pénz- és tőkepiacok
DESCRIPTION
Pénz- és tőkepiacok. Nappali tagozat BA képzés Csillik Péter BGF tudományos főmunkatárs Magyar Bankszövetség vezető közgazdász [email protected] 2013. május 10-i változat 13.00-14.30 V-ös előadóterem. Heti anyag a tankönyvben. 1. Hét 11-33. Oldal 2. Hét 34-55. Oldal - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
Pénz- és tőkepiacok
Nappali tagozatBA képzés Csillik PéterBGF tudományos főmunkatársMagyar Bankszövetség vezető közgazdász
[email protected]. május 10-i változat
13.00-14.30V-ös előadóterem
2
Kötelező irodalom: Bakonyi Zoltán – Dr. Décsy Jenő – Lauf László – Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok. Perfekt, évmegjelölés nélkül Javasolt irodalom: Zvi Bodie – Alex Kane – Alan J. Marcus: Befektetések. Aula Kiadó, 2005.
A félév elfogadásának feltétele: A Pénz- és tőkepiacok tantárgy írásbeli kollokviummal zárul. A vizsgadolgozatok az előadáson elhangzottakból, valamint a kötelező irodalomként előírt tankönyvből kerülnek összeállításra. A sikeres dolgozathoz (elégséges) legalább 60 pont-os teljesítmény nyújtása szükséges. Jeles eredmény 90 elért pont alapján adható. Az érdeklődő hallgatók maximum 20 többletpontot kaphatnak feladatkiírás alapján, mely a vizsgadolgozattal elért eredményhez hozzáadódik.
3
1. hét A pénzügyi piacok tulajdonságai. A pénzügyi piacok és a gazdaság, a pénzügyi piacok feladata, a pénzügyi piacok
különböző szempontú csoportosításai. Pénzügyi eszközök és a pénzügyi piacok kapcsolata.
2. hét A tőkepiaci intézményrendszer A tőkepiaci intézmények és szereplők. A tőkepiac hazai és nemzetközi szabályozása. A
tőkepiaci termékek és információforrások.
4. hét A pénzügyi piacok indexei. A pénzügyi indexek csoportjai. A legjelentősebb kötvény- és részvényindexek. 5. hét A befektetési alapok A befektetési jegy fogalma. A befektetési alapok működése és jellemzői. A befektetési
alapok teljesítményének értékelése.
6. hét A kötvények pénzáramlása és hozama A különböző kamatlábak összefüggései különös tekintettel a folytonos kamatlábra. A
hozamgörbe. Különböző konstrukciójú kötvények pénzáramlása és árfolyama. A fix és változó kamatozású kötvények árfolyamának és hozamának összefüggése. A kötvények árfolyamváltozása a piaci kamatláb függvényében. A kötvény átlagideje.
7. hét Részvények elemzése – a technikai elemzés alapjai Részvények árfolyama és hozama. A várható hozam. Az árfolyamváltozás jellemzői és
ezek mérése, a volatilitás. 8. hét Részvények elemzése – a fundamentális elemzés alapjai A fundamentális elemzés értékelési módszereinek bemutatása. 9. hét Pénz- és tőkepiaci ügyletek I. A határidős ügyletek és a határidős kereskedés lebonyolítása.
Az összetett határidős ügyletek. A fedezeti ügyletek lebonyolítása. 10. hét Pénz- és tőkepiaci ügyletek II. Az opciós ügyletek és az opciós kereskedés lebonyolítása. Összetett opciós pozíciók
kialakítása. 11. hét Pénz- és tőkepiaci ügyletek III. Az opciók értékelése. Opció értékelési modellek. A swap ügyletek jellemzői. A kamat- és
devizaswap. 12. hét Tőkepiaci folyamatok Áttekintés az aktuális tőkepiaci fejleményekről. A makrogazdasági és tőkepiaci
folyamatok összefüggése.
3. hét Az értékpapírok fajtái, kibocsátásuk és forgalmazásuk Az elsődleges és másodlagos piac. Az állampapírok és vállalati értékpapírok típusai és
jellemzői.
4
Heti anyag a tankönyvben1. Hét 11-33. Oldal2. Hét 34-55. Oldal3. Hét 56-83. Oldal4. Hét 329-371. Oldal5. Hét 84-108. Oldal6. Hét 205-216. Oldal7. Hét 254-294. Oldal8. Hét 217-254. Oldal9. Hét. TANKÖNYVI FEJEZET NINCS10. Hét 109-135 és 296-317. Oldal11. Hét 135-205 Oldal és 318-328 oldal
5
BGF–PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék
FELADATKIÍRÁS Pénz- és tőkepiacok tantárgy keretében
A tantárgy keretében az aláírás megszerzésének feltétele a virtuális tőzsdejátékban történő részvétel. A feladat megoldása 2 fős teamben történik, az erre adott pontszámot mindkét team-tag megkapja. A feladat megoldásáért és határidőre történő beadásáért maximum 20 pont szerezhető, mely a félév végi zárthelyin szerezhető maximum100 pontot növeli. A feladatkiírásért pont beszámításának feltétele a félévi eredménybe a zárthelyin elért minimális 60 pont. A félév során maximálisan elérhető 120 pontból 90 pont megszerzése szükséges a jeles (5) érdemjegyhez. A feladat: A Budapesti Értéktőzsde honlapján történő regisztrálást követően virtuális portfolió nyitása 100 ezer Ft (virtuális) készpénzzel. Az induló készpénz összege a félév során nem módosítható. Az induló tőke terhére a tőzsde részvényszekciójában vételi és eladási ügyletek kötése. A cél a virtuális portfolió értékének növelése a félév során, majd a félév végén valamennyi pozíció zárása és a záró készpénz megállapítása, valamint a félév során követett befektetési stratégia bemutatása és értékelése.
A záró készpénztőke megállapítása és értékelése A félév végére realizált készpénz nagysága alapján elérhető maximális pontszám 10. Az egyes teamek tényleges pontszámának megállapítása a következőképp történik. A teamek által realizált készpénz alapján kialakuló sorrendhez igazodóan 0 és 10 közötti pontszám kiosztása úgy, hogy egyenlő számú team kapjon 1 és 10 közötti pontszámot. (32 team esetén az első 3 team 10 pont, a második 3 team 9 pont, s az utolsó 2 team 0 pont)
A félév során követett befektetési stratégia bemutatása és értékelése A befektetési stratégia bemutatása és értékelése max. 4 A/4 oldal terjedelemben történjen meg. A színvonalas értékelés terjedjen ki 1–1 A/4 oldalon az adott tőzsdei szekció féléves történetének bemutatására, a befektetési stratégiára, a pénzügyi instrumentumok kiválasztására, valamint az elért eredményre, illetve a befektetési tevékenység és eredménye alapján levont tanulságra. Az értékelés lehetőség szerint egyaránt tartalmazzon szöveget, táblázatba rendezett adatokat, valamint grafikonokat, legyen esztétikus és könnyen áttekinthető. A részvevő teameknek az alábbi határidőket kell tartaniuk:
A teamek személyi összetételének rögzítése, regisztrálás, az induló portfolió befektetése és dokumentálása 2013. február 18-ig. Az induló portfoliót a Budapesti Értéktőzsde által biztosított Excel formátumban elmenteni és e-mail címemre megküldeni. A regisztrált teamekről készített lista a tanszéki hirdető táblán 2013. február 25-étől megtekinthető lesz.
A teamek által összeállított és karbantartott portfolió állapotának dokumentálása a Budapesti Értéktőzsde által biztosított Excel formátumban és e-mail címemre megküldve az 1. zárthelyi hét kezdetéig. A versenyző teamek által elért eredmény a tanszéki hirdetőtáblán a tavaszi szünetet követő héttől megtekinthető lesz.
A teamek által elért végleges eredmény dokumentálása a Budapesti Értéktőzsde által biztosított Excel formátumban, valamint a portfolió kiértékelés megküldése e-mail címemre a szorgalmi időszak utolsó előadásáig. A portfolió lezárását úgy kell végrehajtani, hogy a kiértékelés határidőre beérkezzen. A kiértékelést kinyomtatva, tűzőgéppel összetűzve (de bekötés nélkül) az utolsó előadáson kell leadni, a tanszéki adminisztráció a gyűjtéssel nem foglalkozik. A végeredmény a tanszéki hirdetőtáblán a vizsgaidőszak kezdetétől megtekinthető lesz.
A fenti határidők bármelyikének elmulasztása – a teamek részéről – jogvesztő. Budapest, 2013. február 1. Dr. Zsugyel János
6
1. (02.08) A pénzügyi piacok tulajdonságai (11-33) PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓSÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE
7
1. Pénzügyi piacok I. (11-33.o.)
1.1. A pénzügyi közvetítőrendszer definíciója, feladata 1.1.1 Megtakarítások és beruházások
találkozása 1.1.2 A finanszírozás formái 1.1.3 A kamatláb szerepe
1.2 A pénzügyi közvetítő rendszer részei 1.2.1 A pénzügyi eszközök 1.2.2 A pénzügyi közvetítés és intézményei
1.3 A pénzügyi piacok csoportosítása 1.3.1 Különböző szempontok szerinti
csoportosítás 1.3.2 A részpiacok kölcsönös összefüggései 1.3.3 Az egyes részpiacok jellemzői
Pénzügyi rendszer összetevői
8
1..ábra Az erőforrások hatékony elosztását végző pénzügyi rendszer
PÉNZÜGYI RENDSZER
ALAPFELADATA: AZ
ERŐFORRÁSOK
HATÉKONY
ELOSZTÁSA
áthelyez térben , idő-ben, ágazatok közt
gyűjt erőforrást, tulajdont darabol
fizet, kereskedelem árinformációt nyújt
kockázatot kezel motivál információ- hiány esetén
Nem hatékony erőforrás elosztás lehetőségei
9
1. táblázat A hatalom dimenziói: vagyon, presztízs, uralom
alrendszer neve mit csinál ki csinálja (tipikus társadalmi csoport)
miért csinálja? (sikermutató)
gazdaság javakat termel osztályok vagyonért társadalom javakat fogyaszt rendek presztízsért politika termelést,
fogyasztást szabályoz
pártok uralomért
Forrás: Max Weber (1920): Hatalommegosztás a politikai közösségekben, osztályok rendek, pártok (1920)
Cselekvések racionalitása
10
2.táblázat Globális világ és a globalizációra esélyes civilizációk
GAZDASÁG TÁRSADALOM POLITIKA Euró-Atlanti racionális racionális racionális Kínai? racionális racionális irracionális Japán? racionális irracionális racionális Ortodox? racionális irracionális irracionális Hindu? irracionális racionális racionális Latin Amerikai? irracionális racionális irracionális Afrikai? irracionális irracionális racionális Iszlám? irracionális irracionális irracionális
Növekedés kulcstényezői
11
. A növekedés kulcstényezői. Már volt róla szó, hogy a világgazdaság a 19. századig igen lassan fejlődött az egy főre eső GDP tekintetében. Évszázadokon keresztül az életszínvonal alig változott, a növekedés csak a 18. század végétől indult be komolyabban, Angliában. Két tényezőt említenek a gazdaságtörténészek:
Egyfelől a szellemei tulajdon törvényi védelme ekkor valósult meg, innét kezdve volt értelme, hogy valaki újítások, találmányok kitalálásában, megalkotásában lássa a meggazdagodás útját. Korábban, ha valami eszébe jutott, és éveket fordított megvalósítására, akkor a kész találmányt bárki bűntelenül ellophatta, így nem volt értelme, hogy a feltaláló ezzel töltse idejét, jobb volt jha a meglévő üzletét vitte. A törvény meghozatalától kezdve volt üzleti értelme a találmánynak, aki kitalált valamit, abból meg is gazdagodhatott.
Másfelől, akkoriban terjedtek el a kereskedelmi bankok Angliában. Ha valakinek jó ötlete volt, még nem volt tőkéje ahhoz, hogy azt meg is valósíthassa. A bankok tették azt lehetővé.
Az elmúlt 32 év
12
2.ábra A fejlett országok GDP növekedése
y = 99,731e0,027x
R² = 0,9812
100
120
140
160
180
200
220
240
GDP
Hitel és GDP 50 éve
13
1. Az egy főre jutó GDP az egy főre jutó ügyfélhitelek függvényében 1960-2008
y = 361,11x0,40
R² = 0,80
0
5000
10000
15000
20000
25000
30000
35000
0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000
GDP/
fő P
PP $
-ban
Ügyfélhitel/fő PPP $-ban
Mi a bajunk most?
14
1. ábra A bruttó államadósság/GDP alakulása néhány kiválasztott országban, %-ban
40,0
45,0
50,0
55,0
60,0
65,0
70,0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
40 ország átlagos államadóssága
Jönnek a kínaiak
15
1. ábra. Kína és USA egy főre eső GDP arány
y = 0,0411e0,0411x
R² = 0,9711
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
1972
1975
1978
1981
1984
1987
1990
1993
1996
1999
2002
2005
2008
2011
2014
2017
2020
2023
2026
2029
2032
Egy főre eső GDP arány alakulása Kína/USA
Kína/USA
Expon. (Kína/USA)
Dani Rodrik Lehetetlen hármasság
16
Dani Rodrik :
17
Gazdasági térkép
18
3. ábra Gazdasági szereplők tevékenysége
o
100 munkáért= 90 fogyasztási cikk+S
10 megtakarításért=6 részvény+4bankbetét
A
vállalat A
háztartás
Az állam
A külföld
19
2. táblázat Modigliani alapmodellje a vagyonképződésről
évek jövedelem=y fogyasztás=d/(d+p) megtakarítás s=y-d/(d+p)) vagyon 1 1 0,85 0,15 0,15 5 1 0,85 0,15 0,75
10 1 0,85 0,15 1,5 15 1 0,85 0,15 2,25 20 1 0,85 0,15 3 25 1 0,85 0,15 3,75 30 1 0,85 0,15 4,5 40 1 0,85 0,15 6 45 1 0,85 0,15 6,75 50 1 0,85 0,15 7,5 51 1 0,85 0,15 7,65 55 0 0,85 -0,85 4,25 60 0 0,85 -0,85 0,00
vagyonpálya
20
1.ábra A jövedelem, fogyasztás és vagyon
0
1
2
3
4
5
6
7
8
00,20,40,60,8
11,21,41,61,8
2
0 20 40 60évek száma
jövedelem(bal t.)fogyasztás(bal t.)vagyon(jobb t.)
Miként finanszíroz a háztartás?
21
3. táblázat Jóska megtakarításai, mint autógyári részvények és banki hitelek betétei
Eszközök Források
Autógyár épülete, futószalag Jóska részvényei
Anyacsavarok, autóalkatrészek Banki hitelek, Jóska betétjéből
22
1.1. A pénzügyi közvetítőrendszer definíciója, feladata
A mai görög csőd 2400 éves sor tagjának tekinthető, mivel az első pénzügyi csőd i.e. 4. Században a déloszi templom felé fennálló adóssága tekintetében a 13 tagú Attikai Tengeri Szövetség 10 tagja csődöt jelentett. 1000 Cédrusfa tartozás a hajóépítéshez, vagy 1000 CDS pontról 10000 pontra (100%-ra) felfutó csődkockázat, a görögök azóta is és szinte egyfolytában csődben vannak.Mi a kapcsolat CDS és tőzsdeindex között?
23
CDS credit default swap
Miért futott fel a Görögök CDS-e 1000bp-ről 10000bp-re?10000bp=100%, nem érdemes megvenni az állampapírt, már csak veszteség van rajta, eladni sem lehet csak iszonyatos hozam mellett
24
Görögország CDS –ének alakulása bázispontokban
y = 6 3 2 , 3 7 e 0 , 0 1 x
R 2 = 0 , 9 2
1 0 0
1 0 0 0
1 0 0 0 0
1 0 0 0 0 0
28
.01
.20
11
14
.02
.20
11
01
.03
.20
11
16
.03
.20
11
31
.03
.20
11
15
.04
.20
11
02
.05
.20
11
17
.05
.20
11
01
.06
.20
11
16
.06
.20
11
01
.07
.20
11
18
.07
.20
11
02
.08
.20
11
17
.08
.20
11
01
.09
.20
11
16
.09
.20
11
03
.10
.20
11
18
.10
.20
11
02
.11
.20
11
17
.11
.20
11
02
.12
.20
11
19
.12
.20
11
03
.01
.20
12
25
5 éves CDS és a BUX/GDP alakulása (2005-11)
0%
25%
50%
75%
100%
125%
2005
.01.
28
2005
.05.
28
2005
.09.
28
2006
.01.
28
2006
.05.
28
2006
.09.
28
2007
.01.
28
2007
.05.
28
2007
.09.
28
2008
.01.
28
2008
.05.
28
2008
.09.
28
2009
.01.
28
2009
.05.
28
2009
.09.
28
2010
.01.
28
2010
.05.
28
2010
.09.
28
2011
.01.
28
2011
.05.
28
2011
.09.
28
cds/1000
bux /gdp 2005.01.28-2010.03.01
bux /gdp 2010.03.01-2011.03.01
bux /gdp 2011.03.01-2011.12.31
26
Az 5 éves CDS és a BUX/GDP ( 2005.01.28-2010
03.01)
2 0 1 0 .0 3 .0 1 - ig
y = -0 ,0 0 1 2 x + 1 ,0 2 0 1
R 2 = 0 ,8 0 3 2
0 %
2 0 %
4 0 %
6 0 %
8 0 %
1 0 0 %
1 2 0 %
1 4 0 %
0 1 0 0 2 0 0 3 0 0 4 0 0 5 0 0 6 0 0 7 0 0
27
Majd azt is megnézzük, mitől függ a tőzsdeindex, de előbb megnézzük, hogy mi van az USA-ban
(DJIA/GDP) A (GOV.NET LENDING/GDP) FÜGGVÉNYÉBEN 2001-2010 USA
y = 2,50%x + 95,74%
R2 = 88,30%
60,00%
65,00%
70,00%
75,00%
80,00%
85,00%
90,00%
95,00%
100,00%
-14,00 -12,00 -10,00 -8,00 -6,00 -4,00 -2,00 0,00
%-ban
28
Pénzügyi közvetítő rendszer:
Olyan Piacok, Egyének, Intézmények, Jogszabályok és egyéb szabályok, Szokványok, mechanizmusok, technikák
összessége,
Amelyek biztosítják a gazdaság pénz-és tőkekapcsolatait.
29
Pénzügyi közvetítő rendszer fő feladata:
Tegye lehetővé: a gazdaságban létrejövő megtakarítások és a
beruházási szükségletek találkozását, Megtakarítások felhasználását, működő
tőkévé alakulását
A kereslet-kínálat meghatározza a pénzügyi eszközök árát (pl. hitel esetén a kamatlábat)
30
1.1.1 Megtakarítások és beruházások találkozása
Pénzügyi piac: a pénz cseréjének helyszíne, A pénz cseréjének közvetítésében szerepet
játszó szereplők (egyének, intézmények), Pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint
törvények, szabályozók és szokásjogok összessége.
Pénzügyi piac elsődleges feladata: A gazdaságban keletkező szabad
pénzeszközök, tőkék eljuttatása a felhasználóhoz.
Szabad pénzeszközökkel a megtakarítók rendelkeznek, nettó megtakarítók, akinek megtakarításai meghaladják hiteleiketHáztartási szféra nettó megtakarító, vállalkozás és állam általában nettó adós.
31
Megtakarítás a jövedelem fogyasztásra el nem költött része. A pénzügyi piac közvetítő szerepe révén a a megtakarítás olyan jövedelem, amely nem csapódik ki a gazdaság vérkeringéséből fogyasztás formájában.A felhasználók keresletet támasztanak a megtakarítók jelenlegi pénzére.A pénzügyi piacon különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. A megtakarítók többletjövedelem reményében adják kölcsön mai megtakarításaikat.A cserében kialakul a piaci ár, a kamatláb és az értékpapírok árfolyama.Minél nagyobb kockázattal jár a befektetés, annál nagyobb jövedelmet várunk érte.
32
Megtakarítók és tőkefelhasználók igényeinek eltérése: Pénzösszeg nagysága, Lejárat, Likviditás, Kockázat, Szakértelem, hatékonyság.
33
„átcsomagolás”
A hatékony pénzügyi rendszer átcsomagolja a terméket,Lehetővé teszi, hogy a kis összegű, rövidebb időtávú, likviditást és kockázatmegosztást preferáló megtakarítások találkozzanak a tőkefelhasználó vállalatok nagy-összegű, hosszabb távú igényeivel, és így a gazdaság újratermelési folyamatait és növekedését finanszírozzák.
34
Finanszírozás formái
Önfinanszírozás (saját nyereségből fejleszt a vállalat)Végleges újraelosztás (állam elveszi adóval, másnak adja)Pénzügyi piacok használata (főként értékpapírral)Kereskedelmi bankok (bankrendszer) pénzteremtése
35
Kamatláb szerepe
Különböző időpontbeli pénzeket a kamatláb (hozamelvárás) köti össze.1+rn=(1+rr)*(1+CPI)
Előretekintő infláció CPI és reálkamat megadja a nominál-kamatot.Kockázatmentes kamatláb +kockázati prémium adja a kamatlábat.
36
1.2 A pénzügyi közvetítőrendszer részei 1.2.1.A pénzügyi eszközök
Pénzügyi eszközök a pénzügyi piacok árui, belső értékkel nem bírnak, értéküket az adja, hogy későbbi időpontra szóló követelést testesítenek meg. A pénzügyi eszközök a megtakarítások ideiglenes átadásakor jönnek létre a piacon zajló cserében, formáját tekintve értékpapír, elismervény, szerződés, stb…
37
1.2.1.A pénzügyi eszközök
Pénzügyi piac legfontosabb eszközei: Váltó (kereskedelmi, kincstári) Kincstárjegy Bankbetétek és bankhitelek, Kötvény, Záloglevél, Részvény.
Időtartam: rövid (váltó, kincstárjegy), hosszú (kötvény, záloglevél), lejárat nélküli (részvény)
38
1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei
Négy szereplő (háztartás, állam, vállalat, külföld) mindegyike lehet megtakarító, és lehet jövedelménél többet költeni szándékozó, találkozásukat segíti: Megtakarítási formák szabványosítása, Adás-vétel általános szabályainak betartása,
jogi háttér biztosítása Információáramlás elősegítése, Közvetítő, a kereskedésben közreműködő
intézmények megjelenése, működése.
39
1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei
Pénzügyi közvetítőrendszer intézményei a gazdaságban fellelhető szabad
pénzeszközöket áramoltatják az egyik szereplőtől a másikhoz.
Pénzügyi közvetítő intézményrendszer feladata, hogy segítse a felek egymásra találását, összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat,
melyek a hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatosak.
