük meg a hitoktatást. Azonban a vallásos nevelés nem csupán a hittanórákon érvényesül, hanem a gyermekek egész napi tevékenységét áthatja.

III.4.2. Az érzelmi nevelés biztosítása Feladat: • A szeretetteljes, derűs, biztonságot adó légkörben pozitív hatások érjék a

gyermekeket, melyek segítik a jó kapcsolatok alakulását (felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek). A nevelő odafigyelése tegye lehetővé az igaz, a jó, a szép meglátását, tiszteletét és megbecsülését.

• Esztétikai élmény megéreztetése, amely felemel és nemesít, elvezet a teremtett szépből az abszolút széphez, az Istenhez.

45

• Nevelőink viselkedése mindig modell értékű legyen a gyermekek magatartásának és keresztény életének alakításában.

• Olyan közös tevékenységek szervezése, amely segíti az erkölcsi tulajdonságok fejlődését.

Tevékenység: Játék, tanulás, imádság, szokások, munka gyakorlása során azok a szituációk amiket a gyerek megtapasztal: az együttérzést, segítőkészséget, önzetlenséget, alázatot, szerénységet, figyelmességet. Célunk: hogy minden gyermek sajátjának tekintse az óvodai közösséget (Mi óvodánk), szilárd legyen a biztonság érzete, kellő önbizalommal, jártasságokkal, készségekkel rendelkezzen, fontos, hogy ebben a szülők partnerek legyenek.

III.4.3. Értelmi és anyanyelvi nevelés megvalósítása • A gyermekek fejlődése érdekében változatos tevékenységeket biztosítunk,

melyeken keresztül értékes tapasztalatokat szereznek a hitéletről, a természeti és társadalmi környezetről.

• Az értelmi nevelés terén feladatunk a spontán szerzett ismeretek bővítése és az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése.

• Az értelmi nevelésben kiemelt helyet foglal el az anyanyelv fejlesztése, amely szerves része az óvodai élet minden mozzanatának (gyermekek maghallgatása, kérdések megválaszolása). Az értelmi nevelés feladatai akkor valósulnak meg igazán, ha a teljes valóságra hívjuk fel a gyermek figyelmét, amely elvezet az abszolút igazsághoz, az Istenhez.

III.4.4. Az óvoda csoportszerkezete Az óvoda csoportszerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük: • a gyermekek személyiségét • a gyermekközösségek szociális összetételét • a szülők igényeit • a társas kapcsolatok kialakítása miatt figyelembe vesszük csoporton belül a

fiúk—lányok létszámának arányát Óvodánkban évek óta vegyes csoportok működnek,jó tapasztalatokkal. A 3-6 éves gyermekek szociális kötődése igényli, hogy ugyanazok a felnőttek (óvó nénik, dajka nénik) gondozzák, neveljék. A vegyes csoportszerkezet arra is lehetőséget ad, hogy a testvérpárok, barátok együtt lehessenek, ami a beszoktatást is segíti. Ez a csoportszerkesztés a tanulás szempontjából is előnyös, hiszen a gyermekek többször és több szinten bekapcsolódhatnak az ismeretszerzésbe.

46

A szokások és magatartási formák elsajátítására több lehetőség biztosított, hiszen a nagyobbak folyamatosan példaként állnak kisebb társaik előtt (cselekvéseik, szokásaik, beszédük, stb.). Az óvoda nevelésének alapvető kerete - Az óvodai élet megszervezése A gyermekek egészséges fejlődésének érdekében olyan nyugodt, derűs, családias légkört biztosítunk, ahol biztonságban érzik magukat, és a keresztény szellem válik meghatározóvá, amely segíti elindulásukat a hit útján. Ezt egy folyamatos, rugalmas és az egyházi év ünnepköreihez alkalmazkodó napi- és heti rend kialakításával szeretnénk biztosítani. Ezt a szülőkkel együtt kívánjuk megvalósítani. A szülők bevonását azért is tartjuk fontosnak, mert ahhoz, hogy valóban eredményes legyen a keresztény nevelőmunka, elengedhetetlen a család és az óvoda egységének létrejötte (otthoni napirend, rendszeres imaélet). Hetirend Az óvodai Nevelés Országos Alapprogramjához kiegészítésül az epochális rendszerű ismeretszerzést alkalmazzuk, amelynek lényege a ciklusos tervezés. Egy témakör anyagával több hétig foglalkozunk, mivel a képesség hosszú folyamatban fejleszthető. A ciklusokat témakörönként alakítjuk ki, hogy meddig tart egy ciklus, ez a feldolgozandó tartalomtól függ. Hetirendünkben a felfedező és kutató ismeretszerzésnek nincs szigorúan meghatározott rendje, de ennek ellenére állandóan jelen van a természeti jelenségek megfigyeltetése és feldolgozása, az irodalmi, ének – zenei, vizuális élmény és alkotás a valóság matematikai játéktevékenység vizsgálatainak tapasztalása.

Vallási nevelés, hitre nevelés: A hitre nevelés magában foglalja az emberi cselekedeteket, érzelmeket, családi és társadalmi élet tevékenységeinek összességét. A hitre nevelés alapozásánál figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, megfelelő módszereket választunk a feladatok végzéséhez. A lelki gazdagodás hatalmas forrásai erednek a keresztény nevelésből, nem lehet elég korán kezdeni ennek a nagyszerű értékrendszernek a kialakítását. Cél az új nemzedék bevezetése a keresztény életbe.

Feladatok: • Isten szeretetének megsejtetése, megvilágítása a gyermekben • Katolikus értékrend, Krisztusi mérték szerinti élet megalapozása • A keresztény családi nevelés folytatásaként katolikus értékek erősítése,

közvetítése a gyermekek által a családban • Katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai életben Csoportjainkban heti két alkalommal a korcsoportoknak megfelelő szinten hittanórákat szervezünk, amelyeket hitoktató tart a gyermekeknek. A hitoktató munkatervének megfelelően megtanítja a gyermekeket imádkozni, az imádságos élet azonban csak akkor lesz eredményes és élő, ha azt az óvónők a nap bármely szakában rendszeresen, folyamatosan gyakorolják a csoport által kialakított

47

imasarokban. Ez azért is nagyon fontos. Mert az imádságnak nevelő hatása van, pozitív irányba fejleszti a személyiséget – igaz, a szakirodalom nem tartja nevelési eszköznek. Az imádság segít megoldani a gyermekek problémáját, gondját, örömét, bánatát. Az imába foglalt szavak segítik megtisztítani a lelket, és megtanítják reménykedni a jóságos Isten szeretetében. Isten szeretete által olyan értékeket sajátít el, mint a szeretet, öröm, békesség, igazságosság, jóság, hűség. Az imádság segíti a lelkünk megvédését a belső elszegényedés ellen, ami a mai világunkban nem kis veszély. III.5. A katolikus óvoda tevékenységi formái III.5.1. Játék Az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége a játék, a gyermek természetes életformája, játék közben fejlődnek képességei, és megtanul kapcsolatot teremteni a társaival. A játék irányítása a jó játékhelyzetek megteremtésével a gyermek fejlettségi szintjében igazodva és igényeiknek megfelelően történjen. A játék és a tanulás egymást áthatja és kölcsönhatásban áll egymással. A gyermek, játékon keresztül tud legintenzívebben tanulni, általa hosszabb ideig aktív, érdeklődő marad. Figyelme, kitartása elmélyültebb az egyes tevékenységeket újra és újra eljátssza, tehát gyakorolja, szilárdabb ismeretekre tesz szert. Az epochális rendszerű tanulási folyamat éppen ezért tartja a játék színterét a legfontosabbnak. Feladatok: • a játékhoz szükséges feltételek megteremtése • elfogadó szeretetteljes, derűs, nyugodt, biztonságot sugárzó légkör • az életkori sajátosságoknak megfelelő játék fajták, eszközök

mennyiségének, minőségének fejlesztése • a napirendhez igazodva idő, tér biztosítása a kiegyensúlyozott, elmélyült

játék kialakulásához • játékszabályok gyakorlása, elsajátítása • képességfejlesztő és kreativitást segítő játékeszközök biztosítása • a gyermekek játék közben tanulják meg kezelni a konfliktusokat, az óvónő

megfelel iránymutatásával • a játékeszközök esztétikusak és biztonságosak legyenek, fejlesztők és

balesetmentesek • a csoportoknak legyen anyanyelvi játékok gyűjteménye, amelyből tudnak

válogatni, és ez biztosítja az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztését

A fejlődés eredménye óvodáskor végére: • a gyermekek képesek kitartóan egy játéktémában hosszan részt venni • képesek társakkal együtt játszani, szerepeket elosztani, elvállalni a kiosztott

szerepet • jól ismerik a szabályokat, képesek a normák betartására • örülnek a sikernek, de elviselik a kudarcot is

48

• játékaikhoz képesek szabályokat kitalálni

III.5.2. Mese-vers Az irodalmi művek gazdag lehetőséget kínálnak a szóértés, szójelentés megértésére. A szorongások leküzdésére, a megnyilatkozásra is tágabb lehetőséget nyújt az irodalom. A mese, mozgásba hozza a képzeletüket, fantáziájukat, mely oldja a félelmet és növeli az önbizalmat. A 3-6 éves gyermek életkorának megfelelő műfajok a mese és a vers. Az irodalmi nevelést az éves tervben dolgozzuk ki, és állítjuk össze, hogy olyan meséket, mondókákat, bibliai történeteket dolgozzunk fel, amelyek a pozitív emberi kapcsolatra tanítanak, erkölcsi tartalmuk van, fejlesztik az esztétikai érzelmeket. Arra, azonban nagy figyelmet fordítanak, hogy a vallás ne mesevilág legyen. Lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy a mese-, vers- és bibliai történetekből szerzett élményeiket dramatizálhassák (pásztorjáték, betlehemezés, stb.) A mesélés, a kommunikációs képesség fejlesztésének legfontosabb eszköze. „Az a gyermek, akinek minden nap mesélnek, másfél évvel előzi meg, nyelvi fejlettség szempontjából a mesét alig hallgató társait.”(Nagy József) A mese varázsa a megteremtett hangulattól is függ, amelyre érdemes a mese kezdetekor odafigyelni (gyertyagyújtás, mesepárnák). A dramatizáláshoz ők maguk találjanak ki és készítsenek eszközöket. A bábozás igénye a rendszeres, mindennapos mesék által fejlődik a gyermekekben. Nagy nevelő értéke van, komoly szerepet játszik a gátlások oldásában. Az irodalmi művek által közvetített üzenetek alapvető igazságokkal ismertetik meg a gyermekeket, melyek az önismeret fejlődéséhez is hozzájárulnak. A mese formálja az erkölcsi érzékeket, segít megkülönböztetni a jót és a rosszat. Fejleszti a gyermekek képi gondolkodását, gazdagítja a fantáziát. A mesélő és a hallgató gyermek között egy szoros kapcsolat alakul ki. A gyermekek többször hallott mesét megtanulja, szívesen meséli, így bátorságot, önbizalmat ad. A mesélés, verselés, mondókázás által megszeretettjük a gyermekekkel a könyveket. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: • A gyermekekben kialakul a mese iránti szeretet. Szívesen mondókáznak,

verselnek. • Tudnak önállóan mesélni, bábozni, dramatizálni, társaikat szórakoztatni. • Alkalmazzák a mesefordulatokat, ismerik a tanult mesék szereplőit. • Meg tudnak különböztetni negatív és pozitív szereplőket. • Kitalálnak, megkezdenek és befejeznek történeteket. • Megkülönböztetik a mesét és az igaz történeteket.

