Polgári JogKommentár a gyakorlat számára

(a 2013. évi V. törvény, az új Ptk. kommentárja)

Harmadik kiadás

ii. kötet

Ptk. Negyedik Könyv – CsaládjogPtk. Ötödik Könyv – Dologi jog

Szerzők:

Lap- és Könyvkiadó Kft.

BARTAL GÉZA BÍRÓ GYÖRGY BOÓC ÁDÁM

BOROS ZSUZSA DARÁZS LÉNÁRD

FARKAS ATTILA LÁSZLÓFUGLINSZKY ÁDÁM

GADÓ GÁBORGÁL JUDIT

HARMATHY ATTILAHAVASI PÉTER

KATONÁNÉ PEHR ERIKAKECSKÉS LÁSZLÓ

KISFALUDI ANDRÁS KISS MÁRIA

KOMÁROMI GÁBORKOVÁCS LÁSZLÓKŐRÖS ANDRÁS

MAKAI KATALIN MOLNÁR AMBRUS

MURÁNYI KATALIN OROSZ ÁRPÁD

OSZTOVITS ANDRÁSPÁZMÁNDI KINGA

PETRIK BÉLAPETRIK FERENC

POMEISL ANDRÁS SÁNDOR TAMÁS

SÁRKÖZY TAMÁSSZEIBERT ORSOLYASZENTIVÁNYI IVÁN

TAKÁTS PÉTERTÖRÖK GÁBOR VÉKÁS LAJOS

WELLMANN GYÖRGYZSOHÁR ANDRÁS

Szerkesztő:

PETRIK FERENC

Budapest, 2013A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása

Internet: www.hvgorac.huE-mail: info@hvgorac.hu

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

ISBN 963 9203 96 3

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annakrészleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel

– elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.Felelős szerkesztő: dr. Gábor ZsoltMűszaki szerkesztő: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

A kézirat lezárva: 2013. április 15.

© Bartal Géza, 2013 © Bíró György, 2013 © Boóc Ádám, 2013

© Boros Zsuzsa, 2013© Darázs Lénárd, 2013

© Farkas Attila László, 2013 © Fuglinszky Ádám, 2013

© Gadó Gábor, 2013© Gál Judit, 2013

© Harmathy Attila, 2013 © Havasi Péter, 2013

© Katonáné Pehr Erika, 2013 © Kecskés László, 2013

© Kisfaludi András, 2013 © Kiss Mária, 2013

© Komáromi Gábor, 2013© Kovács László, 2013 © Kőrös András, 2013

© Makai Katalin, 2013 © Molnár Ambrus, 2013 © Murányi Katalin, 2013

© Orosz Árpád, 2013© Osztovits András, 2013© Pázmándi Kinga, 2013

© Petrik Béla, 2013 © Petrik Ferenc, 2013

© Pomeisl András, 2013© Sándor Tamás, 2013 © Sárközy Tamás, 2013

© Szeibert Orsolya, 2013© Szentiványi Iván, 2013

© Takáts Péter, 2013© Török Gábor, 2013 © Vékás Lajos, 2013

© Wellmann György, 2013© Zsohár András, 2013

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013

Szerzők:

BARTAL GÉZA – Hatodik Könyv Harmadik Rész, XV. Cím, XXXVII. Fejezet

BÍRÓ GYÖRGY – Hatodik Könyv Első Rész II. és III. Cím, Második Rész XI. és XIII. Cím

BOÓC ÁDÁM – Harmadik Könyv Harmadik Rész XI. és XII. Cím

BOROS ZSUZSA – Negyedik Könyv Második Rész I–IV. Cím, Negyedik Rész IX–X. Cím

DARÁZS LÉNÁRD – Hatodik Könyv Harmadik Rész, XIX. Cím

FARKAS ATTILA LÁSZLÓ – Hatodik Könyv Második Rész X. Cím, 6:157–6:178. §

FUGLINSZKY ÁDÁM – Hatodik Könyv Második Rész X. Cím, 6:142–6:147. §

GADÓ GÁBOR – Harmadik Könyv Harmadik Rész X. Cím

GÁL JUDIT – Harmadik Könyv Harmadik Rész XIV. Cím XXXV–XL. Fejezet, XV. Cím

HARMATHY ATTILA – Hatodik Könyv Negyedik Rész XXVI. Cím

HAVASI PÉTER – Hatodik Könyv Negyedik Rész XXVII. és XXVIII. Cím

KATONÁNÉ PEHR ERIKA – Negyedik Könyv Negyedik Rész XI. Cím, Ötödik Rész

KECSKÉS LÁSZLÓ – Első Könyv

KISFALUDI ANDRÁS – Hatodik Könyv Első Rész I. Cím, Második Rész IX. Cím

KISS MÁRIA – Hatodik Könyv Harmadik Rész XVI. Cím XXXIX., XL., XLI. és XLIII. Fejezet

KOMÁROMI GÁBOR – Harmadik Könyv Harmadik Rész XIII. Cím

KOVÁCS LÁSZLÓ – Hatodik Könyv Harmadik Rész XIV. Cím

KŐRÖS ANDRÁS – Második Könyv Első és Második Rész; Negyedik Könyv Első Rész, Második Rész VI. Cím; Hatodik Könyv

Harmadik Rész XVII. Cím XLIV. és XLVI. Fejezet, XXIII. Cím

MAKAI KATALIN – Második Könyv Első és Második Rész; Negyedik Könyv Negyedik Rész XII. Cím

MOLNÁR AMBRUS – Hatodik Könyv Második Rész X. Cím, 6:137–6:141. §, 6:148–6:152. §, 6:153–6:156. §, 6:179–6:184. §

MURÁNYI KATALIN – Hatodik Könyv Harmadik Rész XVII. Cím, XLV. Fejezet

OROSZ ÁRPÁD – Hetedik Könyv

OSZTOVITS ANDRÁS – Hatodik Könyv Harmadik Rész XV. Cím XXXVIII. Fejezet, Harmadik Rész, XVI. Cím XLII. Fejezet; Nyolcadik Könyv

PÁZMÁNDI KINGA – Harmadik Könyv Első Rész VI. Cím; Ötödik Rész

PETRIK BÉLA – Hatodik Könyv Második Rész XII. Cím, Harmadik Rész XX. Cím LVIII. és LIX. Fejezet; Ötödik Rész

PETRIK FERENC – Második Könyv Harmadik és Negyedik Rész; Ötödik Könyv Első Rész, Második Rész, Harmadik Rész VIII–IX. Cím,

Negyedik Rész; Hatodik Könyv Harmadik Rész, XXIV. Cím

POMEISL ANDRÁS – Ötödik Könyv Harmadik Rész VII. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész XVIII. Cím és XXI. Cím, Hatodik Rész

SÁNDOR TAMÁS – Harmadik Könyv Harmadik Rész XIV. Cím, XXXI–XXXIV. Fejezet

SÁRKÖZY TAMÁS – Harmadik Könyv Második Rész; Hatodik Rész; Hetedik Rész

SZEIBERT ORSOLYA – Negyedik Könyv Második Rész V. Cím, Harmadik Rész, Negyedik Rész XIII. Cím; Hatodik Könyv Harmadik Rész, XXV. Cím

SZENTIVÁNYI IVÁN – Hatodik Könyv Harmadik Rész, XX. Cím, LII – LVII. Fejezet

TAKÁTS PÉTER – Hatodik Könyv Harmadik Rész, XXII. Cím

TÖRÖK GÁBOR – Harmadik Könyv Első Rész I–V. Cím

VÉKÁS LAJOS – Hatodik Könyv Második Rész IV. és V. Cím

WELLMANN GYÖRGY – Hatodik Könyv Második Rész VI., VII. és VIII. Cím

ZSOHÁR ANDRÁS – Harmadik Könyv Negyedik Rész

Szerkesztő:DR. PETRIK FERENC

V

TARTALOM

A főbb rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XXV

NEGYEDIK KÖNYVCSALÁDJOG

Első RészALAPELVEK (Kőrös András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

4:1. § [A házasság és a család védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2A házasság védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3A család védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5A családi és az egyéni érdek összhangjának elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

4:2. § [A gyermek érdekének védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74:3. § [A házastársak egyenjogúságának elve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104:4. § [A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

MÁsODIK RészA HÁzAssÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14I. CÍM: A HÁZASSÁGKÖTÉS (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

4:5. § [A házasság létrejötte] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144:6. § [Házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása] . . . . . . . . . . . . . . 174:7. § [A házasságkötést megelőző eljárás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184:8. § [A házasságkötés alaki szabályai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

II. CÍM: A HÁZASSÁG ÉRVÉNYTELENSÉGE (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . 22I. Fejezet – A házasság érvénytelenségének okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224:9. § [A házasságkötési korhatár] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244:10. § [Gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága] . . . 264:11. § [Cselekvőképtelen állapotban kötött házasság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284:12. § [Rokoni, hozzátartozói kapcsolat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294:13. § [Korábbi házasság fennállása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

II. Fejezet – A házasság érvénytelenségének megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324:14. § [A házasság érvénytelenítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324:15. § [Érvénytelenítési per indításának jogosultsága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334:16. § [A perindítási jogosultság korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344:17. § [A perindítási jog személyes gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354:18. § [Az érvénytelenítési per alperesei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364:19. § [A házasság érvényességének megállapítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

III. CÍM: A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374:20. § [A házasság megszűnésének esetei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374:21. § [A házasság felbontása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

A magyar bontójogi rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40A feldúltságon alapuló bontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41A megegyezésen alapuló bontás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43Megegyezés a járulékos kérdésekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

TARTALOM

VI

A házasság felbontása és a gyermek érdeke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474:22. § [Közvetítői eljárás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 494:23. § [A házasság felbontása iránti per megindítása; a bontás hatálya] . . . . . . . . . 50

IV. CÍM: A HÁZASTÁRSAK SZEMÉLYI VISZONYAI (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . 52III. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 524:24. § [Együttműködési és támogatási kötelezettség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 524:25. § [Közös és önálló döntési jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 534:26. § [A lakóhely megválasztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

IV. Fejezet – A házastársak névviselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 534:27. § [Névviselés a házasságban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 534:28. § [Névviselés a házasság megszűnése vagy érvénytelenségének

megállapítása után] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56V. CÍM: A HÁZASTÁRSI TARTÁS (Szeibert Orsolya) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 574:29. § [A tartásra való jogosultság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

A házastársi tartás feltételrendszere; az önhibán kívüli rászorultság . . . . . . . . . . 59A rászorultság speciális esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

4:30. § [A tartásra való érdemtelenség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 624:31. § [A tartási képesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 634:32. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő szolgáltatásáról] . . . . . . 644:33. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

VI. CÍM: HÁZASSÁGI VAGYONJOG (Kőrös András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66V. Fejezet – Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 684.34. § [A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

A vagyoni viszonyok rendezésének módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68A házassági életközösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69

4.35. § [A vagyonjogi rendelkezések időbeli hatálya] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 704:36. § [Az érvénytelen házasság vagyonjogi hatásai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

VI. Fejezet – A házastársi vagyonközösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 731. A házastársi közös vagyon és a különvagyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 734:37. § [A házastársi közös vagyon] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 734.38. § [A házastárs különvagyona] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 754.39. § [A különvagyon terhei és tartozásai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 804:40. § [A közös vagyonhoz tartozás vélelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 824:41. § [A házastársak közötti egyes szerződések] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83

2. A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése . . . . . . . . . . 844:42. § [A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése] . . . . 844:43. § [A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon

használata és kezelése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 854:44. § [Költségek és kiadások viselése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

3. Rendelkezés a közös vagyonnal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 874:45. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a vagyonközösség fennállása alatt] . . . . . 884:46. § [A házastárs hozzájárulásának vélelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 894:47. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség

megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időben] . . . . . . . . . . . . . . 904:48. § [A közös lakásra és a társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozó

külön szabályok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 914. A rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 924:49. § [Harmadik személyekkel szembeni felelősség szerződés esetén] . . . . . . . . . 92

TARTALOM

VII

4:50. § [A házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatásai] . . . . . . . . . . . 934:51. § [Harmadik személlyel szembeni helytállás jogalap nélküli

gazdagodás alapján] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 944:52. § [A szerződést kötő házastárs felelőssége házastársával szemben] . . . . . . . . . 94

5. A vagyonközösség megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 954:53. § [A vagyonközösség megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 954:54. § [A vagyonközösség bírósági megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 964:55. § [A vagyonközösség bírósági megszüntetésének jogkövetkezményei] . . . . . 984:56. § [A vagyonközösség bírósági helyreállítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98

6. A házastársi közös vagyon megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 984:57. § [A közös vagyon megosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98

A közös vagyon megosztására vonatkozó igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99A közös vagyon megosztásának módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99

4:58. § [A közös vagyoni igények rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1004:59. § [A közös vagyon és a különvagyon közötti megtérítési igények] . . . . . . . . . . 101

A megtérítési igény jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102A megtérítés módja és korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102A megtérítési igény és harmadik személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

4:60. § [A közös vagyoni hányad értéke és kiadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103A vagyontárgyak megosztásának módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104Vagyoni értékű jogok és követelések megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105

4:61. § [A vagyontárgyak és a tartozások szétosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106A vagyoni rész kiadásának főszabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106Egyes vagyontárgyakra vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107A tartozások szétosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108

4:62. § [A különvagyon kiadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108VII. Fejezet – A házassági vagyonjogi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1091. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1104:63. § [A házassági vagyonjogi szerződés tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

A szerződés alanyai és időbeli hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110A szerződési szabadság tartalmi korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

4:64. § [A házassági vagyonjogi szerződés megkötésének feltételei] . . . . . . . . . . . . 1134:65. § [A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása] . . . . . . . . . . . . . 1144:66. § [A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése] . . . . . . . . 1144:67. § [Harmadik személyek védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1154:68. § [Rendelkezés halál esetére] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115

2. Közszerzeményi rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1164:69. § [A közszerzeményi rendszer] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1164:70. § [A házastárs közszerzeményi részesedésének védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . 1174:71. § [A közszerzemény megosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118

3. Vagyonelkülönítési rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1194:72. § [A vagyonelkülönítési rendszer] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1194:73. § [A vagyontárgyak használata és kezelése; tartozások, költségek

és kiadások viselése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1194. A szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1204:74. § [A szerződés megszűnésének esetei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1204:75. § [Elszámolás, vagyonmegosztás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121

TARTALOM

VIII

VIII. Fejezet – A házastársi közös lakás használatának rendezése . . . . . . . . . . . . . . . 1214:76. § [A házastársi közös lakás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122

A házastársi közös lakás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122A lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123

4:77. § [A közös lakással való rendelkezés korlátai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1244:78. § [A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1254:79. § [A gyermek lakáshasználati jogának figyelembevétele] . . . . . . . . . . . . . . . . . 1264:80. § [A lakáshasználat rendezése az életközösség megszűnése után] . . . . . . . . . . 1274:81. § [A közös jogcímen lakott lakás használatának megosztása

és a megosztás mellőzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128A használat megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129A megosztás mellőzésének esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

