Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

1071 Budapest, Városligeti fasor 17–21.

Porta: +36-1/321-1200; Titkár: +36-1/322-4406; Fax: +36-1/342-2985;

E-mail: titkarsag@fasori.hu

Pályázat

A „Fény Nemzetközi Éve”

Fényed az életed!

Készítette:

Dr. Palágyi Györgyné

Szalmássy Júlia

fizika-matematika szakos tanár

Budapest 2015. november

Tartalomjegyzék

Bevezetés

1. A Budapest - Fasori Evangélikus Gimnázium története

2. Fény és tudomány a fények városában

Látogatás az Akadémiára

3. Wigner-ünnepség

Wigner Jenő a fasori diák

4. Napfogyatkozás távcsöves bemutatása

5. Kutató tanárok konferenciája

6. A Fasori Gimnázium napórájának felújítása

7. Természettudományos tábor

Mogyoróhegy

8. Nagykárolyi testvériskola természettudományos osztályának

fogadása

9. Természettudományos tábor (Club Aliga)

10. A Fényre várva

Természettudományi tábor alsósoknak

11. Kutatók éjszakája (Fényed az életed - Soha többé Hirosimát)

12. Régebbi programok

13. Emlékezés a Fizika Nemzetközi Évére

Bevezetés

Tíz évvel a fizika nemzetközi évét követően az Európai Fizikai társulat kezdeményezésére, az UNESCO

támogatásával a 2015-ös évet a fény Nemzetközi Évének nyilvánította az ENSZ.

E világhírű kezdeményezés célja, hogy hangsúlyozza a fénynek és az optikai technológiának az egyének

életében, valamint a társadalom fejlődésében való fontosságát. Hazánkban a Fény apostola Kroó

Norbert Professzor Úr indította útjára.

Iskolánk, a Budapest - Fasori Evangélikus Gimnázium is csatlakozott ehhez a nagyszerű, világot

meghódító mozgalomhoz. Szívügyemnek tekintettem, hogy elődeinkhez, a fasori tudósokhoz méltóan

ünnepeljük meg a Fény Évét. Diákjaim határtalan lelkesedésére számítva és kollegáim segítségével

rendkívül színes programokat valósítottunk meg. Kísérletek, tudományos előadások, tanulmányi

kirándulások sora követte egymást, amelyek ebben a pályázatban tekinthetők meg. Hamarosan a Fény

Éve véget ér, úgy érzem a vállalkozás sikeres volt iskolánkban. Tanulóink egymást segítve, lelkesen

vettek részt a programokon.

Elbúcsúzunk a Fény Évétől, de természetesen a fény mindig jelen lesz életünkben. Karácsony

közeledtével kigyúlnak házaink ablakaiban az ünnepi fények. Nem is gondolnánk, de ezekhez

nélkülözhetetlenek a fizika törvényei.

„Nagyon fontos ,hogy soha se hagyjuk abba a kérdezést. Hogy miért létezik, a kíváncsiság megvan az

oka. Csak tisztelni lehet azt, aki az örökkévalóság titkát, az életet, a valóság csodás szerkezetét

fürkészi. Elég, ha valaki mindennap csupán egy piciny darabot felfog ebből a csodából. Soha ne

veszítsd el a jámbor kíváncsiságot.”

William Miller

1. A Budapest - Fasori Evangélikus Gimnázium története

Az intézmény a főváros VII. kerületében, a Városligeti fasor 17-21. szám alatt található.

Intézményünk elődjét a Pesti Evangélikus Gyülekezet (V. ker. Deák tér) alapította 1823-ban a mai

Sütő utcában. Az épületet a XIX. század végére kinőtte az iskola, így új intézmény felépítésére volt

szükség. Az új épület 1904. szeptemberére épült fel a mai helyén, szorosan egybeépítve a Fasori

Evangélikus templommal. A két világháború között az ország egyik leghíresebb iskolájaként írta be

nevét a magyar oktatástörténetbe, a legtöbb magyar Nobel díjast adva a világnak.

Egykori szakdolgozatomban, amelynek címe: Az Érettségi története, tanulmányoztam,

hogy ebben az időben csak a Fasori Evangélikus Gimnáziumban volt nemzetközi érettségi rendszer.

Az iskolát a Rákosi féle kommunista diktatúrában megszüntették, az épületet az Országos Pedagógiai

Intézet használta egészen 1989-ig.

A híres gimnázium újraindításának szervezése 1985-ben indult meg a Magyarországi Evangélikus

Egyház és a volt Fasori Öregdiákok szövetsége kezdeményezésére, Dr. Gyapay Gábor vezetésével.

Az iskola 1989.szeptember 1-jén nyílt meg újra, 37 évi kényszer szünet után, az evangélikusok elsőként

visszakapott intézményeként.

