Pécsi Szakképzési Centrum

Zipernowsky Károly

Műszaki Szakgimnáziuma

7622 Pécs, 48-as tér 2.

OM azonosító: 203049

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ELFOGADTA

( Mellékleteivel együtt)

Pécsi Szakképzési Centrum

A Zipernowsky Károly Műszaki Szakgimnáziuma

NEVELŐTESTÜLETE

2018.08.30. napján.

A jelen Pedagógiai Program a 2018.08.30-án elfogadott módosításokkal

egységes szerkezetben

2

Tartalom

1. BEVEZETŐ ...................................................................................................................................................... 4

1.1. AZ INTÉZMÉNY NEVE CÍME ÉS ELÉRHETŐSÉGE ........................................................................................ 4

1.2. MOTTÓ .................................................................................................................................................... 4

1.3. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE: MÚLT ÉS JELEN .................................................................................................. 4

2. NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................. 8

2.1. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................... 8

2.2. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK: .................................................................................................................... 9

2.3. NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS ................................................................................................... 10

2.4. ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS ...................................................................................... 10

2.5. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS .......................................................................................................... 10

2.6. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ....................................................................................................... 10

2.7. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI ................................................................................................ 11

2.8. A NEVELŐ–OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................................................... 12

2.9. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................................. 13

2.10. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................................................... 14

2.11. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG........... 16

2.12. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ................................................. 17

2.13. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................... 19

2.14. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ........................... 20

2.15. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............................................................. 21

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI-EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ................................................................. 23

2.16. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................... 28

2.17. A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLA ÉS A KOLLÉGIUM EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI ..................................... 37

2.18. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁK, AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁKRA TÖRTÉNŐ

FELKÉSZÍTÉS SZABÁLYAI ....................................................................................................................... 37

2.19. TANULÓK ÁTVÉTELE MÁSIK ISKOLÁBÓL ............................................................................................... 37

2.20. A TANTÁRGYVÁLASZTÁS SZABÁLYAI .................................................................................................... 38

3. A KÖNYVTÁR PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ......................................................................................... 41

3.1. HELYZETELEMZÉS (A KÖNYVTÁR KETTŐS SZEREPE) ............................................................................. 41

3.2. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT TANÍTÁSA ........................................................................................................ 41

3.3. TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS FELZÁRKÓZTATÁS A KÖNYVTÁRBAN: ............................................................. 44

3.4. OLVASÓVÁ NEVELÉS ............................................................................................................................. 44

3.5. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK ....................................................................................................................... 44

4. A TANTÁRGYI TANTERVEK CÉLJAI, FELADATAI, TANANYAGA, KÖVETELMÉNYRENDSZERE

45

4.1. A TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................. 53

4.2. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI .................................................................................... 53

4.3. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE, MÓDSZEREK ÉS FORMÁK 53

4.4. A TANULÓK MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI

ÉS FORMÁI ............................................................................................................................................. 58

5. MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................... 59

3

5.1. MELLÉKLET A PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ AZ INTEGRÁLTAN OKTATOTT SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK

FEJLESZTŐ PROGRAMJA ......................................................................................................................... 59

5.2. A HABILITÁCIÓ/REHABILITÁCIÓ TARTALMA, MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI .................................................. 59

5.3. A HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉG KÖZÖS CÉLJAI ÉS FELADATAI ................................... 60

5.4. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI .................................................................................... 60

5.5. SNI TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................................... 60

6. KÉPZÉSI PROGRAM .................................................................................................................................. 92

7. A SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE NAPPALI RENDSZERŰ OKTATÁSRA 2013/2014-ES TANÉVTŐL

2019/2020-AS TANÉVIG .................................................................................................................................... 93

8. A SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE NAPPALI RENDSZERŰ OKTATÁSRA 2016/2017-ES TANÉVTŐL

2021/2022-ES TANÉVIG .................................................................................................................................. 118

9. A SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE NAPPALI RENDSZERŰ OKTATÁSRA 2018/2019-ES TANÉVTŐL

RENDELETMÓDOSÍTÁSIG .......................................................................................................................... 182

4

1. BEVEZETŐ

1.1. Az intézmény neve címe és elérhetősége

Pécsi Szakképzési Centrum Zipernowsky Károly Műszaki Szakgimnáziuma

7622 Pécs, 48-as tér 2.

72/312 344

72/312 139

www.zipernowsky.hu

1.2. Mottó

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, felébredjen tudásvágya, megismerje a jól

végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja

azt a munkát, amit szeretni fog.”

Szent-Györgyi Albert

1.3. Az iskola története: múlt és jelen

100 év története dióhéjban

Az iparilag fejlett nyugat-európai országokban már a 19. század második felében létrejöttek az akkori

kor követelményeinek és színvonalának megfelelő iparoktatási intézmények.

Magyarországon a kiegyezéssel kezdődött az a felzárkózás, amellyel a nyugati országokhoz képest

kimutatható lemaradást igyekeztünk csökkenteni, majd megszüntetni. Ennek jegyében

a kereskedelmi miniszter 1912. évi 29696 sz. rendeletével fémipari szakiskola felállítását rendelte

el Pécsett.

Az első tanévet két tanár és két művezető irányításával 39 tanuló kezdte meg. Az iskola 4

évfolyamosnak indult, a tanulók az elemi iskola elvégzése után iratkozhattak be. A felvétel előjegyzés

alapján – tehát felvételi vizsga nélkül – történt.

A negyedik évfolyam végeztével a tanulók írásbeli-, rajz- és műhelyvizsgát tettek a kereskedelmi

miniszter által jóváhagyott vizsgabizottság előtt. Eredményes vizsgájuk után végbizonyítványt

kaptak, ami munkakönyv váltására és 2 évi segédi működés után a gép-, épület- és műlakatos,

valamint a kovács szakma önálló űzésére jogosította őket.

Az erősödő iskola egyre nagyobb szerepet kapott a pécsi és baranyai ipar életében. A helyi és vidéki

iparosokat műszaki tanácsadással segítette és elvégzett olyan munkákat, amelyeket az iparosok

felszerelésük elégtelensége miatt nem tudtak elvállalni.

Az első világháború érzékenyen érintette az iskola életét. 1918 januárjában szénhiány miatt többször

is meg kellett szakítani az oktatást, mégis 131 tanuló végezte el eredményesen az emberpróbáló

nehézségekkel megtűzdelt tanévet.

Az iskola rövidesen az egyik legnépesebb vidéki ipari szakiskola lett Magyarországon.

Egy 1924-ben hozott rendelettel a pécsi fémipari szakiskola addigi 4 évfolyamos tanulmányi idejét 3

évre csökkentették, és a hat elemi helyett négyéves középiskola elvégzését írták elő felvételi

követelményként. A hároméves képzés 1926-ban indult. A tanulók faipari, fémipari, mechanikai és

elektromos ismereteket szereztek. A gyakorlati képzés nagyobb hangsúlyt kapott, mint korábban. A

műhelygyakorlat két teljes munkanapot tett ki, az elméleti órákra három és fél nap maradt.

5

Jelentős változást hozott az iskola életében, hogy a M. kir. Vallás- és Közoktatásügyi miniszter 1941.

szeptember 1-jétől a fémipari szakiskolát felsőipariskolává szervezte át, gépipari és villamosipari

szakokkal. Az iskola neve Pécsi Magyar Királyi Állami Felsőipariskola lett.

Az átszervezett iskolában a képzési idő 3 év volt, a gyakorlati képzés heti 10-12 órára csökkent, míg

korábban, a szakiskolában heti 27 órát töltöttek a műhelyben a tanulók. Ennek az volt a fő oka, hogy

csak olyan, 15-18 év közötti tanulók jelentkezhettek, akik 12 havi szakirányú műhelygyakorlattal

rendelkeztek.

A felsőipariskola jelentős vonzerőt jelentett a fiatalok számára a szakiskolához képest. A nagy

túljelentkezés miatt felvételi vizsgát kellett tartani.

A tanulók a harmadik osztály sikeres befejezése után végbizonyítványt kaptak, amely középiskolai

végzettséggel volt egyenértékű. Jelentős korlátja volt a felsőipariskolának, hogy végbizonyítványa

egyetemek látogatására nem jogosított.

A következő évek a háborús erőfeszítések jegyében teltek. A harcok során kifosztott, megrongálódott

épület helyreállítása csak 1945 márciusában indulhatott meg. A helyreállítási munkákat kizárólag

tanulók, altisztek, műhelyoktatók és tanárok végezték óriási erőfeszítések árán.

Az Iparügyi Minisztérium főhatósága alatt kezdődött meg a tanév 1945. július 14-én, a tanítás pedig

szeptember 10-én.

Az intézmény életében jelentős változást eredményezett az Ipari Minisztérium 16.008/1947 IV. d

rendelete alapján hozott Iparoktatási Főigazgatói rendelet (3314/1947), amely a felsőipariskola

helyett az 1947-48-as tanévtől – nappali tagozaton is – műszaki középiskola megszervezését rendelte

el, induló első osztállyal.

E képzési formában erős hangsúlyt kapott az érettségi vizsga, amely 1948-ban diákjaink számára

megnyitotta az utat a felsőfokú továbbtanulás felé.

1949. augusztus 1-jével ismét főhatóság-változás történt. Az iskola Pécsi 10. sz. Ipari Gimnázium

Vas-, Fém- és Villamosipari Tagozat néven harmadszor került a VKM (Vallás- és Közoktatásügyi

Minisztérium) felügyelete alá.

A kormány 1950. évi 40. sz. törvényerejű rendeletével ipari technikumok létrehozását írta elő azzal

a fő célkitűzéssel, hogy „a fejlődő ipar részére jól képzett, általános műveltséggel és önálló

kezdeményező erővel rendelkező technikusokat neveljen, és felsőbb műszaki tanulmányokra

előkészítsen.”

Az ipari technikum tanulmányi idejét 4 évben határozta meg a rendelet. Ebben a képzési formában a

tanulók nem érettségi, hanem azzal egyenértékű képesítő vizsgát tettek, majd technikusi oklevelet

kaptak. Az iskola a technikummá szervezés után 15. sz. Gépipari- és 4. sz. Villamosipari

Technikum néven működött tovább.

1951 nyarán az Elnöki Tanács 16. sz. törvényerejű rendelete az iparág szerinti szakminisztérium

hatáskörébe utalta a technikumok felügyeleti jogát. Az iskola a Kohó-és Gépipari Minisztérium

(KGM) közvetlen elvi és gyakorlati irányítása alá került. A szaktárcához való tartozás új korszakot

nyitott az intézmény életében. A KGM Oktatási Főosztálya összevonta a két különálló tagozatot, és

a „19. sz. Kohó- és Gépipari Technikum Pécs”-re változtatta az iskola nevét. Az intézmény

beiskolázási köre egész Dél-Dunántúlra kiterjedt.

Az 1955. évi 37. sz. kormányerejű rendelet törölte a korábbi szabályozás megvalósíthatatlan

célkitűzéseit, így az ipari technikumokat újból átszervezték.

Intézményünk 1955 novemberében vette fel Zipernowsky Károly nevét. Hivatalos elnevezése

Zipernovszky Károly Általános Gépipari és Erősáramú Ipari Technikum lett.

6

1961 szeptemberében új tagozattal gazdagodott Pécs iparoktatása: az Oktatási Osztály engedélyével

indított műszeripari osztállyal 20 osztályosra bővült az iskola.

Az 1969-70-es tanév ismét fordulópontot jelentett iskolánk történetében. Az 1965. évi 24. sz. tvr.

1969. szeptember 1-jétől megszüntette a technikusképzést, és szakközépiskolai képzés bevezetését

írta elő. A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány a végzetteket szakmunkás-munkakör betöltésére

is feljogosította a végzettségnek megfelelő szakágazatban.

Az 1973-74-es tanév legfontosabb lépése az volt, hogy a fenntartó feladatait – huszonnégy év után –

a Baranya Megyei Tanács Művelődési Osztálya vette át a KGM-től.

Egy elhibázott oktatáspolitikai döntés nyomán – „az országnak szakmunkásokra van szüksége” – egy

új képzési formát kellett bevezetni az 1978-as tanévtől: a szakmunkás képzési célú szakközépiskolát.

E képzési forma a korábbiakhoz képest mind elméletben, mind gyakorlatban a képzés színvonalának

a csökkenését eredményezte: a korábbi széles spektrumú képzést ún. „mono” (lakatos, esztergályos,

felvonószerelő) szakképzés váltotta fel. Az iskola neve Pécsi Zipernovszky Károly Ipari

Szakközépiskola lett.

A fenntartó - Pécs Város Tanácsa – az iskola technikai fejlesztését nem tudta megoldani. Ez az

időszak nemcsak iskolánkban, hanem a hazai szakképzésben is mélypontként értékelhető.

Az 1982. évi 43. sz. trv. rendelet eredményeként a Munkaügyi Minisztérium és a művelődési tárca

háromféle modellt dolgozott ki a technikusképzés 5 éves (2+3, 2+2+1, 4+1) formában történő

„újraélesztése” érdekében.

Az ún. „kifutó” osztályokban a szakközépiskolai tagozaton a 4 éves képzés végén érettségi-képesítő

vizsgát tettek a gépszerelő-karbantartó és az elektronikai műszerész osztály végzősei.

A technikus osztályokban a 4. év végén érettségi vizsga következett magyarból, történelemből,

matematikából és fizikából. Az 5. év technikus képesítő vizsgával zárult.

1989-től látványos fejlesztésekre került sor iskolánkban. A három forgácsoló műhely, mechanikai

kabinetek, hegesztő műhelyek, villamos mérőtermek kialakításához pályázatok biztosították a

szükséges fedezetet.

Az 1989-90-es tanév rengeteg változást hozott. Utoljára indult tanfolyami rendszerű technikusképzés,

és megszűnt az iskolai keretek között zajló felnőttképzés, és az addig kötelező orosz nyelvet a

szabadon választható idegen nyelvek kategóriájába sorolták. Az orosz szakos tanárok többsége élt a

törvény által biztosított átképzés lehetőségével, és más idegen nyelvből – angolból, németből –

szerzett diplomát.

Egy pályázat révén – a város egyetlen iskolájaként – csatlakoztunk az ún. világbanki programhoz,

ami 430 ezer USD értékű új eszköz beszerzését tette lehetővé. Mindez sokrétű fejlődést

eredményezett. Az iskola tanárainak részvételével megkezdődött az új tantervek kidolgozása. Az

intézmény 14 pedagógusának lehetősége nyílt arra, hogy Nyugat-Európa szakképzését és iparát

tanulmányozhassa a világbanki programban részt vevő iskolák számára szervezett tanulmányutak

során. A fejlesztésben résztvevők eljutottak Ausztria, Németország, Dánia, Hollandia, Anglia,

Belgium, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Izrael szakképző intézményeibe, ahonnan

hasznos tapasztalatokkal tértek vissza.

Csatlakoztunk az IIF programhoz. (Az INTERNET „előfutárának” ekkor mindössze 300 tagja volt -

egyetemek, kutatóintézetek és 10 középiskola.)

A megrendelt és folyamatosan érkező világbanki eszközök már a robottechnika, a hidraulika az

oktatástechnika, az AUTOCAD, az elektrotechnika-elektronika, a hegesztés technika oktatását

segítették. Az épület egységes számítógép hálózatának kiépítésével lehetségessé vált a Pécsi

7

Universitas számítógépes hálózatához való csatlakozás. Az intenzív fejlesztés eredményeként az

iskola AUTOCAD képző- és vizsgázatási, ill. INTERNET szolgáltató központ lett.

Mintegy 700 nappali tagozatos diákunk számára külön tanfolyamok keretében biztosítottuk a

középfokú szoftverüzemeltető-, AUTOCAD-, minőségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító OKJ

képesítés megszerzését az iskolarendszerben megszerezhető bizonyítvány mellett.

Pécs Város Közgyűlése 1999. évi III. 13-i határozata alapján 1999. július 1-jével iskolánkhoz

csatolták a Hevesy György Műszaki Szakközépiskola vezérléstechnika szakát (hat osztállyal, 180

tanulóval). A Hevesy szakközépiskolától átvett vezérléstechnikai tagozat beintegrálása sürgős

fejlesztést, illetve bővítést igényelt a pneumatika, hidraulika, vezérléstechnika és robottechnika

területén. Az iskola neve Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolára változott.

A 2001-es tanév ismét változásokat hozott. Egy gyermeki jogok cartáját rosszul értelmező koncepció

következtében a 9-10. évfolyamon a kerettanterv minden szakképző iskolában megszüntette a

szakmai gyakorlati képzést. Ennek következtében a szakképzés szinte teljes egészében a 13-14.

évfolyamra tolódott át.

A 2002-2003-as tanév viharos gyorsaságú jogszabály- és gazdasági környezetváltozással, valamint

az informatika, az elektronika és az automatizálás látványos térhódításával vette kezdetét. A gépészet

iránti érdeklődés csökkent, a tankötelezettség felső határát 18 éves korra emelték.

2004 márciusában az MM és az OM pályázatot hirdetett „Térségi Integrált Szakképző Központok

(TISZK-ek) létrehozására az infrastrukturális feltételek javítása céljából. A pályázati program a

szakképzés hatékonyságának növelése a szakképzés és a munkaerőpiac közötti összhang

megteremtését kívánta előmozdítani.

A csúcstechnológiát felvonultató berendezések közös, összehangolt használata 16 TISZK szervezet

jött létre országszerte.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata iskolánkat tartotta alkalmasnak a TISZK létrehozására. A

fenntartó a város 6 szakközépiskolája, valamint 2 megyei iskola bevonásával alakított konzorcium

nevében nyújtott be közös pályázatot, és nyert.

Ugyanebben az évben kiemelt feladatként jelentkezett a kétszintű érettségi bevezetése.

A 2008-2009-es tanév őszétől újabb változások következtek be az iskolarendszerű szakképzésben.

Határozat született arról, hogy az első 4 év (9-12. évfolyam) szakmai képzése nem számítható be a

szakképzési időbe, így 2 évre emelték az érettségit követő szakképzés idejét.

A 2010-es kormányváltást követő törvényi változások a közoktatást sem hagyták érintetlenül. Az

oktatási intézményekre irányuló, iskola összevonásokat eredményező centralizációs törekvés az

egész országon végigsöpört. A Nemzeti Alaptanterv átdolgozása alapvető változásokat idézett elő az

oktatásban. A vonatkozó rendelet az informatika és gépész szakon 1 éves képzést írt elő az érettségit

követő technikusképzésben.

A mai Gépipari a történelem viharai közepette, tucatnyi profilváltást követően ismét technikusokat

nevel. Fennállása során meghatározó szerepet játszott az iparoktatásban, később a

technikusképzésben. Neve most is vonzóan cseng az ismét előtérbe került szakképzés világában. A

végzett diákok megtalálják helyüket az életben, gyakorolni tudják választott szakmájukat.

Az iskola büszke arra a sok ezer szakemberre – kétkezi munkásokra, technikusokra, művezetőkre,

mérnökökre – akik itt szerezték szaktudásukat. Közülük sokan ma is jelen vannak az ország, Európa

és a tengerentúli világ szellemi lüktetésében, hiszen találunk köztük akadémikust, egyetemi dékánt,

tanszékvezető professzort, a világ rangos egyetemein és hazánkban tanító tanárt, sikeres vállalkozót,

Nobel-békedíjjal kitüntetett atomfizikust, minisztert, politikust. Ők kivétel nélkül olyan kötődésről

8

vallanak, amely méltán teszi egyedülállóvá az iskolát a magyar középfokú oktatási intézmények

rendszerében.

A 100 éves Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolában mindig tanítottak nagy

tanáregyéniségek, igazi, szakmájukat magas szinten művelő, emberségből példát mutató

pedagógusok, akik képesek voltak észrevétlenül elhinteni diákjaikban azt az eszmeiséget, amelyet

öregdiákjaink, példát mutatva a jelen tanulóifjúságának, „iparista szellemként” tartanak életben ma

is.

Jelenleg (2015 júniusától) a Pécsi Szakképzési Centrum tömöríti egységbe a régió szakképzéssel

foglalkozó tagintézményeit.

„A szakképző iskolai rendszer hatékony és eredményes működésének szükséges és elengedhetetlen

feltétele, hogy a szakképző iskolák felelősséggel és motiváltsággal járó önállóságot élvezzenek. Az

új rendszerben a szakképzési centrumok szakmai és gazdálkodási önállóságot, a szervezeti

egységként működő iskoláik pedig részleges gazdálkodási önállóságot kapnak. Mindez nagyobb

felelősséget jelent, ugyanakkor motivációs lehetőséget is ad a szakmai feladatok minél

eredményesebb megvalósításához és folyamatos napi működéshez.

A szakképzési centrumok kialakítása során a tárca figyelembe vette a helyi földrajzi, gazdasági

sajátosságokat, társadalmi helyzetet, a meglévő település-, és intézményszerkezetet, valamint a

tanulói létszámot. Az érintett térség adottságaitól függően a centrumokba szervezés egyrészt területi,

másrészt szakmai alapon valósul meg a hatékonyság, a megközelíthetőség és a kollégiumi elhelyezési

lehetőségek szerint. A korábbi gyakorlattal ellentétben a szakképzési centrum összes iskolája azonos

feltételekkel működik.

Az intézkedés a szakképzési intézményrendszer hatékonyabb, összehangoltabb működésének

elősegítése mellett szorosabbá teszi az intézmények közötti kapcsolatot is, továbbá gyorsabb és

rugalmasabb reagálási lehetőséget biztosít a gazdasági igények változására.”

(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-

miniszterium/munkaeropiaci-es-kepzesi-allamtitkarsag/hirek/letrejottek-a-szakkepzesi-centrumok )

2. NEVELÉSI PROGRAM

2.1. Helyzetelemzés

Az iskola helyzetének elemzéséhez a SWOT-analízist alkalmaztuk.

Erősségeink:

az iskola jó hírneve és hagyományrendszere, melyet az iskolavezetés menedzselő munkája

nagymértékben elősegít

a tehetséggondozás: elsődlegesen a műszaki-, szakmai- és a természettudományos tárgyak terén

a műszaki-, szakmai- és a természettudományos tárgyak versenyein való sikeres szereplés

a jó iskolai légkör, amelyben tanár és diák egyaránt szívesen dolgozik.

Humán erőforrásaink a belső intézményi kép során erősségnek bizonyultak. A megfelelő szakmai

önállósággal rendelkező pedagógusok alkalmasak az oktatás és nevelés eredményes megvalósítására.

A magas szintű műszaki és szakmai ismeretek oktatásának szinterei a laborok és műhelyek. Ezek

felszereltsége jó, fejlesztésük folyamatos.

9

Gyengeségeink – fejlesztendő területeink:

a tanulók és a tanulás motivációja

az egységes követelményrendszer megvalósítása mind a szaktárgyak, mind pedig a magatartás

és szorgalom értékelésében

a tanulók magaviseletének és fegyelmének nagyfokú hanyatlása

Fejlesztendő területnek számít az iskolán belüli kommunikáció (iskolavezetés – munkaközösség

vezetők - tanárok – dolgozók) és a partnerekkel való folyamatos párbeszéd, a problémák okainak

őszinte feltárása.

A közösségek fejlesztése érdekében az iskolai diákéletet gazdagabbá, változatosabbá kell tenni.

Hisszük, hogy személyi feltételeink alkalmassá tesznek bennünket a vázolt problémák kezelésére, ha

az ezekhez kapcsolódó céloknak prioritást adunk.

Lehetőségeink:

Az eredményesebb nevelő-oktató munka – testületünk véleménye alapján – a tanárok és a tanulók

egyöntetű motivációjában rejlik. A tanárok részéről, ez a kimagasló munkavégzés iskolán belüli

erkölcsi elismerését és a kiemelt honorálást jelenti. Az egységes értékrend megvalósításának egyik

lehetősége a helyi tantervekben világosan rögzített minimum követelmények alapul vétele.

Számítástechnikai felszereltségünk újabb lehetőséget kínál a közismereti tárgyak eredményeinek

javítására a digitális tananyagok alkalmazásával, és ezzel a tanulási környezet kiszélesítésével. Az

iskolai teljesítmények növelhetők a hátrányos helyzet és a tanulási kudarcok okainak felkutatásával

(pszichológus, szociális munkás bevonásával), illetve a tanórai módszerek célirányos alkalmazásával.

Veszélyek:

A beiskolázásnál egyre kevesebb és gyengébb előképzettségű tanulóból válogathatunk (demográfiai

előrejelzés). A beiskolázott tanulók szociális helyzetéből adódó alacsony neveltségi szintet csak nagy

erőfeszítések árán tudjuk elvárásainknak megfelelően emelni. Nehezíti munkánkat a szülői ház

alacsony követelmény támasztása is. További veszély a tanulók érdeklődéshiánya, motiválatlansága.

A céljaink között szereplő magas szintű informatikus és idegen nyelvi képzés megvalósulásának

komoly veszélye az informatika és nyelvtanárok fluktuációja.

2.2. Pedagógiai alapelveink:

Alapelveink vezérlő szempontként szolgálnak ahhoz, hogy eredményesebben tudjuk megtervezni,

irányítani, szabályozni az iskola nevelési folyamatait.

Általános alapelveink:

Valamennyi iskolánkban tanító pedagógus a mindennapi nevelő-oktató munka során az alábbi

alapelveket vallja és érvényesíti:

10

gyermekközpontúság,

a tanuló adottságainak és képességeinek alapul vétele

a tanuló és a tanár aktív együttműködésén alapuló személyiségfejlesztés

a nevelő-oktató munkában a tervezés és tudatosság érvényre juttatása (folyamatosság,

következetesség)

a tanár domináns és irányító részvétele a nevelési folyamatban

a nevelő hatások egységes és komplex érvényesítése

2.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók,

művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók

helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk

révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat

szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki.

A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus, így a nemzetiségek, a

vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük

elismerésének az iskolai nevelés-oktatás egészében evidenciának kell lennie.

2.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a

demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések

felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges

állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a

XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen

elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is.

2.5. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési

folyamatot feltételeznek, amely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén

nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is

kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

2.6. A nevelő-oktató munka céljai

Nevelő-oktató munkánk céljait az általános emberi és a nemzeti értékek, valamint az iskolával

szemben támasztott követelmények alapján határoztuk meg.

Ennek megfelelően célunk:

11

a partnereink (tanulók, szülők, intézményi dolgozók, szakmai környezet) igényeire és

elégedettségére épülő nevelő-oktató munka,

a kötelező érettségi tárgyakból színvonalas érettségi vizsga, (a tanulók 90%-nak sikeres

vizsgáját jelenti),

a szakmai tárgyakból való eredményes szereplés a technikus képesítő vizsgákon,

(Sikerkritérium, ha a jelentkezett tanulók 90%-a megfelel a követelményeknek).

a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés, (Sikerkritérium, ha a jelentkezett

tanulók 60%-a bejut a felsőoktatási intézménybe.)

kiemelten kezelni nyelvoktatásunk hatékonyságát, (Sikerkritérium, emelkedik a középfokú

nyelvvizsgát letett tanulók száma).

Célunk továbbá:

olyan kompetenciák kialakítása, amelyekkel tanulóink sikeresen tudnak megjelenni a

munkaerőpiacon. (Mérése: tanulói helytállást követő vizsgálatokkal a fenntartóval

megegyezően).

a környezet tapasztalás útján való megismertetése, és olyan érzelmi kapcsolat kialakítása, amely

alapja a környezettudatos magatartásnak,

az ember testi és lelki egészségének védelme, az egészséges és kulturált életmód igényének

kialakítása,

pozitív beállítottságú, sikerorientált, a tolerancia és a felelős döntés képességével rendelkező

személyiség kialakítása,

olyan közösségi nevelés, amelyben a tanulók közti kapcsolatok révén kialakul a közösségi

szellem,

a szociális hátránnyal induló, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő, tanulási

kudarcnak kitett tanulók esélyegyenlőségének megteremtése,

a tehetség és képesség felismerése és fejlesztése révén az országos versenyeredmények

megtartása, és ezzel az iskola hírnevének öregbítése,

a tanulókat fogadó kollégiummal való hatékonyabb együttműködés.

2.7. A nevelő-oktató munka feladatai

Nevelő-oktató munkánk eredményesebbé tétele érdekében kiemelt feladat a tanulók és a tanulás

motivációja (a dicséretek számának növelése, alapítványok, szakmódszertan).

Egységes követelményrendszerrel igyekszünk jobb eredményeket elérni közismereti tárgyakból

(egységes tanmenetek, egységes témazárók készítése).

A közismereti tárgyak óráin a számítógépes programok használatával szeretnénk a tanulók

motiváltságát erősíteni.

A tanulási nehézségek enyhítésére - a tanulók és a szülők igényei alapján - délutáni felzárkóztató

foglalkozásokat tartunk, ill. a működés tökéletesítésén dolgozunk.

A szakirányú továbbtanulásra való eredményes felkészítés céljából prioritást adunk a

természettudományos tárgyak (kiemelten a matematika és fizika) oktatásának: szakkörök, mentori

munka stb.

12

Feladatunk az iskolán belül a magatartási és szorgalmi kritériumok következetes alkalmazásával a

testületen belüli nevelési egység megvalósítása. A magatartás és szorgalom értékelésének részletes

kritériumait iskolánk Házirendje tartalmazza.

Tovább erősítjük a kommunikáció hagyományos és modern formáit. A kulturált társas érintkezés és

a hatékony érdekérvényesítés formáit gazdagítjuk (szaktárgyi-, osztályfőnöki órák,

diákrendezvények, közösségi programok, stb.)

Felkészítjük tanítványainkat azokra a kompetenciákra, amelyek képessé teszik őket az élethosszig

tartó tanulás képességeinek alkalmazásával a munkaerőpiacon való sikeres megjelenésre.

Felkészítjük őket olyan, akár informális tanulási módszerekre, IST felhasználására, amelyekkel

számukra még ismeretlen szakmák ismereteit sajátíthatják el.

A jövőképben az értelmi képességek mellett jelentős hangsúlyt kapnak az érzelmi intelligencia

körébe tartozó képességek (önismeret, konfliktuskezelés, tolerancia, döntési képesség, szolidaritás)

kialakítása és fejlesztése tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében.

Meg kell ismertetni tanulóinkkal az alapvető humanista értékeket (becsület, család, hazaszeretet) és

fel kell készítenünk őket ezek vállalására osztályfőnöki- és szaktárgyi órák, rendezvények keretében.

A társakkal való együttműködés (kooperatív tanulás, rendezvények, programok) alapján kialakítjuk

tanulóinkban az ismeretek megosztásának, a közös tanulásnak, a csoportmunkának, az egymás iránti

felelősség vállalásnak a képességét.

Továbbra is fontos küldetés az „ipari” hírnevéhez való emocionális kötődés továbbvitele

rendezvények, versenyeredmények közzététele révén.

A tanulók egészséges életmódra nevelését új szemléletű, komplex egészségfejlesztési program

alapján végezzük.

Korszerű környezeti nevelési programmal kívánjuk kialakítani a tanulók új környezeti magatartását.

A szakmai képzés optimális megvalósításával alakítjuk ki tanulóinkban a szakmákhoz szükséges

manuális készséget.

Fontos feladatnak tekintjük a biztonságos életvezetésre való nevelést; annak tudatosítását, hogy az

egészségtudatos magatartásra szocializálás szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a

szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása.

Hangsúlyt helyezünk az önismeret, az önuralom, a társadalmi normák szerinti viselkedés és pozitív

gondolkodás kialakítására; felhívjuk a figyelmet a stressz- és feszültségoldás alapvető fontosságára

az interperszonális kapcsolatok kezelésében.

Az egészséghez és az egészséges környezethez való igény kialakítása keretében tudatosítjuk

tanulóinkban, hogy az élethossziglani öntevékeny testedzés, az önálló sportolás és a motoros

önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. A saját

testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészség-

megőrzést preferáló magatartás fontos része, csakúgy, mint a rendszeres testmozgásra való igény

kialakítása.

2.8. A nevelő–oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk céljait és a célok elérését szolgáló feladatokat különböző módszerekkel

valósítjuk meg. Módszer alatt a feladatok megoldásához vezető tervszerű eljárásmódot értjük,

eszközöknek a módszer eredményességét segítő tényezőket nevezzük.

13

A fenti megfogalmazás alapján iskolánkban – a tanulók életkora, az egyén fejlettségi szintje és a

konkrét nevelési feladat figyelembe vételével – a pedagógiai módszerek két alapvető kombinációját

alkalmazzuk.

A közvetlen (direkt) módszerrel személyes kapcsolatunk révén kívánunk hatni a tanulókra, míg a

közvetett (indirekt) módszereinkkel a tanulói közösségeken áttételesen érvényesülő nevelő hatást

használjuk ki.

Feladatunk az egyes nevelési területeken megfogalmazott alapvető értékek megismertetése,

meggyőződésen alapuló tudatosítása és gyakoroltatás révén magatartási modellé alakítása.

A nevelési módszerek közül az iskolai helyzetelemzésben kapott „gyengeségeink” alapján a követelés

formái közül a motiválásra, serkentésre helyezzük a hangsúlyt.

A motiválás, serkentés eszközei közül alkalmazzuk:

az elismerést, mint pozitív motivációt,

az iskola jó hírnevét, mint példát

az értékelés különböző formáit

a jutalmazás erkölcsi és anyagi eszközeit

a dicséretek különböző fokozatit

Szükség szerint élünk a negatív motiváció kényszerítés eszközeivel: a büntetés különböző

módozataival.

Drogprevenciós programunk megvalósítása során a gátlás eszközei közül az átterelés – a drogmentes

élet perspektívájának bemutatása – tűnt a leghatékonyabbnak, amit a következőkben is alkalmazni

kívánunk.

A meggyőzés eszközei közül fontos szerepet szánunk a különböző nevelési területeken célul tűzött

fogalmak, elvek, követelmények tartalmának világos kifejtésére, megtanítására, vagyis az oktatásra.

A meggyőzés eszközei közül gyakorta alkalmazzuk a cselekvésre buzdító személyes vagy közösségi

példát. Fontos szerepe van ebben az életkorban a társadalmi példák megmutatásának és a negatív

példák értelmezésével a pozitív hatás elérésének.

Az egyes tanulók, illetve a közösség fejlesztésében a megfelelő értékelés, bírálat és önbírálat mind a

nevelő, mind a közösség részéről – érzelmi hatásával – nagy mozgósító erőt képvisel, ezért

rendszeresen alkalmazzuk.

Az elvek, nézetek, követelmények azonban csak a gyakorlás eszközeivel:

a szoktatás

a játék és munka

a verseny

a tudás megosztása, a közösségi tanulás segítségével válnak készséggé és az elérendő

személyiség magatartási normájává.

A fenti módszerek és eszközök itt csak elméleti megközelítésben szerepeltek. A konkrét és kombinált

alkalmazást a pedagógiai program nevelési területei, az osztályfőnöki tanmenetek és az iskolai élet

egyéb dokumentumai pl. Házirend, SZMSZ. tartalmazzák.

2.9. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztés az öröklött adottságokra épülő tudatos nevelés. Serdülőkorban a tanulók

olyan fejlődési periódusban vannak, amikor az értékek, a későbbi életideálok elsajátítása

14

szempontjából személyiségük kedvezően formálható. Az iskola, mint intézmény más

társintézményekkel, szervezetekkel és a szülői házzal kölcsönhatásban fejti ki személyiségfejlesztő

munkáját.

A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatunk az erkölcsi nevelés terén az alapvető

emberi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

Olyan tanulókép formálására törekszünk, amely humánus, erkölcsös, kötelességtudó, becsüli a

munkát, vallja az emberek közötti egyenlőséget. a szülők, a tanárok, a társak, az idősek tiszteletét.

A szociális és állampolgári nevelésben olyan személyiség kialakítását tűztük célul, aki ismeri,

tiszteletben tartja, óvja és ápolja:

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, hagyományainkat, helyi értékeinket,

más népek értékeit, hagyományait, megérti a sajátjától eltérő nézeteket,

az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

büszkén vállalja az európaiságot,

közösséget vállal a kisebbségben élő magyarsággal.

Az értelmi nevelés a tanulók értelmi képességeinek kialakítását, a gondolkodási algoritmusok

megismertetését, gyakoroltatását, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek és az

ismertszerzési igény kialakítását jelenti munkánkban.

Az érzelmi nevelésnek kiemelkedő szerepe van a jövőképben megfogalmazott érzelmi intelligencia

megszerzésében. Mind az egészségfejlesztés, mind a környezeti nevelés új szemlélete az érzelmi

nevelésén alapuló cselekvésre és magatartásra hívja fel a figyelmet.

Az akarati nevelés a reális önismeretre épül. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, mint akarati

tulajdonságok csak egyénre szabott tanári fejlesztő munkával érhetők el.

A tanulók állampolgári nevelése olyan személyiség kialakítását követeli meg, aki ismeri és

tiszteletben tartja az állampolgári jogokat és kötelességeket. Érdeklődik a társadalmi problémák iránt

és részt vesz szűkebb iskolai környezete és a helyi közélet alakításában.

A munkára nevelés az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítását jelenti. A tanulók

önellátása és környezetük rendben tartása, valamint a tanulmányi munka rendszeres végzését

jutalmazó tanári magatartás kialakítja a tanulókban a munkához való pozitív viszonyulást.

Az egészséges életmódra nevelés hagyományos formáját korszerű egészségfejlesztő program váltotta

fel, amely a későbbiekben külön címszó alatt szerepel

Tudjuk, hogy a fentebb megfogalmazott eszményt nem vagyunk képesek minden egyes diáknál

kialakítani, de a tantestület nevelő-oktató munkája arra irányul, hogy minél több tanuló rendelkezzen

ezekkel a személyiségjegyekkel.

2.10. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösséggé formálódás színterei a tanórák és a tanórán kívüli közösségi tevékenységek,

programok, például az osztálykirándulás, ahol több napot töltenek együtt a diákok tanáraikkal.

Hasonlóképpen, a közösségen belüli személyes kapcsolatok elmélyítését szolgálják egyéb közösségi

projektjeink, a közös mozi- és színházlátogatások, egymás megajándékozása karácsonykor, illetve

egymás segítése a tanulásban.

Az egyén és a közösség kapcsolatának formálásában elsődleges helyet foglal el az osztályközösség.

Ennek alakításában fontos szerepe van az osztályfőnöknek és az osztályt tanító tanárok csoportjának.

15

Az osztályfőnököt az igazgató kéri fel, az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján. Munkáját

az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak, valamint egyéb iránymutatások alapján végzi.

Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a tanmenet.

Az osztályfőnök együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, segíti munkájukat.

Észrevételeit és a felmerülő problémákat az érintett kollégákkal megbeszéli.

Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az iskola ifjúságvédelmi felelősével és az osztály szülői

munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányainak előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös

gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit pedig az osztályozó

konferencián pedagógus kollégái elé terjeszti. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésre,

segélyezésre.

Szülői értekezleteket tart, és rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról,

tanulmányi előmeneteléről.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló naprakész vezetését, az

anyakönyv kitöltését, a félévi és az év végi statisztikák elkészítését, a bizonyítványok megírását, a

továbbtanulással kapcsolatos tennivalók ellátását, ill. szükség esetén a nevelési tanácsadóval és a

gyámüggyel való kapcsolat tartását).

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival, észrevételeivel, a kijelölt

feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.

Az osztályfőnökök munkáját a tanév során egyes rendezvények szervezésében, ill. lebonyolításában

az osztályfőnök-helyettes segíti. Tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások alkalmával a kísérő

szerepét is betölti.

Az osztályok az iskolai programok kapcsán egy-egy részfeladatot vállalnak (szecskaavató,

karácsonyi programok, szalagavató, sportnap, Zipi-nap, ballagás). Közülük mindegyik más-más

készséget igényel (problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, tervszerűségre törekvés, koordináló

képesség, stb.).

A rendhagyó tanórák keretében tett látogatások könyvtárakba, múzeumokba, kiállításokra,

közösségformáló szerepük mellett a diákok tudásának mélyítését is szolgálják, motiválják őket a

tanulásra.

Az iskolai diákbizottságnak az eddiginél nagyobb teret és felelősséget kívánunk adni a fentebb

felsorolt évente megrendezésre kerülő programjai előkészítésében és lebonyolításában.

Diákjaink közéletben való majdani eligazodását segíti a diákönkormányzatban végzett munka, a

DÖK választás, az Év diákja választás, a szecskatáborban mentori feladatok ellátása.

Iskolánkban rendszeresen megemlékezünk nemzeti ünnepeinkről. A jelentősebb dátumokat élő

műsorokkal köszöntjük, a többiről pedig az iskolai rádión keresztül hangzik el méltatás.

Értékes élmények szerzésére ad lehetőséget az iskolai szintű színház, mozi és hangverseny látogatás.

Továbbra is szívesen szervezünk szakmai- és tanulmányi versenyeket és vállaljuk az iskola saját

alapítású megyei Zipernowsky Matematika Kupa megrendezését. Az Ipari jó hírének erősítésében

mindig élen jártak sportolóink. Ez az asztalitenisz, labdarúgás, torna, atlétika, kézilabda, súlyemelés,

kosárlabda, sakk. Továbbra is kiemelten támogatjuk ezeket a sportágakat.

Továbbra is tervezzük az egyhetes angol és német nyelvterületre történő csoportos kirándulásokat,

melyek a maradandó élmény mellett az idegen nyelv gyakorlását, a különböző kultúrák megismerését

és elfogadását is segítik.

16

Fontos feladatunk a hagyományok őrzése és továbbadása. A közismert "IPARI" elnevezés még ma is

a város egyik vezető műszaki iskolájának képzetét idézi a pécsi polgárok tudatában. A szóképhez

több olyan tartalom is kötődik, amely jellemzi intézményünket.

A városban szinte egyedülálló a volt diákok összetartása. Ennek legjelentősebb színterei az évenkénti

Iparista találkozó, valamint az osztálytalálkozók.

A hagyományok megőrzésére – a nevezetes dátumokon – iskolai évkönyvek, krónikák, weboldalak

készülnek, tanáraink pedig összegyűjtik a fontosabb és a mindennapos eseményekről készült fotókat,

videofelvételeket.

Szoros kapcsolatot tartunk fenn testvériskoláinkkal (Eszék, Bregenz, Split, Sepsiszentgyörgy)

2.11. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse segíti az iskola pedagógusait a magatartási

nehézségekkel összefüggő pedagógiai munkában, a munka sokrétegűsége miatt együttműködik az

iskolaorvossal, a védőnővel és az osztályfőnökökkel.

Feladatai közé tartozik: a hátrányos helyzetűek nyilvántartása, a családokkal való kapcsolattartás, az

egyéni esetkezelés, a veszélyeztetettek segítő intézményekbe való delegálása. Tevékenyen részt vesz

a közösségi prevencióban, személyiségfejlesztő csoportfoglalkozások tartásával segíti az

osztályfőnökök munkáját, a közösségfejlesztést; ill. pályázatfigyeléssel és pályázatírással

foglalkozik.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység célja: azon

kulcskompetenciák fejlesztése, melyek lehetővé teszik a tanulók majdani személyes boldogulását, ill.

képessé teszik őket arra, hogy személyesen alakítsák saját sorsukat és rugalmasan alkalmazkodjanak

a változásokhoz; eredményesen illeszkedjenek be a társadalomba és a munka világába.

Célunk továbbá annak az esélynek a megteremtése, hogy a fiatalok képessé váljanak a harmonikus

életvitelre, a közösségbe való beilleszkedésre; képessé váljanak a közjó iránti elkötelezettségre és a

közügyekben való részvételre.

Arra kell ösztönözni a tanulókat, hogy elsajátítsák a hatékony kommunikáció formáit, alkotó módon

közelítsenek a problémákhoz, valamint gyakorlás, tapasztalatgyűjtés során elsajátítsák a döntéshozás

képességét. Célunk a kreativitás, a döntéshozó képesség, az alkalmazkodó képesség, a

felelősségvállalás, a jó kommunikációs készség, az együttműködési készség és kompromisszumra

való törekvés erősítése; az érdekérvényesítő, előítéletektől mentes személyiség fejlesztése, amely

értékközpontú, képes az élethosszig tartó tanulásra (life long learning), testi-lelki egészsége

megfelelő, betartja az általánosan elfogadott magatartási normákat.

Fontos, hogy pozitív érdeklődési irányt nyújtó, választási lehetőséget kínáló, jó célokat szolgáló

csoportok működjenek az iskolában. A szabadidős tevékenységi formák cselekvési, önmegvalósítási

lehetőséget kínáljanak a diákoknak. E tevékenységek széles választéka az egyik leghatékonyabb

prevenciós eszköz.

Mivel a beilleszkedési nehézségek, magatartási problémák gyakori elősegítői a káros szenvedélyek

kialakulásának, ezért e csoportnál különösen fontos a szerhasználat megelőzésével való foglalkozás,

a drogprevenció. (Lásd bővebben az iskola egészségfejlesztési és egészségnevelési programját.)

Meg kell tanítani a diákoknak a szenvedélybetegségek kialakulásával, a szerfogyasztással

kapcsolatos büntetőjogi felelősség fogalmát, ezzel elősegítve a törvénytisztelő magatartásformák

kialakulását.

17

Meg kell értetni a tanulókkal a szerhasználat (dohányzás, alkohol, drogok) következményeit és

erősíteni kell felelősségtudatukat. (Ld. osztályfőnöki órák témái)

A védőtényezők közül a legfontosabb a reális önértékelés, a személyes felelősségérzet és a

meggyőződés, hogy minden fiatal képes akarata és vágyai megvalósítására.

Ennek kialakítására a következő lehetőségek kínálkoznak:

egyéni védő tényezők pl. az iskolai sikerek és kudarcok feldolgozásának elsajátítása, a fejlett

társadalmi és társas döntéshozó készségek megszerzése,

a tágabban értelmezett feladatteljesítés (felelős munkavégzés; a társadalmilag elfogadott

normák és viselkedési elvárások betartása),

a személyes élet fordulópontjainak pozitív felhasználása, (fontos, hogy a serdülő az

újdonságokat, a fordulópontokat, pl. iskolaváltás vagy új szabadidős tevékenység, sikeresen

oldja meg szülei és a vele kapcsolatban álló más támogató személyek segítségével.)

a lehetőségekhez való hozzáférés, ill. a lehetőségekkel való élni tudás (felzárkóztató

foglalkozások, tanulószoba, tehetséggondozás, szakkörök, ECDL,- és OKJ-s képzések,

szakmai továbbképzések, előrehozott érettségi). Az iskola rendelkezésére álló korszerű

eszközpark, illetve a digitális technika kihasználása a tanítási időben és azon túl is, ezáltal is

fejlesztve a tanulók műszaki és digitális kompetenciáit. A világhálón való hatékony eligazodás,

információgyűjtés, kapcsolattartás segítése.

biztonságos és támogató személyes kapcsolatrendszer kialakítása,

Kiemelkedő szerepe van a segítséget és érzelmi támaszt nyújtó szülőknek, tanároknak, felnőtt

segítőknek.

Fontos szerep jut azon kortárshatásoknak, amelyek gátolják a drogok kipróbálását és

támogatják az iskolai, sportbeli vagy művészi előrehaladást.

Jelentős a szerepe van az intézményen belüli segítő kapcsolatoknak, (tanár-diák, diák-diák

viszony) valamint a más társadalmi intézményhez való tartozásnak.

2.12. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Az utóbbi évtizedekben a hagyományos tehetségértékek mellett új tehetségfajták sorakoztak fel.

Jelenleg a társadalom és a gazdaság területén a kiemelkedő intellektuális képességű szakemberek

képzését várják el az oktatástól. Különösen érvényes ez intézményünkkel kapcsolatban, ahol az

iskola profiljából adódóan elsősorban műszaki érdeklődésű diákok végzik tanulmányaikat.

A helyi tehetséggondozás ennek megfelelően elsősorban a műszaki tudományok elsajátításához

szükséges matematika, fizika, kémia, számítástechnika, illetve az ezekre épülő szakmai tantárgyak és

ismeretek vonatkozásában zajlik.

Emellett biztosítjuk a más területeken tehetséges tanulóink számára is (sport, idegen nyelvek, humán

ismeretek, stb.) az adekvát fejlődési-fejlesztési lehetőségeket.

Szem előtt tartjuk azt is, hogy a speciális, szakirányú tehetség kibontakozásához a tanuló általános

intelligenciája, kreativitása, megfelelő motiváltsága, ambíciója, sikerorientáltsága, önkifejezésre

törekvése, kitartása és szorgalma stb., olyan szükséges sajátosságok, amelyek nélkül valódi

eredményt nem érhetünk el. Ezért a tehetséggondozás nem merülhet ki az adott szakterületi

fejlesztésben, hanem ki kell terjednie az egész tanulói személyiség formálására.

18

A tehetség felismerése

Ha a tehetség kiemelkedő teljesítményekben nyilvánul meg, felismerése könnyebb. A problémát

többnyire a rejtett tehetségek felismerése jelenti, valamint az, hogy nincs éles határvonal a tehetséges

és a jó képességű tanulók között. Ezért különösen fontosnak tartjuk a tehetségre utaló jelek észlelését.

Nem engedhetjük meg, hogy egyetlen tehetséges tanuló is elkallódjon.

A tehetség felismerésének lehetőségei, módjai:

A felvételi vizsga során kiváló teljesítményt, illetve kreativitásra utaló jeleket nyújtó tanulók

regisztrálása.

A tanév elejei tantárgyi szintfelmérések eredményeinek elemzése.

A tanórai munka figyelemmel kisérése (munkáltató oktatás, viták szervezése és „felfedeztetés”

módszere, illetve differenciált foglalkoztatás, kutatómunkára, kiselőadások tartására szóló

megbízás, csoportmunka megfigyelések, tapasztalatok).

Osztályfőnöki és szaktanári jelzések, visszajelzések.

Az általános iskolai érdeklődési irányok megismerése.

Tehetséggondozás

A tehetséggondozás iskolánkban nyitott, „forgóajtós” rendszerben történik. Ez a gyakorlatban azt

jelenti, hogy a tehetséggondozó képzés folyamatosan nyitott a rátermett tanulók fogadására,

ugyanakkor az a tanuló, aki nem felel meg a vele kapcsolatos indokolt elvárásoknak, illetve a speciális

képzés igényeinek, az bármikor ki is kerülhet onnan.

A speciális tehetséggondozó munka iskolánkban két pillérre épül:

Szakkörökre, amelyek rendszerbe szervezett, tematikus felépítésű, magasabb szintű ismeretanyaggal

nyújtanak speciális fejlődési lehetőséget az érdeklődő, jó képességű illetve tehetséges tanulóknak.

Egyéni foglalkozásokra, „mentori munkára”, amely folyamatos munkakapcsolatot jelent időbeli

megkötés nélkül a tehetséges diák és gondozásért felelős tanár között. Ezek személyre szabott

foglalkozások a tanuló igénye, szakmai érdeklődése szerint.

Kiegészítő formák:

órarend szerinti fakultációs foglalkozások

sportköri foglalkozások

különböző versenyekre, vetélkedőkre, bajnokságokra való felkésztés.

Az iskola biztosítja tanulóinak, hogy saját karrierjük, illetve az iskola hírnevének öregbítése

érdekében részt vegyenek minden országos, regionális, helyi és iskolai megmérettetésen.

