PEDAGÓGIA 1.

Vitéz Diána

Tematika

A pedagógia története. Pedagógiai alapfogalmak.

A neveléselmélet tárgya, feladata, célja.

A didaktika tárgya, feladata, módszerei. Didaktikai alapfogalmak.

Az oktatás-nevelés célja, feladata.

A pedagógia módszerei. Az individuális pedagógia.

A személyiség összetevői. A nevelő személyisége. Vezetői, szülői attitűdök, módszerek, eszközök.

A tanulás. Tanítási-tanulási módszerek. A tanulási folyamat szervezése. Tanulási technikák. Tanulásmódszertan.

Tanulási problémák, zavarok, akadályok. Az oktatás, mint feladatkör.

Az oktatás szervezeti és munkaformái. Az oktatás eszközei és módszerei. Új módszerek a pedagógiában.

Andragógiai alapismeretek.

A kliens/beteg oktatása.

Kutatás módszertani alapismeretek.

Milyen helyzetekben?

Mit érdemes tudni?

Hogyan jelenik meg a pedagógia a

szakmádban?

A pedagógia alapfogalmai

Pedagógia vs. Andragógia

Bevezetés

A pedagógia alapfogalmai

Pedagógia = nevelés elmélete és gyakorlata

Nevelés = a gyermek fejlődését segítő, jellemét

formáló tevékenység

Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint valamely

információ (tudás) – általában nagyobb

mennyiségben történő, rendszeres, főleg

intézményesített átadása.

Didaktika = Oktatáselmélet

life-long learning (LLL) - Kulcskompetenciák

A pedagógia alapfogalmai 2.

Kultúra = az ember által megteremtett mesterséges

környezet egésze

Enkulturáció = a kulturális alapok elsajátítása

Szocializáció = társadalmi lénnyé válás

Nevelés = társadalmi lénnyé tétel

Oktatás = tervszerű tanítás

Individualizáció = egyedi lénnyé válás

A pedagógia és az andragógia

összehasonlítása

Pedagógia Andragógia

- Óvoda

- Általános iskola

- Középiskola

- Felsőoktatási intézmény

- Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények

- Regionális képző központok

- Felnőttképzési vállalkozások

- Civil szervezetek

- Kamarák

Ingyenes Általában fizetős

A tanulás a munka Munka mellett végzik

Jellegzetesség Pedagógiai modell Andragógiai modell

A tanuló fogalma és

énképe „Függő” személyiség. A

tanár dönti el, hogy mit,

mikor és hogyan tanuljon

és az értékelést is ő

végzi

Önirányító személyiség, de ha

gyerekként kezelik, akkor

gyerekként viselkedik. Feladat: Az

önirányítás képességének

kifejlesztése.

A tanuló tapasztalatai Kevés tapasztalat Sok és eltérő tapasztalat, forrása

a tanulásnak. Feladat: Nyílttá kell

tenni a tapasztalatokat

Tanítási mód Átadási technikák. pl.

előadás Csoportos beszélgetés, vita,

problémamegoldás, egyéni tanulás

Tanulási irányultság Tárgy központú. A

tanulás előírt tartalmak

elsajátítását jelenti.

Tantárgyak logikája.

Szükséglet központú. A tanulás az

életgyakorlat segítője. Feladat: A

tudásszükséglet fejlesztése.

Tanulási készség és

motiváció Életkorfüggő, külső

nyomásra történik. Erős belső motiváció, az élet

követelményeinek akar megfelelni

Piaget és Vigotszkij

Két elmélet mondanivalója a 21. század

nevelőire nézve

Piaget

A konstruktív pedagógia Piaget elméletén alapul, miszerint a gyerek aktívan alakítja a megtapasztalt információkat tehát nem passzív befogadó

Konstruktivista hozzáállás:

a gyerek

aktív gondolkodó és cselekvő

módszerei pl.:

szemléltetés módszere

projektek

a tanár facilitáló szerepet tölt be

olyan helyzeteket teremt, ahol a diák a maximumot tudja megtanulni

Vigotszkij

Legközelebbi fejlődési zóna

alsó határa az a feladat, amihez semmilyen segítség nem kell

felső határa az a feladat, amit segítséggel képes végrehajtani

ami a zónán kívül van, azt nem tudja megcsinálni akkor sem, ha segítünk neki ↓

Azt kell megtanulni, hogy mikor segítek – rossz, ha:

segítek, amikor nincs szükség rá vagy

ha nem segítek, pedig kéne

A tanulás nem magányos folyamat, a párbeszédeken keresztül tudunk legjobban tanulni – INTERAKCIÓ!!!

Tanulási stílusok

A tanulási folyamat szervezése

Tanulásmódszertan

A tanulás

Milyen alapmechanizmusai vannak?

Tanulás

Klasszikus kondicionálás

Pavlov

Ingerek társítása

Gyakorlás szerepe

Pozitív megerősítések szerepe az oktatásban…

Büntetés jelentősége

Kondicionált félelem (Albert esete, egér, gong, generalizáció)

Fóbiák kezelése

Operáns tanulás

Thorndike

Próba-szerencse

alapon

Pozitív

következménnyel

járó cselekvés

megerősödik

formálás (Skinner)

Belátásos tanulás

Hirtelen megtalált megoldás

Ezután a megoldás analóg helyzetekben történő

alkalmazása

Definíciója

Problémamegoldó gondolkodás

A gondolkodási műveletek két stratégiája

Gondolkodás

A gondolkodás

Szavakkal, vagyis belső beszéddel végzett

műveletsor.