Az országos ünnepélyes tanévnyitót itt tartotta meg Dr. Glatz Ferenc akkori művelődésügyi miniszter.

Azóta a gimnázium több ezer jól felkészült diákot bocsátott útjára az érettségi vizsgákon.

Az iskola az elmúlt évtizedekben különösen az 1990-es évek és a 2000-es évtized első felében élte

fénykorát. A következő időszakban visszaesett az iskola népszerűsége és eredményessége,

köszönhetően a magas tanári fluktuációnak és a gyakori igazgatóváltásoknak. Néhány évvel ezelőtt Dr.

Roncz Béla vezetése alatt a gimnázium eredményes pályázatának köszönhetően beindult a

természettudományos tagozat. 9. osztálytól matematika, fizika, biológia és kémia tagozatra lehet

jelentkezni.

A gimnáziumban jelenleg 20 osztályban 524 diák tanul négy és nyolc évfolyamos képzésben.

„Minden kornak meg vannak a gyönyörű pillanatai”

(Albert Einstein)

Wigner Jenő, a fasori diák

„ A tudomány sosem képes a természet rejtélyeit megoldani, mivel a rejtélynek mi magunk is

részesei vagyunk.” -Max Planck

Az Európai Fizikai Társaság (EPS) a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumot a volt

tanítvány, Wigner Jenő emlékére 2015. április 23-án fizikai emlékhellyé nyilvánította,

Európában huszadikként. Az emlékhely avatási ünnepélyén, és az azt követő Wigner

Konferencián köszöntőt mondott, illetve előadást tartott többek között Luisa Cifarelli az EPS

előző elnöke, dr. Kroó Norbert akadémikus, az EPS tiszteletbeli tagja, iskolánk igazgatója,

Hajdó Ákos, valamint jelenlétükkel megtisztelték az eseményt dr. Liptay György a Budapesti

Evangélikus Gimnázium Volt Növendékek Egyesületének tiszteletbeli elnöke, az Egyesület

más tagjai, Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere valamint iskolánk érdeklődő

tanárai és diákjai.

A sors különös kegye folytán abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy

megemlékezhetem Wigner Jenőről, a tudósról, az emberről, a tanárról. Úgy döntöttem, nem

törekszem a teljes életút, a teljes munkásság bemutatására, hiszen ez megvalósíthatatlan.

Csupán érzékeltetném a tudós életében bekövetkezett változásokat, amelyek hatással voltak

munkásságára, és kiemelném életművéből a tudomány alapvető fundamentumait,

amelyekből a modern fizika építkezett, és építkezik a mai napig.

Ki is volt Wigner Jenő?

A New York Times szellemes megfogalmazása szerint Wigner egyike volt azoknak a

Budapesten született és nevelkedett tudósoknak, akik azért mentek Nyugatra, hogy

átalakítsák a modern fizikát. És valóban.

Wigner Jenő szerencsés ember volt. Abban a XX. században született, „a téridő egyik

legalkalmasabb helyén”, Budapesten, amely a fizika tudományát szédítő sebességgel emelte

a magaslatokba.

Wigner Jenő 1902. november 17-én született Budapesten. A Király utcai szülőházán

emléktábla található. Abba a Fasori Gimnáziumba járt (eredeti nevén Budapesti Ágostai

Hitvallású Evangélikus

Főgimnázium), amelyik akkor „Magyarország egyik legjobb iskolája” volt, ahogy Harsányi

János Nobel-díjas tudósunk írta emlékirataiban. (Talán a világon is az egyik legjobb.)

Wigner Jenő Neumann fölött járt egy évvel. Középiskolai tanulmányait követően a

Műegyetemre iratkozott be, amely nem elégítette ki egyre növekvő tudásvágyát.

Édesapjával megbeszélve (aki szintén fasori diák volt) 18 évesen a Berlini Műszaki Egyetem

hallgatója lett.

„Igen én, élni s hódítani fogok” írta Ady Endre az Ifjú szívekben élek c. versében. Ez a

törekvés jellemezte Wigner Jenőt is. Bár a Vegyészmérnöki Karra iratkozott be, érdeklődése

a fizika felé fordult. Következő kivételes szerencséje, hogy akkor Berlin volt a fizika

világközpontja. A Berlini Egyetemen tartotta heti üléseit a Német Fizikai Társulat, ahol

egymás mellett ült Einstein, Max Planck, Heisenberg és Pauli, hogy csak a legnagyobb

neveket említsem. Itt ismerkedett meg Szilárd Leóval, akihez élete végéig hű barátsággal

kötődött.

