777

A MAGYAR VASÚTI TÁVKÖZLÉS

RENDHAGYÓ

KRÓNIKÁJA

1846 - 2000

A 13.

Távközlési szakemberek

A

2019

774

A szakemberek

A vasúti távközlésnek, biztosítóberendezésnek - mint távirda

103 éveinek - továbbá, mint távközlésnek, a későbbi évek

korszakainak valamennyi szakaszában, minden bizonnyal

megvoltak a mindenkor kimagasló tudású szakemberei.

Azonban az első száz évet mégiscsak nehezen lehet a XX.

Század második századfél technikai fejlődésével összevetni és így

nyilván a szolgáló szakembereket sem. Kétségkívül minden

elismerést megérdemelnek az ősök, hiszen voltak között zsenik, de

ennek ellenére, talán szubjektíven, mégis csak azt kell állítani,

hogy az ún. „szocialista-korszak” szakemberei jobban

kiemelkedtek, mint őseik, talán azért is, mert nem volt található az

egyes szakemberekről méltató leírás. Különösen vonatkozik ez,

nagyon sok jó képességű távközlési és biztosítóberendezési

szakember közül, három-négy távközlési és három négy

biztosítóberendezési egyéniségre 2000-ig. De a legújabb kor

szakemberei, nyilván meg fogják előzni majd a szocialista-kor

szakembereinek tudását is. És így van ez rendjén.

A kibernetika, a számítástechnika, a informatika világából

pedig úgy vélem, hogy kiemelkedő szakembert, inkább a század

utolsó két-három évtizedéből szükséges választani, hiszen ekkor

történtek a legforradalmibb változások ezen a területen:

Nevek megemlítésére azért van szükség, mert „történelem

nincs meghatározó személyiségek nélkül” (legyen az vasúti távközlési

vagy bármely más szakmában jól teljesített szakember történelme is, akik

a munkáikban a távközlés fejlődését segítették. Sőt a nem távközlésű

végzettségű főnökök is).

Akkor lenne teljes a gyűjtemény, ha mindenkinek meglenne a

vasúthoz való belépésének és nyugdíjazásának időpontja és

méltatása. Ezek megszerzésére nem vállalkozhattam. Ezért

elnézést kérek.

A felsorolás két részletben készült: az egyik 1846-tól 2000-ig,

mint a vasútnál dolgozók névsorra, a másik pedig e sorok írójának

egyénileg kiválasztott meghatározók méltatásával. A felsorolások

között olyanok kollégák is megtalálhatók, akik egy-két évvel

későbben mentek nyugdíjba, mint 2000, de mégis csak

meghatározói voltak a legújabb digitalis korszak beindításainak is.

Az ez időtől kezdődő korszak fiatal, agilis és kimagasló

kollégái, minden bizonnyal akkor kerülhetnek felsorolásra, ha

valaki folytatja a távközlés történetének feldolgozását, és arra

méltónak találja őket megjelentetni.

Az 1945 utáni felsorolások szakágazatok szerint történnek, de

azok, akik véleményem szerint többet tettek a vasúti szakmájúkért,

azok betűsorrendben is kerülnek ismertetésre.

1846-1900

1847

Pawlovszky János (? – 1847 - ?) az első, aki egy távirda állomás

vezetője lett Pozsonyban.

1868

Bogdány Antal távirász (volt 48-as honvéd),

1871

Takács Antal az első távirdai, forgalmi tanfolyam szervezője,

Szüts Emil távirdafelügyelő, Északkeleti Vasút, C. osztály.

Az első távirdai előadó;

1872

Ozoray Arpád mérnök

Schmidt Ferenc távirász,

1876

Lehr Benő távirdaellenőr;

1877

Sandorf Károly C.VIII szolgálat, főmérnök;

Stolmár Károly, hivatalnok a távirdai szolgálatnál;

Kronstein Rezső hivatalnok a távirdai szolgálatnál;

Farczalovits Antal hivatalnok a távirdai szolgálatnál;

Berényi József Tiszavidéki Vasút, főnök;

Werner József, távirdaellenőr, (Db);

Teschben Brosniwitz József távirdaellenőr, Kassa-

Oderbergi Államvasút;

Sigmund Sándor távirdaellenőr, Első Erdélyi Vasút

Aradon;

Pákay József távirász, Pécs-Barcsi Vasút Pécs

üzletvezetőség;

Würtzler Vilmos távirdaellenőr, Alföld-Fiumei Vasút, Szeged

Tabak Lajos távirdaellenőr, Királyházán;

Tárnok Ignác távirdaellenőr, Sátoraljaújhelyen;

Wührl Jákó ig-i főkönyvelő;

Tamás Sándor távirász;

Yiczl Nándor távirász;

Vész Lajos távirász

Veres József távirász

Schéner Ferencz távirász

Schivny Aladár távirász

Conradt Rezső távírász

1887

Banovits Kajetán mérnök.

Bradasič József távírász

Cernkovič Tamás harangfelvigyázó

Constans Vincze távírász

Dárday Géza távírász

Egerszegi József távírász

Fendt Rezső távirdafelv.

Fischer Károly harangmü felv.

Frantzély Gyula távírász

Goelles János távírász

Hesz Kálmán távírász

Ipovicz Ferencz távírász

775

Kappel Samu távirda- felvigyázó

Berger Gábor távirász

Körösi Kálmán távirász

Magassy János távírász

Molnár András távírász

Munzáth Károly távírász

Müller Károly távírász

Németh János távirász

Ottahal Tamás távírász

Ottawa Márton távírász

Péczelvi Rezső távirász

Pollatschek Adolf távirász

Rixner György távirász

Reesch József távirász

Schener Ferencz távirász

Schilling János távirdafelvigyázó

Schilling Kálmán távirdafelvigyázó

Schulcz Dániel távirdaífelvigyázó

Stelczl Frigyes távirdafelvigyázó

Swoboda Lajos távirász

Syvny Aladár távirász

Treuíner István távírász

Fischer József harangjelző-felvigyázó

1889

Bubala Emil a vasúti és tárvirdai ezred őrnagya

Poschlep Gáspár távirda-felvigyázó

Gábor György távírász

Schulcz Dániel távirda felvigyázó

Dárday Géza távírász

Fendt Rezső távirdafelvigyázó

Fidy József távirász

Gebhard Pál távirász

Ipovitz Ferencz távirász

Marczinovits János távirász

410 Molnár Ármin távirász

Schener Ferencz távirász

Turi Kálmán távirász

Veress József távírász

Zeller Frigyes távirász

Hoffmann Oszkár s. mérnök távírászati és

forgalmi vizsgát is tett

1890

Fekete József távírász

Krausz Samu távirász

Homonnay lgnácz Nádor távírász

Molnár Ármin távírász

Pa1atse Adolf távírász

Fekete József napbéres távírász

1891

Bothauser Dávid távírász

Henkel Károly távirdafelvigyázó

Charouzek Károly távirdafelvigyázó

Dorner Jenő távírász (Hatvan)

Kisfaludi Liptay Sándor távirdaellenőr

Lahner Ferencz távirdafelvigyázó

Hehn Rajmund távirdafelgyázó

Martinovits János távírász Budapest

Würtzler Vilmos, m. államvasúti főellenőr

1893

Effenberg Károly távirdaellenőr

(a fali, faházas kétirányú távbeszélőberendezés konstruktőre)

1901-1945

1909

Frank Ottó távirdaellenőr

1910

Mocskonyi Károly távirdaellenőr

dr. Soulavy Ottokár távirda-főellenőr

a szulavi-váltódob feltalálója;

1914

Sünscher Frigyes ?

1917

Stabiszevszky Gejza felügyelő, távirda-intéző

1918

dr. Halmos István távirdafőellenőr

Dalmadi Ödön távirda-főellenőr

Vasúti és Hajózási Felügyelet;

1920

Halmai Ernő távirda-főellenőr

Dávid Ferenc igazgatóság távirda-főellenőr

1924

Dózsa Géza telefonközpontvezető

igazgatósági épület;

Gamma Rezső távirda-főfelügyelő

Oberhofer Imre Igazgatóság távirda-főfelügyelő

Mold József távirda-főfelügyelő;

1932

Halmai Ernő távirda-főellenőr

(távkábel) 1932-1934

Szathmáry György távirdaintéző távkáb.

1932-1934

Tihanyi Frigyes gyári főszerelő

1932, 1934 Siemens, távkábel, majd vasúti

műszaki főtanácsos

Veszlényi-Waczek Adolf távirda-főellenőr (189?-195?).

Kipper Jakab Távirdaintézőség vezetője Sg.

K. Prenoszil Géza távirdaellenőr

Kisfaludi Liptay Sándor Vasúti és Hajózási Főfelügyel

1936

Dr. (techn.) Székely Imre távirdaellenőr

1939

Kollai János okl. gép.- és postamérnökb

Pósa Jenő okl. gépész- és postamérnök

Cséry Gyula okl. gépészmérnök

Röhmer Alfréd okl. gépészmérnök

Jeckel Tibor dr. okl. gépészmérnök

Később 9.szakov-helyettes.

776

1940

Bakkay Endre okl. gépészmérnök

Cserhalmi Pál telefonközpontvezető

Radnóti Imre vezető-rádiótávirász

Seregély Magda rádiótávírász, Szombathely

Szücs Sándor távirdaintézőség vez. Sg.

Papp György rádiótávírász

Pohl Tibor rádiótávirász

Pósa Jenő postaműsz.-i mérnök,

mérnök-távirdaintéző;

1941

Bartha Miklós távirdaellenőr

1942

Plugor Sándor távirda-főellenőr

1945

Kertész ? mérnök, Távirdaintézőség

Szakáll József főtávirdamester

1948

Flóderer Gusztáv művezető

1949

Kmetti Imre 9. Szaokosztály vezetője

Wirth Mihály távirdaellenőr,

Fábián Jenő távirdavezető Kiskunhalas

Wischner Lajos távirdaveztő Szeged áll.

Würtzler Vilmos Vasúti és Hajózási

Főfelügyelőség

Hajtó Nándor forg. osztályvezető, Sopron

Csernics Lajos távirdaműszerész, Sopron

Nemes József műszerész

Zuck Ferenc távirdaműszerész, Sopron

És még sokan mások, akiknek neve sajnos nem volt fellelhető.

1949 után Budapest vig, ig, tbkf, tbéf, tff, mávti stb.

1949-től

Almási Erzsébet rajzoló MÁVTI

Baka László üzemmérnök TEBGK

Baka Mihály műszaki főfelügyelő TFF

Bakacsi András okl. villamosmérnök, TFF vez.

Balázs Mihály igazgató, TEBGK;

Balogh Győző okl. gépészmérnök, 9. A osztály

(távíró, rádió) (1923 1948.12.23- 1983);

Bárány István műszaki főfelügyelő, V. osztály

9.A osztály;

Baráthfalvy Ottó okl. gépészmérnök

(rádió és távíró) 9.A osztály

Báródi István főépítésvezető TBÉF

Bartha István okl. üzemmérnök, beruházó

Bencze László műsz. főintéző, TFF

Bényei Béla műszerész, kpvez Nagyvárad

Bercsényi Mátyás okl. villamosmérnök, 9.A.osztály

Bogdándi Gyula 7D központvezető TFF, Hatvan

Bosnyák Mihály okl. üzemmérnök, 9. A. osztály

Bucsi Csaba

Bücs Gábor okl. villamosmérnök, BTF vezető

Büky Dénes okl. villamosmérnök (adat, infor-

matika) IKPI

Czakó Vilmos okl. vill. mérnök, 9. A o.

