www.inter-studium.hu

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és KollégiumTÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg

PROJEKT MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓA szakképzés és a felnőttképzés kiemelt területei

2

A projekt általános bemutatása

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009 januárjában írta ki az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a „Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és a felnőttképzés területén” című pályázatát. A Társadalmi Megújulás Ope-ratív Program (TÁMOP 2.2.4/08/1) célja a magyar tapasz-talatok átadása elsősorban a szomszédos országok szak- és felnőttképzéssel foglalkozó intézményei számára.

A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollé-gium pályázatának címe: Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttmű-ködéssel” - INTER-Studium.

A program több mint 24 millió Ft támogatással valósul meg 2009. július 1. és 2010. szeptem-ber 30. között.

A projekt célja a munkaerő-piac igényeivel összhangban olyan képzési programok, tananyag-ok fejlesztése, amelyekre mind Magyarországon, mind az együttműködő országokban igény jelent-kezik a partnerségben résztvevő oktatási intézmé-nyek, és a gazdasági szereplők oldaláról is.

Célkitűzésünk továbbá, hogy erősödjön a kap-csolatunk a hasonló szerep-, és feladatkörrel ren-delkező intézményekkel, például munkaügyi szervezetekkel, pedagógiai intézetekkel, szakmai szervezetekkel, profitorientált felnőttképzési intéz-ményekkel.

A projekt egyik legfontosabb eleme a szak- és felnőttképzés kiemelt területeinek összefoglalása, módszertani szakmai anyagok készítése, ami lehetőséget ad olyan szakmai támogatás nyújtására, amely a magyar tapasztalatok elsősorban szomszédos országokban történő adaptációját segíti elő. A projekt változatos formában valósul meg. A lebonyolítás során konferencia, szakmai tanulmányi utak, workshop-ok megszervezésére is sor kerül. Az egyes feladatok megvalósítása során a pályázó munkáját a külföldi partner intézmények szakértői is segítették.

A konstrukció keretében megvalósuló nemzetközi együttműködés lehetőséget teremt a projekt-ben résztvevő intézményeknek, illetve a menedzsmentnek és a pedagógusoknak a tapasztalatcseré-re, a módszerek, programok, tananyagok átadásá-ra, átvételére.

A szakképző intézmények közötti együttmű-ködés hozzájárul a nemzetközi munkaerő-piac igényeinek megismeréséhez, közvetett módon a munkaerő mobilitáshoz is. A projekt felhasz-nálja az EU-ban, azon belül Magyarországon és a partner országokban zajló, a képzési rendszer fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket, lehető-vé téve a „jó gyakorlat” megismerését, az esetleges sikertelenségek megismétlődésének elkerülé-sét.

3

A projekt általános bemutatása A pályázó: A miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Az iskola honlapja: www.szemere.miskolc.hu

Miskolc és Borsod–Abaúj–Zemplén Megye legnagyobb szakképzést folytató iskolája a Szemere Bertalan Szakkö-zépiskola, Szakiskola és Kollégium. A több mint 135 éve alapított intézményünk egyidős a szervezett magyaror-szági szakképzéssel. Iskolánk szellemiségében ötvöződik a mesterségek elsajátításának évszázados hagyománya és a korszerű ismeretek közvetítésére való nyitottság. Az iskola több szakterületen (műszaki, humán, szolgál-tató) folytat szakmai alapképzést, valamint OKJ szerinti szakképzést közel 1400 fős tanulói létszámmal. Az iskola beiskolázási területe regionális.

Az intézményben megszerezhető szakmai képesítések:

• Alkalmazottfotográfus• Divat-stílustervező• Informatikaiműszerész• Webmester• Kozmetikus• Dekoratőr• Logisztikaiügyintéző • Fogtechnikus • Könnyűiparitechnikus

• Autószerelő• Autóelektronikaiműszerész• Autótechnikus• Fodrász• Szabó• Bőrdíszműves• Villanyszerelő• Biztonságtechnikaiszerelő,kezelő

Nevelési célunkat a Bonus intra, melior exi – „Jó emberként lépje be, s még jobbként távozzál!”

jelmondat fejezi ki.

Az iskola küldetése és jövőképe• Aszakmaiképzéshezvezetőutakváltozatosésszéles

kínálatát nyújtjuk. • Kiemelt feladatunknak tekintjük a munkaer-őpiac

által elvárt alapvető (szövegértés-szövegalkotás, ma-tematikai, szociális, idegen nyelvi, informatikai) va-lamint a személyes, társas és szakmai kompetenciák fejlesztését.

• Elsősorban a minőségi szakképzés iskolája szeret-nénk lenni Miskolc város és a régió szakmát választó polgárai számára.

• Tovább kívánjuk fejleszteni a felnőttképzési tevé-kenység minőségét és kapacitását.

• Kiemeltenfontosnaktartjukakapcsolatokfejleszté-sét a munkaerőpiaci szereplőkkel, az érdekképvisele-ti szervezetekkel, a hazai és külföldi partnerintézmé-nyekkel.

4

A projekt megvalósítása során partnerintézményeink voltak

Németország – Berufssbildung Zentrum – München

Románia – Andrei Muresanu Főgimnázium - Beszterce

Románia – ERDÉLYI KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLITÁSI, COLEGIUL TEHNIC DE TRANSPORTURI TRANSILVANIA - Kolozsvár

http://www.ft-deroy.musin.de/A müncheni műszaki iskola épülete közel 100 éves, de belülről teljesen korszerű, a kor szakmai oktatásához szükséges minden felszereléssel és informatikai hát-térrel. Az iskola tanulólétszáma 1000 fő körüli. Oktatott szakmák: autószerelő, autóelektronikai műszerész, karosszérialakatos, autófényező, repülőgép-műsze-rész, irodatechnikai műszerész. Az elméleti órákat olyan termekben tartják, ahol a tanár meg tudja mutatni az elmélethez tartozó gyakorlati műveleteket, tevé-kenységeket. A gyakorlatot vállalkozási környezetben ismerhetik meg a tanulók: 2-3 fős magánvállalkozó műhelyeknél, márkakereskedéseknél és nagy autógyárak-nál,mintpl.aBMWmüncheniüzemegysége.Anémetországiszakképzésirendszerszerint az iskola csak azt a diákot veszi fel, akit a gyakorlati hely javasol az adott szakképesítésre. Az isko-lában színes szakmai és kulturális élet folyik, számtalan külföldi kapcsolattal és programmal, a pályázati lehetőségeket kihasználva.

http://www.cnam.ro/A XX. század elején alapított intézmény jelszava: „Európainak lenni a fő óha-junk”.

Az iskolában 125 pedagógus tanítja az 1500-nál is több tanulót. Az elemi, a gim-náziumi és a líceumi oktatásban román és magyar tagozaton is tanulhatnak a tanítványok. Az iskola vezetése innovatív, különböző oktatási alternatívákat is szívesen kipróbálnak és alkalmaznak. A 80 osztályterem mellett, természet-tudományi laboratóriumok, humán és reál szaktantermek, számítástechnikai termek, 40 000 kötetes könyvtár, 3 tornaterem várja a tanulni és fejlődni vágyó fiatalokat. Az iskola tanulói nagyon sikeresek a különböző szintű tanulmányi versenyeken. Élénk és változatos a kulturális élet a líceumban. Számos pályázat megvalósítása színesítette már diákjai életét és ezeken keresztül több európai ország – köztük Magyarország – iskoláival is kapcsolatban állnak.

Az iskola 1948 óta működik, kezdetben mint fémipari szakmunkásokat képző műszaki középiskola, később mint vasúti-szállítási szakiskola. Magyar nyelvű oktatás 1999-től van autószerelő szakmára. A tanulók az iskola elvégzésekor B és C kategóriájú jogosítványt szerezhetnek. Az iskola tanulói az évek során sok tantárgyi és szakmai versenyen szerepeltek eredményesen. Az iskolakomple-xumban a 25 szaktanterem mellett megtalálható 9 műhely, díszterem, könyv-tár, pszicho-pedagógiai kabinet, orvosi rendelő, kollégium, tornaterem, 3 sza-badtéri sportpálya.

5

A projekt megvalósítása során partnerintézményeink voltak Szlovákia – COMENIUS - Selye János Egyetem Pedagógiai Intézete - Komárom

Szlovákia – STREDNÁ ODBORNÁ ŠKOLA - SZAKKÖZÉPISKOLA, KASSA

Szlovákia – TREDNÁ ODBORNÁ ŠKOLA- SZAKKÖZÉPISKOLA, RIMASZOMBAT

Az Intézet tevékenységei:• Felnőttképzés-pedagógusokésoktatásügyidolgozókképzése.• Képzésiprogramokakkreditációja.• Helyi/regionálistovábbképzésekszervezése.• Országos és regionális szakmai konferenciák és fórumok szervezése.• Alternatívpedagógiaiprogramokfejlesztése.• Pedagógiai-módszertanifejlesztések.• Pedagógiaimérések,vizsgálatok,kutatások.• Szaktanácsadói,szakértőitevékenység.• Szolgáltatásokaziskolákfenntartói,vezetői,pedagógusaiszámára.

http://www.ipari.sk/Az Ipari, Közép-Európa első középfokú ipari iskoláinak egyike. Az isko-la 137 éves múltja alatt sok változáson ment keresztül, a gépészeti és elektrotechnikai szakot felváltotta a mechatronika, a középiskola mellett elindult a felsőfokú szakképzés gépészeti és logisztika szakon. Az ipari mellett kereskedelmi képzés is folyik. A tanulók sikeresen szerepelnek különféle szakmai versenyeken és sportvetélkedőkön. Tanulóik szép eredményeket értek el az országos ifjú könyvelő versenyen. Gyakorló mintairodában vállalatirányító tevékenységet gyakorolnak más isko-lákkal együttműködve. Az iskola diákjai élénk kulturális és sportéletet élnek és szórakozásból sincs hiány. A gyakorlati képzés jól felszerelt műhelyekben és szaktantermekben valósul meg. A legkorszerűbb számjegyvezérlésű megmunkáló gépeken (CNC) és 3 dimenziós mérőműszerrel is gyakorolhatnak.

A legtehetségesebbek számára minden feltétel adott a képességeik maximális fejlesztésére. Spe-ciális szakkörök (elektrotechnikai, mediális, sport, képzőművészeti, irodalmi, könyvtári, történelmi), tanulmányi versenyek, gyakori színházlátogatások, kulturális események és tanulmányi kirándulások gazdagítják látókörüket.

