PénzteremtésPénz kereslete és kínálata

2012. február 10.

1

PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK - 2011.

Belyó Pál tanszékvezetőÁVF 401. szobabelyo.pal@avf.hu

2

A tantárgy tartalma:

A pénzteremtés, pénzkereslet és kínálat meghatározó tényezői. Infláció. A pénz

körforgása a modern gazdaságokban. A pénzügyi közvetítő rendszer funkciói.

A bankrendszer felépítése, jellemzői, típusai. A jegybank szerepe, monetáris politika cél

és eszközrendszere, a jegybanki függetlenség. A Magyar Nemzeti Bank feladatai és

eszköztára.

Bankok működése, főbb bankügyletek és banki szolgáltatások, a hitelintézeti rendszer

szabályozása, biztonsági szabályok a hitelintézetek jogszabályi környezetében,

betétbiztosítás, a hitelintézetek felügyelete

Egyéb pénzügyi intézmények: befektetési alapok, nyugdíjalapok, biztosító intézmények,

befektetési szolgáltatók, ezek tevékenysége Magyarországon.

Az értékpapírok fő fajtái ( kötvény, váltó, részvény, befektetési jegy, állampapírok), és

jellemzői. Értékpapírok kibocsátása, forgalmazása.

Értékpapírpiacok fajtái, jellemzői. Magyar értékpapírpiacok. A tőzsde szerepe,

működése, tőzsdei kereskedés, tőzsdei ügyletek. A Budapesti Értéktőzsde, nemzetközi

tőzsdék

Az államháztartás elemei (központi költségvetés, elkülönített állami alapok, TB-

költségvetés, önkormányzati szféra pénzügyi rendszere) sajátosságai, finanszírozása

Nemzetközi pénzügyi gazdálkodás: nemzeti valuták árfolyamait meghatározó tényezők,

a hazai árfolyam-politika. Árfolyamrendszerek. Fix és rugalmas árfolyamrendszerek

előnyei, hátrányai, az egyes devizák le és felértékelésének hatásai.

Nemzetközi pénzügyi intézmények (IMF, IBRD, Világbank stb.) feladatrendszere,

működése. Az Európai Monetáris Unió kialakulása, pénzügyi intézményrendszere.

Kötelező irodalom:  PénzügytanEgyetemi Tankönyv, Budapesti Corvinus Egyetem, 2009. Ajánlott irodalom:   Monetáris politika Magyarországon, MNB 2006. (1, 3 és 4.

fejezet) előadásokhoz kapcsolódóan kiadott cikkek, tanulmányok

3

„Oly szomorú, hogy oly nehéz megélnis hogy a szépből csak az álom jut,És, hogy a pénzből jó, ha mára fut

S minden erőmet érte kell cserélni.”

(Babits Mihály)

4

- fizetési tranzakciók - fizetési és

- forgalmi eszköz

- megtakarításra (felhalmozás eszköze)

- értékbeli nyilvántartás és összehasonlítás

5

készítésére (ármérce, elszámolási eszköz)

- belső érték nélküli pénz- államilag előírt fizetőeszköz

6

Melyik képes az összes pénzfunkció betöltésére?

készpénz

keresk. bankok

jegybank

számlapénz

Ki tud pénzt teremteni?

Milyen formái vannak?

BANK-RENDSZER

olyan pénzügyi termék, amelyek a pénzfunkciókat nagyrészt képesek betölteni

Fajtái: Technikai pénzhelyettesítők :

csak fizetési eszköz funkciót tudják betölteni, pl: bankkártya, elektronikus pénztárca, pontgyűjtő kártyák, egészségkárta, étkezési utalvány, üdülési csekk,

Közgazdasági pénzhelyettesek: fizetési és felhalmozási eszköz funkciót is be tudják tölteni pl: váltó, értékpapírok,

7

a) hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak:

- direkt módon: jegybanki számláján hitelösszeg jóváírás- indirekt módon: . értékpapír vásárlással • váltóleszámítolással • repo ügylettel

b) valuta, deviza, aranyvásárlás a kereskedelmi

bankoktól

8

a. hitelt nyújt a gazdasági szereplőknek- direkt módon: számlapénzt jóváír- értékpapírt vásárol a gazdasági szereplőktől: pénzhelyettesítőt számlapénzre váltja

b. valuta, deviza vásárlással

9

Van kereskedelmi bankok pénzteremtésének korlátja?

