ílifi.t'ni föll'ttUk: VA8ABNAPI UJSAO *• / agéai i m 12 frt _________ P O U TIK A I ÚJDONSÁGOK agyait: | M Um _ 6 • C u p ta . VASÁRNAPI DJSAO í •» * •* * •» 8 frt c , POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: ' ***"* * " * 6 í n " " M1

___________________________ < félérr# _ 4 • l félén* — 3 • m«aba!4rocott Tiuldij U e«*fc>lmndA.

51-ik szám 1881. BUDAPEST. DECZEMBER 18. X X V III. évfolyam.

GRÓF TELEKI SÁNDOR.

Ameohaltakból jó t kell mondani, mert meg­haltak ; az élőkről jó t kell mondani, mert

. élnek.Ez alkalommal eszem ágában sincs a köz­

mondás ez emberséges utasítása ellen legke- vésbbé is véteni.

Különben Teleki Sándor ezredesről te l­jes élet- vagy jellemrajzot irni most nem is szándékom.

Az én véleményem az, hogy Teleki Sán­dor érdekes életrajzát legjobban maga Teleki Sándor Írhatja meg. Az «Emlékeim» már köz­kézen forgó két * kötete világosan erre a véle­ményemre bizonyít.

Nekem, az «Emlékeim» folytatásának re­ményében, csak az a szerény czélom, hogy gróf Teleki Sándort a (Vasárnapi Újság* olva­sóinak egynehány sorban és vonással úgy m u­tassam be, a milyennek tanuló koromtól fogva ismerem.

szabadság nevében kész volt a barátság. Be­szélgetésünk tárgya leginkább az unió, a jo b ­bágyság felszabadítása és a szabad Magyaror­szág függetlensége volt. Vegyültek néha kö- zénkbe jó öreg urak — kik az akadályokat jobban ismerték mint mi — és jó beszélgeté­sünkért megmosolyogtak, m intha csak azt mondottuk volna a makkról, hogy tölgyfa, és a tojásról azt erősítettük volna, hogy szár­nya van.

A szabad és alkotmányos eszmék és elvek terjesztésének leghathatósabb közege az ifjúság

volt. A szabad eszméket csak kéziratban lehe­tett terjeszteni: irtuk hát és terjesztettük.

Emlékezem, hogy első találkozásomkor Teleki Sándorral, ő is egy terjeszteni való ira­tot adott át. Ez iratban, egy dublini népbarát által azok az elvek voltak fejtegetve és védel­mezve, melyek az egyesült észak-amerikai köz­társaság függetlenségi nyilatkozata és alkotmá­nya által jutottak érvényre.

Tantárgyaink mellett igen kellemes és erő­teljes táplálék.

Teleki Sándor akkor Ifi éves, karcsú, vir-

A 30-as évek alatt — a hosszú álomból, melybe nemzetünk a szathmári béke után bele­merült — az ébredés itt Erdélyben is bekövet­kezett. Széchenyi István: «Hitel», «Világ»,• Stádium* czimü könyveivel,. Wesselényi Mik­lós a «Balitéletek» kel és hazafias szónoklatai-jval, Farkas Sándor «Eszak-amerikai utazá­som* czimü könyvével, és Kossuth Lajos• Országgyűlési tudósításai *-val hatalmas és sikeres ébresztők voltak a két magyar hazában.

Boldog is ten ! csak később értettem meg, hogy mily sok volt akkor az irtani való előíté­let, és milv nagy volt az oszlatni való sö­tétség.

Bécsben Metternich, Magyarországon Pálffy Fidelis, Erdélyben Észtéi Ferd inánd!

A vakondokok és denevérek korszakában— h a jó i emlékszem, 1837 őszén — ismerked­tem meg Teleki Sándorral Kolozsvárit. Tanulók voltunk, de nem egy tanodában.

A három nagy felekezeti iskola ifjúsága közt, — legalább azok között, kiknek agyában és vérében több volt a foszfor, mint az ólom — az ismeretség akkor igen könnyen m en t: önzéste- lenek, lelkesültek és közlékenyek voltunk egy­más iránt. Egy és más helyen ha találkoztunk, egymással néhány sió t váltottunk: a haza és

* Most rnAi- négy. — Szerk. g e ó f T e l e k i S á n d o r .

goncz, szellemes és élénk tanuló ifjú volt. Lel­kesült azokért az eszmékért, melyek nagygyá tehetik a hazát, és hirt azokkal az érzelmek­kel, melyek megnemesitik az embert. Már akkor leolvastam arczárói, hogy sok minden tör­ténhetik vele, de az előszobázók pártjához soha tartozni nem fog.

Azóta sok idő lejárt. Ez épen nem azt je ­lenti, hogy Teleki Sándor megvénült. Szel­leme és kedélye most is ifjú, és teste sem nehe­zedett el, a hús most sem jubilál arczán és testén, m ert fejére mindig több gondot fordí­tott, m int hasára.

Úgy tudom, hogy gyermek tanuló korában, nevelését a szülök is, a piarista páter is, szent Gergely következő utasítása szerint vezették: • educatio sít rigor, séd non exasperans; sít amor, Bed non emolliens*.

•• ♦

Teleki Sándor 1841. őszén a berlini egye­tem re ment, engem sorsom szinte elvezérelt Kolozsvárról. Teleki Sándort 1848. tavaszáig uem láttam .

A napokban olvastam el egy levelét, me­lyet nehány heti berlini élete után, a nagyany­jához irt.

E levele szerint nagyon elfogta a honvágy. Saját kifejezése szerint vágyott haza, a hazá­ért, mely már nem csak hegyei-, völgyei-, rónái- és folyóiért volt kedves előtte, de m últjáért és jövőjéért is. Vágyott szülőiért és tanuló pajtá­saiért, kik a hazában maradtak.

Ebből a levélből tudtam meg, hogy Berlin­ben Verdertöl filozófiát, Bankétól újkor törté­nelmét, Bittértől egyetemes földrajzot és Mül- lertől anatom 'át hallgatott. Levele szerint anatóm iát azért hallgat, hogy a fiziológiát sikeresebben tanu lhassa; fiziológiát pedig azért fog tanulni, hogy a filozófiát jobban megért­hesse. Nem rossz logikája volt.

Teleki Sándor leginkább a filozófiáért ment Berlinbe. Tanára a filozófiában Verder, szelle­mes és kellemes ember, a Hegel-iskolához ta r­tozott. Verder eredeti észjárásáért s ötleteiért szerette Teleki Sándort, és legjobb igyekezete szerint abban fáradozott, hogy a Hegel filozó­fiát megértesse vele.

Egy nehány előadás után Teleki Sándor még mindig nem értette. A tanár biztatta m a­gát, és egy szerinte igen cépszerüen tartott előadás után azt m ondotta Telekinek: >Bemé- lem, most már érti a gróf?* Teleki azt felelte: •Most még inkább nem értem*.

• Őszinteség!* — Ez ma is egyik legszebb jellemvonása Telekinek.

A Teleki józan magyar esze m intha sej­tette volna, hogy a Hegel-féle filozófiával modem Tamerlánok lesznek, kik egy nagy alkalommal Európa népeinek azt proklamálják, hogy «az erő előbb való a jognál*.

Teleki ma is úgy tudja, hogy a valódi áldásos erő mindig jog, mert a jogon kívül nem is lehet erő, csak erőszak, erőszakkal kivívott eredmény csak látszat; m ert az erőszakoskodó elébb vág}7 utóbb, de mindig abban az alakban bűnhődik, a mely alakban vétkezett.

Vigasztaló logikája a jognak!• Akaszd szegre a filozófiát, nem lehet ezt

könyvből tanulni, lapozgasd az élet b ib liá já t: je r velem !»

Ezekkel a szavakkal édesgette el Berlinből Teleki Sándort Liszt Ferencz, az akkor már világszerte ismeretes zongorakirály.

•• •

Az arisztokráczia csak a szolgaságban ta rt­hat meg úgynevezett vérbüszkeséget; szabad­ságban csak az emberi es polgári kötelességek teljesítése által hathat. Ezt jól értette Teleki éB

804

erdekes utazásából hazatérve, a közdolgokban, leginkább Kővárvidéken és Szathmármegyeben, tevékeny részt vett. A reform-kérdések voltak napirenden. — Ekkor ismerkedett és barátko­zott meg Petőfivel is.

Teleki mindig könnyen barátkozott olyan emberrel, ki egy vagy más tulajdonságáért ba­rátságára érdemes vala. Terméketlen büszkeség soha nem volt benne, és csak saját árnyékával társalogni nem volt szokása. — A koltói élet­nek aligha volt párja az országban. Egy olyan élethez nem elég még a sokkal nagyobb jöve­delem sem, aboz szív, kedély és szellem kellett, olyan, a milyen a házi űré v o lt; vendégek, ba­rátok és zenészek kellettek, olyanok, milyenek ott megjelentek. Böviden kifejezve: Teleki Köl­tőn szabad sasként élt s a vakondokokkal sem­mit nem törődött.

♦• *

1848 bán a sors nemzetünket a szinpad elejére, teljes világosságra állította.

Mit mondjak nemzetünk akkori nemes es emberies szelleméről ? Esto p eren n e! E nagy időben Teleki Sándor nem nézte félrevonul- tan, hogyan készül az újkor tö rténe te : maga is csinálta.

Virgil költőileg irja le, hogy a vihar a ten ­geri, egész fenekéig, hogyan forgatja föl. Én nem hiszem, hogy Virgil, vagy bárki a legna­gyobb viharban is a tenger fenekét látta vo lna; de az ember-világban csakugyan vannak olyan viharok, mikor az életnek, szívnek fenekére lehet lá tn i: ilyenek a nagy forradalmi idők. Ily időben az ember magát egészen lefödi: tetőtől- talpig meg lehet ismerni.

Én mindig tisztelettel gondolok Teleki Sán­dor 1848. és 49-ik évi működésére.

* *

Számkivetés?! Teleki ezt igy fejezi ki:• Magammal vittem a hontalanságot.* — És kedélyállapotát Dante e pár sorával ismer­teti : «Nincs nagyobb fájdalom, mint visszaem­lékezni boldog időkre — a nyomorúságban.*

Igaz!De egy fájdalomtól a száműzött mégis meg

van kim éivé: nem látja szemtől szemben a haza diadalmas ellensegeit, nem látja a szolga- lelküek hajlongását a jogtipró előtt.

Buffon azt m ondja: «Az anyasziv a terem ­tés remeke s a természetnek erre van legna­gyobb szüksége, hogy fennállhasson.*

H a Buffon soha nem m ondotta volna is ezt a nagy igazságot, Teleki Sándor édes jó anyjáért mégis értené és érezné.

Az az édes jó anya, kinek az •Emlékeim* első kötete, forró szeretettel ajánlva van, a számkivetés keserveit gyöngéd leveleivel, kül­deményeivel és látogatásával enyhitgette.

Az anyaszeretetről nem tudok i rn i : én azt csak némán adorálom, a hol látom.

A becsületes számüzöttek legtáplálóbb ele­dele a reménység. Telekit is ez tarto tta fenn a külföldön. H itt Magyarországban : hontalan is hazafi maradt.

#• «

A számüzetesnek vége lett. 1867 elején beteges édes anyja látogatására engedélyt nyert. Nagy-Bánya, Koltó éB több helység polgárai száműzetése megszüntetéseért kérelmeztek. A körülmények kedvező választ adattak. És ugyan csak a körülmények erejénél fogva elkob­zott birtokát is visszakapta. Hogy minő álla­potban kapta vissza, érdekesen leírja az • Emlé­keim* első kötetében, Feleki Miklóshoz czim- zett levelében.

_________ VASÁÉN API ÚJSÁG.1867 óta — leszámítva turini, párisi es

londoni ú tját — itthon él a h azáb an : sokszor Kolozsvárit edes jó anyjáért, de legtöbbet ked­ves Koltóján, mely m ár szép láthatára, folyója, fái, bokrai, levegője és az emlékezet által egy részét teszi életének, és tűzhelye családjának. Sok fáradságába és pénzébe került, míg a nemet czivilizátorok gazdálkodása, jobban mondva garázdálkodása után lakását, kertjét, szőlőit, gazdasági épületeit helyreállította; csínnal és jó ízléssel mindent.

A közelebbi években én m ár kétszer vol­tam Teleki Sándor vendége Koltón. Alkalmam volt meggyőződni arról, hogy ő cselédei, m un­kásai és átalában minden emberrel szemben, le a bornyupásztorig, nemcsak ember, de ember­iét!. — Ritkán ismertem embert, kinél a szivé- lyesBég embertársával szemben oly természetes és őszinte legyen, m int Teleki Sándornál. Tevé­keny rokonszenvet tanusit minden ember iránt, kivel szóba á l l ; nem tekinti kicsinyes önző szempontból az életet, és az előítélet redőibe senki elöl nem burkolódzik.

Hosszas ismeretségem után nyugodtan elmodhatom, hogy Teleki Sándor szivében rej­tett méreg gyanánt rossz indulatot, nemtelen érzelmet nem fedeztem föl soha.

Koltói lakása tűzhely és muzeum. Felesége egy müveit párisi nő, ki m ár magyarul jól meg­tanult, és itthon érzi magát. — Van három szép reményű fia: Sándor, László, János, van egy angyali jó és szép leánya: Blanka. Ezek alkotják a tűzhelyet.

Miből áll a muzeum ? É n nem tudom el­mondani. Azt tudom, hogy a mint a monda szerint Arthur király asztala köré gyiíjté a leg­nemesebb leventéket, úgy vannak Koltón össze­gyűjtve a legnagyobb irók könyvei. Család és emberiség egy fedél a la t t !

Teleki Sándor még mindig és minden tá r­gyon meglátja a fényt, a szépet és élvezi; á ta­lában mindazokkal a nemes örömökkel szem­ben, melyeket az élet adhat, ő jogosult örökös­nek tartja magát. Gondja, aggodalma neki is akad elég; de ezek daczára serenitást me­rít azokból a törvényekből és igazságokból, melyek a világegyetemet és az emberéletet is kormányozzák.

Sok ember por lesz már halála előtt. — Teleki Sándor szivében és értelmében nem öregszik, m ert érti, hol kell és lehet megfris­sülni.

Szive kortárs bár mikor és bár hol élt ne­mes szivekkel. Eszméje mindig szívvel jár, és lelkesedése mindig generositással.

Politikával ez idő szerint nem igen foglal­kozik. Én úgy ismerem, hogy nem az oppor- tunitás, hanem az elv-politikának a h iv e ; kom- promissumok által az eszméket összezavarni nem hajlandó, és azért, hogy gyakorlati politi­kusnak tartsák, soha nem tudná magát az alkal­mazkodó hajlékonysághoz szoktatni. Szerinte is, becsületes ember annak az eszmének, me­lyet szolgált, nem lehet sírásója, hogy elte­messe; nem lehet M acbeth, hogy eszméit meggyilkolja.

Politika helyett most leginkább regény es tárczaczikkek írásával foglalkozik. Bea nezve báládatosabb foglalkozás.

Teleki eredeti iró, vagy mint msgát nevezi: naturalista.

Őszinteség és természetesség első feltétele az eredeti irá lynak : ez nála nagy mértékben megvan.

Hogy az irály az ember legyen, az ember, kell, hogy ember maradjon, — azaz : termé­szetes.

Teleki olyan, a milyen irá ly a : őszinte, ter­mészetes és eredeti.

6 1 . S Z J lM . 1 8 8 1 . X X V IU . É V F O L Y A M ,

5 1 . szám . 1 8 8 1 . x x v u i . év foi.y jvVASÁRNAPI ÚJSÁG 805

Hogy (Emlékeim* czimü m üvét sok kö­tetre szaporítsa, Bzivből k ív á n ja :

S ámi László.

Gr. Teleki Sándor fönnebb közölt jellemraj- zának története van. Midőn «Emlékei *-nek első két kötete megjelent s az olvasó közönségben és irodalmi körökben méltó föltiinést keltett, megkerestük Sámi Lászlót, az azóta nagy fáj­dalm unkra elhunyt hírneves kolozsvári tanárt, kiről tudtuk, hogy Teleki Sándornak kora ifjú­ságától legjobb ismerője, s legbizodalmasabb barátainak egyike, — hogy az «Emlékeim* író­jának lapunkban közlendő arczképéhez a kísérő sorokat irja meg.

Megkeresésünkre lapunk szerkesztője csak­ham ar választ kapott Sámitól, melyből közöl­jük a következő érdekes sorokat:

• Igaz, hogy Teleki Sándorral már reges régen olyan egyezségre léptünk, hogy ha en halok meg elébb : <5, ha ő hal m eg: én tartok beszédet. De már arra 6oha nem gondoltam, hogy mig ő él, irjak róla valamit, sőt abban is meg voltam nyugodva, hogy ő tart fölöttem beszédet. Elő emberről, és épen jó barátomról írni, nehéz dolog reám nézve. De azért, ha csak lehet, kívánságodnak rövid idő alatt eleget te­szek. Én készülődve irni senkiről és semmiről nem tudok. Lehet oly perczem, hogy megkészül fejemben, a mit Sándorról írnom lehet, — ak­kor a papiroson is meglesz. De ha úgy fáj a fe­jem , m int mostanáig, akkor nem tudom, mikor tudok én valamit gondolni. Az élet várakozás­ból áll, tehát kérlek, te is várj reám egy ke­veset.*

Később megérkezett az ígért kézirat. De mielőtt alkalmunk lett volna kiadni, megérke­zett a leverő hir is, hogy Sámi László kiszen­vedett. És Teleki Sándor megtartá szavát; meg­írta a szomorú emlékezést barátjáról, megírta melegen, az igaz barát fájó szeretetével, igazolva annak sejtelmét, hogy ő lesz az kettőjök közül, a ki korábbi elhunytával előbb kényszeritendi a másikat ígérete beváltására. Miként váltatott be az ígéret, azt a «Vasárnapi Újság* olvasói jó l tudják.

De megtartá szavát a megboldogult is : megírta, a mit az élő jó barátról megírnia lehetett. ím e közöltük. Szomorú érdekességet kölcsönöz sorainak, hogy most már egy halott sorai azok egy élőről, m últba a végzet ezzel is szaporítani kívánta volna a csodálatos részlete­ket, melyekben Teleki Sándor élete oly fölötte gazdag.

Sámi László Telekiről hátrahagyott fen­tebbi közlése nem életrajz. Azt az életpályát az ő változatos eseményeivel leírni nem lesz könnyű munka senkinek. Maga Jókai is, — a ki pedig, ha valaki, ugyan ért hozzá, — be­vallja, hogy «erős tanulmán}- volna egy bio- graphia Írónak Teleki Sándor viselt dolgait megírni a kontinensen, ki együtt élt, mulatott és harczolt a földrész minden müveit és barbár nemzeteivel, tűrte a dicsőséget s kereste a bajt, já rt ágyutüzön, tengerviharon s hitelező csor­dán keresztül sértetlenül, jó barátja volt Victor Hugónak, a két Dumasnak, Lisztnek, Petőfinek és századunk egyéb versiró, éneklő, muzsikáló, képfestő, szoborfaragó, politizáló és hadakozó neveseinek, segített Garibaldinak országokat hódítani, s más nagy embereknek légvárakat építeni; értekezett királyokkal és császárokkal Magyarország sorsa felől, s lelkesedett földön­futókkal és poétákkal a népszabadságért; tele­szedte a mellét érdemrendekkel azért, hogy azokat ne viselje, s bejárta egész Európát azért, hogy fölfedezze, milyen szép kilátás van a kol­tói dombról, a kis <Buba* — legkisebb leány­kájának kényneve — szőke feje fölött elnézve.!

Igaza van Sámi Lászlónak, Teleki Sándor

életrajzát méltóan csak Teleki Sándor írhatja meg. Most megjelent »Ujabb emlékei* sok ér­dekes részlettel gazdagítják ezt az életirást — de sok van még ahhoz e megírni való s mi az irodalom érdekében is melegen óhajtjuk, hogy a ki ilyen pályát átélni b ír t : annak leírásához is legyen meg benne a kedv es erő.

A mire más életiró vállalkozbatik, az csak a rendkívül érdekes életpálya egyes jelentősebb eseményeinek száraz, időszaki rendbe állítása; egyszerű vázlat, melynek sorai mögött regények rejtőznek. Azokat napvilágra csak maga a re­gények hőse vezetheti igazán.

De maga a lehető legrövidebbre fogott vázlat is oly érdekes, hogy nem vonhatjuk meg olvasóinktól, remélve, hogy rövid időn a szerző mesteri tollrajzaival illusztrálva közölhetünk egyetmást abból, a mi itt csak egyszerűen érintve van.

Gróf Teleki Sándor 18:21 -ben született Ko­lozsvárott, jan. 2G-án. Tíz éves koráig falun, Nagy-Sármáson növekedett. 1830-ban szülői beadták a kolozsvári kegyesrendi szerzetesek konviktusába s itt töltött öt évet. 1835-ben Táncsics Mihály lett a nevelője. Iskoláit elvé­gezve, Maros-Vásárhely re ment a kir. táblához jurátusnak, hol az ügyvédi vizsgát is letette. Innen aztán Berlinbe ment egyetemre s meglá­togatta Halléban, Jénában, Boroszlóban is az egyetemeket.

1841-ben Lichnovszky Félix herczeggel, ki karlista generális volt, Portugáliába es Spa­nyolországba ment; Barcellonában elfogták s csak a már világhírű Lesseps Ferdinándnak, akkor franczia főkonzulnak közbenjárására eresztették el a halálos büntetés elől. Fran- cziaországon keresztül ju to tt vissza Berlinbe, hol folytatta tanulm ányait; de itt az akkor már mindenfelé ünnepelt Liszt Ferenczczel megismerkedvén, vele ment Oroszországba s onnan Párisba.

Hazajővén, Kővárvidéke megválasztotta egyik követének. E vidék főkapitányi állásában találta az 1848, a mikor is beállt közhonvéd­nek a X-ik honvédzászlóaljba. Ezzel ment le Becskerekre, honnan Kossuth fölparancsolta Pestre, s annak kérésére újra megyéjébe ment m int főkapitány és kormánybiztos. Mint ilyen jelen volt a deési futásnál, hol Bem átveven a sereget, maga mellett tartotta meg, kinevezvén őt őrnagynak, majd ezredesnek, végre az er­délyi hadsereg felügyelőjének.

Jelen volt a világosi fegyverletételnél, onnan vitték az aradi várba, honnan véletle­nül szabadult s bujkált az arad-, csongrád-, békésmegyei tanyákon, mig végre mint Kni- csanin szerb tábornok kocsisa, álruhában me­nekült Belgrádba, onnan Konstantinápolyba. Ezalatt itthon a csász. haditörvényszék vagyon- és életvesztésre ítélte s annak módja szerint föl is akasztották szerencsésen in effigie.