49

III.5.3. Ének-zene, énekes játékok Az óvodai zenei nevelésben fontos, hogy a gyermekek zenei élményekhez jussanak, kifejezzék érzelmeiket, fejlődjön zenei hallásuk, ritmusérzékük, emlékezetük és játékos zenei alkotókedvük. Tematikus tervezésben a komplexitást érvényesítjük és kapcsoljuk a többi foglalkozás anyagához (népszokások, évszakok, az óvoda életével kapcsolatos egyéb események, egyházi év ünnepei). A tematikus terv elkészítésében a komplexitás elve érvényesül. . Az énekanyagot, a mondókát, meseverset, a népszokásokhoz úgy válogatjuk össze, hogy az aktualitásnak megfeleljen. Ezek eljátszása empátiát és kreativitást kíván, és bizonyos együttműködést, ezáltal hatunk egymás érzelmeire, tudunk együtt örülni, bánkódni-fejleszteni az együttlét társas örömét. Az ének kezdeményezése a nap bármely szakában lehetséges, de tiszteletben tartjuk az önkéntességet, hogy mindenképpen örömmel történjen. Számítunk a gyermekek kezdeményező készségére. Időt biztosítunk az ismétlésekre, próbálkozásokra, egyéni fejlesztésekre. Feltétlenül szükséges a megfelelő hely kialakítása, ahol a mozgásra, táncra van lehetőség. Jó, ha a zenei eszközöknek állandó helyük van egy polcon –a gyermekek bármikor elvehetik, használhatják, önállóan alakíthatnak zenekart, színházat. Egy-egy készségfejlesztést mindaddig gyakoroljanak a gyermekek, amíg mindenki biztonsággal nem tudja. A ritmusérzék és hallásfejlesztés anyaga általánosan megfogalmazott, az óvónőnek kell lebontani az egyes gyermek készségszintjére. Az ének-zene éves terv összeállításánál beépítjük azokat az egyházi énekeket, amelyek a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelőek.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: • Szeretnek közösen énekelni, mondókázni. • Örömmel játszanak énekes játékokat, van kedvenc énekük, mondókájuk. • Tudnak mozgást, dallamot rögzíteni • Dúdolásról felismerik a dallamot. • Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. • Zenei ízlésük és mozgáskultúrájuk formálódik • Ismerik a tanult dalos játékok szabályait.

III.5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka Az ábrázoló tevékenység sokszínű, összetett nevelési terület, ahol a gyermekek kreativitása, fantáziája, képi plasztikai kifejezőképessége és kézügyessége fejlődik. Megfelelő fejlődésük érdekében biztosítjuk a hangulati feltételeket és a megfelelő, változatos eszközöket. Minden nap biztosítani kell a lehetőséget az ábrázolási tevékenységhez, nem lehet a gyermek alkotókedvét egy napra leszűkíteni, olyan technikákkal dolgoztatunk, amely sikerélményhez juttatja őket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerjék az anyagok sokszínűségét, kreativitását, manuális érzékelését, a cselekvési képesség és színészlelés

50

fejlesztését, esztétikai érzékét segítjük elő. A gyermekek figyelmét folyamatosan felhívjuk arra, hogy rácsodálkozzanak az értékes természeti szépségekre, virágokra, állatokra, szép fákra, amit ISTENTŐL kaptunk ajándékba. Emberi alkotásokra, építményekre, szobrokra. Fontos feladat, hogy a szülők figyelmét felhívjuk a rajzolás, mintázás, kézimunka fontos szerepére a kisgyermek fejlődésében. A szülők otthon is teremtsék meg a rajzoláshoz, ábrázoláshoz a feltételeket a gyermekek számára. Célunk a gyermekek élmény és fantázia világának képi, önkifejezése. Meg kell tanítani a gyermekeket a munkák értékelésére, megbecsülésére, az alkotásaikban együttesen tudjanak gyönyörködni és tudjanak örülni társaik sikeres munkáinak is (kiállítás szervezés). Rajzoláson, festésen, gyurmázáson, ragasztáson kívül nyírjanak, hajtogassanak, és főleg természetes anyagokból dolgozzanak. Ábrázolásukban jelenjenek meg a kedvenc meseszereplők, évszakok aktuális jellemzői, időjárás, ünnepek, kirándulásaink. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: • szívesen és örömmel alkossanak, le tudják rajzolni élményeiket • fantázia világuk gazdag • észreveszik a szépet, rácsodálkoznak és gyönyörködnek benne • sikereik jó érzéssel tölti el őket és örülnek a sikeres munkáiknak • a munkáikat részletesen kidolgozzák, változatos színek használata • ismerik az évszakok színeit • véleményt alkotnak mások munkájáról • fokozott önállósággal használják a megismert technikákat

III.5.5. Mozgás A gyermekek egészséges fejlődése érdekében megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét. Külön mozgásos tevékenységeket tervezünk, kötelező és kötetlen formában (kötelező foglalkozás heti egy vagy két alkalommal, úszásoktatás a nagycsoportosoknak heti egy alkalommal). Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a gyermekek mindennapos, rövid mozgásos játékaira, melyek biztosítják a külön tevékenységek közötti felfrissülést, valamint az igényt, amely megalapozza a rendszeres mozgást. A vegyes életkorú csoportokban heti egy-kettő kötelező foglalkozást szervezünk, melyből a nagycsoportosok számára heti egy úszást biztosítunk. A testnevelés minden gyermek számára kötelező, mert csak így tud eredményesen fejlődni a kötelességtudat, fegyelem, figyelem, kitartás, rendszeresség, pontosság, amelyek az óvodáskor végére iskolaéretté teszik gyermekeinket. A gyakorlatok végzésénél, a feladat megjelölésénél mindig figyelemmel kell kísérni a gyermek teherbíró képességét, fizikai, pszichikai tulajdonságait-mindig az adott helyzetből kiindulva és az adott körülmények mérlegelésével a gyermek egészségügyi állapotának ismeretében kell a követelményeket támasztani. Figyelemmel kell kísérni a gyermek optimális terhelésének mértékét.

51

Az adottságoknak magfelelően a testnevelés-foglalkozások nagy részét a szabadban, s rendszeres napi mozgást is az udvaron vezetjük le, megfelelő, balesetmentes, higiénikus környezetben. A testnevelés középpontjában a játék álljon, amely az együttjátszás örömét szolgálja. Ügyeljünk arra, hogy balesetmentes környezetet teremtsünk a gyermekek számára. Segítsük a családot javaslattal a szabadidő hasznos eltöltésére. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:

• a gyermekek mozgása összerendezett koordinált legyen • ismerik az irányokat • játék közben betartják a szabályokat • igényükké válik a rendszeres mozgás, testedzés • tudnak ütemtartással járni, a gyakorlatokat megfelelően végezni • tudnak térben tájékozódni.

III.5.6. Küls ő világ tevékeny megismerése A keresztény szellemiségünkből adódóan fontos feladatunk, hogy a környezetünket, az Istentől kapott világunkat megismerjük, szeressük, óvjuk és védjük-legyünk képesek érte áldozatokat hozni (nem tépjük le a virágokat, nem törjük le az ágakat, nem dobáljuk szét a szemetet), dolgozunk is érte (kapáljuk, locsoljuk a kertet, összeszedjük az eldobált hulladékot, és meghatározott helyre gyűjtjük). Törekszünk a természetes környezet bemutatására, amennyire a lehetőségeink engedik. Célunk: hogy gyermekeinkkel megismertessük a közvetlen és tágabb környezetet, először óvodánkat ismertetjük meg, majd fokozatosan a környékét. Az évszakokat, időjárás folyamatosan megfigyeltetjük, ismereteket gyűjtünk a virágokról, fákról, állatokról, gyümölcsökről, zöldségekről. Az évszakok minden gazdagságát felhasználjuk (termésgyűjtés, levélfűzés). Megfigyeljük a közlekedést, az évszakok színeit, az időjárás változásait. Munkahelyeket látogatunk, kirándulunk, utazunk, így viselkedési szokásokat ismerünk meg, amit folyamatosan gyakorolunk. Kísérletezünk vízzel, hóval, jéggel, csíráztatunk, ágakat hajtatunk és növényeket ültetünk Katolikus iskolát látogatunk, és a gyermekkönyvtárba járunk. Spontán szerzett szituációkban összehasonlítunk, megszámolunk dolgokat, tapasztalatokat gyűjtünk. Sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok szerint. Tapasztalatszerzés halmazokról, geometriai formákról. Természetesen az összegyűjtött tapasztalatot, ismeretet a végén rendszerezéssel feldolgozzuk. Környezetünk megismerését az évszakok köré csoportosítjuk, ahol a gyermekek a munkájuk eredményét, gyümölcsét is megtapasztalhatják. Az ismeretnyújtás során a felhasznált sok kísérlet mélyebb tapasztalatok szerzésére ad lehetőséget, amely a rögzítésben játszik fontos szerepet (az anyagok viszonyulása külön közegben).