Császár Ernő okl. villamosmérnök, 9.A osztályve-

zető (1916, 1939.03.24-1976)

Csendesi Szilveszter okl. üzemmérnök, MÁVTI ter-

vezőcsopvez.

Cserép Csaba okl. villamosmérnök, JBFF távk-i főm.

Cserhalmi Pál 7D központvezető TFF

Cséry Gyula okl. gépészmérnök, csoportvezető

MÁVTI;

Csomós Ferenc 7D központvezető TFF

Dallos Nándor okl. üzemmérnök, beruházásvezető

Dani László okl. vill. mérnök, TB KF, IKPI

Deák Géza műszerész TFF

Diószegi József műszaki főfelügyelő, felügyeletvezető

(TEBK)

Dudás Gyula 7D központvezető TFF – BTÜ

Falvai János okl. gépészmérnök. osztályvezető

Farkas István okl. üzemmérnök 9.A osztály

Flóderer Gusztáv művezető TBÉF

Fogoly József műszaki főfelügyelő, TBKF

Központi Műszaki Felügyelet vezetője;

Frey Károlyné műsz. felügyelő, könyvtáros TEBGK

Fülöp Géza okl. villamosmérnök, MÁVTI

Gáti Lajos okl. vill. mérnök, BTÜ vezető TFF

Gazsi János okl. villamosmérnök, mérnöktanár, ov

TEBGK;

Géczi Tibor okl. üzemmérnök, TEB. Ov.

Gémes Imre okl. vill. mérnök MÁVTI ov.

Gergely István műsz. főfelügyelő, vonalellenőr TFF

Görög István műsz. főfelügyelő, 7D közp.vez.

Hatvan, Székesfehérvár

Görög Szilárd okl. vill. mérnök, adat TBKF, Számítás-

tchnikai Kft.

Hadnagy Károly oszt.vez. MÁVTI;

Hajas Tamás okl. villamosmérnök, ov. TEBGK

Haller László műsz. felügyelő, távk. szakasz vezetője

Győr, TFF;

Hanisch Károly műszaki főfelügyelő, BTÜ üzemvez.

Hegyi József alközponti szakasz vezető TFF

Herpai Zoltán okl. mérnök, ov. TEBGK

Hidvégi László telefonközpontos műszerész TFF

Honti Nándor műsz. főfelügyelő, Bp., V.osztály

Horvát Lajos műszaki főtanácsos, főnökségvezető

TFF és TBKF (1914, 1934.03.05-1974);

Horváth György vill. mérnök, akusztikus TBKF

Horváth Imre okl. üzemmérnök, átviteltechnikai

csoportvezető TFF;

dr Inathko Gusztáv jogász Vig. 9. A o.

Józsa József műszerész TFF – BTÜ

Kalóz Gábor okl. mérnök, mérn. főtanácsos;

Katona Rezső okl. gépészmérnök (táv- és vonalkábel)

777

Karádi Amália . okl. vill. mérnök, JBFF vez.

Kerényi Rezső műszerész, szak. ov 9. szakov.

Kerti Lajos műsz. felügyelő, vonalell. TBKE

Kilényi Katalin műszerész TFF

Kisfalvi József okl. vill. mérnök, Bp. V.o. vezetője

Kiss József műszaki főfelügyelő, TBÉF vez.

Kiss György Tamás távk. szakasz vezetője, TFF

Kiss Lászó mérnök, csoportvezető KTTH, TBKF

Klagyivik László műsz. főfelügyelő TFF, BTF

Kmeti Imre műszerész, 9.TB szakosztályvezető

Kollai János okl. gépész- és postamérnök, 9. A ov.

Koncz Angyal rajzoló MÁVTI

Kónya Gábor okl. vill. mérnök, Bp., Ig V.osztály

Kóros János távk.szakasz vezetője Nagykáta

Kosinszky Péter műsz. felügyelő, BTÜ,

Kovács István tervező, MÁVTI

Kovács Tibor okl. vill. mérnök, adat TBKF, Számítás-

tchnikai Kft;

Köteles Sándor okl. vill. mérnök, KTTH vez.

Kummer Mária okl. üzemmérnök, TFF, Ig.;beruázó

Küstel Richárd okl. gépészmérnök, Vig. 9. A osztály

Laczkó Ildikó fotós, műsz főintéző TBKF

Laczkó Tamás műszaki főintéző TBKF

Léthay Zsuzsa okl. vill. mérnök, TFF, vig 9,A

Lohr Endre techn. tervező, MÁVTI

Madarász Miklós műsz. főfelügyelő, 9. A osztály

Máday Károly okl. üzemmérnök, terv.cs.vez MÁVTI;

Magyar József távírós csop. vezető TFF

Majoros Antal oktatás, műsz. főfelügyelő 9. szakosztály

Malicsek István távíró műszerész TFF

Malkovits Károly okl. vill. mérnök, TBÉF, MÁVTI cs.vez.

Mandola István okl. gépészmérnök, TEB főoszt. vezető

Mayer Róbert okl. üzemmérnök, TBKF rádióscsoport

Miasnikov, Valentin/Bálint okl. gépészmérnök, (erősáramú

zavartatás) 9. A osztály (1908, 1938-1968)

Nagy József okl. vill. mérnök, távválasztás konstruktőr

Nemere Ede okl. közl.-i mérnök, MÁVTI csopvez.

Nemes József műszaki főfelügyelő, 9. A oszt. vezetője

Nyéki Sándor okl. vill. mérnök, MÁVTI tervező-csvez.

Nyulassi Attila technikus, távb. techn., TBKF

Paksi Barnabás okl. üzemmérnök, KTÜ üzemvezetője

Palásti Pál okl. vill. mérnök, adat és táv. csv. TBKF

Pálfy Imre vill. mérnök 9. A osztály (távíró, rádió)

Pap János okl. gyengeáramú vill. mérnök, 9. A oszt.,

MÁVTI 3. Ir. irodavezető-helyettes.

Pinczés Jenő műszaki főfelügyelő, 9. osztály csopvez.

Pitzer Tibor főfelügyelő, rádiótávirász TBKF

Purszki István okl. vill. mérnök, o.vez TEBG

Radnóti Imre főtávirász, főfelügyelő, TBKF

Ragó Mihály okl. vill. mérnök, MÁVTI osztályvezető

Reich Rudolf műsz. főintéző, TBÉF

Rezván Miklós műsz. felügyelő, TBÉF

Róth Ferenc üzemmérnök, TFF-BTÜ vezető

Ruman József okl. vill. mérnök terv.csopvez. MÁVTI

Rurik Péter okl. üzemmérnök, távk. divízió helyettes;

Sidlovszki Ferenc műszaki felügyelő, anyagátvevő;

Sipőcz Sándor okl. üzemmérnök, MÁVTI osztályvezető,

műteremvezető

Solti István okl. vill. mérnök, BÉF főmérnök

Solti László okl. vill. mérnök, TBKF, TEBGK rádió

Solymosi Gyula távk.szakasz vezetője Bp. Ferencváros

Soproni József műszerész, TBKF

Schubert Gyula, TB. Közp. Hálózatfel. vez, TBFF, TEBGK

Schulz Róbert műsz. Főfelügy. távk. Szak.vez. TFF Vác

Szabó László műsz. főfelügyelő Szolnok

Szabó Miklós műsz. Felügy. távk. mester Starján TFF

Szabó Sándor műsz. főfelügyelő, vonalellenőr TFF

Szabolcsi Dénes okl. üzemmérnök MÁVTI

Szabóné Arany Ica műsz. főfelügyelő, központvezető TFF

Szaka József okl. vill. mérnök, 1993-tól BTF főnök

Szalontai Lajos okl. vill. mérn, 9.A oszt., TFF műsz csv.

MÁVTI csv. (1923, 1941.10.30, - 1980);

Száraz Zoltán műsz. felügyelő, mir. szakasz vezetője

Széchey Béla dr okl. vill. mérnök, akusztika TBKF

Székely Tamás okl. gépészmérnök, TBKF rádiós csv.

Szentendrei Sándor műsz. főfelügyelő 9.A osztály

Széplaki János okl. üzemmérnök, V. oszt.vez.

Szerednyei Klári előszobás TFF

Szesztai Pál okl. vill. mérnök, TEBGK

Szesztai Péter okl. vill. mérnök, TEBGK.

Szilvás Géza okl. vill.mérnök, V. osztály, 9.A osztály

Szőke István okl. vill. mérnök igazgató TBÉF Kft.

Tabányi János technikus, telefon TBKF

Tari István okl. vill. mérnök, távk-i divízió vezető

Tarnai Győrgy műsz. főfelügyelő távk. Szak. vezetője

TFF, Komárom;

Tátos Attila okl. vill. mérnök, igazgató TFF KTÜ

Tihanyi Frigyes m. főfelügy., TB Szerelésvezetőség vez.

Tinkóczi József telefonközpontvezető, TBKE Bp. Ig.

Török János okl. vill. mérnök, V. TB. Osztályvez.

Tunyogi Gyula m. főfelügyelő, TFF műszaki vezető

Várszegi János rádió, antenna csopvez. TBKF

Zatykó Gábor okl. vil. mérnök, mávti osztályvezető

Zimányi József távközlőmester, alkp. csop.vez. TFF

Zsitvai Zsíros Zoltán távk. mester, kp. vezető, Szolnok, Cegléd

Zsóka István okl. vill. mérnök, távíró labor vez. TBKF

DEBRECEN

ig, tbff, záhony stb.

1949-től id. Bücs Gábor távk. szakasz vezetője;

Erlich Zoltán igazgatósági tel. központ vezetője;

Estók László okl. vill. mérnök TEB főmérnök;

Fejes Géza műsz. főfelügyelő, távk.mester TBÉF;

Földvári László műsz. főfelügyelő, távközlőmester,

Mátészalka, TBÉF;

Gavallér ?

Kerékgyártó Ferenc okl. vill. mérnök, TB. Oszt. Vez. ;

Kovács András műsz. főfelügyelő, V. osztály vezetője;

Kövesdi Tibor okl. közl. mérnök, Főn.vezető, Záhony;

Krámos István műsz. főfelügyelő csop. Vez. Záhony;

Nagy Imre műszaki főfelügyelő, TB. osztály;

Nagy Péter okl. közl.mérnök, V.osztályvezető;

Pecsenye Béla nyíregyházi telefonközpontvezető;

Szekeres Lajos TEB. osztályvezető;

Vida István főmérnök TBFF;

778

MISKOLCI Üzletvezetőség és Igazgatóság

ig, tbff stb.

1938-1950 Kiss László intéző ÜV Fog., Ker. ov.