Az 1982-ben megalakult iskola alapításának fő célja az volt, hogy a me-zőgazdasági termeléssel foglalkozó vidék iparosításához szakembere-ket biztosítson. Napjainkig az intézmény sok változáson ment keresztül, amit részben a nehéz-gépgyártás hanyatlása idézett elő. A fennmaradás és a sikerek abból következnek, hogy rugalmasan tudtak alkalmazkodni a kínálat és a kereslet által szabott feltételekhez. Az iskolának jelenleg 308 diákja van.

Az iskola kétnyelvű oktatást biztosít, és természetesen a szakoktatás el-méleti és gyakorlati ismeretek átadása mellett nagy figyelmet fordít az idegen nyelvek oktatására is. Ez megteremti a lehetőségét annak, hogy a diákok a szakmai ismeretek és a nyelvi tudás megszerzésével érvénye-sülhessenek Szlovákiában és megfeleljenek az Európai Unió munkaerő-piaci követelményeinek.

6

Az iskola és a projekt vezetése

Az iskola igazgatója: Dr.KavecsánszkiGyulaTelefon: 46/360-125/202igazgato@szemere.sulinet.hu

Projekt menedzser: Szűcs Erika46/360-125/204szucsera@mailbox.hu

Szakmai vezető: Kiss Gábor46/562-245g-kiss@szemere.sulinet.hu

Pénzügyi vezető:ViszokaiJózsefené46/360-125/205viszokaine@fonetcom.hu

A projekt külső szakértői:

Külföldi szakértők

Az iskola pedagógusai közül a projektben részt vettek

Gúr Nándor országgyűlési képviselő, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) elnökeBihall Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az RFKB társelnök

Dr.KormosVilmosMiskolcMegyeiJogúVárosÖnkormányzatafőosztályvezetőjeDr.StadingerCsabaazÉszak-KeletMagyarországiRegionálisMunkaügyiKözpontáltalánosfőigazgatóhelyettese

Veresnédr.SomosiMariannaMiskolciEgyetemGazdaságtudományiKardékán-helyetteseDr.SzakályDezső–aMiskolciEgyetemGazdaságtudományiKartanszékvezetője

dr.GyenesZsoltDLA-aKaposváriEgyetemMűvészetiKaránakegyetemidocense,fotó-ésképzőművész,Mihálka Nóra a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) osztályvezetője

Bratinkáné Magyar Éva a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet igazgatójaBlága Csaba a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának docense

Hogya Orsolya a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának tudományos munkatársaKovácsné Szeppelfeld Erzsébet a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese

Dr.DobosLászlófelnőttképzésiszakértőMolnár Gábor az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ oktatója

Bendász Ernő minőségbiztosítási szakértő

DorinaAncau–Románia–KolozsvárJenei Elemér – Románia – Kolozsvár

FülöpDóra–Szlovákia–KassaKovács Mónika – Románia – Kolozsvár

MolnárLászló–Szlovákia–KassaPavaluc – Gál Enikő – Románia – BeszterceRigóLászló–Szlovákia–Rimaszombat

Szerdi Judit – Szlovákia – Kassa

Módszertani munkacsoport: NagyIstvánigazgatóhelyettes•GórászAndrásgyakorlatioktatásve-zető•BarátiTibormunkaközösségvezető•ÉliásIstvánmunkaközösségvezető•MajorMónika•Dr.SzabónéTóthMonika•KovácsnéRakaczkiZsuzsatanárokKépzési program készítése: Dr. Kavecsánszki Gyula igazgató • Kiss Gábor igazgatóhelyettes •Górász András gyakorlati oktatásvezetőTananyagfejlesztés: Fodor Lászlómunkaközösség vezető • Hadházi László • Budai Ferenc •LakatosZsolt•EmberLászló•VinnaiZoltán•ZomborGyula•ZeleiErikatanárokFordítás, tolmácsolás: KovácsnéLovászÉva•TolnainéBogdánffyIldikótanárok

7

A projekt főbb tevékenységei • 1. Képzési programok, tananyagok

A projekt megvalósítása során kidolgozásra kerül négy, 30 órás, modulrendszerű képzési program, amely az iskolai rendszerben oktatható modulként és a felnőttképzésben is alkalmazható.

Elektronikai alkalmazások a korszerű gépjárművekben

Webszerkesztés, a web programozás alapjai

Digitális fényképezés alapismeretei

A versenyképességet támogató kompetenciák fejlesztése

A képzést sikeresen teljesítő képes lesz• Autóelektronikairendszerekműködésénekellenőrzésére.• Nemvillamosmennyiségekvillamosjeladóinakellenőrzésére.• Ottomotorokmegfelelőműködésénekellenőrzésére.• Ottomotorokelektronikusinformációsrendszerénekésszabályzásánakhiba-megállapítására• Azautóelektronikaihibákmegállapításáraésjavítására.

Moduljai• Benzinmotorokirányítása• Korszerűgépjárművekbenalkalmazottjeladókműködése,mérése• KorszerűgépjárművekCAN-buszosmotormenedzsmentrendszere

A képzést sikeresen teljesítő képes lesz• Statikusweblapokszerkesztésére,programozására.• Dinamikusweblapokprogramozására.• Dinamikusweblapokésadatbázisszerverekkapcsolatánakmegteremtésére.• Dinamikusésstatikusweblapokonhibakereséséreésjavítására.

Moduljai• WebszerkesztésésHTMLprogramozás• XHTML,CSShasználat,JavaScriptprogramozás• PHPprogramozás

A képzést sikeresen teljesítő képes lesz• Belépőszintű,vagyprofesszionálisdigitálisfényképezőgépkezelésére.• Fotóműterembenszemély-éstárgyfényképezésterületénegyszerűbeállításokmegoldására.• Épületfényképészetialapismeretekalkalmazásáraazépületekfotózásasorán.• Természetfotósalapismeretekalkalmazásáraállat,növényéstájfotózásasorán.• Digitálisképszerkesztőprogramokkalfotókfeldolgozására.

Moduljai• Digitálisfényképezésalapismeretei• Afényképezésgyakorlatiterületei• Digitálisképszerkesztés

A képzést sikeresen teljesítő képes lesz• Alapvetőszervezésiésvezetésifeladatokellátására.• Alapvetőtervezésiésellenőrzésifeladatokelvégzésére.• Amarketingtevékenységgelkapcsolatosfeladatokellátására.• Eredményesebbszemélyesésszervezetikommunikációra.• Avállalkozásokvilágábanmegköveteltviselkedésikövetelményeknekvalómegfelelésre.• Sajátmunkavállalásiügyeinekeredményesmenedzselésére.• Reálisönismeretkialakítására,problémamegoldóképességénekfejlesztésre.• Sajátvállalkozásánaklétrehozásáraéshatékonyműködtetésére.

Moduljai• Szervezetekműködtetésévelkapcsolatosismeretek,készségekfejlesztése• Aszemélyeshatékonyságot,eredményességetjavítókompetenciákfejlesztése• Kommunikációésviselkedéskultúra

8

2. Módszertani szakmai anyagok készítése a következő területekkel kapcsolatbanMunkaerő-piac – szakképzés - felnőttképzés

Magyarországon a 90-es évek átalakulása tömeges létszámleépítéssel és munkanélküliséggel társult. Másfél millió aktív korú munkavállaló vált munkanélkülivé. Az ország demográfiai helyzetét évtizedek óta a lélek-szám csökkenése és öregedő népesség jellemzi. A munkaerőpiaci folyamatokat 2008-tól a gazdasági nö-vekedés lassulása és a gazdasági válság határozta meg. A fiatalok – 25 év alattiak – munkanélküliségi rátája 18-ról 20%-ra nőtt.

Magyarország munkaerőpiaci helyzetét három tényező jellemzi leginkább:• alacsonyfoglalkoztatásiszint(56%)• relatívealacsonymunkanélküliségiráta(10%)• magasinaktivitás(38%)

Hazánkban 2000-től a strukturális munkanélküliség a jellemző, hiszen a munkáltatók tevékenysége is modernizálódik. A munkanélküliség mellett jelen van a munkaerő hiány is. Az elmúlt évben kb. 145 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma. Jelentős probléma, hogy magasak az élőmunkára rakodó költségek, a kü-lönféle adók, járulékok.

Súlyos gond a képzetlenség is, hiszen több mint 2 millió aktív korú próbál meg szakképzettség nélkül munkát találni. Magyarországon az európai adatokhoz mérten rendkívül magas az inaktivitás. Ez 2008-ban közel 2,6 millió főt jelentett. Rendkívül magas a rokkantsági nyugdíjasok száma. 820 ezer fő nappali tagoza-tos tanuló kerül ki úgy az iskolarendszerből, hogy nem tudnak belépni a munkaerőpiacra. 280 ezer fő gyer-meknevelés miatt van távol a munkaerő-piactól. 2008-an több mint 300 ezer olyan inaktív személy volt, aki semmilyen jövedelemforrással nem rendelkezett. Ez a csoport az, amely alacsony iskolai végzettségű, vagy csak valamilyen képzéssel, lenn képes újra elhelyezkedni. Jelentős az iskolarendszerből lemorzsolódottak száma. Különleges probléma a pályakezdők, az idős emberek, fogyatékosok és romák foglalkoztatása.

A gazdaság modernizálásával a korszerű szakmai ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező munka-vállalókat keresik. Csökkent az élőmunka-igényes munkakörök aránya. Fontosabb lett az informatikai tudás és a nyelvtudás.

Így az Európai Unió foglalkoztatási céljaihoz (2010-ig 70%-os foglalkoztatási szint elérése) képest Magyar-ország elmaradása jelentős. Az elsődleges cél a foglalkoztatás bővítése lenne.

A szakképzés fejlesztését regionális stratégia határozza meg a 2010-2013 közti időszakra:• szakképzésésmunkaerő-piacigényénekösszehangolása,• esélyegyenlőségbiztosítása,• aszakképzésfinanszírozásánakbiztosítása,• újszakképzésistruktúrakialakítása.

A régióban, több szakmában a felnőttképzésben résztvevők száma meghaladja az iskolarendszerű kép-zésben tanulókét. Az iskolarendszerben a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság az a testület, amely meghatározza, hogy melyik szakmában hány fő képzésére van szükség a munkaadók jelzése alapján.

A képzéseket az alábbi csoportokba sorolják:• hiányszakmák,• kiemeltentámogatott,• támogatott,• nemtámogatottképzések.

A felnőtteknél a jelentkezők száma is egyre jobban igazodik a munkaerő-piac igényeihez. Többen akarnak fémipari, építőipari szakmát szerezni. Egy CNC képzésre gyakran több százan jelentkeznek.

