ÖrÖksÉg 6. szÁm xii. Évfolyamepa.oszk.hu/02100/02163/00017/pdf/epa02163_orokseg_0806.pdf ·...

M Û E M L É K R É G É S Z E T M Û T Á R G Y

2008. JÚNIUS

XII. ÉVFOLYAM

6. SZÁMÖRÖKSÉGA

GYIM

ESBÜ

KK

IBA

KTERH

ÁZ

–FO

TÓ

:BÁ

NKU

TIÁ

KO

S

Csak az érték /Nagy Zoltán

A változások kora – interjú dr. Mezõs Tamással/Nagy Zoltán

Clark Ádám tér /Czétényi PiroskaHozzászólások40 éves a Magyar Építészeti Múzeum/Bugár-Mészáros Károly

„Megmaradni és életben tartani“ – I. rész/Balázsik TamásA füleki Berchtold-(Herold)-Stephani kastély/Arany Erzsébet – Herczeg Renáta

JEGYZET

NAPIRENDEN

FÓKUSZBAN

KÁRPÁT-MEDENCEI PANORÁMA

MAGYAR TÜKÖRA szalontól az angolkertig – Dég375 éves orgona helyreállítása /Hajdók JuditA levéltári szemlék eddigi eredményeirõl/Kõszeghy-Puska Ildikó

2

3

48

9

10

12

1314

15

Quot homines, tot sententiae /Szentkirályi MiklósMûemléki kutatás a nyírbátori ref. templomon/Simon ZoltánA Tiberius-Claudiusok mauzóleuma Balácán/Nagy Levente rovataVeszprém, Szt. István völgyhídA Nemzet Szobrásza Zala György-emlékév 2008Szilágyi József emléktáblájaBakterház a Havasokban /Koós Hutás KatalinKõszeg Jurisich tér /Mártis AnnaRomtörténet háború után /Éri István rovataKi mit tud róla? /az olvasó rovata

Magyar szlovák örökségvédelmi együttmûködésA KÖH felhívásaErõmûtervekrõl világörökségi területen

Mégegyszer a restaurálásról

PRO MEMORIA

16

18

1920212122232425

262627

TARTALOM

........................................................

.....................................

............................................

...........................................

..........................

.................

...........................................................

..

..........

................................................

WWW.KOH.HUA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ FOLYÓIRATA

..........................................................

........................................................

..............................................................

............................

.......................................................

.........................

...................................

...............................................

.............................

Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet JegyzetJegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet













Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

J e g y z e t – Ö R Ö K S É G2

Egyelõre fõleg csak az építész szakma – a urbanisták, városvédõk, no meg a mûemlékvédõk –

körében váltott ki bizonytalan, óvatossággal vegyes érdeklõdést a Clark Ádám térre kiírt pályázat a már több mint fél évszázada üresen álló telek beépítésérõl.

Vannak, akik lelkesen támogatják a ki nem adott elsõ díj helyén második helyre sorolt pályázatot, s vannak, akik lelkesen ellenzik.

Az egymással szemben álló vélemények mögött – talán nem túlzás ezt feltételezni – nem csak az épület, a terv esztétikai minõségének megítélése rejlik.

Szóba kerülhet a történelmi környezet és a mai (?) kornak megfelelõ, vagy azt éppen meghaladó új építészet ki nem mondott ellentéte.

Talán az is, hogy meddig feszíthetõ a húr, meddig mehetünk el a szokatlanul új szemléletûépítészet meghonosításában. Jönnek a bezzeg-példák, bezzeg-városok – alappal vagy anélkül,

ez most mindegy – annyi azonban bizonyos, hogy a Világörökség címét joggal viselõ, s kétségtelenül világszínvonalú látványt nyújtó Duna-parton

a királyi palota egykori déli kapujának, az Ybl tervezte ugyancsak évtizede romos "bazárnak"helyreállítása mellett, az Alagút – Lánchíd tengelyében kiemelt helyen álló foghíjnak eltüntetése

sürgetõ kötelessége lenne minden érintettnek.

A pályázatról döntés született. A tervet azonban kevesen ismerik. Nem emlékszem, hogy a városlakók, akik naponta elmennek majd az új épület elõtt,

elmondhatták volna véleményüket. Nem mintha majd õk, a "laikusok" találnák ki az egyedül üdvözítõ megoldást,

a közös gondolkodás azonban legalább valamiféle közös szemlélet kialakításában, s ezzel együtt a közös felelõsségvállalásban is segíthetne.

Az ÖRÖKSÉG – nevébõl következõen is – épített örökségünk lapja. A múlt azonban a város életében az élõ város múltja.

Nem hiszem, hogy kanonizálni kellene a minden áron való megmaradást csak úgy, mint a minden áron való változtatást. Kanonizálni, ha ugyan van ennek a fogalomnak

ebben az értelemben értelme, csak az értéket lehet.

– A szerkesztõ –

Csak az érték

Fotó

: Rú

hl G

izel

la

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:53

Ö R Ö K S É G – N a p i r e n d e n 3

A változások kora– interjú dr. Mezõs Tamás elnökkel

NAGY ZOLTÁN

Csaknem napra pontosan egy évvel ezelõtt vette át a VargaKálmán leköszönõ elnöktõl a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalirányítását dr. Mezõs Tamás. – Gyorsan elröpült ez az év. Milyen volt?– Vegyes. Volt benne jó és volt benne rossz is. – Mi volt a jó?– Mindenképpen pozitívnak értékelem, hogy most már rövidenjoghatályossá válik az SzMSZ. A végsõ szót az Alkotmánybíróságmondta ki, amikor a Hivatal eddigi státus quo-ját tisztázni ren-delte, de az elsõ- és másodfok hely-zetének végsõ rendezésén még dolgoz-ni kell. Addig is, amíg a hatóságifeladatokat nekünk kell ellátni, olyanhelyzetet szeretnék teremteni, hogy a kényesebb, kritikusabb elsõfokú dön-téseknél elõzetes konzultáció után elk-erülhessük, hogy valamely konkrétügyben más véleménye legyen a má-sodfoknak, mint az elsõnek, pusztánazért, mert filozófiailag esetleg más-ként értékelik a helyzetet. Az összhanghiányát a két jogi szint között nehezenviselem. Ezen változtatni kell.A szervezeti átalakításokat is annakszellemében igyekszem végrehajtani,amilyen elképzelésekkel idejöttem. Bí-zom benne, hogy sikerült, s ha az újSzMSz-t július elsejével életbe lép, akkormár egy új, jól felkészült szervezetet ta-lál. A Hivatal belsõ szervezeti egysége-sítésének megteremtõdtek a feltételei.– Minden személyi változás lezajlott?– Nem prekoncepcióval érkeztem a Hi-vatalba. Eleve bizalmat szavaztam min-denkinek, s azt gondoltam, ha partnereklesznek az általam képviselt elkép-zelésekben, akkor bárkivel hajlandó va-gyok együtt dolgozni. Személyi változá-sok csak ott történtek, ahol nem tapasz-taltam ezt az együttmûködési készséget. – Július 1-jével akkor egy olyan csapatáll fel, amely ezeknek az elképzeléseknekmegfelel…– Ezt remélem.– Többször szóvá tette és vissza-visszatérõ gond a védések ügye…– Igen. Tavaly egy csomagban 103 védési javaslat ment fel a mi-nisztériumba. Ebbõl a problémás négyet kivettük, a többi, azaz99 maradt. Májusban újabb, több mint száz tételt terjesztettünkföl. A minisztérium még a csomagból kiemelt tételeket illetõenis kijelentette, hogy a maga szakmai súlyával mellénk áll, és segítabban, hogy közösen tárgyalhassunk az érintettekkel. Ennekeredményeként sikerült Bábolnán elsõ lépcsõben kompro-misszumos döntést elérni, azaz az épületeket levédtük, a törté-neti tájat azonban még nem. A tárgyalásokat folytatjuk.– Elõre tekintve, melyek az aktuális feladatok, beruházások? – Mûemlékes tekintetben mindenképpen az Európai Unióspályázatok tervezésének lezárulása várható a következõ hetekben.Ezeknek, s különösen a kiemelt emlékeknek engedélyezési el-járásait is fölgyorsítottuk.

– Most Pécsrõl van szó? – Nem feltétlenül. Van ebben benne más is. A Zsolnay-gyárnakfölújítása vagy a pécsi fõtér rendbetétele még közel sincs olyanállapotban, hogy engedélyezésrõl beszélhetnénk. A Széchenyi tértervpályázatát a közeli napokban „bontják“, utána értékelik, ez még messze van az engedélyezés fázisától. Amire gondolok, az a Szépmûvészeti Múzeum, a Zeneakadémia, a budai várbanvolt HM-Honvéd Fõparancsnokság épülete, vagy a gödöllõi kas-tély, Eszterháza, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezek

a mûemlékvédelem többmilliárd fo-rintos beruházásai. Az évtizedek ótamegoldatlan egykori Honvéd Fõpa-rancsnokság épületét illetõen a beru-házó a kerületi szabályzatnak jobbanmegfelelõ magastetõs változatot nyúj-tott be a Hivatalhoz. A KÖH kezde-ményezte a terv elbírálást a tervtanács-nál. A tervet azonban a tervtanácsegyértelmûen elutasította, s azt nyi-latkozta, hogy az eredeti lapos tetõsváltozat megépítését támogatja tovább-ra is. Most ezen dolgozik a tervezõ.– Ami a régészetet illeti, az ásatást végzõintézmények sorába belépett a Szakszol-gálat, amelynek munkájával elégedet-lenek a múzeumok, sõt még a legna-gyobb megrendelõ, az autópályákat épí-tõ cégek is. Azt gondolom, hogy ez még a gyermekbetegségek kategóriájába tar-tozik, rövidesen kialakulhat az egészsé-ges struktúra. A múzeumok elégedetlen-ségét értem, az õ bevételeik a Szakszol-gálat belépésével jelentõsen csökkentek,a konfliktusok is ebbõl adódnak.– Számíthat-e az örökségvédelem ebbena nehéz helyzetben további, akár állami,akár más forrásokra?– Ha új forrásokhoz juthatnánk, aztolyan feladatok megoldására kellenefelhasználni, mint a nyilvántartás, a do-kumentáció kezelésének helyzete, ezugyanis most tarthatatlan. Az inventári-umok elkészítése a legsürgõsebb felada-

tok közé tartozik. Több, nagy vitát kiváltó döntés vagy éppenséggelbotrányok egy része visszavezethetõ a nyilvántartás hiányosságaira.Jelenleg is van négy-öt olyan budapesti fejlesztés, amelybõl azért leszkonfliktus, mert a beruházók tájékoztatása nem volt megfelelõ, vagyelõzetesen nem juthattak pontos adatokhoz. Ilyenkor aztán meg-találják azokat a politikai csatornákat, amelyeken keresztül meg-próbálnak bennünket az érdekeik mellé állítani. Folyamatosan dolgoztunk és dolgozunk azon, hogy megszülessenaz a jobb hijján kezelési tervnek nevezett program, ami segíthetia Belsõ-Erzsébetváros fejlõdését. Ezt a tervet a közeli napokbanismertetjük és vitatjuk meg a belsõ kerületek polgármestereivel,azért, hogy a jövõben úgy mûködhessünk együtt, hogy a Dunátóla körvasút-sorig terjedõ terület értékmegõrzését közösen,egységes szemlélettel végezhessük.– Mit vár az év hátralévõ részétõl? – Munkát.