A berlini évek után Hitler hatalomra jutását nem várva meg barátaival együtt Amerikában

telepedett le. Wigner néhány év kitérővel Princetonban élt és kutatott 1995. január 1-jén

bekövetkezett haláláig. Még nyolcvanéves korában is a fizika több területén önálló

tudományos kutatást folytatott. Munkásságát 61 éves korában, 1963-ban Nobel-díjjal

jutalmazták. Amikor barátai értesítették az örömteli eseményről, a közismerten szerény

tudós csak ennyit mondott: „a butáknak szerencséjük van.” Ed Howe író aforizmája szerint:

„a szerény embert csodálják, feltéve, ha tudomást szereznek létezéséről”. Wigner Jenőt, a

végtelenül szerény tudóst nem lehetett nem észrevenni.

Wigner, Heisenberg, Dirac és Neumann, ők négyen végezték el a kvantummechanika

klasszikus fizikától immár független megalapozását, amely bevéste nevüket a tudomány

történetébe.

Érdekességképp megemlítem, hogy a – ma is működő – Fasori Arany János Önképzőkörben

1919-ben 17 évesen már ugyanezen témán dolgozott. Beadott házi dolgozatára

érdemkönyvi (bizonyítványba kerülő) dicséretet kapott tanáraitól, Mikola Sándortól és Rátz

Lászlótól.

A fasori tanárok a legkiválóbb diákokat szombat délutánonként kávéházba hívták, ahol nem

a pesti pletykákról, hanem a differenciálszámítás rejtelmeiről beszélgettek. A kávéházi

mulatságok kiegészítéseként a diákok a mai 309-es számú előadóban fizikagyakorlatra jártak,

ahol Mikola Sándor pipával pöfékelve figyelte diákjai fáradozásait. Érdemes megemlíteni,

hogy a fizika elméleti oktatása mellett Mikola Sándor vezette be a fizikai gyakorlatokat is. Az

Ő tankönyvéből merítette középiskolai ismereteit: ebben Newton tehetetlenségi törvénye

“tétlenség” törvényeként szerepelt. Sem ő, sem kollégái nem fukarkodtak a diákok

dicséretével, amit Wigner hazalátogatásaikor is meleg szívvel emlegetett. Rátz László a

gimnázium főigazgatói címéről is lemondott azért, hogy minden idejét tehetséges diákjainak

szentelje.

Wigner Jenő a kvantummechanikán túl a csoportelméletben, a részecskefizikában, az

energetikában, a szilárdtest-fizikában és az asztrofizikában egyaránt maradandót alkotott. A

II. világháború alatt részt vett az első atomreaktor tervezésében.

Magyarországi látogatásai közül két eseményt szeretnék kiemelni. Az Eötvös Loránd

Tudományegyetem 1987-ben avatta díszdoktorává, míg a Magyar Tudományos Akadémia

tiszteletbeli tagjává 1988-ban választották. Az ő sok szerencséje mellett én is szerencsésnek

érezhetem magam, hiszen személyesen találkoztam vele. Pontosan emlékszem a dátumra,

1987. november 18. Egyetemi előadásaink a Múzeum körúti TTK D épületében voltak, az

akkori Elméleti Fizika Tanszéken. „Fénysebességgel” terjedt a hír, hogy Wigner előadást tart,

így a teljes Fizika Tanszék tanárostul, diákostul gyorsuló mozgással vette be a Gólyavárat,

hogy helyet szerezhessen a tudós közeli gravitációs terében. Az őszi nap lágy sugarai csendes

érdeklődéssel hatoltak át a hatalmas ablaktáblákon. A makro- és a mikrovilág találkozásáról

volt szó, és ennek kutatására lelkesített minket, hallgatókat. Az ekkor 85 éves Wigner friss, a

legújabb kutatási eredményeket is magába foglaló már-már szónoki beszéde úgy hatott a

hallgatóságra, mint a hosszú őszi délután csendjében a mélyhegedű hangja.

Úgy éreztem, hogy valóban találkozott a mikro- és makrovilág.

Ezután került sor díszdoktorrá avatására a Jogi Egyetem dísztermében rendkívül ünnepi

hangulatban.

A Szózat hangja meghatotta a tudóst, aki látható érdeklődéssel kutatta emlékeiben a dal

forrását.

Wigner Jenő magyar voltát soha nem tagadta meg, de érezte, elszakadt szülőföldjétől.

Tudományos munkássága örökös büszkesége gimnáziumunknak és nemzetünknek egyaránt.

Befejezésként álljon itt Wigner ars poeticája:

„Igazi boldogság tudni, hogy fizikus vagyok. Mi más mérhető ehhez, mint a szerelem?”

Dr. Palágyi Györgyné, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

2015. június 26.

Napfogyatkozás távcsöves bemutatása

2015.03.20-án a Magyarországról látható részleges napfogyatkozás észlelésére került sor az

iskola udvarán Zombori Ottó csillagász vezetésével. A diákok távcső és megfelelő szűrők

segítségével követhetek végig az eseményt. A napfogyatkozás során távcső segítségével

kivetített képen lehetőség volt napfoltok megfigyelésére is. Az eseményen az iskola diákjai és

tanárai közül 140-150 fő vett részt.

