KECSKÉS LÁSZLÓ, KŐRÖS ANDRÁS, MAKAI KATALIN,OROSZ ÁRPÁD, OSZTOVITS ANDRÁS, PETRIK FERENC

POLGÁRI JOG

BEVEZETŐ ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK,

AZ EMBER MINT JOGALANY,ÖRÖKLÉSI JOG

MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS

Az új Ptk. magyarázata I/VI.

Lap- és Könyvkiadó Kft.

KECSKÉS LÁSZLÓ, KŐRÖS ANDRÁS,MAKAI KATALIN, OROSZ ÁRPÁD,

OSZTOVITS ANDRÁS, PETRIK FERENC

POLGÁRI JOGBEVEZETŐ ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK,

AZ EMBER MINT JOGALANY,ÖRÖKLÉSI JOG

MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS

Az új Ptk. magyarázata I/VI.

A sorozat főszerkesztője: PETRIK FERENC ny. kollégiumvezető

A kötet szerkesztője: WELLMANN GYÖRGY,

a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője

A szerkesztő munkatársa: POMEISL ANDRÁS

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 242 9

Budapest, 2014

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadásaFelelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.hvgorac.huE-mail: info@hvgorac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Gábor ZsoltTipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai ÉvaSzedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Kecskés László, 2014© Kőrös András, 2014© Makai Katalin, 2014© Orosz Árpád, 2014

© Osztovits András, 2014© Petrik Ferenc, 2014

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014

A kézirat lezárva: 2014. június 30.

KECSKÉS LÁSZLÓ – [Ptk.] Első KönyvKŐRÖS ANDRÁS – [Ptk.] Második Könyv Első és Második RészMAKAI KATALIN – [Ptk.] Második Könyv Első és Második Rész

OROSZ ÁRPÁD – [Ptk.] Hetedik KönyvOSZTOVITS ANDRÁS – [Ptk.] Nyolcadik Könyv

PETRIK FERENC – [Ptk.] Második könyv Harmadik és Negyedik Rész

5

ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK

A főbb rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

2013. ÉVI V. TÖRVÉNYA POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL

ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

MÁSODIK KÖNYVAZ EMBER MINT JOGALANY

ELSŐ RÉSZA JOGKÉPESSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

I. CÍM: A JOGKÉPESSÉG KEZDETE ÉS MEGSZŰNÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87II. CÍM: A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

MÁSODIK RÉSZA CSELEKVŐKÉPESSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

III. CÍM: A CSELEKVŐKÉPESSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . 95IV. CÍM: A KISKORÚSÁG MIATTI KORLÁTOZOTT CSELEKVŐKÉPESSÉG

ÉS CSELEKVŐKÉPTELENSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98V. CÍM: A NAGYKORÚ CSELEKVŐKÉPESSÉGÉNEK KORLÁTOZÁSA . . . . . . 114VI. CÍM: A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ

INTÉZKEDÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128VII. CÍM: A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131VIII. CÍM: A GONDNOKRENDELÉS; A GONDNOK JOGAI

ÉS KÖTELEZETTSÉGEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144IX. CÍM: A CSELEKVŐKÉPESSÉGET NEM ÉRINTŐ TÁMOGATOTT

DÖNTÉSHOZATAL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155X. CÍM: RENDELKEZÉS A CSELEKVŐKÉPESSÉG JÖVŐBELI

KORLÁTOZÁSA ESETÉRE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158

HARMADIK RÉSZSZEMÉLYISÉGI JOGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166

XI. CÍM: ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK . . . 166XII. CÍM: A SZEMÉLYISÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK SZANKCIÓI . . . . . . 198

NEGYEDIK RÉSZSZERZŐI JOG ÉS IPARJOGVÉDELEM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212

6 ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK

HETEDIK KÖNYVÖRÖKLÉSI JOG

ELSŐ RÉSZÁLTALÁNOS SZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215

I. CÍM: ÖRÖKLÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215II. CÍM: KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217

MÁSODIK RÉSZVÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223

III. CÍM: A VÉGRENDELET FAJTÁI, ÉRVÉNYESSÉGI FELTÉTELEIÉRTELMEZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223

IV. CÍM: A VÉGRENDELET TARTALMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240V. CÍM: A VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA . . . 251VI. CÍM: ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263VII. CÍM: HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ AJÁNDÉKOZÁS. RENDELKEZÉS

VÁRT ÖRÖKSÉGRŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

HARMADIK RÉSZTÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270

VIII. CÍM: A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÁLTALÁNOS RENDJE . . . . . . . . . . . . . 270IX. CÍM: ÁGI ÖRÖKLÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281X. CÍM: AZ ÖRÖKBEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS ÖRÖKLÉSI JOGI

SZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285XI. CÍM AZ ÁLLAM ÖRÖKLÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286

NEGYEDIK RÉSZ KÖTELESRÉSZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287

XII. CÍM: JOGOSULTSÁG A KÖTELESRÉSZRE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287XIII. CÍM: A KÖTELESRÉSZ KIELÉGÍTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298

ÖTÖDIK RÉSZAZ ÖRÖKLÉS JOGHATÁSAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303

XIV. CÍM: AZ ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303XV. CÍM: AZ ÖRÖKÖS JOGÁLLÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306XVI. CÍM: HAGYATÉKI TARTOZÁSOK ÉS KIELÉGÍTÉSÜK . . . . . . . . . . . . . . 308

NYOLCADIK KÖNYVZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317

MÁSODIK RÉSZHATÁLYBALÉPÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . 323

HARMADIK RÉSZAZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS. . . . . . . . . . . . . . . . . 346

7

TARTALOM

A főbb rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

BEVEZETÉS (Kecskés László) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211. A magyar polgári jog kodifikációjának rövid története . . . . . . . . . . . . . . 21

1.1. A kezdetektől az 1928-as Mtj.-ig terjedő időszak . . . . . . . . . . . . . . . . . 211.2. Az 1959. évi IV. törvény kodifikációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231.3. Az 1977. évi IV. törvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251.4. Az 1990. évi politikai rendszerváltozás utáni kodifikáció . . . . . . . . . 261.5. Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának megindulása

és elakadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261.5.1. Sólyom László köztársasági elnök első levele

az Országgyűlés elnökéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281.5.2. Sólyom László köztársasági elnök második levele

az Országgyűlés elnökéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291.5.3. Az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) számú határozata . . . . 30

1.6. Az új Polgári Törvénykönyv elfogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361.7. Az új Polgári Törvénykönyv elfogadása utáni változásai. . . . . . . . . . 36

2. A Ptk. megalkotása során követett főbb szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . 412.1. A Ptk. társadalmi modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412.2. Hagyomány és újítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412.3. Külföldi példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422.4. Az új Polgári Törvénykönyv kódexjellege és jelentősége . . . . . . . . . . 422.5. A Ptk. belső szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 442.6. A Ptk. nyelvezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 442.7. A Kúria 1/2014. számú PJE határozata az új Ptk. alkalmazása

körében megfelelően irányadónak tekintett, illetve az ezen körönkívül eső jogszabályok alkalmazása tekintetében is hatályonkívül helyezésre kerülő, illetve meghaladottnak minősülőkorábbi legfelsőbb bírósági aktusokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

2013. ÉVI V. TÖRVÉNYA POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL

ELSŐ KÖNYV BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK (Kecskés László)

1. Az alapelvek jelentősége a magyar magánjog fejlődésében . . . . . . . . . . . 482. Polgári jogi alapelvek a magyar jog „egypárti szocialista” korszakában . . . 493. Az alapelvek reformja – a régi Ptk. 1991. és 1993. évi novellája . . . . . . . 524. A Ptk. bevezető rendelkezései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

4.1. A bevezető rendelkezések jelentősége általában . . . . . . . . . . . . . . . . . 534.2. A Ptk. bevezető rendelkezéseinek jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 554.3. A Ptk. alapelveinek köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 564.4. A Ptk. egyéb bevezető rendelkezéseinek köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 574.5. A Ptk. alapelveinek alkalmazási köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

1:1. § [A törvény hatálya] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 581:2. § [Értelmezési alapelv] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

8 TARTALOM

1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 611. A jóhiszeműség és tisztesség elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 612. A „venire contra factum proprium” tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63

1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 641. Az elvárható magatartás elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 642. A saját felróható magatartásra való hivatkozás tilalma . . . . . . . . . . . . . 673. A felróhatóság fontosabb esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 701. A joggal való visszaélés tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

1.1. A joggal való visszaélés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 721.2. A joggal való visszaélés alkalmazási köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

2. A jogszabály által megkívánt nyilatkozat bírósági ítélettel történőpótlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

1:6. § [Bírói út]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 791. A bírósági úton történő igényérvényesítés általában . . . . . . . . . . . . . . . . 792. A választottbírósági úton történő igényérvényesítés . . . . . . . . . . . . . . . . 80

2. 1. A választottbíráskodásra vonatkozó magyar joganyag fejlődésea második világháború után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

2.2. A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény . . . . . . . . . 81

MÁSODIK KÖNYVAZ EMBER MINT JOGALANY

ELSŐ RÉSZA JOGKÉPESSÉG (Kőrös András – Makai Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

I. CÍM: A JOGKÉPESSÉG KEZDETE ÉS MEGSZŰNÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 872:1. § [A jogképesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

1. Az ember általános, feltétlen és egyenlő jogképessége . . . . . . . . . . . . . . . 872. Jogképesség és szerzőképesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88