Fotó

: N

agy

Kri

sztin

a

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:53

F ó k u s z b a n – Ö R Ö K S É G4

avagy balsors a Világörökség centrumában

A budai Duna-parton a Lánchíd tengelyében a Clark Ádám tértermészetes módon vált közlekedési csomóponttá. A városkiépítésével egyidejûleg építészeti értékeiben is méltó maradtkörnyezetéhez a második világháborúig. A pusztulás követ-kezményeképpen azonban az eredeti térszerkezet egyensúlya és az épülettömegek közötti légtér és látvány kiürült – ezt pedig,nem kétséges, vissza kellene állítani. A rekonstrukció nehéz fela-dat, szinte lehetetlen, annál is inkább, mert e helyet úgy tûnik,napjainkig üldözi a balsors.Az Alagút 1856-ban már készen állt, a természetes várlejtõikörnyezetben, a mai Hunyadi János utca torkolatával, aminterrõl Rohbock metszete is tanúskodik. Párhuzamosan, ugyaneb-bõl az irányból torkollik a térbe a Fõ utca elsõ háza, az 1860-62-ben épült Budai Takarékpénztár székháza, amely Ybl Miklós ter-vei alapján épült – követve a reneszánsz cinquecento forma-világát. A magyarországi hitelnyújtást az osztrák bankok 1851-tõlkezdik meg és ezután sorozatban jelennek meg a pénzintézetek,köztük ez is. Az épület homlokzati elõképe volt a Bródy Sándorutcai régi Képviselõháznak, mai Olasz Kultúrintézetnek. Az udvart nyitott, kõoszlopos- íves árkádos folyosó keretezte,legfelsõ szintjén ugyanezt már öntöttvas szerkezet ismételte meg. Közönségforgalmú részei a tér, illetve a Fõ utca felé nyíltak

a földszinti boltozatos helyiségekkel, köztük a Lánchíd Ká-véházzal. A második világháborúban ez a rész erõsen megsérült,késõbbi bontás miatt már csak jelentéktelen töredék maradt a földszinti udvari szárny árkád-darabjával és a Hunyadi Jánosutca felõl csatlakozó ház tûzfalán az udvar architektúrájánakplasztikájával.A Budai Takarékpénztár Székháznak és a szemközt volt egykoriKereskedelmi Minisztérium épületének teljes bontását elõmoz-dította a Clark Ádám téren az egyszerû keresztezõdés helyébekívánt körforgalom igénye. Ezért az egykori építési telkeket jelen-tõsen megcsonkították Scheuer Róbert (FÕTI – Fõvárosi Ter-vezõ Intézet) tervei szerint. Az eredetileg 966 m2-es területbõlmindössze 750 m2 maradt a Fõ utca 2. – Clark Ádám téri sa-rokház maradványai bontása után. Ez a közlekedéstechnikaimegoldás az Alagút és Lánchíd torkolatában gyökeresen átszer-kesztette az addigi, Lánchíd tengelyre szimmetrikus épülettö-megek közti útvezetést, telekalakítást, térélményt. A 19. századiépítészeti térhatás megsemmisülése a Hunyadi János úti, vala-mint a Fõ utcai két lakóház összemetszõdõ tûzfalai sarkába bil-lentette a látványt, és jelentéktelenre változtatta a Lánchíd –Alagút tengelyt. (A földszintes épületmaradványban 1990-ig a Dél-Budai Vendéglátó Vállalat "Lánchíd" nevû eszpresszója

Clark Ádám tér

CZÉTÉNYI PIROSKA

Rohbock metszete az Alagútról,1856.

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:53

Ö R Ö K S É G – F ó k u s z b a n 5

mûködött, a maradék telken kerthelyiséggel, a földszinten.) A rendkívül értékes telek „mellesleg“ a fõvárosi Világörökségbudai oldali területének súlypontja, innen páratlan a körkilátása Dunára, Pestre és Dél Budára, valamint a rálátás ide, a pesti

oldalról, Lánchídról. Erre, a beépítési szándékot vonzó helyrenéhány pályázat és több terv született az idõk folyamán. 1967-ben mutatta be az Építõmûvészet folyóirat Ropár Ferenc(BVTV) nyertes pályamûvét, amely a BVTV által kiírt tervpá-lyázaton vett részt. A feladat a tömegével, arányaival környezetbeilleszkedõ OTP lakóháznak készült volna, és feltételezte a Hu-nyadi János utca 1. számú lakóház lebontását, és sajnos nem tar-totta meg Lánchíd presszót. A földszinttõl teraszos kialakítássalkívánt fellépcsõzni a lakószintekkel. Legfelül a Clark Ádám térrenézõ, a nagyközönséget váró kávézó, drink-bár, a lakások for-galmától elkülönített feljutással, a magasföldszinti eszpresszóból.Figyelemreméltó ennek a tervnek a helyszínrajza is a közlekedésirend átalakítási javaslatával, a forgalmi irányok szint alá veze-tésével és az aluljáró rendszerrel.Több mint két évtizeddel késõbb, 1989-ben volt egy tervpályázata KÖZTI-ben, s erre a telekre Szántó Tibor is készített tervet, az eredeti, Ybl Miklós architektúra rekonstrukciójával és a kör-forgalom helyett külön színtû keresztezõdés tervezésével.(Személyes élményem az õszinte tetszés volt a tervezõi merészségés a terv láttán, ugyanis az akkori rideg mûemléki engedélyezésiszemlélet ezt nem fogadta volna tetszéssel. A megmérettetésreazonban nem került sor, mint ahogy arra sem, hogy a FõvárosiMûemléki Felügyelõség képviseletében messzemenõen támo-gathassam ezt a koncepciót.)

Napjainkra sokat változott a sok minden egyébbel együtt a mû-emléki szemlélet is, elegendõ a Dísz térbe torkolló Csónakutcában a nemrég újra megépített villára gondolni, amelyettörténetesen szintén Ybl Miklós tervezett gróf Lónyay Menyhértminiszterelnök részére 1871-ben, és amely ugyancsak a másodikvilágháborúban pusztult el. Szántó Tibor említett terve a telek eredeti méretét állította vissza,úgy, hogy a Fõ utcát átvezette volna Lánchíd-Alagút irányú forga-lom alatt, meggyõzõdve elõzõleg arról, hogy ez a mélyszintenvezetett út nem érintette volna a Lánchíd föld alatti lánckamráit. Egy esztendõvel késõbb az engedélyezési terv szintjéig jutott el1990-ben ismét egy KÖZTI irodáiban készült terv, építésze Hor-váth Lajos volt. A tervnek a Hunyadi János utcai lakóházat megkellett tartania, (elkerülendõ a lakáspótlás költségeit), feltételvolt a környezet iránti figyelem, a hely építéstörténeti karakteréhezvaló igazodás és a térkapcsolatok, látványok mentése, felértékelése is. Az építészeti feladat az új térfal, a funkció pedig már nem lakás,hanem iroda. A földszintre a közönségforgalmat vonzó rendel-tetések kerültek, megtartva a Fõ utca 4. felõl a vendéglátáshagyományát egy bemutatóteremmel bõvítve, fölötte bérelhetõiroda-termekkel. Az épülethomlokzat a Clark Ádám térre kifor-duló épülettõl indulóan egy kíma vonal mentén hajlított síkkalérkezik a Fõ utcára és e szakaszon voltaképpen az eredeti épületbeépítési vonalát ismétli meg. A csatlakozás természetesen ízesülmindkét oldalon a korábbi épületekhez. A kíma vonal inflexióspontján, mint a kör-középpontján egy hengertest metszi át az épü-lettömeget. Ez a földszinten fedett bejárati elõteret nyújt, mely-nek érdekében csak az elsõ emelettõl felfelé kap a henger külsõfele üvegezést, két rétegben. A kiszellõztetett légtér-gyûrûegyméteres szélességgel kíséri belsõ tereket. Az épület alatt két pinceszint parkolót terveztek, az elõírt számúszemélyautók számára. Ezért az Ybl által tervezett íves-árkádosarchitektúra maradékát lebontották, elõzõleg felmérve és a hitelesvisszaépítést a tervekben megoldva. A kétszintes elõcsarnokba Yblíves-árkádos épületmaradványa visszaépült volna eredeti helyére.A városképi látványban legfelül a hengertestet lezáró acél üvegkúphoz –, amely kilátó-kávézó, illetve elsõsorban ékszer-szalon –az ötödik szintrõl íves lépcsõ vezet e terv szerint.A fentiek ismeretében meggyõzõdésem, hogy a Világörökségbudai centrumának hatalmas vesztesége, hogy ez a terv – a befek-tetõ e területrõl való visszavonulása miatt – nem épülhetett meg.Ezekben az esztendõkben voltak még más tervezési-beruházási kez-demények konzultáción – Kruppa, Globex /Maghegyi – Bán Ferenc– Birkás Gábor, a legutóbbit engedélyezték is, majd többször kie-gészítették módosították, mivel a telek terület még inkább csökkent. A Clark Ádám tér sorsa az elmúlt évben aztán – úgy tûnt –, végrejóra fordul a 2007. október 3-i beadási határidõvel kiírt tervpá-lyázattal, ezúttal szállodai funkció céljára. Kiíró az UNIONE ClarkKft. (1013, Bp. Lánchíd utca 7-9.), lebonyolító a Magyar Építõ-mûvészek Szövetsége.A tervpályázat jellege: országos, nyilvános és titkos volt, 2007.október 17-i eredményhirdetéssel. A jelzett idõre 59 terv érkezett, ebbõl kettõt az elõírásokmegsértése miatt nem bíráltak el, az egyiket nem postán, hanemfutárral küldték el, a másik ragszám céduláján az elõírt október3. helyett késõbbi postabélyegzõ szerepelt. Így ezeket a szabályokértelmében fel sem bontották. Ez utóbbi esete az, ami a ClarkÁdám térrõl egy részletesebb – bár korántsem teljes – cikk meg-írására indított. A futárral érkezett tervért nem jelentkeztek, a másik terv pedig Horváth Lajos pályamûve volt, amelyet a posta elveszettnek nyilvánított.A pályázati kiírás rögzítette, hogy a leendõ szállodának legyenvárosépítõ hatása, a tervezés mozgásterét azonban a kisméretûtelek határa korlátozta, s a szükséges személygépkocsi megkö-zelítés is a Fõ utcát terhelte. A Bíráló Bizottság zárójelentés-értékelésének szempontjai:– elfér-e a tervezett funkció a telken a jelenlegi, vagy a változás elõtt

Budai Takarékpénztár, 1862.

Budai Takarékpénztár, 1862. Clark Ádám tér – Fõ utcai látvány

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:53

álló jogszabályok figyelembevételével?– található-e olyan megoldás „amely a hely szellemi kisugárzásával,jelképszerû megjelenéssel olyan belsõ tartalmat hordoz, amely kife-jezi azt az ambivalenciát, amely a több mint 50 éve beépítetlen telekproblémáját feloldja?“ Az elsõ kérdésre a válasz igenlõ lett, a másodikra – szerintem – ha-tározott a NEM.

