ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR

OKTATÁS-ÉS KOMMUNIKÁCIÓTECHNOLÓGIAI TANSZÉK

PORTFÓLIÓ

A TANÁRI MESTERSÉG IKT ALAPJAI

PEDAGÓGUS SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSHEZ

KÉSZÍTETTE: KASZÁS ERZSÉBET IYSJUUTANÁRI MESTERSÉG IKT ALAPJAI

PEDAGÓGUS SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZAK HALLGATÓJA

2015. ÁPRILIS

1

Tartalomjegyzék

Bevezetés.......................................................................................................................4Bemutatkozás.................................................................................................................................................................... 4Célok.................................................................................................................................................................................... 4

Intézmény szervezeti- és működési szabályzat bemutatása, elemzése............................6Az intézmény történetéről.............................................................................................................................................7Az alapdokumentumok..................................................................................................................................................7A szervezeti és működési szabályzat értékelése....................................................................................................8Az SZMSZ értékelése a médiaoktatás szempontjából.....................................................................................10

A közoktatási (köznevelési) törvény 2011. évi változásainak összegyűjtése, várható hatásuk elemzése.........................................................................................................11Az Oktatási Hivatal feladatkörét érintő változások...........................................................................................12A nevelési-oktatási intézmények által ellátott feladatok körét érintő változások...................................12A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók és támogatásuk intézményes rendszere............................13Változások a tanuló kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos normák terén.....................................14A köznevelési intézmények számára kötelező etikai kódex alkalmazása..................................................14A pedagógus illetményalap számításának új szabálya.....................................................................................15

Digitális kommunikáció az intézményben.....................................................................16Szerepe és összetevői...................................................................................................................................................17Szerver és hálózat......................................................................................................................................................... 17Munka az informatikai hálózaton............................................................................................................................17Csoportkommunikációs szoftver.............................................................................................................................18Cloud computing...........................................................................................................................................................19Problémák az intézményünkben..............................................................................................................................19

Integráció és szegregáció saját intézményi gyakorlat bemutatása.................................20A mutatókról...................................................................................................................................................................21Fejlesztő programok.....................................................................................................................................................21Célok................................................................................................................................................................................. 22A gyakorlati alapú médiaoktatás szerepe..............................................................................................................22

Elektronikus tanulás az információs társadalomban Hálózatalapú oktatásszervezés tapasztalatai az oktatómunkában. IKT és hálózatalapú óravázlat....................................23E-learning2, web2.........................................................................................................................................................24M-learning....................................................................................................................................................................... 24Mobilhasználat - egy felmérés tanulságai.............................................................................................................25iPad, iBooks, iBooks Author.....................................................................................................................................27Hálózat alapú óravázlat...............................................................................................................................................29

Az óravázlat fejrésze................................................................................................................................................. 29Az óra logikai menete............................................................................................................................................... 30

Oktatási célú multimédia-fejlesztés és értékelés az oktatásban....................................33

Multimédia értékelése..................................................................................................34Bevezetés......................................................................................................................................................................... 34Általános és kommunikatív szempontok..............................................................................................................34

Üzenetközvetítés......................................................................................................................................................... 34Rendszerszemléletű tervezés................................................................................................................................. 36Struktúra........................................................................................................................................................................ 36Navigáció....................................................................................................................................................................... 38Kommunikáció-interakció...................................................................................................................................... 39

2

Általános (pedagógiai, pszichológia, ergonómiai szempontok)....................................................................39Pedagógiai-didaktikai szempontok.................................................................................................................... 39Pszichológiai, ergonómiai szempontok............................................................................................................ 40

Multimédia...................................................................................................................................................................... 40Multimédia-komponensek...................................................................................................................................... 40Technikai kivitelezés minősége............................................................................................................................ 41Járulékos elemek......................................................................................................................................................... 41Online frissítés.............................................................................................................................................................. 41Szubjektív értékelés................................................................................................................................................... 41

Multimédia-fejlesztés az oktatásban..............................................................................42Multimédia szinopszis.................................................................................................................................................42Médiaanalízis..................................................................................................................................................................45Multimédia struktúra....................................................................................................................................................46A program képernyőterveinek bemutatása...........................................................................................................47Felhasználási útmutató................................................................................................................................................48Az összegzés, a kipróbálás tapasztalatai...............................................................................................................48

A megoldás értékelése a célkitűzés alapján.................................................................................................... 48Továbblépési lehetőségek, tanulságok.............................................................................................................. 48A médiatermék kipróbálás, fogadtatás tapasztalatai................................................................................48

Médiaelemek összesítése............................................................................................................................................49Ábrajegyzék.................................................................................................................................................................. 49Animációk címe........................................................................................................................................................... 49Hangfájlok címe.......................................................................................................................................................... 49Videófájlok címe.......................................................................................................................................................... 49

Önreflexió........................................................................................................................................................................ 50Irodalomjegyzék............................................................................................................................................................50

3

Bevezetés

Bemutatkozás

Pályakezdőként kerültem a (mai) Budai Középiskolába, és harmincnegyedik éve tanítok

ugyanott magyar szakosként. Ez idő alatt az iskola profilja és neve többször is

megváltozott. Eredetileg műszaki szakközépiskolásokat tanítottam, ma már – többszörös

összevonással járó váltások miatt – tanítok gimnazistákat, közgazdasági és műszaki

szakközépiskolásokat egyaránt. Mivel mindig is tanítani szerettem volna, a helyemen

érzem magam, függetlenül attól, milyen – egyre növekvő – terheket és próbatételeket jelent

ez a hivatás. Részben ösztönösen, részben volt tanáraim hatására a tanítást mindig is olyan

művészetnek tekintettem, amely lényegesen több, mint tudásátadás, sokkal inkább

interakciókban megvalósuló személyiségfejlesztés és –fejlődés.

A számítástechnika fejlődésével új lehetőségek nyíltak meg előttem is a tanításban.

Elmondhatom, hogy a kezdetektől vonzottak a digitális eszközökben rejlő lehetőségek, így

az 1990-es évek köepétől nagy örömmel éltem e folyamatosan fejlődő világ multimédiás,

majd webes, később web2-es áldásaival. Az iskolámban – azt hiszem – mindig élen jártam

a digitális tananyagfejlesztésben. Vettem részt díjnyertes nemzetközi projektben (Internet

radio as a learning tools), voltam TÁMOP-os, kompetenciafejlesztést támogató projekt

szakmai vezetője, jó gyakorlatok életre hívója.

Célok

Ha egy a pályája vége felé közeledő tanár önként továbbképzésre adja a fejét, annak oka

csak a tanulási szándék lehet, akkor is, ha a kormányzat amúgy kecsegtető (és utóbb

visszavont) ígéretekkel biztatja erre az előmenetelét illetően. Így vált nekem is – több

kísérlettel a hátam mögött – igényem arra, hogy az innovatív tevékenységeimet nagyobb

szakmai hozzáértéssel végezzem, hiszen ezzel időt spórolhatok, és megmenthetem magam

a jóhiszemű próbálkozások kudarcaitól, nem mellesleg pedig hitelesebbé válhatok

tanítványaim előtt, vagyis megnövekednek az esélyeim arra, hogy elfogadják az

értékrendemet, hatással lehessek a „valós és virtuális” világban való részvételük

minőségére. Elsősorban tehát a szakmai fejlődésemet reméltem a képzéstől, azt, hogy

eddigi kísérleteimet egy tágabb keretbe foglalva tökéletesíthetem, azt, hogy

professzionális, 21. századi megoldásokat tanulhatok el a tervezés, a módszerek, a

tanulásszervezési eljárások és értékelés terén. A választásomat tehát a digitális

4

kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos korábbi szakmai tapasztalataimból fakadó

meggyőződésem, elkötelezettségem és érdeklődésem indokolta.

A portfólióm összeállításával az a célom, hogy bemutassam a két év alatt alkotó módon

tanultakat. Tanulmányaim, kutatásaim és munkáim közül egy fő témához és

gondolatmenethez igazodó (e-learning, mobile learning, hálózati tanulás) válogatás alapján

teszek kísérletet elméleti és gyakorlati kompetenciáim fejlődésének bemutatására. Az

általános pedagógiai dokumentumokban is igyekszem ezt a szempontot érvényesíteni, az

adott kérdéseket – ahol csak lehet – szeretném olyan aspektusból is vizsgálni, hogy azok

illeszkedjenek a szakmai tárgyú megoldásaimhoz.

Portfólióm e bevezetés után az alábbi dokumentumokat tartalmazza:

1. Intézményem szervezeti- és működési szabályzatának bemutatása, elemzése

2. A közoktatási (köznevelési) törvény 2011. évi változásainak összegyűjtése, várható

hatásuk elemzése

3. Digitális kommunikáció az intézményekben

4. Integráció és szegregáció saját intézményi gyakorlat bemutatása

5. Elektronikus tanulás az információs társadalomban. Hálózatalapú oktatásszervezés

tapasztalatai az oktatómunkában. IKT- és hálózatalapú óravázlat

6. Multimédiás szemléltetés az oktatásban. Oktatási célú multimédia-fejlesztés és

értékelés az oktatásban

Önreflexió

5

Intézmény szervezeti- és működési szabályzat bemutatása, elemzése

6

Az intézmény történetéről

A Budai Középiskolát Budapest Főváros Önkormányzata mint fenntartó alapította 2004.

július elsejével három intézmény jogutódjaként. A Táncsics Mihály Angol Két Tannyelvű

Gimnázium, a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola és a Szigeti György Műszaki

Szakközépiskola egy épülettömbben helyezkedett el, s mivel a gimnázium 2003-ban

fővárosi fenntartásúvá vált, a fenntartó a közös működtetés mellett döntött. 2007. július

elsejével újabb összevonás történt: a Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola került

telephelyként a Budai Középiskolába, majd egy évvel később, 2008 nyarán megtörtént az

iskola átköltözése a Márvány utcai épületegyüttesbe.

Az intézmény megtartotta a két fő képzési irányt, gimnáziumi és szakközépiskolai

tagintézmények élnek szoros együttműködésben, egységesen az érettségi vizsgára készítve

a tanulókat. A szakközépiskola két profiljának megfelelően két Térségi Integrált

Szakképzési Központtal állunk szoros kapcsolatban, ahol a tanulók a szakképzési

évfolyamon folytathatják tanulmányaikat.

Jelen tanévben 51 osztály oktatása-nevelése folyik, ezt szolgálja 41 osztályterem, 19

szaktanterem, 10 számítástechnika terem, csoportszoba, 2 tornaterem, 2 nagyobb és 2

kisebb konditerem. Az oktató-nevelő munkát 135 fő pedagógus végzi, akiket 3 fő

pedagógiai munkát segítő alkalmazott, 35 fő adminisztratív és technikai dolgozó segít.