2:2. § [A jogképesség kezdete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 882:3. § [A magzat gyámja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 892:4. § [A jogképesség megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

II. CÍM: A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 912:5. § [A holtnak nyilvánítás]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 912:6. § [A halál időpontjának meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 922:7. § [Változás a holtnak nyilvánítás alapjául vett körülményekben] . . . . . . . 93

MÁSODIK RÉSZA CSELEKVŐKÉPESSÉG (Kőrös András – Makai Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . 95

III. CÍM: A CSELEKVŐKÉPESSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . 952:8. § [A cselekvőképesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 952:9. § [A cselekvőképtelen állapot] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

IV. CÍM: A KISKORÚSÁG MIATTI KORLÁTOZOTT CSELEKVŐKÉPESSÉGÉS CSELEKVŐKÉPTELENSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98

2:10. § [A kiskorúság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 981. A kiskorúság általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 992. A kiskorú gyermek házasságkötésének jogkövetkezménye . . . . . . . . . . . 99

2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 992:12. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata] . . . . . . . . . . . 100

9 TARTALOM

1. A törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes jognyilatkozatok . . . 1012. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önálló jognyilatkozatai . . . . . . . 101

2.1. A személyes jellegű jognyilatkozatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1012.2. A mindennapi élet szokásos ügyletei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1022.3. A munkával szerzett jövedelemmel való rendelkezés . . . . . . . . . . . . . 1022.4. A kizárólag előnyt jelentő szerződések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1022.5. A szokásos mértékű ajándékozás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102

3. Az ingyenes juttatás visszautasításának joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1034. A törvényes képviselő jognyilatkozata a korlátozottan cselekvőképes

kiskorú nevében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1032:13. § [A cselekvőképtelen kiskorú]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1042:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104

1. A cselekvőképtelen kiskorú önállóan megtehető jognyilatkozatai . . . . . . 1052. A cselekvőképtelen kiskorú véleményének figyelembevétele . . . . . . . . . . 106

2:15. § [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjénekjognyilatkozatához]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

1. A kiskorú gyermek tartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1072. A kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jog vagy kötelezettség 1083. A kiskorú ingatlantulajdonának átruházása vagy megterhelése . . . . . . 1084. A kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés. . . . . 1095. Jogszabályban meghatározott értékhatárt meghaladó értékű

rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1106. Bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírált törvényes képviselői

nyilatkozatok mentessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1102:16. § [A kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása] . . . . . . . . . . . . . . . 1112:17. § [A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége] . . . . . . . . . . . . . . . . 1122:18. § [A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá

helyezéssel] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112Átmeneti rendelkezések a Ptk. 2:18. §-ához (Ptké. 2. és 3. §). . . . . . . . . . . . . . . 113

V. CÍM: A NAGYKORÚ CSELEKVŐKÉPESSÉGÉNEK KORLÁTOZÁSA . . . . . . . . 1141. A szabályozás előzményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1142. A cselekvőképesség korlátozásának új rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116

Átmeneti rendelkezések a Ptk. 2:19–2:30. §-ához (Ptké. 4., 5. és 6. §) . . . . . . . 1172:19. § [A cselekvőképesség részleges korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1182:20. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy

jognyilatkozata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1212:21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1222:22. § [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1242:23. § [A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . 1252:24. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott és

a cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozatának relatív semmissége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

VI. CÍM: A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSI ELJÁRÁST MEGELŐZŐINTÉZKEDÉSEK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128

2:25. § [A zárlat elrendelése és a zárgondnokrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1282:26. § [Az ideiglenes gondnokrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1292:27. § [A zárlatra és az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó közös

szabályok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129

10 TARTALOM

VII. CÍM: A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1312:28. § [A gondnokság alá helyezés kezdeményezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131

1. A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására jogosultak . . . . . . 1312. A gondnokság alá helyezés iránti per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1333. A gondnokság alá helyezési és a választójogból történő kizárás iránti

keresetek összekapcsolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1344. A bizonyítási eljárás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1355. A gondnokság alá helyezésre vonatkozó határozat. . . . . . . . . . . . . . . . . . 1386. A gondnokoltak nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138

2:29. § [A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata] . . . . . . . . . . . . . . 1392:30. § [A gondnokság alá helyezés megszüntetése vagy módosítása] . . . . . . . 141

1. A gondnokság alá helyezés megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1422. A gondnokság alá helyezés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1423. Átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143

VIII. CÍM: A GONDNOKRENDELÉS; A GONDNOK JOGAIÉS KÖTELEZETTSÉGEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144

2:31. § [A gondnokrendelés]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1442:32. § [Többes és helyettes gondnokrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1462:33. § [A gondnoki tisztség megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

1. A gondnok felmentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1482. A gondnok elmozdítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

2:34. § [A gondnok tevékenysége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1491. A gondnok feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1502. Az előzetes jognyilatkozat figyelembevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1503. A gondnoki hatáskör túllépésének jogkövetkezményei. . . . . . . . . . . . . . . 151

2:35. § [A gondnok vagyonkezelése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1512:36. § [A gondnok tevékenységének felügyelete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1522:37. § [Számadás a gondnok vagyonkezeléséről]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153

1. A gondnok rendszeres számadási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1532. A gondnok eseti számadási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1543. A gondnok végszámadási kötelezettsége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154Átmeneti rendelkezés a Ptk. 2:31–2:37. §-ához (Ptké. 7. §). . . . . . . . . . . . . . . 155

IX. CÍM: A CSELEKVŐKÉPESSÉGET NEM ÉRINTŐ TÁMOGATOTTDÖNTÉSHOZATAL. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155

2:38. § [A támogató kirendelése]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1551. A támogatott döntéshozatal a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1562. A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény . . . . . . . . . . 157

X. CÍM: RENDELKEZÉS A CSELEKVŐKÉPESSÉG JÖVŐBELIKORLÁTOZÁSA ESETÉRE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158

2:39. § [Az előzetes jognyilatkozat]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1581. Az előzetes jognyilatkozat indokoltsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1592. Az előzetes jognyilatkozat érvényességi feltételei, tartalma . . . . . . . . . . 1603. Az előzetes jognyilatkozat tételének nyilvántartása . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

2:40. § [Az előzetes jognyilatkozat hatályossá válása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1621. A bíróság döntése az előzetes jognyilatkozat alkalmazásáról . . . . . . . . . 1622. Az előzetes jognyilatkozat alkalmazható rendelkezéseinek

nyilvántartásba vétele. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1643. Hozzáférés az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adataihoz . . . 164

2:41. § [Az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

11 TARTALOM

HARMADIK RÉSZSZEMÉLYISÉGI JOGOK (Petrik Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166

XI. CÍM: ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK . . . . . 1661. Elvi alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1662. Alkotmányos alapjogok és polgári jogi személyiségi jogok . . . . . . . . . . . 1683. A személyiségvédelem célja. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1694. A személyiségi jog személyessége, a közösséghez tartozás mint

személyiségi jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1712:42. § [A személyiségi jogok általános védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172

1. A személyiségi jogok általános védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1722. A személyiségi jog megsértésének jogellenessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1743. Az érintett személy hozzájárulása mint jogellenességet kizáró

körülmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1752:43. § [Nevesített személyiségi jogok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176

1. Az élethez, testi épséghez és az egészséghez való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . 1762. A teljes családban éléshez fűződő személyiségi jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1773. A személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése. . . . . . 1784. A véleménynyilvánítás szabadsága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1795. A személy hátrányos megkülönböztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180

2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]. . . . . . . . . . . . . . . . . 1822:45. § [A becsülethez és jóhírnévhez való jog]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187

1. Jogi személy becsülete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1882. A büntetőeljárás alatt álló személy becsülete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1883. A véleménynyilvánítás szabadsága és a becsület védelme . . . . . . . . . . . 1884. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . 189

2:46. § [A magántitokhoz való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1901. A magántitok általános polgári jogi védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1912. A magántitok polgári jogi védelme és az adatvédelem . . . . . . . . . . . . . . 192

2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)] . . . . . . . . . . . 1931. Üzleti titok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1942. Know-how (védett ismeret) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194

2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1952:49. § [Névviseléshez való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1962:50. § [Kegyeleti jog]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197

XII. CÍM: A SZEMÉLYISÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK SZANKCIÓI . . . . . . . 1982:51. § [Felróhatóságtól független szankciók] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199Átmeneti rendelkezés a ptk. 2:51–2:54. §-ához (Ptké. 8. §) . . . . . . . . . . . . . . . . 199

1. A jogsértés bírósági megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1992. Kötelezés a jogsértés abbahagyására és eltiltás a további jogsértéstől . . . . 2003. Elégtétel adása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2004. A sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot

helyreállítása, a jogsértéssel előállított eszköz megsemmisítése,vagy jogsértő mivoltától való megfosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201

5. Vagyoni előny átengedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2016. A szankciók alkalmazása közigazgatási jogkörben okozott

személyiségi sérelem esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2027. A Ptk. szankciórendszerének hatálya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202

2:52. § [Sérelemdíj]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2031. Előzmények, viták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2032. A sérelemdíj megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

12 TARTALOM

3. Sérelemdíj egyes személyiségi jogok megsértése esetén . . . . . . . . . . . . . . 2064. A sérelemdíj mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

2:53. § [Kártérítési felelősség]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2082:54. § [A személyiségi jogok érvényesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208

1. A személyiségi jog személyessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2092. Az ügyész keresetindítási joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2103. Közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog . . . . . . . . . . . . . . . 210

NEGYEDIK RÉSZSZERZŐI JOG ÉS IPARJOGVÉDELEM (Petrik Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . 212

2:55. § [Kisegítő alkalmazás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212

HETEDIK KÖNYVÖRÖKLÉSI JOG (Orosz Árpád)

ELSŐ RÉSZÁLTALÁNOS SZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215Átmeneti rendelkezés a Ptk. hetedik könyvéhez (Ptké. 57. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215

I. CÍM: ÖRÖKLÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2157:1. § [Öröklés]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2157:2. § [Öröklési igény]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2157:3. § [Az öröklés jogcímei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217

II. CÍM: KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2177:4. § [Kiesés az öröklésből] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2177:5. § [Kiesés a haszonélvezeti jogból, a kötelesrészből,

továbbá a hagyományból és a meghagyásból]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2181. A kiesési okok rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2182. Az örökös halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219

7:6. § [Érdemtelenség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2207:7. § [Lemondás az öröklésről] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2217:8. § [A lemondás személyi hatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2217:9. § [A lemondás terjedelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221

MÁSODIK RÉSZVÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223

III. CÍM: A VÉGRENDELET FAJTÁI, ÉRVÉNYESSÉGI FELTÉTELEI,ÉRTELMEZÉSE. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223

7:10. § [Végintézkedési szabadság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2237:11. § [A végrendelet személyes jellege]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2237:12. § [Végrendelet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2247:13. § [A végrendelet fajtái] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2257:14. § [Közvégrendelet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2257:15. § [Írásbeli magánvégrendelet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2267:16. § [Sajátkezűleg és más által írt végrendelet]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2267:17. § [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei] . . . . . . . . . 2267:18. § [Írásbeli magánvégrendelet tanúja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227

1. Az írásbeli magánvégrendelet fajtái és a rájuk vonatkozóközös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227

2. Az írásbeli magánvégrendelet egyes fajtáira vonatkozókülönös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229

13 TARTALOM

7:19. § [Tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás] . . . . . . . . . . . 2317:20. § [A szóbeli végrendelet kivételessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2337:21. § [A szóbeli végrendelet érvényességi feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2347:22. § [Szóbeli végrendelet tanúja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2357:23. § [Közös végrendelet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2367:24. § [A végrendelet értelmezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238átmeneti rendelkezés a ptk. 7:10–7:24. §-ához (ptké. 58. §). . . . . . . . . . . . . . . 239

IV. CÍM: A VÉGRENDELET TARTALMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2407:25. § [Örökösnevezés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2407:26. § [Az örökrész meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2417:27. § [Helyettes örökös nevezése]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2417:28. § [Utóörökös nevezése]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242Átmeneti rendelkezés a Ptk. 7:28. § (3) és (4) bekezdéséhez (Ptké. 59. §) . . . . . 2427:29. § [Kizárás az öröklésből] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2447:30. § [A végrendelettel ki nem merített hagyaték]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2457:31. § [Hagyományrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2457:32. § [Utóhagyomány rendelése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2467:33. § [Meghagyás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2477:34. § [A végrendeleti öröklés szabályainak alkalmazása

a hagyományra és a meghagyásra]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2497:35. § [Növedékjog]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2497:36. § [Növedékjog hagyományon és meghagyáson] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249

V. CÍM: A VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA. . . 2517:37. § [A végrendelet megtámadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251Átmeneti rendelkezés a Ptk. 7:37. § (4) bekezdéséhez (Ptké. 60. §) . . . . . . . . . . 2517:38. § [Végrendeleti rendelkezések érvénytelensége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2537:39. § [Gondnokság alatt álló személy végrendeletének érvényessége] . . . . . 2547:40. § [Az örökhagyó akarati hibája] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2557:41. § [A végrendelet visszavonása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2567:42. § [Az írásbeli végrendelet megsemmisítése és megsemmisülése]. . . . . . 2577:43. § [A közös végrendelet hatálytalansága és visszavonása]. . . . . . . . . . . . . 2597:44. § [A közjegyzőnél letett végrendelet visszavétele] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2607:45. § [Szóbeli végrendelet hatálytalansága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261Átmeneti rendelkezés a Ptk. 7:20. és 7:45. §-ához (Ptké. 61. §) . . . . . . . . . . . . . 2617:46. § [Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága]. . . . 261Átmeneti rendelkezés a Ptk. 7:46. § (Ptké. 62. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2627:47. § [A végrendelet részleges érvénytelensége és részleges hatálytalansága]. . . 262

VI. CÍM: ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2637:48. § [Öröklési szerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263Átmeneti rendelkezés a Ptk. 7:48–7:52. §-ához (Ptké. 63. §) . . . . . . . . . . . . . . 2637:49. § [Az öröklési szerződés érvényességi követelményei] . . . . . . . . . . . . . . . 2657:50. § [Az örökség biztosítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2667:51. § [Házastársak közös öröklési szerződése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2677:52. § [Öröklési szerződés módosítása és megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . 268

VII. CÍM: HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ AJÁNDÉKOZÁS.RENDELKEZÉS VÁRT ÖRÖKSÉGRŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

7:53. § [Halál esetére szóló ajándékozás]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2697:54. § [Rendelkezés várt örökségről] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

14 TARTALOM

HARMADIK RÉSZTÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270

VIII. CÍM: A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÁLTALÁNOS RENDJE . . . . . . . . . . . . . . . 2707:55. § [Leszármazók öröklése]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2707:56. § [Osztályrabocsátási kötelezettség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2717:57. § [Az osztályrabocsátás foganatosítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2727:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2747:59. § [A házastárs megváltási igénye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2767:60. § [Házastárs öröklése szülő mellett]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2767:61. § [Házastárs egyedüli öröklése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2777:62. § [Házastárs kiesése a törvényes öröklésből] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2787:63. § [Szülő és a szülő leszármazójának öröklése]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2787:64. § [Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése] . . . . . . . . . . . . . 2797:65. § [Dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése] . . . . . . . . . . . . . . . 2797:66. § [Távolabbi felmenők öröklése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280

IX. CÍM: ÁGI ÖRÖKLÉS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2817:67. § [Ági vagyon]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2817:68. § [Ági örökösök]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2817:69. § [Házastárs haszonélvezeti joga ági vagyonon] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2827:70. § [Az ági öröklésből kivont vagyon]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2837:71. § [Az ági örökség]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284

X. CÍM: AZ ÖRÖKBEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOSÖRÖKLÉSI JOGI SZABÁLYOK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285

7:72. § [Az örökbefogadott öröklése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2857:73. § [Öröklés az örökbefogadott után] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285Átmeneti rendelkezés a Ptk. 7:72–7:73. §-ához (Ptké. 64. §). . . . . . . . . . . . . . . 285

XI. CÍM AZ ÁLLAM ÖRÖKLÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2867:74. § [Az állam szükségképpeni törvényes öröklése]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286

NEGYEDIK RÉSZ KÖTELESRÉSZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287

XII. CÍM: JOGOSULTSÁG A KÖTELESRÉSZRE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2877:75. § [Kötelesrészre jogosultak] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2877:76. § [A kötelesrészi igény elévülése]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2887:77. § [Kitagadás]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2887:78. § [Kitagadási okok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289Átmeneti rendelkezés a Ptk. 7:78 és 7:82. §-ához (Ptké. 65. §) . . . . . . . . . . . . . 2897:79. § [Megbocsátás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2917:80. § [A kötelesrész alapja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2947:81. § [A kötelesrész alapjából kivont adományok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2967:82. § [A kötelesrész mértéke] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297

XIII. CÍM: A KÖTELESRÉSZ KIELÉGÍTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2987:83. § [Betudás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2987:84. § [Felelősség a kötelesrész kielégítéséért] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2997:85. § [A kötelesrészre jogosult és hozzátartozói korlátozott felelőssége] . . . 3007:86. § [A kötelesrész kiadása]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300

15 TARTALOM

ÖTÖDIK RÉSZAZ ÖRÖKLÉS JOGHATÁSAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303

XIV. CÍM: AZ ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3037:87. § [Az öröklés megnyílása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3037:88. § [Haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki tárgy kiadása] . . . . . . . . . . . . 3037:89. § [Az örökség visszautasítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3047:90. § [Lemondás a visszautasítás jogáról] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3047:91. § [A hagyomány és a meghagyás megszerzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306

XV. CÍM: AZ ÖRÖKÖS JOGÁLLÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3067:92. § [Az örököstársak jogállása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3067:93. § [Osztályos egyezség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307

XVI. CÍM: HAGYATÉKI TARTOZÁSOK ÉS KIELÉGÍTÉSÜK . . . . . . . . . . . . . . . . 3087:94. § [Hagyatéki tartozások] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3087:95. § [A hagyatéki tartozások kielégítésének sorrendje] . . . . . . . . . . . . . . . . . 3097:96. § [Felelősség a hagyatéki tartozásokért]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3097:97. § [Az örököstársak felelőssége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3117:98. § [Kielégítés az örökös által] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3117:99. § [A hagyományos felelőssége]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3127:100. § [A hagyatéki hitelezők felhívása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313

NYOLCADIK KÖNYVZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (Osztovits András)

ELSŐ RÉSZÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317

8:1. § [Értelmező rendelkezések] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3171. A hozzátartozó és a közeli hozzátartozó fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3172. A fogyasztó fogalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3183. A vállalkozás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3184. A vagyontárgy fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3185. A szerződő hatóság fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3186. A jogszabály fogalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3197. A bírósági eljárás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3208. A tőzsde fogalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3209. Az épület. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320