Borbély József távírász Hatvan

Kovács Lajos távírász „

Martonossy Lajos távírász „

Bóna Sándor távírász „

Pálosi István távirdafelvigyázó „

Balogh Sándor távirdafelvigyázó Pásztó

Szabó József távírász Kisterenye

Kondorosi Lajos távírász Salgótarján

Mérai Nándor távrdafelvigyázó Kál-Kápolna

Ocsai Sándor távirda-munkavez. „

Zsiri Gyula távirda-munkavez. „

Hury Ferenc távírász Ms. Személy pu

Kiss László távírász „

Telegdi László távírász „

Czikó Miklós távírász „

Kovács János távírász „

Rátkai Dezső távirdafelvigyázó „

Szolnoki István távirdafelvigyázó „

Mohácsi Lajos távirdafelvigyázó „

Kovács Kálmán tá virdafelvigyázó „

Jáger György távirdafelvigyázó „

Csonka Gábor távirdafelvigyázó „

Németh György távírász Szerencs

Szbarsy Zoltán távírász „

Horváth Sámuel távírász Sátoraljaújhely

Hidegkúti Ottó távirdafelvigyázó „

Csipkés Zoltán távírász Miskolc-Gömöri

Koltai Sámuel távírász „

Bodnár László távírász „

Simai László távírász „

Zsótér Mátyás 7D-központvezető;

1950-től Gál Lajos műszaki főfelügyelő, TB. Oszt. vez;

Balogh Ferenc TB. Osztályvezető Ms;

Kelemen ? műsz. főfelügyelő, távk. mester, Tiszai pu.

Kiss László műsz. főfelügyelő, felügyeletvezető;

Kovács Kálmán vonalellenőr;

Nádasi János okl. vill. mérnök, TB. osztályvezetőh.

Nagy István műszaki felügyelő, V. osztály csv.;

Orosz József távközlési szakasz Szerencs;

Répási Béla műsz. főfelügyelő, V.osztály csv.;

Rózsa Sándor TBFF vezetője;

Simon Ferenc távírókp műszerésze;

Szarka József műsz. főfelügyelő, tel.kp. vezető

Asztalos ?

Távközlőmesterek időrendi sorrendben 1950-től:

Papp István távközlőmester Füzesabony

Pólik Andrásné távközlőmester „

Perlaki Zoltán távközlőmester „

Telekes László távközlőmester „

Koncz Lajos távközlőmester Vámosgyörk

Kovács László távközlőmester „

Ács Tamás távközlőmester „

Kígyósi Zsolt távközlőmester Nyékládháza

Koncz Lajos távközlőmester „

Délceg Tibor távközlőmester „

Antal Mihály távközlőmester „

Tóth Zoltán távközlőmester „

Hlad Lajos távközlőmester „

Jáger György távközlőmester Miskolc-Tiszai

Szabó Károly távközlőmester „

Kelemen László távközlőmester „

R. Tóth József távközlőmester „

Herpay János rádiómester „

Wágner Gábor rádiós „

Tompa László rádiós „

Lantos Jenő órás „

Csapkó Béla órás „

Rozinai László tel. kp vezető Ig.-i épület

Szarka József tel. kp vezető „

Naár Miklós tel. kp vezető „

Varga László távk.mester Berente

Antal Mihály távk.mester „

Kövér Béla távk.mester „

Samu Sándor távk.mester „

Takács Béla távk.mester Felsőzsolca

Szűcs Sándor távk.mester „

Réti István távk.mester „

Orosz Károly távk.mester Szerencs

Francz Károly távk.mester „

Nádasi József távk.mester „

Lakatos László távk.mester „

Lutz János távk.mester Sátoraljaújhely

Dézsi Béla távk.mester „

PÉCS

ig, tbff stb.

1949-től Balogh János okl.közl. mérnök, V. osztályvezető;

Bakos Tamás okl. mérnök TEBF főmérnök;

Cseke Béla műsz. főfelügyelő, igazg-i átviteltech.;

Darvas Gyula okl. vill. mérnök, beruházó;

Darvas János távk.szakasz TBFF;

Fábián Dénes műsz. főfelügyelő, távközlési csop.vez.;

Fenyősi Csaba okl. üzemmérnök, beruházás ov.;

Gáspár János okl. üzemmérnök;

Géber István okl. mérnök TEB osztályvezető;

Gombás Lajos okl. vill. mérnök, doc. KTMF- Győr;

Kiss Vargha József távíróközpont vezetője;

Kumli József tel. kp. vezető TBFF;

Molnár János távk.szakasz Pécs TBFF;

Moró Alfonz, id. telefonkp. vez.;

Moró Alfonz, ifj. okl. üzemmérnök, TB. osztály;

Németh Lajos műsz. főfelügyelő, Sárbogárd, Siófok;

Rehák József távk.szakasz vezetője Siófok, TBFF;

Répási Gyula műsz. főfelügyelő, V. osztály távk.i csv;

Sámson László műsz. főfelügyelő, tel.kp. vezető, TBFF;

Sovány László műsz. Főfelügy, cs.pont vez. Kaposvár;

Tóth Gábor átviteltechn. TBFF;

Zuporlaki József átviteltechn TBFF;

779

SZEGED

ig, tbff stb.

1949-től Balázs Károly műszaki főfelügyelő,

TBKE vezető (1949-1954);

Bálint Dezső műszaki főfelügyelő, TB. osztályvezető;

Aigner Sándor okl. üzemmérnök, TB Hálózatfelügyelet

vezetője, TBFF;

Bozsó Dezső távk.felügyelet vezetője;

Csitári István távk. szakasz vezetője Kecskemét;

Dombovári János műszaki főfelügyelő, csomópontvezető;

Erdősi Ernő távk.szakasz vezetője Sg. TBFF;

Fehér István műszaki felügyelő, tg központvezető;

Forrai Imre okl. mérnök, TEBF főmérnök;

Gombkötő Ede műszaki főfelügyelő, Távk. Felügyelet-

vezető;

Hajnal Rudolf távk., berendezésfelügyelet vezetője;

Hanyi Péter műsz. felügyelő, TBFF;

Hemző Oszkár műsz. felügyelő Békéscsaba;

Kardos Antal TBFF vezetője (1954-1959) ;

Kiss Károly TBFF vezetője (1984-1985) ;

Kocsis Ferenc okl. üzemmérnök TB. osztály;

Kolozsi Elek tel. kp. vezető, Kiskunhalas, TBFF;

Kónya Károly távk. szakasz vezetője, Szentes;

Kormányos Imre távk. szakasz vez. Kiskunfélegyháza;

Kovács Imre távk. szakasz vezetője Kecskemét;

Laczik Antal átviteltechn. TBFF;

Lengyel Istvánné távk-i és berendezésfelügyelet;

Ludányi István okl. vill. mérnök, TB. Oszt. csop. Vez.;

Oláh János okl. közl.mérnök TBFF V.oszt.vez. ;

Palánkai László ig-i góc vezetője TBFF;

Pártai Zoltán távk.szakasz vezetője Kunsztmiklós-Tass

Rakita István TBFF vezető (1959-1979);

Szalma Lászó id, távírótechn. tg központ;

Szalma László if, okl. mérnök gócvezető FEBF;

Széll László távk.szakasz vez. Gyula;

Tóth János távirdaműszerész Kiskunfélegyháza

Tóth József ig-i központ vezetője TBFF;

Vargha Ferenc 7D központvezető, Sg.;

Vecsernyés János okl. üzemmérnök, TBFFvezető

(1979-1984);

SZOMBATHELY

ig, tbff, tbéf stb.

1949- Bödei Ferenc rádiótávírász, TBFF;

Farkas István műsz. főfelügyelő, kp.vezető, TBFF;

Fehér István távgépíró kp. vezetője;

Fodor László okl. vill. mérnök, V.osztály csopvez.;

Horváth Zsolt okl. mérnök TBÉF, Sm. igazgatója;

Mészáros Imre műszaki főfelügyelő, Távk-i

felügyelet vezetője;

Nagy Róbert okl. vill. mérnök, TB. ov (Sm), TEBGK

és IKPI igazgatója;

Németh Béla okl. vill. mérnök, beruházó;

Németh József műszaki főfelügyelő, távközlési

csoportvezető;

Sátori Vilmos okl. üzemmérnök, TEB vezető; Sm.

Tóth Gyula műsz. főfelügyelő, V.osztályvezető

És sokan mások

BIZTOSÍTÓBERENDEZÉS

Budapest

Vezérigazgatóság és Igazgatóságok

Bogyai István m. tanácsos, távirdaintéző,

Bartha Miklós,

Bisztrai Dénes okl. gépészmérnök mérnök főtanácsos,

Dobay László,

Dudok Gyula okl. gépészmérnök, ov.-helyettes

Érháthy ?,

Forgó János,

Földes Gyula gépészmérnök, osztályvezető,

Funer János, műszaki főfelügyelő

Fülöp László 9. Szak/főosztály vezetője,

Gárdai Károly,

Gróf József, okl. gépészmérnök 9. B oszt.v ez.

Gyalog Imre,

Hajdú Lajos mérn. főtanácsos,

Hámori (Háhn) Károly,

Heresznyei Jenő,

dr. Jeckel Tibor, okl. gépészmérnök 9. Szako. vez. h.

Kalmár Miklós, gépészmérnök, 9. D osztályvezető,

Kiss József m. főtanácsos, a TBÉF vezetője,

Kuczoray Imre mérn. Tanácsos, fejl. Mérnök TBKF

Lengyel Imre mérn. főtanácsos, MÁVTI 3. irodavez,

Losonczy Gyula okl. közl. mérnök Bp. Ig. Igazg.-helyettes

Machovits László, okl. közlekedésmérnök

Mosóczi András okl. közl. mérnök, V. ov.

Nagy Andor okl. közl. mérnök, MÁVTI

Nagy Károly, okl. mérnök 9. B ov. hely.

Péti István, mérn. MÁVTI 3. irodavezető,

Móczik József, mérnök, MÁVTI osztályvezető,

Komáromi János mérn. MÁVTI osztályvezető,

Polacsek József távirdaintéző,

780

Pósa Jenő mérn. távirdaellenőr,

Sáros Csaba, okl. híradástechnikai mérnök, MÁVTI

osztályvezető,

Sikolya Ferenc okl. gépészmérnök MÁVTI 3. irodavez,

Sipos József, műszerész

Solti János, műszaki főfelügyelő

Somlai Háhn Ödön,

Somodi Árpád, okl. mérnök 9. B oszt.

Soós János,

Stréda András, okl. mérnök 9. B. oszt.

Szentkereszthy Pál okl. mérnök

Török János, mérnök, V. osztályvezető

Urbán Lajos, okl.közlekedésmérnök, Közl. Miniszter.

Urbán Sándor okl. vill. mérnök, 9.szo. vez., és

vezérig.helyettes.

Varga József, előadó 9. B osztály

Verebélÿ András, okl. gépészmérn. főtanácsos, MÁVTI

Záchfalvy Győző

MÁVTI 3. Távközlési és Biztosítóberendezési Tervező Iroda

Irodavezetők: A Távközlési osztályok vezetői: 34. osztály 37. Osztály

Földes Gyula Kollai János

Péti István Hadnagy Károly

Sikolya Ferenc Ragó Mihály Zatykó Gábor

Lengyel Imre Gémes Imre Sipőcz Sándor

INFORMATIKA

Bácskai Miklós okl. vill. mérnök

Fekete András Kibernetikai Önálló Osztály vezető, majd

Számítástechnikai ov., akinek a javaslatára sikerült a

számítástechnikát (kibernetikát) elfogadtatni a MÁV akkori

vezetőivel,

Földi István okl. mérnök, Számtechnikai Intézet

vezetője, majd az IKPI igazgatója

Gájer Ferencné okl. villamosmérnök, VATUKI;

Görög Szilárd okl. híradástechnikai mérnök, inform.