Napoleon államcsinyje után őt is kiűzték Francziaországból. Londonba ment s onnan Jersey szigetére. De innen is száműztek Hugó Viktor hires deklarácziója miatt. Ekkor Hugó­val és a többi hontalanokkal megtelepült Guernesey szigetén. A krimi hadjárat végével Törökországba ment, onnan Svájczba, hol megnősült, házasságra lépvén Bickersteth Jó ­ban nával, lord Longdale leányával.

Az 1858/9-ki mozgalmak idején ismerke­dett meg Nizzában Garibaldival, szolgált alatta az 1859-ki hadjáratban s később is Szicziliában, Kalábriában és Nápolyban, b egyik legvitézeb- bike volt az ezer hősnek.

Tizennyolcz esztendei száműzetés után került vissza hazájába, a midőn a koronázás­kor kihirdetett amnesztia folytán elkobzott va­gyonát is visszanyerte b azóta többnyire Koltón eí, gazdálkodva és Írogatva, nagybecsű emlé­kei között, melyeket a nagy világban jártában finom ízléssel és ritka müértelemmel gyűjtöge­te tt; itt él e szép és annyi édes emléktől meg­szentelt helyen.

A koltói kastélyt, melynek rajzát ez alka­lommal közöljük, Jóka i M ór rajzolta le, midőn hat évvel ezelőtt Teleki Sándort meglátogatta, s e rajzot Jókai adta át lapunk számára. Le is irta kivül-belül, értékes képeivel, nagybecsű műkin­

cseivel s igazán meglepő szép tájékával. A ké­pünkön látható nyitott ablak volt annak a szobá­nak az ablaka, melyben Petőfi Sándor életének legboldogabb idejét, mézes heteit tölté fiatal ne­jével, melyekről azt irá Jókainak, hogy az a három hét, a melyet itt töltött, testvérek között is megér három mennyországot.

Hogy Teleki Sándor is mennyire szereti e csöndes otthonát, sok helyéből kilátszik iratai­nak. Akármerre kalandozik is el lelke Euró­pának általa bejárt messze vidékein, csak ide tér visHza megpihenni. Szépen irja le a többi közt a most megjelent • Egyről-másról* czimü ujabb emlékei második kötetében, a «Petőfi Koltón* czimü emlékezésben.

• Vidékünk szépsége,— irja Teleki— Pe­tőfit meglepte. Kertemből a kilátás olyan, hogy kontinentális vidéken ritkítja párját.

Házam egy kis lejtős maganlaton á ll; az előtéren észak felé BÍma nagy térség, zöld ré ­tekkel és tölgyfa-csoportozatokkal, a térséget a Lápos vize kigyózza végig, s egy magaslatról egész futása látható, mint ő mondá a kanyargó Szamosról: <mint egy odafagyott villám*.

A másod téren, a Láposon túl, lankás dombok szilvafákkal beültetve, felettök egy fensik, óriás tölgyerdőkkel; tiszta időben tizen­nyolcz falunak fehér tornya látszik, s minden falu kertjei fákkal úgy beültetve, mintha erdők közepén állanának; harangjainak hangja elhal- latszik hozzánk a völgybe s szép időben a nagy­bányai harang is idáig zug.

A háttérben, amfitheatralis kanyarulat­ban, a Kárpátok hegylánczolata, Ugocsamegye két nagy mamelonjától föl keletre, az ősz Czib lesig, közepén az öreg Rozsály, óriás sziklaki - domborodásokkal a tetején mértfóldre terjedő egyenes fensikkal, megrakva sötétzöld áfonya­bokrokkal ; jobbra tőle a Gutin, a hegyeknek óriás púposa, hegyes, egyenesen kiálló gránit- csúcsaival, északról Mármarosba nézve, a Tisza folyását, e magyar Nílust, mely gazdagít és rom ­bol, áldást és végpusztulást áraszt. Távolabb a Hugyin, fején a fehér felleg; büszke ur ő, rit­kán emeli le fövegét, csakis a nap ragyogását süvegeli. A három ágú Czibles, a magyar haza tridense, magára huzva a villámokat, mint tor- réador a bőszült bikát. El jobbra a Fekete hegy, sötéten, feketén, árnyékbau tengerszemével, vi­dékünk Finsterhornja. Magányosan, elszigetel­ten, egyedül a Sátorhegy, sátor-alakjával, aljá­ban jóltevő gyógyforrásával; méltó hely lenne a sátoros hót vezér sírjául. És ez mind zöld, mind benőve fákkal; végtelen tömör, sötét és világos zöld kővé vált tengerhullámokat ké­pezve; berakva érczczel, aranynyal, ezüsttel, rézzel, ólommal, szóval kincsesei, nyomorául annak, a ki azt kikalapácsolja: a szegeny, éhező bányásznak.

Feljő a nap Zutin háta mögül; fényárja megvilágítja a hegy-kolosszok csúcsait, a szürke pitymallat kékbe megyen át, s az alant járó köd küzd a nap sugaraival, föl magasra száll, felleggé válik, s halad tovább vagy alászáll a földre, harmattá válik, 8 ragyog mint brilliánt, a növények szálain. Délben, az ég legmagasabb pontjáról lövelli le egyenesen sugarait a nap, megkurtitja az árnyékot, s a munkás paraszt ember keresi a helyet, hol egye meg árnyékban délebédjét. Alkonyaikor — de szép az alkony !— világnak megpihenése álom nélkül, munká­nak szünte nyugodalomban, b a kenyérkereset küzdelmes verejtékének letörlése. A lement nap visszanéz a földre, a fellegek sötétkékből rózsa­színbe s abból vörösbe mennek á t; a paraszt azt m ondja: «szél lesz!» A leveli-béka kuruttyol a fa tetejéről, a paraszt azt m ondja: «eső lesz!*— hazudik a felleg, hazudik a béka, mert az idő szép marad. A fernezelyi, a láposbányai kohófüst kijön a völgybe 8 eltölti azt kenszag • gal; hányszor üté meg e szag orromat, a szám- kivetésben ! . . . .

De végre is, mit nyavaiygom én a leírásá­val, mikor megírta ő, a költő :

• . . . ide jöttünk Koltóra. Ez egy kis falu Kővár vidékén, a Lápos-völgyben, Nagy-Bányá­tól egy órányira, delre. A táj olyan szép, mintha az én képzeletem után alkotta volna a termé­szet*.

51. szili. 1881. xxvm. ktvomam.VASÁRNAPI ÚJSÁG. 807

A R I N G - S Z Í N H Á Z É G É S E .

808 VASÁRNAPI ÚJSÁG 5 1 . s z í * . 1 8 8 1 . x x v m . k v r o L T A M .

DAL A RABOKRÓL.Babokat kisérnek a fegyveres őrök Illa vára, Váczra;Hej! a ki odamegy, nem jön vissza többé,Vág}- ha jön — sokára !

Apja után sírva kérdez majd a gyermek.Hisz oly régen ment e l!Biztatja az anyja, hej de csak elfordul Megcsordult szemekkel!

Várja szeretőjét a szerető mátka,Nem lesz hűtlen hozzá;Hirtelen indulat ragadta ót rosszra.De nem lett gonoszszá!

Mankóra görnyedve gyámoltalan öreg Egyedül van otthon;Várja fiát, várja, hogy megtört korának Vigasztalást hozzon !

• Bab vagyok, rab vagyok, mind nyomon kisérnek A fegyveres őrök;Hej, a kik szerető szemmel kisérnének Távol estem tőlök!

Nem ölök meg többé, nem ölök meg senkit!Csak az indulatot,A ki engem mintegy megbősziilt vad állat A bűnre ragadott.*

— «Nem bántom a másét soha, soha többé! Munka után élek,Oh csak a nyomortól legyenek meg addig Otthon a szegények!

Megbocsát az Isten, meg is segit engem,Kit imádok, áldok!Csak még egyszer lássam, a kit elvesztettem,A szép szabadságot I •

Galamb röppen el a börtön ablak előtt Fényes hófehéren;— < Hej! galamb, zöld ágat, viruló zöld ágat Mikor hazol nékem ?!»

E r ö d i D á n i e l .

K E L E I STVÁN.B A J Z A R É G I R A B L Ó V I L Á G B Ó L .

(Folytatta.)

XVIII.Egy idő múlva, sötét este betért Gyurka

Keléékhez, elpanaszolta, hogy nincs szeren­cséje. Kétszer jártak m ár Bakodon a sörfőző pénzéért, de be nem ju thattak hozzá. Először véletlenül vették észre őket, másodszor már fegyveres ember őrizte a ház tájékát, s még hozzá sem kezdtek a ház kiásásához, rájok lőtt, a ném et sörfőző is kipuskázott az ablakon, alig hozhatták el az irhát. Utána vetette :• Most már csakugyan nemes ember lesz a n é ­metből.*

— No bizony, majd m indjárt nemes leve­let küld neki a király, azért a nagy vitézségé­ért, hogy ilyen czudar embereket meg birt riasztani. Nem olyan könnyen adják azt, — jegyzette meg Kele István.

— Csak hozzá ju t már az a kutyabőrböz, bá ty a! azért gyűjtött össze nyolczvanezer forintot, hogy falut vesz rajta Krassó várme­gyében s megnemesitteti magát, hogy földes ar lehessen. Ezzel dicsekszik az fíínek-fának. így tudtam meg én is, hogy annyi kincse van rakáson.

— Még meg is gondolni, mire nem is vá­gyik a tubákos német ? uram fia, uram fia ! — csóválhatta a fejét Férgedi Kata — az ilyenből lesz aztan a kevély ur.

— Ilyet szolgáltam én a Bánátban most tizenkét esztendeje, azt mondják, egy ezüst tízesért vette az öreg apja holdját a birtokának. Mikor kijött megnézni a birkát, a legforróbb nyárban is levett kalappal kellett kisérgetnem

a pusztán- Úgy bánt az emberrel, m in ta kutyá­val, még elbeszelni is szégyenlem, Kata néni. Egyszer azt parancsolta, huzzak neki vizet a kutból. Hogy vizet húzhassak, feltettem a kala­pomat, nem lekapta a fejemről s nem bele hajtotta a kutgödörbe?

— A pokol vegye be a hitvány tokosát, — kaczagta Férgedi Kata.

— Nem nevetni való ez, Kata ! — vágott közbe Kele István, azután G jurkára mordult rá. — Mindig czudar ember voltál Gyurka, ke­gyetlen voltál azon, a ki a körmöd közé került, az előtt a nyomorult bolond előtt meg meg- hunnyászkodtál. Hanem nem vesz falut a h it­vány serfőző, nem lesz nemes ember, azt meg­mutatom, ha a nyakamba kerül is.

Neki örült Gyurka a Kele István fóllobba- násának. Férgedi Kata meg, hogv el nem Titkol­ható örömével föl ne boszantsa férjét, kifordult, s odakinn a konyhában motozgálva, ébren álmo­dozott a nagy' bankókról, penészes tallérokról és fenyes alanyokról.

Másnap este, még nem m ent haza a csorda Bakodon, mikor három erős sallangos szer­számú ló után egy cséza gördült be a sörfőző kapuján. A csézában a kocsison kivüj hárman ültek, úgy öltözve, m int a Kecskemét-tájéki székbérlők, bő, kék magyar nadrágban, kék mellényben, melyen egymást érte a verébtojás nagyságú ezüst gomb, magyar szabású, de lehaj­tott galléru zsinoros kék ujjasban, melynek jérczetojásnyi gerezies ezüst gombjui saját ne­hézségüknél fogva lefelé fityegtek, kerek kari- máju, hosszú, fényes szőrű selyem kalapban.

A kocsison kivül mind leszállottak, s egye­nesen a malátás ökrök istállójába mentek. A cselédség hirt adott az urnák, s ez lejött az Í8tálóba. Hamar megalkudott a három vevő a 80 darab hízott ökörre, s beindultak az urral a szobába fizetni, de egyik kinn m aradt az előszobában, csak ketten léptek be, Kele István és Lőrincz Gyurka. Kele István megmondta a a sörfőzőnek, hogy nekik ökör nem kell, nem azért jöttek ők, hanem pánzre van szükségük.• Ha kedves az életed: add elő a pénzed az utolsó fillérig* — tette utána parancsoló han­gon. A sörfőző kétcsövű fegyvere után nyúlt, mely ágya fölött a falon függött, de elkapta s hátra csavarta karját Kele István, s az agyba vágta a megrémült embert. «Egy hangot ki ne ereszsz a szádon — rivalt rá, — mert m indjárt elmetszi a torkodat ez a gyilkos — Lőrincz Gyurkára m utatott, a kinek kezében villogott már egy nagy éles kés, — hanem add ide a pénzes ládád kulcsát.*

Átadta a kulcsot a sirfőző Kele István­nak, ez meg átadta a sörfőzőt Lőrincz Gyurká- nak, a ki szájába fogván kését, m int nyuzás közben a juhászok szokták, a sörfőző száját annak saját zsebkendőjével betömte, kezét lábát egy e czélra készen tartott zsineggel összekötözte, s a szegény németet ágyának dunyhái, párnái alá temette.

Kele István kiszedte a vasas ládából a pénzt, s megkérdezvén előbb Gyurkától, nem fulad-e meg az a haszontalan em ber? sőt meg­tekintvén azt maga is. s tiigitván valamit a reá hányt lomon, Gyurkával s a kivül maradt czirn- borával együtt felült a csézába, ráparancsolt a cselédekre, hogy jól gondját viseljek az ökrök­nek, míg értök küldenek, s elhajtattak.

XIX.Esteli hét óra már elmúlt, midőn Keléék a

Hódastól jó négy mértfóldre eső Bakodon a rablást végrehajtották. Ugyanazon este, a mint a kilencz órát elverte, azonnal félreverték a harangot Hódason, s szaladt a nép Kele István udvarára, honnan mugasan lobogott föl a láng

a széltelen csöndes levegőbe. A kik legelőbb megérkeztek, már munkában találták Kele Is t­vánt, az egyik végén égő istálló tetején.

A tüzet eloltották, még az istálló sem égett le egészen, s egymásután eltávoztak az oltók és bámulok.

— Ugyan ki tehette m ár ezt ? — kérdezte sipitva-sápitva Kele Istvánné.

— Én, anyjok, — válaszolta Kele István — még pedig azért, hogy legyen rá tanúm eleg, hogy e mai este kilencz órakor itthon voltam. A csézát majd megtalálják túl Bakodon egy fél- napi járóra, egy árokba döntve, arra hajtotta azt el Gyurka, hogy félre vezessük a nyom o­zást. A pénzt Agyas Ferke vitte el biztos helyre, mi csak egy-egv pár száz forintot vettünk m a­gunkhoz, bankó pénzt, s a Ferke kocsiján, mely tú l Bakodon várt bennünket, vágtattunk haza kerülő utón. Nem egykönnyen jönnek nyo­munkra.

— Oh, de okosan is el tudja kend gon­dolni, kedves apjokom, csak Agyas Ferke meg ne csaljon aztán.

— Mit gondolsz, hogy csalna meg ? Holló holló szemét nem vájja ki.

— Hát ha elverik valahol szegény Ferkét ? Egy hajszálon függ a futó betyár élete.

— Nagyon tudom, magamról tudom. De, életrevaló ember Ferke, talán csak nem kerül m indjárt hurokra, a pénzt meg m indjárt átadja biztos kézbe, s nekem, vagy ha engem be ta lá l­nak csípni, neked hírt ád, kinél találjuk meg. De látod, nem jó lett volna magunkhoz venni a pénzt, most egy időre legalább, m ert ha gya­núba keveredünk, tudod , hogy mi nálunk mindent tűvé tesznek, s akkor tagadd aztán, ha nálad találják az aranyat-ezüstöt.

— De mégis meg kellett volna állapodni, kinél tegye le a pénzt.

— Úgy á m , ha tudnánk, hogy biztosan mehet Ferke, a merre és a hová akar. De meg­lehet, hogy másfelé riasztják. Hanem , tudod anyjok, nem egy lyuka van a jó rókának. Bé­gen viszi m ár Ferke és ügyesen. Majd talál az jó helyet, vagy itt vagy amott.

— De csak mindent eljár az esze, édes öregem ! Okosan van, nagyon okosan.

— Majd megválik azért, nem kerülök-e mindemellett is a hóhér kezére ?

— Oh lelkem öregem, kedves jó apjokom, ugyan ne fesse mindig a falra az ördögöt.

— Hát nem alszik pedig a z , ha oda nem festjük is. Hanem ha engem elcsípnek is anyjok, megélsz abból a pénzből, majd nyolezezer forint ju t egyőnkre-egyőnkre, m ert csak egy száz forint hija volt a negyvenezernek s F er­kével együtt öten osztozunk, az orgazdát meg Ferke elégíti ki, mert ő nem volt ott a rab lá­son, s mégis egész részt kap.

— Oh csak ne gondoljon mindig a vesze­delemre, kedves jó öregem. Ugyan mit érne az én életem kend nélkül? Hanem ugyan hol, mikor olvasták meg kendtek azt a temérdek pénzt ?

— Nem kellett azt olvasni anyjok, az arany és ezüst zacskókban van és minden zacskóra rá van irva, mennyi van benne. Még akkor összeszámítottam, hogy kiszedtem. A bankó meg kevés volt, azon igen ham ar s könnyen megosztoztunk.

— Oh kedves öregem, majd eltáplálom már, ápolgathatom már az én szemem fényét, legdrágább kincsemet. Majd a leányaimat, Is t­ván fiamat is életre kapassuk. Jaj de jó l is vol­tam a szegény Istvánnal, ő segitgetett meg sok szorultságomban, pedig keservesen szerezgette ő is. Majd is meghálálom hűségét, jóságát.

— De csak nemszerezgetett táuugy,anyjok, m int én ? Ha nem fogott volna rajta az én ok­

5 1 . 87.A » . 1 8 8 1 . x x v m . é v f o l y a m . VASÁRNAPI ÚJSÁG. 809

ta tásom ; ha ö is a máséból gazdálkodott volna, anyjok 1

ügy megnyomta a szót Kele István, hogy megrezzent a felesége, s sietve válaszolt:

— Arra ne gondoljon, kedves jó öregem. Nem bántotta István sóba sem a másét; én is mindig kértem, hogy által ne hágja soha a kend szavát. Ó is mindig mondta, hogy soha sem teszi kezét a máséra. Én sem kértem soha rosszra, higyje el kend. Dolgozgatott szegény, sokszor is sirattam, hogy úgy töri magát, csak­hogy az orrával túrta a földet. Meg is látszik rajta, kész öreg ember már. Ha összegyüjthe- tett egy vagy két forintot, lótott futott szegény, hol egybe, hol másba fordította a pénzt s ha nem csordult, cseppent. Nem is élhettünk volna meg máskülönben, ily rossz esztendőkben, ab­ból a kis földből.

— Örülök rajta, ha becsületes m aradt; hi­szem is, hogy a z ; m ert úgy veszem észre, azt is szégyenli, hogy én ilyen életet élek. Azért olyan szótalan, ha együtt vagyunk.

— Oh hova gondol, kedves öregem 1 tisz­tel, becsül, szeret az bennünket, csakhogy ter­mészetében van a szótalanság.

— Nem mondom, hogynem szeret, azt nem vettem észre. De azt csak nem kivánliatjuk tőle, anyjok, hogy még tiszteljen is. Magad itéld meg, mi volna mi rajtunk tisztelni, becsülni való ? Nem kívánok én egyebet, csak azt tartsa meg, a mire én oktattam, kértem ; akkor sze­génységében is boldog lesz.

Harm adnapon reggel azzal ment haza Fér­gedi Kata a piaczról:

— Jaj kedves öregem, végünk v a n , vé­günk v a n !

— Nyomomban vannak ? — kérdezte Kele István.

— Nincsenek, öregem ; de mégis végünk van, oda van a sok kincs. Most hozták be Agyas Ferkét agyonverve. Azt modják, egy tövisbo­korban aludt a pusztaszélen, ott ütötte agyon Sörös István pusztázó hadnagy. Úgy mondják, csak egynehány forintot találtak bugyillárisá- ban. Végünk van öregem, most már soha sem látjuk a sok jó pénzt.

— Mely tájékon történt, nem hallottad?— Azt mondják, a Czirbusék tanyája alatt.

Azt is beszélte Váncsodi Erzsók, hogy Czirbusné mondta meg a hadnagynak, hol fekszik Ferke, hogy mennyre földre kérte a hadnagyot, hogy életben ne hagyja; pedig Czirbusné volt a Ferke szeretője, Ferke hordogatta össze a Czir- bus-vagyont; de most már a hadnagy kapott a menyecskéhez, s azt szerette jobban.

— Nem úgy van az anyjok; értem már én az egészet. Czirbuséknál tette le a pénzt Ferke, azért kérte rá Czirbusné a hadnagyot, verje agyon Ferkét, hogy az ne vallhasson, de meg a pénzt se követelhesse vissza.

— Hát majd követelhetjük mi, kedves öregem.

— Igen, ha engem, meg a három czimbo- rámat a hóhér kezére akarsz juttatni. De még igy sem veszed hasznát a pénznek, másé az.

— Oh dehogy, oh dehogy! hogy akarhat­nám azt, kedves jó öregem, édes egyetlenem 1 Jaj de szerencsétlen órában születtünk; még meg se láthattuk s oda van a sok kincs! Sze­génység, gyalázat vár öregségünkre!

Elkezdett Fergedi Kata sirdogálni, hiában m ondta neki Kele Is tv án : — Ne sirasd azt a pénzt, én Ferkét sajnálom. Gazember volt sze­gény, de nem vadlelkü, nem vérengező; meny­nyivel alábbvaló az a gyalázatos asszony. Ne sirasd azt a pénzt, úgy sem a mi kormunk ko­pott érte. Ebül gyűlt, ebül dűlt.

Vigasztalhatatlan volt Kata asszony, sirdo- gálását csak a száraz köhécseles váltogatta fel.

Nem tudott megbarátkozni a gondolattal, hogy más vegye hasznát annak, a mit ő szedetett volna elkölteni. Be kellett látnia azt is, hogy férjét most sem annyira a pénz szeretete s az ő sopánkodásai vettek a rablásra, mint inkább azon való megboszankodása, hogy nemességet akart venni a német sörföző. Irtózott a jó élés­hez, bő költéshez szokott asszony a szegény­ségtől. Jobban szégyelte ezt, mint azt, hogy lopottból, rablottból él. Mindig sirt,sohajtozott, jajveszekelt, szemlátomást sorvadt, fogyatkozott erejében.