52

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. A gyermekek érdeklődése során tapasztalatokat szereznek a természeti és társadalmi környezetről. Feladatunk: a meglévő, helyes ismeretek rögzítése, bővítése és megszilárdítása. Ehhez biztosítani kell olyan lehetőségeket (kirándulások, szervezett megfigyelések) eszközöket, ahol a gyermekek spontán és szervezetten ismerethez jutnak. A témakörök ciklusokban, az éves tervben kerülnek kidolgozásra. Tapasztalatgyűjtés során külön tevékenységeken keresztül valósítják meg a munkára nevelést is, hiszen a gyermekekkel együtt műveljék a kertet, gondozzák az állatokat, és külön munkafajtákat végzünk. Az ismeretszerzés, a külön munkafolyamatok végzése közben magatartási kultúránkkal, viselkedési szabályokkal ismerkedünk, gyakoroljuk, és helyes formáját rögzítjük. Környezetünk megismerése során a gyermekek sok élethelyzettel találkoznak (járművek, intézmények, üzletek), ahol gyakorolhatják és megismerhetik a helyes viselkedési formákat. Ezeknek az élettörvényeknek a helyes elsajátítása megkönnyíti a gyermekek világában való eligazodást. A választott programunkban a korábbi óvodai matematikai anyag, matematikai játékok címszó alatt jelenik meg, amely több szempontból más jellegű. A feldolgozandó anyag kevesebb, tartalmában viszont sokkal mélyebb. További jellemzője, hogy rugalmasan kezelhető, sok lehetőség közül lehet választani, nem kell ragaszkodni a részfeladatokhoz. Az óvodás korosztályra jellemző,hogy szeretik a megtapasztalt ismereteket újra és újra átélni, hiszen így jutnak sikerélményhez. Fontos, hogy biztosítsunk számukra elegendő időt a gyakorlásra, a felfedezés örömére. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:

• a gyermekeknek legyen a környezetükről ismeretük • a gyermekek ismerjék nevüket, lakcímüket, szüleik foglalkozását • ismerjék az évszakokat, napszakokat, hónapokat, évszakok

jellemző jegyeit • ismerjék az állatokat, vadállat, háziállat, madarak, bogarak,

növények, gyümölcsök, zöldségek • ismerjék a közlekedési eszközöket, szabályokat • ismerjék a mennyiségi, térbeli, alaki, nagyságbeli viszonyokat

(több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb) • meg tudják különböztetni a jobb-bal, alá-fölé, mellé irányokat

III.5.7. Az óvoda munka jellegű tevékenységei A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka, munkajellegű játékos tevékenységeken keresztül ismerkedik meg a gyermek a munkával.

53

A munkajellegű tevékenység tartalma a közösségért végzett tevékenységek az önkiszolgálás és az egyéni megbízatások. Célunk a gyermekekkel megszerettetni a munkát, ezáltal olyan készségeket, tulajdonságokat alakítunk ki, melyek pozitívan befolyásolják a közösség kapcsolatát és erősödik a kötelességteljesítés, kötelességtudat. A munkával való magbízáskor az óvónő figyeljen a gyermek fejlettségi szintjére, teherbírására. Az óvónő mintát ad az eszközök használatához a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. Az örömmel végzett munkának van csak nevelő értéke, fontos, hogy a gyermek érdeklődő legyen és szívesen vállalja és végezze a rábízott munkafeladatokat. Az önkiszolgálásnak minden korcsoportban nagy jelentősége van. Általában szívesen végzik a gyermekek a saját személyükkel kapcsolatos teendőket. Feladat: A gyermekek szeressék meg és szívesen végezzék a munkatevékenységeket. Érezzék, hogy ez nem kényszer, hanem szükséges, meg kell láttatni a szépségét és az értéket, a hasznát. Figyeljünk arra, hogy a kisebbeket ne nyomják el a nagyobbak, akiknek már jártasságuk, több tapasztalatuk van az egyes munkajellegű tevékenységekről. Egyéni megbízatásoknál arra is kell figyelni, hogy ne mindig ugyanazok a gyermekek vállaljanak munkafeladatokat. A visszahúzódó félő gyermekeknek segítségadás, buzdítás, dicséret szükséges. Egyéni megbízatásnál győződjünk meg, ha az a másik csoportra vonatkozik, hogy biztonságos-e. A gyermekek érezzék, hogy pl. a naposi munka a közösségért végzett munka, ami erősíti az összetartozást, közösség alakulását. Feladatunk odafigyelni, hogy a megkezdett munkát ne hagyják félbe, fejezzék be és mindig ellenőrizzük, legyen véleményünk , hogy a gyermek érezze, hogy fontos amit csinál számítunk a munkájára. Így a felelősségtudata erősödik. Figyeljünk, hogy ha szükséges megfelelő segítségnyújtást adjunk. A munkafogásokat meg kell mutatni, ha a gyermeknek nem sikerül a próbálkozás A munkaerkölcs felelősségérzetre, kitartásra nevel. Tevékenységek: • Önkiszolgálás étkeztetés, öltözködés, naposi munka, egyéni megbízatások,

kertészkedés, növényápolás, udvar rendberakása, játékok elrakása,, állatok gondozása (csigaetetés, akvárium takarítás rendszeresen), termények betakarítása, szüretelés.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: • Jártasak az önkiszolgálásban, képesek szükségleteiknek megfelelően ellátni

magukat. • Szívesen végeznek naposi munkát. • Szívesen segítenek a felnőtteknek. Készségesek egymáshoz és figyelmesek,

különösen a kisebbekre figyelnek és örömmel segítenek. • Kitartóak, felelősséget éreznek az elvállalt feladatokért. • Fejlettebb az önbizalmuk, tudják értékelni a mások munkáját és

megbecsülik. • Kialakul az egymás iránt működő segítségnyújtás igénye. • Figyelmesek, a környezetükre igényesek, felveszik az elejtett tárgyat.

54

• Jártassággal használják a szükséges eszközöket, szerszámokat munkavégzés közben.

•

III.5.8. Tanulás • Egyéni képességhez igazodik • Keret jellegű • Játékfeladat fontos szerepet tölt be • Képességfejlesztésre épül:

Kommunikációs képesség(beszéd) Kognitív képesség (megismerés) Cselekvési képesség (mozgás)

Az óvodában a gyermekek fejlődése, társas kapcsolatainak alakulása különböző tevékenységi formák rendszerében valósul meg. Ezek a következők: játék, mese-vers, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, az óvoda munkajellegű tevékenységei, és a tanulás, amely a választott program szerint öt epochában található. A gyermekek tevékenységi formái közül az egyik legfontosabb a tanulás. Megszervezésében az alábbi fő szempontokhoz kell nagy figyelmet fordítani: • Kötetlenség; minden foglalkozást a testnevelésen kívül kötetlen formában

szervezünk. • Önkéntesség; a gyermekek számára a programunk által biztosított a

választási lehetőség, eldöntheti, hogy mikor kapcsolódik be egy-egy ismeretszerzésbe, bizonyos határon belül. A tudatosan felkészült óvónő figyelemmel kíséri a gyermekek aktivitását, különösen az iskolába menő nagycsoportosoknál fontos ez a figyelemösszpontosítás.

• A tanítási folyamatba való bekapcsolódás akkor eredményes, ha egyszerre maximum: 8 gyermek vesz részt a foglalkozásokon

• Az ismereteket nem mozaikszerűen kapcsolják a gyermekek, hanem összefüggéseiben, így a tapasztalatszerzés folyamattá válik.

• A tanulási folyamat ciklusban (epochában) szervezett. A program öt fő epochát állít fel, amelyekben megvalósíthatók az óvodai élet tevékenységi formái. A ciklusokon belül témakörök szerepelnek, melyekhez komplex módon kapcsolódnak az egyéb tevékenységek, hogy meddig tart egy ciklus, az függ a feldolgozandó anyagtól, valamint a gyermek fejlettségétől. A jól megszervezett tanulási folyamat biztosítja a megfelelő ismeretszerzést, amely által a gyermek iskolaéretté válik

Az öt fő epocha: 1. környezet megismerése 2. környezet védelem 3. Matematikai játékok

Külső világ tevékeny megismerése

4. Munka 5. Illem

55

Az óvodai élet tevékenységformái komplex módon kapcsolódnak.

56

IV. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A 243/2003.(XII. 17.) Korm. rendelet értelmében megújított helyi tanterv bevezetése felmenő rendszerben történik az alábbi táblázatban feltüntetettek szerint:

2004. 1. 2005. 1. 2. 2006. 1. 2. 3. 2007. 1. 2. 3. 4. 2008. 1. 2. 3. 4. 5. 2009. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 2010. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 2011. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2012. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2013. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2014. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2015. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2016. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2017. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

58

59

IV.1. Műveltségi területek, az iskola tantárgyi rendszere, óraterve Választható tantárgy alsó tagozaton a francia nyelv. Tanórán kívüli foglalkozások:

Korrepetálások Szakkörök: történelem, matematika, rajz, hittan, informatika,

sakk, énekkar, színjátszó, francia, angol Francia társalgás anyanyelvi lektorral Sportfoglalkozások: labdarúgás, úszás, röplabda, atlétika, tenisz, lány-torna, modern tánc, népi tánc, kézilabda Kézműves foglalkozások: origami, gyöngyfűzés, agyagozás Családi, évfolyam és osztálydélutánok Lelkinapok IV.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei • A tantárgyi követelményeknek és a helyi tantervnek megfelelő tananyagot

tartalmazza. • A tananyag elrendezése logikus, szemléletes legyen. • A tanulók életkori sajátosságának megfelelő szövegezés jellemezze. • Legyen az intézmény szellemiségének megfelelő. • Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon. • A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási

technikák elsajátítását. • Esztétikus és átlátható szerkesztésű legyen. • Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatásra. • Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre. • Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését. • Jól látható, esztétikus fényképekkel, ábrákkal illusztrált legyen. • A kornak megfelelő korszerű tartalmat szakszerűen közvetítse. • Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására. • Gondoskodjunk a tantárgyon belül a logikus egymásra • épülés biztosításáról (pl. matematikából az alsó és felső tagozatban • azonos tankönyvcsalád). • Elfogadható áron jusson hozzá a tanuló. IV.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Részletesen a tantárgyak viszonylatában határoztuk meg a Tananyag és

követelményrendszernél.

60

IV.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei

• a tanuló teljesítménye

• magatartása értékelésének és minősítésének

• szorgalma követelményei, formája

A tanuló teljesítményének ellenőrzése, értékelése:

• A nevelés-oktatás szerves része, a diákok teljesítményének regisztrálása, mérése az oktató- nevelő munka állandó velejárója

• Valamilyen vonatkoztatási rendszerhez való viszonyítás, mely kétféle lehet: norma- vagy kritériumorientált

• Ha az értékelés normaorientált, akkor az értékelés az egy adott csoporton belüli egymáshoz, ill. a csoport átlagához való viszonyítást jelenti

• Ha az értékelés kritériumorientált, akkor egy előre rögzített kritériumhoz, standardhoz, célhoz viszonyítunk

• A tanulmányi előmenetel folyamatos értékelése a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel

• Az 1993.évi 79. közoktatási törvény 2003. évi módosításának 48. és 70.§-a kimondja, hogy az iskola nevelési programja és helyi tanterve határozza meg az iskola magasabb fejlesztési szintjére (1-3. évf.), ill. évfolyamára ( 4-8.évf.) lépésének tantárgyi feltételeit

Az alapelvek, célok tekintetében a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola nevelőtestülete az alábbi konszenzusra jutott:

Az értékelés fő alapelvei:

• A fejlesztő támogatás. Az intézmény értékelési normája, hogy az iskola kedvező befolyást gyakoroljon a tanulmányi eredményeket befolyásoló tényezőkre. A tanuló számára értesítőt, bizonyítványt nyújtunk elért eredményeiről, de befolyásoljuk is a további ismeretszerzés folyamatát, a tanulók felelősségtudatának, önértékelésének fejlődését.

