Problémás érzelmi kompetenciák a kémiai és viselkedési addikciók hátterében

Kun Bernadette, PhD

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar,

Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék

Érzelmek és addikciók

A pszichoaktívszer-használattal foglalkozó korábbi vizsgálatok számos ponton érintették már az érzelmek kérdéskörét.

Klinikai megfigyelések mellett több személyiség- illetve egészségpszichológiai vizsgálat felvetette az érzelmi kompetenciák szerepét a szerhasználók és szenvedélybetegek körében. Doktori kutatásom célja volt, hogy ezeket egy egységes szemléleti keretben, az érzelmi intelligencia koncepciójának keretében tárgyaljam.

EREDMÉNYEK 2.: EGYETEMISTÁK (Kun, 2012) - Szerhasználat és az EI között gyenge kapcsolat: r = 0,1 - 0,2 között mozognak (negatív előjellel) - Absztinensek szign. jobb érzelemszabályozási képességek, mint a dohányzó/alkohol-fogyasztók

- Minél kevesebb szerfogyasztás: annál komplexebb érzelmek

- Pozitív érzelmek: a legkomplexebb érzelmek

azon csoportok körében jelentek meg, akik

legkevésbé használnak pszichoaktív szereket

Viselkedési addikciók és érzelmi deficitek

- Evészavarok: egyértelmű együttjárás az affektív szabályozás zavarai és a tünetek megjelenése

között (Bóna, Kun és mtsai, 2013). - Gyakori szorongásos és hangulati zavarok egyes viselkedési addikcióknál:

- internetfüggőség (Koronczai és mtsai, 2013), - testedzés-függőség (Berczik és mtsai, 2012), - szerencsejáték zavar (Koronczai és mtsai, 2013a)

- más viselkedési addikciók esetében? jövőbeli kutatások

Kutatás – első lépések

1. Több érzelmi intelligencia kérdőívet is adaptáltunk magyar nyelvre (Kun és mtsai, 2010, 2011a, 2011b, 2012; Szabó, Kun, Urbán és Demetrovics, 2011). 1. Bar-On Érzelmi Intelligencia Kérdőív Serdülő Verziója 2. Érzelmek Mérése Skála 3. Érzelmi Tudatosság Szintjei Skála 4. Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála

2. Szisztematikus áttekintés során rámutattunk arra, hogy az érzelmi intelligencia és a különböző pszichoaktív szerek használata, illetve a kémiai és viselkedési addikciók kapcsolatának feltárására kevés vizsgálat született, amelyek számos nyitott kérdést hagytak maguk után (Kun és Demetrovics, 2010a, 2010b).

Kun Bernadette, PhD, egyetemi adjunktus ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia

Tanszék kun.bernadette@ppk.elte.hu

http://addiktologia.elte.hu

Vizsgálatok: EI és szerhasználat

1. Zalaegerszegi serdülők körében (2007)

2. Egyetemisták körében (2006-2009)

3. Szerhasználók körében (2006-2009)

Hivatkozások Berczik K, Szabo A, Griffiths MD, Kurimay T, Kun B, Urban R, Demetrovics Z (2012). Exercise addiction:

symptoms, diagnosis, epidemiology, and etiology. Substance Use And Misuse, 47:(4) pp. 403-417.

Griffiths M D, Urbán R, Demetrovics Zs, Lichtenstein M B, de la Vega R, Kun B, Ruiz-Barquín R,

Youngman J, Szabo A. (2015). A cross-cultural re-evaluation of the Exercise Addiction Inventory (EAI) in

five countries. Sports Medicine Open 1:(1) 5-7 p.

Gyollai Á, Urbán R, Farkas J, Kun B, Kökönyei Gy, Eisinger A, Magi A, Demetrovics Zs. (2013). A

Szerencsejáték Probléma Súlyossága Kérdőív magyar változatának (PGSI-HU) bemutatása. Psychiatria

Hungarica, 28:(3) pp. 274-284.