4:82. § [Az egyik házastárs használati jogának megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . 1314:83. § [Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás

használatának rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132A rendezés főszabálya; a kizárólagos jogcím fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133A másik házastárs feljogosítása az osztott, illetve kizárólagos használatra . . . . . 134A rendezés jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135

4:84. § [A lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136A lakáshasználati jog ellenértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136A térítés összege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137Használati (többlethasználati) díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

4:85. § [A lakáshasználat újrarendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138

HARMADIK RészAz élETTÁRsI KAPCsOlAT CsAlÁDJOGI HATÁsAI (Szeibert Orsolya) . . . 140VII. CÍM: AZ ÉLETTÁRSI TARTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141

4:86. § [Az élettársi tartásra való jogosultság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142Rászorultság és önhiba hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143Az élettársi kapcsolat fennállása, kezdete és megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144

4:87. § [A tartásra való érdemtelenség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1454:88. § [A tartási képesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1464:89. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő teljesítéséről] . . . . . . . . . 1464:90. § [A tartás sorrendje az élettárs és a házastárs között] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1474:91. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

VIII. CÍM: AZ ÉLETTÁRSAK LAKÁSHASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE . . . . . . 1484:92. § [A lakáshasználat bírói rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1494:93. § [Az élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése] . . . 1494:94. § [Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme

alapján lakott lakás használatára] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1504:95. § [A lakáshasználat újrarendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152

NEGYEDIK RészA ROKONSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154IX. CÍM: A ROKONI KAPCSOLAT (Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154

4:96. § [A rokoni kapcsolat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1544:97. § [A rokoni kapcsolatok alapjai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155

TARTALOM

IX

X. CÍM: A LESZÁRMAZÁSON ALAPULÓ ROKONI KAPCSOLAT(Boros Zsuzsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156IX. Fejezet – Az apai jogállás keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1564:98. § [Apai jogállást keletkeztető tények] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1564:99. § [Házassági köteléken alapuló vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1584:100. § [Reprodukciós eljáráson alapuló vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1604:101. § [Apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1624:102. § [A teljes hatályú elismerés alaki feltételei és hatálya] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1664:103. § [Bírósági határozaton alapuló vélelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167

A perindítás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168Az apasági per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

4:104. § [Az apaság megállapítása iránti per indítására jogosultak] . . . . . . . . . . . . . 1724:105. § [A perindítás személyessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1734:106. § [Az apaság megállapítása iránti per alperesei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174

X. Fejezet – Az apaság vélelmének megtámadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1754:107. § [Az apasági vélelem megtámadásának okai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1754:108. § [Az apasági vélelem megtámadásának kizártsága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1774:109. § [Az apasági vélelem megtámadására jogosultak] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1784:110. § [A perindítás személyessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1804:111. § [A megtámadási határidők] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1814:112. § [Az apasági vélelem megdöntése iránti per alperesei; az ítélet hatálya] . . . . 1844:113. § [Névviselés és kapcsolattartás az apasági vélelem megdöntése után] . . . . . 1854:114. § [Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban] . . . . . . . . . . . . . . 186

XI. Fejezet – Az anyai jogállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1874:115. § [Az anyai jogállás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1874:116. § [Negatív megállapítási per] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1894:117. § [A perindítás személyessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1904:118. § [Az anyasági per alperesei és az anyai jogállás változásának joghatása] . . . 190

XI. CÍM: AZ ÖRÖKBEFOGADÁS (Katonáné Pehr Erika) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191XII. Fejezet – Az örökbefogadás célja és feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1924:119. § [Az örökbefogadás célja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1924:120. § [Az örökbefogadás általános feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1974:121. § [Az örökbefogadó személye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2024:122. § [Az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása] . . . . . . . . . . . . . . . . 2054:123. § [Az örökbefogadható gyermek] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2074:124. § [Az örökbefogadhatónak nyilvánítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2104:125. § [Szülői hozzájárulás a nyílt örökbefogadáshoz] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2124:126. § [Szülői hozzájárulás a titkos örökbefogadáshoz] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2144:127. § [Örökbefogadás szülői hozzájárulás nélkül] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2154:128. § [Örökbefogadás előtti gondozás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2174:129. § [Nemzetközi örökbefogadás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2184:130. § [A haszonszerzés tilalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2204:131. § [Az örökbefogadás létrejötte és utánkövetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221

XIII. Fejezet – Az örökbefogadás joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2224:132. § [Gyermeki jogállás az örökbefogadó családjában; közös gyermekké

fogadás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2224:133. § [Joghatás a leszármazásból eredő jogokra és kötelezettségekre] . . . . . . . . . 2234:134. § [Az örökbefogadott neve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224

TARTALOM

X

4:135. § [Örökbefogadott gyermek vérségi származás megismeréséhezfűződő joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226

4:136. § [Tájékoztatás a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól] . . . . . . . . . . . . . . 228XIV. Fejezet – Az örökbefogadás hatálytalanná válása és felbontása . . . . . . . . . . . . . 2294:137. § [Az örökbefogadás hatálytalanná válása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2294:138. § [Az örökbefogadás felbontása kölcsönös kérelemre] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2304:139. § [Az örökbefogadás felbontása egyoldalú kérelemre] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2324:140. § [Az örökbefogadást felbontó ítélet hatálya] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2334:141. § [Az örökbefogadást felbontó határozat hatálya több örökbefogadó esetén] . . . 2344:142. § [Névviselés az örökbefogadás felbontása esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2344:143. § [A meghalt örökbefogadó után megszerzett jogok védelme] . . . . . . . . . . . . 2344:144. § [Az örökbefogadás megszűnésének joghatása a leszármazáson

alapuló rokonságra] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234XV. Fejezet – Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . . . 2364:145. § [Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236

XII. CÍM: A SZÜLŐI FELÜGYELET (Makai Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237XVI. Fejezet – A szülői felügyelet általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2394:146. § [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek] . . . . . . . 2394:147. § [A szülői felügyelet gyakorlásának elvei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240

Együttműködési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240A szülők egyenjogúságának elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240

4:148. § [A gyermek bevonása a döntésekbe] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2404:149. § [A szülői felügyelet korlátozásának kivételessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242

XVII. Fejezet – A szülői felügyelet tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2431. A gyermek nevének meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2434:150. § [A gyermek nevének meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243

Névviselés képzelt apa bejegyzése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244A gyermek utónevének meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245

4:151. § [Gyámhatósági névmegállapítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2452. A gyermek gondozása és nevelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2464:152. § [A gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének

meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246A gyermek lakóhelye a szülő lakásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247A gyermek kiadása iránti eljárás a törvényes lakóhely biztosítása érdekében . . . 248A gyermek lakóhelyét biztosító szülői ház elhagyása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248A gyermek külföldi utazása, tartózkodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249Letelepedési célú külföldre távozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251

4:153. § [A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása] . . . . . . . . . . . . . 2514:154. § [A gyermekekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy részvétele

a gyermek gondozásában és nevelésében] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2523. A gyermek vagyonának kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2534:155. § [A gyermek vagyonának kezelői] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253

A szülői vagyonkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253A szülői vagyonkezelés alól kivett vagyon kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254

4:156. § [A szülő egyedüli vagyonkezelői joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254Egyedüli vagyonkezelői jog a szülők megállapodása folytán . . . . . . . . . . . . . . . . . 254Az egyedüli vagyonkezelő kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255

4:157. § [A gyermek vagyonának és jövedelmének felhasználása] . . . . . . . . . . . . . . 255

TARTALOM

XI

4:158. § [A szülő felelőssége a vagyonkezelésért] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2564:159. § [A szülők vagyonkezelői jogának korlátozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257

A vagyonkezelői jog gyámhatósági korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257A vagyonkezelői jog törvényi korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258

4:160. § [A gyermek vagyonának kiadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2584. A gyermek törvényes képviselete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2594:161. § [A gyermek törvényes képviselete] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2594:162. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága a jognyilatkozat

személyessége miatt] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2594:163. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága érdekellentét miatt] . . . . . . . . . . . 260

XVIII. Fejezet – A szülői felügyelet gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2611. A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2624:164. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2624:165. § [A különélő szülők megállapodása a felügyeleti jogok

megosztásáról és a közös szülői felügyeletről] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263A különélő szülők peren kívüli megállapodása a közös szülői felügyeletről . . . . . 263A bíróság döntése a közös szülői felügyeletről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264

4:166. § [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában] . . . . . 2672. A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2684:167. § [A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . 268

A Legfelsőbb Bíróság 17. számú, a gyermek elhelyezésére vonatkozóIrányelvének alkalmazhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

4:168. § [A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogokgyakorlására] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270

4:169. § [A gyermek elhelyezése harmadik személynél] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2714:170. § [A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek elhelyezésének

megváltoztatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273A közös szülői felügyelet megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275

4:171. § [A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermekharmadik személynél történő elhelyezése iránti per] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275

Felek a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, illetvea gyermekelhelyezés iránti perben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276A gyermek meghallgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277

4:172. § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben] . . . 2783. A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2804:173. § [A szülők együttműködési kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2804:174. § [A gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . 2814:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282A gyámhatóság döntése a szülők megállapodásának hiányában . . . . . . . . . . . . . . 282

4:176. § [A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2824:177. § [Közvetítés a gyámhatósági eljárásban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283

4. A kapcsolattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2834:178. § [A kapcsolattartás joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283

A kapcsolattartás mint gyermeki jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284A kapcsolattartás mint szülői jog és kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285Kapcsolattartás a szülői felügyelet szünetelése, megszűnése,megszüntetése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285

TARTALOM

XII

4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2854:180. § [A kapcsolattartási jog tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287

Kapcsolattartás külföldön . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287A kapcsolattartás költségének viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288

4:181. § [A kapcsolattartás rendezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289A felek megállapodása, a bíróság, illetve a gyámhatóság döntésea kapcsolattartásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289A gyermek érdekének, véleményének figyelembevétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290A kapcsolattartásra vonatkozó határozat tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291

4:182. § [Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása] . . . . . . . . 2924:183. § [Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáért, szabályainak

megszegéséért] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2934:184. § [A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2944:185. § [A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása] . . . . . . . . . . . . . . . . 295

XIX. Fejezet – A szülői felügyeleti jog szünetelése és megszűnése . . . . . . . . . . . . . . 2961. A szülői felügyeleti jog szünetelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2974:186. § [A szülői felügyeleti jog szünetelése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297

A szülői felügyeleti jog szünetelésének esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297A szülői felügyeleti jog „feléledése” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300

2. A családbafogadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3004:187. § [A családbafogadás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3014:188. § [A szülő jogai és kötelezettségei családbafogadás esetén] . . . . . . . . . . . . . . 3034:189. § [A családbafogadás felülvizsgálata] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303

3. A szülői felügyeleti jog megszűnése, megszüntetése és visszaállítása . . . . . . . . . . 3044:190. § [A szülői felügyeleti jog megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304

A szülői felügyeleti jog megszűnésének esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305A külön élő szülő felhívása a szülői felügyeleti jogok gyakorlására . . . . . . . . . . . 306

4:191. § [A szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307A szülői felügyelet megszüntetésének jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309

4:192. § [A szülői felügyeleti jog bírósági visszaállítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3094:193. § [A szülői felügyeleti jog megszüntetése és visszaállítása iránti per

indítására jogosultak és a per alperesei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 310XIII. CÍM: A ROKONTARTÁS (Szeibert Orsolya) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312XX. Fejezet – A rokontartás közös szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3134:194. § [A rokontartásra való jogosultság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313

A rokontartásra jogosultság feltételrendszere; az önhibán kívüli rászorultság . . . . 313Tartásra kötelezhető házastárs hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315Érdemtelenség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316

4:195. § [A tartási képesség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3174:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje] . . . . . . . . 3174:197. § [A testvértartás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3194:198. § [A mostohagyermek tartása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3194:199. § [A mostohaszülő és a nevelőszülő tartása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3204:200. § [A tartásra jogosultság sorrendje a vér szerinti és a tényleges

családi kapcsolatokban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3214:201. § [A tartási kötelezettség megoszlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3214:202. § [A tartásra való jogosultság sorrendje] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3224:203. § [Eltérés a sorrendtől] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323

TARTALOM

XIII

4:204. § [A tartás mértékének és módjának meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3234:205. § [A tartás mértéke] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3244:206. § [A tartás módja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3254:207. § [A tartásdíj meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3264:208. § [Tartással kapcsolatos per] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3274:209. § [A tartás időtartama] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3284:210. § [A tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának módosítása] . . . . . . . . . 3294:211. § [A tartási kötelezettség megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3314:212. § [A tartáshoz való jog és a tartási kötelezettség megszűnése] . . . . . . . . . . . . 331

XXI. Fejezet – A kiskorú gyermek tartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3324:213. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334

A kiskorú gyermek tartásának feltételrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3344:214. § [A rászorultság vélelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3354:215. § [A szülő tartási kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3364:216. § [A gyermektartás módja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3374:217. § [A szülők megegyezése a gyermektartásról] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3394:218. § [A gyermektartásdíj bírósági meghatározása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340

XXII. Fejezet – A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3424:219. § [A rokontartásra és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó

szabályok alkalmazása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3424:220. § [A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultsága] . . . . . . . . . 343

A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának feltételrendszere . . . . . . . . . . . . . . 343A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának különös feltételei . . . . . . . . . . . . . 344

4:221. § [A tartásdíj mértéke] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3474:222. § [Tájékoztatási kötelezettség a tanulmányok folytatásáról] . . . . . . . . . . . . . . 348

ÖTÖDIK RészA GYÁMSÁG (Katonáné Pehr Erika) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349XIV. CÍM: A GYÁMRENDELÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349

4:223. § [Gyámság alatt álló kiskorú] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3494:224. § [A gyám feladatköre] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3504:225. § [A gyámrendelés szükségességének bejelentése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3514:226. § [Nevezett gyám] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3524:227. § [Rendelt gyám] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3534:228. § [Az ítélőképes gyermek véleményének figyelembevétele] . . . . . . . . . . . . . . 3544:229. § [Kötelező gyámrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3544:230. § [Gyermekvédelmi gyámság] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3554:231. § [Többes gyámrendelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3564:232. § [A gyámság viselésének feltételei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3574:233. § [Kizárás a gyámság viseléséből] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358

XV. CÍM: A GYÁMSÁG GYAKORLÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3594:234. § [A gyámság gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3604:235. § [A gyám jogkörének korlátai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3614:236. § [A gyám vagyonkezeléssel kapcsolatos jogai és kötelezettségei] . . . . . . . . . 3624:237. § [Gyámhatósági felügyelet a gyám működése felett] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3634:238. § [A gyám költségeinek és kiadásainak megtérítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3644:239. § [A gyám számadási kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365

TARTALOM

XIV

XVI. CÍM: A GYÁMSÁGNAK ÉS A GYÁM TISZTSÉGÉNEK MEGSZŰNÉSE . . . 3674:240. § [A gyámságnak és a gyám tisztségének megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . 3674:241. § [A gyám felmentése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3674:242. § [A gyám elmozdítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3684:243. § [A gyám kötelezettségei a gyámi tisztség megszűnésekor] . . . . . . . . . . . . . 3694:244. § [A gyám kártérítési felelőssége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370