Az alapdokumentumok

Az iskolánk vezetőségének és tantestületének – már a fentiekből is gyaníthatóan – nagy

gyakorlata van az alapdokumentumok módosításában, hiszen ezek vagy a külső

körülmények – pl. törvényi, fenntartói változások – vagy pedig belső stratégiai jelentőségű

változások (pl. TÁMOP projekt és fenntartása) miatt az utóbbi tíz évben rendszeres

feladattá váltak. Ez a gyakori és folyamatos változás az intézmény életében óhatatlanul

megteremtette a szabályozás jól bejáratott mechanizmusait. 2013-ban – a jogszabályok

változása miatt – az intézményünk összes alapvető dokumentumát át kellett dolgoznunk.

Az iskola működését meghatározó dokumentumok:

- alapító okirat

- szakmai alapdokumentum1

- pedagógiai program

- intézményi minőségirányítási program

1 http://klik.gov.hu/download/3/64/b0000/KLIK_SZMSZ.pdf

7

- szervezeti és működési szabályzat

- házirend

- éves munkaterv

A tervezés iskolánkban is három szinten folyik: a stratégiai tervezés, az operatív tervezés

és a megvalósítás, azaz a napi működés tervezése szintjén. A stratégiai tervezés

dokumentumai a pedagógiai program és a minőségirányítási program, az operatív tervezés

dokumentumai a pedagógiai program, a minőségirányítási program és a szervezeti és

működési szabályzat, a napi működés tervezésének programja az éves munkaterv.

„A pedagógiai program lényegében a nevelés-oktatással kapcsolatos cél-, feladatrendszer

és módszertan, azaz a teljes tevékenységrendszer leírását tartalmazza. A szervezeti és

működési szabályzat írja le azt a szervezetet, amelyben a fenti tevékenységrendszer

működik, illetve amelyben működtetik. A minőségirányítási program írja le azokat a

folyamatokat, melyek – az adott szervezeti keretek között – a tevékenységrendszer

működtetését biztosítják.

Valójában a három dokumentum egymáshoz való viszonyát a jövőképben megfogalmazott

és specifikált cél – aminek lényegi eleme a képviselni/közvetíteni kívánt értékrend – és az

annak realizálására alkalmazott/választott tevékenységrendszer határozza meg.”2

A szervezeti és működési szabályzat értékelése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1), (4) bekezdésében kapott

felhatalmazás alapján a Budai Középiskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó

rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza

meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma: meghatározza az intézmény

szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak

érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában

rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen.

A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:

- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)

- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)

- a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

2 http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:a9D9HkTMJ1QJ:www.edupc.hu/2010inkluziv/szakvizsga/20121203/komplex_szigorlat.doc+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

8

- a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai

tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete (továbbiakban: Tpr)

- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.)

kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.)

- a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról

- a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet

(továbbiakban: Korm. r.)

- a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban:

EMMI r.)

- a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.

24.) MKM-rendelet

- az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.

(II. 26.) OM-rendelet

- a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 44/2007.

(XII. 29.) OKM rendelet 5 Budai Középiskola További, az adott intézmény

működését meghatározó fontosabb jogszabályok

Az iskolánk SZMSZ-e felsorolja a további, az intézmény működését meghatározó

fontosabb jogszabályokat is.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2013. március 23-án hatályba lépett módosításai

miatt ismét változott a szabályozási rend. A Budai Középiskola szervezeti és működési

szabályzata, amely 2014. szeptember 1-jén lépett hatályba, az iskola honlapján elérhető

bárki számára. A dokumentumot átolvastam. Az átdolgozásakor figyelembe veendő

jogszabályi előírásokat rendben találtam mind a szabályozandó, mind pedig a szervezeti és

működési szabályzatból kihagyandó elemekre vonatkozóan: a szakmai munkaközösségek,

az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, az

elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje, az

intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, véleményezési

jogok szabályozása, tanulói fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályozása

megjelenik a dokumentumban, a véleményező szervek képviselőjének aláírásával.

A dokumentum három mellékletet tartalmaz: Munkaköri leírások, Adatkezelési szabályzat,

A Budai Középiskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata, ezek az iskola

honlapján nem érhetőek el.

9

Az SZMSZ értékelése a médiaoktatás szempontjából

Az általam jelenleg végzett továbbképzés szempontjából a szervezeti és működési

szabályzatunk áttekintése aktuálisan a médiaoktatás megváltozott körülményeit illetően

vált érdekessé. A pedagógiai programunk, benne a helyi tanterv rögzíti, hogy a 9-10.

évfolyamokon – a szabad sáv terhére – a jelentkezéskor választhatóan heti két órában

mozgókép és média oktatása folyik, ezt a stúdiumot a 11-12. évfolyamokon a tanulók heti

egy órában folytatják (mindvégig csoportmunkában), illetve heti két órában fakultációként

is választhatják. A szak nagy népszerűségnek örvend, mert gyakorlati alapú médiaoktatást

folytatunk. A tárgy oktatói a jelenlegi szabályozás mellett is nehéz helyzetben vannak. A

médiaoktatás névleg a magyar munkaközösséghez tartozik, ennek oka, hogy elsősorban

magyar szakos tanárok képezték ki magukat a modulok (kép, hang, videó, kiadvány)

szerkeztési feladataira. Ebben a szervezeti felépítésben és az SZMSZ-ben meghatározott

kapcsolati rendszerben viszont sem valós szakmai képviselet, sem szakmai ellenőrzés nem

valósítható meg. A tárgy tanítása eszközigényes, ugyanakkor mára elérhetetlenné vált

bármilyen bővítés, bármilyen javíttatás. Formálisan minden törvényes, gyakorlatilag a

működésnek nincsenek meg a garanciái, az továbbra is megszállott pedagógusokon múlik.

Nincs megoldva a médiaterem (17 iMac gép és szerver supportálása, nehézkes az iskolai

hálózathoz való akadálytalan hozzárendelése.

1. ábra Intézményi szervezet

10

A közoktatási (köznevelési) törvény 2011. évi változásainak összegyűjtése, várható hatásuk elemzése

11

A 2014/2015. tanévben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény több

alkalommal módosult. A változások közül azokat emelem ki, amelyeket középiskolai

tanárként ismernem kell.

Az Oktatási Hivatal feladatkörét érintő változások

Lényeges pontja a megváltozott köznevelési törvénynek a pedagógiai szakmai

szolgáltatások és egyes más, jelenleg kormányhivatali feladat- és hatáskörök Oktatási

Hivatalhoz történő telepítése.

- Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokat az Oktatási Hivatal 2015. április 1-jétől biztosítja [Nkt. 99/C. §].

- Az Oktatási Hivatal – mint adatkezelő – a KIR-ből továbbítja a megszűnt

intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló nevét és lakóhelyét, tartózkodási

helyét a kormányhivatal számára azon nevelési-oktatási intézmény kijelölése

céljából, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók

felvételét nem tagadhatja meg [Nkt. 21. § (9) bekezdés].

- 2015. január 1-jétől az Oktatási Hivatal:

- vezeti a szaktanácsadók névjegyzékét az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

helyett [Nkt. 61. § (4a) bekezdés];

- ellátja – immár kizárólagosan és nem az oktatásért felelős miniszter által

kijelölt háttérintézménnyel (Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft).

közösen – a pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését [Nkt.

62. § (4) bekezdés];

- szervezi – a kormányhivatal helyett – a pedagógusok minősítő vizsgáját és

minősítési eljárását, melynek során a pedagógus – a kormányhivatal helyett –

az Oktatási Hivatalnál jelentkezik a minősítő vizsgára és minősítő eljárásra

[Nkt. 64. § (6) bekezdés];

- szervezi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést (tanfelügyelet) a

kormányhivatal helyett [Nkt. 87. § (2) bekezdés].

12

A nevelési-oktatási intézmények által ellátott feladatok körét érintő

változások

A módosítás egyértelművé és pontossá teszi a közösségi szolgálat elvégzésének

véghatáridejét, amely egységesen a középiskola elvégzését közvetlenül követő

vizsgaidőszak vége (és nem az érettségi bizonyítvány kiadásához kötődik).

A középiskola által megszervezendő közösségi szolgálat vonatkozásában a módosító

jogszabály nem az érettségi bizonyítvány kiadásának időpontjához, hanem a középiskola

sikeres elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak első napjához igazítja a

közösségi szolgálat elvégzéséről szóló igazolás megszerzésének határidejét [Nkt. 6. § (4)

bekezdés].

A jelenlegi szabályozás szerint 2016-tól kezdve az érettségi bizonyítványt kiállítják, és

csak annak átadása nem történik majd meg, amelynél a tanuló nem igazolja az 50 óra

közösségi szolgálat elvégzését. Nem rendezett, hogy később mi lesz a bizonyítvánnyal,

azaz milyen feltételekkel adható át. Az új szabályozás, miszerint a közösségi szolgálat

elvégzését a középiskola befejezését közvetlenül követő vizsgaidőszakban megkezdett

érettségi megkezdéséig kell igazolni, amellett, hogy feloldja mindezeket az

ellentmondásokat, gyakorlatilag a vizsgaszabályzat módosítása nélkül értelmezhető,

végrehajtható. A jelzett rendelkezések bevezetéséig az elsőként érintett tanulók számára

még két év felkészülési idő áll rendelkezésre.

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók és támogatásuk intézményes

rendszere

A törvény részévé vált az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató intézményi jelző- és

pedagógiai támogatórendszer.

Az Nkt. egyik legfontosabb tartalmi újítása a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló

fogalmának és e tanulók támogatásához kapcsolódó komplex jelző és pedagógiai támogató

rendszernek – új jogintézményként – történő meghatározása.

- Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló az a tanuló, akinek az adott tanévben a

tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti (objektív kritérium) vagy a

megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és

esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik

szükségessé (szubjektív feltétel) [Nkt. 4. § 37. pont].

13

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának meghatározása okán azokhoz a

módosításokhoz kapcsolódik, amelyek célja, hogy elősegítse a korai iskolaelhagyás elleni

középtávú stratégia megvalósításához illeszkedő, az EU 2020 stratégia vonatkozó

célkitűzéséhez tett hazai vállalás (a korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra történő

csökkentése 2020-ra) teljesítését. A törvény az iskolai lemorzsolódás - és ezzel a korai

iskolaelhagyás - megelőzését szolgáló beavatkozásokat megalapozó és támogató korai

jelző- és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer kiépítésére irányul. Ennek

megfelelően a törvény egyrészt meghatározza a jelzőrendszer általi adatgyűjtés alanyait

jelentő tanulói kör jellemzőit, azaz definiálja, hogy ki tekintendő iskolai lemorzsolódással

veszélyeztetettnek. A rögzített jellemzők szignifikáns kapcsolatot mutatnak a

lemorzsolódáshoz vezető iskolai kudarcokkal. A mutatók a jogszabályban előírt, a

köznevelési intézmény által nyilvántartott tanulói adatokon alapulnak. A jelző- és

pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer működtetése részletszabályainak

megállapítása végrehajtási rendeletben történik majd, erre vonatkozóan felhatalmazó

rendelkezés került beépítésre a törvénybe.