Az I. díjat nem adták ki, hanem csak a II.-t, a 40. számú pálya-mûnek. Tervezõ Mórocz Balázs és Vannay Miklós építészpárosaz „épater le bourgeois“ (hökkentsük meg a polgárt) jelszó jegyé-ben egyszerûen „a semmit“ tervezték meg arany színben, úgyhogy a jelképszerû megjelenés nem az angol sláger szerinti „yel-low submarine“, hanem egy „golden submarine“ lett. Az aranyszín nemes fénye egy óriás tartály semmilyen felületén ragyog és díszeleg a Clark Ádám tér-Fõ utca sarkán. Az építészeti értékûelemek pl.: az Alagút és Lánchíd riadtan eltörpülnek mellette, a hely szellemi kisugárzása pedig egyszerûen szertefoszlik. Megrögzötten remélem, hogy nem ez a korunkat jellemzõ mondani-valónk a Világörökségünk magjában! Ha mégis, akkor biztosra ve-szem, hogy ezt a rangot visszaveszik tõlünk, és a Világörökség Ma-gyar Nemzeti Bizottsága csak a fejét foghatja s lemondhat mindenolyan igyekezetérõl, amellyel újabb és újabb területek számára igyek-szik elnyerni ezt a rangot.Az, hogy nem az elsõ díjat kapta meg a „golden submarine“ az a szakértõk határozott, fellépésének köszönhetõ, meg a jó sors-nak, hogy idézzem a közkeletû „sors bona, nihil aliud“-ot. A terv-pályázati zárójelentés megállapítása rögzíti, hogy a nyilvánvalóhibák miatt tudta csupán második díjban részesíteni. A program 60 szobás, „boutique“-hotelt igényelt, a helyiségek és méretük részletezésével, kitérve még a hangulati hatásokra is.Nos, a második díjas terv alkalmatlan szállodának, a szobákablaktalanok (sic!), ami ezen a páratlan panorámájú helyen külö-nösen, de bárhol másutt is elfogadhatatlan. Az ablakokat came-ra obscura rendszerrel vetített képek helyettesítenék, ez az ötletpedig nem egyéb, mint rémálom a vendégek számára.Más országokban, más városokban megépült extravagáns példákse nem megnyerõk, se nem követendõk, inkább okulni kellenebelõlük, még ha állítólag meg is szokták az emberek, amelybenegyébként nem is vagyok olyan biztos. (Hazai példaként csak a legfeltûnõbb: a Kálvin téri üvegszörnyeteg, amelyet szerzõjénkívül más nem szeret…)S végezetül, ahogyan azt a vásári kikiáltó hirdette régen a piaciszomorújátékokban „záradékul tréfás néma képlet“: Az egyikpályamû, amelyet csak az eredményhirdetés után 30 nappal le-hetett felbontani szabályszerûen, arról kiderült, hogy a ragszámanem a sajátja. Az elõírás szerinti ugyan idejekorán feladták, de a ragszám elveszett róla, erre a Posta egy másikat ragasztott rá, deazt már a beadás utáni határidõt mutató keltezéssel, s ezért váltbírálhatatlanná ez a tervcsomag. A Posta levelében elismerte ezta tényt és meg is térítette a feladónak a maximumot, ami sajátszabályzata értelmében a feladási díj duplája. (Csak mellékesen: a szerzõt ért kár például a dokumentáció költsége, az erkölcsi és anyagi kár – az elmaradt díjazás és megvétel – amire, meg-gyõzõdésem szerint minden esélye meglett volna, milliós nagy-ságrendû.) E terv egyik szerzõje nevezetesen ugyanaz a HorváthLajos – ezúttal Molnár Tiborral közösen –, akinek az 1991-benkészült tervét méltattam a cikk elején, most pedig bátorkodomismertetni a napvilágra került, bírálatlan tervet az alábbiakban:A tervpályázati Zárójelentés általános értékelésében megállapítja,hogy a pályázat annak ellenére, hogy átfogó terv egyelõre nem állrendelkezésre, mégis – ötlet szinten – fejleszthetõ javaslatot várt,de nem kapott átgondolt, távlatos elképzelést. Egyidejûleg úgyítélte, hogy az Alagút-Lánchíd tengelyre szimmetrikus "kapuzat"már nem állítható vissza. Ez bizonyos, de helyettesítõ megoldáslehetséges, amint ez Horváth Lajos és Molnár Tibor tervénekhelyszínrajzán megállapítható. E tengely újra hangsúlyos megjelenítésének megoldása láthatóezen a terven, azzal, hogy a tengely déli oldalán, a Sikló és Lánc-híd utca közt egy, a pesti Füvészkertre emlékeztetõ könnyedszerkezetû, teljes területén üveggel fedett télikert jelenik meg,amely egyébként már a 19. században is divatos volt.Ez a télikert minden évszakban transzparens kapcsolatot te-remtene a keleti várfallal, ahol a Monarchia mozaik címere isvan, s természetesen a Sikló alsó állomásával. Ez a látvány méltánérdemel figyelmet, akárcsak a javasolt funkció: a télikertben

F ó k u s z b a n – Ö R Ö K S É G6

Clark Ádám tér, 1945.

„Az arany szín nemes fénye egy óriási tartály semmilyen felületén ragyog...“

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:53

Ö R Ö K S É G – F ó k u s z b a n 7

lazán elhelyezett idegenforgalmi központ segítené a bámészkodóturistákat. Egyben természetes térelhatárolást és irányt jelezne a Lánchíd – Alagút tengely mentén. Ugyancsak helyes és célszerû gondolatnak ítélhetõ ez, a Lánchídutcától a Duna-part felé javasolt park és parkoló a Siklót, Várbusztigénybe vevõk részére, vagy a Vizivárosba igyekvõ sétálóknak. Összefoglalva, a fentiek figyelemreméltó és továbbvitelre érdemesötletszintû javaslatok, amelyet a Bíráló Bizottság a többi tervbennem lelt fel.A szálloda tömegét oly módon tervezték, hogy a Fõ utca torko-latában a 4. sz. háznál egy tömör szakasszal indítottak. Ott van a gazdasági bejárat, a gépkocsi beálló s az automata gépkocsi-parkoló lift érkezése, személyzeti felvonóval, ellenõrzõirodával, s onnan indul a földszinti elõcsarnok lendületesen hajlított üveg-homlokzata, egészen a Hunyadi János utcai lakóház tûzfaláhozsimuló lépcsõház eleméig, amely annak homlokzati síkjától valóvisszalépésével nemcsak a csatlakozást szolgálja, hanem egybenmegadja a „HOTEL CLARK“ betûinek helyét függõlegesen. Ez a hely telitalálat, mert már a pesti Duna-partról, Lánchídrólis látható a reklám, s mert megjelenésében természetessé teszi a régi és az új épület találkozását. Ugyanígy harmonikus és határozott a Fõ utca felõli csatlakozásvertikális eleme is, amelyet a fedett-nyitott panoráma terasz emelki, s a Clark Ádám téri fõhomlokzat nyugodtan elegáns sza-kaszáról átfordítja az épületet a Fõ utcára voltaképpen egykapuzattal, amelynek a földszintjén az autóbehajtó szája nyílik.Amikor a hídról tárul fel ez a látvány, akkor érvényesül az autó-behajtó és a fedett-nyitott terasz – e két ellenpontnak – a város-szerkezeti váltásnál megmutatkozó szerepe, amely torony és kapuújraértelmezett jele, (más szóval: „landmark“ az angol szó valósjelentésében, nem úgy, ahogy az építészetben ma divatos emleget-ni) nevezetesen a Víziváros – nevében és átvitt értelemben is –fõutcájának torkolatában. A szállodai szobák homlokzata üveg-pajzsként feszül a két szélsõ vertikális építészeti elem közé, mindnappal, mind éjjel kitûnõ látványt nyújtva.A reprezentatív fõbejárat a tér felõl zöld növényzettel dekorált,íves árkádos rávezetésû, közvetlen és átlátható kapcsolatban a belsõ térrel. Az elõcsarnokban az árkádsor eredeti helyén vana Fõ utca 4. felõli oldalon újra felállítva. Az ezzel meghatározottbelmagasság az elõcsarnokban galériaszintet tesz lehetõvé. Az elõcsarnok centrális szerkesztése révén a belépõ számáranagyvonalú látvány tárul fel a 19. századi árkádsor formavilágá-val együtt. Kis üzletek sorakoznak az elõcsarnok déli homlokzatiszakasza mentén. Az elõcsarnok kerek üvegpadlóján keresztülkap megvilágítást a -1. szinten a wellness részleg (amely alatt a -2,-3-,4. szint az automata parkoló-siló zárt, hengere, ezen kívül rak-tárak, gépházak, kiegészítõ létesítmények sorakoznak.)A szállodai szobaszintek az +1-+5, a 60 vendégszoba a tér felõli

kilátásra tárul, hõ- és hangvédõ üveg pajzzsal védetten.Megközelítésükre az épület magját képezõ és felülrõl megvilágí-tott átriumon át van mód, amelyet a +1 szinten növényzettelgazdagon és elegánsan alakítanak ki. A galériázott tetõszint alap-rajzilag azonos a szállodai szobák fölött az étteremmel, panorámaterasszal és fedett üvegtetõvel. (A galéria a saját szintjén külön is megközelíthetõ.) A terasz íves peremén növénytartó sáv volta-képpen mellvéd. Az étterem keleties hangulatú, most divatos un.NOBU stílusúnak javasolt, látványkonyhával. Mellette a fedett,de nyitott terasz, hogy a panorámát ne csak üveg rétegekenkeresztül élvezhessék és fotózhassák, hanem szabadon. Ez a kisterasz egyben jelképes elem is, amint ez a homlokzati leírásbanszerepel, a Viziváros fõutcájának torkolatában mintegy felkiáltó-jelként jelenik meg.A tetõzet a várfalakról, Jezsuita lépcsõ szintjeirõl is megmutat-kozik – ezért a gépészet kültéri egységeinek esztétikus takarásával– igényesen tervezték meg. Bizonyos, hogy a postai véletlen áldozatául esett terv megfelelt mind-azon fõ követelményeknek melyeket a pályázati kiírás támasztott,nevezetesen legyen a Világörökség központi helyén a városfejlõdésmeglévõ értekeihez harmonikusan illeszkedõ, azok közé illeszkedõ és a kontinuitást rendkívül jó színvonalon és szépen reprezentáló.A szállodai mûködtetés vizsgálata, értékelése nem tisztem, de úgytalálom, hogy a harmonikus külsõ jó belsõ funkcióval szerveskapcsolatú és a rajzok szép térhatásokra vallanak.A ma még üres, háromszög alakú telek belsõ sarkából húzott tengely– mint e háromszög magasságának meghosszabbítása – a forgalomkörének lényegében átmérõje lesz, s mint ilyen, szerkezeti rendet te-remt maga körül, melynek meglétét a mindenkori látogató érzi, meg-ragadja a figyelmét és magára a szállodára vonja az érdeklõdését.

Clark Ádám tér a körforgalommal az épületbontás után, jobbra a Lánchídpresszó, és a Hunyadi János utcai lakóház tûzfalán az Ybl épülethez tartozottarchitektúra. 1950-es évek. Terv: Scheuer Róbert

Az archív felvételeket a BTM-nek, a pályázatról készített képeket a www.epiteszforum.hu-nak köszönjük

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:53

8 H á j d p a r k – Ö R Ö K S É G

Nec aspera terrent…CALLMEYER FERENC

NAGY GERGELY

A 21. század építészete ellenmondásaikkal a kor társadalmába ágya-zottak, és alapvetõen az említettekben gyökereznek.Ez a kor termelte ki a: a mutatványos építészetet (architainment); az egomániát (stararchitectura) és a terepen fekvõ építészet (land-scraper) helyett az eget csiklandozó (skyscraper) építészetet.A szakma erkölcseit már nem a reneszánszban megfogalmazottak(Vitruvius) elvek irányítják, az építészet hármas kritériuma: a hasz-nálat, a stabilitás és a gyönyörködtetés értéket cserélt, s ingó fel-legvárrá alakul.Megszületett a 21. századnak legjobban megfelelõ építészet az EL-DOBHATÓ ÉPÍTÉSZET. A kor építészetétõl követelmény, hogy a leg-energiapazarlóbb anyagokból tiszavirág életû épületet hozzonlétre, az építész áldozatot hozzon a Mammonnak.Az internet segítségével nézem a budapesti Clark Adam tér beépí-tésére készülõ javaslatot. A pályázatot, melyet egy óvatos (gyáva?)zsûri elsõ helyen második díjjal jutalmazott, mely, mint mindenmerész tett: provokált.Nézem a fejleményeket, az építészeket kényszerítõ kritikai megnyil-vánulásokat. Az épület fejlõdését az arany kastól az ezüst fecskefészkenát a kristálytömbig. Az önkritika vállalása, a bátorság még tetszik is. A fõváros akut beépítési problémáit, ellenmondásaival csak ezzel a bá-torsággal lehet megoldani. Egy zsúfolt közlekedési csomópont meg-közelítése ezt a bátorságot igényli: zaj, benzingõz ugyanakkor a rep-rezentatív helyszín és jó megközelíthetõség a szerzõktõl elvárt szállodamegoldására tett merész javaslattal párosul. Az épület belsõ funkciója