40
1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei
A gazdaság megfelelő működésének egyik feltétele, hogy a források hatékony, gyors áramoltatását a pénzügyi közvetítőrendszer betöltse.A közvetítőrendszer lehet közvetlen (megtakarító arról dönt, hogy
adott vállalat részvényét, kötvényt megveszi) vagy
Közvetett (megtakarító arról dönt, hogy melyik közvetítő bankot választja meg, bank dönt arról, hogy melyik vállalat kap hitelt.)
41
1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei
Monetáris közvetítők Kereskedelmi bankok jellemzően a rövid
távú finanszírozást segítik, a pénzforgalmat bonyolítják
Kereskedelmi bankok hitelezési politikájának biztosítani kell, hogy a kihelyezések megtérüljenek, a veszteségeket a bank viseli.
42
1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei
Nem monetáris közvetítők: Betéti intézetek Befektetési alapok Jelzálogbankok Nem bankjellegű közvetítő
intézmények: Nyugdíjalapok Biztosítók Nyugdíjpénztárak
43
1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei
Univerzális bankrendszer német modelljeKereskedelmi és befektetési banki tevékenységet szétválasztó angolszász modell
44
Vége az első órának
Következő órán 2013. február 15-én pénteken 13.00-14.30. V-ös előadóban folytatjuk.A feladatkiírás esetén az excellek címzettje:[email protected]
45
2. (02. 15) A tőkepiaci intézményrendszer 34-55
PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓS,ÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE
46
1.3. A pénzügyi piacok csoportosítása
Csoportosítás 1: Lejárat szerint
Rövid lejáratú pénzpiaci termékek banki szereppel, Eszközök:
Váltók (kereskedelmi és kincstári) Rövid lejáratú bankbetétek (bankközi piac is) Átruházható rövidlejáratú betétjegyek Vállalatoknak és fogyasztóknak nyújtott rövid lejáratú
bankhitelek Euró pénzpiac (euródollár), az ügylet nem a hitel
devizanemének országában zajlik, európai fő központja London.
Hosszúlejáratú tőkepiac a megtakarításokat befektetésekké alakítja
Eszközök: Részvények, Kötvények, Záloglevelek Hosszúlejáratú bankbetétek és bankhitelek.
47
Csoportosítás 2
Kibocsátás szerint: nyíltpiac - zártpiac Nyílt kibocsátás,
megtakarítók széles köréhez intézünk felhívást, bárki csatlakozhat, finanszírozóvá válhat.
Zárt kibocsátás, Előre ismert és kiválasztott kört céloz meg a felhasználó.
Piaci funkció szerint: elsődleges - másodlagos Elsődleges a kibocsátótól a felhasználóhoz
közvetlenül eljut Másodlagos esetén közvetítőkön át jut el, ez
biztosítja a megtakarítások likviditását, csúcsintézménye a tőzsde, koncentrált piacon találkozik vevő és eladó.
48
Csoportosítás 3Ügyletek esedékessége szerint Azonnali vagy promt piac
Jellemzője: szerződéskötéssel együtt a teljesítés is megtörténik, a szerződést tényleges szállítással kívánják teljesíteni (készpénzügylet, kasszaügylet, spot-ügylet)
Határidős vagy terminügylet Jellemzője: szétválik a szerződéskötés és teljesítés,
jelenben megállapodnak az árban, volumenben, minőségben, teljesítés időpontjában, de a teljesítés vagyis az adásvétel lebonyolítása jövőbeli időpontban történik. (Spekulánst a spekulációs nyereség, amíg a hedgert a kockázatkezelési szándék motiválja.)
49
Csoportosítás 4Végső hitelnyújtó és a hitelt felhasználó kapcsolata szerint Közvetlen kapcsolat és közvetett kapcsolat Fokozatok:
Közvetlen, ha a felek a lejáratig nem változnak (pl. szállítónak vagy a vevőnek nyújtott kereskedelmi hitel)
Hitelkapcsolat a gazdasági alanyok között jön létre, de a hitelnyújtó személye később változhat (váltóforgatás)
Értékpapír kibocsátás a közönségnek, időben változó tulajdonossal
Bankon keresztül létrejövő kapcsolat, a bank partnerei nem ismerik egymást, kapcsolatuk áttételes.
50
Csoportosítás 5
Pénzügyi eszköz jellege alapján Értékpapírpiac mind a pénzpiacnak, mind a tőkepiacnak
részpiaca, de egyes értékpapírok árupiaci instrumentumként kezelendők, (mint közraktárjegy, hajóraklevél)
Adásvétel tárgya szerint (részvény, kötvény) is, kibocsátók szerint (állampapír, záloglevél) is kategorizálható.
pénzpiac
tőkepiac
értékpapírpiac
51
Részpiacok kölcsönös összefüggései
Minden részpiacban közös, hogy
tőkét közvetít, és célja a gazdaság finanszírozása,
Eltérés a technikájukban, mechanizmusaikban, eszközeikben van,
Részpiacok kapcsolatban vannak egymással: Kapcsolatok, kölcsönös összefüggések, Műveletekben nyilvánulnak meg, Egyik részpiac változása kihat a másikra
Átjárás a bankok és tőkepiacok között Utóbbi időben
csökkent a közvetlen hitelműveletek súlya, nőtt az értékpapíroké, vagyis a közvetlen finanszírozási
formáé
52
Követelmények a pénzügyi piacokkal szemben
Általános követelmény: Minden szektor, mindenki részt vehessen benne, Sokféle eszköz legyen megtalálható benne, Érvényesüljenek a klasszikus piaci kritériumok:
Ügyletek sokasága, Egységesség, Rugalmasság, Áttekinthetőség.
53
Piacok jellemzői: pénzpiacPénzpiaci eszközök jellemzői:
Rövid futamidő, Hitelviszonyt megtestesít, Fix kamatozású, Alacsony kockázatú, magas likviditású eszközök.
Pénzpiacok az átmeneti likviditási igények kielégítésében játszanak szerepet. Vállalatoknál a szezonális raktárkészlet, államnál az adók beszedése és kiadások felmerülése közötti idő.Pénzpiaci eszközök.
Kereskedelmi váltók ( gyakran diszkont formában) Kincstárjegy ( gyakran diszkont formában) Betétjegy CD bankok bocsátják ki 6 hónapnál rövidebb Kereskedelmi papír CP elismert vállalat max 270 nap Rövid bankbetét Eurodollár-betét Rövid bankhitel Pénzpiaci alap (befektetési alap, a befektetőtől gyűjtött
összeget diverzifikált portfólióba helyezi)
54
Piacok jellemzői: tőkepiacEszközeik:
Legalább egy év lejáratig Kockázatosabbak a pénzpiaci eszközöknél Származtatott ügyletek is idetartoznak (forward, futures, opció,
swap, stb…)Néhány eszköz:
Hosszú bakhitel és –betét Kötvény (kibocsátó: vállalat, állam, önkormányzat, beágyazott opció
szerint: visszahívható, visszaváltható, átváltható) Jelzálogkötvény (USA-ban a Ginnie Mae, Fannie Mae, Freddie Mac,
állam által támogatott intézmények) Részvény (törzs, osztalék-, szavazatelsőbbségi, aranyrészvény) Hibrid (keresztezéssel jön létre átváltoztatható kötvény részvényre
váltható, ami egy opciót jelent)
55
VilágGDP/fő alakulása 1-2008
100
1000
10000
1
1600
1870
1940
1952
1955
1958
1961
1964
1967
1970
1973
1976
1979
1982
1985
1988
1991
1994
1997
2000
2003
2006
-1,00%
0,00%
1,00%
2,00%
3,00%
4,00%
5,00%
6,00%GDP/FŐ GK-USD-ban
éves ütem
Polinom. (éves ütem)
56
Világ GDP ütem a beruházások növekedési ütemének függvényében
1980-2010
Világ GDP ütem a beruházási ütem függvényében 1981-2011
y = 25,0%x + 3,4%
R2 = 76,9%
-0,01
0
0,01
0,02
0,03
0,04
0,05
0,06
-20,00% -15,00% -10,00% -5,00% 0,00% 5,00% 10,00%
Világ GDP ütem %-ban
Vilá
g be
ruhá
zás
ütem
%-b
an
57
Világ GDP ütem az export növekedési ütemének függvényében 1980-2010
VilágGDP ütem a világexport ütem függvényében 1980-2010.
y = 0,253x + 1,8774
R2 = 0,7213
-2,00
-1,00
0,00
1,00
2,00
3,00
4,00
5,00
6,00
-15,00 -10,00 -5,00 0,00 5,00 10,00 15,00
58
AZ USA EGY FŐRE ESŐ GDP-JE 1870 ÓTA ÉVI 1,87%-KAL NŐ!
USA GDP/capita
y = 2241,5e0,0187x
R2 = 0,9795
1000
10000
100000
1870
1876
1882
1888
1894
1900
1906
1912
1918
1924
1930
1936
1942
1948
1954
1960
1966
1972
1978
1984
1990
1996
2002
2008
59
Pénzügyi mélység a világban
60
MIKOR VERJÜK FEJÜNKET A PLAFONBA?
0
5
10
15
20
25
30
35
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Z
K
loan to value=0,7
61
Dow Jones Industrial Av. = djia
1
10
100
1000
10000
100000
1929 1934 1939 1944 1949 1954 1959 1964 1969 1974 1979 1984 1989 1994 1999 2004 2009
djia/deflatorGDP deflatordjiadjia/gdp
62
A djia/Y a G/Y (költségvetési kiadás/GDP) függvényében 1944-2010-ben
0
20
40
60
80
100
120
140
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%
63
A djia/Y a G/Y (költségvetési kiadás/GDP) függvényében 1952-
2008-ban
R2 = 74%
0
20
40
60
80
100
120
140
0% 10% 20% 30% 40% 50%
64
Értékpapírpiacok csoportosítása
Csoportosítási szempontok: Adásvétel tárgya (kötvény, részvény,
stb…) Kibocsátó (vállalat, hitelintézet,
önkormányzat, állam) Ügylet lejárata:
Azonnali Határidős
Jogviszony: Elsődleges Másodlagos
Koncentráció
65
Piacok koncentrációjaKoncentrációs fokozatok:
Aukció: (árverés) néha teljesen egyedi Tender: koncentrált kínálat Vásár: koncentrált kínálat és kereslet Tőzsde: olyan vásár, ahol homogén árukkal kereskednek, sokszereplős, szervezett és
szabályozott, biztonságos üzletkötés, megfelelően likvid és kellő mértékű az információáramlás
Decentralizált piacok: OTC
Market making, piacvezetés árjegyző közreműködésével, vállalja, hogy készletet tart és kétoldali (vételi, eladási) árjegyzést nyújt
Második szinten látni az ajánlati árakat, ajánlatot bevinni nem lehet, de meglévő ajánlatra lehet jelentkezni
Harmadik szinten lehet árakat nyomon követni, de venni nem lehet Harmadlagos piac (1 tőzsde, 2 OTC)
Nyugdíjalapok nagy tömegben vásárolnak, van saját szakértőik, így a harmadlagoson bróker nem elemez, csak bármikor árusít tőzsdén jegyzett papírt
Negyedik piacon bróker nélkül maguk a befektetők jelennek meg
66
Külföldi országok pénzügyi piacainak általános jellemzői
Hitel helyett jellemzőbb az értékpapírok elterjedése, Pénzügyi liberalizációPénzügyi innovációkTőkepiac szabályozottsága szerint: Liberalizált és pénzügyi innováló angolszász (USA,
UK, Kanada) országok Bankra támaszkodó kevésbé innováló (Hollandia,
Svájc) Kettő között: (Belgium, Svájc)
67
Tőzsde, története, fogalma13. sz-i Itália, majd Belgium, Amszterdam 1611Tőzsde definíciók: Koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk adásvétele
történik. Nyilvános, központosított és szervezett piac. Információs központja a bevezetett termékeknek A tőzsde helyettesíthető, homogén tömegáruk koncentrált piaca,
ahol szervezett keretek között, szokványok szerint zajlik a kereskedés. Áru nemcsak a hús, gabona, hanem az értékpapír és a származékos termék is. Helyettesíthető tömegáru, Koncentrált piac Különleges szervezettség Tőzsdei nyilvánosság.
68
Tőzsdék csoportosítása, formáiForgalmazott termék alapján:
Árutőzsde (kereskedelmi árukat forgalmaznak, itt az effektív ügyletek a dominánsak, az ügylet lejártával a befektető ténylegesen birtokolni kívánja a mögöttes terméket) Általános (több árucsoport) kontinentális
Európában terjedt el Speciális, főként az USA-ban
Árucsoport (pl gabonafélék) Egyetlen áru (nyersgumi)
Értéktőzsde Általános (arany, deviza, értékpapír, származékos) Speciális:
Deviza és származékos vagy Értékpapír és származékos
69
Tőzsdék csoportosítása, formái
Tőzsdék jogállása alapján Német (közjogi szervezet, jelentős állami
ellenőrzéssel) államnak joga van kinevezni és visszahívni
a tőzsde tisztségviselőit és alkalmazottait, szava van a belső szervezet és a szabályok
kialakításban, gyakran az állam alapítja a tőzsdét.
Angolszász (magánjogi jogállású, rt formában) működési feltételeit maga alakítja ki, az állam főként a jogszabályok betartását
felügyeli
70
Tőzsdék csoportosítása, formái
Kereskedési rendszer alapján: Ajánlat vezérelt
Brókerek beviszik a vételi és eladási ajánlatokat az ajánlati könyvbe, egyezőparaméterek alapján spontán módon egymásra talál a két oldal és megkötésre kerül az ügylet.
Kétoldali árjegyzés Piacvezető (árjegyző, market maker)
kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott mennyiség erejéig a meghatározott ársávon belül vételi és eladási ajánlatot tartson fenn.
Technikai: Nyílt kikiáltásos Elektronikus kereskedés
71
Tőzsde jellemzőiTőzsde tulajdonságai:
Mivel a kereskedés az áruk fizikai jelenléte nélkül folyik, ezért az áruk legyenek helyettesíthetők vagy kicserélhetők.
Tőzsde a kereskedésnek csak helyszíne, de nem részese. Megteremti a technikai és személyi feltételeit a kereskedésnek, különösen fontos hogy a tőzsdei információk minél gyorsabban, minél több szereplőhöz, minél pontosabban jussanak el.
Szokásjog alapján kialakult íratlan szabályok a szokványok, míg a mesterségesen alakult szabályok a szabványok, de ma minden tőzsdei szabályt szokványnak hívunk.
Adott tőzsdén meghatározott (mh) árukat, mh helyen, mh időben, mh módon, mh személyek adhatnak-vehetnek. Mh áruk: pontosan meg kell határozni, hogy adott részvény
mely sorozatai kerültek bevezetésre. Mh hely: korábban a tőzsde-parketten vonallal megjelölt
területen belül lehetett üzletet kötni, ma az egy adott számítógépes rendszerben megkötött ügyletek számítanak ilyennek.
Mh idő: termékcsoporta időintervallum, részvényekkel de.10-12 között lehet kereskedni.
Mh személyek, azon természetes és jogi személyek, akik jogosultak ügyleteket kötni.
72
Tőzsde jellemzőiTőzsde tulajdonságai
A szabályokat tőzsdei szabályzatok tartalmazzák. A tőzsde információs központ. Üzletkötések nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek,
árfolyamok állandóan változnak. Lehet spekulatív és effektív ügyletet is kötni. Likvid a tőzsde adott termékből,
ha a bevezetett termékre kellő mennyiségben van kínálat és kereslet,
ha az adott árura megfelelő számú ajánlat érkezik, és az ügyletet meg is kötik.
Van nyereségorientált és nem nyereségorientált tőzsde is.
73
Tőzsde szerepe
Tőzsdének árfolyam-meghatározó szerepe van,Egy-egy társaság értékét megmutató szerepe miatt vagyonértékelő szerepe van.A tőzsdéknek tőkeelosztó szerepe is van, mivel részt vesz a tőkeáramlásban.
74
Vége a második órának
A tőzsde izgalmas világ.Nézzük együtt a reálgazdasági változókkal!Köszönöm a figyelmet!
75
3. (02.22) ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK, FORGALMAZÁSUK (56-83.OLDAL)
PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓSÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE
76
PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK/ ÉRTÉKPAPÍROKÉRTÉKPAPÍROK FORGALMAZÁSA ELSŐDLEGES PIAC (KIBOCSÁTÁSOK)
ELSŐDLEGES PIAC A KIBOCSÁTÁSKORI MEGVÁSÁRLÁS Helyszín: OTC vagy tőzsde Kibocsátási módot országonként szabályozzák, lehet:
Zártkörű, ha a papírok előre egyedileg meghatározott
befektetőkhöz kerülnek (ismerik a vállalkozást, jegyzési szándékukat kibocsátás előtt megerősítik)
Részletes kockázatfeltáró tájékoztató helyett csak a törvény által előírt tartalmi és formai minimumot kell teljesíteni.
Másodlagos piaca korlátozott, tőzsdére be nem vezethető,
fedezetként sem használható más ügyletekhez, mivel óvadékba helyezett papírként nem-teljesítés esetén értékesítése nehézségekbe ütközik.
77
nyilvános ha a papírok jegyzési lehetősége meghatározott
befektetői körön belül bárki számára nyitott, (Kizárhatóak pl. devizakülföldi magánszemélyek) Szigorú formai és tartalmi követelményeket állítanak
a törvények a tájékoztatóval, különösen a kockázatfeltáró résszel szemben.
Az értékpapír teljes futamideje alatt kötelező a befektetők tájékoztatása a törvény által szabályozott időközönként és tartalommal.
78
- Forgalomba hozatal formái: Jegyzés,
a tájékoztató szerinti időtartamban a befektetők egyoldalú és visszavonhatatlan kötelezettséget kell vállalniuk, hogy
meghatározott mennyiségű értékpapírt meghatározott áron meg kívánnak vásárolni.
Jegyzéskor be kell fizetni a papírok vételárát, amit a forgalmazó letéti számlán helyez el, ha érdektelenség miatt a jegyzés meghiúsul (pl. adott %-nál kevesebbet jegyeznek), innét visszafizetik a pénzt.
Elkerülendő az alájegyzést adott pénzintézet jegyzési garanciát vállalhat, (ha nincs más, egyedül lejegyzi a minimális mennyiséget)
Vételár és hozam lehet: előre meghatározott vagy sávos, sávosnál jegyzéskor a legmagasabbat kell
fizetni, majd a pontos vételár jegyzés után kerül meghatározásra, felette lévőt visszakapják.
79
Forgalomba hozatal formái: Aukció
Hasonlít a sávos jegyzéshez, befektetők ajánlatot tesznek, hogy megadott ár és
hozamsávon belül mennyiért hajlandók vásárolni, ezt kiértékeli a kibocsátó és közzéteszi, hogy mennyi volt a legalacsonyabb áron
elfogadott és a legmagasabb áron elfogadott ajánlat. Szemben a jegyzéssel itt különböző árakon juthatnak
papírokhoz a befektetők. Folyamatos kibocsátás
Olyan jegyzés, aminek időtartama nem szabályozott törvény által, hanem a kibocsátótól függ.
Adagolt kibocsátás Jegyzési lehetőség a rendelkezésre álló időtartam
alatt rövidebb szakaszokra korlátozódik. Egyes jegyzési időszakok árfolyamai különbözőek
lehetnek.
80
Másodlagos piac Nélküle a lejárat nélküli papírok értékesítése nagy
nehézségekbe ütközne. Futamidős papíroknál futamidő végét megvárni gyakran
kockázatos lenne.
OTC Jellemzően befektetési szolgáltatók (brókercégek,
bankok)irodái. Közzéteszik, hogy mennyiért vennének vagy adnának
papírokat. Befektető ezeket átnézve dönt hogy hol adjon, vegyen
papírt.
Tőzsde Szigorú követelmények a kibocsátó részére. Azonos sorozatú papírok árfolyamértéken számított
minimális érték, közkéz-hányad, gazdálkodási követelmények.
Kibocsátó bevezetési kérelemmel a tőzsdéhez fordul, csatolva a papír kockázatát, kibocsátó gazdálkodását, terveit, később is tájékoztatnia kell a befektetőt rendszeresen és nem várt események bekövetkeztekor.
81
Vállalati kötvényekVállalat forrásai: Saját forrás (vagyoni betét, üzletrész, részvény) Idegen forrás:
Kamatmentes: pl. szállítói tartozások Kamatfizetéses: hitelek, kötvények, hibridek Tőkeáttétel mellett az eredmény volatilitása megugrik Market signaling (piaci jelzés),
ha hitelt vesznek fel, akkor a management bízik a jövőben, ha részvényt bocsát ki, akkor felhígulás jön és P/E emelkedik
Tőkeáttétel megválasztása: Alacsony növekedési kilátás + stabil cash flow esetén
tőkeáttételt célszerű növelni az adópajzs miatt is. Magas növekedési kilátás + instabil környezet mellett
kisebb áttétel indokolt. Forrásstruktúra illeszkedjen az eszközök
jövedelemgeneráló képességéhez.
82
ÁllampapírokÁllami kiadások adókkal és hitelfelvétellel (pl. állampapírokkal) finanszírozhatóak.Adósságkezelés: Finanszírozási stratégia (cél, eszköz) kidolgozása Költségvetési és finanszírozási terv (mód, ütem) Forrásbevonási műveletek itthon és külföldön Törlesztések, kamatfizetések lebonyolítása Adósságszerkezet átalakítása Állampapírpiac intézményi rendszerének
fejlesztése Államadóssággal kapcsol. információk
közzététele
83
Állampapírok és monetáris politika Állampapír kibocsátása
Indirekt eszköz, nyíltpiaci művelet
Lejárati szerkezet Milyen ütemben kell törleszteni a kötvényekben
foglalt kötelezettségeket Magyar állampapírok
Kamatozó kincstárjegy Fix kamatozású egy éves futamidejű papír Kamatfizetés és tőketörlesztés a futamidő végén Értékesítés havi egy alkalommal, kéthetes jegyzési
időszakon belül, elején diszkontáron lehet vásárolni, végén névértéken,
Vásárolhatják devizabelföldi természetes, jogi személyek, jsznsz.
A futamidő alatt a kincstárjegy szabadon átruházható.
84
Diszkont kincstárjegy Egy éven belüli 3,6,12 hónapos lejárattal kibocsátott
nem kamatozó, zérókuponos értékpapír Vásárlásnál névérték alatt veszik, kifizetéskor névértéket
fizet Aukción értékesítik devizabelföldi és –külföldi
természetes-, jogi személyek és jsznsz (jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek) számára, a dkj e körben szabadon átruházható.