Változások a tanuló kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos normák

terén

Ezen lemorzsolódást csökkentő intézkedéshez kapcsolódik a tankötelezettség

megszűnésére vonatkozó szabályozás módosítása is, ami a jelenlegi hatályos 16. életév

betöltésének napja helyett a tanév végéig határozza meg a tankötelezettséget. Döntő

jelentőségű a tankötelezettségi felső korhatár számítását meghatározó szabály

megváltozása, melynek értelmében a tanuló tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig

tart, amelyben tizenhatodik életévét betölti, és nem addig a napig, amikor tizenhatodik

életévét betölti [Nkt. 45. § (3) bekezdés].

Az iskola igazgatója minden tanuló vonatkozásában a gyámhatóság és a gyermekjóléti

szolgálat véleményének kikérése után dönthet arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének

magántanulóként tehet-e eleget, azzal, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő

tanuló esetén véleménynyilvánítási jog illeti meg a gyermekvédelmi gyámot is [Nkt. 45. §

(6) bekezdés].

A köznevelési intézmények számára kötelező etikai kódex alkalmazása

A pedagógus különös kötelessége, hogy hivatásához méltó magatartást tanúsítson, míg az

intézményvezető felel a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

14

- A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) dolgozza ki és fogadja el a

Pedagógus Etikai Kódexet [Nkt. 63/B. § (1) bekezdés f) pontja].

- A Kar Etikai Kódexe általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási

szabályokból áll [Nkt. 63/A. § (8) bekezdés].

- Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Kar által

elfogadott Etikai Kódex alkalmazása kötelező (megsértése esetén etikai eljárás

folytatható le, súlyos és vétkes megszegése munkajogi jogkövetkezményekkel is

bírhat)

A Nemzeti Pedagógus Kar létrejöttének fő célja a pedagógus hivatás presztízsének

növelése, a szakmai érdekképviselet és a pedagógus hivatás szakmai-etikai normái

fejlődésének elősegítése. Ez utóbbinak a megjelenési formája az etikai kódex.

A pedagógus illetményalap számításának új szabálya

2014. december 30-án lépett hatályba a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének

megalapozásáról szóló 2014. évi CXCIX. törvény, melynek 85. alcíme (371-375. §) az

Nkt. több, valamennyi köznevelési intézményre kiterjedő finanszírozási tárgyú

foglalkoztatási normáit módosította.

- Az Nkt. 65. § (2) bekezdésének korrekciója értelmében a pedagógus munkakörben

foglalkoztatottak illetményalapja nem a mindenkori legkisebb munkabér

összegéhez, hanem a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott

vetítési alaphoz igazodik [2014: CXCIX. tv. 371. §].

- Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott

vetítési alap – mely 2015-ben a 2014:C. tv. 61. § szerint 101 500 Ft – a) középfokú

végzettség esetén százhúsz százaléka, b) alapfokozat esetén száznyolcvan

százaléka, c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.

- A Kormány rendeletben állapítja meg a 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31.

közötti időszakra az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a

mindenkori központi költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában

meghatározott tanévenkénti mértékét [326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 35. §]

15

Digitális kommunikáció az intézményben

16

Szerepe és összetevői

Az Európa Tanács lisszaboni értekezletén, 2000 tavaszán elfogadott eEurope

kezdeményezés és ennek cselekvési programja kiemelt hangsúlyt helyez az információs

társadalom technológiáinak minél szélesebb körű elterjesztésére és fejlesztésre, valamint

megfogalmazza az elektronikus tanulás (eLearning) fejlesztésének uniós célkitűzését.

Az információrobbanás századában az oktatás új stratégiá(k)ra kényszerül. Ma már

nélkülözhetetlen, hogy tanulóink az ismereteket a nekik legmegfelelőbb módon

szerezhessék meg, ehhez felhasználva az olvasást, a média nyújtotta lehetőségeket, a

digitális információhordozókat, az interneten elérhető tudásbázisokat.

A digitális kommunikáció ma már nélkülözhetetlen eleme az információk átadásának és

megszerzésének.

A digitális kommunikáció összetevői:

- az internetes információszerzés képessége

- elektronikus levelek küldése és fogadása

- a belső informatikai hálózat működtetése és használata

- csoportmunka szoftver használata a munkahelyen és a vezetésben

- korszerű digitális rendszerek (pl. digitális napló) használata

- felhőben történő megosztott munkavégzés

Szerver és hálózat

A Budai Középiskola gépei hálózatba vannak kötve, a szerveren minden felhasználó

(diákok, tanárok, dolgozók) rendelkezésére állnak tárhelyek dokumentumainak tárolására.

A saját könyvtárakhoz természetesen csak az adott felhasználónak vannak jogai. A közös

mappákban évekre visszamően megtalálhatjuk az iskolai élet dokumentumait (iratokat,

formanyomtatványokat, adatokat, képeket). A szerver tartalmát a rendszergazda félévente-

évente menti. Az intézményünk honlapjáról elérhető a szerver, az e-napló és az iskolai

levelezés. Az iskolai wifi hálózatba nem jelszó, hanem mac adress alapján lehet belépni.

Munka az informatikai hálózaton

A hálózatunkon tárolt információ egy része minden pedagógus és diák számára elérhető. A

jogok pontosan meghatározottak. Lehetőség van az iskolai hálózat távoli elérésére is, saját

mappánkat otthonról is elérjük. Egyre több pedagógus használja ezt a lehetőséget, és

helyezi el dokumentumait az iskolai hálózaton. Sajnos jellemzőnek tartom ugyanakkor,

17

hogy éveken át hiábavaló kísérleteket tettem arra, hogy a saját – szaktárgyi, tanárok és

tanulók számára egyaránt hasznos – weboldalamat az iskola szerverén helyezhessem el,

végül egyszerűbbnek bizonyult saját tárhelyet és domaint vásárolnom.

Csoportkommunikációs szoftver

2014. szeptemberétől az iskolánkban elérhető lett a SuliX szoftverrendszer. Ez nem csak

az intézmény informatikai rendszerének kiszolgálására képes; ingyenes nyílt forráskódú

operációs rendszert és tanulmányi környezetet biztosít az iskola dolgozói és diákjai

számára, akár az otthoni számítógépükre telepíthetően is. Az intézményben üzemelő

SuliXerver távoli bejelentkezést nyújtó lehetőségének révén az egyes felhasználók

tartalmainak internetes, távoli elérése, így az iskolai anyagok akár otthonról történő

kezelése is megoldott.

Az iskolai belső levelezéshez a Microsoft Office 365-öt választottuk. Ez olyan felhőalapú

megoldás, amely hatékony együttműködést tesz lehetővé a kollegákkal. Használatával

nemcsak dokumentumok egyidőben történő szerkesztésére, megosztására nyílik lehetőség,

hanem online konferenciák megtartására is, bár ezt még soha nem használtuk. Az üzleti

levelezés, naptár, dokumentumok, Word-, Excel-, PowerPoint-fájlok, bárhol, bármikor,

bármilyen eszközön – mobileszközön, asztali számítógépen – naprakészen elérhetőek, a

szolgáltatásfrissítés is automatikusan történik.

Négy éve használjuk az e-naplót, immár jól bejáratott módon. Az F2 a 2003-ban mintegy

másfél száz intézményben üzembe helyezett Fővárosi Közoktatási Információs Rendszer

2. ábra: SuliXerver

18

(FŐKIR) iskolaadminisztrációs szoftverének fejlesztői és felhasználói tapasztalatain

alapuló rendszer, amely e többéves tapasztalatot ötvözve a legújabb technológiai

megoldásokkal, hatékony eszköze a napjaink oktatásadminisztrációjának.

Az F2 a legújabb Microsoft© megoldásokat alkalmazva, a Microsoft Windows XP©-től

egészen a Microsoft Windows 7© operációs rendszerig kompatibilis, így az oktatási-

nevelési intézmények számára ingyenesen elérhető, a legtöbb intézményben szokásos

Microsoft szoftverkörnyezetben könnyedén és stabilan használható. Számomra a digitális

napló bevezetése nagy könnyebbséget jelentett az adminisztrációban, csak az egyébként jól

ismert előnyeit tudnám sorolni.

Cloud computing

A hálózat alapú oktatás az iskolánkban nem elvárás, a pedagógustól függ, milyen

megoldásokkal él. A felhő alapú tárolásnak rengeteg előnye van (tárterület, megosztási

lehetőség, mentés, archiválás, elérhetőség bárhol és bármikor). Közös munkára a

google.drive-ot, illetve a google+-t használom elsősorban. A google rendszerében külön –

külön tárolhatjuk a google.drive dokumentumokat, térképeket, fotóalbumokat, naptárt,

saját youtube-videókat, illetve természetesen saját gmail postafiókkal rendelkezhetünk.

Most kísérletezek az iTunes U-val, illetve a Facebook elterjedésével létrehoztam már több

ízben a közös munkához zárt csoportokat. Megosztáshoz, fájlok feltöltéséhez, projektek és

tükrözött osztálytermi megoldásokhoz a Facebook tűnt a leghatékonyabbnak, mert a

tanítványaim számára ez a legnépszerűbb felület.

Problémák az intézményünkben

HARDVER FELTÉTELEK: A számítógépek nagy része elavult konfigurációjú. A

tantermekben kevés a korszerű számítógép. Kevés az interaktív eszköz.

SZOFTVER FELTÉTELEK: Kevés a jól használható digitális tananyag. Tanórákhoz és

tanórán kívüli foglalkozásokhoz kevés az oktatószoftver. Wlan kiépítés, hálózatkiépítés

nem teljes körű. Víruskezeléshez szükséges licencek száma kevés.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK: A pedagógusok csak kis százalékban használják az IKT

eszközöket tanórákon. IKT eszközhasználat elterjesztésének támogatásához nincs

oktatástechnikus. Az e-learning típusú tanulásirányításhoz, WEB 2 alkalmazáshoz

szükséges kompetenciák hiányosak.

19

Integráció és szegregáció saját intézményi gyakorlat bemutatása

20

A mutatókról

A lemorzsolódás kockázatát egy intézményben három mutató jelzi: az évfolyamismétlők, a

magántanulók és a 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya. A Budai Középiskola értékei

mindhárom vonatkozásban az országos átlag körül – inkább alatta - helyezkednek el. A

lemorzsolódás kockázatát jelentő tényezők aránya a 2006/07-es tanévtől változott

jelentősebb mértékben: az évfolyamismétlők és a magántanulók száma is megnövekedett,

azóta mindhárom vonatkozásban az országos átlag körüli értéket mértünk iskolánkban.