Kutató tanárok konferenciája

2015.03.24

Harmadik alkalommal került sor a konferencia megrendezésére a Fasori Gimnázium

dísztermében.

A plenáris előadások a Fény nemzetközi évéhez kapcsolódtak

Elnök: MAJOROSNÉ LASÁNYI ÁGNES

Idegsejtek és idegpályák a fény szolgálatában DR. RÉTHELYI MIKLÓS

A fény motívuma Kosztolányi Dezső Hályogműtét című novellájában DR. ÉRFALVY LÍVIA

A gyertyafénytől a LED-ig DR. JESZENSZKY SÁNDOR

Az előadások az orvostudomány, irodalom és fizika oldaláról világították meg a tudomány

területet.

Wigner emlékkonferencia

2015.04.23.

Köszöntő (fordítással): Luisa Cifarelli az EPS előző elnöke

Előadók:

Érfalvy Lívia - A fény motívuma Kosztolányi írásművészetében

Zombori Ottó - Fizika és csillagászat a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban

Murányi Zoltán - Fényes Kémia

Szegô Károly - A Rozetta Misszió

Horváth Zoltán – Mitől lézer a lézer

Bíró Tamás – Szimmetriák a fizikában, bozonok és fermionok

Moderátor: Lévai Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója

Az előadásokkal egy időben Palágyi Györgyné tanárnő szervezésében a gimnázium diákjainak

a Fény nemzetközi évéhez kapcsolódó munkáit is megtekinthették a konferencia résztvevői.

A Fasori Gimnázium napórájának felújítása 2015.04.23.

A napóra az udvarra néző DK-i homlokzaton, az igazgatói lakás falán látható. Erre a kiugró

5x2,5 m-es falrészre egy freskót készített Kölber Dezső festőművész 1904-ben. 2015. április

23-án a gimnázium alapításának 110., újraindításának 25. évfordulójára és a Fény

nemzetközi évének emlékére kisebb felújítás történt a napórán, amelynek szervezője

Zombori Ottó csillagász, tanár volt, kivitelezője pedig Marton Géza napórakészítő. Ekkor

került elhelyezésre az időegyenlítés grafikonját ábrázoló réztábla.

Az eseményről cikk jelent meg a Természetvilága 2015. júniusi számában.

Természettudományos tábor 2015.05.28-30.

Több éve megrendezésre kerül Mogyoró-hegyen a természettudományi tábor amelyben az

5. és 9. évfolyam természettudományos osztályai vettek részt. Az idei alkalommal Palágyi

tanárnő vezetésével az 5.-es osztály diákjai fénytani kísérleteket végeztek.

Nagykárolyi testvériskola

természettudományos osztályának

fogadása

2015.06.05.

Második alkalommal fogadtuk a nagykárolyi testvériskolánk természettudományos osztályát.

A gimnáziumunk 5. évfolyamos diákjaival közösen vettek részt Palágyi tanárnő fénytani

előadásán, majd ezt követően fénytani és elektromosságtani kísérletein. Az alkalom

befejezéseként Kátai Balázs 8.b osztályos tanuló csillagászati előadást tartott.

Club Aliga, a Fény tábora

2015. 07. 25-én a 6.a és b a Déli pályaudvarról az Aligai vasútállomásra érkezett ahol

azonnal meg is kezdődtek a programok a CLUB ALIGA üdülőközpont területén. Dr.

Palágyi Györgyné (a gimnázium fizika és matek tanára) és Teleki András (a gimnázium

természetismeret és földrajz tanára) minden éjjel csillagász órákat is adott nekünk.

Egyik éjjel 7 nyári csillagképet is láttunk, melyeket megtanultunk felismerni. Kis

medvét, nagy medvét, hattyút, nagy nyári háromszöget, Cassiopeiát, a Kis Göncölt és

a Nagy Göncölt. A napok folyamán elsajátítottuk a morze abc-t, melyet tükrök

segítségével adtunk tovább egymásnak. Esténként Palágyi Tanárnő a társastánc

lépéseivel bővítette az ismereteinket.

Jajecnik Marcell

A Fényre Várva

Természettudományi tábor, a fény tábora

Tíz évvel a Fizika Nemzetközi Évét követően az Európai Fizikai Társulat

kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi

Évének nyilvánította az ENSZ. A Fény Nemzetközi Éve egy világméretű

kezdeményezés, amelynek célja, hogy a fénynek és az optikai technológiának az

egyének életében, valamint a társadalom fejlődésében való fontosságát

hangsúlyozza.

Ehhez a világméretű kezdeményezéshez iskolánk is csatlakozott. A sok színes

program egyik állomása volt a Vértesboglári tábor. Szeptember 12-én – az indulás

napján – nehéz fellegek borították be az eget, a reggelt egyfajta szürkületté

változtatva a Fasori Gimnázium felett. Úgy éreztük, cserbenhagyott a fény.