Kincstári takarékjegy 1 és 2 éves futamidő, fix, lépcsős kamatozású
értékpapír. Visszaváltáskor annál több a kamat, minél később váltja
vissza Bemutatóra szóló, átruházható értékpapír (1 éves
kincstárjegy, 2 éves államkötvény), jegyzési eljárással kerül kibocsátásra devizabelföldi magánszemélyek részére, átruházni is csak e körben lehet
85
Kincstári takarékkötvény 1 és 2 hónapos futamidő, fix, lépcsős kamatozású értékpapír. Futamidő alatt is visszaváltható, jegyzési eljárással kerül kibocsátásra devizabelföldi
magánszemélyek részére, átruházni is csak e körben lehet Jegyzés időtartama két hónap, mely alatt az előre
meghirdetett hetente változó árfolyamon vásárolható meg. Államkötvény
Névértéke és előre meghatározott kamata a megjelölt időben és módon kerül megfizetésre.
Szabadon átruházható, aukció útján kerül a forgalomba. Deviza bel- és külföldi jogi, természetes személyek és jsznsz
is. Bevezetésre kerülnek a BÉT-re, ahol az árjegyzés a
felhalmozott kamatok nélkül történik. Kamatfizetés számlajóváírással, vagy szelvény ellenében történik.
Lehetnek fix vagy változó (pl. BUBOR-hoz kötött) kamatozásúak.
A 2005D államkötvény bruttó értéke: nettó árfolyam+inflációhoz igazított tőkenövekmény+felhalmozott kamat, (tőkeindexált értékpapír, amely a tőke reálértékének megőrzésén túl reálhozamot is biztosít).
86
Kibocsátás és forgalmazás ÁKK kibocsátási naptár szerint jegyzéssel, aukción és
folyamatos értékesítéssel bocsát ki állampapírokat. Forgalomba hozatal az elsődleges forgalmazói rendszerben
történik, innét a másodpiacra (OTC, tőzsde) Másodpiacok likviditását az elsődleges forgalmazók
kétoldalú árjegyzései biztosítják (kötelesek folyamatosan vételi és eladási árat közölni)
Elsődleges forgalmazói rendszer (1996-tól), finanszírozás biztonsága, másodpiac likviditása, befektetőkhöz való könnyebb eljuttatás végett.
Lakossági forgalmazók nagy fiókhálózattal kis összegeket, intézményi forgalmazók nagybefektetőknek nagy összegeket
Elsődlegesnek kötelező aukción részt venni, rendszeres jelentés ÁKK-nak, árjegyzői tevékenységet folytatni, egyéb szabályzatoknak megfelelni.
87
Állampapír-piaci indexekMAX-index Leglikvidebb fix kamatozású államkötvények, melyekre az elsődleges forgalmazók folyamatos
másodlagos piaci jelzést vállalnak Hátralévő átlagos futamidő >365 nap Havi indexfrissítés, 365 nap alatti hátralévő futamidejű
papír kikerül az indexből Bruttó árfolyammal (nettó+felhalmozott kamatok)
RMAX 3-12 hónap hátralévő futamidejű és
diszkontkincstárjegyeket tartalmaz. MAX-ból kiesők ide kerülnek át.
MAX Composite undex MAX és RMAX súlyozott átlaga
BMX indexcsalád (3,5,10,15 év futamidejű 1 kötvény)DWIX (3,6,12 hónapos dkj, átlaghozamot tartalmaz.
88
Nettó pénzügyi vagyon alakulása a GDP %-ában
-150
-100
-50
0
50
100
150
2005.I.
2006.I.
2007.I.
2008.I.
2009.I.
2010.I.
2011.I.
2011.II.
2011.III.
Nem pénzügyi vállalatok
Államháztartás
Háztartások
Külföld
89
General government gross debt (Maastricht debt) in % of GDP
0
20
40
60
80
100
120
140
160
180
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Belgium
Bulgaria
Czech Republic
Denmark
Germany
Estonia
Ireland
Greece
Spain
France
Italy
Latvia
Lithuania
Luxembourg
Hungary
Netherlands
Austria
Poland
Portugal
Romania
Slovenia
Slovakia
Finland
Sweden
United Kingdom
átlag
90
MAX
y = 0,0618x - 2089,5
R2 = 0,9784
100
150
200
250
300
350
400
450
500
1996
.12.
31
1997
.12.
31
1998
.12.
31
1999
.12.
31
2000
.12.
31
2001
.12.
31
2002
.12.
31
2003
.12.
31
2004
.12.
31
2005
.12.
31
2006
.12.
31
2007
.12.
31
2008
.12.
31
2009
.12.
31
2010
.12.
31
2011
.12.
31
91
RMAX
y = 0,0636x - 2160,8
R2 = 0,9937
100
150
200
250
300
350
400
450
500
1996
.12.
31
1997
.12.
31
1998
.12.
31
1999
.12.
31
2000
.12.
31
2001
.12.
31
2002
.12.
31
2003
.12.
31
2004
.12.
31
2005
.12.
31
2006
.12.
31
2007
.12.
31
2008
.12.
31
2009
.12.
31
2010
.12.
31
2011
.12.
31
92
MAXC
y = 0,0615x - 2080,1
R2 = 0,9821
100
150
200
250
300
350
400
450
500
1996
.12.
31
1997
.12.
31
1998
.12.
31
1999
.12.
31
2000
.12.
31
2001
.12.
31
2002
.12.
31
2003
.12.
31
2004
.12.
31
2005
.12.
31
2006
.12.
31
2007
.12.
31
2008
.12.
31
2009
.12.
31
2010
.12.
31
2011
.12.
31
93
BMX 10 ÉVES
y = 0,0362x - 1209,8
R2 = 0,9384
100
120
140
160
180
200
220
240
260
280
300
1999
.01.
20
2000
.01.
20
2001
.01.
20
2002
.01.
20
2003
.01.
20
2004
.01.
20
2005
.01.
20
2006
.01.
20
2007
.01.
20
2008
.01.
20
2009
.01.
20
2010
.01.
20
2011
.01.
20
2012
.01.
20
94
Állampapír-piaci referenciahozamok (benchmark)
4,50
6,50
8,50
10,50
12,50
14,50
16,50
18,50
20,50fe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
ár
19971998 1999 2000 2001 2002 2003200420052006200720082009201020112012
3 hónap
6 hónap
1 év
2 év
3 év
5 év
10 év
15 év
95
Jegybanki alapkamat mértéke
3,50
4,50
5,50
6,50
7,50
8,50
9,50
10,50
11,50
12,50
13,5020
02.0
1.01
2002
.07.
01
2003
.01.
01
2003
.07.
01
2004
.01.
01
2004
.07.
01
2005
.01.
01
2005
.07.
01
2006
.01.
01
2006
.07.
01
2007
.01.
01
2007
.07.
01
2008
.01.
01
2008
.07.
01
2009
.01.
01
2009
.07.
01
2010
.01.
01
2010
.07.
01
2011
.01.
01
2011
.07.
01
96
Referenciahozamok különbözete 3 hó-5 év és az 1 éves állampapír ref.hozam
-5,00
0,00
5,00
10,00
15,00
20,00
25,00fe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
árfe
bruá
rm
árci
usáp
rilis
máj
usjú
nius
júliu
sau
gusz
tus
szep
tem
ber
októ
ber
nove
mbe
rde
cem
ber
janu
ár
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20112012
3 hónap-5év
1 éves
97
Némi együttmozgás: visszatekintő infláció, 1 éves hozam, 3 havi-5 éves hozamkülönbsége között
-5,0
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
1997199819992000200120022003200420052006200720082009201020112012
inflácó
1 éves
3 hónap-5év
98
Az 1. Éves állampapírhozam közel esik a jegybanki alapkamathoz (jegybanki alapkamat=2 hetes MNB kötvény hozama)
-4,0
-2,0
0,0
2,0
4,0
6,0
8,0
10,0
12,0
14,0ja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
febr
uár
már
cius
ápril
ism
ájus
júni
usjú
lius
augu
sztu
ssz
epte
mbe
rok
tóbe
rno
vem
ber
dece
mbe
rja
nuár
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20112012
inflácó
1 éves
3 hónap-5év
MNB alapkamat
99
MNB alapkamat függvényében
y = 98%x
R2 = 86%
y = 49%x - 400%
R2 = 58%
y = 32%x + 257%
R2 = 15%
-3
0
3
6
9
12
15
0 3 6 9 12 15
inflácó
1 éves
3 hónap-5év
Lineáris (1 éves)
Lineáris (3 hónap-5év)
Lineáris (inflácó)
100
RészvényekKialakulásuk:
XIII-XV. Sz-i Firenze és Spanyolország, Ősei az olasz tengeri kereskedelmi társaságok, a kommendák,
közös tulajdonú hajó, átruházható hajó-részjegyekkel Első részvény: 1595 Holland Kelet-Indiai Társaság, Amszterdam
Tulajdonságai: Felmondhatatlan értékpapír, csak tőkeleszállítással vagy Rt
megszűnésével szűnik meg, megvásárlása végleges tőkejuttatást jelent.
Forgalomképes okirat, biztosítja az általa megtestesített tőkék szabad és hatékony áramlását.
Alaptőke=részvény névértéke*részvények darabszáma Részvényesek jogai=vagyoni (osztalékra, likvidációs
árbevételre, elővásárlásra való) jog+tagsági jogok (alapjog: részvétel a közgyűlésen, szavazati és választói jog, ellenőrzési jog, határozatok óvásának megtámadásának joga; mellékjog: részvény-könybe bejegyzés, részvényokirat kiállítása; kisebbségi jog: közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga)
101
Részvények fajtái: Tagsági és vagyoni jog szerint:
Törzsrészvények (alap-, vagy közönséges részvények)
Elsőbbségi r-k: (osztalékra, likvidációs hányadra, osztalék+likvidációs hányadra, szavazatra, elővásárlásra)
Megjelenési formák szerint: Nyomdai úton előállított részvények Dematerizált részvények, nyilvántartásuk
értékpapírszámlán történik Immobilizált részvény, az alaptőkét egyetlen
példányban megtestesítő részvény
102
IBUSZ RT
y = -0,4629x + 866,24
R2 = 0,5049
400
500
600
700
800
900
1000
1100
120019
95.0
1.31
1996
.02.
2019
96.0
7.08
1996
.12.
1119
97.0
2.17
1997
.04.
1519
97.0
7.03
1997
.08.
2119
97.1
1.05
1998
.01.
1519
98.0
4.15
1998
.07.
1019
98.1
1.25
1999
.03.
1819
99.0
6.14
1999
.10.
1820
00.0
1.07
2000
.03.
1320
00.0
5.09
2000
.07.
2520
00.1
2.11
2001
.04.
2720
01.1
0.02
2002
.02.
22
0
10000000
20000000
30000000
40000000
50000000
60000000
70000000
záróár
forgalom (Ft)
Lineáris (záróár)
103
TITASZ
6000
7000
8000
9000
10000
11000
1200019
99.0
2.15
1999
.04.
2919
99.0
7.12
1999
.09.
2219
99.1
2.02
2000
.02.
1820
00.0
5.05
2000
.07.
2120
00.1
0.04
2000
.12.
2820
01.0
3.21
2001
.06.
1520
01.1
0.10
2002
.01.
3020
02.0
5.17
2002
.09.
1220
02.1
2.31
2003
.04.
0820
03.0
7.10
2003
.09.
2220
03.1
2.04
2004
.03.
0120
04.0
5.14
2004
.08.
17
0
20000
40000
60000
80000
100000
120000
140000
160000
átlagár (BAL)
forgalom (db) JOBB
104
Vége a HARMADIK órának
105
4. (03.01) TŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEK(329-370)
PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓSÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE
106
Tőzsdei árfolyamokTőzsdei árfolyam: a tőzsdére bevezetett kereskedelmi áru és pénzügyi
eszköz kereslet –kínálat hatására kialakuló ára, közmegegyezésen kialakuló egyensúlyi ár tükrözi a
befektetők múltra vonatkozó következtetéseit és a jövőre vonatkozó várakozásait.
Típusai: Hivatalos tőzsdei árfolyam akkor lehet a kialakult árfolyam, ha az
egy adott tőzsde elismert piacán, tőzsdére bevezetett termékre, tőzsdeidőben, üzletkötésre jogosult közreműködők által megkötött ügyletben
meghatározott ár vagy árfolyam Tőzsdén kialakuló nem hivatalos árfolyam, ha valami nem teljesül
a fentiekből Pre market trading, ha nyitás előtti árfolyamról van szó Curb trading, ha tőzsdezárás után alakul ki az ár.
107
Tényleges árfolyam, ha az tőzsdei termékre megkötött egyedi üzlet konkrét ára. Névleges árfolyam, ha azt különböző elvek alapján
mesterségesen alakítják ki (pl. átlagárfolyam) Promt árfolyam
Ha a szerződéskötés és szállítás időpontja egybeesik, Termin árfolyam, ha nem esik egybe, vagyis jövőbeni
időpontra vonatkozó azonnali piaci ár. (általában termin>promt,
Corner, szélsőséges áruhiány esetén, ha egy befektető az árut és az arra szóló határidős szerződéseket is felvásárolja, corner spekuláció, amivel az árfolyamot befolyásolja, felnyomja.
Nyitó ár Meghatározásának módja tőzsdefüggő Záró ár is, (kereskedési szakaszok: nyitó, szabad,
zárószakasz) Elszámoló (likvidációs) ár
Származékos ügyletek esetén van értelme Tényleges ár- elszámolási ár jelenti a
nyereséget/veszteséget
108
Ajánlati árak Limitár (vételnél a legmagasabb, eladásnál az a legalacsonyabb
ár, amelyen a megbízó még hajlandó üzletet kötni. Stop limitár (aktiválási ár), ha ezt elérte az árfolyam, akkor
teljesíthető Piaci ár, az ajánlat a legjobb ELLENAJÁNLATI árral kerül
párosításra Bruttó és nettó árfolyam kötvényeknél,
bruttó=nettó+utolsó kamatfizetés óta felhalmozódott kamat Nettó névérték kötvényeknél
Adott kötvény törlesztő részletekkel csökkentett névértéke Maximális ár
adott napra kötött legmagasabb egyedi ár Minimális ár a legkisebb
Átlagárfolyam Üzleti órák végén pl. a volumennel súlyozott egyedi árak
Kínálati (vagy áruárfolyam), amin még hajlandóak árut eladni Keresleti (vagy pénzárfolyam), amin még hajlandóak venni.
Emelkedő (hausse, hossz), ha időben nő az árfolyam Csökkenő (baisse vagy bessz) árfolyam, ha időben csökken.
109
Árfolyamok közzététele, annak szabályai, tőzsdei információ-szolgáltatás rendszere
Árfolyamjegyzés Árfolyam regisztrálása, megállapítása, ez tőzsdei adatként
kerül megállapításra, tartalmát a tpt határozza meg, Tőzsdei adat
minden tőzsdetermék vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által a kereskedési rendszerbe bevitt és sorba rendezett ajánlatok, A létrejött tőzsdei ügyletek árinformációi, számított és közzétett indexértékek
Tőzsdei információk Honlapon 20 perccel keletkezés után a tőzsde köteles közzétenni:
Tőzsdei információkat, kereskedési adatokat, szabályzatok szövegét, közgyűlés határozatait, azok időpontját és napirendjét, cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását, részvényeseinek nevét, tulajdoni hányadát
Kötvények árát a névérték %-ában, részvények ára HUF-ban.
110
Tőzsde információ-szolgáltatási rendszere Tájékoztatási kötelezettsége VAN:
a kibocsátóknak tőzsdei kereskedési joggal rendelkezőknek, az elszámoló-házaknak Információszolgáltatás lehet: rendszeres, soron kívüli, és egyéb
Terméklista, (é.p. neve, kibocsátó, bevezetés napja, mennyisége, kötésegység, ármeghatározás módja, árlépés köz, keresk. idő, stb)
Rendszeres tájékoztatási kötelezettség Felsorolás (külön dia)
Soron kívüli tájékoztatási kötelezettség felsorolás (külön dia)
Egyéb tájékoztatási kötelezettség felsorolás (külön dia)
Tőzsdei szankciók Ha nem, vagy nem határidőben szolgáltatnak információt, Akkor a tőzsde (figyelmeztetéssel, pénzbírsággal,
értékpapírtörléssel ) szankcionál Mérlegelni szankciónál az okozott károkat, az okokat. A szankciót a tőzsde közzéteszi.
111
Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 1
Kibocsátók kötelesek a tőzsde rendelkezésére bocsátani: Gyorsjelentést, Éves beszámolót (+könyvvizsgálói jelentést)
Részvénykibocsátók éves jelentése „A” kategóriás részvény esetén IAS vagy US GAAP szerint készült, és Jóváhagyó testület (köz-, v. taggyűlés)
elfogadta.
„B” kategóriás részvény esetén Hazai számviteli szabályok szerint is elkészítik Testület ezt is jóváhagyja.
112
Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 2Beszámolóknak tartalmazniuk kell: Általános cégadatok, Kibocsátó értékpapír-struktúrájának bemutatása, Kibocsátó tulajdonosi körének bemutatása, Menedzsmenttel, foglalkoztatással kapcsolatosak:
Vezetőállású személyek neve, kinevezésük időtartama, Részvénytulajdonuk megjelölése, Alkalmazottak száma és átlagbérének alakulása.
Tevékenység és gazdálkodás részletes bemutatása: Történeti áttekintés Piaci környezet és pozíció bemutatása, Éves gazdálkodás, Pénzügyi helyzet, Tevékenység, Auditált beszámolókra (mérleg, eredmény-kimutatás, cash flow)
vonatkozó összehasonlító elemzések
113
Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 3
Összehasonlító elemzések: Árbevétel kategóriák, Üzleti ráfordítások, Pénzügyi műveletek eredménye, Rendkívüli
eredmény, Adózás előtti eredmény, Adófizetési kötelezettség, Adózott eredmény, Mérleg szerinti eredmény,
Immateriális javak, Tárgyi eszközök, Rövid lejáratú kötelezettségek, Vevők, készletek, saját tőke, céltartalékok, kötelezettségek, időbeli elhatárolások, cash flow és befektetések tekintetében.
114
Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 4
Ismertetni kell, ha 50%-nál kisebb a tulajdoni hányad, akkor Kibocsátó tulajdoni hányadát, Annak értékét, A befektetés várható hozamát.
Ha 50%-nál nagyobb a tulajdoni hányad, akkor fentieket kiegészíti:
A befektetés tárgyát képező társaság korábbi és jelenlegi tevékenységét, árbevételét, az általa fizetett osztalékot, valamint tőke- és a hitelkapcsolatokat is.
Minden olyan tényt és adatot is be kell mutatni, amely a kibocsátó gazdálkodásáról alkotható valós képet befolyásolhatja.Kockázati tényezők évközi változása
115
Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 5
Kötvénykibocsátó esetén A következő évi pénzügyi terveiről is tájékoztatni
kell a tőzsdét (Kivéve a helyi önkormányzatokat) Helyi önkormányzat tpt szerint jelentést ad,
Warrant kibocsátó: Tájékoztat a bevezetésre került warrantok
mennyiségének évközi alakulásáról, stb…
Befektetési alap tpt alapján féléves és éves jelentést készít, Nettó eszközértéket nyilvánosságra hozza
Nemzetközi pénzügyi intézmények Évente közzé kell tenniük az auditált és elfogadott éves beszámolójukat.
116
Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 6
Gyorsjelentés: Mérleg, eredmény kimutatás, cash flow Adott % eltérés felett a magyarázó eseményeket is be kell
mutatni %-os eltérés nélkül is magyarázandó az adózás előtti
eredmény, üzemi eredmény, értékesítés nettó árbevétele, befektetett eszközök és kötelezettségek állománya.
Bemutatandó a kibocsátó alkalmazottainak létszáma, saját részvény mennyiségét, adott %-nál nagyobb részesedéssel rendelkező tulajdonosokat
Mérlegen kívüli tételek (jelzáloggal biztosított ingatlanok, opciós-, és lízing ügyletek.
Bemutatandók a releváns társasági események,Tőkebefektetési társaságokra alkalmazandók
a részvénykibocsátókra vonatkozó szabályok, Befektetések felsorolása, céltartalékok-, kötelezettségek ismertetése Gyorsjelentés tartalmazza
a saját részvények mennyiségét 5%-nál nagyobb tulajdonosok bemutatását.