Azt szokták mondani, hogy a baj, a veszély soha sem jár magában. így történt Kelééknél is.

Egy reggel sötét hajnalon beszólottak Kele Istvánékhoz: «njissák ki a kaput, Istvánt hoz­tuk baza». A két öreg beeresztette a kocsit, melynek derekában, subával letakarva, az ifjú Kele István feküdt holtan, véres fővel.

A kocsival jö tt emberek elbeszélték, hogy István az éjjel bort, pálinkát hozott a szom­széd városból, a kontrabont katonák — kiket az uradalom tartott a regalebérlő zsidó rendelke­zésére — a száritkozó csárda tájékán lestek, s a mint oda ért István, el akarták venni tőle kocsiját, lovát, s mert ellenkezett velők, agyon­verték. Azután beverték a hordók fenekét, bele döntötték a kocsit az árokba s ott hagyták vé­rében a szegény összetört embert. Ők hallván a zajt távolról, siettek, de későn érkeztek, már akkor mindennek vége volt, fölismerték Ist­vánt, föltették kocsijokra, még akkor élt, de szólani már nem tudott.

Férgedi Kata a kocsi oldalba fogódzkodva jajgatott. Kele István elszörnvüködve kérdezte feleségétől.

— Hát kurta korcsmát tartott István ? te kérted rá, ugy-e ?

— Nem élhettünk másként, — nyögte az asszony fuldokolva.

— Teljesedett az irás szava — jajdult fel Kele István — «megbüntetem az atyáknak álnokságát a tiakban.»

Éles sikoltással rogyott Férgedi Knta a kocsi mellé.

Harmadnap délelőtt két koporsót kisért ki Kele István lecsüggesztett hajadon fővel, s meg-megtántorodó lépésekkel. Egy sirba tették le iiut s az anyát, az áldozatot és a btínszerzőt.

( V é g e k ö v e t k e z i k . )

C S A L Á D I K É P .(Grün Anasztáz titán.)

A nagyapa és nagyanya Hitek a kert végiben,S verőfényes téli napként Mosolyogtak szelíden.

fin pihentem kedvesemmel,Osszefonva két kezünk;Mint virágos kert tavaszszal,Oly viruló volt szivünk.

Alant kicsiny patak csörgött;Fenn az égen egyedül Vonult át egy lomha felhő S elveszett szemünk elül.

Csendesen susogtak a fák,Hullottak a levelek,Mi" az idő észrevétlen Szállt odább fejünk felett.

Az öreg pár szótlan nézett Minket, boldog ifjú párt;Szemünk előtt az életnek Tiszta kettős tükre á llt:

Ók a múltra gondolának Le-letekintgetve ránk;Mi pediglen őket nézve A jövőről álmodánk.

B a róti L a jo s .

N U M A R O U M E S T A N .Daniiét Alfonz regénye.

III.A vigasztaló.

Numa, Párisba visszatérve, folytatta svi- hák életmódját. Tagadhatatlan tehetségei, me­részséggel s követelő és semmitől vissza nem riadó modorral párosulva, megcsinálták sze­rencséjét.

Miniszter lett, hatalmas ember, a ki a p ár­tok fölé emelkedett s úgy látszék egy perczig — az ország sorsát tartja kezeben.

Csakhogy nagyon is elxapta a világ . . . .A szegény Yalmajourek, biztatásaitól feltü­

zelve, pénzzé tették csekély holmijokat s l’árisba jöttek. Ugyan megjárták szegények! Numa Kou- mestán, a ki hetet-havat ígért mindenkinek s ep oly gyorsan meg is feledkezett ígéreteiről,— mikor már Párisban voltak, mindig csak biztatásaival tartogatta napról napra a szegény provencei zeneszt; de tulajdonkép nem tett ér­tök semmit. Egyizben fenyes miniszteri estélyt adott, melyre nagy társaságot hívott meg. Ter­mészetesen zene es ének is volt; a nagy operá­tól is többen fölléptek e miniszteri estély hang­versenyén. Numa, a Hortense kéréseire — ki rajongó rokonszenwel viseltetett a szegény Valmajour iránt — beleegyezett, hogy Valma- jour is föllépjen tilinkójával s a farandole-t is eljátsza tamburinján. A hatás nagyszerű volt, de ép oly múló is. A párisi nagyvilágiakat meg­lepte a sajátságos zene, de inkább különös ségét bámulták, mint sem mübecset tu laj­donítottak volna neki. S a m int hallották, úgy el is felejtették, s a szegény Valmajour a tetszeszaj egy pereznyi mámora után ujrn visszaesett semmiségebe.

A párisi élet csakhamar felemésztette a V&lmajour-család csekely vagyonát, s ők csaló­dott reményekkel, megtört szívvel, semmi nél­kül mentek vissza falujokba. , .

A Numa Roumestan léhaságának b lelket- lensegének áldozatai! S ha még csak Valma- jourék lettek volna. De sógornéja, a bájos es érzékeny szivü Hortense is lángot kapott a lel­kesedéstől, bele szeretett a szép fiatal zenészbe, ábrándos szemeibe, diadalokkal kecsegtető jö ­vőjébe . . . s szerelme tárgyának bukásával az ő szive is megszakadt.

Numát pedig egészen elkapta a világ. Minisztersege, a kamarában fóltétlen uralma, szónoklatának ellenállhatatlan varázsa, mely- lyel ellenfeleit mindannyiszor lesújtotta, ha ellene fejőket fölemelni merték : mindez elbi- zakodottá tévé. Nagyságának azonban megvolt a visszája is. Ez ember, a kiben minden szenve­dély megvolt, de semmi az erőből azt féken tartani, a nyilvános élet sodrába dobta magát, végkép elhanyagolta házát b áldott s nemes- szivü nejét, a ki északi származás lévén, szelíd­ségével és nyájasságával őt szenvedélyei égető hevében 6em kielegiteni, sem ellensúlyozni nem bírta.

Numa titkon külön lakást tartott, kedvese, egy tehetségtelen operai énekesnő számára, a kit befolyásával — mint közoktatásügyi mi­niszter — ráerőltetett az igazgatóságra s a kinek akedveért megcsalta szegény, becsületes felese­gét. Kalandjaiban egy Bompard nevű, délvi­déki, kétes evisztencziáju ember volt a minde­nese, a ki titkos háztartását vitte s ott gazda, szakács, pénztárnok és minden volt.

Végre a felesége is rájött e gyalázatos élet­módra. Le Quesnoy elnök leánya lévén, kétsze­resen érezte megaláztatását félje általi megcsa- latásában s büszkeségében sértve, szülőihez menekült. A botrány kitörő félben volt s alig látszék megakadályozhatónak. A Numa ellen­ségei a parlamentben kaptak rajta s megbukta­tására akarták fölhasználni.

Le Quesnoy elnök minden áron el akarta kerülni a botrányt. S nejét rávette, hogy leá­nyukra, Numánéra oly irányban hasson, hogy bocsásson meg fetjének, menjen vissza hozzá s ezáltal hallgattassa el a kárörvendőket.

így a botrány elsimittatott s a parlamenti harcz Numára nézve veszélytelenül folyt le.

De Numa az általa kitartott énekesnő hűt­lenségéről is meggyőződve, dühében eltaszi totta őt magától s ezúttal őszinte bánattal tért vissza nejéhez.

Hortense, sógornője, megtört szívvel, hal­dokolva békitette ki ő k e t. . .

810 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 51. bzím . 1881. x x v m . é v fo ly am .

A regénynek még csak egy jelenete van b á tra ; az utolsó, a kibékítő je len e t: — a meg­rendült bázi boldogságnak megjött a vigasztaló, egy kis gyermek képében, kinek születése Rosaliet, Numa nejét, kibékítette sorsával.

A gyermek Apsban, otthonukban, született m eg, s ott óriási keresztelőt tartottak a nép­szerű Numa gyerm ekének; az egész nép öröm ­ujjongással kisérte a templomba a kicsit; míg az anya, gyöngén még a kiállott szenvedések­től, otthon várta a m enet — s gyermeke vissza­érkezését.

ím e, e megható jelenet, melyhez utolsó képünk tartozik. Rosalie egy pamlagon elnyúlva járta tá tekintetét az üres bölcsőről az elhagya­tott, napsütötte utczára, türelm etlenül várva gyermeke hazajövetelét. Finom vonásaiból, vér- telen, bágyadtságtól és kényektől beesett arczá­rói, melyen mégis boldog enyhülés látszott, le lehetett olvasni legutóbbi hónapjai történetét, aggodalmait, szívfájdalmát, férjétől való elsza­kadását, testvére halálát s végre gyermeke szü­letését, mely eloszlatott mindent. Mikor ez a nagy boldogság elkövetkezett, ő m ár nem is számított re á : annyi csapástól volt megtörve,

ismétlé az elrémült fiatal anya. Reszketett, hogy a zűrzavarban agyonnyomják kicsikéjét.

De nem. Itt van, elevenen, ragyogóan, ha- donázva kurta karjaival, nagyokat nézve, a hosszú keresztelő ruhában, melynek virágfü­zéreit , csipkéit Rosalie maga hímezte, maga varrta.

— Nem fogná meg nagysága a piczikét ? . . szól a kiváncsi dada.

S Rosalie csupa boldog, hogy egyedül m a­radhat ölében gyermekével. Ablakából látja a szélben lengő zászlókat, a siirü tömeget, mely nagy embere ajkán csüng. A beszédből olykor egyes szavak érkeznek hozzá; de kivált annak a megkapó, megindító hangnak a csengését hallja, 8 fájdalmas reszketés fogja el mind ama keservnek az emlékére, melyet neki ez a ha­zugságban, áltiltásban olyan ügyes ékesszólás okozott. Most m ár vége ennek is, védve van a csalódások, sebek ellen. Van gyermeke. Ez fog­lalja egybe egész boldogságát, egész ábrándját. S pajzsul szorítva keblére a drága kis teremtést, suttogva kérdezgeti, közelről, m intha feleletet vagy hasonlatosságot keresne az alaktalan kis arcz vázlatában, azokban a vékony vonásokban,

négyszögméter területet vett az igénybe s hogy az esőnek is ellenálljon, körvonalai kavicsokból álla­nak. A begyek s völgyek arányosan vannak feltün­tetve, a tengereket mélyedés jelzi, melyek eső alkal­mával csakugyan telve vannak vízzel. Az erdőket, különösen a nagy hegységeknél, apró zöld gályák jelzik. A fő vasútvonalak helyén czérnával össze­kötött fadarabok vannak, mint valami táviró sodro­nyok. A nagyobb városokat nemzeti színű zászlók jelzik, melyek nagysága a városok jelentősége szerint változik.

* A legnagyobb folyók a legújabb adatok szerint következő sorrendben jönnek egymás u tán : Mississippi a Missourival 7275 kilométer hosszú, a Nílus 64-50, Amazon a Madeirával 6420, a Jangcse- kiang 5350, Jenisai 4700, Amur 4700, Hoangho 4440, Ob az Irycscsel 4350, Kambodsa 4200, Léna 4100, La Plata 3709, Volga 3688, Kongo 3600, Sz. Lőrincz 3550, Niger 3550, Mackenzie 33<J0, Zambesi 3150, Brabmaputra 2950, Indus 2900, Eufrát 2900, Duna 2888 kilométer hosszúságú.

* A községi pótadó fejen kint Párisban 141 frank, Frankfurtban 102, Khristianiában 78, Bécs- ben 65, Budapesten 46, Berlinben 44, Sz.-Pétervártt 19. A városi adósságból egy főre esik Párisban 1005, Florenczben 933, Frankfurtban 287, Bécsben 209. Legkisebb (a nagyvárosok közt) Szentpétervárit (11) s Varsóban (7 frank).

N U M A R O U M E S T A N . ---- MOST MÁK VÉDVE VAS A CSALÓDÁSOK, SEBEK E L L E N . . . VAN GYERM EKE !

oly képtelennek hitte magát arra, hogy életet adjon. S mikor gyermeke megszületett, még akkor sem hitte, hogy élő lény lehessen az.

É lt. Odahozták. Vége a gyásznak, nyomo­rúságnak ! Az ő gyermeke, az ő fia, ez a vágy, ez a bánat, melyet tiz év óta viselt, mely könyekkel égeté szemét, valahányszor a mások gyermekeire pillantott. Itt volt, keblén, s nj gyönyörrel, meglepetéssel tölté el, valahány­szor ágyából áthajtott a bölcső felé, széthúzva a selyem függönyt az ujonszülöttnek alig hall­ható álma, fiizós, összezsugorodott fekvése fölött.

Mindig maga mellett akarta lá tn i ; ha kivitték, nyugtalankodott, olvasta a perczeket— de soha annyi aggódással, m int most, a ke­resztelő reggelén.

— Hány óra ? kérdé minden pillanatban.— Hogy odamaradnak ! . . Istenem, milyen sokáig tart.

A távolról zúgva közeledő moraj még nö- velé a két asszony türelmetlenségét, nyugtalan­ságát.

Néznek, hallgatóznak. Ének, lövöldözés, lárma, harangszó. Egyszerre megszólal a ko- m orna, a ki k inézett:

— Jön a keresztelő! . .Tehát ez a zavargásszerü tolongás, ez a

kannibálok orditása a keresztelő volt.— Ob, ez a délvidék . . . ez a délvidék . . .

melyek úgy tűnnek föl, m int czirógatás nyoma a lágy viaszban s máris érzéki, szenvedélyes szájat, kalandokra hajlott orrot, puha, szögletes állat jeleznek.

— Hazug lészsz-e te i s ? . . Azzal töltöd-e majd életedet, hogy megcsalj másokat és maga­dat, hogy megtörd a jám bor sziveket, a melyek­nek nincs más bűnök, csak az, hogy hisznek benned és szeretnek ? . . Te is olyan könnyel­műen és kegyetlenül állhatatlan lészsz-e, já ték­nak véve az életet? Kufárkodni fogsz-e a sza­vakkal te is, nem törődve értékűkkel, gondola­taiddal való megegyezésükkel, csak ragyogja­nak és csengjenek? . . .

S ajkát csókra illetve a piczi fülecskére, melyet gyönge haj k ö rit:

— Te is olyan kis Roumestan lészsz-e, m o n d d ? ...

Numa ezalatt künn az erkélyről szónokolt a népnek, nagy szavakkal. S aztán visszajött a szobába, nejéhez, mintha mi sem történt volna.

0 — nem érzett lelki furdalásokat. Köny- nyelmü szive föl sem foghatá: mi történik hü s önmegadó neje szivében!

EGYVELEG.* Eredeti térkép. Saint-Anniban Marseille

mellett egy tanító az iskola udvarán szemléltetóleg állította elő Francziaország térképét. Mintegy Iiu b z

¥ A művészeti akadémiákat Olaszországban el akarják törölni. Az épületekből múzeumokat és képtárakat akarnak alkotni, s az oktatás magáno­sokra bizatik, függetlenül az államintézményektől. Rómában több ifjú művész helyeselve e tervet, em­lékiratot nyújtott be a minisztériumhoz, állítván, hogy az akadémiai oktatás kárbaveszett pénz s művészeket így nem lehet képezni.

* A philadelphiai világkiállítás nehány fen- maradt tárgyát csak most árverezték el. A nagy orgonát, mely 20,000 dollárba került, Bostonban egy árubódé számára 5000 dollárért vették meg. A legnagyobb tükröt a világon, melynek magassága 18 láb, szélessége 11 láb volt egy darabban s eredetileg 5000 dollárba került, most egy vendéglős vette meg 900 dollárért.

‘ A villamos vasút Páris körűi valószínűleg létre jő. A vasút 130—160 láb távolban levő oszlopo­kon fog nyugodni, 15 láb széles s minden 400 öl- nyíre lesz egy állomás.

* Telefon-estélyek jöttek divatba Párisban. Grévy elnök az elysenmi palota egy termét bárom párisi színházzal köttette össze, minden előadást egyszerre négy ember hallgathat meg.

* A sörfőzők száma Európában jelenleg kerek­számban 40,000. Évenkint 102 millió hektoliter sört fogyasztanak, melyből 35 millió Nagybritanniárn,14 Poroszországra, 12 Bajorországra, 11 Ausztria- Mngyarországra esik. Legtöbbet fogyasztanak el Bajorországban, hol évenkint egy fejre 269 liter jut, Belgiumba 149, Angliában 143, Németországban átlag 94 liter jut egy fejre évenkint.

51. SZÁM. 1881. XXVIII. HVFOI-íf AM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 811

A RING-SZINHAZ ES EGESífl.A bécsiek 1874 elején a szépm űvésze­

tek iránt élénk érzékkel b iró nép öröm ével jelentették , b ogy Páris nyom ába lépnek, hol csaknem m inden évben uj szinbáz nyílik meg s hogy a m int a ném et dráma m in ta -sz ín p a ­dának, a B urgnak a L aube-féle városi szín ­

házban veszedelm es versenytársa akadt, — ngy a nagy dalm űszin- ház is kiegészítésre ta ­lál a v idám abb m úzsá­nak szánt uj tem p­lom ban , a vig opera- (K om ische Oper) vagy R ing-szinházban.

Az uj színház 1873- ban Förster építész terve szerint épült,900,000 frt költséggel s 1874. január 17-én nyilt m eg R ossin i ö rök ­becsű « Szevillai b o r ­bély »-ával. 17G0 néző számára volt benne h e ly ; G8 földszinti, első és m ásodik em eleti pá- holy lya l, 303 székkel s egy-egy karzattal a harm adik és negyedek em eleten. K ívü lről k e l­lem es benyom ást tett a szemre, gazdag díszí­téseivel, festm ényeivel, aranyozásával és farag­ványaival hom lokzatán , kivált a múzsákat tánczra h ivó A pollo m űvészi csoportjával, de a belső berendezest már akkor sem találták k ielé­gítőnek . A fo lyosók , kijáratok szükecskéknek bizonyultak s általában az összesen 1760 n égy­szögm éternyi tér, m elyet elfoglalt, szorultnak m utatkozott. De az el&ő öröm vakká tette e h iányok iránt a közönséget. Csak az Ízléses ki­állítást és beJső díszítést látták. A falak hal­ványsárga szint mutattak, úgy szintén a p á h o ­

lyok , karzatok párkányzatai is. A m ennyezet fehér alapszínben tarka arabeszkeket m utatott, barna alapfestésü m edaillonokkal. A prosce- nium páholyainak szorult voltát gazdag díszítés leplezte el, m ig a színpad portál éj a kellem esen hatott ó -spanyol ízlésű form áival.

A K Ö L T Ó I K A j S T É L Y . — J Ó K A I M Ó R R A J Z A

A nézőtért egyetlen óriási csillár látta el felső v ilágossággal, kristályü vegeken s bronz - díszítm ényeken sokszorosítva 333 lángja ragyo­gását. H ason ló csillár csak a lon d on i H er Ma- jesty színházban van m ég. A zenekar m élyen alant volt elhelyezve, úgy, hogy a közönség nem láthatta a játszó m űvészeket, a m üncheni színház mintájára. Á llóh e ly nem volt.

A bécsiek csak m ost kezdenek gon dolk ozn i rajta, m inő kár volt e szemre tetszetős külső

form ák kedveért elnézőknek len n iök a czél- szerütlen és kényelm etlen beosztás iránt, m ely zsúfoltságot okozott s akadályozta a közönség szabad keringését. Az első em eleten étterem volt és foyer-k , e miatt szűkre kellett szabni a lépcsőket és fo lyosókat. Aztán m ég az a képte­

lenség is e lőfordult, h ogy a földszinti zárt- székeknek és p á h o lyok ­nak az első em eleten vo lt a bejárata s csak szám os ajtón át, a ru ­határ helyiségén és egy kanyargó lépcsőn ke­resztül lehetett hozzá j ütni. E gyátalában nem kellett tűzi lárm a és zavar hozzá, h ogy a színházlátogató elve- szejtse a fejét s ne tudja, m erre felé kell kim ennie.

A tűz, m ely Bécset valóságos lázba ejtette, s m elyről m ost az egész világ sajtója beszél, m int olvasóink is tud­ják , decz. 8 -án , kevés­sel 7 óra előtt ütött ki, akkor, m időn már a k ö ­zönség jó form á n meg- tölté a színházat, várva az előadás kezdetét.

A m egrendítő ka ­tasztrófa részletes le ­írását társlapunkban, a ((Politikai Ú jdonsá­gok))-bán, vették o lva ­

sóink. Ez a lkalom m al csak néhány kép bem u ­tatásával kívánjuk kiegészíteni m ostani s m ég ezentúl m egjelenendő közlem ényeinket.

Egyik képünk a színház külső hom lokzatát tünteti föl, a katasztrófa előtti id őb ő l, a régi Schottenthor fe lő l fö l véve, másik a színház be lse jé t, színién m ég ép á llapotában. H arm adik képünk az égő színházat m utatja, a leg n a ­gyobb veszedelem p illan atában ; e jelenetes rajz a h elyszínén készült, s ra jzo ló ja (Frecskay

A B É C S I R I N G - S Z Í N H Á Z A K A T A S Z T R Ó F A E L Ő T T .

812 VASÁRNAPI ÚJSÁG 51. SZÁM. 1881. X X V III. ÉVFOLYAM.

László, B écsben lakó m űvész hazánkfia) az irtóztató jelenetnek maga is szem tannja volt.

SZÍNHÁZ é s t ű z .Az az iszonyatos katasztrófa, m ely a bécsi

R ing-szinház leégése képében az egész m űvelt világot o ly m elyen m egren d ítette , késztet e sorok megírására. Nem a szerencsétlen áldoza­tok fölött akarok keseregni, nem kifesteni az iszonyat képét, m ert a m i e tekintetben sza­vakkal k ifejezhető, azt száz m eg száz, többé- kevesbbé szivreható leírással úgy is kifejezte a sajtó.

A m ások kárán akarok okulni s szeret­nék oktatni is, mert kétségtelen, hogy a m odern színházak b izon yos berendezési elvek miatt egytől egyig rosszak s egy csekélynek látszó mulasztás vagy véletlen a legborzasztóbb ka­tasztrófát idézheti elő.

A m i színházaink kivétel nélkül csapdák s egyszersm ind aknák is ; s m i csapdákban, ak­nák fö lött és között m ulatozunk !

Tekintsük legelébb aknáink és csapdáink földfeletti szerkezetének elveit.