ÖTÖDIK KÖNYVDOLOGI JOG

Első RészA BIRTOK (Petrik Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1I. CÍM: A BIRTOK ÉS A BIRTOKVÉDELEM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

A dologi jogi fogalma általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1A birtokjog fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

I. Fejezet – A birtok. A birtok megszerzése és elvesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35:1. § [Birtokos] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35:2. § [A birtok megszerzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

Alapvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4A birtokos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

5:3. § [Birtokátruházás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5A birtok megszerzésének esetei a jogtudományban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

5:4. § [A birtok elvesztése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8II. Fejezet – A birtokvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Birtokvédelem közös birtok esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95:6. § [Önhatalom] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105:7. § [Birtokper] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Az igazgatási szerv eljárásnak tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14A jegyző határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

II. CÍM: JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155:9. § [A jogalap nélküli birtokos helyzete és kiadási kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . 155:10. § [A jogalap nélküli birtokos megtérítési igénye és elviteli joga] . . . . . . . . . . . 165:11. § [A dolog hasznainak kiadása és a jogalap nélküli birtokos felelőssége] . . . . . 17

A dolog haszna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18A károk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

5:12. § [A jogalap nélküli birtokos joga a dolog értékesítésére és felhasználására] . . . 20

MÁsODIK RészA TULAJDONJOG (Petrik Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21III. CÍM: A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21III. Fejezet – A tulajdonjog általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215:13. § [A tulajdonjog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

A tulajdonjog belső tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22A felelősségkeletkeztető tulajdon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

IV. Fejezet – A tulajdonjog tárgyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245:14. § [A dolog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

A dolog fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

TARTALOM

XV

Szellemi alkotás mint a tulajdonjog tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25Vállalat mint a tulajdonjog tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26A dolgok osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27A pénz és az értékpapír . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30Az emberi test . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31A természeti erők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

5:15. § [Alkotórész] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325:16. § [Tartozék] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325:17. § [Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325:18. § [Az épület és a föld tulajdonjoga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335:19. § [A földhasználat szerződéses szabályozása a föld és az épület tulajdonosa

között] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335:20. § [Elővásárlási jog az épület és a föld elváló tulajdona esetén] . . . . . . . . . . . . . 34

IV. CÍM: A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS VÉDELME . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34V. Fejezet – A birtokláshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345:21. § [A birtoklás joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

VI. Fejezet – A használat és a hasznok szedésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351. Általános szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355:22. § [Használat, hasznok szedése, terhek viselése és veszélyviselés] . . . . . . . . . . 355:23. § [A dolog használatának általános magánjogi korlátja] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

2. Egyes szomszédjogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365:24. § [A földtámasz joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365:25. § [A szomszédos telek igénybevétele] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

3. A használat különös esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365:26. § [A szükséghelyzet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365:27. § [A közérdekű használat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

4. Túlépítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395:28. § [A jóhiszemű túlépítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395:29. § [A rosszhiszemű túlépítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

VII. Fejezet – A rendelkezési jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411. A rendelkezési jog általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415:30. § [A rendelkezési jog tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

2. Az elidegenítési és terhelési tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435:31. § [Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435:32. § [Az elidegenítési és terhelési tilalom hatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435:33. § [Elidegenítési és terhelési tilalom jogszabály vagy bírósági

határozat alapján] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445:34. § [Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés

ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetősége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44VIII. Fejezet – A tulajdonjog védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445:35. § [A tulajdoni igények elévülésének kizártsága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445:36. § [A tulajdonjog védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

A tulajdon védelme önhatalommal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46A tulajdoni per . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

5:37. § [Ingatlan-nyilvántartási igény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46V. CÍM: A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48IX. Fejezet – Tulajdonszerzés átruházással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485:38. § [Az átruházás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

Az átruházás mozzanatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

TARTALOM

XVI

A tulajdonátruházás jogcíme (animusa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49A szerzésmód (corpus) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50Ingó dolog átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Az ingatlan átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

5:39. § [Nem tulajdonostól való tulajdonszerzés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525:40. § [Tulajdonszerzés pénzen és értékpapíron] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

X. Fejezet – Tulajdonszerzés hatósági határozattal és hatósági árverés útján . . . . . . . 535:41. § [Tulajdonszerzés hatósági határozattal és hatósági árverés útján] . . . . . . . . . 535:42. § [Az állam kártalanítás nélküli tulajdonszerzése hatósági határozattal] . . . . . 54

XI. Fejezet – A kisajátítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 555:43. § [Kisajátítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

XII. Fejezet – Az elbirtoklás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 565:44. § [Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

Az elbirtoklás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56Az elbirtoklás általános feltétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57Az elbirtoklás és a ráépítés kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58Tehermentes elbirtoklás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

5:45. § [A jogcímes elbirtoklás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595:46. § [Jogutódlás az elbirtoklásban] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595:47. § [Az elbirtoklás kizártsága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 605:48. § [Az elbirtoklási idő nyugvása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 605:49. § [Az elbirtoklás megszakadása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

XIII. Fejezet – Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton . . . . . . . . . . . . 625:50. § [Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton] . . . . . . . . . . . . . . . . 62

XIV. Fejezet – A növedék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 645:51. § [Tulajdonszerzés a növedéken] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

XV. Fejezet – Tulajdonszerzés gazdátlan javakon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 655:52. § [Tulajdonszerzés gazdátlan javakon] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

XVI. Fejezet – A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése . . . . . . . . . . . . . . . . 655:53. § [Tulajdonszerzés vadakon és halakon] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

A vad tulajdonjoga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66A hal tulajdonjoga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

XVII. Fejezet – A találás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675:54. § [Tulajdonszerzés találással] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675:55. § [A találó kötelezettsége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 675:56. § [A jegyző eljárása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 685:57. § [A találó jogainak korlátai és a dolgot terhelő jogok sorsa] . . . . . . . . . . . . . . 685:58. § [A talált dolog értékesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 685:59. § [Közönség számára nyitva álló helyen talált dolog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 695:60. § [A nem eltartható vagy megőrizhető dolog esetén követendő eljárás] . . . . . . 695:61. § [A tulajdonos jogai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 695:62. § [Találódíj] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 705:63. § [A tulajdonjog és az értékesítés során befolyt vételár sorsa,

ha a jogosult nem jelentkezik] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 705:64. § [Kincstalálás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

XVIII. Fejezet – A feldolgozás, az átalakítás, az egyesülés, a vegyülés, a hozzáépítés, az átépítés, a beépítés és a ráépítés . . . . . . . . . . . . . . 72

5:65. § [Feldolgozás és átalakítás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

TARTALOM

XVII

5:66. § [Egyesülés és vegyülés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 745:67. § [A feldolgozott, átalakított, egyesült vagy összevegyült dolog értékesítése] . . . 765:68. § [Hozzáépítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 765:69. § [Beépítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 775:70. § [Ráépítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 785:71. § [Rosszhiszemű ráépítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 795:72. § [A közös tulajdonra vonatkozó szabályok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

VI. CÍM: KÖZÖS TULAJDON ÉS TÁRSASHÁZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81XIX. Fejezet – A közös tulajdon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 815:73. § [A közös tulajdon fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 815:74. § [A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 835:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés] . . . 845:76. § [A közös tulajdon állagának megóvása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 855:77. § [Több dologból létrejövő közös tulajdon anyagain fennálló jogok sorsa] . . . . 855:78. § [Határozathozatal] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 865:79. § [A szótöbbséggel hozott határozat bíróság előtti megtámadása] . . . . . . . . . . 865:80. § [Rendelkezési jog a saját tulajdoni hányaddal] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 875:81. § [Elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 875:82. § [A közös tulajdon védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 895:83. § [A közös tulajdon megszüntetése iránti igény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 905:84. § [A közös tulajdon megszüntetése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

XX. Fejezet – A társasház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 945:85. § [A társasház] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

HARMADIK RészA KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96VII. CÍM: A ZÁLOGJOG (Pomeisl András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96XXI. Fejezet – A zálogjog létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 965:86. § [A zálogjog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

A zálogjogviszony tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96A zálogjogviszony alanyai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97A zálogjogviszony tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

Az utóbb szerzett jogok hatása a zálogjogra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 985:87. § [A zálogjog létrejötte] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 995:88. § [A zálogjog alapítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 995:89. § [A zálogszerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100

A zálogszerződés jellege és lényeges tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101A zálogkötelezett kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102A zálogtárgy meghatározására vonatkozó különös szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103A biztosított követelés meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104A zálogszerződés alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104

5:90. § [Fogyasztói zálogszerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105A fogyasztói zálogszerződés fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105A zálogtárgy meghatározása a fogyasztói zálogszerződésben . . . . . . . . . . . . . . . . 106A biztosított követelés meghatározása a fogyasztói zálogszerződésben . . . . . . . . 106

5:91. § [A zálogszerződés felek közötti hatálya] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1075:92. § [Törvényes zálogjog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1075:93. § [A jelzálogjog bejegyzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108

TARTALOM

XVIII

A jelzálogjog alapításához szükséges bejegyzés lehetőségét biztosító nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108Az ingatlan-nyilvántartásba és a lajstromba való bejegyzés feltételei . . . . . . . . . 109A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető jelzálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

5:94. § [A birtokátruházás kézizálogjog esetén] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1105:95. § [Az óvadék alapítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

Az óvadék fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112Az óvadék alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113

5:96. § [Zálogjogosulti bizományos] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114A zálogjogosulti bizományos kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115A zálogjogosulti bizományos nyilvántartásba való bejegyzése . . . . . . . . . . . . . . . 115A zálogjogosulti bizományos nyilvántartásba való bejegyzésének joghatása . . . . 116A zálogjogosulti bizományos vagyonelkülönítési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . 117

XXII. Fejezet – A zálogjoggal biztosított követelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1185:97. § [A zálogjoggal biztosítható követelés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118

A zálogjoggal biztosítható pénzkövetelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118A zálogjoggal biztosítható nem pénzbeli követelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések megítélése . . . . . . . . . . . . 120

5:98. § [A zálogtárggyal való helytállás terjedelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120A zálogkövetelés járulékos jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121A zálogjoggal biztosított követelés járulékaiért való helytállás . . . . . . . . . . . . . . . 121Keretösszeg meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122

5:99. § [A biztosított követelés átruházása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122A biztosított követelés átruházásának joghatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123A zálogjog átruházásának általános szabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124

5:100. § [A különvált zálogjog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124A különvált zálogjog keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126A zálogjog önálló átruházására irányuló szerződéssel szembeni tartalmi és alaki követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126A zálogjog önálló átruházásának hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127A különvált zálogjog jogosultjának jogállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127A különvált zálogjog önállóságának megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128

XXIII. Fejezet – A zálogjog tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1295:101. § [A zálogtárgyak] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129

A zálogjog tárgyára vonatkozó általános szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129A kézizálog tárgyára vonatkozó különös szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130A zálogjog alapítása vagyontárgy meghatározott részén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130Jog vagy követelés elzálogosítása esetén alkalmazandó értelmező szabály . . . . . 131Jog elzálogosítása esetére vonatkozó utaló szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132

5:102. § [A körülírással meghatározott zálogtárgy] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132A körülírással meghatározott zálogtárgy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132A zálogjog fennmaradása a zálogkötelezett rendelkezése alólkikerült vagyontárgyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134

5:103. § [A zálogtárgy alkotórészei, tartozékai és hasznai] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135A zálogjog a dolog alkotórészén és tartozékán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135A zálogjog a dolog hasznain . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136Az elválás hatása a zálogjogra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138

TARTALOM

XIX

5:104. § [A zálogtárgy helyébe lépő dolog vagy más érték] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139Az értékcsökkent vagy megsemmisült zálogtárgy helyébe vagy mellé lépő érték . . . 140A kisajátított zálogtárgy helyébe lépő érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141A károsodás elhárítása érdekében értékesített zálogtárgy helyébe lépő érték . . . 141A rendes gazdálkodás keretében értékesített zálogtárgy helyébe lépő érték . . . . . 142A feldolgozott, átalakított, mással egyesített vagy vegyített zálogtárgy helyébe lépő érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142Az eredeti zálogtárgy helyett adott és a kiegészítő zálogtárgy . . . . . . . . . . . . . . . 143Az elzálogosított követelés helyébe lépő érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143A különvált zálogjogra vonatkozó különös szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143

5:105. § [Zálogjog több zálogtárgyon] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144Az egyetemleges zálogjog fogalma és tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144Az egyetemleges zálogjog feltüntetése a nyilvántartásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145

XXIV. Fejezet – A felek jogai és kötelezettségei a kielégítési jog megnyílása előtt . . . 1465:106. § [A kézizálogjog tárgyának birtoklása, használata és hasznosítása] . . . . . . . 1465:107. § [A kézizálogfedezet védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148

A zálogkötelezett és a személyes kötelezett ellenőrzési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . 149A zálogtárgy értékesítésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149A zálogtárgy kicserélésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151Az osztható zálogtárgy részleges felszabadításának joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151A zálogkötelezett joga a zálogtárgy helyreállítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152

5:108. § [A jelzálogjog tárgyának birtoklása, használata és hasznosítása] . . . . . . . . 1525:109. § [A jelzálogfedezet védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154

A zálogjogosult ellenőrzési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154A károsodás veszélye esetén gyakorolható jogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155A zálogtárgy értékesítésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155A zálogkötelezett joga a zálogtárgy helyreállítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157

5:110. § [Az elzálogosított követelés mint zálogfedezet védelme] . . . . . . . . . . . . . . . 158A jelzálogfedezet jogügyleti elvonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158A zálogjoggal terhelt követelés kötelezettje által felhozható kifogások . . . . . . . . . 159

5:111. § [Az elzálogosított követelés kötelezettjének jogai és kötelezettségei] . . . . . 159Az elzálogosított követelés kötelezettjének adott teljesítési utasítás . . . . . . . . . . . 160Az elzálogosított követelés érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162

XXV. Fejezet – A hitelbiztosítéki nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1635:112. § [A hitelbiztosítéki nyilvántartás alapelvei] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163

A hitelbiztosítéki nyilvántartásban nyilvántartott jogok és felépítése . . . . . . . . . . 163A hitelbiztosítéki nyilvántartás nyilvánossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

5:113. § [A hitelbiztosítéki nyilvántartás tartalmát meghatározó nyilatkozatok] . . . 1645:114. § [A zálogjog bejegyzése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1655:115. § [A zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozat tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . 1665:116. § [A hitelbiztosítéki nyilvántartás tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1665:117. § [A zálogjog törlése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166

XXVI. Fejezet – A zálogjogok rangsora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1675:118. § [A zálogjog megalapításához kötődő rangsor elve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1675:119. § [A zálogtárgy helyébe lépő vagy a zálogfedezet kiegészítésére

adott tárgyon fennálló zálogjog ranghelye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1685:120. § [A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog

tárgyainak változása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

TARTALOM

XX

5:121. § [A rendelkezési jog korábbi jogosultja által alapított zálogjog] . . . . . . . . . . 1705:122. § [A zálogtárgy megszerzését biztosító zálogjog elsőbbsége] . . . . . . . . . . . . . 1705:123. § [Óvadék és jelzálogjog közötti rangsor] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1715:124. § [Ranghely-szerződés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1715:125. § [A zálogjog ranghelyének előzetes biztosítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174

