Az Iparművészeti Múzeum kiállítási koncepciója

Állandó kiállítások

Az Iparművészeti Múzeum világhírű gyűjteményeinek állandó kiállítása, a 140 éves

gyűjtéstörténet eredménye még soha nem volt egyben látható. A kiállítások felépítése csak

a rekonstrukció megvalósítása esetén lehetséges. Az épület jelenlegi leromlott állapotában

erre alkalmatlan. A Múzeum, amelynek történetében új korszak kezdődik, ezzel foglalja el

helyét a hazai és nemzetközi múzeumi életben, a világ jelentős múzeumainak sorában.

Az állandó kiállítások az épületrekonstrukciót követően az Üllői úti szárnyat és a két

mellékszárnynak bizonyos kiemelt részeit, valamint az új épületszárny egyes részeit töltik ki.

A kiállítási terek kialakítása során egymáshoz kapcsolódó, többféle útvonalon is bejárható

kiállítási útvonalakat kell kialakítani. Alapkövetelmény, hogy minden kiállítótér elérhető

legyen a múzeum Üllői úti főbejárata felől beérkező látogatók számára.

A kiállítóterekkel kapcsolatos műtárgyvédelmi igényeket külön melléklet tartalmazza.

A kiállítások megrendezésének elvei:

a jelenlegi zárt raktárak helyett tágas, korszerű bemutatótermek megalkotása, bennük lenyűgöző bőség és kiemelkedően magas művészi színvonal és látványerő érvényesítése („az ország kincsesháza”)

az állandó kiállítások gerincét a művészettörténeti korszakok, illetve nagy civilizációs egységek minőségi bemutatása alkotja a gyűjtemények sajátosságainak megfelelően (primer állandó kiállítás); ennek értelmében a kiállításokon csak olyan hangsúlyok jelennek meg, olyan tagolási egységekben, amelyekre a gyűjtemények megfelelő tárgyi alapot nyújtanak (a virtuális „kiegészítések” kerülésének elve)

a válogatott anyagot tartalmazó, művészettörténeti koncepciót követő primer kiállítások mellett a muzeológiai terv másik lényegi eleme, hogy a jövőben nagy kiterjedésű raktárak helyett állandóan látogatható szekundér termeket nyílnak (tanulmányi kiállítások, látvány raktárak); ezek célja, hogy a különböző anyagú és technikájú, nagy mennyiségű műtárgy-anyag a jövőben ne elzárt raktárakban rejtőzzék, hanem a közönség számára is látogatható termekben, befogadható módon megrendezett, illetve kezelhető tárolóegységekben (vitrinek, nyitható fiókok, lapozható tartószerkezetek stb.) helyezzük el a gyűjteménynek mintegy 80-90 %-át.

interaktív funkciók, informatikai felületek, pihenőterek kialakítása szükséges mind a primer, mind a szekundér kiállítási terekben

a szekundér kiállítóterekhez kapcsolódóan a különböző anyagok és technikák megismerését szolgáló kabinetek kialakítása szükséges (művészet és mesterség)

a Kelet-Ázsia Múzeum új állandó kiállításának elhelyezése a főépületben, lehetőleg az új épületszárnynak a régi első emelethez kapcsolódó szintjén az európai és az iszlám művészeti anyaggal azonos logikai rendszerben

bútortörténeti állandó kiállítás megnövekedett helyszíneként a részben felújításra szoruló nagytétényi kastély veendő tekintetbe (Figyelem: nem a tervpályázat tárgya!)

Az Iparművészeti Múzeum állandó kiállításának koncepcióvázlata

Az új állandó kiállítás kettős rendszerben szerveződve épül fel: gerincét az Iparművészeti

Múzeum központi tereit, főhomlokzati nagy teremsorait és új épületszárnyát kitöltő

történeti (primer) állandó kiállítás adja. Az állandó kiállítás kronológiai és tematikus

rendben (esetenként a kettő átfedésével) mutatja be az európai és ázsiai iparművészet

legfontosabb korszakait és központjait, a gyűjtemény törzsanyagában foglalt főművekre

koncentrálva (=látványban a főművek dominálnak, környezetükben más is ki van állítva).