A gondolkodáshoz szükséges az érzékelés, az

észlelés, a figyelmi, a emlékezeti, sőt a képzeleti

működés is.

Két fő funkciója

Problémamegoldó funkció (problémák, szituációk

legmegfelelőbb megoldásmódjainak kidolgozása)

Fogalomalkotás (a problémamegoldáshoz szükséges

elvonatkoztatott fogalomkészlet biztosítása)

A problémamegoldó gondolkodás

Fogalmakkal történő, célirányos, logikai műveletsor, amelynek kivitelezése az egyénre jellemző módon történik.

Vannak azonban nélkülözhetetlen lépései:

1. Probléma felismerése, azonosítása, megfogalmazása

2. Feladat megértése, részekre bontása (analizálása), adatok összegzése (szintetizálása)

3. Megoldási módok kidolgozása (általánosítás, konkretizálás, összehasonlítás, rendezés, analógiás gondolkodás, következtetés,

csoportosítás, elvonatkoztatás stb.), a következmények mérlegelése

4. A probléma megoldása, kivitelezése

5. A megoldás utólagos ellenőrzése; szükség esetén újratervezése

Gondolkodási stratégiák

Összetartó (konvergens)

Lényege, hogy az egyén képes mozgósítani előzetesen

megszerzett ismeretanyagát egyetlen vagy egy

irányba ható megoldásmód kidolgozásához.

Széttartó (divergens)

Az egyén egyes ismereteit többféle megoldásmód

kidolgozására tudja alkalmazni.

Vajon az intelligencia és a kreativitás inkább melyik

stratégiát követelik meg?

1. Milyen módszereket használsz?

2. Mi zavar és mi segít tanulás közben?

3. Melyik tanulási stílusok jellemzőek leginkább

Rád?

Hogyan tanulunk

Tanulási stílusok

A tanulási folyamat szervezése

Határidők

Célok meghatározása

Egyéni szempontból

Számonkérés módjától függően

Tananyag struktúrája

„Menetrend” kialakítása

Mikor

Mit

Szünetek, pihenők, rekreációs tevékenységek!

Jutalmak!

Ismétlés

Önellenőrzés

Kikérdezzük magunkat

Fejezet végén lévő kérdések megválaszolása

A tanulás sikerességét befolyásoló

tényezők

1. Hozzáállás

a pozitív hozzáállás

„megcsinálom!” – Airwaves…

„ez pofonegyszerű”

a negatív mondatok

„ennél nehezebb feladatot nem lehetett adni?”

„annyira utálom ezt a témát”

A tanulás sikerességét befolyásoló

tényezők 2.

2. Önbizalom

sokszor letörik a tanárok vagy szülők az önbizalmat ilyen

és ehhez hasonló mondatokkal:

„jaj, fiam, olyan hülye vagy a matekhoz, mint apád…” – mondja

a matematikus anyuka

pl. sokat készültél egy dolgozatra, eddig mindig 2-eseket írtál,

most pedig azt mondja a tanár a dolgozatok kiosztásakor, hogy

„nem voltam túlzottan elragadtatva”

Rosenthal-effektus

Robert Rosenthal és Kent Fode 1963

Könnyen és nehezen tanuló patkányok

Általános iskolások – intelligenciateszt – 8 hónappal

később

A tanulás sikerességét befolyásoló

tényezők 3.

3. Motiváció

„Nem az iskolának, hanem az életnek tanulsz” Külső-belső motiváció

Egyéni célok, „profit” meghatározása

Hogyan lehet felkelteni saját motivációnkat?

Képek, képaláírások, az anyag struktúrájának áttekintése

Előzetes tudás ellenőrzése

„Tulajdonképpen ez egy érdekes téma”

Listavezetés

A személyiség

A személyiség összetevői Freud szerint

A nevelő személyisége

Vezetői, szülői attitűdök, módszerek, eszközök

Tudatos és tudattalan

Az emberi lélek felépítése Freud szerint

tudatos

tudatelőttes

(tudatalatti)

tudatalatti

Sohasem volt

tudatos

elfojtott

Ösztön-én, Én, Felettes én

A nevelő személyisége

Emlékezzünk…

Milyen a „jó” tanár? Mitől „jó” egy tanár?

Milyen felelőssége van egy tanárnak?

22. feladat – bántalmazás, regresszió

Ismerőse tanácsot kér Öntől. Három éves kisfia már egy éve szobatiszta volt, de az utóbbi időben gyakran bepisil éjszaka. Elmondása szerint a szülők éppen válófélben vannak, az édesapa bántalmazásai miatt gyakran menekülniük kell otthonról. Az anya nem tudja eldönteni, hogy orvoshoz kell-e vinnie gyermekét. Adjon tanácsot az anyának!

A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki:

családon belüli erőszak gyakorisága, megnyilvánulási formái

a bántalmazó személyisége

figyelmeztető jelek

regresszió jellemzői a gyermek fejlődésében