Hoppál Mihály okl. villamosmérnök, Mávti, Informatika

Horvai Ferenc okl. mérnök, mint a forgalmi szolg. tagja

kidolgozója a szolnoki SELEX-rendszernek;

Kocsi Pál, okl. villamosmérnök, igazgató

MÁV Informatikai Kft.;

Kolynok Jenő V.oszt.vez.hely. Szeged;

Kovács Tibor okl. villamosmérnök, MÁV Inf. és

TBKF;

Lukácskó Sándor okl. gépészmérn., (sok-sok jegyzet írója)

Molnár Tamás okl. villamosmérnök, igazgató

Informatikai Kft.;

Perei József közg. MÁV Inf. vezető

Varasdy Mátyás okl. mérnök, mint a forgalmi szolg. tagja,

kidolgozója volt a szolnoki SELEX-rendszernek;

És sokan mások.

GYSEV

Vig, soproni Ig. Horváth László okl. üzemmérnök. Sp.ig.

Koncz Miklós okl. villamosmérnök Sp. Ig.

Néder Mihály okl. mérnök Vig.

Kosinszky Péter id. okl. gépészmérnök nyugd.

Gárdai Károly okl. gépészmérnök

NEM VASUTASOK

BHG, Budapesti Híradástechnikai Gyár Bárdi Géza szerelésirányító;

Csikós Sándor szerelésvezető;

Jankó László szerelésvezető, Sm TVK;

Jeszenszky Károly Szer. osztályvezető

Kardos József tervezőcsoportvezető,

Kas Oszkár BHG főmérnök

Kehk Antal szerelésirányító;

Kollár János okl. vill. mérnök NAD, Planet);

Liskáné Csákányi Gabriella okl. hírad. mérnök, tervező;

Mike Sándor szerelésvezető Db, első TVK;

Molnár Ernő közgazdász.;

Oberschovszky ? Közg. osztályvezető;

Ország László tervező;

Schilling ? szerelésirányító 01, 02 TVK

Biztosítóberendezéseket tervezők gyártók, szerelők

781

Székely-Dobi Sándor okl. gépészmérnök

Siemens szakemberei Imre Géza

Simon Dénes

Szalay Tibor,

Szenteczky László

Telefongyár szakemberei Tóthfalusi József okl. gépészmérnök Telefongyár,

(menetirányító, LBU);

Posta szakemberei Borsos Károly Posta Vig

Dölle Attila Posta Vig.

Vass Johanna Postamúzeum, könyvtár,

Dr Jakab László Postamúzeum, múzeológus

Egyéni Sáfár József Távíró-múzeumtulajdonos

És nagyon sokan mások, akiknek nevét, nem említettem meg, mert nem jutottam hozzá!

Szíves elnézést kérek érte!

Kiemelkedőbb tudású szakemberek 1846-2000 között

Baka Mihály a Standard távközlési műszerésze volt. Részt vett a

Standard által telepített Rotary rendszerű - MÁV részére rendelt -

7D-PBX központok szerelésében, 1941-ben. A MÁV szerződtette.

1943-ban a visszakerült, majd a visszakerült Érsekújvár

vasútállomás telefonközpontjának lett a vezetője. A háború után az

Északi ÜV és a MÁV Igazgatóság központjainak lett az első

embere. 1949-ben a KTTH telefonközpontos ügyintézője lett,

összefogván az ország területén lévő valamennyi Rotary-központ

fenntartási és építési ügyeit. 1958-ban áthelyezték a TFF-re.

Nyugdíjazásáig a budapesti igazgatósági terület telefon-

központjaival foglalkozott.

Balogh Győző (1923-2000) MÁV mérnök-főtanácsos, a BME,

Budapesti József Nádor Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetem

Gépészmérnöki kar villamos-

mérnöki tagozatán végzett 1948-

ban. Addig dolgozott a moson-

magyaróvári Kühne Gépgyárban, a

Magyar Philps Művek Rt.-néla

kísérleti elektroncső-gyártásnál,

majd az Egyesült Izzó és

Villamossági Rt-nél. Németből és

franciából felsőfokú nyelvvizsgával

rendelkezett. Rádióamatőr vizsgával

is rendelkezett. A MÁV-hoz 1948.

decemberében került és 1949-től a 9. A Távközlési osztályán

dolgozott 1983-ig, nyugdíjazásáig. Aktívan részt vett a vasúti

távközlés rekonstrukciójának megvalósítá-sában és a mindenkori

kor meg-felelő fejlesztésében. Ugyanakkor tevékenyen dolgozott

nyugdíjazása után is1992-ig.. Balogh Győző, a mindenkori

távközlés történetében, az egyike a négy legnagyobbnak mondható

távközlési szakember közül. Foglalkozott a 40-es évek végén és az

50-es évek elején az állomási rádiókkal, és a Telefunken-Hell,

rádió-távírókkal, majd belevetette magát a távírótechnikába, hogy

megvalósítsa a MÁV részére a távgépíró-távválasztást Strowger-

Siemens technikával, benne a körözvénykapcsolattal és a vasúti

pontos idő továbbítás (főórák együttjáratásával), munkájával

Hozzájárult az adatfeldolgozás automatizálásához (HIR, SELEX,

ZAIR). Előkészítette a vasúti elektronikus helybiztosítást, majd az

1980-90-es évekre a NEDIX, illetve a SAGEM féle elektronikus

technikákat a vasútüzem részére. Szakmájában, nemzetközi (UIC,

OSzZsD) szinten képviselte a MÁV-ot. Részt vett, több jegyzet

megírásával és előadások vállalásával a vasúti távközlési tisztek

oktatásában, a főiskolások képzésében, és a mérnök-

továbbképzésben. Sok publikációja jelent meg a hazai és a

nemzetközi műszaki irodalomban. Nyugalomba 1986-ban vonult.

Banovits Kajetán (1841-1915) mérnök. A vasút szolgálatába

1872-ben lépett. Volt vasútépítési felügyelő-helyettes, Építési és

Gépészeti főosztály vezetője, igazgatója. Ő szervezte meg a

Közlekedési Múzeumot. Foglalkozott biztosítóberendezéssel, ő

készítette a Banovits-féle tárcsás jelzőt. A párizsi kiállításon díjat

nyert vele. Foglalkozott a villamosvilágítással is. Így aztán a

nemességet is elérte.

782

Baráthfalvi Ottó okl. gépészmérnök, aki a háború alatt és az 50-

es évek elejéig a vasútnál a rádióhálózattal foglalkozott. Nevéhez

fűződik, Röhmer Alfréddal együtt a hosszúhullámú rádió- és Hell-

távíró-hálózat telepítése. Sajnos, ez a ténykedése, karrierjét az

1953-ban Recskre való elhurcolása megakadályozta. Néhány évvel

később Recskről elbocsátották ugyan, de a vasútnál a munkát nem

folytahatta.

Bücs Gábor név, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki

Főiskolán szerzett villamos üzemmérnöki diplomát. Magasfokú

angol-nyelvvizsgával rendelkező

szakember, aki Japánban, 1983-ban, a

NEDIX, tároltprogram-vezérlésű

távíróközpont rendszertechnikai

tanfolyamát is sikerrel végezte. Majd

1993-ban Münchenben a Siemens

oktatási központban az EWSP X.25

csomagkapcsoló központ-rendszer

specialistája eredményt ért el. Úgy a

NEDIX 510 AS távíróközpont, mint

az X.25-ös csomagkapcsolt

rendszernek a MÁV-nál történő

telepítéseiben aktívan részt vett. Munkája elismeréséül először a

Távközlési Fenntartási Főnökség főmérnökévé, majd vezetőjévé

nevezték ki, mely beosztásoktól elvárt követelményeket a

nyugdíjazásáig kiválóan teljesítette.

Büky Dénes név, a BME Villamosmérnöki karán szerzett

erősáramú diplomát, majd átvitel-technikai szakmérnöki oklevelet.

Négy idegen nyelv magas fokon való művelője. 1970-től a MÁV

távközlésének dolgozójaként táv-közléssel és adatátvitellel, Buda-

pesten és a vidéki igazgatósági székhelyeken a NEDIX és Sagem

elektronikus távíróközpontok telepí-tésével, X.25 csomagkapcsolt

adat-átviteli hálózat létesítésével, majd a menetjegykiadó gépek és

a belföldi helyfoglalórendszer kidolgozásával foglalkozott. 1975-

től a vasúti informatika területére pártolt át, ahol a

Menetjegyeladási, Helyfoglalási és Utastájékoztatási információs

rend-szer projektmenedzsere lett. Tevékenyen részt vett a vasút

szerte-ágazó nemzetközi (UIC, OSzZsD) munkájában.

Nemzetközileg elismert szakember. E lexikonnak részbeni lektora.

Nyugdíjazása előtt, néhány évvel, elhagyta a vasutat.

Császár Ernő (1916-1992) a középiskoláját Prágában végezte.

1939. március 24-én került a MÁV forgalmi szolgálatához, majd a

negyvenes évek végén személyzeti munkát vállalt a

vezérigazgatóságon. E mellett elvégezte a BME villamosmérnöki

tagozatát. Az oklevelét 1955-ben kapta meg, azonban 1954. október

1-én már ki is nevezték a 9.A. Távbeszélő-, Távíró- és

Rádióberendezési osztály vezetőjének. A távközlés megújulásához,

benne a vasútüzemi távíró-, és a vasútüzemi telefon-távválasztás

központjaihoz, az átviteltechnikai rendszerek, valamint az állomási

és vonali rádióhálózat megteremtéséhez (beszerzéséhez,

építéséhez, üzembe helyezéséhez) szükséges pénzeszközöket, akár

az éves terveken kívüli pénzek biztosításával teremtette elő. A

FOKGYEM-féle VISINFORM utastájékoztató-rendszer

társfejlesztője és feltalálója volt. A távközlési osztályt, bár azt

többször is átszervezték, nyugdíjazásáig 1976-ig osztályvezetőként

vezette.

Cserép Csaba a BME villamosmérnöki karán szerzett mérnöki

oklevelet. A MÁV távközléséhez 1971-ben került. Elsőként a TFF

műszaki csoportjába, majd a hálózatfenntartó csomó-pontra került,

mint üzemmérnök. 1976-tól a BBFF hálózat és

berendezésfelügyelet üzem-vezetőjeként, 1985-87 között a JBFF

főmérnökeként és 1996-ig a Bp.Igazgatóság TB. osztályának

távközlési csoport-vezető-jeként munkálkodott. Ettől kezdve pedig

a MÁV Rt. Informatikai

Koordinációs és Projekt

Irodán dolgozott, és

irányította a Siemens által

készített, és kivitelezett

MIHR (GIR-MHR)

adathálózat projektjét.