A kiállításokon belül az információk átadásának fő formája nem elsősorban a hosszú

felirat/tablószöveg, hanem korszerű múzeumtechnikai eszközök (tárgyak részletes

adatait is elérhetővé tevő nyilvános digitális nyilvántartó rendszer, audioguide-rendszer,

videó). A kiállítás középpontba állítja azokat a gyűjteményi egységeket – így többek

között az iszlám gyűjteményt vagy a szecessziós anyagot – amelyek a múzeum

nemzetközi hírének legszolidabb alapját jelentik.

A kiállítás másik pillérét épületben a látogatható látványraktárak adják, a

kiállítóterekhez közvetlenül kapcsolódva, de nem az épület leginkább reprezentatív

tereiben. Itt az állandó kiállítás központi narratívájába nem illő, de szintén jelentős

anyagok tematikus bemutatására kerülhet sor, amely hozzáférhető digitális

nyilvántartással párosul. Az anyag elrendezése a múzeum gyűjteményeinek rendjét

követő módon tematikus. Ebből a rendszerből kiemelve, külön helyszínen – a

nagytétényi kastélyban – valósulhat meg az Iparművészeti Múzeum bútortörténeti

kiállításának kibővített változata. A főépület kiállítási koncepciójának egyik újdonsága a

kelet-ázsiai művészeti anyag (Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum) valamint a

modern és kortárs design (Design Múzeum) állandó bemutatásának terve.

A Kelet-ázsiai múzeum anyagát is beleszámítva az Iparművészeti Múzeum műtárgyainak

száma mintegy 80.000 tétel (110.000 darab), nem számolva a grafikai és adattári

gyűjteményeket, úgy mint a 70.000 tételes Ex libris kollekciót. Az nagy, történeti állandó

kiállításon (Nagytétényt is beleértve) mintegy 7-9000 műtárgyat lehet kiállítani, amely a

törzsgyűjtemény nagyjából 10%-ának felel meg (bár grafikai anyag is szerepel benne).

Ennek a tárgymennyiségnek jelenleg mintegy a fele van azonnal kiállítható állapotban, az

állandó kiállításra való felkészülés jelentős tisztítási, restaurálási programot is feltételez.

Az állandó kiállítás egységeinek megnyitásához igazítva ki kell adni az adott egységekre

vonatkozó katalógusokat, kézikönyveket, így a kiállításokra való felkészülés jelentős

tudományos munkát is igényel. Az állandó kiállítás feltétele a megfelelő

műtárgyvédelmi környezet kialakítása, tehát a fényvédelem megoldása a központi nagy

csarnokot övező galériákban, valamint a kiállítóterek egységes klimatizálása, továbbá

korszerű világítástechnika beépítése, ami összességében jelentős gépészeti fejlesztést

igényel. Ez a jelentős múzeumszakmai előkészítő munka a rekonstrukció építészeti

tervezésével egy időben meg kell induljon. A rekonstrukció első üteme során elkészülő

új restaurátorműhelyek jelentik azt a bázist, amelyre építve a második ütemben

elkészülő történeti állandó kiállítás műtárgyai kiállításra alkalmas állapotba kerülnek.

A korszerű kiállítások több szinten befogadható élményt kínálnak önmagukban is. Ennek

részben hagyományos eszközei vannak, de egyre nagyobb szerepet kapnak a modern

technikai eszközök is. Nagy figyelmet kell fordítani a kiállítást értelmező tablók és

tárgyfeliratok elkészítésére. Ennek során a klasszikus rendszer alkalmazása célravezető:

az egyes tartalmi egységeket bevezető tablók, a kiemelt tárgyakat részletesebben

ismertető bővített tárgyfeliratok és a sima tárgyfeliratok egymásra épülő rendszere. A

feliratoknál a kétnyelvűség megkerülhetetlen alapkövetelmény. A kiállítási feliratok

tartalmát azonban több módon is biztosítani kell az eltérő igényű látogatók számára: pl.

nagybetűs (large-print) sétáló-lapokon az idősek és gyengénlátók számára, audio-guide

rendszeren bővített változatban és több nyelven a mélyebben érdeklődők számára,

valamint adott esetben hazavihető közönségkatalógus (kiállítási vezető) vagy otthon is

tanulmányozható kiállítási mini-website formájában. A kiállításokon ezen kívül szerepet

kaphatnak olyan technikai eszközök – pl. érintőképernyős monitorok – amelyek

interaktív módon bővebb tájékozódást is lehetővé tesznek, vagy lehetővé teszik pl.

filmek bemutatását. Szükség van továbbá a kiállításokon olyan elemek elhelyezésére,

amelyek akár a gyermekek, akár a csökkent látóképességű látogatók számára is

befogadhatóvá teszik a kiállítást, ill. nagyobb kiállítások esetében ilyen elemek a

kiállításhoz kapcsolt önálló térben is megjelenhetnek (szemléltető kabinetek, kiállításba

integrált tapintható mini-tárlatok), stb.