Az iskola minden évben megrendezi, és részt vesz:

az OKTV matematika, fizika, OSZTV, SZÉTV, Arany Dániel-, Fejér Lipót-, Zipernowsky Károly

Matematika Kupa, Zrínyi Ilona Matematika versenyeken, a Mikola Sándor- és Párkányi László fizika

versenyeken, az Irinyi János Kémiaversenyen a Simonyi Károly Elektrotechnika a városi és megyei

anyanyelvi és szavalóversenyeken, megyei idegen nyelvi versenyen, házi szakszöveg mondó

versenyen.

A versenyekre való intenzív felkészítés átlagos órakeretei évenként változhatnak. Az iskola

mindezekre, mind a további versenyszakaszokra való előkészüléshez, részvételhez biztosítja a

szükséges személyi és tárgyi feltételeket (felkészítő és kísérő tanárok megbízása, eszközök,

műszerek, sportszerek rendelkezésére bocsátása, nevezési díjak, utazási költségek térítése, stb.)

19

Tanáraink és tanulóink számára értékes továbbképzési lehetőségek a szakmai és nemzetközi

tanulmányi versenyek.

2.13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel

összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,

megszüntetésében. Iskolánk, más nevelési-oktatási intézményekhez hasonlóan, ellátja a

tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával,

a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel

kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és

pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség

esetén a gyermek, térdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel

kapcsolatos feladatok ellátását külső szakszolgálatok is segítik. A külső szervezetekkel való

kapcsolattartás és hatékony együttműködés elsősorban a gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:

Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és

milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi

feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert

veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson

megismeri a tanuló családi környezetét.

Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető

veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti

szolgálatot.

A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.

A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson

eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési

önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi

támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő

nyújtása érdekében.

Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében

egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése,

végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének

kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a

pedagógusok részére.

A tanulók részére a megelőzést szolgáló felvilágosító munka elsődleges színterei az osztályfőnöki

órák, ill. az iskolai szintű egészségnapok. A megelőző tevékenység során igénybe lehet venni a

kortárs segítőket is. Továbbra is szükséges az osztályfőnökök felkészítése szervezett tanfolyamokon

és továbbképzéseken. A szülők részére a fokozott személyes kapcsolattartáson kívül a szülői

értekezlet és fogadóóra lehet a kapcsolattarás, információszerzés módja. Amennyiben a helyzet

indokolja, a családlátogatás jó alkalom a szükséges háttér- információk megszerzésére.

20

A különböző megelőző programok szervezéséhez szükséges szakmai és anyagi támogatás

megszerzéséhez pályázatokat nyújtunk be.

Az intézményszintű juttatásokra a forrásokat a különböző alapítványok jelentik. Ezeknek a

forrásoknak az elosztásáról a mindenkori alapszabályok rendelkeznek.

Az iskolai nevelőmunkát jelentősen segíti a Városi és a Baranya Megyei Rendőrkapitányság azzal,

hogy a fiatalkorú bűnözés, bűnmegelőzés témában részt vesz osztályfőnöki órákon, ahol szakszerű

tájékoztatást ad a tanulóknak.

2.14. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Diagnózis

A tanulási kudarcok okai tapasztalataink szerint a tanulók alacsony szintű kommunikációs

készségében, rossz tanulási módszereiben és helytelen tanulási technikáiban rejlenek. Ezért a magyar

nyelv és irodalmat tanító kollégák év elején felmérik a 9. osztályba lépő tanulók helyesírási és

olvasási készségét. Valamennyi tárgyból áttekintjük a tanulók eddigi tanulási szokásait, és közösen

kidolgozzuk a megfelelő korrekciós lépéseket.

Ezen tapasztalatok alapján iskolánk lehetőséget biztosít tanulási képességfejlesztő iskolai tréningeken

való részvételre. Minden tárgyból segítséget adunk az adott tantárgy speciális, eredményes tanulását

célzó módszerek elsajátításához. Az első osztályszülői értekezleten a szülőkkel is megismertetjük a

különböző tárgyak eredményes tanulási metodikáját.

Felzárkóztató foglalkozásokat tartunk a hátrányok kompenzálására az alábbi tantárgyakból

Magyar nyelv (helyesírás): a 9. és a 10. évfolyamon rendszeresen

Irodalom: folyamatosan, igény szerint

Matematika: folyamatosan és rendszeresen

Fizika: folyamatosan és rendszeresen

Történelem: folyamatosan, igény szerint

Informatika: folyamatosan és rendszeresen

Szakmai (elméleti és gyakorlati tárgyak): rendszeresen

Idegen nyelv

A felzárkóztatás formái:

csoportos felzárkóztató foglalkozások

egyéni korrepetálás

tanórai egyéni differenciálás

A pedagógus feladata az információ-közvetítésről és annak számonkéréséről a diákokat segítő közös

munka. A tanár szerepe sokkal inkább segítő és moderáló, mintsem közvetítő. Ennek az a célja, hogy

a tanuló a passzív befogadóból a tananyag aktív feldolgozóvá váljon, és így az ismereteknek

tapasztalás-alapú elsajátítást tegye lehetővé.

A javasolt oktatási rend messzemenően támogatja az élethosszig tartó tanulást, mint életviteli formát.

Jelenlegi, gyorsan változó, a munkaerőt folyamatosan új kihívások elé állító társadalmunkban ez

elengedhetetlen.

A mai digitalizálódó, információ alapú világban fokozott szerepet kapnak a digitális és multimédiás

tananyagok, valamint az IKT eszközök alkalmazása és folyamatos fejlesztése.

21

2.15. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A társadalom gazdasági polarizációja felgyorsult, ez különösen érinti Pécset és környékét, ill. a

megye aprófalvait, ahol szinte 100%-os a munkanélküliség. A gazdasági átszervezés következtében

a munkahelyek számának csökkenése magával hozta a hátrányos helyzetűek számának növekedését,

a hátrányos helyzet öröklődését, így a hátrányos helyzet megjelenik a 14-20 éves korosztálynál is.

Ezért elengedhetetlen fontosságú a gazdasági, szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése a

középfokú oktatásban. Alapvető célunk, hogy tanulóink képesek legyenek ismereteik folyamatos

megújítására, az újdonságok befogadására, új technikák elsajátítására, elméleti és szakmai ismereteik

gyakorlati alkalmazására. Legyenek motiváltak, innovatívak, kreatívak. A folyamatosan változó

gazdasági és társadalmi környezet kihívásainak meg tudjanak felelni, képesek legyenek a hatékony

alkalmazkodásra. Ennek érdekében fel kell készíteni a diákjainkat az élethosszig tartó

információszerzésre és életpálya tanácsadással kell őket segíteni. További cél, hogy legalább egy

idegen nyelv alap- vagy középszintű elsajátításával eleget tudjanak tenni az uniós munkavállaláshoz

szükséges követelményeknek.

Célunk a szociálisan rászorulók támogatása tanulmányi előmenetelükben (tanulmányi és anyagi

támogatással).

Az köznevelési törvény értelmében valamennyi pedagógus alapvető feladatai közé tartozik a

gyermeket, tanulót veszélyeztető körülmények feltárása, közvetlen közreműködése annak

megelőzésében, illetve megszüntetésében.

A probléma felderítése – kényes természete miatt – rendkívüli diszkréciót kíván a pedagógusoktól. A

tanulók szociális helyzetét főként az osztályfőnök követi nyomon, aki a tanulóval szorosabb,

bizalmasabb kapcsolatban áll, de aki bevon több szaktanárt is e munkába.

A fent említett pedagógusok (főként az osztályfőnök) felderítik a diákok életkörülményeit név nélküli

kérdőívekkel, egyéni beszélgetésekkel és a szülőkkel való kapcsolattartás keretei között.

A segítő tevékenység formái és működési rendje:

felzárkóztatás (ld. fentebb említettek)

gyakorlási lehetőség biztosítása (főként a nagy anyagi beruházást igénylő tantárgyaknál, mint

pl. informatika, gyakorlati tárgyak)

nyelvvizsga előkészítő (angol, német)

tehetséggondozás és versenyfelkészítés délutáni szakkörök formájában

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata

a tanulók és a nevelők segítő, személyes kapcsolata

fogadóórák, közvetlen találkozások szervezése

a szülők, családok nevelési, életvezetési gondja megoldásának segítése

a továbbtanulás irányítása, segítése

a gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége

gyermekpszichológus alkalmazása

részvétel az Útravaló programban

Az anyagi segítségnyújtás lehetőségeit (törvény nyújtotta lehetőségek, pályázatok) az iskola

vezetősége deríti fel, s ezekről a lehetőségekről tájékoztatja a munkaközösségek vezetőit.

22

Az intézményi szintű juttatások elosztásának alapelvei és eljárásrendje:

A Lőrincz Alapítvány, egy oktatást segítő közhasznú alapítvány, az általa nyújtott céltámogatásokat,

illetve annak rendjét alapító okiratban rögzíti. Működését a Kuratórium biztosítja.

A Kuratórium dönt az alapító okiratban rögzített céltámogatások odaítéléséről, mértékéről és a

folyósítás időtartamáról. A tanulók által megpályázható támogatásokat az osztályfőnök javasolhatja

is. A kuratórium nyílt pályázat útján értesíti a tanulókat az elnyerhető támogatásokról.

A támogatás lehet pl.:

tanulmányi ösztöndíj

költségtérítés hozzájárulás (pl. tanulmányi táborokban, sporttáborokban való részvétel;

nyelvvizsga megszerzéséhez, egyéb OKJ–s vizsga díjához való hozzájárulás)

Az egyéb iskolai szintű juttatások (pl. tankönyv- és eszközvásárláshoz nyújtott támogatás,

diákétkeztetési támogatás, kollégiumi elhelyezés biztosítása) elosztásáról a munkaközösségek és a

diákbizottság javaslata alapján az iskolavezetés dönt.

Mindkét esetben a döntéshozók a tanulmányi előmenetelt és a szociális helyzetet mérlegelik a

támogatás megítélésénél és mértékének meghatározásánál.

A Zipernowsky Diákjaiért Alapítvány célja, az iskola diákjai által, vagy részükre szervezett

rendezvények és nevelési feladatok támogatása, különös tekintettel az alábbiakra:

Az iskola kulturális és sportrendezvényeinek támogatása

Krízishelyzetbe került tanulók támogatása

Az iskolai tanulmányi-és sportversenyek támogatása

Országos és megyei tanulmányi versenyek nevezési díjainak támogatása

Az Iskolai Diákönkormányzat rendezvényeinek támogatása

A Diák Klub működési költségeihez való hozzájárulás

Az osztálykirándulások támogatása, különösen a nehéz élethelyzetben lévő tanulókra

Az iskola hagyományos rendezvényeinek támogatása

Az iskolai könyvtár esetleges fejlesztése

Rendhagyó órák, vendégelőadások költségeinek támogatása

Hozzájárulás a 12. évfolyamos osztályok szalagavatójához, ballagási költségeihez

A kiemelkedő tanulmányi- és sporteredményeket elérők tanévvégi díjazása

Testvériskolákkal közös rendezvények támogatása

Prevenciós foglalkozások segítése

Iskolai bemutatókhoz való hozzájárulás

Sztipanovits Alapítvány

Az alapítvány névadója, Dr. Sztipanovits János egyetemi tanár, az iskola volt diákja, aki jelenleg az

Egyesült Államokban, a Nashville-i egyetem professzoraként dolgozik. Az alapítvány céljára rendelt

vagyon, a névadó Dr. Sztipanovits János egyetemi tanár állami díja, illetve annak kamata. Az

alapítványi vagyon felhasználásának módját az alapító a következőkben állapította meg: A

felosztható összeg az alapítványi vagyon éves kamata, az állam által szavatolt maximális kamat.

Célja: az iskola 12. évfolyamát végzett tanulói közül a 3 legkiválóbb tanulmányi eredményt elért

tanulói kötelező díjazása.

23

Feltétel: az érintett tanulóknak 4 éven keresztül legalább a 4,8 - es tanulmány eredményt el kell érniük.

Díjazás mértéke

I. helyezett: az éves kamat 50 %-át,

II. helyezett: az éves kamat 30 %-át és a

III. helyezett: az éves kamat 20 %- át kaphatja.

Az iskola egészségnevelési-egészségfejlesztési programja

Az egészségvédő iskola olyan gondoskodó közösség, amely biztosítani kívánja mind a tanulók, mind

az iskola alkalmazottai számára a testi-lelki jólétet.

A mai modern társadalomban az iskolák egészségnevelő, egészségfejlesztő szerepe megnőtt, feladata

többrétegűvé vált. Az oktató-nevelő munkán kívül számos más óvó-védő, értékközvetítő,

személyiségformáló, szociális munkát kell felvállalnia.

Az egészségnevelési tevékenység igen összetett személyiségformáló, személyiségfejlesztő munka,

így nem lehet csak egyetlen területre korlátozni a megelőzési folyamatot, ahogy az egészségnevelés

sem csak a tanórákon, hanem más szakértő, segítő szervezetekkel közösen lebonyolított programok

formájában valósulhat meg.

2.15.1. Célok meghatározása

2.15.2. Hosszú távú céljaink

Minden tevékenységünkkel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

Személyi és tárgyi környezetével intézményünk segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak,

magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát hosszú távon

javítják és meghatározzák. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy legyenek képesek életmódjukra

vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életpálya-építést kialakítani, konfliktusokat

megoldani, stressz helyzetet kezelni.

Nagyon fontos a tanári példamutatás!

24

Középtávú céljaink

Korszerű ismeretek átadása, amelyek tudatában a tanulók megfelelő készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.

Az egészséges életmóddal kapcsolatos értékek közvetítése

Társas kapcsolatok kialakulásának elősegítése

A káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása

Rövidtávú céljaink

Állapotfelmérés

Céljaink megismertetése az érdekelt partnerekkel

2.15.3. Erőforrások

A) Tárgyi feltételek

eszközök, IST

szakirodalom

B) Személyi feltételek

az egészségfejlesztést segítő munkacsoport: iskolaorvos, védőnő gyermek-és ifjúságvédelmi

felelős,

szabadidő-felelős, szakorvosok, a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete, ANTSZ,

Vöröskereszt, Rendőrség,

Fontos célkitűzés az osztályfőnökök és a téma iránt érdeklődő pedagógusok egészségnevelési

tréningen felkészítése, a holisztikus szemléletmód alapján.

2.15.4. Prioritások

Biztonságra nevelés /lelki egészség/

Betegségmegelőzés /testi-lelki egészség/

Jó kondíció /mindennapos testedzés/

Környezet és egészség /egységes szemléletmód/

25

2.15.5. Alkalmazandó módszerek

Interaktív tanulási módszerek

előadás

olvasás

IST

bemutatás, prezentáció

csoportos témamegbeszélés

egészséges életszemlélet bemutatása gyakorlati példákon keresztül

információközlés

negatív példákkal való szembesítés

kortárs csoport létrehozása

interaktív módszerek, szituációs játékok, helyzetgyakorlatok,

beszélgetés, vita

játék

művészeti tevékenység

Az egészséges életmóddal foglalkozó órák módszereikben eltérnek a többi órától, ezért az értékelés

is más, formatív értékelés. Nem osztályozás, hanem a hibák javítása, pótlása céljából történik. Az

általunk értékelt események az önértékelés képességét fejlesztik, ami egyik célja a programnak.

A programok iskolán belül és kívül – pályázatok, versenyek, kirándulás, tábor – is megvalósulhatnak.

2.15.6. Az egészségnevelési program megvalósításának módja

Évfolyamonkénti témafelosztás

Ezeken az órákon az életkoruknak megfelelően kiválasztott prioritásokhoz kapcsolódnak az

előadások, egymásra épülő rendszerben.

Egészségnevelési programunkhoz szervesen kapcsolódnak a védőnő és szociális munkás által tartott

osztályfőnöki órák, és a szaktanárok által tartott, testnevelés, biológia, földrajz, kémia, fizika órákon.

Az egészségnevelési programunk évfolyamonkénti témafelosztása és kivitelezése.

9. évfolyam

Egészségnapon:

elsősegélynyújtás a gyakorlatban orvostanhallgatók

Gyermek –felnőtt – kamasz: Ki vagyok ÉN? védőnő

káros szenvedélyek szociális munkás

26

Kapcsolódó témaajánlatok osztályfőnöki órákra:

elsősegélynyújtás elméletben

önismeret, mások elfogadása, beilleszkedés,

párkapcsolatok

erőszakmentes kommunikáció

dohányzás kezdettől a függőségig

alkoholfogyasztás hatásai, kamaszkori „ivászatok”

drogok fajtái és hatásai

egészséges táplálkozás – filmvetítéssel

10. évfolyam

Egészségnapon:

szeretet-szerelem, testi és lelki vonzalom pszichológus

drogkarrier szociális munkás

rákprevenció – szervbemutatóval orvostanhallgatók

Kapcsolódó témaajánlatok osztályfőnöki órákra:

szerelem, szexualitás

fogamzásgátlás, védekezés lehetőségei

konfliktuskezelés, felelősségvállalás

önismeret

a droghasználó életminősége és kapcsolatai

27

11. évfolyam

Egészségnapon:

tünetek, panaszok, betegségek urológus szakorvos

mozgás, mint pozitív drog; dopping. sportorvos

a bűnözés jogi háttere, következményei, drogtörvényelőadó: BM Rendőrkapitányságról

Kapcsolódó témaajánlatok osztályfőnöki órákra

szexuális úton terjedő betegségek

pozitív-negatív fogamzásgátlás

abnormális nemi kapcsolatok

AIDS

segítségkérés formái és módjai

segítői hálózat ismertetése

s”függő ember” életkilátásai

mozgás teljesítménykényszer nélkül

az ideális testtömeg és megőrzésének lehetőségei

mesterséges készítmények és táplálék-kiegészítők hatása a szervezetre

12. évfolyam

Egészségnapon:

stressz kezelése pszichológus

családi életre nevelés, családtervezés védőnő

élettechnikák szociális munkás

Kapcsolódó témaajánlatok osztályfőnöki órákra

indulat-, konfliktuskezelési technikák

egészséges életmód az egészséges utódokért.

felelős magatartás a szerelemben, társas kapcsolatokban, a családban

A felsoroltakon kívül az egészségnevelési program részét képezi az egyes jeles dátumokhoz kötött

világnapok (AIDS, dohányzás-, drogellenes, rák) programjaihoz való iskolaszintű kapcsolódás.

Az egészségnevelési programhoz szorosan kapcsolódik az elsősegély-nyújtási alapismeretek

elsajátítása. Ezeket a tanulók a szakmai tantárgyak tananyagába ágyazva órarendi keretek között,

illetve a védőnő által vezetett tanfolyamon sajátítják el.

2.15.7. Komplex intézményi mozgásprogram

Az iskola minden évben szervez egészséges életmód tréningeket, sportnapot, egészségnapot,

gólya tábort, ezek egy része parkerdőben, víz bázison zajlik.

Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a település és a különféle szervezetek által

meghirdetett sport- és egészségnapokon.

28

A mozgásos tevékenységek a tantárgy jellegének és az életkori sajátosságok

figyelembevételével épülnek be az óratervi órákba.

A mozgásrendszerek keretében az alábbi sportágakat a feltüntetett órában beépítettük az

óratervi órakeretbe: (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, atlétika, torna, küzdősportok,

asztalitenisz, tollaslabda)

Az alábbi sportágakból házibajnokságot szervezünk: labdarúgás, asztalitenisz, kosárlabda,

sakk

Az iskola részt vesz a MDSZ, megyei diák sportszövetség által rendezett sportversenyeken.

Napközben felszerelést biztosítunk a sportolni kívánó diákok számára.

Az iskolai sportkörünk az alábbi szakágakkal rendelkezik: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda,

asztalitenisz, sakk, testépítés

Az évszak sajátosságainak megfelelően mozgásos tevékenységeket végzünk: (korcsolya,

kerékpár, tájékozódási túra)

A tanulmányi kirándulások és az iskola által szervezett táboroztatás keretében, tapasztalt

túravezető közreműködésével rendszeresen szervezünk sí táborokat, kerékpártúrákat és

gyalogtúrákat.

A tanulók fizikai állapotának mérését minden évben elvégezzük. Ezeknek a méréseknek a

tapasztalatait felhasználjuk a testnevelési órák fizikai képességfejlesztésének

megtervezésénél, a sportköri foglalkozásokon is.

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves

munkatervben kerül kidolgozásra.

Az osztályfőnöki foglalkozásokon a testmozgás propagálására, és életvezetési tanácsadásra

is fordítunk időt

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanéve aktualizált feladatterve az éves munkaterv

mellékleteként kerül kidolgozásra.

2.16. Az iskola környezeti nevelési programja

2.16.1. Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából

Az iskola a század elején épült, akkor a város peremén volt nyugodt és csendes helyen.

Azóta a város keleti irányba is terjeszkedett, és az iskola mára a város közepére került. A forgalom

és a zaj már annyira megnőtt, hogy a nyitott ablakok melletti tanítást lehetetlenné teszi. Ez májusban

és júniusban a nagy meleggel párosulva szaunává változtatja a tantermeket.

Az udvar nagy része betonozott, a zöld felület minimális. Sokat kell még tenni azért, hogy a gyerekek

szívesen töltsék a szünetet az udvaron.

29

2.16.2. Erőforrások

Belső erőforrások

Iskolavezetőség

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen

tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt, ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes

programokban.

Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Valamennyi szakos

belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.

Osztályfőnöki közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak

feldolgozásával. Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl.

törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.)

Iskolaorvos, védőnő

Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját

terepgyakorlatokon.

Adminisztratív dolgozók

Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek,

pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások). Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben,

takarékosságban.

Külső erőforrások

média

tájékoztatás

rendőrség

drogprevenció

veszélyeshulladék-gyűjtő cég (évente egyszer átveszi a veszélyes hulladékot)

2.16.3. Alapelvek, célok

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel

és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld

egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok

megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket

áthatva.

Általános célok, értékek

Az egyetemes természet (a Világegyetem egésze), mint létező érték tisztelete és

megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak

környezetével, kultúrájával együtt

a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés

a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

30

Pedagógiai célok

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi

megalapozása

az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

rendszerszemléletre nevelés

holisztikus és globális szemléletmód kialakítása

a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben

fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése

a környezetetika hatékony fejlesztése

érzelmi és értelmi környezeti nevelés

tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

tolerancia és segítő életmód kialakítása

a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése

az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése

az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése

a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása,

fejlesztése

problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése

globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

31

2.16.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Magyar nyelv és irodalom

A tanulók

ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra

hatását

ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi

alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és

a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását

legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra,

érvelésre

erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük

tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére

sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit

A tanulókban

alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés,

vitakészség, véleményalkotási képesség

növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és

természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával

fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

Történelem

A tanulók

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet

tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a

közösségi normák alakulására

ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján

keresztül

értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén,

az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

Társadalomismeret

A tanulók

32

ismerjék meg a természet közelében élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem

kihasználó paraszti életmód értékeit

ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)

Szociális és állampolgári kompetencia

a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi

etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába

foglalja az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag

vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen .

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség

elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú

megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.

Idegen nyelv

A tanulók

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának

segítségével

legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más

országok hasonló problémáit

tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit

legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-

munkában választ keresni

állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön

A tanulókban

alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben

fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit

Matematika

A tanulók

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket

matematikai módszerekkel demonstrálják,

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai

módszerek alkalmazásával,

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni

fejlődjön logikus gondolkodásuk, szintetizáló és a lényegkiemelő képességük,

tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait

33

váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és

feldolgozására

ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni,

tudjanak megfelelő következtetéseket levonni

legyenek képesek reális becslésekre

tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni

A tanulókban

alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás

alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

Fizika

A tanulók

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat,

valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek

képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak

felhasználni

ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá

ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat

Kémia

A tanulók

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel

törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására

legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére

ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának

csökkentésére

ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait,

tartózkodjanak ezek kipróbálásától

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint

becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

34

Földrajz

A tanulók

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi

folyamatok hatásainak eredményeit

értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai

meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket

értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld

erőforrásainak kimerüléséhez vezet

ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit

ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

A tanulókban

a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény

alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére

fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában

való aktív részvételi készség

Biológia

A tanulók

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési

lehetőségeit

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között

az ok-okozati összefüggéseket

legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai

környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően

ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat

legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére

sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

A tanulókban

alakuljon ki ökológiai szemléletmód

alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát

ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait

35

Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók

életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb

felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind

a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex

eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a

természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat)

A tanulók

legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a

valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő

következtetéseket levonni

legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé

egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására

ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi

lehetőségeket

használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre

futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai

teszteket

rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen

szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket

ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket

informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat,

irodalmi hivatkozások)

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle

szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai

módszerek alkalmazása) segítségével

a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos

alkalmazás feltételeit

Testnevelés

A tanulók

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják

egészséges testi fejlődésüket

győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését

tekintve

36

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia

fejlesztésében

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés

az egészségre veszélyes

igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az

eszközök, és a tornaszerek

sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat

A tanulókban

tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását

alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására

2.16.5. Az iskolai környezet

Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti

nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi

mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola fokozottan környezetbaráttá,

miképpen teheti az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá.

Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak:

anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok

pedagógusok, dolgozók példamutatása, melyhez a munkaköri leírások módosítása is

hozzájárulhat

a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása

termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése

a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése

a büfé árukészletének átalakítása

az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság,

iskolarádió, helyi média)

2.16.6. Kommunikáció

A szemléletformálás szerves része az iskolán belüli kommunikáció. Csatornáin keresztül próbáljuk

tudatosítani a résztvevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő

közös ügye. A faliújságaink az aktuális hírekkel és a kommunikáció elektronikus felületei a

folyamatos információátadás fő eszközei.

Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen

a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi

televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben

megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az

iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti nevelőmunka folyamatát mutatjuk be

másoknak. Kutatásaink tárgyát és eredményeit szórólapok segítségével is bemutathatjuk

ismeretterjesztés gyanánt.

37

Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai

dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó, más érdeklődők).

2.17. A szülő, a tanuló, az iskola és a kollégium együttműködési formái

A pedagógiai alapelvek alapján az iskola mind a személyiségfejlesztést, mind a közösségi nevelést a

szülőkkel partneri viszonyban végzi.

Az iskola minőségbiztosítási rendszerének kulcskérdése e partneri viszonynak való minél jobb

megfelelés. Intézményünkben ennek azért van különösen nagy jelentősége, mert a szülői háttér nem

elég erős nevelési kérdésekben.

Az együttműködés formái:

összevont iskolai szülői értekezlet: az iskola képzési rendszerének bemutatása,

elvárások, nevelési kérdések, a tanárok bemutatkozása,

osztályszülői értekezletek,

osztályszintű szülői fórum: az osztályban tanító tanárok, igazgató részvételével,

fogadó napok: valamennyi tanár részvételével,

tanári fogadó órák, melyet a főbejáratnál tüntettünk fel a tanárok fotóival együtt,

osztálykiránduláson való szülői részvétel,

szülői munkaközösség működése,

a kollégium vezetője, nevelői és a tanárok közötti rendszeres kapcsolat,

a kollégisták meglátogatása,

a kollégiumi rendezvényeken való részvétel,

a hátrányos helyzetű problémás gyerekek családjának meglátogatása,

a diákokkal közösen szervezett osztályszülői értekezlet,

szülők meghívása iskolai programokra.

2.18. A tanulmányok alatti vizsgák, az alkalmassági vizsgák, az érettségi vizsgákra történő

felkészítés szabályai

A tanulmányok alatti vizsgák szabályait iskolánk Házirendje részletesen tartalmazza.

2.19. Tanulók átvétele másik iskolából

Amennyiben a küldő iskolában ugyanazon ágazati, szakmai oktatásban részesült az átjelentkező diák,

akkor különbözeti vizsga letétele nélkül folytathatja a tanulmányait a diák, amennyiben átvétele

létszámkorlátba nem ütközik.

Abban az esetben, ha az átvételt kérelmező diák nem szakirányú oktatásban vett részt, úgy az átvétel

szükséges feltétele a különbözeti vizsgák sikeres teljesítése. Igazgatói határozat formájában kézhez

kapja a jelentkező diák azoknak a tantárgyaknak a listáját, amelyekből különbözeti vizsgát kell tennie,

valamit a vizsga letételének határidejét is.

Az alkalmassági vizsgák szabályait a mindenkor hatályos jogszabályok rögzítik. Az alkalmassági

vizsgákat az iskola orvosa a beiratkozást megelőzően végzi el.

38

2.19.1. A mellékszakképesítés vizsgájával kapcsolatos rendelkezések:

A mellékszakképesítés vizsgaidőszaka az aktuális tanév rendje szerint meghatározott, a tizenkettedik

évfolyam első félévét követő, a tanév rendjéről szóló rendeletben február-márciusi vizsgaidőszakja.

A tanuló akkor jelentkezhet a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai

vizsgára, ha a mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi

követelményeinek eleget tett, legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét követő hetedik napig.

A tanulók fizikai képességeinek a mérése

Minden tanévben kétszer, év elején (szeptemberben), és év végén (április vagy május hónapban) öt

gyakorlatból álló felmérést végzünk.

1. Cooper-teszt (12 percig tartó futás) (m)

2. Helyből távolugrás páros lábbal (m)

3. Hanyatt-fekvésből felülés (db)

4. Karhajlítás és nyújtás (db)

5. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)

A tanulók eredményeit pontérték táblázat alapján értékeljük, és hét kategóriába soroljuk.

1. Igen gyenge 0-20 pont

2. Gyenge 21-40 pont

3. Kifogásolható 41-60 pont

4. Közepes 61-80 pont

5. Jó 81-100 pont

6. Kiváló 101-120 pont

7. Extra 121-140 pont

A felméréseket és az értékelést az Oktatási Minisztérium által kiadott: „Útmutató a tanulók fizikai és

motorikus képességeinek méréséhez” című kiadványa alapján állítottuk össze, és végezzük el.

2.20. A tantárgyválasztás szabályai

Iskolánk diákjai a következő esetekben tudnak tantárgyválasztási jogukkal élni:

Idegen nyelvek: A diákok angol vagy német nyelvet választhatnak. A felvett tanulók eldönthetik,

hogy melyik idegen nyelvet választják. A csoportba sorolásuk nyelvi szintfelmérés alapján történik.

A kötelezően választható tantárgy keretében a 11. évfolyamtól heti két órában kaphatnak a diákok

felkészítést emelt szintű érettségire a választott tárgyból, ill. idegen nyelvből (angol, német),

kémiából, informatikából, vagy szakmai tárgyból.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a kötelezően választandó vizsgatárgy

szakgimnáziumban az ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. A kötelező és a kötelezően

választható vizsgatárgyak mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. A további

vizsgatárgy választásához szükséges tantervi követelmények teljesítését a vonatkozó jogszabály

alapján kell majd megtenni.

A 2017/2018-es tanévtől iskolánkban a kötelezően választható tantárgyak elnevezése:

Elektronika fakultáció

39

Gépészet fakultáció

Programozás fakultáció

Informatika fakultáció

Matematika 1 fakultáció (felzárkóztató)

Matematika 2 fakultáció (felkészítő)

A tanulók a szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatban

választanak rangsorolva a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyam kötelezően választható tantárgyai

közül kettőt. A rangsorolás célja, hogy abban az esetben, ha nem indítható az alacsony csoportlétszám

miatt egy fakultáció, vagy a magas csoportlétszám miatt nem férnek el egy fakultációs csoportba,

akkor automatikusan besorolható legyen valahová a diák.

Minimális csoportlétszám 12 fő, maximális csoportlétszám 30 fő, kivéve az informatika fakultációt,

mert ott a számítógépes eszközpark miatt maximum 16 fő fér el egy csoportban. Amennyiben egy

fakultációs csoportba annyian jelentkeznek, hogy indítható több csoport is, akkor a csoportok számát

létszámtól függően növeljük.

Képzési kínálat:

54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus

54 523 02 Elektronikai technikus

54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető

54 523 04 Mechatronikai technikus

A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési

kerettanterveket tartalmazó mellékleteiben szereplő órakeretek és a 14. melléklet az 51/2012. (XII.

21.) EMMI rendelethez kiadott táblázatban az érettségi vizsga keretében megszerezhető

szakképesítés esetében eltérnek az óraszámok. A szakképesítésre fordítható óraszámok összege

(Érettségire épülő (fő) szakképesítés + Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés)

azonban megegyeznek a részletes szakmai kerettantervekben meghatározott óraszámokkal. Ezt a

problémát úgy hidaltuk át, hogy számunkra elsődleges irányadónak a részletes kerettantervi leírást

tartottuk. Az informatika ágazatba tartozó informatikai rendszerüzemeltető szakma óráit

összehasonlító példával illusztrálnánk az anomáliát:

Az összesítő táblázat szerint:

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó óraszám: 453

Fő szakképesítéshez kapcsolódó összes óraszám:1045

A szakgimnáziumban oktatható szakképesítések szakképzési kerettanterveinek részletes leírásából

adódó óraszámok szerint:

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó óraszám: 412

Fő szakképesítéshez kapcsolódó összes óraszám:1086

Tantárgyak

9. évf. (kifutott)

(2016/17

2017/18)

10. évf. (2017/18 2018/19)

11. évf. (2018/19 2019/20)

12. évf. (2019/20 2020/21)

összesen

40

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 453

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

részletes központi program szerint 3 2 3 4 412

Fő szakképesítéshez kapcsolódó óraszám 8 8 7 7 1045

Fő szakképesítéshez kapcsolódó óraszám részletes

központi program szerint 8 10 7 6 1086

Az egyes tantárgyak évenkénti óraszámainak kialakításakor figyelembe vettük a

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012.

(VIII. 9.) Korm. rendelet, és

– 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus, 54 523 02 Elektronikai technikus, 54 481 06

Informatikai rendszerüzemeltető, 54 523 04 Mechatronikai technikus megnevezésű szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendeleteket.

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelete a szakképzési

kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakképzési kerettantervekről szóló

30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet

módosításáról alapján a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamok szakmai tantárgyait, azok

óraszámait – az Nkt. 6. mellékletében meghatározott heti időkeret és a tananyagtartalom

megtartásával – a két évfolyam között átcsoportosítottuk, ezért a tizenkettedik évfolyamban legalább

félévenként legalább egyszer módosul az órarend. A második féléves órarendben már nem

szerepelnek az Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kötődő tantárgyak.

A mellékszakképesítés megszerzését vállaló, illetve nem vállaló diákok számára egy-egy képzési

programot kínálunk. A kínálat rövid leírását az adott szakképesítés óraterveiben, részletes

követelményeit a helyi tanterv mellékletekben részleteztük.

A csoportbontások kialakításának rendje

Magyar nyelv a 9. évfolyamon:

betűrend alapján vagy

bemeneti kompetenciamérés eredményei alapján.

Matematika és informatika:

vegyes osztályokban (két ágazat) ágazat alapján,

a többi osztályban matematikai, logikai kompetenciák alapján.

Idegen nyelv:

41

Tudásszint alapján. (A szintfelmérés a nyelvválasztással egy időben zajlik.)

Szakmai informatika:

a közismereti informatika elvei szerint

Gépészet, informatika, villamosipar és elektronika ágazati a szakmai tárgyak esetében:

Képességek szerinti vegyes csoportok kialakítása történik annak érdekében, hogy a tanulók

tudják egymást segíteni a gyakorlati foglalkozásokon.

A sajátos nevelési igényű tanulókkal iskolánkban utazó gyógypedagógus foglalkozik egyéni beosztás

alapján. A fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztési programot a Pedagógiai Program

melléklete tartalmazza.

3. A KÖNYVTÁR PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Küldetésnyilatkozat:

Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott

társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat

biztosít.

Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti

képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek.1

Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít,

amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodókká,

valamint minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak

3.1. Helyzetelemzés (a könyvtár kettős szerepe)

8. A könyvtár a Pécsi Szakképzési Centrum Zipernowsky Károly Műszaki Szakgimnáziuma

szerves része, egyik közösségi színtere. Az épület sajátos adottságai miatt hagyományos

közösségi tér kialakítására (pl. aula) jelen ideig nem volt lehetőség, ezért bizonyos mértékig a

könyvtár is átveszi ezt a szerepkört. Ezt a könyvtári terek kialakításánál, esetleges

módosításánál is figyelembe kell venni.

9. A könyvtár a közösségi színtér mellett a tanítás-tanulás bázisa is, ezért a gyűjtőkörét a tanított

tantárgyak és az intézmény tevékenysége határozza meg.

Az iskolai könyvtárnak biztosítania kell:

a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőséget,

a könyvtárpedagógiai program megvalósítását

Ennek érdekében, ha szükséges, saját gyűjteményét kiegészítheti más könyvtárak gyűjteményével is.

3.2. Könyvtárhasználat tanítása

A könyvtárhasználat tanításának egyik alapvető célja, hogy a tanulók olyan információkezelő tudásra

tegyenek szert, melyet a középiskolából kikerülve a felsőoktatásban, illetve a naprakész szakmai

ismeretek megszerzésében egyaránt alkalmazni tudjanak.

1 A küldetésnyilatkozat az Unesco és az IFLA iskolakönyvtárakra vonatkozó irányelveit tükrözi.

42

Másik alapvető cél az iskola pedagógia programjában meghatározott célok támogatása a könyvtár

eszközeivel. Ennek érdekében a könyvtárhasználatot célzó befogadó tantárgyak könyvtári óráin kívül

lehetőség van szakórák támogatására is. Az iskolai könyvtár eszközeit bármikor ki lehet egészíteni

más könyvtár eszközeivel könyvtárközi kölcsönzéssel, ideiglenes letét létrehozásával, stb.

A könyvtár használata szinte az összes tantárggyal mutat kapcsolódási pontokat. További, a

könyvtárhasználat tanítását célzó és befogadó tárgy az informatika, a magyar nyelv és irodalom,

valamint esetlegesen az osztályfőnöki óra is.

A fentiek ismeretében iskolánkban a könyvtárhasználat tanítása és gyakoroltatása az alábbiak szerint

működik:

Az iskola pedagógiai programjához és a kerettantervhez igazodva a befogadó tárgyak: informatika,

magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki. A könyvtárhasználat tanítása mind a 4 évfolyamon

megjelenik (részletezve lásd lejjebb).

Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek az órák a könyvtárhasználat és az információs tudás

megalapozására hivatottak. Mivel a könyvtárhasználat gyakoroltatása tantárgyközi feladat, a

pedagógusok oktatási céljaik megvalósításához bármikor kérhetnek könyvtári támogatást: pl.

dokumentumok biztosítása adott témakörhöz, gyűjtőmunka támogatása, vagy akár a tanóra

lebonyolítása könyvtári környezetben vagy könyvtári eszközök felhasználásával. A pedagógus

választhat a könyvtáros által ajánlott témakörökből, de ki is jelölheti a feldolgozni kívánt anyagot.

3.2.1. Óraszámok:

9. évfolyam: 4x2 óra

10. évfolyam: 2x2 óra

11. évfolyam: 2x2 óra

12. évfolyam: 2x2 óra

Az órákat lehetőség szerint tömbösítve tartjuk. Egy-egy ciklus befejezése írásbeli felelettel zárul,

melynek eredménye tananyagtól függően az informatika vagy a magyar nyelv és irodalom tárgy

értékelésében jelenik meg.

9. évfolyamon lehetőség van a 4x2 óra elosztására I. és II. félévre, a többi évfolyamon az órák

időpontját az érintett pedagógusokkal egyeztetve jelöljük ki. Mivel az egyik elsődleges cél, hogy a

tanulók a könyvtárat rendeltetésszerűen, minél többször használják, ezért a belépő 9. évfolyamon az

első ciklust célszerű tanév elejére időzíteni.

A Kerettanterv fejlesztési követelményeit, a tanítási-tanulási folyamat végén elvárt képességeket és

a fenti irányelveket szem előtt tartva, a könyvtárhasználat tanításának tematikája optimális esetben

az alábbiak szerint alakul:

43

3.2.2. Tematika:

9. évfolyam

A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a

könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrend, könyvtári ábécé. Szakrend. E-

könyvek.

Segédkönyvek: szótárak, lexikonok, enciklopédiák. Hasonlóságok, különbözőségek. Általános

segédkönyvek, az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete,

használata. Tárgymutató, névmutató, stb.

Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek.

Katalógusok (elektronikus és cédula) használata, elektronikus katalógus találatainak

értelmezése, katalóguscédula értelmezése. Tárgyszó.

Keresőprogram használata, keresőkérdés.

A tanuló a ciklus végére a diák

tudjon az iskolai könyvtárban tájékozódni,

tudjon a céljának megfelelő könyvtári keresést elindítani,

ismerje az általános és választott szakmájának segédkönyveit, és képes legyen azokat használni,

tudjon használható keresőkérdést megfogalmazni internetes keresőkben.

10. évfolyam

Információrögzítés- és könyvtártörténet. Kezdetektől napjainkig. Klimó György Könyvtár.

Könyvtári rendszer, könyvtártípusok, könyvtárközi kölcsönzés. Tudásközpont.

Dokumentumtípusok.

Időszaki kiadványok nyomtatott és elektronikus formában

A tanuló a ciklus végére

ismerje az információrögzítés főbb állomásait,

ismerje (legalább névről) városunk könyvtárait,

tudjon választani a céljának megfelelő könyvtárat,

ismerje a különböző dokumentumtípusokat, tudja azokat célszerűen használni.

11. évfolyam

Közhasznú adatbázisok, az iskolai tananyag mélyebb elsajátítására, kiegészítésére használható

portálok, adatbázisok.

Információkeresési stratégiák. Hiteles források ismérvei. Információkeresési feladatok

megoldása önállóan.

A tanuló a ciklus végére

44

legyen igényes a használandó források tekintetében,

legyen képes a céljának megfelelő nyomtatott vagy elektronikus forrást választani,

tudjon hiteles forrást választani internetes keresés közben.

12. évfolyam

Bibliográfia, irodalomjegyzék, hivatkozás, szerzői jog.

Forrástípusok, forráskiválasztás.

A tanuló a ciklus végére

legyen tisztában a hivatkozások etikai vonatkozásaival, a plágium fogalmával,

legyen képes adott témához nyomtatott és elektronikus forrásokat gyűjteni.

A tanuló a szakgimnázium végén

legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs

problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani;

legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni,

legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni;

legyen igénye az önművelésre, tudásának fejlesztésére, ismerje az ehhez szükséges eszközöket;

úgy tekintsen a könyvtárakra, mint segítő intézményekre céljai eléréséhez.

3.3. Tehetséggondozás és felzárkóztatás a könyvtárban:

A tehetséges tanulók támogatására, egyéni fejlesztésére a könyvtár eszközei lehetnek: egyéni

foglalkozások, tanulmányi versenyre való felkészülés segítése, könyvtárhasználati versenyre való

felkészülés, kutatómunka támogatása, könyvtári és más intézményi kapcsolatok építése stb.

A felzárkóztatás lehetséges módjait egyeztetni kell az érintett pedagógusokkal.

3.4. Olvasóvá nevelés

Az olvasás megszerettetése a könyvtárak egyik kiemelt feladata, küldetése. Az iskolai könyvtár

gyűjteményét úgy kell kialakítani, hogy a tanulók számára elérhetőek legyenek a korosztály

érdeklődését felkeltő írásművek. Ezekre a diákok figyelmét fel kell hívni, ajánlani kell őket. Ennek

érdekében a könyvtárosnak figyelemmel kell követnie a megjelenő új könyveket, a divatirányzatokat.

az érintett korosztály bestsellereit. Emellett a kötelező és ajánlott olvasmányokon kívül a klasszikus

irodalom azon műveit is ismertetni, ajánlani kell, amelyek megfelelhetnek a tanulók érdeklődésének.

A fentiek megvalósulásához arra van szükség, hogy a könyvtáros jól ismerje a könyvtárba látogató

diákokat, illetve az egyéb tevékenységek megvalósulásával olvasni kevésbé vagy egyáltalán nem

szerető tanulókat is megnyerjen a könyvtárnak.

Ehhez az egyéni és csoportos beszélgetések elengedhetetlenek, a könyvtári tevékenység közben erre

időt kell szakítani.

Az olvasóvá nevelést segítheti olvasókörök, könyvtárszakkör, stb. szervezése is.

3.5. Egyéb tevékenységek

Az iskolai könyvtár az iskolai közösségi élet egyik fontos, meghatározó tényezőjévé kell váljon.

Ehhez szükséges a tantestülettel és az iskolavezetéssel való szoros együttműködés. A könyvtár

45

céljainak és a hatékony működés elérése érdekében nagyon sokszínű, változatos tevékenységek

tárházával kell rendelkeznie: pl. könyvtárszakkör, bekapcsolódás a diáknapok programkínálatába,

egy-egy aktuális téma feldolgozása, kiállítások, előadások, versenyek, író-olvasó találkozók

szervezése, tanulói pályázatok kiírása és lebonyolítása, kirándulások szervezése, helyismereti és

honismereti foglalkozások szervezése, kézműves foglalkozások szervezése, stb.

4. A TANTÁRGYI TANTERVEK CÉLJAI, FELADATAI, TANANYAGA,

KÖVETELMÉNYRENDSZERE

2013 előtti időtől szakmacsoportos alapozó oktatás keretén belül történik az oktatás kifutó

rendszerben.

2013-tól iskolánk a kerettantervek közül a Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára

címűt választotta. Kifutó jelleggel szakközépiskolai képzést tartunk.

A művészetek tantárgy keretében a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy oktatását

választottuk.

Felmenő rendszerben 2016-2017-es tanévtől szakgimnáziumi kerettantervek alapján folyik az

oktatás.

A szakközépiskolai tantervben az alábbi módosítási lehetőségekkel éltünk:

Az idegennyelv-oktatás

Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik. Amennyiben az

1-3. évfolyam idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható, és az iskola

pedagógiai programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása ezen évfolyamokon is

megkezdhető. Az első idegen nyelv megválasztásakor – amely az angol, német, francia, továbbá a

kínai lehet – biztosítani kell, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A

második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. A középiskolákban az érettségi idejére

biztosítani kell az első idegen nyelv legalább B1 szintű elsajátítását. A középiskolákban második

idegen nyelvként szabad választás szerint oktathatók a különböző nyelvek.

Magyar nyelv és irodalom

B) FEJLESZTÉSI FELADATOK

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 9-12. évfolyam

A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Alkotók

vállalhatatlan politikai és morális szerepvállalásának feldolgozása.

Ember és társadalom

A) ALAPELVEK, CÉLOK

Az Ember és társadalom műveltségi terület legfontosabb általános fejlesztési feladatai:

- a személyiségi és emberi jogok tiszteletére, az erkölcsi értékekre nevelés;

- a nemzettudat és állampolgári ismeretek kialakítása, tudatosítása, fejlesztése;

- a társadalmi igazságosság, méltányosság és szolidaritás értékeinek tudatosítása;

- a társadalmi, gazdasági problémák iránti érzékenység megteremtése;

- a környezetért és fenntarthatóságért érzett felelősség kialakítása;

- más kultúrák megismerése és elfogadása, különös tekintettel a Kárpát-medencében együtt élő

népekére, vallásokra;

- a demokratikus intézményrendszer működésének megértése;

46

- XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek

megismertetése;

- az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése;

- a társadalomtudományi szemlélet és gondolkodás kialakítása, az ilyen természetű problémák

vizsgálatához és elemzéséhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése.

Ember és társadalom

B) KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

Történelem Ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák táblázata

– Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák

– Szegények és gazdagok világa

– Egyenlőség, emancipáció

– Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda

– Népesség, demográfia (vándorlás, migráció)

– Szegregáció, bűnbakkeresés

Kronologikus témák

7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

7.1. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatásai. A napóleoni háborúk következményei. 7.2. A

XIX. század uralkodó eszméi. 7.3. Az ipari forradalom és hatásai.

7.4. A magyar felvilágosodás és a reformkor fő kérdései, személyiségei, a nemzeti kultúra

kialakulása. 7.5. Forradalom és szabadságharc Magyarországon. 7.6. Magyarok, nemzetiségek és

más vallási-etnikai kisebbségek a szabadságharcban.

8. A nemzetállamok kora

8.1. Nemzetállamok kialakulása és felemelkedése Európában, az Amerikai Egyesült Államok

nagyhatalommá válása. 8.2. A keleti kérdés. 8.3. A tudomány és a technika fejlődésének új korszaka.

8.4. A nagy gyarmatbirodalmak, valamint Kína és Japán. 8.5. Önkényuralom és kiegyezés

Magyarországon. 8.6. A dualista állam működése és a politikai viszonyok. 8.7. A nemzetiségek

helyzete, szerepük a társadalmi, gazdasági átalakulásban. A zsidó–magyar együttélés. 8.8.

Polgárosodás és modernizáció Magyarországon.

9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében

9.1. Az első világháború és a háborút lezáró békék. 9.2. A háborús vereség következményei

Magyarországon. 9.3. Trianon és hatásai. Új államok Közép-Európában. A trianoni határon túli

magyarság sorsa. 9.4. A bolsevik ideológia és a kommunista diktatúra a Szovjetunióban. 9.5. A

fasiszta ideológia és állam Olaszországban. 9.6. Az 1929–33-as világgazdasági válság és kezelése a

nyugati demokráciákban. 9.7. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra. 9.8. Magyarország

konszolidációja és a revíziós külpolitika. 9.9. A második világháború fő hadszínterei, hadi és a

diplomáciai eseményei.

9.10. Magyarország részvétele, veszteségei a második világháborúban. 9.11. Zsidóüldözés, a

holokauszthoz vezető út, népirtás, a holokauszt, roma/cigány népirtás.