A színpadnak ju t egy b izonyos tér, m ely elegendő a színpadi szerkezetnek befogadására. A töb b i tér, a m inél n agyobb jövede lem tekin ­tetéből, m inden részén a képtelenségig fölhasz­nálva, az üléseknek és állásoknak ju t. Innen van az, h ogy a lépcső- és folyosó-közlekedés m ég a legnagyobb színházaknál is szűk és n a ­gyon hason lít a kőszénbányák, vagy vakand- turások töm kelegéhez. Ez egy. A másik az, hogy az ellenőrzés egyszerűsítése és kényelm essége érdekében a bejáratoknál a «m inél kevesebb és m inél szűkebb» elv az irányadó, s m inthogy ez a befogadható em bertöm eggel ellentétes viszony, nagyon term észetes, a mit m indennap, m inden színháznál, m ég gyengébb látogatásnál és nyugodt távozásnál is tapasztalhatunk, t. i. hogy a kijáratoknál tolongás támad, s hogy ez term észetesen végzetessé válik, kell hogy váljék, m ihelyt a közönség m egriad s ön- fentartási vakösztöne erőt vesz rajta.

A vaklárm a m aga is elégséges arra, hogy törések, fu lladások s agyontaposások bekövet­kezzenek.

Nálunk csupán az alsóbb sorok páholyait látogató közönség van aránylag jó l elhelyezve, mert e p áh olyok egy közös fo lyosóra nyilnak, s az egy aránylag tágas kijárathoz vezet. A fe l­sőbb sorok s a valóságos szoritókon közlekedő karzatok, nem csak a közlekedés szűk és töm ke- legszerü, tévesztő voltánál fogva, hanem más okból is — a m elyre m ég visszatérek — a leg­veszedelm esebbek.

S ehol sem találjuk keresztülvive azt, h ogy a nézőtér b izon yos kisebb szakaszokra legyen fölosztva s m inden szakasznak ju sson olyan kijárat, a m ely a szakaszban elhelyezett k özön ­ség számának m eg fe le l; és akár a földszinte­ket, akár a karzatokat vizsgáljuk is, m indenütt csak azt tapasztaljuk, h ogy egy szűk ajtó felé akkora közönség tolong , m elynek tágas kapu kellene, s hogy a sorok közötti közlekedés is oly szűk és o ly kevés, hogy megriadás esetén a szom szédsorok közönsége egymásra ugrik.

A szakaszokra való beosztás, m egfelelő tá­gas, m inden eltévedést kizáró s m inden körü l­m ények között biztosított világítással fölszerelt közlekedéssel, ez az első elengedhetetlen re ' form .

A m ásodik, m ég az e lőbbinél is fontosabb reform ra a színpadok szerkezete s ezzel kapcso­latban a fűtési, világítási összes készülékek so­rozata szorul reá ; term észetesen tűzbiztonság szem p on tjáb ó l, m ert a tűz a leküzdendő ellenség.

Tekintsük elébb azokat a legközelebbi k ö ­vetkezm ényeket és azoknak okait, a m elyeket m odern színházak égésénél tapasztalhatunk. A E ing-szinházban a fe lsőbb karzatok közönsége töm egesen, a leg fe lsőbb karzaté egészen oda ­veszett, m ielőtt a tűz m ég csak m eg is közelí­tette vo ln a . H on n an van ez ?

Az égési proczesszusnál k ifejlődő hőség, füst és ö ldök lő gáz, m int a m ely a levegőnél kön nyebb , fö lszá ll; ha tehát a színpad gyulád meg, az öldök lő g om oly a p ia fond felé veszi útját, ezen végig h öm p ölyög s legelőször is a karzatokat é r i ; m inthogy pedig a gom oly m á­sodperczenként körü lbelől négy m éternyire ha-

A FÜ ST ÉS LÁNG M ENETE A SZÍNPAD KIG YU LÁSÁNÁL.

Zs~zsinórpadlás. — Sz színpad. — F földszint. — I —III kar­zatok. — x a, füst hömpölygési iránya annak a bebizonyítására, hogy legközvetlenebbül a felső karzatot éri. — y vagyis a pon­tozott vonal jelzi a lecsapódott láng irányát, mely aztán a

csillár kürtőjén át tódul ki.

lad, o ly gyorsan éri el a felső karzatokat, hogy k ihűléséről szó sem leh et; s a ki ily forró gom olyb ó l csak hárm at is lélegzik, m enthetet­lenül oda van. K épzeljük már m ost ehhez az elégtelen kijárókat, h o l az önfentartási ösztön legott m egterem ti az em bertorlódást — s b e ­látjuk, h ogy egy pár m ásodpercz alatt vége van m inden n ek ; ((helyreáll a csen d », a biztos je len t­heti a főherczegnek, a m int az B écsben m eg is történ t : «F en ség ! csend van, tehát m indenki m egm en ekü lt!» A halá lba !

S a m inthogy ez igy van, a színpad az, a m elyre első sorban kell tekintenünk, mert ott történik az éghető anyagok és tüzelő szerek összehalm ozása s az előadás előkészülete vagy épen lefolyása ott téríti el legkönnyebben a figyelm et a tűztől, mert ott támad az a b izonyos sietség, a m ely ezer veszedelm es véletlent re j­teget m éhében.

Egész átalánosságban kim ondhatjuk, hogy m indig több és többféle világító, tüzelő szer és készülék jö n divatba a színpadokon, s hogy ez tehát a kigyuladás eshetőségeit fo lyton szapo­rítja s mégis, noha ez igy van, a színpadok szerkezete anyagra nézve m ég m a is csak ott van, a h o l a m ártogatott gyertya, a faggyú m é­cses és az Argánd-lám pa idejében v o lt : csupa fa, csupa vászon, csupa papir az eg ész !

És azok a fagépek, azok a zsinórpadlás- szerkezetek, azok a díszlet-keretek teljesen k i­száradva, sőt nagyrészben olajjal, zsiradékokkal teleszíva nem is égnek, a szó közönséges értel­m ében , hanem lob b ot vetnek, akár a száritóban levő k e n d e r !

V alóban bám ulatos egy dolog , h ogy most, a vasszázad vége felé, a m időn a vasszerkezetek diadalt diadal után aratnak, a m időn k ön nyű ­ségre a fával vetekednek , form aszépségre, alkalm azhatóságra nézve bárm ely anyaggal is,— a színpadok m ég m a is voltaképen a régi, szuhos fa pajták, a m elyeket a béresnek elejtett tap lója lángra lobban th at!

S ott dolgoznak ma villanyvilágítással, gázzal, szeszszel, görögtűzzei, röppentyűvel, lö - vődöznek s ki a m egm ondhatója, hogy m i m in ­dent nem csinálnak !

Itt igazán égető a reform ra való szükség.S ezeken kivül a p inczékben s gyakran

épen a földszint alatt elhelyezett gőzfűtés ka­zánjai, a földszintek alatt elvezetett karvastag- ságu gázcsövek, az a sok guttapercha gázveze­tés, a gázlángoknak könnyelm ű m eggyújtása, ezek a m aguk összességében valóságos r o b ­bantó aknára változtatják színházainkat, mert a kazánoknak véletlen túlságos fűtése, egy repedés a gázcsövön , s a nézőtér vagy színpad légberöpü l, a közönség oda van m enthetet­lenül.

E zekkel szem ben pedig m ire tám aszkodik az ó v á s ! Fölvigyázatra, szabályzatokra, kom isz- szió-járásra.

Á m de, a ki az em bert ism eri, ezekre nem számíthat, nem is tám aszkodik. Az em ber könnyen bizik, s m ég k önnyebben elbizza m a­gát. Á Vezúv lávája elsodor egy falut — hát évek m úlva ism ét oda építik az em berek ; egy leszakadó hegy eltem eti a svájczi falut, a követ­kező nem zedék ism ét od a ép iti; a vadász p ipa­szó m ellett készíti patron ja it; nagy tűzvész után vizes kádat állit a gazda az udvarba, létrát tesz

a tetőre, s egy év m úlva a kád szétesik, a létrát szétrágja a szú, — hát ilyen az em ber s ennyit ér az a fo ly ton os felügyelet is, a za z : sem m it sem. Ott a Ring-szinház, « szörnyű m ulasztá­sok)) rovata.

Az egész az, hogy czél- és okszerű építke­zés, beosztás és szerkezet által a felügyeletet, ha nem is szükségtelenné tegyük, legalább a lehető legcsekélyebb m értékre szorítsuk s e csekély m értéket is jó l föloszszuk.

A színházakban a vasszerkezet b e h o za n d ó ; a gőzfűtés kü lönálló épületbe elhelyezendő ; a gázvilágitás m egszorítandó, a fokozott hatásra számító világítások és egyéb tűzszerek p léh - szekrényekben, dróthálón át alkalm azandók, a guttapercha vezetekcsövek föltétlenül elveten- dők s elvetendő kü lönösen az, hogy egész gáz­lángsorok közös csappal bírjanak, mert a m íg az első láng s igy sorban a több i meggyujtatik, addig a végsőből már annyi gáz tódult ki, hogy k isebb-nagyobb robbanás, vagy lobbanás m ul- hatatlanul bek övetk ezik ; a vászon kuliszszák visszája is földes festékkel befestendő.

Az ülések m inden rangja tágas k örfo lyo ­sóra szolgáljon s szakaszokra fölosztva, m in ­den szakasznak saját, külön s elég tágas k ijá ­rója legyen. Ezért le kell m ondan i a színházak­nak házak közé való építéséről, s arról a bolondságról, hogy u. n. stylszerü frontoknak alárendeljük a közönség s a művészek életének biztonságát.

S a m i a legégetőbb szükség, az a javasla ­tokat készítő b izottsago l'iák jó összealkotása, javaslataiknak rögtön való végrehajtása.

A zok a m i bizottságaink rendesen egy pár jóakaratu czentrum páterből, tisztviselőből, pár építészből állíttatnak össze, m egnézik a színhá­zat n a p p a l; hogy az ily bizottság fizikusokat, khem ikusokat fogadott vo ln a keblébe, azt nem hallottam soha, úgy azt sem, hogy előadás előtt valam ely színpadon m egjelenve, ele jétől végig m egfigyelte volna a tűzzel való bánást. De már azt hallottam , tudom is, hogy m ég azoknak a javaslatoknak nagy része is, a m elyeket azok az ősi bizottságok tettek, papíron m aradtak mai napiglan.

H e r m á n O t t ó .

SZINHÁZÉGÉSEK 1869— 81-BEN.Jegyzette Kőváry László.

A bécsi R ing-szinház leégése alkalm ából talán nem lesz érdektelen közrebocsátani je g y ­zeteimet, m elyek az utolsó tizenhárom évről 104 szinházégést m utatnak ki, daczára, hogy feljegyzéseim et a szinházégések teljes króniká­jának nem tarthatom . S a szám lehet hogy n a ­gyobb , de sem m i esetre sem kisebb.

A szinházégések m egakadályoztatása, leg ­alább m érséklése érdekében, az utolsó időben egész iroda lom fe j le t t : Mauret és Pourville Párisban 1869-ben , F lösch B écsben 1870-ben, Schaw L on d on ban 1876-ban m unkákat adtak ki, m elyekben az építészeti reform javaslatok mellett, rendesen adják a szinházégések k rón i­káját 1772-től, m elyben 130 szinházégés van kitüntetve név és idő szerint.

Jegyzik, s m agam is jegyeztem az eseteket, m elyeknél em berélet esett áldozatul, s úgy találjuk, hogy a R ing-szinház esete az em ber­áldozatok tekintetében m inden eddigi hason- nem ü szerencsétlenséget felülm úl, m ég akkor is, ha az eltűntek kim utatott száma (917) pár százzal alább esik. Ez ideig ugyanis az ily n a ­gyobb szinházégések következőleg sorakoznak:

Nizza, 1881-ben 61 halott,Quebeck, 1846 bán , 63 halott, 200 sebesült, Brocklyn, 1876-ban, 245 halott,Saragossa, 1788-ban, 600 halott,Becs, 1881-ben (föltételesen) 917 halott. A színházak számát E urópában ném elyek

1500-ra,m ások 1743-ra teszik. V alam int e szá­m ot, úgy a szinházégések följegyzett számát sem tekinthetjük teljesnek, következőleg, a szinház­égések évi átlagát, az arányt, m elyben a szinház­égés a színházak számával szem ben áll, szabato­san m eghatározni nem lehet. De hogy a szin­házégés kü lönösen a gáz használata s a látvá­nyosságok gyakoribb adatása óta m ind nagyobb m érveket ölt, kétséget nem szenved. Csak a je len évről 16 szinházégést tüntetünk fel.

Ezek előrebocsátása után közöljük az alábbi följegyzéseket, m int az ebbeli szakm un­

51. SZÁM. 1881. X X V III. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 813

kák följegyzéseinek folytatását, m ár azért is, h ogy a szinházegések statisztikája kiegészíté­séhez hozzá járu ljunk.

ím e azon európai, északam erikai és ausz­tráliai színházak sorozata, m elyekben az u tóbbi 13 év alatt égés volt ;

1869. évben: a kaiserlauterni, kievi, nizzai, glasgovi, hulli, durhami, Kölnben a városi és rész­vényes színház, Malagában a Libertad, Nápolyban a Bellini, a geflei (svéd); Parisban a Hippodrom, New-Orleansban az opera-színház, Milvuakéban (Észak-Amerikában) a Gaiety. Szept. 21-én Drezdá­ban a királyi.

1870. márcziusában a durhami Royal-szinház, jun. 23. a brünni, szept. 15. a strassburgi.

1871. februárjában Hamburgban az Odeon, májusban Páris három színháza, u. m. a Port-St.- Martin, Theatre Lirique, Delassemento ; junius 13. Boroszlóban a városi, ugyané hóban Santjagóban az opera, augusztusban London egyik színháza; okt. 10. Chicagóban; okt. 24. Darmstadtban az udvari, novemberben Melbourne (Ausztráliában) a Hay- market. — Ez év szept. 13-án égett le Budapesten a nemzeti színház diszlettára.

1872. január 12. a kronstadti (Oroszországban); áprilban Melbourneban , május 11. New-Yorkban a Nibloé, deczemberben New-Yorkban a Barnumé, decz. 31. ugyanott az Y. avenuei színház.

1873. január 14. Odesszában a városi, január 28. Washingtonban a nemzeti, május 26. Maltában a királyi, ugyané hóban Londonban a Star, okt. 28. Párisban a régi opera, és nov. 27. ugyanott a nagy opera.

1874. január 3. Pesten a Miklósi színháza, ju ­nius 22. Kölnben a nyári, juhus 13. Chicagóban az Adelphi, októberbéía 'a verseczi, okt. 11. a tifliszi (Oroszországban), decz. 16. ugyancsak Oroszország­ban a kazáni színház.

1875. febr. 15. az edinburgi, márcz. 22-én a lyoni melléképületei, május 27-én a leedsi (Angliá­ban), nov. 10-én Lyonban (Észak-Amerika) a Belle- vue, nov. 23-án Lyonban (Francziaország) a nagy opera szárnya, nov. 26-án Newadában (Amerika) az opera, ugyanakkor a barmeni, decz. 22-én a kise- nevi (Oroszországban).

1876. febr. 7-én Brémában a Tivoli, ápr. 13-án Maros-Vásárhelytt a nyári, ápr. 30-án a roueni, május 27. Triesztben a Mauroner, julius 24. Ham­burgban a Central, okt. 30. San-Franciskóban (Ame­rikában) a khinai, nov. 14. Madridban a czirkusz, decz. 5. a brocklyni(Észak-Amerika), decz. 12. Moszk­vában a Tunejeff.

1877. január 12. Khristianiában a nagy szín­ház, febr. 4. Svédországban az ocrebroi (?), április 4-én Edinburgban a Queens, jul. 9. Liverpoolban a Rotunda, nov. 4. Montpellierben a Yariété.

1878. jun. 13. Plymuthban a Royal, jul. 11. M.-Frankfurtban a városi.

1879. febr. 1. Glasgowban a Royal, áprilban Rouenben az Alkazar, ápr. 23. Reichenbergben a városi, jun. 19. Berlinben az Urania, aug. 7. Cag- liari (Szárdinia), okt. 1. Berlinben a Berolina, nov. 17. Alexandriában (Piemont) a Gra, november 24. Torento (Észak-Amerika) az opera.

1880. febr. 8. Dublinban a Royal, febr. 20. a rostocki, apr. 30. a temesvári, máj. 26. Lyonban Théatre des Celestins, jul. 4. Holborn (London) a Duke, jul. 12. Párisban a Yariété, jul. 13. Perpi- gnan a Variété, aug. 19. Sunderland (Anglia) a Lyceum, decz. St.-Louisban a Comique.

1881. jan. 8. a kronstadti (Oroszországban), febr. 6. Brüsszelben a Prado, márcz. 17. Modenában az Alifrandi, márcz. 23. a nizzai, ápr. Athénban a Phaleri, ápr. 5. a montpellieri, ápr. 22. Ramsgate (Angliában) a Yaudeville, máj. 16. Spalatóban a Bajamonti, jun. 9. Belfastban a Royal, jul. a sira- kusai (New-York állam), aug. 5. a cadixi, 1871 ki, aug. 11. Prágában a nemzeti, szept. 10. Londonban a Camden-towni népszínház, szept. 17. Marion (Észak-Amerika) az opera, okt. 10. Stockholmban a királyi, decz. 8. Bécsben a Ring.

Összesen az 1869— 81 közt lefolyt 13 év alatt 104 szinházégés, s igy egy évre átlag nyolcz esik.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.A közelgő' karácsonyi ünnepek egész sereg uj

képes gyermekkönyvet és ifjúsági iratot hoztak a könyvpiaczra. Ez is egyik oly ága irodalmunknak, melyre alig nehány év óta fordul nagyobb mérték­ben a figyelem. Pedig hogy minő fontos az uj nem­zedék egész jövendőjére nézve az, hogy mily tar­talmú és formájú könyvet kap először a kezébe s fejlettebb korában mi lesz az ő legelső önálló olvas­mánya, — a gyermeknevelés nehéz problémájának rég tisztába hozott kérdése ez. Kivált a képes köny­vek és illusztrált ifjúsági iratok tekintetében sok ideig idegen, kivált német kiadmányokra voltak szorulva nálunk a szülék, — ma már hálistennek, ez irányban is bőven gondoskodik saját irodalmunk.

Ne hány buzgó kiadó, mint a Franklin-társulat, az Eggenberger-féle könyvkereskedés, a Légrády-test- vérek, stb. immár nem csekély választékban kiadott ilynemű könyvekkel látják el a magyar közönséget, melyek úgy kiállításra, mint tartalmuk megválasz­tására nézve kielégíthetik a méltányos igényeket.

Az Eggenberger-féle könyvkereskedés ez idén két csinos abéczét adott ki, negyedrétben, kemény színes táblában czimképpel. Az egyikben, melynek tarka czimlapján ott diszlik a nagy A B C egy gyermekcso­port közepén, minden egyes betűhöz van egy kép és vers, az illető betii kiemelésével. Ara 60 kr. A másik abéczés könyv már terjedelmesebb s ebben a nyom­tatottakon kívül az írott jegyeket is ott találjuk. Itt is minden betűhöz kép van csatolva, ehhez pedig szépen gördülő gyermekvers ugyanazon kezdőbetű­vel. Ara 80 kr.

Ugyancsak az Eggenberger-féle kiadásban jelen­tek meg a következő gyermekkönyvek és ifjúsági iratok: „ Gyermekek kedveltjeiu. Képek és leírások a házi állatok világából*). A czimlapon egész major, be­lül nagy képekben, színezetten a kakas a tyúkkal, a nyerges ló, a kutya, a birka, juh, a macskacsalád, a szamár, a kácsa, a tehén. Mind a gyermek eszéhez mért szöveggel kísérve. Ara 1 forint 20 krajczár.— ,.A kis lovasli. Már olvasni tudó gyermekek számára való. Egész kis történet, a kerekes lótól és vesszőparipától kezdve, a hintalovon, a szamárhá­ton, a ponnyn és lovagló iskolán keresztül föl egész az akadályversenyig, csinos színes nagy képekkel illusztrálva, vonzó előadásban. A kemény táblába kötött könyv ára 80 kr.

Különösen felhívjuk olvasóink figyelmét Eggen- bergerék következő czimü könyvére : ,,Magyar Gyer­mekkönyv. Népmesék, népdalok és versek 5— 6 éves gyermekek számára#. E könyv, melynek czimlap­ján, a «Kaczor király# képe látható, nagy gonddal és igazi szakértelemmel van összeállítva s elég ne­hány lapját átnéznünk, hogy ráismerjünk benne az ahhoz értő pedagógus kezére. A nagy, világos nyo­matú mesék és versek tervszerüleg vannak összeál­lítva s a gyermekekben a figyelem felköltése mellett különös gond van fordítva benne az emlékező tehet­ség fejlesztésére. E föladatot a szerző a megválasz­tott mesék és versek segítségével nagy sikerrel oldja meg, mert nincs benne kétség, hogy azokat a gyermekek önkényt, önmagoktól is örömmel fogják betanulni. Az igazán becsesnek mondható könyv ára 1 frt 50 kr.

Az érettebb ifjúság olvasmányai közt kiváló helyet ígérkezik elfoglalni a ,,Columbus Kristóf élete és Amerika fölfedezése", mely ugyancsak az Eggen­berger-féle könyvkereskedés kiadásában, kemény táblába kötve közel 300 lapon jelent meg. Kiváló érdekét adja meg az, hogy ezt a müvet magának a nagy fölfedezönek második fia, Colon Fernand irta meg, nagynevű atyjának elbeszélése, iratai és följegyzései nyomán. A szerző elsőrendű tudós vala, több tudo­mányos munkát is irt, de azok mind elvesztek s ez egynek megmaradása is csak a véletlennek köszön­hető. A mű eredetije spanyol nyelven Íratott, de szerzője, mielőtt kiadhatta volna, elhunyt. Később Yelenczében akarták kinyomatni és pedig három nyelven: spanyol eredetiben s olasz és latin fordí­tásban. De csak az olasz kiadás jelent meg 1571-ben, hatvanöt évvel Columbus halála után. Az eredeti spanyol szöveg elveszett. A jelen kiadás ezen régi olasz kiadásból van magyarra fordítva, Fest Aladár­tól. E könyv egyúttal kútfői becscsel is bir s nem csupán szoros értelemben vett ifjúsági olvasmány, noha kiválóan alkalmas annak is világos és közvet­len előadási modoránál fogva. A munka számos fametszettel s egy térképpel van érdekesbitve. Ara1 frt 50 kr.

