A területfejlesztés dokumentumai*

Területfejlesztési koncepció -

helyzetfeltárás

Területfejlesztési koncepció –

javaslattevő fázis

Területfejlesztési program

2012. november

*218/2009. (X.6.) Korm. Rendelet szabályozza az elkészítendő dokumentumok tartalmi elemeit NTH – „Iránymutatás c. dokumentum” A régióban elkészítendő tervdokumentumokról

2013. november

2014. június

A teljes folyamatot széles körű partnerségre építettük

Nemcsak a közszféra (önkormányzatok, intézmények), hanem a gazdasági szereplők és a civil szféra is bevonásra kerültek a tervezésbe

Több tucat fórumot tartottunk az elmúlt két év során

Projektgyűjtést folytattunk, kérdőíves felméréseket, interjúkat készítettünk, gazdaságfejlesztési megbeszéléseket, csoportokat szerveztünk a megyében

Intenzív egyeztetéseket folytattunk Budapesttel és a környező megyékkel is.

A tervezés során alkalmazott alapelvek - Partnerség

A területfejlesztés dokumentumai

Elkészült a megyei területfejlesztési koncepció, jelenleg folyik a stratégiai és operatív program társadalmi

egyeztetése

Két területi- és hét ágazati operatív program készül

Egy időben, egymásra épülve készülnek az Európai

Uniós, a nemzeti szintű ágazati- és területi

programok

Partnerségi megállapodás

Területi Operatív Programok

(VEKOP, TOP)

Megyei Területfejlesztési

Program

Területi OP-hoz kapcsolódó

részdokumentum

Ágazati Operatív Programok

Ágazatokhoz kapcsolódó

megyei részdokumentum

Pest megye jellemzői

Magyarországon egyedüliként „fejlett régiónak” számítunk

A rendelkezésre álló források nagysága és felhasználhatósága eltérő a konvergencia régiókhoz képest

Magasabb társfinanszírozás (eu max 50%) szükséges a KMR-ben megvalósuló programokhoz, az elérhető támogatás intenzitás alacsonyabb, mint a konvergencia régiókban

A prioritásokat meghatározzák a 11 EU tematikus célterület közül a fejlett régiókra alkalmazandó célok (K+F+I, IKT, KKV, Co2)

Fentiek miatt Pest megye ígéretet kapott kompenzációra a Kormánytól

EU 2014-2020 tematikus célkitűzései

ERFA ESZA KA Tematikus célok

kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése;

információs, kommunikációs technológiák hozzáférésének elősegítése, minőségi javítása;

kkv-k az agrár- és halászati szektor versenyképességének növelése és a vízkultúrák támogatása

az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállás támogatása minden szektorban;

a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázatmegelőzés és -kezelés ösztönzése;

környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése;

fenntartható közlekedés megteremtése és a hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása;

foglalkoztatás növelése és munkaerő-piaci mobilitás támogatása;

társadalmi befogadás ösztönzése és szegénység elleni küzdelem;

oktatási beruházások, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás elősegítése;

intézményi kapacitás és hatékony közigazgatás megteremtése

Pest megye jellemzői

I. A Közép-magyarországra jutó források min 40%-nak ESZA típusúnak kell lennie. (Nem infrastruktúra fejlesztés, hanem szociális és egyéb humán fejlesztési programok.)

II. Az ERFA által finanszírozott források 80%-át a következő tematikus célokra kell fordítani:

• Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság

• Kutatás, technológia fejlesztés és innováció

• KKV-k versenyképességének fokozása

• Infokommunikációs technológiák fejlesztése és hozzáférhetőségük javítása

Az ERFA maradék 20%-a használható fel további tematikus célok finanszírozására.

PEST MEGYE JELLEMZŐI A HELYZETÉRTÉKELÉS ALAPJÁN

• speciális helyzet Budapest és a központi elhelyezkedés miatt (forrásokhoz jutás terén is)

• az egyetlen megye, melynek folyamatosan nő a népessége

• a legnagyobb a közlekedési hálózatok koncentrációja (autópálya, nemzetközi vasútvonal, repülőtér, nemzetközi víziút)

• az országon belül a legnagyobb a vállalkozás-sűrűség

• a legnagyobbak a megyén belüli fejlettségbeli különbségek

Fejlődő térségek

Veresegyházi-Gödöllői térségek: versenyképességi-innovációs pólus

Vác és térsége: transzformációs térség

Budaörsi, Szentendrei, Pilisvörösvári térségek: innovációs vállalkozói övezet

Ráckeve észak, Gyál, Dabas észak: ipari, logisztikai, kereskedelmi övezet Ferihegyi Gazdasági Övezet: kiemelt gazdasági, logisztikai övezet, technológiai pólus,

Leszakadó térségek

Szobi, Aszódi, Tápió-menti, Ceglédi,Dabas-dél, Ráckeve-dél térségek Közös jellemzők: Rossz megközelíthetőség, elöregedő, képzetlen társadalmi összetétel, alacsony szolgáltatás színvonal, alacsony vállalkozás-sűrűség, az agrárgazdaság, élelmiszer-ipar térvesztése. Ugyanakkor: Kiváló ökológiai és táji adottságok, Jó lehetőségek a turizmus, az agrár-és élelmiszergazdaság terén a megújuló energiahasznosítás, az egészség és az alkonygazdaságban, stb. Felzárkóztatásuk csak komplex megközelítéssel, a helyi adottságokra építve, az együttműködések javításával lehetséges.

Út a koncepció megfogalmazásától napjainkig

A Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció • hosszútávra készülő fejlesztési dokumentum (2030) • 12 stratégiai cél (3 átfogó cél alá rendezve, Társadalom, Gazdaság, Térszerkezet) • 2 ITI javaslat (Homokhátság fejlesztése, Pest megyei Duna stratégia) • 1690 Mrd Ft fejlesztési igény a megyei településektől

Pest Megyei Területfejlesztési Program • középtávra készülő fejlesztési dokumentum (2021) • 7 prioritás • Önálló prioritás a leszakadó térségeknek • 1054 Mrd Ft fejlesztési igény a megyének (gazdaság, települések, civil szektor) Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Program 4.0 • középtávra készülő fejlesztési dokumentum amely a forrásokat biztosítja • 6 prioritás • 54 Mrd Ft Pest megyére

Út a koncepció megfogalmazásától napjainkig

A Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció • hosszútávra készülő fejlesztési dokumentum (2030) • 12 stratégiai cél (3 átfogó cél alá rendezve, Társadalom, Gazdaság, Térszerkezet) • 2 ITI javaslat (Homokhátság fejlesztése, Pest megyei Duna stratégia)

• 1690 Mrd Ft fejlesztési igény a megyei településektől

Pest Megyei Területfejlesztési Program • középtávra készülő fejlesztési dokumentum (2021) • 7 prioritás • Önálló prioritás a leszakadó térségeknek

• 1054 Mrd Ft fejlesztési igény a megyének (gazdaság, települések, civil szektor) Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Program 4.0 • középtávra készülő fejlesztési dokumentum amely a forrásokat biztosítja • 6 prioritás

• 54 Mrd Ft Pest megyére

Út a koncepció megfogalmazásától napjainkig

2014-2020 időszakban fejlesztési forráshoz nem jutó területek:

• Belterületi utak (kivéve, bizonyos esetekben gazdaságfejlesztés)

• Külterületi utak

• Közlekedésbiztonság

• Természeti környezet megőrzése (kivéve, a vidékfejlesztés forrásai, vagy ponteszerűen)

• Ár-, és belvízvédelem a belterületekre vonatkozóan

• Vízvisszatartás, vízpótlás (kivéve vidékfejlesztésből megvalósítható programok)

• Hulladék gazdálkodás fejlesztése

• Vízközmű hálózatok további fejlesztése (csak derogációval érintett)

• Kulturális értékek megőrzése

• Egészségmegőrzés, prevenció

• Egészségügyi kórházfejlesztés (kivétel energetikai fejlesztések)

• Nem lesz CLLD a lemaradó térségek komplex fejlesztésére (esetleg városi térségekben)

Út a koncepció megfogalmazásától napjainkig

2014-2020 időszak várható forrásai várhatóan szolgálják a:

• Vállalkozások versenyképességének javítását (eszközbeszerzés, telephelyfejlesztés, kutatás

fejlesztés, pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés)

• Pest megye gazdaságában meghatározó súlyú ágazatok fejlesztéseit

• Kismértékben közösségi közlekedés fejlesztését (P+R az elővárosi közlekedéshez kapcsolódóan)

• Energiahatékonyság növelését (lakosság, vállalkozások, állami és önkormányzati

intézményekben)

• Megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítését

• Humán erőforrás fejlesztését (szakképzés javítása, felnőttképzés szélesítése, hátrányos

helyzetűek felzárkóztatása, eü. dolgozók és pedagógusok képzési programjai)

• Társadalmi programok megvalósítását (gyermekszegénység csökkentése, felzárkóztató

programok, szegregációk felzárkóztatása, családbarát intézkedések)

Regionális Támogatási Térkép (RAG) változása

Nagyvállalat támint.

Középvállalat támint.

Kisvállalat támint.

Pest megye 0 10 % 20 %

35%-os régióval határos

20 % 30 % 40 %

50%-os régióval határos

35 % 45 % 55 %

RAG Magyarországon

KMR „elhanyagolása” miatti veszélyek

A megnövekedett önerőt nem tudják a pályázók biztosítani

Nem lesznek elérhetőek olyan támogatások, amelyek Pest megye egyes területein égetően szükségesek (alapvető infrastrukturális beruházások csak a kevésbé fejlett és az átmeneti régiókban lesznek elérhetőek)

Ha a főváros környezete lemarad a fejlesztések terén, ez az egész országra nézve hátrányos.