XXVII. Fejezet – A zálogjog érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1751. A kielégítési jog gyakorlásának általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1755:126. § [A kielégítési jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175

A kielégítési jog megnyílta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175A kielégítési jog gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176A különvált zálogjogra vonatkozó különös szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177

2. A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének közös szabályai . . . . . 1785:127. § [A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlásának módjai] . . . 1785:128. § [A kielégítési jog gyakorlása fogyasztói zálogszerződés esetén] . . . . . . . . . 1795:129. § [A zálogjog érvényesítésének átvételéhez való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179

A zálogjog érvényesítésének átvételéhez való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179A zálogjog érvényesítését megkezdő zálogjogosult kötelezettségei a zálogjog érvényesítésének átvétele esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180

5:130. § [A kielégítési jog gyakorlásának felfüggesztése vagy korlátozása] . . . . . . . 1803. A zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1815:131. § [Az előzetes értesítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181

Az előzetes értesítés alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182Az előzetes értesítés címzetti köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182Az előzetes értesítés időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183Az előzetes értesítés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183Mentesség az előzetes értesítési kötelezettség alól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183

5:132. § [A zálogtárgy birtoklásához való jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184A zálogjogosult zálogtárgy birtokbavételéhez való joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184A zálogkötelezett felszólítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185A zálogkötelezett kiadási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186

5:133. § [A kereskedelmi ésszerűség követelménye] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186A kereskedelmi ésszerűség követelménye általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187Vélelem a kereskedelmi ésszerűség követelményének betartása mellett . . . . . . . . 187

5:134. § [Az értékesítés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187A zálogjogosult joga a zálogtárgy átruházására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188A zálogjog érvényesítésének egyes módozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189

5:135. § [Elszámolás, az értékesítés bevételének felosztása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190A zálogjogosult elszámolási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191A zálogtárgy értékesítéséből befolyó összeg felosztása. A kielégítési sorrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191

4. A zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése . . . . . . . . 1925:136. § [A zálogtárgy zálogjogosult általi megszerzésének tilos esete] . . . . . . . . . . 1925:137. § [A zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő

megszerzése a kielégítési jog megnyílását követően] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193A zálogtárgy átvételére vonatkozó ajánlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194A zálogtárgyra vonatkozó adásvételi szerződés létrejötte és teljesítése . . . . . . . . 195

5:138. § [A közvetlen kielégítés joga] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196

TARTALOM

XXI

5. Az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1985:139. § [Az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1985:140. § [Alzálogjog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1995:141. § [Követelést megtestesítő értékpapírok] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199

XXVIII. Fejezet – A zálogjog megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2005:142. § [A zálogjog megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200

Lemondás a zálogjogról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201A zálogtárgy megsemmisülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202A kézizálog birtokának elvesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202A biztosított követelés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203A biztosított követelés elévülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204A kielégítési jog gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204A különvált zálogjogra vonatkozó utaló szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

5:143. § [Zálogjogtól mentes tulajdonszerzés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205A zálogtárgy kereskedelmi forgalomban történő megszerzése . . . . . . . . . . . . . . . . 205A zálogtárgy értékesítése a zálogfedezet érdekében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206

5:144. § [A zálogjogosult kötelezettsége a zálogjog megszűntekor] . . . . . . . . . . . . . 207A zálogjogosult kötelezettségei a zálogjog megszűnése esetén . . . . . . . . . . . . . . . 207A számlavezető és zálogtartó kötelezettségei a kézizálog (óvadék) megszűnése esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208A különvált zálogjog jogosultjának kötelezettségei a különvált zálogjogmegszűnése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208

VIII. CÍM: A HASZNÁLATI JOGOK (Petrik Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209XXIX. Fejezet – A földhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2095:145. § [Földhasználati jog a föld és az épület szétváló tulajdonjoga esetén] . . . . . . 209

XXX. Fejezet – A haszonélvezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2115:146. § [A szerződésen alapuló haszonélvezet keletkezése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2115:147. § [A haszonélvezeti jog tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213

A haszonélvezeti jog tartalmáról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214Birtoklás, használat, hasznok szedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214Teljes vagy részleges haszonélvezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215Több személyt megillető haszonélvezet ugyanazon a dolgon . . . . . . . . . . . . . . . . . 215A haszonélvezeti jog időtartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216

5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2165:149. § [A haszonélvező jogai és kötelezettségei a haszonélvezet fennállása alatt] . . . 2165:150. § [A költségek viselése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217

Rendes gazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217A terhek viselése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218A dologgal kapcsolatos kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219A tulajdonos értesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219

5:151. § [A rendhagyó haszonélvezet] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220A dologgal való rendelkezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220

5:152. § [A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221Ellenőrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222Biztosíték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223

5:153. § [A haszonélvezet tárgyának elpusztulása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2235:154. § [A haszonélvezet megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2255:155. § [A haszonélvező kötelezettségei a haszonélvezet megszűnése esetén] . . . . . 227

TARTALOM

XXII

XXXI. Fejezet – A jog és követelés haszonélvezetére vonatkozó különös szabályok . . . 2285:156. § [Haszonélvezet jogokon] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2285:157. § [A jog haszonélvezőjének jogállása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2285:158. § [Haszonélvezet követelésen] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228

XXXII. Fejezet – A használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2305:159. § [A használat] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230

IX. CÍM: SZOLGALOM ÉS KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLAT (Petrik Ferenc) . . . . . . . . 232XXXIII. Fejezet – A telki szolgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2325:160. § [A telki szolgalom fogalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232

A szolgalomról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232Útszolgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233A szolgalom terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234

5:161. § [A telki szolgalom létrejötte szerződéssel és elbirtoklással] . . . . . . . . . . . . . 235A telki szolgalom létesítésére irányuló szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235A telki szolgalom alapítása egyoldalú jognyilatkozattal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236A telki szolgalom alapítása hatósági határozattal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236A telki szolgalom szerzése elbirtoklással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237Az átruházás kizártsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

5:162. § [A telki szolgalom gyakorlása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2375:163. § [A telki szolgalom megszűnése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238

XXXIV. Fejezet – Közérdekű használat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2405:164. § [A közérdekű használati jog] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240

NEGYEDIK RészAz INGATlAN-NYIlVÁNTARTÁs (Petrik Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242X. CÍM: AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI . . . . . . . . . . . . . . 242

5:165. § [Az ingatlan-nyilvántartás] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242Elvi és történeti alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó igények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243A telekkönyv története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245Az ingatlan-nyilvántartás belső rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247Az ingatlan-nyilvántartás elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247

5:166. § [Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2485:167. § [Az okirati elv] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2495:168. § [A bejegyzési elv] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2505:169. § [A rangsor elve] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2515:170. § [Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251

XI. CÍM: AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS KÖZHITELESSÉGE . . . . . . . . . . . . 2515:171. § [Az ingatlan-nyilvántartási közhitelesség tartalma] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2515:172. § [Az ingatlan-nyilvántartásban bízva jogot szerző jóhiszeműsége] . . . . . . . . 2535:173. § [Az ingatlan-nyilvántartás teljessége] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2565:174. § [Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme] . . . . . . . . . . . . . . . . . 2565:175. § [Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása] . . . . . . . . . . . . . . 2575:176. § [Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése] . . . . . . . . . 2575:177. § [Az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellege] . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258

XII. CÍM: BEJEGYZÉS, FELJEGYZÉS. RANGSOR ÉS RANGHELY . . . . . . . . . . . 2585:178. § [A bejegyzés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2585:179. § [A feljegyzés] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261

TARTALOM

XXIII

5:180. § [A rangsor és a ranghely] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2615:181. § [A jog tartalmának megváltozása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263

XIII. CÍM: AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS HELYESBÍTÉSE; A TÖRLÉSIÉS A KIIGAZGATÁSI KERESET; JOGVÉDELMI H ATÁS . . . . . . . . . . 263

5:182. § [Az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2635:183. § [Bejegyzés törlése] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2635:184. § [A törlési és kiigazgatási igény] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2655:185. § [Bejegyeztetési kötelezettség] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2665:186. § [A bejegyzés kijavítása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2665:187. § [Az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267

TARTALOM

XXIV

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

XXV

A FŐBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

A családjog A Családjog Kézikönyve, (szerk.: Kőrös András), HVG-ORAC,kézikönyve 2007. AB Alkotmánybíróság

Abtv. az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

áf. állásfoglalás

Alapjogi Charta az Európai Unió Alapjogi Chartája

Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Ar. 6/2003.(III.7.)BMrendeletazanyakönyvekről,aházasságkö-tésieljárásrólésanévviselésről

At. 1982.évi17.törvényerejűrendeletazanyakönyvekről,aházas-ságkötésieljárásrólésanévviselésről

BDT Bírósági Döntések Tára

Bét. abejegyzettélettársikapcsolatról,azezzelösszefüggő,valamintaz élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény

BGB Német Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gezetzbuch)

BH Bírósági Határozatok konkrétan: BH 2002.329 (BH – szóköz – kiadás éve – pont – BH száma)

Bit. abiztosítókról ésabiztosítási tevékenységről szóló2003.éviLX. törvény

Bizottsági Az új Polgári Törvénykönyv Bizottsági Javaslata magyarázatokkal Javaslat (szerk.: Vékás Lajos), Complex Kiadó 2012.

Brüsszel-II.A. A Tanács 2003. november 27. napján kelt 2201/2003/EK rendelete Rendelet aházasságiügyekbenésaszülőifelelősségrevonatkozóeljárá-

sokban irányadó joghatóságról, valamint a határozatok elisme-résérőlésvégrehajtásáról,illetveaz1247/2000/EKrendeletha-tályonkívülhelyezéséről.

Bszi. abíróságokszervezetérőlésigazgatásárólszóló2011.éviCLXI.törvény

Btk. 1978.éviIV.törvényaBüntetőTörvénykönyvről

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

XXVI

új Btk. 2012.C.törvényaBüntetőTörvénykönyvről

CDT Civilisztikai Döntvénytár, Családjog 1953–1977., HVG-ORAC, 1997.

Civiltörvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetekműködéséről és támogatásáról szóló 2011. éviCLXXV. törvény

Ctv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámo-lásról szóló 2006. évi V. törvény

CSJK aPolgáriTörvénykönyvrőlszóló2013.éviV.törvényCsaládjo-gi Könyve

Csjt. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló – már nem ha-tályos – 1952. évi IV. törvény

Csjt. A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Bacsó Jenő és Szig-Kommentár I. ligeti Viktor), KJK., 1971. Csjt. A családjogi törvény magyarázata (szerk.: Petrik Ferenc), KJK., Kommentár II. 1988. Csjtr. 4/1987.(VI.14.)IMrendeletacsaládjogitörvényvégrehajtásá-

ról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV.törvénnyelkapcsolatosátmenetirendelkezésekről

Cstv. acsődeljárásrólésafelszámolásieljárásrólszóló1991.éviXLIX.törvény

Csvt. 2011.éviCCXI.törvényacsaládokvédelméről

Dologi jog Magyar Magánjog (szerk.: Szladits Károly) V. kötet – Dologi jog, Budapest, Grill, 1942. Szladits (1930.) Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930.

EBD a Kúria által közzétett elvi döntés konkrétan: EBD G.4. (EBD– szakág jele [B, G, K, M, P] – pont

– a határozat száma – kiadás éve – pont)

EBH a Kúria elvi határozata konkrétan: EBH G.4. (EBH – szakág jele [B, G, K, M, P] – pont – a határozat száma – kiadás éve – pont)

EBH aLegfelsőbbBírósághatározatainakhivatalosgyűjteménye konkrétan: EBH 2006.1538. (EBH – kiadás éve – pont – határo-

zat száma – pont)

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

XXVII

Etv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetekműködésérőléstámogatásárólszóló2011.éviLXXV.törvény

Étv. azépítettkörnyezetalakításárólésvédelméről1997.éviLXXVIII.törvény

EUMSz. azEurópaiUnióműködésérőlszólószerződés

EUSz. azEurópaiUniórólszólószerződés

Eü. tv. azegészségügyrőlszóló1997.éviCLIV.törvény

Evt. azerdőről,azerdővédelmérőlésazerdőgazdálkodásrólszóló2009. évi XXXVII. törvény

Fgytv. afogyasztóvédelemrőlszóló1997.éviCLV.törvény

Gt. I. a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény

Gt. II. a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény

Gt. III./Gt. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Gyer. 149/1997.(IX.10.)Korm.rendeletagyámhatóságokrólvalaminta gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Gyermekjogi az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek Jogairól Egyezmény szóló, New-Yorkban, 1989. november 20-án kelt ENSZ Egyezmény

Gyvt. 1997.éviXXXI.törvényagyermekekvédelmérőlésagyámügyiigazgatásról

Hágai a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozá- Egyezmény sairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szer-

ződés(Kihirdetteaz1986.évi14.tvr.)

He. a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

Hhtv. a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény

Hpt. ahitelintézetekrőlésapénzügyivállalkozásokrólszóló1996.évi CXII. törvény

ÍH ÍtélőtáblaiHatározatok

Inytv. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Inyvhr. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény vég-rehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

Jt. a jelzálogról szóló 1927. évi XXXV. törvénycikk

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

XXVIII

K. Kúria–Magyarországlegfőbbbíróiszerve

Kbt. aközbeszerzésekrőlszóló2011.éviCVIII.törvény

Ket. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabá-lyairólszóló2004.éviCXL.törvény

Kf. közigazgatásifellebbezésiügybenhozotthatározatbetűjele

KGD Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár

Kht. afővárosiésmegyeikormányhivatalokrólszóló2010.éviCXXVI.törvény

Kjnp. azegyesközjegyzőinempereseljárásokrólszóló2008.éviXLV.törvény

Knpt. a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárá-sokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény

Korm. Kormány

Kt. Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. törvénycikk)

Ktv. 1991.éviXLI.törvényaközjegyzőkről

Küszt. Azönállókereskedelmiügynökiszerződésrőlszóló2000.éviCXVII. törvény

LB LegfelsőbbBíróság

Ltv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

LÜ LegfőbbÜgyészség

MJ Magyar Jog

Mt. amunkatörvénykönyvérőlszóló2012.éviI.törvény

régi Mt. amunkatörvénykönyvérőlszóló1992.éviXXII.törvény

Mtj. az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat

Nfatv. a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény

Nmjt. anemzetimagánjogrólszóló1979.évi13.törvényerejűrendelet

Nv.tv. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

Optk. Osztrák Polgári Törvénykönyv

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

XXIX

Ökk.Ir. A Tanács 86/653/EGK irányelve (1986. december 18.) a tagálla-mokönállóvállalkozókéntműködőkereskedelmiügynökökrevonatkozó jogszabályainak összehangolásáról

P. törv. aLegfelsőbbBíróságpolgáriügybenhozotttörvényességihatá-rozatánakbetűjele

PED Polgári Elvi Döntés

PEH PolgáriElviHatározatok–AMagyarNépköztársaságLegfelsőbbBíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Buda-pest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988.)