Ember és természet

47

A) ALAPELVEK, CÉLOK

A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A

természettudományi műveltség a természethez fűződő közvetlen, megértő és szeretetteljes

kapcsolaton alapul. Olyan tudást kell építenünk, amely segíti természeti-technikai környezetünk

megismerését, és olyan tevékenységre késztet, amely hozzájárul a környezettel való összhang

megtalálásához és tartós fenntartásához. Ennek érdekében a tanulónak meg kell ismernie a világot

leíró alapvető természettudományos modelleket, törvényeket és elméleteket, azok történeti fejlődését,

érvényességi határait, a hozzájuk vezető megismerési módszereket. Mivel a paradigmák, kutatási

programok ma is változnak, a természettudományok tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy

azok századok kollektív munkájával születtek meg, folyamatosan alakulnak, és sok esetben nem

kizárják, hanem kiegészítik egymást. Láttatnunk kell azt is, hogy a természettudományok

megfigyelések, kísérletek sorozatain keresztül kristályosodott, bizonyított alapvető igazságokra

(elméletekre, törvényekre, szabályokra) épülnek. A természettudományok fejlődésének jellemzőit és

módszereit az iskolai oktatás és nevelés során is figyelembe kell venni. A tanulókat meg kell

ismertetni a tervszerű megfigyeléssel és kísérletezéssel, az eredmények ábrázolásával, a sejtett

összefüggések matematikai formába öntésével, ellenőrzésének, igazolásának vagy cáfolatának

módjával, a tudományos tényeken alapuló érveléssel és a modellalkotás lényegével. A

természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentőségű. Az

egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható

alakítása a természettudományos és műszaki kutatások és azok eredményeinek alkalmazása nélkül

elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgárok

természettudományos műveltségen alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. A gazdaság, a

versenyképesség számára létfontosságú a kellő számú és felkészültségű műszaki szakember. A

természettudományok tanítása során alapvető a tudományágak pontos és részben elkülönült

fogalomhasználata. A természettudományi nevelésnek ugyanakkor elő kell segítenie a közvetített

tudás társadalmi érvényesülését is. Ezért a természettudományos oktatás és nevelés sem a

tartalmak, sem a módszerek tekintetében nem szorítható be kizárólag a szaktudományok szűken

értelmezett kereteibe. Az iskolai oktatásnak és nevelésnek olyan, természettudományos

módszerekkel vizsgálható kérdésekkel is foglalkoznia kell, amelyeket a társadalom és a gazdaság

adott időben és helyen felvet, amelyek befolyásolják az egyén és a közösség jelenlegi életét, illetve

hatással vannak a jövő alakulására. Ilyenek például az egészségmegőrzéssel, a természeti forrásokkal

való fenntartható gazdálkodással összefüggő problémák. Cél, hogy a tanulók cselekvő

közreműködőivé váljanak a tanulási folyamatnak, egyben felkészüljenek az aktív állampolgári

szerepvállalásra. A természettudomány nemcsak ismeretek rendszere, az emberiség közös

kultúrkincse, hanem magasan szervezett kollektív megismerési eszköz is. A közoktatásban folyó

természettudományos nevelés a maga sajátos eszközeivel bepillantást enged a jelen főbb

kutatási tevékenységeibe. Ahhoz, hogy a tudás személyessé váljék, a diszciplínák tudásrendszereit

a tanulók igényeihez, életkori sajátosságaihoz, képességeik fejlődéséhez és gondolkodásmódjuk

sokféleségéhez kell igazítani. Így felkelthető a tanulók érdeklődése, megalapozható a nem

természettudományos pályát választók kellő tájékozottságának kialakítása, és – megkülönböztetett

figyelemmel a tehetségek gondozására – elérhető a fiatalok egy részének természettudományokhoz

köthető pályákra irányítása is. Erre az alapra épül a felkészítés a természettudományos és

műszaki életpályákra is. Az alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatokat és a közműveltség

tartalmi elemeit az iskolai nevelés során különféle kontextusokban, a mindennapi élet színtereihez és

problémáihoz kapcsoltan kell feldolgozni. Így érhetjük el, hogy a különféle összefüggésekre

alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség hatékonyabban

alkalmazható a mindennapi életben és a munka világában. A jól megtervezett kontextusok segítik

48

a tanulói érdeklődés felkeltését és a tanulási célok elfogadását. Ezek az alábbiak szerint

értelmezhetők: Területek:

Egészség (egészségmegőrzés, életmód, népegészség, orvostudomány)

Természeti erőforrások (anyag- és energiahasználat, hatékonyság, a készletek kimerülése)

Környezeti rendszerek állapota (modellek és előrejelzés, éghajlatváltozás, életközösségek

sérülése, biodiverzitás csökkenése, szennyezés és hulladékok)

A tudomány és a technika összefüggései (a tudományos eredmények alkalmazása,

technológiai rendszerek és hatásaik, a társadalmi kontroll szükségessége és mechanizmusai)

Szintek (dimenziók):

Egyén (egyéni élethelyzet, személyes környezet; egyéni feladat és felelősség)

Család (az egyén legszűkebb társas környezete, a háztartás szintje; közös szabályok, szoros

együttműködés és felelősség)

Helyi közösség (a lakókörnyezet, a település és régió környezete; együttműködés és kollektív

felelősség)

Társadalom (az ország, a nemzet szintje; egységes szabályozás és felelősség)

Globális (a Föld globális rendszerei, a nemzetek közössége; nemzetközi együttműködések,

egyezmények, világszervezetek)

A fejlesztési feladatokat ezért olyan kulcsfogalmak köré szerveztük, amelyek elősegítik, hogy a

közműveltségi tartalmak a fenti kontextuális területekbe és a tanulók életkori sajátságaiból következő

szinteknek megfelelően ágyazódjanak be, illetve erősítik a természettudományos diszciplináris

tantárgyak közötti kapcsolatokat, ugyanakkor nem akadályozzák a szaktudományok hagyományos

rendszerének kiépítését. Az önmagában is összetett funkciójú természettudományi nevelés – a többi

műveltségterülethez hasonlóan – beágyazódik az iskola komplex személyiségfejlesztési folyamatába.

Ennek feltétele az iskolai és azon kívüli tanulási környezet változatossága, az információforrások, az

interakciós lehetőségek sokfélesége, az önálló, cselekvő tanulás lehetősége. A természettudományok

tanításakor a tanulási környezetet úgy kell tervezni, hogy az támogassa a különböző aktív tanulási

formákat, technikákat a tanulócsoport összetétele, mérete, a rendelkezésre álló lehetőségek

függvényében. Az aktív tanulás konkrét módszerei (például a problémaalapú tanulás vagy a

kooperatív munka) alkalmazását a fejlesztési feladat, az elsajátítandó tartalom és a tanulócsoport

igényei szerint célszerű megválasztani. A természettudományi nevelés a tanulókat aktív

szerepvállalásra, a fenntarthatóságot támogató, önmagáért és a közösségért felelős életmód

kialakítására készteti. A megalapozott természettudományos műveltség teszi lehetővé a

félrevezetésen, manipuláción alapuló, illetve áltudományos megnyilvánulások felismerését és

hárítását is.

B) FEJLESZTÉSI FELADATOK

A műveltségterület fejlesztési feladatai tudásterületekre tagolódnak. A kialakított szerkezet egyrészt

tudományágak szerint szerveződik, másrészt támogatja az egységes természettudományos

szemléletet, és egyben hangsúlyozza a kiemelt fejlesztési célokat. Segíti a részletes fejlesztési

feladatok, valamint a közműveltségi tartalom koherens szemléletű és célszerű meghatározását:

kiemelt hangsúlyt helyez azokra a tantárgyközi együttműködést lehetővé tevő kapcsolódási pontokra,

melyek az egyes szaktárgyi területek közös tudásépítő munkáját támogatják. Olyan általános

képességeket fejleszt, mint

az elvonatkoztatás,

az általános törvényszerűségek felismerése,

49

a logikai következtetés,

az adatok értékelése,

a valószínűségi gondolkodás fejlesztése,

a változók vizsgálata,

az adatok, tények és a magyarázatok megkülönböztetése,

a speciális (technikai, gazdasági, társadalmi, etikai) alkalmazások,

kapcsolódások felismerése,

mások nézőpontjainak értékelése,

a saját nézőpont kifejtése,

a tudományos közösség szerepének elismerése,

a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.

A fejlesztendő készségek és képességek a természettudományos műveltség megszerzését, gyakorlati

alkalmazását teszik lehetővé. Maga a fejlesztés tartalomba ágyazottan történik, a

természettudományok közös kulcsfogalmaihoz, az alapvető törvényekhez, elméletekhez és a

fontosabb modellekhez kapcsolódva. A természettudományos műveltség fejleszti a kommunikáció,

a lényeglátás, a strukturálás, az osztályozás, a fogalom-meghatározás, a rendszerszerű megfigyelés,

a kísérletezés, a mérés, az adatgyűjtés és feldolgozás, a következtetés, az előrejelzés, a bizonyítás és

cáfolás készségrendszerét. Mindezek a tevékenységformák alkalmasak arra is, hogy a közműveltségi

tartalmi elemek elsajátítása mellett a természettudományos gondolkodáshoz nélkülözhetetlen

mennyiségi vonatkozásait is megismertessék a tanulókkal.

II.3.10. Testnevelés és sport

Az iskolai testnevelés és sport – mozgásos tevékenység lévén – ismeretrendszerével, értékeivel,

illetve funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. Megkülönböztetett részét képezi a

tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai

egészségfejlesztésnek, az intézményi komplex mozgásprogramnak, valamint a

személyiségfejlesztésnek és a tehetséggondozásnak. A rendszeres fizikai aktivitás jelentős

szerepet játszik a magyar társadalom jövője szempontjából, nevezetesen az egészséget és az

életminőséget döntően befolyásoló, számos, nem fertőző népbetegség (túlsúly, kövérség, szív- és

érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, lelki betegségek, táplálkozási zavarok, testképzavarok,

szenvedélybetegségek) elsődleges megelőzésében. A motoros képességfejlesztéssel a fittség

szervi megalapozása (keringés, vázizomzat, csontozat, ízületi mozgékonyság) is a prevenciót

szolgálja. A tanulók képessé válnak saját fittségi szintjüket értékelni, saját szintjüknek,

képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő fejlesztő hatású mozgásprogramot kidolgozni,

illetve azt végrehajtani. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebben

elviselik a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A mozgásaiban művelt egyén a

széleskörű mozgásképesség- és mozgáskészség-bázisát képes változó körülmények között

tudatosan, tervezetten a mindennapi egészségfejlesztés és – megőrzés szolgálatába állítani.

Összefoglalva a fentieket a műveltségi terület egyik stratégiai célja a tanulók élethosszig tartó,

egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre szocializálása. Az életkornak, érdeklődésnek és

fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás élethossziglan igényt teremt az

öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre. A testnevelés és sport

műveltségi terület másik stratégiai célja a motoros műveltség eszközeivel történő

személyiségfejlesztés.

50

A motoros tanulás, a motorikus cselekvésbiztonság fejlesztése folyamatában fejlődnek a

tanulók személyes készségei, képességei, kompetenciái. A műveltségterületi motoros

cselekvések a problémamegoldó és kritikus gondolkodás valamint a kreativitás fejlesztéséhez is

hozzájárulnak. Az önismerettel, az önkontrollal, a szabálykövető magatartással együtt a

feladatorientált kapcsolatteremtés és együttműködés szintje is fejlődik. Az egyéni és közös célok

eléréséért, a közösségi sikerek együttes megélése során a testnevelés és sport a küzdeni tudásra,

a kudarc és a monotónia tűrésére is nevel. A személyiségfejlesztő hatása eredményeként a

tanulók stabilan képesek követni a szabályokat, elfogadni a normákat és mintákat, a

megmérettetést és az értékelést. Nélkülözhetetlen a mozgástanulás szerepe a saját testkép

megismerésében és a testtudat kialakításában. A fenti stratégiai célok megvalósulásához

szükséges a játék- és sportkultúrában való jártasság, valamint az igény az egészséges és esztétikus

test, a biomechanikailag helyes testtartás, az egészségközpontú tevékenységrendszer kialakítására

és fenntartására. A testnevelés és sporttevékenységek révén a tanulók gyakorlatias és a

mindennapokban is hasznosítható tudást szereznek a rendszeres fizikai aktivitás előnyeiről és

hatásairól, ezáltal fejlődik egészségi és edzettségi állapotuk, személyiségük, megbecsülik a

teljesítményekhez szükséges erőfeszítéseket. Az iskolai testnevelés és sport adja a bázisát a

sporttörténeti hagyományokkal rendelkező, sikerekben gazdag nemzeti élsportnak. A

harmadik stratégiai cél a tehetséggondozás, a sportban tehetségesek felkarolása - a tanuló erős

és gyenge oldalát egyaránt támogatva, segítve.

A magyar és egyetemes sport hagyományai és értékei, illetve élsportolóink példaértékű

teljesítményének megismerése segíti a nemzeti azonosságtudat fejlesztését, az emberi teljesítmény

elismerését. A hazai és világversenyek figyelemmel kísérése támogatja a morális értékeket, a fair play

szellemének érvényesülését, valamint az európai és az egyetemes közösséghez való tartozást. A

differenciálás és a motiváció a tanulóközpontú fejlesztés kiemelt alapelvei. Az esélyegyenlőséget

biztosító elv figyelembe veszi a gyermekek testi, lelki és szociális állapotának természetszerű

különbözőségeit, eltérő fejlődési lehetőségeit. A testnevelés és sport a tanulási nehézségek

kezelésében – a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek

fejlesztésében – és a társadalmi integrációban betöltött szerepe, mint alapelv, szintén

hangsúlyos. A testnevelés és sport műveltségterület kiemelt operatív céljai:

a mozgáskészség fejlesztése, a fitnesz és edzettségi szint fejlesztése, amely szoros

kapcsolatban áll a rendszeres preventív fizikai aktivitással (természetes mozgások, helyes

testtartás kialakítása és fenntartása, motoros képességek fejlesztése, a terhelés összetevői és

jelentősége, testtömegindex, táplálkozás és egészségmegőrző szokásrendszer);

a motoros képességek, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, amelyek a

sportági készségek kialakítását eredményezik (technika, taktika);

a testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztése (bemelegítés, terhelés

és fejlesztési összetevők, gyakorlás, mérés és értékelés; játékokkal és sportágakkal

kapcsolatos szabályismeretek, sporttörténeti ismeretek);

részvétel a szabadidős, diák- és versenysportban, sportágválasztás, a kiválasztás és utánpótlás-

nevelés elősegítése révén olyan képességek és készségek kialakítása, amelyek élethosszig

tartó rendszeres fizikai aktivitást eredményeznek;

személyiségfejlesztés, szociális és érzelmi képességek fejlesztése, erősítése (siker és kudarc,

győzelem és vereség feldolgozása, szociális kapcsolatrendszer fejlesztése, alkalmazkodás,

konfliktuskezelés, a csapathoz tartozás érzelmei, az együvé tartozás erősítése; testtudat);

a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek

kialakítása;

51

preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése (mozgásszükséglet-kielégítés szokásai,

egészségkárosító motoros tevékenység tudatos elkerülése, egészséges életvitel

szükségleteivel kapcsolatos értékek és szokások, sporttevékenységgel kapcsolatos

egészségügyi szokások).

C) KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

Erre a szakaszra a tudatos, rendszeres képzés és öntevékenykedés a jellemző, ahol az iskolai motoros

aktivitás mellett egyre hangsúlyosabb a rekreációs, szabadidős fizikai tevékenység, a tehetségek

számára pedig az érvényesülés az élsportban.

1)Mozgásműveltség, mozgáskultúra

Motoros képességfejlesztés:

edzettség, fittség – egyénileg, párban és csoportban, eszközzel és eszköz nélkül végzett

minőségelvű motoros tevékenység;

konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs

képességfejlesztés;

általános és sportág specifikus bemelegítő mozgásanyag tervezése és feladatmegoldásai;

kondicionális és koordinációs képességfejlesztés és tervezés egyénileg, párban, csoportban

különböző eszközök segítségével és eszközök nélkül;

motoros tesztek, állapotfelmérés;

biomechanikailag helyes testtartás;

testépítés;

minden izomcsoport sokoldalú fejlesztése módszeresen az optimális testösszetétel érdekében,

betartva a gerinc és ízületvédelem szabályait;

motoros készségfejlesztés;

mozgástanulás;

a természetes mozgások alkalmazása sportág specifikus jelleggel;

egyénileg, párban vagy csoportban végzett sportágak technikai és taktikai elemei, magas

cselekvési biztonsággal;

a tudatos helyzetfelismerő és feladatmegoldó képességek és készségek fejlesztése, új

mozgásanyag elsajátításával;

tapasztalatszerzés a külföldi és hazai történelmi és modern sportjátékok technikai és taktikai

készletéről;

tánc, néptánc, művészeti előadás, történelmi táncok, társastánc, vetélkedők mozgásos

feladatokkal,

játék, játéktípusok, szabályok, stratégiák gyakorlati alkalmazása;

testnevelési és sportjátékok taktikai és stratégiai elemei;

inklúzióra érzékenyítő játékok,

kooperatív, kreatív testnevelési és sportjátékok,

preventív játékok és tevékenységek a vízben;

versenyzés; sportági versenyhelyzetek gyakorlása;

versenytapasztalatok a diáksport, az élsport vagy a szabadidősport területén;

52

csúcsteljesítmény; egyéni csúcsteljesítmény a diákversenyeken vagy egyéb

versenyrendszerekben;

prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés;

egyedül, párban, csoportban, csapatban végrehajtható egészséget megalapozó és fejlesztő

motoros tevékenységformák;

egészséges, mozgásban gazdag életmód kialakítása;

életvezetés: rendszeres fizikai aktivitás és hatásrendszerének tudatosítása;

terhelés alakítása és kontrollja;

optimális testtömeg, ideális testsúly és fittségi paraméterek elérése, megtartása,

stressz- és feszültségoldó gyakorlatok.

2. Ismeretek, személyiségfejlesztés. Motoros képességfejlesztés: terhelés, edzettség, fittség

a fittség és edzettség kritériumai, élettani, edzéselméleti jellemzői és alkalmazása,

önértékelés;

a terhelés élettani és pszichés értelmezése;

edzésterv, edzettség és a mérés ismeretei, hatásuk a fejlődésre, ,motoros készségfejlesztés;

mozgástanulás;

térbeli, az energia befektetésre vonatkozó tudatosság (idő, gyorsaság, erő, állóképesség),

valamint a mozgáskapcsolatok felismerése a természetes mozgásokban és a sportági

technikákban, taktikákban, stratégiákban;

sportági mozgásanyag technikai és taktikai repertoárjának ismerete, alkalmazási területei,

értékelése a hatékonyság jegyében;

új sportági ismeretek és rendszerek európai és más országokból;

tánc, művészeti előadás, alternatív mozgásformák képességszintnek megfelelő alkalmazása

az önreflexió és az önkifejezés érdekében;

testkulturális tanulmányok, a testnevelés és a sport tananyagainak tematikus rendszere;

társtanítás, tutorálás mozgásos programokban és gyakorlatokban;

játék; testnevelési és sportjátékok szabályrendszere és kritikai értelmezése közösség-, illetve

csapatépítő funkcióval;

játékszabályok és játéktípusok kapcsolatrendszere, szabálytudat és alkalmazás;

Játékstratégiák, adaptív technika és taktika alkalmazásával, értékelésével;

személyes és társas folyamatok a megismerésben, értékelésben, asszertivitásban és

sikerorientáltságban;

versenyzés; sportágak szabályrendszere, alkalmazási képessége;

sportversenyek szervezése és korosztályi rendszerek;

sportszerűség, sikerorientáltság és kudarctűrő képesség a sportban és azon kívül;

sportágak, versenyszámok rendszerei, alkalmazási területei az önmegvalósításban;

olimpia- és sportágtörténeti ismeretek, rendszerek alkalmazása, a teljesítmény elismerése;

a magyar és nemzetközi sport sikerei, értékelési rendszerei. Prevenció, életvezetés,

egészségfejlesztés;

53

a mozgásműveltség, mozgáskultúra és egészségkultúra elméleti háttere, történetisége és

fejlődési lehetőségei;

primer prevenció és életvezetés kapcsolatrendszere: szokásrendszer, egészségfejlesztés,

egészségmegőrzés;

a rendszeres testmozgás és egészségtudatosság kapcsolatrendszerei: elhízás, korszerű

táplálkozás, egészséges életmód és életvitel, káros szenvedélyek, teljesítménynövelő szerek;

a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatása a szervezetre, a helyes testtartásra;

biztonság, baleset-megelőzés és környezettudatosság;

érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzése a motoros tevékenységek révén;

relaxáció;

egyéni felelősség és döntés az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek

megvalósításában; a testnevelés és sport műveltségterületen;

a testnevelés tantárgy vonatkozásában;

Valamennyi évfolyamon mind elvi jelentőségű, mind szövegjobbító változtatásokat egyaránt

tartalmaz a Rendelet. Az Alapelvek, célok című fejezetet érintik a legfontosabb új tartalmak köre. A

testnevelés stratégiai célja a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre

szocializálása és a motoros műveltség eszközeivel történő személyiségfejlesztés, valamint a

tehetséggondozás, a sportban tehetségesek felkarolása. Ehhez kapcsolódóan megjelenik a

differenciálás és a motiváció mint a tanulóközpontú fejlesztés kiemelt területei.

4.1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei

Az általunk használt tankönyveknek és taneszközöknek korszerűnek, szakmailag megbízhatónak,

jónak, lehetőség szerint esztétikusnak kell lenniük. Segítségükkel teljesítenünk kell a NAT és az

iskola helyi tantervi követelményeit.

Nem okozhatunk indokolatlanul nagy anyagi terhet a szülőknek és a tanulóknak. A tankönyvek

kiválasztása a szaktárgyi munkaközösség joga, ha a tanár ilyen közösségbe nem tartozik, úgy az

iskolavezetőséggel egyezteti a tankönyvválasztási javaslatát.

A Pécsi Szakképzési Centrum Zipernowsky Károly Műszaki Szakgimnáziuma könyvtára kiváló

lehetőséget biztosít a kiegészítő ismeretek megszerzésére, ezt az adottságot kihasználjuk.

4.2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

(a tantárgyak helyi tantervében – lemezmellékleten)

4.3. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere, módszerek és formák

Az értékelések folyamatokra és eredményekre irányulnak. Jelen vannak az iskolai élet minden

területén. Értékelnünk kell a tanulók és tanárok munkáját.

4.3.1. A tanárok munkájának értékelése

A tanárok munkáját az iskola életén belül értékeli a munkaközösség-vezető, az iskolavezetőség, a

különböző vizsgák elnökei, rendkívüli esetben az erre a feladatra felkért szakértő.

Az iskola és a tanárok munkáját folyamatosan értékelik a tanulók, a szülők az iskola szűkebb és

tágabb környezete. Partnereink értékeléseit

54

- a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével

- egyre inkább fel tudjuk használni az iskolai oktató-nevelő munkában.

A tanári munka értékeléséhez forrásul felhasználhatók:

az érettségi jegyzőkönyvek,

a továbbtanulási statisztikák,

a nyelvvizsgák száma és eredménye,

a tanulók tanulmányi versenyen való részvétele és eredménye,

a félévi és tanév végi tanulmányi eredmények,

a bukási statisztikák,

a tanulók iskolai és más rendezvényeken való részvételének minősége,

az együttélésből természetesen adódó konfliktusok feloldására tett kísérletek,

az osztályfőnökök esetében gondjaira bízott tanulócsoport életének irányítása,

az iskola képviseletében végzett tevékenységek,

a tanárok iskolai és más rendezvényeken való részvétele,

a tanár- tanuló, tanár - tanár, tanár - iskolavezetés viszonyban való jellemző együttműködési

szituációk, azok az előre nem látható, itt fel nem sorolt esetek, melyek az iskolánk elé tűzött

célok teljesítését segítik, vagy hátráltatják,

a digitális eszközök használatának jelenléte és mértéke az oktató, nevelő tevékenységben,

valamint az iskolai statisztikák, dokumentumok és adminisztráció elkészítésében,

nyitottság az új módszerek megismerésére és alkalmazására (kompetencia alapú oktatás),

az élethosszig tartó tanulás elvének megfelelően folyamatos alkalmazkodás az újabb

kihívásokhoz.

A tanárok munkájának belső értékelése elsősorban az iskola igazgatójának a feladata. A tanári munka

értékelésének nyilvánosságot kell kapnia. Az értékelés nyilvános fórumairól és alkalmazásairól a

tantestület dönt és a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Ezen túl az értékelésnek

folyamatosnak kell lennie, a nyilvánosságot nem igénylő visszajelzéseket is meg kell kapniuk a

tanároknak.

A nevelői oktatói munka értékeléséről részletes információkat tartalmaz az iskola Minőségbiztosítási

kézikönyvének vonatkozó fejezete, melynek címe: A tanári teljesítmény értékelése (szabályzat). A

mellékletek tartalmazzák az értékelő munkához szükséges nyomtatványokat és egyéb

dokumentumokat.

55

Ellenőrzési terv

Időpont Feladat Résztvevők Felelős

IX. 15. Tanmenetek ellenőrzése tanárok Tanulmányi igazgató helyettes, Munkaközösség-vezetők

IX. 30. adminisztráció ellenőrzése (napló, anyakönyv, bizonyítvány)

osztályfőnökök Igazgató-helyettes, iskolatitkár

Novemberi fogadó óra előtt egy héttel

Tantárgyanként a jegyek ellenőrzése

tanárok Munkaközösség-vezetők

Osztályozó konferencia előtti napon

A jegyek átlagtól való jelentős eltérésének mérése

osztályfőnökök Igazgató és helyettesek

I. 31. Osztályozás, osztályfőnöki munka, adminisztráció, közösségi élet, versenyeredmények ellenőrzése (osztályozó konferencia keretében)

tanárok Igazgató és helyettesek

I. 31. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellenőrzése a félévi és év végi értekezleteken

Ifjúságvédelmi felelős

Igazgató és helyettesek, tanárok

I. 31. Gazdasági tevékenység ellenőrzése a beszámoló alapján

Gazdasági vezető Igazgató és helyettesek, tanárok

Márciusi vagy áprilisi fogadó óra előtt

Tantárgyanként a jegyek ellenőrzése

tanárok Munkaközösség-vezetők

V.-VI. Osztályozás, osztályfőnöki munka, adminisztráció, közösségi élet, versenyeredmények ellenőrzése (osztályozó konferencia keretében)

tanárok, diákok Igazgató és helyettesek

V.-VI. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellenőrzése a félévi és év végi értekezleteken

Ifjúságvédelmi felelős

Igazgató és helyettesek, tanárok

V.-VI. Gazdasági tevékenység ellenőrzése a beszámoló alapján

Gazdasági vezető Igazgató és helyettesek, tanárok

Nem rögzített időpontban ellenőrzésre kerülnek a következő területek:

Feladat Résztvevők Felelős

Új kollegák ellenőrzése (félévente legalább kétszer előre bejelentve vagy anélkül)

tanárok Igazgató és helyettesek

Tantárgyak ellenőrzése egész munkaközösségre kiterjedően (félévente más- más munkaközösséget ellenőrizni két hetes időtartamban mindenkit meglátogatva, egymás óráit is megnézve)

tanárok, diákok Tanulmányi igazgató helyettes, Munkaközösség-vezetők

56

4.3.2. Az iskolavezetőség munkájának értékelése

Az iskolavezetés munkáját évenként az iskola tantestülete és az iskola fenntartója értékeli.

Munkájának értékelése nyilvánosságot kap az évenkénti tanévzáró értekezleten.

Természetesen az iskolában együtt élők rendszeresen és folyamatosan értékelik az iskolavezetés

munkáját, és megállapításaikat szóban az értekezleteken, vagy írásban is megfogalmazhatják.

4.3.3. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, eljárásai:

Nevelőtestületünk minden tagja rendszeresen végzi az értékelésre vonatkozó feladatokat: a tanév

során arányos időközönként elegendő számú osztályzat megszerzésére ad lehetőséget. Biztosítja a

gyengébb jegyek kijavításának esélyét, az osztályzásban következetes és nem részrehajló.

Lehetőséget nyújt mind a szóbeli, mind az írásbeli megnyilvánulásra, egyúttal az anyanyelvi

kommunikáció fejlesztésére. Fontosnak tartjuk a digitális képességek megjelenését a diákok

értékelésében.

Az általános és a tantárgyi követelményeknek való megfelelés szintjéről a tanulói teljesítmények

folyamatos ellenőrzésével és értékelésével adunk visszajelzést.

A tanév során rendszeresen érdemjegyekkel és szóbeli értékeléssel tájékoztatjuk a tanulókat és

szüleiket félévkor és év végén az ellenőrzőben, illetve a bizonyítványban rögzítjük az adott

periódusban nyújtott tanulói teljesítményt értékelő tantárgyi minősítéseket. Ahhoz, hogy a tanuló

lezárható legyen, félévenként minimum két-három érdemjegyet kell kapnia.

A heti egy vagy két órás tantárgyakból legalább hármat, az ennél magasabb óraszámban tanult

tantárgyból időarányosan. Kizárólag a naplóba beírt érdemjegyek a mérvadóak.

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók által szerzett tantárgyi érdemjegyekről időben és pontosan

értesüljenek a szülők.

A jobb teljesítmény elsődlegesen a pozitív motiváció révén érhető el. Ez megfelel annak a célok közti

prioritásnak, amely szerint igyekszünk a frusztrált lelkiállapot kialakulását megelőzni.

Hisszük, hogy minden jó szándékú tanulónk képes a követelmények minimális szintjét teljesíteni.

Ezért nemcsak az aktuális körülmények által is motivált megnyilvánulások alapján értékeljük a

tanulók teljesítményét, hanem figyelembe vesszük a tanulók általános hozzáállását és a külső – főleg

negatív – hatásokat.

A szóbeli számonkérés általános formái:

rendszeres szóbeli feleltetés

kiselőadás

prezentáció

szóbeli érettségi és képesítő vizsga

Valamennyi tantárgy esetében (a testnevelés, rajz és a gyakorlat kivételével) minden tanulónak meg

kell adni a szóban történő ellenőrzés lehetőségét. Nem buktaható meg tanuló úgy, hogy szóbeli

felelésre alkalmat ne kapott volna a tanév során. Törekedni kell a kifejezőkészség fejlesztése

érdekében a szóbeli feleletek arányának növelésére, az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésére.

57

Az írásbeli számonkérés formái:

évenkénti tantárgyi „nagydolgozatok” (irodalomból)

témazáró dolgozatok (valamennyi tárgyból)

röpdolgozatok (valamennyi tantárgyból)

házi dolgozatok

portfolió készítés

teszt, feladatlap

záró dolgozat (a tanulmányok alatti vizsga keretében informatikából)

év végi dolgozat

„próba érettségi” írásbeli dolgozat az érettségi tárgyakból

írásbeli érettségi és képesítő vizsga

Egyéb számonkérési lehetőségek:

egyéni projektmunka

csoportos projekt

Az írásbeli számonkérés rendje: a tanárok az évenkénti „nagydolgozatok” és a témazáró dolgozatok

íratásának idejét tanmeneteikben valamint két héttel a megíratás előtt a naplóban is jelzik. A tanulókat

az évenkénti „nagydolgozatok” és témazáró dolgozatok időpontjáról két héttel előtte tájékoztatják.

Az írásbeli munkák tanári javítására és értékelésére vonatkozó megállapodást a Házirend tartalmazza.

E szerint a dolgozat írását követő két héten belül a tanárnak el kell végeznie a dolgozat javítását. A

határidőn túl történő javítás esetén a tanuló a jegyet visszautasíthatja.

Az írásbeli beszámoltatás korlátai: egy tanítási napon csak egy nagydolgozat vagy témazáró

íratható. A naplóban történő előzetes bejegyzés az ütközések elkerülését szolgálja.

Az írásbeli beszámoltatás súlya: az írásbeli, mint a tanuló tudásának rögzített dokumentuma

objektívebb képet nyújt a szóbeli ellenőrzésnél. A „nagydolgozat” és témazáró általában egy-egy

korszak, téma ismeretanyaga mellet az ok-okozati viszonyok/összefüggések felismerését és új

szituációkban való alkalmazását igényli. Ezért az értékelésben nagyobb súllyal szerepel, mint pl. a

szóbeli felelettel egyenrangú röpdolgozat.

Az írásbeli dolgozat szerepe a tanuló tudásának értékelésében: az írásbeli beszámoló

tárgyilagosságát tükrözi a tanári értékelés is. Az értékelés céljából nem csak a reál és műszaki, hanem

a humán tárgyakból készítendő esszé jellegű feladatoknál is törekszünk a teljesítmény pontszámokkal

történő értékelésére. A pontszámok érdemjeggyé történő átváltását a követelmények adott időszakra

vonatkozó elsajátításának szintje adja meg.

Így mind a lineáris, mind a súlyozott skálát alkalmazzuk a teljesítmények értékelésében.

A félévi és év végi osztályzatok kialakításánál a szaktanárok az évközi jegyek súlyozásával (ami

lényegesen nem térhet el a jegyek átlagától) alakítják ki az osztályzatokat.

Az osztályozás szempontjait a tanulókkal ismertetik.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok elvei: az írásbeli házi feladat funkciója a tanórán

feldolgozott anyaghoz kapcsolódó gyakorlás, az ismeretek megszilárdítása a tantárgy

specifikumainak megfelelően.

Korlátot az a megfontolás szab, hogy időben nem gátolhatja az egyik tantárgyból adott túlzott

mennyiségű írásbeli a többiből való felkészülést. Vagyis nem vehet több időt igénybe a más tárgyból

való szóbeli felkészülésnél.

58

Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvei: a tanórán feldolgozott tananyagot a tanulók

az otthoni felkészülés során a tantárgyak tanulási módszerei és technikái alapján rögzítik. Az egyes

tárgyak tanulási módszereit minden szaktanár megismerteti és gyakoroltatja a tanulókkal.

A szóbeli felkészülés időbeni korlátja a tanulók egészséges terhelhetősége. Így az otthoni felkészülés

három óránál többet nem vehet igénybe.

Az évközi tanítási szünetek a tanulók pihenését szolgálják, ezért mind írásban, mind szóban csak a

szokásos házi feladat adható.

4.4. A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei,

követelményei és formái

A félév végi és a tanév végi osztályozó értekezleteken az adott tanulócsoportban oktató tanárok

meghatározzák az egyes tanulók magatartás és szorgalmi jegyét.

Ezt az aktust azonban nem csupán jelképes mozzanatnak tartjuk: jelzés értékkel bír a tanuló

tanuláshoz való viszonyáról, a róla alkotott általános képről.

Az osztályozó konferencia a következő alapelvek alapján mérlegeli a magatartás és szorgalom jegyek

kialakítását:

A közösségben való aktív és pozitív viszonyulást éppúgy elvárjuk a magatartásjegy

megítélésekor, mint az egyéniség pozitív megnyilvánulásait.

A tanuló szorgalmának értékelése nem mondhat ellent a teljesítményének és az

eredményének.

A közös normák okán indokolt a tanulók magatartásának és szorgalmának összehasonlító

mérlegelése is.

A magatartási és szorgalmi (igazolatlan hiányzás, fegyelmezetlenség, gyenge teljesítmény)

jegyek megállapításánál figyelembe vesszük az osztályközösség véleményét. Az önértékelés

fejlesztése magatartás és szorgalom jegyek megállapításánál fontos nevelői tevékenység.

A magatartás és szorgalom jegyekre vonatkozóan részletes iránymutatást ad az iskola Házirendje.

A tanuló munkájának, viselkedésének elismerése írásos és szóbeli dicsérettel is történhet,

amennyiben a teljesítmény súlya ezt indokolja.

Írásos dicséretet kaphat a tanuló osztályfőnöktől, szaktanártól, igazgatótól, tantestülettől, de írásos

formában elismerését fejezheti ki a kiemelkedő teljesítményért a diákönkormányzat is.

A kiemelkedő eredményeket felmutató tanulókat az iskola vezetése nyilvánosan megjutalmazza és a

többiek elé példaként állítja (arany, ezüst, bronz iskolajelvény, könyv és oklevél adása, alapítványi

ösztöndíj odaítélése).

Az együttélés szabályait megsértőkkel szemben szankciót alkalmazunk. A szankciók fokozatai

párhuzamosak az elismerés fokozataival.

A dicséretek és büntetések fokozatainak tartalmát az osztályfőnöki munkaközösség fogalmazza meg,

a tantestület és a diákönkormányzat hagyja jóvá.

Súlyosabb fegyelmi büntetéseket csak a legkirívóbb esetekben alkalmazunk. Súlyos magatartási

probléma, fegyelemsértés esetén, melynek következménye a kizárás, a tantestület hoz döntést.

59

5. MELLÉKLETEK

5.1. Melléklet a Pedagógiai programhoz Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű

tanulók fejlesztő programja

5.2. A habilitáció/rehabilitáció tartalma, módszerei és eszközei

Az együttnevelés koncepciója

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját az alábbi tényezők biztosítják:

Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a

sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,

rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások

alkalmazása.

A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes

gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások,

eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő,

magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és

az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki:

a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési

igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;

b) egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált

nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;

c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat

beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése

alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket

alkalmaz;

d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a

tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai

tanár/terapeuta az együttműködés során

60

a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet

kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és

helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása),

c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök

kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;

e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot

tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus

tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni

fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során

támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

5.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai

a) A sajátos nevelési igényből fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása

b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében

c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása

d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása

e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni

tulajdonságok, funkciók fejlesztése

f) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetséggondozó feladatainak

segítése

5.4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

Sajátos nevelési igényű tanuló esetén a 2/2005. (III.1.) OM rendelet, ill. a 32/2012. (X.8.) EMMI

rendelet alapján megfogalmazott irányelvek, a kapcsolódó tartalmak kiemelt jelentőségűek a

továbbhaladás szempontjából. A követelmények értelmezése mindig az adott sérüléstípusnak

megfelelő elvárási szintet feltételez, illetve minden - az adott tanuló állapota alapján - pozitív változás

része a komplex értékelésnek.

A követelmények és elvárások nem egyezhetnek meg a többségi osztályra, csoportra

alkalmazottakkal.

A továbbhaladás feltételeinek meghatározása tehát a SNI tanulók esetében egyénre szabott megítélést

igényel: mindig abból a szempontból, hogy a továbbhaladás vagy az évismétlés nyújt-e számára

nagyobb segítséget a későbbi társadalmi beilleszkedésben, az énkép pozitív irányú alakításában.

5.5. SNI tanulók értékelése

Az értékelés egyéni képességek, fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés figyelembevételével

történik.

61

Az értékelésnél előtérbe kell helyezni a pozitív megerősítést és lényeges az egyéni különbségek

figyelembevétele. Ez elősegíti a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, fejlődést figyelembe

vevő értékelést.

5.5.1. Látássérült tanulók fejlesztése

A vak és az aliglátó tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok

és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, a sérülés típusának és jellegének megfelelő adaptáció

segítségével.

A kulcskompetenciák fejlesztése

A vak és a gyakorlatilag vak, aliglátó tanulók iskolai nevelésének-oktatásának is alapvető célja a

felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra

való felkészítés. A Nemzeti alaptantervben megjelenő tartalmak speciális ismeretekkel,

képességekkel, attitűdökkel egészülnek ki.

Anyanyelvi kommunikáció:

A vak és aliglátó gyermek ismeretelsajátításában elsődleges szerepe van a verbális

kommunikációnak. Törekedni kell arra, hogy a bő szókincs (verbalizmus) mögött tényleges tartalom

legyen. Azokon a területeken, amelyek csak vizuálisan érzékelhetők (pl. színek, fények, fényképek,

festmények), a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt sokoldalú megközelítéssel,

érzékeltetéssel lehet kialakítani.

A metakommunikáció használata (fej- és testtartás, a beszélő felé fordulás, távolságtartás, gesztus,

mimika stb.) következetes nevelői ráhatással, különféle helyzetekben történő sok gyakoroltatással

sajátítható el.

A vak és az aliglátó tanuló legyen képes a kommunikációs helyzetek értelmezésére,

a metakommunikáció részleges, tudatos elsajátítására, tudjon szóban és írásban a helyzetnek

megfelelően kommunikálni.

Tudjon információt szerezni virtuális csatornákon keresztül: használja a látássérültek számára

kifejlesztett speciális szoftvereket.

Tanuljon meg udvariasan segítséget kérni és elfogadni.

A pozitív attitűd magában foglalja a nyilvánosság előtti magabiztos megszólalásra való törekvést.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelv tudásával elősegíthető az esélyegyenlőség megvalósulása a társadalmi

beilleszkedésben. Az oktatás során nagy hangsúlyt kap a hallás utáni tanulás, az idegen nyelv

pontírásának elsajátítása. A vak tanuló sajátítsa el az idegen nyelv pontírását.

Matematikai kompetencia

A speciális szemléltetés és tapintható segédeszközök használatával a súlyos látássérült tanuló képes

elsajátítani a matematikai ismereteket, az alapkészségek megfelelő szintjére jutni.

A matematika iránti pozitív attitűd a mindennapi élet során adódó problémák megoldására való

nyitottságot segíti.

Természettudományos kompetencia

A vak, gyakorlatilag vak, aliglátó tanuló a természeti világ működésének alapelveit, a valóságos

tapasztalat során, a valóság megismeréséhez szükséges átalakított eszközök használata segítségével

62

ismeri meg, pl.: domború ábrákat, térképeket, modelleket használ. Az így szerzett tudás birtokában a

látássérült személy is képes cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosításáért.

Digitális kompetencia

A tanulót a szabályos tízujjas gépírás tudása, a speciális képernyőolvasó programok, a látássérült

embereket érintő weboldalak ismerete és használata segíti az információs társadalomba való aktív

bekapcsolódásban.

A hatékony, önálló tanulás

A vak és az aliglátó tanuló képes kitartóan tanulni, ha ismeri saját képességit, személyiségének

erős oldalait. A leghatékonyabb tanulási módok elsajátításával, egyéni tanulási stratégia

kialakításával alkalmassá válik a vakságból vagy az aliglátásból fakadó hátrányok leküzdésére.

A tanuló legyen tisztában azzal, hogy eredményességének alapfeltétele a következetes rend

megtartása környezetében, taneszközei között.

Sajátítsa el a tanulást segítő különleges eszközök (pl.: pontírógép, abakusz, számítógép

kiegészítő programokkal, stb.) készségszintű használatát.

A pozitív attitűd folyamatosan fennálló motivációt, fejlett teherbíró-, alkalmazkodó és

kudarctűrő képességet feltételez.

Szociális és állampolgári kompetencia

A súlyosan látássérült tanuló harmonikus életvitele szempontjából kiemelt jelentőségű a jó

kommunikációs képesség kialakítása, a stressz-, frusztráció- és konfliktuskezelés.

Személyes jóléte érdekében rendelkezzen saját szembetegségével kapcsolatos ismeretekkel,

legyen képes a higiéniai szabályok követésére, a tudatos egészségmegőrzésre.

A pozitív attitűd magában foglalja a látássérült személyek jogainak, pozitív diszkriminációs

lehetőségeinek az ismeretét.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A látássérült egyén boldogulásához szükséges a képességeit figyelembe vevő egyéni tervek

készítésére, életpálya – építésre való képesség, az általa választható foglalkozások körének

ismerete, az alkalmazkodás a változó, kínálkozó lehetőségekhez.

Pozitív attitűdjéhez tartozik a sikerorientáltság, innovációra való hajlam.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A vak és aliglátó ember esztétikai, művészeti tudatossága magában foglalja azt a felismerést,

mely szerint kreativitása kifejezésére előnyös kiemelkedő területként kezelni a zenét és az

irodalmat.

Pozitív emberi viszonyai alakításában hasznos, ha a látássérült egyén képes kis segítséggel saját

külső megjelenésének esztétikumát biztosítani.

Kiemelt fejlesztési feladatok

A vak és aliglátó tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes

műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési

útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvényei.

63

Énkép, önismeret

A vak és az aliglátó tanulóknak fel kell készülniük arra, hogy – látássérülésük ellenére –

felelősek saját biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában.

A megfelelő tanulási környezet kialakítása segíti az önálló tevékenységek megvalósítását.

Hon- és népismeret

A vak, aliglátó tanulók sajátítsák el a kulturális örökség megismerésének sajátos, a látássérült

embereket segítő módjait is, pl. tapintható tárlatok, akadálymentes weblapok látogatása.

Tanulják meg a könyvtárak látássérült személyeknek nyújtott szolgáltatásainak igénybevételét.

Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

Ismerjék meg a tanulók az Európai Unióról vakok számára készült, esélyegyenlőséget biztosító

hangoskönyveket.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az aktív állampolgárrá válás érdekében a tanítványok ismerkedjenek meg a fogyatékos személyek

jogairól szóló egyezményekkel, az esélyegyenlőség biztosításáról szóló jogszabályokkal. A tanulók

aktív részvételére építő tanítás során alakuljon ki bennük motiváltság és beállítódás ez irányú önálló

ismeretszerzésre.

64

Gazdasági nevelés

A vak tanulók korlátozott munkavállalási lehetőségei miatt fokozottan szükséges pozitív

attitűdjük kialakítása az értékteremtő munka, a munkalehetőségek keresése iránt.

A pedagógusok fordítsanak kellő figyelmet a gazdálkodás képességének alapozására. A tanulók

váljanak képessé a pénzfajták felismerésére, életkorúknak megfelelően fejlődjön a pénzzel való

bánni tudás képessége.

Környezettudatosságra nevelés

A vak tanulók számára minél több közvetlen tapasztalatot szükséges biztosítani a természeti,

társadalmi valóságról.

A természeti és a technikai környezet kölcsönhatásainak megfigyeltetése modellezés révén is

lehetséges.

A tanulás tanítása

A tanítási-tanulási folyamatban építeni lehet arra, hogy a vak gyermekek figyelme a folyamatos

gyakoroltatás eredményeként koncentráltabb, emlékezetük terjedelme jobb, mint látó társaiké.

Az iskolai évek során sajátítsák el az önálló tanulást segítő speciális eszközök készségszintű

használatát (pl. beszélő számítógép, olvasóeszközök, Braille-kijelző).

A tanulók az önálló ismeretszerzés érdekében szerezzenek jártasságot az Internet-használatban

képernyőolvasó programmal, ismerjék meg a Magyar Elektronikus Könyvtárat.

A pedagógusok teendője, hogy segítsék a tanulók egyénre szabott tanulási stratégiájának

kialakítását.

Testi és lelki egészség

A vak, aliglátó gyermek ismerje meg látássérülésének kórokát, az ebből eredő

következményeket, fizikai terhelhetőségét (pl. nehéz súlyok emelésének tilalma, megerőltető

testmozgás korlátai).

Tisztában kell lennie azzal, hogy a balesetek elkerülése csak megfelelő tájékozódási és

közlekedési ismeretek birtokában lehetséges (pl. a megszokott haladási irány betartása a

közvetlen környezetben, a kéz védekező tartása, egyértelmű/állandó/számára jellegzetes stb.

támpontok szerinti tájékozódás, a fehér bot használatának elsajátítása nagyobb térségben).

Ügyelnie kell a szem higiénéjének betartására, a fülészeti problémák mielőbbi kezeltetésére,

a rendszeres orvosi ellenőrzés szükségességére.

Az egészséges életmódra nevelés segítse a vak tanuló a betegségek megelőzésében, egészség

megőrzésében.

A vak, aliglátó gyermek számára is fontos a rendszeres mozgás, testedzés.

Ismerje, az egészséget károsító tényezőket. a helyes táplálkozás előnyeit. Kerülj – majd felnőtt

élet során is – a káros szenvedélyeket (pl. alkohol, kábítószer, dohányzás).

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Az önálló életvitelhez szükséges ismeretek, szokások folyamatosan alakíthatók ki. Fontos feladat az

életvezetéshez szükséges rend szeretetének és megtartásának kialakítása, a tanuló szemészeti

65

állapotából fakadó pályaválasztási, munkavállalási (foglalkozási), életviteli, családalapítási stb.

korlátok megismerése, A változó társadalmi feltételekhez történő alkalmazkodás érdekében a

rugalmasság kialakítása , képesség az önkorrekcióra, az együttműködésre.

Speciális ajánlások a sérülés típusához kapcsolódva

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó

kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a

tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított.

Magyar nyelv és irodalom

A műveltségi területen belül az írás-, olvasásrendszert a vakok emberek számára a Braille-féle

pontírásrendszer alkotja. Elsődleges feladat az írásos közlés és az olvasás Braille-féle

alaprendszerének megismertetése, eszközi használatának kialakítása. Ehhez speciális eljárásokra,

módszerekre és eszközökre van szükség (pl. hatrekeszes dobozok, gombás-, szögestábla, elfordítható

hatponttábla, pontírógép, írótábla).

Egyéb speciális feladatok:

a pontírógép helyes használatának megtanítása,

segítségadás a metakommunikáció értelmezésében, alkalmazásában,

a Braille-könyvtár, a hangos könyvtár és a digitális könyvtár megismertetése.

Élő idegen nyelv

Az idegen nyelv elsajátításához meg kell tanítani annak pontírásos betűhasználatát, valamint az

elektronikus szótár kezelését. Az ismeretelsajátításban hangsúlyosabb szerepet kap a hallás útján

történő nyelvtanulás.

66

Matematika

A matematika tanítása során elsődleges

a számemlékezet fejlesztése, illetve a fejben történő műveletvégzés, a fejszámolás tempójának

fokozatos erősítése,

a négy alapművelet írásban történő végzése helyett az abakusz nevű speciális számolóeszköz

használata,

a logikus gondolkodást fejlesztő és a kombinatorikai feladatok minden témakörön belül

nagyobb arányú szerepeltetése.

egyéb speciális matematikai eszközök használata, pl.: adaptált körző; vonalzó, speciális

koordinátatábla,

a Braille matematikai jelek írásának, olvasásának megtanítása.

A geometria-tanítás célja a praktikus ismeretek bővítése. Szerkesztés helyett mértani modellezés

történik (eszközei: mértani testek, speciális körzők, vonalzók, speciális rajztábla fóliával, stb.).

Módszertani szempontból a folyamatos tevékenykedtetés kap kiemelt szerepet.

Ember és társadalom. Ember a természetben. Földünk és környezetünk

E műveltségi területek esetében cél, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak a természeti és társadalmi

környezetben, minél több közvetlen tapasztalatot, állandóan bővíthető ismeretet szerezzenek a

természeti és társadalmi valóságról.

A műveltségi területekhez kapcsolódó tantárgyak nyújtsanak sokoldalú lehetőséget a

megfigyelőképesség, az emlékezet fejlesztéséhez, az információszerzés korlátozottsága

következtében hiányos fogalmak tartalmi gazdagításához, a tapasztalati bázis kiszélesítéséhez. Ezért

fontos, hogy sok konkrét érzékeltetéssel tényleges fogalmak alakuljanak ki a tanulókban. A tapintásos

ismereteken túl jelentős szerepet kapnak a hangok által közvetített információk, szemléltetések. A

földrajz és történelem valamint a természetismereti tantárgyak oktatásánál speciális szemléltető

eszköz a domború térkép, illetve a domború ábra – ám az ezeken történő tájékozódás sok előkészítést,

gyakorlást igényel.

A társadalmi ismeretek tekintetében meg kell ismertetni a tanulókkal a látássérültekre vonatkozó

jogszabályokat és érdekvédelmi szerveződéseket.

Művészetek

E műveltségi terület esetében a fejlesztési feladatok módosítására van szükség: a tárgy- és

környezetkultúrára koncentráltan, illetve a művészeti alkotásokra vonatkozóan a vizuális érzékelés

helyébe a tapintással történő érzékelés lép.

A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, ön- és

társismeretük kialakításában, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap.

A vizuális kultúra keretében az alkotás elsősorban a domborúrajz elsajátítását jelenti, ami a síkban

speciális módon készített ábrák elemzésével, értelmezésével, létrehozásával a többi szaktárgy (pl.

geometria, földrajz, fizika, kémia) tanításához nyújt segítséget, fejleszti a tanulók absztrakciós

készségét, kézügyességét. Speciális eszközei: fólia, rajztábla, vonalhúzók, körzők, sablonok stb.

Ugyancsak kiemelt jelentőségű a térbeli ábrázolás alkalmazása (modellek, agyagozás stb.)

A zenei nevelés keretében a hangjegyek rögzítése a Braille-kotta segítségével történik. A szolmizálás

kézjeleit módosított formában lehet alkalmazni.

67

A médiaismeret műveltségi részterületét hang által közvetítő médiarendszerek dominanciája jellemzi.

Informatika

A műveltségi terület anyaga kiegészül a gépírással, a speciális hangkijelzéssel ellátott számítógép

megismerésével. Ezen eszközök használatával olyan alapismeretek, jártasságok birtokába juttatjuk a

vak, aliglátó gyermekeket, melyek segítik a látókkal való kapcsolat létesítését, a mindennapi életben

adódó írásbeli ügyeik intézését. A „beszélő egységgel” vagy Braille-sorral kiegészített számítógépek,

Notebook-ok kezelésének elsajátítása hasznos a továbbtanulás, az önálló ismeretszerzés

szempontjából.