Csomós Ferenc a polgári

iskola négy éve után a

polgári életben helyezkedett el, majd 1933-ban, mint műszerész

jelentkezett a vasúthoz. Volt műszerész állomáson, 1937-től a

Dunakeszi Főműhelyben, majd 1943-ban, az igazgatósági

telefonközpontban, ahonnan aztán 1945-ben az igazgatóság polgári

szolgálatához művezetőnek helyezték. 1946-ban elvégezte a

művezetői szaktanfolyamot, és 1948-ban kinevezték az

igazgatósági épületben lévő 600 vonalas 7D-PBX telefonközpont

vezetőjének, ahol 1974. évi nyugdíjazásáig dolgozott.

Feladatkörébe az egész épület távközlő-berendezéseinek fenntartási

irányítása volt. 1982-ben hunyt el.

Czakó Vilmos a MÁV távközlésében 1963 óta dolgozott 2003-ig

nyugdíjazásáig. Üzemmérnöki diplomáját a KTMF távközlési

tagozatán szerezte. Dolgozott a fenntartásban, majd a MÁV Rt.

TEB Szakigazgatóság főmunkatársaként. Feladata volt a

távközlőhálózat digitalizálása, így az optikai kábelek, az SDH

berendezések, valamint az ATM adatkapcsolóközpontok

elterjesztése. Több publikációja jelent meg. Lektora volt a „Vasúti

távközlési szavak értelmezőszótárá”-nak. Nemzetközileg elismert

szakember. Külföldön, még a távol keleten is, előadásokat tartott a

MÁV digitális hálózatáról. Nyugdíjasan a GSM-R hálózat

tervezésében is részt vett.

Dombai Ferenc közlekedési üzem- és villamosmérnök.

Vasútgépészeti területen eltöltött évei után és számos informatika

képzést követően 1989-ben már számítástechnikai központ

vezetője. A MÁV Vezérigazgatóság számítástechnikai

osztályvezetői, majd informatikai főosztályvezetői munkakörök

betöltése egyben megalapozta a MÁV egységes szervezetének

kialakítását, ezt követően a vasút első szakigazgatóságának, az

Informatikai Szakigazgatóságnak megalakítását és vezetői

munkakörének betöltését. Ezt követte a teljes informatikai

szolgáltatás outsourcingba vitele, a MÁV INFORMATIKA Kft.

megalakítása. Jelentős szakmai eredmény a MÁV első informatikai

stratégiájának kialakítása, a MÁV Szállításirányítási Információs

Rendszere fejlesztésének irányítása, a gazdasági társaságban az

SAP üzletág felépítése, a minősített elektronikus aláírás-hitelesítési

és időbélyegzési szolgáltatás kialakítása és működtetése. A MÁV

Rt. informatikai outsourcing társaságának, a MÁV

INFORMATIKA Kft.-nek volt vezetője,

Dudok Gyula (1920-1999). 1948-ban, mint gépészmérnök kezdte

pályafutását a vasúti biztosítóberendezések világában. Beosztási

helyei a MÁV Budapesti Igazgatóság, majd 1951-ben a KPM I.

Vasúti Főosztály MÁV Vezérigazgatóság 9. Szakosztályának 9.B.

Biztosítóberendezési Osztály dolgozója lett. Az előadóból

csoportvezető, majd osztályvezetőhelyettes és végül szak-

/főosztályvezető-helyettes lett. Személye meghatározó volt a

biztosítóberendezéseknek a vasútnál való elterjesztésében.

Nevéhez fűződik a gurító-pályaudvarok hidraulikus vágány-

fékeinek, és a jelfogós berendezések elterjesztésében, részt vett a

jelzési utasítások megfogalmazásaiban. Kivette részét az

oktatásban, szakmai könyveket írásában. Részt vett a lkülönböző

nemzetközi szakmai bizottságokban is.

783

Földi István okl. ,mérnök. Az egyetem elvégzése után a MÁV

adatfeldolgozását, a kibernetika fejlesztését művelte. A MÁV

egységes számítástechnikai szervezetében létrejött MÁV

Számítástechnikai Intézet vezetője lett, majd az informatikai

társaság megalakulását követően nyugdíjazásáig a MÁV

Vezérigazgatóságon működő IKPI, Informatikai Koordinációs és

Projekt Iroda igazgatójaként vett részt a GIR-MHR fejlesztésében

és annak a megvalósításában. A fényhullámvezető kábelek, az SDH

és az ATM berendezések építését is figyelemmel kísérte. A

számítástechnika mellett a távközlésbe is besegített, amikor is

1975-76 között a Távközlési Fenntartási Főnökség vezetőjévé is

kinevezték.

Fülöp László a gimnázium elvégzése után 1966-ban végzett

automatika, telemechanika és híradástechnikai szakon a moszkvai

Vasútmérnöki Egyetemen, mely diplomat a BME méréstechnikai

szakként honosította. A MÁV szakvizsgáit (melyet akkor elítélt,

most nagyon jó rendelkezésnek tulajdonította) követzően a JBFF-

en tervező-, majd főmérnökként dolgozott. 1974-ben bekerült a

Vezérigazgatóság Biztosítóberendezési és Automatizálási

Szakosztályba, mint műszaki-gazdasági tanácsadó és Fejlesztési

osztály vezető. Később szakosztályvezető, illetve főosztályvezető

lett. 1984-90 között a Bp. Ferencváros rpu. rekonstrukciójának

MÁV vezérigazgatói boiztosa is volt. A rendszerváltozás után a

TBKF igazgatójának nevezték ki 1996-os nyugdíjazásáig.

Gál Lajos a miskolci V. Távközlő- és

Biztosítóberendezés Osztály vezetője

volt. A MÁV-hoz 1944-ben került,

mint munkás, majd villanyszerelő az

orosházi fűtőházhoz. Kevéssel később

átkerült a távirdaszakaszra munkásnak

és műszerésznek. 1946-ban már a

távirdaszakasz vezetője. 1953-ban mint

munkáskádert kiemelték és a miskolci

igazgatóságon lévő V. Távközlő- és

Biztosítóberendezési osztályra

vezetőhelyettesnek, majd két évvel

később osztályvezetőnek nevezték ki.

Ezt a beosztását nyugdíjazásáig, 1985. november 16-ig, be is

töltötte. Gál Lajos igényelte az újat, légyen az távközlő- vagy

biztosítóberendezés. A vidéki V. Osztályvezetők közül Ő volt az

első, aki az új berendezéseket követelte. Így került Vámosgyörkre

a MÁV-nál elsőre az egyközpontos ID berendezés az ehhez

kifejlesztett hangrendszer is. Mindent tudni akart, Sokat járt az új

berendezések szereléséhez. Szerette az átadások utáni ünneplést,

Munkáját a Munkaérdemrend ezüst fokozzatával ismerték el. 1993-

ban húnyt el.

Galló Ödön tízéves forgalmi szolgálat után 1962-ben került a

MÁV Gépi Adatfeldolgozó Főnökséghez az elektronikus

adatfeldolgozó berendezések karbantartójának. Majd következtek

az egyre fejlettebb adatfeldolgozó berendezések (Bull-Gamma ET,

az UNIVAC 1004/5 stb.) karbantartási munkái. A karbantartási

munkái után pedig a rendszerfejlesztési munkák következtek , ilyen

volt a „kocsi bérek„ nemzetközi leszámolása. Az 1968-ban érkezett

Honeywell 2000-es gép munkájának irányításával bízták meg, majd

részt vett a 70 ezer nyugdíjast érintő „Nyugdíj Rendszer” (havi

számfejtés, folyósítás) fejlesztésével. Továbbá részt vett a HIR,

Határforgalmi Információs Rendszer kidolgozásában, az R40-es és

10-es számítógépek, és a Videoton VTS56100-as terminálok

telepítésében is. Az OPW, nemzetközi kocsiirányító-hálózat

szoftver tervezését irányította, melyet a MÁV Informatikai Intézet

Prágába az OPW központjába importált is.

Gazsi János okl. villamosmérnök, mérnöktanár technikumi

végzettségével Miskolcra, majd elvégezte a távközlési műszaki

tanfolyamot. Budapesten a TBKF-en a biztosítóberendezési

csoportba került. Időközben - 1968-ban a BME-n folytatott

tanulmányai alapján - okl. villamosmérnök, majd 1973-ban

mérnöktanár lett. Az elektronikus készülékfejlesztési, majd

távközlési-, vezetékes távközlési osztályok vezetőjeként részt vet

az FM-VT tápegységének, elektronikus jeladónak, a kissebességű

adathálózat illesztésébena záhonyi számítástechnikai rendszerhez,

a SAGEM ELTEX V. ALPHA elektronikus távíróközpontok-, és

az első üvegszálas kábel telepítésékben. Sőt a D55-ös és a D70-es

biuztosítóberendezésekhez mkészült egységvizsgáló berendezések

kidolgozásában is részt vet. Oktatott a BME-n, a győri KTMF-en, a

Tisztképzőn és a szakközépiskolában.

Géczi Tibor 1949-ben született. A MÁV-hoz1967-ben került, mint

távközlőműszerész, de 1976-ban a győri KTMF Vezetékes

Távközlési tagozaton szerzett üzemmérnöki diplomát. Szakmai

fejlődését állandóan továbbfejlesztette a BME mérnöki

továbbképzésében, így pl. PCM-rendszerekben, szélessávú

technikában, optikai méréstechnikában vagy a

számítástechnikában. 1977-ben már átviteltechnikai

csoportvezető, majd üzemvezető. 1995-ben került a TEBSzI

Regionális Irodára. A TEBGK-ra 2002-ben nevezték ki távközlési

főmérnöknek, majd igazgatóhelyettesnek. A pályavasúti TEB

Főosztályán, nyugdíjazásáig, a Távközlési Osztály vezetője volt.

Nyugdíjasként mellékfoglalkozásban is vasúti munkákkal

foglalkozott.

Hanisch Károly a MÁV-hoz való belépéskor a hosszúhullámú

rádióberendezések fenntartásához került dolgozni. Onnan átlépett a

géptávíró, az analóg és a frekvencia modulált távíróátviteltechnikai

(AM-VT és FM-VT) vonalra. A BTÜ-ben a távgépíró-központ

vezetője lett. Az európai vasutak nemzetközi vasúti helybiztosító

hálózat berendezéseinek (WALTHER-féle végkészülék)

vizsgálatát és beszabályozását végezte. Később a BTK vezetőjeként

ment nyugdíjba.

Harkányi Gábor 1946-ban született Budapesten. A MÁV Gépi

Adatfeldolgpzó Főnökséghez 1964-ben került, mint

számítógéptermi gépkezelő. Majd 1966-tól nappali tagozaton, a

BME Villamosmérnöki kar Digitális Számítástechnika

Közlekedéskibernetika és Automatika ágazatán vörös-diplomás

szakmérnöki, és mérnöktanári oklevelet kapott. Visszatérve a

MÁV-hoz az ÉSzR 40 típusú számítógépes programozói

tanfolyamot végzett az NDK (Német Demokratikus Köztársaság)-

ban az RFT-nél. Az informatikai szakágazat területén foglalkozott

az X.,25-ös területen működő HÍR, Határforgalmi -, a SzIR,

Szállításirányítási Információs rendszerekkel. Utóbbi munka idején

a MÁV Informatikai Intézet Üzemeltetési Divízió

igazgatóhelyettese volt. Később a GIR és az MHR munkákban vett

részt. A GIR-t és az MHR-t kiszolgáló MÁV IP hálózatán belül a

LAN-ok építésének és WAN hálózatra való csatlakozás projektjét

az MIHP, MÁV Informatikai Hálózat Projektjét vezette.