• A minősítés (szöveges, szóbeli, vagy érdemjegy, osztályzat) tükrözze a tanulói teljesítményt, a tárgyi tudást és a készségszintet. Az értékelés nem lehet a fegyelmezés, a büntetés eszköze.

• Legyen az értékelés motiváló erejű. Ösztönözze az értékelés a diákokat a további erőfeszítésre. A motiváció – azoknak az indítékoknak az együttese, amelyek a tanulásra pozitívan hatnak – minden tanulási siker alapvető feltétele. Alapelveink szellemében arra törekszünk, hogy mind a tanítási- tanulási folyamatban, mind a tanórán kívüli programok útján a különböző korú és képességű tanulók intenzíven vegyenek részt. Érdeklődésük

61

felkeltése a többféle, változatos tartalmú és szervezésű tanulási lehetőséggel történik.

• Az értékelés legyen személyre és közösségre szólóan is ösztönző. • Az értékelés legyen szakszerű. „Egy tanár értékelő stratégiája akkor

nevezhető differenciáltnak és szakszerűnek, ha sokféle értékelési rendszerrel dolgozik, s minden lehetséges alkalmat megragad arra, hogy az egyéni különbségeket figyelembe véve adjon megerősítéseket tanítványainak..” Tantestületünk mind a normaorientált, mind a kritériumorientált értékelési módokat alkalmazza. Az országos átlaghoz való közelítés célja mellett a tanulókat az önmaguk teljesítményéhez és egyéni képességeikhez mérten is viszonyítani kell.

• Az értékelés folyamatos, rendszeres és folyamatba ágyazott az egész szorgalmi idő alatt, s nem kampányszerű. Havonta legalább egy érdemjegyet, de félévenként minimum 3 érdemjegyet kapnak a tanulók. Az érdemjegyekről a szülők és tanulók egyaránt tájékoztatást kapnak /ellenőrző- könyv, bizonyítvány útján, fogadóóra, szülői értekezlet, osztályfőnöki óra/.

• Az értékelés legyen objektív és igazságos. Legyen az értékelés megalapozott. A tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen.

Legyen tárgyszerű az értékelés, amelyben megnevezzük, melyek az erős pontok, melyek a gyengeségek, hol és hogyan kell javítani.

• Az osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Minden tantárgy a helyi pedagógiai programban megfogalmazta az évfolyamonként kötelezően teljesítendő minimumkövetelményeket, melyeket a tanulónak a magasabb fejlesztési szintre és évfolyamba lépéshez teljesítenie kell. Az értékelés épüljön a helyi tanterv követelményrendszerére.

• A témazáró dolgozatok minősítésében tantestületünk egységes értékelési rendet követ.

• Az értékelés legyen méltányos, vegye figyelembe a gyermek életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, szükség esetén a tanuló otthoni életkörülményeit. Biztosítani kell a diák számára a javítás lehetőségét. Tilos a gyermek teljesítményét neme, vallása, etnikai hovatartozása, vagyoni helyzete, cselekvőképességének korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt hátrányosan megkülönböztetni, minősíteni.

• Az értékelés legyen tervezett. • Ne legyen megtorló, fenyegető jellegű. • Legyen ismert a követelményrendszer a tanár, a diák és a szülő előtt. Az értékelés szintjei: • a tanulók értékelése • a tanítási- tanulási folyamat értékelése • egy-egy osztály vagy csoport értékelése • az iskola pedagógiai munkájának értékelése

62

Az értékelés fajtái és céljai:

Az értékelés ideje Az értékelés szintje

Az értékelés fajtája Az értékelés célja

Tanév elején osztályszint évfolyamszint

diagnosztikus tájékozódás, célmeghatározás

Tanév közben osztályszint

formatív, folyamatértékelés

tanulási folyamat szabályozása, eredményességre törekvés, kontroll, korrekció

évfolyamszint standard motiváció, országos szinttel való egybevetés

Tanév végén osztályszint szummatív A fejlődés mértékének mérése, output

• Diagnosztikus értékelés: a tanuló tudásszintjének év eleji mérése, meglévő tudásának feltárása valamely nagyobb tematikus egység tanítása előtt, a hiányosságok felmérése a cél- meghatározás és tájékozódási céllal. Témazárás esetén az elsajátítás mértékének mérése, felzárkóztatás meghatározása céljából.

• Formatív értékelés a tanítás-tanulási folyamat állandó kísérőjeként. Készség-mérések – a pedagógia munka eredményességének mérésére, a tanulók fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozóan. Cél: a tanulási folyamat szabályozása.

• Egyes képességek mérése – tájékozódás a tanulók fejlettségi szintjéről, a teljesítmény fokozásának elérése, ill. motiválásának céljából.

• Standard mérések a pedagógiai módszerek megfelelésének visszacsatolása céljából. Cél a hibák és erények visszajelzése, javítása.

• Szummatív értékelés: minősítő értékelés egy-egy tematikus egység, egy félévi anyag vagy év végi összefoglalás lezárásaképp. Cél: a tantervi követelmények teljesítésének szintjéről való meggyőződés. A változás, fejlődés mértékének kimutatása, eredmények a kezdetekhez képest. Nevelési célok: reális önértékelés, önbizalom erősítése a tanulókban.

Az értékelés szempontjai: • önállóság mértéke • szakszerűség, tényszerűség, az ismeretek pontossága • szakkifejezések használata, nyelvhelyesség • tartalmi teljesség • ábraelemzés, rajzok készítése • a felelet felépítettsége • órai aktivitás

63

• füzetvezetés esztétikuma • a készségek fejlettségi szintje Az értékelés formái: • Szöveges értékelés A KT. 70.§ (3) bekezdése kimondja, hogy az első-harmadik évfolyamon félévkor és az év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Intézményünk a KT 70. § (3) bekezdését alapul véve meghatározza a szöveges értékelés, illetve az osztályzatokkal történő értékelés szabályait . Első évfolyamon a tanuló teljesítményét, előmenetelét a pedagógus tanítási év közben – pl. negyedéves értékelés – félévkor és a tanítási év végén is szövegesen értékeli, minősíti. Második, harmadik és a negyedik évfolyamon a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben: - Érdemjegyekkel is értékelheti, és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) osztályzatokat használhat – Döntően azonban szöveges értékeléssel és minősítéssel fejezi ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Második – harmadik évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a pedagógus tantárgyanként szöveges értékeléssel, minősítéssel fejezi ki (a tanuló teljesítményét, előmenetelét), hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A tanuló magatartásának értékelése első évfolyamon csak szöveges értékelés (tanév közben, félévkor, év végén) alkalmazása 2-3. évfolyamon tanév közben alkalmazzuk a tanuló minősítését érdemjeggyel, a szöveges értékelés kiegészítéseként: példás 5 jó 4 változó 3 rossz 2 félévkor, és év végén szöveges minősítéssel, értékeléssel fejezzük ki, hogy a tanuló magatartása: példás jó változó vagy

64

rossz 4. évfolyamon tanév közben minősítés érdemjeggyel év végén 5, 4, 3, 2, félévkor – szöveges értékelés, minősítés A tanuló szorgalmának értékelése első évfolyamon csak szöveges értékelés (tanév közben, félévkor, év végén) alkalmazása 2-3. évfolyamon tanév közben alkalmazzuk a tanuló minősítését érdemjeggyel, a szöveges értékelés kiegészítéseként: példás 5 jó 4 változó 3 hanyag 2 osztályzatot kaphat, félévkor, év végén szöveges minősítéssel, értékeléssel fejezzük ki, hogy a tanuló szorgalma: példás jó változó hanyag 4. évfolyamon tanév közben minősítés érdemjeggyel év végén 5, 4, 3, 2, félévkor – szöveges értékelés, minősítés A kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a tanuló szaktárgyi dicséretet csak év végén kaphat. Félévkor nem minősítjük dicsérettel. Az első - harmadik évfolyamon alkalmazott szöveges értékelés a tanév végi szöveges minősítés kiegészítéseként:

• A tanuló teljesítményének, előmenetelének szöveges értékelésének, minősítésnek lezárásaként a tantárgyi értékelésen túl átfogó értékelést és minősítést nem fogalmaz meg.

• Dicséretben részesül az a tanuló, aki az értékelt tantárgyból kiválóan

teljesített, és tanulmányi versenyeken eredményesen szerepelt. Az első-harmadik évfolyamon tanév végén azok a tanulók, akik a magatartás – szorgalom értékelésénél és minősítésénél példás értékelést kapnak, valamint a tanuló teljesítményének, előmenetelének szöveges értékelésénél és minősítésénél minden tantárgyból kiválóan teljesít minősítést kapnak, a szöveges értékelés zárásaként a „kit űnő tanuló” minősítést is megkapja.

65

A közoktatási törvény 70. §-ának 3. bekezdése előírja, hogy az általános iskola első három évében és a negyedik évfolyam első félévében olyan szöveges minősítést kell kapnia az első két fejlesztési szakaszban tanuló diáknak, amelyik kifejezi, hogy a tanuló:

KIVÁLÓAN TELJESÍT, JÓL TELJESÍT,

MEGFELELŐEN TELJESÍT vagy FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

A fent említett minősítések elvi és tartalmi kritériumai a különböző tantárgyak és a mentális-szociális érettségben való fejlettségi szint viszonylatában kell hogy érvényesüljenek a következő módon: A tanulók szöveges értékelésének 1-4. évfolyamokon elfogadott alapelvei: • személyre szóló legyen • fejlesztő, ösztönző jellegű; meghatározható legyen az egyén fejlesztésének

stratégiája • az érthetően meghatározott iskolai követelményrendszerre épüljön • rendszeres, sokoldalú és folyamatos legyen • legyen annak számára érthető, akinek szól (szülő, gyermek) • vegye figyelembe a szülők, gyermekek értékeléssel kapcsolatos

megjegyzéseit, meglátásait • a tanulási folyamatban a tanulót és a szülőt a közös tanulás érdekében

szövetségesként kell tekinteni A tanulók szöveges értékelésének tartalmi kritériumai:

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT az a tanuló, aki: • megérti a magyarázatokat, a feladatok utasításait, szövegét • gondolatait önállóan, érthetően képes kifejezni szóban, írásban ill. a

metakommunikáció eszközeivel • szókincse gazdag, kifejezése választékos • a különféle információs forrásokat megbízhatóan használja (médiák,

könyvtár, számítógép…) • megérti és következetesen alkalmazza a tanult szabályokat • (közösségi, munkavégzési, feladat megoldási) • együttműködő az iskolai tevékenységekben • udvarias, tisztelettudó a felnőttekkel, tanulótársakkal • önállóan képes a gondolkodási műveletekre és azok alkalmazására • motivált a tartós, folyamatos, elmélyült tanulásban JÓL TELJESÍTETT az a tanuló, aki: • a magyarázatokban, feladatok értelmezésében alkalmanként segítséget

igényel • gondolatait rendszerint önállóan, néha mintakövetéssel fejezi ki • szókincse életkori sajátosságainak megfelelő, törekszik az árnyalt