8:2. § [Befolyás]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3208:3. § [A határidők számítása]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321

MÁSODIK RÉSZHATÁLYBALÉPÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . 323

8:4. § [Hatálybalépés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3238:5. § [Átmeneti rendelkezések] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323a ptk. általános hatálya (ptké. 1. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323

1. A Ptké. szabályozási rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3242. A Ptk. Második Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések . . . . . . . 3273. A Ptk. Harmadik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések . . . . . 329

3.1. A jogi személyek általános szabályai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3293.2. Módosításra nem kötelezett cégformák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3293.3. Speciális átmeneti szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330

16 TARTALOM

3.3.1. Az egyesület és az alapítvány. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3303.3.2. Gazdasági társaságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330

3.3.2.1. A korlátolt felelősségű társaság feltőkésítésérevonatkozó átmeneti szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331

3.3.2.2. A nyilvánosan működő részvénytársaságokravonatkozó átmeneti szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332

3.3.3. A szövetkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3334. A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések . . . . . . 334

4.1. A házasság érvénytelensége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3354.2. Házasság felbontása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3354.3. Házassági vagyonjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3354.4. Élettársi tartás és lakáshasználat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3364.5. Apai jogállást keletkeztető tények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3364.6. Örökbefogadás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3374.7. Szülői felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3374.8. Szülői felügyelet szünetelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3384.9. Külföldre vitel jogellenességének megállapítása. . . . . . . . . . . . . . . . . 3384.10. A rokontartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338

5. A Ptk. Ötödik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések . . . . . . . . 3395.1. Birtok és birtokvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3395.2. Felelős őrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3405.3. A tulajdonjog tárgyai – földhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3405.4. A túlépítés, hozzáépítés, átépítés, beépítés és ráépítés . . . . . . . . . . . . 3405.5. Elidegenítési és terhelési tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3405.6. Elbirtoklás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3415.7. Zálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341

6. A Ptk. Hatodik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések . . . . . . . 3416.1. Képviselet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3426.2. Határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre adott általános

meghatalmazások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3426.3. Bírósági letét. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3426.4. Biztosítási szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3436.5. Felelősség szerződésen kívül okozott kárért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3436.6. Az értékpapír . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343

7. A Ptk. Hetedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések . . . . . . . . 3447.1. Utóöröklés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3447.2. Végrendelet megtámadásának elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3447.3. Szóbeli végrendelet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3447.4. Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága . . . 3457.5. Kitagadási okok – köteles rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345

HARMADIK RÉSZAZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS. . . . . . . . . . . . . . . . . 346

8:6. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés]. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346

Áttekintő táblázat az 1/2014. PJE határozathoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349

17

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Alapjogi Charta az Európai Unió Alapjogi Chartája

Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Abtv. az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

áf. állásfoglalás

BDT Bírósági Döntések Tára

BH Bírósági Határozatok konkrétan: BH 2002.329. (BH – szóköz – kiadás éve – pont – BH

száma – pont)Bszi. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényBtk. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

új Btk. 2012. C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Ctv. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Csjt. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

CSJK A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi Könyve

EBH a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében megjelent elvi határozat

konkrétan: EBH 2006.1538. (EBH – kiadás éve – pont – határo-zat száma – pont)

EH a Kúria elvi határozata konkrétan: EH 2012.G.4. (EBH – kiadás éve – szakág jele [B, G,

K, M, P] – pont – a határozat száma – pont)EBD a Kúria által közzétett elvi döntés konkrétan: EBD 2012.G.4. (EBD – kiadás éve – szakág jele [B, G,

K, M, P] – pont – a határozat száma – pont)EUSz. az Európai Unióról szóló szerződésEUMSz. az Európai Unió működéséről szóló szerződés Gt. 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (2014. március

15-től nem hatályos)Gyer. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról valamint

a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásrólHe. a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényÍH Ítélőtáblai HatározatokInfotv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadság-

ról szóló 2011. évi CXII. törvényKet. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabá-

lyairól szóló 2004. évi CXL. törvény

18 A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

KGD Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár

LB Legfelsőbb Bíróság

LÜ Legfőbb Ügyészség

Mt. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

régi Mt. a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

Mtj. az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat

Nmjt. a nemzeti magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

PED Polgári Elvi Döntés (1997. december 31-ig)

PEH Polgári Elvi Határozatok – A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988.

Pp. a Polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény

Ppé. a Pp. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet

Ppék. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályba léptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet

Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

régi Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló – 2014. 03. 15-től nem hatályos – 1959. évi IV. törvény

régi Ptk. a Polgári Törvénykönyv magyarázata 1–2. (szerk.: Gellért György),Magyarázata Complex, Budapest, 2007.

régi Ptk. Polgári jog, Kommentár a gyakorlat számára (szerk.: Petrik Ferenc),Kommentár HVG-ORAC Kiadó, Budapest

az 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Magyaráza-Magyarázata ta I–II. (szerk.: Osztovits András), OPTEN, Budapest, 2011.

régi Ptké. I. a [régi] Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásá-ról szóló 1960. évi 2. tvr.

régi Ptké. II. a [régi] Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegé-ről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásá-ról szóló 1978. évi 2. tvr.

Ptké. 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és fel-hatalmazó rendelkezésekről

SZJ Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos), COMPLEX, Budapest, 2008.

Sztv. a szövetkezetekről szól 2006. évi X. törvény

Tám. tv. a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény

Vht. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

ELSŐ KÖNYV

BEVEZETŐRENDELKEZÉSEK

21

BEVEZETÉS

1. A magyar polgári jog kodifikációjának rövid története

1.1. A kezdetektől az 1928-as Mtj.-ig terjedő időszak

Hosszú időn keresztül mintha átok ült volna a magyar polgári jog kodifikációjának ügyén. Történelmünk során tizenegy próbálkozásból 1959-ig tíz nem hozott törvény-könyvben megtestesülő eredményt. Sikertelenek voltak az 1486. évi, az 1498. évi, az 1500. évi, az 1514. évi, az 1848. évi, az 1900. évi, az 1905. évi, az 1913. évi, az 1915. évi, az 1928. évi kezdeményezések.

Már a magyar igazságszolgáltatás első korai reformere, az 1458. évi hatalomra kerü-lését követően új központosított igazságszolgáltatási szervezet kialakításához hozzá-kezdő és a korábbi konfliktusmegoldó jellegű törvényhozásunkat („a törvénykezést”) átfogóbb jogalkotási módszerekre áthangolni akaró Mátyás király sem volt teljesen si-keres. 1486. évi rendeletével, a „decretum maius”-szal széles értelemben vett polgári jogi törvényhozást kezdeményezett. Halálát követően aztán az 1498. évi Országgyűlé-sen (VI. törvénycikk) kiküldték a rendek Horváth Ádám ítélőmestert a régi szokások összeírására. Ő azonban csak a perjogi természetű szabályanyag összegyűjtéséig jutott. Az Országgyűlés újabb megbízása, amelyet két év múlva a nyolcados törvényszék vá-lasztott ülnökeinek adott (1500. évi X. törvénycikk), szintén sikertelen volt.

A rendek sürgetésére végül is a II. Ulászló által Werbőczy Istvánnak adott megbízás vezetett eredményre. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor kapta a felkérést Werbőczy, de több éven át dolgozott munkáján, sőt alighanem már jóval a megbízás előtt gyűjtögette könyvének anyagát, amiről egy korabeli formuláskönyv is tanúskodik. A szerkesztés-ben segítségére voltak az ítélőmesterek és a királyi törvényszék ülnökei, akiket a király erre utasított. 1514-ben készült el a Hármaskönyv, amelyet Werbőczy benyújtott az Or-szággyűlésnek megvizsgálás végett. Az Országgyűlés erre bizottságot küldött ki, s az néhány nap múlva jelentette, hogy a munka az ország szokásjogával megegyezik, és fel-kérte a királyt, hogy hagyja azt jóvá, pecsétjével erősítse meg, és küldje meg a várme-gyéknek kihirdetés végett, amivel az törvényerőre emelkedett volna. A király hamaro-san ünnepélyes oklevélben megerősítette a Hármaskönyvet, kijelentvén, hogy tartalma az ország jogaival és szokásaival megegyezik, és elrendelte, hogy érvényes jog és tör-vény gyanánt fogadják el azt. Arról is értesítette II. Ulászló az Országgyűlést, hogy a könyvet megküldi a megyéknek, ami azonban nem történt meg, és így az nem emelke-dett törvényerőre.

Nem tudjuk pontosan mi volt ennek az oka. A legenda szerint a főnemesi pártnak a királyi udvarban mű-ködő lobbistái hiúsították meg a királyi tervet. Előbb a vármegyék számára szánt példányok másolásával foglalatoskodó írnokokat lázították munkalassításra, így a mű nem lett időben lemásolva annyi példány-ban, hogy jusson belőle minden vármegyének, később pedig állítólag a király elől még a szentesítő pecsétet is elrejtették.