117
Soron kívüli tájékoztatási kötelezettség
30 percen belül tájékoztatást kell adni, ha az értékpapír értékét és hozamát befolyásolja valamilyen esemény:
Új értékpapír kibocsátása, Kamat, osztalékfizetés módja, ideje, helye, Értékpapírból származó kötelezettség Csőd-, felszámolási eljárás elrendelése Teljesítményt jelentősen befolyásoló események, Jelentős értékű perek, 5%-nál nagyobb befolyással bíró piaci szereplő megjelenése, Kibocsátóban történt befolyásszerzés, Saját értékpapírban teljesítendő eladás és vétel Kibocsátó sajáttőke 10% feletti befektetés 25%-ot meghaladó befolyásszerzés, Hitelminősítés megváltozása, Indexhez warranthoz kapcsolódó alaptermék kereskedése felfüggesztésre kerül, Alaptőke megváltozása, Tőzsdei kivezetés
118
Egyéb és különleges tájékoztatási kötelezettség
Egyéb tájékoztatási kötelezettség : hír, ami érinti a papír értékét vagy hozamát Közgyűlési jegyzőkönyv Alapszabály változása Gazdálkodást bemutatók információk, Részvénykönyvi bejegyzésekről
Különleges tájékoztatás: Értékpapír struktúra változása, Osztalék-, hozamfizetés, Demattá átalakítás, Tőzsdei forgalmazás felfüggesztése Értékpapír törlése, Stb…
119
Tőzsdei indexekIndex kialakítható az egész tőzsdére nézve, vagy egy ágazatra (pl. vegyipar)Árfolyamindex a tulajdonosi jogokat megtestesítő papírok esetén
Hozamindex a hitelviszonyt megtestesítő papírok esetén
Trendek (Dow Jones elmélete, 6 megállapítás): 1) Átlagok mindent magukba foglalnak 2) Piac 3 fő trendből áll (Elsődleges trend több évre,
másodlagos trend több hónap, Kistrend egy, néhány nap)
3) Elsődleges trend 3 szakasza: Jól-informált befektetők agresszív vételei Javuló vállalati eredmények és gazdasági teljesítőképesség, Rekord vállalati eredmények, gazdasági csúcsteljesíőképesség
4) Az átlagoknak (ipari és szállítási) igazolniuk kell egymást
5) A forgalom igazolja a trendet 6) Trend addig érvényes, amíg nincs egyértelmű
ellenirányú jelzés
120
Külföldi indexek
CESI Central European Stock IndexCETOP20QQQ indexDJIA 30+DJTA 20 szállítási+DJUA 15 gáz és elektromosság=DJCA 65 ez az előzőekS&P500FAZFANKFURTI DAXLONDONI FTSE
121
Néhány banki adat, mrd HUF-ban
HITELINTÉZETEK 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011Pénztár és elsz. számlák 689 644 491 505 782 759 765 917 673 626 694 734
Forgatási célú értékpapírok 580 487 458 912 890 933 1283 2113 2570 4340 3328 3407Befektetési c. v. értékp 740 1004 1059 1534 1508 1627 1631 1831 2922 3189 3793 4086
Értékpapírok összesen 1320 1491 1517 2446 2398 2560 2914 3944 5491 7529 7121 7492Jegybanki és bankközi betétek 1528 1476 1445 1391 1745 2391 2681 1940 2175 2382 2275 2595 jegybanki betétek 492 643 425 543 1307 1219 468 827 472 452 889 bankközi betétek 984 802 966 1203 1084 1462 1472 1347 1910 1823 1706Hitelek (nettó állomány) 4323 4905 6097 8523 9977 11935 14223 17319 20979 19791 19911 19520 vállalkozói hitelek 3076 3176 3284 4154 4772 5433 5994 6923 7456 6958 6745 6612 háztartások hitelei 429 677 1204 2265 2914 3712 4613 5847 7536 7519 8093 7722Vagyoni érdekeltségek 192 156 197 257 248 500 555 638 651 686 777Aktív kamatelhatárolások 117 109 114 184 249 241 234 299 505 460 427 456Egyéb a. elsz.és eszk. 71 90 144 186 241 268 521 671 959 661 509 864Saját eszközök 187 169 192 268 326 404 589 688 642 591 600 667Eszközök összesen 8427 9040 10196 13759 15965 18850 22428 26334 32063 32691 32223 33106
122
Árfolyam és inflációszűrt adatok
HITELINTÉZETEK 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011Pénztár és elsz. számlák 689 612 443 427 628 590 559 624 435 380 396 389
Forgatási célú értékpapírok 580 458 410 769 712 719 929 1420 1663 2653 1933 1891Befektetési c. v. értékp 740 953 960 1294 1208 1257 1187 1245 1889 1934 2149 2162
Értékpapírok összesen 1320 1411 1370 2063 1920 1977 2116 2664 3552 4587 4083 4053Jegybanki és bankközi betétek 1528 1430 1335 1181 1433 1869 1992 1346 1404 1437 1261 1354 jegybanki betétek 0 469 581 359 433 1007 884 314 535 288 262 500 bankközi betétek 0 962 754 823 1000 862 1108 1031 869 1148 998 854Hitelek (nettó állomány) 4323 4701 5638 7233 8229 9448 10671 12212 13499 11839 10653 9303 vállalkozói hitelek 3076 3039 3032 3526 3940 4294 4477 4843 4802 4177 3658 3215 háztartások hitelei 429 635 1077 1909 2349 2908 3440 4103 4850 4501 4329 3706Vagyoni érdekeltségek 192 147 178 217 202 0 377 390 411 391 371 373Aktív kamatelhatárolások 117 104 103 155 200 188 172 205 326 280 245 247Egyéb a. elsz.és eszk. 71 85 130 157 193 207 379 454 620 402 288 459Saját eszközök 187 158 171 226 260 311 426 463 415 361 349 372Eszközök összesen 8427 8648 9368 11659 13065 14819 16691 18358 20663 19676 17645 16550
123
Árfolyam és inflációszűrt adatok
0
3000
6000
9000
12000
15000
18000
21000
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Hitelek (nettó állomány)
vállalkozói hitelek
háztartások hitelei
Eszközök összesen
124
Devizahányad
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
Hitelek (nettó áll.)
vállalkozói hitelek
háztartások hitelei
Eszközök össz.
125
Hitelintézetek szerkezetváltozása
2005 2005 2005 2005 2008 2008 2008 2008 2011 2011 2011 2011bank fiók szöv. hitelint bank fiók szöv. hitelint bank fiók szöv. hitelint
Értékpapírok összesen 86% 0% 14% 100% 85% 7% 8% 100% 86% 7% 7% 100%Hitelek (nettó állomány) 95% 0% 5% 100% 95% 2% 3% 100% 90% 6% 4% 100%vállalkozói hitelek 96% 0% 3% 100% 93% 3% 4% 100% 88% 7% 5% 100%háztartások hitelei 91% 0% 9% 100% 95% 0% 5% 100% 88% 7% 5% 100%Eszközök összesen 93% 0% 7% 100% 91% 4% 5% 100% 87% 7% 5% 100%
126
Nem pénzügyi vállalkozások bruttó banki
hitelei
összes bruttó hitel,
mrd HUF-ban NPL összesen nagy közép kis mikró
2010.dec. auditált 6514 10,8% 100% 54% 14% 16% 16% 2011.márc. 6162 11,2% 100% 53% 14% 16% 17% 2011. jún. 6133 13,0% 100% 54% 14% 16% 17% 2011. szept.. 6423 13,8% 100% 54% 14% 16% 17% 2011.dec. előzetes 6530 15,4% 100% 53% 14% 16% 17%
127
Háztartások hitelintézeti bruttó hitelei (mrd HUF)
LHPFt LHTFt LHD SZaJHFt SZaJHD SzeHFt SzeHD GHFt GHD FOszlH ÁruVH EgyébH Összes 2009 126 1248 2461 29 2048 261 220 23 264 399 84 245 7407 2010 249 1146 2819 148 2320 268 182 36 255 446 68 205 8140 2011 447 1028 2637 270 2290 284 138 55 274 386 46 188 8041 NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL NPL 2009 15,9% 1,7% 4,2% 35,1% 7,5% 11,9% 9,8% 64,8% 2,3% 19,4% 9,4% 20,5% 7,0% 2010 11,9% 2,4% 6,6% 16,6% 12,7% 15,6% 12,2% 60,9% 2,7% 25,6% 11,8% 23,0% 10,1% 2011 13,7% 2,5% 10,1% 21,4% 18,0% 21,3% 12,8% 61,5% 6,8% 12,0% 15,8% 21,4% 13,0%
128
Hitel/belföldi betét arány
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 93% 102% 122% 130% 140% 146% 165% 181% 169% 174% 165%
129
Eszközarányos banki eredmény összetevők,
ROE és reál - ROE 2002-2011-ben
2002. év auditált
2003. év auditált
2004. év auditált
2005. év auditált
2006. év auditált
2007. év auditált
2008. év auditált
2009. év auditált
2010. év auditált
2011. év Előzetes
Kamateredmény 4,0% 3,9% 4,0% 3,8% 3,6% 3,2% 2,7% 2,6% 3,0% 3,0%Kamatbevételek 8,8% 9,1% 10,4% 8,5% 7,9% 8,2% 8,2% 8,5% 7,2% 7,2%Kamatráfordítások 4,8% 5,2% 6,4% 4,7% 4,3% 5,0% 5,5% 5,9% 4,1% 4,2%Nem kamateredmény 1,4% 1,6% 1,7% 1,6% 1,6% 1,6% 1,3% 1,9% 0,6% 1,0% Jutalékeredmény 1,3% 1,5% 1,3% 1,3% 1,2% 1,1% 0,9% 0,9% 0,9% 0,8% Osztalék 0,1% 0,2% 0,1% 0,1% 0,1% 0,2% 0,6% 0,2% 0,2% 0,3% Pügyi, bef szolg eredm 0,4% 0,4% 0,6% 0,8% 0,6% 0,8% 0,5% 1,0% 0,7% 0,9% Egyéb nem kamateredm -0,5% -0,5% -0,3% -0,6% -0,4% -0,5% -0,8% -0,3% -1,2% -1,0%Működési költségek 3,6% 3,4% 3,0% 2,9% 2,7% 2,6% 2,4% 2,0% 2,1% 2,0%Értékv., kock. C.T vált. -0,3% -0,3% -0,4% -0,2% -0,4% -0,5% -0,5% -1,5% -1,3% -1,9%Szokásos üzleti tev eredm 1,6% 1,8% 2,3% 2,3% 2,1% 1,7% 1,0% 0,9% 0,2% 0,1%Rendkívüli eredmény 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,2% 0,0% 0,1% -0,1% -0,1% -0,3%Adózás előtti eredmény 1,6% 1,8% 2,3% 2,3% 2,2% 1,7% 1,1% 0,8% 0,1% -0,2%Adófizetési kötelezettség 0,3% 0,3% 0,3% 0,4% 0,4% 0,3% 0,2% 0,1% 0,1% 0,2%Adózott eredmény (ROA) 1,3% 1,5% 2,0% 1,9% 1,9% 1,4% 0,9% 0,7% 0,0% -0,3%Adózott eredmény (ROE) 15,5% 17,8% 23,6% 23,3% 22,7% 17,5% 11,3% 9,1% 0,5% -3,8%
REÁL-ROE 9,7% 12,6% 15,8% 19,1% 18,0% 8,8% 4,9% 4,7% -4,2% -7,5%
130
Eszközarányos banki eredmény összetevők,
ROE és reál - ROE 2002-2011-ben
-1,5%
-1,0%
-0,5%
0,0%
0,5%
1,0%
1,5%
2,0%
2,5%
3,0%
3,5%
4,0%
4,5%
2002. év auditált
2003. év auditált
2004. év auditált
2005. év auditált
2006. év auditált
2007. évauditált
2008. évauditált
2009. évauditált
2010. évauditált
2011. évElőzetes
-10,0%
-5,0%
0,0%
5,0%
10,0%
15,0%
20,0%
25,0%
30,0%
Kamateredmény
Nem kamateredmény
Pügyi, bef szolg eredm
Egyéb nem kamateredm
Működési költségek
Értékv., kock. C.T vált.
Rendkívüli eredmény
Adófizetési kötelezettség
Adózott eredmény (ROE) (jobb t.)
REÁL-ROE (jobb t.)
131
A CDS hatása HUF/CHF + HUF/Euró kosárra
10
110
210
310
410
510
610
710
28-0
1-2
005
19-0
5-2
005
01-0
9-2
005
19-1
2-2
005
05-0
4-2
006
24-0
7-2
006
08-1
1-2
006
26-0
2-2
007
19-0
6-2
007
03-1
0-2
007
29-0
1-2
008
19-0
5-2
008
02-0
9-2
008
18-1
2-2
008
09-0
4-2
009
28-0
7-2
009
13-1
1-2
009
03-0
3-2
010
21-0
6-2
010
05-1
0-2
010
20-0
1-2
011
10-0
5-2
011
24-0
8-2
011
09-1
2-2
011
185
205
225
245
265
285
5-year CDS
(HUF/CHF+ HUF/EURO)/2
132
A CDS hatása az értékvesztés változására
(2005-11)
y = 0,29%e0,48%x
R2 = 89,77%
0,00%
0,20%
0,40%
0,60%
0,80%
1,00%
1,20%
1,40%
1,60%
1,80%
2,00%
0 50 100 150 200 250 300 350 400
133
Banki eredmények 2011-ben
A magyar bankrendszer elmúlt éve: 2011-ben folytatódott a bankrendszer eszközeinek
nominálértéken vett stagnálása, reálértéken való gyors zuhanása;
az NPL ráta 3-5%-ponttal nőtt, a forintárfolyam gyengülése miatt a
devizahitelesek terhei nőttek; a kormányzat
közvetlenül (banki különadó, végtörlesztés terhei) és a CDS-en keresztül közvetve
szinte teljesen meghatározta a bankok eredményességét: a bankok veszteségesek lettek,
ROE: -3,8 %, reál-ROE: -7,5 %
134
Vége a NEGYEDIK óránakROA AZ (ÉRTÉKVESZTÉSVÁLTOZÁS+EGYÉB NEM KAMATEREDMÉNY) FÜGGVÉNYÉBEN
y = 96,1%x + 2,4%
R2 = 92,7%
-0,5%
0,0%
0,5%
1,0%
1,5%
2,0%
2,5%
-3,5% -3,0% -2,5% -2,0% -1,5% -1,0% -0,5% 0,0%
135
5. (03.06) A befektetési alapok (84-108)
PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKKÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓSÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE
136
Befektetési jegy lényege, jellege, kellékei
Befektetési jegy: meghatározott módon és tartalommal, sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat nyújtó,átruházható értékpapír, amelyben a Kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását
elismerve kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa érdekében
befektetési alap kialakítására, illetve abban való elhelyezésére fordítja,
a létrehozott bef-i alapot a befektetők általános megbízásából kezeli.Befektetési jegy:
Részesedést megtestesítő, forgalomképes értékpapír, tulajdonosa csak hozamra és likvidációs ellenértékre jogosult, Alap működésbe nem szólhat bele.
Befektetési jegy tulajdonosai: A befektetési alap tőkéjének tulajdonosai, ebből részesednek bef.
jegyeik értékének arányában. A befektető hozama az alap befektetésének sikerességétől függ.
137
Befektetési jegy lényege, jellege, kellékei
Befektetési jegyet a befektetési alapkezelő bocsáthat ki, nyilvános vagy zárt jegyzés útján. Nyilvános forgalomba hozatal esetén kezelési szabályzatot és tájékoztatót kell készíteni.Befektetési jegy (kedvezményezett vagy rendelkezésre jogosult) személyre szóló dematerizált értékpapír.Futamidő alapján lehet
nyílt vagy (alapkezelő a forgalmazó útján bármikor visszaváltja)
zárt végű (csak a futamidő végén váltják vissza, futamidő alatt csak az értékpapírpiacon adható el, alapkezelő köteles kezdeményezni a tőzsdei bevezetést)
138
Befektetési alapok lényege, tulajdonságaiBefektetési alap:
a befektetési jegyek kibocsátásával létrehozott, működtetett vagyontömeg, amelyet alapkezelő a befektetők megbízása alapján, érdekükben
kezel.Tulajdonságai: ELŐNYÖK
Kényelem, nem kell a befektetőnek követni a tőkepiac változásait Szakszerűség, felkészült szakemberek fektetik be a tőkét Kockázatmegosztás (diverzifikáció), globalizált portfólió és
hatékonyság Diverzifikáció csökkenti a kockázatot. Nagy címletű befektetéshez is
hozzájuthatnak az alapon keresztül. Befektetők több alap között is megoszthatják megtakarításaikat.
Magas likviditás (könnyen visszaváltható, bár az árfolyam nem látható előre) és rugalmasság (folyamatosan bocsátanak ki)
Kedvező hozam lehetősége (jobb a bankbetétnél) Tranzakciós költségek megspórolhatók, szakemberek fektetnek be. Biztonság, garanciális elemek (többfélébe kell fektetni a pénzt)
HÁTRÁNYOK NEM LEHET BELESZÓLNI, HOGY MIT VEGYENEK A PÉNZÜNKÖN NINCS ELŐRE RÖGZÍTETT HOZAM
139
BEFEKTETÉSI ALAPOK CSOPORTOSÍTÁSA
A) BEFEKTETŐI KÖR (nyilvános vagy zártkörű)B) Időtartam B1(zártvégű [nyilv. zv, vagy zártk. zv] Zártk-zártv.
jegyzéshez nem kell tájékoztató, de átruházni csak azok között, akik neve benne van a
kezelési szabályzatban Nyíltk-zártv.
Tájékoztatató a jegyzés előfeltétele Kéthetente nettó eszközérték kell megjelentetni
B2 (nyíltvégű csak nyilvános lehet) Határozatlan időre jönnek létre, Folyamatosan változhat a kibocsátott befektetési jegy
mennyisége és így a saját tőke is Jegyzés feltétele, hogy
felügyelet jóváhagyja a tájékoztatót Meghirdessék az alap jegyzési időszakát.
140
Nyilvános alapnak Likvidnek kell lennie (visszaváltási kötelezettség) Szigorú tájékoztatási kötelezettség
naponta a nettó eszközérték állásáról Nettó eszközérték a a befektetési jegyek visszaváltási és eladási
árának centruma Típusai:
Kötvényalap (vállalati és államkötvények, határidős ügyletek, likvid eszközök, ez a legbiztonságosabb alap)
Részvényalap (nem tisztán részvények, van benne likvid eszköz és származékos, magasabb hozamú, követi a tőzsde trendjét)
Pénzpiaci alap (rövid állampapír, származékos ügyletek, duration kb féléves a hátralévő átlagos futamidő, csak rövidbe fektetnek )
Vegyes alap (részvény, kötvény, határidős ügyletek) Speciális alap
Származtatott ügyletekbe fektető alap (bonyolult) Esernyőalap (befektetési alapba befektető alap) Indexkövető alap (állampapír + BUX) Európai befektetési alap (csak eu-s alapba fektethet
141
C) Befektetés iránya jellege Ingatlanbefektetési alap
(ingatlanba, bankbetétbe, rövid állampapírba fektethet) alapkezelőnek független ingatlanértékelőt bíz meg, aki 3
havonta értékel, ellenőrzi a tehermentességet is. Értékpapír befektetési alap
Részvény, kötvény, vegyes és pénzpiaci alap Nettó eszközértéket az letétkezelő az előző napi árfolyam
alapján állapítja meg, alapkezelő gondoskodik az információ közzétételéről
D) értékpapír eredete szerint Belföldi (magyar vállalatok papírját vásárolják) Külföldi (külföldön fektetik be a tőkét) Devizaalap (bel és külföldön is befektetnek)
E) jövedelem szétosztása szerint Rendszeresen felosztó (kezelési szabályzatban, hogy
mikor és hol fizetik ki a többletjövedelmet) Automatikusan újrabefektető (alap megszűnéséig
újrabefektetnek)
142
Befektetési alap (nincs saját alkalmazottja, működését külső szervezet irányítja) intézményi
környezete
Független könyvvizsgáló
Tanácsadó testület
Alapkezelő
Befektetési alap
PSZAF
letétkezelő
Értékpapír-
kereskedő
143
Alapkezelő: Névre szóló részvényekkel rendelkező rt-ként vagy fióktelepként működhet Befektetési alapot alakít ki Alapkezelő jegyzett tőkéjének min 100 m
HUF Kezelési és működési szabályok Pszaf engedély kell
Letétkezelő: Csak hitelintézet lehet, egy alapot csak egy letétkezelő kezelhet Értékpapír letéti őrzése, kezelése, értékpapírszámla vezetése, jegy eladás, visszavásárlás, hozam kifizetése, nettó eszközérték megállapításával
kapcsolatos technikai tevékenység, alapkezelő ellenőrzése
144
Független könyvvizsgáló: Éves beszámoló, nettó eszközérték és
hozamszámítás felülvizsgálata, Alapkezelő tevékenységének felülvizsgálata, Eredmények ismertetése a Pszaf-fal tv. által
előírt esetekben
Tanácsadó testület: Segíthet a befektetési elvek
meghatározásában Összeférhetetlenségek tv-i kizárása
Kereskedő Értékpapírok tőzsdei adás-vételét megbízás
alapján
Pszaf az Alapkezelő felügyelete Ellenőriz, szankcionál, felügyeleti díjat szed
145
Hozamok, költségek, nettó eszközértékHozamgarancia, ezt mindenképpen megkapja a befektető
Költségek: Bizományosi jutalék Forgalmazói díjak További díjak:
Felügyeletnek, könyvvizsgálónak, jogi tanácsadónak, Elszámoló-háznak a befektetési jegyek őrzéséért Közzétételi díjak a jegytulajdonosok kötelező tájékoztatása miatt
Alapkezelők fix jutaléka a nettó eszközérték 1-2%-a Letétkezelő bank nettó eszközérték 0,3-0,5%-át kapja Eladási és visszaváltási jutalék Indulási költségek
146
Befektetési alap indulásakor a befektetési jegy ára = névértékKésőbb az egy jegyre jutó nettó eszközértéken lehet megvásárolni és visszaváltani a jegyet, Árfolyam= Egy jegyre jutó nettó eszközértékNettó eszközérték= portfolióban lévő eszközök összértéke-alapot terhelő kötelezettségek Nyílt végű befektetési alapok nettó eszközértékét
minden munkanapra, zárt végű értékpapír alapét hetente, zárt végű ingatlanalapét kéthetente kell
megállapítani
Jegy hozama= egy jegyre jutó nettó eszközérték két időpont közötti változásaHozam=[(időszak végi-eleji árfolyam)/(időszak eleji árfolyam)]*[365/időszak hossza napokban]
147
A befektetési alapkezelők és alapok száma és az alapkezelők adózott
eredménye (milliárd Ft)
Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Befektetési alapkezelők száma* (db) 23 22 23 24 26 30 34 34 35 34
Befektetési alapok száma (db) n.a. n.a. n.a. n.a. 242 335 424 443 488 522
Adózott eredmény (milliárd Ft) 4,7 8,2 10,5 14,1 19,2 23,7 21,0 23,5 23,2 n.a.
148
Fogalmak, meghatározások:
Az alapok besorolása 2009-től:
Ingatlanfejlesztő alap: olyan ingatlanalap, amelynél az építés alatt álló ingatlanok aránya több mint 25%.
Egyéb, be nem sorolt alap: a fenti kategóriák egyikébe sem tartozó értékpapíralap.
Garantált alapok: azok az alapok, amelyek a hozamra, illetve a tőke megóvására garanciával vagy ígérettel rendelkeznek.
Származtatott ügyletekbe fektető alap: azok a derivatív alapok, amelyekre nem tettek hozamot, illetve tőkemegóvást tartalmazó ígéretet, garanciát.
Részvénytúlsúlyos alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.Tiszta részvény alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.
Ingatlanforgalmazó alap: olyan ingatlanalap, amelynél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 25%.
Likviditási alap: azok a kötvényalapok, ahol a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladja meg a 3 hónapot.
Pénzpiaci alap: azok a kötvényalapok, ahol a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje több mint 3 hónap, de nem haladja meg az 1évet.
Rövid kötvényalap: azok a kötvényalapok, ahol a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év.Hosszú kötvény alap: azok a kötvényalapok, ahol a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.Kötvénytúlsúlyos vegyes alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot.Kiegyensúlyozott vegyes alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.
Nettó eszközérték: a befektetési alap aktuális piaci értéke, az az érték, amennyiért az alap vagyona értékesíthető lenne.