Iskolánk a vonzáskörzete miatt ugyan viszonylag szerencsés helyzetben van, és nem

szenved a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya miatt, de az intézményen belül

nagy eltérések mutatkoznak. Elsősorban szakközépiskolai tanulóink körében jellemzőek a

szociális helyzetből fakadó egyenlőtlenségek, a tanulási nehézségek. Külön figyelmet kell

fordítanunk a diszgráfiás, diszlexiás és diszkalkuliás tanulóinkra. Általános jelenség, hogy

a tanulók egyre kevésbe motiváltak, egyre kevesebb türelmük van fegyelmezetten

végigülni 6-8 órát az iskolában. A pedagógusok számára a legnagyobb kihívást az jelenti,

hogy megtalálják azokat a tartalmakat és módszereket, munkaformákat és

tanulásszervezési eljárásokat, amelyekkel vonzóvá tehetik a tanulási folyamatot.

Minden belső mérésünk arra mutatott, hogy a 9. évfolyamon elsőrendű szerepet kell, hogy

kapjon a felzárkóztatás, a hiányok pótlása, a pozitív tanulási légkör kialakítása. A tavalyi

tanévben az 1387 fős összlétszámból 56 hátrányos helyzetű tanulót tartottunk számon. Az

évfolyamismétlők aránya intézményi szinten 2% volt, a hátrányos helyzetű tanulóké 3%.

Fejlesztő programok

A hagyományos keretek között működő felzárkóztató és képességfejlesztő programok a

tapasztalataink szerint kis hatásfokkal működnek. Iskolánk kínálata ugyan korábban is

megfelelő volt, de ezek mind a diákok, mind a pedagógusok délutáni idejében zajlottak. A

diákok számára választható programok nem fedik le azokat a rétegeket, amelyek számára

elengedhetetlen a tanulás tanulása, az önfejlesztés technikáinak elsajátítása, a

képességfejlesztés. Egyértelművé vált, hogy e fejlesztő programok összehangolt, tantervi

szinten is megjelenített kialakítására van szükség. A tanulók közötti attitűd-, tudásszint- és

képességbeli különbségek kiegyenlítése nem valósítható meg esetleges módon. A frontális

tanítás egyre inkább a tehetséges tanulók elvesztéséhez, a különböző hátrányokkal

szenvedő diákok lemorzsolódásához vezethet. A differenciált oktatás a hagyományos

tanórai keretek között nem lehetséges.

21

Számukra, valamint az előkészítő osztályokba járó tanulóink számára a kompetencia alapú

oktatás, az új módszerek elengedhetetlenekké váltak, ha az átjárhatóságot, a továbbtanulási

eredményeket valóban javítani kívántuk. Ezért 2009-ben bekapcsolódtunk A TÁMOP-

3.1.4-08/1-2009-0019 Kompetencia alapú oktatás elterjesztése, módszertani megújulás

a Főváros oktatási intézményeiben projektbe, kompetencia alapú oktatási

programcsomagot vezettünk be heti 67 órában 10 tanulócsoportban. A projekt fenntartási

időszakában vagyunk, évről évre újabb tanulócsoportok bevonásával, azzal a céllal, hogy a

Budai Középiskola minden diákja számára olyan méltányos és hozzáférhető, a modern

pedagógiai módszertanokat alkalmazó oktatási rendszerré váljon, amelynek - szakmai

szolgáltatásainak, valamint jól képzett pedagógusainak köszönhetően - tanulói

versenyképessége és munkaerő-piaci sikerességének mutatói jelentősen javulnak.

Célok

Az iskolánk Pedagógiai programja meghatározza a beilleszkedési, magatartási

nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységét, a tehetség, képesség

kibontakoztatását segítő tevékenységét, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos

feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programját, a

szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységét. A legfontosabb célok: a tanulók

lemorzsolódásának megakadályozása, harmonikus beilleszkedésük segítése az osztály és

az iskola közösségébe, a veszélyeztetett tanulók megkülönböztetett figyelemmel kísérése, a

diákok feszültségének oldása személyes kapcsolatokkal, speciális bánásmóddal. Minden

szaktanár kötelessége a tanulók egyéni tanulási útjának figyelemmel kísérése, megfelelő

módszerek kiválasztásával egyéni tanulási utak megtervezése, ehhez tananyagválasztás. A

tehetségeseknek a képességeikhez mért feladatok adása, amelyek további kreativitásra,

továbblépésre serkentik őket. Minden pedagógus fontos feladatának tekinti a tanulók

életkorához, képességeihez igazodó tanítási-tanulási technikák változatos alkalmazását,

melyekkel a kulcskompetenciák fejlesztése, erősítése történik.

A gyakorlati alapú médiaoktatás szerepe

A gyakorlati médiaoktatás tantervének kialakítása révén lehetőségünk nyílt a hátrányos

helyzetű tanulóink segítésére az új módszerek alkalmazásával, a személyre szabott tanulás

és értékelés, az egyéni fejlesztési tervek megvalósításával. Az esélyegyenlőséget az

eszközfejlesztéssel, a minőségi oktatással, a tanulóbarát iskola kialakításával teremtjük

meg.

22

Elektronikus tanulás az információs társadalomban

Hálózatalapú oktatásszervezés tapasztalatai az oktatómunkában. IKT és hálózatalapú óravázlat

23

E-learning2, web2

Kulcsár Zsolt Az integratív e-learning felé című tanulmánya alapján készítettem az alábbi

gondolattérképet annak szemléltetésére, milyen kérdésekkel kell szembenéznie egy magát

korszerűnek valló 21. századi tanárnak. Az általános vitában (klasszikus, poroszos oktatás

vagy korszerűnek nevezett, hálózat alapú, web2-re épülő tanulásszervezés) egy

magamfajta irodalomtanár hatványozottan éli meg a vita mélyén meghúzódó

értékszembesítést. Hiszen szeretné az ember, hogy tanítványai olvassanak Homéroszt is, és

el is fogadja az ember azt, hogy tanítványai már nem olyanok, mint az ő nemzedéke volt.

Szerencsésnek tartom magam, hogy én is örömömet lelem a digitális eszközök

használatában és a hálózati alapú ismeretszerzésben, mert így nagyobb az esélyem, hogy

közelítsek egy általam is ideálisnak tartott integratív szemlélet érvényesítéséhez az

oktatómunkámban.

M-learning

A bárhol, bármikor, bárki által elérhető és megszerezhető tudás lehetősége és a mobil

társadalom kialakulásának köszönhető a mobile learning kialakulása.

3. ábra: Az integratív oktatás felé

24

A hordozható eszközök az osztályteremben, de az osztálytermen kívül, informális

környezetben is bevonhatók a tanulási folyamatba. Középiskolai tanárként egy nemzetközi

projektben való részvétel alatt, 2006-ban találkoztam először az M-learning fogalmával.

Azóta eltelt nyolc év, és ezalatt tovább nőtt a szakadék egyrészről a technikai fejlődés, a

diákok részéről az eszközök elérhetősége, mindennapos használatának gyakorlata, a

kommunikációs szokások, másrészről az oktatás formái, módszerei között.

A korszerű oktatási elméletek a digitális kompetenciák, az e-learning, a hálózati tanulás

tudományos alapjait és lehetőségeit vizsgálják és alakítják ki, az általános pedagógiai

gyakorlat oktatásügyi, technikai, óratervi és személyi feltételei azonban beláthatatlan

távolságban vannak a társadalmi és technikai fejlődés üteméhez lényegesen

harmonikusabb tempóban igazodó elméletektől.

Pedig az iskola a jelen közoktatási körülmények között sem vonulhat ki a digitális

kompetenciák fejlesztéséből, a mobil eszközökkel való tanulás pedig – egyéb áldásos

előnyei mellett – az esélyegyenlőségnek ma már olyan lehetőségeit rejti – akár az otthon

vagy bárhol történő, akár a tantermi tanulás számára, mint semmilyen más elektronikus

eszköz, tekintve, hogy a “hardver” ma már ott van szinte minden diák kezében, mindenféle

állami támogatás nélkül is, sőt, a legtöbb esetben a diákok az iskolában nem az egyébként

előlük elzárt hálózatot, hanem a maguk fizette internetes szolgáltatásokat használják. A

tartalmakat, a mobilos appokat az iskola helyett ugyanakkor “civil” megosztók

produkálják, illetve a fejlesztők alkalmazásai nem működnek minden rendszeren (lásd pl. a

Microsoft új, Office Lens alkalmazása vagy az Apple termékeken lejátszhatatlan flash

tartalmak). Mindeközben az iskolai (órai) mobilhasználat még ma is inkább tiltottnak

tekinthető, és társadalmi megítélését is jellemzi, hogy a legfrissebb fórumbejegyzések is a

mobilhasználat általános veszélyeivel ellenérvelnek, illetve akörül zajlanak a viták, hogy

elveheti-e a tanár a tanulótól vagy sem. Az iskolai házirendek pedig precízen közlik,

milyen büntetéssel jár az órai mobilhasználat.

Mobilhasználat - egy felmérés tanulságai

Arra voltam kíváncsi, hogy a fenti előfeltevéseim és közvetlen tapasztalataim a

középiskolás tanulók mobilhasználatával kapcsolatban kiállják-e egy korrektebb felmérés

próbáját.

Saját iskolámban, a Budai Középiskolában kértem meg a műszaki tagozatos diákokat a

válaszadásra, természetesen önkéntes alapon és névtelenül. A felmérésre igazgatói

25

engedélyt kértem és kaptam. A kérdőívet sajnos papír alapon készítettem el, mert csak így

láttam biztosítva, hogy az egyébként is kis létszámú (80 fős) csoport tagjai válaszolnak.

Ezt a létszámot még így sem tekinthetjük reprezentatív mintának, inkább egy

minifelmérésről van tehát szó. A megkérdezettek két kivétellel fiúk. A tanulók kb. 40%-a

bejáró, és nagyjából 30%-uknak rendezetlenek a családi, szociális viszonyai. Egy az egész

iskolára kiterjesztett felmérés bizonyára árnyaltabb és talán sok tanulsággal is járó

eredményeket hozhatna a tanulóközösség heterogén összetétele miatt.

A felmérés alapján elmondható, hogy tanítványaim elsöprő többsége (2/80 arányban)

rendelkezik okostelefonnal, és még az egyébként szegényebbek is – vélhetően a

kedvezményes csomagoknak köszönhetően – internettel. Az eszközök hozzánőttek a

tanulókhoz, az életük minden színterén használják, akár egyéb tevékenysegeikkel

párhuzamosan, akár közvetlenül konkrét funkcióikat: elsősorban szórakozásra

(zenehallgatásra) és kommunikációra. Tanulmányaikhoz a számológépen kívül csak

elvétve és esetlegesen használják.