Az iskolákban a hiányszakmák iránt nem túl nagy az érdeklődés. A fizikai munkának nincs nagy értéke, nem tartják vonzónak. A fiatalokat egy-egy szakma kiválasztásánál inkább az motiválja, hogy az mennyire divatos és milyenek a kereseti lehetőségek. Olyan szakmákat helyeznek előtérbe, ahol kevés és könnyű munkával sok pénzt kereshetnek.

Sokszor az iskolában frissen végzett fiatalok néznek szembe azzal, hogy tanult szakmájukban nem tudnak munkába állni. Egy idő után értékrendjük megváltozik és fogékonyabbá válnak olyan szakmák elsajátítására, amiből hiány van, és ami biztos megélhetést jelent majd a számukra.

9

2. Módszertani szakmai anyagok készítése a következő területekkel kapcsolatbanMunkaerő-piac – szakképzés - felnőttképzés

Az www.epalya.hu országos honlapon sok információ található a megfelelő szakma választásához. Fontos feladat lenne a végzős tanulók, diákok munkaerőpiaci információkkal történő ellátása, a pá-lyaválasztási döntés jobb megalapozása.

A Munkaügyi Központ partnerek bevonásával Foglalkozási Információs Tanácsadó szolgáltatást működtet, ahol széles körű tájékoztatást kaphatnak az álláskeresők.

Már 10 éve megrendezésre kerül a minisztérium támogatásával a Pályaválasztási Kiállítás, ahol az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzők mutatkoznak be. A rendezvényt kiegészítik üzemlátogatások és szakmai programok. Több tízezer tanuló fordul meg évente a rendezvényeken, de tanárok és szülők is részt vesznek és érdeklődnek.

Az elmúlt években jöttek létre a Térségi Integrált Szakképző Központok, amelyek több szakmai képzést folytató iskola együttműködésével javítják a képzés feltételeit. A központok elsősorban a gyakorlati képzés feltételeit javítják azzal, hogy az igen drága eszközök beszerzése egy központi műhelyben történik, és ott zajlik az iskolák gyakorlati oktatása.

Az iskolák szakmai struktúrájára, a képzésenként beiskolázható létszám meghatározására a Regio-nális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) döntései az irányadóak.

Az RFKB-k döntési és javaslattételi feladatköre:• Arégióterületfejlesztésiprogramjának,ésaziskolairendszerűszakképzésfejlesztésiprogram-

jának kidolgozása.• Abeiskolázásarányainakkidolgozása.• Aszakképzésselkapcsolatospályázatokelőkészítése,lebonyolítása.• ATérségi IntegráltSzakképzőKözpontok (TISZK)által folytatottszakképzés irányainak

és beiskolázási létszámainak meghatározásaA szakmai képzés kiemelt céljai:• Amunkaadóiérdekeltségnövelése.• Agyakorlóhelyekvolumenénekésminőségénekbővítése.• Azoktatóigárdaauditálásirendszerénekkialakítása.

A Munkaerő-piac – szakképzés – felnőttképzés módszertani területhez készített SWOT analízis

ERŐSSÉGEK• Stabil jogszabályikörnyezetaszakképzésés

felnőttképzés területén.• Sokszínűfelnőttképzésirendszer.• A munkaerőpiaci igényekhez egyre jobban

igazodó képzések az iskolákban.• Akkreditáltintézményekésprogramok.• TérségiIntegráltSzakképzőKözpontoklétre-

jötte.• RegionálisFejlesztésiésKépzésiBizottságok

működése.

LEHETŐSÉGEK• Jobbalkalmazkodásapiacikereslethez.• Azalacsonyképzettségűektovábbképzésének

fejlesztése.• Nemzetköziképzésiprogramok.• Aképzőintézményekauditálásirendszere.

GYENGESÉGEK• Aszakképzetlenekarányamagas.• Vegyes technikai színvonalú képzési infrast-

ruktúra.• Gyakorlóhelyekbeszűkülése.• Kihasználatlanszakképzésihozzájárulásiforrás.• Idegen-nyelvismerethiánya.• Mobilitáshiánya(képző,képzettek).• Nemzetközitapasztalatokhiánya.

VESZÉLYEK• Agyakorlatiképzésselfoglalkozószakemberek

elöregedése, kihalása.• Tehetséges,kiképzettmunkaerőelvándorlása.• Tömegesmunkahelyteremtéselmaradása.• Preventív munkaviszonyos képzések tartós

hiánya.

10

Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés

Magyarországon a szakmai képzés folytatásának feltételeit a szakkép-zésről szóló törvény rögzíti. A jogszabály meghatározza a szakképzés intézményi kereteit. Az állam által elismert szakképesítéseket az Or-szágos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza. Az első OKJ 1993-ban ke-rült kiadásra. 954 szakmai képesítést tartalmazott. A kiadást követően minden évben bekövetkeztek kisebb változások, de ez az alapelveket nem érintette. Az OKJ alapvető átalakítására 2006-ban került sor, amikor a szakmai képzés modulrendszerűvé vált. Az „egyszerű” szak-mai képzés mellett megjelentek a rész-szakképesítések, leágazások, ráépülések. Az OKJ táblázata megmutatja, hogy a képzés melyik szak-

macsoportba tartozik, milyen szintű, mennyi a képzési ideje. A jelenleg érvényes jegyzékben jóval kevesebb szakma található, mint az 1993-ban kiadottban.

Azszakmaiésvizsgakövetelmények(SZVK)szakmaitartalmánakmeghatározásaaszakképesíté-sért felelős miniszter hatásköre. 2004-től a Kereskedelmi és Iparkamara is részt vesz a képzésben 16 szakmában. A magyar szakképzési rendszer alapvetően kimenet szabályozású. A jogszabályban megjelenőSZVK-banrögzítvevan

• aképzésmaximálisidőtartama,• aképzésmegkezdéséhezszükségesfeltételek• azelméletésagyakorlataránya,• aszakképesítéssellegjellemzőbbenbetölthetőmunkakörök,foglalkozásokrokonszakképesítések,• aszakmaivizsgakövetelménymoduljainaktartalma,• aszakmaivizsgarészei,azazokhoztartozóvizsgafeladatokjellemzői,azokértékelése.

Az elmúlt években a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet koordinálta a szakképzés tar-talmi, megújítását, amely az egyes munkakörök elemzésére épült. Az elemzés alapján került megha-tározásra, hogy a szakembereknek milyen ismeretekkel, kompetenciákkal kell rendelkezni, mit kell tanítani a képzés során. A szakmai képzés fejlesztésének egyik legfontosabb eleme a modulrend-szerű képzési struktúra kialakítása volt. Ebben a képzések olyan tananyag-egységekből épülnek fel, amelyeket más szakmai képzések is tartalmazhatnak. Így az előzetes tanulmányok során elsajátított ismeretek elismerhetők.

Ez két formában jelenhet meg:• Arésztvevőkérhetifelmentésétaképzéssorán,amártanulttananyagegységekből.• Aképzéstlezárószakmaivizsgakövetelménymodulokbóláll,ígyamáreredményesenteljesí-

tett követelménymodulokból a jelöltnek nem kell újra vizsgázniaMinden szakképesítésehez folyamatosan készülnek el a központi programok, amelynek alkalmazása

nem kötelező még az iskolarendszerben sem, de a megléte feltétele a képzés indításának.Egyetlen kötelező elme van: az elmélet és gyakorlat aránya, amelytől nem lehet eltérni. Az iskola-

rendszerű képzésekhez helyi programok kidolgozása szükséges.A szakmai képzést lezáró vizsgákkal kapcsolatos általános követelményeket a szakképzésről szóló

törvény rögzíti. A vizsgák lebonyolítását és eljárási rendjét miniszteri rendelet szabályozza. Ez a rendelet meghatározza többek között:• Aszakmaivizsgaelőkészítését,lebonyolítását.• Avizsgabizottságműködését.• Avizsgatevékenységekfajtáit.• Avizsgázóteljesítményénekértékelésénekáltalánosszabályait.AszakmaivizsgaazSZVK-banelőírt ismereteket,kompetenciákatméri,ezértnagyonfontosjól

meghatározni az egyes munkakörökhöz kapcsolódó a követelményeket.A szakmai vizsgatevékenységek lehetnek:• írásbeli(országosanegységes),• interaktív(országosanegységes),• szóbeli(országosanegységes),• gyakorlati(avizsgaszervezőáltalösszeállítottfeladatsor).

A feladatok nagyobb része országosan egységes, központi feladat.

11

Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés

A vizsgák objektivitását a nagyobbrészt külső szakemberekből álló bizottság garantálja. A vizsga-bizottság tagja az elnök (külső szakember), az érdekképviseleti szerv képviselője (külső szakember) és a vizsgaszervező intézmény képviselője.

Néhány éve kiemelten fontos, hogy a Magyarországon szerzett szakképesítést a lehető legegysze-rűbben el lehessen ismertetni a külföldi munkavállalás során. Ennek érdekében a szakképesítést szer-zők kérhetik az úgynevezett Europass bizonyítvány-kiegészítő kiállítását. Ez a dokumentum (Europass Certificate Supplement, rövidítve ECS) egy európai uniós bizonyítvány. A munkáltatók - és más képző intézmények - felvételiztetéskor ebből a dokumentumból tájékozódhatnak, hogy a szakképesítéssel rendelkezőnek pontosan milyen szaktudása van.

A bizonyítvány tartalma: • Azadottképzésbevalóbelépésikövetelmények.• Megszerzettkészségekéskompetenciák.• Azadottországosztályzásiskálája.• Továbbtanuláslehetségeskövetkezőszintje.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő nem helyettesíti az eredeti bizonyítványt és nem jelenti a végzettség automatikus elismerését.

A modulrendszerű, kompetencia alapú képzés módszertani területhez készített SWOT analízis

ERŐSSÉGEK• Atörvényalkotókjogszabálybanrögzítették

a szakképzés folytatásával kapcsolatos köve-telményeket.

• A törvényalkotók jogszabályban rögzítettéka szakmai képzést lezáró vizsgákkal kapcso-latos követelményeket.

• Országosanegységesvizsgáztatás.• Korszerűsített, egységes szakmajegyzék

(OKJ).• Már többországosprojekt indult a szakmai

képzés fejlesztésének támogatására.• Modulrendszerűaképzés,amelyjobbaniga-

zodik az egész életen át tartó tanulás követel-ményeihez.