A könyvtári ismeretek tartalmazza a Braille-, valamint a hangos könyvtárak (kazetták, CD-k, digitális

könyvek) használatát.

Életvitel és gyakorlati ismeretek

A műveltségi terület alapját a NAT-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt kapnak

azonban a személyiségállapothoz igazított életviteli technikák. Jelentős a szerepe a látó személyekkel,

közösségekkel való nyelvi és szociális érintkezésnek. A gyakorlati ismeretek tekintetében kiemelt

szerepet kap a látássérültek pályaválasztását is megalapozó technikák beépítése a tananyagba. A

speciálisan a látássérült személyek részére készült háztartási eszközök (pl.: kenyérvágó,

folyadékszintjelző, aláíró sablon) használatának elsajátítása előkészíti a tanulókat az önálló

életvitelre.

Testnevelés és sport

A műveltségi területnek kiemelten kell szolgálnia az intenzív mozgás- és tájékozódásfejlesztést., a

mozgásbiztonság kialakítását. A tartáshibák megelőzésére, korrigálására beépíthető a

gyógytestnevelés tananyaga. Fontos, hogy a tanuló ismerkedjen meg a látássérültek sportolási

lehetőségeivel (csörgőlabda, úszás stb.).

5.5.2. Hallássérült tanulók fejlesztése

Anyanyelvi kommunikáció:

A hallássérült gyermekek/fiatalok ismeretszerzését nehezíti nyelvi kommunikációs szintjük életkortól

elvárható elmaradása. Szókincsük szegényes, kifejezésmódjuk kevésbé árnyalt, mint halló társaiké.

Az ismeretek megértését segíti a változatos szemléltetés, a tevékenységbe ágyazott anyanyelvi

fejlesztés, a digitális technika, a videó nyújtotta lehetőségek kihasználása A társas kapcsolatokban és

a különböző kommunikációs helyzetekben való helyes, udvarias viselkedés, ezek megértése a

különböző szerepjátékokban valósítható meg.

Idegen nyelvi kommunikáció:

Az idegen nyelv elsajátítására való képességet jelentősen befolyásolja a hallássérült tanuló

hallásállapota, szókincse, nyelvi kommunikációs szintje. Az idegen nyelv tanulásánál elsősorban a

nyelv írott formájának megismerése és elsajátítása lehet a cél, illetve a köznapi élethelyzetekben a

legegyszerűbb kifejezések használata.

Természettudományos kompetencia:

A hallássérült gyermek/fiatal a környezetétől elsősorban a látás útján szerez információkat. Fontos,

hogy az egyes természeti folyamatok megértését szemléltetés, modellezés, tényleges cselekedtetés,

kísérletezés útján segítsük. (Pl.: digitális tananyagok, interaktív tábla használata).

Digitális kompetencia

68

A hallássérültek egyik legfontosabb információszerzési, illetve kommunikációs eszköze a számítógép

és az internet. Ajánlott a szabályos gépírás elsajátítása (gépírást tanító program).

A hatékony, önálló tanulás:

A hallássérült gyermek/tanuló gyakran küzd önbizalomhiánnyal, a tanítás-tanulás folyamatában

általában állandó megerősítést, bíztatást igényel.

Szociális és állampolgári kompetencia:

A hallássérült gyermeket/fiatalt támogatni kell saját sérülésének, és ebből adódó esetleges

hátrányainak elfogadásában, az esetenként kialakuló konfliktusok és stressz kezelésében. A társas

kapcsolatok helyes kialakítása, az udvarias viselkedés a későbbi társadalmi beilleszkedést

támogatják. Az őket megillető támogatási rendszer és lehetőségek ismerete.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia:

Mind korábbi életkorban (4-5. osztálytól) fontos az iskolák pályaorientációs tevékenysége, hogy a

hallássérült tanulók és szüleik megismerjék a választható szakmák körét, a továbbtanulási

lehetőségeket.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség:

A hallássérült tanulók esztétikai nevelése, ízlés formálása nem csak személyiségük színesebbé tételét

szolgálja, hanem fontos eszköze társadalmi beilleszkedésüknek is. A művészeti ágak közül

elsősorban a manuális tevékenységek (festés, agyagozás, szövés, kézimunka) lehetnek az önkifejezés

eszközei, befolyásolhatják a későbbi pályaválasztást is.

Matematikai kompetencia: A matematikai gondolkodás fejlesztését a hallássérülés következtében

szűkebb szókincs, és az alacsonyabb nyelvi szint jelentősen befolyásol/hat/ja. A gondolkodás kevésbé

flexibilis, esetenként gondot okozhat az egyes témakörök, feladattípusok, műveletek közötti váltás.

A matematikai fogalmak értelmezését segítheti a mindennapi élethelyzetek (pl.: vásárlás, mérés,

térbeli tapasztalatok) tanórai modellezése.

Speciális ajánlások a sérülés típusához kapcsolódva

A hallássérült tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes

műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és

kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei.

Énkép, önismeret

A hallássérült tanulókat fontos segíteni abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a

munka világának aktív részesévé váljanak.

Információs és kommunikációs kultúra

Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az

úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat,

az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze.

Hon- és népismeret

A komplex ismeretanyagon nyugvó fejlesztési feladat feltételezi a térben, időben, tartalmakban eltérő

összefüggések felismerését. Mindezek súlyos gondot okozhatnak a kommunikációjukban

akadályozott hallássérülteknek. A szókincs, fogalmak bővítése, nonverbális úton szerzett ismeretek

fontos részét képezik az egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek. Szükséges a társadalmi

kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Közvetlen élmény nyújtásával lehet hatékonyan ismereteket adni a hazánkon kívüli kultúrkincsek

megismeréséhez. A tanulók szemléletének, nyitottságának formálásában nagy jelentőséggel bír, ha

69

kommunikációs lehetőségeikkel kapcsolatot tudnak teremteni szélesebb környezetükben élő

(sors)társaikkal.

Környezettudatosságra nevelés

A fejlesztési feladat elsősorban a társuló zavarokkal küzdő hallássérültek számára jelent kihívást.

Ajánlott a legalacsonyabb életkortól a közvetlen környezet megfigyeléséből, óvásából, rendben

tartásából kiindulva eljutni a szélesebb körű környezeti – társadalmi folyamatok ismertetéséig.

Mindehhez széles palettájú pedagógiai megsegítésre, vizuális megerősítést nyújtó szemléltetésre (pl.

interaktív tananyagok alkalmazása) van szükség.

A tanulás tanítása

A hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különböző mértékű

kommunikációs akadályozottságuk. A tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetőségeik

(emlékezet, annak struktúrája, dysphasiás jegyek) feltárására építve valósítható meg az egyéni

fejlesztés.

Testi és lelki egészség

A hallássérült tanulókat szükséges megismertetni – az életkoruknak, esetleges társuló

fogyatékosságuknak megfelelő szinten – azokkal az okokkal, melyek hallássérülésüket, illetve annak

következményeit okozták. Fontos feladat a hallásjavító eszközök használatának, és azoknak az

egészségügyi ismereteknek az elsajátíttatása, melyekkel megőrizhető, illetve aktivizálható

hallásmaradványuk. Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van komplex

kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás).

Szükséges, hogy felismerjék a környezetben előforduló káros szokásokat, kerüljék az ártalmas,

utánzó magatartási formákat (pl.dohányzás).

Felkészülés a felnőtt élet szerepeire

Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges

azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, és működtetése, amelyek

a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Alapvető

fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsának döntő

befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra,

hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből

következő akadályozó tényezőket.

A hallássérült tanulóknak az információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottságuk

következtében alapvető szükségük van a vizuális információszerzés, feldolgozás és átadás

legkorszerűbb technikáinak ismeretére és ezek alkalmazására

Ennek érdekében a lehető legkorábbi életkortól kell tanítani a gyermekeket a számítógép helyes

használatára, illetve az internet által kínált kommunikációs lehetőségek tudatos, kulturált

elsajátítására.

5.5.3. Enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a NAT-ban alapvető célként meghatározott

kulcskompetenciák fejlesztése az enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) nevelésében-

oktatásában elengedhetetlen a társadalmi integráció szempontjából. Mindez különös hangsúlyt kap

az önálló életvezetés, a munka világába való beilleszkedés érdekében.

Anyanyelvi kommunikáció

Szemléleti és módszertani alapelv, hogy a tananyag - a tanítási tartalom - eszköz a tantárgy nevelési

feladatai megoldásában. Az anyanyelv elsajátításának folyamatában az enyhe értelmi fogyatékosok

70

esetében a beszédcentrikusságot kell előtérbe helyezni. Ezért a nyelvhasználati képesség és a

gyakorlat fejlesztése az elsődleges feladat.

Az anyanyelv elsajátítása során - a tanulók egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett alapelv, hogy

esetükben a nyelvelsajátítás lényegi módja nem az elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a

folyamat, amelyben az ember nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit.

Az anyanyelv tanításában csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja a kívánt eredményt, amely (az

egyén képességének és beszédállapotának figyelembe vétele mellett) a beszédnek, mint összetett

folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a „nyelvet” funkcióinak (kifejező, informáló, felhívó)

megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban (élőbeszéd, írott

beszéd) gyakoroltatja és alkalmaztatja.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhe értelmi fogyatékosok nevelésében

egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem, emlékezet fokozott

fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg.

A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra,

játékos keretek között történő megvalósításra, helyzetgyakorlatokra.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási

műveletek, továbbá a funkcionális képességek / érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem,

képzelet /. A matematikai kompetencia birtokában az enyhe értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik

azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezi, képessé válik

arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a

társadalmi lét különböző területein. Ez úgy érhető el, hogy a tanítás- tanulás folyamatában döntően a

társadalmi lét során létrejött helyzetekben ismertetjük meg a matematikai tartalmakat. Kiemelten

fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység.

71

Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű

természettudományi műveltség kialakítása, a mindennapi életben előforduló természettudományos

jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép

kialakítása.

Digitális kompetencia

Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a

munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll.

Szociális és állampolgári kompetencia

A szociális kompetencia segíti az enyhe értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét,

feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Az állampolgári kompetencia

megszerzésekor az enyhe értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai- pszichológiai jellemzőit

figyelembe véve a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva segíti az

önismeret, a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás képességének fejlődését.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és

attitűdök alakítása, formálása minden esetben a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve

lehetséges. Arra kell összpontosítani, hogy az iskola évei alatt saját cselekedeteik tükrében alakuljon

ez a kompetencia. Ismerjék fel lehetőségeiket. Tudják fogadni mások segítségét. Tudjanak segítséget

kérni és adni.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Az

eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az

intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is.

Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzés.

Kiemelt fejlesztési feladatok

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési feladatok megegyeznek a NAT-ban

leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz

igazodóan módosul.

Énkép, önismeret

A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas

kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép,

a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll

erősítése, az önbizalom fejlesztése.

Hon- és népismeret

Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell

tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális

felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje,

viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai

szintéren belül lehetőséget adni (diákönkormányzat).

Gazdasági nevelés

72

A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta

lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően

célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli

tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni.

Környezettudatosságra nevelés

Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet

szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a

környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A

szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell, hogy

jelentkezzen.

A tanulás tanítása

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok

feltárása, gyakoroltatása, mindig az adott fejlettségi szinttől indulva.

Testi és lelki egészség

A nevelésben-oktatásban lényeges szerepe van a fizikai képzésnek, a rendszeres testedzésnek, mivel

az erőnlét, a kitartás, a fizikai terhelhetőség meghatározó tulajdonságok lesznek a tanulók számára a

munkaerő piaci érvényesülésben.

Felkészülés a felnőtt szerepre

Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelés-oktatás

teljes intervallumában, melyben kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a

tapasztalat.

Az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok

fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A

műveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb szintre

fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül.

Speciális ajánlások a sérülés típusához kapcsolódva

Magyar nyelv és irodalom

A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi

fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és -

gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése.

Feladata az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek

kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó

alapvető tudás elsajátításában.

Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a

világról, az emberi természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű

viszonyulásról.

A magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás

kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek fejlesztésében.

73

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai

a) Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése

b) A téri tájékozódás fejlesztése.

c) Grafomotoros készségek fejlesztése.

d) Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése.

e) Szavak olvasásának begyakorlása – szóemlékezet, vizuális, akusztikus memóriafejlesztés.

f) Szövegösszefüggések megláttatása.

g) A helyesírási szokások megerősítése.

Fejlesztési feladatok

Kommunikációs képességek fejlesztése különféle élethelyzetekben.

A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és a spontán beszédben is.

A kommunikációs helyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás, viselkedés fejlesztése,

gyakorlása.

Önismeret erősítése. Véleménynyilvánítás, mások véleményének meghallgatása.

A szövegtartalmat, a beszélő szándékát tükröző kommunikáció eszközeinek alkalmazása

fokozódó önállósággal.

A tanulók által megismert aktív és passzív szókincs gazdagítása, gyakorlatai.

Összerendezett íráskép kialakítása az egyéni adottságok mellett. Az írás eszközszintű

műveleteinek gyakorlatai: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai.

Az önkorrekciós képesség fejlesztése, hibakeresés, - javítás, helyesírási problémahelyzetek

felismertetése.

Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetből történő írásbeli

feladatokkal.

Élő idegen nyelv

Az élő idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg.

A szülők igényei, a tanulók fejlettsége szerint az iskola hozhat döntést a hetedik évfolyam előtt

megkezdett idegennyelv-tanulás ügyében.

Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt,

sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében.

A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók

olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek

megfelelnek.

A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű

élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének.

Természetes része a tanuló tanórai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, amelyet

párhuzamosan használnak az idegen nyelvvel együtt. A nyelvtanulás középpontjában a motiváció

fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése áll.

Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak a tanulóban erősödő igény alapján kívánatos. Az

idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi

kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából.

A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra.

74

Fejlesztési feladatok

Beszédszándék

Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése

az idegen nyelv tanulása iránt. Idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Az

Európában való eligazodás, kommunikálás igényének felkeltése.

Beszédértés

Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű – a

témához kapcsolódó – kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben.

Kérdések, igények egyszerű kifejezése.

Beszédkészség

Képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolása.

Matematika

A gyakorlás folyamán, a kognitív képesség alapműveleteit szem előtt tartva növelhetjük a tanulók

intellektuális kapacitását.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai

a) A tanulás eszközeinek célszerű használata.

b) Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése.

c) Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén.

d) Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése,

megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése.

e) Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek összehasonlítása, becslése.

f) A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése.

g) A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások

kialakítása.

h) A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének

támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése.

i) Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a

tényleges megoldás összevetése.

75

Fejlesztési feladatok

A térben és időben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élményből

kiindulva.

A megszerzett tudás, az elvont fogalmak, szabályok, összefüggések stb. felhasználása,

kezdetben ismert, majd ismeretlen szituációkban. A problémamegoldó képesség megszerzése

a próbálkozás útján, majd racionális szinten. Kérdések megfogalmazásának, állítások

bizonyításának, a véleményalkotás képességének kialakítása.

A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási műveleteinek segítségével a

matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok, valamint a mennyiségállandóság fogalmának

kialakítása.

A számolási készség fejlesztése változatos gyakorlati feladatok segítségével.

Műveletek írásban való végzése, a szóbeli számoláson túl a műveleti sémákra (analógiákra)

való emlékezés.

Cselekvési sorrend tervezése; megoldáskeresés: lehetséges megoldások kiválasztása,

megoldása készen kapott sémák szerint, algoritmusok segítségével, később alternatív

gondolkodás mentén.

A feltételezés és a valóság összehasonlításának a képessége az eredmény helyességének

megítélésében.

A segítségkérés és - elfogadás képességének fejlesztése, kialakítása.

A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése.

A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése.

A tájékozódási képesség fejlesztése térben, időben és a mennyiségek között a gyermek

ismereteihez igazodva.

Mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez fűződő megfogalmazással.

A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése.

Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különböző dolgok között.

A tapasztalatok gyűjtése alapján kérdések megfogalmazása.

Az ítélőképesség fejlesztése.

Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek

A tartalmak elsajátításakor figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai

jellemzőit, ezért előnyben kell részesíteni a sajátélményű tevékenységeket. A személyes élmény segíti

annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai

életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom

eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk.

A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a

szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget.

76

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai

Az időészlelés fejlesztése, az emberöltő, az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése.

Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések

felfedeztetése.

Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés

technikájának fejlesztése.

A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése.

A kommunikációs képességek fejlesztése.

A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése.

Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, valóság és a fikció

közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása.

A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése.

Fejlesztési feladatok

Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élményből. A saját szerep, a saját feladat, a

saját felelősség felismerése.

A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete.

Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről.

Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő

segítségnyújtás mellett.

Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig.

A munkavállalás gyakorlata.

Ember a természetben

A tanulók ismeretelsajátításában a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetősége

tűzhető ki célul. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív

viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és

viselkedésformák elsajátítása.

E területen szerzett műveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos

viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai

Figyelem-, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése.

Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása.

A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése.

A térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának

érzékelése, felfogása, a változás – időben, térben – észlelése, értelmezése.

A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése.

Szokások, szokásrendszerek kialakítása.

A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés,

irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése.

Fejlesztési feladatok

77

Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival.

Az élőlényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életműködés

felfedeztetése konkrét példákon.

Az élőlények érzékelhető jegyeinek megállapítása – összehasonlítások, elvonatkoztatások.

Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival

kapcsolatban; a mindennapok időviszonyai.

Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal.

Tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen.

Ismeretek a földrajzi környezetről konkrét tapasztalatokból merítve.

Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi

ismeretei.

Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges

táplálkozás, tisztálkodás, mozgás.

A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata.

A hétköznapi folyamatokban előforduló energiafajták és energiahordozók bemutatása példák

segítségével.

Egyszerű megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló időjárás-megfigyelés, a változások

értelmezése.

Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül.

Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, felépítéséről – megfigyelések, vizsgálódások,

konkrét tapasztalatok segítségével.

A gyakoribb betegségek megelőzése, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak

ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet

veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése.

Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése.

A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai ismeretek

alkalmazása a működtetés során.

Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat.

A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elővigyázatossági szabályok

megismerése.

78

Földünk és környezetünk

A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják

el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit.

Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a

specifikumokra figyelve történik – a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai

A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás,

probléma-felismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége.

A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése.

A rész–egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és

térképösszefüggéseinek felismerése.

Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek,

a szimbólumok világában.

Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum

tényleges és viszonylagos helye, helyzete.

Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban.

Kommunikációs képességek – kérdezni tudás, szakkifejezések használata.

Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló

ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata.

Fejlesztési feladatok

Ismeretszerzés, tanulás – a földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése,

információk szerzése, kezelése.

Tájékozódás a földrajzi térben és időben.

Tájékozódás földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban.

Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban.

A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása,

folyamatos gyarapítása.

Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben – a természetföldrajzi

övezetesség társadalmi-gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismertetése példákon

keresztül.

A világgazdaság működésének a napi életünkre gyakorolt hatásai – példák segítségével.

Művészetek

Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a

gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb

megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széleskörű kínálata lehetőséget

teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai

79

Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő

és együttműködési képesség fejlesztése.

Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás, fejlesztése.

Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése.

A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése.

Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése.

A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma,

funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól.

A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban.

A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése.

Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése.

Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra

gazdagítása.

Fejlesztési feladatok

Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése szabadkézi rajzban.

Egyszerű közlő ábrák értelmezése.

A kezdeményező, az alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése.

Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban.

Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében.

A művészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben

empatikus személyiség kialakításának segítése.

Informatika

A műveltségi terület – igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz – középpontjába a munkához,

az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja.

A mindennapi élet szerves részeként jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai

ismerethordozók használatának készsége, az esélyegyenlőség megteremtése, az életvitel céljából is

kiemelkedő jelentőségű.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai

Érzékszervi megismerések.

Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése.

Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása.

Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése.

Csoportosítások, következtetések.

Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagáló képesség fejlesztése.

A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése.

Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése.

Fejlesztési feladatok

80

A számítógépes technika felhasználása a tudás bővítésére, kezdetben segítséggel, később önállóan is.

A hálózat eszközként való használata ismeretek gyűjtéséhez, kapcsolatok építéséhez, problémák

megoldásához. Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével. Eligazodás a logikai

rendben meglévő információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása.

Életvitel és gyakorlati ismeretek

A tanuló egyediségének, megváltozott tulajdonság-együttesének figyelembevételével hozzájárul a

cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák kialakításához. A sérülés specifikus jegyek

figyelembevételével épít a NAT ezen műveltségi területen megfogalmazott alapelveire, kiemelt

fejlesztési területeire, fő témaköreire, feladataira.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs /rehabilitációs feladatai

A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások,

szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, ok-okozat felfedezése.

A probléma felismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság,

motiváltság ébrentartása.

A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása,

alkalmazása.

Motorikus képességek fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok

továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása.

A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése.

A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás

elfogadtatása.

Szociális képességek fejlesztése.

81

Fejlesztési feladatok

A saját élményen, tapasztalaton alapuló egészségmegóvás problémakörének felismerése,

személyes lehetőség és szerep az életvezetésben, az egészség megóvásában, életvezetési

problémák felismerése a családi környezetben, a testi-lelki-szociális egészség megőrzésében.

Tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről, szabálykövető magatartás a mesterséges

környezetben, anyagok, formák, egyszerű szerkezetek megfigyelése, az anyagalakító

tevékenység műveletei.

Gazdálkodás az anyaggal, energiával, a munkával és az idővel.

Az egyéni tulajdonságok és eredményesség összefüggései a tervezés, szervezés, kivitelezés

során.

Önértékelő-, ítélőképesség, az individuális különbségek megfogalmazása.

A napi ismétlődő háztartási feladatok felismerése, tevékenységek ön- és környezetellátásban,

gyakorlottság az egyszerűbb háztartási munkában, szerszámok, gépek használatában, a

szolgáltatások igénybevételében.

Tapasztalatszerzés a jövedelem beosztásában, tudatosság a takarékosságban.

Érzékenység a közvetlen környezet, a lakás formai, esztétikai világában, az otthon

nyugalmának, mint értéknek, örömforrásnak elfogadása, szükségletek és lehetőségek

felismertetése egyéni sajátosságok szerint.

A minőség, a tudatos fogyasztás ismeretei, reklámok értelmezése, szelektálás, viszonyulás.

Az egyéni adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlődése, tapasztalatok a legfontosabb

pályákról, a hozzájuk vezető utakról, lehetőségekről, valóság és a vágyak valamint a realitások

összehangolása.

Testnevelés és sport

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség,

a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a

cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános

testnevelés körét kibővítve, a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere

segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos tapasztalatszerzés élményéhez.

A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai

Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok,

gyakorlatok elvégzésére.

Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére.

Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet.

Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének

82

fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai

állapotának, terhelhetőségének függvényében.

A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri

viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése.

A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése.

A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás

beláttatása.

Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése.

Fejlesztési feladatok

Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése.

Jellemtulajdonságok – akarat, bátorság – fejlesztése.

A megosztott figyelem képességének automatizálása.

Helyzetfelismerő képesség fejlesztése.

Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök

alkalmazásával is.

Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok.

5.5.4. Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése

A beszédfogyatékos tanuló

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és

a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek

következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási

képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a

beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus

sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános

beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás

kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók.

A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig –

minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs

nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A

fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.

Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a

továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai,

logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ.

Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók:

83

a) megkésett beszédfejlődés,

b) diszfázia,

c) diszlália,

d) orrhangzós beszéd,

e) beszédritmus zavara (dadogás, hadarás),

f) diszfónia,

g) disarthria,

h) mutizmus,

i) diszlexia,

j) diszgráfia,

k) súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar,

vagy ezek halmozott előfordulása.

A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének elvei és tartalma

A fejlesztés alapelvei

a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők

összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális

összefüggésrendszerére.

b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a

terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a

folyamatkövetés is megvalósul.

c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi

képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának

figyelembevétele szükséges.

d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás,

a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.

e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos

azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal

eredményesebbé tehető.

f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos

foglalkozások változatos szervezeti kereteit.

A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti Alaptantervben

megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik

a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési tartalmakhoz.

Ahhoz, hogy a beszédfogyatékos tanulók a kulcskompetenciák birtokában eredményesen

alkalmazkodhassanak a mindennapi élethelyzetekhez, a tanuló egyéni sajátosságait is figyelembe kell

venni.

84

Kiemelt fejlesztési tartalmak:

Anyanyelvi kommunikáció

a grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt, mind az írott nyelv

területén, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket

az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása,

megerősítése, beszédtudatosság kialakítása

szövegértés fejlesztése, mind a beszélt, mind az írott nyelv területén, elősegítve a mindennapi

és az irodalmi szövegek befogadását, majd az azokkal való továbbdolgozás,

továbbgondolkodás lehetőségének biztosítását

amennyiben a szövegfeldolgozás is érintett, különösen fontos a szisztematikus, a nyelv

különböző szintjeit elemenként értelmező, a tanulót tapasztalati úton információhoz juttató

oktatás

a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása, mind a bemenetnél

(beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó,

grammatika, mondat, bekezdés, szöveg)

a szókincs bővítése.

Idegen nyelvi kommunikáció

Cél az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási sajátosságainak, valamint nyelvi

kódrendszerének tudatos felépítése, a szóbeli és az írásbeli kommunikáció fejlesztése, figyelembe

véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket.

A beszédfogyatékos tanulók nyelvoktatása során a multiszenzoros technikák (auditív-, vizuális-,

verbális-, drámatechnikák) használata, valamint a verbális és nem verbális kommunikációs csatornák

(gesztikulációs-vizuális) egyidejű alkalmazása kiemelten fontos.

A nyelvórákon szerepet kapnak a koncentrációt és az emlékezetet fejlesztő gyakorlatok, melyek a

szókincs, a kiejtés és a nyelvtani szabályok elsajátításában közvetve és közvetlenül is segítséget

nyújthatnak.

Helyesírási, olvasási és szövegértési problémákkal küzdő beszédfogyatékos tanulók esetében főleg a

szóbeli kommunikáció magabiztos használatának elsajátítása a cél. Az írásbeli kommunikáció

használatát, a differenciált fejlesztés mellett, a számítógépes olvasó- és helyesírás-ellenőrző

programok is segíthetik.

Matematikai kompetencia

A legfőbb cél a problémamegoldó gondolkodás minél több elemének fejlesztése. Egyes esetekben

számolni kell a grammatikai szint sérülésével, ami szövegértési nehézségekben nyilvánul meg, ezt

fokozhatja a szimbólumok megértésének, illetve a verbális absztrakciónak a fejletlensége. A számok

közötti viszonyok, relációk megértési nehézségei esetén különös figyelmet kell fordítani a megfelelő

tempó kialakítására, és építeni kell a tanulók maximális együttműködésére. A geometriai ismeretek,

az arányosság témaköreinél tekintettel kell lenni a vizuális észlelés nehezítettségeire.

A matematikai szakkifejezések és a szaknyelv használatának fokozatos megkövetelése a szóbeli

kifejezés erősítésének különösen erőteljes eszköze.

Természettudományos kompetencia

85

Az oksági kapcsolatok felismerése, a tanult összefüggések alkalmazása gondot okozhat azokban az

esetekben, ahol, az olvasott szöveg megértése vagy a verbális absztrakció akadályokba ütközik.

Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegek alkalmazása szükséges az

egyes összefüggések mechanikus memorizálásának megsegítésére.

Tanulónként eltérő lehet az az absztrakciós szint, ahol be tudnak kapcsolódni a természettudományos

jelenségek értelmezésébe. A kritikai gondolkodás képességének fejlesztése többnyire kis lépésekben

valósítható meg. A mindennapi tapasztalatokból kiindulva kell törekedni arra, hogy a tanulóknak a

jelenségek mind szélesebb körébe legyen betekintésük. Eredményes tanári stratégia lehet a természeti

jelenségeknek alternatív módon, több fogalmi szinten, az összes érzékszerv bevonásával való

közvetítése.

Digitális kompetencia

Ezen a területen a beszédfogyatékos tanulók jó eséllyel tudnak problémákat megoldani, mivel az

informatikai eszközök használatában a beszédfogyatékosság kevés hátrányt jelent. Amennyiben a

szóbeli kifejezőképesség sérült, a számítógép alternatív csatornaként működhet a mindennapi

kommunikációban. Hozzásegíthetjük a tanulókat, hogy a rendelkezésükre álló információs

társadalom technológiáit használják a maguk segédeszközeként a számukra szükséges területeken.

Főleg az írott szöveg megértésére, lényegkiemelés képességére van nagy szükség, mert ezek

segítéségével alakíthat ki új kommunikációs stratégiákat.

Az információgyűjtés- és keresés, a multimédiás tartalmak kezelése a beszédfogyatékosok számára

körülhatárolható, jól teljesíthető feladat, ezért építhetünk a tanulók erős motivációjára. Egyes ikonok,

szóképek felismerésével, speciális alapfogalmak, kifejezések megtanulásával olyan eszközök

birtokába jut, amivel önállóan is tud tájékozódni a digitális világban. A tanuló érzékelje azt a

folyamatot, hogy az információk gyűjtése, majd az azokkal való továbbdolgozás miként vezet új

digitális tartalmak kialakulásához. A pedagógus feladata, hogy a tanulók figyelmét a konkrét

eszközök és szoftverek használatán, illetve a kommunikáció élményén túl arra irányítsa, miként lehet

az információs társadalomban a beszédfogyatékosságból eredő hátrányokat minimalizálni.

A hatékony, önálló tanulás

A beszédfogyatékos tanulók esetében az önálló tanulás elengedhetetlen feltétele a könyvtári ismeret,

informatikai tudás, az értő olvasás, szövegfeldolgozás. Az önálló ismeretszerzést, az információ

megfelelő szűrését, feldolgozását, egyénre szabott módszerekkel, a mindennapi életből vett

gyakorlati helyzetek cselekvéses vagy vizuális modellezésével segíthetjük. A szövegfeldolgozás, az

új információk rendezése során fontos szerephez kell jutnia a gondolkodási képességek

fejlesztésének, mind a képzeleti, mind a fogalmi gondolkodás terén.

A pedagógus feladata az új ismeretek megszerzése iránti interiorizálódott motiváció kialakítása.

Személyközi és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Cél a beszédfogyatékos tanulók támogatása abban, hogy az őt körülvevő társadalmi és gazdasági

környezet eseményeit képes legyen feldolgozni, szükség esetén azok menetébe bekapcsolódni. az

oktatás folyamán fontos a fokozatosság mellett a gyakorlati bemutatás, illetve az ismeretek szituációs

helyzetekben való kipróbálása, az érzelemdús, szubjektív elemeket megmozgató, a mindennapi

tapasztalatához köthető társadalmi feladatok szemléltetése, a tanulók közvetlen megszólítása,

bevonása a feladathelyzetbe. A tanuló mindig lássa maga előtt a folyamatot, a kiindulástól kezdve a

végkifejletig, értse benne szerepét, esetleges feladatát, képes legyen esetlegesen a társadalmi

folyamatok őt személyesen érintő részében érdekeit érvényesíteni.

Fontos hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk

sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre.

86

A pedagógus feladata, hogy felébressze a gyermek motivációját arra, hogy részt vegyen a szociális

kommunikációban, képes legyen véleményét vitában, eszmecserében képviselni ( ütköztetni,

egyeztetni stb.), illetve az őt körülvevő világban tájékozódni. Fokozatosan el kell sajátítania a

beszédfogyatékos tanulónak azt a képességet, hogy rátaláljon a megfelelő kommunikációs stratégiára,

képes legyen az egyedi kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai tudatosság, a művészeti kifejezőképesség egy kiegészítő kommunikációs eszközt ad a

beszédfogyatékos tanulók kezébe. A kreativitás, a problémafelismerő és megoldó képesség, a

képzelet, a képi gondolkodás fejlesztésére kiváló lehetőséget biztosít a művészeti nevelés. Ezen a

kompetenciaterületen az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagítása a kommunikáció

minden szintjét fejleszti.

A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepe a

kommunikációjában zavart tanuló társadalmi integrációját segíti elő.

A megfigyelőképesség, tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli

rendezés; szín-, forma- és szerkezeti érzék alakítása lehetőséget biztosít a beszédfogyatékos tanuló

speciális készségfejlesztésére.

Speciális ajánlások a sérülés típusához kapcsolódva

Énkép, önismeret

Az önismeret fejlettsége, a reális énkép nagymértékben segít a nyelvi deficit leküzdésében és a

társadalmi integrációban.

Információs és kommunikációs kultúra

Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai

eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási

munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára.

Hon- és népismeret, Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra, Aktív állampolgárságra,

demokráciára nevelés, Gazdasági nevelés, Környezettudatosságra nevelés

A fenti kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos tanulók esetlegesen

felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényeg-kiemelési nehézségei jelentenek nehézséget.

Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegekkel segítheti a pedagógus a

tanulók munkáját. Fontos, hogy az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre szabott

módszerek támogassák. Fontos a kifejezőkészség állandó fejlesztése és a kommunikáció iránti igény

kialakítása. Kiváló lehetőséget nyújt erre az interperszonális készségek fejlesztése, a szociális

érzékenység kialakítása, az együttműködésre való képesség fejlesztése, a különféle

konfliktuskezelési eljárások elsajátítása.

Tanulás tanítása

Az informatikai eszközök, egyéni ismeretelsajátítási programok tanulás során történő megfelelő és

tudatos alkalmazásának beszédfogyatékos tanulók esetében kiemelt szerepe van.

Testi és lelki egészség

A pedagógusnak segíteni kell a tanulót beszéd és nyelvi zavarának reális megismerésében,

elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a

beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére,

valamint arra, hogy az esetleges maradandó tünetekkel később is teljes életet tudjon élni.

A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit verbálisan kifejezni,

külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére.

87

Felkészülés a felnőtt - lét szerepeire

A beszédfogyatékos tanuló készségei, képességei alapos feltérképezése szükséges a felnőtt életre

történő felkészítéséhez. A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása alapvető feladat. Cél

a szociális kompetencia további önálló fejlesztésének kialakítása.

5.5.5. A pszichés fejlődés zavarával küzdő tanulók iskolai fejlesztése

A kategórián belül nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a

tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-,

illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az

olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól

egészen a funkcióképtelenségig.

A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás

(olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk

kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik.

Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos

teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az

intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség zavarok

tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő

közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a

tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki.

a) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett

tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több

cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk

(helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge

önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes

kontrollra, megerősítésre szorulnak.

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar

tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak:

általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra,

fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási

feszültséget,

gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre,

fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető

szabályokat.

A fejlesztés alapelvei

A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése

gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A

rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A

kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a

számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és

88

rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az

értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét.

A részképesség zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás

céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű

alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes

környezetbe.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:

a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,

b) a kudarctűrő-képesség növelése,

c) az önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai

Diszlexia, diszgráfia

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és

helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése,

működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg,

valamelyik dominanciájával.

Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat

nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy

körülírja a fogalmat.

Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések

fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz.

Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása

az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási

tempó, gyenge a szövegértés.

A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve

a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak.

Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz

helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú

az írás megtanulásának folyamata.

Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon

lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók.

A fejlesztés célja:

Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az

intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze

kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai:

a) a testséma biztonságának kialakítása,

b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása,

d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

89

e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű,

hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális

és auditív észlelésre alapozó módszerrel,

f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai

pályafutása alatt,

g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi

írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

Diszkalkulia

A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok

megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a

számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége

más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében

általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, aminek következtében zavart az érzékelés-

észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi

azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási

műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az

emlékezet és a figyelem.

A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus

számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv

használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

A fejlesztés feladatai:

a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt,

intenzív fejlesztése,

b) a testséma kialakítása,

c) a téri relációk biztonsága,

d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,

e) a szerialitás erősítése,

f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a

megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális

megerősítés,

h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő

technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.

A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar

Hiperkinetikus zavarok

Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a

figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság,

többszöri konfrontálódás a társakkal.

90

Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése.

Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat.

Magatartási zavarok

Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés

erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb

lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál

hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva

bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések,

iskolakerülés, hazudozás.

A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:

a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő

érzékelésére.

b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének,

terhelhetőségének ismeretében.

c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának,

önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker

vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való

beilleszkedésének segítése.

d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.

e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció

Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek

kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát,

kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába.

A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális

képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével

szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

Módszer- és eszközválasztás

Ajánlások a pedagógus/szülő részére

A módszer-és eszközválasztás tudatosságát a gyermek fejlettségi szintjének pontos

megismerése és az arra épülő egyéni fejlesztési terv alapozza meg.

A fejlesztési területek egymásra épülését, motiváló, változatos, rövid terhelést kell

biztosítanunk a tanulási folyamatban.

Nem szabad a gyermeket körülvenni egyszerre sok ingerrel. Mindig átláthatóság,

behatárolhatóság, rend és következetes pozitív megerősítés vegye körül a tanulót. Egyszerre

keveset markoljunk vizuális-akusztikus ingerekből: inkább többször, változatos formában,

rövid ideig erősítsük ugyanazt a képzetet. Tilos a hosszú, unalmas, gépies gyakoroltatás, a

megterhelés erőltetett fokozása!

A nevelő mindig igyekezzen belehelyezkedni a gyermek nézőpontjába!

A fejlesztést két irányban végezzük: egyrészt a preventív képességfejlesztéssel erősítsük meg a

gyengén működő funkciókat; másrészt teremtsünk alkalmat a gyermek önmegvalósítására,

91

értékei bemutatására kreatív tevékenységek végzésével (ábrázoló technikák, zene, mozgás,

sport, színjátszás, kézművesség, stb.), mely a személyiség egyensúlyának kialakításában döntő

lehet.

A hiányokat, korlátokat, a teljesítmény gyengeségeit egynek tekintsük a gyermek tulajdonságai

között: nem kihangsúlyozva azt! A tanuló értékelését az önmagához viszonyított

személyiségfejlődés alapján végezzük.

Az ajánlott eszközök használata abban az esetben is szükségszerű, amennyiben a sajátos

nevelési igény fennállásáról a gyermeknek nincs szakértői véleménye, de tanulási

teljesítményében, beilleszkedésében enyhébb problémák megfigyelhetők.

A differenciált bánásmód, nevelői attitűd és fejlesztés csak akkor válik hatékonnyá, ha az

inkluzív intézmény pedagógusa, a szülő és a segítő szakember (gyógypedagógus, pszichológus)

közti együttműködés rendszeres: a gyermek egyéni fejlesztési tervét közösen valósítják meg.

6. KÉPZÉSI PROGRAM

A pedagógiai program szerves részét képzik a kerettanterv alapján elkészített helyi tantervek. E

dokumentum kezelhetősége érdekében a helyi tantervek szakképzési fejezeteit külön állományokban

helyeztük el. A közismereti tárgyak óraszámai, tananyagtartalma mindenben megegyezik az OFI által

közzétett kerettantervekkel, ezért ezeket nem csatoljuk mellékletként, csupán hivatkozunk rá.

Az alábbiakban alkalmazott jelölésrendszer:

Barnás árnyalatú fejlécek, címsorok: gépészet ágazathoz tartozó információk

Zöldes árnyalatú fejlécek, címsorok: villamosipar-elektronika ágazathoz tartozó információk

Kékes árnyalatú fejlécek, címsorok: informatika ágazathoz tartozó információk

A lapok jobb oldalán lévő sávok jelentése: egy vonal: 2013-tól induló oktatás; egy dupla: 2016-tól

induló oktatás; tripla vonal: 2018-tól induló oktatás.

Az állomány neve Az állomány tartalma

(2013) Elektronikai_technikus.docx

Helyi tanterv a megjelölt év szeptember 1-től

a megnevezett szakképesítésre

(2013) Gepgyartastechnologiai_technikus.docx

(2013) Informatikai_rendszergazda.docx

(2016) 54_481_06_Informatikai_rendszeruzemelteto.docx

(2016) 54_521_03_Gepgyartastechnologiai_technikus_kerettanterv.docx

(2016) 54_523_02_Elektronikai_technikus_kerettanterv.docx

(2016) 54_523_04_Mechatronikai_technikus_kerettanterv.docx

(2018) 021_54_523_02_Elektronikai_technikus.docx

(2018) 030_54_522_01_Erosaramu_elektrotechnikus.docx

(2018) 044_54_521_03_Gepgyartastechnologiai_technikus.docx

(2018) 073_54_481_06_Informatikai_rendszeruzemelteto.docx

7. A SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE NAPPALI RENDSZERŰ OKTATÁSRA

2013/2014-ES TANÉVTŐL 2019/2020-AS TANÉVIG

A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.)

szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés

érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A

kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai

szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés

9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak

tartalmával, összes óraszámával. A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló

2011. évi CLXXXVII. törvénynek megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott

tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az

időkeret fennmaradó részének (szabadsáv, melyet eltérő színnel jelöltünk) szakmai

tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában rendelkezünk. eltérő színnel az

intézményvezető által adható órákat jelöltük, melyet az alábbi két táblázat mutat

szakmacsoportonként.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

- 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet a szakképzési kerettantervekről szóló

30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakképzési kerettantervekről

szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017.

(VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról

- 26/2018. (VIII.7.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet

módosításáról

- 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.)

Kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai

követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– az 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítés szakmai

és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

– az 54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM

rendelet

94

– az 54 481 04 Informatikai rendszergazda szakképesítés szakmai

és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 12/2013. (III. 29.) NFM alapján készült.

9 (kifutott osztály)

2013/14 2014/15

2015/2016

10 (kifutott osztály)

2014/15 2015/16 2016/17

11 (kifutott osztály)

2015/16 2016/17 2017/18

12 (kifutó osztály)

2016/17 2017/18 2018/19

5/13 (kifutó osztály)

2018/19 2019/20 2020/21

Gép

észe

t, in

form

atik

a sz

akm

acso

po

rto

k

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3 0

Idegen nyelvek 1 1 1 1

Matematika 3 3 3 3

Matematika 1 1

Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia - egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 2

Fizika 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Média 1

Informatika 1

Informatika 1 2

Testnevelés, sport 5 5 5 5

osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai tárgyak 6 7 8 11 35

Szakmai tárgyak 1 2 3

35 36 36 35 35

95

9 (kifutott osztály)

2013/14 2014/15

2015/2016

10 (kifutott osztály)

2014/15 2015/16 2016/17

11 (kifutott osztály)

2015/16 2016/17 2017/18

12 (kifutó osztály)

2016/17 2017/18 2018/19

5/13 (kifutó osztály)

2018/19 2019/20 2020/21)

Ele

ktro

nik

a-el

ekt

rote

chn

ika

szak

mac

sop

ort

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Idegen nyelvek 1 1 1 1

Matematika 3 3 3 3

Matematika 1 1

Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia - egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 2

Fizika 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Média 1

Informatika 1

Informatika 1 2

Testnevelés, sport 5 5 5 5

osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai tárgyak 6 7 8 11 35

Szakmai tárgyak 1 2 3

35 36 36 35 35

Gépészet ágazat

A szakképesítés azonosító száma: 54 521 03

A szakképesítés megnevezése: Gépgyártástechnológiai technikus

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2

Elméleti képzési idő aránya: 50 %, Gyakorlati képzési idő aránya: 50 %

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti

óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év

Ögy. 70 óra 70 óra

10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év

Ögy. 105 óra 105 óra

11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év

Ögy. 140 óra 140 óra

12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év

5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2275 óra 2543 óra

évfolyam heti óraszám

szabadsáv nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év

Ögy 160 óra 160 óra

2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2268 óra 2540 óra

97

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret

nélkül Szakképesítés-

specifikus utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5 0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem 1 1

Elsősegélynyújtás gyakorlat

1 1

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok 2,5+1

3

4+2

4+1+1 13,5 +3

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat 2+1

70 3+1

105 3+1

140 11

160

10172-12 Mérőtermi feladatok

Műszaki mérés 2 2

Műszaki mérés gyakorlat 2 2

10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken

Forgácsolási alapismeretek 4

Forgácsolási alapismeretek gyakorlat 2 8+2

10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás

Gyártástervezés és gyártásirányítás 6,5+0,5

Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat 2+1

10171-12 Karbantartás és üzemvitel

Szerszámgépek karbantartása 4

Szerszámgépek karbantartása gyakorlat 4

összes óra 3 2+1+1 70

3 3+1 105

4+2 3+1 140

7+1+1 3+2 17+3 14 160

17 14

összes óra 5+1+1=7 6+1=7 7+1+2 10+1+3 31+3=34 31+4

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

98

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakközépiskolai

képzés összes óraszáma

9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret

nélkül

Szakképesítés-specifikus

szakképzés óraszáma 5/13. és

2/14.

A szakképzés összes

óraszáma 9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

1150

0-12

Mun

kahe

lyi

egés

zség

és

bizt

onsá

g

Munkahelyi egészség és biztonság

18 18 18 18

Munkavédelmi alapismeretek 4 4 4 4

Munkahelyek kialakítása 4 4 4 4

Munkavégzés személyi feltételei

2 2 2 2

Munkaeszközök biztonsága 2 2 2 2

Munkakörnyezeti hatások 2 2 2 2

Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4 4 4

1149

9-12

F

ogla

lkoz

tatá

s

II.

Foglalkoztatás II. 16 16

Munkajogi alapismeretek 4 4

Munkaviszony létesítése 4 4

Álláskeresés 4 4

Munkanélküliség 4 4

1149

8-12

Fog

lalk

ozta

tás

I. (é

retts

égire

épül

ő ké

pzés

ek

eset

én)

Foglalkoztatás I. 64 64

Nyelvtani rendszerzés 1 8 8

Nyelvtani rendszerezés 2 8 8

Nyelvi készségfejlesztés 24 24

Munkavállalói szókincs 24 24

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem 32 32 36 36

Munkabiztonság 18 18 18 18

Tűzvédelem 7 7 9 9

Környezetvédelem 7 7 9 9

Elsősegélynyújtás gyakorlat

32 32 36 36

Az elsősegélynyújtás általános alapjai

10 10 12 12

Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban

12 12 12 12

Sérülések ellátása 10 10 12 12

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok

90 108 144+72 128+32+32 470+104+32 486+108 486

Műszaki dokumentációk 36+36 36 36 36

Műszaki rajz 36 36 18+18 18

Géprajzi ismeretek 18 18 18+18 18

Gépészeti alapmérések 36 36 36 36

Anyagismeret 36 36 36 36

Anyagvizsgálat 36 36 36 36

Anyagjelölések 36 36 36 36

Gépészeti szerelés 32 32 36 36

99

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakközépiskolai

képzés összes óraszáma

9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret

nélkül

Szakképesítés-specifikus

szakképzés óraszáma 5/13. és

2/14.

A szakképzés összes

óraszáma 9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

CAD alkalmazás 32+32 32+32 36 36

Kézi forgácsolás 36 36 36 36

Gépi forgácsolás I. 18+18 18+18 36 36

Gépi forgácsolás II. 18+18 18+18 18 18

Műszaki mechanika 36+36 36+36 36+36 36

Gépelemek 32+32 32+32 36+36 36

Hajtások 32 32 36 36

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat

72+36 70 108+36 105 108+36 140 603+108+36 396 160 556

Műszaki dokumentációk gyakorlat

36 66 36 66

Gépészeti alapmérések gyakorlat

36 66 36 86

Anyagismeret, gyakorlat 18 53 18 18

Anyagvizsgálat gyakorlat 18 18 36 36

Kézi forgácsolás gyakorlat 36 36 72 126 126

Gépi forgácsolás gyakorlat 36+36 36+36 36+36 328+108+36 144 144

10172-12 Mérőtermi feladatok

Műszaki mérés 64 64 72 72

Geometriai mérések 24 24 26 26

Villamos mérések 32 32 36 36

Összetett mechanikai-, technológiai vizsgálatok

8 8 10 10

Műszaki mérés gyakorlat 64+64 64+32 72 72

Geometriai mérések gyakorlat

12 12 14 14

Anyagvizsgálat 8 8 8 8

Villamos mérések gyakorlat 16 16 18 18

Nagypontosságú mérések 16 16 18 18

Szerszámgépek pontossága 12 12 14 14

10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC

szerszámgépeken

Forgácsolási alapismeretek

128 128

Forgácsolási alapismeretek 32 32

Képlékenyalakítás 32 32

CNC alapismeretek 32 32

Anyagválasztás 32 32

Forgácsolási alapismeretek gyakorlat

256 256

Forgácsolási alapismeretek 96+32 96

CNC programozás 64 64 64

CNC gyártás 96+32 96

100

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakközépiskolai

képzés összes óraszáma

9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret

nélkül

Szakképesítés-specifikus

szakképzés óraszáma 5/13. és

2/14.

A szakképzés összes

óraszáma 9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

10170-12 Gyártástervezés és

gyártásirányítás

Gyártástervezés és gyártásirányítás

208 208

Gyártástervezés 32 32

Szereléstecnológia 32 32

Képlékeny alakítás 32 32

CAD rajzolás 16 16

Gyártócella 32 32

Gyártásirányítás 32 32

Korszerű szerszámgépek 32 32

Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat

64 64

Gyártástervezés 32 32

CAD rajzolás 16+48 16

Szereléstechnika 16 16

10171-12 Karbantartás és üzemvitel

Szerszámgépek karbantartása

128 128

Szerszámgépek karbantartása

32 32

Géptelepítés 32 32

Irányítástechnika 32 32

Villamos gépek 32 32

Szerszámgépek karbantartása gyakorlat

128 128

Szerszámgépek karbantartása

32 32

Géptelepítés 32 32

Irányítástechnika 32 32

Villamos gépek 32 32

Összesen 108+36 72+36 70

108 108 +36 105

144 +72 108 +36 140

224+32+32 96+64 1283+150+204=1637

612+108 504 160

544 448+112 2268+220=2488

Összesen 180+36+36=252 216+36=252 252+36+72=360 320+96+32=448 1116+108=1224 992+112=1104

Elméleti óraszámok/aránya 1156 (öt évfolyamos képzésben1128) / 50,9 % (öt évfolyamos képzésben: 49,7) %

Gyakorlati óraszámok/aránya 1112 (öt évfolyamos képzésben: 1147) / 49,1 % (öt évfolyamos képzésben: 50,6) %

101

Villamosipar és elektronika ágazat

A szakképesítés azonosító száma: 54 523 02

A szakképesítés megnevezése: Elektronikai technikus

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%, Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év

Ögy. 70 óra 70 óra

10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év

Ögy. 105 óra 105 óra

11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év

Ögy. 140 óra 140 óra

12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év

5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2275 óra 2543 óra

évfolyam heti óraszám

szabadsáv nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év

Ögy 160 óra 160 óra

2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2268 óra 2540 óra

102

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai

követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Ágazati

szakképzés

közismeret

nélkül

Szakképesítés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám ögy heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12

Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság +0,5 ó. 1 1

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. +0,5 ó. 1

11498-12

Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő

képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2

10007-12

Informatikai és műszaki

alapok

Műszaki informatika

gyakorlat 2 2

Műszaki ismeretek +1,5 ó. 3 1 4

Műszaki gyakorlatok 3 70 4

10005-12

Villamosipari

alaptevékenységek

Műszaki rajz 1 1

Elektrotechnika +1 ó. 2 2 4

Elektrotechnika gyakorlat

+2 ó. (Csak 9-12. évf.) 3 105 2

Elektronika +1 ó. 3 4 6

Elektronika gyakorlat +4ó. 3 140 3 6 160 3

103

Szakmai

követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Ágazati

szakképzés

közismeret

nélkül

Szakképesítés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám ögy heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

10003-12

Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnika 2 2

Irányítástechnika gyakorlat 2 3

10013-12

Áramkör építése,

üzemeltetése

Elektronikai áramkörök

+0,5 ó. 5

Elektronikai áramkörök

gyakorlat +1ó. 1 6

10014-12

Mechatronikai

rendszerek

Mechatronika 3

Mechatronika

gyakorlat 3

10015-12

Számítógép alkalmazása

az elektronikában

Számítógép alkalmazása 3

Szimuláció és PLC

gyakorlat+2ó. 2 6

Mikrovezérlők gyakorlat 3

összes óra 4 3 70

4 5 105

5 3 140

6 8 18 17 160

14 21

összes óra 7 9 8 14 35 35

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali

rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szabad

sáv terhére, valamint az igazgatói hatáskörben kiadható plusz órák terhére elhelyezett többletórákat az összesítő táblázatokban és a

tantárgyak oktatási anyagát megadó témakörökben pirossal jeleztük!