A diákok zsebében készenléti

állapotban állandóan ott van a

telefon, az iskola pedig szeretné, ha

ott is maradna. Bár az M-learning

több, mint tíz éves fogalom, az

oktatásunk nem hogy elébe nem

ment ennek a mai állapotnak,

hanem a követésére sem mutat

hajlandóságot. Tovább mélyül a szakadék a fiatalok eszközhasználati, információszerzési

szokásai és az oktatás hagyományos formái között, így nem lepődhetünk meg, ha tanulóink

„jobban szeretik a mobiljukat, mint az iskolát”.3

Az oktatás amellett, hogy elveszít egy

remek lehetőséget az esélyegyenlőséget is

garantáló eszköz használatára és ehhez

kapsolódóan módszertani megújulásra, azt

a kötelességét is felejteni látszik, hogy

kivegye részét a digitális állampolgári

kompetenciák fejlesztéséből. Ma még

3 http://sg.hu/cikkek/73952/a-kamaszok-jobban-szeretik-a-mobiljukat-mint-az-iskolat

050

100150200250300350400

játék; 223

navigálás; 145

közösségi oldalak

kezelése; 273

e-mail; 155

chat; 297

SMS; 194tanulás; 166

beszél-getés; 321

vásárlás; 65

fényképezés; 267

zenehall-gatás; 349

9. évf. 10. évf.

11. évf.

12. évf.

0%

20%

40%

60%

80%

100%4 óránál többet

3-4 óra

1-2 óra

Félóránál kevesebbet

4. ábra: Mobilhasználati szokások

5. ábra: Mobilhasználati szokások 2

26

fel tudnak buzdulni a diákok, ha a tanítási óra tevékenységei során mobiltelefonjaikat kell

használniuk egy-két percre, de hamarosan eljön az idő, amikor azt mondják majd, amit egy

facebookos projektem elején mondott egy tanítványom: „A Facebook nem arra való!”

A felmérés tapasztalatairól bővebben: http://www.slideshare.net/KazasE/digitlis-

llampolgrsg-eszkzhasznlat

iPad, iBooks, iBooks Author

Az elektronikus tanulási környezet, egyben a hálózat alapú tanulás egy viszonylag új, de

forradalmi jelentőségű eszközét mutatta be az Apple 2012-ben, amikor megjelentette az

iPad2-t, a iBooks2-t, az iBooks Authort és az iTunes U-t. „Aki korábban rakott össze

ebookot, az pontosan tudja, hogy ez szinte egy csodával ér fel.” (Rosner)

Az iBooks 2 számtalan új tulajdonságot

tartalmaz, kezdve a multimédiás tartalmaktól

a teljes képernyős üzemmódon át a

részletesebb, testre szabhatóbb felületig. Az

Apple az USA-ban méltán híres iTunes U,

azaz University felületére is készített egy

natív programot, így az iTunes U videói,

podcastjai, oktatási anyagai elérhetőek lettek

akár iPhone, akár iPad készülékeken

Ami miatt különleges, hogy az oktatási anyagokat össze lehet úgy állítani, hogy az adott

anyaghoz tartozó feladatok elvégzése is követhető legyen, az oktató folyamatosan új

információkkal láthatja el a hallgatót, és még akár értesítést is kaphatunk, ha friss tartalom

került fel. Képes külön nézetben kezelni a jegyzeteinket, az adott jegyzetre tappintva meg

is nyitja a számunkra az adott tananyag megfelelő részét a megfelelő alkalmazásban.

Az Apple a közép- és felsőfokú oktatási jegyzetkészítésnek kíván elektronikus alternatívát

állítani az iBooks Authorral és a köré épülő iBooks Store-ral, illetve az olvasást

támogató iPades iBooks alkalmazással - ez volt a 2012. január 19-i szoftver bejelentés

legfontosabb üzenete. Az iBooks Author használatával bármelyik oktató, tanár készíthet

ekönyvet, ennek ingyenes terjesztését épp úgy támogatja az Apple, mint a jutalékos

értékesítését.

6. ábra: iBooks Author, iBooks2

27

Amikor 2012 áprilisában részt vehettem Budapesten az Apple oktatási rendezvényén,

amelyet érdeklődő tanároknak, szakmabelieknek tartottak (itt találkozhattam az Eszterházy

Károly Főiskola fejlesztésével és projektjével), azonnal vonzóvá vált a multimédia-

tervezésnek és – fejlesztésnek ez az új lehetősége. Ebben a tanévben nyílt lehetőségem az

eszköz és alkalmazás kipróbálására (iPadhez jutottam, az iskolai iMac gépeink

alkalmasakká váltak az iBooks Author futtatására, Antal Péter tutorialjai az alkalmazás

használatában igazítottak el).

Hálózat alapú óravázlatomat, majd multimédiás tananyagfejlesztésemet is erre a komplex

megoldásra alapoztam.

28

Hálózat alapú óravázlat

Az óravázlat fejrésze

Iskola típusa: középiskola, műszaki szakközépiskolaOsztály: 9. Asz (csoport – 16 fő)Óra helye a tantervben: Az ókor irodalmaTantárgy: IrodalomTéma, témakör: MitológiaÓra típusa: vegyes: új ismeretet feldolgozó, alkalmazó, projektmunka; virtuális osztályterem, tükrözött osztályteremElsajátítandó fogalmak jegyzéke: mítosz, mitológia, attribútum, iBooks, iBooks AuthorIdőtartam: 5 óra (3 kontakt, 2 online)A tanulás célja, eredménye: Egy a tanár által szerkesztett ebook egy oldalának elkészítése és megszerkesztése (szöveg, képek és saját videoklip). A tanulók multimédiás tananyagszerkesztés révén sajátítják el a szükséges ismereteket és készségeket.FEJLESZTÉSI CÉLOKAz ismeretek, ismeretkörök tudása, mégpedig : mitológia, attribútum, istenek, mitológiai hősök,A képességek, készségek, mégpedig: információszerzés, hasznos és haszontalan ismeretek elkülönítése, ismeretek alkalmazása, videókészítés, kommunikációs készségek, digitális kompetenciákAz attitűdök, viselkedésbeli jellemzők, mégpedig: önálló ismeretszerzés, páros munkában együttműködés, közös produktum, értékteremtő magatartásMÓDSZEREK ALKALMAZOTT MUNKAFORMÁK LEÍRÁSAHagyományos osztálytermi módszerek: frontális, páros, egyéniA számítógéppel segített kooperatív tanulási módszerek: projekt, ellenőrzés-önellenőrzésTervezett hálózatalapú konnektivista tanulási módszerek:Közösségi terek használata (Facebook csoport)Közösségi tartalomfejlesztés: Youtube, iBookFORRÁSOK, ESZKÖZÖKHagyományos források: -Digitális források: online tartalmak, SDT, saját weboldalam (irodalomtanulas.hu), megkezdett saját iBookTantermi eszközök: beszéd, projektor, média terem számítógépeiHálózati eszköz: multimédiás tartalom, weboldal, közösségi oldal (Facebook), YoutubeTanulói szemléltető eszköz: iBooks Author, iMovie, Photo BoothTanári szemléltető eszköz: iBooks AuthorElőzetes ismeretek: Mítosz, mitológia, a mítoszok típusai a téma szerint; kommunikációs ismeretek; Facebook,Youtube; iMovie, Photo Booth, AudacityFELHASZNÁLT IRODALOMHagyományos, papíralapú: -Elektronikus (offline, online): -

29

Az óra logikai menete

Idő Kontakt/Online

Tartalom Az órai tevékenység

Gondolatmenet, részfeladat Új adat, név, fogalom, jelenség

Módszerei, tevékenységei, formái, szemléletetés

Eszközök Tanulásszervezés

I. SZAKASZ 1 óra Kontakt

Motiváció

10 perc

„Az elkövetkező órákban a munkatársaim lesztek. Egy e-book szerkesztésében fogtok részt venni, párban egy-egy oldalát fogjátok elkészíteni. Egy-egy nép mitológiájáról készítetek szöveges-képes összeállítást, illetve egy mitológiai hősről egy 30-60 másodperces oktató videóklipet. A kész oldalakat beépítem a közös könyvünkbe, és ha beleegyeztek, a videókat és a kész könyvet közzétesszük (közös youtube csatornánk, saját weboldalam, illetve iTunes), hogy mások is tanulhassanak belőle.”

mitológia, mítosz, ebook, iBook, iTunes

tantermifrontális

http://irodalomtanulas.hu/

készülő iBook bemutatása

projektor, iMac, iBooks Author, iBooks

frontális

5 perc Párok megalakulásaFacebook csoportban témák megosztása (a posztként megnevezettekre történő jelentkezéssel)

japán, kínai, germán, kelta, szláv, egyiptomi, mezopotámiai, ős-magyar, inka, skandináv mit.

online https://www.facebook.com/groups/561227460690750/https://www.facebook.com/groups/

páros

30

561227460690750/20 perc Tájékozódás, anyaggyűjtés.

A szövegeket FB csoportban jegyzetkéntént, a képek linkjeit a választott téma alatt kommentként tároljuk.

az anyaggyűjtés során talált új fogalmak értelmezése

online, tantermi internetes keresésJavasolt oldalak a FB csoportban is találhatók.

párosTanári segítség

10 perc Próbafelvételek artikuláció, intonáció

tantermi iMac, Photo Booth(belső mikrofon)

páros

II. SZAKASZ1,5 óra

online Az anyaggyűjtés befejezéseA videoklip story boardjának elkészítése, feltöltés fájlként Szignál készítése

story board Online, páros,egyéni Online tanári segítség

otthoni számítógép, internetAudacity

https://www.storyboardthat.com/storyboard-creator

http://audacity.sourceforge.net/?lang=hu

III. SZAKASZ1 óra Kontakt

5 perc

10 perc

20 perc

10 perc

Online munkák értékelése

Visszacsatolás

FB-n megjelenő tartalmakból tanulságos kiemelések

projektor frontális

Felvételkészítés: egy mitológiai hős bemutatása

online súgógép Tantermi Photo BoothOnline súgógép

páros

Videoklip szerkesztéseKépek és klip importálása, effektezés, animálás, időzítés,kép a képben

TantermiTanári segítség

iMovie páros

Klipek feltöltése (Youtube), bemutatások

Tantermi projektor, hangfal páros, közös

IV. SZAKASZ0,5 óra

online A feltöltött videoklipek kommentelése (értékelés, önreflexió)

internet elérés egyéni

31

V. SZAKASZkontakt10 perc

iBooks Author fontosabb funkcióinak bemutatása

iBooks Author, iBook

iBooks Author projektor, interaktív tábla

frontális

20 perc Az oldal összeállítása, exportálása iBook formátumban

tantermi iBooks Author páros

5 perc Az oldal és a forrásfájl feltöltése (FB)

online páros

10 perc Az oldalak bemutatása, értékelése közös produktumok

projektor közös

8. ábra: Alkalmazások32

Oktatási célú multimédia-fejlesztés és értékelés az oktatásban

33

Multimédia értékelése

Bevezetés

A képzés során két weboldalt elemeztem különböző szempontrendszerek mentén.

Mindkettő gazdag multimédiás tartalmakban, mindkettő az általam tanított tantárgy

tanításához (irodalom) kapcsolódik.