LEHETŐSÉGEK• Újabb országos projektek megvalósítása a szak-

mai képzés fejlesztésének támogatására.• Még jobbanharmonizálni amagyarképzési

rendszer az Európai Unióban alkalmazottak-hoz, a szakmai képzettségek még egyszerűbb elfogadtatása érdekében.

• Akamaráktovábbibevonásaaszakmaikép-zés fejlesztésébe.

• Szemléletformálás, az érintett szakemberektovábbképzése.

GYENGESÉGEK• A különböző szakmacsoportokban és szakké-

pesítésekhez az elkészült SZVK-k és központiprogramok minősége nem „egyenszilárdságú”.

• Egyesszakmacsoportokbanakialakítottmo-dulszerkezet nem kellően átgondolt.

• Egyes esetekben a rokon szakképesítésekszakmai moduljai erősen eltérőek.

• AzSZVK-ktartalmabizonyosesetekbenneméletszerűek.

VESZÉLYEK• A gazdaság versenyképességét is veszélyez-

tetheti, ha nem áll rendelkezésre a szükséges szakember gárda, ha nem megfelelő szerke-zetű és tartalmú a szakképzési rendszer.

• Rendszerbeli veszély, hogy a képzésben ésvizsgáztatásban érintett szervezetek nem értik meg, vagy nem tudnak átállni az új rendszerre.

• Egyes esetekben nehezen szervezhető vizs-gák a túl bonyolult vizsgarendszer miatt.

• Azújrendszeráltalánossáválásánakidőpont-jáig a vizsgaszervezők nem lesznek kellően felkészültek a vizsgák lebonyolítására.

12

Pedagógiai program és helyi tanterv

A magyar oktatási rendszer működését szabályozó alapelveket a Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti. Az állam ingyenesen biztosítja az állampolgárok számára a kötelező általános iskolai oktatást. továbbá, hogy a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető legyen a középfokú, illetve a felsőfokú oktatás.

Aközoktatásrólszóló1993.éviLXXIX.törvénymeghatározza,hogymilyenintézményekjellemzikaz egyes oktatási szinteket:

óvoda 3 éves kortól általános iskola 6 éves kortól gimnázium, szakközépiskola, szakiskola (középiskola) 10/12/14 éves kortól felsőoktatási képzés 18 éves kortólA tankötelezettség az iskolaérettségtől függően, a 6. vagy 7. életév betöltésétől annak a tanévnek a végé-

ig tart, amikor a tanulók betöltik a 18. életévüket. Ennek megfelelően tanulmányaikat az általános iskolában kezdik, majd a középiskolában folytatják. Ez hagyományosan 8+4 éves általános iskola+középiskola felosz-tásban valósul meg. Egyre több azonban ezek mellett a 6+6 és a 4+8 éves képzés is, amikor az általános isko-lai évek után a tanulók gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, melynek végén érettségi vizsgát tesznek.

Az általános iskolai tanulmányok befejezését követően szakközépiskolákban is tanulhatnak a diá-kok, ahol 4 vagy 5 éves képzésben vesznek részt, melynek a végén szintén érettségi vizsgát tesznek.. Ezt követi az 1, 2 vagy 3 éves szakmai képzés.

A szakiskolai képzés az általános iskola befejezését követően két éves alapozó oktatással folytató-dik. A szakmai képzés ezután kezdődik, amely ebben az esetben is, 1, 2 vagy 3 évig tart.

Az oktatási rendszer szabályozása, különböző szinteken valósul meg:• Központi szint: az 1995-ben a kormány által kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT), illetve az oktatási

miniszter által kiadott kerettantervek alapján.• Helyiszint:aziskolákpedagógiaiprogramjaiésazennekrészétképezőhelyitantervekszerint.

Az iskola pedagógiai programja tartalmazza az intézményben folyó nevelés és oktatás céljait; az is-kola helyi tantervét; az iskolai életet; a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket.

Jogszabály szerint kötelezően tartalmaznia kell:• aziskolanevelésiprogramját,• aziskolahelyitantervét,• szakközépiskolaésszakiskolaeseténaszakmaiprogramot,• szakközépiskolábanésszakiskolábanapályaorientáció,agyakorlatioktatás,aszakmaialapozóelmé-

leti és gyakorlati oktatás, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsa-játított ismereteknek a szakképzési évfolyamokon folyó tanulmányokba történő beszámítását.

A pedagógiai program készítésének folyamata• A pedagógiai program készítése, majdani felülvizsgálata előtt, első lépésként, időben egyeztetni kell az is-

kola fenntartójával, mert a fenntartóknak kell meg fogalmazni elvárásaikat az intézményekkel szemben.• Ajogszabályiháttéráttekintése,amialapjánapedagógiaprogramtartalmávalkapcsolatoselvá-

rásokat, előírásokat ismerhetjük meg.• Előkészítés, amelyazütemtervkészítését, a készítéstvégző személyekkijelölését, felkészítését

foglalja magába.• Aprogramrészleteskidolgozása:

• Azalapelvek,célokmegfogalmazása.• Helyzetelemzéskészítése,aziskolaeddiginevelésimódszereinek,erősségeinek,gyengesége-

inek, fejlesztésre váró feladatoknak, a rendelkezésre álló erőforrások meghatározása.• Atanóraiéstanóránkívülitevékenységekismertetése.• Nagyobb,hagyománnyáválóiskolaiprogramok,projektekleírása.

A pedagógiai program véleményezése, elfogadása és jóváhagyásaA program véleményezése, elfogadtatása, jóváhagyása• Apedagógiaiprogramotaszülőiszervezet,adiákönkormányzat,aziskolaszékésaszakmaimun-

kaközösségek véleményezik.• Apedagógiaiprogramotanevelőtestületfogadjael.• Afenntartóafenntartóhagyjajóvá.

13

Pedagógiai program és helyi tanterv

A helyi tanterv a pedagógiai program részét képezi, így annak jóváhagyásának folyama-ta, megegyezik a pedagógiai programéval. A pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be az iskola.

A pedagógiai programot a Közoktatási törvény értelmében nyilvánosságra kell hozni az iskola könyvtárában, a tanári szobában, valamint az iskola honlapján.

A teljes képzési ciklusra vonatkozó terv a helyi tanterv, amely az oktatás tartalmát szabá-lyozza.

Jogszabály szerint kötelezően tartalmaznia kell:• Aziskolaegyesévfolyamaintanítotttantárgyakat,akötelezőésválaszthatótanóraifoglalkozáso-

kat és azok óraszámait, a tananyagot és követelményeit.• Azalkalmazhatótankönyvek,tanulmányisegédletekéstaneszközökkiválasztásánakelveit.• Aziskolamagasabbévfolyamábalépésfeltételeit.• Aziskolaibeszámoltatás,azismeretekszámonkérésénekkövetelményeitésformáit,továbbáatanuló

teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének követelményeit és formáját, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást végző oktatási intézményekben a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésre, oktatásra vonatkozó tananyagot.

A helyi tanterv készítésének módszertana, folyamata, résztvevőiAz iskola helyi tantervének kidolgozásakor az országos és a helyi elvárások kerülnek összhangba,

figyelembe véve a pedagógiai programban már megfogalmazott célokat és feladatokat.• Döntéstkellhozniaziskolaszerkezetről,meghatározniaképzésiirányokat,ésazt,hogyalkalmaz-e

az iskola jellegzetes tanítási módszert.• Atantárgyitantervekmegtervezése,amelyektartalmazzákazadotttantárgytematikáját,atan-

tárgyi célokat, a témasorrendet, az óraszámokat, a követelményrendszert és a magasabb évfo-lyamba lépés feltételeit. Ezeket évfolyamonkénti bontásban is el kell készíteni.

• Ahelyitanterveketfolyamatosanértékelnikell,négy-ötéventepedigalaposelemzésnekkellalávetni.A helyi tantervkészítés folyamatában minden pedagógusnak aktívan részt kell vennie, az iskolave-

zetésnek általános felelőssége van a helyi tanterv elkészítésében.

A pedagógiai program és helyi tanterv módszertani területhez készített SWOT analízis

ERŐSSÉGEK• A fenti dokumentumok biztosítják az intézmények egyéni

arculatánakkialakítását.• Lehetővéteszikahelyisajátosságokfigyelembevételét.• Hosszabbtávúkoncepciók,tervezésalapjai.• Tantestületikonszenzusraépülnek.• Figyelembevesziapartnerekigényeit,elvárásait.• Átfogórendszerbefoglaljákakülönbözőszakterületekre,kor-

osztályicsoportokravonatkozótartalmicélokat,feladatokat.• Biztosítjákafejlesztőmunkaegymásraépülését.

LEHETŐSÉGEK• A külső szakértői vélemény biztosíthatja a jogszabályoknak

valómegfelelést.• Afenntartóijóváhagyásegyfajtagaranciaadokumentumok-

banfoglaltcélkitűzésekmegvalósíthatóságára.• Vezérfonalatjelenthetazintézményvezetőipályázatokhoz.• Azintézményekközöttiversenyhelyzetbenegyjólkidolgozottprog-

rambiztosíthatjaavonzerőt,aziskolahosszútávúfennmaradását.

GYENGESÉGEK• Apedagógusoktöbbségenemrendelkezettmegfelelőkom-

petenciákkaladokumentumokszakszerűkidolgozáshoz.• Előfordulhatnaksematikus,másoktólátvettdokumentumok,

amiknemtükrözikazintézményegyedivonásait.• Adokumentumoktartalmagyakranavalóságnáljobbképetmutat.• Rendszeresfrissítést,felülvizsgálatotigényelnek.• Nyelvezetében nehéz egyszerre biztosítani a szakszerűséget

ésaközérthetőséget.• Kidolgozása,legitimációjanagyonidőigényes.

VESZÉLYEK• Ajogszabályiváltozásokmiattgyakrankellmódosítani.• Azerőforrásokszűküléseveszélyeztetiacélokmegvalósulását.• Nyilvános,számonkérhető.• Haelmaradarendszeresfelülvizsgálata,módosítása,elveszti

azaktualitását.• Ha nincs összhangban az intézményműködését szabályozó

többidokumentummal,akkorellentmondásalakulhatki.