PEH Polgári Elvi Határozatok, KJK. Budapest, 1988.

Pf. polgárifellebbezésieljárásbanhozotthatározatbetűjele

Pfv. polgárifelülvizsgálatiügybenhozotthatározatbetűjele

PJD Polgári Jogi Döntvénytár (I–XI. kötetszámmal)

PJE aKúria(LegfelsőbbBíróság)PolgáriJogegységiHatározata

PK aKúria(LegfelsőbbBíróság)PolgáriKollégiuma

Pk. polgárinempereseljárásbanhozotthatározatbetűjele

Pp. a Polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény

Ppé. aPp.hatálybaléptetésérőlésvégrehajtásárólszóló1952.évi22.törvényerejűrendelet

Ppék. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályba léptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet

PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Ptk. aPolgáriTörvénykönyvrőlszóló2013.éviV.törvény

régi Ptk. aPolgáriTörvénykönyvrőlszóló–2014.03.15-tőlnemhatályos– 1959. évi IV. törvény

Ptké. I. a PolgáriTörvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásárólszóló 1960. évi 2. tvr.

Ptké. II. aPolgáriTörvénykönyvmódosításárólésegységesszövegérőlszóló1978.éviIV.törvényhatálybalépésérőlésvégrehajtásárólszóló 1978. évi 2. tvr.

régi Ptk. a Polgári Törvénykönyv magyarázata 1–2. Magyarázata (szerk.: Gellért György), Complex, Budapest, 2007.

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

XXX

régi Ptk. Polgári jog, Kommentár a gyakorlat számára (szerk.: Petrik Ferenc), Kommentár HVG-ORAC, Budapest

az 1959. évi IV. tv. aPolgáriTörvénykönyvrőlszóló1959.éviIV.törvényMagyarázataMagyarázata I–II. (szerk.: Osztovits András), OPTEN, Budapest, 2011.

SZJ Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez(szerk.: Vékás Lajos), COMPLEX, Budapest, 2008.

Szjt. aszerzőijogrólszóló1999.éviLXXVI.törvény

Szladits (1930) Szladits Károly: Dologi jog, Budapest, Grill, 1930.

Szt. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

Sztv. aszámvitelrőlszóló2000.éviC.törvény

Telekkönyvi jog Szladits Károly: A magyar telekkönyvi alanyi jog (szerk.: Führer Imre), Budapest, 1921.

Tf.t. atermőföldrőlszóló1994.éviLV.törvény

Tfvt. atermőföldvédelmérőlszóló2007.éviCXXIX.törvény

Tpt. atőkepiacrólszóló2001.éviCXX.törvény

Tpvt. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilal-máról szóló 1996. évi LVII. törvény

Tvt. atermészetvédelmérőlszóló1996.éviLIII.törvény

Vht. abíróságivégrehajtásrólszóló1994.éviLIII.törvény

Világhy–Eörsi Világhy Miklós–Eörsi Gyula, Magyar Polgári jog, Tankönyvki-adó 1965.

Vtv. avadvédelméről,avadgazdálkodásról,valamintavadászatrólszóló 1996. évi LV. törvény

NEGYEDIK KÖNYV

CSALÁDJOG

1

NEGYEDIK KÖNYVCSALÁDJOG

ELSŐ RÉSZ

ALAPELVEKA Családjogi Könyv (CSJK) élén a törvény külön alapelveket fogalmaz meg,

amellyel kifejezésre juttatja, hogy a jogalkotó a családjog anyagának a Polgári Tör-vénykönyvbe történő beépítésével nem kívánta figyelmen kívül hagyni a családjogi szabályozás viszonylagos önállóságát. A családi jogviszonyok ugyanis lényegesen különböznek a Kódex más könyveiben, elsősorban az üzleti élet vagyoni szemléle-tű igényeire modellezett polgári jogviszonyoktól, azokban a személyi viszonyok valamint a „jogon kívüli”, erkölcsi értékek nagyobb súllyal jelennek meg. A család-jogban emellett a polgári jog fő elvének tekintett szabályozási módszer: a melléren-deltség és az egyenjogúság is csak részben érvényesül, egyes jogviszonyokban (pl. szülő–gyermek kapcsolat, gyámhatóság engedélyezési és felügyeleti jogköre) az alá-fölé rendeltség a meghatározó, és fokozott kívánalom a gyengébb fél (elsősorban a gyermek) védelme. A szabályok egy része (anyakönyvi, gyámügyi hatósági eljá-rásra vonatkozó rendelkezések) pedig kifejezetten közigazgatási jellegű norma.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a családjog ne lenne integráns része a magánjognak. Ezért a családi jogviszonyokban is irányadók a Ptk. Első Könyvé-ben rögzített alapelvek, így az értelmezési alapelv [1:2. §: „e törvény rendelkezése-it Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni”], a jóhisze-műség és a tisztesség elve (1:3. §), az elvárható magatartás és a saját felróható ma-gatartásra hivatkozás tilalma [1:4. §], továbbá a joggal való visszaélés tilalma [1:5. §]. Ezeket az általános magánjogi „zsinórmértékeket” a bírói gyakorlat a családjogi jogvitákban hosszabb ideje, magától értetődően alkalmazza (pl. az elvárható maga-tartás elvét a szülő gyermektartási kötelezettségének megítélésekor, a saját felróha-tó magatartásra hivatkozás tilalmát a gyermekelhelyezési perekben, a joggal való visszaélés megakadályozását a kapcsolattartási ügyekben – lásd BH 1997.30., EBH 2008.1776., BH 2010.299). A jognyilatkozat bírói pótlásának, mint a joggal való visz-szaélés speciális szankciójának alkalmazhatóságát azonban a családjogi jognyilat-kozatok körében nem ismeri el [BH 1986.327., 1992.28.]. Véleményünk szerint a jognyilatkozat pótlása a családi jogállást érintő (keletkeztető, módosító, megszün-tető) jognyilatkozatok tekintetében egyértelműen kizárható, más esetekben elvileg nem kizárt, de a családjogi szabályok speciális rendelkezései folytán nincs gyakor-lati jelentősége (pl. az apai elismeréshez szükséges hozzájáruló nyilatkozat pótlását, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülők közötti vita eldöntését külön

NEGYEDIK KÖNYV – CSALÁDJOG

2

szabály telepíti a gyámhatóságra, az 1:5. § (2) bekezdésének alkalmazása ezért fel sem merülhet).

A családjog önálló alapelveinek jelentőségét az adja, hogy a „jogon kívüli” értékek megjelenésének a családjogi jogalkalmazásban kiemelt szerepe van, hiszen éppen ez az a jogterület, ahol az alkalmazott jogi eszközöknek leginkább követniük kell az általános erkölcsi elvárásokat, amelyeket az alapelvi szintű rendelkezések „köz-vetítenek” a jogalkalmazók felé, azok tehát a konkrét szabályok alkalmazásának az „alapszemléletét”, a jogalkalmazás elvi kereteit határozzák meg. Mindezek mellett látnunk kell azt is, hogy „a házasság és a család intézményére más jogintézmények-nél erősebben jellemző, hogy […] számos vonatkozásuk a jogi beavatkozást nem, vagy kevésbé igényli, vagy éppen kevésbé tűri” [Weiss Emilia: Az új Ptk. és a csa-ládi viszonyok szabályozása, Polgári Jogi Kodifikáció 2000/2. sz.]. A családjogi alapelvek érvényre juttatását tehát az esetek nagy részében az államnak a beavatko-zástól való tartózkodása valósítja meg. Ott viszont, ahol a gyermek, a család, a há-zastárs védelmének érdekében szükséges, az állam gyors és hatékony közbelépése szükséges.

Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény már a „Nemzeti hitvallás” részében az együttélés legfontosabb keretei között nevesíti a családot, L) cikkében a házasság és a család védelmét mondja ki, a VI. cikkben alapvető jogként rögzíti a magán- és családi élethez fűződő jogot, a XV. cikk rendelkezik – többek között – a nők és férfiak egyenjogúságáról, a családok, a gyermekek és a nők külön intézkedésekkel történő segítéséről, a XVI. cikk (1)–(3) bekezdése pedig a gyermek jogainak biztosításáról.

A Családjogi Könyv alapelvei nem ismétlik meg szó szerint az Alaptörvény fenti rendelkezéseit, természetesen azok tartalma mind az alapelvekben, mind a részlet-szabályokban megjelenik. Ugyanígy tartózkodik a CSJK attól, hogy katalógussze-rűen felsorolja a házastársakat, a szülőket és a gyermekeket mint személyeket meg-illető jogokat, valamint a gyermeki jogokat; az utóbbiakat – beleértve nemcsak a gyermekvédelmi jellegű, hanem az egyes, magánjogi jogviszonyokban is érvénye-sülő jogosultságokat – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény tartalmazza [Gyvt. 6–10. §§]. A gyermeki jogok közül alapelvként a gyermek érdekének fokozott védelmét és a családban nevelkedéshez fűződő jogot mint csa-ládjogi szempontból a legfontosabbakat nevesíti.

Mindezeknek megfelelően a CSJK négy fő elvet emel ki, amelyek a Családjogi Könyv vezérlő eszméit megfogalmazzák, és ezzel „iránytűt” adnak a jogalkalmazók kezébe a családi jogviták rendezéséhez: a házasság és a család védelmének elvét, a gyermek érdekének védelmét, a házastársak egyenjogúságának elvét, valamint a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elvét.

4:1. § [A házasság és a család védelme](1) A törvény védi a házasságot és a családot.(2) E törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhangját biz-

tosítva kell eljárni.

ELSŐ RÉSZ – ALAPELVEK

3

Az (1) bekezdésben megfogalmazott alapelv, amely – mint említettük – alkotmá-nyos alapokon nyugszik, összhangban van Magyarország nemzetközi kötelezettség-vállalásaival is. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. és 12. cikke, az Em-beri Jogok Egyetemes Nyilatkozata 16. cikkének 3. pontja, illetőleg a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának 23. cikke a családot a társadalom természetes és alapvető egységeként határozzák meg, amelynek joga van a társadalom és az ál-lam védelmére, továbbá alapvető emberi jogként tartalmazzák a házasságkötési korban lévő férfiak és nők házasságkötési és családalapítási jogát, valamint a házas-ságkötés szabadságát.

Az Alaptörvény L) cikke szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget és a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A cikk (3) bekezdése értelmében a családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. A családok védelméről szóló, 2011. évi CCXI. törvény (Csvt.) 1. §-ának (1) bekezdése leszögezi, hogy az állam – önmagukban való méltóságuk és értékük miatt is – védi a házasságot és a családot. A Csvt. a célok és alapelvek meghatározását követően (I. Fejezet) családjogi tárgyú (II. Fejezet), munka-jogi és szociá lis jogi (III. Fejezet), valamint a családok és a gyermekvállalás állami támogatására vonatkozó rendelkezéseket (IV. Fejezet) tartalmaz, kiragadva azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az adott jogterületen a leglényegesebbeknek tart. A családjogi tárgyú rendelkezések között a házasság bírósági felbontásának (ér-vénytelenítésének) elvét, a szülői kötelezettségeket és jogokat, valamint a családban élő gyermek kötelezettségeit és jogait sorolja fel; e felsorolásba azonban nem a család-jogba tartozó szabályokat is beilleszt (pl. a szülő által kapott támogatásnak a gyermek gondozására és nevelésére fordításának kötelezettsége, a szülő jogosultsága a gyermek felelős nevelését segítő ellátásokról való tájékoztatásra, a gyermek tanulmányi, vala-mint egészséget károsító életmódtól való tartózkodásra vonatkozó kötelezettsége). A törvény számos rendelkezésében a részletszabályozást külön törvényre utalja, így az általa szabályozott kérdésekben is utat nyit – többek között – a Csjt. (az új Ptk. hatály-balépését követően a CSJK) alkalmazásához (pl. a szülő és a gyermek tartási jogosult-sága és kötelezettsége, a házasság érvénytelenítése, felbontása kérdésében – lásd Csvt. 9–14. §§). Más rendelkezései a Csjt. rendelkezéseit emelik – azokat megismételve – a sarkalatos törvény szintjére.

A házasság védelme

A házasság védelme nemcsak magának a házasság intézményének védelmét, ha-nem az önkéntes, befolyásmentes és szabad párválasztás jogát is magában foglalja, amelyet a jog eszközei – a házasságkötési akadályok és a házasságkötési eljárás sza-bályaival – csak negatív oldalról biztosíthatnak, hogy az ténylegesen megvalósul-e, abban elsősorban más, társadalmi, erkölcsi tényezők játszanak szerepet.

A házasság intézményének védelme nem jelenti a teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságok felbontásának minden áron – különösen adminisztratív esz-közökkel – történő megakadályozását, illetőleg megnehezítését. A családjogban a há-

NEGYEDIK KÖNYV – CSALÁDJOG

4

zasság védelmét legfeljebb a házasságkötés meggondoltabbá tételét szolgáló szabá-lyokkal és a bontóperben (vagy azt megelőzően) hatékonyabbá tett békítéssel lehet megvalósítani. A CSJK is ezt az utat követi: fenntartja a házasságkötést megelőző ún. gondolkodási időt [4:7. § (2) bek.], és a házasság megszűnésének szabályai között kü-lön kiemeli a közvetítői eljárás (mediáció) igénybevételének lehetőségét, nem csupán a járulékos kérdések rendezése, hanem a házastársak kapcsolatának helyrehozatala érdekében is [4:22. §]. Ugyanakkor nem kíván mesterséges akadályokat gördíteni a véglegesen megromlott házastársi kapcsolat felszámolása elé, mert az elhúzódó eljárás és bizonyítás nemcsak a felek, hanem a gyermek érdekeivel is ellentétes lenne. Ezért – a házastársak felelős gondolkodását feltételezve – önálló bontási oknak tekinti a há-zastársak végleges és befolyásmentes akaratnyilatkozatát és annak jogi feltételei közül a közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodást elhagyja.

A házasság védelmének elvéből következik, hogy a jogalkotó ezt a kapcsolati for-mát favorizálja, olyan jogokat és kötelezettségeket fűzve ahhoz, amelyeket az élet-társi és más együttélési forma nem létesít [lásd a 14/1995. (III. 13.) AB határozatot a házastársi és az élettársi kapcsolatról]. Az Alaptörvény L) cikkéből és a CSJK 4:5. §-ának (1) bekezdéséből egyértelműen kitűnik, hogy csak a férfi és nő házassá-gát ismeri el házastársi kapcsolatnak. A házasság alaptörvénybeli meghatározásának további eleme ugyanakkor nyilvánvalóan nem tekinthető a jogintézmény családjogi definíciójának, hiszen az „önkéntes vállalás alapján létrejött életközösség” más pár-kapcsolati formákra, így a de facto élettársi kapcsolatra is jellemző, ráadásul a há-zasság státust teremtő jogi kötelék, ami akkor is fennáll, ha a házasságkötéssel az életközösség nem jön létre, vagy ha az életközösség megszűnik, de a házasságot még nem bontották fel. Az Alaptörvény meghatározása valójában a házasság rendszerin-ti, tipikus tartalmát kívánja megragadni.