66

kifejezésmódra • törekszik az információs eszközök használatára • megérti és legtöbbször alkalmazza a tanult szabályokat • együttműködő az iskolai tevékenységekben • udvarias, tisztelettudó a felnőttekkel, tanulótársakkal • a gondolkodási műveletekben általában önálló, alkalmazásukban néha

bizonytalan • esetenként külső késztetésre van szüksége a tanulásban

MEGFELELŐEN TELJESÍTETT az a tanuló, aki: • a magyarázatokban, feladatok értelmezésében gyakran segítséget igényel • gondolatai kifejezésében általában önállótlan, támogatásra szorul • szókincse átlagos • segítséggel használja az információs eszközöket • a tanult szabályokat nem mindig fogadja el, esetenként következetlen • az iskolai tevékenységekben változó együttműködést mutat • nem mindig udvarias, tisztelettudó a felnőttekkel, tanulótársakkal • a gondolkodási műveletekben általában önállótlan, alkalmazásukban

gyakran bizonytalan • a tanulásban rendszerint külső késztetésre van szüksége

FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL az a tanuló, aki: • a magyarázatokban, feladatok értelmezésében állandóan segítséget igényel

vagy • egyáltalán nem tudja értelmezni azokat • gondolatai kifejezésében önállótlan, állandó támogatásra szorul • szókincse szegényes, alapszavak használata jellemző • gyakorlatlan az információs eszközök használatában • a tanult szabályok elfogadása kialakulatlan, alkalmazásukban

következetlen vagy • ellenszegülő • az iskolai tevékenységekben gyakran elzárkózó • a felnőttekkel, tanulótársakkal való viszonya változó • a gondolkodási műveletekben önállótlan, alkalmazásukra sokszor

segítséggel sem képes • a tanulásban külső késztetésre van szüksége

A szöveges értékelés gyakorisága:

1-4. évfolyam félévéig félévkor és év végén.

4. osztályban félévkor szöveges értékelésre kerül sor az idegen nyelvi tudás minősítésekor:

67

Kiválóan teljesített az a tanuló, aki pedagógiai programban megfogalmazott követelményeknek a 4. évfolyamra vonatkozóan maximálisan megfelelt. A hallott szöveg értése nem okoz számára gondot, a rövid kérést, utasítást megérti, arra cselekvéssel válaszol. Önállóan alkalmazza a tanultakat egyszerű párbeszéd vagy mondat alkotásakor. Biztos lexikális és grammatikai felkészültséggel rendelkezik. Írásbeli munkája hibátlan, esztétikus. Folyamatosan, pontosan olvassa az idegen nyelvű szöveget, s azt képes hibátlanul le is írni. Önálló munkavégzésre képes. Jól teljesített az a tanuló, aki – a tanult nyelvi eszközöket egyszerű mondatok reprodukálásakor jól használni képes. Az utasításokat idegen nyelven megérti. Az egymondatos kérdésre értelemszerű, rövid választ képes adni. Lexikális és nyelvtani tudása jó, néha korrekcióra szorul. Olvasási tempója természetes. Hiba nélkül vagy elenyésző hibával másolja az idegen nyelvű szöveget. Jól reprodukálja a tanult mondókát, verset, rövid szöveget./1-4 mondat/ A tantervi követelményeket kis hibával teljesíti. Megfelelően teljesített az a tanuló, aki – a tanári utasításokat általában megérti. Hallás utáni megértése fejlesztésre szorul. Önálló mondatalkotásra, párbeszédre nem képes, segítséget igényel. Szóismerete nem biztos, téveszti a szavak jelentését. Olvasása lassabb a természetes tempónál. A magyar grammatikai alapok megerősítését igényli szófaji meghatározás vagy igeragozás esetén. Íráskészsége elfogadható. A minimumszintet teljesíti. Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki – nehezen utánozza az idegen lexikai elemeket, s azok pontos leírására csak segítséggel képes. Betűket téveszt vagy hagy el. Rövid és hosszú távú emlékezete gyenge, így a szókincse hiányos. Olvasása vontatott, akadozó. A tanári utasítást nem érti. Önálló mondatalkotásra nem képes, nem kommunikál csak szavakban. A minimumkövetelményt is csak nagy nehézség árán közelíti meg. • Érdemjegyekkel 4-8. évfolyamon félév és év vége, dominánsak a piros jegyek! Osztályozó vizsga ( magántanuló, ill. évi 250 órát meghaladó hiányzás esetén) A 4. osztály végétől a 8. osztály végéig a pedagógusok a tanulók írásbeli és szóbeli teljesítményeit összegző ötfokozatú skálán: 1-5 osztályzattal értékelik az ellenőrző könyvbe, naplóba, bizonyítványba. Félévkor számszerű bejegyzéssel az ellenőrző könyvbe, év végén szöveges - fogalmi jelöléssel a bizonyítványba és az anyakönyvbe. A naplókba mindig számszerű bejegyzés kerül.

68

Osztályzatok tartalmi jegyei: Jeles ( 5) : Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, s alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan fogalmaz, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabatosan, önállóan beszélni. Gondolkodva, logikusan kérdez. Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés vagy jelentéktelen hibával tesz eleget. Világosan, szabatosan fogalmaz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, a meghatározásokat nehezen tudja alkalmazni. Közepes (3): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. Nevelői segítségre, irányító kérdésekre, javításra, kiegészítésre szorul. Ismeretei felszínesek. Kevéssé tud önállóan dolgozni, összefüggően felelni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatát. Előfordul, hogy pontatlanul, pongyolán fogalmaz. Rövid mondatokat alkot. Elégséges (2): Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal még rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat gyakran nem ért, szójelentéssel nincs tisztában. Gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre. Segítséget igényel az írásbeli munkánál. Elégtelen (1): Ha a tantervi követelményeknek nevelői segítséggel, útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumkövetelményt nem képes teljesíteni.

Kiemelkedő teljesítmények elismerése: • Dicséret (szaktárgyi)

Ha a tanuló a félév vagy az egész tanév folyamán jeles teljesítményt mutatott tantárgyi dicséretben részesülhet a tanév végén és ezt bizonyítványában „kitűnő” minősítéssel jelöljük.

• Szaktanári dicséret Az oktató-nevelő munka minden területén elért kimagasló eredményért, amivel az iskola hírnevét öregbíti a tanuló.

• Igazgatói dicséret • Az Év tanulója

Az a tanuló, aki az alsó, illetve a felső tagozatban kiemelkedő tanulmányi eredménye mellett versenyeken, közösségi munkában élen járt az adott tanévben

• Könyvjutalom, oklevél Év végén az egész évben nyújtott kiemelkedő teljesítményért könyvjutalommal és oklevéllel ismerheti el a tantestület a tanuló munkáját.

69

Elégtelen osztályzat:

• Figyelmeztetés Ha a tanuló félévi teljesítménye gyenge, alig közelíti meg a minimumszintet, a negyedévi értékeléskor, valamint félévi és év végi osztályzás előtt a pedagógusok értesítik a szülőket (az ellenőrzőbe írással), s megbeszélik a javítás módját. • Bukás

Amennyiben a tanuló egész tanévben elégtelenül teljesítette a tantárgyi követelményeket, s hanyag hozzáállást tanúsított, önhibájából kényszerül bukásra.

• Javító vizsga lehetősége (1-2 tantárgyi bukás esetén)

• Évismétlés ( sikertelen pótvizsga, vagy 3-nál több tantárgyi bukás esetén) Az osztályozásnál használt dokumentumok:

Félévkor Tanév végén tájékoztató füzet/ ellenőrző osztálynapló

osztálynapló bizonyítvány; első osztályban

sikertelenség esetén iskola- látogatási bizonyítvány) törzslap

Érdemjegyek rendszere: A pedagógusok a tanulók írásbeli és szóbeli teljesítményeit évközben ötfokozatú skálán: 1-5 osztályzattal értékelik az ellenőrző könyvbe, naplóba. Az érdemjegyekkel szemben támasztott követelmények: • Legyen tervszerű, és folyamatos. • Témazáró dolgozat írása előtt minimum 1 héttel tájékoztatni kell a

tanulókat. • Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható. • A felmérő dolgozatok megírására lehetőleg ne az utolsó órában kerüljön sor. • A heti 1-2 órás tantárgyaknál a tanulók félévente 3-4 érdemjeggyel

rendelkezzenek. • A írásbeli és szóbeli feleletek aránya lehetőség szerint kiegyensúlyozott

legyen. • A helyi tantervben meghatározott számú felmérő dolgozat az egyes

tantárgyak esetében kötelezően megírandó (magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek pl. évi 2)

• A témaegységenkénti felmérések valamint az írásbeli feleletek számát a pedagógus dönti el.

• Az írásbeli munkák kiosztásának, javításának határideje maximum 2 hét.

70

• Az egyéni pontozási rendszerét a pedagógusok minden év első szülői értekezletén közlik a szülőkkel, ill. az első tanítási napon a tanulókkal.

• A kijavított írásbeli munkát mindig értékeli a pedagógus, a típushibák kijavítása nem marad el.

• Az iskolai dolgozatok, témazárók, feladatlapok, feleletek, gyakorlati tevékenység, munkák stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is beírja.

A tanuló teljesítményének számonkérési formái: • Szóbeli: összefüggő felelet, beszélgetés, kis előadás, szituációs vagy

dramatizált játék, órai aktivitás, projekt munka bemutatása, vitakészség • Írásbeli: teszt, feladatlap, fogalmazás, írásbeli felelet, témazáró felmérés,

reprezentatív felmérés • Önálló szorgalmi munka: kutatómunka, önként vállalt elméleti versenyek • Gyakorlati: munkadarab, éneklés, rajz, gyűjtőmunka, sportteljesítmény,

versenyeredmények

Az értékelés módszerei, az értékelés dokumentálása: • szóbeli értékelés • szöveges értékelés / az elvégzett munka rövid véleményezése, javítása

útmutatás céljából/ • 1-5 érdemjegy • megerősítés (pl.: piros pont, csillag, dicséret, jutalom, gesztus stb.) • feddés (pl.: negatív nyilatkozat, büntetés, fekete pont, stb.)

Az érdemjegyek nem egyenértékűek! Megkülönböztető színekkel jelölhetjük: kék/fekete = feleletek, munkák, mérések, tesztek eredményeinek jelölésére

zöld = gyűjtőmunkák, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok, füzetek rendje, órai munka

piros = kétszeres súlyú jegyek, témazárók, félévi, év végi dolgozatok, évfolyamszintű felmérések, évfolyamszintű tanulmányi versenyeken elért eredmények.