Gyollai A, Urban R, Kun B, Paksi B, Arnold P, Balazs H, Kokonyei G, Olah A, Demetrovics Z

(2011).Problémás és patológiás szerencsejáték Magyarországon: A South Oaks Szerencsejáték Kérdőív

magyar verziójának (SOGS-HU) hazai alkalmazása: [Problem and pathological gambling in Hungary: the

Hungarian version of the South Oaks Gambling Screen (SOGS-HU)]. Psychiatria Hungarica, 26:(4) pp.

230-240.

Koronczai B, Kokonyei G, Urban R, Kun B, Papay O, Nagygyorgy K, Griffiths MD, Demetrovics Z.

(2013a). The mediating effect of self-esteem, depression and anxiety between satisfaction with body

appearance and problematic internet use. American Journal of Drug and Alcohol Abuse, 39:(4) pp. 259-

265.

Koronczai B, Urbán R, Kökönyei G, Pápay O, Paksi B, Kun B, Farkas J, Domokos T, Elekes Z, Griffiths M

D, Demetrovics Z (2013b). The Problematic Internet Use Questionnaire (PIUQ): Validation on different

samples. Journal of Behavioral Addictions, 2:(suppl) p. 19.

Kun B. (2012). Az érzelmi intelligencia és az emocionális és szociális kompetenciák szerepe a pszichoaktívszer-használatban. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest, ELTE PPK Doktori Iskola. Kun B, Balázs H, Kapitány M, Rózsa S, Kő N, Demetrovics Zs. (2011). Az Érzelmi Tudatosság Szintjei Skála (LEAS-A-HU) hazai adaptációja. Pszichológia, 31:(4) pp. 341-358. Kun B, Balazs H, Kapitany M, Urban R, Demetrovics Z. (2010). Confirmation of the three-factor model of the Assessing Emotions Scale (AES): verification of the theoretical starting point. Behavior Research Methods, 42(2), 596-606. Kun B, Demetrovics Z. (2010). Emotional intelligence and addictions: a systematic review. Substance Use And Misuse, 45:(7-8) pp. 1131-1160. Kun B, Urbán R, Balázs H, Kapitány M, Nagy H, Oláh A, Demetrovics Zs. (2011). Az Érzelmek Mérése Skála háromfaktoros modelljének adaptálása. Magyar Pszichológiai Szemle, 66:(3) pp. 449-466. Kun B, Urban R, Paksi B, Csobor LV, Olah A, Demetrovics Z (2012). Psychometric characteristics of the Emotional Quotient Inventory, Youth Version, Short Form, in Hungarian high school students. Psychological Assessment, 24:(2) pp. 518-523. Kun B., Demetrovics Zs. (2010b). Az érzelmi intelligencia szerepe az addikciós zavarokban. Psychiatria Hungarica, 25(6), 503-524 Mayer, J.D., Salovey, P. (1997). What is Emotional Intelligence? In: Salovey, P; Sluyter, D. (Eds.). Emotional Development and Emotional Intelligence: Implications for Educators. pp. 3-31. New York: Basic Books. Maraz A, Eisinger A, Hende B, Urban R, Paksi B, Kun B, Kokonyei G, Griffiths MD, Demetrovics Z. (2015). Measuring compulsive buying behaviour: Psychometric validity of three different scales and prevalence in the general population and in shopping centres. Psychiatry Research, 225:(3) pp. 326-334. Mónok K, Berczik K, Urbán R, Szabó A, Griffiths M, Farkas J, Magi A, Eisinger A, Kurimay T, Kökönyei G, Kun B, Paksi B, Demetrovics Z. (2012) Psychometric properties and concurrent validity of two exercise addiction measures: A population wide study. Psychology of Sport and Exercise, 13:(6) pp. 739-746. Szabó A, Kun B, Urbán R, Demetrovics Zs. (2011). Kezdeti eredmények a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála (WLEIS-HU) hazai alkalmazásával. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12:(1) pp. 1-15.