a szálloda kényszeríti az építészeket arra, hogy megoldásukban egyóceánjáró hajó fedélközi belsõ kajütjeinek a megoldását válasszák,zárt, a külvilágtól leszigetelt egységeket tervezzenek. Itt lép be a képbea szellemességük, élnek a kor technikai lehetõségeivel és a szobákba,a belsõ helyiségekbe periszkóp segítségével bevarázsolják a külsõ vá-rosképet. Ez valóban zseniális, ez a piacon eladható!Innen indul ki – nagyon helyesen – az építészeti koncepció. Ehhez az építészethez a mai technika minden eszközét fel lehet és kellhasználni; egy dobozt készíteni, amely a belsõ csodát kifejezi. A lé-pések innen elég következetesek: az arany szita, melybõl kiviláglik a belsõ történés még csak ötlet a városképi ortodoxia megpisz-kálására. A kas formájú arany tömeg agresszív, és arisztokratikus.Nehezen képzelhetõ el a Világörökség képébe. A kristály-tömb azon-ban fõnyeremény! A gyémánt csiszolt felületeit a nap minden sza-kában váltogató épület nemcsak méltó kapuzat a vár építészetéhez,de unicum. Ezzel az épülettel egy fõváros adja nevét a történetének21. századához, s így már felzárkózhatunk Bécs, Prága, Salzburgbátorságához is. Ez a bátorság mindmáig hiánycikk volt. Az építõanyag, melyet ennél a funkciónál igen következetesen hasz-nálnak fel a szerzõk, néhány év múlva lehetõvé teszi az elbontást, ez az eldobható építészet alkalmazásának záloga. S egyben a tisza-virág életû épületek elõnye. A 3D-és kristály tömb 21. század, CADkínálta lehetõségeivel, egyedüli és megismételhetetlen. A valahollátott címer felirat magyarra áttéve most gyõzedelmeskedhet.

Városképi jelentõségû foghíj?A Clark Ádám tér mai képe a Duna-part és a Budai Várnegyedpanorámájának sebhelye. Ez már akkor is így volt, amikor a területelnyerte a Világörökség címet. Voltak és vannak más megoldandóépítészeti és városépítészeti feladatok, de talán ez a terület leghangsú-lyosabb helye. Még a Mátyás templom melletti telek jelent ekkorakihívást – ahhoz sem mer hozzányúlni senki – pedig ott a városépí-tészeti kérdések nem jelentenek ilyen problémát.A Clark Ádám téren a Budai Takarékpénztár volt telke ma márnem létezik, csak egy része maradt meg a hajdani közlekedési szabá-lyozás elsõdlegessége miatt. Ma sajnos esély sincs arra, hogy egymagántulajdonú telket a kapcsolódó környezõ fõvárosi vagy államiérdekeltségû területek fejlesztésével egyidõben tudatosan és össze-hangolva lehessen beépíteni. Nincs mód arra, hogy egy építtetõ tel-kének beépítésekor erõs fõvárosi koncepcióhoz igazodhasson. For-dítva is igaz, a fõváros sem tud élni a lehetõséggel, ugyanis a ClarkÁdám tér minden városépítészeti problémájának a megoldása csakennek a teleknek a beépítésével együtt oldható meg. Czétényi Pi-roska nagyszerû elemzése bemutatja a hely problémáját. Ezeknek a városi kérdéseknek a megoldására (Lánchíd-Alagút tengely, az ala-gutat szegélyezõ épületek egyensúlya, a Fõ utca indítása, a mai egy-oldalas tér egyensúlyának helyreállítása, a Várhegy látványának védel-me stb… és a közlekedési problémák) logikusan a mai csonka telekbeépítésével egyidõben történhet.Nem tartom valószínûnek, hogy ezen a csonka telken – ha az építé-szeti feladatot lehatárolja a telekhatár – lehet olyan épületet építeni,

amely megoldja a hely városépítészeti és építészeti problémáját.Vagyis a kérdés az, hogy egy magántulajdonú épület megvalósulásaesetén hozzá tud-e járulni a fõváros saját problémájának a megoldá-sához? Ehhez azt kell pontosan meghatározni, hogy a fõvárosnak –beleértve a mûemlékvédelemtõl a városépítéstõl a turizmuson át a közmûig minden érintett kérdést – elõre meg tudjuk-e fogalmazninagyobb összefüggésekbõl következõ elvárásainkat? Az alapkérdésvan-e koncepció?Lehet bármilyen nagyszerû épületet építeni – akár világhírû építé-szekkel is – de meg kell tudni mondani, hogy mi a követelmény, med-dig terjed a feladat, hol és hogyan kapcsolódik a magánvállalkozás-amagánérdek a városi fejlesztési programhoz. Ma sajnos elkép-zelhetetlen, hogy egy magán és egy fõvárosi vagy egy állami beruházástúgy hangoljanak össze, hogy azok kölcsönösen segítsék egymást.Ezt mutatja a foghíj beépítésével kapcsolatos tervpályázat megfogal-mazása és a zsüri bizonytalansága is. Végsõ döntését kétkedve fogad-tam, a legjobbnak vélt terv semmilyen szempontból sem jelent meg-oldást. Ebben az esetben is összemosódott az ötlet és az épületpá-lyázat, mert senki nem tudta megfogalmazni az elvárásokat. Ezt úgyis meg lehet fogalmazni, hogy nem vagyunk felkészültek a ClarkÁdám téri telek beépítésére. Errõl nem a telek tulajdonosa tehet.Érdemes elgondolkodni azon, hogy a Lánchíd budai hídfõjénélkialalkult városépítészeti probléma hány évtizede foglalkoztatja fel-lángolás-szerûen az érintetteket, de érdemben mégsem jutunkközelebb a megoldáshoz.

Az e rovatban megjelent cikkek nem okvetlenül és nem mindenben tükrözik a szerkesztõség álláspontját, de mindenvéleményre kíváncsiak és nyitottak vagyunk.

A CLARK ÁDÁM TÉRI FOGHÍJ BEÉPÍTÉSE – TEKINTETTEL ARRA, HOGY VILÁGÖRÖKSÉG KIEMELT HELYSZÍNÉN VAN, FONTOSKÉRDÉS. TÖBBEN MÁRIS JELEZTÉK, HOGY ELMONDANÁK VÉLEMÉNYÜKET. AZ ÖRÖKSÉG – AZ ÉSSZERÛSÉG ÉS LEHETÕSÉGEIHATÁRAI KÖZÖTT – ÖRÖMMEL ÉS SZÍVESEN AD TERET A KÜLÖNBÖZÕ VÉLEMÉNYEKNEK.

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:53

9Ö R Ö K S É G – F ó k u s z b a n

40 éves a Magyar Építészeti Múzeum

A Magyar Mérnök- és Építészet-Egylet Közleményei XXXIX.kötet IV. füzetében, 1905-ben cikk- és tervrajzmellékletek jelen-tek meg „Építészettörténeti múzeum. Lipták Páltól“ címmel.

Az Egylet 1904/05. évi nagypályázatának feladata volt a fõ-város egyik közterén szabadon álló, „építészettörténelmi múze-um“ megtervezése. A pályázatot Lipták Pál építészettörténész-építész nyerte meg.

A késõneoreneszánsz stílusú, latin kereszt alaprajzú, négyezetikupolás, nagyméretû, templomszerû épület leginkább a Szabad-ság tér déli végébe illeszkedhetett volna be, stíluselemei is az akkor kiépült tér többi épületével mutatnak rokonságot. Ha a terv megvalósul, kb. 1908-ra lett volna kész, így most aztírhatnánk, hogy 100 éves a Magyar Építészeti Múzeum. Méltóépülete azonban ma sincs. Van viszont gyûjteménye, amely az elmúlt 40 év kitartó gyûjtõmunkájának eredménye.

1968-ban a Magyar Tudományos Akadémia Építészettörté-neti Bizottsága – Major Máté építészmérnök, Zádor Annamûvészettörténész és Rados Jenõ építészmérnök aláírásával –javasolta a Magyar Építészeti Múzeum megalapítását. A javasla-tot Perényi Imre építészmérnök, az ÉVM miniszterhelyettesetámogatásával Dercsényi Dezsõ mûvészettörténész, az OrszágosMûemléki Felügyelõség igazgatóhelyettese valósította meg. Az intézményen belül Borsos Béla építészmérnök és mûvé-szettörténész által vezetett gyûjteményi osztály keretében, az 1967-ben ott munkába állt Kelényi György mûvészettörténészés az 1968-ban pályakezdõ Pusztai László mûvészettörténészkapta a megvalósítás feladatát.

A gyûjtés forrásai az építészcsaládoknál fennmaradt építészetitervrajzok, kéziratok, szakkönyvtárrészek, portréfestmények és szobrok, rajzeszközök, modellek és minden, az építészpályamûködésével kapcsolatos dolog, például a fotók is, amelyekrészben forrásul, részben a mûveik dokumentálásául szolgáltak.A hagyatékok részben vásárlás, részben ajándékozás útján kerül-tek a gyûjteménybe.

Kelényi György rövidesen az ELTE MûvészettörténetiTanszékére igazolt át, õt Pusztai László váltotta, aki 39 éven átcsak a Múzeumért dolgozott. Életmûve hatalmas, a papírrégiségi,illetve régiségkereskedelmi értékét tekintve egy vagy több mil-liárd Ft-nyi értéket mentett meg a nemzet javára.

A Múzeumban igen sok olyan érték van, amelyek eddig nemilleszkedtek bele a kiállítások tematikájába, soha sem voltak kiál-lítva, most a jubileumi kiállításon a legkedveltebb, legszebb és az eddig még be nem mutatott mûveket sorakoztatjuk fel, amelyek egy része az elsõ 32 év alatt zömében Pusztai Lászlómúzeumvezetõi gyûjtõmunkájának köszönhetõ. A ma is a Mú-zeumért szorgoskodó munkatársak: Ritoók Pál, Prakfalvi Endre,Fehérvári Zoltán, Hadik András és Hajdu Virág mûvé-szettörténészek gyarapítják a gyûjteményt.

2000. év közepétõl e sorok írója lett a Múzeum igazgatója. A gyûjteménygyarapítás forrásait sikerült jelentõsen megnövelniés a gyûjtés új lendületet kapott; így az Építészeti Õskönyvtár(XVI-XIX. sz.) metszetekben és tervrajzokban gazdag, mintegy 70kötetének gyûjtése erre a korszakra esik, de értékes festmények,metszetek, történeti bútorok, 1800 körüli tervrajzok, a külö-nösen ritka építészeti képeslapok és a 19. századot képviselõ

modellek gyûjtése is ennek a finanszírozásában gazdagabbkorszaknak köszönhetõ.

A kiállítás fókuszában a mûvek mellett az egyes alkotóépítészek személyisége is megjelenik portréfestmények, szobor-büsztök és érmek formájában. Építészek személyes bútorai isszerepelnek a kiállításon, mint pl. Ybl Miklós barokk tabernáku-lum szekrénye (1760 k) trezorral, és a nagy valószínûséggel általatervezett romantikus stílusú, 1851 körüli asztali órája.

Az építészek személyes tárgyai között a rajzeszközök, körzõk és vonalzók is felsorakoznak, de a kapott díjtrófeák és kitün-tetések is. A Múzeum új szerzeménye egy Kr. e. 200 és 400között készült római kori bronz mérõkörzõ is.

Gerõ Lászlótól három római városvedútát láthatunk, amelyeknovecentista kubizmusukkal vetekszenek a kor festõmûvészeinekmûveivel az 1930-as évek elejérõl.

A Múzeum kastély, épület és városkép ábrázolásai neves fes-tõk alkotásai, fõ helyet kaptak a kiállításon. A legtöbbet repro-dukálták Gaetano Pesci: Eszterháza kastélyát és kertjét ábrázolómûvét (1780). A legnagyobb méretû festmény Telepy Károly:Sümeg várát és kastélyát jeleníti meg (1860 k.).