Az ez alkalommal előttünk fekvő könyvcsomag­ból fölemlítjük itt a Légrády-testvérek kiadásában megjelent „ Világlátók1 í czimü iljusági iratot. Szin- nyomatu kemény táblába kötött csinos kiállítású könyv ez, melynek szövegét az ifjúsági irodalom te­rén szép sikerrel működő Könyves Tóth Kálmán irta. Egy magyar embert vezet úti kalandokba a világ mind az öt részén keresztül, a Yerne utazási regé­nyeinek kedvelt modorában, vonzó jelenetekben, népies, magyaros előadásban, melyet érdekkel és tanulsággal fog olvashatni az érettebb ifjúság. A könyvet tíz színezett kép díszíti s ára 3 frt, fekete tónusu képekkel 2 frt... — Ugyanitt jelent meg Györy Yilmostól az ,, Ünnepi ajándéku czimü kis 16-rét könyv, csinos vászonkötésben, tizenkét színes nagyobb és 370 kisebb képpel, az angol gyermek­könyvek kiadásainak mintájára. «Minden napra egy képecske, minden képhez egy versecske*, mondja a czimlap. A képek kedves, tiszta, éles rajzok, a ver­sek találóak, a gyermek értelméhez mérvék. Minden lapon 3— 3 kis kép van, közbe vonalozott üres lapok napi jegyzetek számára. A diszkiadás ára 3 frt, a fekete nyomatúé 2 frt 40.

Figyelemre méltó ifjúsági munka a „-Jelesek csarnoka1 ‘ is, melyet az uj Plutarch modorában Mayer Miksa, paedagogiai iró adott ki, képekkel illusztrálva. Szerzőnek ifjúsági irodalmunk terén nem első munkája ez; de jelen műve határozottan haladást jelez; az ifjúság lelkületéhez alkalmazko­dik s eltérve a száraz tárgyalási modortól, könnyed

elbeszélő alakban ismerteti meg hősei életét, neveze- zetesen Thorvaldsent, Izsót, Tóthfalusi Kiss Miklóst, Newtont, Lövy Bernátot, Beethovent, a Tömöry családot, ,N áf Mátyást, Bakacs Tamást, Székács Józsefet. Ára 2 frt.

„A legnagyobb bolond", regény két kötetben, irta Rákosi Jenő, kiadták a Révai testvérek ; ára2 frt 50 kr.

Rákosi, a népszínház volt igazgatója, a dráma- irodalomban és journalistikában jó névvel bir, ezút­tal lép föl először mint regényíró, és pedig elég sikerrel. Jó elbeszélő, kit szívesen hallgat végig e két köteten a közönség. A mese, melyet elmond, nem valami érdekfeszitő; az esemény fonalait több­ször erőszakosan bonyolítják és oldják a véletlensé- gek, nem eléggé magyarázott fordulatok ; a részle­tekben azonban elég vonzó van. Érdekessé teszi a regény tárgyát, hogy az ötvenes évek nyomott hangulatát, a hatalom erőszakoskodását és a nem­zet titkos reményeit festi. A mese egy levél körül forog, melyet a külföldi menekültektől csempész be valaki, s mely bajba keveri mindazokat, kiknek kezébe jut, hogy tovább adják. A czim pedig egy magával meghasonlott vén ember végrendeletére vonatkozik, ki úgy intézkedik, hogy rokonai közül azé legyen a vagyon, a ki a legnagyobb bolond köz­tük. Ez a legnagyobb bolond pedig Csongor Béla, a kit eredetileg Gerber Adalbertnek liivtak, s e név alatt kellene követelnie mint legközelebbi örökösnek, va­gyonát ; de nem teszi, mert még arra is büszke, hogy magyarnak látszassák. E mellett egy titkos társaság elnöke, mely az egész országot meg akarja magya­rosítani, abban az időben, mikor a haza sorsa fölött mindenki kétségbeesik. Ez tehát a legnagyobb b o ­lond.

„Numa R oum estan“ -ról, Daudet Alfonz regé­nyéről, melyből egyes részleteket közöltünk, ez alkalomból fölemlítjük még, hogy magyarra Fái J. Béla fordította, még pedig jó magyarsággal és Dau­det stiljénak megfelelő választékos nyelven. A regény magyar kiadása a Révai testvérek kiadásá­ban jelent meg.

Két hum orisztikus naptár jelent meg e héten 1882-re, mind a kettő az Athenasum kiadásában. Az egyik a ,,Bolond Istók n a p tá r a szerkeszti Don Pedrő. Jó kedvű élezek, maró szatírák váltakoznak benne sikerült illusztrácziókkal, versben és prózában. Istók bekukkanása az uj esztendőbe sikerült beköszöntő a többi közt. Terjedelmesebb közlem ényei: A telhetet­len Zsigucza, Csepü bankét Kendi-Lónán (Teleki Sándortól), Tisza eszem-iszom, Bernhardt Sára Bu­dapesten, Peczek Demeter manéberes elbeszélése, Az emanczipált mennyország, Atala, Mamelukok legen­dái stb. Ára 1 ft. — A másodiknak czime a „Drukk“ , szerkeszti Mokány Bérezi, a Borsszem Jankó ismert alakjainak közreműködésével. Itt találkozunk az uj földesurral, Vöröshegyivel és jeles életpárjával, To- lyás ispánnal, Bukovay Abszencziuszszal, Szeifen- eteiner Salamonnal és sok más régi ismerősökkel. Jó izű «kiszólamlásokban», találó hasonlatokban, pattanó élezekben ez sem kevésbbé gazdag s terjede­lemre is hasonló az előbbihez. Ára szintén 1 frt.

Hírlapok. „Kikindai Közlöny“ czim alatt lapot adnak ki Erődi Dániel és Koós István Nagy-Kikin- dán. A lap a város és vidék közviszonyaival fog fog­lalkozni. Előfizetési ára 4 frt. — A székesfehérvári „Szabadság" czimű lap szerkesztését e hó 16-tól kezdve Gáspár Imre fiatal költő vette át. — „Pécsi Lapok“ czimü vegyes tartalmú lapra hirdet előfize­tést Bolgár Kálmán szerkesztő és Ramazetter K á­roly mint kiadó Pécsről. A lap, mely politikával nem foglalkozik, hetenkint háromszor jelenik meg s elő­fizetési ára negyedévre 2 frt.

M egszűnt politikai napilap. A mérsékelt e l­lenzék napi lapja a ,,Magyarország“ e hó 15-ikével megszűnt. Szerkesztője, ifj. Ábrányi Kornél az utolsó szám élén kijelentette, hogy az előfizetők a deczemoer hó hátralevő részén a «Pesti Napló»-val kárpótoltatnak, ha pedig valaki a félhavi előfizetést visszakövetelné, a kiadó hivatal utján megkaphatja.

•/. Kiss József költem ényeire irt sorainkra a Budapesti Hírlapban — ö némi megjegyzéseket tett. Hogy Arany Jánossal nem akarja összemérni Kiss Józsefet, vagy amazt ezzel, szép tő le ; de akkor kevésbbé kelle magasztalni s páratlanoknak hirdetni K. J. költeményeit, jelesen balladáit. A sorrend fölött, melybe — ö ur Vajdát, Gyulait, Lévayt, Kisst teszi, nem vitatkozunk vele. Gusztusa, nem irigyeljük. De azt látjuk, hogy ha valaki a legneme­sebb és legigazabb érzéseket, p. legtisztább hangon s a legszebb formában énekli: az mai napság s bizo­nyos bírálók előtt köznapi, nem is költő ; hogy tőlök taprot s koszorút nyerjen, szükség kivételes­nek, különösnek, bizarrnak, tán épen természetlen­nek lennie; akkor eredeti, genialis s isten tudja mi. Isten óvj meg az ilyen kritikusoktól, kiknek az igaz, az egyszerű, a természetes nem k e ll; hanem a buk- fencz, a tagficzam és arezfintor: az remeklés. Ezt nem Kiss Józsefre czélozva mondjuk, kinek részünk­ről nem kicsinyeljünk költői tehetségét, csak nem tartjuk őt rendkívüli jelenségnek.

Magyar irók oroszul. A Szentpétervártt meg­jelenő «Bibliotéka dlyá Cstericja» czimü folyóirat Jókaitól a «Fekete gyémántok »-at fogja közölni

* *

814 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 51. SZÁM. 1881. X X V III. ÉVFOLYAM.

jövő évi folyamában. A «Jevropeszkája Bibliotéka'), a «Niva» czimii illusztrált lap (mely utóbbi tavaly közölte a «Szegény gazdagok»-at) szintén Jókaitól hoznak műveket. A «Tót atyafiak»-at, Mikszáth könyvét pedig a szentpétervári könyvterjesztő egye­sület adja ki külön kötetben Stefanovics lovag for­dításában.

Pályázati je lentés. A Kisfaludy-társaságnál november utolsó napján két pályázat határnapja telt le. Az egyikre, mely magyar tárgyú történeti beszélyre volt hirdetve, beérkezett tizennégy pálya­munka ; a másikra: műfordítás, tizenöt mű.

Uj zenemű. Rózsavölgyi és társa zeneműkeres­kedésében m egjelent: , ,Harminczkét eredeti magyar népdal“ Leányi Ernőtől. Ara 2 frt 50 kr.

A nem zeti színházban e hó 14 én Götlie „ Egmont“ drámáját adták elő, körülbelül tiz évi szünet után, Beethoven gyönyörű zenéjével. A szép, költői művet nagy közönség nézte, s élvezetet talált az előadás nagy részében is. A főszerepet Nagy Imre játszta, nem oly nagy pathoszszal és erőtel­jességgel, hogy az úgynevezett «liős szerepek)) ren­des mintaképéből tömörebb alakot mutatott volna. Márkus Emíliát a naiv, majd pedig hőslelkii Klá- rika szerepében nemcsak játékáért, hanem éneké­ért is megtapsolták, Felekiné (Parmai Margaréta), Feleki (Álba lierczeg), Bercsényi (Orániai Vilmos), ha nem is minden izében töltötték be Göthe alak­jait, de jó színpadi ábrázolást nyújtottak. Az eleve­nen rendezett csoportozatok a rendezés gondosságát tüntették föl.

M agyar opera Amerikában. Gerster Etelka asszony, a kitűnő magyar énekesnő, közelébb Ame­rikában, Baltimoreban a ,, Hunyadi László“ operá­ból énekelt egy részletet, melynek szokatlan rith- musa annyira tetszett, hogy az egész opera és annak szerzője iránt nagy érdeklődés nyilvánult. Gerster Etelka budapesti rokonaihoz irt levelében azt mondja, hogy most azzal a tervvel foglalkozik, nem lehetné-e Erkel ,,Bánk-bán“ -ját bemutatni Ameri­kában ; csakhogy a dalmű betanítására olyan valaki kellene, a ki ismeri a magyar zenét.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.A m agyar tud. akadémia 3-ik osztályának

decz. 12-iki ülésén szakszerű felolvasások voltak.Konkoly Miklós a folyó évi két üstökösről érteke­

zett, melyet ő az ó-gyallai és brüsszeli csillagvizsgálón figyelt meg. Ezután bemutatta dr. Lahits Ferencznek "Az ó-gyallai csillagvizsgáló földrajzi szélessége* czimii értekezését, melyben szerző a meghatározás­nál követett eljárását ismerteti. Dr. Krenner József műegyetemi tanár a grönlandi fluorit ásványokról értekezett. Bemutatta ezután Schmidt Sándor mu- zeumi segédőr értekezését a borsodmegyei telekesi baryt és cerussytról s végül Franzenau A. műegye­temi tanársegédnek a Déva melletti aranyi hegy vulkáni amfiboljára vonatkozó értekezését. Utolsó­nak értekezett Schuller Alajos a hydrogen superoxid képződéséről égés közben, egyszersmind válaszolt Thán Károlynak. A viz képződési melegének fejtege­tésében köztük nézeteltérés fejlett ki, mely az akadé­miát már több ülésben foglalkoztatta. Schuller ma is védte Thán ellen saját megfigyeléseit és számszerű adatait, és fentartotta előbbi állítását.

A Petőfi-társaság e hó 11-iki ülésén Szana Tamás titkár bemutatta Cassone Józsefnek, a társa­ság külföldi tagjának egy ujabb Petőfi-forditását, mely olasz nyelven jelent meg. Cassone ezúttal Petőfinek 1846-iki kötetét fordította le s irt hozzá 47 oldalra terjedő előszót, melyben a magyar iroda­lomtörténet fejlődésének rövid áttekintését nyújtja.

Ezután a fölolvasásokra került a sor. Hatala Péter ((Mekkába# czimen rajzot olvasott föl a moz- lim életből. Mindenekelőtt azt a mozgalmat ecse­telte, melyet a Mekkába zarándoklás a mozlimeknél előidézni szokott. Majd a zarándoklást irja le rész­letesen s a mekkai Allah-mecsetet, melynek köze­pén egy 35 láb magas, 14 láb széles és 18 láb hosszú épületben : a kábában van az ezüstbe foglalt fekete szent kő. Ezt a korán előírása szerint minden igaz- hivőnek egyszer meg kell látnia. — Erödi Béla Szmrecsányi Paula urhölgy nehány versét olvasta föl, s ugyancsak ő olvasta föl Ábrányi Emil «Dalok Margithoz# czim alatt irt költeményeit. Végül Mar­gittal Dezső Gozsdu Eleknek «A kosár» czimii rajzát mutatta be.

A felolvasó ülés után a tagok zárt illést tartot­tak, melyben megállapították a januári közgyűlés programmját. A közgyűlésen Jókai Mór egy hosz- szabb elbeszélést fog felolvasni, b. Kaas Ivor társa­dalmi czikket mint székfoglalót, Kiss József hosszabb balladát, Petelei István rajzot és valószínűleg gróf Zichy Géza verset.

A m érnökegylet e hó 12-iki ülésén Cziegler Győző fővárosi mérnök, ki a bécsi szinházégés alkal­mából tapasztalatok végett utazott föl, e nagy sze­

rencsétlenségről tett előterjesztést, és sok mulasztást sorolt föl.

Bemutatott egy közelebb feltalált villamos ké­szüléket is, mely a színpadi lámpák meggyújtására való. A lámpák meggyújtására most borszeszbe már­tott s rúdra kötött vattát használnak, melylyel a gyúlékony színpadi díszletek közt könnyen történ­hetik szerencsétlenség s a mérnökegylet elhatározta, hogy a villamos készülék alkalmazását ajánlani fogja színházainknak. Cziegler Győző a katasztrófa okai­ról is több érdekes adatot mondott el, melyek meg­magyarázzák, miként ölthetett a szerencsétlenség oly óriási arányokat. Magának a színháznak építése is oly szerencsétlen terv szerint történt, hogy az emeletekről lerohanó tömegek a minduntalan össze­futó lépcsőkön mindig egymásba torlódtak s halomra rogytak. A gáz elzárása annál nagyobb hiba volt, mert a gázóra messze a színpadtól, a ruhatár mellett volt elhelyezve, tehát közvetlen veszély nem fenye­gette. De nagy mulasztás terheli a tüzérséget is, mely nem hozott magával mentő eszközöket és a helyett, hogy lámpákkal sietett volna a sötét folyosókon, lépcsőkön vergődők kikalauzolására, csak az ablak­nál állókat biztatta, hogy várjanak a mentő ponyvák megérkeztéig.

MI ÚJSÁG ?A bécsi R ing-szinház égésének borzasztó ka­

tasztrófája a művelt világ minden részében fájdal­mas megdöbbenést okozott, s az áldozatok után hátrahagyottak iránt a jótékonyság fényesen nyilvá­nul. Még ma sem lehet tudni az áldozatok számát, mert a földszinti nézőtér romjai nincsenek eltávo- litva. Ide ugyanis a színház vasfedélzete zuhant alá, s e roppant terhet csak szétdarabolás által lehet eltávolítani. E hó 15-én még mindig találtak holt­test-maradványokat. A rendőrségnél bejelentett el­vesztek száma több nyolczszáznál, vagyis olyanok, kiknek a kacasztrófa órájától nyomuk veszett; min­dennap jelentkezik ugyan, a ki igazolja, hogy ő él, de mindennap ismét és ismét jelentenek be eltűnte­ket. Az eltemetettek számát sem tudni, mert nagyon sokan úgy összeégtek, hogy csupán csontok marad­tak utánok. Ezeket nem is számítva, 500 körül van az eltemetettek száma. A városban a mély megillető- désen kiviil nagy az ingerültség, mert bűnös mulasz­tások derültek ki.

A tűz kitörésekor se a rendőrségnek, se a tűz­oltóknak nem jutott eszébe, hogy fáklyákkal siesse­nek a folyosókra segítséget nyújtani, utat mutatni, sőt több menekült határozottan állítja, hogy mikor a rendőrséget figyelmeztették a borzasztó helyzetre, mely a színházban van, elutasították őket, mert a hivatalos jelentés már akkor tudatta ő felségével, a miniszterelnökkel, a főherczeggel, hogy mindenki megmenekült. Szakértők kárhoztatják, hogy a gázt a veszély pillanatában elzárták és azt mondják, hogy a gáz élesztheti ugyan a tüzet, ha csövei föl­pattannak s kitódtü, de robbanást nem okozhat. Dr. Anthofer orvos a bécsi orvosi szaklapban azt irja, hogy a sok száz áldozat közül — mint az orvosi vizsgálat kiderítette — egy sem égett meg élve, hanem megfultak, még pedig rendkívül hamar, a menekülés első pillanataiban, mert a tűz föl­emésztette a levegő élenyét s ehez a füst is hozzá járult.

Bécsben, az osztrák fővárosban az a hir terjedt el, hogy a király a vész hírére inkognito Bécsbe ment Gödöllőről s megtekintette a vész színhelyét; de e e hirt semmi sem igazolja. A császárváros katasz­trófája rendkívüli fájdalmas hatást tett az uralkodó család minden tagjára. Az uralkodó, ki először azt a jelentést kapta, hogy mindenki megmenekült, a legmélyebb felindulással olvasta a későbbi borzasztó részleteket. — Hir szerint ez ellentétes • tudósítá­sok okozták, hogy ő felsége nem utazott rögtön Bécsbe. A trónörökös és neje kimentek a közteme­tőbe is, a nagy sirhoz, s ott letérdelve több perczig imádkoztak. A trónörökös 600 frtot küldött a bécsi polgármesterhez oly czélból, hogy az árvaságra jutott gyermekek számára karácsonyfát állítsanak és ünnepi ajándékokat vegyenek njkik. Gödöllőn e hó 15 én az udvari kápolnában Rónay Jáczint püspök gyászmisét tartott az elhunytakért, melyre megjelent a királyi pár is. A királyné pompás koszorút rendelt meg a ravatalra. Az egész udvar gyászban v o lt ; a király fátyolt viselt a karján. A.z udvari személyzet már a szerencsétlenség napja óta gyászt öltött, s ez hat hétig fog tartani. A tél folyamán elmarad min­den ünnepélyesség. A bécsi hangulat is rendkívüli nyomott. A borzalmasságában párját ritkító katasz­trófa hatása soká fog még látszani a nagy város közéletében.

A budapesti színházakban a bécsi katasztrófa szomorú tanulságai után rögtöni intézkedéseket ren­delt el a városi hatóság, mely egy bizottság által a szín­házakat tüzetesen megvizsgáltatta, s uj szinliázrend- őri szabályzatokat is dolgoztat ki. A színházak folyo­

sóján most már a gáz mellett olaj lámpák és gyertyák is égnek, hogy vész esetében, ha a gázt kioltják, a közönség ne maradjon sötétben. A bécsi Ring-szin- háznál a sötétség tette oly iszonyatossá a katasztró­fát. Továbbá minden ajtót úgy alakítanak át, hogy belülről kifelé nyíljanak, mert a befelé nyíló ajtókat tolongás esetében nem könnyű kitárni. Előadás kez­dete előtt egy órával a színházak összes ajtait föl kell nyitni.

A budapesti színházak igazgatói e hó 13-án jelentek meg a belügyminisztériumban, hol jegy­zőkönyvbe vétették megjegyzéseiket a város által követelt intézkedésekről. A nemzeti színházban rög ­tön hozzáfogtak a nézőtér megritkitásálioz, az ablak­vasak kiszedéséhez, s elrendelték, hogy drót függönyt készítsenek a színpadra, a mint a népszínháznál is van ; ezenkívül a kijáratokat is szélesbitik. Meglehet, hogy ezek miatt egy pár napra a színház zárva lesz. E színházunknál a vizsgáló bizottság javaslatára el­távolított helyekben az évi bevétel — ha csak a jobb hét hónapra való bevételeket veszik is számba — 34 ezer forint kárt szenved. A két karzat hátulsó üléssorait is kirakván, most az egész nézőtérre nem fér be több 848 személynél. A folyosókon fölállított lámpákban 42 gyertya ég s ez a költség egy évre szintén 900 forintra megy. Csak a földszinten 48 körszékkel és 42 zártszékkel lett kevesebb. Az igaz­gatóság tehát kénytelen volt, e nagy veszteség némi ellensúlyozására, az állandó szabadjegyeket lehetőleg redukálni. A népszínháznál, mely tűzbiz­tonsági szempontból az ujabb tapasztalatok szerint épült, a gázvilágitás elzáró csapjainak szaporítását, a folyosókon az olaj világítást s nehány színpadi ajtó­nak kifelé nyílását mondták ki sürgős teendőknek. A várszínházban és á német színházban többféle sür­gős átalakítást rendeltek el.

Az 1884-iki országos kiállítás. Az orsz. ipar­egyesület egyik szakosztályi ülésében Ráth Károly ismertette az eddigi előkészületeket az 1884-iki országos iparkiállitásról.

Az előkészítő bizottság a kiállítás helyéül az Orczy-kertettartja legalkalmasabbnak. Ebben ugyanis több mint 50 hóid, kőfallal bekerített, vízvezetékkel ellátott kész park áll rendelkezésre s a Ludovika akadémia előtti rét elégséges a 12,000 négyszög­méter fedett térre tervezett főépület számára, míg a pavillonok és többi ideiglenes melléképületek a park egyéb részeiben mindennemű földmunkák, parkozások és bekerítések mellőzésével helyezhetők el. Az összes építkezési , berendezési- és adminisz tracziónális kiadások (a kiállításnak 5— 6 havi tar­tamára) 400,000 frt összegben vannak fölvéve. A részletes tervek elkészítésével Kauser és Voyta mű- építők bízattak meg Steindl tanár közreműködésével. Maga az építési vállalkozás természetesen szabad versenynek leend fentartva. A fővárosi nagy iparo­sok körében biztosított garanczia alap közel 100,000 forintot tesz. A kiállítás védnökségére Rezső trón­örökös és József főlierczeg ő fenségeik fognak fel­kéretni.

József fö'herczeg ajándéka. József főherczeg és Klotild főherczegnő életnagyságu arczképeit, me­lyek a műcsarnok őszi kiállításán voltak kiállítva, a főherczeg a nemzeti muzeumnak ajándékozta. A festményeket már elszállították a nemzeti muzeum képtárába.

