polgári jog 3

Polgári jog 3.

Felelősség a szerződésen kívül okozott kárért

Intézménytörténet

Felelősség megjelenése a polgári jogban

Általános alakzat – speciális alakzatok

Vétkességi elv

Objektív mérce - méltányosság

Kárkötelem szerkezete

1. jogviszony alanya

károsult - károkozó

2. jogviszony tárgya

kár megtérítése

3. jogviszony tartalma

károsult ás károkozó jogainak és kötelezettségeinek összessége

Károsult

1. joga:kártérítés, a teljes reparáció

2. kötelezettségei:2.1. kár megelőzése, enyhítése körében

úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható

2.2. bizonyítási kötelezettség a kár, annak mértéke és az okozati összefüggés tekintetében

2.3. káronszerzés tilalma

Károkozó

1. jogai:

1.1. káronszerzés tilalma

1.2. hivatkozhat a károsulti közrehatásra

2. kötelezettségei:

2.1. reparáció - teljes kár megtérítése

2.2. bizonyítási kötelezettség: magatartása nem volt jogellenes, nem volt felróható

Kártérítési felelősség rendszere

I. Általános felelősségi alakzataki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni

II. Speciális felelősségi alakzatok1. veszélyes üzem működéséből eredő kár2. felelősség olyan személyekért, akiknek belátási képessége hiányzik, vagy korlátozott3. alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása4. állattartók felelőssége5. épületről lehulló tárgy által okozott kár

Általános felelősségi alakzat

Közös előfeltételek:

1. jogellenes magatartás

2. kár

3. okozati összefüggés a magatartás és a kár között

4. felróhatóság


1. jogellenes magatartás

- minden olyan magatartás, ami nem minősül jogszerűnek (nincs katalógus)

- más személy alanyi jogait sérti, és ez a sérelem károsodásban nyilvánul meg

- tevőleges, vagy megnyilvánulhat nemtevésben is

- eltérés az utaló magatartástól (Ptk. 6. §)


1. jogellenes magatartásjogellenességet kizáró körülmények:

- jogos védelem (Ptk. 343. §)(jogtalan támadás, vagy jogtalan és közvetlen támadásra

utaló fenyegetés elhárítása érdekében cselekszik)- szükséghelyzet (Ptk. 107. §)

(másnak életét-, testi épségét, vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszélyhelyzet) de! kártalanítás

- károsult beleegyezése (Ptk. 342. §)(és a károkozás társadalmi érdeket nem sért vagy

veszélyeztet)- rendeltetésszerű joggyakorlás (pl. kisajátítás)


2. Kár

Minden olyan hátrány, amely a károsultat valamely károsító esemény folytán személyében vagy vagyonában ér. (vagyoni – nem vagyoni kár)


2.1. Vagyoni kár- felmerült kár (damnum emergens) –

károsult vagyonában beállott értékcsökkenés- indokolt költség – vagyoni és nem

vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költség, amely szintén csökkenti a károsult vagyonát

- elmaradt jövedelem (lucrum cessans) – elmaradt haszon, az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha a károsító magatartás nem következik be


2.2. Nem vagyoni kár

Jogellenes, károkozó magatartás a károsult személyhez fűződő jogait sérti – szubjektív szankció


3. okozati összefüggés a magatartás és a kár között

- Említett magatartás nélkül a kár nem következett volna be

- Jogellenes magatartást a cselekvőnek vagy mulasztónak a terhére be lehet számítani

- Jogsértő magatartást szankció alkalmazásával befolyásolni lehet


4. felróhatóság

- ha valaki nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható- ettől eltérnek a speciális alakzatok- vétőképesség – alapja a belátási képesség – az a természetes személy rendelkezik, aki előre látja magatartásának következményeit, és tudatával azt is át tudja fogni, hogy ezt a társadalom általában hogyan ítéli meg. Nincs korhatár!


Bizonyítási szabályokFőszabály: Pp. 164. § (1) bekezdés

Károsultnak kell bizonyítani:- kárt és a mértékét- okozati összefüggést

Károkozónak kell bizonyítani:- magatartása nem volt jogellenes (törvényi vélelem a jogellenesség)- jogellenes magatartása nem volt felróható (egyes speciális alakzatoknál megfordul)


Méltányosság

1. Károkozó javáraBíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti.

2. Károsult javárafelróhatóság hiányában is köteles a károkozó a teljes kár megtérítésére – egyes speciális alakzatoknál

Általános felelősségi alakzatTöbb személy együttes károkozásaFőszabály: károsulttal szemben egyetemlegesen

felelnek, amennyiben a kárt közösen okoztákegymással szemben felróhatóságuk

arányában – ha ez nem állapítható meg, egyenlő arányban

Kivételek: - károkozók egymástól függetlenül, de egymással okozati kapcsolatban okoznak kárt – önállóan felelnek

- bíróság mellőzheti, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja – ha ez a kár megtérítését nem veszélyezteti

- károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében

polgári jog 3

Documents