Werbőczy célszerűbbnek találta más úton biztosítani műve elterjedését. 1517-ben Bécsben Singreiner (Singrenius) nyomdájában kinyomatta saját kiadásában, és a könyv

22 BEVEZETÉS

gyorsan használatba került. Csakhamar közkedveltségnek örvendett, 1565-ben magyar, 1574-ben horvát nyelvre is lefordították, később a hazai görög kereskedők részére újgö-rögre is. A magyar törvénytár anyagait tartalmazó díszes könyvsorozatba, a Corpus Iuris Hungariciba is belekerült 1628-tól kezdve, s mint a jogi életben a törvényeknél is fontosabb és gyakrabban használt jogforrást a törvénygyűjtemény élére helyezték. Rendkívüli elterjedtségét bizonyítja, hogy több mint negyven kiadásban jelent meg a századok során, versbe is foglalták, és a magyar jogászság lépten-nyomon hivatkozott rá.

Az 1848. évi XV. törvénycikk rendelte el aztán először „az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv” elkészítését, és „ezen törvénykönyv javasla-tának a legközelebbi országgyűlés elibe” terjesztését. A rendelkezésére álló három hó-napos határidőt a korabeli igazságügy-miniszter, Deák Ferenc nem tudta tartani. Pedig a törvény-előkészítő osztály élére a kiváló képességéről, rendkívüli jogászi műveltségé-ről és korlátlan munkabírásáról ismert Szalay Lászlót nevezte ki, és kijelentette, hogy szívesen fogadja minden honpolgár közreműködését, és készséggel fogadná a jól kidol-gozott törvényjavaslatokat is. Szalay László a Pesti Hírlap 1848. július 18-i számában már arról tudósított, hogy a készülő Polgári Törvénykönyv kidolgozásánál a francia Code Civilt tekintik mintának. Mire azonban az igazságügyi minisztérium törvényelő-készítő osztálya összehangolta volna tevékenységét, az ott dolgozók többnyire már más feladatokat kaptak. Szalay Lászlót a kormány diplomáciai megbízatással előbb Frank-furtba, majd Párizsba küldte, titkára, Irányi Dániel kormánybiztos lett, a fogalmazó Székely József pedig bevonult katonának.

Az 1848-ban kitűzött három hónap helyett végül 112 év múlva ért véget a magyar Polgári Törvénykönyv kidolgozására irányuló kodifikációs munka. Közben tekintélyes tervezetek sora látott napvilágot. Egyes „szakférfiaknak” adott megbízások alapján több résztervezet is elkészült már 1871 és 1892 között. Ezek közül – a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk kivételével – egy sem emelkedett törvényerőre, sőt (az öröklési jog javaslatát leszámítva, amelyet a képviselőház igazságügyi bizottsága is végigtárgyalt, és az 1889. évben el is fogadott) még az előkészítés korai szakainál sem jutottak tovább.

A részleges kodifikáció sikertelensége következtében felmerült az egységes tervezet elkészítésének szüksége. A kezdeményező szerep ekkor Erdély Sándor igazságügy-mi-niszteré volt, ő fektette le az egységes kodifikáció programját, gondoskodott annak szervezetéről és biztosította az első szöveg előkészületeit. Az első lépés ebben az irány-ban az volt, hogy a tervezet elkészítése céljára az igazságügyi minisztériumon belül ál-landó bizottságot szerveztek. Ez a bizottság – az igazságügy-miniszter elnöklete alatt – szerkesztő, tanácskozó és segédtagokból állott. A bizottság szerkesztő és tanácskozó tagjai a bírói, ügyvédi, közigazgatási és jogtanári kar tagjaiból kerültek ki. A bizottság munkálatait mint vezető tag Vavrik Béla akkori királyi kúriai tanácselnök, azontúl pe-dig 1905. június havában igazságügy-miniszterré történt kinevezéséig, Lányi Bertalan akkori miniszteri tanácsos, az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának főnöke vezette. Ennek a bizottságnak és szerkesztő tagjainak 13 évi munkássága ered-ményeképpen a törvénykönyv tervezetének első szövegét Plósz Sándor igazságügy-mi-niszter 1900. év november havában tette közzé. A tervezet bő anyaggyűjteménye termé-kenyítőleg hatott a magánjog irodalmára és a bírói gyakorlatra, mely számos tételét magáévá tette.

Az előkészítő bizottságra a tervezet első szövege indokolásának közzététele után az a feladat várt, hogy a tervezetet ért bírálat eredményeinek felhasználásával az első szöve-

23 BEVEZETÉS

get részleteiben tárgyalja és szerkezetileg is egységes szöveggé dolgozza át. A tervezet ezen második szövegének kidolgozása előtt a bizottságnak „tüzetes bírálati anyagot” kel-lett szereznie, azután pedig a tervezet alapvető főkérdéseit bizottsági tárgyalással eldön-tenie. Ennek a munkának az eredményeit 1906. év elején a bizottság vezetősége kilenc kötetben „A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó bírálati anyag” cím alatt tette közzé.

Ez a nagyszabású előkészítő munkálat a további tárgyalásnak csak egyik láncszeme volt, mert a benne foglalt rendkívül értékes anyag felhalmozása tette lehetővé, hogy a tervezet második szövege aránylag rövid idő alatt elkészüljön. Az ezt előkészítő bizott-ság 1908 végéig működött és azután közrebocsátotta a magyar általános polgári tör-vénykönyv tervezetének főkérdéseire vonatkozó bizottsági tárgyalások anyagát. Az elő-készítő munkálatok befejeztével egyes előadók kaptak megbízást a tervezet második szövegének kidolgozására.

Ezt az anyagot véglegesítette a Székely Ferenc igazságügy-miniszter által készíttetett tervezet, az úgynevezett „bizottsági szöveg”, amelyet Balogh Jenő igazságügy-miniszter 1915. május 15-én terjesztett az Országgyűlés képviselőháza elé. Az ötventagú ország-gyűlési különbizottság az általa a negyedik tervezetben végzett módosító munkálatokat azzal a javaslattal zárta, hogy azt az Országgyűlés csak a világháború befejezése után vitassa meg.

Az első világháború és Trianon után a törvénykönyv előkészítésének munkálatai 1922-ben kezdődtek el újra. Ezek eredményeként született meg – ötödik szövegként – „Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata” (Mtj.), amely 1928. március 1-jén került az Országgyűlés Képviselőháza elé. Ebből a tervezetből sem lett azonban törvény. Az 1931. évi XXII. törvénycikk országos bizottság kiküldését rendelte el az Mtj. tárgyalására. Noha az Mtj. szakmai színvonalát általános elismeréssel illet-ték, és számos megoldását a bírói gyakorlat kifejezetten is átvette, és szokásjogi úton alkalmazta, mégis – elsősorban általános politikai okokból – ebből a tervezetből sem lett törvény. Főként azért nem, mert a magyar magánjog szokásjogként hatályban volt az első világháborút követően az országtól elcsatolt területeken is, ha viszont e tervezet-ből törvény lett volna, akkor ennek a területi hatálya értelem szerint csak a Trianon utáni országhatárokig terjedhetett volna.

1.2. Az 1959. évi IV. törvény kodifikációja

A második világháborúban és az egypárti szocializmus bevezetése után a Miniszter-tanács 1953 decemberében 514/15/1953. MT. számú határozatával létrehívta az igazságügy miniszter vezetése alatt azt a kormánybizottságot, amely – az előkészítő anyagok alapján – a későbbi 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Terve-zetének tartalmát megállapította.

A Kormánybizottság munkáját 1954 januárjában kezdte meg, és már az előkészítő munkálatokba széles körben bevonta a legkülönbözőbb állami és társadalmi szerveket, így mindenekelőtt a tudományos műhelyeket, mint például a Magyar Tudományos Aka-démia Állam- és Jogtudományi Bizottságát, valamint Állam- és Jogtudományi Intéze-tét, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegye-tem Állam- és Jogtudományi Karát, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Jogi Tanszékét. Messzemenően igénybe vette a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyész-ség, az egyes minisztériumok jogi osztályai, a Fővárosi Bíróság és más intézmények se-

24 BEVEZETÉS

gítségét. A Ptk. Tervezet egyes részeinek szövegeit a Kormánybizottság még folyamatos tárgyalásai alatt első észrevételezésre megküldte a bíróságoknak, az ügyvédi szerveze-teknek és a Magyar Jogász Szövetségnek is. A Kormánybizottság, az Igazságügy-minisztérium, és a felsorolt közreműködők együttes erőfeszítése eredményeként 1956 szeptemberére elkészült a Tervezet első változata. Ennek folytán a Kormánybizottság munkájáról szóló jelentést a Minisztertanács 2180/1956. (X. 18.) MT sz. határozatával tudomásul vette, majd pedig az 1080/1957. (IX. 13.) Korm. sz. határozatban az akkori Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tudomásul vette, hogy a Kormánybizottság mű-ködését beszüntette.

Az igazságügy-miniszter által létrehívott szűkebb körű bizottság: a Tervezet fontos kérdéseit 1957 tavaszán újból megvizsgálta. E munkálatok eredményeként készült el 1957 júniusára a Polgári Törvénykönyv Tervezetének az a változata, amelynek nyomta-tásban is megjelentetett szövegét és indokolását az akkori Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1957. szeptember hó 13-án kelt 3402/1957. (IX. 13.) Korm. számú határozatá-val széles körű vitára bocsátotta. A vita szervezésével és lebonyolításával a Kormány a Hazafias Népfrontot, az Igazságügy-minisztériumot és a Magyar Jogász Szövetséget bízta meg.