149
A befektetési alapok nettó eszközértéke (milliárd Ft)
Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Befektetési alapok 944 879 1 067 1 879 2 558 3 236 2 567 3 100 3 894 3 286
I. Nyilvános alapok 924 850 1 029 1 830 2 472 3 125 2 362 2 685 3 210 2 961
1. Értékpapíralapok 905 808 939 1 553 1 999 2 628 2 016 2 408 2 814 2 574
a/ Kötvényalapok 830 710 782 1 146 1 057 1 347 1 042 1 409 1 681 1 593
b/ Vegyes alapok 14 20 22 43 75 111 68 79 110 99
c/ Részvényalapok 54 50 56 97 152 207 129 398 458 266
d/ Származtatott ügyletekbe fektető alapok 0 7 36 89 282 501 557 53 83 116
f/ Egyéb, be nem sorolt alapok 7 22 42 178 432 461 218 64 74 85
2. Ingatlanalapok 19 42 90 277 474 498 346 277 397 387
II. Zártkörű alapok 20 29 38 50 85 110 204 415 683 325
150
y = 807,43e0,1706x
y = 12,766e0,3862x
y = 680,38e0,0897x
y = 819,3e0,1551x
y = 764,28e0,1449x
y = 35,708e0,2482x
y = 14,54e0,2293x
y = 37,301e0,2982x
10
100
1 000
10 000
Befektetési alapok
I. Nyilvános alapok
1. Értékpapíralapok
a/ Kötvényalapok
b/ Vegyes alapok
c/ Részvényalapok
2. Ingatlanalapok
II. Zártkörű alapok
Alapok nettó eszközértéke mrd HUF-ban és trendjük
151
Éves hozamok alap-fajtánként
éves hozam 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011Befektetési alapok -6,8% 21,4% 76,2% 36,1% 26,5% -20,7% 20,8% 25,6% -15,6% I. Nyilvános alapok -8,0% 21,1% 77,8% 35,1% 26,4% -24,4% 13,7% 19,6% -7,8% 1. Értékpapíralapok -10,7% 16,2% 65,4% 28,7% 31,5% -23,3% 19,5% 16,8% -8,5% a/ Kötvényalapok -14,5% 10,2% 46,6% -7,8% 27,4% -22,6% 35,2% 19,3% -5,2% b/ Vegyes alapok 41,5% 11,2% 97,4% 72,7% 48,3% -38,3% 15,1% 40,3% -10,8% c/ Részvényalapok -7,9% 12,8% 72,7% 57,9% 36,0% -37,6% 207,9% 15,0% -42,0% d/ Származtatott ügyletekbe fektető alapok 402,6% 144,6% 216,6% 77,8% 11,2% -90,5% 57,5% 39,4% f/ Egyéb, be nem sorolt alapok 208,1% 94,7% 318,7% 143,4% 6,7% -52,7% -70,7% 15,1% 15,9% 2. Ingatlanalapok 120,8% 115,5% 206,7% 71,0% 5,1% -30,4% -20,1% 43,3% -2,3% II. Zártkörű alapok 46,5% 29,4% 31,9% 71,3% 29,6% 85,1% 103,0% 64,8% -52,4%
152
éves hozamok
-100%
-50%
0%
50%
100%
150%
200%
250%
300%
350%
400%
450%
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Befektetési alapok
I. Nyilvános alapok
1. Értékpapíralapok
a/ Kötvényalapok
b/ Vegyes alapok
c/ Részvényalapok
d/ Származtatottügyletekbe fektető alapok
f/ Egyéb, be nem soroltalapok
2. Ingatlanalapok
II. Zártkörű alapok
153
2003-11. közötti átlaghozama és szórása a befektetési
alapoknak
szórás átlaghozamBefektetési alapok 29,80% 18,16% I. Nyilvános alapok 29,80% 17,05% 1. Értékpapíralapok 26,70% 15,06% a/ Kötvényalapok 23,91% 9,84% b/ Vegyes alapok 41,58% 30,83% c/ Részvényalapok 75,64% 34,98% d/ Származtatott ügyletekbe fektető alapok 149,70% 107,41% f/ Egyéb, be nem sorolt alapok 128,18% 75,48% 2. Ingatlanalapok 79,12% 56,62% II. Zártkörű alapok 45,00% 45,45%
154
Befektetési alapok szórása és hozama 2003-2011
y = 65,7%x
R2 = 91,9%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%
0% 50% 100% 150% 200%
szórás
ho
zam
származtatatott
egyéb
ingatlan
részvényvegyes
bef.alapnyilvánosértékpapír
kötvény
zártkörű
155
Mit mutat az évtizedes kép?
1) minél nagyobb egy alap hozama, annál nagyobb a hozam szórása is.2) átlagosan a hozam a szórás kb. 2/3-a volt3) a hozam és szórás: legkisebb a kötvényalapoknál, közepes a részvény- és ingatlanalapoknál, legnagyobb a származékos ügyletek
alapjainál.
156
Mit mutat az évtizedes kép?
4) nyilvános<<zártkörű (hozam és szórás is)5) lelóg a képből a részvényalap, 15%-ponttal kisebb a hozama, mint a
szórásból következett volna (0,657*0,7545-0,3498=0,15) Mikor teljesített nagyon alul a részvény?
6) hasonlítsuk össze az azonos szórású ingatlanalapokéval!
157
Részvényalap hozama 9 évből 7 évben kisebb volt az ingatlanalapénál, volt-e magyar ingatlanbuborék?
Éves hozamok a részvény- és az ingatlanalapoknál
-50%
0%
50%
100%
150%
200%
250%
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
c/ Részvényalapok
2. Ingatlanalapok
158
Csak a vicc kedvéért…
Befektetési alapok hozama
Banki ROE
Részvénya
lapok
2003 -6,8% 17,8% -7,9%2004 21,4% 23,6% 12,8%2005 76,2% 23,3% 72,7%2006 36,1% 22,7% 57,9%2007 26,5% 17,5% 36,0%2008 -20,7% 11,3% -37,6%2009 20,8% 9,1% 207,9%2010 25,6% 0,5% 15,0%2011 -15,6% -3,8% -42,0%
átlag 18,2% 13,6% 35,0%szórás 29,8% 10,1% 75,6%
159
Csak a vicc kedvéért…
y = 33,38%x + 9,38%0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
0% 20% 40% 60% 80%
szórás
ho
zam
?
Bank ROE
Befektetési alapok
Részvényalapok
160
Még egy játékos beállítás, jegybanki alapkamat és befektetési alapok hozama
Je gybanki a lapkamat mé rté ke
3,50
4,50
5,50
6,50
7,50
8,50
9,50
10,50
11,50
12,50
13,50
20
02
.01
.01
20
02
.07
.01
20
03
.01
.01
20
03
.07
.01
20
04
.01
.01
20
04
.07
.01
20
05
.01
.01
20
05
.07
.01
20
06
.01
.01
20
06
.07
.01
20
07
.01
.01
20
07
.07
.01
20
08
.01
.01
20
08
.07
.01
20
09
.01
.01
20
09
.07
.01
20
10
.01
.01
20
10
.07
.01
20
11.0
1.0
1
20
11.0
7.0
1
Befektetési alapok
-40%
-20%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Befektetési alapok
161
HOGY A KÉPEKKEL JOBBAN ISMERKEDJÜNK
Kötvényalapok
-30%
-20%
-10%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Je gybanki a lapkamat mé rté ke
3,50
4,50
5,50
6,50
7,50
8,50
9,50
10,50
11,50
12,50
13,502
00
2.0
1.0
1
20
02
.07
.01
20
03
.01
.01
20
03
.07
.01
20
04
.01
.01
20
04
.07
.01
20
05
.01
.01
20
05
.07
.01
20
06
.01
.01
20
06
.07
.01
20
07
.01
.01
20
07
.07
.01
20
08
.01
.01
20
08
.07
.01
20
09
.01
.01
20
09
.07
.01
20
10
.01
.01
20
10
.07
.01
20
11.0
1.0
1
20
11.0
7.0
1
162
Első órán néztük, CDS ÉS BUX/GDP
0 %
2 5 %
5 0 %
7 5 %
1 0 0 %
1 2 5 %20
05.0
1.28
200
5.0
5.2
8
2005
.09.
28
200
6.0
1.2
8
2006
.05
.28
200
6.0
9.2
8
2007
.01
.28
200
7.0
5.2
8
200
7.0
9.2
8
200
8.0
1.2
8
200
8.0
5.2
8
2008
.09.
28
200
9.0
1.2
8
2009
.05.
28
200
9.0
9.2
8
2010
.01.
28
201
0.0
5.2
8
2010
.09
.28
2011
.01.
28
2011
.05
.28
2011
.09.
28
c d s /1 0 0 0
b u x /g d p 2 0 0 5 .0 1 .2 8 -2 0 1 0 .0 3 .0 1
b u x /g d p 2 0 1 0 .0 3 .0 1 -2 0 1 1 .0 3 .0 1
b u x /g d p 2 0 1 1 .0 3 .0 1 -2 0 1 1 .1 2 .3 1
163
RÖVID TANULSÁGOKNÉZEGESSÉK AZ ÁBRÁKAT: MIKOR MOZOG KÉT DOLOG EGYÜTT, MIKOR ÉPPEN ELLENTÉTESEN, MIKOR NINCS OTT VALAMI, AHOL KELLENE LENNIE… HOGYAN MERÉSZEL ODAFÉRKÖZNI EGY ADAT,
AHOL SZERINTÜNK SEMMI KERESNIVALÓJA NINCS…
HA CSAK LEHET, GONDOLKOZZANAK KÉPEKBEN Egyedi SZÁMOK HELYETT KERESSENEK
MINTÁZATOKAT, A MINTÁZAT legyen
„a” változó „b” változó függvényében, „b” lehet az idő is, de szerencsésebb, ha logikai kapcsolat van „a” és „b” között.
164
Vége az ÖTÖDIK órának
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
165
6. (03.1?) CAPM ÉS KÖTVÉNYEK (205-216)
PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓSÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE
166
CAPM és környéke
Befektetés i alapo k s zó rás a és ho zam a 2003-2011
y = 65,7%x
R2 = 91,9%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%
0% 50% 100% 150% 200%
s zórás
ho
za
m
származtatatott
egyéb
ingatlan
részvényvegyes
bef.a lapnyilvánosértékpapír
kötvény
zártkörű
167
Kockázat=Diverzifikálható kockázat + Piaci kockázat,(Diverzifikálható kockázat további részvények hozzáadásával
csökkenthető), (Nem diverzifikálható kockázat így nem megszüntethető, ez a piaci
kockázat)
Többletszórás az időszak és a részvények számának függvényében az USA-ban
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
50%
55%
60%
65%
70%
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
Részvények száma
Szó
rás
1963-73
1986-97
168
Megnézzük, hogy miként csökkenthető a szórása 2 papírból álló portfoliónak
1-ső papír 2-ik papírr1 =0,14 r2 =0,08
=0,2 =0,15
Különböző w (0<w<1) arányokat veszünk: Kiszámítjuk a portfolió együttes E(r) hozamát
Kiszámítjuk a portfolió együttes szórását (de nem 2 )
E(r) = w*r1+(1-w)*r22=w21
2+(1-w)222+2w(1-w)1,21*2
Most 1,2korrelációs esetet vizsgáljuk,
Közös szórás kisebb lesz, mint bármelyik papíré.
169
Kiszámítunk és felrajzolunk egy =0, azaz egy zérus korrelációs tojáshéjat!
Az egyik papír súlya: w
Másik papíré: 1-w
=0,2 =0,15 Keressük az (1;2) papírból álló portfolió
Közös r hozamát, és szórását
r1 =0,14
r2 =0,08
w 1-w r r1 r2
0 1 0 0,0225 0,15 0,08 0 0,08
0,1 0,9 0,0004 0,018225 0,136473441 0,086 0,014 0,072
0,2 0,8 0,0016 0,0144 0,126491106 0,092 0,028 0,064
0,3 0,7 0,0036 0,011025 0,120933866 0,098 0,042 0,056
0,4 0,6 0,0064 0,0081 0,120415946 0,104 0,056 0,048
0,5 0,5 0,01 0,005625 0,125 0,11 0,07 0,04
0,6 0,4 0,0144 0,0036 0,134164079 0,116 0,084 0,032
0,7 0,3 0,0196 0,002025 0,147054412 0,122 0,098 0,024
0,8 0,2 0,0256 0,0009 0,162788206 0,128 0,112 0,016
0,9 0,1 0,0324 0,000225 0,180623919 0,134 0,126 0,008
1 0 0,04 0 0,2 0,14 0,14 0
170
E(r) = w1*r1+w2*r22=w21
2+(1-w)222+2w(1-w)1,21*2
kockázat-hozam átváltási görbe, itt éppen 0 korreláció,
2 kockázatos eszköz esetén
0
0,05
0,1
0,15
0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25
szórás
vá
rha
tó h
oz
am
171
HOZAM ÉS KOCKÁZATEGY RÉSZVÉNY VÁRHATÓ KOCKÁZATI DÍJA (kockázati prémiuma) ÉS BÉTA EGYMÁSSAL ARÁNYOSAKLegyen r=adott részvény hozama rf=kockázatmentes hozam rm =piaci hozam (jól diverzifikált portfolió hozama) = adott részvény kockázata milyen mértékben járul
hozzá a portfolió kockázatához, másképpen:
konkrét befektetés hogyan tükrözi a piaci portfolió értékének változását,
vagy: = kovariancia/ piaci variancia= =( 1,M*1*M / M* M )
Vagyis: r-rf=*(rm-rf) Átrendezhetjük:
egyedi prémium/kovariancia=piaci prémium/variancia Variancia: a portfolió egésze hozamának
szórásnégyzete Kovariancia: adott papír hozamának korrelációja a
portfolió egészének hozamával* a papírhozam szórása*portfolió szórása
172
CAPMPiaci portfolió, ahol:
minden papír részaránya =értékpapír relatív piaci értékével Hatékony portfolió esetén lineáris kapcsolat van a hozamtöbblet és a
kockázathoz való hozzájárulás között
ÉRTÉKPAPÍR- PIACI EGYENES (SML)
-0,2
-0,1
0
0,1
0,2
-3 -2 -1 0 1 2 3
Béta
Ko
ck
áza
ti p
rém
ium
173
Most számolunk
Adott papír esetén =2, agresszív papírPiaci hozam=0,14Kockázatmentes hozam=0,04Mekkora lesz papírunk várt hozama?r-rf=*(rm-rf)
r=rf+*(rm-rf)=0,04+2*(0,14-0,04)=0,24
174
kötvények
y = 0,0618x - 2089,5
R2 = 0,9784
100
150
200
250
300
350
400
450
500
1996
.12.
31
1997
.12.
31
1998
.12.
31
1999
.12.
31
2000
.12.
31
2001
.12.
31
2002
.12.
31
2003
.12.
31
2004
.12.
31
2005
.12.
31
2006
.12.
31
2007
.12.
31
2008
.12.
31
2009
.12.
31
2010
.12.
31
2011
.12.
31
175
Kötvények hozama és árfolyama
Kötvények hozama és árfolyama ellentétesen mozog, (mennyibe kerül 100 Ft névértékű 4% kamatozású papír, ha 8% a kamatláb? Több, egyenlő vagy kevesebb lesz, mint 100 Ft?)Fix kamatozású kötvények jövőbeni pénzáramait pontosan ismerjük, mivel ismerjük: a lejáratkor kifizetésre kerülő névértéket lejáratig fizetendő kamatok összegét és ütemezését a lejárat időpontját, Ha ismerjük azt a kamatlábat, amivel diszkontálni
kell a jövőbeni pénzáramokat, akkor a kötvény jelenlegi árfolyam könnyen kiszámítható.
176
MAX (lila, balt.) és JB-i alapkamat (kék, jobbt.) alakulása 1996-2012
100
150
200
250
300
350
400
450
500
96.
dece
mbe
r 31
.
97.
máj
us 7
.
97.
szep
tem
ber
10.
98.
janu
ár 1
6.
98.
máj
us 2
2.
98.
szep
tem
ber
25.
99.
febr
uár
1.
99.
júni
us 8
.
99.
októ
ber
11.
00.
febr
uár
16.
00.
júni
us 2
6.
00.
nove
mbe
r 2.
01.
már
cius
12.
01.
júliu
s 20
.
01.
nove
mbe
r 28
.
02.
ápril
is 1
0.
02.
augu
sztu
s 15
.
02.
dece
mbe
r 27
.
03.
máj
us 6
.
03.
szep
tem
ber
9.
04.
janu
ár 2
1.
04.
máj
us 2
6.
04.
szep
tem
ber
29.
05.
febr
uár
3.
05.
júni
us 1
3.
05.
októ
ber
13.
06.
febr
uár
17.
06.
júni
us 2
7.
06.
októ
ber
30.
07.
már
cius
1.
07.
júliu
s 6.
07.
nove
mbe
r 15
.
08.
már
cius
28.
08.
augu
sztu
s 4.
08.
dece
mbe
r 9.
09.
ápril
is 2
1.
09.
augu
sztu
s 27
.
10.
janu
ár 5
.
10.
máj
us 1
1.
10.
szep
tem
ber
14.
11.
janu
ár 1
8.
11.
máj
us 2
5.
11.
szep
tem
ber
27.
12.
febr
uár
1.
0,00%
5,00%
10,00%
15,00%
20,00%
25,00%
177
Amikor trend alatti az alapkamat, akkor trend feletti a MAX, és ez
fordítva is áll
100
150
200
250
300
350
400
450
500
96. d
ecem
ber 3
1.
97. m
ájus
7.
97. s
zept
embe
r 10.
98. j
anuá
r 16.
98. m
ájus
22.
98. s
zept
embe
r 25.
99. f
ebru
ár 1
.
99. j
úniu
s 8.
99. o
któb
er 1
1.00
. feb
ruár
16.
00. j
úniu
s 26
.
00. n
ovem
ber 2
.
01. m
árci
us 1
2.01
. júl
ius
20.
01. n
ovem
ber 2
8.
02. á
prili
s 10
.02
. aug
uszt
us 1
5.
02. d
ecem
ber 2
7.
03. m
ájus
6.
03. s
zept
embe
r 9.
04. j
anuá
r 21.
04. m
ájus
26.
04. s
zept
embe
r 29.
05. f
ebru
ár 3
.
05. j
úniu
s 13
.
05. o
któb
er 1
3.06
. feb
ruár
17.
06. j
úniu
s 27
.
06. o
któb
er 3
0.
07. m
árci
us 1
.07
. júl
ius
6.
07. n
ovem
ber 1
5.
08. m
árci
us 2
8.08
. aug
uszt
us 4
.
08. d
ecem
ber 9
.
09. á
prili
s 21
.09
. aug
uszt
us 2
7.
10. j
anuá
r 5.
10. m
ájus
11.
10. s
zept
embe
r 14.
11. j
anuá
r 18.
11. m
ájus
25.
11. s
zept
embe
r 27.
12. f
ebru
ár 1
.
0,00%
5,00%
10,00%
15,00%
20,00%
25,00%
30,00%
35,00%
40,00%
45,00%
178
Vizsgálódás trendekkelJB-i alapkamat és MAX trendtől való eltérés 1996-2012
y = -3,2963x - 0,0497
R2 = 0,5112
-60%
-40%
-20%
0%
20%
40%
60%
80%
-20% -15% -10% -5% 0% 5% 10%
(MAX-MAX trend)/MAX
(JB
-i A
K-J
B-i
AK
tre
nd
)/JB
-i A
K
Adatsor3
Lineáris (Adatsor3)
179
MAX hozam és a jb-i alapkamat változása 1998-2012-ben
1998-2012
y = -17,3%x + 9,8%
R2 = 48,4%
-20%
-10%
0%
10%
20%
30%
40%
-60% -40% -20% 0% 20% 40% 60% 80% 100%
A jb-i alapkamat éves változása
MA
X é
ves h
ozam
a
180
Kötvény értéke== [kamat/(1+r)t]+névérték/(1+r)T
Diszkontálunk a 15%-os piaci kamatlábbal, három kötvény 5 éves
futamidővel, eltérő névleges kamatlábakkal5 év piaci kamatláb=15%
20% 15% 10%100 100 100
1 20 15 102 20 15 103 20 15 104 20 15 105 20 15 10
piaci kamattal, 15%-kal diszkontálva1 17,39 13,04 8,702 15,12 11,34 7,563 13,15 9,86 6,584 11,44 8,58 5,725 9,94 7,46 4,97
diszkontált kamatok 67,04 50,28 33,52diszkontált névérték 49,72 49,72 49,72árfolyam 116,76 100,00 83,24
181
2012 2013 2014 2015 2016 20171 17,39 17,39 17,39 17,39 17,392 15,12 15,12 15,12 15,123 13,15 13,15 13,154 11,44 11,445 9,94
49,72 57,18 65,75 75,61 86,96 100,00árfolyam 116,76 114,27 111,42 108,13 104,35 100,00
1 8,70 8,70 8,70 8,70 8,702 7,56 7,56 7,56 7,563 6,58 6,58 6,584 5,72 5,725 4,97
49,72 57,18 65,75 75,61 86,96 100,00árfolyam 83,24 85,73 88,58 91,87 95,65 100,00
80
85
90
95
100
105
110
115
120
2012 2013 2014 2015 2016 2017
m
a
k
182
Kötvény hozamfajták 1-2.Legyen :
névérték =1000 HUF, névleges kamatláb=8%, árfolyam (p) 80%=800 HUF, futamidő=5 évHozam lehet: 8%; 10%;15%;13,8%, 13,2%Névleges hozam, névértékre vonatkozó kamatláb, rá van nyomtatva a kötvényre (például: rnévl= 8%)
Szelvény hozam, az évi kamatjövedelmet a kötvény (pl. p=80%) árfolyamához viszonyítja akkor (current yield) CY= rnévleges/ p=8%/80%=10%
183
Kötvény hozamfajták 3.
Egyszerű lejáratig számított hozam= szelvényhozam + lejáratig számított árfolyamnyereség(veszteség), ahol n a hátralévő futamidő, akkor (simple yield to maturity) SYTM= rnévl/ p+[(100-p)/n]/p= =8%/80%+[(100%-80%)/5]/80%=10%+5%=15%
184
Kötvény hozamfajták 4.
Tényleges lejáratig (yield to maturity) jelenértékkel számított hozam, amit p= n t=1[Ct/(1+YTM)t] képletből fejezünk ki, mint belső megtérülési rátát,, ha keressük, hogy mikor lesz p=80%=800 HUF, akkor YTM=13,8% adódik, ellenőrizzük!
Ct YTM diszkontálva1 80 1,138 70,30 80/1,138 1̂2 80 1,138 61,77 80/1,138 2̂3 80 1,138 54,28 80/1,138 3̂4 80 1,138 47,70 80/1,138 4̂5 1080 1,138 565,86 1080/1,138 5̂
799,92
185
Kötvény hozamfajták 5.Ex post hozam, ha a kézhez kapott kamatot újra-befektetjük, elvégezve a számítást 13,2%-ot kapunk 5 év, 80%-os vásárlási árfolyam, 10%-os újra-befektetési hozam feltételezésével.