Primer kiállítási egységek javasolt helyszínei (tájékoztató jelleggel, megközelítő alapterülettel)

1. Középkori és reneszánsz galéria I. – A középkor művészete (földszint) 4-500 m2

2. Középkori és reneszánsz galéria II. – Reneszánsz és manierizmus (földszint) 4-500 m2

3. Szőnyegmúzeum és iszlám művészet (földszint, nagyterem galéria) 800 m2

4. Európai barokk, klasszicizmus és historizmus kiállítása (első emelet) 1200-1300 m2 5. Szecesszió és a századforduló művészete (első emeleti galéria) 800 m2 6. Kelet-Ázsia művészete (új szárny) 1000 m2

7. Hangszerkiállítás (Díszterem) 200 m2

8. Lechner Ödön állandó tárlat – (épülettörténeti bemutató, valamint a tervezett Lechner-

világörökség múzeumi központja) 200 m2

9. 20. századi kiállítás, modern iparművészet (új szárny) 3-400 m2

10. Kortárs design és divat múzeum (új szárny) 800-1000 m2

Összesen: kb. 6500-7000 m2

Látogatható raktárak (tanulmányi kiállítások) egységei és helyszínei ≈1500 m2

1. Kerámia- és üvegmúzeum (második emelet) 2. Textilmúzeum (második emelet) 3. Ötvösség és vasművesség (második emelet)

4. Óramúzeum (második emelet) 5. Ikongyűjtemény Összes állandó kiállítási tér a főépületben: ≈8000 m2

+ Nagytétényi kastély

Az európai bútorművészet korszakai (állandó kiállítás) 2000 m2

Nagytétényi kastély: Bútorművészeti látványraktár (székraktár) 100 m2

A múzeumi szervezet teljes programját egyéb, jelenleg előkészítés alatt álló múzeumi

egységek jelentik, amelyek megoldást jelentenek az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó két

villa (Ráth-villa, Hopp-villa) hosszú távú hasznosítására is (pl. budapesti Játékmúzeum).

Várható eredmények

A jelenlegi kiállítóterek megháromszorozása együttesen a főépületben és

Nagytétényben

új elemek sora a magyar és nemzetközi tudományos, múzeumi és kulturális életben

a hazai turizmus fejlesztése új, teljes napos kulturális programmal

A történeti állandó kiállítás vázlata

Az állandó kiállítás alapvetően kronologikus rendben épül fel, a földszintre beérkező

látogatókat a gyűjteményben őrzött korai korszakok kiállításai fogadják, beleértve az

épületben és a múzeum gyűjteményében mindenképpen központi helyet elfoglaló nagy

iszlám galériát, amely a közel-keleti művészetre és a szőnyegekre koncentrál. Ehhez

szervesen kapcsolódhatnak a középkori és reneszánsz Nyugat-európai művészetet

bemutató galériák, a kultúrák párhuzamos fejlődését és kölcsönhatásait bemutatva és

páratlan élményt nyújtva. A második emeleten javasoljuk elhelyezni kronologikus

rendben a 18-19. század anyagát, középpontban az épülethez leginkább illeszkedő

szecessziós anyaggal, valamint szinten belül kapcsolódási lehetőségeket biztosítva a 19.

században igen inspirálóan ható távol-keleti anyag felé. A régi és az új épület tereit ezen

a szinten egybekötve több bejárási útvonal alakul ki, amelyek egyaránt a kultúrák közötti

párbeszédet teszik ismételten megélhetővé. Más rendszerben, szigorúbban lineárisan

kronologikus módon bejárható a nagytétényi kastély állandó bútortörténeti kiállítása, az

Európai bútorművesség a reneszánsztól a szecesszióig c. új kiállítás.