A Múzeum legrégebbi épületábrázolása Buda 1470-es évek belilátképe 1493-ban jelent meg a Schedel krónikában. Régiség tekin-tetében a vitrinben felsorakozó, a Múzeum „Építészeti Õskönyvtá-rából“ válogatott, tervrajzmetszetekben gazdag kötetei következnek.

A Múzeum legrégebbi építészeti modellje a pécsi Székes-egyház Pollack Mihály általi romantizált korszakát jeleníti meg(1805 k.).

Az enteriõrmûvészet témaköréhez tartoznak a színes üveg-ablakok is. E mûfajt Árkayné Sztehlo Lilinek, az Árkay Bertalanáltal tervezett, Gyõr-gyárvárosi templom számára 1929-benkészített pályázati színes üvegablaka képviseli. Ez a mûtárgy az 1930-as években bejárta Európa kiállításait. Mellette sorakoz-nak Róth Miksa színes üvegablak-tervei (1886-tól) Az enteriõrter-vek között kiváló sorozatot látunk Györgyi Gézától, Ybl és Hausz-mann belsõépítészétõl. Bútorterveket, kályhaterveket Münzber-ger Antal, királyi rajziskolai tanártól mutatunk be az 1799 és 1818 közötti idõbõl.

Magyarországot a modern építészeti mozgalom hõskorából a legjobb hét ország között tartják számon. A „Fény és Forma“címû kiállításunk bejárta Európát, ebbõl adunk ízelítõt, középenMolnár Farkas: „Vörös kocka ház“ címû tervének (1925) új modellváltozatával.

Nemzetközi érdeklõdés övezi Kós Károly, a BudapestiFõvárosi Állat- és Növénykertbe tervezett, boronafalú Bö-lényházának (1909) modelljét (1981), amely bejárta az EgyesültÁllamok kiállítótermeit is.

Az 1990-es éveket két modell képviseli, az egyik MakoveczImre, 1992. évi sevillai világkiállításra tervezett és megépítettmagyar nemzeti pavilonjának 1991. évi korai változata; a másikaz 1996-ra tervezett budapesti világkiállítás magyar pavilonjánakmodellje, amely Turányi Gábor mûve. Mindkettõt 2001-benszerezte meg a Múzeum.

Az évforduló alkalmából, június 19-tõl kiállítás tekinthetõmeg a KÖH Örökség Galériájában.

BUGÁR-MÉSZÁROS KÁROLY

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:53

10 K á r p á t - m e d e n c e i p a n o r á m a – Ö R Ö K S É G

„Megmaradni és életben tartani“ – I. részMegújuló Örökség. A határon túli magyar épített örökség kutatása és megóvásakonferencia Csíkszeredán, 2008. május 30. – június 1.

BALÁZSIK TAMÁS

A fõcím-idézet summázat. Annak a helyzetértékelésnek a tulaj-donképpeni summázata, amelyet a nagy érdeklõdéssel kísért2008-as Megújuló Örökség-konferencia csíkszeredai megnyi-tóján, a határon túli örökség megóvásának jövõjét, valamint az e munkát 2006. decemberéig koordináló Teleki László Alapít-vány lehetõségeit illetõen Diószegi László, a megszüntetett Alapít-vány volt ügyvezetõ igazgatója felvázolt. Hangsúlyozta, e kincsmegóvásának esélyei jelentõs mértékben romlottak annak kö-vetkeztében, hogy az állam kivonult az örökségvédelmi programmögül, és a civil szférára hárul az a szerep, amely más országok-ban állami feladat. Némi reményt nyújthat viszont, hogy éppenazon érintettek felelõsségteljes gondolkodásának és támogatásá-nak köszönhetõen, akiket az Alapítvány támogatott, a TelekiLászló Alapítvány magánalapítványként újjá szervezõdhetett. A határon túli örökség megóvásának feladata azonban olyankiemelt jelentõségû és nagyságrendû feladat, hogy erre a kor-mányzat figyelmét is rá kell terelni. A megnyitóbeszédet köve-tõen Sebestyén József a tevékenységi kör és a külföldi szakmaikapcsolatok kiépülésének történetére visszatekintés jegyében tar-tott elõadást A Kárpát-medence „határvidékei“ épített örökségénekfennmaradási esélyei egy „derékba tört“ program tanulságai tük-rében címmel. Ezt követõen a korábban megindult értékmeg-õrzõ, épületfelújító munkák bemutatása keretében beszámolóthallhattak az érdeklõdõk Szöllõsi Andrástól a csarodai ref. temp-lomot idézõ, Árpád-kori eredetû palágykomoróci és egy korábbikonferencia keretében a helyszínen is felkeresett, szintén Árpád-kori eredetû, gótikus szentélyû bodrogszentesi ref. templomrestaurálásáról, amelyek kivitelezõje Stark István, a TLA konfe-renciák kárpátalji állandó résztvevõje. Emõdi Tamás A TelekiLászló Alapítvány támogatásával végzett építészettörténeti és régé-szeti kutatások a gyergyói medencében c. elõadása az 1999 és 2004közötti kutatásokat vette számba. A érdeklõdõk megismerhettékaz 1758-as építési felirattal datált, ablakbélleteiben rokokó festés-sel díszített gyergyószentmiklósi plébániaházat, és ugyanitt a cso-bothegyi kápolnákat: az 1660-as években emelt, eredetileg négy-karéjos és a mellette álló, 17. századi festett mennyezettel díszítettörmény kápolnát. Gyergyószárhegyen a ferences kolostor sek-restyéjének statikai megerõsítése kapcsán végzett vizsgálatokérdekes eredményt hoztak. Kiderült, a boltvállak feltöltésébenszámos kályhacsempe található (akárcsak a gyöngyösi ferenceskolostor templomának boltvállaiban). E csempék a Lázár-kastély-ban állókhoz hasonló kályhák részei voltak. A gyergyószárhegyiplébániatemplom Árpád-kori eredetû templom, amelyet gótikusstílusban, majd az 1760-as években átépítettek. Különös sajátos-sága a templomnak, hogy a gótikus bordákat leszedték a fiókosjellegû boltozatról, így ma a boltozat bordák nélkül áll. A II.Ulászló-kori épületbõl kifejlõdött és a 19. század végén felhagyottgyergyószárhegyi Lázár-kastély mûvészettörténeti-mûemléki érté-kén túl tudománytörténeti jelentõséggel is bír. Itt nevelõdtek a Babes-Bolyai Egyetem idõ közben megalakult régészeti tan-székének hallgatói, a székelyudvarhelyi, a székelykeresztúri és más múzeumok régészei. A szárhegyi régészeti kutatásokanyaországi támogatása 2004-ben megszûnt. Mihály Ferenc Csíkifestett famennyezetek és faberendezések felújítása c. elõadásánakillusztrációból szembesülhetett a hallgatóság azzal a különbség-gel, ami a festett felületeken pl. a takarólécekkel fedett részletekszínének élénksége, illetve a fedetlen felületek fakultsága közöttkialakult a nem fényálló festékek (kraplak(k), indigó stb.)

használata következtében. A természettudományos vizsgálatok is számos, új információt eredményeztek (pl. az auripigmentneka zöld és sárga festékben való 18. századi használatára vonat-kozóan). A csíki oltármûvészet sajátossága, hogy más területektõleltérõen a 17. században is kedvelték a szárnyasoltárokat, aminekköszönhetõen hét-nyolc példánya ismert a típusnak ebbõl az idõ-szakból. Kovács Zsolt A patrónusok szerepe az erdélyi ferencestemplomok barokk berendezésében c. elõadása az elõzõektõl elté-rõen mûvészettörténeti aspektusból közelített meg egy konkréttémát. A medgyesi és a brassói ferences templom építéstörté-netének és patrónusaiknak összehasonlítására épülõ vizsgálatatöbbek között kimutatta, hogy míg az elõzõ, inkább a magyararisztokraták, pl. Haller János és felesége, Daniel Zsófia, br. Bor-nemissza János, Szentiványi Mihály, mint szindikus (világi elöl-járó), az utóbbi az itt állomásozó császári katonaság vezetõ ré-tegének, pl. gr. Ludwig Andreas Khevenhüller és feleségnektámogatása révén gyarapodott. Tövissi Zsolt Mûemléki felújításoka Csíki medencében c. elõadásának mondandója a visszafordít-hatóság, a hitelesség, a helyreállítás során a mûemlékek irányá-ban megnyilvánuló alázat jegyében fogant. Rodics Gergely mintkistérségi vezetõ a Pogányhavas kistérség felmérésérõl tartottelõadásában a Csíksomlyótól Gyimesbükkig terjedõ területmenedzselésének koncepcióját és eredményeit ismertette, amely-ben hat község, öt civilszervezet, tíz vállalkozás és Hargita megyetanácsa mûködik együtt. A szakmai megalapozottságra és a helyielkötelezettségre építõ munkának éppúgy részesei az építészek és a mûvészettörténészek, mint a döntéshozók mellett a tanács-adó testületek, a módszernek pedig éppúgy része a szabályozásitervek elõkészítése, a falubejárások, a felmérõtáborok, a szakmaikonferenciák, a kiállítások, a médiajelenlét, a bemutatófilmek,mint a lakossági fórumok. Várallyay Réka a beszámolóhoz kap-csolódva a KÖH által kidolgozott Intersave-módszerrõl adotttájékoztatást és tett javaslatot alkalmazására.A konferenciának mint mindig, ezúttal is szerves része volt a helyreállításokkal érintett helyszínek felkeresése, és a helyszínielõadások, beszámolók meghallgatása. Csíkmenaság az anya-országi mûvészettörténészeknek a Dürer mûvészetének hatásaalatt készült népies ízû, Budapestre, a Nemzeti Galériába került1543-ból származó oltára és az egykor ezt befogadó r.k. templomszentélyének festéssel is díszített, nagyszerû hálóboltozata miattlehet ismerõs. Kevéssé ismert viszont, hogy Csíkban elõször ittfolyt ásatás, mégpedig 1999-ben, amelyet Dana Marcu vezetett.A 2007-ig folyó régészeti és épületkutatás többek között napvilá-gra hozta a templom korábbi, rövidebb sokszögzáródású támpil-léres szentélyének, valamint egy ezt megelõzõ egyenes záródásúszentély maradványait. A csíkmenasági Adorján-kúria kutatásá-nak eredményeit Tóth Boglárka ismertette. Az egykor paticcsaltapasztott boronafalú ház egy 1797-es felirattal datált lakóépületfaanyagának felhasználásával épült 1839-ben. A ház külön-legessége, hogy a területen szokatlan módon, alatta pince talál-ható, amelybe a tornác alól egy egyenes, a hátsó szobából pedigcsigalépcsõn lehet lejutni. A megkutatott épület helyreállítása a támogatás megszûnte miatt félbemaradt. Az 1673-as felirattaldatált körítõfallal övezett csíkszentgyörgyi rk. temploma szinténközépkori eredetû. Támpilléres, sokszögzáródású, kõrácsos ab-lakokkal megvilágított négyszakaszos, késõ gótikus szentélyénekkeresztboltozata különleges, mert a szakaszok közötti heveder-ívek záradékát egy-egy, diagonálisan elfordított, csúcsos talpú