Ct befektetés magyarázat1 80 117,128 80*1,1^(5-1)2 80 106,48 80*1,1^(5-2)3 80 96,8 80*1,1^(5-3)4 80 88 80*1,1^(5-4)5 1080 1080 1080*1,1^(5-5)
szumma 1488,408szumma/p 1860,51 1488,4/80%
(szumma/p)/névérték 1,865vegyük az 1/5-ik hatványt, mert 5 év 1,865^(1/5)végeredményhez közelít 1,132208ex post hozam 13,20% 1,1322-1
186
kamatérzékenységKötvények kamatérzékenysége: azt mutatja, hogy egységnyi piaci kamatláb változás hatására miként
változik meg a kötvény árfolyama (a futamidő és a névleges kamatláb függvényében) (minél hosszabb a futamideje,és magasabb a
névleges kamata annál jobban változik)
konvexitás: másképpen reagál, ha felfele vagy lefele megy a kamatláb (felfelé menő kamatláb esetén kevésbé csökken az árfolyam, mint lefelé menő kamatláb esetén nő az árfolyam)
187
hozamgörbeHozamgörbe egy grafikon, ahol pl. a különböző hátralévő futamidejű kötvényeken elérhető hozamok alakulása szemlélhetőHozamgörbe alakja: Emelkedő: ha mindenhol kicsi a kamat Leszálló: ha mindenhol magas a kamat Egyenletes: átmenetileg áll fenn (pl. történelmi mélypont) Púpos: hosszabb időtávon kamatcsökkenési várakozásra
utal, a hosszabb futamidejű papírok árfolyama emelkedik és hozama csökken.
Inverz: a púpos fordítottja, hosszabb távon kamatemelkedésre számolnak, hosszabb futamidejű papírok árfolyama csökken, hozamuk emelkedik
188
Leszálló, (állampapírok) talán inflációcsökkenést vár
1997. február 28-án
21,2
21,0
20,7
19,0
17,8
15,8
0
5
10
15
20
25
3 hónap 6 hónap 1 év 2 év 3 év 5 év 10 év 15 év
189
Leszálló, (állampapírok) ismét inflációcsökkenést vár, kisebbek a kamatszintek, mint 4 évvel korábban
2001. január 31-én
11,15 10,8 10,439,91
9,23 9,038,24
0
2
4
6
8
10
12
3 hónap 6 hónap 1 év 2 év 3 év 5 év 10 év 15 év
190
Púpos
2009. január 31
9,389,28
9,42
10,52 10,49
9,66
9,33
8,5
9
9,5
10
10,5
11
3 hónap 6 hónap 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év
191
Emelkedő hozamok, normál eset, kicsi infláció esetén
2011. január
5,8 5,7 5,93
6,87 7,11 7,32 7,33
0
1
2
3
4
5
6
7
8
3 hónap 6 hónap 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év
192
Hozamgörbék 3 magyarázó elmélete
Várakozási elmélet: Ha úgy gondolja, hogy túl magas a kamatszint és az
csökkenni fog, akkor megnő a kereslet a hosszú lejáratú kötvények iránt, mivel a kamatszint csökkenés miatt árfolyamuk emelkedni fog.
Jól magyarázza a leszálló görbéket.
Likviditási prémium elmélete: Hosszabb távú befektetés kockázatosabb, ezt
magasabb kamatlábbal kell elismerni, Jól magyarázza az emelkedő görbét.
Intézményi vagy kockázatfedezési elmélet: Hozamgörbe alakját a adott piaci szegmensek
kereslet-kínálati viszonyai határozzák meg, Nem hozam alapján választ állampapírt magának
193
Hazai gyakorlat az állampapír piacon
Minden futamidőhöz egy referenciapapír (benchmark) tartozik, ez vagy frissen kibocsátott vagy frissen bekerült papírÁKK naponta közzétesz hozamokat (3,6,12 hó, 3,5,10,15 évre)Referenciahozamokat elsődleges forgalmazók árjegyzéseiből számítják, ehhez 6 véletlenszerűen kiválasztott elsődleges forgalmazó vételi és eladási hozamait, + Reuters adatbázisa szerinti legjobb vételi és eladási árfolyamait átlagolják, így futamidőnként egyetlen hozamot kapnak,Hozamgörbét határoznak meg, itt nem lehet állampapírt és vállalati papírokat keverni, csak azonos kockázatúak szerepelhetnek egy görbében.
194
Vége a HATODIK óránakHa 1%-kal nő az r piaci hozam, akkor Vlt=-DUR/R=4,71/1,065=>- 4,42% árfolyamváltozás (volatilitás)Vlt*R=DUR=t*w=t*(PVi/PV)Ha r nő 1%-kal, akkor árfoly. -4,42% csökkenEz csak közelítés, bonyolult konvexitási szabály kell a jobb becsléshez.Konvexitás öröme, jobban nő árfolyam hozamcsökkenéskor, mint csökken az árfolyam a piaci hozam csökkenésekor.
13+1/8% 1000 6év
R-1=r=6,5%
duration
t CF PVi=CF/(1+r)^t w=(CF/(1+r)^t)/PV t*w
1 131,25 123,2 0,0933125 0,09
2 131,25 115,7 0,0876174 0,18
3 131,25 108,7 0,0822698 0,25
4 131,25 102,0 0,0772487 0,31
5 131,25 95,8 0,072534 0,36
6 1131,25 775,3 0,5870176 3,52
PV= 1320,7 1 4,71
195
7. (04.0?) RÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS (217-253)
PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK, FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK, TECHNIKAI ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓSÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE
196
Hatékony piacok elméleteGyenge forma (tesztek szerint inkább ez igaz) Árfolyam minden múltbeli információt tükröz,
ám a jövőre ez nincs hatással Technikai elemzéssel így semmire se megyünk
Közepesen erős forma Minden piaci és nem piaci információ az
árfolyamokban van, így fundamentális elemzéssel semmire se
megyünk.
Erős forma Minden piaci, nem piaci és bennfentes
információ is az árakban van, Így elemzéssel semmit sem lehet kezdeni.
197
Néhány mutató és egyebek
Fundamentális elemzés: P mutatók (árfolyam) EV mutatók (vállalatérték) Növekedési lehetőségek Opciók a munkavállalóknak Számviteli problémák DCF megközelítés NOPLAT és bruttó cash flow Befektetett tőke Szabad cash-flow Tőkeköltség
198
P mutatók 1. (árfolyam) P/E (price per earnings per share) árfolyam/ egy részvényre jutó adózott eredmény Ha a mutató kicsi, akkor érdemes venni, de gondok vannak E-vel:
E számviteli adózott eredmény nem alkalmas arra, hogy
A cég jövedelemtermelő potenciáljáról A fenntartható növekedés üteméről A részvény alul vagy felülértékeltségéről információt adjon.
P/CE (price per cash earnings per share) (árfolyam/készpénzes adózott eredmény) Eredményt növelik (E->CE)
tárgyi eszközök értékcsökkenésével goodwill amortizációval
199
P mutatók 2.(árfolyam)
P/OCF (price per operating cash flow) Üzemi cash flow=
üzemi eredmény + értékcsökkenés és amortizáció + készletek értékvesztése + nettó forgótőke változása (előjellel) – társasági adó.
Mutató hibája, hogy eltekint a finanszírozási költségektől, ha nagy a hitelállomány, akkor kamatterhek elvihetik az üzemi cash flow jó részét
P/S (price/per sales revenue per share) Árfolyam/egy részvényre jutó árbevétel Vigyázni kell, hogy az időarányos árbevételt mutatta ki
olyan 10 éves bérleti szerződésnél, ahol első évben a 40%-át megkapta a teljes 10 éves bérleti díjnak.
200
P mutatók 3. (árfolyam)DY (divident yield, osztalékhozam) Itt a nevezőben van az árfolyam és
számlálóban az egy részvényre jutó osztalék Gond, hogy a részvény-visszavásárlás is
osztalékfizetésnek tekinthető
P/BVPS (price per Book value per share) Sajáttőke egy részvényre jutó értéke akár
alsó határ is lehet a részvényárnak, mivel felvásárolva az összes részvényt és értékesítve az eszközöket lehetne nyerni.
201
EV mutatók (vállalatérték)P/E és P/S helyett EV/EBITDA és EV/S EV=sajáttőke+kamatfizetési
kötelezettséggel terhelt hosszú és rövid lejáratú források piaci értékének összege – pénzeszköz és értékpapír állomány
EBITDA= üzemi eredmény+értékcsökkenés és amortizáció (earnings before interests, tax, depreciation and amortization)
Ágazati mutatók Egy alkalmazottra jutó vonalak (pl.
telekomnál) Egy előfizetőre jutó átlagos árbevétel, stb…
202
GARP Növekedési lehetőségek
PEG=(P/E) / (EPS növekedés*100) GARP growth at reasonable price
Opció a munkavállalóknakSzámviteli problémák EVA, McKinsey: vegyük figyelembe a
saját tőke becsült költségét is.
203
DCF (diszkontált cash flow) megközelítés 1.
Saját tőke (törzsrészvények) értéke= Jövőbeli szabad cash flow-ok diszkontálva a kockázatot tükröző kamatlábbal - egyéb források piaci értéke + értékpapírok és nem konszolidált befektetések
Szabad cash flow= adózás utáni működési eredmény +értékcsökkenés - befektetés a működő tőkébe és egyéb eszközökbe
Előrejelzési periódus= explicit + implicit (itt képződik a maradványérték)
204
DCF (diszkontált cash flow) megközelítés 2.
Befektetett tőke hozama: ROIC=NOPLAT/BEFEKTETETT TŐKE
NOPLAT: KORRIGÁLT ADÓVAL CSÖKKENTETT NETTÓ MŰKÖDÉSI PROFIT BEFEKTETETT TŐKE:
MŰKÖDŐ TŐKE + BEFEKTETETT ESZKÖZÖK NETTÓ ÉRTÉKE +EGYÉB ESZKÖZÖK
ÉRTÉKTEREMTÉS HÉT TÉNYEZŐJE: Árbevétel növekedési üteme EBITDA-ráta Készpénzes adó Forgótőke igény Beruházás tárgyi eszközökbe WACC A versenyelőny fennállásának időszaka
Vállalatérték =>szabad cash flow=> HOZAM ÉS ÜTEM
205
DCF (diszkontált cash flow) megközelítés 3.
NOPLAT=EBIT- ADÓ AZ EBITRE EBIT=üzemi eredmény,
ami nem tartalmazza A finanszírozási terheket, A rendkívüli tételeket A nem a működéshez kapcsolódó befektetésből származó
jövedelmet USA modell tartalmazza még (NOPLAT+É.CS=BRUTTÓ C.F.)
az értékcsökkenést Szabadalmak (de nem a goodwill) amortizációját.
EBITRE ADÓ: Ha nem lennének adósságok Ha nem lennének fölösleges értékpapírok Egyéb költségek
206
DCF (diszkontált cash flow) megközelítés 4.BEFEKTETETT TŐKE=> + Működéshez kapcsolódó forgóeszközök
+ Forgóeszközök - nem szükséges értékpapírok
- kamatfizetéssel nem járó rövid források: + Rövid kötelezettségek - kamatfizetéssel terhelt hitelek, kölcsönök.
=Nettó működő tőke + tárgyi eszközök nettó értéke + egyéb tartós eszközök -egyéb működéshez kapcsolódó források
=Működésbe befektetett tőke + Nem szükséges papírok és befektetések, goodwill,
=Befektetői források ÖSSZESEN
207
DCF (diszkontált cash flow) megközelítés 5.
SZABAD CASH FLOW (FCF)= NOPLAT - NETTÓ BEFEKTETÉSEK
SZABAD CASH FLOW (FCF)= NOPLAT+ÉCS (kettő együtt A BRUTTÓ CF) - NETTÓ BEFEKT + ÉCS (kettő együtt A BRUTTÓ BEFEKTETÉS)
FCF-ET KELL WACC-CAL JELENRE DISZKONTÁLNI; WACC=i*B/V+r*E/V
i=hitel, kötvény kamatlába, hozama r=részvénytőke elvárt hozama
[r=rf+*(rm-rf)] rf=kockázatmentes kamatláb lehet pl. a 10 éves
államkötvény lejáratig tartó hozama, azaz YTM becslése=2/3*nyers béta+1/*1 eszköz becslése= /[1+(1-t)*D/E, ahol D=hitel.
B=kamatozó idegen tőke E=részvénytőke V=B+E
208
DCF (diszkontált cash flow) megközelítés 6.
Maradványérték meghatározásának lépései: Módszer kiválasztása Előrejelzési időszak hosszának megválasztása Paraméterek becslése Maradványérték jelenértékének kiszámítása
Maradványérték T=FCFT+1/(WACC-g) g lehet a nominális GDP növekedési üteme T-re számított értéket jelenre kell diszkontálni
Maradványérték T=NOPLATT+1*(1-g/ROIC)/(WACC-g)
Ha ROIC=WACC, akkorMaradványérték T=NOPLATT+1/WACC
Problémák még: likvidációs érték, pótlási költség, P/E, P/BVPS.
209
BODIE-MERTON-CLEETON 1.
Diszkontált osztalék modellje (DDM) Kockázattal kiigazított diszkontráta vagy piaci tőkésítési
ráta = k, vagyis k=r=rf+*(rm-rf) E(r1)=[D1+P1-P0]/P0=k legyen
a várt hozam = elvárt hozam E(r1)=k =15% P1=110 az osztalékfizetés utáni várt ár D1=5 a várható osztalék
Kérdés, hogy mi a helyes P0 ára ennek a részvénynek? Válasz P0=(D1+P1)/(1+k)=(5+110)/1,15=100 Kérdés, de mi a jó P1 ár? Csináljuk még egyszer P1=(D2+P2)/(1+k) Akkor P0=(D1+P1)/(1+k)=(D1+(D2+P2)/(1+k))/(1+k) tovább a végtelenig P0= Dt/(1+k)t
Vagyis: a részvényár = az osztalékok piaci tőkésítési rátával diszkontált
jelenértéke
210
BODIE-MERTON-CLEETON 2.
Állandó (g) növekedési ütemű diszkontált osztalék modellje Legyen Dt=D1*(1+g)t-1
Mivel előző oldalról tudjuk, hogy P0= Dt/(1+k)t
Így P0=D1/(k-g) Következik belőle az is , hogy (P1-P0)/P0=g
Osztalék= (E) nyereség – (I) nettó új beruházás P0= Dt/(1+k)t= Et/(1+k)t- It/(1+k)t
P0=E1/k+jövőbeli befektetések nettó jelenértéke Stagnáló zrt csak annyit beruház, hogy pótolja écs-t, így I=0,
Ha egy részvényre jutó nyereség E=15 és k=0,15 akkor P0=150/0,15=100 Ha Gyorsan-növekvő zrt nyereség 60%-át befekteti, beruházás hozama=0,2
15 nyereségből 40%*15=6 osztalék és 9 a beruházás Nyereség és osztaléknövekedési ütem =g=újrabefektetési ráta*hozam=r*ri=0,6*0,2=0,12 akkor P0=6/(0,15-0,12)=200
Normálprofitos ri=0,15, g= r*ri=0,6*0,15=0,09 így: P0=6/(0,15-0,09)=100 Csak az az értéknövelő növekedés, ahol a hozam>k hozamkövetelmény Ha ri=k, akkor P0=E1/k
211
BODIE-MERTON-CLEETON 3.
Árfolyam/nyereség ráta (P/E):Korábban már mondtuk, hogy: Ha egy részvényre jutó E nyereséget előre jelezték, Ismerjük a hasonló vállalatok P/E értéket, akkor P=E*P/E segítségével becsülhető az árfolyam.
P0=E1/k+jövőbeni befekt-ek nettó jelenértékeMagas P/E nem növekedési részvény, hanem magas hozamú növekedési részvényGyógyszeripari P/E=15, Digital rt –nek E=2, de Digital rt P=100 és nem 15*2=30, miért? Mert jobb jövőbeni befektetési lehetőségei vannak, mint általában a gyógyszeriparban.P/E=(1-b)/(k-g) Vásárláskor ügyelj a KGB-re!
Ahol b beruházási hányad nyereségből, k elvárt hozam=> k=r=rf+*(rm-rf) g=b*ROE
212
BODIE-MERTON-CLEETON 4.
Osztalékpolitika: Ha nincs adó, tranzakciós költség, akkor a részvényesek
vagyonát nem befolyásolja a vállalat osztalékpolitikája. Súrlódásos világban az adó, szabályozás, külső
finanszírozás költségei és az osztalékok információtartalma miatt az osztalékpolitika hatással lehet a részvényesek vagyonára.
Példa néhány illusztratív adat mellett P/E=(1-b)/(k-g) átalakítva adja, hogy (k=r, g=b*ROE) r=b*ROE+(1-b)*E/P Ha ROE=13% és E/P=7% és r=11%, akkor b=[r-E/P]/[ROE-E/P]=66,66%-ban forgatták vissza
a nyereséget és 1-b=33,33%-ban osztották ki osztalékként
Kicsit számolunk!r=(D1+P1-Po)/P0 így 15%=(5+110-100)/100CAPM-es r =>k, Po=>Vo belső érték számolásaVo=(D1+P1)/(1+k)=(5+110)/(1+0,11)=103,6Ha a piacon 100- ért kapható, akkor venni kell.GORDON: V1=(D2+P2)/(1+k) miatt
Vo=(D1+P1)/(1+k)=D1/(1+k)+ {(D2+P2)/(1+k)}/(1+k) , ha D1/Do=1+g, akkor mértani sor mellett Vo=D1/(k-g), ebből D1=(1-b)*E1 és g=b*ROE, így P=E*(1-b)/(k-b*ROE) és P/E=(1-b)/(k-b*ROE) b=back, E=nyereség
Egy vállalat élete két részből áll, gyors felfutás és lassú ütem, az adatok D1=1,2 D2=2,5 D3=3,3 D4=4,0 és k=12%, ágazati P/E=10, E=5, P4=50! Vo=(1,2)/1,12+2,5/1,122+3,3/1,123+(4,0+50)/1,124=39,73, ennyi a belső értéke a vállalatnak, ha 35-ért adják a papírt, akkor vegyük meg.
Nézzünk meg három vállalatot, mindenhol k=10%, de ROE 8%, 10%, 14%, b-től függően mekkora lesz P/E értéke (jó beruházások megvalósítása)
g=b*ROE és Po/E=(1-b)/(k-g)
Jan rt
Jan rt
Józ rt Józ rt Jul rt Jul rt
k 10% 10% 10%
ROE 8% 10% 14%
b g Po/E g Po/E g Po/E
0 0 10 0 10 0 10
0,2 0,016
9,5 0,02 10 0,028
11,1
0,4 0,032
8,8 0,04 10 0,056
13,6
0,6 0,048
7,7 0,06 10 0,084
25,0
0,8 0,064
5,6 0,08 10 0,112
X
215
P/E alakulása 1880-2010 USA
216
217
218
HOMMA A RÍZSPIACI SZAMURÁJ
219
BUX japán gyertyával
220
RENKO JAPÁN KOCKAGRAFIKON
221
Vége a HETEDIK órának
Ez elég nehéz fejezet volt,Jövő órán ismét nekifutunk.