Nyugdíjazásáig pedig a gazdasági vezérigazgatóhelyettes projekt-

szakértője volt. Angol és német középfokű vizsgával rendelkezett.

Hegedüs Géza név, a biztosítóberendezési tudomány egyik

legnagyobb egyénisége. Főfeladatául a biztosítóberen-dezések

fejlesztését, s ezen belül a

vonatforgalom automatikus irá-

nyításának kérdését tűzte ki életcéljául..

Nagyrészt neki köszönhető egy-egy

vonalszakasz KÖFE (Központi

Forgalom-ellenőrzés) vagy KÖFI

(Központi Forgalomirányítás) rendszer

felté-teleinek kidolgozása, a gyártókkal

való elfogadtatása, és a megvalósításra

kerülő rendszerek telepítésének

irányítása. Ez irányú szakmai

784

érdeklődését az 1927-ben az USA-ban üzembehelyezett CTC

(Közpoti forgalomvezérlés) rendszerének témája adta. Ő volt az

egyike azokkal, akik a KÖFE, illetve KÖFI rendszerek bevezetését

javasolták a MÁV vezetőinek. A hatvanas évek végén épült az

NDK-beli WSSB egyszerűsített rendszernél, majd az 1970-72

között épült szovjet CsDC-66 típusú berendezés telepítésénél

(Debrecen.Mezőzombor), az Integra típusú rendszereknél

(Balatonszárszó-Balatonlelle, szolnoki AB és CD elágazások EF18

távvezérlőberendezés) kiépítésénél már részt vett, A

mikroprocesszorok megjelenését megváltásként élte meg, hiszen

nagy érdemeket szerzett az ezeken az eszközökön épült

berendezések fejlesztésében, és a valóságos KÖFE, KÖFI

rendszerek alkalmazásában, így többek között a GVM-85

rendszernek Szabadbattyán-Siófok-Fonyód vonalszakasz, a

Hatvan-Miskolc-Hidasnémeti vonalnak az MMG-AM-féle KÖFE,

majd a szegedi igazgatósági területen létesített MMG rendszer

üzembehelyezésében.

Katona Rezső okl. gépész-mérnök, aki a távkábelek országosan,

sőt nemzetközileg is elismert, egyik

legfőbb ismerője volt. A távkábeleket

szerelő VÁV-tól – a pártolt át a vasúthoz.

Elméleti irányításával épített a MÁV sok

száz km-nyi vonalkábelt. Még az 1934-es

hegyeshalmi távkábel szerelésében is

részt vett. Nyugdíjazása után Wander und

Goltermann műszerfejlesztő és keres-

kedelmi cég magyarországi képviselő-

jeként tevékenykedett.

Kiss László mérnök, a KTTH-ban a

távközlési fejlesztési csoport vezetője

volt. Távbeszélő- és átviteltechnikai

fejlesztésekkel foglalkozott, de részt vett

több különcélú berendezés

kifejlesztésében is, így szelektoros

társasvonali (TESLA) vonalának a

telefonközpontra való központcsatoló

elkészítésében, vizsgálta a BME

távválasztó-protóközpontját, telepítette a

BSO, BBO átviteltechnikai beren-

dezéseket a Vig. és a TFF épületébe. Sőt a méréstechnika

elterjesztésében is szerepet játszott.

Kocsis Ferenc Tibor 1962-ben került a vasúti távközlés szegedi

szakágazatához, mint távközlési műszerész. Részt vett az általános

vasútüzemi távbeszélő-távválasztó-, vonalkábel-, sokcsatornás

átviteltechnikai-, az NA-rendszerű menetirányító- hálózatok

építésében, mint vezető. Később a kilencvenes évek végén, már

mint irányító-ügyintéző79.ben elvégezte a Győri KTMF-et, a

Közlekedési és dolgozott a SzIR és a GIR munkákban is. Egész

életében továbbképezte magát, így 1979-ben elvégezte a Győri

KTMF, Közlekedési és Távkozlési Műszai Főiskolát. Oktatta a

műszerészeket. Jegyzetet írt a BME Mérnöktovábbképző Intézet

részére és oktatt is ott. A jegyzetek címe:“Gyengeáramú építési

műszaki ellenőrzés”, és a “Beépített minőségellenőrzés a vasúti

távközlőhálózatok és berendezések átvételekor”. Tagja volt a KTE-

nek és a THE-nek is 1965, illetve 1985 óta. 2007. Végén ment

nyugdíjba, mint a szegedi Távközlési Alosztály vezetője..

Mandola István (1929-1994) a Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett 1951-ben gépészmérnöki

diplomát. Először a Bp. Vasút-igazgatóságra került, majd a T.B.

Építési Főnökségre, ahol 17 évet dolgozott, melyből 12 éven át

annak főmérnöke volt. A MÁV Vezérigazgatóság Automatizálási

Szakosztályba került osztályvezetőnek, majd a nyugdíjazásáig a

TEB, Távközlő-, Erősáramú- és Biztosítóberendezési Főosztály

vezetője lett. Nemzetközileg elismert volt. A távközlésben és a

biztosítóberendezési szakmában. Részt vett a biztosító-

berendezések elektronizálásában, és a digitalis telefon-

központoknak a MÁV-nál való alkalmazásában. A MÁV

Tisztképző Intézetben oktatott. Részt vett az UIC Helyhezkötött

Létesítmények Bizottságában. Tagja volt az UIC Távközlési

Igazgatók grémiumának. Részt vett a Signal+Draht folyóirat

szerkesztése mellett működő Szakértői Tanács munkájában, amely

Mandola Istvánt első magyar szakértőként tisztelte. 1991-ben

átfogó tanulmányt írt az 1949-1989 évek közötti vasúti

biztosítóberendezés fejlődéséről a Közlekedéstudományi Szem-

lében.

Martinovich István okl. gépészmérnök 1948-ban került az

Istvántelki Főműhelybe a nagyvasúti vontatás áramellátásával

foglalkozó csoporthoz. 1949-ben a MÁV átszervezése során a 7.

Gépészeti és Vontatási Szakosztály munkatársa lett, ahol a

transzformátor-alállomások hálózati csatlakozások, a felsővezetéki

hálózat fejlesztésével, korszerűsí-tésével, áramkörök kialakításával

bízták meg. További feladata volt még a Magyar Villamos

Művekkel tartandó kapcsolat. Az évek múlásával, hatalmas

munkával végezve vezényelte le a 16 kV-os vontatási feszültségről

a 25 kV-os feszültségre való áttérést, és irányításával több, mint

3000 km-nyi vonalszakaszon építette ki - a MÁV - a

villamosvontatást. Javaslataival történt Hegyeshalom

határállomáson az áramnemváltó rendszer (25 kV 50 Hz – kV 16

2/3 Hz) kiépítése. Mind a keleti, mind

a nyugati vasutak egyegyüttműködési

szervezeteiben tudományos munkát

folytatott, és képviselte a MÁV-ot.

Különböző színtű vasúti és villamos

iparági oktatási intézményekben

oktatói munkát végzett. Számos

publikációja, jegyzete, könyve jelent

meg. A Kzlekedési Távközlési

Műszaki Főiskola másodállású

adjunktusa volt. Szaktanácsadója volt

a GySEV bel- és külföldi vonalainak

villamosításában. Szakmai

tevékenységét, eredményeit az állam munkaérdeméremmel, az

Elektrotechnikai Egyesület nívódíjjal, míg a Közlekedési

Tudományos Egyesület emlékplakettel ismerte el. 1983-ban vonult

nyugdíjba, de további tíz éven át tanácsaival, aktív ténykedéseivel

segítette a vasút villamosítását.

Nagy József okl. gyengeáramú villamosmérnök. 1958-ban került

a MÁV-hoz a BME elvégzése után, és a Horog utcai TFF-hez került

a műszaki csoportba. 1964-ben a 9. A osztály javaslatára átvette a

BME által tervezett TVK vizsgálatát. Az akkor megalakult

“Glóriacsiszoló Brigád tagjaként átdolgozta, és áramköri formákba

gyúrta az áramköröket, melyek szerint 1966-ban megindulhatott a

négyhuzalos távválasztás próbaüzeme, majd 1967-ben a végleges

TVK hálózat kiépítése, majd részt vett 1970-ben a teljes hálózat

beindításában. Az áramköröket szabadalmaztatta, ami miatt

poblémák adódtak a szakosztály vezetésével, és 1969-ben kilépett

a vasúttól, és a Távközlési Felsőfokú Technikum Szegeden működő

Távközlési és Biztosítóberendezési szakához lépett be dolgozni. A

vasúttal, majd 20 éven keresztül perben állt. 2017-ben húnyt el.

Nagy Róbert (súlyemelő olimpikon volt, 6. helyezett volt

Tokióban) a BME villamosmérnöki szakán végzett 1963-ban. A

MÁV-hoz ugyanezen évben került. 1967-től a szombathelyi TBFF

műszaki előadójaként dolgozott telefonközpontok és

átviteltechnikai berendezések telepítése témákban. 1969-ben

kinevezték a főnökség főmérnökének, 1970-ben pedig főnökének.

785

Időközben a Közlekedési Automatikai szakmérnöki oklevelet is

megszerezte. 1990-ben, még Szombathelyen, az V. TB osztály

vezetőjének, Budapesten 1993-ban a TEBGK és 1996-ban az

Informatikai Koordinációs és Projekt Iroda igazgatóhelyettesévé

nevezték ki. Az IKPI-ben a GIR, MIHP projekt keretén belül a

digitális adatalaphálózatnak (kb. 3600 km hosszú

fényhullámvezetőjű kábel, SDH 155 és 622 MHz-es

átviteltechnikai berendezések, valamint az ATM

adatkapcsolóközpontok) építését irányította. Kidolgozója

egyébként, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség által bonyolítandó

súlyemelő világversenyek tájékoztató berendezések szoftverjének.

Paksi Barnabás 1962-től negyvenkettő éven át megszállottként

támogatta munkájával a vasúti távközlést. Paksi Barnabás

nagykátai távközlési szakaszra 1962-be került, mint műszerész.

Néhány hónap után a Horog utcai KTÜ-be, Kőbányai Távközlési

Üzembe került a vivőfrekvenciás csoportba, ahol nemsokára

csoportvezető lett, és ott éppen a keleti országrész vivőfrekvenciás

rendszerek nagymértékű fejlesztése folyt. Munkája mellett

híradástechnikai technikus lett 1969-en. Majd jelöltetvén távközlési

tiszti tanfolyamra, műszaki intéző lett. Tudását folytonosan

gyarapította a sorozatos gyári oktatásokon való részvételével a

BK60, BK300 csatornás analóg, majd a TPV vezérlésű EP, majd az

MD110 típusú központok, majd a Siemens-féle FMX, SDH, EMOS

rendszerekről. Az 1974-ben KTK, Kóbányai Távközlési Központtá

vált munkahelyén művezető, majd 1980-tól üzemvezetőhelyettes,

és 1990-től 2004-es nyugdíjazásáig üzemvezetőnek nevezték ki, sőt

beosztásánál fogva az egész távközlőhálózat felügyeletének is, mint

vezetőállomás, irányítója volt,. A majdnem 42 éves szolgálata alatt

műszerészeket és tiszti tanfolyamos tanulókat oktatott.