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:53

Ö R Ö K S É G – K á r p á t - m e d e n c e i p a n o r á m a 11

pajzs díszíti. A templomkertben egy csavart lábazatú pálcákkaldíszített, szintén késõ gótikus kapuszárkõ is található, amely szin-tén ritkaság a vidéken. A gyönyörû természeti környezetben állócsíkszentléleki rk. templom szentélyének nagyszerû hálóboltoza-ta, szentségháza, gótikus déli kapuja és barokk mellékoltáramiatt tarthat számot figyelemre. A Tövissi Zsolt, Mihály Ferencés Kiss Lóránt által bemutatott csíksomlyói Savator-kápolna ku-tatása számos új eredményt hozott. A 14. század végi, 15. századieredetû kis épület diadalívén középkori felszentelési keresztek és egy 15. század elejérõl származó Szent Imre-kép került elõ. A kápolnát a 17. században nyugat felé pilléreken álló nyitottbõvítménnyel megnagyobbították, az ekkor elõkerült csontokata kápolnától keletre álló Passió-kápolnába hordták át. Ekkorkerült ide a csíksomlyói plébániatemplomtól a szemöldökgyá-mos gótikus ajtó, amely ma a kápolna déli falában látható. A szentély végfalára Krisztus királyt ábrázoló képet festettek.Különleges, fadongás boltozata 1678-ban készült, rajta olyanikonográfiai ritkaságokkal, mint Szent Benedek és Zoerárdremeték ábrázolása. Bal mellékoltárának a lorettói Máriát ábrá-zoló képe 17. századi, a Mihály eperjesi asztalos-festõ által ké-szített jobb mellékoltára 1673-ban, a Haller-Kornis család általkészíttetett fõoltára 1679-ben készült. A csíkdelnei rk. templommúltját és megakadt helyreállításának történetét Tövissi Zsoltés Sebestyén József ismertette. A jelenleg településektõl távol esõépület állapotát jelentõs mértékben befolyásolta az alapozás alat-ti törmelék és duzzadó agyag, valamint a közeli kõbánya robban-tásos mûvelése. A hajó északi falát 1977-ben újjáépítették, s ekkor készült a pártázatos, gótikus déli kapu kontrasztos kiegé-szítése. A kapu felett látható Szent Pétert és Szent Pált, Krisztusta kereszten, valamint két nõi szentet ábrázoló, a 15. század elsõfelére datált falkép korábbi a falfelülethez épített támpillérnél. A falkép támpillértõl nyugatra esõ, a Jeruzsálembe bevonulástábrázoló leválasztott része Bukarestben elpusztult. Az épület kü-lönleges sajátossága az igen lapos záradékú, háromszakaszos, ke-resztboltozatos, késõ gótikus szentély és a benne álló szárnyas-oltár. Az 1675-bõl származó szárnyasoltár készítésének korábóladódóan keveri a késõ gótikus-reneszánsz felépítést és technikáta 17. századi, kora barokk ízléssel. A tridenti zsinat hatására pre-dellájában már tabernákulum kapott helyet. Az 1834-ben, seges-vári mester által készített és a 19. század végén átalakított orgonátrestaurálták, így az ma az eredeti, hátsó játszóasztalos szerkezetétmutatja. A restaurálás végett lebontott, 1673-ból származó festettfamennyezet azonban nem került vissza a templomba. Csíkszent-mihály rk. temploma is azon templomok sorába tartozik, ame-lyek a 15. század második felében kaptak gótikus boltozatot.Errõl tanúskodik a kétszakaszos keresztboltozat egyik konzol-díszítõ csillagos-holdas címerábrája, amely az 1465-1467 között

az erdélyi vajdai méltóságot betöltõ Szentgyörgyi János és Zsig-mond címerébõl származtatható. A hajó északi oldalán láthatóés Kiss Lóránt által bemutatott falkép Krisztust a kereszten és szo-katlan módon, két sávban elrendezve, a Szent László-legendátábrázolja. Csíkszépvíz azon négy település egyike, ahol ApafiMihály fejedelem 1672-es engedélyének köszönhetõen az ör-mények Erdélyben letelepedhettek. Körítõfallal övezett, 1763-ban toronnyal, 1845-ben oldalsó bõvítménnyel toldott templo-muk részletképzését és díszítményeit a 20. század elejének ízlésehatározza meg, a körítõfalhoz csatlakozó Szent Anna-kápolnaazonban õrzi 1820-ban elnyert arculatát. A mikházi ferenceskolostor templomának 80%-ban a Nemzeti Örökség Programáltal támogatott kutatása és helyreállítása 2000-ben vette kezde-tét. Az Emõdi Tamás és Mihály Ferenc által tartott beszámolószerint a kolostor és templomának kiépítésére a 17. századmásodik felében került sor, az 1660-1670-es években a templo-mot déli kápolnával és oratóriumfolyosós északi hajóval bõvítet-ték. A homlokzatok 1678-as évszámú sgrafitto díszítést kaptak. A templomot számos arisztokrata család támogatta, síremlékeiknagy számban díszítik a templom belsejét. Támogatásuknak kö-szönhetõen négy, 17. századi, látványos, kora barokk oltár talál-ható a templomban. A berendezés felszentelésére 1692-benkerült sor. A templom oromzata 1913-ban jellegzetes, szecessziósjellegû díszítést kapott, amely jelentõs mértékben meghatározzaaz épület megjelenését. Az eddig elvégzett munkálatok során ki-cserélték a héjazatot, rekonstruálták a torony sarokarmírozását,restaurálták a külsõ homlokzatok vakolatát. A belsõ térben szin-tén helyreállították a feltárt festett díszítést, a felszentelési keresz-teket, oltárkereteléseket, restaurálták a 17. és 18. századi ácstokosnyílászárókat. Az oltárok közül eddig a déli oldalkápolnábanálló, Szent Anna-oltár restaurálására került sor.Az idei programnak gyimesvölgyi látogatás is része volt, amely-nek során Szûcs Endre építész vezetésével a jelenlegi formájában20. század eleji gyimespalánkai vízimalom és a terület népi épí-tészet emlékeivel, majd Diószegi László kalauzolásával, valamint a népmûvészet mestere, Timár Viktor és Antal Tibor kíséretévelés gyimesfelsõloki táncosok közremûködésével a gyimesi táncok,zene és viselet sajátosságaival ismerkedhettek meg az érdeklõdõk.A konferenciához kapcsolódó fényképkiállítás a 2007-ig tartó 17év mûemléki értékmentõ programjának erdélyi eredményeitmutatta be. A munkát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részérõlSebestyén József és Káldi Gyula, a Teleki László Alapítvány részérõlDiószegi László és Barabás Béla koordinálta. Az erdélyi magyarnemzeti kultúra megmentése érdekében dolgozó mûvészek,intézmények és cégek munkájáról – reményeink szerint minélgazdagabb képanyaggal következõ számunkban számolunk be.

A f

otóka

t a s

zerzõ

kész

ített

e

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54

12 K á r p á t - m e d e n c e i p a n o r á m a – Ö R Ö K S É G

A fülekiBerchtold-(Herold)-Stephani kastély

ARANY ERZSÉBET – HERCZEG RENÁTA

A kastély építésére vonatkozó források nem ismertek. Elsõ meg-jelenése a településrõl készült térképekhez köthetõ. Ezek alapjánmegállapíthatjuk, hogy az eredeti, késõbarokk stílusú épületet a 19. század elején építhették, ugyanis az elsõ katonai felmérésenmég nem szerepel, de a településrõl készült 1817-es térképen márfeltüntetik, és 1826-ból, Nógrád megye elsõ nyomtatott monográ-fiájából Mocsáry Antal közlésében egy rajz alapján is ismerhet-jük. Az 1854-ban készült második katonai felmérésen szinténnyomon követhetjük az épület alaprajzi és környezeti változásait.A fellelhetõ források szerint az1826-ban a romos állapotbanlévõ emeletes kastélyt gr. Berch-told Antal építtette újjá, majd a19. század második felébentulajdonosváltást követõen, Ste-phani Ervin újabb barokk- ésklasszicizáló jellegû változtatáso-kat hajtatott végre az épületen. A Berchtold család (gr., ungar-schitzi báró) tiroli eredetû,õsük az 1673-ban grófi rangraemelt Mátyás Ernõ (1632-1678). A leszármazottak közülszámunkra érdekes (IV.) Antal(1798, Fülek,1875), aki kezdeményezhette az 1826-1830-as kas-télyátépítést. Antal fiai Richard (nógrád megyei nagybirtokos) és Arthur (horvátországi Moszlavina uradalom birtokosa) mind-ketten szívesen megfordultak és laktak a füleki birtokon.A 3000 kat. holdat kitevõ füleki uradalmat Stephani Lajos 1887-ben vásárolta meg. Nevéhez az õsrégi német nemesi család ma-gyar ágának a megalapítása köthetõ. Stephani Lajos Wertheim-ben született 1824-ben, mérnöki diplomáját Karlsruhébanszerezte. Érdekességképpen megemlítjük, hogy õ építette az elsõmagyar gázgyárat 1855-56-ban, elõtte Angliában járt tanulmány-úton, s több gázgyárat létesített Németországban is, majd a Jó-zsefvárosi Légszesztársulat megalapítója és igazgatója lett.Stephani Lajos nevét 1885-tõl a Magyar Iparmûvészeti Társulatalapító tagjainak névsorában is fellelhetjük. Kunhalmi RózsaLajosnak, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatójának lá-nyát, Fannyt 1851-ben vette feleségül. A házaspár Budapestenélt: volt egy lakásuk a Múzeum körút 31. szám alatt és egyparkkal övezett villájuk a Budakeszi út mellett elterülõFerenchalmon. Egyetlen fiúk, Ervin 1872. október 6-án, Buda-pesten született. Mûegyetemet végzett, de apja elgondolásávalellentétben a gazdálkodás felé fordult, s a Magyaróvári GazdaságiAkadémia hallgatója lett. Alig 22 évesen, 1894-ben átvette a füle-ki gazdaság irányítását, majd 1896-ban nagy állami kitüntetésbenrészesült a birtokon folytatott kiváló erdõgazdálkodási tevé-kenysége miatt. Füleken gõztéglagyárat és kõbányát létesített,míg a szomszédos Csákányháza községben szénbánya feltárásimunkálatainak megindítását kezdeményezte. 1897 júniusábanházasodott össze losonci Losonczy Edinével. A házaspár a fülekikastélyban, annak is többnyire a földszinti részén lakott. A kora-beli forrásokból és a megmaradt eredeti kialakításból arra lehetkövetkeztetni, hogy az épület földszintjén kapott helyet a fabur-

kolattal díszített vesztibül, melybõl nyílt a dolgozószoba, a könyv-tár és egyéb lakóhelyiségek. A kastély ebben a korban igen mo-dernnek számított, hiszen a század végén már volt benne villamosvilágítás és a gazdasági épületeket telefonvonal kötötte össze a fõépülettel. A kastélyt körülölelõ park (dendrológiai kert is egy-ben) a török uralom alatt kialakított kertek megmaradt faál-lományát felhasználva keletkezett; a parkot a 19. század végén a Stephani család alakította át angolkertté. Ekkor telepítettek ideEurópa más tájairól származó juharlevelû platánt, fekete fenyõt,

lucfenyõt, Észak-Amerikábólkõrist, Japán és Kína szentfáját: a páfrányfenyõt, japán-akácot. A parkot, melybenrégen még halastó is volt, ke-rítéssel vették körül, az apró-vadak mellett õzek, szarvasokgazdagították a vadaskert ál-latállományát. Napjainkban a park 8,2 ha-on terül el, s az itt fellelhetõ Mini Zooelõdje az elsõ felvidéki állat-kertek egyike volt.A kastély a település központ-jában szabadon áll, téglány

alaprajzú, kétszintes, középrizalitos, alápincézett, kontyolt tetõs,keletrõl nagykiterjedésû park kapcsolódik hozzá. Hosszoldalihomlokzatainak meghatározó eleme a háromaxisos, ión fejezetûpilaszterekkel tagolt, az emeleten befalazott ökörszemablakokkalgazdagított, manzárdtetõvel is kiemelt középrizalit, melynek kertfelé vezetõ bábos korlátú lépcsõjét elbontották. Az épület délioldalához egykor egyszintes télikert kapcsolódott, melyet részbenelbontottak, részben átalakítottak. A külsõ mára már kevésbédíszes, de a középfolyosós elrendezésû belsõ térben megmaradt aszép faburkolatú, festett, stukkódíszes elõcsarnok, a földszintidongaboltozat és a lépcsõház. A családra emlékeztet az elõcsarnok-ban álló zöld mázas cserépkályha és az igényes kivitelû kandalló. Az épületet meghatározó háromtengelyes középrizalit a barokkhagyományokra vezethetõ vissza, a gödöllõi-stílusú kastélyok kései,távoli rokonává avatja. További párhuzamként a késõbarokk-klasszicista kastélyok közé tartozó szécsényi, keszegi, geszti,nagymágocsi kastélyok említhetõk. Az egykori park végén – mamár beépített utcákkal elválasztva a kastélytól – még áll az ún. füle-ki Kistemetõben a Stephani-család szecessziós stílusú mauzóleu-ma. Az építmény, sajnos, elég rossz állapotban van, felújításra vára hozzá tartozó kisebb parkká alakítható dombbal együtt.1945 után a Berchtold-(Herold)-Stephani kastélyba a járási hivatalköltözött, majd építészeti iskolaként mûködött. Több átalakítás és kisebb javítás után 1971-ben a gimnázium vehette birtokba mel-léképületeivel együtt. 2005-ben az épület tetõzetét kicserélték.Napjainkban homlokzat-rekonstrukció zajlik; az eredeti kialakítás-nak megfelelõen alakítják át: az emeleti ablakok feletti homlokzatidíszeket, stukkókat helyreállítják és az eredetihez hasonló, sárgaszínû vakolattal fedik be a falsíkot. Ehhez nyújtott többek közöttsegítséget kutatásunk is. Reméljük, Fülek többi reprezentatívépületében is segítséget nyújthat munkánk!

