ÉpÜletek komfortja hőkomfort 1 1_2019.pdfhőegyensúlyi vagy komfortegyenlet h az emberi test...
TRANSCRIPT
ÉPÜLETEK KOMFORTJA
Hőkomfort 1
Dr. Magyar Zoltán
BME Épületenergetikai és
Épületgépészeti Tanszék
1
2
Általános bevezetés
A „Komfortelmélet” mindössze néhány évtizedes múltra
visszatekintő szaktárgy.
Létrejöttének okai:
• az ember-épület-energia kapcsolatrendszert sok
paraméter befolyásolja
• ezeket nem elég külön vizsgálni; ismernünk kell a
befolyásoló paraméterek közös hatásmechanizmusát
3
• az emberi követelményértékek kielégítésilehetőségeit, valamint azok gazdasági ésenergetikai vonatkozásait komplex módonkell kezelni
• a legújabb kutatások szerint az emberek legnagyobb része élete 85-90%-át zárt terekben tölti
• a zárt tereknek biztosítaniuk kell az optimális körülményeket– a szellemi és fizikai munkavégzéshez
– a szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz, pihenéshez, regenerálódáshoz
4
5
A komfortelmélet főbb témakörei:
• hőkomfort
• levegő minősége
• akusztika
• természetes és mesterséges megvilágítás
Az ember és a környező világ kapcsolata:
• szubjektív
• objektív
6
Hőérzet
A hőérzetet befolyásoló tényezők:
• levegő hőmérséklete, annak térbeli, időbeli
eloszlása, változása
• környező felületek közepes sugárzási hőmérséklete
• levegő rel. nedvességtartalma, ill. a levegőben lévő
vízgőz parciális nyomása
• levegő sebessége
• emberi test hőtermelése, hőleadása, hőszabályzása
• ruházat hőszigetelő képessége, párolgást
befolyásoló hatása
7
Szubjektív hőérzeti skála
ASHRAE (1981) 55-81 szabvány szerint:
„… A kellemes hőérzet az a tudati állapot, amely a termikus környezettel kapcsolatos elégedettséget fejez ki. …”
Forró +3
Meleg +2
Kellemesen meleg +1
Neutrális 0
Kellemesen hűvős -1
Hűvös -2
Hideg -3
8
PMV érték
9
A várható szubjektív hőérzet:
PMV és PPD érték
Fanger kidolgozott egy olyan módszert, amely alapján a
zárt tér adott pontjára, különböző paraméterek
ismeretében meg lehet határozni a várható hőérzeti
értékeket.
PMV érték várható hőérzeti érték
Predicted Mean Vote
PPD érték kedvezőtlen hőérzet várható százalékos
valószínűsége
Predicted Percentage of Dissatisfied
10
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
-3 -2 -1 0 1 2 3
PMV
PP
D
PMV és PPD érték
11
PMV és PPD érték
12
Ember és környezete közti kapcsolat
13
Az emberi test hőtermelése
égési folyamat → hő + izommunka
Nyugalmi állapotban lévő felnőtt ember:
– 0,25 l/min oxigént fogyaszt
– 88 W hő szabadul fel
Izommunka végzésével az oxigénfogyasztás és vele együtt az emberi hőleadás a többszörösére nőhet.
A munkák intenzitás szerinti osztályozása:
– könnyű
– közepes
– nehéz
14
A metabolikus hő
M=H+W , ahol M metabolikus hő
H belső hőtermelés
W külső mechanikai munka
η=W/M
H=M(1- η)
A különböző munkavégzés számszerű
hőegyenértékének meghatározására a nemzetközi
gyakorlat a „met” egységet használja.
1 met = 58 W/m2
15
Az emberi test hőtermelése
Egységnyi testfelszínre kifejezve:
Az emberi test Du Bois felülete:
(figyelembe veszi az egyéni legfontosabb metrikus
adottságokat)
G az egyén tömege (kg)
L az egyén magassága (m)
2)1(
m
W
F
M
F
H
DuDu
2725,0425,0203,0 mLGFDu
16
Az emberi test hőtermelése
17
Néhány tevékenység metabolikus értéke
18
A ruházat hőszigetelő képessége
A ruházat hőszigetelő képességének meghatározására
az ún. „clo” egységet használják:
1 clo = 0,155 m2C/W
Az egyes öltözékek eltérő szigetelőképességét táblázatos
formában mutatjuk be.
(fcl = a ruházattal borított és a mezítelen test felületének aránya,
tehát 1,0 -nél nagyobb érték)
19
Különböző ruházatra vonatkozó adatok Fanger szerint
20
Egyes ruhadarabok „clo” értékei (Icli értékei)
ASHRAE 1985
21
A ruházat hőszigetelő képessége
22
Hőérzet
A hőérzetet befolyásoló tényezők:
• levegő hőmérséklete, annak térbeli, időbeli
eloszlása, változása
• környező felületek közepes sugárzási hőmérséklete
• levegő rel. nedvességtartalma, ill. a levegőben lévő
vízgőz parciális nyomása
• levegő sebessége
• emberi test hőtermelése, hőleadása, hőszabályzása
• ruházat hőszigetelő képessége, párolgást
befolyásoló hatása
23
Az emberi test hőleadása, hőcseréje,
hőmérsékletek definiciója
Az emberi test a benne fejlődő hőt négy módon tudja
leadni:
– konvekcióval (32-35%)
– sugárzással (42-44%)
– párolgással (21-26%)
– vezetéssel (2-4%)
A sugárzás és a konvekció egyaránt lehet pozitív és
negatív – azaz hőfelvétel és hőleadás, míg a
párolgás csak negatív – tehát hőleadás – lehet.