A vitában rendkívül nagy számban vettek részt elsősorban különböző jogi munka-körben dolgozók, de emellett nem csekély számban tettek észrevételt nem jogász felszó-lalók is. A viták lefolyásáról az országos és a helyi sajtó gyakran részletes beszámolót közölt. A különböző ankétokon tett észrevételek mellett írásban küldte be a megjegyzé-seit számos főhatóság és állami szervezet (az egyes minisztériumok, a Legfelsőbb Bíró-ság, az Országos Árhivatal, a Központi Döntőbizottság, az Állami Biztosítási Főigazga-tóság stb.), valamint számos korabeli tanácsi szerv. A jogi szaksajtó is nagy teret szen-telt a vitának. Nagyszámú tanulmány és vitacikk foglalkozott a Ptk. Tervezet egyes megoldásaival. Jelentős számban érkeztek továbbá az Igazságügy-minisztérium tör-vényelőkészítő főosztályához egyéni észrevételek is. Az észrevételek száma így több ezer volt.

A széles körű vita során beérkezett észrevételek feldolgozására az igazságügy-mi-niszter külön bizottságot hozott létre. Ennek állásfoglalásai alapján az Igazságügy-mi-nisztérium elkészítette a Tervezet módosított szövegét. Ezt az erre a célra létrehozott szövegezési bizottság is megvizsgálta, aminek eredményeképpen a korábbi Tervezet – ha nem is az alapvető jelentőségű kérdések körében – számos vonatkozásban módosult. A gyakorlat igényeinek megfelelően bizonyos részletrendelkezésekkel bővült; bizonyos más vonatkozásokban – különösen az öröklési jogi részben – pedig egyszerűbbé vált. Számos részletrendelkezés megváltozott, a szöveg is pontosabbá, csiszoltabbá vált. A Polgári Törvénykönyv Tervezetének így elkészített újabb szövege került az akkori Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozata alapján törvényjavaslatként az Or-szággyűlés elé. Nagymértékben támaszkodott a kodifikációs bizottság a legutóbbi évek bírói gyakorlatára is: a bírói gyakorlatban bevált, főleg az újabb elvi döntésekben is ki-kristályosodott megoldásokat számos kérdés eldöntésében alkalmazta. Ugyanakkor már a javaslatot előkészítő munkálatok is hatottak a bírói gyakorlatra.

A javaslat elkészítése során a Kormánybizottság felhasználta azokat a tapasztalato-kat, amelyeket az OSZSZSZK 1923. évi polgári törvénykönyvéből és az az idő tájt folya-matban volt szovjet kodifikációs munkálatokból, a Csehszlovák Köztársaság 1950. évi polgári törvénykönyvéből, a Lengyel Népköztársaság 1955. évi Ptk.-tervezetéből, a Bol-gár Népköztársaságnak a tulajdonjogról, valamint a kötelmi jogról szóló törvényköny-

25 BEVEZETÉS

veiből lehetett meríteni. Figyelembe vette a korábbi szocialista jogtudomány eredmé-nyeit és dicséretes módon – köszönhetően a kodifikációs munkában részt vevő korabe-li híres jogászok, így különösen Eörsi Gyula, Gellért György és Kemenes Béla kimagas-ló általános és jogi intelligenciájának – összehasonlító tanulmányokat végzett a fran-cia, német és más nyugat-európai polgári törvénykönyveket, kodifikációs munkálato-kat illetően is.

A Kormánybizottságot az a cél vezette, hogy a jogtudomány és kodifikáció nemzet-közi eredményeinek, valamint a régi magyar magánjogi intézményeknek figyelembevé-telével alakítsa ki a Polgári Törvénykönyv tervezetére vonatkozó javaslatát. Gondosan mérlegelte azt is, hogy a gyökeret vert magyar magánjogi intézmények – többnyire nagymértékben átalakítva – mennyiben voltak alkalmasak a társadalmi fejlődés szol-gálatára, illetőleg teljes félretételük és formájukban is teljesen új intézményekkel való felváltásuk nem okozhatott-e esetlegesen előnytelen hatásokat.

A Polgári Törvénykönyv javaslatának előkészítése során az volt a Kormánybizottság törekvése, hogy a lehetőségekhez képest a polgári jog egész anyagát átfogja, és legalább elvi kereteiben a polgári jog valamennyi intézményét szabályozza, tekintet nélkül arra, hogy ezek az intézmények korábban a magánjog vagy a kereskedelmi jog keretébe tar-toztak-e. Így tehát szabályozni kívánta az állampolgárok, valamint az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek legkülönfélébb vagyoni és egyes, más jogterületekhez nem tartozó személyi viszonyait. Az egységes polgári jog jogági képe hatotta tehát át az 1959. évi IV. törvény kodifikációját is. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt 1959. augusztus 11-én hirdették ki, és az 1960. május 1-jén lépett hatályba [lásd: Kecs-kés László: A civilisztikai és gazdasági jogalkotás irányairól, Magyar Jog, 1991/4. sz., 199–204. old.].

1.3. Az 1977. évi IV. törvény

A Polgári Törvénykönyv szövegét 1960 és 1990 között mintegy 25 módosítás érintet-te. Ezek közül szakmailag alaposan előkészített csupán az 1977. évi IV. törvény volt, amelyet 1977. október 25-én hirdettek ki és 1978. március 1-jén lépett hatályba. Az 1977. évi Ptk. novella, azaz az 1977. évi IV. törvény megalkotásakor a törvényjavaslat általá-nos indokolása szerint a jogalkotó abból indult ki, hogy a Ptk. megalkotásakor a fennál-lott társadalmi, gazdasági viszonyok alapján, de a további szocialista fejlődés követel-ményeit is figyelembe véve szabályozta a polgári jogi viszonyokat. A társadalmi fejlődés igényei és követelményei időközönként indokolttá tették egyes rendelkezéseinek módo-sítását, a jogi szabályozás korszerűsítését. E módosítások azonban nem érintették a Ptk. rendszerét és főbb elveit. 1977-ben az volt a jogalkotó álláspontja, hogy az 1960 óta a társadalom életében bekövetkezett változások nem indokolják egy új polgári törvény-könyv megalkotását.

A Polgári Törvénykönyvet módosító 1977-es novella a következő célokat tartotta szem előtt:

a) Fenn kell tartani azt az elvet, hogy a Ptk. a vagyoni viszonyok egységes kódexe. Ennek megfelelően a magánszemélyek és a jogi személyek legfontosabb polgári jogviszonyait, személyi és vagyoni jogait a Ptk.-ban kell szabályozni. Ezért az ad-dig alacsonyabb szintű jogszabályokkal rendezett ilyen viszonyok alapvető kérdé-sei a Ptk.-ba kerültek.

b) Kifejezésre kell juttatni a jogok és kötelezettségek egységét, a különféle érdekek

26 BEVEZETÉS

lehető legjobb összehangolásának követelményét a magasabb érdek elsődlegessé-ge alapján. Biztosítani kell a jogok és törvényes érdekek következetes védelmét.

c) A tulajdoni viszonyok szabályozásával a társadalmi tulajdon minden formájának további erősítését és fejlesztését kell szolgálni, valamint biztosítani kell a külön-féle formák egyenrangúságát és fokozott oltalmát. Az Alkotmány által elismert körben kell biztosítani a személyi és a magántulajdon rendeltetésszerű birtoklá-sát és használatát.

d) A gazdasági élet minden területén elő kell segíteni a termelés, a forgalmazás és elosztás szocialista elvei érvényesítésének erősítését annak érdekében, hogy a kü-lönféle szerződések jól töltsék be szerepüket és a gazdálkodó szervezetek tevé-kenységében azok a tervszerű gazdálkodás hatékony eszközei legyenek, továbbá, hogy a szükségletek magasabb színvonalú kielégítését biztosítsák. Erősíteni kell a szerződési fegyelmet, hathatós védelmet kell biztosítani a szerződések nem meg-felelő teljesítésével szemben.

e) Kifejezésre kell juttatni az állampolgárok alkotmányos jogvédelmének sokoldalú követelményét. Ehhez megfelelő jogi garanciákat kell adni, nevelni szükséges az állampolgárokat a törvények tiszteletben tartására, a szocialista együttélés erősí-tésére, összhangban a fejlett szocialista társadalom építésének igényeivel és köve-telményeivel.

1.4. Az 1990. évi politikai rendszerváltozás utáni kodifikáció

Az 1959. évi IV. törvény egy olyan korban (1953 és 1959 között) fogant és született meg, amely a lehető legszűkebb határok közé szorította vissza a magánjogi vagyoni for-galom természetes társadalmi feltételét, a magántulajdont. Érthető ezért, hogy az 1990-es politikai rendszerváltozás óta eltelt időszak mélyreható gazdasági és társadal-mi változásait a törvényhozónak gyakori módosításokkal kellett megpróbálnia követni.

Az 1990-es évek első felében a magyar jogalkotás a folyamatosan szakaszos kodifiká-ciós módszert, az úgynevezett „holland módszert” követte. Ennek eredményeként há-rom alakalommal, 1991-ben (1991. évi XIV. törvény), 1993-ban (1993. évi XCII. törvény) és 1996-ban (1996. évi XXVI. törvény) a Polgári Törvénykönyv anyagának fontos tema-tikai egységei kerültek módosításra. Megtörtént a Ptk. szövegének depolitizálása, az ál-lam előjogainak megszüntetése, az állam jogi személyiségének a visszaadása, az alapel-vek átszerkesztése, a köztestület és az ingó jelzálogjog intézményeinek a bevezetése. Az Igazságügyi Minisztériumban folyó kodifikációs munkát támogató Kodifikációs Bizott-ság társelnökei Harmathy Attila és Vékás Lajos akadémikus professzorok lettek.