Gergelyi Katalin általam nagyra becsült blogja, az Interaktí irodalomkönyv dinamikus

oldal középiskolásoknak, fejlesztője elsősorban a saját tanítványai számára könnyíti meg

az irodalomtanulást. „Szövegek, össszefoglalók és interaktív feladatok gyűjteménye ez,

amit a tanítás-tanulás folyamatában használunk. Teljességre nem törekedtem, ez nem

enciklopédia. Az oldalakon gyakran találni diákok által írt szövegeket vagy akár képeket,

posztereket, videókat: így az egyes témakörök anyagait tulajdonképpen közösen hoztuk

létre, a diákok egymás tanulási folyamatának részeseivé, sőt szervezőivé váltak.”

Részletesebb értékelésem a slideshare-en megtalálható:

http://www.slideshare.net/KazasE/weblap-bemutatasa-interaktv-irodalomknyv

Portfóliómban azért szeretném inkább a saját megkezdett weboldalamat értékelni, hogy

összefüggésében mutathassam be azt a kapcsolatot, amely az óravázlatom, a weboldalam

és a multimédia-fejlesztésem között van.

Értékelésre most ezért a saját megkezdett weboldalamat választottam:

http://irodalomtanulas.hu/ . Ez bizonyára szokatlan, azonban talán megengedhető, hogy az

értékelés szempontjait az önértékelésre használjam. Ennek a feladat megoldásán túlmenően

ugyanis az a hozadéka is megvan, hogy a további fejlesztés során tudatosabban járjak el,

visszamenően korrekciókat hajtsak végre, az érdekeltség és érintettség okán jobban

ügyeljek az elmélet és gyakorlat egységére. Igyekszem elkerülni a szubjektivitást, hiszen

ily módon nem érdekem sem a dicséret, sem az elmarasztalás.

Általános és kommunikatív szempontok

Üzenetközvetítés

Az oldal létrehozásának több oka volt.

- Magyarországon a középiskolások számára nincs olyan oldal, amely az irodalom

tananyagot egy átlagos diák számára rendszerezve, a tantervi tematikát követve

dolgozná fel;

34

- Harminc év alatt összegyűlt anyagaim (ezen belül nagyjából tíz év multimédiás

anyaga) rendezése nagyon is időszerűvé vált;

- Az utóbbi évek tapasztalatai alapján már minden tanítványom hozzáfér internethez;

- A tanítványaim a számukra kevésbé érdekes anyagrészeket is szívesebben tanulják

internetről, a legtöbbször azonban gyenge minőségű, tévedésekkel teli, nyelvi

szempontból erősen kifogásolható forrásokból;

- Rendre kudarcot vallottam – akár iskolai, akár tágabb körben megkísérelt – közös

adatbázis, feladatbank létrehozására;

- Korábbi webes kísérleteimet szerettem volna magasabb szintre emelni.

- A korábbi ingyenes megoldások korlátozásokkal jártak (egyrészt technikai

korlátokkal – eszközök, widgetek, design, beágyazhatóság, beilleszthetőség,

maximált fájlméret -, másrészt a tárhely korlátaival, harmadsorban az ingyenesség

garanciájának hiányával – lásd pl. NING).

- Ezért vásároltam domaint, tárhelyet, magam választotta sablont.

- Az internet adta lehetőséget szerettem volna a rendezett anyagaim közzétételére is

kihasználni, ingyenesen megosztva.

Az oldalt elsősorban középiskolás diákoknak és tanároknak szántam. Ez mértékletességre

is int a szerkesztésben, a tartalmak mennyiségében, hiszen nem tudományos szintű

irodalomtörténeti, -elméleti oldalról van szó. Olyan tanulási környezetet kívántam

létrehozni, amely akár órai felhasználásra, akár otthoni tanulásra is alkalmas, csoportos és

egyéni tanulásra egyaránt. Tekintettel arra, hogy a célom nem pusztán

információközvetítés, hanem a kompetenciák fejlesztését is hivatott tantervnek való

megfelelés, igyekeztem monologikus, narratív jellegű tartalmak mellett dialogisztikus

elemeket is beilleszteni.

A nyitó oldalon – animált galéria alatt megjelenő szövegdobozokban – kulcsszavanként

jelenik meg, kiknek szántam az oldalt. Az egyszerűség rovására jeleztem, hogy nem

pusztán szövegek találhatóak az oldalon, illetve azt is, hogy igyekszem összekapcsolni a

klasszikus értékeket a korszerű technikai megoldásokkal.

Az oldal neve (a vásárolt domainnek köszönhetően) egyértelmű üzenetet hordoz, ez jelenik

meg a keresősávban is. A nyitó oldal stílusában a komolyságot és a játékot (Ottlik-szöveg)

szerettem volna megvillantani mint ars poetikus elvet.

35

Rendszerszemléletű tervezés

A tananyag feldolgozásának olyan módszereit és

lehetőségeit szeretném összefogni egy-egy oldalon,

hogy a különböző alkatú, tanulási stílusú diákok is

megtalálják a számukra legmegfelelőbb tanulási

formát (szöveges információk, képek, filmrészletek,

tesztek, gyakorlatok, animációk, projektek és

tanulói produktumaik stb.) Azt szeretném, ha az

oldalam csomópont lenne, a hálózat más-más

pontjain megtalálható megosztások tematikus

szintéziseként.

Az oldal struktúráját a valós tanulási helyzethez

igyekeztem igazítani. Azért döntöttem így, mert a

hálózati tanulás a diákok számára gyakran az

elveszettség érzésével jár – ezt igyekszem oldani,

amikor a tantárgy tanulásához a kevésbé önállóak

számára is egy lehetőséget teremtek.

Struktúra

A fentiek miatt az oldal felépítését a következő szempontok alakították:

- a tanterv struktúrája;

- az évfolyamonkénti bontás, amely mind a diákoknak, mind a tanároknak

megkönnyíti az eligazodást;

- a tantárgy logikájából fakadó tartalmi egységek - fejezetek és aloldalak (műfajiság-

kronológia-esztétikai minőségek stb.);

- ( a bevezető fejezet kivételével) az időrendiség.

A logikai struktúra a tartalmi felpítésnek felel

meg. Az elhelyezés következetes, átlátható.

A bejelentkezési oldal a megszólítottakat nevezi

meg, nyugatok költőkről animált galériát és egy

rövid Ottlik-írást tartalmaz. A színek egységes

alkalmazásáról a választott sablon gondoskodik.

A jelen állapot szerint 99 oldalt tartalmaz a site-

om az alábbi strukturáltságban:

9. ábra: Tanulói projektek

10. ábra: Menü

36

9. évfolyam Bevezetés

Szépség. Természet - tudomány - művészet Játék és művészet Művészet és valóság Nyelv - játék - humor Az irodalom: a szavak művészete A többletjelentés Verstan

Strófa- és versszerkezetek Az időmértékes verselés Az ütemhangsúlyos verselés A rím

Irodalmi műfajok Haiku Kreatív írás Mémek

Mitológia Bevezetés Tipológia A görög mitológia

A világ és az ember teremtése. Az istenek Néhány mítosz Mondakörök

A római mitológia A mítoszok továbbélése Modern mítoszok Linkek Projektek

Az antikvitás A görög irodalom

Történelem, vallás, filozófia, tudomány Az ókori görög művészet Epika

Bevezetés Az eposz Homérosz és Trója

Íliász Odüsszeia Projektek

Líra Dráma

A dráma kialakulása A görög színház és színjátszás A görög dráma műfaji sajátosságai Drámaköltők Szophoklész Antigoné

A római irodalom

37

Navigáció

Mivel az oldal struktúrája egyértelmű, semmi nehézséget nem okozhat a tájékozódás,

szerintem könnyen kezelhető és következetes. Egyrészt a főmenü minden oldal tetején

megjelenik, tehát bármely oldalról át lehet lépni bármely másikra, másrészt az egyes

anyagrészek kétféle módon is elérhetőek. Egyrészt az oldalak tetején lenyitható menüből,

másrészt a menüpontokra kattintva új oldalon megjelenő – képekkel mint ikonokkal

segített – alárendelt tartalmakkal. Az oldal tartalmaz keresőt, ez bármely pontjáról elérhető.

A legnagyobb hiányosságok mégis talán a navigációval kapcsolatban vannak, ezen

mindenképpen javítom kell, visszamenően is.

- Egyrészt (bár eredetileg terveztem), lemondtam a morzsa alkalmazásáról, de jobban

átgondolva – a tartalmak bővülésével – már újból hasznosnak tartanám.

- Másrészt következetlen vagyok abban, hogy a kattintások után a tartalmak

ugyanazon, vagy más oldalon jelenjenek meg. Az sem jó, ha túl sok ablak nyílik

meg a felhasználó gépén, de az sem, ha csak a böngészőt lehet visszaléptetni. Ezt

egységesítenem és könnyebbé kell tennem.

11. ábra: Navigáció

38

Kommunikáció-interakció

A kommunikációt és az interakciót a menüsor, a fent említett saját ikonok, a kereső

biztosítja. Az egyes tananyagrészek interaktív

tanulási lehetőségeket is tartalmaznak –

léptethető prezentációk, animált interaktív

feladatok, tesztek.

Gyakori a közvetlen hivatkozás (pl. verstani

fogalmakhoz vissza/vezetés). Linkek utalnak a

letölthető anyagokra (pl. óravázlatok,

projekttervek, interaktív táblás tananyagok).

Az egyes oldalak alján hozzászólásra, kérdezésre, segítségkérésre van lehetőség. A

beállításaim szerint egyelőre ezek moderálást kívánnak, a fejlesztés folytatásaként

szabaddá kívánom tenni. Az oldal struktúrája lehetővé teszi, hogy bárki az általa kívánt

résznél kapcsolódjon be a használatába, illetve a kereszthivatkozások – a tananyagrészek

közötti összefüggések alapján – (akár ismétlés szándékával is) visszatérésekre és

előremutató módon az irodalmi folyamatok felderítésére ösztönözhetnek. Az internetes

forrásokhoz ugyancsak linkek vezetnek, ezek által a felhasználó kiléphet az oldal

zártságából – remélhetően ez a végtelenség érzetét kelti.

Általános (pedagógiai, pszichológia, ergonómiai szempontok)

Pedagógiai-didaktikai szempontok

A feldolgozás megfelel a tanulási

céloknak, a középiskolai tananyagot

kínálja olyan szerkezetben, amely

bármely pontján kiegészíthető,

módosítható, bővíthető, lecserélhető, így

az esetleges oktatásügyi koncepciók,

változások sem mérhetnek rá túl nagy

csapást. Önálló tanulásra is alkalmas

(ezt jelzi az oldal felkereséseinek

statisztikája), az egyes tananyagrészek

feldolgozásának sokféle lehetősége, és a

változatos munkaformák akár

tükrözött osztálytermi felhasználásra is inspirálhatnak. Mind a diákok, mind a tanárok

12. ábra: Beágyazott prezentáció

13. ábra: Interaktív tananyagok megosztása

39

megválaszthatják a számukra legkedvezőbb tanulási módszert. Lehetőség van

természetesen jegyzetelésre, hiszen bárki olyan ütemben halad, ahogyan az számára a

legkedvezőbb. Az önaktivitás elveinek érvényesülését az interaktív feladatok biztosítják, a

pragmatikusságot az oldal célja, tartalmi és technikai struktúrája.