14

A tananyagfejlesztés módszertana

A tankönyvpiac a rendszerváltást követően jelentős változáson ment át Magyarorszá-gon. A korábbi központi rendszert felváltotta egy modern, kissé szabályozatlan piac. Megjelentek a kisebb kiadók, melyek szervezetekbe tömörültek és sikerült elérniük, hogy könyveiket tankönyvvé minősítsék. Magyarországon a tankönyvvé minősítés egy-ben állami támogatást is jelent a tankönyv kiadásához. Csak az a tankönyv versenyké-pes, amelyik ezt a minősítést megszerzi. A versenyhelyzetből következően a könyvek szakmai színvonala jelentősen javult. A tankönyvválasztás kulcsszereplői a pedagógu-sok és a szakmai munkaközösségek. Az iskolák sokszor tantárgyanként egy-egy kiadó tan-könyvsorozata mellett hosszabb időre elköteleződnek. A szakmai szempontok mellett a döntést sok esetben a marketing tevékenység is erősen befolyásolja.

A szakmai képzés tankönyvellátásában sajnos a mai napig igen komoly hiányosságok vannak. Amíg például matematika tantárgy egy adott évfolyamának tankönyvéből több tízezer is eladható évente, addig egy szakmai tankönyv esetében lehet, hogy csak 200-300 példányra van igény egy tanévben. Ez a kis példányszám a profitérdekelt cégeknek általában nem jelent megfelelő piacot.

A szakmai képzések modernizációja 2006-ban indult el, amikor a képzések modulrendszerűvé vál-tak. Akkor lehetett volna a modernizációs program igazán sikeres, ha az új modulrendszerű képzés elindításának időpontjában már rendelkezésre állnak azok a szakmai tankönyvek, amelyek tartalma, stílusa megfelel az új rendszernek. Az oktatók gyakran maguk végzik a „tananyagfejlesztést”, a peda-gógusok állítják össze a hiánypótló tananyagrész-összefoglalókat, vázlatokat, ábragyűjteményeket.

A tananyagfejlesztés a képzési programok kidolgozását, a hagyományos tankönyvek és kiegészí-tőinek létrehozását és természetesen az elektronikus tananyagfejlesztést is jelenti.

A képzési programok fejlesztése: a képzés tartalmi tervezésének alapja a képzés céljának, a meg-szerzendő kompetenciáknak és a módszereknek a meghatározása. A szakmai képzések kompeten-cia-alapúvá válásával alapvető követelmény lett, hogy a képzésnek azokat a szakmai és személyes kompetenciákat kell fejleszteni, amire az adott munkakörben szükség van.

Tankönyv, tanulási útmutató és azok kiegészítőiA tananyagfejlesztés területén az elektronikus tananyagok divatja, térhódítása mellett a különbö-

ző képzések napjainkban is igénylik a hagyományos tankönyveket.A tankönyvek, tanulási útmutatók fejlesztése több formában és különböző finanszírozással folyik

Magyarországon:• Aprofitorientálttankönyvkiadókmegalapozottüzletielemzésekalapjándöntenekegyújtan-

könyv vagy sorozat megjelentetéséről. • Azegyesszakmaiterületekrespecializálódottkiadókolyanszakkönyveketadnakki,amitnagy

haszonnal forgatnak a szakképzésben résztvevő tanulók is.• ANemzetiSzakképzésiésFelnőttképzésiIntézetkoordinálásábanjelenlegistöbbszakmacsoport

szakmai tankönyveinek megírása zajlik, amelyeknek a megjelenése a következő évben várható.• ATérségiIntegráltSzakképzőKözpontokfinanszírozásában,többhelyszínen,decentralizáltan

folyik több szakmai képzésben tananyagfejlesztés, amely során elsősorban tanulási útmutató-kat fejlesztenek ki a szakemberek.

Elektronikus tananyagok fejlesztéseAz elmúlt évtizedben a tananyagfejlesztéssel kapcsolatos kutatások, munkák középpontjában az elekt-

ronikus tananyagok fejlesztése állt. 10-15 évvel ezelőtt, ha elektronikus tananyagról beszéltünk, az általá-ban egy tankönyv tananyagának feldolgozását jelentette power point-os formátumban szerény multimé-diás elemekkel kiegészítve. Mára a hazai fejlesztések is igazodnak a nemzetközi szabványokhoz, lehetővé teszik az egyéni tanulási utak kialakítását, az önellenőrzést, és igen erős a multimédiás támogatottságuk. Az elektronikus tananyagoknak két jellemző formájával találkozhatunk:

• Internetalapúelektronikustananyagok.EzekközülkiemelhetőaSulinetDigitálisTudásbázis(SDT),amelyelsősorbanazáltalános,-ésközépiskolai tantárgyakat (műveltségi területeket)dolgozza fel, de tartalmaz anyagokat néhány szakmacsoportos orientációhoz is.

• ACD-nvagyDVD-nforgalmazottelektronikustananyagok,amelyekigenkülönbözőszakmaiszínvonalon jelennek meg egyre több területen.

15

A tananyagfejlesztés módszertana

Pályázati lehetőségek a tananyagfejlesztéshez kapcsolódóan2004-ben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet az Európai Unió támogatásával meg-

valósuló pályázat keretében elindított egy projektet, amelynek egyik kiemelt célja az elektronikus tananyagfejlesztés volt. A pályázat keretében létrehozott honlapról letölthetők tanár-továbbképzési anyagok, nyelvi képzéshez készült anyagok, a szakmát bemutató rövid motivációs filmek, módszer-tani útmutató - tanári kézikönyv az e-learning tananyagok felhasználásához, bemeneti kompetenci-ákat mérő tesztek, előzetes tudást mérő tesztek, tanulási útmutatók.

Szintén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet pályázataként indult 2008-ban „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” projekt. A kilenc alprojekt egyike a tananyagfejlesztés volt.

Az országos pályázatokon kívül sok projekt keretében zajlik tananyagfejlesztés. Többek között a Tér-ségi Integrált Szakképző Központok kialakítását támogató programok is tartalmaznak ilyen elemeket. Ezek esetében általánosságban is megállapítható, hogy az egyes programok között nincs koordináció, sok esetben párhuzamosságok alakulnak ki. Nincs minden pályázó felkészülve módszertanilag és/vagy informatikailag, így nem mindig jönnek létre a nemzetközi szabványnak megfelelő tananyagok.

Országos digitális tudásbázisokAzelmúltidőszakbanazegyiklegjelentősebbfejlesztésaSulinetDigitálisTudásbázis(SDT)létre-

hozása volt. A tananyagkezelő rendszer keretében feldolgozásra került:

• Amagyarnyelvésirodalom,élőidegennyelv,matematika,emberéstársadalom,embera természetben, földünk és környezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport területekhez tartozó anyagok.

• AzOKJ-benmeghatározott18szakmacsoporthoztartozószakmaianyagok.AzSDTazinteraktívfeladatokkal,szimuláci-

ókkal, tesztekkel támogatja a tanórai foglalko-zásokat és az otthoni elsajátítást. 5-15 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítás kiegészítésére.

A szakképzésben és a felnőttképzésben zaj-ló országos pályázatok keretében létrehozott tananyagok is egységes, minőségi követel-ménynek megfelelően kerülnek kidolgozásra. A Moodle keretrendszerbe szervezett anyagok megfelelnek a nemzetközi sztenderdeknek, szabványoknak.

A tananyagfejlesztés módszertani területhez készített SWOT analízis

ERŐSSÉGEK• A tankönyvfejlesztésben kialakult szakértelem, hagyomá-

nyok.• Pályázatiprojektekatananyagfejlesztéstámogatására.• Központi források és programok az informatikai háttér és

internethozzáféréstámogatására.

LEHETŐSÉGEK• Azinternethezhozzáférőkszámánaktovábbinövekedése.• Azinternetestechnológiáktovábbifejlődése.• Azinformatikaitársadalombaszületettfiatalokszámárater-

mészetesközegazinternetésamultimédia.• Továbbipályázatiprojektekatananyagfejlesztéstámoga-

tására.• Nemzetközitapasztalatok,szabványokátvétele.

GYENGESÉGEK• Párhuzamosanfutóprogramokafejlesztésekben.• Azoktatókinformatikaifelkészültsége.• Nagyonkülönbözőszínvonalúanyagok.• Nincs egységes követelményrendszer aminőséggel kapcso-

latban.

VESZÉLYEK• Azoktatókegyrészeelutasítjaazújtechnológiákat.• Az informatikai eszközök és ismeretek hiányában az elekt-

ronikus tananyagok sokaknak nem hozzáférhetők, így nemnöveliazesélyegyenlőséget,hanemcsökkentiazt.

• A kutatásokbebizonyították, hogy a tiszta e-learning rend-szereknemalkalmazhatókmindenképzésnéleredményesen.

16

Művészeti képzés

A művészeti oktatás fontos szerepet tölt be a személyiségfejlesztés-ben, tehetséggondozásban, a hagyományőrzés, és a nemzeti kultúra, nemzeti identitástudat megőrzése elképzelhetetlen nélküle. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik fontos célja az ország és a magyarság értékeinek megismertetése. Ebben a művészetnek nagy szerepe van.

Vitavanabbanakérdésben,hogymiaművészetioktatás felada-ta. Produktumok szülessenek-e, vagy a diákok éljék-e meg inkább az alkotás folyamatát, fogadják be, és értsék meg azt. Tapasztalataink szerint a magyar fiatalság a művészetek szerepét egyenlőre fontosnak tartja. Ezt a motivációt mindenképpen meg kell őriznünk.

A közoktatást szabályozó Nemzeti Alaptanterv szerint a művészet négy, markánsan elkülönülő részterületből áll. Közös vonásuk, hogy a személyiségfejlődés, a kommunikáció és a problémameg-oldás fejlesztése mindegyik területnek fontos része. Azonban minden területnek megvan a maga sajátos vonása is, de mindegyik más-más kompetenciát fejleszt leginkább:

• a vizuális kultúra: a kreativitást, a vizuális kommunikációt,• a dráma és tánc: az együttműködést, és az összehangolást,• az ének-zene: az érzelemkifejezést (érzelmi gazdagságot), az együttműködést,• a mozgókép és média: az ismeretszerző képességet, a kritikai gondolkodást.

Művészet-elméleti problémák:• Újmédiumokkal,újfogalmakkalkellettmegismerkednünkazelmúlt10évben.• Különbözőszellemi,művészeti irányzatokélnekegyországonbelülaközépfokúművészeti

oktatásban is.• Sokelőítélettelkellmegküzdeni.• Bizonytalanatársadalmifogadókészség.• Amegújulásikísérleteknehezenmennek.A6évespedagógiaiprogramok„röghözkötik”

az iskolákat.• Mégmindigérzékelhető,hogyaköz-ésahivatalosízlés,azintézményesenelfogadottesztéti-

kai szint még mindig a „tegnapi”.• Értékzavarvan.Ügyeskedők,azábrázolóképességhiányaittechnikaiútonpótolókegyrena-

gyobb száma probléma. Túl sok a „műkedvelő művész”.• Nincsigazifelelőseaművészetiképzésnek.