Csak annyi számlapénzt teremthet, hogy - mindig képes legyen készpénzre váltani- mindig fenntartsa a jegybanknál kötelezően elhelyezendő tartalék szintjét

- Tegyük fel a kötelező tartalék ráta= 25%

- Kovács úr elhelyez 2.000.000 Ft-t a BB-nél betétként

ebből bank kötelező hitelt nyújt Péternek tartalékja 500.000 1.500.000 Ft

- Péter lakást vesz Jánostól, aki 1.500.000-t OTP-be teszi

kötelező tartalék hitelként kihelyez Zsuzsának375.000 Ft 1.125.000 Ft-t

- Zsuzsa autót vesz Karcsitól, aki 1.125.000 Ft-t beteszi a K&H-ba

kötelező tartalék hitelkihelyezés 281.250 Ft 843.750 Ft

10

pénzteremtése BB-nál : 1.500.000 OTP-nél: 1.125.000=1.500.000x0,75 K&Hnál: 843.750=(1.500.000x0,75)x0,75

… ker.bankok által = hitelek = a1 = 1.500.000

teremtett pénz összege 1-q 1-0,75

összes új pénz = 2.000.00x(1-0,25) x 1 = 6mill 0,25

11

mértani sorösszege = a1/1-q

pénzmultiplikátor

= 2.000.000 x 1 - 1 0,25

kötelező tartalékráta

A pénzteremtést a piaci szereplők hitel-igénye köti a gazdaság bővüléséhez!

Mitől függ a bankok által teremtett pénz mennyisége?

Mekkora a multiplikátor a példában? Mekkora pénzállomány növekedése?

Mekkora teljes pénzállomány?

Mit mutat a pénzmutiplikátor?

12

Pénzkínálat = forgalomban lévő pénz mennyisége

Nagysága: attól függ mit értünk pénz alatt, (figyelembe vesszük-e a pénzhelyettesítőket)

Pénzkínálat mérőszámai: Pénzaggregátumok - M1 = készpénz + látraszóló betét csereeszköz funkciót azonnal betölteni képes pénz- M2= M1 + határidős betétcsereeszköz funkciót nem azonnal képes betölteni- M3= M2 + hosszú lejáratú értékpapírok

13

a gazdasági szereplők azon igénye, hogy vagyonuk egy részét készpénzben vagy látra szóló betétben tartsák

Mi határozza meg a pénzkeresletet?

1. Fisher szerint: fizetési (tranzakciós) igény2. Keynes: fizetési és felhalmozási funkció3. cambridge-i megközelítés (friedmani monetarizmus)

14

fizetési eszköz (forgalmi) funkcióból indul ki:

Fisher forgalmi egyenlete:

M = Á x P V

15

Fizetési tranzakciókhoz szükséges pénzmennyiség (M)

az árszínvonal (P)

Árumennyiség

(Q) vagy Á

Fisher forgalmi egyenlete:

M x V = Á x P

pénz forgási sebessége (V)

Pénzkereslet függ: tranzakciók össz. értékétől (GDP)

Likviditás-preferencia elmélete szerint:

1. tranzakciós igény: előrelátható kiadások,

2. biztonsági, óvatossági igény: előre nem látható kiadások ne okozzanak fizetésképtelenséget,

16

3.Spekulációs pénzkereslet: befektetési célra is tartalékolunk pénzt nagysága: befektetési alternatívák hozamától (r) függ

Okai: 1. kamatok növekedésével nő a pénztartás költsége (elveszett haszon) kisebb tranzakciós pénzkereslet

2. minél magasabbak a kamatok spekulációs céllal tartalékolt pénzből többen vesznek kötvényt, csökken spekulációs pénzkereslet

17

Tehát pénzkereslet és kamatok ellentétesen mozognak

Keynes szerint: a hozamok/kamatok (r) alakulása is meghatározza a pénzkeresletet

◦ Pénzkeresleti függvény reál-pénzmennyiségre specifikálva:

◦ M/P=f (y,i)

f= a függvénykapcsolat jele y=egyfajta „skála” változó – pl. reáljövedelem i=valamilyen „készletezésiköltség-változó” pl. pénz

esetében inflációs veszteség, vagy kieső kamatbevétel (alternatívaköltség (opportunity cost), amire rövid-hoszzú lejáratú kamatot számítanak

18

Mit jelent?

Hogyan mérjük?

Milyen típusait különböztetjük meg?

Lehetséges okai?

Miért rossz a magas infláció?

19

20

Infláció esetén a megtakarítással rendelkezők akkor hajlandóak kölcsönadni pénzüket, ha az inflációs veszteséget is kompenzálja a kapott jövedelem:

(1+rn) = (1+rr) (1+inf) rn =nominális kamatláb rr =real kamatláb

rn = rr + inf +rrinf inf = várt infláció

21

22

A keresleti és kínálati infláció egyaránt egyensúlytalanságot fejez ki, és hasonló

jelenségekhez vezet. Mégis, ha kezelni, azaz mértékét csökkenteni akarjuk, fontos

tudni, hogy mi indította el.

Az infláció típusai a kiváltó ok szerint

Keresleti infláció Kínálati/költség infláció

A nemzetgazdaságban az árupiacon a

kereslet erőteljesebben nő, mint a

kínálat

A termelési költségek növekedése

következtében a kereslethez képest csökken

a kínálat a nemzetgazdaságban

23