Egy órás utazás után, megérkeztünk a XXI század modern elektronikai zajától távoli

világba. A Vértes közelében a csillagképek földi megfelelői fogadták az ötven fasori

diákot, a Hattyú, a Sas, és a Lant képében. A biológiai foglalkozást a tábor vezetője,

Hámor tanár úr tartotta meg.

Mivel a Nap sugarai nem tudtak áthatolni a felhőkön, ezért a mesterséges

fényforrások váltak kísérleteink alapjává. Tanulóink gyertyákat adtak át egymásnak,

ezzel demonstrálva a fény útját. A gyertyafény keringőt követően mécsesek váltak a

Morse jelek generátoraivá, megjelenítve a 6. b osztályos tanulók: Heiczienger Bence

és Nagy Regina jelmondatát „A fényed az életed”.

„Isten fénye a Fasorban”.

A késő esti csillagászati programot felváltotta Hámor Endre tanár úr kalandos éjszakai

túrája.

A nehéz nap éjszakáját követően, a 7. b osztályos tanulók kölcsönhatási kísérleteket

végeztek. Közben Teleki Tanár Úr természetismereti foglalkozást tartott a saját

osztályának. A hazaindulást megelőző percekben az őszi nap sugarai áttörték a

barátságtalan fellegeket lehetővé téve az utolsó fénytani kísérlet elvégzését.

Tanulóink tükrök segítségével SOS jeleket továbbítottak az ismeretlen világegyetem

távoli világába.

Dr. Palágyi Györgyné

Fényed az életed

A novemberi ködös, borús napokon jóleső érzéssel gondolunk vissza a Kutatók

éjszakája programsorozat keretében 2015. szeptember 25-én a Budapest - Fasori

Evangélikus Gimnáziumban tartott előadásra, amely a Fény éve jegyében zajlott.

Dr. Kroó Norbert akadémikus, kutató fizikus figyelemfelkeltő előadása után az iskola

tanulói Dr. Palágyi Györgyné fizika-matematika szakos tanárnő irányításával

emlékezetes műsort adtak elő: Fényed az életed – Soha többé Hirosimát! címmel.

Az előadás fő gondolata a fény mindent betöltő, éltető erejének a sötétséggel való

szembeállításán alapult - szimbolikus értelemben a fény az életet, a békét, a sötétség a

háborút és a halált jelenti – így utalva a II. világháború borzalmas végkifejletére: a

hirosimai atombomba pusztítására.

A diákok előadása rámutatott annak a fontosságára, hogy ezek az események örök

mementóként a jövő nemzedékek kulturális emlékezetének részévé váljanak. Arra is

felhívta a figyelmünket, hogy a tudomány mindenkori feladata az élet értékeinek

védelme és a felelősségteljes gondolkodás kialakítása.

A lelkes szereplők: a 6. A és B valamint a 9. osztály tanulói komplex műsort adtak

elő: a fizika, a zene, a tánc, a vers és a film eszközeivel fogalmazták meg az előadás

üzenetét. Műsoruk első részében a sötét teremben mécseseket gyújtottak, és az előttük

tartott papírlapok mozgatásával morze-jeleket adtak, így vizuális úton mutatták be,

hogyan lehet a fény a kommunikáció eszköze. Ezután mozgásszínházi elemekkel

gazdagított csoportos táncot adtak elő, amellyel a béke, a boldogság, illetve a háború

és pusztítás ellentétét mutatták be. Az előadás „mélypontját” a halált megidéző két

fekete köpenyes alak megjelenése, a földön fekvő szereplők és Nagy László Poklok

tinója c. költeményének tolmácsolása jelentette Vida Enikő 12.c osztályos tanuló

előadásában, Beethoven V. Szimfóniájának zenei aláfestésével. A következő

jelenetben a fény visszatérésének katartikus élményét élhettük át: a szereplők

világosság felé kitárt karja az újjáéledő természet örök körforgását szimbolizálta.

Ekkor szólalt meg Smetana Moldva c. csodálatos szimfonikus költeménye, amelynek

áradó dallama a szélesen hömpölygő folyót, a vizet, az élet teljességét és örömét idézi.

A műsor befejező részében igényes képválogatást láttunk az esti fényárban ragyogó

fővárosunkról, Budapestről.

Az előadás véget ért, mi pedig átélhettük, hogy a szépség, a fény és a béke

elválaszthatatlanul összetartoznak életünkben, ahogyan Radnóti Miklós Himnusz a

békéről c. költeményében megfogalmazta:

„Te tünde fény! futó reménység vagy te, / forgó századoknak ritka éke:

zengő szavakkal s egyre lelkesebben / szóltam hozzád könnyűléptű béke!”