1.5. Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának megindulása és elakadása

A polgári jognak az áruviszony elvont kategóriájára szabott, és ezért absztrakt normái lényeges gazdasági és társadalmi változások túlélésére is képesek. Az 1990 óta lejátszó-dott folyamatok mégis olyan mértékű és horderejű változásokat eredményeztek a magán-jogi viszonyok területén, hogy azok jogi rendezése átfogó reformot igényelt, és egy új Pol-gári Törvénykönyv megalkotását tette szükségessé. A régi Ptk. több mint száz kisebb-na-gyobb módosításának négyötöde az 1990. évi politikai rendszerváltozás utáni időszakra esik. Egy új törvénykönyv megalkotása mindezek miatt elkerülhetetlenné vált.

27 BEVEZETÉS

A kodifikációs szakmai munka öt országgyűlési cikluson és hat miniszterelnöki hi-vatali időn ívelt át. A Kormány a polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24.) számú határozatával elrendelte „a polgári jog, ezen belül a Polgári Törvénykönyv átfogó korszerűsítésére irányuló munkálatok megkezdését”. A kormányhatározat szerint „a fe-lülvizsgálat közvetlen célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak megfelelő Polgári Törvénykönyv megalkotása, amely a gazdaság alkotmányaként a civilisztika alaptörvénye lesz”. A kormányhatározat kinevezte a Polgári Jogi Kodifiká-ciós Főbizottság tagjait, és elrendelte Szerkesztőbizottság és munkacsoportok létreho-zását. A kodifikációs munkálatokat Vékás Lajos akadémikus professzor irányította.

A munkacsoportok javaslataira támaszkodva a Szerkesztőbizottság kidolgozta az új Polgári Törvénykönyv Koncepcióját, és azt a Főbizottság vitára alkalmasnak találta. A Kormány 2002-ben a Koncepciót a Magyar Közlönyben közzétette, és szakmai vitára bocsátotta. A vitában megfogalmazott módosító javaslatokat a Szerkesztőbizottság a 2002 folyamán megvitatta, és a Koncepciót átdolgozta. A Főbizottság 2002. november 18-án tartott ülésén tárgyalta meg a Szerkesztőbizottság előterjesztését, azt – néhány módosítással – elfogadta és a Kormány elé terjesztette. A Kormány jóváhagyta a Kon-cepciót, és határozata mellékleteként közzétette azt a Magyar Közlönyben. A Kodifiká-ciós Főbizottság egyidejűleg elfogadott egy Tematikát, amely a Koncepció alapján a normaszöveg kidolgozásának vezérfonalául szolgált. A Koncepció és a Tematika együtt került közzétételre 2003 februárjában a Magyar Közlöny különszámában.

A Szerkesztőbizottság ezek alapján elkészítette a szakmai vitára szánt – és Vitaterve-zetnek nevezett – első tervezetet, és annak normaszövegét indokolással együtt a 2006 folyamán az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétette és vitára bocsátotta. 2007 első félévében számos fórumon – a Magyar Jogász Egylet és annak több megyei szerve-zete, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Pécsi Ítélő-tábla, a Szegedi Ítélőtábla, egyetemi jogi karok és más szervek rendezésében – megtar-tott viták keretében hangzottak el módosító észrevételek. Írásban – többek között – a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma, a Legfőbb Ügyészség, a Budapesti Ítélőtábla, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, minisztériumok és más országos hatáskörű szer-vek, egyetemi jogi karok és magánszemélyek nyilvánítottak kritikai véleményt és tettek jobbító javaslatokat.

2007. augusztus 30-án – mielőtt a Szerkesztőbizottság a Vitatervezetre beérkezett észrevételeket és javaslatokat értékelni tudta volna, és annak alapján a Vitatervezetet átdolgozta és véglegesítette volna – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civi lisz-tikai szakállamtitkára a Kormánykabinet döntésére hivatkozva közölte a Főbizottság elnökével, hogy a Vitatervezet alapján a Kormánynak benyújtani kívánt Tervezetet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium készíti el. A Kormány az 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozatot nem helyezte ugyan hatályon kívül, de a Kormánykabinet döntése alapján a Szerkesztőbizottság elnökének és tagjainak felelőssége a kodifikáció további menetéért megszűnt.

A Szerkesztőbizottság vitatervezete normaszövegének és indokolásának szerzői ezt követően elhatározták, hogy – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készí-tett hivatalos tervezet munkálataival párhuzamosan – Szakértői Javaslatot készítenek. Ebben a Javaslatban a szerzők figyelembe vették a Vitatervezetre tett nagyszámú szak-mai észrevételt, és – erőik szerint – kijavították annak hibáit és hiányosságait. Tekin-tettel arra, hogy a Javaslat magántervezetnek számított, a szerzők a kidolgozás során nem érezték magukat kötve a Koncepcióhoz és a Tematikához, és azoktól eltértek né-

28 BEVEZETÉS

hány olyan helyen, ahol szakmai meggyőződésük más megoldást tartott szükségesnek. A Javaslat könyv formában való közzétételének legfőbb célja ekkor csupán az volt, hogy – hivatalos támogatást remélve – az a lehető legtöbb kérdésben jótékonyan befolyásolja a törvényhozás további menetét. Emellett azt is szándékolták, hogy egy közel évtizedes munka eredménye – amelyhez számtalan bíró, ügyész, ügyvéd, más gyakorlati jogász és egyetemen oktató kolléga adott felbecsülhetetlen hozzájárulást – ne maradjon isme-retlen az utókor számára. A tervezett könyv 2008 márciusában meg is jelent, és e hónap végén ünnepélyes bemutatójára is sor került.

A Kodifikációs Főbizottság helyett időlegesen az Igazságügyi és Rendészeti Minisz-térium által befejezett kodifikáció eredményeként készült el a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat, amit az Országgyűlés 2009. szeptember 22-i ülés-napján fogadott el. A Ház 191 igen, 168 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fo-gadta el a polgári törvénykönyvet. A jogszabályra az MSZP-frakció, hat SZDSZ-es kép-viselő és a Fideszes Kubatov Gábor, utóbbi vélhetően tévedésből, szavazott igennel. Nem támogatta a törvény elfogadását a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ-es képviselők több-sége és a volt MDF-es politikusok. Katona Béla az országgyűlés elnöke a törvényt 2009. szeptember 28-án küldte meg Sólyom László köztársasági elnök részére kihirdetésre, sürgősségi kérelem nélkül.

1.5.1. Sólyom László köztársasági elnök első levele az Országgyűlés elnökéhez

A köztársasági elnök azonban a törvénnyel és annak elfogadási módjával nem értett egyet, ezért élt az Alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörével, és a törvényt a kihirdetésére megállapított határidőn belül 2009. október 13-i keltezésű levelével, megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Sólyom László köztársasági elnök le-velében kifejtette, hogy

„a mindenkori polgári törvénykönyv kiemelkedő jelentőségű jogszabálya a jogrendszernek. Nincsen még egy olyan törvény, mely a mindennapi élet annyi összefüggését érintené közvetlenül, mint ez a törvény-könyv. Nincsen még egy olyan törvény, amelyet olyan gyakran és olyan fontos életviszonyokban alkalmaz-nánk, mint ezt. Ezért a polgári törvénykönyvnek minden részletében átgondolt, zárt rendszert alkotó, időt-álló törvénynek kell lennie. […]

Természetes és jogos törekvés, hogy a rendszerváltozás után húsz évvel a piacgazdaságnak és a mai élet-viszonyoknak a lehető legjobban megfelelő új polgári kódex szülessen. Ennek azonban csak akkor van értel-me, ha az új törvény ellentmondásoktól mentesen, áttekinthetően igazítja el a jogkereső közönséget és a jogalkalmazókat. Ezért a polgári törvénykönyv megalkotására irányuló eljárásnak különösen gondosnak kell lennie, és a lehetőségekhez képest garantálnia kell a létrejövő jogszabály minőségét. A kihirdetésre megküldött Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (Törvény) megalkotására irányuló eljárás, álláspontom szerint, ennek a követelménynek nem tett eleget.

A törvényjavaslatot 2008. június 5-én nyújtotta be az igazságügyi és rendészeti miniszter az Országgyű-lésnek. A javaslat általános vitáját 2008. december 9-én zárta le az Országgyűlés, a benyújtott módosító javaslatokról 2009. március 30-án történt a szavazás. Ezek alapján az egységes javaslat 2009. április 9-re készült el, a törvény zárószavazására azonban végül nem került sor az Országgyűlés tavaszi ülésszakán.

2009. szeptember 4-én az igazságügyi és rendészeti miniszter két zárószavazás előtti módosító javasla-tot (T/5949/415. és T/5949/416.) nyújtott be, 2009. szeptember 9-én pedig az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága nyújtott be zárószavazás előtti módosító javaslatot (T/5949/417.). Ezekről a javaslatokról 2009. szeptember 21-én szavazott az Országgyűlés. A Házszabály 107. § (1) bekezdése alapján zárószavazás előtti módosító javaslatot csak a már korábban megszavazott (tehát módosító indítvány révén az egységes javas-latba került) rendelkezésekhez kapcsolódóan lehet benyújtani, és csak akkor, ha az adott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. Amíg a T/5949/415. és a

29 BEVEZETÉS

T/5949/417. számú javaslat lényegében ez utóbbiak körébe tartozó jogszabály-szerkesztési és koherencia-zavarokat orvosolt, a T/5949/416. számú javaslat – mely 235 pontból állt – több lényegi módosítást is végre-hajtott az egységes javaslaton. Ez a módosító javaslat lényegesen és jelentős terjedelemben megváltoztatta például a cselekvőképességgel összefüggő szabályokat vagy az alapítvány szabályozását, továbbá egyebek mellett korlátozás nélkül lehetővé tette a testvérnek a testvér vérszerinti leszármazójával való házasságkö-tését, bővítette a korlátozottan cselekvőképes házastársnak a házasság érvénytelenítése iránti per megindí-tására vonatkozó jogosítványát, törölte a közjegyző hatáskörét a házasság megszüntetésére, módosította a túlélő házastárs haszonélvezeti joga megváltásának szabályait, és részben megváltoztatta a törvényes örök-lés rendjét.