A házasságon kívüli párkapcsolatok nem részesülnek a házassággal azonos jogi védelemben. A bejegyzett élettársi kapcsolatról – amely, a házassághoz hasonló stá-tust hoz létre az azonos nemű személyek között – külön jogszabály: a 2009. évi XXIX. törvény (Bét.) rendelkezik, a joghatásokat tekintve jelentős különbségekkel (a bejegyzett élettársak egymás nevének viselésére, gyermek örökbefogadására, asszisztált reprodukciós eljárásban való részvételre nem jogosultak). A Ptk. Bizott-sági Javaslatában a kapcsolat létrejöttére, annak legfontosabb tartalmi elemeire, valamint a kivételekre vonatkozó szabályozást (amely a részletszabályok tekintetében utalt volna a külön törvényre) a jogalkotó elvetette, ennek következtében ennek a nyilvánvalóan magánjogi jellegű jogviszonynak a szabályozása továbbra is teljes egészében a Ptk.-n kívül maradt. A de facto élettársi kapcsolatról a Ptk. – szintén a Bizottsági Javaslattal szemben, amely a tartós élettársi kapcsolatot egyértelműen családjogi kapcsolatnak tekintette és ahhoz bizonyos többletjogokat fűzött volna – két helyen rendelkezik: annak meghatározását és vagyoni következményeit a Kötel-mi Jogi Könyvben, egy évet meghaladó kapcsolat és közös gyermek esetén a tartás-ra és a lakáshasználatra mint többletjogokra vonatkozó rendelkezéseket a Családjo-gi Könyvben helyezte el. Ezt összevetve azzal, hogy a vagyoni rendelkezések köré-ben az élettársakra a régi Ptk. szerinti tulajdonközösség helyett törvényes vagyon-jogi rendszerként a felek vagyoni önállóságán alapuló és csupán a vagyongyarapo-

ELSŐ RÉSZ – ALAPELVEK

5

dásra igényt biztosító közszerzeményi rendszert vezette be, lényegében a – gyer-mektelen – élettársi kapcsolat meglévő védelmi szintjét csökkentette. Ezzel a házas-ság és az élettársi kapcsolat különbsége jogilag hangsúlyozottabbá vált.

A család védelme

A család védelme az Alaptörvényben a házasság védelmével egy mondatban, de különállóan jelenik meg. A magyarázó félmondat (Magyarország a családot „mint a nemzet fennmaradásának alapját” védi), egyértelműen itt sem definíció, hiszen nyilvánvalóan nemcsak a gyermekes család tekinthető családnak, hanem az is, amelyben gyermek – bármilyen okból – nem születik vagy gyermeket nem nevelnek, hanem a család egyik tipikus jellemzőjét ragadja meg (a családban általában szüle-tik gyermek). Az Alaptörvény 4. módosítása ugyanakkor a rendelkezést kiegészí-tette azzal a mondattal, hogy „a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szü-lő–gyermek viszony”. Ez a rendelkezés tartalmilag a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvénynek az Alkotmánybíróság 43/2012. (XII. 20.) AB határozattal megsemmisített 7. §-át emeli alkotmányos szintre. A megsemmisítés alapja a család fogalmának alkotmányellenesen szűk meghatározása volt, amely kirekesztette a tá-gabb, dinamikusabb családfogalomba beletartozó, azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségeket, ha azok nem házasságon alapultak.

A nemzetközi gyakorlatban a család védelme egyértelműen kiterjed nemcsak a házasságon alapuló, valamint a vérségi vagy annak mintájára létrejövő örökbefoga-dási és gyámsági kapcsolatokra, hanem az ún. tényleges családi kapcsolatokra is. Ugyanakkor a formális megközelítés helyett egyre inkább a kapcsolat tartalmára (működő s ezáltal védelemre érdemes kapcsolatról van-e szó) helyeződik a hangsúly.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével kapcsolatban („mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák”) az Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt évtizedekben több alkalommal kifejtette, hogy „a családi élet létezése vagy nem létezése elsősorban ténykérdés, amely közeli személyes kapcsolatok meglététől függ” (K. and T. v. Finland, 2001). Ebből kiindulva az adott állam joga szerint „törvénytelennek” minősülő gyermek és szülője közti kapcsolat (Marckx v. Belgium, 1979), a nagyszülő és unokája tényleges együttélése (Bronda v. Italy 1998.) és más hasonlók mellett, a házasságkötés nélkül együtt élők viszonyát is egyértelműen családi kapcsolatnak minősítette. „Amikor arról kell dönteni, hogy egy kapcsolat »családi életnek« mi-nősül-e, számos tényező releváns lehet, beleértve annak vizsgálatát, hogy a pár együtt él-e, kapcsolatuk hosszát és hogy demonstrálják-e egymás felé való elkötelezettségüket gyermekvállalással vagy bármi-lyen egyéb módon” (X.Y. and Z. v. United Kingdom, 1997). „A család kiterjedhet a tényleges »családi« kötelékekre is, amelyekben a felek házasságon kívül élnek együtt” (Esholz v. Germany, 1994.). Egy nemrég hozott döntésében pedig a Bíróság addig is elment, hogy „a 8. cikk által megkívánt családi élet tiszteletben tartása során [az állam] szükségszerűen köteles figyelembe venni a társadalomban végbe-ment változásokat és a szociális, polgári jogi és kapcsolati kérdésekkel összefüggő fejleményeket, ide-értve azt a tényt, hogy nem csupán egy út vagy egy választási lehetőség van, amikor családi életünkről vagy magánszféránkról döntünk” (Kozak v. Poland, 2010). Ugyanakkor a Bíróság – ha a kérelmező a 8. cikk sérelmére hivatkozik is – nem ad védelmet a de iure kapcsolatnak sem, ha az csupán formailag

NEGYEDIK KÖNYV – CSALÁDJOG

6

fennálló, üres jogi keret; ilyen módon még a szülő–gyermek kapcsolat sem minősül automatikusan családi életnek, amennyiben ez a valóságban pusztán jogi kötelék (Lebbink v. The Netherlands, 2004). Ez a megközelítés válik – elsősorban emberi jogi megközelítésben (pl. munkavállalás és az ezzel ösz-szefüggő letelepedés szabadsága, nemek közti megkülönböztetés tilalma) – egyre inkább uralkodóvá az Európai Unió tagállamaiban is.

Magyarország Alaptörvénye – az Alapvetés Q) cikkének (2) bekezdésével össz-hangban, amely szerint Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesíté-se érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját – a VI. cikké-nek (1) bekezdésében szinte szó szerint megismétli a Emberi Jogi Egyezmény 8. cikkét: „mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, kapcsolattar-tását és jó hírnevét tiszteletben tartsák”. Ebből pedig következik, hogy a magyar jognak megfelelő szintű védelmet kell biztosítania azoknak a kapcsolatoknak is, amelyek nem a törvényben foglaltaknak megfelelően jönnek létre, de tartalmilag a családi kapcsolatok alapvető jellegzetességeivel rendelkeznek.

A CSJK a tényleges családi kapcsolatok közül az egy évet meghaladóan fennállott élettársi kapcsolatokhoz fűz családjogi joghatásokat, amennyiben a kapcsolatból az élettársaknak közös gyermeke származott [4:86–4:95. §§], mégpedig nemcsak a szülő és gyermek viszonyban, hanem az élettársak egymás közötti viszonyában is (élettársi tartás, lakáshasználat). Az élettársi kapcsolat fogalmát és vagyoni jogkö-vetkezményeit – annak időtartamától és a közös gyermek lététől függetlenül – a Kötelmi Könyv XXV. Címe tartalmazza. A CSJK ezen túlmenően szabályozza a mostohaszülő-mostohagyermek, nevelőszülő-nevelt gyermek közötti tartási kötele-zettséget a kölcsönösség elve alapján [4:198–4:200. §§], az apaság vélelmének meg-döntése esetén a korábbi vélelmezett apa és a gyermek közötti kapcsolattartást [4:113. § (1) bek. b) pont], a volt mostohaszülő és gyám kapcsolattartási jogát a gyer-mekkel [4:179. § (3) bek.], ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásukban nevelkedett, sőt lehetővé teszi – a felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulásával – a gyermekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy részvételét a gyermek gon-dozásában és nevelésében [4:154. §]. Mindezekkel a rendelkezésekkel a nem törvény alapján létrejött (házasságon, leszármazáson, örökbefogadáson, gyámságon alapuló), ténylegesen fennálló és működő családi kapcsolatokhoz fűz joghatásokat.

Bár a Ptk. nem tartalmaz rendelkezéseket a bejegyzett élettársi kapcsolatra, sőt egyetlen rendelkezésében sem említi azt, a 2009. évi XXIX. törvény 3. §-a (1) be-kezdésének általános utaló szabálya folytán, amely a házasságra vonatkozó szabá-lyokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, a házastársra vagy házastársakra vonatko-zó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra stb. rendeli alkal-mazni [a (2)–(4) bekezdésében rögzített jelentős kivételekkel], az ilyen kapcsolatok akarva-akaratlanul a Ptk. védelmi zónájába esnek: a bejegyzett élettársakat egymás-sal szemben megilletik mindazok a jogok és a kötelezettségek, amelyeket a Ptk. a személyi és vagyoni jogok és kötelezettségek körében a házassághoz fűz (a CSJK alapján a hűség, kölcsönös együttműködési és támogatási kötelezettség, tartás, közös vagyonszerzés, lakáshasználat, az Öröklési Jogi Könyv alapján törvényes öröklés stb.). Ezzel a Ptk. kimondatlanul a bejegyzett élettársi kapcsolat háttérjogát képezi.

ELSŐ RÉSZ – ALAPELVEK

7

Fontos hangsúlyozni, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a jog által ilyenként elis-mert státus, amely külön törvény által intézményesített partnerkapcsolatként vonja maga után a magánjogi szabályok alkalmazását.

A családi és az egyéni érdek összhangjának elve

A § (2) bekezdésében rögzített elv a Csjt. 1. §-ának (3) bekezdése szerinti társa-dalmi és egyéni érdek összhangjának biztosítása helyébe lép, és a családon belüli érdekegyensúlyt kívánja szolgálni. Abból indul ki, hogy a család mint a társadalom legkisebb és legfontosabb egysége, olyan közösség, amelyet ebbéli minőségében is védeni kell. A családot alkotó egyének érdeke csak a család mint közösség érdekével összhangban érvényesülhet, ugyanakkor a családi kapcsolatokban a családot alkotó egyének érdekeinek is kifejezésre kell jutniuk. A család olyan bonyolult kapcsolat-rendszer, háló, amelynek bármely pontja sérül, az az egész közösséget megbolygat-hatja. Ezért a CSJK számos részletrendelkezésében megjelenik a kölcsönös együtt-működési, támogatási és szolidaritási kötelezettség mind a házastársak, szülők kö-zötti személyi és vagyoni kérdésekben, mind a szülő–gyermek kapcsolatban (pl. 4:25. § a házastársak közös és önálló döntési joga, 4:173. § a különélő szülők együtt-működési kötelezettsége, 4:153. §: a gyermek nevelésének és életpályájának megvá-lasztása). Az alapelv a konkrét ügyek eldöntésénél a jogalkalmazókat is ennek az érdekegyensúlynak a biztosítására kötelezi.

4:2. § [A gyermek érdekének védelme](1) A családi jogviszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott védelemben

részesülnek.(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjék.(3) Ha a gyermek nem nevelkedhet saját családjában, akkor is biztosítani kell

számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és korábbi családi kap-csolatait megtarthassa.

(4) A gyermeknek a saját családjában, illetve a családi környezetben nevelke-déséhez és a korábbi családi kapcsolatai fenntartásához fűződő jogát törvényben meghatározott esetben, kivételesen és a gyermek érdekében lehet korlátozni.

A kiskorú gyermek érdekének védelmét a Csjt. 1995. évi módosítása iktatta be a törvény céljai közé [Csjt. 1. § (2) bekezdése], bár azt a Csjt. számos részletrendelke-zése és a jogalkalmazás már korábban is következetesen figyelembe vette. A módo-sítás előzménye volt, hogy Magyarország az 1991. évi LXIV. törvénnyel a magyar jogrendbe iktatta a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt (ENSZ Gyermekjogi Egyezmény). Az Egyezmény 3. cikkének 1. pontja valamennyi állami szerv, hatóság kötelezettségévé teszi, hogy a gyermeket érintő döntések meghozatala során elsősorban a gyermek „mindenek felett álló” ér-dekét vegyék figyelembe. A 2. pont szerint az Egyezményben részes államok köte-lezik magukat arra, hogy a gyermek számára, szüleinek jogait is tekintetbe véve

NEGYEDIK KÖNYV – CSALÁDJOG

8

biztosítják a megfelelő védelmet és gondozást. A 18. cikk 2. bekezdése pedig meg-felelő segítség nyújtását írja elő az állam részéről a szülők számára is a gyermek nevelésével kapcsolatban rájuk háruló felelősség gyakorlásához. Az eltelt negyed században számos újabb dokumentum is született mind az Európa Tanács, mind az Európai Unió keretében a gyermeki jogok védelme céljából, így pl. az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikke „A gyermekek jogai” cím alatt tartalmaz ilyen tár-gyú rendelkezéseket, az Európai Bizottság pedig 2011 februárjában elfogadta az Európai Unió gyermekjogi ütemtervét, amely az Unió keretein belül jelöl ki közös fellépést a gyermekek érdekében és intézkedéseket a „gyermekbarát igazságszolgál-tatás” megteremtéséhez. Ennek eredményeként Magyarországon a kiskorú gyermek mint érdekelt meghallgatásának speciális szabályait a 2012. évi LXII. törvény beik-tatta a büntető-, illetve a polgári eljárásba [utóbbit lásd a Pp. 65/A–65/B. §-aiban].

A gyermek érdekének védelme korántsem csupán családjogi alapelv. Az Alaptör-vény XVI. cikkének (1) bekezdése leszögezi, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondos-kodáshoz, a (3) bekezdés pedig a szülők gondoskodási kötelezettségét írja elő gyer-mekükkel szemben, beleértve a taníttatást. Ezeknek a követelményeknek valameny-nyi jogágban és a társadalmi élet minden területén (szociálpolitika, oktatásügy, egészségügy stb.) érvényesülnie kell.

A gyermek érdekének elsődlegessége jutott kifejezésre pl. az Alkotmánybíróság 2299/B/1991. AB határozatában (ABH 1992/570. old.), amely szerint a kiskorú gyermek lakáshasználati joga a tulajdonos (önálló bérlő) használati jogosultságát megelőzi, ezért nem alkotmányellenes az ugyancsak alkotmányos alapjogként definiált tulajdonjog-korlátozás, ha az a gyermek alapvető jogainak biztosítása érdekében elkerülhetetlen és a korlátozás a feltétlenül szükséges mértéket nem haladja meg. A gyermek érdekének mint legfőbb szempontnak az értékelését fejtette ki a házassági bontóperben és a gyermekelhelyezési perekben a Legfelsőbb Bíróság 19. és 24. irányelvével módosított 17. irányelve is.