Pálfy Imre mérnök főtanácsos. A harmincas évek végén végezte

el az elektro-műszerészi iskolát. Rádiózással kezdett foglalkozni. A

MÁV rádiós laborjába 1950-ben került három évi Szovjetunióbeli

kényszerű tartózkodása után. Az az

időtájt meghírdetett, s a műszaki egyetem

által rendezett, három éves, esti

tanulmányai során elektromérnöki

diplomát szerzett. Közben részt vett a

záhonyi és a salgótarjáni hosszúhullámú

rádiók üzembe helyezésén. A 9. A

osztályba 1953-ban került, Baráthfaly

Otto mérnök helyére, ahol a

munkakörébe tartoztak a rádiós, a hangos, az órás, a távgépírós

ügyek. A hatvanas években részt vett Münchenben a SELEX-

rendszerre kiírt tanfolyamán, az ott szerzett ismereteit a szolnoki

SELEX-rendszer üzembe helyezésén fel is használt. Részt vett még

a PRAGOTRON-féle utastájékoztató rendszer meghonosításában

is. Foglalkozott még a STORNO rádióknak, valamint a szovjet

típusú helyfoglaló rendszer vizsgálataiban. Nyugdíjba 1982.

májusába vonult.

Pap János okl. híradástechnikai mérnök. 1954-től 1992-ig

dolgozott a vasúti távközlésben, mint fenntartó, fejlesztő, építő,

tervező. Részt vett az 1970-re megvalósult vasútüzemi távválasztás

kifejlesztésében, melynek kialakítását és építését irányította. A 60-

70-es években részt vett a távközlés képviselőjeként az OSzZsD

szakmai tanácskozásain, valamint a nemzetközi, szocialista vasutak

automatikus távválasztó távbeszélőhálózat tervezé-sében is.

Szerepet vállalt a vasutas távközlési szakemberek képzésében,

oktatva műszerészeket, tisztképzősöket és a győri KTMF hallgatóit.

Több mint 30 (műszaki, szervezési) publikációja jelent meg,

újságcikkektől-tankönyvig. Nyugdíjba, mint a MÁVTI

irodavezetőhelyettese vonult. Nyugdíjasként, szerencséje volt részt

venni, további tervezésekben és a GIR-MHR projekt digitális

alaphálózatának (optikai kábelek, SDH és ATM) megvalósításában,

mint közeli szemlélő is. A HTE Vasúti Távközlési Szakosztály

titkára volt 9 éven át, majd 1994-ben a Vasúti Távközlősök

Klubjának megalapítója és tiszteletbeli elnöke. A HTE - 2004-ben

- Puskás Tivadar díjjal tüntette ki, majd 2005-ben megkapta az

MTA, a Magyar Tudományos Akadémia „Mikó Imre életmű” díját

is. Végül, elkészítette a Vasúti Távközlés Kónikáját. Összegyűjtötte

a vasúti távközlés, távműködtetés, távadatfeldolgozás

értelmezéseinek Kijezéstárát (Lexikon 9011 szócikkel) és

Kifejezéstár”-át is. Ez utóbbiban mintegy 55,5 ezer idegen nyelvű

kifejezés található.

Pawlovszky János (? – 1847 - ?) az első, aki egy távirda állomás

vezetője lett Pozsonyban. Akiről az a hír járta, hogy német

hivatalnok, de magyar születésű. István főherceg nádor, gróf

Széchenyi István ministernek azt javasolta, hogy Pawlovszky-t

bízza meg a Pozsonyt Pesttel, Pestet Szolnokkal, illetve Szegeddel-

Temesvárral összekötendő távirdai vezetékek építésével, az új

vasútvonalak mentén.

Perei József 1960-ban került a dazdasági vasutak igazgatóságára,

mint tervosztályvezető és főkönyvelő. Egy évvel később a MÁV

Vezérigazgatóságon megalakult Kibernetikai csoport munkatársa

lett. Megbízták a BVKH VI. osztály és a GAF, Gépi

Adatfeldolgozó Főnökség összevonásának szervezésével,

melyekből a MÁVAF lett. 34 évesen kinevezték a MÁVAF

vezetőjének, és ezt követően, a nyugállományba vonulásáig, 26

éven át volt a MÁVAF → MÁV Számítástechnikai Üzem → MÁV

Számítástechnikai Intézet igazgatója. Vezetése alatt, hatalmasat

fejlődött az adatfeldolgozás, az ügyvitelrendezés, és a

számítástechnika a MÁV-nál, a mechanikus-, az elektroncsöves-, a

félvezetős- stb. számítástechnikai berendezéseken át.

Pinczés Jenő (1924-1987) a vasutat inasként kezdte az 1940-es

évek elején. A vasutat szerette, hiszen Bp. Keleti pu-on lakott az

édesanyjával. 1945 után több vasúti távirdával kapcsolatos

tanfolyamon vet részt. 1949-ben bekerült a 9. A. osztályba műszaki

előadónak, majd a távközlési fenntartási csoport vezetője lett.

Nevéhez fűződik a különcélú távbeszélő-berendezéseknek

fejlesztése, az LBU telefonkészülék kifejlesztése, a kivitelezések

ellenőrzése is. A legnagyobb ilyen fejlesztés a Domino

berendezésekhez szükséges FRK, forgalmi rendelkező kapcsoló,

valamint a telefongyári menetirányító volt. Nyugdíjazásáig a MÁV

VIG. távközlési és biztosítóberendezési osztály, üzemeltetési

csoportjának vezetője volt.

Pósa Jenő okl. gépészmérnök, majd a postaműszaki mérnökké

képezte magát, aki bár blokkos volt, de a 30-40-es években a

távközlést is irányította. Az általános vasútüzemi távbeszélő-

hálózat egyik első elképzelője volt, és az első három 7D-PBX

központ építésének irányítója. Segítője Kollai János okl. mérnök

volt, aki szintén elvégezte a postaműszaki mérnöki szakot. A

háború után újra a biztosítóberendezések ügyét választotta, oly

annyira, hogy ő volt a svájci Integra cég, a MÁV és a Telefongyár

gyártási együttműködés megvalósításának élharcosa.

Ragó Mihály (1922-1994) forgalmi szolgálattevőként kezdte a

vasutat - Szajolban - a háború alatt.

Utána az 50-es évek elején elvégezte

a BME villamosmérnöki karát, s a

távközléshez pártolt. A négy

legnagyobb távközlős egyike.

Munkássága széleskörű volt. Mint

távközlős Miskolcon az V. osztály

távközlési csoportjának vezetője volt.

Felkerült Budapestre 1954-ben, hogy

írja meg a távközlési felügyeletek

végrehajtási utasításait, majd írja meg

Pinczés Jenővel együtt a „T-jelű”

786

távközlési utasításokat. Dolgozott a VATUKI-ban, majd a MÁVTI

34. Távközlési osztályának vezetője lett nyugdíjazásáig. 1976-tól,

mint meghívott előadó és docens, a győri KTMF-en haláláig.

Tevékenyen részt vállalt a vasúti távközlő- és biztosító-

berendezések történetének megírásában, így keze alatt jelent meg:

- 1962-ben VASÚTI KÁBELHÁLÓZATOK TERVEZÉSE ÉS

ÉPÍTÉSE című jegyzet 688 db. ábrával és 107 táblázattal, - 1965-

ben a VASÚTI TÁVKÖZLÉS kétkötetes leírása a

távbeszélőkészülékekről, a telefon al-, és fő- (7D-PBX)

központokról, - számos kisebb volumenű írása, majd- 1987-től

1994-ig a VASÚTHISTÓRIA évenként megjelenő köteteiben, több

távközlési és biztosítóberendezési történelmi írásai.

Rurik Péter a Puskás Tivadar Távközlési Műszaki Főiskola

vezetékes távközlési szakán végzett. A MÁV távközlésében 1967

óta dolgozott. 1970-ben került a

Vezérigazgatóságra, ahol a vasúti távközlés

fejlesztésével foglalkozott nyugdíjba

vonulásáig. Mint távközlési divizióvezető-

helyettes ment nyugdíjba. Nyugdíjba

vonulása után is tevékenyen részt vet a

vasúti távközlés hírnevének fenntartásában

is. A HTE Közlekedési Hírközlési

Szakosztály alapító tagja és elnöke. A HTE

Puskás Tivadar aranyérmese a képen látható.

Sáros Csaba (1947-ben született ). A BME Villamosmérnöki

Karának elvégzése után, 1969-ben a MÁV Tervező Intézetnél

helyezkedett el, ahol nyugdíjazásáig volt tervező, irányító tervező,

vezető tervező, végül pedig osztályvezető. Nyugdíjba 2007-ben

vonult. Valamennyi beosztásában meghatározó szerepet játszott. A

vasút és szakmája utáni elkötelezettségét bizonyítja, hogy egyetlen

egy munkahelyen dolgozott. Kezdőként a vasúti felsővezetéki

energia-távvezérlés fejlesztési munkáiba kapcsolódott be, hogy

aztán nyugdíjazásáig, ezt az igen fontos energiatávvezérlést (FET)

a mindenkori legjobb, műszaki feltételeket kiaknázó megoldások

segítsék. Tervezési munkái mellett a svájci Integra cég, majd

későbbiekben hazai gyártók (GVM stb.), felkérésére vállalt külön

tervezési-tanácsadói feladatokat is. Továbbá a koncesszióban

villamosított vasútvonalak esetében a Siemens AG tervező

partnereként működött közre. Kezdeményezője és szervezője volt

a balatonszéplaki energia-távvezérlési szakmai tanácskozásoknak,

ahol a tervezők, gyártók, kivitelezők és üzemeltetők igyekeztek

meghatározni a berendezéseikkel szemben támasztható jövőbeni

követelményeket.

Somody Árpád (Budapest, 1936-2017), aki a

biztosítóberendezések egyik meghatározó egyénisége volt, 1961-

ben szerzett vasút-üzemeltetési diplomát a Budapesti Építőipari és

Közlekedési Műszaki Egyetemen, majd a BME-n okleveles

távközlési és biztosítóberendezési szakmérnöki végzettséget.

1961-2003-ig a MÁV-nál dolgozott. Vonalellenőr, vezetőmérnök,

építési előadó, végül osztályvezető volt a MÁV

vezérigazgatóságon. Főbb tevékenységi területeit képezték a

következők: biztosítóberendezések átvételi és fenntartási munkái,

biztosítóberendezési létesítmények előkészítése, előtervek

véleményezése, részvétel a berendezési létesítések

koordinálásában. Számos nagy projekt megvalósításában működött

közre. Ilyenek pl. állomási biztosítóberendezések létesítése

Rákoson, Cegléden, Szolnokon, Ferencvárosban, Fényeslitkén és

Tatán; vonali berendezések megvalósítása több fővonalon,

hőnfutásjelző berendezések létesítése. Tapasztalatát szakmai

publikációkban, szaktanfolyamokon adta tovább. Részt vett vasúti

lexikonok szakmai részének összeállításában, az 1996-ban indult

Vezetékek Világa első szerkesztője, majd főszerkesztő-helyettesi

feladatokat látott el.