Kuklis Éva

tanár

Ógyalla

Az egész úgy kezdődött, hogy az iskola előtt elkezdett összegyűlni a Mikola Sándor

önképzőkör. Palágyi tanárnővel és Zombori tanár úrral rögtön el is indultunk.

Zombori tanár úr az útközbe eső műemlékekről és tájakról elmondott mindent.

Amikor elérkeztünk az ógyallai Csillagvizsgálóhoz, nagy szeretettel fogadtak minket.

Az első program egy kivetítős előadás volt, ami az ógyallai Csillagvizsgáló történetéről

szólt és Konkoly Tegéről. Ezután megnéztük a kiállítást és most jött a mini

planetárium. Ahogy láttam, mindenkinek ez tetszett a legjobban. Mielőtt elindultunk

volna, még ehettünk és játszhattunk egy kicsit. Ezek után elindultunk Komáromba,

igaz nem voltunk ott túl sokat, de sokat tanultunk az ott látható szobrok alapján. De

már késő volt, ezért haza kellett indulnunk. Amikor hazaértünk, mindenki

élményeivel halmozta el szüleit.

Komjáthy Hanna Zoé 5.a

„Közelebb az éghez”

Nagyon élménydús, kihelyezett szakköri foglalkozás keretében látogattak el a fasori

Mikola Sándor Csillagászati-Űrtani Önképzőkör és a Kis Fizikusok Baráti Köre (vezetője

dr. Palágyi Györgyné tanárnő) diákjai, valamint Lovas Eszter tanárnő (aki a nyári

csillagászati és űrtáborok szakmai segítője) az Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Természettudományi Karának épületében (Budapest, 11. kerület Pázmány Péter

sétány 1/a.), annak is a tetején (10. emelet!) található digitális Planetáriumba. A

legmodernebb audiovizuális technikát is alkalmazó planetáriumi előadást Belucz

Bernadett végzős doktorandusz, a Csillagászati Tanszék munkatársa tartotta, aki

fáradhatatlanul válaszolt a hallgatóság kíváncsi kérdéseire.

Zombori Ottó, az önképzőkör vezetője

Rosetta űrszonda leszállása

Amikor az autóban utazva hallottam a rádióban, hogy a tudományos élet számára

milyen fontos dátum lesz 2014. november 12-e, nem gondoltam volna, hogy én is

jelen lehetek a TIT Budapesti Planetáriumban a Rosetta űrszonda részeként leszálló

Philae leszállóegység 67P/Csurjumov—Geraszimenko üstökösre való landolásakor.

Palágyi tanárnőnek, és Zombori tanár úrnak kö- szönhetôen azonban néhány

társamnak és nekem lehetőségünk nyílt, hogy a helyszínen követhessük végig a

leszállást érdekes előadásokkal együtt. Az űrszonda 2004. március 2-án indult el.

Hogy miért is olyan fontos nekünk, magyaroknak ez az esemény? A válasz egyszerű…

A tíz leszálló műszer, tizenegy tudományos műszer tervezéséhez, fejlesztéséhez,

valamint megépítéséhez magyar szakértők is hozzájárultak. Működése során sok

képet és adatot kaphatunk a Philae-tôl. A Planetáriumban jártak a Fizika szakkörösök

valamint a Mikola Csillagászati Önképzőkörösök.

Czapek Áron 8.b

Fizika szakkör

Mindenki rohan haza, de mi a fizika szakkörre megyünk! Októberben indult a

Legkisebb Fizikusok Baráti Köre nevezetű fizikaszakkör. A szakkör minden héten,

pénteken van, és amint a címben írtuk, mindenki rohan haza az utolsó óra után, de

mi a fizika szakkörre sietünk! Akik részt vesznek ezen az összejövetelen, néhány

tonna tudománnyal többel mennek haza. A tanárnő mindig új kísérletekkel vár

minket, aminek nagyon örülünk. Hadd említsek meg néhányat: homorú és domború

tükör, erőtani kísérlet, villámgerjesztő, mozgástan, Miki bubi (Mikola-cső). Ezen kívül

beszéltünk nagy tudósok életéről is, pl. Wigner Jenő, Einstein, Neumann János, Nikola

Tesla, Mikola Sándor. Az órarendünkben még nincs fizika óra, de reméljük, minél

hamarabb lesz. Addig is alig várjuk a következő fizika szakkört!

Jajecnik Marcell és Rawelhoffer Antal 5.b

Felcsillan a fény

Miközben azon gondolkoztam mit is írjak a cikkben, felidéztem, melyik előadás

tetszett, melyik keltette fel leginkább érdeklődésemet az előadássorozat alatt.