A gyermek védelmére hivatott közigazgatási jogszabályok közül kiemelkedő jelentőségű az 1997. november 1-jén hatályba lépett 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) a gyermekek védelméről és a gyám-ügyi igazgatásról, amely a gyermekvédelem átfogó rendszerét teremtette meg. A törvény jelentős szemléletváltozást tükröz az addigi gyámügyi rendszerhez képest: elsődlegesen a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítését, veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését, illetőleg a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosí-tását szolgálja. A Gyvt. 6–10. §-ai részletesen felsorolják a gyermeki jogokat, amelyek részben álta-lános emberi jogok (emberi méltósághoz való jog, vallási és lelkiismereti szabadság stb.), részben a gyermek sajátos helyzetéből adódó speciális jogok (családjában történő nevelkedéshez, származása, vér szerinti családja megismeréséhez, a kapcsolattartáshoz, bizonyos esetekben pl. a sajátos nevelési igényű, tartósan beteg gyermeknél különleges ellátáshoz való jog) körébe tartoznak. A Gyvt. 11. §-a kimondja, hogy a gyermek jogainak védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik, 11/A. §-a pedig a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek védelmét a gyermekjogi képviselőre bízza. A gyermekvédelmi törvényt az elmúlt 15 évben számtalan esetben, így az utóbbi időben is módosí-tották, többnyire az eljárás egyszerűsítésére és gyorsítására hivatkozással, sokszor koncepcionális változásokon is átesett, amely – véleményünk szerint – nem szolgálja sem a jogalkalmazók, sem a jogkeresők érdekét.

ELSŐ RÉSZ – ALAPELVEK

9

A gyermek érdekének és jogainak fokozott védelme azért szükséges, mert a gyer-mek – korából és helyzetéből adódóan – a családi kapcsolataiban eleve a gyengébb fél helyzetében van, ha pedig nincsenek ilyen kapcsolatai, éppen azok hiánya miatt szorul különleges védelemre és támogatásra. Ezt a védelmet tehát elsősorban az őt körülvevő családi környezet adja meg, amennyiben ez hiányzik vagy nem megfele-lően „működik”, a gyermek érdekében az állam köteles beavatkozni és azt biztosí-tani. Az állam hatékony és gyors közbelépésének kötelezettségét fogalmazza meg az ET Miniszterek Bizottságának R 91/9. számú Ajánlása a családjogi ügyekre vo-natkozó szükségintézkedésekről.

A gyermeket védő alapelv tartalma kettős: egyrészt azt kívánja biztosítani, hogy valamennyi, a gyermekkel összefüggő jogviszony elsődleges szempontja a gyermek érdeke legyen, másrészt azt, hogy a gyermek az őt érintő szülői döntéseknek, ható-sági eljárásoknak ne tárgya legyen, hanem olyan legfőbb érdekeltje, akit tájékoztat-ni kell a szóban lévő kérdésekről, jogosult azokról véleményt nyilvánítani és a véle-ményét – korának, érettségének megfelelően – kellő súllyal figyelembe kell venni. A gyermek véleményének figyelembevétele nem ahhoz kötődik, hogy egyébként koránál fogva cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes-e, hanem hogy képes-e az adott kérdésben önállóan és befolyásmentesen véleményt nyilvánítani, tehát az ún. ítélőképességhez [4:148. §].

A törvény a gyermekjogi Egyezmény szóhasználatával szemben nem a gyermek „mindenek felett álló” érdekének figyelembevételét, hanem a gyermek érdekeinek fokozott védelmét írja elő, ez ugyanis valósághoz hívebben adja vissza a „the child’s best interest” kifejezés által leírt fogalmat. A gyermek ugyanis maga is a családi közösség tagja, így nem lehetséges valamennyi esetben kizárólag az ő érdekeit fi-gyelembe venni, a családi közösség többi tagjának (szüleinek, testvéreinek) érdeke-it, a család anyagi teherbíró képességét is mérlegelni kell a döntéseknél. Az érdekek és jogok „fokozott” védelme a számára az adott helyzetben lehető legjobb, az érde-keire leginkább tekintettel lévő megoldás alkalmazását jelenti.

A gyermek érdekeinek védelmében – mint említettük – a gyermekvédelmi törvény is rögzít magánjogi jellegű alapelveket (a gyermek személyiségi jogainak védelmén kívül a gyermeknek saját családjához, illetve a családi környezethez, továbbá szár-mazásának, vér szerinti családjának megismeréséhez és a rokonaival való kapcso-lattartáshoz fűződő jogokat). Ezek közül az utóbbiak a magánjogban (is) elvi jelen-tőségű tételek. Ezért a CSJK a gyermeknek a saját családjában való nevelkedéshez fűződő jogát [(2) bekezdés], illetve, ha ez nem valósítható meg, a lehetőleg családi környezetben való felnövekedéséhez és korábbi családi kapcsolatai megtartásához való jogát (amelybe beletartozik a vérségi származása megismeréséhez fűződő joga is) rögzíti [(3) bekezdés]. Végül az államnak a magán- és családi életbe való beavat-kozása kivételességéből ered, hogy a gyermeknek a saját családjában, illetve a csa-ládi környezetben nevelkedéséhez és családi kapcsolatai megtartásához fűződő jo-gának csak kivételes és a gyermek érdekében történő korlátozhatóságát ismeri el [(4) bekezdés]. Ezeket az elveket, kissé bővebb megfogalmazásban „A családban élő gyermek kötelezettségei és jogai” alcím alatt a Csvt. 13. §-a is irányadónak tekinti.

A gyermek érdekének alapelvi szintű védelme a CSJK számos részletrendelkezé-

NEGYEDIK KÖNYV – CSALÁDJOG

10

sében tükröződik: a gyermeknek a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatai meg-állapítására vonatkozó jogától [lásd apaság: IX. fejezet, anyaság: XI. fejezet, vérsé-gi származás kiderítése örökbefogadásnál 4:135. §] kezdve, a szülői felügyelet, az örökbefogadás és a gyámság körében az ítélőképesség birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételén (4:145. §, 4:148. §, 4:228. §) keresztül, az örökbe-fogadás, a családbafogadás és a gyámság mindazon rendelkezéseinek tartalmáig, amelyek biztosítják, hogy a gyermek a saját családjától csak a törvényben meghatá-rozott esetekben, saját érdekében, és akkor is lehetőleg másik családba helyezéssel legyen elválasztható.

Ma már az európai államok többségében evidencia a „házasságon kívül született” gyermek egyenjogúságának követelménye, amely egyébként a magyar jogban az 1946. évi XXIX. törvénycikk hatálybalépése óta következetesen érvényesül. Ennek megfelelően a CSJK semmiféle hátrányos megkülönböztetést nem ismer „a házas-ságon kívül született” gyermekkel szemben, sem a származásának megállapítása, sem névviselése, sem bármilyen más joga (pl. lakáshasználati, tartási jogosultsága) tekintetében.

4:3. § [A házastársak egyenjogúságának elve]A házastársak a házasélet és a család ügyeiben egyenjogúak; jogaik és köte-

lezettségeik egyenlők.

A házastársak egyenjogúságának elve ma már minden civilizált országban alap-vető követelmény, az a férfiak és a nők egyenjogúságának elvéből következik, ame-lyet számos nemzetközi dokumentum rögzít, így pl. az Emberi Jogok egyetemes Nyilatkozata 16. cikkének 1. pontja, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. sz. kiegészítő jegyzőkönyve, a házastársak polgári jogegyenlőségéről szóló ET mi-niszterek Bizottsága R (78) 37 határozata. Magyarország Alaptörvényének XV. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak, az (5) bekezdés pedig ennek tényleges megvalósulása érdekében külön intézkedések megtételét írja elő – többek között – a családok és a nők védelme érdekében. Az elv – amely történetileg a női egyenjogúsági törekvések eredményeként fejlődött ki – természetesen nemcsak a családjogban, hanem valamennyi jogágban (pl. munkajog, közigazgatási jog) meg-határozó jelentőségű.

Az egyenjogúságot a CSJK két irányban biztosítja: egyfelől a házastársi kapcso-latban, másfelől a családi életben. Alapvető tartalma, hogy egyik házastársnak sincs hatalma a másik fél személye és vagyona felett, és nem élvez előjogokat a szülői felügyeleti jogok területén a másikkal szemben sem a házasság fennállása alatt, sem annak megszűnésekor (pl. a szülői felügyeleti jogok gyakorlásával kapcsolatban, a lakáshasználat rendezésénél).

Az egyenjogúság mellérendeltségi viszonyt fejez ki: a jogok és a kötelezettségek egyenlőségét jelenti. A CSJK 4:25. §-ának általános szabálya szerint a házastársak a házasélet és a család ügyeiben közösen, a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekére figyelemmel döntenek; döntéseik során figyelembe kell venni-ük gyermekük és egymás érdekeit is. Egyetértünk azzal az állásponttal, hogy ez –

ELSŐ RÉSZ – ALAPELVEK

11

már a Csjt.-ben is meglévő szabály – a házastársak személyes kapcsolatában két követelményt juttat kifejezésre: a házastársak autonómiáját és a kölcsönös alkalmaz-kodást, amelyek együttes megvalósítása (az egymás iránti szereteten és megbecsü-lésen alapuló „egyensúlyi helyzet” kialakítása) nem könnyű feladat és nem is való-sítható meg csupán jogi eszközökkel [Csiky Ottó–Filó Erika: Magyar családjog, Pécs, 2001., 20. old.]. A házastársak mint szülők egyenjogúságának a gyermekeikkel fennálló kapcsolatukban is fontos szerepe van. A CSJK ennek tényleges megvaló-sulása érdekében kifejezetten erősíteni kívánja a gyermekétől külön élő szülő joga-it és a szülők együttműködését [lásd 4:173–4:177. §§].

Az egyenjogúság elve természetesen nem jelenti azt, hogy akár a házastársi kap-csolatban, akár a szülők közötti viszonyban ne kerülhetne sor – a törvényben meg-határozott esetekben – valamelyik házastárs jogainak korlátozására, ha azt a másik házastárs, a család és a gyermek védelme indokolja (így pl. az egyik házastárs la-káshasználati jogának megszüntetésére, szülői felügyeleti jogainak korlátozására, kivételes esetben megszüntetésére, más védelmi intézkedések – pl. távoltartás – fo-ganatosítására). Mindez azonban nem áll ellentétben az egyenjogúság elvével, amely-nek a házasság és a család védelmével összhangban kell megvalósulnia.

Az egyenjogúság elvének a házasságon kívüli, más párkapcsolatokban is érvénye-sülnie kell, ha ezt törvény vagy jogszabály külön nem is mondja ki. A Ptk. Bizott-sági Javaslata az élettársak jogainak és kötelezettségeinek egyenlőségét még kifeje-zetten rögzítette (Biz. Jav. 4:88. §), az elfogadott törvényből azonban a szabály el-maradt. Ennek ellenére az az egyenjogúság alapvető alkotmányos elvéből [Alaptör-vény XV. cikk (1) bek.] eredően irányadó mind az ún. tényleges élettársi kapcsola-tokban, mind a bejegyzett élettársi kapcsolatban [utóbbi a Bét. 3. § (1) bekezdésének a házastársakra utaló szabályából is nyilvánvaló]. A CSJK-nak a szülői felügyeletre, ebből eredő jogaikra és kötelezettségeikre (pl. gyermekük eltartására) vonatkozó szabályai pedig semmiféle különbséget nem tesznek a szülők között aszerint, hogy házasságban, élettársi kapcsolatban élnek-e, illetőleg egyáltalán megvalósult-e kö-zöttük bármiféle együttélés, mert ez nemcsak a jogegyenlőségüket, hanem a gyer-mek vér szerinti szüleihez fűződő jogát és fokozott védelmének elvét is alapvetően sértené. A Csvt. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a családban az anya és az apa a szü-lői felelősség alapján – külön törvényben foglalt eltérésekkel – azonos kötelezettsé-gekkel és jogokkal bír.

4:4. § [A méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve]A családi jogviszonyokat méltányosan és az érdekei érvényesítésében gyen-

gébb fél védelmét figyelembe véve kell rendezni.

A § két különböző, de egymással szorosan összefüggő elvet szabályoz, mindkettő elsősorban a jogalkalmazóknak ad iránymutatást a családjogi viták rendezéséhez.

A méltányosság elvét a Csjt. csak a házastársak vagyoni viszonyainak rendezése körében mondta ki [Csjt. 31. § (5) bek.: „a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz”], a Pogári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására uta-

NEGYEDIK KÖNYV – CSALÁDJOG

12

láshoz kapcsolva, mintegy a vagyoni viszonyok rendezésének törvényi szabályaitól eltérés lehetőségeként. A CSJK a méltányos rendezés elvét valamennyi családi jog-viszonyra kiterjeszti. A családi jogvitákban fordulhat elő ugyanis leginkább, hogy a jog betűjéhez való szigorú ragaszkodás az egyik féllel szemben méltánytalanság-hoz vezethet (summum ius summa iniuria). Ennek hátterében az áll, hogy a családi kapcsolatok bonyolult szövedékébe a jogalkalmazó nehezen lát bele, és a bizonyítás is nehezebb mint a polgári jogviszonyok más területén (okiratok nem állnak rendel-kezésre, a tanúk általában valamelyik érintett fél szemszögéből látják az eseménye-ket). Emellett az eset egyedi körülményei is nagyobb súllyal jönnek figyelembe, mint más jogterületeken, ami a törvénynek a konkrét ügy jellemzőihez igazított alkalma-zását követeli meg. Szladits Károly a méltányosságot a jogalkalmazás kisegítő esz-közének tekintette, amely „az érdekössze ütközések kiegyenlítésének egyéniesítő módszere […] Míg a jogszabály csak az érdekek approximatív, átlagos mérlegelésé-ig juthat el, a méltányosság maga az egyéniesítő igazságosság” [Szladits: A magyar magánjog vázlata, Grill, Budapest, 1937., 43. old.]. Ebben az értelemben tehát a méltányosság olyan egyediesítést jelent, amely nem ellenkezik a jogszabállyal, ha-nem elősegíti annak a konkrét esetben történő megvalósulását. A méltányosság al-kalmazása tehát a családjogban az érintett felek szempontjainak kölcsönös figyelem-bevételét jelenti, akár szülői felügyeleti jogok gyakorlásáról, tartási követelés elbí-rálásáról, házassági vagyoni igények rendezéséről van szó (utóbbi esetben pl. annak értékelését, hogy a házastársak egymással szemben nem kötelesek elszámolásra az életközösség fennállása alatt).