222
8. (04.19) RÉSZVÉNYEK, TECHNIKAI ELEMZÉS (217-253)
PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK, FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK, TECHNIKAI ELEMZÉSÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓSÜGYLETEK – SWAPTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE
223
Tőzsdei pszichológia
Ciklikus mozgásFalka pszichológia
kivárás árcsökkenésáremelkedés
vásárlás
eladás
224
A tőzsdei befektetőkBefektetési szándék szerint Spekuláns Arbitrageur Hedger
Befektetési időtáv szerint Hosszú távú befektető
Fundamentumok alapján Swing trader
Hírek, trend alakulás alapján Day trader
Trend alakulás alapján
225
A technikai elemzés alapfeltevései
Az árfolyamok a környezeti hatások hordozóiA befektetők reakciói kiszámíthatókAz árfolyamok mozgása trendszerűA valós trendet fundamentumok okozzákA trendet korrekció követiAlakzatok a forgalmi adatokkal együtt értelmezhetőkAz árfolyamok határok között mozognak
226
A technikai elemzés erősségei, gyengéi
Erősségek Az alapelvek egyszerű piaci működési
szabályokon alapulnak Az események nagy biztonsággal előre
jelezhetők Az elemzést számos segédlet támogatja
Gyengeségek A múltbeli adatok elemzése alapján a jövő
csak korlátozottan jelezhető előre Az eredmények részben szubjektívan
értelmezhetők
227
A technikai elemzés eszközei
Chart / garfikon Árfolyam Forgalom
Típus Vonal diagram Bar chart (OHLC) Japán gyertya
228
AlakzatokFordulóForduló átmeneti fázissalSzétterülés (piaci csúcson)Felhalmozás (piaci mélyponton)Konszolidáció (trend folytatása )Piaci ciklusok
Elsődleges (üzleti, iparági)
Másodlagos (héten/hónapon/negyed/éven belüli)
Harmadlagos (napon belüli)
229
Trendek és csatornák
Emelkedő trend – támaszSüllyedő trend – ellenállásVízszintes trend – támasz és ellenállásCsatorna – trendvonal párhuzamos eltolásával kialakuló korlátok közötti mozgás
230
Elliot ciklus
Elliot ciklus 5 emelkedő
szakasz (kétszeres hossz)
3 korrekciós szakasz (egyszeres hossz)
1
2
3
4
5
a
b
c
231
Alakzatok - háromszögemelkedő, csökkenő, szimmetrikus Trenderősítő alakzat Kitörés a trend
irányába Háromszög talpa
magas forgalommal meghatározott
Kitörési mérték a háromszög talpával meghatározott
232
Alakzatok – zászlóKitörés utáni konszolidációs szakasz csatornábanTrenderősítő alakzatZászlórúd vége magas forgalommal meghatározottKitörés a trend irányábaKitörési mérték a zászlórúd hosszával meghatározott
233
Alakzatok - rések
Szakadás a chart vonalában Közönséges rés
Betöltése rövid időn belül megtörténik Kitörési rés
Betöltése nem történik meg, trend indulását jelzi Szökési rés
Kitörési rést követően kialakuló rés Kimerülési rés
Trendfordulót jelző rés
234
Trendváltó alakzatok
Kettős csúcsKettős mélypontFej-váll alakzatFordulópont (magas forgalomnál) Nyitás előző napi záró fölött,
majd zárás az előző napi záró alatt (emelkedő trendben)
Nyitás előző napi záró alatt, majd zárás előző napi záró felett (csökkenő trendben)
Szigetforduló Rést újabb rés követ
235
Fibonacci számokSorozat tagja az előző két tag összegesorozat tagja az előző tag közel 1,618-szorosa1,1,2,3,5,8,13,21,34,55,89,1441+2=3, 2+3=5, 3+5=8, 5+8=13, 13+8=21Célárak kialakítása
Korrekciós szint 0%, 38,2%, 61,8%, 100%,
161,8% Korrekciós szintek
áttörésekor a határ a következő korrekciós szint
236
Prognózis idősorok alapján
Indikátorok Trendkövető
Árak alapján képzett idősorok Momentum
Áreltérésekből képzett idősorok Forgalom alapú
Forgalmi és áradatok idősorainak összevetése
Volatilitást mérő Árváltozások nagyságát mérő idősorok
237
Indikátor alapján végzett elemzés nehézségei
Oldalozó mozgásnál az ingadozás hamis jelzést adDivergencia Indikátor és áralakulás ellentétes
iránya Növekvő ár csökkenő indikátor Csökkenő ár növekvő indikátor
238
Trendkövető indikátorok
Mozgó átlag Egyszerű mozgó átlag Exponenciális mozgó átlag
Ár(t)*x% + mozgó átlag(t-1)*(1-x)% X = 2/(1+N) N periódusra
Súlyozott mozgó átlag Súlyok hozzárendelésével
239
Mozgó átlag használat szabályai
Átlagolási periódusok száma a kereskedéshez igazított2-3 különböző periódusú mozgó átlag keresztezéséből keletkező, nagy információk hasznosítása
Rövid átlag felülről metszi a hosszú átlagot – eladási jelzés
Rövid átlag alulról metszi a hosszú átlagot – vételi jelzés
Veszélyek Hatékony piac esetén
használható Nagy likviditás, alacsony
volatilitás, magas kapitalizáció
240
MACD indikátorMoving Average Convergence Divergence MACD vonal
Két exponenciális mozgóátlag különbsége (12 és 26 napos)
Szignál vonal MACD vonal 9 napos exponenciális mozgó átlaga
MACD vonal a 0 körül oszcillál Eladási jelzés
MACD szignál vonal alá esik Vételi jelzés
MACD szignál vonal fölé kerül
241
Momentum indikátor
RSI Oszcillátor jellegű
indikátor 0 és 100 között ingadozik 30 és 70 értéknél
vételi/eladási jelzés
RSI=100 - (100/(1 + U/D)) D: adott periódus (2 hét)
csökkenés melletti záró árainak átlaga
U: adott periódus (2 hét) növekedés melletti záró árainak átlaga
242
Momentum értékeAbszolút
Záró ár(t) – záró ár(t-N)Relatív
(Záró ár(t) – záró ár(t-N))/záró ár(t-N) 10-15% érték elérését követően trendváltozás
243
Volatilitási indikátor
Bollinger szalag Trend körüli csatorna Szélessége arányos az N napos
mozgó átlaghoz viszonyított (+,-) 2 szórás mértékével
Szűkülő-táguló csatornában ábrázolt árfolyamadatok
Kereskedési jegyzés, ha az árfolyam adatok érintik a csatorna széleit
244
Japán gyertyák 1
Japán tőzsde hatása a modern tőzsde szimbolumaira Bika és medve küzdelme az erdőben
Japán rizspiac árfolyamadatainak vizualizálására használt eszköz (candlestick) Gyertyatest (nyitó és záró ár) Kanóc (minimum és maximum ár) Szín (csökkenés és növekedés)
245
Japán gyertya formák 2
Hosszú gyertya (nagy forgalom)Rövid gyertya (kis forgalom)Marabozu (gyertya kanóc nélkül)Búgócsiga (hosszú kanóc)Doji (kanóc gyertyatest nélkül)Kalapács (hosszú alsó kanóc)Hullócsillag (hosszú felső kanóc)
246
247
Japán gyertya 3
A gyertyák testének hossza, valamint az alsó és felső árnyék mérete mind fontos információ tartalommal bír, és segítséget nyújt a piaci hangulat felmérésében. A japánok szerint a gyertya teste az ármozgás esszenciája, ezért ennek megkülönböztetett jelentősége van a technikai elemzésben.
A következő ábra néhány tipikus gyertyaformációt mutat be.
1.A hosszú fehér gyertya azt jelzi, hogy a bikák uralták a piacot az adott kereskedési napon. 2. A hosszú fekete gyertya, az előzővel ellentétesen a medvék dominanciáját mutatja a kereskedés során. 3. A kis testű gyertyák piaci bizonytalanságot jeleznek, mikor is vevők és eladók ereje közel megegyezik, ezért különösebb árelmozdulás nem történik a kereskedés során. 4. A hosszú alsó árnyék jelzi, hogy a kereskedés első szakaszában az eladók voltak túlsúlyban, de aztán fordult a kocka, és a nap végéra visszatértek a bikák, így összességében inkább pozitív üzenete van ennek a gyertyának. 5. A hosszú felső árnyék az előzővel ellentétes folyamatokat jelent, a nap eleji hajrát pesszimistább hangulat követte, így negatív üzenete van a hosszú felső árnyéknak. 6. A hosszú alsó és hosszú felső árnyék azt jelzi, hogy mind a bikák és a medvék dominálták a kerekedés egy-egy szakaszát, végül azonban nem sikerült egyiküknek sem felül kerekedni a másik felett, így maradt a piaci bizonytalanság.
248
Doji Talán a legismertebb gyertyák közé tartozik a doji, mikor is a nyitó és záró ár nagyon közel esik egymáshoz, valamint a napi maximumúm és minimum se kerül messzire a gyertya kicsi testétől. Emelkedő vagy csökkenő árfolyamgörbén megjelenve a doji gyertya megjelenése gyakran trendfordulót hoz, ezért a piaci szereplők árgus szemmel figyelik megjelenését. Emelkedő árfolyamok esetében a doji a piac kimerüléséről árulkodik, még csökkenő piacon megjelenve a medvék fáradságára utal. A dojit követő gyertya nagy jelentőségű, hiszen megerősítheti a potenciális trendfordulót. Amennyiben egy grafikonon több kistestű gyertya vagy akár doji is megjelenik, akkor egy újabb doji megjelenése kevéssé jelentőségteljes. Hasonlóképpen az előzőekhez, oldalazó piacon megjelenve is kevésbé félelmetes jelenség a doji, ahol is mint a piaci bizonytalanságról árulkodó kistestű gyertya, megerősíti az egyhelyben toporgást.
A hosszú lábú doji, a dragon fly és a sírkő doji formációk is hasonlóan viselkednek az előzőekben leírt "klasszikus" dojihoz. Az összes doji közül, emelkedő piacon megjelenve, mint neve is sugallja a sírkő jelzővel ellátott a legvészjóslóbb, még eső piacon a dragon fly doji hozza meg a legnagyobb eséllyel a fordulatot.
A DAX index grafikonján 2007 májusában megjelenve egy 8-as erősségű földrengéssel ért fel a doji gyertya, amelynek trendváltó hatását a következő fekete testű gyertya megerősítette. A doji megjelenését követően rövid idő alatt 500 pontot zuhant az index. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a doji csak akkor tud fordulót hozni, ha egy emelkedő vagy csökken ő trend hátán lovagló instrumentum grafikonján jelenik meg.
Klikk a képre!
Star A "star" csillag alakzat gyakori trendváltó gyertya formáció. Kritérium az alakzattal szemben, hogy a középső kistestű gyertya teste kívül essen az őt körülvevő két gyertya testén. Amikor a kis testű gyertya az őt körülvevő gyertyák alatt van, akkor "morning star" alakzatról beszélünk, ammi bullish jelenség. Ennek ellentétje az "evening star", ami az emelkedő trend végét jelzi. A következő példában a Nasdaq indexen megjelenő "morning star" formáció meghozta a trendfordulót az amerikai piacon.
A dojik illetve csillag gyertya alakzatok a grafikonon megjelenve jó eséllyel rövidtávú trendváltást hoznak, a fordulót követő áresés vagy emelkedés mértékére azonban nem adnak semmilyen információt, ezért itt a technikai elemzés más eszközeire, támaszokra és ellenállásokra valamint különböző indikátorokra támaszkodhatunk.
Marubozu A hosszú testű gyertyák közül kitüntet figyelmet érdemel a Marubozu, amelynek nincsen alsó és felső árnyéka. A fehér Marubozu esetén a napi minimum egyben a nyitó ár is, még a részvény a napi maximumán zár. A gyertya azt jelzi, hogy a vevők teljes kontroll alatt tartották a piacot az első üzletkötéstől az utolsóig. Emelkedő trendben megjelenve a fehér Marubozu az emelkedés folytatódását jelzi, még oldalazó piac esetén a kitörés irányát mutatja meg, és további erősödést vetít előre. Árnyék nélküli gyertyánk trendfordulót is jelezhet, amennyiben eső piacon egy fekete gyertyát követően tűnik fel. A fekete Marubozu hasonlóan viselkedik, de természetesen ellenkező előjellel. A Rába részvények esetében az emelkedő trendet erősítette a fehér Marubozu gyertya.
249
Kereskedési stratégiák
Saját tőkéből történő kereskedésLelki felkészülés
Folyamatos tanulás, elemzés Halogatás nélküli cselekvés Tanulás a tévedésekből Változás képessége Kudarctűrés
Személyiségünkhöz, napirendünkhöz illeszkedő kereskedési stratégiaVeszteség/nyereség behatárolásaDiverzifikációKockázatkezelésTőkekezelés
250
Kereskedési célok meghatározása
Hozamelvárás meghatározása <2*kockázatmentes hozam
Tőkeveszteség maximálása Kereskedési volumen meghatározása Kiszállási árfolyam meghatározása
Kiszállási megbízások Stop market Trailing stop
Piaci mozgással változó eladási limit
251
Kereskedési technikákNyilvántartás és utólagos elemzésTrend ellenében nem szabad kereskedniA piac nem ellenség, de mindig igaza vanA tőzsdén nem lehet visszanyerniNe kereskedjünk kényszer alattTechnikai kereskedő figyelmen kívül hagyja az információkatMindig adjunk stop megbízástSaját vélemény alapján kereskedjünkA nyitás a balekok idejeA nagy forgalom a trend végére utalA támasz és az ellenállás a legjobb indikátor
252
Vége a NYOLCADIK órának
253
Április 26. fedezet-opció-swap I.
PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK, FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK, TECHNIKAI ELEMZÉSTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSEÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓS, SWAP
254
Ügyletek csoportosítása 109-135
Lehetnek: promt, kassza, spot ügyletek (teljesítés és szerződéskötés ideje egybeesik) Kötik befektetők és spekulánsok Valós árut vesznek effektív ügyletekben
Termin ügyletek, jövőben kerül sor a cserére Feladata, szerepe a kockázatkezelés, árfeltárás,
információ
255
Ügyletek csoportosítása
Cél:effektív vagy spekulációsEsedékesség: promt vagy terminKockázatosság: spekuláció, fedezet, arbitrage
256
Határidős ügylet
Olyan kétoldali kötelezettségvállalás, amelyben a felek a jelenben történő üzletkötés soránJelenben rögzített feltételek szerint
Termék meghatározás (ÉRTÉKPAPÍR VAGY ÁRUCIKK) Termék mennyisége Termék árfolyama Teljesítés időpontja
Jövőben történő szállításban és fizetésben állapodnak megÜzletkötés
Szabványosított tőzsdei futures vagy nem szabványosított forward
257
Forward és futures
forward futures
Kereskedés módja Decentralizált, kevés vevő és kevés eladó
Központosított, sok vevő , sok eladó
Üzlet volumene változó szabványosított
Teljesítés dátuma változó szabványosított
Ügylet díja Marzs a vételi és eladási ár között
Ügynöki díj
Biztonsági letét Nem jellemző, de lehet Minden esetben van
Árfolyam Ügyfelenként eltérő Mindenkinek ugyanaz
elszámolás Decentralizált, bizonytalan Biztonságos, naponta
Napi finanszírozási kötelezettség
Nem jellemző, Minden esetben
Árfolyam változás nincs napi limit limitált
258
Határidős termékek kereskedése
Származékos termékekkel folyik a kereskedés,Termék árfolyama az alaptermék (ami lehet létező vagy sem, mint a gabona, ami még a földben magként pihen elvetve) árfolyamának alakulásától függ.Termék szabványosított jellemzőit a kontraktus specifikáció tartalmazzaÜzletkötés neve pozíciónyitás, mivel kockázatnak kitett üzletet kötünkHa árfolyam-emelkedésre számítunk, akkor vételi vagy long pozíciót nyitunk, csökkenéskor eladó vagy short pozíciótPozíciónyitáskor alapletétet helyezünk el, napi mozgásnál nyereség vagy veszteség keletkezik ehhez változó letét kellNyitott pozíció ellentétes pozícióval zárandó.Határidős ügyletek kockázata nagyobb, mint az azonnaliaké, mivel: napi finanszírozási kötelezettség tőkeáttétel
259
Határidős ügyletek felhasználás
SpekulációÖsszetett határidős pozíciók: Különbözeti ügylet (spread) Terpesz(straddle) Pillangó (butterfly) Keselyű (kondor)
Arbitrage ügyletFedezeti ügylet Két eltérő, de árai szerint erősen korreláló
termékben felvett, kockázat szempontjából ellentétes irányú pozíció
260
Fedezeti ügylet technikája
1. kockázat azonosítása2 kockázat csoportosítása3 megfelelő származékos termék megtalálása4 Kiszámítani a kontraktusszámot, ügylet és lejárat összehangolása5. Fedezeti ügylet megkötése
2. lépés:Kockázati csoport
Kockázatkezelés módja Példa
Áthárítható Biztosítási szerződés Természeti csapás
Megszüntethető, csökkenthető
Biztonsági intézkedések, berendezések
Illetéktelen személyek behatolása
Származékossal fedezhető Fedezeti ügylet Export árbevétel árfolyamkockázata
Nem hárítható, nem csökkenthető, nem fedezhető
Diverzifikálás vagy abbahagyás
Gyártott termék piaci keresletének alakulása
261
Határidős árfolyamok elmélete 296-317
Azonnali devizaárfolyamok 4 tizedes jegyre bid (vételi) és offer (eladási) árfolyam Különbségük a spread devizakereskedő haszna Átlaguk a keresztárfolyam Példa
bid offer 1,6600 - 1,6670 CAD/USD (London) átlag: 1,6635; spread: 0,0070; spread/átlag=0,42%
Keresztárfolyam: Középárfolyamokkal szorozhatunk, oszthatunk közepeket De nem mindegy ha veszünk vagy eladunk, hogy mit mivel
szorzunk vásárlásnál (+ vétel és – eladási jelekkel) -/+ Vételnél (+ vétel és – eladási jelekkel) +/- 1,6500-1,7500 CAD/USD és 1,4500-1,5500 SFR/USD esetén Frank vásárlási ára CAD(-)/SFR(+)=1,65/1,55=1,0645 CAD/SFR Frank eladási ára CAD(+)/SFR(-)=1,75/1,45=1,2069 CAD/SFR
262
Határidős devizaárfolyamok
H/(1+r HUF)=S/(1+r GBP)H határidős árfolyam, S spotárfolyam , rHUF= HUF kamatláb, r GBP=font kamatláb
Ebből átrendezve H=S*(1+rHUF)/(1+r GBP)Kamatparitás elmélete szerint a határidős devizaárfolyam az azonnali árfolyam és a két deviza kamatkülönbsége szerint vezethető le.Abból, hogy így számítják a határidős árfolyamot semmiképpen sem következik, hogy az annyi is lesz adott idő múlva, ez csak a jegyzés formulája.FRA megállapodnak egy fix kamatlábban t-től t+N-ig,Egyikük a kamatláb emelkedése, a másik az esés ellen védekezik.
263
FRAR3x6 5 15/16 – 7/8 jelentése, hogy 3 hónap múlva induló és mához 6 hónap múlva záruló periódusban a FRA vevője 5 egész 15/16 %-on jut hozzá a pénzhez, amit eladó 5 egész 7/8%-on ad el, így a bank haszna 15/16-7/8=1/16%Ha R3x6 5 6/8 – ½ mellett 20000000-et vesz fel és LIBOR 6% lett addigra, akkor 20000000*e(0,0575*90/360)*e(0,06*90/360)-20000000= -12496,1
Ennyivel kevesebbet kell felvennie az ügyfélnek, a tényleges költsége így r=4*ln(20000000 -12496,1)*e(0,06*90/360)/ 20000000=5,75 vagyis 5 6/8, mint ami a szerződésben volt.
264
Elméleti határidős ár meghatározása
Jövőbeni árakat a jelenbeli árak + finanszírozási költségek határozzák meg (Szállítási költség)= kamatszelvény bevétel-finanszírozási költségNCC=(C*D/365-(B+S)*r*D/365)/CF NCC= Szállítási költség, C=kötvény névleges hozama, D=lejáratig napok száma, B=nettó árfolyam S=felhalmozott kamat r=aktuális finanszírozási ráta CF=átváltási tényező V= elméleti határidős ár
V=B/CF-NCC
265
Határidős árra ható tényezők értékpapíroknál
Pénzáramlások lejáratig (+kamat,+ osztalék, -tárolási költség)Várható kifizetések (kamat, osztalék) a lejáratot követőenÜgylet lejáratával azonos lejáratú piaci kamatlábDiszkontláb, általában állampapír kamatlába=rf
Példa Határidős árfolyam-parításra veszünk 5000 HUF-ért részvényt, ami lejáratkor D=10%
osztalékot fizet Azonnali árfolyam So=5000 és a határidős Fo=5250, hozam=(5250+500-5000)/5000=0,15=[(Fo+D)-So]/So=rf
Átrendezve Fo=So(1+rf-D/S)=5000*(1+0,15-500/5000)=5250
Részvényérték lejáratkor 4250 5250 6250
Határidős pozíció kifizetése=5250 határidős árfolyam – lejáratkor érvényes árfolyam
1000 0 -1000
osztalékjövedelem 500 500 500
összesen 5750 5750 5750
266
BázisBázis= a származékos és az alaptermék árfolyam különbsége, pl azonnali árfolyam 5000, határidős árfolyam 5400, bázis=400,Bázis LEHET bruttó VAGY nettóCI=kuponbevétel, CoF=finanszírozási költségCTD kötvény, és V=B/CF-NCCBruttó BÁZISCTD=B/CF-FP vagy
Bruttó BÁZISCTD=BCTD-FP*CF
Nettó BÁZISCTD=B/CF-FP-CI+CoF vagy
Nettó BÁZISCTD=BCTD-FP*CF-CI+CoFKonvergencia: a határidő kifutásának közeledtével a határidős és az
azonnali árfolyam közelít egymáshoz, vagyis bázis folyamatosan tart a 0-hoz, kifutáskor bázis=0
267
Fedezés vagy biztosításÁrkockázat fedezése vagy biztosítása,
a gazda esete
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
0 2 4 6a búza ára $
a g
azd
a p
énzb
evét
ele
(eze
r $
)
bevétel búzából
kockázatfedezéssel
biztosítással
268
BODIE-MERTON-CLEETON :
Ha az ügylet lejárati időpontjában az azonnali ár magasabb, mint a határidős ár, akkor a hosszú pozícióban lévőnél keletkezik nyereség. (Ha S>F, -> Long nyer) másképpen {L: F<S}
Ha azonban az ügylet lejárati időpontjában az azonnali ár alacsonyabb, mint a határidős ár, akkor a rövid pozícióban lévő félnél keletkezik nyereség. (Ha S<F,-> short nyer) Másképpen {Sh:F>S}
269
Chicago Board of Trade 2006. június 23 h. idős ügylet búzára, min. 5000 véka; cent/60 f. véka
hónap záróár Napi vált.
Legnagyobb ár
Legki-sebb
ár
Mennyi-ség
(ezer)
Kötésál-lomány
július 363,25 -2,25
369 362 9,22 39,7
szeptember
381,50 -0,75
387,5 380 21,40 216,8
december 400,25 -1,50
405 398 10,60 106,1
március 417,00 -1,50
420 416 1,01 28,8
július 432,50 -1,25
436 432 3,08 54,2
összesen 47,40 470,5
270
Tőzsdei letétTőzsde letéti követelménye: ügyfélnek fedezete legyen a számláján, minden számlát naponta piaci áron elszámolnak, PÉLDA: június 22-én júliusi búza hosszú pozíciót
vállalunk, 1500 $ fedezetet kér a bróker, másnap 2,25 centtel csökken a határidős ár, veszítettünk 5000*2,25=112,50 $-t, amit bróker leemel a számlánkról, átutalják egy shortos számlájára.
Ha a fedezet adott határ alá esik, akkor letétfeltöltési felhívást kapunk, ha nem teljesítjük, akkor bróker felszámolja pozíciónkat, maradék pénzt visszaadja.
nyereségek – veszteségek napi realizálása, tőzsdei határidős ügyletek piaci értéke minden nap elején 0! Letéti követelmények csökkentik a nem-teljesítés kockázatát.TŐZSDÉN kívül a hitelbesorolás elégséges.
271
BODIE-MERTON-CLEETON
Tőzsdei határidős piac gazdasági funkciója: Árkockázatok újraelosztása a piaci szereplők
között. Információkat ad: mennyit adjanak, vegyenek,
tároljanak Azáltal, hogy a tőzsdei határidős ügylet lehetőséget ad
arra, hogy: fedezzük az árú tárolásával járó árkockázatot, és egyúttal lehetővé teszi, hogy különválasszuk:
az árú fizikai tárolásáról szóló döntést, és az ár változásaiból eredő pénzügyi kitettség vállalásának
döntését.
272
Példák, összefüggésekLegyen C (cost of carry) a piacra viteli költség = kamatköltség+raktározási költség+hulladékköltségHa C=0,10$ , S=2$ és F=2,12 $ akkor mi a jobb, eladni azonnal vagy várni egy hónapig és raktározni?Ha C<F-S, akkor érdemes még egy hónapig várni.(ha vár a gazda, akkor eredménye 2,12$-0,10$=2,02$ lesz, ha most adja el, akkor 2,00$, tehát várni jobb.)F-S spread határozza meg, hogy mennyit érdemes tárolni, árkockázatot fedezhetünk a búza tárolása nélkül is, ha F<S, akkor C=0 esetén sem érdemes tárolni.