1. Középkori és reneszánsz galéria I. – A középkor művészete, 4-500 m2

A múzeum gyűjteményének legkorábbi tárgyaitól, a kopt textiltöredékektől kezdve a 16. század elejének nagy kárpitjaiig bezárólag az európai középkori művészet áttekintése. Textíliák (szövetek, miseruhák, kárpitok), bútorok, ötvöstárgyak, elefántcsont faragványok, kerámiák, kályhacsempék, kódexek és könyvek, kovácsoltvas munkák. Klimatizált és természetes fénytől elzárt kiállítóteret igényel. Közeli kapcsolatban kell álljon a kronologikusan következő reneszánsz kiállítással. Szakkatalógusban, részletes kiállítási katalógusban még nem feldolgozott anyag, 300 tárgy. Természetes térbeli kapcsolódások:

1. Iszlám művészet

2. Középkori és reneszánsz galéria II.

2. Középkori és reneszánsz galéria II. – Reneszánsz és manierizmus, 4-500 m2

Az itáliai és észak-európai (benne a magyar) reneszánsz emlékei. Kárpitok, bútorok, ötvöstárgyak, kisplasztikai emlékek, kerámiák, stb. Kronológiailag a késő reneszánszig és manierizmusig terjed. Klimatizált és természetes fénytől elzárt kiállítóteret igényel. Szervesen kapcsolódik a középkori kiállításhoz. Legutóbb az 1988-as Reneszánsz és manierizmus kiállítás keretében feldolgozott és bemutatott anyag. Akkori tárgyszám: 550 tárgy, most max. 600. Természetes térbeli kapcsolódások:

1. Iszlám művészet

2. Középkori és reneszánsz galéria I.

3. Szőnyegmúzeum és iszlám művészet, 800 m2

A közel-keleti iszlám kultúrák művészetének bemutatása. A gyűjtemény jellegéből fakadóan két súlypontja a keleti (elsősorban török) szőnyegek bemutatása (Szőnyegmúzeum), valamint a 16-17. századi török iparművészet magyar főúri kincstárakban fennmaradt emlékei (pl. Esterházy kincstár darabjai). A 15. század előtti iszlám kultúrákat kevesebb emlék képviseli, ugyanakkor bemutatható az egészen a 19. századi húzódó gazdag perzsa anyag. A múzeum egyik kiemelt látványelemét jelentő kiállítás. IMM és HFKÁMM gyűjteményéből közösen építkező kiállítás. Elemei – elsősorban a török szőnyegek – szakkatalógusokban, kiállításokon jól feldolgozottak. Kb. 6-800 tárgy, nagy része fényérzékeny. Természetes térbeli kapcsolódások:

1. Középkori és reneszánsz galéria I.

2. Középkori és reneszánsz galéria II.

4. Európai barokk és 19. század iparművészete, 1200-1300 m2

A gyűjtemény egyik súlypontját jelentő 17-18. századi anyag mellett itt kap helyet a 19. század első kétharmadának művészete is. A kiállítás elhelyezését az első emeleti teremsorra predesztinálja az múzeum két beépített műtárgya: a sümegi könyvtár, valamint a Maksai terem festett faberendezései. Itt kap hangsúlyos bemutatást a korszakból legnagyobb arisztokrata kincstár, az Esterházy-kincstár is (amelynek egyes elemei más tematikai egységbe lesznek átemelve). Az anyag az IMM stílustörténeti kiállítás-sorozata keretében jól feldolgozott. Ott összesen mintegy 1440 tárgy szerepelt (barokk és rokokó: 460, klasszicizmus és biedermeier: 380, historizmus és eklektika: 600) Természetes térbeli kapcsolódások:

1. Kelet-Ázsia művészete

2. Szecesszió

5. Kelet-Ázsia művészete, 1000 m2

Ázsia nagy kultúráit – India, Tibet, Kína, Japán, Korea – bemutató állandó kiállítás, amelynek szervezőelvét az ázsiai vallások jelentik. A Ráth villában kiállított jelenlegi anyag két-háromszorosának elhelyezését teszi lehetővé. Az anyag jelentős része (pl. kínai kerámiák) szakkatalógusokban feldolgozott. A kiállításon helyet kaphat 1000-1500 tárgy. Természetes térbeli kapcsolódások:

1. 19. század iparművészete

2. Szecesszió

6. Szecesszió, 800 m2

Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének egyik csúcspontját az európai (benne a magyar) és amerikai szecesszió hatalmas kollekciója jelenti. A stílustörténeti kiállítássorozat szecessziós kiállítása (1996-2000) mintegy 800 tárgyat mutatott be ugyanekkora alapterületen. A szecessziós anyag mellé a századforduló világának egyes más egységei is ide kerülhetnek. A gyűjtemény egyik súlyponti, nemzetközi szinten is kiemelkedő egysége. Kronológiailag kapcsolódik a 18-19. századi műtárgyakat bemutató részhez, de releváns kapcsolódási lehetőséget nyújt Kelet-Ázsia művészetéhez is. Természetes térbeli kapcsolódások:

1. 19. század iparművészete

2. Kelet-Ázsia művészete

7. 20. század: Art deco és modern művészet, min. 3-400 m2

A 20. század első felének magyar (és kisebb részben) nemzetközi tárgykultúrája. Ebből a korszakból megvalósult tárgyak mellett igen komoly tervanyaggal is rendelkezik a múzeum. A kiállítás egyik részében állandóan változó tartalmú, a 20. század második felére és a jelenkorra koncentráló kiállítótér, amely részben külső anyagok bemutatására alkalmas élő tér, a kézműves iparművészet bemutatására. A kiállításon mintegy 5-600 tárgy kap helyet. Tudományos előkészítését többek között a 2012 tavaszán megnyílt Art deco és modernizmus c. kiállítás jelenti (kb. 350 tárgy). Természetes térbeli kapcsolódások:

1. Design Múzeum

8. Hangszerkiállítás, 200 m2

A múzeum Díszterme elsősorban rendezvénytermi hasznosítást nyer, de e mellett a gyűjtemény történeti hangszereinek – elsősorban zongoráknak – állandó bemutatóhelyének is ezt javasoljuk. Mintegy tucatnyi nagyobb hangszerritkaság kap a terem külső részén helyet, amelyek egy része alkalmanként meg is szólaltatható.

9. Lechner Ödön állandó tárlat, 200 m2

Az Iparművészeti Múzeum építéstörténetét és tervezőjét, Lechner Ödönt bemutató állandó tárlat. Itt kap helyet az épület Zsolnay-kerámia díszének állandó bemutatója is. Erre a célra legalkalmasabbnak a múzeum Kupolaterme kínálkozik. A Kupola egyben egy budapesti szecessziós útvonal központja és kiindulópontja, valamint a Lechner Ödön építészete világörökségi program központja. Mintegy 50-100 eredeti terv és tárgy mellett számítógépes modellek, makettek alkotják a tárlatot, ahol az épület egyes eredeti szerkezeti megoldásait is be lehet mutatni.

10. Design múzeum, 800-1000 m2

A 20. század valamint napjaink magyar és nemzetközi tárgykultúrájára, a designra és az ipari formatervezésre koncentráló, a múzeum szervezetében új elemet jelentő bemutató. Egyben a magyar kreativitás és geometriai gondolkodás (Rubik-kocka, Spidron, Gömböc) állandó bemutatóhelye. Nagyrészt új gyűjtés eredménye, amelyből egyszerre mintegy 500 tárgy mutatható be. Az épületrész tervezésekor figyelembe kell venni a design alkotások esetenként jelentős méreteit, és azt, hogy a tárgyi emlékek gyűjtése nagy mennyiségű anyag raktározását teszi szükségessé. Az állandó bemutatás mellett ezen a részen szükséges egy kb. 300 m2 alapterületű időszaki kiállítótér kialakítása a legújabb fejlemények, csoportos produkciók, kísérleti eredmények valamint a kortárs divat bemutatására. Természetes térbeli kapcsolódások:

1. Art deco és modern művészet

Az állandó kiállítások nagy tereiben összesen mintegy 6500-7000 tárgy kaphat helyet. Ehhez

járul hozzá a Nagytétényi kastélyban megrendezett kibővített bútortörténeti kiállítás. Ennek

hangsúlya némiképp megváltozik az ottani rekonstrukció és átrendezés után: a viszonylag

kevés számú középkori tárgy bekerül a főépületbe, a kiállítás viszont kibővül a 19. század

második felének, a századfordulónak és a 20. század első felének anyagával, témája tehát az

európai bútorművészet a reneszánsztól a huszadik század elejéig. Itt a jelenlegi 300 bútor

kétszerese, tehát mintegy 600 tárgy kap helyet, valamint az enteriőröket kiegészítő mintegy

1000 kisebb méretű tárgy.