24
1. levegő hőmérséklet
jele: tl
2. közepes sugárzási hőmérséklet
ahol F a környező felületek területe
t a felületek hőmérséklete
ahol φEF i a test súlypontjába helyezett függőleges felületelem és a határoló felületek közti besugárzási tényező
T a környező határoló felületek hőmérséklete
CFFF
tFtFtFt
n
nn
ks
...
...
21
2211
CTtn
i
FiEFiks
2734
1
4
25
Ts1Ts2
Ts3
Ts4
Ts5
Közepes sugárzási hőmérséklet
Tr
26
3. operatív hőmérséklet
ahol as a sugárzásos hőátadási tényező
ac a konvekciós hőátadási tényező
tl a levegő hőmérséklete
4. eredő hőmérséklet
magyar előírás:
C
ttt
cs
cksso
1
5,0
)1( 1
R
tRtRt ksR
ksR ttt 5,05,0 1
27
±1°C ±1,5°C ±2,5°C±2°C
±3°C
±4°C
±5°C
0.6
0.8
1.0
1.2
1.4
1.6
1.8
2.0
2.2
2.4
2.6
2.8
3.0
3.2
0.00 0.25 0.50 0.75 1.00 1.25 1.50 1.75 2.00 Clo
Act
ivit
é [M
et]
.
35
60
85
110
135
160
Act
ivit
é [W
/m²]
.10°C12°C
14°C16°C
20°C18°C
22°C
24°C
26°C
28°C
Operatív hőmérséklet
28
5. ruházat közepes hőmérséklete
jele: tcl
6. bőrhőmérséklet
– termovíziós felvételekkel
– méréssel
– számítással
– diagramból
29
A test és bőrhőmérséklet összefüggése a
levegő-hőmérséklettel
Bőrhőmérsékletek értékei
sugárzó és konvektív
fűtés esetén a léghőmérséklet
függvényében
(Bradtke és Liese, 1952)
30
A hőérzetet befolyásoló tényezők:
• Levegő hőmérséklete, annak térbeli, időbeli
eloszlása, változása
• Környező felületek közepes sugárzási
hőmérséklete
• Levegő rel. nedvességtartalma, ill. a
levegőben lévő vízgőz parciális nyomása
• Levegő sebessége
• Emberi test hőtermelése, hőleadása,
hőszabályzása
• Ruházat hőszigetelő képessége, párolgást
befolyásoló hatása31
A hőérzetet befolyásoló tényezők:
• Levegő rel. nedvességtartalma, ill. a
levegőben lévő vízgőz parciális nyomása
30 – 70 %
• Levegő sebességekisebb 0,2 m/s
32
Hőegyensúlyi vagy komfortegyenlet
H az emberi test belső hőtermelése
Ed a bőrön keresztül páradiffúzióval való hőveszteség
Esw a bőr felszínéről az izzadás következtében elpárolgó
hőveszteség
Ere a kilégzés rejtett hője okozta hőveszteség
L a kilégzés ún. száraz hővesztesége
K a hőátadás a bőr felületéről a felöltözött emberi test külső
felületére (hővezetés a ruházaton keresztül)
S sugárzásos hőveszteség a ruházattal borított test külső
felületéről
C konvekciós hőveszteség a ruházattal borított test külső
felületéről
CSKLEEEH reswd
33
Hőegyensúlyi vagy komfortegyenlet
1DuF
MH
vgbDud ptFE 3,2592,141,0
5049,0
Du
DuswF
HFE
ere pME 44027,0
CSKLEEEH reswd
ltML 340014,0
Belső hőtermelés:
Bőrön keresztül a hőveszteség ( páradiffúzió, izzadás)
Kilégzés hővesztesége:
34
Hőegyensúlyi vagy komfortegyenlet
WI
ttFK
cl
clb
Du
18,0163,0
WttfFS ksclclDu
448 2732731094,3
lclcclDu ttfFC
CSKLEEEH reswd
A hőátadás a bőr felületéről a felöltözött emberi test külső felületére
(hővezetés a ruházaton keresztül)
Sugárzásos és konvekciós hőveszteség a ruházattal borított test külső
felületéről
35
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
-3 -2 -1 0 1 2 3
PMV
PP
D
PMV és PPD érték
36
FTm
pmwm
pwmwm
mPMV
a3070014.0
5867000017.015.5842.0
99.6573300305.0
028.0036.0exp303.0
FRwmT
vTTh
TThfTTfF
cl
acl
aclmrtcl
028.09.308
06.12;38.2max
1096.3
4/1
448
PMV érték meghatározása
37
Összegzés
• Komfortelmélet területei
• Hőkomfort
PMV és PPD
Hőkomfortot befolyásoló tényezők
Operatív hőmérséklet
Komfortegyenlet
38