104

2. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai

követelmény

-modul

Tantárgyak,

témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással

párhuzamosan

Ágazati

szakközépisk

olai képzés

összes

óraszáma

9-12.

évfolyam

Ágazati

szakközépiskolai

képzés óraszáma a

közismeret nélkül

Szakképesíté

s-specifikus

szakképzés

óraszáma

5/13. és

2/14.

A

szakkép

zés

összes

óraszám

a

9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

1150

0-1

2

Mu

nk

ahel

yi

eg

észs

ég é

s b

izto

nsá

g

Munkahelyi

egészség és

biztonság

36 36 36 36

Munkavédelmi

alapismeretek 8 8 8 8

Munkahelyek

kialakítása 8 8 8 8

Munkavégzés

személyi feltételei 4 4 4 4

Munkaeszközök

biztonsága 4 4 4 4

Munkakörnyezeti

hatások 4 4 4 4

Munkavédelmi jogi

ismeretek 8 8 8 8

1149

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I. Foglalkoztatás II. 32 32

Munkajogi

alapismeretek 8 8

Munkaviszony

létesítése 8 8

Álláskeresés 8 8

105

Szakmai

követelmény

-modul

Tantárgyak,

témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással

párhuzamosan

Ágazati

szakközépisk

olai képzés

összes

óraszáma

9-12.

évfolyam

Ágazati

szakközépiskolai

képzés óraszáma a

közismeret nélkül

Szakképesíté

s-specifikus

szakképzés

óraszáma

5/13. és

2/14.

A

szakkép

zés

összes

óraszám

a

9. 10. 11. 12. 1/13.

Munkanélküliség 8 8

1149

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

. (ér

etts

égir

e

épü

lő k

épz

ések

ese

tén

) Foglalkoztatás I. 64 64

Nyelvtani

rendszerzés 1 8 8

Nyelvtani

rendszerezés 2 8 8

Nyelvi

készségfejlesztés 24 24

Munkavállalói

szókincs 24 24

1000

7-1

2

Info

rmat

ikai

és

mű

szak

i al

apo

k

Műszaki informa-

tika gyakorlat 72 72 72 72

Informatikai

alapismeretek 18 18 18 18

Irodai alkalmazások 36 36 36 36

Számítógépes

hálózatok

használata

18 18 18 18

Műszaki ismeretek 108 36 144 144 144 Egyenáramú

áramkörök 45 45 45 45

Mágneses tér és

váltakozó áram 45 45 45 45

Szakrajz alapjai 18 18 18 18

106

Szakmai

követelmény

-modul

Tantárgyak,

témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással

párhuzamosan

Ágazati

szakközépisk

olai képzés

összes

óraszáma

9-12.

évfolyam

Ágazati

szakközépiskolai

képzés óraszáma a

közismeret nélkül

Szakképesíté

s-specifikus

szakképzés

óraszáma

5/13. és

2/14.

A

szakkép

zés

összes

óraszám

a

9. 10. 11. 12. 1/13.

Fémek és ötvözetek 14 14 14 14

Nemfémes anyagok 12 12 12 12

Minőségbiztosítás 10 10 10 10

Műszaki

gyakorlatok 108 70 178 144 144

Anyagok és

szerszámok 54 44 98 54 54

Mérések 18 8 26 32 32

Mechanikai és

villamos kötések 36 18 54 58 58

1000

5-1

2

Vil

lam

osi

par

i al

apte

vék

eny

ség

ek

Műszaki rajz 36 36 36 36

Vetületi ábrázolás 12 12 12 12

Géprajzi

alapismeretek 12 12 12 12

Villamosipari

szakrajz alapjai 12 12 12 12

Elektrotechnika 72 72 144 144 144

Villamos áramkör 12 12 12 12

Passzív és aktív

hálózatok 18 18 18 18

A villamos áram

hatásai 6 6 6 6

Aktív hálózatok.

Villamos tér 18 18 18 18

107

Szakmai

követelmény

-modul

Tantárgyak,

témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással

párhuzamosan

Ágazati

szakközépisk

olai képzés

összes

óraszáma

9-12.

évfolyam

Ágazati

szakközépiskolai

képzés óraszáma a

közismeret nélkül

Szakképesíté

s-specifikus

szakképzés

óraszáma

5/13. és

2/14.

A

szakkép

zés

összes

óraszám

a

9. 10. 11. 12. 1/13.

Mágneses tér.

Elektromágneses

indukció

18 18 18 18

Váltakozó áramú

hálózatok 36 36 72 72 72

Elektrotechnika

gyakorlat 108 105 213 72 72

Forrasztási gyakor-

lat 78 15 93 12 12

Villamos

mérőműszerek 10 10 20 20 20

Egyenáramú

mérések 20 80 100 40 40

Elektronika 108 128 236 216 216

Villamos áramköri

alapismeretek 18 18 18 18

Négypólusok 18 18 16 16

Félvezetők 36 36 36 36

Erősítők 36 36 72 54 54

Műveleti erősítők 36 36 36 36

Impulzustechnika 20 20 20 20

Digitális technika

alapjai 36 36 36 36

108

Szakmai

követelmény

-modul

Tantárgyak,

témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással

párhuzamosan

Ágazati

szakközépisk

olai képzés

összes

óraszáma

9-12.

évfolyam

Ágazati

szakközépiskolai

képzés óraszáma a

közismeret nélkül

Szakképesíté

s-specifikus

szakképzés

óraszáma

5/13. és

2/14.

A

szakkép

zés

összes

óraszám

a

9. 10. 11. 12. 1/13.

Elektronika

gyakorlat 108 140 96 344 216 160 96 472

Váltakozó áramú

alapmérések 40 50 90 45 60 105

Elektronikai

eszközök mérése 42 50 92 50 60 110

Áramkörök építése,

vizsgálata 26 40 66 30 40 96 166

Erősítők építése és

mérése 35 35 36 36

Impulzustechnikai

mérések 24 24 20 20

Digitális áramkörök

vizsgálata 37 37 35 35

1000

3-1

2

Irán

yít

áste

chn

ikai

ala

po

k

Irányítástechnika 64 64 72 72

Irányítástechnikai

alapismeretek 16 16 20 20

Vezérlés 28 28 32 32

Szabályozás 20 20 20 20

Irányítástechnika

gyakorlat 64 64 108 108

Villamos

irányítások

építőelemei és

készülékei

14 14 24 24

109

Szakmai

követelmény

-modul

Tantárgyak,

témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással

párhuzamosan

Ágazati

szakközépisk

olai képzés

összes

óraszáma

9-12.

évfolyam

Ágazati

szakközépiskolai

képzés óraszáma a

közismeret nélkül

Szakképesíté

s-specifikus

szakképzés

óraszáma

5/13. és

2/14.

A

szakkép

zés

összes

óraszám

a

9. 10. 11. 12. 1/13.

Vezérlési feladatok 25 25 42 42

Szabályozások 25 25 42 42

100

13-1

2

Ára

mk

ör

épít

ése,

üze

mel

teté

se

Elektronikai

áramkörök 160 160

Erősítők

alkalmazása 36 36

Teljesítmény

erősítők 36 36

Digitális technika II. 36 36

Tápegységek 36 36

Oszcillátorok 16 16

Elektronikai

áramkörök

gyakorlat

32 32 192 224

Erősítők vizsgálata 16 16 64 80

Digitális

berendezések

vizsgálata

16 16 64 80

Jelkeltő áramkörök

mérése 64 64

1001

4-1

2

Mec

hat

ro

nik

ai

ren

dsz

ere

k

Mechatronika 96 96

Nem villamos

mennyiségek 32 32

110

Szakmai

követelmény

-modul

Tantárgyak,

témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással

párhuzamosan

Ágazati

szakközépisk

olai képzés

összes

óraszáma

9-12.

évfolyam

Ágazati

szakközépiskolai

képzés óraszáma a

közismeret nélkül

Szakképesíté

s-specifikus

szakképzés

óraszáma

5/13. és

2/14.

A

szakkép

zés

összes

óraszám

a

9. 10. 11. 12. 1/13.

mérése villamos

úton

Pneumatikus,

elektropneumatikus

irányítások

32 32

Villamos

irányítások 32 32

Mechatronika

gyakorlat 96 96

Nem villamos

mennyiségek

mérése villamos

úton

32 32

Pneumatikus

vezérlések 32 32

Elektropneumatiku

s vezérlések 32 32

1001

5-1

2

Szá

mít

óg

ép a

lkal

maz

ása

az e

lek

tro

nik

ában

Számítógép

alkalmazás 96 96

Általános PLC

ismeret 32 32

PLC programozás 32 32

Mikrovezérlők 32 32

Szimuláció és PLC

gyakorlat 192 192

111

Szakmai

követelmény

-modul

Tantárgyak,

témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással

párhuzamosan

Ágazati

szakközépisk

olai képzés

összes

óraszáma

9-12.

évfolyam

Ágazati

szakközépiskolai

képzés óraszáma a

közismeret nélkül

Szakképesíté

s-specifikus

szakképzés

óraszáma

5/13. és

2/14.

A

szakkép

zés

összes

óraszám

a

9. 10. 11. 12. 1/13.

Áramköri

tervezőprogramok 64 64

PLC program

készítése 64 64

PLC program

tesztelése 64 64

Mikrovezérlők

gyakorlat 64 64 96 160

Programtervezési

módszerek 32 32

Programozási

lehetőségek 64 64 32 96

MPASM assembler 32 32

Összesen 144 108 70

144 180 105

180 108 140

192 256 1627 648 612 160

448 672 2540

2Összesen 252 324 288 448 1627 1260 1120 2540

Elméleti óraszámok és arányuk 1096 (43%) – öt évfolyamos képzésben: 1108 (40 %)

Gyakorlati óraszámok és arányuk 1444 (57 % ) – öt évfolyamos képzésben: 1639 (60 %)

112

Informatika ágazat

A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04

A szakképesítés megnevezése: Informatika rendszergazda

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2

Elméleti képzési idő aránya: 40 %, Gyakorlati képzési idő aránya: 60 %

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek

Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti

óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év

Ögy. 70 óra 70 óra

10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év

Ögy. 105 óra 105 óra

11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év

Ögy. 140 óra 140 óra

12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év

5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2275 óra 2543 óra

évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év

Ögy 160 óra 160 óra

2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2268 óra 2540 óra

113

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati

szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti órasz ögy

heti órasz ögy

heti órasz ögy

heti órasz heti órasz ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és bizt. Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5

10815-12 Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai alapok 1+1 1,5

Információtechnológiai gyakorlat 2 2

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek 1 1

Munkaszervezés gyakorlat 2 2

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 1

2 +1 =3

1 +1+1

=3 4+2

=6

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

1+ 1,0

=2,0

2 +1 =3

2 +2 =4

2 +2 =4

8+2 =10

Hálózati ismeretek I. 1 1 2 4

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 2 2 8

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

2

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

Hálózati operációs rendszerek

5,5 +2

=7,5

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

7 +2 =9

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

Hálózati ismeretek II. 6

Hálózati ismeretek II. gyakorlat 6

IT hálózat biztonság 2

IT hálózat biztonság gyakorlat 2

összes óra

2 +1,0 =3,0

3 +1,0 =4,0

70

2 +0 =2

4 +1 =5

105

3 +1 =4

4 +2 =6

140

4 +1+1

=6

6 +2 =8 11 20

160 16+2

=18 15+2

=17

összes óra 5+1+1=7 6+1+0=7 7+1+2=10 10+1+3=14 31 +4=35 31 +4=35

114

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakközépiskolai

képzés összes óraszáma

9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus szakképzés

óraszáma 5/13. és

2/14.

A szakképzés összes

óraszáma 9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

1150

0-12

Mun

kahe

lyi

egés

zség

és

bizt

onsá

g

Munkahelyi egészség és biztonság

18 18 18 18/18

témakör 1 18 18 18 18/18

témakör 2

témakör 3

témakör 4

1081

5-12

In

form

áció

tech

noló

giai

ala

pok

Információtechnológiai alapok 36+36 36 54 36/54

Bevezetés a számítógépes architektúrákba

18+36 18 27 18/27

Szoftverismeretek 12 12 18 12/18

Információtechnológiai biztonság alapjai

6 6 9 6/9

Információtechnológiai gyakorlat

72 70 142 72 50 142/122

Számítógép összeszerelése 24 35 59 24 25 59/49

Telepítés és konfigurálás 36 35 71 36 25 71/61

Megelőző karbantartás 12 12 12 12/12

1082

6-12

S

zakm

ai é

letp

álya

-épí

tés,

mun

kasz

erve

zés,

mun

kahe

lyi k

omm

unik

áció

Munkaszervezési ismeretek 32 32 36 32/36

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése

4 4 4 4/4

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció

4 4 4 4/4

Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás

4 4 4 4/4

Munkavégzés projektekben 8 8 8 8/8

Pénzügyi, vállalkozási feladatok 6 6 8 6/8

Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás

2 2 2 2/2

Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás

2 2 4 2/4

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése

2 2 2 2/2

Munkaszervezés gyakorlat 64 64 72 64/72

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése

8 8 8 8/8

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció

12 12 12 12/12

115

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakközépiskolai

képzés összes óraszáma

9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus szakképzés

óraszáma 5/13. és

2/14.

A szakképzés összes

óraszáma 9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás

8 8 8 8/8

Munkavégzés projektekben 16 16 20 16/20

Pénzügyi, vállalkozási feladatok 12 12 16 12/16

Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás

2 2 2 2/2

Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás

4 4 4 4/4

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése

2 2 2 2/2

1081

7-12

H

álóz

atok

, pro

gram

ozás

és

adat

bázi

s-ke

zelé

s

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 18=18 36 72

+36 =108

32

+64 =96

158 144 158/144

Programozás alapismeretek 8 8 6 8/6

Adattípusok 4 20 24 20 24/20

Programozás elemei 6 2 8 6 8/6

Programozási tételek

14

26 +30=

56

40 40 40/40

Adatstruktúrák

30 +3 =33

30 30 30/30

Programtervezés

16 +3 =19

8

+14 =22

24 24 24/24

Adatbázisok

24 +50 =74

24 18 24/18

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

36

+36 =72

72 +36 =108

50 72+72=144

70 64

+64 =128

364 288 60 364/348

Programozási nyelvek

24+24=48

24 20 24/20

Objektumorientált programozás

36+18=54

36 72 60 18 72/78

Programozási nyelv „A”

12+12 =24

36+18=54

14 36+36 =72

26 124 80 20 124/100

116

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakközépiskolai

képzés összes óraszáma

9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus szakképzés

óraszáma 5/13. és

2/14.

A szakképzés összes

óraszáma 9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

Állománykezelés

8+16 =24

10 18 18 6 18/24

Web-programozás alapjai

28+20=48

34 28

+36 =64

90 74 16 90/90

Adatbázis fejlesztés

36 +36 =34

36 36 36/36

Hálózati ismeretek I. 36 36 64 136 144 136/144

Otthoni és kisvállalati hálózatok 36 18 54 72 54/72

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)

18 64 82 72 82/72

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 72 55 72

+72 =144

70 64 333 288 50 333/338

Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

72 55 36+36=72

35 198 144 25 198/169

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat

36+36=72

35 64 135 144 25 135/169

1149

9-12

Fog

lalk

ozta

tás

II.

Foglalkoztatás 16 16

témakör 1 16 16

témakör 2

témakör 3

témakör 4

1149

8-12

F

ogla

lkoz

tatá

s I. Elhelyezkedést-munkavállalást

segítő idegen nyelv 64 64

témakör 1 64 64

témakör 2

témakör 3

témakör 4

1082

7 -1

2 H

álóz

ati o

perá

ciós

re

ndsz

erek

és

szol

gálta

táso

k

Hálózati operációs rendszerek 176 +64 =240

176

Windows Server telepítése és üzemeltetése

80 +48 =128

80

Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése

80 +48 =128

80

Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja

16 16

117

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakközépiskolai

képzés összes óraszáma

9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus szakképzés

óraszáma 5/13. és

2/14.

A szakképzés összes

óraszáma 9. 10. 11. 12. 1/13.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

224 +64 =288

224

Windows Server telepítése és üzemeltetése

96 +32 =128

96

Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése

96 +32 =128

96

Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja

32 32

1082

8 -1

2 V

álla

lati

háló

zato

k üz

emel

teté

se é

s fe

lügy

elet

e

Hálózati ismeretek II. 192 192

Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban

96 96

Számítógép hálózatok tervezése és támogatása

96 96

Hálózati ismeretek II. gyakorlat 192 192

Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban gyakorlat

96 96

Számítógép hálózatok tervezése és támogatása gyakorlat

96 96

IT hálózat biztonság 64 64

IT hálózat biztonság 64 64

IT hálózat biztonság gyakorlat 64 64

IT hálózat biztonság gyakorlat 64 64

Összesen 72+18 =90

108+54= 162 70

72 144 +36 =180

105

108 +36 =144

144 +72 =216

140

128 +64 =192

192 +64 =256

396 720 160

512+64 =576

480+64 =544

Összesen 180+72=252 216+36=252 252+108=360 320 1283 1116 992 2275/2268

Elméleti óraszámok/aránya 40 %

Gyakorlati óraszámok/aránya 60 %

118

8. A SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE NAPPALI RENDSZERŰ OKTATÁSRA 2016/2017-ES

TANÉVTŐL 2021/2022-ES TANÉVIG

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

módosítása alapján A 2016/2017. évi tanévben az új szakképzési intézményi és oktatási rendszer,

valamint az Országos Képzési Jegyzék módosítása alapján a közismereti kerettantervek is

módosulnak. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.)

EMMI rendelet módosításának kihirdetéséig az alábbi (a rendeletmódosítással megegyező)

mellékleteket kell a helyi tanterv elkészítése során alkalmazni:

Kerettanterv a szakgimnáziumok 9–12. évfolyama számára (a módosítást megelőzően

szakközépiskola)

VIII., Gépészet IX., Villamosipar és elektronika XI., Informatika XIII.

Tantárgyak 9. évf. (kifutott

2016/17 2017/18)

10. évf. (2017/18

2018/19)

11. évf. (2018/19

2019/20)

12. évf. (2019/20

2020/21)

9-12. óraszám

összesen

1/13.

évf. (2020/21 2021/22)

13. évf. óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika 2 2 - - 144 - -

Művészetek - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika

- 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható tantárgy: **

- - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

- 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő) szakképesítés

8 8 7 7 (1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

119

Két éves szakgimnáziumi szakképesítések óraterv táblázata

minden ágazat esetében

Tantárgyak 1/13.

évf.

2/14.

évf.

1/13-2/14. évf.

óraszám

összesen

Szakmai idegen nyelv 4 4 268

Érettségire épülő szakképesítés órakerete 31 31 2077

Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 35

Tanítási hetek száma 36 31

Éves összes óraszám 1260 1085 2345

Gépészet ágazat

A szakképesítés azonosító száma: 54 521 03

Szakképesítés megnevezése: Gépgyártástechnológiai technikus

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 50%

Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai

tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni

évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés

első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi

rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra

jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

120

Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

9. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év

10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év

Ögy. 140 óra

11. évfolyam 10 óra/hét 360 óra/év

Ögy. 140 óra

12. évfolyam 10 óra/hét 310 óra/év

5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2739 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a

szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően

választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11.

évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.

Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év

Ögy 160 óra

2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2237 óra

121

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen 5 6 4 4

140 3 0

140 3 5 15,5 15,5 15,5 15,5

160 15,5 15,5

Összesen 11,0 8 3 8 31,0 31,0 31,0

A mellék szakképesítésre

vonatkozó:

Összesen 0

2 2 0

2 5 0

0 2 0 0 0

Összesen 4 7 2

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2 2

10163-12

Gépészeti munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem 0,5 0,5

Elsősegélynyújtás

gyakorlat 0,5 0,5

11572-16

Mechatronikai alapozó

feladatok

Vezérléstechnikai

alapismeretek 2

Gépegységek szerelése és

karbantartása 2 2

Pneumatikus és

hidraulikus szerelési

gyakorlat

3

10164-12

Gépgyártósori gépkezelői,

gépszerelői feladatok

A gyártásszervezés alapjai 2

Beállítási, szerelési és

karbantartási gyakorlat 2

Emeltszintű matematika 1 1

122

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

Csak a mellék szakképesítést nem

választók esetén a mellék

szakképesítés óraszámának terhére

Emeltszintű gépészet 6 1

10162-12

Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó

feladatok 4,5 4 3 12

Gépészeti alapozó

feladatok gyakorlata 5,5 4 2 12

10172-12 Mérőtermi feladatok Műszaki mérés 3 3

Műszaki mérés gyakorlat 3 3

10169-12

Forgácsoló technológia

hagyományos és CNC

szerszámgépeken

Forgácsolási ismeretek 4 4

Forgácsolás gyakorlat 8 8

10170-16

Gyártástervezés és

gyártásirányítás

Gyártástervezés és

gyártásirányítás 6 6

Gyártástervezés gyakorlat 4 4

10171-16

Karbantartás és üzemvitel

Szerszámgépek

karbantartása 3 3

Karbantartás gyakorlat 3,5 3,5

Kötelezően választható

tantárgy Gépészet fakultáció 2 2

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

Kötelezően választható tantárgy: Gépészet fakultáció

A tantárgy tanításának célja: Az ágazati szakmai érettségihez szükséges ismeretek elmélyítése, a hiányosságok pótlása, a szakmai kompetenciák

fejlesztése.. A témakör a 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok követelménymodul, Gépészeti alapozó feladatok tantárgy témaköreivel megegyezik.

123

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Óra

öss

zesí

tő:

A fő szakképesítésre

vonatkozó:

180 216 144 144 140

108 0 140

93 155

1778 458 1320

480 481

2281

558 558 160

480 481

2237

396 288 108 248 961 1116 961

Elméleti óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1005 óra (44%)

1038 óra (46,4%)

Gyakorlati óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1276 óra (56%) 1199 óra (53,6%)

Mellék-szakképesítés

órakerete 0

72 72 0

72 180 0

0 62

144 252 62

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi

alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n)

Foglalkoztatás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani rendszerezés

1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani rendszerezés

2 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi

készségfejlesztés 0 24 24 0 0 24 0 24

124

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Munkavállalói

szókincs 0 22 22 0 0 22 0 22

10

16

3-1

2

Gép

észe

ti m

un

kab

izto

nsá

g é

s

kö

rny

ezet

véd

elem

Munkavédelem 18 0 0 0 0 0 0 0 18 0 18 0 0 18 18 0 0 0 18

Munkabiztonság 9 9 9 9 0 0 0 9

Tűzvédelem 4 4 4 4 0 0 0 4

Környezetvédelem 5 5 5 5 0 0 0 5

Elsősegélynyújtás

gyakorlat 0 18 0 0 0 0 0 0 18

0 18 0 0 18 0 18 0 0 18

Az elsősegélynyújtás

általános alapjai 6 6 6 0 6 0 0 6

Munka- és

környezetvédelem a

gyakorlatban

6 6 6 0 6 0 0 6

Sérülések ellátása 6 6 6 0 6 0 0 6

xx

xx

x-1

6

Mec

hat

ron

ikai

ala

po

zó f

elad

atok

Vezérléstechnikai

alapismeretek 0 0 72 0 0 0 0 0 72

72 0 0 0 72 0 0 0 0 0

Vezérléstechnikai

alapfogalmak 5 5 5 0 0 0 0 0

Elektrotechnikai

alapfogalmak 20 20 20 0 0 0 0 0

Fluidtechnikai

alapismeretek 24 24 24 0 0 0 0 0

Villamos

vezérléstechnikai

alapismeretek

15 15 15 0 0 0 0 0

125

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Műszaki informatikai

alapismeretek 8 8 8 0 0 0 0 0

Gépegységek

szerelése és

karbantartása

0 0 0 72 0 72 0 0 144

144 0

0 0 144 0 0 0 0 0

Hajtástechnikai

elemek szerelése 48 48 48 0 0 0 0 0

Munkadarab befogó,

adagoló, továbbító

szerkezetek

12 12 12 0 0 0 0 0

Szerszámbefogó

egységek szerelése 12 12 12 0 0 0 0 0

Szerszámok szerelése

és beállítása 36 36 36 0 0 0 0 0

Lineáris hajtások

szerelése és beállítása 36 36 36 0 0 0 0 0

Pneumatikus és

hidraulikus szerelési

gyakorlat

0 0 0 0 0 108 0 0 108

108 0

0 0 110 0 0 0 0 0

Pneumatikus

kapcsolások 40 40 40 0 0 0 0 0

Hidraulikus

kapcsolások 30 30 30 0 0 0 0 0

Hidropneumatikus

berendezések szerelése 8 8 8 0 0 0 0 0

126

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Elektropneumatika,

elektrohidraulika 30 30 32 0 0 0 0 0

10

16

4-1

2

Gép

gy

ártó

sori

gép

kez

elő

i, g

épsz

erel

ői

fela

dat

ok

A gyártásszervezés

alapjai 0 0 0 0 72 0 0 72

72 0 0 0 62 0 0 0 0 0

Alapfogalmak 18 18 10 0 0 0 0 0

Gyártó- és

szerelősorok 36 36 36 0 0 0 0 0

Gyártósorok

logisztikai,

minőségirányítási

feladatai

18 18 16 0 0 0 0 0

Beállítási, szerelési és

karbantartási

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0 62 62

62 0

0 0 65 0 0 0 0 0

Gépsorok átállítása,

működtetése, tervszerű

karbantartása

31 31 30 0 0 0 0 0

Kenéstechnika 10 10 10 0 0 0 0 0

Módszeres

hibakeresés,

hibaelhárítás

21 21 25 0 0 0 0 0

Csa

k a

mel

lék

szak

kép

esít

ést

nem

vál

aszt

ók e

seté

n a

mel

lék

szak

kép

esít

és

óra

szám

ainak

terh

ére

Emeltszintű

matematika 36 62

Emeltszintű

matematika érettségi

tananyagtartalma

36 62

127

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Emeltszintű gépészet 144 62

Emeltszintű gépészet

érettségi tananyag 144 62

10

16

2-1

2

Gép

észe

ti a

lap

ozó

fel

adat

ok

Gépészeti alapozó

feladatok 162 0 144 0 108 0 0 0 414

0 414 0 0 414 432 0 0 0 432

Műszaki ábrázolás 72 72 72 72 0 0 0 72

Gépészeti anyagok 90 90 90 108 0 0 0 108

Műszaki mechanika 72 72 72 72 0 0 0 72

Gépészeti

technológiák 72 36 108 108 108 0 0 0 108

Gépelemek 72 72 72 72 0 0 0 72

Gépészeti alapozó

feladatok gyakorlata 0 198 0 144 0 0 62 404

0 404 0 0 414 0 432 0 0 432

Műszaki ábrázolás

gyakorlat 72 72 72 0 72 0 0 72

Kézi forgácsolási

gyakorlat 126 126 126 0 126 0 0 126

Gépi forgácsolási

gyakorlat 108 108 108 0 126 0 0 126

Hegesztési gyakorlat 62 62 72 0 72 0 0 72

Szerelési gyakorlatok 36 36 36 0 36 0 0 36

10

17

2-1

2

Mér

őte

rmi

fela

dat

ok Műszaki mérés 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 93 0 0 91 108 0 0 0 108

Geometriai mérések 31 31 31 48 0 0 0 48

Anyagvizsgálatok 31 31 20 20 0 0 0 20

Villamos mérések 16 16 20 20 0 0 0 20

128

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Összetett mechanikai-,

technológiai

vizsgálatok

15 15 20 20 0 0 0 20

Műszaki mérés

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 93 93

0 93 0 0 90 0 108 0 0 108

Geometriai mérések 31 31 30 0 36 0 0 36

Anyagvizsgálat 16 16 18 0 18 0 0 18

Villamos mérések 16 16 12 0 18 0 0 18

Nagypontosságú

mérések 15 15 12 0 18 0 0 18

Szerszámgépek

pontossági vizsgálata 15 15 18 0 18 0 0 18

10

16

9-1

2

Fo

rgác

soló

tec

hn

oló

gia

hag

yo

mán

yo

s és

CN

C s

zers

zám

gép

eken

Forgácsolási

ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 124 0 124 0 0 124 0 124

Forgácsolási ismeretek 0 62 62 0 0 62 0 62

CNC alapismeretek 0 62 62 0 0 62 0 62

Forgácsolás

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 248 248 0 0 0 248 248

Forgácsolás

hagyományos

szerszámgépeken

0 93 93 0 0 0 93 93

CNC programozás 0 62 62 0 0 0 62 62

CNC gyártás 0 93 93 0 0 0 93 93

10

17

0-

16

Gy

ártá

ster

vez

és é

s

gy

ártá

s

irán

yít

ás Gyártástervezés és

gyártásirányítás 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 186 0 186 0 0 186 0 186

129

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Alkatrészgyártás

tervezése 0 62 62 0 0 62 0 62

Szerelés technológiai

tervezése 0 31 31 0 0 31 0 31

Gyártórendszerek 0 62 62 0 0 62 0 62

Gyártásirányítás 0 31 31 0 0 31 0 31

Gyártástervezés

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 124 124 0 0 0 124 124

Gyártástervezés 0 62 62 0 0 0 62 62

CAD-CAM gyakorlat 0 62 62 0 0 0 62 62

10

17

1-1

6

Kar

ban

tart

ás é

s ü

zem

vit

el

Szerszámgépek

karbantartása 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Szerszámgépek

telepítése,

karbantartása

0 62 62 0 0 62 0 62

Irányítástechnika 0 31 31 0 0 31 0 31

Karbantartás

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 109 109 0 0 0 109 106

Karbantartás gyakorlat 0 62 62 0 0 0 62 62

Irányítástechnika

gyakorlat 0 47 47 0 0 0 47 47

Kö

tele

zően

vál

aszt

hat

ó

tan

tárg

y Gépészet fakultáció 72 62

Gépészeti alapozó

feladatok 72 62

130

131

Villamosipar és elektronika ágazat

A szakképesítés azonosító száma: 54 523 02

Szakképesítés megnevezése: Elektronikai technikus

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%, Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek

Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év

10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év

Ögy. 140 óra

11. évfolyam 10 óra/hét 360 óra/év

Ögy. 140 óra

12. évfolyam 10 óra/hét 310 óra/év

5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2739 óra

évfolyam heti óraszám éves óraszám

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év

Ögy 160 óra

2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2237 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt

követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok

közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt

keletkezik!)

A központi kerettantervhez képesti módosításokat és kiegészítéseket a helyi tantervben pirossal

jelöltük. E jelölés vonatkozik a mellékszakképesítést válaszók illetve nem választók számára is.

132

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

A MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉST VÁLASZTÓ TANULÓK SZÁMÁRA

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy heti óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan: Összesen

4,5 3 5 6

140

2 1,5

140

3 5 13 18 14 15 160

13 18

7,5 11 3,5 8 31 29 31

Az érettségi vizsga keretében

megszerezhető

szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen

2 1,5 0 1 2 4,5 0 2

3,5 1 6,5 2

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2 2

10007-16 Informatikai és

műszaki alapok2

Műszaki informatika

gyakorlat 1

Műszaki ismeretek 2

Műszaki gyakorlat 1,5

10001-16 Ipari folyamatok

irányítása PLC-vel

PLC ismeretek 2 0

PLC programozási

gyakorlat 4,5 2

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5 0,5

10005-16 Villamosipari

alaptevékenységek

Műszaki rajz 1 1

Elektrotechnika 3 2 5

2 A zöld háttérszínnel jelölt tárgyak az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tárgyai.

133

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy heti óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

Elektrotechnika

gyakorlat 3 2 5

Elektronika 3 1 1 5

Elektronika gyakorlat 4 1,5 1 6,5

10003-16 Irányítástechnikai

alapok

Irányítástechnika 1 2 2,5

Iránytástechnikai

gyakorlatok 0 4 3,5

10013-16 Áramkörök építése,

üzemeltetése

Elektronikai áramkörök 5 5

Elektronikai áramkörök

gyakorlat 6 6

10014-16 Mechatronikai

rendszerek

Mechatronika 2,5 2,5

Mechatronika gyakorlat 3 3

10015-16 Számítógép

alkalmazása az elektronikában

Számítógép alkalmazás 3 3

Szimuláció és PLC

gyakorlat 6 6

Mikrovezérlők gyakorlat 3 3

134

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i kép

zés

9-

12.

évf.

öss

zes

óra

szám

a (ö

gy

nél

kül)

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zakk

épe-

síté

shez

kap

cso

lódó ó

rasz

ám

Fő s

zakkép

esít

ésh

ez

kap

csoló

dó ö

sszes

óra

szám

5/13. A

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő

szakképe

-sítésre

vonatkoz

ó: A

főszakképesíté

s szakmai

óraszámába

az érettségi

vizsga

keretében

megszerezhet

ő

szakképesítés

óraszámai

nem tartoznak

bele.

Összesen 16

2 108 180 216

140 72 54

140 93 1040 406 558 2009 507 538 160 406 558 2009

Összesen 270 396 126 248 964 1045 964

Elméleti óraszá-

mok

(arány ögy-vel)

öt évfolyamos képzés egészében: 913 óra (40%)

913 óra (42,1%)

Gyakorlati óraszá-

mok

(és arányuk)

öt évfolyamos képzés egészében ögy. nélkül: 1091 óra

öt évfolyamos képzés egészében ögy-vel: 1371 óra (60%) 1096 óra (57,9%)

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15,5 0 15,5 0 0 15 0 15

Munkajogi

alapismeretek 0 4,5 4,5 0 0 4 0 4

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n) Foglalkoztatás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani

rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani

rendszerezés 2 0 8 8 0 0 8 0 8

135

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i kép

zés

9-

12.

évf.

öss

zes

óra

szám

a (ö

gy

nél

kül)

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zakk

épe-

síté

shez

kap

cso

lódó ó

rasz

ám

Fő s

zakkép

esít

ésh

ez

kap

csoló

dó ö

sszes

óra

szám

5/13. A

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Nyelvi

készségfejlesztés 0 24 24 0 0 24 0 24

Munkavállalói

szókincs 0 22 22 0 0 22 0 22

10

00

7-1

6 I

nfo

rmat

ikai

és

mű

szak

i al

apo

k

Műszaki

informatika

gyakorlat

0 0 0 36 0 0 0 0 0

36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Informatikai

alapismeretek 12 0 12 0 0 0 0 0

Irodai

alkalmazások 12 0 12 0 0 0 0 0

Számítógépes

hálózatok

használata

12 0 12 0 0 0 0 0

Műszaki

ismeretek 72 0 0 0 0 0 0 0 0

72 0 0 0 72 0 0 0 0 0

Fémek és

nemfémes anyagok 12 0 12 0 0 0 0 0

Szakrajz alapjai 10 0 10 0 0 0 0 0

Minőségbiztosítás 4 0 4 0 0 0 0 0

Egyenáramú

áramkörök 26 0 26 0 0 0 0 0

Mágneses tér és

váltakozó áram 20 0 20 0 0 0 0 0

Műszaki

gyakorlat 0 54 0 0 0 0 0 0 0

54 0 0 0 54 0 0 0 0 0

136

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i kép

zés

9-

12.

évf.

öss

zes

óra

szám

a (ö

gy

nél

kül)

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zakk

épe-

síté

shez

kap

cso

lódó ó

rasz

ám

Fő s

zakkép

esít

ésh

ez

kap

csoló

dó ö

sszes

óra

szám

5/13. A

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Anyagok,

szerszámok és

mérések

26 0 26 0 0 0 0 0

Mechanikai és

villamos kötések 18 0 18 0 0 0 0 0

Villamos mérések 10 0 10 0 0 0 0 0

10

00

1-1

6 I

par

i fo

lyam

ato

k i

rány

ítás

a P

LC

-vel

PLC ismeretek 0 0 0 0 72 0 0 0 0 72 0 0 0 72 0 0 0 0 0

PLC felépítése,

működése 16 0 16 0 0 0 0 0

PLC programozás

alapjai 10 0 10 0 0 0 0 0

PLC kiválasztása 10 0 10 0 0 0 0 0

PLC programozás 1

6 0 15 0 0 0 0 0

Korszerű

hibadiagnosztika

1

2 0 10 0 0 0 0 0

PLC-be integrált

biztonságtechnikai

rendszerek

8 0 6 0 0 0 0 0

PLC

programozási

gyakorlat

0 0 0 0 0 162 0 62 0

224 0

0 0 224 0 0 0 0 0

PLC és

számítógép-hálózat

kapcsolata

20 0 20 0 0 0 0 0

PLC kiválasztása 4 0 4 0 0 0 0 0

137

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i kép

zés

9-

12.

évf.

öss

zes

óra

szám

a (ö

gy

nél

kül)

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zakk

épe-

síté

shez

kap

cso

lódó ó

rasz

ám

Fő s

zakkép

esít

ésh

ez

kap

csoló

dó ö

sszes

óra

szám

5/13. A

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

PLC programozás

alapjai 138 16 0 154 0 0 0 0 0

PLC programozás 38 0 38 0 0 0 0 0

Hibakeresés 8 0 8 0 0 0 0 0

11

50

0-1

2 M

unk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

18 0 0 0 0 0 0 0 18

0 18

0 0 18 18 0 0 0 18

Munkavédelmi

alapismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkahelyek

kialakítása 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkavégzés

személyi

feltételei

2 2 2 2 0 0 0 2

Munkaeszközö

k biztonsága 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkakörnyez

eti hatások 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkavédelmi

, jogi ismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

10

00

5-1

6

Vil

lam

osi

par

i

alap

tev

éken

ysé

gek

Műszaki rajz 36 0 0 0 0 0 0 0 36 0 36 0 0 36 36 0 0 0 36

Vetületi

ábrázolás 12 12 12 12 0 0 0 12

Géprajzi

alapismeretek 12 12 12 12 0 0 0 12

138

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i kép

zés

9-

12.

évf.

öss

zes

óra

szám

a (ö

gy

nél

kül)

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zakk

épe-

síté

shez

kap

cso

lódó ó

rasz

ám

Fő s

zakkép

esít

ésh

ez

kap

csoló

dó ö

sszes

óra

szám

5/13. A

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Villamosipari

szakrajz alapjai 12 12 12 12 0 0 0 12

Elektrotechni

ka

10

8 0 72 0 0 0 0 0 180

0 180 0 0 180 180 0 0 0 180

Villamos

áramkör 24 24 24 24 0 0 0 24

Passzív és

aktív hálózatok 36 36 36 36 0 0 0 36

A villamos

áram hatásai 12 12 12 12 0 0 0 12

Aktív

hálózatok,

villamos tér

18 18 18 18 0 0 0 18

Mágneses tér,

Elektromágnes

es indukció

18 18 18 18 0 0 0 18

Váltakozó

áramú

hálózatok

72 72 72 72 0 0 0 72

Elektrotechni

ka gyakorlat 0 108 0 72 0 0 0 0 180

0 180 0 0 180 0 180 0 0 180

Forrasztási

gyakorlat 36 36 36 0 36 0 0 36

Villamos

mérőműszerek 36 36 36 0 36 0 0 36

139

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i kép

zés

9-

12.

évf.

öss

zes

óra

szám

a (ö

gy

nél

kül)

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zakk

épe-

síté

shez

kap

cso

lódó ó

rasz

ám

Fő s

zakkép

esít

ésh

ez

kap

csoló

dó ö

sszes

óra

szám

5/13. A

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Egyenáramú

mérések 36 36 36 0 36 0 0 36

Váltakozó

áramú mérések 72 72 72 0 72 0 0 72

Elektronika 0 0 108 0 36 0 31 0 175 0 175 0 0 175 175 0 0 0 175

Villamos

áramköri

alapismeretek

18 18 18 18 0 0 0 18

Négypólusok 18 18 18 18 0 0 0 18

Félvezetők 36 36 36 36 0 0 0 36

Erősítők 36 36 36 36 0 0 0 36

Műveleti

erősítők 18 18 18 18 0 0 0 18

Impulzustechni

ka 18 18 18 18 0 0 0 18

Digitális

technika

alapjai

31 31 31 31 0 0 0 31

Elektronika

gyakorlat 0 0 0 144 0 54 0 31 229

0 229 0 0 229 0 229 0 0 229

Váltakozó

áramú

alapmérések

36 36 36 0 36 0 0 36

Elektronikai

eszközök

mérése

36 36 36 0 36 0 0 36

140

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i kép

zés

9-

12.

évf.

öss

zes

óra

szám

a (ö

gy

nél

kül)

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zakk

épe-

síté

shez

kap

cso

lódó ó

rasz

ám

Fő s

zakkép

esít

ésh

ez

kap

csoló

dó ö

sszes

óra

szám

5/13. A

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Áramkörök

építése,

vizsgálata

36 36 36 0 36 0 0 36

Erősítők

építése és

mérése

36 18 54 54 0 54 0 0 54

Impulzustechni

kai mérések 36 36 36 0 36 0 0 36

Digitális

áramkörök

vizsgálata

31 31 31 0 31 0 0 31

10

00

3-1

6 I

rán

yít

áste

chn

ikai

ala

po

k

Irányítástechn

ika 0 0 0 0 36 0 62 0 98

0 98 0 0 98 98 0 0 0 98

Irányítástechni

kai

alapismeretek

36 36 36 36 0 0 0 36

Vezérlés 40 40 40 40 0 0 0 40

Szabályozás 22 22 22 22 0 0 0 22

Iránytástechni

kai

gyakorlatok

0 0 0 0 0 0 0 124 124

0 124

0 0 124 0 129 0 0 129

Villamos

irányítások

építőelemei és

készülékei

0 31 31 31 0 36 0 0 36

141

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i kép

zés

9-

12.

évf.

öss

zes

óra

szám

a (ö

gy

nél

kül)

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zakk

épe-

síté

shez

kap

cso

lódó ó

rasz

ám

Fő s

zakkép

esít

ésh

ez

kap

csoló

dó ö

sszes

óra

szám

5/13. A

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Vezérlési

feladatok 48 48 48 0 48 0 0 48

Szabályozások 45 45 45 0 45 0 0 45

10

01

3-1

6 Á

ram

kö

rök

épít

ése,

üze

mel

teté

se

Elektronikai

áramkörök 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 155 0 155 0 0 155 0 155

Erősítők

alkalmazása 0 31 31 0 0 31 0 31

Teljesítmény

erősítők 0 31 31 0 0 31 0 31

Digitális

technika II. 0 46 46 0 0 46 0 46

Tápegységek 0 31 31 0 0 31 0 31

Oszcillátorok 0 16 16 0 0 16 0 16

Elektronikai

áramkörök

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 186 186 0 0 0 186 186

Erősítők

alkalmazása 0 62 62 0 0 0 62 62

Digitális

berendezések

vizsgálata

0 62 62 0 0 0 62 62

Jelkeltő

áramkörök

mérése

0 62 62 0 0 0 62 62

10

0

14

-

16

Mec

hat

r

on

ik

ai

ren

d

szer

ek

Mechatronika 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 78 0 78 0 0 78 0 78

142

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i kép

zés

9-

12.

évf.

öss

zes

óra

szám

a (ö

gy

nél

kül)

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zakk

épe-

síté

shez

kap

cso

lódó ó

rasz

ám

Fő s

zakkép

esít

ésh

ez

kap

csoló

dó ö

sszes

óra

szám

5/13. A

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Nem villamos

mennyiségek

mérése

villamos úton

0 26 26 0 0 26 0 26

Pneumatikus ,

elektropneumat

ikus

irányítások

0 26 26 0 0 26 0 26

Villamos

irányítások 0 26 26 0 0 26 0 26

Mechatronika

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 93 93 0 0 0 93 93

Nem villamos

mennyiségek

mérése

villamos úton

II.

0 31 31 0 0 0 31 31

Pneumatikus

vezérlések 0 31 31 0 0 0 31 31

Elektropneuma

tikus

vezérlések

0 31 31 0 0 0 31 31

10

01

5-1

6

Szá

mít

óg

ép

alk

alm

azás

a az

elek

tro

nik

ában

Számítógép

alkalmazás 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Általános PLC

ismeret 0 23 23 0 0 23 0 23

143

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i kép

zés

9-

12.

évf.

öss

zes

óra

szám

a (ö

gy

nél

kül)

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zakk

épe-

síté

shez

kap

cso

lódó ó

rasz

ám

Fő s

zakkép

esít

ésh

ez

kap

csoló

dó ö

sszes

óra

szám

5/13. A

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

PLC

programozás 0 23 23 0 0 23 0 23

Mikrovezérlők 0 31 31 0 0 31 0 31

Virtuális

műszerek 0 16 16 0 0 16 0 16

Szimuláció és

PLC

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 186 186 0 0 0 186 186

Áramköri

tervezőprogra

mok

0 62 62 0 0 0 62 62

PLC program

készítése 0 62 62 0 0 0 62 62

PLC program

tesztelése 0 62 62 0 0 0 62 62

Mikrovezérlő

k gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 93 93 0 0 0 93 93

Programtervez

ési módszerek 0 31 31 0 0 0 31 31

Programozási

lehetőségek 0 31 31 0 0 0 31 31

MPASM 0 31 31 0 0 0 31 31

144

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

A MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉST NEM VÁLASZTÓ TANULÓK SZÁMÁRA

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy heti óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan: Összesen

4,5 3 5 6

140

2 2,5

140

3 6 13 18 14 15 160

13 18

7,5 11 4,5 9 31 29 31

Az érettségi vizsga keretében

megszerezhető

szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen

2 1,5 0 1 5,5 0 3 0

3,5 1 5,5 3

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2 2

10007-16 Informatikai és

műszaki alapok3

Műszaki informatika

gyakorlat 1

Műszaki ismeretek 2

Műszaki gyakorlat 1,5

A mellék-szakképesítés

óraszámának terhére

Emeltszintű matematika 2,5 1

Emeltszintű elektronika 3 2

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5 0,5

10005-16 Villamosipari

alaptevékenységek

Műszaki rajz 1 1

Elektrotechnika 3 2 5

Elektrotechnika

gyakorlat 3 2 5

3 A zöld háttérszínnel jelölt tárgyak az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tárgyai.

145

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy heti óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

Elektronika 3 1 1 5

Elektronika gyakorlat 4 1,5 1 6,5

10003-16 Irányítástechnikai

alapok

Irányítástechnika 1 2 2,5

Irányítástechnikai

gyakorlatok 1 3 3,5

10013-16 Áramkörök építése,

üzemeltetése

Elektronikai áramkörök 5 5

Elektronikai áramkörök

gyakorlat 6 6

10014-16 Mechatronikai

rendszerek

Mechatronika 2,5 2,5

Mechatronika gyakorlat 3 3

10015-16 Számítógép

alkalmazása az elektronikában

Számítógép alkalmazás 3 3

Szimuláció és PLC

gyakorlat 6 6

Mikrovezérlők gyakorlat 3 3

146

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi k

épzé

s 9

-12.

évf

. öss

zes

óras

zám

a

Ére

ttség

i viz

sga

kere

tébe

n m

egsz

erez

hető

szak

képe

-síté

shez

kap

csol

ódó

óras

zám

Fő

szak

képe

síté

shez

kap

csol

ódó

össz

es

óras

zám

5/13.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

1/13. 2/14.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő

szakképe-

sítésre

vonatkozó

Összesen 162 108 180 216 140

72 90 140

93 124 1045 453 1045 406 558 2009 507 538 160 406 558 2009

Összesen 270 396 162 21 964 1045 964

Elméleti óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 913 óra (39,9%)

913 óra (42,1%)

Gyakorlati óraszámok

(és arányuk)

öt évfolyamos képzés egészében ögy. nélkül: 1096 óra

öt évfolyamos képzés egészében ögy-vel: 1371 óra (60,1%) 1096 óra (57,9%)

1149

9-12

Fog

lalk

ozta

tás

II. Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15,5 0 15,5 0 0 15 0 15

Munkajogi alapismeretek 0 4,5 4,5 0 0 4 0 4

Munkaviszony létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

1149

8-12

Fog

lalk

ozta

tás

I.

(ére

ttség

ire é

pülő

képz

ések

ese

tén)

Foglalkoztatás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani rendszerezés 2 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi készségfejlesztés 0 24 24 0 0 24 0 24

Munkavállalói szókincs 0 22 22 0 0 22 0 22

1000

7-16

Info

rmat

ikai

és

műs

zaki

ala

pok Műszaki informatika

gyakorlat 0 0 0 36 0 0 0 0 0

36 0

0 0 36 0 0 0 0 0

Informatikai alapismeretek 12 0 12 0 0 0 0 0

Irodai alkalmazások 12 0 12 0 0 0 0 0

Számítógépes hálózatok

használata 12 0 12 0 0 0 0 0

Műszaki ismeretek 72 0 0 0 0 0 0 0 0 72 0

0 0 72 0 0 0 0 0

147

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi k

épzé

s 9

-12.

évf

. öss

zes

óras

zám

a

Ére

ttség

i viz

sga

kere

tébe

n m

egsz

erez

hető

szak

képe

-síté

shez

kap

csol

ódó

óras

zám

Fő

szak

képe

síté

shez

kap

csol

ódó

össz

es

óras

zám

5/13.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

1/13. 2/14.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Fémek és nemfémes

anyagok 12 0 12 0 0 0 0 0

Szakrajz alapjai 10 0 10 0 0 0 0 0

Minőségbiztosítás 4 0 4 0 0 0 0 0

Egyenáramú áramkörök 26 0 26 0 0 0 0 0

Mágneses tér és

váltakozó áram 20 0 20 0 0 0 0 0

Műszaki gyakorlat 0 54 0 0 0 0 0 0 0

54 0

0 0 54 0 0 0 0 0

Anyagok, szerszámok és

mérések 26 0 26 0 0 0 0 0

Mechanikai és villamos

kötések 18 0 18 0 0 0 0 0

Villamos mérések 10 0 10 0 0 0 0 0

1000

1-16

Ipar

i fol

yam

atok

irán

yítá

sa P

LC-v

el

PLC ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 72 0 0 0 0 0

PLC felépítése,

működése 0 16 0 0 0 0 0

PLC programozás alapjai 0 10 0 0 0 0 0

PLC kiválasztása 0 10 0 0 0 0 0

PLC programozás 0 15 0 0 0 0 0

Korszerű

hibadiagnosztika 0 10 0 0 0 0 0

PLC-be integrált

biztonságtechnikai

rendszerek

0 6 0 0 0 0 0

PLC programozási

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 224 0 0 0 0 0

148

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi k

épzé

s 9

-12.