A témazáró felmérések egységes megítélése érdekében az alábbi szempontokat javasoljuk:

1-4 .oszt.:matematika, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, idegen nyelv, informatika 90-100 % jeles (5) 75-89 % jó (4) 50-74 % közepes (3) 32-49 % elégséges (2) 0-31 % elégtelen (1)

5-8.oszt. 91-100 % jeles (5)

75-90 % jó (4) 51-74 % közepes (3)

71

31-50 % elégséges (2) 0-30 % elégtelen (1)

A témazáró dolgozatok értékelésénél az egyéni fejlődés árnyaltabb tükröződése miatt az értékelő jegy mellett a % - os eredményt is fel kell a munkákon tüntetni! Az írásbeli munkák megőrzésének ideje: • írásbeli feleleteket nem őriz meg az iskola, ill. a szaktanár • nagydolgozatokat, ill. évfolyamszintű felméréseket 2 évig őrzi a nevelő • a külső mérések eredményeit 5 évig őrzi az intézmény A magatartás és szorgalom minősítési rendszere A neveltségi szint értékelése Iskolánk arra törekszik, hogy az intézmény tanulóinak magatartása megfeleljen mindazon elvárásoknak, melyeket egyrészt az iskola szellemisége (a keresztény értékrend), a közösségi magatartás szabályai, a társadalmi normák támasztanak. A magatartás és a szorgalom osztályozási elveinek meghatározásakor szempont, hogy: • segítse az iskola nevelési- oktatási céljainak elérését • segítse a tanulók önismeretének fejlődését • adjon lehetőséget az önnevelésre is • az értékelés általában az iskolai tevékenységre vonatkozzon

Ezt az iskola nevelőtestülete a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal együttműködve a házirendben dolgozza ki a tanulók magatartásával kapcsolatos elvárásait: • tanáraikkal együtt dolgozzanak iskolánk jó hírnevének öregbítésén • vigyázzanak maguk és társaik testi épségére, tulajdonára • óvják és védjék az iskola vagyontárgyait • társas életükben tartsák be a kulturált viselkedés szabályait • az iskolai rendezvényeken, tanórákon, az órai szünetekben magatartásuk,

viselkedésük legyen kulturált • legyenek udvariasak, előzékenyek • tiszteletet és megbecsülést tanúsítsanak tanáraik, az iskola dolgozói és

tanulótársaikkal szemben • a tanítási órákról csak indokolt esetben, a hiányzás okát igazolva, maradjon

távol • minden tanuló igyekezzen megismerni iskolánk múltját, ápolja

hagyományait

Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk: • segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését • segítse a tanuló önismeretének fejlődését • az értékelés vonatkozzon általában az iskolai tevékenységre • mindig személyre szabott legyen

72

A magatartás értékelésének módja, kritériumai:

A magatartás és a szorgalom minősítésére az osztályfőnök tesz javaslatot a kollégák véleményét, valamint az osztálynaplóba helyezett magatartási füzet bejegyzéseit is figyelembe véve. Az osztályfőnök félévi és az év végi osztályzatra vonatkozó javaslatát a testületi többségi döntéssel véglegesíti. Az év végi minősítés egész tanévre szól. A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai:

Megfelelés az iskolai követelményeknek, a keresztény szellemiségnek • A házirend, az iskolai élet törvényeinek ismerete, azok betartása és

betartatása. • Megfelelés az általános viselkedési normáknak: udvarias, figyelmes

viselkedés, kulturált hangnem. A tanuló magatartása tanítási órán, szünetben és egyéb foglalkozásokon.

• Az igazolásokra vonatkozó rendelkezések betartása, késések száma A közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyulás • beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése • aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában • segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában • a tanuló személyiségjegyei Az értékelés módja: PÉLDÁS:

magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel. Nincs írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetése, nincs egyetlen igazolatlan órája sem. Tanáraival, az iskola valamennyi dolgozójával és tanulótársaival szembeni viselkedése és hangneme kifogástalan. Órákon követendően jó magatartású. Az osztályközösségre véleményével, javaslataival, tetteivel pozitív hatást gyakorol. Megbízható, szívesen vállal feladatokat, s azokat lelkiismeretesen el is végzi. Felelősséget érez a saját és mások cselekedeteiért. Aktív, irányít, kezdeményez. Óráról nem késik.

JÓ: magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett megfelel az iskolai normáknak. A tanítási órákon kifogástalanul viselkedik, az osztályközösségbe jól beilleszkedett, de annak alakítására különösebb befolyást nem gyakorol. Maga ugyan nem kezdeményez, de a kapott feladatot teljesíti. A helyes kezdeményezések mellé áll. A közösség ellen

73

vétőkkel nem száll szembe. Fegyelmezett, de mások viselkedése iránt közömbös.

VÁLTOZÓ: magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Magatartásával nem árt a közösségnek, de nem szívesen vesz részt a közösségi munkában. Számítani nem lehet rá, megbízhatatlan a feladatok teljesítésében. Felelősségérzete kialakulatlan, ingadozó. Nem mindig vállalja tetteit. Hangneme társaival és esetenként a felnőttekkel udvariatlan, viselkedése kifogásolható. Fegyelmező intézkedésben részesült a tanév során. Az osztály- közösséget időnként negatív irányban befolyásolja, indulatait nehezen fékezi. Hajlamos egyéni érdekeit előtérbe helyezni mások vagy a közérdekkel szemben.

ROSSZ:

magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg. Magatartásával szemben súlyos kifogások merülnek fel. Igazgatói intésben, fegyelmi eljárásban részesült. Rossz irányban befolyásolja a közösséget, tudatosan negatív értékrendű. Rendetlen, durva, társ a rosszban. Társaival és a felnőttekkel szemben nem őszinte. Igazolatlanul többször mulasztott, kivonja magát a közösségi feladatokból.

A szorgalom értékelésnek módja, kritériumai:

• tanulmányi rendszeresség ( folyamatosság ) • kötelességtudás, igényesség önmagával és munkájával szemben • érdeklődés ( a tudás megszerzésének igénye ) • kitartó munka • a feladatmegoldás igényessége, minősége • a tanuláshoz felszerelés karbantartása, jelenléte • az egyéni képességekhez mért teljesítés mértéke • fejlődésének iránya ( javuló vagy romló tendencia ) • pontos munkavégzés • többletek ( tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok )

PÉLDÁS:

szorgalmú az a tanuló, aki céltudatosan szervezi munkáját, kötelességtudó. Tanulmányi munkájában a lelkiismeretes felkészülés folyamatossága nyomon követhető. Megbízhatóan, pontosan végzi feladatait. önkéntesen is többletfeladatokat vállal. Folyamatosan fejlődik. Az órán szükséges felszerelése hiánytalan. Önellenőrzésre képes.

JÓ:

szorgalmú az a tanuló, aki a követelményeknek általában megfelel, de képességei jobb teljesítmény elérését is lehetővé tennék. Az órákra általában felkészül, időnként szorgalmi feladatot is vállal. Időnként bíztatásra szorul.

74

Felszerelése tiszta, gondozott, hiánytalan. Órákon figyel, szükség esetén segítséget kér és elfogad.

VÁLTOZÓ: szorgalmú az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek egyenletesen megfelelni. Ingadozó lelkesedéssel, szétszórt figyelemmel kapcsolódik a tanulmányi munkába. Pontatlansága miatt állandó ellenőrzésre, segítésre szorul. Eredményei emiatt változóak. Tehetsége jobb teljesítmény elérését is lehetővé tennék. Csak az őt érdeklő tárgyból készül rendszeresen. Gyakran felejti otthon az órán szükséges felszerelés egy részét, házi feladatait gyakran nem készíti el. Írásbeli munkái kifogásolhatóak. Önellenőrzésre nem képes, gyakran kell a kötelességeire figyelmeztetni.

HANYAG: az a tanuló, aki meg sem próbál az iskolai elvárásoknak eleget tenni. Tanulmányi munkája megbízhatatlan. Sikertelen tanulmányi eredménye nemtörődöm hozzáállása miatt következett be, feladatait rendszertelenül, igénytelenül végzi. Érdektelenséget mutat, munkához való viszonya rossz. Felszerelése rendszeresen hiányzik. Kötelességeinek nem tesz eleget. Képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Írásbeli munkája rendetlen. Önálló munkára nem hajlandó.

Általában alkalmazott jutalmazások: • osztályfőnöki szóbeli dicséret • osztályfőnöki írásbeli dicséret • szaktanári dicséret • igazgatói szóbeli dicséret • igazgatói írásbeli dicséret • oklevél • jutalomkönyv • jutalomkirándulás, vagy ahhoz való hozzájárulás • a Szent Erzsébet Rózsái Alapítvány ajándékai

IV.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskolában folyó nevelő - oktató munka mérési rendszere A minőségbiztosítás és a valós eredmények kimutatása miatt iskolánk szükségesnek érzi a folyamatellenőrzést, a kimeneti eredmények kimutatását. Fontosnak tartjuk a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését, mivel a hiányok időbeli észlelése, a szükséges korrekciók megtétele teszi eredményessé pedagógiai munkánkat, lehetővé teszi az egyéni tanári teljesítmények valós megítélését, iskolánk összmunkájának hatékonysági minősítését.

75

Folyamatellenőrzés: A minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, segítségével megállapítható az iskolában folyó oktatómunka szintje, az évfolyami, osztály és egyéni tudásszint. A tanulói teljesítmény tanítási folyamatban való mérése elkerülhetetlen a hatékony továbbhaladáshoz, az értékelést követő cél és feladat-meghatározásokhoz.

Mérések: • évfolyam végén a követelményeknek megfelelő írás-olvasási szint

mérése, a szövegértés szintje, a 20-as számkörben való tájékozottság (a számfogalom, relációk, összeadás-kivonás, ismeretek önálló alkalmazása). Nagyon fontos, főleg a sikertelen gyermekek szempontjából, a későbbi továbbhaladás lehetőségeinek kiválasztása miatt: szakértői vizsgálat, egyéni továbbhaladás lehetősége, fejlesztőmódszerek, évismétlés bizonyítvány nélkül (az első év így előkészítő jellegűnek minősül), ill. áthelyezés speciális intézménybe.

• A 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata, a továbbhaladás minimális feltételei meglétének a megállapítása ( írás, olvasás, számolás, kreatív gondolkodás).

• A 3. évfolyamon, első áldozás előtt, 8. évfolyamon felmérés hittanból. • A 3-4. évfolyamon az alapkészségek színvonalának mérése az alkalmazni

tudás szempontjából : az olvasástechnika és a szövegértés, a helyesírás, alapműveletek végzése és alkalmazása.