Pszichológiai, ergonómiai szempontok

A TAR-ciklus megvalósítása nem célja az oldalnak, de csekély tanári részvétellel akár

rövidre is zárható. Az oldal használatához semmiféle számítástechnikai előképzettség nem

szükséges, a látható jelzések egyértelműek. A tananyag szerkezetét a menüsor leképezi. A

kilépéshez csak be kell zárni az oldalt. A kezelési szabályok megjegyzésére nincs szükség.

A látvány megtervezését részben az általam választott sablon kínálja, az elrendezés, a

menüsor, az oldalakon található elemek saját megoldás. A navigációs elemek

természetesen azonos helyeken találhatók. A felhasználóra az oldal kizárólag annyi terhet

ró, amennyit magára vesz, a rendszer használata szabadon alakítható.

Multimédia

Multimédia-komponensek

A szöveges részek – éppen a célközönség miatt – egy átlagos tankönyv szintjén állnak. A

szövegek olvashatóak, 100%-os nézetben a betűméret megfelelő, igyekszem jól tagolni,

értve ezalatt azt is, hogy a hosszabb szövegeket felbontom, közbeszúrok képeket, ábrákat,

egyéb elemeket. Mivel szürke betűket használok, az éles kontraszttal a szemrontást is

igyekszem elkerülni. A sablon lehetővé teszi, hogy a felhasználó az ízlése szerint állítsa be

a nézetet (Theme color/Layout style – Wilde vagy Boxed), a háttér színét és mintázatát.

Tudatosan választottam egy letisztult, egyszerű, de ízléses, elegáns sablont. Animációt a

14. ábra: Stílus

40

nyitó lap kivételével kizárólag az animált interaktív feladatok esetében alkalmazok. Hangot

csak a videók, illetve esetenként (pl. megvalósult tanulói projektként bemutatott) mp3

fájlok tartalmaznak.

Technikai kivitelezés minősége

A technikai kivitelezés minőségét a profi designerek által készített téma garantálja, illetve

jó hasznát veszem magam is a több éves kiadványszerkesztői gyakorlatomnak. Ritkán

nyúlok bele a HTML szerkesztőbe, de esetenként – a monotónia megtörése céljából – az is

előfordul. Lévén szó online elektronikus tananyagról, semmit nem kell installálni, bármely

böngészőből, illetve bármely mobil eszközön használható, azzal a kitétellel, hogy ipaden és

iPhone-on a flash animációk az Apple miatt nem játszhatók le.

Járulékos elemek

Online elektronikus tananyag esetében ez az oldal design elemeit, illetve a korábban

értékelt megjelenést jelenti. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az oldal teljes

anyagáról backup készül (szabadon beállítható gyakorisággal), lementhető, tehát ha éppen

arra támad igény, offline is használható.

Online frissítés

Tekintettel arra, hogy a teljes tananyag online fejlesztésű, a felhasználóra ez semmilyen

feladatot nem hárít, ugyanakkor ki van szolgáltatva a fejlesztőnek. Az oldal leggyengébb

pontja éppen ez, az online frissítés folyamatosságának hiánya, ennek sajnos súlyos objektív

okai vannak. De természetesen nem adom fel emiatt az eredeti koncepciót sem.

Szubjektív értékelés

Erősségek Gyengeségek

tantervi struktúra követéseletölthető segédanyagoktematikai rendezettségkeresőeszköz – rejtett összefüggések

navigáció hibáikiszámíthatatlan frissítésinteraktivitás korlátai

Lehetőségek Veszélyekhivatkozások- interaktivitás növelése- középiskolai tananyag összefüggéseibackupalakíthatóság (tartalom, design)blog, fórum hozzárendelése

lassú fejlesztésbeágyazott tartalmak esetén azok megszűnése (pl. Youtube)

41

Multimédia-fejlesztés az oktatásban

Multimédia szinopszis

A produkció címe: Mitológia

Az ötlet rövid leírása: Ez a könyv első kísérletem eredménye egy iBook

megszerkesztésére. Azóta szerettem volna megvalósítani legalább egy tananyagrész

feldolgozását ebben a formában, amióta láttam a Harry Potter című filmben, hogy egy

újságban életre kel egy filmrészlet. Örülök, hogy néhány éve az Apple megteremtette a

lehetőséget erre. Azt gondolom, az oktatás – bár nagyszerű könyvek, kiváló tankönyvek

állnak a diákok rendelkezésére – a kiadványok helyett egyre inkább a digitális technika

felé fordul. Amellett pedig, hogy gazdag internetes tartalmak is segítik a tanulást, a mobil

eszközök terjedésével mind több e-book válik elérhetővé. A Harry Potter-féle varázslat

2012-ben vált valósággá, amikor az Apple budapesti konferenciáján az Eszterházy

Főiskola bemutatta az iBooks Authort. A könyv készítése közben egészült ki a tervem

azzal, hogy a szerkesztésébe a tanítványaimat is bevonom, mert korábbi tapasztalataim

alapján a tananyagkészítésnél nincs hatékonyabb tanulási módszer.

A produkció célja: Azt remélem, hogy a jelenleg egyik legkorszerűbb, így a tanítványaim

számára is vonzó eszközzel ők is szívesebben vetnek egy pillantást a „múltnak kútjába”.

Nem törekedhettem tartalmi szempontból sem teljességre (az egyes fejezetek így is többet

tartalmaznak a szűken vett középiskolás anyagnál), sem különösebben eredetiségre. Az a

nem titkolt célom, hogy tanítványaimmal együtt minél több iBookot szerkeszzünk. Ebben

a könyvben is megjelenik néhány korábbi projekt produktuma, illetve egy a diákok által

szerkesztett fejezet mintaoldala.

A célközönség megnevezése: Könyvemet elsősorban a saját 9. évfolyamos diákjaimnak

szántam, de a szükséges korrekciók után természetesen bárki számára elérhetően

közzéteszem. Biztos vagyok abban, hogy a magyar iskolák még nagyon távol vannak attól,

ami a nyugatabbra lévő intézményekben már megvalósult, hogy a középiskolák központi

tantervét iBookokkal lefedjék, de talán érdemes addig is készülni.

A kivitelezési, megjelenítési módja: iBook, multimédiás elemekkel; ePub, PDF – ez

utóbbi formátumokban a multimédiás elemek természetesen nem működnek.

42

A struktúra leírása:

Borító

Média: Videóklip: Borbély Csilla Kinga: Teremtéstörténet homokanimáció

Tartalomjegyzék

Előszó

Bevezetés – Feladatok

- A mítosz fogalma (2 oldal)

- Világvallások

- Projekt témák és PPT: Világvallások

- Térképek és statisztikák

- Szent helyek – interaktív képek (2 oldal)

- Tanulói munkák: Videó: Közvélemény-kutatás, rádiós műsor: Állatok a

mitológiában, képregény, illusztrációk, újság nyitóoldala

Tipológia

- Kozmogónikus mítoszok – szöveg, képek, külső linkek (2 oldal)

- Theogónikus mítoszok – szöveg, képek

- Antropogónikus mítoszok – szöveg, képek

- Archeogónikus mítoszok – szöveg, képek, interaktív galéria 27 festménnyel a

bűnbeesésről (3 oldal)

- Transzformációs mítoszok – szöveg, képek

- Eszkatologikus mítoszok – szöveg, képek

Népek mitológiája

- Tanulói projekt, mintaoldal: Skandináv mitológia. Szöveg, képek, videóklip: Odin

(képek és kép a képben tanuló előadása), képgaléria: Yggdrasil

Görög mitológia – szöveg, képek, videó: Az istenek születése

- A világ és az ember teremtése – szöveg, képek, , feladatok, PPT: A görög istenek

családfája, interaktív PPT: Olümposzi istenek – gyakorlás, önellenőrzés (4 oldal)

- Néhány mítosz: Prométheusz, Pandora, Ikarosz és Daidalosz, Héraklész –

szövegek, képek, Videó: Hercules rajzfilm trailer, táblázat: Héraklész „munkái” (7

oldal)

- Néhány mondakör: Trójai mondakör, Thébai mondakör, Athéni mondakör –

szöveg, képek, feladatok

- Kvízek – két kvíz: Feleletválasztó, Képek - feleletválasztó

43

A kivitelezéshez szükséges eszközök, szoftverek:

Eszközök: számítógép: iMac, iPad

Szoftverek: Mac OSX operációs rendszer, iBook Author, iBook, videó- és hangszerkesztő

program (iMovie), képszerkesztő program (Photoshop)

Forrásanyagok: Saját anyaggyűjtés, saját fejlesztések

Meglévő produkciók: Az iBook anyagának szövegrészletei a weboldalam

gyűjteményéből valók (irodalomtanulas.hu)

Költségtervezet: Az energiaköltségen túl nincs szükség költségekre.

Egyéb megjegyzések: Továbbfejlesztés javasolt.

Médiaanalízis

44

Szint/Médium

I. BEJELENTKEZŐ KÉP

II. Intro, idézet III. Főmenü MENÜPONTOK1/1. MENÜ

Irodalmi szöveg

KönyvborítóVideó: Teremtéstörténet- homokanimáció (youtube-os forrás)Előszó

Thomas Mann: József és testvérei - részlet

BevezetésTipológiaNépek mitológiájaGörög mitológia

A mítosz fogalmaVilágvallásokTanulói munkák

Text

A könyvborítón zöld alapon sötét betűk, különböző méretűek (szerző, cím, alcím), középre rendezettek.A szövegek balra rendezettek, gyakran kinagyíthatók, világos alapon vagy zöld szövegdobozban sötét betűk.

Az idézet szövege koppintással kinagyítható.

A Főmenü (Tartalomjegyzék) lapozható módon jelenik meg, fejezetenként mutatva az alfejezeteket (szakaszokat). A fejezetcímek kapitálisan, a szakaszcímek számozottan, Bold betűtípussal, saját szerkesztett kép háttere előtt

Az alpontok dőlt, bold betűkkel, a szöveg balra rendezett, mindenhol világos alapon sötét betűk

Hang- -

Tanulói munkák:videó hangja ésrádiós műsor

Zene Az indító videó aláfestő zenéje

- - A tanulói oldal videója alatt: Wagner zenéje: A Nibelung gyűrűje (részlet)

Állókép

Könyvborítón afrikai mitológiával kapcsolatos kép

Előszó: Frans II the Younger Francken: Ulysses felismeri Akhilleuszt

A tartalomjegyzék fejezeteket bemutató oldalain: Botticelli Venus születése című képe

Bevezetés: a fejezet nyitó oldalán saját rajz („mítoszfa”), a következő oldalakon könyborítók, térképek, műalkotások

Háttér A tartalomjegyzék oldalain Botticelli Venus c. képe halványítva

Világos alap vagy zöld négyzethálós szövegdobozok

Világos alap vagy zöld négyzethálós szövegdobozok

Világos alap vagy zöld négyzethálós szövegdobozok

Adatbázis -Animáció

Az iBook ikonjára kattintva megnyílik a könyv (animált).