A külügym iniszter Budapesten. Gr. KálnokyGusztáv, ki e hó 10-én tért vissza Szentpétervárról— Berlinen keresztül véve útját — Bécsbe, e hó 13 án este Budapestre érkezett, s másnap ő felsége hosszabb kihallgatáson fogadta. Gr. Kálnoky meglá­togatta a magyar minisztereket, gr. Andrássy Gyu­lát s e hó 14 én részt vett gr. Festetich György fé­nyes estélyén, hol az egész főúri világ együtt volt. E hó 15-én a külügyminiszter Gödöllőre utazott ő fel­ségéhez, honnan aztán Bécsbe tért vissza.

Dr. Samassa egri érsek a római szenttétételi ünnepek alkalmából megyéje papi nyugdíjalapja javára 10,000 forintot adományozott.

Farsangi ünnepélyt rendeznek február 4 én a redut termeiben a magyar irók segélyegylete és a hír­lapírók javára. E végből e hó 14 én volt tanácsko­zás, s a rendező bizottság elnökségét gróf Károlyi Gyula vállalta el. Az ünnepély sokféle tarkasággal lesz egybekötve: jelmezes menet, hangverseny és tréfás szini előadás, melyeket Paulay Ede tanit be és rendez, végül nagy bál és villamos világítás. Telefon-hálózatot is állitnak, melyen csoportonkint lehet majd a nemzeti színház operai előadását hall­gatni.

Pulszky Ferencz felolvasása. Pulszky vasár­nap, e hó 18-án olvassa föl politikai vigjátékát a ((Felsülést)) az akadémia dísztermében, az írói se­gélyegylet és a hírlapírók nyugdíjintézete javára. A helyek ára 2 frt, 1 frt, 50 kr.

51. BZÍM. 1881. XXVIIL. K7I0LTAX. VASÁRNAPI ÚJSÁG 815

A nemzeti tornaegylet e hó 10-én ünnepé­lyes versenytomázást rendezett őszi-utcz&i termé­ben, katonai zenekar mellett s nagy közönség jelen­létében.

Csapatos mutatványokkal nyíltak meg a gya­korlatok, majd ugrások és kődobások következtek. Győztes lett Vermes Lajos és Kailinger Mihály ; az előbbi az ugrás és kődobás hosszát összeadva 9 mé­ter 55 cm., az utóbbi pedig 9 méter 50 cm. távolságot ért el. A győztesek hosszú nemzeti szinii szalagos babérkoszorút kaptak jutalmul a közönség éljenzései közt. A verseny most a szerekkel, a korláton és a nyújtón folyt tovább. Az első dijat Kailimjer Mihály nyerte, míg Vermes Lajosnak a második dij jutott. Ez este ismét a legszebb bizonysága volt az egylet sirkeresen folytatott működésének.

Felolvasás. Ney Ferencz veterán iró a fővárosi iparosok körében e hó 12-én az 1849-iki események­ről tartott felolvasást, egy részletet mutatván be emlékirataiból. Az emlékezetes napok eseményeihez nem egy érdekes vonást nyújtott.

* Wagner Eikhard Görögországba utazik ta- vaszszal oly czélból, hogy egy klasszikus tárgyú uj operához tanulmányokat tegyen.

Dürer Albert házát Nürnbergben a Dürer- társulat megvásárolván, régi alakja szerint gondo­san helyreállította s ezután csak emlékek lesznek benne.

— A „Hölgyek Lapja" e minden héten megje­lenő szépirodalmi és divatlap jövő előfizetési fölhí­vása mai számunkkal küldetik szét. Fölhívjuk a női közönség figyelmét úgy e divatlapra, mint az e lap szerkesztője, Milassin Vilmos által kiadott, s leszál­lított áron hirdetett regények jegyzékére.

— x — K ertész T ódor u jdonsági r a k tá ra márigen látogatott, e ezég minden újdonságot felkarol és czikkeit a divatozó ízléshez alkalmazza, jelenleg p. o., midőn a Renaissance- és Baroque styl kedvelt, azt sokféle változatos tárgyaknál alkalmazva talál­juk itt, különösen műérczöntvényeknél, mig a sok ezerféle bőrdiszmíiáruuál részben mellőzve van már a bőr és e helyett fényes színű szövettel, pl. arany­bársony burkolattal, stb. vonatnak be. Egyéb rész­letekről nem szólva, még csak azt emlitjük meg, hogy a karácsonyi vásár Kertész Tódornál gondos­kodott a kedves kisdedekről legújabb tanulságos és mulattató játékszerekkel, társas játékokkal Sylves- ter estéjére tréfás nyoreménytárgyakkal, s különösen gazdagon van ellátva ragyogó karácsonyfa díszí­tésekkel.

—x.— Uj üzlet a váczi utczában, a „Kristóf" gyógyszertárral szemben. A váczi utczán járók figyelmét egy csínnal kiállított és dúsan fölszerelt üzlet, a 62 év óta fennálló Hermann J. L. ezégkhina- alpakka ezüst bécsi gyárának budapesti főraktára vonja magára, melynek vezetésével Mtiller Ede fiatal kereskedő hazánkfia bízatott meg, kinek már a megnyitásnál az üzlet ízléses berendezése szak- szorüségél és szolid irányát tanúsítja. Az üzleti szek­rények és állványok Tbék Endre budapesti mfla- sztalos által készíttettek, melyek a magyar iparnak dicséretére vallanak.

—x.— Hazai illatszerek. Az eddig a külföldről behozott angol és franczia illatszerekkel az itteni Müller J. L. ezég (főüzlethelyiség koronaherczeg- utcza 2., fiók-üzlete váczi utcza 11.) előnyösen ver­senyre kél, miután a nevezett ezég készítményei illatra, kiállításra és tartósságra nézve az angol és franczia készítményeket messze túlszárnyalják, így pl. a rövid idő óta oly közkedvelt és keresett „Ixia Lys" illatszer, továbbá a legújabb „Mímosa" illat­szer, az illatszerészet terén ez ideig felül nem múlt készítmény, mely megpróbáltatásánál számos szak­ember és a női közönség teljes elismerését nyerte ki. Mint a hazai ipar egyik vívmányát kell ezt is számba venni, s óhajtandó, hogy a belföldi ipar a külföldivel minden téren így megállja a versenyt.

HALÁLOZÁSOK.Elhunytak a közelebbi napok a la tt: B á t h o r y

F h r e n c z , belügyminiszteri titkár, a szabadságharcz- ban honvéd hadnagy, 51 éves korában. — Szájhbly J ó z s e f , nvug. kir. erdőtanácsos, a rohonczi takarék pénztár elnöke, Szájbely Gyula országgyűlési képvi­selő édes atyja, 69 éves korában, Bohonczon. — L a h n b F r i g y e s , a soproni ismert finevelő intézet tulajdonosa, ki noha porosz volt, elsajátította a ma­gyar nyelvet, 60 éves korában, Sopronban, nagy­számú családot hagyva maga után. — K o v á c s La­j o s , régebben Debreczen polgármestere és magán levéltárnoka, a debreczeni ref. egyház és kollégium főgondnoka, kiváló műveltségű férfiú, 73 éves korá­ban. — K e i n e k J ó z s e f . Budapest hetedik kerületé­nek helyettes elöljárója, köztiszteletben élt férfiú. — C s a b a i L á s z l ó , Háromszék megye főszámvevőtisztje, 4 8 éves korában, Sepsi-Szent Györgyön. — B k r k t F b b b n cz , festőművész Szatmáron, 57 éves korában.

— K o c z k Ab M i h á l y , ügyvéd és földbirtokos, a Zom- borban fönnállt törvényszék utolsó bírája. — S k n s a Á g o s t , jeles horvát regényíró, Zágrábban. — B r e t t - n e b J ó z s e f , temesvári ügyvéd és a temesvári ügy­védi kamara elnöke, a magyarosodás egyik tevékeny harezosa, 51 éves korában. — T im k ó M i k l ó s , ügy­véd, 41 éves korában, Tokajban. — Tdbek K á r o l y , a rozsnyói kir. járásbíróság tisztviselője, volt hon­véd. — S e i t z E d e , Seitz budapesti nagykereskedő fia, az osztrák-magyar bank tisztviselője, tartalékos hadnagy, ki a bécsi katasztrófa áldozata lett, 26 éves korában s nagy részvét mellett Budapesten temették el, hol a fiatal ember kedvelt személyiség volt. — F o d o r M i h á l y , budapesti bútorkereskedő, 28 éves, szintén a bécsi szinházégés áldozata. — J u r a J ó n á s , 86 éves korában, Visón.

G r . E s t e r h á z y K á r o l y n é , szül. Stauber Pau­lina, egy bádeni derék iparos híres szép leánya, kit férje családja ellenére vett nőül, 40 éves korában, a Bécs melletti Badenben. — R ó z s a y J ó z s e f n é , szül. Boskovits Jozefa, a budapesti ismert főorvos neje, 59 éves korában. — Özv. M e l l á k J ó z s e f n é , szül. Ostian Katalin, 56 éves korában, Szatmáron. — Ozv. báró R a d i y o j e v ic h I s t v á n n é , szül. Stein C'ze- czilia, 6 6 éves korában, N.-Váradon. — H e l f e n - s t e i n A n n a , Kodolányi Antal Í6mert gazdasági írónk sógornője, 50 éves korában, Budapesten. — Ozv. L e i d e n f r o s z K á b o l y n é , szül. Richter Zsuzsanna, 71 éves korában, Léván. — S á b v á r y A n t a l n é , szül. Kemer Alojzia, 59 éves korában. — Kovlcs Sás- DOBNfe. szül. Láng Anna, 52 éves korában. — Özv. Kiss G y ö r o y k é , szül. Nagy Júlia, 67 éves korában.— T ó t h K r i s z t in a . kisasszony, 25 éves korában, Mezőtúron. — U o r o n Z s i g m o n d i é , szül. Bartha Borbála, 63 éves korában, Szent-Mihályon. — Ózv. T ü l ö k A n t a l n é , szül. dukai Takács Éva, 80 éves ko­rában, Dukán.

Előfizetési föltételeink* „V A u rn ap i U Jsá |" éa „ P o litik a i Ú jdonságok"

1882. év i folyam ára.

F élévre :A Vasárnapi Újság__________________ __ _____frt 4.—A Vasárnapi Újság a „Vilápkrifniká''-val együtt___« á.—A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok______ « 6.—A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a „Világ-

kriniká"-val együtt________-__ _ _ _ _ « 7.—Egész é v re :

A Vasárnapi Újság______________ — __________frt 8.—A Vasárnapi Újság a „Világkr<ímká“-val együtt. _ • !•.—A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok _ _ _ « 12.—A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a ,,Világ-

króniká"-val együtt_____________________ * 14.—C 3* A Politikai Újdonságok terjedelmét újévtől

kezdve két hetenként megjelenő képes gazdasági melléklappal bővítettük. ■

A „Világkrónika14 képes heti közlöny egy év óta szintén bővített alakban és terjedelem ben jelen meg hogy állandóan nagyobb elbeszéléseket és regényeket is nyújthasson olvasóinak, képekkel illusztrálva. A Világkrónika ezenfelül, mint hetilapjaink közlemé­nyeinek kiegészítője, megtartja eddigi rovatait: a hazai és külföldi áta lánosabb érdekli esem ényeket, az azokban kiválóan szereplő szem élyiségeket nép­szerű nyelven irt magyarázatokkal kisért képek­ben mutatja be; közöl tájékoztató czikkeket. úti­rajzokat. n íp - és tá jism erte téseket, szem léltető je ­lentéseket a Hazai és külföldi közérdekű mozzanatok­ról, találmányokról, fölfedezésekről, úgy szintén mu­la tta tó apróbb közleményeket, közhasznú tudnivaló­kat stb.

T. előfizetőinket fölkérjük, hogy szíveskedjenek az elő­fizetés megújításánál, vagy a „Világkrónika" megrendelésénél ezimstalagjukMl egy példányt a posta utalványra ragasztva beküldeni, s minden reklamácziót és egyéb a szétküldésre vonatkozó közlemény* *vt a kiadó-hivatalhoz küldeni.

.4 Vasárnapi Ijsas és Pslitikii Újdonságokkiadó-hivatala | Budapest, egyetem-uteza 4. sz. a.)

A. Franklin-társulat hírlap-kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-uteza 4. sz.) megrendelhető:

„Képes Néplap és Politikai Híradó44a legolcsóbb újság a magyar nép számára.

A Képes léplap félévre _ . . . -------- . . . -------------1 frt.A Képes léplap a Világkrónikával együtt . _ _ * frt.

SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ.H. B. A Tele ki-pályamű vek decz ember 31-kéig, a

m. tud. akadémia főtitkárához | Fraknói Vilmos! külden­dők. A ballada nem közölhető. (A prózai magyarázatra nem volt szükség, a költemény a nélkül is érthető. Csak hogy nagyon sokszor felhasznált motívum s kivitele is gyönge).

K. W . i Jolsva). Az illető iró nem Elek Jakab, hanem Jakab Elek. Az országos levéltár erdélyi osztályának őre: akadémiai tag s az akadémiai levéltár tisztviselője. Történelmi számos munkái közül legnevezetesebbek: Kolozsvár város története ipályadijt nyert dolgozat):II. Apafi Mihály iakad. kiadvány); Dávid Ferencz uni­

tárius reformátor) élete; Visszaemlékezések az 1819. szabadságharezra, különösen annak erdélyi részére stb. stb.

A aaomaaédok (elbeszélési. Gyönge dolog. Gyönge benne a lélektan, a cselekvény, az előadás. Nem kö­zölhető.

E lhervad t v irágok. A Borvitéz-féie konstrnkezió. nagyon nehéz ; csak oly művész bírja mee mint Arany Ón a következő strófára átvitelt csak egyik sorral kísér­letté meg, abba is beletört a kése. S a nehézkesség és a homályosság kettős szírijét még nem kerülhette. A horáczi • Quid valeant humeri, quid ferre recusent* soha sem tévesztendő szem elől.

Egy aiép leányhoz. Inkább gondolkodás, esz- mélkedés, mint érzés és képzelet szüleményei s azért nem költőiek; kivált a III., mely különben legtartalma­sabb: mig a két első csak utszéli virág.

Nem közölhetők. A végső dal. Széchenyi sírjánál. A halász (Goethe).

SAKKJATEK.1150-ik számú feladvány. Hülsen B.-töl.

Sitit

b • * • *> Világos indul s az ötödik lépésre mattot mond.

Ab 1145 . sz. fe ladvány m egfejtése.A berlini feladvány tornából.

Megfejté*Vllá***.

1. c2— c4 __ __2. F e l—bl _ . . .3. V v. F matt.

ct. — ....................2. Vhl—f3 :............3. Vf3—hő matt.

m ú l

„ H et-gá (a) __t. sz.

. . . H el—f3 __ h6—h5

Helyesen fe jte tté k m e g : Veszprémben Fülöp József. Sárospatakon Gérecz Károly. Debrecsenbm Zagyva Imre. Kolozsvártt- Csipkés Árpád. Nagy-Dob- ronyban Németh Péter. Budapesten K. J. és F. H. Karctagon Bányai Lajos. Kismartonban Farkas Fér. A pesti sakk-kör.

Rövid értesítések : Kémes: P. J.Beküldött feladványa nagyon kezdetleges. Három­

lépéses feladványban az első lépésnek nem szabad sakk-kot aduia.

Hibaigazítás. Az 1147. sz. feladványban h8-on sötét király áll.

H E T I NAjP T A R . Decz. hó.Nap Kathollkut éa pretaatans Mréf-Oree Izraelita

18 V B 4 Graciián B 4 Kegyes19H Nemezins Ábrahám20K Ammon, Kér. Ammon 21S Tamás apóst, t Tamás 22C Zénó Beáta22P Viktória tPlavián 24-g Ádám és Éva Adám és Éra

( » ü ( t . L 26 Dávid7 Ambrus 278 Parápios 2b Efraim !• B. ajsi. fog. 29 Eleázár

110 Herm. Mén. 30 El., Ro I 11 Oszlop. Dán. 1 Tek. B. 12 Spiridion í 8. VajI i i ■ •

■•14 Tilt*tini. 5) Első negyed 27-én 9 óra 58 perczk. este.

T a r t a l o m .

gséveg: Gróf Teleki Sándor. Sámi Lászlótól — Dal a rabokról. Költemény. Erödi Dánieltől. — Kele István. Rajz a régi rablóvilágbél. — Családi kép. Költemény. (Orfln Anasztáz ntán ) Bandi Lajostól. — Numa Roumestan. Dandet Alfonz regénye. — Egyveleg. — A Ring-szinház és égése. — Színház és tii. Hermán Ottótól. — Szinházégések 1869 -81-ben. Jegyezte Kövary Lássló. — Irodalom és művészet — Kíxin- tézetsk és egyletek. — Mi njság ? — Szerkeszti! mondanivaló.— Halá'ozáiok. — Sakkjáték. - Heti naptár

Képek : Gróf Teleki Sándor. — A koltói kastély .lókai Mór rajza — A Ring-szinbáz belseje. — A Ring-szinház égése.— A bécsi Ring-szinbáz a katasztrófa előtt. — A füst és láng menete a színpad kigynlásánál. — Na ma Roumestan.

Felelős uerkesrtő : N*cy Mikié*. (L. Es?yetem-tér 6. sz.)

816 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 51. szám. 1881. xx v m . KvroLTAa.

Az ujabb tudományos kutatások alapján elöt állított s számos orvos által ajánlt Voss-féle hurut-labdacsok, melyek az annyira alkalmatlan náthát nehány óra alatt megszüntetik s a heveny lűdö-, gége és torokhurutot a legenyhébb alakúvá átváltoztatják, 70 krajczáros dobozok­ban kaphatók a következő gyógyszertárakban : Budapesten Török József, Dekreczenben ur. Rothschneck, Nagyvára­don Nyíri G .; Szegeden B»rcsay K.; Temesváron Jahner M. — Ugyanott eey dr. W ittlinger által ez uj gyógy­módról irt, kis rőpirat is ingyen kapható

n j o u n a n j a v i t o t tB Ü G A N Y O S 8 É B V K Ö T O H .

A legújabb találmány a Bogand. amerikai tudorntáu újonnan javított ruganyos sérvkötóPolitzertől,ép úgy urak, valamint nők és gyermekek szk-m&ra;rug6knélkül,tig/tngnmmiból művészileg szerkesztve, s azon czélja ▼an, hogy még a legidültebb sémiket is a legrövidebb idő alatt egyforma

• helyzetbe hozza, éfl ép úgy nappal a legfárasztóbb munku. vagy sok iárkálás mellett, mint szintén éjjel a l v á s n á l i s használható, anélkül, hogy a sérvben szenvedő hivatá­sában a legkevésbbé is akadályozva lenne. Nagy haszonnal ár, ha Sjjen át is a testen marad, mintán ekkor kiválóan jó és kellemesÜvomást eszközöl a szenvedő részekre. .................... ...I r a k : «—7 frt: k rttí. 10-15 M;CT.rmek.to«kf«léT.l oIcAbba,.

Nagy raktár angol és franczia aczél sérvkotőkből. suspensonu- lokbóh szőve, gu m m lb ó l, valamint szarvasbőrből is. A szar-

rvasbőr és gnmmi suspensoriumoknak az a ozéliok, hogy a terje­dést meggátolják. - Méhfecskendők. légpárnák ágybetétek, hónap­szám-erszények. óvkészülékek, gummi-harisnyák és minden gummi- járu-oaikkek. — Sérvkötóknél megjelölendő, ha jobb, vagy ha bal ‘ dőli vagv kettős legyen-e, agy szintén a derék bősége í*.

M .BT«nd.lé«krt u tán té t n»U «« pócrtjío rdn lt^Jl SSffljaM . . . 838chAh z . Icir* k ö t e l é k k é i i l t o »

rO llllZ er m ór BmUpent, Petlt-Fer«nc» utc»*.

„Nincs többé tüdőbajA Stransi i.-félc amerikai gyógyfúkivonatu mell­pasztillák, melyek számos hírneves orvos által leg­jobban ajánltatnak: rekedtség, köhögés, nehéi léleg­zés és a tildének elnyálkásodása úgymint görcsös kö­högés ellen. Ezen pasztillák legrövidebb idő alatt csodával határos sikert idéznek elő. ép úgy felnőt­teknél mint gyermekeknél; egyedül hamisítatlan állapotbal kaphatók Budapesten Stransi A. vezér-

raktárában Rombach-utcza 16. sz. 195 F ő r a k t á r : T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárábankirály-utcza 12- sz. és minden johirü osztrák és ma­gyarhoni gyógyszertárban. — Egy doboz ára 20 kr. 6 doboz egy forint P V * Naponkénti szétküldés.

lagesiráztató készülék (szabadalmazva).E készülékkel mindennemű magvainkat a legrövi­

debb idő alatt szobánk asztalán kényelmesen megvizsgál­hatjuk csiraképesek-e s hány százalék azok csiraké­pessége V! Földbirtokosok, msgkereskedök B kerteszet- kedveloknek nélkülözhetlen. Dinnye-üzdészet s palánták nevelésére kiváló fontosságú.

A dániai magvizsKáló állomás mielőtt azt legutóbb beszüntették nem különben számtalan kül s belföldi szak­férfiú, a legelismerőbben nyilatkoztak e nagyfontosságu s kitűnő készülékekről. Utóbbi időben a magvizsgáló állo­mások is ezeket használják, mert biztosabbak, mint az eddig használt thermostát-ok. A készülékeket oly csín­nal készíttetem Budapesten, hogy bár mely szoba aszta­lán vagy ablak párkányán felállithatók s karácsonyi és újévi ajándékul nagyon is alkalmasak.

1. számú 6 próbára frt 5.402. • 15 * • 9.503. . 25 « . 1 4 504. « 42 « « 22.—

csomagolással együtt.Szabadalmazott számozó-fogó facsemeték megjelö­

lésére hozzá ólomlemez 1 kilo 40 kr., felvagdalva 50 kr.Mindkét készülék Magyarország s Ausztria részére

egyedül s kizárólag csak N ö th llng V ilm os magkereske-1 dőnél Budapest, soroksári utcza 4 sz. alatt kapható, j Mag-árjegyzekem az 1882-ik évre januSr hó elején jele-1 nik meg s azt kívánatra mindenkinek a legnagyobb kész- ■ séggel beküldőm. 383 ,

Nadler János V . és társaBudapesten Akadémia-utcza 6. sz Bécs Maximilianplatz 16. 30 ajánlanak: asza lt tö rö k sz ilv á t legjobb minőségű, 25, ez. 50 és 60 kilós ládácskákban (80—90 darab egy fél kiló- ba’n) 34 frt. azaz 8V. f rt, 1020, 17 frt és f .t 20-40 ládánként; továbbá zsákok vagy hordókban elsőrendű legnagyobb fajú (*/* kiló 80—90 darabot tartalmaz) 30 frt — 100 kilónként elsőrendű legnagyobb minőségű (90—100 darabegy fél kilóban) ... -............ - - ..........szép középszerű minőségű ... .........3zlavon;a : - ..................... — *~magyar ... . . . ----- --- ------- -- — --------tö rö k e lső r e n d ű l e q n a r t .................m a g y a r « « ... ~ ... - ... -m a g y a r d ió t ... ... ... ....... — *~ •** ~k e n d e r m a g o t ... ... — — ....... ........m éh v ia a zk ... ... -. - ............. - •** ........móz, tisztított világossárga . . . ---------repoze o la j kétszer finom ított...Valódi amerikai petróleum _ ...............