273
Spekulánsok szerepeSpekulánsok (nem határidős szerződéssel csökkentik kockázatukat, mint
a fedezeti üzletkötők, azaz a hedgerek), hanem információkat gyűjtenek az árak előrejelzésére, majd határidős szerződéseket adnak vagy vesznek,
profitért.Spekuláns: a búza jövő havi azonnali árára 2$/vékát gondol, mivel „tudja”, mennyit vetettek, milyen a csapadék, mit rendelnek majd a pékek, így 2$-t vár. Ha F=1,50$ a jövő hónapra, akkor azt a vásárolja, (vásárlong), long pozíciót vesz fel, ha bejön, akkor 2-1,5=0,5 $/vékát nyer, ha nem jön be, akkor bukik.Spekulánsok, pozitív társadalmi funkciójuk van, mivel: tevékenységük nyomán javul a határidős ár előrejelzése likvidebbé teszik a piacot,
ami nélkülük kiszáradna, és a fedezeti üzletkötőknek sem lenne tőzsde, ahol hedgelhetnének.
274
F és S az arany esetébenLegyen S az arany jelenlegi azonnali ára, S1 az egy év múlva érvényes azonnali ár, s a tárolási költség, ekkor r=(S1-S)/S-s legyen S=300 és s=0,02,
rarany=(S1-300)/300-0,02Másik lehetőség, hogy szintetikus aranyba fektetünk, S=300-at kockázatmentes eszközbe fektetve, hosszú
pozíciót veszünk fel, F áron, r*=(S1-F)/300+0,08 ahol r=0,08 a kockázatmentes kamatláb,
A két befektetés haszna egyenlő, rarany=(S1-S)/S-s= r*=(S1-F)/S+rf és ebből F(1+r+s)=S => F=(1+0,08+0,02)300=330, Nincs oksági kapcsolat, F és S együttesen alakulnak ki
a piacon, ha az egyiket ismerjük, akkor a másik kiszámítható
275
A piacra vitel implikált költsége
Aranyat mindig tárolnak, így nincs más információ, mint a piacra vitel implikált költsége=F-S, mivel F=S(1+r+s) átrendezve (F-S)/S=r+s így s=(F-S)/S-r, így F=330 és S=300 és r=0,08 mellett s=0,02 lesz a tárolás implikált költsége
276
Pénzügyi tőzsdei határidős ügyletek
Részvényt veszünk, leszállításkori részvényár S1, a határidős ár F, csak a különbséget kell fizetni, ha F=108$ és S1=109$, akkor a vásárló (hosszú) kap 1$-t
Ha S=100$ és rf=0,08 mekkora lesz F? F=S(1+r)=100$*(1,08)=108$, F,S,r együttesen alakul ki, ha ismerünk kettőt, akkor a harmadik
kiszámítható.
277
Implikált kockázatmentes kamatláb
r*=(F-S)/S Ha meg tudunk 100$-ért vásárolni egy egyéves 108 $ névértékű elemei kötvényt, akkor az implicit kamatláb r*=0,08
278
Amikor a határidős ár nem a jövőbeli azonnali ár előrejelzése
Osztalékot nem adó, de pozitív kockázati prémiumot kínáló részvény esetén a határidős ár nem ad előrejelzést a jövőben várható azonnali árra. Kockázati prémium=7%, kockázatmentes kamatláb=8%, várható hozam=7%+8%=15%
279
Határidős/azonnali árfolyam-paritás pénzkifizetéssel járó értékpapírok eseténD az osztalék, ekkor S=(D+F)/(1+r) ebből F=S+rS-D arbitrázsjellegű a helyzetImplikált osztalék F=S+rS-D átrendezve D=S(1+r)-F Ha tudjuk, hogy S=100$, r=0,08 és F=103$, akkor D=108-103=5$ az implikált osztalék
A fedezett kamatparitás Két kockázatmentes kamatláb mellett F/(1+r$)=S/(1+ryen), Ha S=0,01 $/yen, r$=0,08 és ryen=0,05, akkor
F=0,01*1,08/1,05=0,0102857 Nem ok-okozati kapcsolat, csak egyszerűen kifejezhető
az egy ár törvény alapján.
280
A várakozások szerepe a devizaárfolyamok
meghatározásában
Várakozási hipotézis: F=E(S1), az egy év múlva a font azonnali dollárára S1 egyenlő a határidős árával - szól a hipotézis.Ha F=1,8332 és azonnali S=1,8193, akkor F/S=1,8332/1,8193=1,00764 -ból következően egyéves távlatban a font dollárárának 0,764%-os növekedésére számítottak.F=S(1+r$)/(1+rfont)=E(S1)
Ez a várakozás nem helytálló.
281
Vége az órának
Ez nem volt egyszerű,
NE FELEDJÉK, A TŐZSDEJÁTÉK A) ÍRÁSOS VÁLTOZATÁT LEADNI május 10-én PÉNTEKEN 13.00-KOR Az V. ELŐADÓBAN NEKEM, B) AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZATOT ZSUGYEL JÁNOS TANÁR ÚR E-MAIL CÍMÉRE MEGKÜLDENI!
282
Május 3-án 13.00-14.30 V. előadóterem
A Citibank képviselői tartanak bemutatkozó előadást határidős műveletekről.
283
Május 10. fedezet-opció-swap II.
PÉNZÜGYI PIACOKTŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZERÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUKTŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEKBEFEKTETÉSI ALAPOKCAPM ÉS KÖTVÉNYEKRÉSZVÉNYEK, FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉSRÉSZVÉNYEK, TECHNIKAI ELEMZÉSTŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSEÜGYLETEK – FEDEZETIÜGYLETEK – OPCIÓS, SWAP
284
Opciós és swap ügyletek (135-205)
és értékelésük (318-328)Opció valamilyen jogot jelent, eldönthetjük, hogy kívánunk-e vele élni,Jog megszerzéséért díjat kell fizetni,A vevő a jogosult, a kiíró a kötelezett.Vételi opció neve CALL, Eladási opció neve PUTVevő vesztesége a díjban maximálva van, nyeresége korlátlanOpció kiírójának nyeresége a díjban maximálva van, vesztesége lehet korlátlan.Ha él opciós jogával, akkor lehívja az opciót.
285
Opciók csoportosítása
Vételi vs. eladásiAmerikai (időpontig) vs. európai (időpontra)Osztálydefiniálás: Lejárati idő, tárgy, típus 2013 decemberi lejáratú búzára szóló call
opció
Rendek definíciója: Ár, lejárati idő, tárgy, típus 20 ezer HUF lehívási árú, 2013 decemberi
lejáratú búzára szóló call opció
286
Küszöbárak – strike price
Különböző küszöbárakon eltérő mennyiségű üzletet kötnek a kereskedők
287
Opció értéke és díjaOpciónak akkor van értéke, ha lehívása nyereséges. Vételi opcióértékes, ha a küszöbár kisebb, mint amennyiért jelenleg vásárolható a termék.Eladásinál fordítva ugyanez.Belső érték=küszöbár-jelenlegi árfolyamAmelyiknek van belső értéke (ITM= in the money), az az értéken belüli opcióAmelyiknek nincs (az ATM=at the money), árfolyam=küszöbárÉrtéken kívüli (OTM=out of money) lehívása veszteséget okozOpciók időértéke minél távolabb a lejárattól, annál nagyobb az esélye, hogy belső értéke legyen.
288
Opciós díjra hatással bír:Belső érték, ITM díj>ATM díj>OTM díjidőérték, (távolabbi idő magasabb díj)piaci kamatlábak változása, (kamatláb nő, call nő és put csökken)termék árának volatilitása (nagy volatilitás magasabb díj)Nem azonos az opció értéke és nyeresége pl. a díj miatt. Nyereségfüggvényt készítenek az opciók eredményességére
289
B-M-C
vételi opció kifizetése, 100 lehívási árfolyamnál
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200
290
B-M-C
eladási opció kifizetése, 100 lehívási árfolyamnál
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200
291
B-M-COpcióval csökkenthető az alaptermék kockázatával szembeni kitettség. Kifizetési ábrák Vízszintesen alaptermék ára Függőlegesen az opció értéke
Vételi opció esetén a lejáratkori kifizetése egy jelenleg 100-at érő részvényre, lehívási árfolyam 100. lejáratkor a vételi opció kifizetése max (ST-100; 0) ahol ST a részvény árfolyama az opció lejárati napján.100-tól jobbra a vételi opció értéke együtt nő a részvény árfolyamával, 100-tól balra a vételi opció értéktelen. (Eladási opció kifizetése max (100- ST ; 0), ha lejáratkor a részvényárfolyam kisebb, mint a lehívási árfolyam, akkor az eladási árfolyam max 100-ig nő, ha magasabb a részvény ára, mint a lehívási árfolyam, akkor az eladási opció értéktelenül jár le.)
292
Put-call paritásC+X/(1+r)T=So+P
C =a call opció díja (17 HUF) [lejárat ½ év, névérték X=105 HUF]X/(1+r)T=kincstárjegy diszkontált vételáraSo=részvény vételára (110 HUF)P=put opció díja (7 HUF) [lejárat ½ év, névérték 105 HUF]r=kamatláb 10,25% ½ évre
Számolunk: 17+105/(1+0,1025)1/2=110+7Minden rendben, 117=117, a paritás fennáll
293
Opció felhasználási területei
Területek: Spekuláció (mindennel lehet spekulálni, így az
opcióval is) Fedezet (hedge céljaira is alkalmas) Arbitrázs
Opció különlegessége: Korlátozza a kockázatot Összetett pozíciókkal nyereséges befektetés lehet
Szintetikus határidős kontraktusok LC=long call, vásárol vételi opciót , (LP, SP, SC) Határidős vételi pozíció=SP+LC Határidős eladási pozíció=SC+LP Bull-speadnél áremelkedésre számítunk, bear-nél áresésre
294
Összetett opciós ügyletekTerpeszek (put + call vétel + eladás ugyanazon a lehívási árfolyamon; terpesz, széles t., kereszt t.;PillangóLétrákVolatilitási ügyletekKeselyűSzéleken eladásFedezett és fedezetlen ügyletekFedezeti ügylet (hegde) opcióval Termelői és feldolgozói hedge
295
SWAPKamatláb-swap: Fix kamatlábat változóra (pl LIBOR)
cserélnek.
Deviza-swap: Német és amerikai cég egymás országában
beruház, mindkettő saját hazai bankjától ismertsége révén olcsón vesz fel hitelt, majd elcserélik azokat egymással.
296
Swapok összehasonlításaKamatláb-swap Deviza-swap
Névértéket kicserélik-e?
nem Igen, mind a futamidő elején, mind pedig a végén
Devizanem egy kettő
Kamatláb Egyik pénzáramlás alapja fix, a másiké változó
A két pénzáramlás közül bármelyik lehet akár fix, akár változó, attól függetlenül, hogy a másik éppen fix vagy változó
Tényleges pénzáram Csak a különbözetet cserélik ki
Általában (de nem mindig) bruttó alapon kerül sor a fizetésekre
297
Ügyletek összehasonlításaazonnali határidős opciós
Teljesítés időpontja azonnal Jövőbeni lejáratkor, vagy pozíció zárásakor
lehíváskor
Termék jellege fizikai Származékos vagy fizikai
Származékos vagy fizikai
Kereskedés mennyisége
tetszőleges szabványosított szabványosított
Kötelezettség-vállalás
Mindkét fél Mindkét fél Csak a kötelezett részére, jogosult csak díjat fizet
Veszteség lehetősége
Vevő a termék árát Tőkeáttétel miatt sokszoros veszteség
Jogosult csak díjat veszíthet
Nyereség lehetősége
Korlátlan nyereség Tőkeáttétel miatt sokszoros nyereség
Kötelezett csak díjat nyerheti
kockázat Vevőnek vételár Tőkeáttétel miatt magas
Jogosulté a díj
Napi finanszírozási kötelezettség
nincs Napi veszteségét mindkettőnek fizetnie kell
Kötelezettnek kell fizetnie
Biztosíték elhelyezési kötelezettség
nincs Mindkét félnek kell alapbiztosítékot elhelyeznie
Csak a kötelezettnek van
298
Opcióértékelés (318-328)Delta =alaptermék azonnali piaci áraGamma= alaptermék piaci árváltozásaTheta=lejáratig hátralévő időVega=alaptermék árának változékonyságaMindegyikhez LC, SC,LP,SP =>4*4-es mátrixRho=kockázatmentes kamatlábBlack-SholesBinomális módszer
299
Home Depot-opcióárak jegyzéke, 2006. június 26,hétfői záróárak, alaptermék ára 36,64 (B-M-C)
30992309923,603,6040,0040,0016364163640,300,3040,0040,00
17212172121,651,6537,5037,5016612166121,401,4037,5037,50
846284620,650,6535,0035,00847684762.652.6535,0035,00
186118610,250,25Aug.Aug.32,5032,503103104,604,60Aug.Aug.32,5032,50
8428423,403,4040,0040,00672767270,050,0540,0040,00
713671361,451,4537,5037,50895389530,450,4537,5037,50
427842780,250,2535,0035,00463546352,402,4035,0035,00
7227220,150,15júliusjúlius32,5032,503033034,304,30júliusjúlius32,5032,50
Nyitott Nyitott kötéskötés--állományállomány
Legutóbbi Legutóbbi eladáseladás
lejáratlejáratlehíváslehívásNyitott Nyitott kötéskötés--állományállomány
Legutóbbi Legutóbbi eladáseladás
lejáratlejáratlehíváslehívás
opcióopcióElad.Elad.opcióopcióElad.Elad.opcióopcióvételivételiopcióopcióvételivételi
30992309923,603,6040,0040,0016364163640,300,3040,0040,00
17212172121,651,6537,5037,5016612166121,401,4037,5037,50
846284620,650,6535,0035,00847684762.652.6535,0035,00
186118610,250,25Aug.Aug.32,5032,503103104,604,60Aug.Aug.32,5032,50
8428423,403,4040,0040,00672767270,050,0540,0040,00
713671361,451,4537,5037,50895389530,450,4537,5037,50
427842780,250,2535,0035,00463546352,402,4035,0035,00
7227220,150,15júliusjúlius32,5032,503033034,304,30júliusjúlius32,5032,50
Nyitott Nyitott kötéskötés--állományállomány
Legutóbbi Legutóbbi eladáseladás
lejáratlejáratlehíváslehívásNyitott Nyitott kötéskötés--állományállomány
Legutóbbi Legutóbbi eladáseladás
lejáratlejáratlehíváslehívás
opcióopcióElad.Elad.opcióopcióElad.Elad.opcióopcióvételivételiopcióopcióvételivételi
300
Táblázat-elemzés I, 36,64-hez (B-M-C)
►Első sor: 32,50 lehívási árfolyamhoz és júliusi Első sor: 32,50 lehívási árfolyamhoz és júliusi lejárathoz tartozó jegyzések, (opciós lejáratok lejárathoz tartozó jegyzések, (opciós lejáratok mindig a hónap 3-ik péntekén, így a most egy mindig a hónap 3-ik péntekén, így a most egy hónapnál kevesebb idő a lejáratig). Legutóbbi hónapnál kevesebb idő a lejáratig). Legutóbbi eladás 4,30 volt, de egy kötés 100 db részvényt eladás 4,30 volt, de egy kötés 100 db részvényt jelent, így kötésenként ez 430$. Nyitott jelent, így kötésenként ez 430$. Nyitott kötésállományban 313 volt június 26-án. kötésállományban 313 volt június 26-án. További két oszlopban eladási opció záró-ára és További két oszlopban eladási opció záró-ára és kötésállománya 32,5 áron, júliusra.kötésállománya 32,5 áron, júliusra.
►Opció belső értéke: mit érne az opció, ha Opció belső értéke: mit érne az opció, ha azonnal lejárna? Ez: 4,14$=36,64$ (részvényár) azonnal lejárna? Ez: 4,14$=36,64$ (részvényár) -32,5$ (vételi opció). Most 4,3$ eladási ár-4,14$ -32,5$ (vételi opció). Most 4,3$ eladási ár-4,14$ belső érték=0,16$ opció időértéke. belső érték=0,16$ opció időértéke.
301
Táblázat-elemzés I, 36,64-hez (B-M-C)
Minél távolabb a lejárat, annál nagyobb az opció időértéke. (Nézzük : 35$ júliusi, aug-i belső érték 36,64-35=1,64$, időér-tékek júliusra 2,40-1,64=0,76 és augusztusra 2,65-1,64=1,01$)Ha a vételi opciónak van belső értéke, akkor az eladásinak nincs és fordítva. Ha opció belső értéke 0, akkor OTM (out of money), ha lehívási árfolyam=alaptermék árával, akkor az opció éppen áránál ATM, (at the money) van.Vételi opció ára és lehívási árfolyama közötti kapcsolat fordítottan arányos, míg eladási árfolyam esetén egyenesen arányos. (Táblázat jobb szélén a példák)
302
A Black - Scholes – modell (B-M-C)
C vételi opció ára, S a részvény ára, E lehívási árfolyam, r kockázatmentes kamatláb, T az opció lejártáig hátralévő idő, részvényhozam szórása, e=2,71828 ln alapja, N(d) annak valószínűsége, hogy egy véletlen szám < d.C=N(d1)S-N(d2)Ee-rT
d1=(ln(S/E)+(r+2/2)T)/T0,5
d2=d1- T0,5 , osztalékot (d) fizető részvény esetén: d1=(ln(S/E)+(r+d+2/2)T)/T0,5
többi ugyanaz
303
Black - Scholes (B-M-C)
Ebből az eladási opciót is kifejezhetjükP=C-S+Ee-rT képletbe behelyettesítjük C-tHol a trükk? A részvény várható hozamának ismerete nélkül határoztuk meg az opció árát.Mi van ha S részvényár= Ee-rT lehívási árfolyam jelenértékével, akkor C/S~0,4 T0,5 legyen T=1 és akkor S=100$ esetén C~8$ lesz
304
Számítás Black - Scholes képlettel, ha S= Ee-rT
Mi van ha S részvényár= Ee-rT
lehívási árfolyam jelenértékével, akkor C/S~0,4 T0,5
legyen T=1, és S=100$ akkor C~100*0,4*0,2*1=8$ lesz
305
Kétkimenetelű (binominális) opcióárazás (B-M-C)
C= S-E/(1+r)T+P, most C vételi opció árát a P eladási opció ára nélkül szeretnénk meghatározni, S részvényár és E lehívási árfolyam és r kockázatmenetes hozam, T idő függvényében.Részvények és kockázatmentes hitelfelvétel segítségével szintetikus vételi opciót gyártunk, ennek ára megegyezik a valódi vételi opció árával.
306
VIZSGADOLGOZAT
DOLGOZAT: ÖSSZESEN EGY DARAB A/4-ES PAPÍR KÉT
OLDALA LESZNEK BENNE:
KIS KÉRDÉSEK 2 db 2*10=20 pont SZÁMÍTÁSOK (SZÁMOLÓGÉPET CÉLSZERŰ HOZNI)
2*10=20 pont ESSZÉKÉRDÉS 60 pont
307
Néhány képlet, amire célszerű emlékezni 1.
CAPM r-rf=*(rm-rf)
Adott papír esetén =2, agresszív papírPiaci hozam=0,14Kockázatmentes hozam=0,04Mekkora lesz papírunk várt hozama?r-rf=*(rm-rf)
r=rf+*(rm-rf)=0,04+2*(0,14-0,04)=0,24
308
Néhány képlet, amire célszerű emlékezni 2.
névérték =1000 HUF, névleges kamatláb=8%, árfolyam (p) 80%=800 HUF, futamidő=5 évHozam lehet: 8%; 10%;15%;13,8%, 13,2%Névleges hozam, névértékre vonatkozó kamatláb, rá van nyomtatva a kötvényre (például: rnévl= 8%)Szelvény hozam, az évi kamatjövedelmet a kötvény (pl. p=80%) árfolyamához viszonyítja akkor (current yield) CY= rnévleges/ p=8%/80%=10%
309
Néhány képlet, amire célszerű emlékezni 3.
Egyszerű lejáratig számított hozam= szelvényhozam + lejáratig számított árfolyamnyereség(veszteség), ahol n a hátralévő futamidő, akkor (simple yield to maturity) SYTM= rnévl/ p+[(100-p)/n]/p= =8%/80%+[(100%-80%)/5]/80%=10%+5%=15%
310
Néhány képlet, amire célszerű emlékezni 4.
Tényleges lejáratig (yield to maturity) jelenértékkel számított hozam, amit p= n t=1[Ct/(1+YTM)t] képletből fejezünk ki, mint belső megtérülési rátát,, ha keressük, hogy mikor lesz p=80%=800 HUF, akkor YTM=13,8% adódik, ellenőrizzük!
Ct YTM diszkontálva1 80 1,138 70,30 80/1,138 1̂2 80 1,138 61,77 80/1,138 2̂3 80 1,138 54,28 80/1,138 3̂4 80 1,138 47,70 80/1,138 4̂5 1080 1,138 565,86 1080/1,138 5̂
799,92
311
Néhány képlet, amire célszerű emlékezni 5.
Ex post hozam, ha a kézhez kapott kamatot újra-befektetjük, elvégezve a számítást 13,2%-ot kapunk 5 év, 80%-os vásárlási árfolyam, 10%-os újra-befektetési hozam feltételezésével.
Ct befektetés magyarázat1 80 117,128 80*1,1^(5-1)2 80 106,48 80*1,1^(5-2)3 80 96,8 80*1,1^(5-3)4 80 88 80*1,1^(5-4)5 1080 1080 1080*1,1^(5-5)
szumma 1488,408szumma/p 1860,51 1488,4/80%
(szumma/p)/névérték 1,865vegyük az 1/5-ik hatványt, mert 5 év 1,865^(1/5)végeredményhez közelít 1,132208ex post hozam 13,20% 1,1322-1
312
Néhány képlet, amire célszerű emlékezni 6.
P/E=(1-b)/(k-g) Ahol b beruházási hányad nyereségből,
k elvárt hozam=> k=r=rf+*(rm-rf) g=b*ROE
Példa 1-b osztalékhányad számítására, ha ismert P/E, ROE, k=r akkor mennyi lesz 1-b? P/E=(1-b)/(k-g) átalakítva adja, hogy r=b*ROE+(1-
b)*E/P Ha ROE=13% és E/P=7% és r=11%, akkor b=[r-E/P]/[ROE-E/P]=66,66%-ban forgatták
vissza a nyereséget és 1-b=33,33%-ban osztották ki osztalékként
313
Néhány képlet, amire célszerű emlékezni 7.
BLACK – SCHOLES OPCIÓÁRAZÁS EGYSZERŰ ESETEHa S részvényár= Ee-rT lehívási árfolyam jelenértékével, akkor C/S~0,4 T0,5
PÉLDA: legyen T=1, és S=100$ akkor C~100*0,4*0,2*1=8$ lesz
314
JÓ VIZSGÁZÁST,KELLEMES NYARALÁST KÍVÁNOK!CSILLIK PÉTER