[…]Azon túl, hogy a T/5949/416. számú javaslat számos lényegi – nem a koherenciát vagy az alkotmányos-

ságot szolgáló – módosítást javasolt, a tényleges koherenciazavart elhárítani kívánó módosító javaslatok száma is igen nagy, és ez azt mutatja, hogy az egységes javaslat távolról sem volt kész jogszabályszövegnek mondható. Mindezen körülmények ellenére az Országgyűlés 2009. szeptember 14-én úgy döntött, hogy a záróvitát 4 óra 40 perces időkeretben folytatja le, a tényleges záróvita pedig végül egy óráig sem tartott.

A Törvénynek ilyen módon való elfogadása álláspontom szerint nem volt összeegyeztethető a Házsza-bály 107. §-ával, és nem garantálta ennek a kiemelkedő jelentőségű törvénynek a lehető legalaposabb meg-tárgyalását, és egy ellentmondásmentes, minden részletében átgondolt kódexnek a megalkotását. Az Alkot-mánybíróság gyakorlata szerint a Házszabály megsértése önmagában nem eredményez alkotmányellenes-séget. Azonban szükségesnek tartom a Tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy a Törvény újra-tárgyalása során olyan eljárást alkalmazzon, mely érdemben biztosítja a megszülető törvény minőségét.

2. A Törvény szövege sajnálatos módon igazolja, hogy a Törvény javaslatának előterjesztője és az Ország-gyűlés nem tettek meg mindent, hogy ellentmondásoktól, esetlegességtől mentes, a gyakorlati jogalkalma-zást segítő kódex jöjjön létre. A Törvényben számos szerkesztési hiba található, és ugyanígy számosak a koncepcionálisan átgondolatlan, a gyakorlatban igen nehezen alkalmazható rendelkezések is. Ezek megíté-lésén az sem változtat, hogy az aggályos szakaszok egy része a polgári törvénykönyvet előkészítő kodifiká-ciós bizottság által közzétett szakértői javaslatban is szerepelt. A szakértői javaslat ugyanis készítői szerint vitaanyagnak volt tekintendő, melynek egyes részleteit még alapos átgondolásnak kellett volna alávetni.

A köztársasági elnöknek az Alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított hatásköre nem teszi lehetővé, hogy egy törvény kodifikációjának hiányosságait maradéktalanul orvosolja. Szükségesnek tartom azonban néhány olyan hibára felhívni a figyelmet, melyek egyértelműen demonstrálják, hogy a normaszöveg a jelen-legi formájában nem méltó arra, hogy a Magyar Köztársaság polgári jogi kódexévé váljon.

[…]A fentiek alapján kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényt vesse ismételten alapos revízió alá, és

javítsa ki a kodifikációs hibákat, melyekre a fentiekben a teljesség igénye nélkül hoztam fel példákat. Ugyan-csak kérem, hogy fontolja meg a tartalmi kifogásaimat. Ezek kapcsán meg kell azt is említenem, hogy a jo-gász szakmán belül, a jogtudomány művelői és a bírák között is számos további tartalmi aggály és kétely felmerült, melyek kimerítő felsorolása és kifejtése meghaladná egy köztársasági elnöki vétó kereteit. Ezért kérem, hogy azon túl, hogy az Országgyűlés az újratárgyalás és a Törvény esetleges ismételt elfogadása so-rán betartja a Házszabályt, orvosolja a jogászi szakma által felvetett aggályokat. Csak ezek a követelmények teljesítésével lehet ugyanis garantálni a kódex jobb minőségét.”

Az Országgyűlés csak kismértékben vette figyelembe a Sólyom László által jelzett aggályokat és 2009. november 9-én újra elfogadta a Polgári Törvénykönyvet.

1.5.2. Sólyom László köztársasági elnök második levele az Országgyűlés elnökéhez

Az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján 194 igen, 148 nem valamint 3 tar-tózkodás mellett fogadta el a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényt (T/11074. számú törvényjavaslat). Az Országgyűlés elnöke a törvényt 2009. december 17-én küldte meg Sólyom László köztársasági elnök részére kihirdetésre, sürgősségi kérelemmel.

A köztársasági elnök az elfogadott törvénnyel nem értett egyet, ezért ismét élt az Al-kotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörrel, és a törvényt, valamint a törvény-

30 BEVEZETÉS

hez szorosan kapcsolódó más jogszabályokat (a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvényt [T/11075. számú törvényjavaslat]; a gondnokoltak és gondnokaik, a tá-mogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartá-sáról szóló törvényt [T/11076. számú törvényjavaslat]; az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló tör-vényt [T/ 11077. számú törvényjavaslat]) 2009. december 22-én a kihirdetésére megál-lapított határidőn belül, megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A megfonto-lásra visszaküldés indokaként – miután ismertette az előzményeket és ismételten kife-jezte egyet nem értését a 2009. évi CXX. törvény tartalmával és elfogadásának módjá-val – a köztársasági elnök az alábbiakat jelölte meg:

„Az 1. § […] lényegében két lépcsőben lépteti hatályba a Ptk.-t: annak Első Könyve (Bevezető rendelkezé-sek) és Második Könyve (Személyek) – kevés kivétellel – 2010. május 1-jén lépne hatályba, további könyvei (Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog, Záró rendelkezések) pedig 2011. január 1-jén. Mindez egy-részt azt eredményezi, hogy az 1959. évi IV. törvény (a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv) 2010. május 1-jén még hatályban lévő, de a teljes Ptk. hatályba lépésével hatályon kívül helyezni szándékozott szabálya-it a Ptk. Első Könyvében foglalt alapelvi rendelkezéseivel összhangban kellene majd értelmezni. Másrészt a Törvény számos helyen módosítja a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvet, illetve a házasságról, a csa-ládról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt (Csjt.), hogy azok összhangban legyenek a Ptk. Második Könyvével. Ugyanakkor ezek a törvények a Törvény 209. § (2) bekezdése értelmében 2011. január 1-jén ha-tályukat vesztenék. Ez nem jelent mást, mint hogy az érintett területen a törvényhozó hét hónapos időtar-tamra alkot szabályozást, és a jogalkalmazók rövid időn belül két jogszabályösszesség-változással is szem-besülnek. Azaz a jogalkalmazóknak és a jogkereső közönségnek is igen rövid időn belül két különböző ösz-szefüggésben kell felkészülniük az új általános rész és a személyek jogának alkalmazására; egyszer a jelen-leg hatályos Polgári Törvénykönyv, valamint a Csjt. kontextusában, de egyszersmind az új Ptk. teljes rend-szerét tekintve is.

Álláspontom szerint a mindenkori polgári törvénykönyv kódex jellege és a forgalom biztonsága megkö-veteli, hogy szabályai ne lépcsőzetesen, hanem egyetlen időpontban lépjenek hatályba. Ezzel szemben nem látszik olyan tartalmi-jogpolitikai szükségszerűség, mely a lépcsőzetes hatályba léptetést indokolná. Éppen ellenkezőleg: a Ptk. Második Könyve (Személyek) által bevezetett változások indokolnának egy hosszabb hatályba léptetési határidőt, mert ezek számos koncepcionális újdonságot vezetnek be. Ebben a szellemben hívta fel a Legfelsőbb Bíróság elnöke 2009. november 27-én kelt levelében az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Ptk. hatályba léptetésének időpontját egységesen 2011. január 1. napjában tart-ja indokoltnak megállapítani.

A lépcsőzetes hatályba léptetés hátrányaira sajnálatos példát mutat az utaló magatartás jogintézményé-nek szabályozása. Ezt a jogintézményt a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv 6. §-a tartalmazza, amit azonban a Törvény 2010. május 1-jével hatályon kívül helyezne. Ugyanakkor a Ptk. 2011. január 1-jén, má-sodik lépcsőben hatályba lépő 5:569. §-a szabályozza az utaló magatartást. Ez a szabályozás azt eredmé-nyezné, hogy a magyar jogrendszerben több évtizedes hagyománnyal bíró utaló magatartás jogintézménye, úgy is, mint az egyik nevesített kötelem-keletkeztető tényállás 2010. május 1-jétől megszűnik, majd 2011. január 1-jétől újra alkalmazhatóvá válik. Ilyesfajta értelmetlen és a joggyakorlatot zavaró hibák elkerülhe-tők lennének a Ptk. egységes hatályba léptetésével.”

1.5.3. Az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) számú határozata

Országgyűlési képviselői indítványra az Alkotmánybíróság 2010. április 28-án meg-hozott 51/2010. (IV. 28.) számú határozatával megállapította a Polgári Törvénykönyv-ről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. §-a (1) bekezdésének, valamint 208. §-ának alkotmányellenességét és azokat megsemmisítette. A határozat előadója Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság el-