A KÖH HATÁRON TÚLI MÛHELYE 2005-TÕL ÉVENTE SZERVEZ TELEPÜLÉS- ÉS ÉRTÉKFELMÉRÕ TÁBOROKAT A FELVIDÉKI FÜLEKREÉS KÖRNYÉKÉRE. A HATÁR MENTI TELEPÜLÉS, FÜLEK, SALGÓTARJÁNTÓL ALIG 30 KM-RE TALÁLHATÓ, SOMOSKÕ VÁRÁTÓL ÉSZAK-RA. A VÁROS TÖRTÉNETE SZOROSAN ÖSSZEFÜGG HAZÁNK TÖRTÉNELMÉVEL, EZÉRT IS FONTOS SZÁMUNKRA A TELEPÜLÉSMINÉL RÉSZLETESEBB MEGISMERÉSE, TÖRTÉNETÉNEK FELKUTATÁSA. A FELMÉRÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSOK MIND A MAI NAPIG TARTANAK. A FOLYAMATOS FORRÁSKUTATÁS EGYIK EREDMÉNYE, A MA GIMNÁZIUMKÉNT MÛKÖDÕ, EGYKORIBERCHTOLD-HEROLD-STEPHANI KASTÉLY TÖRTÉNETÉNEK FELDOLGOZÁSA. AZ ÉPÜLET JELENLEG FELÚJÍTÁS ALATT ÁLL.

Fotó

: A

rany

Erzs

ébet

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54

Ö R Ö K S É G – M a g y a r T ü k ö r 13

A szalontól az angolkertig– két évszázad a dégi Festetics-kastélybancímmel a közelmúltban kiállítás nyílt a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében lévõ,s e kiállítással ismét életre kelõ Festetics-kastélybanA Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának most megnyílt kiál-lítása is a azt a szándékot tükrözi, hogy folyamatosan növelje a gondozásában lévõ jeles mûemlékegyüttesek iránti kulturális és turisztikai igényt. Ezt célozza a balatoni idegenforgalomba is bekapcsolható, egyedülálló angolkerttel megmaradt dégiFestetics kastély helyreállításának megkezdése és ehhez kötõ-dõen egy izgalmas kiállítás megnyitása.

A kiállítás célja, amint errõl Alföldi Gábor, a kiállítás kurátorabeszámolt, hogy már a kastélyegyüttes nagy volumenû felújításaelõtt sok látogatót vonzzon a helyszínre, és a mûemlék jelen-tõségének, értékeinek bemutatása mellett reprezentálja a Mû-emlékek Nemzeti Gondnoksága eddigi munkáját, valamintjövõbeni terveit is. (Jelenleg nincs vállalható színvonalú kiállítása kastélyban, így nem csoda, hogy évente csak 2-3000 fõs a látogatottság.) A kiállítás – kellõ PR-tevékenységgel párosítva –jelentõsen, többszörösére növelheti a látogatók számát és az eb-bõl befolyó bevételt is. Az ebédlõ – a kastély központi terme – ad helyet a kiállítás elsõrészének, amely a dégi Festetics-uradalom és a család életétmutatja be a kastély és a park építése elõtt és után. Itt kerül soraz uradalom központját alkotó épületek és a park építészetiértékeinek, funkcionális és vizuális összefüggésrendszerének ismertetésére, a Pollack Mihály által tervezett kastélyban folyóélet bemutatására, egészen az elsõ világháborúig. A korszerû,falra szerelt tablók harmonikus vizuális megjelenést biztosítanaka terem számára.Az ebédlõbõl kelet felé nyíló egykori Kék szalon a kastély korá-nak megfelelõ, különbözõ múzeumokból kölcsönzött empirestílusú bútorokkal berendezve ad ízelítõt a Festeticsek 19. századeleji életmódjáról és a kastély egykori berendezésének stílusáról.Az ebédlõbõl nyugat felé nyíló Botanika-szalon Festetics Antalérdeklõdésének fontos aspektusára, a terem eredeti funkciójávalis összefüggõ botanizálásra és a család kertmûvészeti érdek-lõdésére koncentrál. Helyet kap benne a 19. század elsõ felébõlszármazó magyarországi botanikai gyûjtemények néhány érdekesherbárium-lapja – köztük Kitaibel Pál Dégen gyûjtött növényei– valamint az egykor itt állt herbárium-szerkényekhez hasonlócélt szolgáló darab, amely Kossuth Lajosé volt. A terem másikfele a 19. század elejének kertmûvészetét és azon belül is a dégikastélyparkot mutatja be számos képpel.A botanika-szoba melletti egykori könyvtárszoba a kastélytörténetétõl elválaszthatatlan szabadkõmûvesség témakörét dol-gozza fel. Utal az egykor a kastélyban õrzött szabadkõmûves-le-véltárra és a Festeticsek szabadkõmûves vonatkozásaira, és rövidösszefoglaló ismertetést ad a szabadkõmûvesség történetérõl,jelentõségérõl. A tárlókban a témához kapcsolódó tárgyak kap-nak helyet.A kiállítás utolsó terme az egykori biliárdszoba. Itt kerül sor a kastély és a Festeticsek 20. századi történetének (a kastélyban,parkban és a birtokon véghezvitt fejlesztések) bemutatására,valamint az 1945 utáni évtizedek funkcióváltozásainak és éle-tének ismertetésére, fõként fényképekkel, tablókon, de néhánykorabeli tárgy is helyet kap. A terem utolsó falfelülete a Mû-emlékek Nemzeti Gondnokságának eddigi tevékenységét (kutatá-sok, mûemléki védés, park-tisztítás, termek összenyitása, kiad-ványok stb.) mutatja be tablókon. (Tárlóban az addig elkészült

dokumentációk lesznek láthatók, a fejlesztési folyamat logikájá-nak bemutatásával.)A biliárdterem meglévõ ajtaja a díszterembe vezet, amely méltó„záróakkordja“ adja a kiállításnak. A földszinti termekben az adott helyiség egykori (19. század közepi és két világháborúközti) funkciójáról, berendezésérõl és a falkép-kutatás eredmé-nyeirõl is olvasható lesz rövid ismertetõ szöveg, és a látogatóktájékozódását alaprajzok is segítik. (A falkép-kutatási szondákategyes helyeken kis táblák segítik értelmezni a látogatóknak.)

A dégi Festetics kastély berendezésre váró most ismét egybenyitott földszintiteremsora

Fotó

: Fe

kete

J.

Csa

ba

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54

14 M a g y a r T ü k ö r – Ö R Ö K S É G

375 éves orgona helyreállítása a soproniSzt. György templombanA magyarországi orgona-helyreállítások nem túl hosszú múltra visszatekintõ sorabõvült április végén Sopronban, a templom védõszentjének, Szt. Györgynek ünnepén.A hangszert a korabeli krónikák alapján 1633-ban Bécsbõl szállították az éppenlutheránus hitû középkori gótikus templomba. Az orgonaépítõ, Hannes Woekerlmonogramját az orgonaház 1634. évi díszítõ festésének jelölésével a felsõ párkányzatengedte láttatni.Az orgona a közel négy évszázad alatt nem szenvedett el visszafordíthatatlan átépítéseket.1803-ban Kleeblatt Keresztély elölálló játszóasztalossá építette át az orgonát, és bár az Angster-orgonagyár 20. század eleji 'tûzrevaló' orgonaítélete alapján a MOB jóvá is hagyott egy új neobarokk orgonaház-tervet, csak az 1960. évi átépítéskor bõvült két-manuálossá az orgona, Soproni József zeneszerzõnek (akkori orgonistának) javaslatáraa megõrizhetõ elemek megtartásával.A helyreállítás az 1633-as állapotot célozta meg. A feltárás, azaz a hangszer elemeire valóvisszabontása a levéltári forrásokkal kutatásával felfedte szakaszosan a hangszer múltját.Visszaépítésre került az eredeti játszórész, függesztett játszómechanika, regiszter-mechani-ka, pedálmû, diszpozíció, hangolás. A hiányzó megoldásokat analóg osztrák és felvidékihangszerek vizsgálata alapján végezte a Soproni Orgonaépítõ Kkt., név szerint SzabóAndrás és Szarka György. A helyreállítást magam vezettem-felügyeltem.Az orgonaszekrény restaurálásakor – az eredeti fekete színezõ réteg nem volt helyreál-lítható – a dóm-templom jezsuita korszakából az 1753. évi márványfestés tárult fel. Az orgonaház restaurálását ifj. Bíró László, Jeney Zoltán és Szalay György restaurátormûvészek végezték.

HAJDÓK JUDIT

Hírek a Mûemlékek Nemzeti GondnokságárólA házelnök túrája

Védett lett az eszterházai sírdomb

Május 14-én dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés elnöke egész napos túra keretében a Nemzeti Gondnokság több mûemlékétlátogatta meg. (ÖRÖKSÉG 2008/5) Nádasdladányban a Nádasdy kastélyban a házelnök találkozott a Nádasdy Alapítvány kurá-toraival is. Varga Kálmán, a Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója lapunknak elmondta, hogy mivel a házelnökkésõbb is szívesen tenne látogatást a Nemzeti Gondnokság épületeiben, több útvonaltervet is összeállítanak számára.

A Mûemlékek Nemzeti Gondoksága kezdeményezésére a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a "Nemzeti Sírkert" részévényilvánította a Fertõd-Eszterházai sírdombot. A sírdomb, ahol az 1910-ben elhunyt Esterházy Miklósné Cziráky Margit grófnõés férje, galánthai herceg Esterházy Miklós nyugszik, az Esterházy kastély együtteséhez tartozik. A Kegyeleti Bizottság dön-tésének bejelentésére május 17-én egy újratemetési szertartáson került sor. A fertõdi Esterházy kastély kápolnájában szûk körûgyászszertartás keretében emlékmisét tartottak Esterházy hercegné – Apponyi Mária Gabriella grófnõ, a történelmi arisztokra-ta dinasztia jelenlegi családfõjének édesanyja – koporsója mellett, akinek Münchenbõl haza hozott maradványait a sírdombonhelyezték végsõ nyugalomra.