évf

. öss

zes

óras

zám

a

Ére

ttség

i viz

sga

kere

tébe

n m

egsz

erez

hető

szak

képe

-síté

shez

kap

csol

ódó

óras

zám

Fő

szak

képe

síté

shez

kap

csol

ódó

össz

es

óras

zám

5/13.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

1/13. 2/14.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

PLC és számítógép-

hálózat kapcsolata 0 20 0 0 0 0 0

PLC kiválasztása 0 4 0 0 0 0 0

PLC programozás alapjai 0 154 0 0 0 0 0

PLC programozás 0 38 0 0 0 0 0

Hibakeresés 0 8 0 0 0 0 0

A m

ellé

k-sz

akké

pesí

tés

óras

zám

ának

terh

ére

lete

tt

Emeltszintű

matematika 90 31 0

121

Emeltszintű matematika

érettségi tan-

anyagtartalma

90 0

Emeltszintű elektronika 108 62 170

Emeltszintű villamosipar

és elektronika érettségi

tananyagtartalma

108 62

1150

0-12

Mun

kahe

lyi e

gész

ség

és b

izto

nság

Munkahelyi egészség

és biztonság 18 0 0 0 0 0 0 0 18

0 18 0 0 18 18 0 0 0 18

Munkavédelmi

alapismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkahelyek kialakítása 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkavégzés személyi

feltételei 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkaeszközök

biztonsága 2 2 2 2 0 0 0 2

149

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi k

épzé

s 9

-12.

évf

. öss

zes

óras

zám

a

Ére

ttség

i viz

sga

kere

tébe

n m

egsz

erez

hető

szak

képe

-síté

shez

kap

csol

ódó

óras

zám

Fő

szak

képe

síté

shez

kap

csol

ódó

össz

es

óras

zám

5/13.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

1/13. 2/14.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Munkakörnyezeti

hatások 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkavédelmi, jogi

ismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

1000

5-16

Vill

amos

ipar

i ala

ptev

éken

ység

ek

Műszaki rajz 36 0 0 0 0 0 0 0 36 0 36

0 0 36 36 0 0 0 36

Vetületi ábrázolás 12 12 12 12 0 0 0 12

Géprajzi alapismeretek 12 12 12 12 0 0 0 12

Villamosipari szakrajz

alapjai 12 12 12 12 0 0 0 12

Elektrotechnika 108 0 72 0 0 0 0 0 180 0 180

0 0 180 180 0 0 0 180

Villamos áramkör 24 24 24 24 0 0 0 24

Passzív és aktív

hálózatok 36 36 36 36 0 0 0 36

A villamos áram hatásai 12 12 12 12 0 0 0 12

Aktív hálózatok, villamos

tér 18 18 18 18 0 0 0 18

Mágneses tér,

Elektromágneses

indukció

18 18 18 18 0 0 0 18

Váltakozó áramú

hálózatok 72 72 72 72 0 0 0 72

Elektrotechnika

gyakorlat 0 108 0 72 0 0 0 0 180

0 180 0 0 180 0 180 0 0 180

150

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi k

épzé

s 9

-12.

évf

. öss

zes

óras

zám

a

Ére

ttség

i viz

sga

kere

tébe

n m

egsz

erez

hető

szak

képe

-síté

shez

kap

csol

ódó

óras

zám

Fő

szak

képe

síté

shez

kap

csol

ódó

össz

es

óras

zám

5/13.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

1/13. 2/14.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Forrasztási gyakorlat 36 36 36 0 36 0 0 36

Villamos mérőműszerek 36 36 36 0 36 0 0 36

Egyenáramú mérések 36 36 36 0 36 0 0 36

Váltakozó áramú

mérések 72 72 72 0 72 0 0 72

Elektronika 0 0 108 0 36 0 31 0 175 0 175 0 0 175 175 0 0 0 175

Villamos áramköri

alapismeretek 18 18 18 18 0 0 0 18

Négypólusok 18 18 18 18 0 0 0 18

Félvezetők 36 36 36 36 0 0 0 36

Erősítők 36 36 36 36 0 0 0 36

Műveleti erősítők 18 18 18 18 0 0 0 18

Impulzustechnika 18 18 18 18 0 0 0 18

Digitális technika alapjai 31 31 31 31 0 0 0 31

Elektronika gyakorlat 0 0 0 144 0 54 0 31 229 0 229 0 0 229 0 229 0 0 229

Váltakozó áramú

alapmérések 36 36 36 0 36 0 0 36

Elektronikai eszközök

mérése 36 36 36 0 36 0 0 36

Áramkörök építése,

vizsgálata 36 36 36 0 36 0 0 36

Erősítők építése és

mérése 36 18 54 54 0 54 0 0 54

Impulzustechnikai

mérések 36 36 36 0 36 0 0 36

Digitális áramkörök

vizsgálata 31 31 31 0 31 0 0 31

100

03-

16

Irán yítá

ste

chn

ikai

ala

pok Irányítástechnika 0 0 0 0 36 0 62 0 98 0 98 0 0 98 98 0 0 0 98

151

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi k

épzé

s 9

-12.

évf

. öss

zes

óras

zám

a

Ére

ttség

i viz

sga

kere

tébe

n m

egsz

erez

hető

szak

képe

-síté

shez

kap

csol

ódó

óras

zám

Fő

szak

képe

síté

shez

kap

csol

ódó

össz

es

óras

zám

5/13.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

1/13. 2/14.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Irányítástechnikai

alapismeretek 36 36 36 36 0 0 0 36

Vezérlés 40 40 40 40 0 0 0 40

Szabályozás 22 22 22 22 0 0 0 22

Irányítástechnikai

gyakorlatok 0 0 0 0 0 36 0 93 129

0 129 0 0 124 0 129 0 0 129

Villamos irányítások

építőelemei és ké-

szülékei

36 0 36 31 0 36 0 0 36

Vezérlési feladatok 48 48 48 0 48 0 0 48

Szabályozások 45 45 45 0 45 0 0 45

1001

3-16

Ára

mkö

rök

építé

se, ü

zem

elte

tése

Elektronikai áramkörök 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

155 0 155 0 0 155 0 155

Erősítők alkalmazása 0 31 31 0 0 31 0 31

Teljesítmény erősítők 0 31 31 0 0 31 0 31

Digitális technika II. 0 46 46 0 0 46 0 46

Tápegységek 0 31 31 0 0 31 0 31

Oszcillátorok 0 16 16 0 0 16 0 16

Elektronikai áramkörök

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 186 186 0 0 0 186 186

Erősítők alkalmazása 0 62 62 0 0 0 62 62

Digitális berendezések

vizsgálata 0 62 62 0 0 0 62 62

Jelkeltő áramkörök

mérése 0 62 62 0 0 0 62 62

100

14-

16

Me

cha

tron ikai

ren

dsz

ere k Mechatronika 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 78 0 78 0 0 78 0 78

152

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi k

épzé

s 9

-12.

évf

. öss

zes

óras

zám

a

Ére

ttség

i viz

sga

kere

tébe

n m

egsz

erez

hető

szak

képe

-síté

shez

kap

csol

ódó

óras

zám

Fő

szak

képe

síté

shez

kap

csol

ódó

össz

es

óras

zám

5/13.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

1/13. 2/14.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Nem villamos

mennyiségek mérése

villamos úton

0 26 26 0 0 26 0 26

Pneumatikus ,

elektropneumatikus

irányítások

0 26 26 0 0 26 0 26

Villamos irányítások 0 26 26 0 0 26 0 26

Mechatronika gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

Nem villamos mennyi-

ségek mérése villamos

úton II.

0 31 31 0 0 0 31 31

Pneumatikus vezérlések 0 31 31 0 0 0 31 31

Elektropneumatikus

vezérlések 0 31 31 0 0 0 31 31

1001

5-16

Szá

mító

gép

alka

lmaz

ása

az

elek

tron

ikáb

an

Számítógép alkalmazás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Általános PLC ismeret 0 23 23 0 0 23 0 23

PLC programozás 0 23 23 0 0 23 0 23

Mikrovezérlők 0 31 31 0 0 31 0 31

Virtuális műszerek 0 16 16 0 0 16 0 16

Szimuláció és PLC

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 186 186 0 0 0 186 186

Áramköri

tervezőprogramok 0 62 62 0 0 0 62 62

PLC program készítése 0 62 62 0 0 0 62 62

PLC program tesztelése 0 62 62 0 0 0 62 62

Mikrovezérlők

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 93 93 0 0 0 93 93

Programtervezési

módszerek 0 31 31 0 0 0 31 31

153

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi k

épzé

s 9

-12.

évf

. öss

zes

óras

zám

a

Ére

ttség

i viz

sga

kere

tébe

n m

egsz

erez

hető

szak

képe

-síté

shez

kap

csol

ódó

óras

zám

Fő

szak

képe

síté

shez

kap

csol

ódó

össz

es

óras

zám

5/13.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

1/13. 2/14.

A s

zakk

épzé

s ös

szes

óras

zám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Programozási

lehetőségek 0 31 31 0 0 0 31 31

MPASM 0 31 31 0 0 0 31 31

154

11. 12. Összóraszám

Kötelezően választható tantárgy

(11-12. évfolyam)

Elektronika fakultáció

72 62 134

Passzív és aktív hálózatok 18 10 28

Váltakozó áramú hálózatok 18 10 28

Tranzisztoros erősítők 18 12 30

Műveleti erősítők 20 20

Digitális áramkörök 18 10 28

Kötelezően választható tantárgy (11-12. évfolyam)

Elektronika fakultáció

A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulókat az elektrotechnika és elektronika

tanulmányaikban elsajátított tudás elmélyítésében és alkalmazásában. A tantárgy értékelése a

nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti

értékeléssel történik. A tárgy követelményei és tananyagtartalma megegyezik az

elektrotechnika és elektronika tárgyak passzív és aktív hálózatok, váltakozó áramú hálózatok,

tranzisztoros erősítők, műveleti erősítők és digitális technika alapjai tananyagrészeinél

meghatározottakkal.

A mellék-szakképesítés óraszámainak terhére letett órák

Emeltszintű matematika

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse emelt szintű matematika érettségi

letételére. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. §

(2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik, követelményrendszere pedig az emelt

szintű matematika érettségi vizsgakövetelményeivel azonos.

Emeltszintű elektronika

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse emelt szintű villamosipar és

elektronika ágazati érettségi letételére. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló

2011. évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik,

követelményrendszere pedig az emelt szintű villamosipar és elektronika ágazati érettségi

vizsgakövetelményeivel azonos.

155

Informatika ágazat

A szakképesítés azonosító száma: 54 481 06

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek

Pályaalkalmassági követelmények: —

Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év

10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év

Ögy. - -

11. évfolyam 10 óra/hét 360 óra/év

Ögy. - -

12. évfolyam 10 óra/hét 310 óra/év

5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2459 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a

szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően

választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11.

évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.

évfolyam heti óraszám éves óraszám

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év

Ögy. - -

2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2077 óra

156

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Mellék-szakképesítést választóknak

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 3 5 5 5 0

2 3 0

2 6 10 21 13 18 0

10 21

Összesen 8 10 5 8 31 31 31

Mellékszakképzésre vonatkozó Összesen 1 2 1 1

0 1 4

0 1 1 10 21 13 18

0 10 21

Összesen 3 2 5 2 31 31 31

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2 2

11996-16

Információtechnológiai alapok

IT alapok 1 1 2

IT alapok gyakorlat 2 1 3

11997-16

Hálózati ismeretek I.

Hálózatok I. 1 1 1 3

Hálózatok I. gyakorlat 2 1 4 7

11625-16

Programozás és adatbázis-

kezelés

Programozás 1 1 1 1 4

Programozás gyakorlat 2 2 2 2 8

11999-16

Informatikai szakmai angol

nyelv

IT szakmai angol nyelv 2 2 4

157

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

12010-16

Nyílt forráskódú rendszerek

kezelése

Linux alapok 1

Linux alapok gyakorlat 2

12008-16

Irodai szoftverek haladó szintű

használata

Irodai szoftverek 1

Irodai szoftverek

gyakorlat 2 1

12009-16

Informatikai szakmai orientáció

IT szakorientáció 1 1

IT szakorientáció

gyakorlat 2 1

12003-16

Hálózati ismeretek II.

Hálózatok II. 3 3

Hálózatok II. gyakorlat 9 9

IT hálózatbiztonság 1,5 1,5

IT hálózatbiztonság

gyakorlat 3 3

12013-16

Hálózati operációs rendszerek

és felhőszolgáltatások

Szerverek és

felhőszolgáltatások 3 3

Szerverek és

felhőszolgáltatások

gyakorlat

9 9

Kötelezően választható

tantárgy

Programozás fakultáció 2 2

Informatika fakultáció 2 2

158

2. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Mellék-szakképesítést választóknak

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő

szakképe-

sítésre

vonatkozó:

Összesen 108 180 180 180 0

72 108 0

62 186

1498 422 1076

310 651

2037

468 648 0

310 651

2077

Összesen 288 360 180 248 961 1116 961

Elméleti óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 732 óra (35,9%)

778 óra (37,5%)

Gyakorlati óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1305 óra (64,1%) 1299 óra (62,5%)

A mellék-szakképesítésre

vonatkozó:

36 72 36 36

36 144

31 31

108 72 180 62

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi

alapismeretek 0 3 3 0 0 3 0 3

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 4 4 0 0 4 0 4

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

zt

atás

I.

(ére

ttsé

gir

e

épü

lő

kép

zése

k

eset

én) Foglalkoztatás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani

rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

159

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Nyelvtani

rendszerezés 2 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi

készségfejlesztés 0 24 24 0 0 24 0 24

Munkavállalói

szókincs 0 22 22 0 0 22 0 22

11

99

6-1

6

Info

rmác

ióte

chno

lóg

iai

alap

ok

IT alapok 36 0 36 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Munka- és

környezetvédelmi

alapismeretek

2 2 2 2 0 0 0 2

Bevezetés a

számítógépes

architektúrákba

22 12 34 34 34 0 0 0 34

Szoftverismeret 12 16 28 28 28 0 0 0 28

Információtechnológia

biztonság alapjai 8 8 8 8 0 0 0 8

IT alapok gyakorlat 0 72 0 36 0 0 0 0 108 0 108 0 0 108 0 108 0 0 108

Biztonságos labor- és

eszközhasználat 4 4 4 0 4 0 0 4

Számítógép

összeszerelés 36 12 48 48 0 48 0 0 48

Telepítés és

konfigurálás 32 12 44 44 0 44 0 0 44

Megelőző

karbantartás 12 12 12 0 12 0 0 12

160

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

11

99

7-1

6

Hál

óza

ti i

smer

etek

I.

Hálózatok I. 0 0 36 0 36 0 31 0 103 0 103 0 0 103 108 0 0 0 108

Hálózati

infrastruktúra, hálózati

operációs rendszerek

11 11 11 16 0 0 0 16

Fizikai és

adatkapcsolati réteg

feladatai, Ethernet

protokoll

12 12 12 12 0 0 0 12

Hálózati és a szállítási

réteg feladatai,

protokolljai

13 13 13 13 0 0 0 13

IPv4 és IPv6 címzési

struktúra, alhálózatok 10 10 10 10 0 0 0 10

Alkalmazási réteg

protokolljai,

hálózatbiztonság

8 8 8 8 0 0 0 8

Kapcsolt helyi

hálózatok és VLAN-

ok

8 8 8 8 0 0 0 8

Forgalomirányítási

ismeretek 10 13 23 23 23 0 0 0 23

A biztonságos hálózat,

forgalomszűrés 10 10 10 10 0 0 0 10

IP szolgáltatások 8 8 8 8 0 0 0 8

161

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Hálózatok I.

gyakorlat 0 0 0 72 0 36 0 124 232

0 232 0 0 242 0 252 0 0 252

Csatlakozás egy

hálózathoz, a kapcsoló

alap konfigurációja

26 26 26 0 36 0 0 36

Vezetékes és vezeték

nélküli kapcsolódás

helyi hálózathoz

26 26 26 0 26 0 0 26

Forgalomirányítási

alapok, adatfolyam

kezelés

20 20 20 0 20 0 0 20

IP-címzés a

gyakorlatban 10 18 28 30 0 30 0 0 30

Szerver-kliens

kapcsolódás,

hálózatbiztonság

10 18 28 30 0 30 0 0 30

Kapcsolás folyamata

és a VLAN-ok

használata

9 16 25 27 0 27 0 0 27

Statikus és dinamikus

forgalomirányítás 7 40 47 51 0 51 0 0 51

A biztonságos hálózat

kialakítása,

forgalomszűrés

16 16 16 0 16 0 0 16

162

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

IP szolgáltatások a

gyakorlatban 16 16 16 0 16 0 0 16

11

62

5-1

6

Pro

gra

mo

zás

és a

dat

báz

is-k

ezel

és

Programozás 36 0 36 0 36 0 31 0 139 0 139 0 0 139 144 0 0 0 144

Bevezetés a

programozásba 18 18 18 23 0 0 0 23

Weboldalak kódolása 18 18 18 18 0 0 0 18

A Java vagy C# nyelv

alapjai 18 18 18 18 0 0 0 18

JavasScript 18 18 18 18 0 0 0 18

Programozási

típusfeladatok 11 11 11 11 0 0 0 11

Haladó szintű

programozás Java

vagy C# nyelven

25 25 25 25 0 0 0 25

Adatbázis-kezelő

alkalmazások

készítése

16 16 16 16 0 0 0 16

Összefoglaló

projektfeladat 15 15 15 15 0 0 0 15

Programozás

gyakorlat 0 72 0 72 0 72 0 62 278

0 278 0 0 278 0 288 0 0 288

Bevezetés a

programozásba 36 36 36 0 46 0 0 46

Weboldalak kódolása 36 36 36 0 36 0 0 36

163

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A Java vagy C# nyelv

alapjai 36 36 36 0 36 0 0 36

JavasScript 36 36 36 0 36 0 0 36

Programozási

típusfeladatok 22 22 22 0 22 0 0 22

Haladó szintű

programozás Java

vagy C# nyelven

50 50 50 0 50 0 0 50

Adatbázis-kezelő

alkalmazások

készítése

32 32 32 0 32 0 0 32

Összefoglaló

projektfeladat 30 30 30 0 30 0 0 30

11

99

9-1

6

Info

rmat

ikai

sza

km

ai a

ng

ol

ny

elv

IT szakmai angol

nyelv 72 0 72 0 0 0 0 0 144

0 144 0 0 144 144 0 0 0 144

Hallás utáni

szövegértés 24 24 24 24 0 0 0 24

Szóbeli

kommunikáció 12 12 12 12 0 0 0 12

Szóbeli

kommunikáció IT

környezetben projekt

alapon

36 36 36 36 0 0 0 36

164

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Írásos angol nyelvű

szakmai anyagok

feldolgozása

24 24 24 24 0 0 0 24

Angol nyelvű

szövegalkotás – e-

mail

12 12 12 12 0 0 0 12

Keresés és

ismeretszerzés angol

nyelven

12 12 12 12 0 0 0 12

Szóbeli

kommunikáció IT

környezetben projekt

alapon

24 24 24 24 0 0 0 24

12

01

0-1

6

Ny

ílt

forr

ásk

ód

ú r

end

szer

ek k

ezel

ése Linux alapok 0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Bevezetés a Linuxba 4 4 4 0 0 0 0 0

Linux parancssor

használata 4 4 4 0 0 0 0 0

Fájl- és

könyvtárkezelés,

tömörítés

4 4 4 0 0 0 0 0

Bevezetés a

héjprogramozásba 8 8 8 0 0 0 0 0

Felhasználói fiókok

kezelése 8 8 8 0 0 0 0 0

165

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Jogosultságok

beállítása 8 8 8 0 0 0 0 0

Linux alapok

gyakorlat 0 0 0 0 0 72 0 0 72

72 0 0 0 72 0 0 0 0 0

Linux parancssor

használata 6 6 6 0 0 0 0 0

Fájl- és

könyvtárkezelés,

tömörítés

12 12 12 0 0 0 0 0

Bevezetés a

héjprogramozásba 14 14 14 0 0 0 0 0

Hálózati beállítások

ellenőrzése,

konfigurációja

6 6 6 0 0 0 0 0

Csomag- és

processzkezelés 8 8 8 0 0 0 0 0

Felhasználói fiókok

kezelése 12 12 12 0 0 0 0 0

Jogosultságok

beállítása 14 14 14 0 0 0 0 0

12

00

8-1

6

Iro

dai

szo

ftv

erek

hal

adó

szi

ntű

has

znál

ata

Irodai szoftverek 0 0 0 0 0 0 31 0 31 31 0 0 0 31 0 0 0 0 0

Haladó szintű

szövegszerkesztési

ismeretek

13 13 13 0 0 0 0 0

166

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Haladó szintű

táblázatkezelési

ismeretek

15 15 15 0 0 0 0 0

Irodai szoftverek

integrált használata 3 3 3 0 0 0 0 0

Irodai szoftverek

gyakorlat 0 0 0 0 0 72 0 31 103

103 0 0 0 93 0 0 0 0 0

Haladó szintű

szövegszerkesztési

ismeretek

24 8 32 31 0 0 0 0 0

Haladó szintű

táblázatkezelési

ismeretek

30 12 42 38 0 0 0 0 0

Irodai szoftverek

integrált használata 18 11 29 24 0 0 0 0 0

12

00

9-1

6

Info

rmat

ikai

sza

km

ai o

rien

táci

ó

IT szakorientáció 36 0 36 0 0 0 0 0 72 72 0 0 0 72 0 0 0 0 0

Informatikai

munkakörök 36 36 36 0 0 0 0 0

Szakmai alapozás 36 36 36 0 0 0 0 0

IT szakorientáció

gyakorlat 0 72 0 36 0 0 0 0 108

108 0 0 0 108 0 0 0 0 0

Informatikai

munkakörök 72 72 72 0 0 0 0 0

Szakmai alapozás 36 36 36 0 0 0 0 0

12

00 3-

16

Hál

óza ti

ism

ere

tek

II. Hálózatok II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

167

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Redundancia

szükségessége és

megoldásai

0 18 18 0 0 18 0 18

Vezeték nélküli LAN 0 6 6 0 0 6 0 6

Haladó szintű

dinamikus

forgalomirányítás

0 24 24 0 0 24 0 24

WAN technológiák és

kapcsolatok 0 27 27 0 0 27 0 27

Hálózat biztonság,

hálózat monitorozás,

hibajavítás

0 18 18 0 0 18 0 18

Hálózatok II.

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 279 279 0 0 0 279 279

Redundancia

megvalósítása

kapcsolt hálózatokban

0 54 54 0 0 0 54 54

Vezeték nélküli LAN

megvalósítása 0 18 18 0 0 0 18 18

Haladó szintű

dinamikus

forgalomirányítás

megvalósítása

0 72 72 0 0 0 72 72

168

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

WAN technológiák és

WAN kapcsolatok

megvalósítása

0 81 81 0 0 0 81 81

Hálózat biztonság,

hálózat monitorozás,

hibajavítás

0 54 54 0 0 0 54 54

IT hálózatbiztonság 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 47 0 47 0 0 47 0 47

Az IT

hálózatbiztonság

alapjai

0 16 16 0 0 16 0 16

IT hálózatbiztonság

megvalósítása 0 31 31 0 0 31 0 31

IT hálózatbiztonság

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 93 93 0 0 0 93 93

Az IT

hálózatbiztonság

alapjai I.

0 31 31 0 0 0 31 31

IT hálózatbiztonság

megvalósítása 0 62 62 0 0 0 62 62

12

01

3-1

6

Hál

óza

ti o

per

áció

s

ren

dsz

erek

és

felh

ősz

olg

álta

táso

k

Szerverek és

felhőszolgáltatások 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Windows Server

telepítése és

üzemeltetése

0 33 33 0 0 33 0 33

169

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Linux kiszolgáló

telepítése és

üzemeltetése

0 33 33 0 0 33 0 33

Linux és Windows

alapú rendszerek

integrációja

0 12 12 0 0 12 0 12

Felhőszolgáltatások 0 15 15 0 0 15 0 15

Szerverek és

felhőszolgáltatások

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 279 279 0 0 0 279 279

Windows Server

telepítése és

üzemeltetése

0 99 99 0 0 0 99 99

Linux kiszolgáló

telepítése és

üzemeltetése

0 99 99 0 0 0 99 99

Linux és Windows

alapú rendszerek

integrációja

0 36 36 0 0 0 36 36

Felhőszolgáltatások 0 45 45 0 0 0 45 45

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

170

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

12. évfolyamon:

Tantárgy Képesítés 1. félév 2. félév

elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat

Irodai szoftverek gyakorlat mellék 2 óra / hét 2 óra / hét 0 óra / hét 0 óra / hét

Hálózatok I. gyakorlat fő 0 óra / hét 3 óra / hét 2 óra / hét 5 óra / hét

171

3. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Mellék-szakképesítést NEM választóknak

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 3 5 5 5 0

2 5 0

2 4 10 21 13 18 0

10 21

Összesen 8 10 7 6 31 31 31

A mellék-szakképesítés óraszáma a

helyettesítő tárgyak számára:

Összesen 1 2 1 1 0

1 2 0

1 3 10 21 13 18 0

10 21

Összesen 3 2 3 4 31 31 31

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2 2

11996-16

Információtechnológiai alapok

IT alapok 1 1 2

IT alapok gyakorlat 2 1 3

11997-16

Hálózati ismeretek I.

Hálózatok I. 1 1 1 3

Hálózatok I. gyakorlat 2 3 2 7

11625-16

Programozás és adatbázis-

kezelés

Programozás 1 1 1 1 4

Programozás gyakorlat 2 2 2 2 8

172

11999-16

Informatikai szakmai angol

nyelv

IT szakmai angol nyelv 2 2 4

A mellék-szakképesítés

óraszámának terhére

Irodai szoftverek

gyakorlat 2

Emelt szintű matematika 1 1

Haladó programozás 3

IT szakorientáció 1 1

IT szakorientáció

gyakorlat 2 1

12003-16

Hálózati ismeretek II.

Hálózatok II. 3 3

Hálózatok II. gyakorlat 9 9

IT hálózatbiztonság 1,5 1,5

IT hálózatbiztonság

gyakorlat 3 3

12013-16

Hálózati operációs rendszerek

és felhőszolgáltatások

Szerverek és

felhőszolgáltatások 3 3

Szerverek és

felhőszolgáltatások

gyakorlat

9 9

Kötelezően választható

tantárgy

Programozás fakultáció 2 2

Informatika fakultáció 2 2

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

173

4. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Mellék-szakképesítést NEM választóknak

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

öss

zes

óra

szám

a

Ére

ttsé

gi

viz

sga

ker

etéb

en

meg

szer

ezhet

ő s

zak

kép

e-

síté

shez

kap

csoló

dó

óra

szám

Fő

sza

kkép

esít

ésh

ez

kap

cso

lód

ó ö

ssze

s ó

rasz

ám

5/13.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A s

zak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő

szakképe-

sítésre

vonatkozó:

Összesen 144 144 180 180 0

72 180 0

62 124

1498 412 1086

310 651

2078

468 648 0

310 651

2077

Összesen 288 360 252 186 961 1116 961

Elméleti óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 768 óra (37,5%)

778 óra (37,5%)

Gyakorlati óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1279 óra (62,5%) 1299 óra (62,5%)

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi

alapismeretek 0 3 3 0 0 3 0 3

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 4 4 0 0 4 0 4

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n)

Foglalkoztatás I. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani

rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani

rendszerezés 2 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi

készségfejlesztés 0 24 24 0 0 24 0 24

174

Munkavállalói

szókincs 0 22 22 0 0 22 0 22

11

99

6-1

6

Info

rmác

ióte

chno

lóg

iai

alap

ok

IT alapok 36 0 36 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Munka- és

környezetvédelmi

alapismeretek

2 2 2 2 0 0 0 2

Bevezetés a

számítógépes

architektúrákba

22 12 34 34 34 0 0 0 34

Szoftverismeret 12 16 28 28 28 0 0 0 28

Információtechnológia

biztonság alapjai 8 8 8 8 0 0 0 8

IT alapok gyakorlat 0 72 0 36 0 0 0 0 108 0 108 0 0 108 0 108 0 0 108

Biztonságos labor- és

eszközhasználat 4 4 4 0 4 0 0 4

Számítógép

összeszerelés 36 12 48 48 0 48 0 0 48

Telepítés és

konfigurálás 32 12 44 44 0 44 0 0 44

Megelőző

karbantartás 12 12 12 0 12 0 0 12

11

99

7-1

6

Hál

óza

ti i

smer

etek

I.

Hálózatok I. 0 0 36 0 36 0 31 0 103 0 103 0 0 103 108 0 0 0 108

Hálózati

infrastruktúra, hálózati

operációs rendszerek

11 11 11 16 0 0 0 16

Fizikai és

adatkapcsolati réteg

feladatai, Ethernet

protokoll

12 12 12 12 0 0 0 12

Hálózati és a szállítási

réteg feladatai,

protokolljai

13 13 13 13 0 0 0 13

175

IPv4 és IPv6 címzési

struktúra, alhálózatok 10 10 10 10 0 0 0 10

Alkalmazási réteg

protokolljai,

hálózatbiztonság

8 8 8 8 0 0 0 8

Kapcsolt helyi

hálózatok és VLAN-

ok

8 8 8 8 0 0 0 8

Forgalomirányítási

ismeretek 10 13 23 23 23 0 0 0 23

A biztonságos hálózat,

forgalomszűrés 10 10 10 10 0 0 0 10

IP szolgáltatások 8 8 8 8 0 0 0 8

Hálózatok I.

gyakorlat 0 0 0 72 0 108 0 62 242

0 242 0 0 242 0 252 0 0 252

Csatlakozás egy

hálózathoz, a kapcsoló

alap konfigurációja

26 26 26 0 36 0 0 36

Vezetékes és vezeték

nélküli kapcsolódás

helyi hálózathoz

26 26 26 0 26 0 0 26

Forgalomirányítási

alapok, adatfolyam

kezelés

20 20 20 0 20 0 0 20

IP-címzés a

gyakorlatban 30 30 30 0 30 0 0 30

Szerver-kliens

kapcsolódás,

hálózatbiztonság

30 30 30 0 30 0 0 30

Kapcsolás folyamata

és a VLAN-ok

használata

27 27 27 0 27 0 0 27

176

Statikus és dinamikus

forgalomirányítás 21 30 51 51 0 51 0 0 51

A biztonságos hálózat

kialakítása,

forgalomszűrés

16 16 16 0 16 0 0 16

IP szolgáltatások a

gyakorlatban 16 16 16 0 16 0 0 16

11

62

5-1

6

Pro

gra

mo

zás

és a

dat

báz

is-k

ezel

és

Programozás 36 0 36 0 36 0 31 0 139 0 139 0 0 139 144 0 0 0 144

Bevezetés a

programozásba 18 18 18 23 0 0 0 23

Weboldalak kódolása 18 18 18 18 0 0 0 18

A Java vagy C# nyelv

alapjai 18 18 18 18 0 0 0 18

JavasScript 18 18 18 18 0 0 0 18

Programozási

típusfeladatok 11 11 11 11 0 0 0 11

Haladó szintű

programozás Java

vagy C# nyelven

25 25 25 25 0 0 0 25

Adatbázis-kezelő

alkalmazások

készítése

16 16 16 16 0 0 0 16

Összefoglaló

projektfeladat 15 15 15 15 0 0 0 15

Programozás

gyakorlat 0 72 0 72 0 72 0 62 278

0 278 0 0 278 0 288 0 0 288

Bevezetés a

programozásba 36 36 36 0 46 0 0 46

Weboldalak kódolása 36 36 36 0 36 0 0 36

A Java vagy C# nyelv

alapjai 36 36 36 0 36 0 0 36

JavasScript 36 36 36 0 36 0 0 36

177

Programozási

típusfeladatok 22 22 22 0 22 0 0 22

Haladó szintű

programozás Java

vagy C# nyelven

50 50 50 0 50 0 0 50

Adatbázis-kezelő

alkalmazások

készítése

32 32 32 0 32 0 0 32

Összefoglaló

projektfeladat 30 30 30 0 30 0 0 30

11

99

9-1

6

Info

rmat

ikai

sza

km

ai a

ng

ol

ny

elv

IT szakmai angol

nyelv 72 0 72 0 0 0 0 0 144

0 144 0 0 144 144 0 0 0 144

Hallás utáni

szövegértés 24 24 24 24 0 0 0 24

Szóbeli

kommunikáció 12 12 12 12 0 0 0 12

Szóbeli

kommunikáció IT

környezetben projekt

alapon

36 36 36 36 0 0 0 36

Írásos angol nyelvű

szakmai anyagok

feldolgozása

24 24 24 24 0 0 0 24

Angol nyelvű

szövegalkotás – e-

mail

12 12 12 12 0 0 0 12

Keresés és

ismeretszerzés angol

nyelven

12 12 12 12 0 0 0 12

Szóbeli

kommunikáció IT 24 24 24 24 0 0 0 24

178

környezetben projekt

alapon

A m

ellé

k-s

zak

kép

esít

és ó

rasz

ámán

ak t

erh

ére

Emelt szintű

matematika 0 0 0 0 36 0 31 0 67

67 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Emeltszintű

matematika érettségi

tananyagtartalma

36 31 67 4 0 0 0 0 0

Irodai szoftverek

gyakorlat 0 0 0 0 0 72 0 0 72

72 0 0 0 93 0 0 0 0 0

Haladó szintű

szövegszerkesztési

ismeretek

20 20 31 0 0 0 0 0

Haladó szintű

táblázatkezelési

ismeretek

24 24 38 0 0 0 0 0

Irodai szoftverek

integrált használata 16 16 24 0 0 0 0 0

Érettségi felkészülés 12 12

Haladó programozás 0 0 0 0 0 0 0 93 93 93 0

Objektumorientált

programozás 20 20

Kliens-oldali

programozás 14 14

Szerver-oldali

programozás 22 22

Komplex adatkezelés 15 15

Emelt szintű

informatika ismeretek

érettségi

tananyagtartalma

22 22

IT szakorientáció 36 0 36 0 0 0 0 0 72 72 0 0 0 72 0 0 0 0 0

179

Informatikai

munkakörök 36 36 36 0 0 0 0 0

Szakmai alapozás 36 36 36 0 0 0 0 0

IT szakorientáció

gyakorlat 0 72 0 36 0 0 0 0 108

108 0 0 0 108 0 0 0 0 0

Informatikai

munkakörök 72 72 72 0 0 0 0 0

Szakmai alapozás 36 36 36 0 0 0 0 0

12

00

3-1

6

Hál

óza

ti i

smer

etek

II.

Hálózatok II. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Redundancia

szükségessége és

megoldásai

0 18 18 0 0 18 0 18

Vezeték nélküli LAN 0 6 6 0 0 6 0 6

Haladó szintű

dinamikus

forgalomirányítás

0 24 24 0 0 24 0 24

WAN technológiák és

kapcsolatok 0 27 27 0 0 27 0 27

Hálózat biztonság,

hálózat monitorozás,

hibajavítás

0 18 18 0 0 18 0 18

Hálózatok II.

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 279 279 0 0 0 279 279

Redundancia

megvalósítása

kapcsolt hálózatokban

0 54 54 0 0 0 54 54

Vezeték nélküli LAN

megvalósítása 0 18 18 0 0 0 18 18

Haladó szintű

dinamikus

forgalomirányítás

megvalósítása

0 72 72 0 0 0 72 72

180

WAN technológiák és

WAN kapcsolatok

megvalósítása

0 81 81 0 0 0 81 81

Hálózat biztonság,

hálózat monitorozás,

hibajavítás

0 54 54 0 0 0 54 54

IT hálózatbiztonság 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 47 0 47 0 0 47 0 47

Az IT

hálózatbiztonság

alapjai

0 16 16 0 0 16 0 16

IT hálózatbiztonság

megvalósítása 0 31 31 0 0 31 0 31

IT hálózatbiztonság

gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 93 93 0 0 0 93 93

Az IT

hálózatbiztonság

alapjai I.

0 31 31 0 0 0 31 31

IT hálózatbiztonság

megvalósítása 0 62 62 0 0 0 62 62

12

01

3-1

6

Hál

óza

ti o

per

áció

s re

nd

szer

ek é

s

felh

ősz

olg

álta

táso

k

Szerverek és

felhőszolgáltatások 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Windows Server

telepítése és

üzemeltetése

0 33 33 0 0 33 0 33

Linux kiszolgáló

telepítése és

üzemeltetése

0 33 33 0 0 33 0 33

Linux és Windows

alapú rendszerek

integrációja

0 12 12 0 0 12 0 12

Felhőszolgáltatások 0 15 15 0 0 15 0 15

181

Szerverek és

felhőszolgáltatások

gyakorlat

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 279 279 0 0 0 279 279

Windows Server

telepítése és

üzemeltetése

0 99 99 0 0 0 99 99

Linux kiszolgáló

telepítése és

üzemeltetése

0 99 99 0 0 0 99 99

Linux és Windows

alapú rendszerek

integrációja

0 36 36 0 0 0 36 36

Felhőszolgáltatások 0 45 45 0 0 0 45 45

182

9. A SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE NAPPALI RENDSZERŰ OKTATÁSRA 2018/2019-

ES TANÉVTŐL RENDELETMÓDOSÍTÁSIG

Az emberi erőforrások minisztere 26/2018. (VIII. 7.) EMMI rendelete a kerettantervek

kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

módosításáról alapján felmenő rendszerben az alábbiak szerint szervezzük az oktatást

tagintézményünkben.

Tantárgyi struktúra és óraszámok

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet és

– a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

alapján készült.

183

Gépészet ágazat

A szakképesítés azonosító száma: 54 521 03

Szakképesítés megnevezése: Gépgyártástechnológiai technikus

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 50%

Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai

tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni

évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos

képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma,

tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai

évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes

óraszámával.

Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év

10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év

Ögy. 140 óra

11. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év

Ögy. 140 óra

12. évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év

5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2729 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a

szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően

184

választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11.

évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.

évfolyam heti óraszám éves óraszám

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év

Ögy. 160 óra

2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2237 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és

ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott

óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok

oszthatósága miatt keletkezik!)

185

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen

A tantárgy kapcsolódása

3 5 7,5 4,5 140

2 0 140

3 4,5 17 14 15,5 14 160

17 14

Összesen 8 12 2 7,5 31 29,5 31

A mellék szakképesítésre

vonatkozó:

Összesen 0 0

5 4 0

0 4,5 0 0 0

Összesen 9 4,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem fő szakképesítés 0,5 0,5

Elsősegélynyújtás

gyakorlat fő szakképesítés 0,5 0,5

10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem 31 521 10

Gyártósori gépész

Elsősegélynyújtás

gyakorlat

31 521 10

Gyártósori gépész

11572-16 Mechatronikai alapozó

feladatok

Vezérléstechnikai

alapismeretek

31 521 10

Gyártósori gépész 3

Gépegységek szerelése és

karbantartása

31 521 10

Gyártósori gépész 4

Pneumatikus és

hidraulikus szerelési

gyakorlat

31 521 10

Gyártósori gépész 2,5

186

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

10164-12 Gépgyártósori

gépkezelői, gépszerelői feladatok

A gyártásszervezés alapjai 31 521 10

Gyártósori gépész 2

Beállítási, szerelési és

karbantartási gyakorlat

31 521 10

Gyártósori gépész 2

Csak a mellék szakképesítést

nem választók esetén

Emeltszintű matematika A mellék-

szakképesítés

óraszámának terhére

1 2

Emeltszintű mechatronika 8 2,5

10162-12 Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti alapozó

feladatok fő szakképesítés 3 7 2 1 13

Gépészeti alapozó

feladatok gyakorlata fő szakképesítés 5 4 2 11

10172-12 Mérőtermi feladatok Műszaki mérés fő szakképesítés 2 2

Műszaki mérés gyakorlat fő szakképesítés 2,5 2,5

10169-12 Forgácsoló technológia

hagyományos és CNC

szerszámgépeken

Forgácsolási ismeretek fő szakképesítés 5 5

Forgácsolás gyakorlat fő szakképesítés 7 7

10170-16 Gyártástervezés és

gyártásirányítás

Gyártástervezés és

gyártásirányítás fő szakképesítés 6,5 6,5

Gyártástervezés gyakorlat fő szakképesítés 3 3

10171-16 Karbantartás és

üzemvitel

Szerszámgépek

karbantartása fő szakképesítés 3 3

Karbantartás gyakorlat fő szakképesítés 4 4

Kötelezően választható tantárgy Mechatronika fakultáció Kötelezően

választható tantárgy 2 2

187

2. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fő

szak

képe

síté

sre

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Óra

öss

zesí

tő:

A fő szakképe-sítésre

vonatkozó:

A t

antá

rgy k

apcs

oló

dás

a

108 180 270 162 140

72 0 140

93 139

1487 463 1024

527 434

1985

558 504 160

527 434

2023

288 432 72 232 961 1062 961

Elméleti óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1070 óra (47%)

1085 óra (49,7%)

Gyakorlati óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 926 óra (53%) 938 óra (50,3%)

Mellék-szakképesítés

órakerete 0 0

180 144 0

0 139

324 139

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi

alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n)

Foglalkoztatás I.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani

rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani

rendszerezés 2 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi

készségfejlesztés 0 23 23 0 0 23 0 23

188

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fő

szak

képe

síté

sre

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Munkavállalói

szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23

10

16

3-1

2 G

épés

zeti

mu

nk

abiz

tonsá

g é

s

kö

rny

ezet

véd

elem

Munkavédelem fő

szak

kép

esít

és

0 0 18 0 0 0 0 0 18 0 18 0 0 18 18 0 0 0 18

Munkabiztonság 9 9 9 9 0 0 0 9

Tűzvédelem 4 4 4 4 0 0 0 4

Környezetvédelem 5 5 5 5 0 0 0 5

Elsősegélynyújtás

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 18 0 0 0 0 18 0 18

0 0 18 0 18 0 0 18

Az elsősegélynyújtás

alapjai 6 6 6 0 6 0 0 6

Munka- és

környezetvédelem a

gyakorlatban

6 6 6 0 6 0 0 6

Sérülések ellátása 6 6 6 0 6 0 0 6

10

16

3-1

2 G

épés

zeti

mu

nk

abiz

tonsá

g é

s

kö

rny

ezet

véd

elem

Munkavédelem

31

521

10

Gy

ártó

sori

gép

ész

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkabiztonság 0 0 0 0 0 0 0 0

Tűzvédelem 0 0 0 0 0 0 0 0

Környezetvédelem 0 0 0 0 0 0 0 0

Elsősegélynyújtás

gyakorlat

31

521

10

Gy

ártó

sori

gép

ész

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Az elsősegélynyújtás

alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0

Munka- és

környezetvédelem a

gyakorlatban

0 0 0 0 0 0 0 0

Sérülések ellátása 0 0 0 0 0 0 0 0

189

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fő

szak

képe

síté

sre

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

11

57

2-1

6 M

ech

atro

nik

ai a

lap

ozó

fel

adat

ok

Vezérléstechnikai

alapismeretek

31

521

10

Gy

ártó

sori

gép

ész

0 0 0 0 108 0 0 0 108 108 0

0 0 108 0 0 0 0 0

Vezérléstechnikai

alapfogalmak 6 6 6 0 0 0 0 0

Elektrotechnikai

alapfogalmak 24 24 24 0 0 0 0 0

Fluidtechnikai

alapismeretek 36 36 36 0 0 0 0 0

Villamos

vezérléstechnikai

alapismeretek

24 24 24 0 0 0 0 0

Műszaki informatikai

alapismeretek 18 18 18 0 0 0 0 0

Gépegységek

szerelése és

karbantartása

31

521

10

Gy

ártó

sori

gép

ész

0 0 0 0 0 144 0 0 144

144 0

0 0 144 0 0 0 0 0

Hajtástechnikai

elemek szerelése 48 48 48 0 0 0 0 0

Munkadarab befogó,

adagoló, továbbító

szerkezetek

12 12 12 0 0 0 0 0

Szerszámbefogó

egységek szerelése 12 12 12 0 0 0 0 0

Szerszámok szerelése,

beállítása 36 36 36 0 0 0 0 0

Lineáris hajtások

szerelése és beállítása 36 36 36 0 0 0 0 0

190

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fő

szak

képe

síté

sre

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Pneumatikus és

hidraulikus szerelési

gyakorlat 3

1 5

21

10

Gy

ártó

sori

gép

ész

0 0 0 0 0 0 0 77 77

77 0

0 0 77 0 0 0 0 0

Pneumatikus

kapcsolások 31 31 31 0 0 0 0 0

Hidraulikus

kapcsolások 15 15 15 0 0 0 0 0

Hidropneumatikus

berendezések

szerelése

15 15 15 0 0 0 0 0

Elektropneumatika,

elektrohidraulika 16 16 16 0 0 0 0 0

10

16

4-1

2 G

épgy

ártó

sori

gép

kez

elő

i, g

épsz

erel

ői

fela

dat

ok

A gyártásszervezés

alapjai

31

521

10

Gy

ártó

sori

gép

ész

0 0 0 0 72 0 72 72 0

0 0 62 0 0 0 0 0

Alapfogalmak 18 18 10 0 0 0 0 0

Gyártó- és

szerelősorok 36 36 36 0 0 0 0 0

Gyártósorok

minőségirányítási,

logisztikai feladatai

18 18 16 0 0 0 0 0

Beállítási, szerelési és

karbantartási

gyakorlat

31

521

10

Gy

ártó

sori

gép

ész 0 0 0 0 0 0 0 62 62

62 0

0 0 62 0 0 0 0 0

Gépsorok átállítása,

működtetése tervszerű

karbantartása

28 28 28 0 0 0 0 0

Kenéstechnika 10 10 10 0 0 0 0 0

191

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fő

szak

képe

síté

sre

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Módszeres

hibakeresés,

hibaelhárítás

24 24 24 0 0 0 0 0

Csa

k a

mel

lék

sza

kk

épes

ítés

t

nem

vá

lasz

tók

ese

tén

Emeltszintű

matematika

A m

ellé

k-s

zak

kép

esít

és

óra

szám

ának

ter

hér

e 36 62

Emeltszintű

matematika érettségi

tananyagtartalma

36 62

Emeltszintű gépészet 288 77

Emeltszintű gépészet

érettségi tananyag 288 77

10

16

2-1

2 G

épés

zeti

ala

po

zó f

elad

ato

k

Gépészeti alapozó

feladatok

fő s

zak

kép

esít

és

108 0 252 0 72 0 31 0 463 0 463

0 0 463 468 0 0 0 468

Műszaki ábrázolás 72 72 72 72 0 0 0 72

Gépészeti anyagok 36 54 90 90 90 0 0 0 90

Műszaki mechanika 90 90 90 90 0 0 0 90

Gépészeti

technológiák 108 108 108 108 0 0 0 108

Gépelemek 72 31 103 103 108 0 0 0 108

Gépészeti alapozó

feladatok gyakorlata

fő s

zak

kép

esít

és

0 180 0 144 0 0 62 386 0 386

0 0 396 0 396 0 0 396

Műszaki ábrázolás

gyakorlat 72 72 72 0 72 0 0 72

Kézi forgácsolási

gyakorlat 108 108 108 0 108 0 0 108

Gépi forgácsolási

gyakorlat 108 108 108 0 108 0 0 108

192

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fő

szak

képe

síté

sre

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Szerelési gyakorlat 36 36 36 0 36 0 0 36

Hegesztési gyakorlat 62 62 72 0 72 0 0 72

10

17

2-1

2 M

érő

term

i fe

lad

ato

k

Műszaki mérés fő

sza

kk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 62 0 0 62 72 0 0 0 72

Geometriai mérések 16 16 16 19 0 0 0 19

Anyagvizsgálatok 16 16 16 19 0 0 0 19

Villamos mérések 15 15 15 17 0 0 0 17

Összetett mechanikai-,

technológiai

vizsgálatok

15 15 15 17 0 0 0 17

Műszaki mérés

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 78 78 0 78

0 0 78 0 90 0 0 90

Geometriai mérések 31 31 31 0 36 0 0 36

Anyagvizsgálatok 16 16 16 0 19 0 0 19

Villamos mérések 8 8 8 0 9 0 0 9

Nagypontosságú

mérések 8 8 8 0 9 0 0 9

Szerszámgépek

pontossági vizsgálata 15 15 15 0 17 0 0 17

10

16

9-1

2 F

org

ácso

ló

tech

no

lóg

ia h

agy

om

ányo

s

és C

NC

sze

rszá

mg

épek

en

Forgácsolási

ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

155 0 155 0 0 155 0 155

Forgácsolási

ismeretek 0 93 93 0 0 93 0 93

CNC alapismeretek 0 62 62 0 0 62 0 62

Forgácsolás

gyakorlat

fő

szak

ké

pes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 217 217 0 0 0 217 217

193

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fő

szak

képe

síté

sre

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Forgácsolás

hagyományos

szerszámgépeken

0 62 62 0 0 0 62 62

CNC programozás 0 62 62 0 0 0 62 62

CNC gyártás 0 93 93 0 0 0 93 93

10

17

0-1

6 G

yár

tást

erv

ezés

és

gy

ártá

sirá

ny

ítás

Gyártástervezés és

gyártásirányítás

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

202 0 202 0 0 202 0 202

Alkatrészgyártás

tervezése 0 93 93 0 0 93 0 93

Szerelés technológiai

tervezése 0 31 31 0 0 31 0 31

Gyártórendszerek 0 62 62 0 0 62 0 62

Gyártásirányítás 0 16 16 0 0 16 0 16

Gyártástervezés

gyakorlat

fő

szak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

Gyártástervezés 0 31 31 0 0 0 31 31

CAD-CAM gyakorlat 0 62 62 0 0 0 62 62

10

17

1-1

6 K

arb

anta

rtás

és

üze

mv

itel

Szerszámgépek

karbantartása

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Szerszámgépek

telepítése,

karbantartása

0 31 31 0 0 31 0 31

Irányítástechnika 0 62 62 0 0 62 0 62

Karbantartás

gyakorlat

fő

szak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 124 124 0 0 0 124 124

Karbantartás

gyakorlat 0 62 62 0 0 0 62 62

194

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fő

szak

képe

síté

sre

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Irányítástechnika

gyakorlat 0 62 62 0 0 0 62 62

Kö

tele

zően

vál

aszt

hat

ó

tan

tárg

y Gépészet fakultáció

72 62

Gépészeti alapozó

feladatok 72 62

A nem a főszakképesítéshez kapcsolódó óraszámok megoszlása:

31 521 10 Gyártósori gépész 453 óra

195

Kötelezően választható tantárgy (11-12. évfolyam)

Gépészet fakultáció

A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulókat a gépészeti tanulmányaikban elsajátított

tudás elmélyítésében és alkalmazásában. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló

2011. évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik. A tárgy

követelményei és tananyagtartalma megegyezik Mechatronikai alapozó feladatok

tananyagrészeinél meghatározottakkal.