A művészeti képzés hazai számadataiAmíg korábban 70-80 ezer növendék folytatott művészeti tanulmányokat, ma már 330-340 ezer gyermek jár művészeti iskolákba. Az igazi professzionális képzésben ezeknek a gyerekeknek csupán töredéke vesz részt. A felsőoktatásban összesen néhány száz hallgató tanul, s ők végeznek művész vagy művésztanári diplomával. Nemcsak az intézményeknek száma nőtt jelentősen, hanem az isko-lák is színesebb képet mutatnak. Napjainkban ugyanis már létezik önkormányzati, alapítványi, ma-gán illetve egyházi intézmény is, amelyik művészetoktatással foglalkozik.

A 873 alapfokú művészeti iskola után 50 középfokú intézmény közül választhatnak, s valóban a legjobbak jutnak csak tovább a 11 felsőoktatási intézmény művészeti karára.

Magyarországi művészeti szakközépiskolák:Szakirány szerinti bontásban az iskolákból 19 db zeneművészeti 23 db képző- és iparművészeti

8db táncművészeti. A klasszikus művészeti iskolák száma 39, míg a szakmunkásképző intézetekből létrejött művészeti iskolák száma 11.

Miskolcon a képző- és iparművészeti tagozatok a szakmai képzést folytató iskolákban jöttek létre.A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium művészeti tagozatának szakmakí-

nálatában megtalálható az alkalmazott fotográfus, divat- és stílustervező, dekoratőr, táncos (színházi táncos, kortárs modern táncos, néptáncos) képzés.

17

Művészeti képzés

Természetesen nem kötelező művészetoktatási tevékenységet folytatni, de ahol elkezdték ezt, ott nem lehet abbahagyni. A művészeti szakmai kép-zés jellegénél fogva költségesebb az átlagos szakmai képzésnél, hiszen az oktatás jelentős része csoportban (8-12 fő), esetleg egyénileg zajlik.

Ha egy önkormányzat úgy dönt, hogy létrehoz egy művészeti iskolát, majd néhány év elteltével lemond az intézmény működtetéséről, akkor ezt a főváros illetve a megye köteles átvenni, s attól kezdve ő látja el a fenntartási feladatokat. Ez a szülők, gyerekek számára olyan garancia, mely szavatolja, hogy nem csupán tanfolyami képzésen vesznek részt. Megjelent a különböző intézmények közötti verseny, ami nagyon jó, hiszen mindenkit maximális teljesítményre ösztönöz.

Ezen a területen is kiemelten fontos szempont a képzés minősége. Sok jó minőségű képzést folytató iskola is alakult, és a művészeti képzés oda is eljutott ahová korábban nem. Számos kritika is megfogalma-zódott a minőség kapcsán. A művészeti képzést folytató alapfokú iskoláknak jogszabályban előírt minő-sítésben részt kellett venniük, ha továbbra is teljes összegű állami normatívához akarnak jutni. A jelenleg működő 873 alapfokú művészeti iskolából az előminősítés szempontjainak már csak 689 intézmény felelt meg. Az egyik leggyakrabban felmerült probléma az eddigi hatósági ellenőrzések során az volt, hogy min-denfajta előképzettség, pedagógusi képzettség nélkül is dolgoztak tanárok ezekben az iskolákban.

Az intézmények egy része szerint az akkreditációs eljárás az oktatók részétől olyan végzettséget vár el, amely nem életszerű, a hatéves gyerekeket fazekasságra oktató népművésznek például egyetemi végzettséggel kel-lene rendelkeznie. Más vélemények szerint viszont a fazekasságot szakköri szinten is el lehet sajátítani.

Az egyik alapvető értelmezési gond az, hogy a NAT szerint a művészeti oktatás nem azonos a középfokú és felsőfokú művészeti szakképzéssel! A valóságos szakképzési követelményrendszerrel a diák a viszonylag szűk középfokú szakképzésnél találkozik először.

A művészeti oktatás a magyar oktatásügy egyik legsajátosabb, de európai értelemben véve is egyik legfontosabb része. A művészeti oktatásnak jelen formájában a közoktatás rendszerén belül van helye, s a valóban értékes művészeti oktatást meg kell védeni.

A művészeti képzés módszertani területhez készített SWOT analízis

ERŐSSÉGEK• Személyiségésképességekfejlesztése• Problémamegoldásfejlesztése• Észlelésérzékenysége• Befogadás,kifejezés• Kritikaiszemléletkialakítása• Tehetséggondozás• Hagyományőrzés• Nemzetikultúraápolása• Nemzetiidentitástudat• Intézményekközöttiverseny• Előminősítés• Akkreditációseljárás• Túljelentkezés• Szakmaigarancia

LEHETŐSÉGEK• Informálismódszerekalkalmazása• Alternatívpedagógiaimódszerekalkalmazása• Kistelepülésekbekapcsolódása• Különböződiszciplínákközötti együttműkö-

dések lehetősége• Pályázatok

GYENGESÉGEK• Érzelmiszegénység• Motivációhiánya• Érdeklődéshiánya• Tanárifelkészültség• Nagycsoportlétszám• Művészetiiskolákszaporodása• Formálistanulásimódszerek• Afelvételieljárásmódszere

VESZÉLYEK• Személyiésszakmaifeltételek• Megszorítások,leépítések• Óraszámcsökkenés• Normatívtámogatáscsökkenése• RFKB-döntések• Apárhuzamosképzésproblémái• Anövendékekmotivációsproblémái

18

Az oktatási intézmények szerepe a felnőttképzésben

A felnőttek képzésének, továbbképzésének két nagy terülte a felnőttoktatás és a felnőttképzés.A felnőttoktatás célja az alapvető műveltség, a szakmai képzésekbe való bekap-

csolódáshoz szükséges végzettség (a 8 évfolyamos általános iskola befejezése, illetve az érettségi) megszerzése.

Jelenleg iskolarendszerű alap és középfokú felnőttoktatás Magyarországon közel 500 in-tézményben zajlik. Az oktatás nappali tagozatos illetve esti tagozatos tanrendben folyik.

A felnőttoktatásban elsősorban az általános iskolai végzettséggel nem rendelke-zők, középfokú képzésben eddig nem részesülők és marginális csoportokból érkezők vesznek részt.

A felnőttképzés a szakmai képzettség megszerzésére vagy a tudás továbbfejlesztésére irányul. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzést folytathatnak:

• államiképzőintézmények,• felnőttképzésivállalkozások,• non-profitszervezetek,• vállalkozásokbelsőképzésirendszere.

Az oktatási intézmények közül elsősorban a szakközépiskolák, szakiskolák azok, amelyek alap-feladataik ellátása mellett szakmai tanfolyamokkal vagy államilag elismert képzésekkel is megje-lentek a képzési-piacon. A felnőttképzési és szakképzési vállalkozások egyre nagyobb szerepet vál-lalnak a szakmai képzésben, továbbképzésben.

A Magyar Országgyűlés és a kormányzat 1990 óta több mint kettőszáz új törvényt és rendeletet alkotott, amelyek érintették a felnőttek és a fiatalok szakmai képzését.

Az oktatáshoz – képzéshez való hozzáférés fundamentumát a Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja. Mivel a szervezett tanulás követelménye kiterjedt az „egész életre” a magyar jogrendszer 2001-ben megalkotta a felnőttképzési törvényt.

Az elmúlt 10 évben lecsökkent az általános iskolában tanulók és a szakmunkásképzésben resztve-vők száma. A létszámcsökkenés ellenére nőtt az érettségit adó középfokú intézményekben (szakkö-zépiskola-gimnázium) tanulók száma. A foglalkoztattak körében növekedett, és várhatóan tovább nö-vekszik a legalább középfokú szakmai végzettséggel rendelkezők aránya. A magyar piacgazdaságban olyan szerkezeti változások következtek be, amelyek képzettebb munkaerőt igényelnek. Külön kiemel-kednek ezen belül is a szolgáltató szféra valamint a fejlettebb technológiával rendelkező ágazatok. A felnőttképzést folytató intézményekkel szemben támasztott akkreditációs követelmények

A felnőttképzésről szóló törvény rögzíti, hogy az oktatás minőségének hitelesítése érdekében akkreditációs folyamatot lehet lefolytatni. Állami forrásokkal csak akkreditált intézményben folyta-tott képzés támogatható. Az akkreditációs eljárás során azt vizsgálják, hogy a képző szervezet

rendelkezik-e a személyi- tárgyi feltételekkel, minőségpolitikával és minőségirányítási rendszerrel, folytat-e felnőttképzési szolgáltatásokat, működtet-e vevőszolgálati és panaszkezelési rendszert.A felnőttképzési programokkal szemben támasztott akkreditációs követelmények

A programakkreditáció célja, hogy az adott képzési program minőségét független szervezet tanúsítsa.Az akkreditáció során azt vizsgálják, hogy egyértelmű-e a képzési célja, a képzési módszerek megfelel-

nek a célcsoportnak, a képzés személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, meghatározottak a képzésbe való bekapcsolódás feltételei, a készségek, képességek, kompetenciák alkalmasak a követelmények teljesíté-sére, értékelési rendszer alkalmas a követelmények mérésére. A képzési program tartalmazza a képzésben résztvevők elégedettségére, eredményességére vonatkozó információk gyűjtésének formáit.Az előzetesen megszerzett ismeretek figyelembe vétele a felnőttképzés során

Az egész életen át tartó tanulás szükségessé teszi a megelőző tudás/kompetenciaméréseket és az erre épülő moduláris képzési programok alkalmazását. Csaknem minden felnőttképzés megkezdé-sénekfeltételebizonyosszintűelőzetestudás,melyvalamilyenvégzettséghezkötött.Lehetőségvanegyes tantárgyak, modulok, vizsgarészek teljesítése alóli mentesítésre is, természetesen megfelelő írásos dokumentumok benyújtásával vagy kompetencia mérés alapján.Felnőttképzési szolgáltatások

A felnőttképzési törvény és a vonatkozó rendeletek részletesen és konkrétan megfogalmazzák, hogy a felnőttképzésben akkreditált intézményeknek a képzéshez kapcsolódóan milyen felnőttkép-zési szolgáltatásokat kell nyújtani:

19

Az oktatási intézmények szerepe a felnőttképzésben

• előzetestudásszintmérés,• pályaorientációstanácsadás,• képzésitanácsadás,• elhelyezkedésitanácsadás,• álláskeresésitechnikák.A felnőttképzés finanszírozása A felnőttképzés finanszírozása alapvetően három forrásból valósulhat meg:• Afelnőttképzésállamifinanszírozása A felnőttképzés finanszírozásának állami forrásainak egy részét a központi költségvetés biztosítja.