A választásom az első előadásra esett, amit Barna Dániel tartott a drónokról, és bár

Budapesten lakom, bámulatos volt ez az „összegzés” az esti fényekről. Hihetetlen volt

a különbség, amikor megmutatta és elmagyarázta a kisfilm képének korrigálásait. De

ez csak egy volt, a kedvencem, a sok zseniális előadás közül. Továbbá lehetőségünk

nyílt egy rövid előadást meghallgatni az iskolánkban tanító polihisztor csillagásztól

Zombori Ottó Tanár Úrtól.

Czapek Áron 8.b.

Budapest- Fasori Evangélikus Gimnázium

Látogatás az Akadémiára

Volt egyszer egy átlagos fizika órának induló 45 perc. Mindenki nyugodtan ült a

teremben, amikor megérkezett Palágyi tanárnő azonban minden megváltozott. Egy

nagy hírrel jött: meghívták a Fasort a Magyar Tudományos Akadémiára a Fény Éve

alkalmából szervezett előadássorozatra. Erre az egész osztály örömünneplésbe tört ki

és nagyon fellelkesült. Természetesen mindenki szeretett volna menni, rengeteg

jelentkező volt.

Június 9., délután: Elérkezett a várvavárt nap, az Akadémiára való csodálatos látogatás

napja. Órák után Palágyi tanárnő és Zombori Ottó tanár úr vezetésével elindult a

borongós, szeles koranyári napon az 50 fasoros diák, a tudományok világába. Az 50

diák mind Palágyi tanárnő osztályaiból jöttek és más-más korosztályúak. Voltak 7.-

esek és 8.-osok, de akadtak 10.-esek és 11.-esek is javával. Mindenki izgalommal telve

indult útnak ,még mintsem sejtve a nagy eseményekről , még a rossz idő sem

tántorított el bennünket. Mikor megérkeztünk az Akadémia épületéhez, tátva maradt a

szánk az ámulattól, hatalmas és gyönyörű épület volt, és alig vártunk, hogy

beléphessünk. Amikor bementünk elképesztő érzés fogott el minket. Ha csak már

belegondolunk, hogy hány tudós ember lépett be ebbe az épületbe már az elképesztő,

nem is beszélve arról a látványról ami fogadott minket diákokat az Akadémia

Dísztermébe. Legszívesebben örökre ott akartunk volna maradni. És hát igen, az

előadások hol is kezdjem annyi érdekes, tanulságos és zseniális előadást láthattunk

aznap, hogy azt hiszem ritkán lesz ilyen élményben részünk az életünkben. Az

előadók között volt Lovász László, ő tartotta a megnyitót. Ott volt Barna Dániel, aki

egy lehengerlő filmet mutatott be a mi drága városunkról, Budapestről, ahogy az

éjszakai fényeket láthattunk a város különféle pontjairól, különböző nézőpontból

felvéve. Hogy ne csak a mesterséges fényekről beszéljünk, eljött Antal Z. László, aki a

Nap, mint égitest és mint természetes fényforrás-ról mesélt a hallgatóknak.

Meglepetésvendégként felkérte az előadó Zombori Ottó (polihisztort és egyben a

Fasor tanára), hogy mgválaszolja egy igen vitatható kérdést: Egy hét miért 7 napból

áll? Nagyunk büszkék voltunk rá mi fasorosok. Utánuk jött Varró Sándor, aki a

kvantummechanika nagyjairól és azok munkásságáról/elgondolásaikról említett szót.

Ezután jött az én személyes kedvencem, Horváth Zoltán György lézeres előadása, ami

mindenki számára hatalmas élményt nyújtott. Ezután Darvas Györggyel

bepillanthattunk a szimmetria csodálatos világába. Végül, de nem utolsósorban Varga

Viktor zárta a nagyszerű délutánt, aki megismertette velünk, hogy a fény milyen

remekül használható az idegsejtek célzott aktiválására, illetve gátlására. Egy szóval ki

sem fejezhető mekkora élménnyel lettünk gazdagabbak, ez az itt szerzett tudás, nagy

hatással lesz életünkre. De, hogy a hazafele vezető utunk se teljen el izgalmak és a

fény csodálatos világa nélkül, ki érve az épültből jócskán ránk szakadt az ég. Hatalmas

villámok cikáztak a Duna felett. De mi tudtuk, hogy mit kell tenni, hisz Palágyi

tanárnő már ötödikes korunktól kezdve készít fel minket az efféle égi jelenségek

veszélyeiről és hogy ebben az esetben mit kell tennünk. Gyorsan bemenekültünk egy

fedett ház kapujába, hogy baj ne érjen bennünket, itt vészeltük át az óriási vihart.