Szaka József 1939-ben született Viszneken. Középiskoláját a

Kandó Kálmán Híradásipari Technikumban (1957), a villamos

üzemmérnőki végzettségét (1973), és a villamosipari tanári

oklevelét (1977) a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki

Főiskolán szerezte. Közben a MÁV Tisztképző Intézetben (1964) a

Távközlési és Biztosítóberendezési tanfolyamot is elvégezte és

műszaki tiszt lett. A vasútnál 1957-től 2000-ig ténylegesként és

nyugdíjasként dolgozott. Volt műszerész, csoportvezető, művezető,

főművezető, üzemvezető, főelőadó, tervező, főmérnök, szolgálati

főnök. Ez utóbbi beosztását a Budapesti Távközlési Főnökségnél

töltötte be 2000-ig. Részt vállalt az oktatás területén, mint előadó

tanár, szakfelügyelő volt a vasúti szakirányú szakközépiskolákban,

számtalan publikációja, szakkönyve jelent meg, még az OSzZsD

Buletinban is. Volt társszerző, szerkesztő szakkönyvek, jegyzetek

készítésében, kiadásában. A legmagasabb kitüntetése a VASÚT

SZOLGÁLATÁÉRT 2000. ARANYFOKOZATA volt. Mérnök-

főtanácsosként hagyta abba a munkát.

Szalontai Lajos (1922-1980)

mérnök-főtanácsos, a négy

legnagyobb távközlési szakember

egyike, aki izzig-vérig vasutas és

távközlős volt. A vasutat ugyan a

forgalomnál kezdte, de mint

forgalmi szolgálattevő a 40-es évek

végén és az 50-es évek elején,

elvégezvén a BME villamos-

mérnöki szakát, átpártolt a

távközléshez, a 9. Szakosztály 9.A.

Távközlési osztályához. A táv-

közlés valamennyi főbb ágazata még

2000-ben is keze nyomát viselte. Részt vett és irányította az

állomási távközlőrendszerek kifejlesztését, megszervezte a

légvezetékek nagy részének állagba, illetve a MÁV fenntartásába

vételét a Magyar Postától, ugyancsak megszervezte és kidolgozta

az alumínium erű és köpenyű kábelek tipizálását és gyártását postai

és kábelgyári szakemberekkel, kifejlesztette kísérleti szinten

elsőként az országban a nagy csatornaszámú távtáplált

erősítőláncot, vezette és tevékenyen résztvevője volt az

átviteltechnikai és kapcsolástechnikai rendszerek elterjesztésének,

az építésztervezőkkel történő vitákkal maradandókat alkotott a

gócépületek építésében is (Budai Távközlési Üzem, Kőbányai

Távközlési Üzem, Kmetty György u, Szolnok és a többi kisebb

gócépületeknél) a távközlőberendezéseknek, sőt a biztosító-

berendezés berendezéseinek is, valamint a fenntartószakaszoknak

kultúrált elhelyezése érdekében stb. Átviteltechnikát oktatott a

Tisztképzőn. Jegyzetet írt a BME Mérnöktovábbképzőintézet

megbízásából. Több, kölcsönös meg nem értés miatt a budapesti

BBF-re helyezék át, s a távközlési csoport vezetője lett, majd

átkerült a MÁVTI 37. osztályára tervező-csoportvezetőnek, az

1980-as év korai haláláig. A temetésén hozzátartozók,

munkatársak, és barátok soha nem látott tömege siratta el, az igen

tisztelt és szeretett kollégát, a „Lajcsit”:

787

Székely Tamás (1924- ) okl.

villamosmérnök, a BME

gépészmérnöki karán végzett, s aki a

vasúti távközlés történetének harmadik

50 évében, a négy legnagyobb vasúti

távközlési szakemberének tekinthető.

A MÁV-nál (KTTH, TF, TBKF) közel

40 évet töltött el a rádiózás és az

elektronika világában. Nevéhez

fűződik a vonali és az állomási

(kocsifelírói, gurítói stb.) rádiós

körzeteknek, a mozdony-antennáknak,

az ID állomási biztosítóberendezéseket és az utastájékoztatást

kiszolgáló (a pályaudvarokon, a nagyobb állomásokon akusztikai

mérések irányításával), illetve a MÁV szignál komponáélásával a

MAVOX hangrendszernek, a jegypénztárak ablakátbeszélóinek

kidolgozása stb. Rádiótechnikára oktatta a vasúti távközlési

műszaki tiszti tanfolyam hallgatóit, valamint angol és német

műszaki nyelvre tanította a Tisztképző Intézet idegen nyelvű

tanszékén a vasúti alkalmazottakat. Képviselte a MÁV-ot az ORE-

ban, esetenként az OSzZsD-ben is. Nyugdíjazása előtt 4 évet a

VATUKI-ban dolgozott. 1989-től 9 éven át volt az amerikai

világcégnek, a MOTOROLA-nak, magyarországi igazgatója.

Szesztay Péter (1945, Nyíregyháza) elsőként a Kandó Kálmán

Felsőfokú Technikumon felsőfokú híradásipari szaktechnikusi

oklevelet szerzett 1969-ben, majd 1972-ben már a Kandó Kálmán

Villamosipari Mőszaki Főiskola, villamos üzemmérnöki

oklevelével rendelkezett. A MÁV-hoz egy kis kitérő után (EMG,

Elektronikus Mérőkészülékek Gyárá ban fejlesztőmérnökként

dolgozott 1991-ig, amikortól a MÁV-nál a TBKF kötelékébe lépett.

A TBKF-nél, mint fejlesztımérnök, távbeszélő-, átviteltechnikai

munkák, hálózati dokumentum-kezelői, műszernyilvántartó

programok készítésével, valamint akusztikai hangellátás-,

zavartatási mérések és akusztikus eszközök vizsgálataival

foglalkozott. A Vasutas Távközlési Klub alapítók (1995) tagja és

titkára. Több publikációja is megjelent.

Tari István név, 1967-ben a BME Villamosménöki Kar

Hiradástechnikai szakán végzett, mint okleveles gyengeáramú,

híradástechnikai villamosmérnök, majd 1971-ben átviteltechnikai

szakmérnöki oklevelet is szerzett. A MÁV távközlési

szakágazatánál 1967 óta dolgozott a fenntartástól a vasúti távközlés

vezetéséig. 1980-as évek elején a MÁV vezérigazgatójának titkára

is volt. Vezetőhelyettese lett a MÁV Rt. Távközlő, Erősáramú- és

Biztosítóberendezési Üzletágnak és egyben a távközlési osztálynak

is. Részt vett a távközlés többszörös átszervezésében. A Hírközlési

Tudományos Egyesület tisztségviselője is volt.

Urbán Sándor (1925-2018) Először a MÁV Északi Főműlybe

került motorlakatos inasnak. Onna kiemelvén 1847-ben számviteli

vizsgát tett és vasúti tisztté lett. 1951.től kétéves nappali képzésre

küldték a MŰszaki és Gazdasági Akadémiára gépésznek. A vizsgái

után a 9. B. Biztosítóberendezési Osztály osztályvezető-

helyettesnek nevezték ki. ezután jelentkezett a Budapesti Műszaki

Egyetem villamosmérnöki szakára, ahol 1961-ben

vonatbefolyásolás témában védte meg diplomáját. 1962.

áprilisában lett a szakosztály vezetője 1980-ig. Elsődleges

feladatául a D55 típusú állomási biztosítóberendezéseket tekintette,

mely alapján 35 Szolnokon végzett ifjú mérnököt vett fel a

biztosítóberendezések építéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez.

Figyelmet fordított a távközlésre is, így a Siemens-féle és az RFT

távgépíró-központok távválasztásos hálózat építésére (1963), a

vasútüzemi távválasztásra (1970). Ez utóbbinál sok, és elhúzódó

újításos problémával kellett küzködnie. Gondot fordított az

állomási biztosítóberendezések utastájékoztató és utasításadó-

hangrendszer kidolgozására. A vonalak villamo-sításával

kapcsolatos vonalkábelek építéséhez a csehszolovák AZD

vállalkozást hozta a TBÉF megsegítésére. Támogatta a vonali és a

tolatási rádiórendszerek kiépítését. Vezérigazgató-helyettesnek

1981-ben nevezték ki, majd onnan ment nyugdíjba 60 éves korában.

Veszlényi-Waczek Adolf távirda-főellenőr (189?-195?). A tizes

években került a vasúti távirda kötelékébe. Jól képzett és jó műszaki

érzékkel megáldott volt. 1916-ban került a Bp. Keleti pu-on üzembe

helyezett Siemens-féle emelőválaszó-gépes központba. 1924-ben a

Standard által üzembe helyezett Rotary-dörzskapcsolású telefon-

központnak lett a vezetője. Az 1932-34-ben a Bp. Keleti pu –

Komárom – Hegyeshalom közötti villamosítási munkákkal

kapcsolatosan a vonali térköz-, valamint az állomási

biztosítóberendezések telepítésénél, illetve átalakításnál a villamos

rész munkáit irányította. A kapcsolási áramköröket, rajzokat maga

tervezte, készítette. Már 1932-ben bevezette a vasutasok részére az

oktatást. 1934-ben „A MÁV-nál használatos vasútbiztosító

berendezésekről” tanulmány-jegyzetet írt. 1941-ben az Andrásasy

úti MÁV Igazgatóság épületébenek alagsorában épített 600 vonalas

7D-PBX telefonközpont vezetője lett, melyet 1944 év végén a

német romboló-brigádok elől furfangos módon megmentett. A

háború után megalakult KTTH vezetőjévé nevezték ki.

Vörös Iván 1941-ben született Budapesten. 1959-ben felvételt

nyert a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar ,

Híradástechnikai szakára, ahol kiválóeredményel diplomázott.

Később - 1980-ban - a BME Közlekedésmérnöki Karán

közlekedésautomatikai szakmérnöki oklevelet szerezett. 1964. és

1973. között a Telefongyár Vasútbiztosító Főosztályán dolgozott

fejlesztőmérnökként, majd osztályvezető beosztásban. Feladata

volt egy cseszlovákiai biztosítóberendezésnek szerelése, majd a

budapesti Kelet-Nyugati METRO vonal szerelésében is. 1974-től a

MÁV Tervező Intézetbe került mint tervező, majd csoportvezető és

végül osztályvezető. Elsősorban nyomvonalterves (spurplan típusú)

biztosítóberendezések tervezésével foglalkozott. Nevéhez fűződik

az elővárosi gyorsvasutak nyomvonalas állomási és vonali

biztosítóberendezése alapkapcsolásának kidolgozása. Tervezői

munkája alapján Finnországban 25 kisállomási és kb. 200 km

hosszú térközberendezés üzemeljen. Nyugdíjazása előtt jóval, még

1989-ben, megalapította az Integra-Projekt nevezetű Kft.-t, mely

pl. Svájcba és Svédországba tervezett biztosítóberendezéseket. A

Siemens Schweiz AG megrendelésére pedig a Kuala Lumpurt a

repülőtérrel összekötő gyorsvasuti vonal komplex

irányítórendszerének tervezésében is részt vett.

788

Munkács-Beszkideki Vasút viaduktja

Mukacsevo-Zboj

Ukrajna-Szlovákia

Iszkaszentgyörgyi vasúti híd