Az árak 100 kilogramm után értetődnek.

„ frt 29.— 100 kiló... . 28.— a «... a 2H.— a «

_ « 24. - a «... « 17.50 a a

. 1 6 50 « l. ... « 23.50 a «... * 9.— a a. _ • 125 — « «... . 33.50 « a... • 35 50 a a

.. a 1625 a a

B n tor-e lad ás.Több száz szobára való. szilárdan készült bútor legju-

tányosabban kapható

Steinbach. Sándornál,Ferenc/. Júzsef-tér 6. sz. az Európa nzalloda átélienében.

Árjegj'íékek kívánatra injyen és bérmentve.

Tlictlo tanár szakállliagyiuájalegjobb és legbizto­sabb szer a szakáll szép növésének esz­

közlésére.Szám talanon vannak, még legmagasabb rangú férfiak közö tt Is, kik szép sxmkállu­kat am pán e szernek kör/őnhctik .

E szer a azakállt hihetetlen gyorsa- ■Aggal növaaati, úgy hogy általa még 13 ■ — —

- ' J R - éten ifjak in a legrövidebb Idő a la tt teljesazakállhos Jutnak, kiről a bizonyítványok ezrei in tanúskodnak.

Ed«r Pertaci gy6gvszeréaz árnak Brdnnben.A nekem kü ldö tt íhed t-ttle tzakiilhairyma kitűnőnek bizonyult, mltkÖ*zA«

netem meUett ezennel tudom ására adok.M istek, !879.B*ept. 25-éu. Otpred. /iu a f .Fürit Jó tttf urnák Prágában.Szíta- kOttfiaateroet • t»kállk«*|«áírt: nsg jo n lónak ta lálta to tt. Min-

Jenkinek a legjobb lélekkel ajánlhatom .Scbwarzbach, 1875. tebr. tő - in .

Hirt K áralf 0. k. épitéai vállalkozó. Plrrt JiuttKjbgyaiotétt nrnak Prágában.A ixakállhagyma joggal m ondható csodaszernek. Alig négyheti használat

ntán örömmel látom régi (ihaJti*omat teljeawléabo menni. Kérem ö n t «tb.Teschen, 1879. m ájú . £*-án. W M PcLfcfa.Valódi minőségben Budapesten csak T lrfk H m t ur gyAgj-wertárákan,

király ntes« k ap h a tó ; Pozsonyban P iiiU ry M ihálykapu; TemesváronTaretay MvánnAI. Egy csomag ára 4 fr t 10 kr.

Á R J E G Y Z É K

D ] ü r Í Rarany-, ezüst

B U D A P E S T E N , IV. kér.,

ékszer- és óragyár-raktárábólh a tv a n i u tcza 17-ik szám , szem b en az n jvüág-u tczával.

< i

G y ű r ű k .Finom arany női gyűrű . . . . . . __ . . . 2.50

• « pecsétgyűrű _______ 5.—• • d iv a t-g y ű rű ______ 4.—< • férfi pecsét-gyűrű ___ __ 8, 10.—• • karikagyűrű. ___ . . . __ 3, 4.—« « gyémántgyűrű _____ ____ 10, 15.—a « brilliant-gyűrű ___ . . . ___ 40, 30.—• • püspöki gyémánt-gyűrű___ 60, 80.—

Tflrkis és gránát-gyűrű __ ________—. t.—Zománczozott-gyűrű gyöngy gyei ._ — 1.—

• ■ fe lir a tta l- - - __- —.60F ü l b e v a l ó k .

Finom arany gyermek fülbevaló — — 1.50, 4,—• a női fülbevaló__ . . . __ 3.50« « i • hosszas alakban 6.—

Gyémánt fülbevaló ezüstbe f o g la lv a __14. 40.—« a aranyba * __ 40,30.—

Brilliant fülbevaló arany v. ezüstbe foglalva 40, 50.—Corall fülbevaló______ ____ — — 3, 4.—Gránát fülbevaló _ ................................ 4. 3 —Zománozozott fülbevaló __ __ __ 4, 3.—

G a r n i t ú r á k .Finom arany garnitúra (broche és fülbevaló) 15, 40

• • • (medaillon és fülbevaló) 40, 45a a .gyémánttal (med. s fiilbevaló)30, 11

Gvémánt gamitura arany- vagy ezüstben 80. 100Brilliant « a a a ___ 150,400Corall garnitúra (broche és fülbevaló__ 8, 10Gránát • « « • __ —̂ 6, 8Zoroánczos garnitúra gyöngygyei — — 8, 10

B r o c h e t ű k .Finom arany broche . . . . . . ______ _______ —. 6, 7

, Gránát b r o c h e .- . ______ __ — 3, 4Corall b r o c h e .__. . . ____ ____ ____. . . 4. 5Zománczozott b r o c h e . . . __ — 4, 3Divat broche (hanté fantasie) . . . __ . . . 4, 6

K a r p e r e c z e k .i Finom arany karperecz __— — 40, 45, 30i a a a gyémánttal __ __ . . . 30,40* a a a a és másféle drágakövekkel 60, 70 ,]5

Valódi gránát k a r p e r ec z__. . . ____— 4, 5Zománczozott karperecz valódi gyöngyökkel 5, 620 írton fe lá ll T taárliaoksil wubott áraimból 3 * .

V a l ó d i a v f i j o í l ó r A k Á l l á s s a l .

Ezüst henger-óraa a aa horgony-óra

t i € » ▼ ! J 6 t -

1 fedéllel — . . .4 • ...................... -1 • ...................-

. . . 4 a --- — - . . .Metall vagy nicklé remontoir-óra . — . . .Ezüst remontoir-óra 1 fedéllel — —

4 a ........................Arany férfi-óra 1 • — — —

a a 4 • — — —remontoir-óra 1 • — — —

a a 4 • — — —chronométre remontoir 4 fedéllel . . n6i óra 1 fedéllel — — —

a a 4 a .......................a remontoir 1 « — — —a a 4 a .................... a a 4 a zománezozva. -

ü 14 14Ifi

H, 10 14, Ifi 18. 40

35 •«), 50 40, 45 50. «0

4011 tH

24, 30 48,30 35, 40

. ______ ________ 40,50a gyémánt kövekkel 50, tíO

L A n c z o k .Finom arany férfi rövid óraláncz . — 16, 40, 45

a ' a hosszú óraláncz — — 45,30a női rövid divat óraláncz . . . 40, 45a a hossza óraláncz. — . . . 45.30a collierláncz kereszt- v. medaillonra 5, 8

Finom arany püspöki Ián ez . — — . . . 100

K ü l ö n f é l é k .Arany parure-ok gyémánttal (kiilönöeen al­

kalmas nászajándékra) — — — —Finom arany kereszt. — — — —Gránát k e r e s z t__. . . — --- --- —Finom arany kereszt gyémántokkal - —

a a püspöki kereszt . . . — . . .a a férfii nyakkend5-tük. . . —, , a « • gyémánt v,

más drágakövekkel-- . . . — — —Finom arany inggomb (4 db) — — —

. a a (4 a \ gyémánttal Valódi gránát • (4 • ) . . . — —

a a manchetta-gomb (4 db).............Finom arany férfi inggomb-garnitura

engedményesek. — Ódon

45, 30a s

40,454. 35,

15, 40

Zománczos inggomb-garnitura . . . — —Arany óra'áncz-diszek (joujon) — —Ezüst • • * — — —

a rövid óraláncz. . . . — — —a hosszú a . . . . . . . . . — —

Finom arany medaillom zománczczal — a a a diszitményekkel . . .a a a gyémántkövekkel —

E z ü 8 t n e m ú e k .Ezüst asztali gyertyatartó (2 db) . . . .

zongora a (kétágú, 2 db) — girandole 4 vagy több ággal, 4 db . . . czukorszelencze — — — —dohányszelenczp — — — —táleza — — — — — —kenyérkosár — . . . — — —névjegy-gyüitö. . . . . . . — —csengetyn tálczával együtt . . . — serleg . . . . . . — — — —kehely . . . — — — — —

Csemegeállvány ezüst lábbal— — —Tömör ezüst áflvánv . . . — — — —Ezüst gyermek evőeszköz 3 db — —

a a 4 • . . . --- ---a a 4 a pohárral. -

nagy • 3 « — — —kávéskanál... . . .6 a . . . —

a a 6 db és tejmérő tokban... leveses kanál 6 db— — — -—levesmerő— — . . . — —csemege evőeszköz tokban 6 pár —

. asztali • a 6 a —Teljes eziist evőkészlet 6 személyre kulcs­

osai zárható bőrtokban — — — —Ezüst theaezürő . . . — — — —

ezukorfogó . . . — — — —talapzata téntatartó — — —burnóUzelenczo . . . — — —-ezukorezóró . . . — — — —sótartó __ — — . . . — -—gyufatartó . . . — —. — —kulcstartó__ — — — — —kötőkosár — . . . — — —varrókészlet, tokban asztalkendő-tartó I db

8( 10 10, 152, 33. 45, 66, 7

14, 15 40 25

* >scr£ p.

s 2 ®- p *”

* * § p rwr* o1 * ■ TÉ J I ' g &

T-o E ■ 5T1 S

s

i : t*" S9c- O2 9o* ■ •5T 9 *■* r fn

o- " S. ■ • § s:a

f f c f ° í - i. á

p p E S P P* ® s

B ?*-2.

51 SZÁM. 1 Sül. X XV U I. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 817

Karácsonyidé- nyi kiállításra

megjelent

miiiparcikkek és újdonságokpraktikus uj ta lál­mányok a h i / tAr- t i s . játék-,étkezft-, iro-. dohányzó-,

nitinkaaftStalok és 2 termek kicgéáríté­

szhez, 1 f I o n a l u l -*»•» f f 1<C- Vadász- i * lova*- * pórin i k c*<*lsxerü dísztárgyak. I»l4r R o n y b ro c i tl- tz o v e tb ö l I m r o t iq tn * , r c in i i^ ^ H n c e - k o n ízlésben Kristály, Cuivre Polie tá rgyak, pikán* terrecu it szobrok , virágaszudkák, m adirkalitkák, telje* írókészletek, thea-asztalok, díszes album asztalkák , aqtianum . visitkir- lyatálak virágtartóval stb. Aea* gyer­t y á i t o k párja 4— 70 ftig. Fali óra ni* kel keretben 4 ft Látcsövek Szép irómappa 70 krtól XO ftig, berendezett útitáskák 18—65 ftig Flobert szoba czél- és madárpuska 12—23 ftig Kártya- prések. cassettek és bonbomérck, Lady compagnon toilctte , munka-asztalkák és nece&sairek, keztyü-tartók, brocat- táskák, illat-vánkosok cs flaconnierek, Block-Noti* , borkészletek , márvány gyümölcs-tálak, sötétben világító gyufa- tartok ít 1 40—2 ig IIA li j*— ftie( finomabbnemüek gyöngy­házban Állványos albumok, gírando- lók Kele?indiai és japánt curio.sitások ■ T i V T r ig tM O D snvarvég-vágokés, ™ , | * í t 1.50 Likőr-készletek japánt

kaskákban 7, 10—18 ít. D ivatos íaltá lak ókon ízlésben.

NB Club k o r c s o l y fkk ft. 1.50, 2 20, 4—5 ftig. Ha>ifsx ft 6..f»0, ntckel Halifax ft 9.—. Botfáklya esti korcso­lyázáshoz ft 1.70. Muff- vagy zsebben hordhato melegítő. 4 óráig tart meleget.

Mulattató tanulmáDyos játékokI c A n .v o k n a k é « ( i i t k i i t i k .

Í T ! V Torhetlen. mosdatható hajas • babák mgecskékben ft 1.20—

4.20-ie. P apát és mamát hivó ba­bák ft 2.50—7 50-ig. ö ltozrtlen babák 10 krtól ft 4.60-ig. ö ltözte tett babák 30 krtól 16 ftig.¥ T ! t Díszes kézi kosárkák babával s

J • öltözékkel berendezve ft 2.40— 6-ig Berendezett baba-kofferek ft 5— 12-isr Menyezetes baba-ágyak ft 4— 8-ig. Takarék tűzhelyek 60 krtól ft 6.50-ig. Préselt czinezett edények ft 1.15—S-ig. Porczellán asztali service 90 krajczártól ft 4 .70*ig. Felszerelt baba-mosdóasxtal rabból 3 ft. Fa- és parafam unkák 1 ft. Pálczikarakás ft 1.20. Himző-iskola 2—6 ftig, varró-iskola ft 1.40—2.25 ig, horgoló-iskola ft 2.80, köt3*tskola ft 8.*'>0, fon-r-iskoU 70 krtól 2 ftig. Fecskendő* festészet ft 1.85—4 50-ig. K is divat-

K E R T É S Z T Ó D O Rújdonságok raktára Budapest, Dorottya-utcza 1. sí.

Kedélyderitő nj tréfás meg-árusnő ft 1.80. Csodagombolyag 65 kr. Cxiterák ft 1.80, 6.40*ig

Trombiták 10 krajczártól ft 1.60-ig. Pacsirta hang-utánzó 8, 20, 25 krig. | T | f 11 ̂ *»•«*«'• a fulemilr hangját

.1 • terméczethflen után/ó kis madár ft 2.50, ugyanez egyszerűbb kiállítás­ban 50 kr. Zenélő búgó 40 kr. Sivitó otdog 40 kr (iépmúvcs futó egér 60 kr. Lcgpiüztoly lo—30 kng Caleido»cop 15—40 krig A n to « r o |> , uj meg u; vuágcsokor képződése látható, 80 kr l r S f Concert-srájh irmontka csenge-

• I * tyűvel ít 1 50. Zenéld doboz 2 5U. 21—66 ing Ostorok l5k rtó l 1 ftig Lovak 70 krtól ít 6.85*ig, hinia-lovak 4 80—20 ftig. velocipcd ló 21 ftig, bá­rányok iH» krtol 8 ftig Kocsik 20 krtól H ftig Gépműves játékok egerek sat. 60 krtól 1.40—24 ftig Katonák 30 kitol ft 3 60-ig Kardok 1.40—2 ítig. Pus kák 80 krtol ft 2 50-ig Csákók 30 krtól ft 1.80 tg Dobok 70 krtól ft 4.40-ig. Cnimbalom-xongora 9 ft Vasutak 40 k r ­tól 9 fog, gépezetetek ft 1.20—7 20-ig Érez cnmbalom 50 krtol 8 ftig Aeol* hárfa 40 kr Képes könyvek 10 krtól 2 ftig. Delejes já tékok lis/ó állatokkal 40 krtól ft 1.40-ig Amerikai préselt betű-játék 70 krtól ft 3.76-ig Lehúzható képek 10 krtól 3 forintig Színházak ft 2 50—6 ftig Életkerék 50 krtól 10 fug. Hegedűk ft 1.40, Számolo-gép ft 1.50 Mozaik já ték 40 krtól 3 ftig Festék- szekrények 60 krtól 4 ftig. Rajzoló- készülékek 50 krtól 3 ftig Cubus-játék 40 krtol 5 ftig Tűrelemjáték 65 krtól ft 2.40 ig Varázs>készlctek 2—H fug. Szerszám-ládák 50 któl ft 10 50-ig.Lomb- fűrész-készletek ft 4.20, 6—16.50-ig. La tém a magikák ít 1.20— *0-ig. Nyomdák ft 4.30—13.50-ig. Nyilak ?5krto l3 fug ■ ■ T i f Amerikai, ajtó közé csavar tiél- " * kul alkalm azható torna-készlet

hinta és trapezzel b—8 ftig

Csecsemőknek. T Zgummi-csorgök Sivito öltöztetve Bohóczok.30 krtól 8 ítig

Társas-játékok.85 krtol 6 ftig. Lóverseny 50 krtól ft 7.50-ig Várostrom ft 2.20—3.40-ig H arang és kalapács 85 krtól ft 1 .50-ig. Lóvonatti vasútjáték 2.25—3 ftig. U ta­sás a fold korul ft 2.80. Bezique ft 4.50. Zsebben hordható sakk-, dam- és malomjáték ft 1.40. Sakkjátékok 2.50—15 ftig. Dominók 60 krtól 5 ftig. ■ | T | t Tivoli vagy a franczia billiard

• 8 ft. R oulette stb ., stb. Minden tárgyon a határozott

ár ki van tűntetve, Írásbeli meg* rendeléseknél képes árjegyzék mellékeltetik.

lepetési tá rg y a k ^ kom5ku*tárgyak

dobozok, ajándék- elrejtésére. Legjobb kiháza *i-

bohócz-csorgők Kötött babák

tá « ajándék 90 kr. Gyógyszeriiveg 90 kr. Elet-clixir ft 1.20. N arancs ízet len tartatommal 70 kr. Pénzes-zsák ta r­talommal 75 kr. Virág-trágya ft 1.2t* Vadhús elleni szer 90 kr Vessző 40 kr Ajak-ir ft 1.60 Plkánt humót-szelencrc ft 1 75. Á lmatlanság elleni szer 90 kr Hús-kivonat 80 kr. Svéd tűrszerszám 40 kr Szerelmes pár ft 1 60. Gólyá 40 krtól ft 1 rtO-ig. Pénz-zsákok 1 fttol ft 1.20-isr Pólyás gyermekek 70 krto' 2 fl'g Tányér eperrel, cstressnyéve' ft 2—2 60-ig, tojással ft I k0. Retek ft 1.60 Ugorka 60 krtól 1 ftig Knrt- 85 kr Alma 30—75 krig. N aran t- 85 krtól ft 1.20-ig. Czitrom 30 krtól kezdve

Tréfás vexáló- és türelem-játékok könnyen előadható varázs-játékok u karácsony- és Szilveszter-estékre.

Csillogó, ragyogó fényes ka- rácsonyfa-díszek. U j ! J 5 $állvány vasbó l, meggátolja a fána» eldőlétét ft 2 50 Angyalok a karácsoox 1a tetejére 25, 36 krtól 1—2 ítig. Lebe gö angyalok 35 kraj zártól ft f.S5-itr

I T | | Ragyogó m glepő gépmú a V* J • rácsonyfa tetejére ít 1.50 P-»

lent gyertyatartók tuczatja 35, 40, IMI. 72 krtol ft 1, 1.20, 1 40, 1.60. 1>«», 2.40. 3-ig. Nagy alakokat ábrázoló lám pák ft 1 50. Lampionok a fa hatás-•* kivilágításához, tuczatja ft 1—1 40-u Ragyogó arany és ezüst reggharm:« 20 k r Arany és ezüst hajszálak BO kr A rany, rubin, ragyogó csillagok 20 krtál 1 fcig. Gyémánt-cseppek tuczatja 45 kr. Gyémánt lánc* 1 ft. Üvec-sjolyo láno 50 kr.Üveg-gyümölcs70.90któl ft 1.80-ic. érez-diók 84 kr., fenyő-toboz éréiből 1.40 1.80. fényes fenyőfőhöz H4 kr, mindenes tonkint. Kinyitható arany diók 15—40 k 1 választék bonboniérc I—2 ftig. 1 vá laszték bonboniére-balIon 76 krtól 1 ft K Különféle bonboniérek 10. 12, 15, 20 25 kr. Gyöngysodrony a tárgyak fe! függesstéséhez 10 kr. Mászó majo 36 Icr. Színes viasx-gyertyácskák tucsaij^ 20— 10 kr. Meglepő gyertyácskák, egy szerre gyulnak meg, tucsa^ja 42 ar Magnesium-sodrony electricus kivilági táshoz, méterje 85 kr Stearinnal töltött lampionok a karácsonyfa kivilágítására, 10 db. ft 1.20. Az itt elősorolt M tr try i tk - b é l e g y v á l n u t é k ö m i p A IIII- l i a i d 5, 10, 15, 20 ftért. Úgyszintén tombola nyerem énytárgyakból is. ~VT2 I Szemüvegek , melyek a kari- • - ' J • csonyfát 8*félo mesés szinfény*

ben tüntetik elő, ft L -

Egészen árta lm atlan

Jobb és olcsóbb m int bárm ely

k e s e r ű v iz.

B y e n g é n o ldó h a t á s ú , M indenkoru beteg

használhatja.-=T=-

hasznúlftti utasítás az alább jelzett gvóg>szertA- rakban ingjen kapható, mely nzitmos h/Akkör vé­leményét tiirtnlmazza, h a laUlarHok hatáb&ról h azok ártoIrnntlanHá^áról tanu-

bizonytiágot tesznek.

Vételekor B R A N D T R I C H A R D gyógyszerész svájci labdacsai kérendők,melyek bádog-szelencékben adatnak, és nedi# fiO szem 70 kr. én kisebb próbadoboz lő szemmel 25 kr. o. ért. — Minden valódi svájci labaaca-dobozon a fennt jelzett ra^jt^jr létezik: ff bér svájci kereszt vörös mezőben a készítő névaláírásával. B r a n d t R i c h a r d g y ó g j a z . s v á j c i l a b d a c s a i . | | t • Budapesten: f«>leté( egéas Magyarország szám ára: Tőrök József gyógyszert., király*ntcza 12 ; Debrscsen : dr. Bóthschoeek gyógyszert.; Gyöngyös: Vosary gyógyszert.; Jászberény: Merkl gyógysssrt.; Kapo»rár: Baboehay gyógyszert. ; K assa : Hegedűs gyógyszert. ; Kecskemét: K atona gyógyszert. -.Kolozsvár: Wolí gyógyszert. ; Komárom : Kírchner gyógyszert. ; M.-Vásárhely : Beroady gyósyszert.; M iskolci: Szabó Gyula gyógyssert. ; Nagy-Kanlzsa : Helns gy/>gyszert.; Nagy-Várad : Nyiry G. gyógyszert.; Nyltrm: Tarabor gyógyszert.; l'ozsony: P isrtóry «yógyss«rt.; 8zat- m ár: minden gyógy*z«*rtárbau; Szeged: Haréz gyógyssert.; risékesfehérvár: Dleballa (rvégysz#-rt; Újvidék:G rossinger gyógynw rt.; Váes: Eadnlesca gyógyírért.; Ver»r>e* : Hlsiu-rth G. füszerksr.; Zom bor: Akxiewies J . gyógyszert.; 8zepes-Szom bat: Gebr gyógyssert; és Magyarországmlnden más Jónevü gyógyszertárában.