• 4. évfolyam tanév végén, 5-8. évfolyam végén felmérés helyesírásból, matematikából és idegen nyelvből

• 6. évfolyam II. félév elején az osztályok neveltségi szintjének mérése

A kimeneti mérések: Olyan országosan megállapított standardok , vagy iskolánk által összeállított mérési anyagok, melyek - összevetve az utolsó év eredményeivel - nem csak az egyes tanulók 8 év alatt elért teljesítményére, fejlettségi szintjére mutatnak rá, hanem az iskolában folyó szakmai munka egészére , az oktató-nevelő tevékenység szintenkénti összhangjára, egymásra építettségére , a hiányosságok, s így a továbblépés lehetőségeire is. Mérési módszerek: A 8. évfolyamon helyi szintfelmérő feladatlapok alapján magyar nyelv és irodalomból, matematikából, idegen nyelvből, a tantestület által meghatározott tárgyakból. A méréseket, valamint ezek értékelését, s a további feladatok meghatározását az igazgatóság és a munkaközösségek végzik; mindenkor az adott év munkaterve alapján.

A mérések formái: dolgozatírás, standard tesztek, beszámolók, feladatlapok, önálló gyakorlati tevékenység.

76

Iskolánk nevelőtestülete azt az elvet vallja, hogy a diákok kapjanak rendszeresen házi feladatot. A házi feladat adhatóságának, mennyiségének kérdését véleményezteti a szülőkkel és a diákönkormányzattal. A házi feladat az órai tananyag elmélyítésének, gyakorlásának módja. IV.6. Az otthoni, napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladat, az otthoni felkészülés célja: • az egyes tantárgyi anyagok elsajátításának könnyítése, gyakorlása • segítség a tanórai munkához • a tantárgyakhoz kapcsolódó alapkészségek fejlesztése • fejlődjön a tanulók problémamegoldó képessége • a motiváció növelése • a tananyaghoz kapcsolódó információk bővítése (Internet és

könyvtárhasználat) • az önművelés igényének kialakítása • a tanulói teljesítmény javítása • a pontosság, a kötelességtudat a rendszeres, önálló munkavégzés fejlesztése • a lemaradó tanulók felzárkóztatása • a tanulási technikák kiépítése • az önálló ismeretszerzés stratégiájának kialakítása, az élethosszig tartó

tanulás eszközeinek megismerése

A házi feladatadás alapelvei: • A szülőknek joguk van tanácsot kapni abban, hogyan nyújtsanak segítséget

gyermeküknek az otthoni munkában. • A tanulóknak joga van a házi feladat elkészítéséhez szükséges tanári

útmutatáshoz. • A pedagógus a házi feladatot mindig ellenőrzi, megbeszéli a diákokkal. • A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazza. ( piros pont, részjegy, egész

jegy stb.) • A házi feladat megoldását a tanár érdemjeggyel értékelheti. A házi feladat tartalmát tekintve: • kapcsolódjon az órai munkához, a tantárgyi követelményrendszerhez. • legyen differenciált, személyre szabott, individualizált • legyen gyakorló jellegű, érdekes, érdeklődést felkeltő, esetleg szórakoztató • lehetőség szerint legyen választható • legyen megfelelően előkészített • az életkori sajátosságokat figyelembe vevő • jelenthet intellektuális kihívást

A házi feladat formáit tekintve lehet: • projekt- munka • egyéni kutatómunka • teszt • prezentáció ( floppy )

• munkadarab • programozás stb. • memoriter • versenyfeladatok

77

• gyűjtőmunka • munkafüzeti gyakorlatok • rajz, plakát • feladatmegoldás, fogalmazás

• rejtvények • szótanulás • kísérlet

A házi feladat korlátai, mennyiségének elvei:

• Inkább kevesebbet adjunk, de rendszeresen! • A szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége nem lehet túlzó. • A fogalmazások maximális hosszát a szaktanár határozza meg • 5-6. oszt.: minimum egy oldal • 7-8.osztály minimum másfél oldal, ezzel is tekintetbe véve az életkori

sajátosságokat. • A hosszabb memoritereket, verseket részenként adjuk fel! • Nagyobb szünetek előtt, ill. hétvégén csak szorgalmi házi feladatot adjunk;

a család és a gyermek érdekében! • A kötelező olvasmányok olvasására előző tanév végén hívjuk fel a tanulók

figyelmét. • Kutatómunkára, kiselőadásra, memoriterekre való felkészüléshez hosszabb

idő álljon a tanuló rendelkezésére!

IV.7. Tantárgyi modulok . Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez Modul neve Évfolyami

oktatása Heti óraszám A magasabb

évfolyamra lépés feltétele

Tánc és dráma

5.

0,5

A mellékletben

szabályozott szöveges értékelésnek való

megfelelés

Hon és népismeret

6.

0,5

Az érdemjegyek és osztályzatok rendszerében

szabályozottak szerint

Egészségtan

7.

0,5

Az érdemjegyek és osztályzatok rendszerében

szabályozottak szerint Az érdemjegyek és

78

Mozgókép és médiaismeret

8. 1 osztályzatok rendszerében

szabályozottak szerint Az érdemjeggyel értékelt modulok nem akadályozzák a magasabb évfolyamba lépést. IV.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 60 m futás: • rajt: alsóban 5-6. osztályban: állórajt; 7-8. osztályban: térdelőrajt. • A felmérést a rövid távú futás szabályainak megfelelően, versenyszerűen

kell végrehajtani • A futás eredményét másodpercben, egy tizedes pontossággal kell mérni • Minden tanulónak egyszer kell végrehajtani a feladatot

400 m futás:

• Minden évfolyamban állórajttal kell indulni • A felmérést versenyszerűen kell végrehajtatni • Az időeredményeket percben, illetve másodpercben kell mérni

1000 m futás:

• Minden évfolyamban állórajttal kell indulni • A felmérést versenyszerűen kell végrehajtatni • Az időeredményeket percben, illetve másodpercben kell mérni

Cooper futás /12 perces futás /:

• Minden évfolyamban állórajttal kell indulni; • A 12 perc alatt lefutott távot kell 10 méteres pontossággal mérni

Melltől lökés:

• A tanulók a dobásiránnyal szemben állnak fel, egy előre meghúzott vonal mögött. A labda a mellkas előtt, a kiinduló helyzet guggolás. Térdnyújtással labdalökés melltől

• Minden tanuló három kísérletet tehet, a legjobb eredmény kerül lejegyzésre • A labdák tömege: Alsóban: 1 kg-os medicin labda Felsőben: lányoknak 2kg-os medicin labda fiúknak 3 kg-os medicin labda

79

Labdapasszolás:

• A tanulók fallal szemben állva, azzal párhuzamosan 2 méterre meghúzott dobóvonal mögött helyezkednek el, kosárlabda a kézben

• Tetszőleges dobásformával kell a labdát a falhoz dobni, és elkapni • Fél perc alatt az elkapások száma kerül feljegyzésre

Négyütemű fekvőtámasz:

• A következő négy ütem folyamatos végrehajtása a feladat:

Kh.: terpeszállás, magastartás 1.ü.: ugrás guggoló támaszba 2.ü.: ugrás mellső fekvőtámaszba 3.ü.: ugrás vissza guggoló támaszba 4.ü.: ugrás terpeszállásba, taps a fej felett

• Az egy perc alatt végrehajtott gyakorlatok száma kerül feljegyzésre

Helyből távolugrás:

• A tanulók egy előre meghúzott vonal mögött, mérsékelt terpeszállásban helyezkednek el, páros lábról való elrugaszkodás után érkezés páros lábra. Az elugró vonal és a leghátsó nyom távolsága kerül lemérésre.

• Minden tanulónak két kísérlete van, az elért jobb eredmény kerül feljegyzésre.

A felmérésben szereplő feladatokat évente kétszer végzik el a tanulók. Az első felmérés szeptemberben, a második felmérés a tanév végén kerül végrehajtásra. Szükséges, hogy a körülmények, a feltételek mindkét esetben lehetőleg azonosak legyenek.

IV. MELLÉKLETEK

80

1. A nem szakrendszerű képzés helyi rendszere

A nem szakrendszerű oktatásnak az általános iskola 5-6. évfolyamára történő

bevezetésének szükségességét már a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv

2003. évi LXI. törvénnyel történő módosítása is megfogalmazta. A rendelkezés

végrehajtásának határidejét a hivatkozott tv. 90.§-a (2.) bekezdésének a) pontja

tartalmazza, mely szerint a módosítást 2004. szeptember 1-től felmenő rendszerben

kell bevezetni, így az új oktatási forma a 2008/2009. tanévben éri el az alapfokú

oktatás ötödik évfolyamát.

A KT. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű

oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező

tanórai foglalkozást is.

A KT. 8. § értelmében „… a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó

szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 25-50%-ban

nem szakrendszerű oktatás folyik.”

Ennek megfelelően tehát az ötödik évfolyamon a 2008/2009-es tanévben kell első

ízben megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.

A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret

fennmaradó 75-50%-ban pedig a további évek gyakorlatához képest csökkent

időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5.

és a 6. évfolyamon.

ALAPOZÓ SZAKASZ : Az 5. évfolyammal kezdődik és a 6. évfolyam végéig

tart.

NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS : Ha a tanulók részére a tantárgyakat,

illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel

rendelkező pedagógus tanítja (KT. 121. § (34.).

1.1 A képzési forma célja

81

A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 5. és a 6. évfolyamra azt a célt

szolgálja, hogy lehetővé váljon az érintett tanulói körben azoknak az alapvető

készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyeknél az első-negyedik

évfolyamon a kiemelt fejlesztési célok, a kulcskompetenciák megalapozása nem

fejeződött be.

1.2 Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések,

tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt

(hallott, és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív

nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és

képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel

jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése,

kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott, és olvasott szöveg értése,

szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül.

– oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén

szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket

is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és

alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok

problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a

folyamatok és a tevékenységek épp úgy fontosak, mint az ismeretek. A

matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai

gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai

82

modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok),

valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy

ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és

előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli

természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal

kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk

cselekvéseinket.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöli az információs társadalom technológiáinak

magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.

Ez a következő készségeken, tevékenységeken lapul: információ felismerése,

visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá

kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját

tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az

információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és

lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését,

feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását

jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási

és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában

használja, otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A motiváció és a

magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szociális és állampolgári kompetencia

83

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és

állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés

feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, lefedik a magatartás

minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt

a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha

szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé

teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a

demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a

mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb

környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Idetartozik a

tudás, a kreativitás, az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás, valamint az,

hogy célkitűzései érdekében terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a

speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek

során van szükség.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az

esztétikai megismerést, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív

kifejezését fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein,

illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a

drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját,

a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet.