Ennek terhére elsősorban a regionális képző központok kapnak keretet főleg a hátrányos helyzetű csoportok (szakmai képzettséggel nem rendelkezők, elavult szakmával rendelkezők, pályakezdő munkanélküliek) képzésére.

• Pályázatiforrások A 2007-2013 közötti időszakban több pályázati forrás is támogatja a felnőttképzést.

• TársadalmiMegújulásOperatívProgram(TÁMOP)• TársadalmiInfrastruktúraOperatívProgram(TIOP)• RegionálisOperatívProgramok(ROP)

• AfoglalkoztatókfinanszírozásávalA munkáltatók hozzájárulnak a szakképzés fejlesztéséhez, amelynek egy részét felhasználhatják

saját dolgozóik képzésére.A következő években várhatóan növekszik a magasabban kvalifikált munkaerő iránti piaci keres-

let. A foglalkozások struktúrájában nő a szolgáltatási típusú foglalkozások száma. Az EU országokban jelenlegi arányok: Mezőgazdaság: 15% Ipar: 20-30% Szolgáltatás: 55-65%Magyarországon az ágazati átrendeződés megkezdődött. Hazánkban az EU átlaghoz képest a szolgáltatási szek-

torban ez 10-15%-al alacsonyabb, így a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya még nagyobb. Az iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevők aránya korcsoportok szerint (év):

15-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 átlag

4,3% 26,1% 34,1% 30,9% 13,8% 4,3% 13,9%

A 25-64 évesek tanulási tevékenységben résztvevők aránya Magyarországon 6,0%(Európában a legalacsonyabb Görögországban 3,7%, legmagasabb Svédországban 34,2%)

Az oktatási intézmények szerepe a felnőttképzésben módszertani területhez készített SWOT analízis

ERŐSSÉGEK• Felnőttképzésjogiszabályzása• Felnőttképzésintézményrendszerénekkialakításaésműköd-

tetése• Felnőttképzésállamilagbiztosítottfinanszírozása• Felnőttképzési intézmények személyi és tárgyi feltételeinek

kialakítása• Felnőttképzésminőségbiztosítása• Felnőttképzésirántitársadalmiérdeklődésnövekedése

LEHETŐSÉGEK• Aglobalizáció,atudásalapútársadalom,aszakmaiminőség

követelményésszerűkihasználása• Ajelenlegkevésbébevontcélpontokmotiválása• Amunkáltatókkal,amunkaerő-piacigényeivelvalókonkrét–

gyakorlatikapcsolatokerősítése• Azandragógiaképzéskiszélesítése• Afelnőttképzésspeciálismódszereinekgyakorlatimegvalósítása• Afelnőttképzésikutatásokbővítése

GYENGESÉGEK• A jogi harmonizáció részbeni elmaradása, joghézagok (fel-

nőttképzés–felnőttoktatás)• Azállamifinanszírozásmértékénekévenkénti változásaibi-

zonytalanságotokoznak• Azalacsonyiskolaivégzettségűekmotiválatlansága–bevo-

násuknehézségei• A munkaerőpiaci igények, és a felnőttképzési programok

egymásraépültségénekhiánya(kivévearövididejűképzésekesetén)

VESZÉLYEK• Afelnőttképzésiintézményekszámánakgyorsnövekedése,a

személyi-tárgyifeltételekhiánya.• Aképzésitámogatásiforrásokcsökkentése,• A képzésben részt vettekmunkaerőpiaci elhelyezkedésének

bizonytalanságai• A felnőttképzést végző oktatók felnőttképzési módszertani

kultúrájánakhiánya

20

A tanulók menedzselése

Magyarországon a szakmaválasztás helyett legtöbbször iskolaválasztás történik. Az általános iskolákban pályavá-lasztási felelősök illetve az osztályfőnökök szervezik a pályaorientációt. Általában a továbbtanulás és a pályavá-lasztás 13-14 éves korban válik időszerűvé, az alapfokú képzés 7.- 8. évében. A továbbtanulás és a pályaválasztás segítése a pedagógusok egyik kiemelt feladata. A fiataloknak ebben az időben elsősorban azt kell eldönteni, hogy gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakiskolába menjenek. A különböző pályák megismertetése, a tanulók önismeretre nevelése, a szülőkkel való rendszeres kapcsolat mind a helyes döntés előkészítését szolgálja.

Ehhez az általános iskolában szükség van a pályaismeretre, a helyes önismeret kialakítására és a helyes pályavá-lasztási döntés segítésére. A helyes döntés meghozatalához több segítség áll a fiatalok rendelkezésére:

• Pályaválasztásiszaktanácsadásazokszámára,akiknemtudjákeldönteni,hogymerre induljanak, nem alakult ki elhatározás, érdeklődés egyetlen pálya vagy szakma iránt sem.

• Pályaválasztásikiállítások,aholelsősorban iskolák,oktatási intézményekmu-tatkoznak be.

• Pedagógiaiintézetek,munkaügyiközpontokáltalkiadotttájékoztatók.• Aközépiskolákáltalszervezettnyíltnapok.• Azegyiklegfontosabbazinternet,aholnagyonsokpályaválasztástsegítőhon-

lap található.A kapcsolat a képzési rendszer szereplői között

A képzési rendszer három szereplője – az általános iskola, középiskola, felsőoktatás - között nincs rendszeres kapcsolat, de kölcsönös tájékoztatás, információcsere létezik. A miskolci és Miskolc vonzáskörzetébe tartozó ál-talános iskolák az őszi hónapokban rendszeresen tartanak összevont szülői értekezleteket, pályaválasztási talál-kozókat, ahová meghívják a középiskolák képviselőit. Ezeken a rendezvényeken bemutathatják a középiskolák saját képzéseiket, nevelési, oktatási elveiket. A szülők, tanulók, osztályfőnökök kérdezhetnek, tájékozódhatnak.

A középiskolák szintén az őszi hónapokban, nyílt napokat tartanak, ahova az érdeklődő, továbbtanulás előtt álló tanulók, szülők látogatnak el. A helyszínen tekinthetik meg az adott középiskolát, az osztálytermeket, órákat látogathatnak meg. Körülnézhetnek a tanműhelyekben, laboratóriumokban, számítógéptermekben. A középiskolák részt vesznek városi, megyei és regionális pályaválasztási kiállításokon. Miskolcon minden év októberében, rendezik a „Szabad a pálya” elnevezésű pályaválasztási kiállítást. A felsoroltakon kívül plakátok, szórólapok, újsághirdetések és egyéb multimédiás lehetőségek felhasználásával népszerűsítik az iskolákat, az egyes szakképesítéseket. Az egyetemek, főiskolák szintén megjelennek a pályaválasztási rendezvényeken, kiállításokon. Nyílt napok és tájékoztatók keretében mutatják be képzéseiket, oktatási tevékenységüket.A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő tanulók esélyeinek kompenzálása

Az Európai Uniónak és hazánknak is kiemelt oktatáspolitikai célja és feladata a hátrányos helyzetű, vagy fogya-tékkal élő tanulók szakmai tanulásának támogatása. Országos pályázati kiírások jelentek és jelennek meg a hátrá-nyos helyzetű diákok fejlesztésére, lemorzsolódásának csökkentésére és az iskolából kikerültek visszaintegrálására. Általában jellemző ezekre a pályázatokra, támogatási rendszerekre egyfajta párhuzamosság. A programok célcso-portja általában a beszéd és nyelvi nehézségekkel küzdők, az érzékszervi fogyatékosok (hallás, látás) mozgáskor-látozottak, értelmi fogyatékosok, tanulásban akadályozottak és szociálisan hátrányos helyzetűek. A diákok mellett a pedagógusok szemléletének, módszertanának fejlesztésére is kiterjednek. A pályázati célok megvalósítását elő-segíti, hogy sok esetben a pénzügyi támogatás 100%-os, tehát a pályázóknak nem kell önrésszel rendelkezniük. A programok eredménye, hogy csökkenek a hiányzások, a bukások, lemorzsolódások, többen szereznek szakmai bizonyítványt. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy bővül a pedagógusok szakmai eszköztára.A szakmai képző iskolákban végzettek továbbtanulását és elhelyezkedését segítő tevékenységek

Jelenleg a magyar felsőoktatás egyes területein, például a bölcsész és jogász képzésben a valós igé-nyeknél többen szereznek diplomát, így nehéz az elhelyezkedés, míg a mérnökökből hiány van.

Ezért nagyon lényeges, hogy a fiatalok tájékozódjanak, hogy a különböző diplomákkal milyenek a munkaerőpiaci esélyeik. A felsőoktatási tanulmányok tervezésénél is fontos a pályaismeret kialakítása és a he-lyes önismeret. A továbbtanulást iskolai keretek között elsősorban az osztályfőnök, a szaktanár és a gyakorlati oktatók tudják segíteni. Több iskolában működnek pályaválasztási felelősök. A diákok a speciális felsőoktatási to-vábbtanulási honlapokon tájékozódhatnak. Itt megtalálják az előző évek felvételi ponthatárait is.

Az szakmai végzettséget szerzettek elhelyezkedésének támogatásában még nincs kialakult gyakorlat.

21

A tanulók menedzselése

A szakmai képzésben a vállalati gyakorlaton lévő diákok tanulószerződés keretében tanulnak, ami sok eset-ben elősegíti a későbbi foglalkoztatást. Az állásbörzék, pályaválasztási kiállítások mellet a szakemberhiánnyal küzdő vállalatok sokszor megkeresik az iskolákat, munkalehetőséget felajánlva a diákoknak. A pályakövetés rendszere

Jogszabály írja elő a szakmai végzettséget szerzett tanulóknak, hogy az iskolában megszerzett szakké-pesítésük hasznosulásával kapcsolatban a pályakövetési rendszernek három éven keresztül kell adatot szol-gáltatnia. A pályakövetés a tanulói elégedettséget is tükrözi, azt, hogy a fiatal mennyire tudja hasznosítani megszerzett elméleti és gyakorlati tudását. A pályakövetési rendszer fontos alappillére a munkaadók elvá-rásainak vizsgálata. Fontos, hogy a munkáltatóknak milyen igényei vannak a pályakezdőkkel kapcsolatban, illetve milyen mértékben elégedettek a végzettek tudásával. Az iskolák is szolgáltatnak adatot a pályaköve-tési rendszernek, továbbá a honlapjukon egyedi azonosításra nem alkalmas módon nyilvánosságra hozzák a tanulmányaikat befejezők munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatos adatokat, információkat. A pályaköve-tési rendszer működtetéséért a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a felelős, amely összegyűjti és feldolgozza a pályakövetési rendszerben szolgáltatott adatokat, és évente jelentést készít a megszerzett képzettségek hasznosulásáról.