Favöűások, gyomorm,A R A N Y É R ,

székrekedés, máj- és epebajok,

tisztátalan vér,

a g y - é s m e l l - v é r t o l u l á s e l l e n .

Orvosi vény után készitve.

F Ő - A L X A T K É B Z E :

Svájci gyógyhatású növények

kivonata.

C A L D E R O N I és Tsalá tx z e r é M z r k ,

a váczi utczában, Budapesten.a ján lan ak m in t k iv á ltk ép e n alka lm as

ünnepi ajándékokatszemüvegeket í's'orrcsiptetöket ezüst-, arany vagy teknösbékacsont-keretekben 3 írttól 25 frtig.

Színházi látcsöveket mintákban és felszerelésekkel &írttól 150 írtig. Anlroid-légsúl) mérőket a legjobb műszerészektől 5 írttól 50 írtig. Terem-hő mérőket 2.—. 3.— egész 15 frtig. Gói esőket 5 Attól 300 frtig. Varázalámpa- k_at 12 képpel 3 írt £0 kitol ÍO frtig. Sttreoskop-készülékeket képekkel á írttól 350 frtig. Svájczi rajzeszközöket uj ezüstből 5 írttól 80 frtig Teleskopokat, Graphos-

kopokat, napórákat és a t

M- és tanszer-raktárunk, kis liid uteza 8. száma fiatalság számára dús választékot nyújt mindenféle hasznos, tanalmányos és tudó

t mányon tálgyak, műszerek, készülékek és gyűjtemények ben.Képes árjegyzékek látszerészi áruk és gőzgép-mintákról, úgymint árjegyzékek üzle­

tünknek valamennyi más szakmájából, bérmeutesen állnak rendelkezésre. 375I r A ü b o l l n i c j j I i i í r t n o U lo |j- jo t> l> u n e a z k ö z ö l t c t n e k . " W

A statisztikai kimuta­tások constatálják, mily szá­mosán lesznek kedves kicsi­nyeink közül a fertőző beteg­ségek, úgymint: dipbtheritis, himlő, vőrheny stb., áldoza­tai. Mit tegyünk ez ellen ? kérdi a gondos családfő. Egyszerű válasz: „kicsinye­inket a ragályzástól kell megóvni11. Hogy ezt tehessük, szükséges a ragályt a leve­gőben ártalmatlanná tenni, a mi csak is Bittner fenyő- toboz-szesze által lehetséges. Szétporlasztva a fenyőerdő legpompásabb balzfamos illa­tá t hozza a szobába, és e mellett megtisztítja a leve­gőt az ozonizált savak ma­gas tartalma által, llagály- ellenes határán kívül Bittner fenyőtoboz-szesze még elis­mert kitűnő balzsamos gyógy­szer a légzési szervek beteg­ségeiben. Bittner fenyötoboz- szesze palaczkonkint 80 kr., ő palaczk 4 frt; a hozzávaló szabadék. porlasztó készülék 1 frt 80 kr. — Kapható Bittner Gyula, gyógysze résznél Reichenauban, Alsó Ausztriában éa a le té te k ben , úgymint: Budapestet!Török József gyógyszertárá bán, k,rály-utcza 12. Ksrék Dienes J. gyógyszert. Fehér templom: Helmbold C.gyógyt Gyöngyi**: Merzits J . cyógyt

! Napy - Károly: Füleky Pgyógyt. Pozsony : Henrici F gyógyt- Sopron: Rekert C gyógyt Szfkrstehérvár: P ie bella C. gyógyt Temesvár Jahner C. iryógyt. Zala Ererszee: Hollosv J. gyógyt.

205

„Betegbarát“ . alatt Bleh*té r lipcsei kladóintózetóbsn megje­lent röp lrst eg^tzsé^eseknsk as clsd Itrtegs^gi tünetek leküzdésére, be­tegeknek pedig a baj sikeres gyógyi* tására megbízható tanácsokat nyújt. E könyvet G o r is c h e k K áro ly es. kir. egyet, kőnyvkereakedése (Bécs, I . látván tér 0) ingyen és bérmentve küldi m«g s így a megrendelőnek nem okos tAbb kéltséget 2 krajrzár* nál a levelezd lapért. ÜO

K IL IÁ N F R I G Y E Sm. kir. egyet, könyvárusnál.

Budapesten m egjelent:

A közgazdaságe l m é l e t e

Irta

Dr. L Á N G LAJOSképviseld.

Á ra 1 f r t 80 kr.

A kereskedelem története

Irta

Dr. M ATLEKOVICS SÁNDOR.Á r a 3 fr t.

II m űveltség fejlődése M agyar- országban 8 8 9 — 1849.

irta

Dr. K E R É K G Y Á R T Ó A.Első kötet. — Ára 4 forint.

Általános áruismea l e g ú j a b b a d a t o k

f s l d o l g o i á i á v s l

irta

Dr. KOOS GÁBOR.Második javított, számos rajz

zal bővített kiadás.A v a f ó r i i t t iíO k r .

A kísérleti t e m é m t ta ntanlónyye.

Janiin .P e tit traité de phr- sique. czimü munka nyomán

fordítottaK O S Z T G Y.

700 ábrával. — Ára 3 frt.

=0=CMagyar és eidélyi aa s ta li és kitűnő pecsenye

borokat, valódi róasam álit, kéknyelű t, valódi fran­czia — vin sec — pezsgőt ajánl

L O B M A Y E R J . F .bor kereshet! éne, I V . K á r ó l {/ - k ö r ú t 18.Az erdélyi pispiiki boreladási fő-flgynökség ; Kamassetler Yinrze utóda balaton-menti borainak : Jales Mutntii ii lo. iheimsi pezsgőinek; l’et. Arnuhl Munim rajnai és most-li

borainak / t í r i l k t t í l ' f t . 253(i=s- s s - o —

%

A LEGJOBB

llY* kRK A

L E H O U B L O NF R A N O Z IA GYÁRTM ÁNY.

Ó V Á S U T Á N Z Á S O KE L L E N !

K tzirarkapapir ónk akkor valódi, ha minden lap l e h O U B L O N bélyegzőt ma^án űordja és minden karton az alant látható védjsgygyol és aláírással

van ellátva.

i u B r t t t t .C A W L E Y ti H E N R Y , tq M i nyin»hk, P A R IS . ||

Fontos! A legczélszeriibb és legolcsóbbkarácsonyi és újévi ajándékokat

mint már évek óta úgy ez idén is igyekeztem besze­rezni, kérem a nagyon t. közönséget becses rendel- ményeit ideje korán hozzám juttatni, miután előre látható, hogy a föltűnő olcsóság folytán a rendelmények igen tömegesen fognak hozzám érkezni. 293

Mély tisztelettel S C H I L L E R L. vászon- és divat nagy­kereskedő „a szép menyasszonyhor NZ.-FKI1KKV ÍROTT.Vidéki r e n d e l i i é n t r k a t o m u l t i I r z p o D l o i a b b i n r m k « I i l U t l i e k . ~ e < l

C H O in t ig o l l lH i n g y e n .j &iiir(gfözi>' I Ingyen 50 frtnyi rendelmény után egy | magyar állam sorsjegy, melynek 7 0 , W W f o r i n t | főnyereménye. — A húzás f. é. decz. 5-én történik.

Á r j e g y z é k : nutAM s

ruha 10 rf színes koczk. vattmoll barchet — .—ruha 10 rf fin. szín. c re to n ___________ —.—ruha 10 rf fin. indig creton __________—.—

g t ruha 10 rf fin. baige s z ö v e t_______ —.—ruba 10 rf fin. velour, v. kamgarn. . .___—.—ruha 10 rf fin. chevjott, fin. ripsz v. dia­gonál kelme ___________ __________ 6.50ruha 10 rf fin. fekete, szín. v. lűsztre <>.90 ruha 10 rf fin fekete cachmir... ._ . . .___ ,9.—ruha 10 rf legfin. félselyem, minden szín 15.— ruha 10 rf legnhzbb fék. noblesse selyem 35.— ruha 10 tf legnhzbb fekete faille selyem 46.—T ovábbá k a n a v á s z v ászo n és rh iffon b ám u lan d ó • I n r ó l !vg 25 rf színes 44- k a n a v á s z _____ __ ■

28 rf jó minőségű molini gyolcs _30 rf legnhz. ^ rothvasser kanavász29 rf • sziléz. bálizs vászon _30 rf « doubl chiffon női fehér-

netnüeknek_________________30 rf legneliz. rumb. kanavász___29 rf legfin. irlandi vászon_______

lf. feh. frnez ezérna zsebk. sz. széllelvalódi rumb. vászon zsebk-------------lgj. minős, sávolos szalvéta ___Igj. mát. tiszta ezérna fehérít, törülk.legf. franczia dam ászt törülköző___legf. franczia damaszt szalvéta___nagy színes sávolos a b r o s z _____legf. fehér frez. dam. abrosz _____legf. szines frez. dam. a b r o s z _____legfin. mosó selyemkendő _______t fekete selvemkendö kissé pecsétes nagyszerű szép elegáns Stephanie

melldísz hölgyeknek . . .__________1 rf fin. fehér frez. csipke függöny-----1 rf •;« szél. legfin. ja tté függöny bordur-

ral és r o j t t a l_______ __________elegánsán díszített kész posztó ruha legf. fekete moire v. posztó alsó ruha legf. ele£. bímz. hálóeorzet cbilfonból legf. női bugyogó lf zsin. barcbetból vagy finom chiffonból___________

.t nak1.50 I.M)1.50 1.90 2.20

2.502.50 3806.50

1 4 - 16.50

4.90 2455.95 3.15

10.50 5 1011 95 590

9.50 53512.50 6.5018.50 790—.— - 30—.— —.582.90 — 88246 — 982.95 1.402.65 1 303.95 1.664.50 1.751.50 —.52

2.50 - .9 22.90 1201.50 - .6 81.50 —.63

1.50 —.45—.55 —.25

2.95 - .9 512.— 5.905.50 1.951.90 —.88

2.50 1.15

818 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 51. SZÁM. 1881. x x v m . r ittolyaii

M á r j a n u á r 1 4 - é nlesz a 3° o-kos 1881 -iki 100 arany frankos fejedelmi

S Z E R B SO R S JE G Y E Kharmadik búzása.

Évinkint i t liú ti»Január 14-én. Márcxius 14-én. Jun ius 14-éu.

I A agastto i 14-én. i Nowmb«r 14*én.‘

A sorsjegy

3 százalékot boa

aranyban.

M in d e n k o r i fő n y e r em é n y

franc 100.000 aranybanLeglisekli nyirnufní 100 franc aranyban.

A nyeremények és kamatok Bécsben, Budapesten, a vidéki főbb városokban, Belgrádon 8 a legtöbb európai fővárosban m in d e n le v o n á s n é lk ü l kifizettetnek.

Eredeti készpénz fiteléun A 46 /r t j ira l , a 60 kr. szolréziy-kam atért.

m r V é te li je g y e k - « ffizetendők 14 havi részletben á 3 Írtjával s 4 frt hátralékért.▲ v«n3 c s ip i u S f r t to llac ttse i t á n m ár az azonnali én kizárólagos jogot meg-

aznrzi n játszásra.

A 3°/o*os fejedelmi srerb po-^jpírvek november 12-én történt l-ső húzásán :t ÍOO.OOO, 10.000 és 4000 arany frankos fő­nyeremények et a váltóin (Iánkban eladott sorsjegyek n y e r­

ték * általunk azonnal leszámítoltalak.

c .a k b é c s a 'NTT.'R C1TTR.** Ch c o h n ,WoUzeíl* lü és 13. U X** Wollzeile J0 és 13.

kiadó-hivatalának váltóirodája.

F a a a n y i ÁrminB u d a p e s t — K Ö b á l l f fO Í gyógyszerész által feltalált és készített és a gyógy­szerész-művészeti és gyógyászati téren tanúsított haladásért é r d e m - é r e m m e l és e l i s m e r ő o k l e r e f l e l k itün tete tt; — nem kQldnben már is országszerte közkedveltté vált, s legkitűnőbb gyógyhatásúnak elismert és bebizonyult

„magyar édes mustár".Ezen mustár nemcsak mint legkellemesebb tápszer és husnemii eledeleknél min­denkinél mindenki által legjobban használható, hanem egyszersmind mint igen jeles és kipróbált gyógyszer a gyomorbajoknál és pedig a rész étvágy, gyenge emésztés, különösen az tdűlt gyomor és bélhamt és az onnan származó sokféle s különböző gyomorbajok ellen, valamint pnfladús. gyomorégetés, gvomurgorcs, nehéz léglés, falladnzó, gége és güreslinrut, rekedtség, gyomor és mellelnyálkosodas; nemkü­lönben a máj. aranyér, szorulás, a nőknél előforduló hystrrikus s egyoldalú fejfájás és szívbajok ellen stb. — már is igen számos szenvedő által legjobb sikerrel hasz­náltatott, és annak folytán a legtekintélyesebb orvosok részéről is meglepő s leg­jobb és ldgkitünőbb gyógyhatásúnak elismertetett. — Kapható naponta legfrísebb minőségben valamint Fáoxányl Á. gyógyszerésznél, B u d ap est X. ko r. Kőbányáit, ngy igen számos fővárosi és vidéki gyógyszerész és füszerkereskedő uraknál. — Ara : egy nagy üveg I frt. — kis üveg 50 kr. Postán két nagy avagy négy kis üveg­nél kevesebb nem szállittatik. Csomag mérsékelt áron számittatik. 285Wm~ Valódinak c°ak az tekintendő, a mely üvegen Fáoxányl Á. név beégetve olvasható, azonkívül használati utasítással s ahoz csatolt számos elismervénynyel, továbbá székesfehérvári éremmel és Fáczányi sajátkezű aláírásával van ellátva.

aCD§

3 .

e

cr*%crjo-NP>-c rp>=

C z é l ü z e r ü

karácsonyi és njévi ajándékok.Az idény előre haladta, és az üzlet á alakítása kö­

vetkeztében, minden

n ő i d iva t -ez ikkek ,tetemesen leszállito’t árakon végeladatnak 36i

K Á N Y A JÓZSEF-nél.B U D A P E S T , J ó z s e f , t ő r 1 4 . h z .

A németországi gyógyászati ügytár?u!atok Altit megvizsgált, és kitűnő alkal­mazhatósága végett a magas cs. kir. inagyurországi helytaitóság által engedélyezel*

Köszvény-vászonm in le n fé le k ö p v é n ' , c ú a ( l t h e u n a ) , Misza*-

á s . tn e li- icen n cz fá jd u l-n ak k -reazfceom láj< t*(H «xcn«chu*!i) lá b k ö a iv é n y a th e l-n

F.sfv ( M iig ára 1 írt 5 kr., kettős erejű 2 frl 10 kr.I)r. Ilufo land hire* orvos gyógyászati mii veiben követ- kezűleg nyilatkozott: «Két l>ete«BÓ« ta n , melyek ellim az orvosi tudomány sikertelenül látszok «*rő* t j ó a y- s z e re k f t (eltalálni ; ezen bajuk a fejctúz ős köszvény*.

Ezeknek óvszere a köszvény-vászon által íöllelve van. 316

Dr. BÚRON párisi általános sebtapaszamindenféle sebek, g e n y e d é se k és d a g a n a to k ellen. — Egy köcsög ára" a használati mód­szerrel együtt 70 kr.. kisebb kikwög 35 kr. l ’oatán küldve 10 krral több. Valódi minöségbon Budapesten egyedül" csak T Ö R Ö K J Ó Z SE F tir gyógyszertárában, kírál.v-utcza Iá. sz. — D eb reczen b on , Hothschnek ur gyógyszertárában. — S z o m b a th e ly e n : Pillich Ferencz ur gyógyszertárában. - M oh á cso n : Jezevícs Károly. — K o lo z s v á r it : Wolff és Hintz gyógy­szerészeknél. - E ger : Köllner gyógysz. — S z e g e d e n : Weigler György és Kovács gyógysz.— T em esv á ro n : Jaliner és Tarozay gyógyszerészek. — N a g y v á ra d o n : Molnár gyógysz. —N y i t r a : Tomlior Kornél. — P é c s e t : Pacher. — N a g y -S ze b e n : Schneid-r. — S zék es- fe h é r v á r : I'ieballa Gy. — G y ön gyösön : Vozary gjógvszerész. — S z ig e tv á r o n : Ehren- feld \Y. — M is k o lc i : Újházi gyógysz. — P o z so n y : Selioffer gyógysz. — K a ssá n : Echwig gyógysz. _B r a s s ó : Kngler. — A r a d : Tones és Társ. — O r a v ic z a : Knoblancli gyógysz.— B e lg r á d : Dilber Gy. — U .i» id ék : Grossínger gyógysz. - Z á g r á b : Mitlbach gyógysz.

V ersetzen : Bienerth gyógysz.

A i'rmnkUn-TArmÜMIn.agyar Irodalmi intézet kiadásé bes Budapesten (egyetam-atoza 4. szár*) •M gjeleet és minden könyváram*!

kapható :

ILLEMTAN.A t á m d a l m l i l l e m a s a -

b i l y o k k é z i k ö n y v é .

Hme. D'Alq és Ebhardt F. munkái után irta

K.-BEHICZKT IH1A.Ara fürve 40 kr.

A k ö l i ö ^ ó H , i-«*li«*<lt- « é } j . m e l l - , t i i t l ő - é n•r v<>»«ioi--l>»«ii t J i l n i i i l í

e l l o n .A csaknem mind1 n európai állam c». kir. udvari szállitój.. Hoff Já n o s uinak, csász. kir. tanácsos, a koronás, arany érdemkerc-zt tulajdonos*, a főiib poros/, és nőmet rend

1 vagjának. B é c s . S tadt, G rab en , B r .,u n er i.tra s« e 8

Négy év ig s/envt dteui heves mell bántalmakball, sú­lyos köhögés és gyakoii kiköpéssel, a mi által egy ideig az ágyhoz yoltain kötve s igen el voltam erŐtlencdve, migneni végmenedékemet az ön valódi gyógyrővel birn Hoff János-féle maláta ki vonat-egészségi sörében k e- restem fel. Ezen erősítő e» gyógyeiő»el biró Hoff-féle maláta sernek 24 palaczkkal, és m alit a-undlezukorkákkaí való elhasználása után töké­letesen meggyógyultam, a mit is az öszszcs szenvedők javára nyilvántétetni kések.

Kérek 28 palaczk maláta­sört, 5 kiló maláta csokoládot és 12 zacskó maláta ezukor- kát megküldeni.

B a h n e r F e r e n c a , Budapest, váczi ur.

Az ön malátakivonat- ezukorkái idült gyoinorhum- tomnál igen jó szolgálatot tettek. Kérek sár.

g r ó f A h a i n J ó z se f cs. kir. kamarás és földbirto­kos NeuSauson.

Életben tartvaa valódi HOFF János féle

maláta csokoládé által.

Köszönő • irat (Jráczból.Miután alulírott a HOFF-

féle csokoládé h iszuálatának köszönheti két gyermeke élet­ben maradását, kötelességé­nek tartja arról más szüksé­ge t szenvedőket is értesíteni, még pedig annál is inkább, miután azon gyógyszer, mely egyszersmind tápszer is, való­ban igen olcsó.Grácz. Sehwerth A.

Iloíf János főraktáraB u d a p c M t /.N ib á riiN

u t o z u 7 .Raktárak: Török J. király- utcza. Wenínger M. Buda !Ö"

utcza.

A Franklin-TAr ml mt magyar irodalmi intését kiadásában Buda pesten (egyetem-a tez.a 4. 'tán| 1~UJ~‘*Ti1 és minden könyvárusnál

Uj fali naptar1882-d ik évre.

Egy egész ív ára 20 kr.

1AO TY F. II. es FIABnda-

l»cslen

íáczi lltCM

19. s ió n .

A jánlja saját készitm ényű legfinom abb táj tgy ártm ány ait.

K i rá n ő t r o á r j e g y z é k e k h é r m e n tv ek ü ld e t i t e k . 389

Utánvét mellett küld szét a már 1849 óta fennálló

LUKOVITS JOZSEF-félefűszer*, lliea-, rum- és borkereskedés

B u d a p e s t e n , IV ., m u z e n m - k ö r n t 11. sz .1 Klg. ezukor iegfín. —.501 • • finom —.491 • Cuba kávé „ 1.901 • Gyöngy « ... 1.901 « Arany jáva k. 1 901 • Mokka urábiai 1.801 « Ceylon .. _ _. 1.601 • Portorikko 1.401 * Rizs légiin. .. —.30> . . fin. ... - 281 « « közép.... —.241 Klg. thea 4, 5. 6, jjt, frtigugyszinte nagyobb kisebb

Ezenkívül ajánlom

szelei ezékben és csoma­gokban 30, 40, 50, 1 frt

3 frti1 Lt. brazíliai rum —.6 1 Lt. cuba rum _ 1.—1 « valódi jamaikai 1.501 • . If. « 2.—1 ■-> Klg. csomagokban

csokoládé (.0, 80, 1.20 1 Csőm. Mandolás két­

szer s ü l t _____ —-351 Klg. thea kenyér 1.80 390 2.—

még mindennemű pezsgő-asztali- és csemege boraimat, milly- cs flóragyertyá kát, Liebig-féle huskivonatot, s minden az e szaki a jvágó áruezikkeket. 390Az utolsó posta vagy állomás pontos feljegyzése kéret'k O * Valódi árnk-és snlymértékért jótállás biztosittatik.

Tisztelettel J L n k o r i t i* .J ó z s e f

A F R A N K L I N - T Á R S U L A Tmagyar irodalmi idtézet kiadásában (Budit pest, ejryet em-utca

4-ik szám) megjelent és minden könyvárusnál kapbaté:

UJ K É P E S K Ö N Y V .Ú t m u t a t á s

a szemléletre, gondolkodásra, számolásra és beszelésre2'2— 7 éves gyermekek számára

használatu l a c sa lá d b a n . k isdedS vodában . siketném a- intézetekben és az elemi o k ta tá s első fokán.

Vázolva és kidolgozva

B O H N Y M.által.

H arm inc ih a t u in e s e t t táh Iá v a l és *gy r a j á t * '1***1 ’

Második kiadás.A ra színes borítékba kötve 4 f r U

Franklin t ársulat nyomdája. (Egyetem-utcza 4. szám.)