A könyv megnyílása után a videó

Az iPad képernyőjén jobbról balra

Minden kép és több szövegdoboz is koppintással

45

automtikusan elindul.

húzással haladhatunk előre

kinagyítható, a PPT-k teljes képernyős nézet.

Mozgókép

Teremtéstörténet homokanimáció

- - Közvélemény-kutatás

Effekt - - - -

Navigáció,

Forrópont

A könyv ikonjára kattintással

Az idézet szövegdobozra kattintással

A tartalomjegyzékből az oldalak thumbnailjeire kattintással vagy jobbra húzással

A képek kattintással nagyíthatók, a bezárás jellel vagy a két ujj egymás felé húzásával kicsinyíthetőka

Idő (sec)

5 perc 5 perc Egyéni haladás szerint.

Multimédia struktúra

A világ és az ember teremtése

Néhány mítosz

Néhány mondakör

Skandináv mitológia(mintaoldal)

Kozmogónikus Theogónikus Antropogónikus Archeogónikus TranszformációsEszkatologikus

A mítosz fogalmaVilágvallásokTanulói munkák

Görög mitológiaNépek mitológiája

TipológiaBevezetés

Tartalomjegyzék

Bejelentkező média

Előszó

Könyvborító

15. ábra: Multimédia struktúra

46

A program képernyőterveinek bemutatása

Felhasználási útmutató

Az iBook megtekinthető, a prezentációk, képgalériák, hangfájlok, animált képek, videók

lejátszhatók iMac gépen és iPaden.

16. ábra: Képernyőtervek 1

17. ábra: Képernyőtervek 2

47

Az összegzés, a kipróbálás tapasztalatai

A megoldás értékelése a célkitűzés alapján

A célomat, hogy egy multimédiás tartalmakkal is gazdagított iBookot megszerkesszek,

elértem. Természetesen a könyv a végtelenségig csiszolható, pontosítható.

Továbblépési lehetőségek, tanulságok

Szeretném egy mindenre kiterjedő korrektúra alá vetni a tananyagot (források jelölése,

igazítások, pontosítások), folytatni a tanítványaimmal együtt a szerkesztést, illetve

szeretnék más tananyagokat is feldolgozni iBook formájában.

A médiatermék kipróbálás, fogadtatás tapasztalatai

Tanítási órán kivetítve használtam a könyvet, illetve tanítványaim kezébe adtam az

iPademet az interaktív feladatok megoldásához. Nagy sikere volt a diákjaim körében. A

projekten dolgozó csoport iMac gépeken is tudta használni. A könyvben való megjelenés

büszkeséggel töltötte el őket.

Médiaelemek összesítése

Ábrajegyzék

1. ábra Intézményi szervezet............................................................................................................................................................. 92. ábra: SuliXerver............................................................................................................................................................................... 173. ábra: Az integratív oktatás felé................................................................................................................................................ 234. ábra: Mobilhasználati szokások............................................................................................................................................... 255. ábra: Mobilhasználati szokások 2........................................................................................................................................... 256. ábra: iBooks Author, iBooks2..................................................................................................................................................... 267. ábra: A projekt résztvevői........................................................................................................................................................... 318. ábra: Alkalmazások....................................................................................................................................................................... 319. ábra: Tanulói projektek................................................................................................................................................................ 3510. Menü................................................................................................................................................................................................... 3511. ábra: Navigáció............................................................................................................................................................................. 3712. ábra: Beágyazott prezentáció................................................................................................................................................. 3813. ábra: Interaktív tananyagok megosztása......................................................................................................................... 3814. ábra: Stílus...................................................................................................................................................................................... 3915. ábra: Multimédia struktúra..................................................................................................................................................... 4516. ábra: Képernyőtervek 1............................................................................................................................................................. 4617. ábra: Képernyőtervek 2............................................................................................................................................................. 47

Animációk címe

Világvallások

Szent helyek – animált fotók

Képgaléria: Bűnbeesés

Képgaléria: Ygddrasil

A görög istenek családfája

48

Olümposzi istenek. Gyakorlás, önellenőrzés

Kvízek

Hangfájlok címe

Állatok a mitológiában – rádiós műsor, tanulói produktum

Videófájlok címe

Teremtéstörténet

Közvélemény- kutatás – tanulói produktum

Odin – tanulói produktum

Az istenek születése

Heracles

Önreflexió

A két éves képzés során három területen kaptunk útravalót: általános pedagógiai ismeretek,

szakmai elméleti ismeretek és szakmai gyakorlat.

Az első évben csalódást jelentett az általános pedagógiai szempont hegemóniája. Az

előadók kiválóak voltak, de úgy éreztem, mintha véletlenül közoktatás-vezetői szakvizsga

előkészítőre jelentkeztem volna. Beadandó feladataink is hasonlóak voltak. Ennek az

évnek a hasznosságát utólag fogadtam csak el. Szakvizsgázott pedagógustól elvárható,

hogy legyenek fogalmai szervezeti, általánosabb értelemben vett nevelési-oktatási,

pszichológiai kérdésekről.

A második tanév elején az rázott meg, hogy megváltozott a képzési szerkezet, és az eredeti

tervekhez képest lényegesen nagyobb terheket jelentett annak teljesítése. A kontakt órák

számának hirtelen megnövekedése anyagi értelemben is súlyosabb terheket rótt rám, sok

tárgyunk lett, mindegyikből több feladat, így a tanítás mellett olykor komoly kihívás volt

megfelelő színvonalon eleget tenni az elvárásoknak. A képzésünk ugyanakkor szakmai

irányt vett, így számomra lényegesen érdekesebbé is vált, és érzésem szerint hasznosabbá

is. A szakmai elméleti tárgyak a látókörömet szélesítették, szakmai igényességre neveltek,

olykor szemléletváltásra is késztettek. Mivel eleve érdekelt vagyok az érintett kérdésekben

(IKT, elektronikus tanulási környezetek, digitális írástudás, információforrások, távoktatás,

e-learning, web2), ekkor kerültem közelebb eredeti céljaimhoz, azaz hogy eddigi

kísérleteimet egy tágabb keretbe foglalva tökéletesíthetem, hogy korszerű megoldásokat

tanulhatok el a tervezés, a módszerek, a tanulásszervezési eljárások és értékelés terén.

Különösen hasznosak voltak a gyakorlati jellegű kurzusok és feladatok, nagyon szívesen

49

ismerkedtem korábban nem használt alkalmazásokkal, tanulásszervezési lehetőségekkel.

Hálás vagyok a rengeteg segédanyagért, tutorialokért, amiket kaptunk.

Ki kell emelnem, hogy nagyon sokat tanultam csoporttársaimtól is, ez mindenképpen

előnyére szolgált a tükrözött osztálytermi megoldásoknak.

Irodalomjegyzék

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvénynek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról  szóló 2014. évi CV. törvénnyel módosított szövege. URL: http://www.pedagogusok.hu/node/1040

2014. évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról. In: Magyar Közlöny 186. szám 2014. december 30. 26067-26075. URL: http://kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14186.pdf

22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról. URL: http://klik.gov.hu/download/3/64/b0000/KLIK_SZMSZ.pdf

Az M-learning fogalomrendszere és alkalmazási lehetőségei. In: Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató Rendszer (ET3R). URL: http://et3r.ektf.hu/wp-content/uploads/2014/05/az-m-learning-fogalomrendszere.pdf

Balogh Cs., Dragon Z., Gollowitzer D., Kelemen Zs. és Mátyus I. (2013, szerk.):Csongrád megyei fiatalok mobil- és közösségimédia-használata. Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoport, Szegedi Tudományegyetem URL: http://digitalculture.hu/publikaciok/csomoku/

BESSENYEI István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban. URL: http://www.ittk.hu/netis/doc/ISCB_hun/12_Bessenyei_eOktatas.pdf

FORGÓ Sándor: A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában. In: Új Pedagógiai Szemle, 2001. július-augusztus URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00051/2001-07-it-Forgo-Multimedias.html

FORGÓ Sándor: Javaslat a multimédia oktatóprogramok (alkalmazások) felhasználási, fejlesztési és értékelési feltétel és szempontrendszerére a nyitott rendszerű szakképzési formákban. URL: http://forgos.ektf.hu/wp-content/uploads/2013/02/javaslat_multimedia_oktprog_bme.pdf

KIS Sándor: Elő a mobilokkal!. URL: http://www.tte.hu/media/pdf/eloamobilokkal.pdfKOREN Balázs felmérése. URL: http://kobak.org/1100-segitokesz-ember/KOVÁCS Ilma: Esettanulmány a tanulás új módjáról. In: Oktatás-informatika, 2011. 12.,

URL: http://www.oktatas-informatika.hu/2011/12/kovacs-ilma-esettanulmany-a-tanulas-uj-modjarol-2011-ben/

Krajcsi A., Kovács K. és Pléh Cs. (2001): Internet használók kommunikációs szokásai. In: Nyíri Kristóf (szerk.): A 21. századi kommunikáció új útjai. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 93-110. URL: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:GBqySdozXTEJ:www.plehcsaba.hu/Cikkek/webhasznalat.doc+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

KULCSÁR Zsolt: Az integratív e-Learnig felé. URL: http://crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learning-fele.pdf

NYITRAY Erika: M-tanulás. URL: http://slideplayer.hu/slide/2017960/

50

Ollé J., Lévai D., Domonkos K., Szabó O., Papp-Danka A., Czirfusz D., Habók L., Tóth R., Takács A., és Dobó I. (2013, szerk.): Digitális állampolgárság az információs társadalomban (ELTE PPK tanulmánykötete). ELTE Eötvös Kiadó, Bp. URL: http://www.eltereader.hu/media/2014/01/Digitalis_allampolgarsag_READER.pdf

OLLÉ János: A digitális állampolgárság értelmezése és fejlesztési lehetőségei. In: Oktatás-Informatika 2012.07. URL: http://www.oktatas-informatika.hu/2012/07/olle-janos-a-digitalis-allampolgarsag-ertelmezese-es-fejlesztesi-lehetosegei/

PETRÓCZI Gábor: A 326-os Kormányrendelet 2015. évi változásai. URL: http://www.petroczigabor.hu/cikkek/igazgato_kollegaknak/A_326_os_Kormanyrendelet_valtozasai_2015.html

SZATMÁRI Nóra: Mobiltelefon és iskola. URL: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=695

TÓTH Renáta: Online közösségi felületek. URL: https://prezi.com/ik5j14z0qlrr/toth-renata-online-kozossegi-feluletek/

VIDA Andrea: Az m-Learninget is tanulni kell. URL: http://www.slideboom.com/presentations/377241/Az-m-learninget-is-tanulni-kell

51