A felnőttképzést folytató intézményeknek a felnőttképzésről szóló törvény írja elő a statisztikai adatszol-gáltatás kötelezettségét.

Külföldön a felsőoktatásban már évtizedek óta jól működik a pályakövetési rendszer, amit Magyarországon a felsőoktatási törvény 2005-ben tett kötelezővé. A törvény lényege, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak nyo-mon kell követni végzett hallgatóik pályafutását, amelyet napjainkban minden intézmény más módszerrel old meg.2008-banindultaDiplomásokPályakövetésiRendszerénekkidolgozása,amelyképetadazegyetemiésfőiskolai hallgatók pályaválasztási motivációiról, az egyes képzési területek munkaerőpiaci helyzetéről.

A jogszabályi előírások ellenére a pályakövetés rendszere nem működik megfelelő hatékonysággal, nem megoldott a visszacsatolás az oktatási intézmények felé. A Közoktatási Törvény szerint azoknak a tanulóknak kell adatot szolgáltatniuk, akik 2009-ben tettek szakmai vizsgát. Néhány középiskola honlapján már olvasha-tók adatok arról, hogy a tanulmányok befejezése után mi történt a tanulókkal.

Sok helyen a pályakövetés egyelőre az osztályfőnökök által működtetett informális csatornákon keresz-tülvalósulmeg,ezértazeredménynempontos.Valószínűlegatanulóksemtudnakróla,hogyazadatszol-gáltatás törvény által előírt kötelességük van. Ezen is javítani szükséges a jövőben.

A tanulók menedzselése módszertani területhez készített SWOT analízis

ERŐSSÉGEK• Versenyképesképzésikínálat.• Kialakultbeiskolázásirendszer.• Jólműködőpályakövetésirendszerbőllátszik

az iskola hatékonysága.• Tapasztalatapályázatírásban,készítésben.• Sokfélepályázatad lehetőségetahátrányos

vagy fogyatékos tanulók segítésére.

LEHETŐSÉGEK• Jóbeiskolázásitevékenységgeltarthatóata-

nulói létszám.• Jómenedzseléssel javulhat a jobb,motivál-

tabb tanulók aránya.• Emelkedhetatanulókszámáranyújtottszol-

gáltatások színvonala.• A pályakövetési kapcsolatrendszeren keresztül

újabb forrásokat vonhatunk be a fejlesztésekbe.• Intézményenbelüliminőségbiztosításirend-

szer továbbfejlesztése.

GYENGESÉGEK• A pályakövetési rendszer adatszolgáltatási

módja nincs rendeletben szabályozva.• Aszociálisanhátrányoshelyzetűtanulókcsak

szülői és a családi háttér támogatásával korri-gálhatók.

• A beiskolázott tanulók jelentős része hátrá-nyos helyzetű térségből érkezik.

VESZÉLYEK• Csökkenatanulólétszám,ademográfiaihul-

lámvölgy miatt.• Amagán,alapítványiiskolákis„elszippantják”

az érdeklődő tanulókat.• Kevés adatlap érkezhet vissza (felmérésekre

alapozva).

22

A képzés minőségbiztosítása

Magyarországon a képzés minőségével kapcsolatos kötelezettségek legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben kerülnek megfogalmazásra.• Aközépfokú képzés esetében a közoktatásról szóló törvény határozza meg

az iskolák minőségbiztosítással kapcsolatos feladatait. • Afelsőoktatás vonatkozásában a felsőoktatásról szóló törvény rögzíti a minőség-

fejlesztés kötelező tevékenységeit. • A felnőttképzésről szóló törvény kimondja, hogy csak olyan intézmény lehet akkreditált,

amely megfelel a képzés minőségével kapcsolatos előírásoknak. Az intézményi akkreditációt kormányrendelet szabályozza. Az akkreditáció részletes követelményeit, így a minőségügyi rendszerrel szembeni elvárásokat a foglalkoztatásért felelős miniszter rendelete írja elő.

Milyen területekre terjed ki az oktatási intézményekre vonatkozó minőségirányítási rendszer? A) Az iskolai rendszerű szakmai képzésben a közoktatásról szóló törvény kötelezően előírja, hogy

a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes, szakszerű végrehajtásának folyamatos javítá-sa, fejlesztése céljából kidolgozza a minőségpolitikáját.

A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A mi-nőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási program-jában kell meghatározni, amelyet az intézmény vezetője készít el és az alkalmazotti közösség fogadja el. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szó-ló elveit és a megvalósításhoz szükséges, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatokat és tartalmazza a munkatársak teljesítményértékelésének rendszerét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés módját. A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit.

Az iskolák fenntartóinak minőségirányítási rendszereAz iskolák fenntartói elkészítik az önkormányzathoz tartozó oktatási rendszer minőségirányí-

tási programját. Ez a minőségirányítási program a rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az iskolák feladatait. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal.Azönkormányzatiminőségirányításiprogram(ÖMIP)elemei:• Minőségpolitika• Minőségfejlesztési rendszer

• Fenntartóielvárásokmeghatározásaahelyiközoktatásirendszeregészére• Azintézményekfenntartóielvárásokkalkapcsolatosfeladatai• Ágazatiéságazatközikapcsolatok.• Törvényességi,szakmai,pénzügyiellenőrzésekrendje(helyiellenőrzési-értékelésirendszer).

B) A felnőttképzésben akkreditációs eljárást és követelményrendszert szabályozó jogszabály szerint a szervezetnek rendelkezni kell:• Azintézményhosszútávraszólócéljait,működésielveitésazokmegvalósításátszolgálóelképze-

léseket tartalmazó, nyilvánosságra hozott minőségpolitikával.• Azintézményműködésifolyamataitmeghatározóminőségirányítási rendszerrel.• Atárgyévreszóló,aminőségpolitikávalösszhangbanállóminőségcélokkal.• Azintézményévesműködésénekértékeléséreszolgálóönértékelési rendszerrel.

Az oktatási rendszerben gyakorlattá vált minőségirányítási rendszerek A jogszabályok nem írják elő a nemzetközi gyakorlatban is elterjedt szabványok kötelező alkalmazá-

sát. A megfogalmazott követelmények azonban nagyon sok elemében igazodnak az ISO 9001 szabvány előírásaihoz. Középpontba állítja a vevői igényeknek való megfelelést, kötelezővé teszi a minőségpolitika megfogalmazását, a folyamatok szabályozását, azok eredményességének mérését és értékelését. Az or-szágban néhány – elsősorban szakképzésben érintett iskola – felvállalta az ISO 9001 szabvány beveze-tését. Ez némileg több dokumentációval és az auditok miatt jelentős költségekkel jár.

23

A képzés minőségbiztosítása

A felnőttképzés területén lényegesen nagyobb az ISO szabvány szerint tanúsított szervezetek száma, aminek oka elsősorban az, hogy a felnőttképzésben Magyarországon nagyobb szerepet kapnak a vállalkozások, amelyeknél piaci előnyt jelent a tanúsított minőségirányítási rendszer.

A szakmai képzés területén az Európai Unió támogatásával most folyik egy egység, a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott rendszer (CAF) alapján működő konstrukció kialakításának előkészítése.

A tanulói teljesítménymérés a minőségbiztosítás keretébenAz intézmények minőségbiztosítási feladatai között kiemelt szerepe van az eredményesség

mérésének. Ez azonban összetett feladat, hiszen az összehasonlítás a különböző képességű ta-nulókat beiskolázó iskolák esetében csak a hasonló (pl. szakiskolai) intézményekkel értelmezhe-tő. A legfontosabb vizsgálati szempont, hogy az iskola eredményei időben hogyan változnak, milyen trendet mutatnak. Az oktatási tevékenység mérésének középpontjában a hozzáadott pedagógiai érték van, az, hogy az iskola milyen mértékben tudja fejleszteni a tanulók kompeten-ciáit. A mérés történhet helyi mérőeszközökkel, vagy országos kompetenciamérő rendszerben.Országos mérés-értékelési rendszer – kompetencia mérésMagyarországon több éve működik országos kompetencia mérés-értékelési rendszer. A közoktatásról szóló tör-vény előírja, hogy a mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tize-dik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára.

Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat - a további feldolgozhatóság céljából - hozzáférhetővé kell tenni.

A vezetők és pedagógusok teljesítményének minősítése a minőségbiztosítás keretében Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell a vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus mun-

kakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, vagy. alkalmatlan eredménnyel zárul. Az értékelés kiterjed a munka eredményének, a szervezeti magatartásnak, a munka végzéséhez szükséges képességeknek az értékelésére.

A teljesítményértékelés során az értékelésnek: • meghatározottcélrendszerenkellalapulnia,• fejlesztőértékelésnekkelllennie,• tartalmazniakellazönértékelésielemeket.

A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és a nem pedagógus munkakörben foglalkoz-tatottak, valamint az intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan- különösen a fel-adatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével- javuljon, és ezzel segítse az intézmény minőségcéljainak megvalósítását.

A képzés minőségbiztosítása módszertani területhez készült SWOT analízis

ERŐSSÉGEK• Atörvényalkotókjogszabálybanrögzítettékazoktatásirend-

szerminőségfejlesztésévelkapcsolatoskövetelményeket.• Többországosprojektindultaminőségfejlesztéstámogatására.

LEHETŐSÉGEK• Európaisztenderdek(CAFrendszer)adaptálása.• Továbbipályázatilehetőségekaminőségfejlesztésterületén.

GYENGESÉGEK• Aminőségfejlesztéssokesetbenformális.• Azoktatásiintézményekjelentősrészénélnemvalósulmegamun-

katársakmegfelelőbevonása.• Ajogszabálybanmegfogalmazottáltalánoselvárásokmellettnem

alakultkiegységes,mindenholalkalmazhatóirányításirendszer.

VESZÉLYEK• A dokumentum központú bürokratikus rendszerek rontják

azoktatókmotiváltságátaminőségfejlesztésben.• Azegységesrendszerhiányábantovábbrasemalakulki

azösszehasonlíthatóság,objektívönértékeléslehetősége.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg