pénzügyi szervezetek felügyelete a válság időszakában
DESCRIPTION
Pénzügyi szervezetek felügyelete a válság időszakában. XVII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Budapest, 2009. szeptember 3. Farkas Ádám PSZÁF Felügyeleti Tanács elnöke. Áttekintés. Válság tanulságai felügyeleti szempontból Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Pénzügyi szervezetek felügyelete a válság
időszakában XVII. Országos Könyvvizsgálói
KonferenciaBudapest, 2009. szeptember 3.
Farkas ÁdámPSZÁF Felügyeleti Tanács elnöke
2
Áttekintés
I. Válság tanulságai felügyeleti szempontból
II. Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció
III. Felügyeleti rendszer hazai átalakítása
IV.Összefoglalás
3
I. A válság tanulságai• Új típusú kockázatok megjelenése
– Határon átnyúló; – Szektorokon átnyúló; – Termékeken átnyúló.
• A befektetők nagy hozam, ill. a szolgáltatók nagy profit érzékenysége miatt gyorsan változó, nehezen követhető kockázatok alakulhatnak ki
• Hagyományos (betétgyűjtő) intézmények szerepe csökken– Közvetlen befektetések;– Nem pénzügyi szereplők;– Közvetítők szerepe pedig növekszik.
• Megbízhatónak vélt szereplők (védelmi vonalak) nem megfelelő működése– Pénzügyi kormányzatok; – Nemzeti bankok;– Felügyeletek;– Könyvvizsgálók;– Hitelminősítők.
4
I. Kockázatok eddigi kezelése
5
I. Erősebb együttműködési kényszerek
Hagyományos háromoldalú
Növekvő felelősségek
Piaci szereplőkkel új alapokon
6
Áttekintés
I. Válság tanulságai felügyeleti szempontból
II. Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció
III. Felügyeleti rendszer hazai átalakítása
IV.Összefoglalás
7
II. Határokon átnyúló integráció az EU-ban
Jelenleg: Lámfalussy folyamat alapján
Három szintű szabályozási struktúra – Első szint: Keretjogszabályok – Második szint: Részletes végrehajtási rendelkezések – Harmadik szint: Technikai jellegű szabályok
• Committee of European Banking Supervisors (CEBS)• European Insurance and Occupational Pensions Committee (CEIOPS) • Committee of European Securities Regulators (CESR)
A PSZÁF teljes jogú tagja mindhárom harmadik szintű bizottságnak.
8
II. A de Larosière Bizottság létrehozásának okai
– Globális pénzügyi és bizalmi válság, megrendült pénzügyi intézmények;
– Egyes piaci szereplők megmentése csak állami eszközökkel ( => az adófizetők pénzéből);
– Több uniós tagállam máig nem tisztította meg bankjait a toxikus eszközöktől;
– A válságnak még nincs vége, a pénzügyi szektorra gyakorolt hatás még nem számítható ki teljesen (=> a további kockázat csak hatékonyabb felügyeléssel csökkenthető).
9
II. Új intézményi keretek
EU tagok: Elnök Alelnök Jegybankelnökök Az EKB elnöke (ha
nem az ESRB elnöke) Európai Bizottság Az európai felügyeleti
hatóságok elnökei
Megfigyelők: A tagállami felügyelők
képviselői A Gazdasági és
Pénzügyi Bizottság elnöke
Makro-prudenciális
felügyelet
ECOFIN
Kockázati figyelmeztetések és ajánlások tagállamoknak
Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA)
Európai Biztosítási és Felügyeleti
Hatóság (EIOPA)
Európai Értékpapír-piaci
Felügyeleti Hatóság (ESA)
Tagállami Bankfelügyelők
Tagállami Biztosítási és
Nyugdíjfelügyelők
Tagállami Értékpapír-piaci
Felügyelők
Mikro-prudenciális
felügyelet
Tájékoztatás a mikroprudenciális folyamatokról Kockázati figyelmeztetések és ajánlások a felügyelőknek
Irányítóbizottság
Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer (ESFS)
Európai Rendszerszintű Kockázati Tanács (ESRB)
10
II. Új testületek feladatai és értékeléseAz új testületek feladatai
– Figyelmeztető jelzésekkel, elemzésekkel hívják fel a figyelmet a pénzügyi rendszer esetleges kockázataira;
– Ajánlásokat adnak ki a legjobb gyakorlat meghonosítására (ezeket azonban a tagországok kormányainak és felügyeleteinek nem kötelező végrehajtaniuk).
Értékelés– Az új EU-intézmények létrejöttét követően is a nemzeti felügyeletek az elsődleges
felelősök nemzeti ügyekben, az új EU-intézmények ebben fokozottan támaszkodnak rájuk;
– A nemzeti felügyeletek és hatóságaik szerepe felértékelődött: makroprudenciális feladatot kaptak azzal, hogy bekerültek az Európai Rendszerkockázati Tanácsba;
– A reform célul tűzte ki a nemzeti felügyeletek tevékenységének összehangolását, az egymás közti jobb információáramlást;
– A reform nem érinti azt az európai tendenciát, hogy nemzetek szintjén a banki, biztosítói, tőkepiaci és pénztári felügyeletek egy integrált felügyeletbe olvadjanak össze.
11
Áttekintés
I. Válság tanulságai felügyeleti szempontból
II. Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció
III. Felügyeleti rendszer hazai átalakítása
IV.Összefoglalás
12
III. Felügyeleti tevékenység 5 nemzetközileg elfogadott kritériuma
13
III. Átalakítás szempontjai
– A pénzügyi krízis kapcsán sok országban elkezdték a felügyeleti struktúrák, a felügyeleti működés újragondolását;
– Be kell illeszkednünk az előbb felvázolt új EU-s felügyeleti struktúrába;
– Nincs „best practice”, de nincsenek „tabuk” sem;
– Nincs legjobb (uralkodó) intézményi megoldás;
– Nincs egyértelműen kirajzolódó átalakítási trend;
– Minden tanulmány az ország specifikumok és a politikai döntéshozatal preferenciáit említi.
14
III. Felügyeleti struktúrák az EGT tagországaiban
Az EU 15 „régi” tagországából tehát 9db, az „új” tagországokból pedig 5db nemzeti banktól független, de integrált modell szerint működik.
15
Áttekintés
I. Válság tanulságai felügyeleti szempontból
II. Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció
III. Felügyeleti rendszer hazai átalakítása
IV.Összefoglalás
16
IV. Összefoglalás
– A válság egyértelmű tanulsága, hogy változtatnunk kell;
– Az EU új intézményi kereteibe kell integrálódnunk;
– Az átalakítást az 5 nemzetközileg elfogadott kritériumnak való minél jobb megfelelés érdekében kell végrehajtanunk.