A nagyszabású történeti állandó kiállításokon így összességében mintegy 8000-8500 tárgy

kaphat helyet, amelyet kiegészít a nagy terek mellett a korábbi folyosók kiállítótérré

alakításával nyert kabinetsor, ahol tömörebben további műtárgyak helyezhetőek el, pl.

kihúzható fiókokban textíliák, grafikai alkotások. Bizonyos tárgyak érzékenysége miatt olyan

kiállítási körülményeket kell biztosítani, hogy ezen tárgyak mondjuk évenként könnyen

cserélhetőek legyenek más, hasonló jellegű tárgyakkal. Ezzel a rendszerrel jön létre az a

maximum 10.000 tételes, két helyszínen megrendezett nagyszabású állandó kiállítás,

amely az Iparművészeti Múzeum eddig még soha meg nem valósult központi bemutatója. A

történeti nagykiállításokat szervesen egészítik ki a második szinten elhelyezkedő

látványtárak, amelyek a gyűjtemény igen nagy százalékát teszik hozzáférhetővé.

A rendszert a jelenleg előkészítés alatt álló budapesti Játékmúzeum egészítheti ki (nem a

főépületben nyer elhelyezést).

A látványtárak koncepciója

A földszinten és az első emeleten sorakozó nagy kiállítóterek anyagát egészítik ki az épület

kevésbé kiemelt térsoraiban elhelyezkedő tematikus látványraktári kiállítások. Ezek

létrehozásával célunk kettős: egyrészt a gyűjtemény lehető legnagyobb része legyen

közvetlenül is hozzáférhető, másrészt minél inkább csökkenjen a szigorúan vett

raktárterület. Ezekben a látványtárakban az egyes gyűjteményi egységek, anyagféleségek

szerint csoportosítva jelennek meg a tárgyak. A bemutatást készítés-technikai leírások,

bemutatók teszik könnyebben feldolgozhatóvá. Itt nem az egyes tárgyakon van a hangsúly,

hanem a tárgycsoportokon, tárgytípusokon. Logikus rendbe illesztve a gyűjtemény lehető

legnagyobb része látható itt, sűrűn polcos vitrinekbe rakva (kerámiák, ötvöstárgyak) vagy

kihúzható fiókos, lapozható rendszerekbe helyezve. Egyes gyűjteményi csoportoknál eltérő,

hogy a gyűjtemény milyen százaléka állítható itt ki – a kerámia, üveg és ötvös anyag

nagyobbik része kikerülhet, csaknem teljes számban láthatóak majd olyan gyűjteményi

egységek mint pl. a legyezők vagy az órák is. A textil-anyag és grafikák kihúzható fiókokban

kaphatnak helyet, a korlátozottan rendelkezésre álló hely miatt a teljes gyűjtemény

alacsonyabb arányában. A látványtárakban a tárgyakat számok azonosítják, amelyek a

termekben rendelkezésre álló terminálokon hozzáférhető digitális nyilvántartó rendszer

segítségével értelmezhetőek. Bútorok esetében látványtári bemutatást a főépületben nem

tervezünk, Nagytétényben egy kisebb ilyen egység elképzelhető (pl. széktár).

Időszaki kiállítóterek

A rekonstrukció után elképzeléseink szerint elsősorban az épület jelenleg részben

kihasználatlan alagsori terei adhatnak helyet az Iparművészeti Múzeum új időszaki

kiállítótereinek. Itt kialakítható egy flexibilis, szükség szerint szekcionálható, összességében

800-1200 négyzetméteres kiállítótér. Ennek kialakításakor alapkövetelmény, hogy olyan

technikai feltételeket tudjunk biztosítani, amely a legszigorúbb műtárgyvédelmi

előírásoknak is megfelel, és amely így alkalmas a legérzékenyebb típusú, külföldi

múzeumokból kölcsönzött anyag befogadására is. Az alagsor egyéb tereiben még összesen

mintegy 200-300 négyzetméteren alakítható ki időszaki kiállítótér, kisebb kiállítások,

kamara-tárlatok számára. A kiállítóterek közvetlen és szintbeli csatlakozását biztosítani kell a

kiállítás-előkészítő logisztikai terekhez (kicsomagolásra is alkalmas átmeneti műtárgyraktár,

ládaraktár, stb.)

A teljes intézményi megújulás kereteiben új, kisméretű időszaki kiállítóteret tervezünk

kialakítani a nagytétényi kastélyban is; és elsősorban az ázsiai művészet időszakos

kiállítótere és rendezvényhelyszíne lehet a jövőben a Hopp-villa.