Ez a délután a fény nagy kalandja volt számunkra. Örökké emlékezni fogok erre az

izgalmakkal teli, kalanddús és elképesztő kiruccanásra. Mindenkinek kívánom az

osztálytársaim nevében is, hogy minnél több ilyen élményben legyen részük. Azok

akik meg nem voltak aznap velünk, szívből kívánom, hogy eljusson egyszer legalább

az életében, ebbe a zseniál is épületbe. Lehet, hogy nem mindent értettünk még meg

egy-egy előadásból, de egy életreszóló élményben volt részünk. Örvendek, hogy ebbe

a csodálatos városban élhetek. Hatalmas köszönetettel tartozunk az Akadémiának,

hogy eljuthattunk erre a délutánra és természetesen Palágyi tanárnőnek és Zombori

Ottó tanár úrnak, akik nélkül nem valósulhatott volna meg a látogatás.

Köszönöm az élményt és a lehetőséget mindenki nevében!

Éljen 2015, a Fény Éve!

Budapest, 2015.július 11.

Türkösi Éva 7.a

Látogatás az Akadémiára

Egy órakor indultunk el a gimnázium elől, hogy biztosan oda érjünk, és hogy

jó helyet tudjunk foglalni. Meglepetés ért bennünket, hogy már majdnem

tele volt a terem fél kettőkor. Máris látható volt, hogy senki sem akart

lemaradni, mert ez egy nem mindennapi esemény volt. Mindenki várta, hogy

elkezdődjön az előadás. Mikor a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója

mondott beszédet, rendkívüli csend lett a teremben, és mindenki a kivetítőre

szegezte a szemét. A megnyitó után elkezdődött az előadássorozat, ahol

megismerkedhettünk egy nem mindennapi kamerázási módszerrel, azaz a

drón-nal. Megismerhettük a működési elvét, és a vele felvett kisfilmet, ami a

fénnyel volt kapcsolatos. Nagyon sok utómunkával káprázatos felvételeket

láthattunk. Ezután folytatódtak az előadások.

:) (Bánszky Norbi)

Befejezés

Köszönet a pályázathoz nyújtott értékes segítségéért dr. Érfalvy Lívia

Igazgatóhelyettesnek, Varga Tamásné Igazgatóhelyettesnek, valamint Kuklis Éva

tanárnőnek.

Diákjaimnak: Blaskó Mirának, Daróczi Dánielnek és Jajecnik Marcellnek.

Külön köszönet: Hámor Endre Igazgatóhelyettes Úrnak, aki egész évben maximálisan

támogatta a munkámat és technikai segítséget adott.

Kátai Balázs 9.c osztályos tanuló, a Soha többé Hirosimát műsör technikusa volt és a

pályázat megvalósításának legfontosabb szereplője.

Megtisztelve érzem magam, hogy Zombori Ottó csillagász kollegámmal valósíthattam

meg szinte az összes programot.

Köszönet illeti még Teleki András Tanár Urat, akivel hatodik éve együtt

táboroztatunk.

Ez az év tele volt élményekkel. A kedvenc élményünk a „Club Aliga ” tábor volt.

Ezalatt az idő alatt nagyon sokat tanultunk, például a Morse abc-t, amit utána elő is

adtunk a Kutatók Éjszakáján, a Soha többé Hirosimát műsorban. Részt vehettünk

Kroó Norbert Professzor Úr előadásán is.

Komjáthy Hanna Zoé és Szabó Eszter 6. osztályos

tanulók

A fény személy szerint mindig is egy olyan téma volt számomra, ami rendkívül

érdekelt. de kérdésekkel töltött el. Úgy vélem egész életemen át nagyon lényeges

lesz számomra a fény mivolta, mivel akármilyen sokat is tudunk róla egyes

tulajdonságai még mindig érthetetlenek a modern fizika számára. Így hát nagyon

örömmel töltött el, hogy ez az év ennek a „csodának” lett szentelve.

Daróczi Dániel 8.a

Nagyon örülök, hogy 2015-t a Fény Nemzetközi Évének nyilvánították, ugyanis a fény

meghatározó szerepet tölt be életünkben. Fény nélkül nem lenne élet. Úgy

gondolom, erre fel kell hívni mindenki figyelmét, hogy megbecsüljük ezt az ajándékot.

Szerintem ez sikerült is a különböző programoknak köszönhetően.

Blaskó

Mira 8.a

„Az eredményesebb jövő abban rejlik, ha újrafogalmazzuk az „együtt”, a „mi” és a

„közösen” fogalmakat, és háttérbe szorítjuk az „én”, a „nekem”, az „enyém”

fogalmakat.

„A legfőbb tennivaló itthon vár ránk. Önnön tudatunkat kell felemelnünk, hogy mi,

akik, atomok és csillagok egyenes leszármazottainak valljuk magunkat, méltóak

legyünk a kozmikus örökségünkre. Szeretnünk kell itt a Földön ezt a bolondos piros

lángot, mert ő az élet. Vidám lobogását meg akarjuk őrizni hosszú időre. Nem úgy

akarjuk óvni, hogy kalitkába zárjuk. Inkább feltárjuk előtte a Világmindenséget.”

Marx György