Szorosan összefügg a méltányossággal az érdekei érvényesítésében gyengébb fél védelme, amely a koránál, egészségi állapotánál, lehetőségeinél fogva segítségre szoruló, kiszolgáltatott fél helyzetének megfelelő figyelembevételét jelenti. A csalá-di kapcsolatokban eleve a gyengébb fél pozíciójában lévő gyermek, aki e minőségé-ben korából és helyzetéből eredően különleges bánásmódra tarthat igényt, a 4:2. § alapelvi szintű rendelkezése alapján tarthat igényt fokozott védelemre. Ezen túlme-nően is vannak azonban olyan esetek, amikor a jogalkalmazásnak segítséget kell nyújtania az adott esetben gyengébb pozícióban lévő félnek, pl. a tartásra rászoruló, kiszolgáltatott helyzetben lévő szülőnek, a lakásból „elüldözött” családtagnak, a vagyoni ügyek intézéséből kirekesztett házastársnak. Ennek eszköztára széles: mind az anyagi jogi szabályokban, mind az eljárásjogban megtalálhatók azok a rendelke-zések, amelyek a hatóságok és a bíróság részére megadják a lehetőséget (pl. a gyám-hatóság, ügyész perindítási jogának, fellépésének biztosításával, a bíróság részére a bizonyítási teher „átfordításával”, a szabad mérlegelés biztosításával, a személyál-lapoti perekben a hivatalbóli bizonyítás lehetőségével) az ilyen helyzetek kezelésére. Egyértelműen a gyengébb fél védelmét szolgálja a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás intézményének meghonosítása előbb büntetőjogi in-tézkedésként a 2006. évi LI. törvénnyel, majd a polgári bíróság által általánosan, a hozzátartozók elleni testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül sértő vagy ve-szélyeztető tevékenység folytán alkalmazható gyors és hatékony szankcióként, a 2009. évi LXXII. törvénnyel. De e cél elérésére alkalmas lehet a Pp.-nek a személy-állapoti perekben az általánosnál szélesebb körben alkalmazható ideiglenes intéz-

ELSŐ RÉSZ – ALAPELVEK

13

kedésekre vonatkozó szabályainak alkalmazása is (Pp. 287. §-a, amelyet a 2005. évi CXXX. törvény bővített ki a házastársak lakáshasználata kérdésében hozható ide-iglenes intézkedéssel).

Mind a méltányosság, mind a gyengébb fél védelme mint egymással szorosan ösz-szefüggő alapelvek azt kívánják kifejezésre juttatni, hogy a családjogi jogvitákban nem a „győztes–vesztes”, vagy a „kinek van igaza” pozíció megállapítására kell a jogalkalmazónak törekednie, hanem e viták kulturált, lehetőség szerint minden érin-tett félnek megbékélést hozó rendezésére. Ez annál is inkább fontos, mert – különö-sen azokban az esetekben, amikor a kapcsolatból gyermek született – a felek hosz-szabb távú együttműködésre vannak utalva, ami nem képzelhető el az eljárások alatt és után sok esetben csak fokozódó ellenségeskedéssel.

A családjogi jogvitákban ennek a helyzetnek a megelőzését, a méltányos érdekki-egyenlítésnek a felek „önkéntességén” alapuló megvalósulását szolgálhatja a felek önkéntes részvételén és aktív közreműködésén alapuló közvetítés (mediáció), amely-nek általános alapjait a hazánkban a 2002. évi LV. törvény (Kvtv.) teremtette meg, és a Pp. XV. fejezetében szabályozott ügyekben (békítés, a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések) is alkalmazható. A családjog egy másik részterületén, a gyermekkel való kapcsolattartás kérdésében pedig a 14/2003. (II. 12.) Korm. rende-lettel beiktatott Gyer. 30/A–30/D. §-ai vezették be az ún. gyermekvédelmi közvetí-tői eljárást. A mediációnak azonban a családjogban ennél szélesebb körben, pl. a szülői felügyelet körébe tartozó, a bontópert követően felmerülő, a gyermek neve-lését, vagyoni kérdéseket érintő vitás ügyekben is létjogosultsága van. A Kvtv.-nek a 2012. évi CXVII. törvénnyel külön fejezetként beiktatott rendelkezései [IV. Feje-zet 38/A–38/B. §-ok] megnyitották a kaput az ún. bírósági mediáció lehetősége előtt, amelynek bevezetését egy ideje – a külföldi kedvező tapasztalatok alapján – a jog-irodalom nálunk is szorgalmazza [ennek átfogó igényű feldolgozását lásd Nagy Márta: Bírósági mediáció – Bába Kiadó, Szeged, 2011.]. Ez elsősorban a perre vitt jogviták békés rendezése érdekében nyújthat a feleknek, tárgyi illetékmentességénél fogva költségkímélő, a feleknek valós alternatívát jelentő segítséget. A CSJK az anyagi jogi szabályokban is megteremti a jogszabályi hátteret a közvetítői eljárás igénybevételére: egyrészt a házassági bontóper előtt vagy után a feleknek a kapcso-latuk, illetve a bontóperhez kapcsolódó járulékos kérdések rendezésében önkéntes alapon [4:22. §], míg a szülői felügyeletet érintő jogvitákban mind a gyámhatóság, mind a bíróság által kötelezően elrendelhető jelleggel [lásd 4:172. §, 4:177. §]. A ren-delkezésekhez kapcsolódó részletszabályozás a Ptk. hatálybaléptető és átmeneti rendelkezéseire, valamint az eljárási szabályokra tartozik.

NEGYEDIK KÖNYV – CSALÁDJOG

14

MÁSODIK RÉSZ

A HÁZASSÁGI. Cím

A házasságkötésA házasságkötéshez való jog alapvető emberi jog. A házasságkötés önkéntességé-

nek elvét több nemzetközi megállapodás rögzíti. Így például az Emberi Jogok Egye-temes Nyilatkozatának 16. cikke szerint: „Mind a férfiaknak, mind a nőknek a há-zasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekin-tetében a férfinak és nőnek mind a házasság tartalma alatt, mind a házasság felbon-tása tekintetében azonos jogai vannak.”

A Családjogi Könyvnek „A házasság” című Második része kisebb szerkezeti és néhány érdemi változást is tartalmaz a Csjt.-hez képest. Ez a rész szól I. Címében a házasságkötésről, II. Címben a házasság érvénytelenségének szabályairól, a házas-ság megszűnéséről (III. Cím), a házastársak személyi viszonyairól (IV. Cím), a há-zastársi tartásról (V. Cím), és a házassági vagyonjog lényeges kérdéseiről.

4:5. § [A házasság létrejötte](1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anya-

könyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyi-latkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető.

(2) A kijelentés kölcsönös megtörténte után az anyakönyvvezető a házasság létrejöttét megállapítja és a házasságkötés tényét a házassági anyakönyvbe be-jegyzi.

(3) A házasság az (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában nem jön létre. A nemlétező házasságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna.

A § (1) bekezdése a házasság létrejöttének feltételeit rögzíti, egyértelművé téve ezáltal a házasság létezési feltételeit. A házasság létrejöttének feltételei azok a té-nyezők, amelyek nélkül a házasság nem jön létre. Az új szabályozás – a Csjt. ren-delkezéseivel szemben – markánsan elkülöníti egymástól a nemlétező és az érvény-telen házasságot. Ennek az eltérő jogkövetkezmények miatt van jelentősége: ugyan-is az érvénytelen házassághoz számos ún. maradékjoghatás fűződik, míg a nemlétező házasság semmiféle joghatás kiváltására nem alkalmas.

A törvény a házasság létrejöttének feltételeinél a Csjt. szerinti „házasulók” szó-használat helyett férfi és nő együttes akaratkijelentéséről szól, egyértelműen kife-jezésre juttatva, hogy létező házasság csak két különböző nemű személy együttes akarat kijelentése útján jön létre.

15

MÁSODIK RÉSZ – A HÁZASSÁG

A jog egyre több országban lehetővé teszi az azonos nemű személyek házasságát is. Így például azonos neműek is házasságot köthetnek (csak európai államokat említve) Hollandiában, Belgiumban, Spanyolor-szágban, Portugáliában, Svédországban, Dániában és Franciaországban is. Magyarországon az Alkot-mánybíróság a 14/1995. (III. 13.) AB határozatában az azonos neműek házasságkötésének lehetővé téte-lére irányuló indítványt elutasította. Az Alkotmánybíróság az indítvány elutasítását azzal indokolta, a házasság kultúránkban és jogunkban hagyományosan férfi és nő életközössége „Ez az életközösség tipi-kusan közös gyermek születését és családban való felnevelését célozza, amellett, hogy a házastársak köl-csönös gondoskodásban és támogatásban élésének is kerete. A gyermek nemzésére és szülésére való ké-pesség nem fogalmi eleme és nem feltétele a házasságnak, de a házasság eredeti és tipikus rendeltetéséből folyóan a házastársak különneműsége igen.” Ugyanakkor az Alkotmánybíróság egy későbbi határozatában alkotmányosnak ismerte el az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát. Az Alkotmánybíróság 21/B/2008. számú AB határozatát idézve: „az azonos nemű személyek számára azonban, akik az Alkot-mány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az Alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja.” Ennek megfelelően az azonos neműek Magyarországon házasságot nem köthetnek, de 2009 óta lehetőségük van bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére, ami a házasságoz hasonló jogkö-vetkezményekkel jár. 2009. július 1-jén lépett hatályba a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel össze-függő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosí-tásáról szóló 2009. évi. XXIX. törvény (a továbbiakban: Bét.). A Bét. – az Alkotmánybíróság határozatá-ban foglaltaknak megfelelően – lehetővé teszi, hogy nagykorú azonos nemű személyek anyakönyvvezető előtt bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessenek. Ezáltal a magyar jogalkotó is – több nyugat-európai országhoz hasonlóan – elismeri az azonos nemű párok partnerkapcsolatának jogi rendezettség iránti igé-nyét (hasonló szabályozás van pl. Németországban).

A házasság további létezési feltétele, hogy a felek a házasságkötésnél együttesen legyenek jelen. A házasulók együttes jelenlétének kívánalmát a házasság megköté-sekor a Csjt. is tartalmazza, de csak érvényességi feltételként. A Csjt. 12. § b) pont-ja szerint érvénytelen a házasság, ha a házasulók a házasságkötésre irányuló akaratkijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen. Mivel a házasság lét-rejöttének fontos jellemzője, hogy a házasulók nyilatkozataikat egymásra tekintettel, kölcsönösen tegyék meg (együtt mondják ki az „igen”-t), így azt a minimumot, hogy a házasfelek a házasságkötésnél személyesen és együttesen legyenek jelen, a törvény a házasság létezési feltételeként állapítja meg, vagyis együttes jelenlét hiányában a házasság létre sem jön. A személyes jelenlét követelményéből pedig az is követke-zik, hogy nem köthető házasság képviselő útján.

Másik különbség a Csjt.-hez képest, hogy a Ptk. a családjogi anyagi jogi szabályok közé emeli azt a kitételt az (1) bekezdésben, hogy a házasságkötésre irányuló nyi-latkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető. Ezt a feltételt eddig az anyaköny-vi jogszabályok rendezték [At. 25/A. § (2) bekezdése]. A Családjogi Könyv szerint az, hogy ilyen megkötés ne történjék – a házasságkötésre irányuló együttes és sze-mélyes kijelentés mellett – létezési feltétel, s ezért indokolt – más külföldi Kódexek-hez hasonlóan – a magánjogban szabályozni.

További létezési feltétele a házasságkötésnek, hogy a házasulók a házasságkötés-re irányuló akaratnyilatkozatukat az állam erre hivatott szerve, az anyakönyvvezető előtt tegyék meg.

NEGYEDIK KÖNYV – CSALÁDJOG

16

Azt, hogy ki láthat el anyakönyvvezetői feladatokat, az anyakönyvi jogszabályok határozzák meg. Az At. 2. § (1) bekezdése szerint: anyakönyvvezetői feladatokat a jogszabályokban meghatározott ké-pesítési feltételekkel rendelkező polgármester, jegyző, illetve az illetékes települési önkormányzat pol-gármesteri hivatalának köztisztviselője láthat el. A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasságkötési eljárás levezetésére az anyakönyvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is jogosult, de anyakönyvi bejegyzést nem tehet. A magyar külképviseleti hatóság közreműködése a házasságkötésnél ma már nem merülhet fel, mert az At. módosításáról rendelkező 2002. évi XLV. tör-vény 34. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 37. § (3) bekezdését, amely a külföldön, magyar kül-képviseleti hatóság előtti házasságkötést is lehetővé tette.

Figyelemmel arra, hogy a házasságkötésnek létezési feltétele az anyakönyvveze-tő közreműködése, így nem lehet létező házasságnak elismerni azt, ha a házasulók kizárólag egyházi házasságot kötnek. Magyarországon a kötelező polgári házasságot az 1894. évi XXXI. tc. intézményesítette. Természetesen a polgári házasság mellett lehetőség van egyházi házasság megkötésére, de ez utóbbi nem helyettesíti a polgá-ri házasságkötést, az egyházi házassághoz a magyar jog továbbra sem fűz semmilyen joghatást.

A (2) bekezdésnek a hatályoshoz képest kissé bővített szövege alapján a házasulók egymás jelenlétében, személyesen tett akaratkijelentésének kölcsönös megtörténté-vel valósul meg a házasságkötés. A házasság létrejöttét az anyakönyvvezető nyom-ban megállapítja: szóban kinyilvánítja, hogy a házasság a törvény értelmében létre-jött. A házasságkötés folyamatának ezt az utóbbi elemét a Csjt. – több külföldi Ptk.-val szemben – nem tartalmazza, az az At. 25. § (4) bekezdésében szerepel akként, hogy ha a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anya-könyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő a feleség és a férj a házasságkötés utáni nevén) a családjogi törvény értelmében há-zastársak.” A korábbi anyakönyvi jogszabályok megfogalmazása szerint az anya-könyvvezető a házasulókat „a törvény értelmében házastársaknak nyilvánította”. A „házastársaknak nyilvánítás” szó azért nem szerencsés, mivel abból nem egyértelmű, hogy az anyakönyvvezető kijelentésének semmiféle konstitutív hatálya nincs. A há-zasság létrejöttének ugyanakkor nélkülözhetetlen feltétele, hogy a házasulók nyilat-kozataikat az állam erre hivatott szerve: az anyakönyvvezető előtt tegyék meg. Ez-zel válik ugyanis teljessé a házasság létrejöttéhez szükséges tényállás. Az tehát, hogy az anyakönyvvezető e minőségében a nyilatkozatok kölcsönös elhangzását észleli és ezt a házasulóknak még az anyakönyvi bejegyzés előtt „visszajelzi”, fontos té-nyezője a házasságkötésnek.

A nemlétező házasságra vonatkozó új rendelkezést tartalmaz a (3) bekezdés. A Csjt. nem rendelkezik arról, hogy milyen jogkövetkezménnyel jár, ha a házasság va-lamelyik létezési feltétele hiányzik. A CSJK egyértelművé teszi, hogy a nemlétező házasságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. A nemlétező házas-ságnak – szemben az érvénytelen házassággal – semmilyen jogkövetkezménye nin-csen. Így például – az érvénytelen házasság ún. maradék joghatásaival szemben – sem apasági vélelmet nem keletkeztet, sem házastársi jogok és kötelezettségek nem származnak belőle. Nemlétező házasság esetén az esetleges vagyoni igények legfel-