Pest megye periférikus területei még jobban leszakadnak.

A Pest megye számára elérhetetlen források lehívása országos szinten bizonytalanná válik. Nem kerül tehát kihasználásra Pest megye támogatás-felszívó képessége, miközben az ország egészében gondokat okoz a rendelkezésre álló keretek megfelelő felhasználása.

Operatív Programok 2014-2020

Operatív Program neve Operatív Program rövid neve

Tervezésért felelős szaktárca neve

Forrás ~(Mrd Ft)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (tervezhető alapok: ERFA, ESZA)

VEKOP NGM ~260

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) GINOP NGM ~2.600

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) TOP NGM ~1.077

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) EFOP EMMI ~730

Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (tervezhető alapok: ERFA, Kohéziós Alap)

KEHOP NFM, VM ~985

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (tervezhető alapok: ERFA, Kohéziós Alap) IKOP NFM ~913

Vidékfejlesztési Program (tervezhető alapok: EMVA) VP VM ~1.400

Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (tervezhető alapok: Kohéziós Alap) KOOP - ~100

Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (tervezhető alapok: EHTA) MAHOP VM ~13

VEKOP Prioritásai és Uniós Tematikus célok

VEKOP 4.0 P

rio

ritá

s

Vállalkozások versenyképességének

javítása, a foglalkoztatás ösztönzése

és a tudásgazdaság fejlesztése

[23%]

Pénzügyi eszközök

és szolgáltatások

fejlesztése

[8%]

Az

energiahatékonyság,

az intelligens

energiahasználat és

a megújuló energiák

felhasználásának

támogatása

[23%]

Települési környezet

és szolgáltatás

fejlesztés

[15%]

Társadalmi

együttműködést

szolgáló és a

humán erőforrás

fejlesztését

támogató

programok

[13%]

Térségi gazdaság-fejlesztés

a foglalkoztatási helyzet

javítása érdekében

[18%]

Inté

zked

ések

Vállalkozások növekedési

potenciáljának erősítése Pest

megyében

Vállalkozások külpiaci jelenlétének és

az ezt támogató együttműködésekben

való részvételének erősítése

Vállalkozások külső

finanszírozáshoz való

hozzáférésének

javítása

Energiahatékonyság

növelése az

önkormányzati

tulajdonú

épületekben

Kisgyermeket nevelő

szülők

munkavállalásának

támogatása

Társadalmi

együttműködés

erősítése

Az álláskeresők –különösen

az alacsony iskolai

végzettségűek- munkaerő

piaci integrációja

K+F+I beruházások előmozdítása,

valamint a vállalkozások, kutatási és

fejlesztési központok és felsőoktatási

ágazat közötti kapcsolatok létrehozása

K+I infrastruktúra és kapacitás

fejlesztése

Pénzügyi eszközök

alkalmazása a

kutatás, fejlesztés és

technológiai

innováció erősítése

érdekében

A szén dioxid

kibocsátás

csökkentése a

közösségi közlekedés

fejlesztése által

A társadalmilag és

fizikailag leromlott, vagy

leromlással

veszélyeztetett

településrészeken élő

lakosság

életminőségének

javítása

Magasabb

színvonalú humán

közszolgáltatások

nyújtása

A munkavállalási korú

lakosság, különösen az

alacsony képzettségűek jobb

hozzáférése a munkaerő-

piaci kompetenciákat javító

formális képzési

lehetőségekhez

Közösségvezérelt helyi

fejlesztések

végrehajtása (városi

CLLD)

Az oktatási és

képzési rendszerek

minőségének és

munkaerő-piaci

relevanciájának

fokozása

Jobb hozzáférés a gyakornoki

helyekhez és növekvő

vállalkozói kedv a fiatalok

körében

Aktív és tudatos munkaerő-

piaci szereplők a

munkaszervezési módszerek

és munka minősége

tekintetében

A gazdaság igényeihez

igazodó képzési

intézményrendszer

Bizonytalanságok IV.

Lesz-e kompenzáció a KMR-ben?

3%

Bármely OP-ból tetszőlegesen felhasználható lenne a KMR-ben, de az eredeti célterületnek megfelelő maximális EU támogatási intenzitással, ami nálunk maximum 50%, vagyis több költségvetési forrás kellene.

15%

Országos program esetén csak a KMR-re hatást gyakorló rész számolható el a KMR-ben, a maradékot más OP-ból kell finanszírozni.

A kormány által megígért projektek esetén akár a teljes megyére jutó forrás!

Decentralizált hazai forrás

A legújabb NTH útmutató szerint erre is készülnünk kell úgy, hogy bemutatjuk a kompetenciáinkat, bemutatjuk a forráselosztáshoz kapcsolódó szabályozási környezetet.