Érzelmi intelligencia (EI) - Salovey és Mayer (1997) négyágú modellje: 1. az érzelmek észlelése, értékelése és kifejezése 2. az érzelmek felhasználása 3. az érzelmek megértése és elemzése, az érzelmi tudás alkalmazása 4. az érzelmek szabályozása

A szisztematikus áttekintés főbb eredményei

• Az EI vonatkozásában elhanyagolt terület volt az illegális szerek és a viselkedési addikciók kutatása • Klinikai mintán kevés vizsgálat (főként alkohol) • Serdülő mintán kevés vizsgálat • Eddig nem történt meg: különböző szerhasználó csoportok EI-jának összehasonlítása • EI és szerhasználat kapcsolata: alacsony-közepes mértékű, negatív előjelű együttjárás (r= 0,2-0,4) • Kiemelt összetevők: érzelmek azonosítása és érzelmek szabályozása

EREDMÉNYEK 1.: SERDÜLŐK (Kun, 2012) - Szerhasználat és az EI között gyenge kapcsolat: r = 0,1 - 0,2 között mozognak (negatív előjellel)

- Alkoholfogyasztás, berúgás, ill. visszaélésszerű nyugtató- használat: az átlag alatti érzelmi intelligenciájú fiatalok a legveszélyeztetettebbek

- Amfetamin / ecstasy: kifejezetten az érzelemszabályozás terén deficites („forrófejű”) fiatalok veszélyeztetettek

- A szerhasználatot legjelentősebb mértékben: Interperszonális képességek és a stressz kezelési kompetenciák jósolják be (R2 = 2-8% között)

EREDMÉNYEK 3.: SZERHASZNÁLÓK (Kun, 2012) - Alkalmi / rekreációs használók, elterelésben résztvevők, intravénás használók, partilátogatók - Az érzelmek komplexitása és az EI szintje: absztinensek” > „dohányzó alkalmi alkoholfogyasztók” > „kannabisz-, stimuláns- és hallucinogén-használók” > „opiátfüggők” - Vagyis minél súlyosabb, problémásabb a szerhasználat, annál rosszabb érzelmi kompetenciák - EI és szarhasználat között negatív előjelű kapcsolat, de: az absztinens csoportban minél magasabb volt az érzelmi intelligencia szint, annál gyakrabban használt életében kannabiszt

KÖVETKEZTETÉSEK A 3 VIZSGÁLAT ALAPJÁN:

1. Az EI-nak csupán csekély szerepe van a szerhasználat intenzitásában 2. Serdülők és felnőttek: intenzívebb szerhasználattal az EI alacsonyabb szintje párosul 3. Az érzelemszabályozási problémák gyakoribb szerhasz- nálattal összefüggő problémákkal járnak együtt 4. Felnőtteknél az érzelmi komplexitás alkalmas mutatója a problémás szerhasználat kiszűrésének 5. Serdülőknél az interperszonális képességek megha- tározóak a problémás szerhasználat szempontjából. Az érzelemszabályozási képességek mindkét csoportnál előrejelzik a szerhasználat intenzitását. 6. Az eredmények a prevenció, az addiktológiai kezelés és rehabilitáció során is jól alkalmazhatók.

VISELKEDÉSI ADDIKCIÓK

„ártalmas használat” – akár valamilyen adaptív viselkedés esetében is

Demetrovics és Kun, 2007, 2010

Első hazai lakossági vizsgálat, melyben viselkedési addikciók elterjedtsége is felmérésre került: OLAAP, 2007-ben. Bekerült a szerencse-játék-zavart, munkafüggőséget, kényszeres vásárlást, evészavart, internetfüggőséget és testedzés-függőséget mérő 1-1 kérdőív is. Ezek hazai adaptálása megkezdődött (Griffiths és mtsai, 2015; Gyollai és mtsai, 2011, 2013; Koronczai és mtsai, 2013a, 2013b; Maraz és mtsai, 2015; Mónok és mtsai, 2012).

szerencsejáték zavar internetfüggőség

kényszeres vásárlás anorexia, bulimia

szexfüggőség testedzés-függőség

munkafüggőség kényszeres gyűjtögetés

kodependencia vallásfüggőség