A mellék-szakképesítés óraszámainak órái

Emeltszintű matematika

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse emelt szintű matematika érettségi

letételére. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. §

(2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik, követelményrendszere pedig az emelt

szintű matematika érettségi vizsgakövetelményeivel azonos.

Emeltszintű gépészet

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse emelt szintű gépészet ágazati érettségi

letételére. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. §

(2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik, követelményrendszere pedig az emelt

szintű gépészet ágazati érettségi vizsgakövetelményeivel azonos.

196

Villamosipar és elektronika ágazat

A szakképesítés azonosító száma: 54 523 02

Szakképesítés megnevezése: Elektronikai technikus

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: —

Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év

10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év

Ögy. 140 óra

11. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év

Ögy. 140 óra

12. évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év

5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2729 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a

szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően

választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11.

évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.

évfolyam heti óraszám éves óraszám

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év

Ögy. 160 óra

2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2237 óra

A központi kerettantervhez képesti módosításokat és kiegészítéseket a helyi tantervben pirossal

jelöltük.

197

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

A MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉST VÁLASZTÓ TANULÓK SZÁMÁRA

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen

A tantárgy kapcsolódása

4 4 5 6 140

1 0 140

4 5 12 19 14 15 160

12 19

Összesen 8 11 1 9 31 29 31

A mellék-szakképesítésre

vonatkozó: Összesen 0 0

3 5 0

0 2 0 0 0

8 2

A szakmai tárgyak órakeretéből

megmaradt órák: Összesen

0 1 0 0

2 0 0

1 0 0 0 0

0 1 2 1

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság fő szakképesítés

10007-16

Informatikai és műszaki alapok

Műszaki ismeretek fő szakképesítés 2 2

Műszaki gyakorlat fő szakképesítés 2 2

10005-16

Villamosipari

alaptevékenységek

Elektrotechnika fő szakképesítés 2 3 5

Elektrotechnika

gyakorlat fő szakképesítés 2 3 5

Elektronika fő szakképesítés 2 1 2 5

Elektronika gyakorlat fő szakképesítés 3 0 3 6

10003-16

Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnika fő szakképesítés 2 2

Irányítástechnika

gyakorlat fő szakképesítés 2 2

198

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

10001-16

Ipari folyamatok irányítása

PLC-vel

PLC ismeretek 51 523 01

PLC programozó 3

PLC programozási

gyakorlat

51 523 01

PLC programozó 5 2

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

10013-16

Áramkör építése üzemeltetése

Elektronikai áramkörök fő szakképesítés 4 4

Elektronikai áramkörök

gyakorlat fő szakképesítés 6 6

10014-16

Mechatronikai rendszerek

Mechatronika fő szakképesítés 2,5 2,5

Mechatronika gyakorlat fő szakképesítés 3 3

10015-12

Számítógép alkalmazása az

elektronikában

Számítógép alkalmazása fő szakképesítés 3 3

Számítógépes szimuláció

gyakorlat fő szakképesítés 3 3

PLC programozás

gyakorlat fő szakképesítés 3 3

Mikrovezérlők gyakorlat fő szakképesítés 4 4

10007-16

Informatikai és műszaki alapok

Műszaki ismeretek 51 523 01

PLC programozó

Műszaki gyakorlat 51 523 01

PLC programozó

A szakmai tárgyak órakeretéből megmaradt órák

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Szakmai matematika 1 1 1

Alkalmazott elektronika 1

199

Kötelezően választható tantárgy (11-12. évfolyam) 11. 12.

Elektronika fakultáció 2 2

A kerettanterv szakmai tartalma – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően – a nappali rendszerű

oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

200

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

A MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉST VÁLASZTÓ TANULÓK SZÁMÁRA

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e fo

rdíta

ndó

órak

eret

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a 5/13.

Fő

szak

kép

esít

é

s

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Óra

öss

zesí

tő

Főszakképesítésre

vonatkozóan

A t

antá

rgy k

apcs

oló

dás

a

144 144 180 216 140

36 0 140

124 155

1488 489 999

372 589

1960

504 540 160

372 589

2005

288 396 36 279 961 1044 961

Elméleti óraszámok

(és arányuk) a főszak-

képesítésre vonatkozó-

an

öt évfolyamos képzés egészében: 856 óra (38,2%)

876 óra (40,5%)

Gyakorlati óraszámok

(és arányuk) a főszak-

képesítésre vonatko-

zóan

öt évfolyamos képzés egészében (ögy nélkül): 1104 óra

öt évfolyamos képzés egészében (ögy-vel): 1384 óra (61,8%) 1129 óra (59,5%)

Mellék-szakképesítés

óraszáma

0 0 0 0 0

108 180 0

0 62

0 0 288 62

A szakmai tárgyak óra-

keretéből megmaradt

órák

0 0 36 0

0

72 0

0

31 0

0 36 72 31

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I. Foglalkoztatás II.

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi

alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

201

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e fo

rdíta

ndó

órak

eret

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a 5/13.

Fő

szak

kép

esít

é

s

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

114

98

-12

Fog

lalk

ozt

atás

I. (é

rett

ségir

e

épü

lő k

épzé

sek e

seté

n)

Foglalkoztatás I.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani rendszerezés

1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani rendszerezés

2 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi

készségfejlesztés 0 23 23 0 0 23 0 23

Munkavállalói szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23

11

50

0-1

2

Mu

nk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság

Munkahelyi egészség

és biztonság

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi

alapismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkahelyek

kialakítása 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavégzés személyi

feltételei 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkaeszközök

biztonsága 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkakörnyezeti

hatások 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi, jogi

ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

10

00

7-1

6

In

form

atik

ai é

s

mű

szak

i al

apo

k

Műszaki ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

72 0 0 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Fémek és nemfémes

anyagok 20 20 20 20 0 0 0 20

Szakrajz alapjai 20 20 20 20 0 0 0 20

202

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e fo

rdíta

ndó

órak

eret

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a 5/13.

Fő

szak

kép

esít

é

s

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Minőségbiztosítás 14 14 14 14 0 0 0 14

Munkavédelmi

alapismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkahelyek

kialakítása 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkavégzés személyi

feltételei 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkaeszközök

biztonsága 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkakörnyezeti

hatások 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkavédelmi, jogi

ismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

Műszaki gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 72 0 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 0 72 0 0 72

Anyagok, szerszámok

és mérések 24 24 24 0 24 0 0 24

Mechanikai és villamos

kötések 24 24 24 0 24 0 0 24

Informatikai

alkalmazások 24 24 24 0 24 0 0 24

10

00

5-1

6

Vil

lam

osi

par

i

alap

tev

éken

ysé

gek

Elektrotechnika

fő s

zak

kép

esít

és

72 0 108 0 0 0 0 0 180 0 180 0 0 180 180 0 0 0 180

Villamos alapfogalmak,

a villamos áramkör 10 10 10 10 0 0 0 10

Villamos alaptörvények

és alkalmazásaik 20 20 20 20 0 0 0 20

Passzív és aktív

hálózatok 30 30 30 30 0 0 0 30

203

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e fo

rdíta

ndó

órak

eret

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a 5/13.

Fő

szak

kép

esít

é

s

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A villamos áram

hatásai 12 12 12 12 0 0 0 12

A villamos erőtér,

kondenzátor 16 16 16 16 0 0 0 16

Az állandó mágneses

tér 16 16 16 16 0 0 0 16

Elektromágneses

indukció 16 16 16 16 0 0 0 16

Szinuszosan váltakozó

mennyiségek jellemzői 6 6 6 6 0 0 0 6

Váltakozó áramú

hálózatok 34 34 34 34 0 0 0 34

Többfázisú hálózatok 20 20 20 20 0 0 0 20

Elektrotechnika

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 72 0 108 0 0 0 0 180 0 180

0 0 180 0 180 0 0 180

Forrasztási gyakorlat 36 36 36 0 36 0 0 36

Villamos

mérőműszerek 36 36 36 0 36 0 0 36

Egyenáramú mérések 24 24 24 0 24 0 0 24

Alkatrészek

jellemzőinek mérései 16 16 16 0 16 0 0 16

Váltakozó áramú

mérések 68 68 68 0 68 0 0 68

Elektronika

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 72 0 36 0 62 0 170 0 170 0 0 170 180 0 0 0 180

Digitális technika

alapjai 36 36 36 36 0 0 0 36

Villamos áramköri

alapismeretek 16 16 16 16 0 0 0 16

204

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e fo

rdíta

ndó

órak

eret

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a 5/13.

Fő

szak

kép

esít

é

s

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Négypólusok 20 20 20 20 0 0 0 20

Félvezető alkatrészek 16 16 16 16 0 0 0 16

Diódák alkalmazásai 12 12 12 12 0 0 0 12

Tranzisztoros erősítők 8 11 19 19 24 0 0 0 24

Műveleti erősítők 0 20 20 20 20 0 0 0 20

Impulzustechnika 20 20 20 23 0 0 0 23

Digitális integrált

áramkörök 11 11 11 13 0 0 0 13

Elektronika gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 108 0 0 0 93 201 0 201 0 0 201 0 216 0 0 216

Digitális áramkörök

vizsgálata 36 36 36 0 36 0 0 36

Villamos áramköri

alapmérések 36 36 36 0 36 0 0 36

Négypólusok

jellemzőinek mérései 36 36 36 0 36 0 0 36

Elektronikai eszközök

mérése 0 9 9 9 0 10 0 0 10

Diódák alkalmazásai 0 7 7 7 0 9 0 0 9

Tranzisztoros erősítők

építése és mérése 0 15 15 15 0 17 0 0 17

Műveleti erősítők

mérése 31 31 31 0 36 0 0 36

Impulzustechnikai

mérések 20 20 20 0 23 0 0 23

Digitális IC-k mérése 11 11 11 0 13 0 0 13

00

03

-

16

Irá

ny

í

tást

ech

nik ai

ala

po k Irányítástechnika fő

sza

kk

é

pes

ítés

0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 62 0 0 62 72 0 0 0 72

205

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e fo

rdíta

ndó

órak

eret

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a 5/13.

Fő

szak

kép

esít

é

s

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Irányítástechnikai

alapismeretek 20 20 20 23 0 0 0 23

Vezérlés 20 20 20 23 0 0 0 23

Szabályozás 22 22 22 26 0 0 0 26

Irányítástechnika

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 62 62 0 62

0 0 62 0 72 0 0 72

Villamos irányítások

építőelemei és

készülékei

20 20 20 0 23 0 0 23

Vezérlési feladatok 20 20 20 0 23 0 0 23

Szabályozások 22 22 22 0 26 0 0 26

10

00

1-1

6

Ip

ari

foly

amat

ok i

rán

yít

ása

PL

C-v

el

PLC ismeretek

51

523

01

PL

C p

rog

ram

ozó

0 0 0 0 108 0 0 0 108 108 0 0 0 0 0 0 0 0 0

PLC felépítése,

működése 12 12 0 0 0 0 0 0

PLC kiválasztása 8 8 0 0 0 0 0 0

PLC programozás

alapjai 16 16 0 0 0 0 0 0

Korszerű

hibadiagnosztika 36 0 36 0 0 0 0 0 0

PLC-be integrált

biztonságtechnikai

rendszerek

36 0 36 0 0 0 0 0 0

PLC programozási

gyakorlat

51

523

01

PL

C p

rog

ram

ozó

0 0 0 0 0 180 0 62 242 242 0

0 0 0 0 0 0 0 0

PLC és számítógép

használat kapcsolata 64 64 0 0 0 0 0 0

PLC programozás 116 31 147 0 0 0 0 0 0

206

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e fo

rdíta

ndó

órak

eret

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a 5/13.

Fő

szak

kép

esít

é

s

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Hibakeresés 31 31 0 0 0 0 0 0

10

01

3-1

6

Ára

mk

ör

épít

ése

üze

mel

teté

se

Elektronikai

áramkörök

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

124 0 124 0 0 124 0 124

Digitális technika II. 0 35 35 0 0 35 0 35

Többfokozatú erősítők,

negatív vissza-

csatolások

0 21 21 0 0 21 0 21

Szélessávú és hangolt

erősítők 0 16 16 0 0 16 0 16

Nagyjelű erősítők 0 16 16 0 0 16 0 16

Oszcillátorok 0 16 16 0 0 16 0 16

Tápegységek 0 20 20 0 0 20 0 20

Elektronikai áram-

körök gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 186 186 0 0 0 186 186

Digitális berendezések

vizsgálata 0 62 62 0 0 0 62 62

Erősítők alkalmazása 0 62 62 0 0 0 62 62

Oszcillátorok mérése 0 31 31 0 0 0 31 31

Tápegységek mérése 0 31 31 0 0 0 31 31

10

01

4-1

6 M

ech

atro

nik

ai

ren

dsz

erek

Mechatronika

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 78 0 78 0 0 78 0 78

Nem villamos

mennyiségek mérése

villamos úton

0 26 26 0 0 26 0 26

Pneumatikus, elektro-

pneumatikus

irányítások

0 26 26 0 0 26 0 26

Villamos irányítások 0 26 26 0 0 26 0 26

207

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e fo

rdíta

ndó

órak

eret

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a 5/13.

Fő

szak

kép

esít

é

s

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Mechatronika

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

Nem villamos

mennyiségek mérése

villamos úton

0 31 31 0 0 0 31 31

Pneumatikus

vezérlések 0 31 31 0 0 0 31 31

Elektro-pneumatikus

vezérlések 0 31 31 0 0 0 31 31

10

01

5-1

2

Szá

mít

óg

ép a

lkal

maz

ása

az e

lek

tro

nik

ában

Számítógép

alkalmazása

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Általános PLC ismeret 0 23 23 0 0 23 0 23

PLC programozás 0 23 23 0 0 23 0 23

Mikrovezérlők 0 31 31 0 0 31 0 31

Virtuális

mérőműszerek 0 16 16 0 0 16 0 16

Számítógépes

szimuláció gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

A számítógépes

szimuláció 0 31 31 0 0 0 31 31

Szimulációs program

használata 0 31 31 0 0 0 31 31

Elektronikai áramkörök

kapcsolási rajza és

NYÁK terve

0 31 31 0 0 0 31 31

PLC programozás

gyakorlat fő

szak

kép

esí

tés 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 93 93 0 0 0 93 93

PLC program készítése 0 62 62 0 0 0 62 62

208

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e fo

rdíta

ndó

órak

eret

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a 5/13.

Fő

szak

kép

esít

é

s

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

PLC program tesztelése 0 31 31 0 0 0 31 31

Mikrovezérlők

gyakorlat fő

sza

kk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 124 124 0 0 0 124 124

Programtervezési

módszerek 0 42 42 0 0 0 42 42

Programozási

lehetőségek 0 52 52 0 0 0 52 52

MPASM assembler 0 30 30 0 0 0 30 30

10

00

7-1

6

In

form

atik

ai é

s m

űsz

aki

alap

ok

Műszaki ismeretek

51

523

01

PL

C p

rog

ram

ozó

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Fémek és nemfémes

anyagok 0 0 0 0 0 0 0 0

Szakrajz alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0

Minőségbiztosítás 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi

alapismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkahelyek

kialakítása 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavégzés személyi

feltételei 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkaeszközök

biztonsága 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkakörnyezeti

hatások 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi, jogi

ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Műszaki gyakorlat 51

52 3

01

PL C

pro

gra

mo

zó

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

209

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e fo

rdíta

ndó

órak

eret

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a 5/13.

Fő

szak

kép

esít

é

s

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Anyagok, szerszámok

és mérések 0 0 0 0 0 0 0 0

Mechanikai és villamos

kötések 0 0 0 0 0 0 0 0

Informatikai

alkalmazások 0 0 0 0 0 0 0 0

Szakmai tárgyak órakeretéből

megmaradt órák

9. 10. 11. 12.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy

Szakmai matematika 0 0 36 0 0 36 0 0 31 0 103 103 0

Mértékegységváltások tízes hatványok

használatával, számológép használat 12

Egyenletmegoldások fizikai és műszaki

problémák megoldásához 12

Egyszerű műszaki problémát megfogal-

mazó szöveges feladatok értelmezése,

megoldása

12

Műveletek forgó vektorokkal, trigono-

metrikus függvények a feladatmegoldá-

sokban, számológép használat

26

Decibel számítások 10

Számadatok meghatározása számítással,

jelleggörbéről történő adatleolvasás

segítségével (közelítő számítások)

20

Műszaki becslések 11

Alkalmazott elektronika 0 0 0 0 0 36 0 0 0 0 36 36 0

210

Az AVR alkalmazása az elektronikában 36

11. 12. Összóraszám

Kötelezően választható tantárgy

(11-12. évfolyam)

Elektronika fakultáció

72 62 134

Passzív és aktív hálózatok 18 10 28

Váltakozó áramú hálózatok 18 10 28

Tranzisztoros erősítők 18 12 30

Műveleti erősítők 20 20

Digitális áramkörök 18 10 28

211

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

A MELLÉKSZAKKÉPESÍTÉST NEM VÁLASZTÓ TANULÓK SZÁMÁRA

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen

A tantárgy kapcsolódása

4 4 5 6 140

2 1 140

3 4 12 19 14 15 160

12 19

Összesen 8 11 3 7 31 29 31

A mellék-szakképesítés

óraszáma a helyettesítő tárgyak

számára:

Összesen 0 0

6 0

0

4 0

0 0 0 6 4

A szakmai tárgyak órakeretéből

megmaradt órák: Összesen

0 1 0 0

2 0 0

1 0 0 0 0

0 1 2 1

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság fő szakképesítés

10007-16

Informatikai és műszaki alapok

Műszaki ismeretek fő szakképesítés 2 2

Műszaki gyakorlat fő szakképesítés 2 2

10005-16

Villamosipari

alaptevékenységek

Elektrotechnika fő szakképesítés 2 3 5

Elektrotechnika

gyakorlat fő szakképesítés 2 3 5

Elektronika fő szakképesítés 2 2 1 5

Elektronika gyakorlat fő szakképesítés 3 1 2 6

10003-16

Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnika fő szakképesítés 2 2

Irányítástechnika

gyakorlat fő szakképesítés 2 2

Emeltszintű matematika A mellék-

szakképesítés

óraszámának terhére

1 2

Emeltszintű elektronika 5 2

212

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

10013-16

Áramkör építése üzemeltetése

Elektronikai áramkörök fő szakképesítés 4 4

Elektronikai áramkörök

gyakorlat fő szakképesítés 6 6

10014-16

Mechatronikai rendszerek

Mechatronika fő szakképesítés 2,5 2,5

Mechatronika gyakorlat fő szakképesítés 3 3

10015-12

Számítógép alkalmazása az

elektronikában

Számítógép alkalmazása fő szakképesítés 3 3

Számítógépes szimuláció

gyakorlat fő szakképesítés 3 3

PLC programozás

gyakorlat fő szakképesítés 3 3

Mikrovezérlők gyakorlat fő szakképesítés 4 4

10007-16

Informatikai és műszaki alapok

Műszaki ismeretek 51 523 01

PLC programozó

Műszaki gyakorlat 51 523 01

PLC programozó

A szakmai tárgyak órakeretéből megmaradt órák 9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Szakmai matematika 1 1 1

Alkalmazott elektronika 1

Kötelezően választható tantárgy (11-12. évfolyam) 11. 12.

Elektronika fakultáció 2 2

213

4. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

A MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉST NEM VÁLASZTÓ TANULÓK SZÁMÁRA

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a 1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Óra

öss

zesí

tő

Főszakképesítésre

vonatkozóan

A t

antá

rgy k

apcs

oló

dás

a

144 144 180 216 140

72 36 140

93 124

1488 479 1009

372 589

1970

504 540 160

372 589

2005

288 396 108 217 961 1044 961

Elméleti óraszámok

(és arányuk) a főszak-

képesítésre vonatko-

zóan

öt évfolyamos képzés egészében: 861 óra (38,3%)

876 óra (40,5%)

Gyakorlati óraszámok

(és arányuk) a főszak-

képesítésre vonatko-

zóan

öt évfolyamos képzés egészében (ögy nélkül): 1109 óra

öt évfolyamos képzés egészében (ögy-vel): 1389 óra (61,7%) 1129 óra (59,5%)

Mellék-szakképesítés

órakerete

0 0 0 0 0

216 0 0

124 0

0 0 216 124

A szakmai tárgyak ó-

rakeretéből megma-

radt órák

0 0 36 0

0

72 0

0

31 0

0 36 72 31

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi

alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

214

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

zta

tás

I. (

éret

tség

ire

épü

lő

kép

zése

k e

seté

n)

Foglalkoztatás I.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani

rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani

rendszerezés 2 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi

készségfejlesztés 0 23 23 0 0 23 0 23

Munkavállalói

szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23

11

50

0-1

2

Mu

nk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi

alapismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkahelyek

kialakítása 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavégzés

személyi feltételei 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkaeszközök

biztonsága 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkakörnyezeti

hatások 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi, jogi

ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

10

0

07

-

16

Info

rmat

ikai

és

mű

s

zak

i

alap ok

Műszaki ismeretek fő

szak

kép

e

síté

s

72 0 0 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

215

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Fémek és nemfémes

anyagok 20 20 20 20 0 0 0 20

Szakrajz alapjai 20 20 20 20 0 0 0 20

Minőségbiztosítás 14 14 14 14 0 0 0 14

Munkavédelmi

alapismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkahelyek

kialakítása 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkavégzés

személyi feltételei 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkaeszközök

biztonsága 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkakörnyezeti

hatások 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkavédelmi, jogi

ismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

Műszaki gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 72 0 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 0 72 0 0 72

Anyagok, szerszámok

és mérések 24 24 24 0 24 0 0 24

Mechanikai és

villamos kötések 24 24 24 0 24 0 0 24

Informatikai

alkalmazások 24 24 24 0 24 0 0 24

10

00 5-

16

Vil la mo

sip

ari

ala

pte

vék

eny

ség

ek

Elektrotechnika fő

sza

kk

é

pes

ítés

72 0 108 0 0 0 0 0 180 0 180 0 0 180 180 0 0 0 180

216

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Villamos alapfogal-

mak, a villamos

áramkör

10 10 10 10 0 0 0 10

Villamos alaptörvé-

nyek és

alkalmazásaik

20 20 20 20 0 0 0 20

Passzív és aktív

hálózatok 30 30 30 30 0 0 0 30

A villamos áram

hatásai 12 12 12 12 0 0 0 12

A villamos erőtér,

kondenzátor 16 16 16 16 0 0 0 16

Az állandó mágneses

tér 16 16 16 16 0 0 0 16

Elektromágneses

indukció 16 16 16 16 0 0 0 16

Szinuszosan válta-

kozó mennyiségek

jellemzői

6 6 6 6 0 0 0 6

Váltakozó áramú

hálózatok 34 34 34 34 0 0 0 34

Többfázisú hálózatok 20 20 20 20 0 0 0 20

Elektrotechnika

gyakorlat fő

szak

kép

esí

tés 0 72 0 108 0 0 0 0 180

0 180 0 0 180 0 180 0 0 180

Forrasztási gyakorlat 36 36 36 0 36 0 0 36

217

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Villamos

mérőműszerek 36 36 36 0 36 0 0 36

Egyenáramú mérések 24 24 24 0 24 0 0 24

Alkatrészek

jellemzőinek mérései 16 16 16 0 16 0 0 16

Váltakozó áramú

mérések 68 68 68 0 68 0 0 68

Elektronika

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 72 0 72 0 31 0 175 0 175 0 0 175 180 0 0 0 180

Digitális technika

alapjai 36 36 36 36 0 0 0 36

Villamos áramköri

alapismeretek 16 16 16 16 0 0 0 16

Négypólusok 20 20 20 20 0 0 0 20

Félvezető alkatrészek 16 16 16 16 0 0 0 16

Diódák alkalmazásai 12 12 12 12 0 0 0 12

Tranzisztoros

erősítők 24 24 24 24 0 0 0 24

Műveleti erősítők 20 20 20 20 0 0 0 20

Impulzustechnika 20 20 20 23 0 0 0 23

Digitális integrált

áramkörök 11 11 11 13 0 0 0 13

Elektronika

gyakorlat

fő

szak

kép

esít

és

0 0 0 108 0 36 0 62 206 0 206

0 0 206 0 216 0 0 216

Digitális áramkörök

vizsgálata 36 36 36 0 36 0 0 36

218

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Villamos áramköri

alapmérések 36 36 36 0 36 0 0 36

Négypólusok

jellemzőinek mérései 36 36 36 0 36 0 0 36

Elektronikai

eszközök mérése 10 10 10 0 10 0 0 10

Diódák alkalmazásai 9 9 9 0 9 0 0 9

Tranzisztoros

erősítők építése és

mérése

17 17 17 0 17 0 0 17

Műveleti erősítők

mérése 31 31 31 0 36 0 0 36

Impulzustechnikai

mérések 20 20 20 0 23 0 0 23

Digitális IC-k mérése 11 11 11 0 13 0 0 13

00

03

-16

Irá

ny

ítás

tech

nik

ai a

lapo

k

Irányítástechnika

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 62 0 0 62 72 0 0 0 72

Irányítástechnikai

alapismeretek 20 20 20 23 0 0 0 23

Vezérlés 20 20 20 23 0 0 0 23

Szabályozás 22 22 22 26 0 0 0 26

Irányítástechnika

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 62 62 0 62

0 0 62 0 72 0 0 72

Villamos irányítások

építőelemei és

készülékei

20 20 20 0 23 0 0 23

219

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Vezérlési feladatok 20 20 20 0 23 0 0 23

Szabályozások 22 22 22 0 26 0 0 26

Emeltszintű

matematika

A m

ellé

k-s

zak

kép

esít

és ó

rasz

ámán

ak

terh

ére

lete

tt ó

rák

0 0 0 0 36 0 62 0 98 98 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Emeltszintű

matematika érettségi

tananyagtartalma

36 62 0 0 0 0 0 0

Emeltszintű

elektronika 0 0 0 0 180 0 62 0 242

242 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Emeltszintű villamos-

ipar és elektronika

érettségi

tananyagtartalma

180 62 0 0 0 0

10

01

3-1

6

Ára

mk

ör

épít

ése

üze

mel

teté

se

Elektronikai

áramkörök

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

124 0 124 0 0 124 0 124

Digitális technika II. 0 35 35 0 0 35 0 35

Többfokozatú

erősitők, negatív

visszacsatolások

0 21 21 0 0 21 0 21

Szélessávú és hangolt

erősítők 0 16 16 0 0 16 0 16

Nagyjelű erősítők 0 16 16 0 0 16 0 16

Oszcillátorok 0 16 16 0 0 16 0 16

Tápegységek 0 20 20 0 0 20 0 20

220

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Elektronikai

áramkörök

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 186 186 0 0 0 186 186

Digitális

berendezések

vizsgálata

0 62 62 0 0 0 62 62

Erősítők alkalmazása 0 62 62 0 0 0 62 62

Oszcillátorok mérése 0 31 31 0 0 0 31 31

Tápegységek mérése 0 31 31 0 0 0 31 31

10

01

4-1

6

Mec

hat

ronik

ai r

end

szer

ek

Mechatronika

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 78 0 78 0 0 78 0 78

Nem villamos

mennyiségek mérése

villamos úton

0 26 26 0 0 26 0 26

Pneumatikus, elektro-

pneumatikus

irányítások

0 26 26 0 0 26 0 26

Villamos irányítások 0 26 26 0 0 26 0 26

Mechatronika

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

Nem villamos

mennyiségek mérése

villamos úton

0 31 31 0 0 0 31 31

Pneumatikus

vezérlések 0 31 31 0 0 0 31 31

Elektro-pneumatikus

vezérlések 0 31 31 0 0 0 31 31

221

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

10

01

5-1

2

Szá

mít

óg

ép a

lkal

maz

ása

az e

lek

tro

nik

ában

Számítógép

alkalmazása fő

sza

kk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Általános PLC

ismeret 0 23 23 0 0 23 0 23

PLC programozás 0 23 23 0 0 23 0 23

Mikrovezérlők 0 31 31 0 0 31 0 31

Virtuális

mérőműszerek 0 16 16 0 0 16 0 16

Számítógépes

szimuláció gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

A számítógépes

szimuláció 0 31 31 0 0 0 31 31

Szimulációs program

használata 0 31 31 0 0 0 31 31

Elektronikai

áramkörök kapcsolási

rajza és NYÁK terve

0 31 31 0 0 0 31 31

PLC programozás

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 93 93 0 0 0 93 93

PLC program

készítése 0 62 62 0 0 0 62 62

PLC program

tesztelése 0 31 31 0 0 0 31 31

Mikrovezérlők

gyakorlat

fő

szak

ké

pes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 124 124 0 0 0 124 124

222

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Programtervezési

módszerek 0 42 42 0 0 0 42 42

Programozási

lehetőségek 0 52 52 0 0 0 52 52

MPASM assembler 0 30 30 0 0 0 30 30

10

00

7-1

6

In

form

atik

ai é

s m

űsz

aki

alap

ok

Műszaki ismeretek

51

523

01

PL

C p

rog

ram

ozó

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Fémek és nemfémes

anyagok 0 0 0 0 0 0 0 0

Szakrajz alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0

Minőségbiztosítás 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi

alapismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkahelyek

kialakítása 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavégzés

személyi feltételei 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkaeszközök

biztonsága 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkakörnyezeti

hatások 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi, jogi

ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Műszaki gyakorlat

51

523

01

PL

C

pro

gra

mo

z

ó

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Anyagok, szerszámok

és mérések 0 0 0 0 0 0 0 0

223

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Mechanikai és

villamos kötések 0 0 0 0 0 0 0 0

Informatikai

alkalmazások 0 0 0 0 0 0 0 0

224

Szakmai tárgyak órakeretéből

megmaradt órák

9. 10. 11. 12.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy

Szakmai matematika 0 0 36 0 0 36 0 0 31 0 103 103 0

Mértékegységváltások tízes hatványok

használatával, számológép használat 12

Egyenletmegoldások fizikai és műszaki

problémák megoldásához 12

Egyszerű műszaki problémát megfogal-

mazó szöveges feladatok értelmezése,

megoldása

12

Műveletek forgó vektorokkal, trigono-

metrikus függvények a feladatmegoldá-

sokban, számológép használat

26

Decibel számítások 10

Számadatok meghatározása számítással,

jelleggörbéről történő adatleolvasás

segítségével (közelítő számítások)

20

Műszaki becslések 11

Alkalmazott elektronika 0 0 0 0 0 36 0 0 0 0 36 36 0

Az AVR alkalmazása az elektronikában 36

225

11. 12. Összóraszám

Kötelezően választható tantárgy

(11-12. évfolyam)

Elektronika fakultáció

72 62 134

Passzív és aktív hálózatok 18 10 28

Váltakozó áramú hálózatok 18 10 28

Tranzisztoros erősítők 18 12 30

Műveleti erősítők 20 20

Digitális áramkörök 18 10 28

5. számú táblázat

A nem a főszakképesítéshez kapcsolódó óraszámok megoszlása:

51 523 01

PLC programozó 350 óra

helyi

tanterv szerint 139 óra

Szakmai tárgyak órakeretéből megmaradt órák témakörei és követelmé-

nyei

1. Szakmai matematika

A tantárgy tanításának célja, hogy képessé tegye a tanulókat a matematikai tudásuk gyakorlati,

problémamegoldó alkalmazására. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011.

évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik. A továbbhaladás

feltétele, hogy a tanuló legyen képes

a zsebszámológép magabiztos használatára;

a fontosabb mértékegységek prefixumokkal és tízes hatványok segítségével felírt alakjai közötti átváltásra;

alapvető műveletek végzésére forgó vektorokkal;

és egyszerű műszaki problémát megfogalmazó szöveges feladatok megértésére, a megoldáshoz szükséges egyenletek felírására és megoldására.

2. Alkalmazott elektronika

A tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókat az AVR processzorral rendelkező

digitális rendszerek részegységeivel, felépítésével, a programozói felülettel és egyszerűbb

programstruktúrákkal. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik. A továbbhaladás feltétele,

hogy a tanuló legyen képes

egyszerű működő AVR programok megírására, futtatására és szükség esetén hibakeresésre.

Kötelezően választható tantárgy (11-12. évfolyam)

Elektronika fakultáció

A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulókat az elektrotechnika és elektronika

tanulmányaikban elsajátított tudás elmélyítésében és alkalmazásában. A tantárgy értékelése a

226

nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti

értékeléssel történik. A tárgy követelményei és tananyagtartalma megegyezik az

elektrotechnika és elektronika tárgyak passzív és aktív hálózatok, váltakozó áramú hálózatok,

tranzisztoros erősítők, műveleti erősítők és digitális technika alapjai tananyagrészeinél

meghatározottakkal.

A mellék-szakképesítés óraszámainak terhére letett órák

Emeltszintű matematika

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse emelt szintű matematika érettségi

letételére. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. §

(2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik, követelményrendszere pedig az emelt

szintű matematika érettségi vizsgakövetelményeivel azonos.

Emeltszintű elektronika

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse emelt szintű villamosipar és

elektronika ágazati érettségi letételére. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló

2011. évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik,

követelményrendszere pedig az emelt szintű villamosipar és elektronika ágazati érettségi

vizsgakövetelményeivel azonos.

Villamosipar-elektronika ágazat Erősáramú elektrotechnikus

A szakképesítés azonosító száma: 54 522 01

Szakképesítés megnevezése: Erősáramú elektrotechnikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai

tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni

évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos

képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma,

tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai

évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes

óraszámával.

227

Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év

10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év

Ögy. 140 óra

11. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év

Ögy. 140 óra

12. évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év

5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2729 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a

szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően

választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11.

évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.

évfolyam heti óraszám éves óraszám

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év

Ögy. 160 óra

2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2237 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és

ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott

óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok

oszthatósága miatt keletkezik!)

228

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

A MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉST VÁLASZTÓ TANULÓK SZÁMÁRA

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozó:

Összesen

A tantárgy kapcsolódása

4 4 5 6 140

1 0 140

4 5 12 19 14 15 160

12 19

Összesen 8 11 1 9 31 29 31

A mellék-szakképesítésre

vonatkozó: Összesen 0 0

3 5 0

0 2 0 0 0

8 2

A szakmai tárgyak

órakeretéből megmaradt órák: Összesen 0 1 0 0 2 0 0 1 0 0 0 0

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

11500-12

Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság fő szakképesítés

10007-16

Informatikai és műszaki

alapok

Műszaki ismeretek fő szakképesítés 2 2

Műszaki gyakorlat fő szakképesítés 2 2

10005-16

Villamosipari

alaptevékenységek

Elektrotechnika fő szakképesítés 2 3 5

Elektrotechnika

gyakorlat fő szakképesítés 2 3 5

Elektronika fő szakképesítés 2 1 2 5

Elektronika gyakorlat fő szakképesítés 3 0 3 6

10003-16

Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnika fő szakképesítés 2 2

Irányítástechnika

gyakorlat fő szakképesítés 2 2

229

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

10001-16

Ipari folyamatok irányítása

PLC-vel

PLC ismeretek 51 523 01

PLC programozó 3 2

PLC programozási

gyakorlat

51 523 01

PLC programozó 5 2

10016-16

Erősáramú berendezések

üzeme

Műszaki dokumentáció

gyakorlat fő szakképesítés 3 3

Villamos gépek fő szakképesítés 3 3

Villamos művek fő szakképesítés 3 3

Villamos gépek és

vezérlések gyakorlat fő szakképesítés 6 6

10017-16

Erősáramú mérések

Méréstechnika fő szakképesítés 1,5 1,5

Erősáramú mérések

gyakorlata fő szakképesítés 4 4

10018-16

Erősáramú szerelések

Erősáramú szerelési

gyakorlat fő szakképesítés 6 6

Géptan fő szakképesítés 2 2

10007-16

Informatikai és műszaki

alapok

Műszaki ismeretek 51 523 01

PLC programozó

Műszaki gyakorlat

A szakmai tárgyak órakeretéből megmaradt órák

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Szakmai matematika 1 1 1

Alkalmazott elektronika 1

Kötelezően választható tantárgy (11-12. évfolyam) 11. 12.

Elektronika fakultáció 2 2

230

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

A MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉST VÁLASZTÓ TANULÓK SZÁMÁRA

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Óra

öss

zesí

tő

Főszakképesítésre

vonatkozóan

A t

antá

rgy k

apcs

oló

dás

a

144 144 180 216 140

36 0 140

124 155

1488 489 999

372 589

1960

504 540 160

372 589

2005

288 396 36 279 961 1044 961

Elméleti óraszámok

(és arányuk) a főszak-

képesítésre vonatko-

zóan

öt évfolyamos képzés egészében: 856 óra (38,2%)

876 óra (40,5%)

Gyakorlati óraszámok

(és arányuk) a főszak-

képesítésre vonatko-

zóan

öt évfolyamos képzés egészében (ögy nélkül): 1104 óra

öt évfolyamos képzés egészében (ögy-vel): 1384 óra (61,8%) 1129 óra (59,5%)

Mellék-szakképesítés

óraszáma

0 0 0 0 0

108 180 0

0 62

0 0 288 62

A szakmai tárgyak

órakeretéből megma-

radt órák

0 0 36 0

0

72 0

0

31 0

0 36 72 31

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I. Foglalkoztatás II.

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi

alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

231

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

114

98

-12

Fog

lalk

ozt

atás

I. (é

rett

ségir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n)

Foglalkoztatás I. fő

sza

kk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani

rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani

rendszerezés 2 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi

készségfejlesztés 0 23 23 0 0 23 0 23

Munkavállalói

szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23

11

50

0-1

2

Mu

nk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság

Munkahelyi egészség

és biztonság

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi

alapismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkahelyek

kialakítása 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavégzés

személyi feltételei 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkaeszközök

biztonsága 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkakörnyezeti

hatások 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi, jogi

ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

10

00

7-1

6

Info

r

mat

i

kai

és

mű

sz

aki

alap

o

k Műszaki ismeretek fő

szak

kép

e

síté

s

72 0 0 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

232

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Fémek és nemfémes

anyagok 20 20 20 20 0 0 0 20

Szakrajz alapjai 20 20 20 20 0 0 0 20

Minőségbiztosítás 14 14 14 14 0 0 0 14

Munkavédelmi

alapismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkahelyek

kialakítása 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkavégzés

személyi feltételei 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkaeszközök

biztonsága 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkakörnyezeti

hatások 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkavédelmi, jogi

ismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

Műszaki gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 72 0 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 0 72 0 0 72

Anyagok, szerszámok

és mérések 24 24 24 0 24 0 0 24

Mechanikai és

villamos kötések 24 24 24 0 24 0 0 24

Informatikai

alkalmazások 24 24 24 0 24 0 0 24

10

00 5-

16

Vil la mo

sip

ari

ala

pte

vék

eny

ség

ek

Elektrotechnika fő

sza

kk

é

pes

ítés

72 0 108 0 0 0 0 0 180 0 180 0 0 180 180 0 0 0 180

233

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Villamos

alapfogalmak, a

villamos áramkör

10 10 10 10 0 0 0 10

Villamos

alaptörvények és

alkalmazásaik

20 20 20 20 0 0 0 20

Passzív és aktív

hálózatok 30 30 30 30 0 0 0 30

A villamos áram

hatásai 12 12 12 12 0 0 0 12

A villamos erőtér,

kondenzátor 16 16 16 16 0 0 0 16

Az állandó mágneses

tér 16 16 16 16 0 0 0 16

Elektromágneses

indukció 16 16 16 16 0 0 0 16

Szinuszosan válta-

kozó mennyiségek

jellemzői

6 6 6 6 0 0 0 6

Váltakozó áramú

hálózatok 34 34 34 34 0 0 0 34

Többfázisú hálózatok 20 20 20 20 0 0 0 20

Elektrotechnika

gyakorlat fő

szak

kép

esí

tés 0 72 0 108 0 0 0 0 180

0 180 0 0 180 0 180 0 0 180

Forrasztási gyakorlat 36 36 36 0 36 0 0 36

234

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Villamos

mérőműszerek 36 36 36 0 36 0 0 36

Egyenáramú mérések 24 24 24 0 24 0 0 24

Alkatrészek

jellemzőinek mérései 16 16 16 0 16 0 0 16

Váltakozó áramú

mérések 68 68 68 0 68 0 0 68

Elektronika

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 72 0 36 0 62 0 170 0 170 0 0 170 180 0 0 0 180

Digitális technika

alapjai 36 36 36 36 0 0 0 36

Villamos áramköri

alapismeretek 16 16 16 16 0 0 0 16

Négypólusok 20 20 20 20 0 0 0 20

Félvezető alkatrészek 16 16 16 16 0 0 0 16

Diódák alkalmazásai 12 12 12 12 0 0 0 12

Tranzisztoros erősítők 8 11 19 19 24 0 0 0 24

Műveleti erősítők 0 20 20 20 20 0 0 0 20

Impulzustechnika 20 20 20 23 0 0 0 23

Digitális integrált

áramkörök 11 11 11 13 0 0 0 13

Elektronika

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 108 0 0 0 93 201

0 201 0 0 201 0 216 0 0 216

Digitális áramkörök

vizsgálata 36 36 36 0 36 0 0 36

Villamos áramköri

alapmérések 36 36 36 0 36 0 0 36

235

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Négypólusok

jellemzőinek mérései 36 36 36 0 36 0 0 36

Elektronikai eszközök

mérése 0 9 9 9 0 10 0 0 10

Diódák alkalmazásai 0 7 7 7 0 9 0 0 9

Tranzisztoros erősítők

építése és mérése 0 15 15 15 0 17 0 0 17

Műveleti erősítők

mérése 31 31 31 0 36 0 0 36

Impulzustechnikai

mérések 20 20 20 0 23 0 0 23

Digitális IC-k mérése 11 11 11 0 13 0 0 13

00

03

-16

Irá

ny

ítás

tech

nik

ai a

lapo

k

Irányítástechnika

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 62 0 0 62 72 0 0 0 72

Irányítástechnikai

alapismeretek 20 20 20 23 0 0 0 23

Vezérlés 20 20 20 23 0 0 0 23

Szabályozás 22 22 22 26 0 0 0 26

Irányítástechnika

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 62 62 0 62

0 0 62 0 72 0 0 72

Villamos irányítások

építőelemei és

készülékei

20 20 20 0 23 0 0 23

Vezérlési feladatok 20 20 20 0 23 0 0 23

Szabályozások 22 22 22 0 26 0 0 26

10

00 1-

16

Ipa

ri

fol

ya

ma

tok

irá

ny

í

tás a PL

C-

vel

PLC ismeretek 51

52 3

01

PL C

pro

gra

mo

zó

0 0 0 0 108 0 0 0 108 108 0 0 0 0 0 0 0 0 0

236

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

PLC felépítése,

működése 12 12 0 0 0 0 0 0

PLC kiválasztása 8 8 0 0 0 0 0 0

PLC programozás

alapjai 16 16 0 0 0 0 0 0

Korszerű

hibadiagnosztika 36 0 36 0 0 0 0 0 0

PLC-be integrált

biztonságtechnikai

rendszerek

36 0 36 0 0 0 0 0 0

PLC programozási

gyakorlat

51

523

01

PL

C p

rog

ram

ozó

0 0 0 0 0 180 0 62 242 242 0

0 0 0 0 0 0 0 0

PLC és számítógép

használat kapcsolata 64 64 0 0 0 0 0 0

PLC programozás 116 31 147 0 0 0 0 0 0

Hibakeresés 31 31 0 0 0 0 0 0

10

01

6-1

6

Erő

sára

mú

ber

end

ezés

ek ü

zem

e

Műszaki

dokumentáció

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 93 93 0 0 0 93 93

Dokumentációs

ismeretek 0 17 17 0 0 0 17 17

Áramkörök tervezése 0 16 16 0 0 0 16 16

Rajzdokumentáció

készítése

számítógéppel

0 60 60 0 0 0 60 60

Villamos gépek fő

sza

k-

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

237

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Transzformátorok 0 34 34 0 0 34 0 34

Villamos forgógépek 0 35 35 0 0 35 0 35

Villamos hajtások 0 24 24 0 0 24 0 24

Villamos művek

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Hálózatok 0 21 21 0 0 21 0 21

Villamos

kapcsolókészülékek 0 20 20 0 0 20 0 20

Energiagazdálkodás 0 24 24 0 0 24 0 24

Villamos védelmek 0 28 28 0 0 28 0 28

Villamos gépek és

vezérlések gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 186 186 0 0 0 186 186

Villamos hajtások 0 62 62 0 0 0 62 62

Villamos gépek tele-

pítése 0 31 31 0 0 0 31 31

Villamos gépek és

hajtások mérései 0 31 31 0 0 0 31 31

Motorvezérlések 0 31 31 0 0 0 31 31

Telemechanika 0 31 31 0 0 0 31 31

10

01

7-1

6

Erő

sára

mú

mér

ések

Méréstechnika

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 47 0 47 0 0 47 0 47

Méréstechnikai

alapfogalmak 0 10 10 0 0 10 0 10

Villamos

mérőműszerek 0 17 17 0 0 17 0 17

Mérési eljárások 0 20 20 0 0 20 0 20

238

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Erősáramú mérések

gyakorlata fő

sza

kk

épes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 124 124 0 0 0 124 124

Érintésvédelmi

mérések 0 32 32 0 0 0 32 32

Teljesítmény- és

fogyasztásmérés 0 46 46 0 0 0 46 46

Villamos gépek üzemi

mérései 0 46 46 0 0 0 46 46

10

01

8-1

6

Erő

sára

mú

sze

relé

sek

Erősáramú szerelési

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 186 186 0 0 0 186 186

Épületek villamos

hálózata 0 100 100 0 0 0 100 100

Épületek hálózatra

csatlakoztatása 0 25 25 0 0 0 25 25

Épületek informatikai

rendszerei 0 26 26 0 0 0 26 26

Napelemes

kiserőművek 0 35 35 0 0 0 35 35

Géptan

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Alapismeretek 0 20 20 0 0 20 0 20

Gépelemek 0 26 26 0 0 26 0 26

Gépészeti

berendezések 0 16 16 0 0 16 0 16

10

00 7-

16

Inf

or

ma

tik ai

és

mű

sza

ki

ala

po k Műszaki ismeretek 5

1

52 3

01

PL C

pro

gra

mo

zó

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

239

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

náz

ium

i k

épzé

s

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

Nem

a f

ősz

akkép

esít

ésre

ford

ítan

dó ó

raker

et

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2. o

. öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Fémek és nemfémes

anyagok 0 0 0 0 0 0 0 0

Szakrajz alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0

Minőségbiztosítás 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi

alapismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkahelyek

kialakítása 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavégzés

személyi feltételei 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkaeszközök

biztonsága 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkakörnyezeti

hatások 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi, jogi

ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Műszaki gyakorlat

51

523

01

PL

C p

rog

ram

ozó

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Anyagok, szerszámok

és mérések 0 0 0 0 0 0 0 0

Mechanikai és

villamos kötések 0 0 0 0 0 0 0 0

Informatikai

alkalmazások 0 0 0 0 0 0 0 0

240

Szakmai tárgyak órakeretéből

megmaradt órák

9. 10. 11. 12.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy

Szakmai matematika 0 0 36 0 0 36 0 0 31 0 103 103 0

Mértékegységváltások tízes hatványok

használatával, számológép használat 12

Egyenletmegoldások fizikai és műszaki

problémák megoldásához 12

Egyszerű műszaki problémát megfogal-

mazó szöveges feladatok értelmezése,

megoldása

12

Műveletek forgó vektorokkal, trigono-

metrikus függvények a feladatmegoldá-

sokban, számológép használat

26

Decibel számítások 10

Számadatok meghatározása számítással,

jelleggörbéről történő adatleolvasás

segítségével (közelítő számítások)

20

Műszaki becslések 11

Alkalmazott elektronika 0 0 0 0 0 36 0 0 0 0 36 36 0

Az AVR alkalmazása az elektronikában 36

11. 12. Összóraszám

Kötelezően választható tantárgy

(11-12. évfolyam)

Elektronika fakultáció

72 62 134

Passzív és aktív hálózatok 18 10 28

Váltakozó áramú hálózatok 18 10 28

Tranzisztoros erősítők 18 12 30

Műveleti erősítők 20 20

Digitális áramkörök 18 10 28

241

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

A MELLÉKSZAKKÉPESÍTÉST NEM VÁLASZTÓ TANULÓK SZÁMÁRA

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozó:

Összesen

A tantárgy kapcsolódása

4 4 5 6 140

1 0 140

4 5 12 19 14 15 160

12 19

Összesen 8 11 1 9 31 29 31

A mellék-szakképesítésre

vonatkozó: Összesen 0 0

3 5 0

0 2 0 0 0

8 2

A szakmai tárgyak

órakeretéből megmaradt órák: Összesen 0 1 0 0 2 0 0 1 0 0 0 0

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

11500-12

Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság fő szakképesítés

10007-16

Informatikai és műszaki

alapok

Műszaki ismeretek fő szakképesítés 2 2

Műszaki gyakorlat fő szakképesítés 2 2

10005-16

Villamosipari

alaptevékenységek

Elektrotechnika fő szakképesítés 2 3 5

Elektrotechnika

gyakorlat fő szakképesítés 2 3 5

Elektronika fő szakképesítés 2 2 1 5

Elektronika gyakorlat fő szakképesítés 3 1 2 6

10003-16

Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnika fő szakképesítés 2 2

Irányítástechnika

gyakorlat fő szakképesítés 2 2

Emeltszintű matematika 1 2

242

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Emeltszintű elektronika A mellék-szakképesítés

óraszámának terhére 5 2

10016-16

Erősáramú berendezések

üzeme

Műszaki dokumentáció

gyakorlat fő szakképesítés 3 3

Villamos gépek fő szakképesítés 3 3

Villamos művek fő szakképesítés 3 3

Villamos gépek és

vezérlések gyakorlat fő szakképesítés 6 6

10017-16

Erősáramú mérések

Méréstechnika fő szakképesítés 1,5 1,5

Erősáramú mérések

gyakorlata fő szakképesítés 4 4

10018-16

Erősáramú szerelések

Erősáramú szerelési

gyakorlat fő szakképesítés 6 6

Géptan fő szakképesítés 2 2

10007-16

Informatikai és műszaki

alapok

Műszaki ismeretek 51 523 01

PLC programozó

Műszaki gyakorlat 51 523 01

PLC programozó

A szakmai tárgyak órakeretéből megmaradt órák 9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Szakmai matematika 1 1 1

Alkalmazott elektronika 1

Kötelezően választható tantárgy (11-12. évfolyam) 11. 12.

Elektronika fakultáció 2 2

243

4. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

A MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉST NEM VÁLASZTÓ TANULÓK SZÁMÁRA

9. 10. 11. 12.

Sza

kgi

mn

áziu

mi

kép

-

zés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

Nem

a

fősz

akk

épes

ítés

re

ford

ítan

dó

óra

ker

et

Fő

szak

k

épes

ítés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Óra

öss

zesí

tő

Főszakképesítésre

vonatkozóan A

tan

tárg

y k

apcs

oló

dás

a 144 144 180 216

140 72 36

140 93 124

1488 479 1009

372 589

1970

504 540 160

372 589

2005

288 396 108 217 961 1044 961

Elméleti óraszámok

(és arányuk) a főszak-

képesítésre vonatkozóan

öt évfolyamos képzés egészében: 861 óra (38,3%)

876 óra (40,5%)

Gyakorlati óraszámok

(és arányuk) a főszakké-

pesítésre vonatkozóan

öt évfolyamos képzés egészében (ögy nélkül): 1109 óra

öt évfolyamos képzés egészében (ögy-vel): 1389 óra (61,7%) 1129 óra (59,5%)

Mellék-szakképesítés

órakerete

0 0 0 0 0

216 0 0

124 0

0 0 216 124

A szakmai tárgyak órake-

retéből megmaradt órák

0 0 36 0 0

72 0 0

31 0

0 36 72 31

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II.