1.3 Kitüntetetten fejlesztendő kompetenciák

1.3.1. A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő

alapkészségek

Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség – népesség területek a 10-12 éves korú

tanulók vonatkozásában:

Alapkészségek

84

a) olvasáskészség (a szövegértő olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett

olvasástechnika)

b) íráskészség

gyakorlottság szerint:

- rajzoló (betűk rajzolására koncentráló írás-gyakorlati célra

használhatatlan)

- kiírt (4.-5.-6. évfolyamon már használni kellene)

- elemi számolási készség (számírás készsége, mértékegység-váltás és

a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségei)

c) elemi rendszerező képesség

d) elemi kombinatív képesség

1.3.2. A nem szakrendszerű képzésben hangsúlyosan fejlesztendő kulcskompetenciák

anyanyelvi kommunikáció - szókincs

- szóbeli kapcsolattartás

- irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése

- nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása

- kommunikációs helyzetek változatai

szövegértési-szövegalkotási kompetencia - beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása

- olvasás, írott szöveg megértése

- írás, szövegalkotás

- az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék

idegen nyelvi kommunikáció - tények, fogalmak, helyzetek és érzések megértése és kommunikálása

- hallott és leírt szöveg megértése

85

- idegen nyelvi beszédkészség és íráskészség

matematikai kompetencia - számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása

- alapműveletek rutinos végzése

- rendező és kombinatív képesség

- érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása

- a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei

- matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása

- tájékozódás az időben

- tájékozódás a térben

- tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban

- a tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás

alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben

környezettudatosságra nevelés – természettudományi kompetencia - fenntartható fejlődés

- állampolgári kötelességek

- személyes felelősség

- fogyasztás és erőforrások

a hatékony önálló tanulás, a tanulás tanítása

- írás, olvasás, számolás

- összpontosítás

- tanulás céljának mérlegelése

- saját tanulási stratégia

- közös munka

- támogatás kérése

86

- érdeklődés

- önállóság

- metakognitív kompetenciák

- könyvtári és más információforrások

- előzetes tudás mozgósítása

- csoportos tanulás módszerei

- jegyzetelési technikák

- forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új

kontextusban alkalmazás

szociális kompetenciák - értékorientáció

- egyéni és közösségi érdekek harmóniája

- közjó iránti elkötelezettség

- érzelmi intelligencia fejlődése

- konfliktuskezelés

- céltudatos együttműködés

esztétikai kompetenciák - megismerés tudatossága

- tartalom és forma közti kapcsolat

- érzések, élmények kifejezésre juttatása

A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvodának a nem szakrendszerű

oktatás kompetenciaterületén bevezetésre kerülő kompetenciaterületek

kiválasztásának szempontjai:

• Szociális kompetencia

Kiválasztását intézményünk szellemisége indokolja: a szolgáló szeretet

lelkiségének fejlesztése. A fejlesztés célja a fejlődés. A fejlődés mindig

87

valami változást, pozitív előrelépést jelent egy előző állapothoz képest. A

változás, a fejlődés az egyénen belül jön létre, és az egyes személyek

viselkedésén keresztül nyilvánulnak meg a társadalmi folyamatokban és a

közösség gazdagítására.

• Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Európaiság tudat, magyarság tudat és ezek egyensúlyának kialakítása,

tekintettel a más értékek, választások tiszteletére. Keresztény értékrendszer

kialakítása, minta adása.

Az egyetemes kultúra tisztelete, és annak különböző formációval találkozás,

azok reális értékelése, elfogadása, a helyi kultúrák tisztelete. A csodálkozás

és a rácsodálkozás képességének fejlesztése.

• Természettudományi kompetencia

Az OKÉV felmérések alapjául szolgáló feladattípusok kérdései alapján az a

célunk, hogy magyarázatot adjunk az ember és a teremtett világ közt lezajló

folyamatokra.

• Anyanyelvi kommunikáció

• Matematikai kompetencia

• Önálló tanulásra való képesség

Minden tantárgy tanulásához szükségünk van a tanulás megtanítására is.

1.4. Az alapozó szakaszba iktatott kompetenciafejlesztéstől várt eredmények Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása

Tanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervező technikák megismerése,

begyakorlása

A tanulás belső motivációjának megerősödése

- OKÉV mérések tapasztalatai alapján

- A munkaközösség - vezetők ajánlásai alapján

88

Tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepének növekedése,

metakognició

Előzetes ismeretek eredményesebb mozgósítása

Problémamegoldási képesség komplex feladatok adta fejlesztése

Az egyéni képességek sikeresebb kibontakoztatása

Információs és kommunikációs technikák eredményesebb alkalmazása

Tanulási nehézségek sikeresebb feltárása, egyéni bánásmód adta intezívebb

fejlesztési lehetőség

1.5. Nem szakrendszerű képzés feladatrendszere

1.5.1. Feladata A nem szakrendszerű oktatás során az iskola igyekszik biztosítani az eltérő

fejlettségi szinteken lévő tanulói számára az optimálisabb képzési környezetet. Az

ebben a struktúrában kialakítandó tanulásszervezés biztosítja a tanulók számára a

gondosan megszervezett differenciálás lehetőségét, amely peremfeltétele annak,

hogy a társaikhoz és az optimális tantervi követelményekhez képest lemaradó

tanulók felzárkózzanak és meghatározott időn belül elérjék a helyi tanterv elvárt

követelményszintjét.

1.5.2. Alapelvek

Tanulóközpontú, differenciálást biztosító didaktikai módszerek.

Az életkori sajátosságokat maximálisan figyelembe vevő, játékos elemeket is

tartalmazó tanítási környezet biztosítása.

Tevékeny tanulói magatartásra és fokozott aktivitásra építő pedagógiai

hatásrendszer kialakítása.

Személyreszabott tanulási stratégiák kialakítása.

A tanulók részére folyamatos visszajelzés, értékelés.

89

Változatos tanulásszervezési megoldások alkalmazása.

1.5.3. Tanulásszervezés A nem szakrendszerű képzés jellemzője az alsó tagozaton alkalmazottak

folytatásaként a tanítói tanulásszervezés.

Főbb jellemzők:

- a diákok fejlettségére és fejlesztési szükségleteire kitüntetett módón figyelve

differenciált tervezés, tanulásirányítás;

- fokozatosan növekvő tanulói terhelés, teljesítményelvárás;

- élményszerű és problémahelyzetekből kiinduló tevékenységek, kreativitást

ösztönző feladatok;

- az ismeretszerzés forrásainak megtapasztalása, azok eszközként történő

alkalmazásainak megismertetése;

- a gyarapodó ismeretek rendszerbe szervezése;

- a már birtokolt ismeretek, tudás aktivizálása az új tanítási tartalmak

feldolgozási folyamatában;

- a tanítási tartalmak feldolgozási folyamatában előtérbe helyeződik a tanulók

együttműködésére épülő – kooperatív – technikák;

- diákok előmenetelét folyamatos és fejlesztő visszajelzés, értékelés segíti;

A nem szakrendszerű oktatásra fordítható óraszámok a fenntartó engedélye

alapján 5 óra.

A nem szakrendszerű oktatásszervezés formái az 5-6. évfolyamon

- tanítási idő növelése bizonyos tantárgyak esetén

- differenciálás / módszertani változatai / - csoportbontás

- egyéni bánásmód

- páros munka

- projektmódszer

90

Intézményünk a 2006-ban és a 2007 májusában elvégzett diagnosztikus mérés

eredményeit kiértékelve meghatározta azokat a feladatokat, melyekre kiemelten

figyelmet kívánunk fordítani az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű

oktatásszervezés okán:

- önálló tanulás

- információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás,

rendszerezés, felhasználás) képességének erősítése

- szociális kompetenciák fejlesztése

- térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás.

Minden tanévben az értékelés eredményeit alapul véve kívánjuk megfogalmazni

azokat a kiemelt feladatokat (tanév kiemelt feladati) amelyek alapján az adott

tanévben megszervezzük a nem szakrendszerű tanítást

- felhasználható időkeret (kötelező, nem kötelező óra aránya)

- tantárgyak

A nem szakrendszerű oktatást végzők köre

Tanítók

- azok a tanítók, akik szakkollégiumi diplomával rendelkeznek, feltétel nélkül

taníthatnak az 5-6. évfolyamon

- Tanítói diplomával rendelkező, de szakkollégiumi végzettséggel nem

rendelkező tanító nem szakrendszerű oktatásban csak akkor taníthat, ha

legalább 120 órás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés

keretében történő felkészülés során a 11-12 éves korosztály neveléséhez és

oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.

Tanárok

- Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább 120 órás

pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő

felkészülés keretében elsajátította a 6-12 éves korosztály életkori

91

sajátosságaihoz illeszkedő pedagógusi, pszichológiai ismereteket és az

eredményes felkészítéshez szüksége módszereket.

- Átmeneti rendelkezés szerint a 2012/2013. tanítási év végéig az 5-6.

évfolyamon, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban

pedagógus munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-ig,

legalább 5 év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon.

Értékelési szempontok:

Mivel intézményünkben a nem szakrendszerű oktatást nem külön tantárgy

formájában szervezzük meg, azért a tantárgyi óraszámok átszervezésével

megoldott nem szakrendszerű tanítás értékelése azonos módon történik a

Pedagógiai Programban már előzetesen rögzített - kezdő szakaszban a negyedik

évfolyamon meghatározott -tanulmányi munka értékelésével.

„…negyedik évfolyamon a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét

tanítási év közben:

- érdemjegyekkel is értékelheti, és minősítésnél jeles (5), jó (4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1) osztályzatokat használhat –

Döntően azonban szöveges értékeléssel fejezi ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy

megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.

…. A negyedik évfolyamon félévkor a pedagógus tantárgyanként szöveges

értékeléssel, minősítéssel fejezi ki (a tanuló teljesítményét, előmenetelét), hogy a

tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.”

A nem szakrendszerű oktatás tantárgyi értékelése tanév közben, félévkor és év

végén is szöveges értékelés formájában történik

Időkeretek

5. évfolyam 6. évfolyam Tantárgy Heti

óraszám Éves

óraszám Heti

óraszám Éves

óraszám

Magyar 1 37 1 37

92

Matematika 1 37 1 37

Angol/Francia 0 0 1 37

Dráma 0,5 18,5 0 0

Ének 0,5 18,5 0 0

Rajz 0,5 18,5 0,5 18,5

Technika 0,5 18,5 0,5 18,5

Osztályfőnöki 0,5 18,5 0,5 18,5

Természetismeret 0,5 18,5 0,5 18,5

Összes óraszám: 5 185 5 185

A nem szakrendszerű képzés éves óraszáma a pedagógia célszerűségnek

megfelelően tantárgyanként átcsoportosítható, tömbösíthető. Kitüntetett súllyal

vizsgálandó minden esetben az év elejei ismétlés időszakához kötendő

felzárkóztatás, szintrehozás.