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

11

498-1

2

Fo

gla

lkozta

tás

I.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n)

Foglalkoztatás I.

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani rendszerezés 2 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi készségfejlesztés 0 23 23 0 0 23 0 23

Munkavállalói szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23

244

9. 10. 11. 12.

Sza

kgi

mn

áziu

mi

kép

-

zés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

Nem

a

fősz

akk

épes

ítés

re

ford

ítan

dó

óra

ker

et

Fő

szak

k

épes

ítés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

11

50

0-1

2

Mu

nk

ahel

yi

egés

zség

és

biz

ton

ság

Munkahelyi egészség és

biztonság

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi alapismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkahelyek kialakítása 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavégzés személyi

feltételei 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkaeszközök biztonsága 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkakörnyezeti hatások 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi, jogi ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

10

00

7-1

6

In

form

atik

ai é

s m

űsz

aki

alap

ok

Műszaki ismeretek

fő s

zak

kép

esít

és

72 0 0 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Fémek és nemfémes anyagok 20 20 20 20 0 0 0 20

Szakrajz alapjai 20 20 20 20 0 0 0 20

Minőségbiztosítás 14 14 14 14 0 0 0 14

Munkavédelmi alapismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkahelyek kialakítása 4 4 4 4 0 0 0 4

Munkavégzés személyi

feltételei 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkaeszközök biztonsága 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkakörnyezeti hatások 2 2 2 2 0 0 0 2

Munkavédelmi, jogi ismeretek 4 4 4 4 0 0 0 4

Műszaki gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és 0 72 0 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 0 72 0 0 72

Anyagok, szerszámok és

mérések 24 24 24 0 24 0 0 24

Mechanikai és villamos

kötések 24 24 24 0 24 0 0 24

Informatikai alkalmazások 24 24 24 0 24 0 0 24

10

00

5-1

6

Vil

lam

osi

p

ari

alap

tev

éke

ny

ség

ek Elektrotechnika

fő

szak

kép

esí

tés

72 0 108 0 0 0 0 0 180 0 180 0 0 180 180 0 0 0 180

Villamos alapfogalmak, a

villamos áramkör 10 10 10 10 0 0 0 10

245

9. 10. 11. 12.

Sza

kgi

mn

áziu

mi

kép

-

zés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

Nem

a

fősz

akk

épes

ítés

re

ford

ítan

dó

óra

ker

et

Fő

szak

k

épes

ítés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Villamos alaptörvények és

alkalmazásaik 20 20 20 20 0 0 0 20

Passzív és aktív hálózatok 30 30 30 30 0 0 0 30

A villamos áram hatásai 12 12 12 12 0 0 0 12

A villamos erőtér,

kondenzátor 16 16 16 16 0 0 0 16

Az állandó mágneses tér 16 16 16 16 0 0 0 16

Elektromágneses indukció 16 16 16 16 0 0 0 16

Szinuszosan váltakozó

mennyiségek jellemzői 6 6 6 6 0 0 0 6

Váltakozó áramú hálózatok 34 34 34 34 0 0 0 34

Többfázisú hálózatok 20 20 20 20 0 0 0 20

Elektrotechnika gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 72 0 108 0 0 0 0 180 0 180 0 0 180 0 180 0 0 180

Forrasztási gyakorlat 36 36 36 0 36 0 0 36

Villamos mérőműszerek 36 36 36 0 36 0 0 36

Egyenáramú mérések 24 24 24 0 24 0 0 24

Alkatrészek jellemzőinek

mérései 16 16 16 0 16 0 0 16

Váltakozó áramú mérések 68 68 68 0 68 0 0 68

Elektronika

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 72 0 72 0 31 0 175 0 175 0 0 175 180 0 0 0 180

Digitális technika alapjai 36 36 36 36 0 0 0 36

Villamos áramköri

alapismeretek 16 16 16 16 0 0 0 16

Négypólusok 20 20 20 20 0 0 0 20

Félvezető alkatrészek 16 16 16 16 0 0 0 16

Diódák alkalmazásai 12 12 12 12 0 0 0 12

Tranzisztoros erősítők 24 24 24 24 0 0 0 24

Műveleti erősítők 20 20 20 20 0 0 0 20

Impulzustechnika 20 20 20 23 0 0 0 23

Digitális integrált áramkörök 11 11 11 13 0 0 0 13

246

9. 10. 11. 12.

Sza

kgi

mn

áziu

mi

kép

-

zés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

Nem

a

fősz

akk

épes

ítés

re

ford

ítan

dó

óra

ker

et

Fő

szak

k

épes

ítés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Elektronika gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 108 0 36 0 62 206 0 206 0 0 206 0 216 0 0 216

Digitális áramkörök vizsgálata 36 36 36 0 36 0 0 36

Villamos áramköri

alapmérések 36 36 36 0 36 0 0 36

Négypólusok jellemzőinek

mérései 36 36 36 0 36 0 0 36

Elektronikai eszközök mérése 10 10 10 0 10 0 0 10

Diódák alkalmazásai 9 9 9 0 9 0 0 9

Tranzisztoros erősítők építése

és mérése 17 17 17 0 17 0 0 17

Műveleti erősítők mérése 31 31 31 0 36 0 0 36

Impulzustechnikai mérések 20 20 20 0 23 0 0 23

Digitális IC-k mérése 11 11 11 0 13 0 0 13

00

03

-16

Irá

ny

ítás

tech

nik

ai a

lapo

k

Irányítástechnika

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 62 0 0 62 72 0 0 0 72

Irányítástechnikai

alapismeretek 20 20 20 23 0 0 0 23

Vezérlés 20 20 20 23 0 0 0 23

Szabályozás 22 22 22 26 0 0 0 26

Irányítástechnika gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 62 62 0 62 0 0 62 0 72 0 0 72

Villamos irányítások

építőelemei és készülékei 20 20 20 0 23 0 0 23

Vezérlési feladatok 20 20 20 0 23 0 0 23

Szabályozások 22 22 22 0 26 0 0 26

Emeltszintű matematika

A m

ellé

k-s

zak

kép

esít

és

óra

szám

ának

ter

hér

e le

tett

órá

k

0 0 0 0 36 0 62 0 98 98 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Emeltszintű matematika

érettségi tananyagtartalma 36 62 0 0 0 0 0 0

Emeltszintű elektronika 0 0 0 0 180 0 62 0 242 242 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Emeltszintű villamosipar és

elektronika érettségi

tananyagtartalma

180 62 0 0 0 0

247

9. 10. 11. 12.

Sza

kgi

mn

áziu

mi

kép

-

zés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

Nem

a

fősz

akk

épes

ítés

re

ford

ítan

dó

óra

ker

et

Fő

szak

k

épes

ítés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

10

01

6-1

6

Erő

sára

mú

ber

end

ezés

ek ü

zem

e

Műszaki dokumentáció

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 93 93 0 0 0 93 93

Dokumentációs ismeretek 0 17 17 0 0 0 17 17

Áramkörök tervezése 0 16 16 0 0 0 16 16

Rajzdokumentáció készítése

számítógéppel 0 60 60 0 0 0 60 60

Villamos gépek fő

szak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Transzformátorok 0 34 34 0 0 34 0 34

Villamos forgógépek 0 35 35 0 0 35 0 35

Villamos hajtások 0 24 24 0 0 24 0 24

Villamos művek

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 93 0 93 0 0 93 0 93

Hálózatok 0 21 21 0 0 21 0 21

Villamos kapcsolókészülékek 0 20 20 0 0 20 0 20

Energiagazdálkodás 0 24 24 0 0 24 0 24

Villamos védelmek 0 28 28 0 0 28 0 28

Villamos gépek és vezérlések

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 186 186 0 0 0 186 186

Villamos hajtások 0 62 62 0 0 0 62 62

Villamos gépek telepítése 0 31 31 0 0 0 31 31

Villamos gépek és hajtások

mérései 0 31 31 0 0 0 31 31

Motorvezérlések 0 31 31 0 0 0 31 31

Telemechanika 0 31 31 0 0 0 31 31

10

01

7-1

6

Erő

sára

mú

mér

ések

Méréstechnika

fő s

zak

-

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 47 0 47 0 0 47 0 47

Méréstechnikai alapfogalmak 0 10 10 0 0 10 0 10

Villamos mérőműszerek 0 17 17 0 0 17 0 17

Mérési eljárások 0 20 20 0 0 20 0 20

Erősáramú mérések

gyakorlata

fő

szak

ké

pes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 124 124 0 0 0 124 124

248

9. 10. 11. 12.

Sza

kgi

mn

áziu

mi

kép

-

zés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

Nem

a

fősz

akk

épes

ítés

re

ford

ítan

dó

óra

ker

et

Fő

szak

k

épes

ítés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Érintésvédelmi mérések 0 32 32 0 0 0 32 32

Teljesítmény- és

fogyasztásmérés 0 46 46 0 0 0 46 46

Villamos gépek üzemi mérései 0 46 46 0 0 0 46 46

10

01

8-1

6

Erő

sára

mú

sze

relé

sek

Erősáramú szerelési

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 186 186 0 0 0 186 186

Épületek villamos hálózata 0 100 100 0 0 0 100 100

Épületek hálózatra

csatlakoztatása 0 25 25 0 0 0 25 25

Épületek informatikai

rendszerei 0 26 26 0 0 0 26 26

Napelemes kiserőművek 0 35 35 0 0 0 35 35

Géptan

fő

szak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Alapismeretek 0 20 20 0 0 20 0 20

Gépelemek 0 26 26 0 0 26 0 26

Gépészeti berendezések 0 16 16 0 0 16 0 16

10

00

7-1

6

In

form

atik

ai é

s m

űsz

aki

alap

ok

Műszaki ismeretek

51

523

01

PL

C p

rog

ram

ozó

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Fémek és nemfémes anyagok 0 0 0 0 0 0 0 0

Szakrajz alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0

Minőségbiztosítás 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi alapismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkahelyek kialakítása 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavégzés személyi

feltételei 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkaeszközök biztonsága 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkakörnyezeti hatások 0 0 0 0 0 0 0 0

Munkavédelmi, jogi ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0

Műszaki gyakorlat

51

523

01

PL

C

pro

gra

mo

z

ó

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Anyagok, szerszámok és

mérések 0 0 0 0 0 0 0 0

249

9. 10. 11. 12.

Sza

kgi

mn

áziu

mi

kép

-

zés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

Nem

a

fősz

akk

épes

ítés

re

ford

ítan

dó

óra

ker

et

Fő

szak

k

épes

ítés

9-1

2. o

.

öss

zes

óra

szám

a

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Mechanikai és villamos

kötések 0 0 0 0 0 0 0 0

Informatikai alkalmazások 0 0 0 0 0 0 0 0

Szakmai tárgyak órakeretéből

megmaradt órák

9. 10. 11. 12.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy

Szakmai matematika 0 0 36 0 0 36 0 0 31 0 103 103 0

Mértékegységváltások tízes hatványok

használatával, számológép használat 12

Egyenletmegoldások fizikai és műszaki

problémák megoldásához 12

Egyszerű műszaki problémát megfogal-

mazó szöveges feladatok értelmezése,

megoldása

12

Műveletek forgó vektorokkal, trigono-

metrikus függvények a feladatmegoldá-

sokban, számológép használat

26

Decibel számítások 10

Számadatok meghatározása számítással,

jelleggörbéről történő adatleolvasás

segítségével (közelítő számítások)

20

Műszaki becslések 11

Alkalmazott elektronika 0 0 0 0 0 36 0 0 0 0 36 36 0

Az AVR alkalmazása az elektronikában 36

250

Kötelezően választható tantárgy(11-12. évfolyam) 11. 12. Összóraszám

Elektronika fakultáció 72 62 134

Passzív és aktív hálózatok 18 10 28

Váltakozó áramú hálózatok 18 10 28

Tranzisztoros erősítők 18 12 30

Műveleti erősítők 20 20

Digitális áramkörök 18 10 28

A nem a főszakképesítéshez kapcsolódó óraszámok megoszlása:

51 523 01 PLC programozó 350 óra

helyi tanterv szerint 139 óra

Szakmai tárgyak órakeretéből megmaradt órák témakörei és követelmé-

nyei

1. Szakmai matematika

A tantárgy tanításának célja, hogy képessé tegye a tanulókat a matematikai tudásuk gyakorlati,

problémamegoldó alkalmazására. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011.

évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik. A továbbhaladás

feltétele, hogy a tanuló legyen képes

a zsebszámológép magabiztos használatára;

a fontosabb mértékegységek prefixumokkal és tízes hatványok segítségével felírt alakjai közötti átváltásra;

alapvető műveletek végzésére forgó vektorokkal;

és egyszerű műszaki problémát megfogalmazó szöveges feladatok megértésére, a megoldáshoz szükséges egyenletek felírására és megoldására.

2. Alkalmazott elektronika

A tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókat az AVR processzorral rendelkező

digitális rendszerek részegységeivel, felépítésével, a programozói felülettel és egyszerűbb

programstruktúrákkal. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik. A továbbhaladás feltétele,

hogy a tanuló legyen képes

egyszerű működő AVR programok megírására, futtatására és szükség esetén hibakeresésre.

Kötelezően választható tantárgy (11-12. évfolyam)

Elektronika fakultáció

A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulókat az elektrotechnika és elektronika

tanulmányaikban elsajátított tudás elmélyítésében és alkalmazásában. A tantárgy értékelése a

nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti

értékeléssel történik. A tárgy követelményei és tananyagtartalma megegyezik az

251

elektrotechnika és elektronika tárgyak passzív és aktív hálózatok, váltakozó áramú hálózatok,

tranzisztoros erősítők, műveleti erősítők és digitális technika alapjai tananyagrészeinél

meghatározottakkal.

A mellék-szakképesítés óraszámainak terhére letett órák

Emeltszintű matematika

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse emelt szintű matematika érettségi

letételére. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. §

(2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik, követelményrendszere pedig az emelt

szintű matematika érettségi vizsgakövetelményeivel azonos.

Emeltszintű elektronika

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókat felkészítse emelt szintű villamosipar és

elektronika ágazati érettségi letételére. A tantárgy értékelése a nemzeti köznevelésről szóló

2011. évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel történik,

követelményrendszere pedig az emelt szintű villamosipar és elektronika ágazati érettségi

vizsgakövetelményeivel azonos.

252

Informatika ágazat

A szakképesítés azonosító száma: 54 481 06

Szakképesítés megnevezése: Informatikai rendszerüzemeltető

A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

Bemeneti kompetenciák: —

Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek

Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek

Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év

10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év

Ögy. 0 óra

11. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év

Ögy. 0 óra

12. évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év

5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2449 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a

szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően

választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11.

évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.

évfolyam heti óraszám éves óraszám

1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év

Ögy. 0 óra

2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2077 óra

253

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Mellék-szakképesítést választóknak

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen

A tantárgy kapcsolódása

4 4 5 6 0

1 2 0

2 6 11 20 12 18 0

11 20

Összesen 8 11 3 8 31 30 31

Mellékszakképzésre vonatkozó Összesen 0 0 6 2 0 0 0

A fő- és mellék-szakképzés

órakeretén felüli órák Összesen 0 1 0 2 0 2 0 0 0

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

10815-16

Információtechnológiai alapok

IT alapok fő szakképesítés 1 1 2

IT alapok gyakorlat fő szakképesítés 2 1 3

11997-16

Hálózati ismeretek I.

Hálózatok I. fő szakképesítés 2 1 3

Hálózatok I. gyakorlat fő szakképesítés 2 2+2 6

11625-16

Programozás és adatbázis-kezelés

Programozás fő szakképesítés 1 1 1 1 4

Programozás gyakorlat fő szakképesítés 2 3 2 2 9

11999-16

Informatikai szakmai angol nyelv IT szakmai angol nyelv fő szakképesítés 2 1 3

12010-16

Nyílt forráskódú rendszerek

kezelése

Linux alapok 52 481 02

Irodai informatikus 1

Linux alapok gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus 2

254

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

12008-16

Irodai szoftverek haladó szintű

használata

Irodai szoftverek 52 481 02

Irodai informatikus 1

Irodai szoftverek

gyakorlat

52 481 02

Irodai informatikus 2 2

10815-16

Információtechnológiai alapok

IT alapok 52 481 02

Irodai informatikus

IT alapok gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus

11997-16

Hálózati ismeretek I.

Hálózatok I. 52 481 02

Irodai informatikus

Hálózatok I. gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus

11625-16

Programozás és adatbázis-kezelés

Programozás 52 481 02

Irodai informatikus

Programozás gyakorlat 52 481 02

Irodai informatikus

12003-16

Hálózati ismeretek II.

Hálózatok II. fő szakképesítés 4 4

Hálózatok II. gyakorlat fő szakképesítés 8 8

IT hálózatbiztonság fő szakképesítés 1,5 1,5

IT hálózatbiztonság

gyakorlat fő szakképesítés 3 3

12013-16

Hálózati operációs rendszerek és

felhőszolgáltatások

Szerverek és

felhőszolgáltatások fő szakképesítés 3 3

Szerverek és

felhőszolgáltatások

gyakorlat

fő szakképesítés 9 9

ágazati kompetenciák

fejlesztése Szakmai matematika

helyi

tanterv szerint 1 1 1

255

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Adatbázisok helyi

tanterv szerint 1 1

Kötelezően választható tantárgy

Programozás fakultáció helyi

tanterv szerint 2 2

Informatika fakultáció helyi

tanterv szerint 2 2

A kerettanterv szakmai tartalma – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően – a nappali rendszerű

oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A központi kerettantervhez képesti módosításokat és kiegészítéseket a helyi tantervben pirossal jelöltük.

256

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Mellék-szakképesítést választóknak

9. 10. 11. 12.

Sza

kg

i

mn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma

Nem

a

fősz

ak

kép

esít

ésre

ford

íta

nd

ó

óra

ker

e

t

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A f

ő s

zak

kép

e-sí

tésr

e

vo

nat

ko

zó:

Összesen

A t

antá

rgy

kap

cso

lód

ása

144 144 180 216

36 72

62 186

1488 448 1040

341 620

2001

432 649

341 620

2042

Összesen 288 396 108 248 961 1081 961

Elméleti óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 763 óra (38,1%)

773 óra (37,9%)

Gyakorlati óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1238 óra (61,9%) 1269 óra (62,1%)

A mellék-

szakképesítésre

vonatkozó:

0 0 0 0

72 144

0 62

0 0 216 62

A szakmai

tárgyak

órakeretéből

megmaradt órák

0 0 1 0

1 1

1 1

0 1 2 2

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I.

Foglalkoztatás II.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi

alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

11

49

8-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

.

(ére

ttsé

gir

e ép

ülő

kép

zése

k e

seté

n)

Foglalkoztatás I.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani

rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani

rendszerezés 2 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi

készségfejlesztés 0 23 23 0 0 23 0 23

257

9. 10. 11. 12.

Sza

kg

i

mn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma

Nem

a

fősz

ak

kép

esít

ésre

ford

íta

nd

ó

óra

ker

e

t

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Munkavállalói

szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23

10

81

5-1

6

Info

rmác

ióte

chno

lóg

iai

alap

ok

IT alapok

fő s

zak

kép

esít

és

36 0 36 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Munka- és

környezetvédelmi

alapismeretek

2 2 2 2 0 0 0 2

Bevezetés a

számítógépes

architektúrákba

22 12 34 34 34 0 0 0 34

Szoftverismeret 12 16 28 28 28 0 0 0 28

Információtechnológia

biztonság alapjai 8 8 8 8 0 0 0 8

IT alapok gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 72 0 36 0 0 0 0 108 0 108 0 0 108 0 108 0 0 108

Biztonságos labor- és

eszközhasználat 4 4 4 0 4 0 0 4

Számítógép

összeszerelés 36 12 48 48 0 48 0 0 48

Telepítés és

konfigurálás 32 12 44 44 0 44 0 0 44

Megelőző

karbantartás 12 12 12 0 12 0 0 12

11

99

7-1

6

Hál

óza

ti i

smer

etek

I.

Hálózatok I.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 72 0 0 0 31 0 103 0 103 0 0 103 103 0 0 0 103

Hálózati

infrastruktúra, hálózati

operációs rendszerek

12 12 12 12 0 0 0 12

Fizikai és

adatkapcsolati réteg

feladatai, Ethernet

protokoll

12 12 12 12 0 0 0 12

258

9. 10. 11. 12.

Sza

kg

i

mn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma

Nem

a

fősz

ak

kép

esít

ésre

ford

íta

nd

ó

óra

ker

e

t

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Hálózati és a szállítási

réteg feladatai,

protokolljai

12 12 12 12 0 0 0 12

IPv4 és IPv6 címzési

struktúra, alhálózatok 8 8 8 8 0 0 0 8

Alkalmazási réteg

protokolljai,

hálózatbiztonság

8 8 8 8 0 0 0 8

Kapcsolt helyi

hálózatok és VLAN-

ok

10 10 10 10 0 0 0 10

Forgalomirányítási

ismeretek 10 11 21 24 24 0 0 0 24

A biztonságos hálózat,

forgalomszűrés 10 10 12 12 0 0 0 12

IP szolgáltatások 10 10 10 10 0 0 0 10

Hálózatok I.

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 72 0 0 0 124 196 0 196

0 0 196 0 217 0 0 217

Csatlakozás egy

hálózathoz, a kapcsoló

alap konfigurációja

10 10 10 0 10 0 0 10

Vezetékes és vezeték

nélküli kapcsolódás

helyi hálózathoz

12 12 12 0 12 0 0 12

Forgalomirányítási

alapok, adatfolyam

kezelés

14 14 14 0 14 0 0 14

IP-címzés a

gyakorlatban 20 20 20 0 20 0 0 20

259

9. 10. 11. 12.

Sza

kg

i

mn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma

Nem

a

fősz

ak

kép

esít

ésre

ford

íta

nd

ó

óra

ker

e

t

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Szerver-kliens

kapcsolódás,

hálózatbiztonság

16 16 16 0 16 0 0 16

Kapcsolás folyamata

és a VLAN-ok

használata

30 30 30 0 30 0 0 30

Statikus és dinamikus

forgalomirányítás 30 30 30 0 32 0 0 32

A biztonságos hálózat

kialakítása,

forgalomszűrés

16+2 18 18 0 29 0 0 29

IP szolgáltatások a

gyakorlatban 16 16 16 0 19 0 0 19

Komplex hálózat

tervezése, kialakítása 30 30 30 0 35 0 0 35

11

62

5-1

6

Pro

gra

mo

zás

és a

dat

báz

is-k

ezel

és

Programozás

fő s

zak

kép

esít

és

36 0 36 0 36 0 31 0 139 0 139 0 0 139 144 0 0 0 144

Bevezetés a

programozásba 18 18 18 18 0 0 0 18

Weboldalak kódolása 18 18 18 18 0 0 0 18

JavaScript 18 18 18 18 0 0 0 18

A Java vagy C# nyelv

alapjai 18 18 18 18 0 0 0 18

Haladó szintű

programozás Java

vagy C# nyelven

36 36 36 36 0 0 0 36

Adatbázis-kezelő

alkalmazások

készítése

15 15 15 17 0 0 0 17

Összefoglaló

projektfeladat 16 16 16 19 0 0 0 19

260

9. 10. 11. 12.

Sza

kg

i

mn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma

Nem

a

fősz

ak

kép

esít

ésre

ford

íta

nd

ó

óra

ker

e

t

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Programozás

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 72 0 108 0 72 0 62 314 0 314

0 0 314 0 324 0 0 324

Bevezetés a

programozásba 36 36 36 0 36 0 0 36

Weboldalak kódolása 36 36 36 0 36 0 0 36

JavaScript 54 54 54 0 54 0 0 54

A Java vagy C# nyelv

alapjai 54 54 54 0 54 0 0 54

Haladó szintű

programozás Java

vagy C# nyelven

72 72 72 0 72 0 0 72

Adatbázis-kezelő

alkalmazások

készítése

31 31 31 0 36 0 0 36

Összefoglaló

projektfeladat 31 31 31 0 36 0 0 36

11

99

9-1

6

Info

rmat

ikai

sza

km

ai a

ng

ol

ny

elv

IT szakmai angol

nyelv

fő s

zak

kép

esít

és

72 0 36 0 0 0 0 0 108 0 108

0 0 108 108 0 0 0 108

Hallás utáni

szövegértés 24 24 24 24 0 0 0 24

Szóbeli

kommunikáció 12 12 12 12 0 0 0 12

Szóbeli

kommunikáció IT

környezetben projekt

alapon I.

20 20 20 20 0 0 0 20

Írásos angol nyelvű

szakmai anyagok

feldolgozása

16 16 16 16 0 0 0 16

261

9. 10. 11. 12.

Sza

kg

i

mn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma

Nem

a

fősz

ak

kép

esít

ésre

ford

íta

nd

ó

óra

ker

e

t

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Angol nyelvű

szövegalkotás – e-

mail

12 12 12 12 0 0 0 12

Keresés és

ismeretszerzés angol

nyelven

12 12 12 12 0 0 0 12

Szóbeli

kommunikáció IT

környezetben projekt

alapon II.

12 12 12 12 0 0 0 12

12

01

0-1

6

Ny

ílt

forr

ásk

ód

ú r

end

szer

ek k

ezel

ése

Linux alapok

52

481

02

Iro

dai

in

form

atik

us

0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Bevezetés a Linuxba 4 4 4 0 0 0 0 0

Linux parancssor

használata 4 4 4 0 0 0 0 0

Fájl- és

könyvtárkezelés,

tömörítés

4 4 4 0 0 0 0 0

Bevezetés a

héjprogramozásba 8 8 8 0 0 0 0 0

Felhasználói fiókok

kezelése 8 8 8 0 0 0 0 0

Jogosultságok

beállítása 8 8 8 0 0 0 0 0

Linux alapok

gyakorlat

52

481

02

Iro

dai

in

form

atik

us 0 0 0 0 0 72 0 0 72

72 0 0 0 72 0 0 0 0 0

Linux parancssor

használata 6 6 6 0 0 0 0 0

Fájl- és

könyvtárkezelés,

tömörítés

12 12 12 0 0 0 0 0

262

9. 10. 11. 12.

Sza

kg

i

mn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma

Nem

a

fősz

ak

kép

esít

ésre

ford

íta

nd

ó

óra

ker

e

t

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Bevezetés a

héjprogramozásba 14 14 14 0 0 0 0 0

Hálózati beállítások

ellenőrzése,

konfigurációja

6 6 6 0 0 0 0 0

Csomag- és

processzkezelés 8 8 8 0 0 0 0 0

Felhasználói fiókok

kezelése 12 12 12 0 0 0 0 0

Jogosultságok

beállítása 14 14 14 0 0 0 0 0

12

00

8-1

6

Iro

dai

szo

ftv

erek

hal

adó

szi

ntű

has

znál

ata

Irodai szoftverek

52

481

02

Iro

dai

in

form

atik

us

0 0 0 0 36 0 0 0 36 36 0 0 0 36 0 0 0 0 0

Haladó szintű

szövegszerkesztési

ismeretek

10 10 10 0 0 0 0 0

Haladó szintű

táblázatkezelési

ismeretek

9 9 9 0 0 0 0 0

Irodai szoftverek

integrált használata 3 3 3 0 0 0 0 0

Érettségi felkészülés 14 14 14 0 0 0 0 0

Irodai szoftverek

gyakorlat

52

481

02

Iro

dai

in

form

atik

us

0 0 0 0 0 72 0 62 134 134 0

0 0 134 0 0 0 0 0

Haladó szintű

szövegszerkesztési

ismeretek

26 12 38 38 0 0 0 0 0

Haladó szintű

táblázatkezelési

ismeretek

20 15 35 35 0 0 0 0 0

263

9. 10. 11. 12.

Sza

kg

i

mn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma

Nem

a

fősz

ak

kép

esít

ésre

ford

íta

nd

ó

óra

ker

e

t

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Irodai szoftverek

integrált használata 26 9 35 35 0 0 0 0 0

Érettségi felkészülés 26 26 26 0 0 0 0 0

10

81

5-1

6

Info

rmác

ióte

chno

lóg

iai

alap

ok

IT alapok

52

481

02

Iro

dai

in

form

atik

us

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Munka- és

környezetvédelmi

alapismeretek

0 0 0 0 0 0 0 0

Bevezetés a

számítógépes

architektúrákba

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Szoftverismeret 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Információtechnológia

biztonság alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0

IT alapok gyakorlat

52

481

02

Iro

dai

in

form

atik

us

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Biztonságos labor- és

eszközhasználat 0 0 0 0 0 0 0 0

Számítógép

összeszerelés 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Telepítés és

konfigurálás 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Megelőző

karbantartás 0 0 0 0 0 0 0 0

11

99

7-1

6

Hál

óza

ti i

smer

etek

I.

Hálózatok I.

52

481

02

Iro

dai

in

form

atik

us

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Hálózati

infrastruktúra, hálózati

operációs rendszerek

0 0 0 0 0 0 0 0

Fizikai és

adatkapcsolati réteg

feladatai, Ethernet

protokoll

0 0 0 0 0 0 0 0

264

9. 10. 11. 12.

Sza

kg

i

mn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma

Nem

a

fősz

ak

kép

esít

ésre

ford

íta

nd

ó

óra

ker

e

t

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Hálózati és a szállítási

réteg feladatai,

protokolljai

0 0 0 0 0 0 0 0

IPv4 és IPv6 címzési

struktúra, alhálózatok 0 0 0 0 0 0 0 0

Alkalmazási réteg

protokolljai,

hálózatbiztonság

0 0 0 0 0 0 0 0

Kapcsolt helyi

hálózatok és VLAN-

ok

0 0 0 0 0 0 0 0

Forgalomirányítási

ismeretek 0 0 0 0 0 0 0 0 0

A biztonságos hálózat,

forgalomszűrés 0 0 0 0 0 0 0 0

IP szolgáltatások 0 0 0 0 0 0 0 0

Hálózatok I.

gyakorlat

52

481

02

Iro

dai

in

form

atik

us

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

Csatlakozás egy

hálózathoz, a kapcsoló

alap konfigurációja

0 0 0 0 0 0 0 0

Vezetékes és vezeték

nélküli kapcsolódás

helyi hálózathoz

0 0 0 0 0 0 0 0

Forgalomirányítási

alapok, adatfolyam

kezelés

0 0 0 0 0 0 0 0

IP-címzés a

gyakorlatban 0 0 0 0 0 0 0 0

265

9. 10. 11. 12.

Sza

kg

i

mn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma

Nem

a

fősz

ak

kép

esít

ésre

ford

íta

nd

ó

óra

ker

e

t

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Szerver-kliens

kapcsolódás,

hálózatbiztonság

0 0 0 0 0 0 0 0

Kapcsolás folyamata

és a VLAN-ok

használata

0 0 0 0 0 0 0 0

Statikus és dinamikus

forgalomirányítás 0 0 0 0 0 0 0 0

A biztonságos hálózat

kialakítása,

forgalomszűrés

0 0 0 0 0 0 0 0 0

IP szolgáltatások a

gyakorlatban 0 0 0 0 0 0 0 0

Komplex hálózat

tervezése, kialakítása 0 0 0 0 0 0 0 0

11

62

5-1

6

Pro

gra

mo

zás

és a

dat

báz

is-k

ezel

és

Programozás

52

481

02

Iro

dai

in

form

atik

us

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Bevezetés a

programozásba 0 0 0 0 0 0 0 0

Weboldalak kódolása 0 0 0 0 0 0 0 0

JavaScript 0 0 0 0 0 0 0 0

A Java vagy C# nyelv

alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0

Haladó szintű

programozás Java

vagy C# nyelven

0 0 0 0 0 0 0 0

Adatbázis-kezelő

alkalmazások

készítése

0 0 0 0 0 0 0 0

Programozás

gyakorlat 52

481

02

Iro

dai

info

rm

atik

us

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

266

9. 10. 11. 12.

Sza

kg

i

mn

áziu

mi

kép

zés

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma

Nem

a

fősz

ak

kép

esít

ésre

ford

íta

nd

ó

óra

ker

e

t

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

2.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3.

o.

öss

zes

óra

szá

ma 1/13. 2/14.

A k

ét

évfo

lya

mo

s

szak

ké

pzé

s

öss

zes

óra

szá

ma

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Bevezetés a

programozásba 0 0 0 0 0 0 0 0

Weboldalak kódolása 0 0 0 0 0 0 0 0

JavaScript 0 0 0 0 0 0 0 0

A Java vagy C# nyelv

alapjai 0 0 0 0 0 0 0 0

Haladó szintű

programozás Java

vagy C# nyelven

0 0 0 0 0 0 0 0

Adatbázis-kezelő

alkalmazások

készítése

0 0 0 0 0 0 0 0

Összefoglaló

projektfeladat 0 0 0 0 0 0 0 0

12

00

3-1

6

Hál

óza

ti i

smer

etek

II.

Hálózatok II.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 124 0 124 0 0 124 0 124

Redundancia

szükségessége és

megoldásai

0 24 24 0 0 24 0 24

Vezeték nélküli LAN 0 8 8 0 0 8 0 8

Haladó szintű

dinamikus

forgalomirányítás

0 32 32 0 0 32 0 32

WAN technológiák és

kapcsolatok 0 36 36 0 0 36 0 36

Hálózat biztonság,

hálózat monitorozás,

hibajavítás

0 24 24 0 0 24 0 24

Hálózatok II.

gyakorlat

fő

szak

ké

pes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 248 248 0 0 0 248 248

267

Redundancia

megvalósítása

kapcsolt hálózatokban

0 48 48 0 0 0 48 48

Vezeték nélküli LAN

megvalósítása 0 16 16 0 0 0 16 16

Haladó szintű

dinamikus

forgalomirányítás

megvalósítása

0 64 64 0 0 0 64 64

WAN technológiák és

WAN kapcsolatok

megvalósítása

0 72 72 0 0 0 72 72

Hálózat biztonság,

hálózat monitorozás,

hibajavítás

0 48 48 0 0 0 48 48

IT hálózatbiztonság

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 47 0 47 0 0 47 0 47

Az IT

hálózatbiztonság

alapjai

0 16 16 0 0 16 0 16

IT hálózatbiztonság

megvalósítása 0 31 31 0 0 31 0 31

IT hálózatbiztonság

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 93 93 0 0 0 93 93

Az IT

hálózatbiztonság

alapjai

0 31 31 0 0 0 31 31

IT hálózatbiztonság

megvalósítása 0 62 62 0 0 0 62 62

12

01

3-

16

Hál

óza

ti

op

erác

i

ós

ren

dsz

erek

és

felh

ősz

olg

álta

táso

k

Szerverek és

felhőszolgáltatások

fő

szak

ké

pes

ítés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

93 0 93 0 0 93 0 93

268

Windows Server

telepítése és

üzemeltetése

0 33 33 0 0 33 0 33

Linux kiszolgáló

telepítése és

üzemeltetése

0 33 33 0 0 33 0 33

Linux és Windows

alapú rendszerek

integrációja

0 12 12 0 0 12 0 12

Felhőszolgáltatások 0 15 15 0 0 15 0 15

Szerverek és

felhőszolgáltatások

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 279 279 0 0 0 279 279

Windows Server

telepítése és

üzemeltetése

0 99 99 0 0 0 99 99

Linux kiszolgáló

telepítése és

üzemeltetése

0 99 99 0 0 0 99 99

Linux és Windows

alapú rendszerek

integrációja

0 36 36 0 0 0 36 36

Felhőszolgáltatások 0 45 45 0 0 0 45 45

ágazati

kompetenciák

fejlesztése

Szakmai matematika 0 0 36 0 0 36 0 0 31 0 103

Logika,

halmazműveletek 10

Számrendszerek,

numerikus módszerek,

mértékegységek.

8 4

Algoritmikus

gondolkodás 4 2

269

Sík- és térgeometria,

trigonometria 8 8 8

Függvények,

sorozatok 6 6 8

Statisztika,

valószínűség-számítás 6 10

Vektorgeometria 10 10

Adatbázisok 0 0 0 0 0 0 36 0 0 31 0 67

Adatbáziskezelő

rendszerek 6

Adatdefiníciós SQL

műveletek, rekordok 16 3

Adatlekérdező SQL

műveletek,

rendezések

14 8

Adatkezelő

függvények,

csoportosítások

20

3. számú táblázat

A nem a főszakképesítéshez kapcsolódó óraszámok megoszlása:

52 481 02 Irodai informatikus 278 óra

helyi tanterv szerint 170 óra

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott

tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

12. évfolyamon:

270

Tantárgy Képesítés 1. félév 2. félév

Irodai szoftverek gyakorlat mellék 4 óra / hét 0 óra / hét

Programozás gyakorlat fő 0 óra / hét 4 óra / hét

271

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Mellék-szakképesítést NEM választóknak

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen

A tantárgy kapcsolódása

4 4 5 6 0

2 4 0

1 4 11 20 12 18 0

11 20

Összesen 8 11 6 5 31 30 31

A mellék-szakképesítés óraszáma

a helyettesítő tárgyak számára: Összesen 0 0 3 5 0 0 0

A fő- és mellék-szakképzés

órakeretén felüli órák Összesen 0 1 0 2 0 2 0 0 0

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

10815-16

Információtechnológiai alapok

IT alapok fő szakképesítés 1 1 2

IT alapok gyakorlat fő szakképesítés 2 1 3

11997-16

Hálózati ismeretek I.

Hálózatok I. fő szakképesítés 2 1 3

Hálózatok I. gyakorlat fő szakképesítés 2 2 2 6

11625-16

Programozás és adatbázis-kezelés

Programozás fő szakképesítés 1 1 1 1 4

Programozás gyakorlat fő szakképesítés 2 3 2 2 9

11999-16

Informatikai szakmai angol nyelv IT szakmai angol nyelv fő szakképesítés 2 1 3

Irodai szoftverek

gyakorlat A mellék-

szakképesítés

óraszámának terhére

2

Emeltszintű matematika 1 1

Haladó programozás 4

12003-16

Hálózati ismeretek II.

Hálózatok II. fő szakképesítés 4 4

Hálózatok II. gyakorlat fő szakképesítés 8 8

272

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

IT hálózatbiztonság fő szakképesítés 1,5 1,5

IT hálózatbiztonság

gyakorlat fő szakképesítés 3 3

12013-16

Hálózati operációs rendszerek és

felhőszolgáltatások

Szerverek és

felhőszolgáltatások fő szakképesítés 3 3

Szerverek és

felhőszolgáltatások

gyakorlat

fő szakképesítés 9 9

ágazati kompetenciák

fejlesztése

Szakmai matematika helyi

tanterv szerint 1 1 1

Adatbázisok helyi

tanterv szerint 1 1

Kötelezően választható tantárgy

Programozás fakultáció helyi

tanterv szerint 2 2

Informatika fakultáció helyi

tanterv szerint 2 2

A kerettanterv szakmai tartalma – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően – a nappali rendszerű

oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A központi kerettantervhez képesti módosításokat és kiegészítéseket a helyi tantervben pirossal jelöltük.

273

4. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Mellék-szakképesítést NEM választóknak

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A f

ő s

zak

kép

e-sí

tésr

e

vo

nat

ko

zó:

Összesen

A t

antá

rgy k

apcs

oló

dás

a

144 144 180 216

72 144

31 124

1508 453 1055

341 620

2016

432 649

341 620

2042

Összesen 288 396 216 155 961 1081 961

Elméleti óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 768 óra (38,1%)

773 óra (37,9%)

Gyakorlati óraszámok

(arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1248 óra (61,9%) 1269 óra (62,1%)

A mellék-szakképesítés óraszáma a

helyettesítő tárgyak számára:

0 0 0 0

36 72

36 124

0 0 108 155

A szakmai tárgyak örakeretéből

megmaradt órák

0 0 36 0

36 36

31 31

0 36 72 62

11

49

9-1

2

Fo

gla

lko

ztat

ás I

I. Foglalkoztatás II.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi

alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony

létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

11

49 8-

12

Fo

gla

lko

zta

tás

I.

(ér

ett

ség

ire

ép ülő

ké

pz

ése k

ese

tén ) Foglalkoztatás I. fő

sza

kk

ép esí

tés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

274

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Nyelvtani

rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani

rendszerezés 2 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi

készségfejlesztés 0 23 23 0 0 23 0 23

Munkavállalói

szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23

10

81

5-1

6

Info

rmác

ióte

chno

lóg

iai

alap

ok

IT alapok

fő s

zak

kép

esít

és

36 0 36 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72

Munka- és

környezetvédelmi

alapismeretek

2 2 2 2 0 0 0 2

Bevezetés a

számítógépes

architektúrákba

22 12 34 34 34 0 0 0 34

Szoftverismeret 12 16 28 28 28 0 0 0 28

Információtechnológia

biztonság alapjai 8 8 8 8 0 0 0 8

IT alapok gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 72 0 36 0 0 0 0 108 0 108 0 0 108 0 108 0 0 108

Biztonságos labor- és

eszközhasználat 4 4 4 0 4 0 0 4

Számítógép

összeszerelés 36 12 48 48 0 48 0 0 48

Telepítés és

konfigurálás 32 12 44 44 0 44 0 0 44

Megelőző

karbantartás 12 12 12 0 12 0 0 12

11

99

7-1

6

Hál

óza

ti

ism

eret

ek I

.

Hálózatok I.

fő

szak

kép

esít

é

s

0 0 72 0 36 0 0 0 108 0 108 0 0 108 108 0 0 0 108

Hálózati

infrastruktúra, hálózati

operációs rendszerek

12 12 12 12 0 0 0 12

275

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Fizikai és

adatkapcsolati réteg

feladatai, Ethernet

protokoll

12 12 12 12 0 0 0 12

Hálózati és a szállítási

réteg feladatai,

protokolljai

12 12 12 12 0 0 0 12

IPv4 és IPv6 címzési

struktúra, alhálózatok 8 8 8 8 0 0 0 8

Alkalmazási réteg

protokolljai,

hálózatbiztonság

8 8 8 8 0 0 0 8

Kapcsolt helyi

hálózatok és VLAN-

ok

10 10 10 10 0 0 0 10

Forgalomirányítási

ismeretek 10 14 24 24 24 0 0 0 24

A biztonságos hálózat,

forgalomszűrés 12 12 12 12 0 0 0 12

IP szolgáltatások 10 10 10 10 0 0 0 10

Hálózatok I.

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 72 0 72 0 62 206 0 206

0 0 206 0 217 0 0 217

Csatlakozás egy

hálózathoz, a kapcsoló

alap konfigurációja

10 10 10 0 10 0 0 10

Vezetékes és vezeték

nélküli kapcsolódás

helyi hálózathoz

12 12 12 0 12 0 0 12

Forgalomirányítási

alapok, adatfolyam

kezelés

14 14 14 0 14 0 0 14

276

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

IP-címzés a

gyakorlatban 20 20 20 0 20 0 0 20

Szerver-kliens

kapcsolódás,

hálózatbiztonság

16 16 16 0 16 0 0 16

Kapcsolás folyamata

és a VLAN-ok

használata

30 30 30 0 30 0 0 30

Statikus és dinamikus

forgalomirányítás 32 32 32 0 32 0 0 32

A biztonságos hálózat

kialakítása,

forgalomszűrés

10 16 26 26 0 29 0 0 29

IP szolgáltatások a

gyakorlatban 16 16 16 0 19 0 0 19

Komplex hálózat

tervezése, kialakítása 30 30 30 0 35 0 0 35

11

62

5-1

6

Pro

gra

mo

zás

és a

dat

báz

is-k

ezel

és

Programozás

fő s

zak

kép

esít

és

36 0 36 0 36 0 31 0 139 0 139 0 0 139 144 0 0 0 144

Bevezetés a

programozásba 18 18 18 18 0 0 0 18

Weboldalak kódolása 18 18 18 18 0 0 0 18

JavaScript 18 18 18 18 0 0 0 18

A Java vagy C# nyelv

alapjai 18 18 18 18 0 0 0 18

Haladó szintű

programozás Java

vagy C# nyelven

36 36 36 36 0 0 0 36

Adatbázis-kezelő

alkalmazások

készítése

15 15 15 17 0 0 0 17

277

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Összefoglaló

projektfeladat 16 16 16 19 0 0 0 19

Programozás

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 72 0 108 0 72 0 62 314 0 314

0 0 314 0 324 0 0 324

Bevezetés a

programozásba 36 36 36 0 36 0 0 36

Weboldalak kódolása 36 36 36 0 36 0 0 36

JavaScript 54 54 54 0 54 0 0 54

A Java vagy C# nyelv

alapjai 54 54 54 0 54 0 0 54

Haladó szintű

programozás Java

vagy C# nyelven

72 72 72 0 72 0 0 72

Adatbázis-kezelő

alkalmazások

készítése

31 31 31 0 36 0 0 36

Összefoglaló

projektfeladat 31 31 31 0 36 0 0 36

11

99

9-1

6

Info

rmat

ikai

sza

km

ai a

ng

ol

ny

elv

IT szakmai angol

nyelv

fő s

zak

kép

esít

és

72 0 36 0 0 0 0 0 108 0 108

0 0 108 108 0 0 0 108

Hallás utáni

szövegértés 24 24 24 24 0 0 0 24

Szóbeli

kommunikáció 12 12 12 12 0 0 0 12

Szóbeli

kommunikáció IT

környezetben projekt

alapon I.

20 20 20 20 0 0 0 20

Írásos angol nyelvű

szakmai anyagok

feldolgozása

16 16 16 16 0 0 0 16

278

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Angol nyelvű

szövegalkotás – e-

mail

12 12 12 12 0 0 0 12

Keresés és

ismeretszerzés angol

nyelven

12 12 12 12 0 0 0 12

Szóbeli

kommunikáció IT

környezetben projekt

alapon II.

12 12 12 12 0 0 0 12

12

00

3-1

6

Hál

óza

ti i

smer

etek

II.

Hálózatok II.

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 124 0 124 0 0 124 0 124

Redundancia

szükségessége és

megoldásai

0 24 24 0 0 24 0 24

Vezeték nélküli LAN 0 8 8 0 0 8 0 8

Haladó szintű

dinamikus

forgalomirányítás

0 32 32 0 0 32 0 32

WAN technológiák és

kapcsolatok 0 36 36 0 0 36 0 36

Hálózat biztonság,

hálózat monitorozás,

hibajavítás

0 24 24 0 0 24 0 24

Hálózatok II.

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 248 248 0 0 0 248 248

Redundancia

megvalósítása

kapcsolt hálózatokban

0 48 48 0 0 0 48 48

Vezeték nélküli LAN

megvalósítása 0 16 16 0 0 0 16 16

279

9. 10. 11. 12.

Sza

kgim

názi

umi

képz

és

9-12

. o. ö

ssze

s

óras

zám

a N

em a

fősz

akké

pesí

tésr

e

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fős

zakk

épes

ítés

9-12

. o. ö

ssze

s ór

aszá

ma

5/13.

Fő

szak

kép

esít

és

9-1

3. o

. ö

ssze

s

óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfo

lyam

os

szak

kép

zés

öss

zes

óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Haladó szintű

dinamikus

forgalomirányítás

megvalósítása

0 64 64 0 0 0 64 64

WAN technológiák és

WAN kapcsolatok

megvalósítása

0 72 72 0 0 0 72 72

Hálózat biztonság,

hálózat monitorozás,

hibajavítás

0 48 48 0 0 0 48 48

IT hálózatbiztonság

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 47 0 47 0 0 47 0 47

Az IT

hálózatbiztonság

alapjai

0 16 16 0 0 16 0 16

IT hálózatbiztonság

megvalósítása 0 31 31 0 0 31 0 31

IT hálózatbiztonság

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 93 93 0 0 0 93 93

Az IT

hálózatbiztonság

alapjai

0 31 31 0 0 0 31 31

IT hálózatbiztonság

megvalósítása 0 62 62 0 0 0 62 62

280

12

01

3-1

6

Hál

óza

ti o

per

áció

s re

nd

szer

ek é

s fe

lhő

szo

lgál

tatá

sok

Szerverek és

felhőszolgáltatások

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

93 0 93 0 0 93 0 93

Windows Server

telepítése és

üzemeltetése

0 33 33 0 0 33 0 33

Linux kiszolgáló

telepítése és

üzemeltetése

0 33 33 0 0 33 0 33

Linux és Windows

alapú rendszerek

integrációja

0 12 12 0 0 12 0 12

Felhőszolgáltatások 0 15 15 0 0 15 0 15

Szerverek és

felhőszolgáltatások

gyakorlat

fő s

zak

kép

esít

és

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 279 279 0 0 0 279 279

Windows Server

telepítése és

üzemeltetése

0 99 99 0 0 0 99 99

Linux kiszolgáló

telepítése és

üzemeltetése

0 99 99 0 0 0 99 99

Linux és Windows

alapú rendszerek

integrációja

0 36 36 0 0 0 36 36

Felhőszolgáltatások 0 45 45 0 0 0 45 45

281

A m

ellé

k-s

zak

kép

esít

ést

hel

yet

tesí

tő t

antá

rgy

ak

Haladó programozás

A m

ellé

k-s

zak

kép

esít

és ó

rasz

ámán

ak t

erh

ére

0 0 0 0 0 0 0 124 124 0 124

Objektumorientált

programozás 24

Kliens-oldali

programozás 20

Szerver-oldali

programozás 30

Komplex adatkezelés 20

Emelt szintű

informatika ismeretek

érettségi

tananyagtartalma

30

Irodai szoftverek

gyakorlat 0 0 0 0 0 72 0 0 0 72

Haladó szintű

szövegszerkesztési

ismeretek

20

Haladó szintű

táblázatkezelési

ismeretek

24

Irodai szoftverek

integrált használata 16

Érettségi felkészülés 12

Emeltszintű

matematika 0 0 0 0 36 0 31 0 67 0 67

Emeltszintű

matematika érettségi

tananyagtartalma

36 31

ágazati

kompetenciák

fejlesztése

Szakmai matematika 0 0 36 0 0 36 0 0 31 0 103

Logika,

halmazműveletek 10

282

Számrendszerek,

numerikus módszerek,

mértékegységek.

8 4

Algoritmikus

gondolkodás 4 2

Sík- és térgeometria,

trigonometria 8 8 8

Függvények,

sorozatok 6 6 8

Statisztika,

valószínűség-számítás 6 10

Vektorgeometria 10 10

Adatbázisok 0 0 0 0 0 0 36 0 0 31 0 67

Adatbáziskezelő

rendszerek 6

Adatdefiníciós SQL

műveletek, rekordok 16 3

Adatlekérdező SQL

műveletek,

rendezések

14 8

Adatkezelő

függvények,

csoportosítások

20

A nem a főszakképesítéshez kapcsolódó óraszámok megoszlása:

52 481 02 Irodai informatikus 263 óra

helyi tanterv szerint 170 óra

283

Pécs, 2018.08.30.

A jelen Pedagógiai Programot a 2018. 08.30-án megtartott 2018/2019. tanévnyitó értekezleten

a Nevelőtestület 100 %-os szavazataránnyal elfogadta, melyet mint tagintézmény-vezető

jóváhagyok.