Nagy érdeklõdés a szoborpályázatonA zenetörténet óriása, Joseph Haydn évtizedekig, 1766-tól 1790-ig az eszterházai rezidenciát építtetõ Esterházy „Fényes“Miklós zenésze és zenekarvezetõje volt, így neve összefonódott a kastéllyal. 2009-ben lesz e jeles személyiség halálának 200.évfordulója, amelyre a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága is sokféle programmal készül. Az egyik terv két figurából állóköztéri szobor felállítását célozza, melyre a Gondnokság – a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátussal együttmûködve – áprilisközepén országos nyílt pályázatot írt ki. A szoborcsoport állításának elhatározásában lényegi szerepet játszott, hogy Fertõd-Eszterházán egy Haydn-emléktáblán kívül nincs a zeneszerzõ és a herceg emlékét idézõ köztéri mû. (Haydnnak csupán Budánáll egy mellszobra, a hercegnek viszont sehol sem.) A hiányt is pótló alkotás állításának célja és egyúttal fõ mondanivalója,hogy megörökítse e két nagyformátumú személyiség kapcsolatát és a maguk területén végzett kimagasló teljesítményüket. A pályázat iránt nagy érdeklõdés mutatkozott, s a május 8-án tartott helyszíni szemlén 13 neves szobrász jelent meg. A pálya-munkák beadásának határideje június 30., s a Nemzeti Gondnokság azt tervezi, hogy idõszaki kiállításon mutatja be a kastély-ban a beérkezett mûveket.

Fotó

: a s

zerzõ

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54


A Hivatal Mûtárgyfelügyeleti Irodája 2005-ben nagyszabású, több évet igénybe vevõszemleprojektet indított azzal a céllal, hogymegismerje az 1998. elõtt védetté nyilvánítottmûtárgyak õrzési körülményeit, és friss, pon-tos adatokat továbbítva a nyilvántartáshoz,ezzel is fokozza a nyilvántartás hitelességét,megbízhatóságát. Személyes kapcsolatot kívá-nunk teremteni a tulajdonosokkal, megis-mertetve õket a KÖH mûtárgyvédelmi tevé-kenységével. A Mûtárgyfelügyeleti Irodán belül az én felü-gyeleti tevékenységem fõként a könyvtári és levéltári dokumentumokra terjed ki. A ré-gi védettségekkel kapcsolatos felügyeletimunkámban nagy segítségemre van a Ma-gyar Országos Levéltár szakértõje, rendsze-rint együtt keressük fel a tulajdonosokat a fõ-városban és vidéken. Eddig a 2000 elõtti védettségek hozzávetõ-legesen egyharmad részét sikerült ellenõriz-ni (a legkorábbi védettségek 1971-bõl szár-maznak). Az ellenõrzések aránya tulajdo-nosok vonatkozásában éppen fordítva van,vagyis az összes tulajdonosnak mintegy két-harmadával próbáltuk meg felvenni a kapcsolatot. Az összes ügy-intézésünk számát összehasonlítva a sikeresekével meg kell álla-pítanom, hogy a nyilvántartásban szereplõ tulajdonosoknakcsupán az egyharmadát találtuk meg. Ez abból következik, hogynoha a Levéltár a közgyûjtemények sorábanaz az intézmény, amely leginkább nyomonkövette az általa védésre javasolt iratok, irat-együttesek sorsát, mégis elég sokat szem elõlvesztett. Az eltelt hosszú idõ alatt (1971 óta)sok tulajdonos elhalálozott, sokan örökös nél-kül, de ha voltak is örökösök, azok nem tet-tek eleget bejelentési kötelezettségüknek. Ter-mészetesen formális és informális csatorná-kon is tovább keressük az esetleges örökösö-ket, ami ugyan idõigényes munka, de számosalkalommal eredményre vezet. Sajnos a ha-gyatéki leltárok általában nem tûntetik fel azörökhagyó tulajdonában lévõ védett mûtár-gyakat, „nyomozásunkat“ ez a tény is nehezíti. Levéltári iratok tulajdonosainál járva általá-ban azt tapasztaljuk, hogy nagy becsben tart-ják a birtokukban lévõ dokumentumokat, a címeresleveleket sokszor bekeretezve, falraakasztva õrzik, olyan helyen, ahol nem érhetinapfény. Ahol nem savmentes dossziébantárolják az iratokat, ott javasoljuk ennek be-szerzését. Gyakran fordul elõ, hogy a tulaj-donosok a helyszíni ellenõrzés során meg-vételre ajánlják fel a Levéltárnak az irato(ka)t,úgyhogy az általunk szervezett szemlék által a közgyûjtemény is gyarapszik. Megjegyzem, hogy a korábbi védettségek ellenõrzése kapcsánmegismert tulajdonosok túlnyomó része a családjára, fel-menõire vonatkozó iratokat õrzi, elenyészõ százalékuk úgy-nevezett korszakgyûjtõ, bizonyos történelmi kor(ok) dokumen-tumait igyekszik összegyûjteni.

Másik fontos hatása a szemléknek az, hogy a Hivatal mûtárgyfelü-gyeleti tevékenységét „emberközelivé“ teszi, gyakran tapasztaljuk,hogy a tulajdonos nincsen tisztában a rendszerváltozás óta ezena téren történt változtatásokkal, az örökségvédelmi törvény tar-

talmával. Ennek megismertetése céljából mindig hagyunk náluktájékoztató füzeteket, de a felmerülõ kérdéseket a szemlék alkal-mával meg is válaszoljuk. Levéltári szemleprojektünket remélhetõleg jövõre befejezzük, haa keresett tulajdonosok minél nagyobb százalékát megtaláljuk.

A levéltári szemlék eddigi eredményeirõlKÕSZEGHY-PUSKA ILDIKÓ

A f

elvé

tele

ket

a s

zerzõ

kész

ített

e

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54


Quot homines, tot sententiae

Közremûködés a szakértõi munkábanRestaurátor Etikai Kódex a szakmai tevékenységrõl úgy rendel-kezik, hogy „a restaurátor alapszabályként fogadja el a kulturálisörökség tiszteletét. Minden szakmai mûködését a tárgy esztétikai,történeti és fizikai egységének igénye, az alkotóik iránti tudatostisztelet kell, hogy irányítsa, beleértve a károsodásoktól és vesz-tességektõl való megóvást is“ (Kódex 1.)A hitelesség megõrzésének igénye,a kezelések megtervezése és ki-vitelezése olyan felelõsség, amelyet a restaurátor egyedül nem vál-lalhat. Munkáját teljes nyíltsággal, a tulajdonos hozzájárulásával,a társtudományok és restaurátor szakértõk közremûködésétigénybe véve és elfogadva kell végeznie.Egyesületünk együttmûködés keretében egyezségre jutott a KÖHmunkatársaival, hogy képzettség, illetve szakmai tagozat szerintregisztrált tagjai saját szakterületükön jogosultak a restaurátoritevékenység önálló végzésére, ha a jogosultságot megfelelõen iga-zolni is tudják. A megállapodás kiterjed a konzultációkszervezésére, zsûrizések közös lebonyolítására is. Ez utóbbi sajnosadminisztrációs akadályok, és tisztázatlan hatáskörök miatt aka-dozott, napjainkban gyakorlatilag megszûnt arra hivatkozva,hogy egyrészt nem rendelkezünk kamarai jogosítványokkal, más-részt a hivatalnak erre a feladatra van szakembere. A szakma és a társadalmi szervezetek ily módon való kizárása a döntés-hozásból beláthatatlan következményekkel járhat, mert a kultu-rális javak létezése, hozzáférhetõsége és védelme nagy minõségielvárásokkal jár, valamint demokratikus ellenõrzést és szabadbetekintést tesz szükségessé minden, a javakkal kapcsolatos tevé-kenységet illetõen. E tárgykörben szakmai illetõségünket az önkéntesség elvén mû-ködõ Magyar Restaurátorok Egyesületének alapszabálya határoz-za meg: „…a restaurátori hivatás erkölcsi tekintélye és a kul-turális örökség történeti-mûvészeti értékei helyreállításának szak-szerûsége felett õrködik“ (Alapszabály 1.4.2), továbbá „…tagjaiszakmagyakorlását szabályozza, jog- és szabályszerû mûködésétfelügyeli, ellenõrzi. Tagjai felett a törvény határai között fegyelmijogkört gyakorol (Alapszabály 1.4.3)Hangsúlyozzuk tehát, „tagjai felett“ és nem hatóságkéntáltalában (ha Kamara lennénk akkor sem!). Erre vonatkozóanszintén az 1992-ben elfogadott és bejegyzett Alapszabályunk szól:„a történeti- mûvészeti jelentõségû tárgyak/alkotások nyilván-tartásáról és védelmérõl erre kijelölt és felhatalmazott államiintézmények gondoskodnak a törvény adta lehetõségeken belül,tulajdonjogtól függetlenül. Hatáskörük a restaurátorok tevékeny-ségére közvetlenül nem, csak szerzõdéses viszony esetén terjedki.“ (Alapszabály 1.5.5)Valóban, a vonatkozó Kulturális Örökség Védelmérõl szóló2001. évi LXIV.tv, illetve módosításáról szóló 2005. évi LXXXIX.tv. a tulajdonosokat kötelezi, tehát a hatósági feladatokat ellátóKulturális Örökségvédelmi Hivatal a tulajdonossal van jogvi-szonyban. A törvény végrehajtási utasításáról kiadott 16/2001. (X.18),illetve az azt módosító 10/2006. (V.9.) NKÖM rendelet a KÖHeljárásaira vonatkozó szabályai pontosan rendelkeznek a kutatásés restaurálás szabályiról. Tehát nem a Hivatal, hanem a tulaj-donos feladata a szakmagyakorlásra jogosult, számára legalkal-masabb, bizalmát élvezõ restaurátort kiválasztani, aki elkészíti

az engedélyezési eljáráshoz szükséges terveket. A Hivatal ezt követõ véleményezési eljárás során ismeri meg a terveket, illetve kerül kapcsolatba a tervezõ restaurátorral. A restaurálás sikeressége szempontjából ez az a fontos pont, ahola 18/2000.(XII.18) rendelet szerint bejegyzett szakértõk köz-remûködése szükséges és elengedhetetlen. A Hivatal képviselõje,aki nem feltétlen szakértõje a témának jogosan veszi igénybe a szakértõ közremûködését és ezt biztosítani is kell számára, mertjogilag döntését a szakértõi vélemény alapján kell meghoznia.Szakértõi közremûködéssel a kulturális javak restaurálását ilyenegyszerûen lehet rendezett mederbe tartani, a „rutinfeladatokat“éppen úgy, mint a legkényesebb döntések meghozatalát. A szakértõi vélemények mögött évtizedes tapasztalat és tudás hal-mozódott fel, mely jogot formál arra, hogy a szakértõk kifejtsék a helyreállítás mikéntjére vonatkozó sokszor különbözõ állás-pontjukat – Quot homines, tot sententiae, ahogy ezt Terentius is mondta – akár ütköztetve is azokat a tárgy szempontjából a leg-megfelelõbb megoldás biztosítása érdekében inkább, minthogycsak egy szakember vagy Intézmény mondja ki a szentenciát. A szakértõk információkkal láthatják el az érdekelteket a javakjelentõségével, történetével, sebezhetõségével, romlási folya-mataival kapcsolatban. Ezen információk birtokában kell megvi-tatni, hogy mely beavatkozás szükséges és mi felesleges, mi emeli kia tárgy kvalitásait és mi az, ami káros számára, mely történeti per-iódus megõrzése, bemutatása kívánatos. Ezt a kulturális javakvédelme szempontjából fontos folyamatot nem szabad mellõzni,mert a konzultáció a restaurálás módszertanának egyik megha-tározó eleme. Ezért nem tartjuk szerencsésnek a KÖH kizáró-lagosságra törekvõ szerepét tipikusan szakmai-kamarai jogkörökgyakorlásában. Egészséges munkamegosztásnak tartanánk vissza-térni a 2001. június 1-jén megkötött együttmûködési megállapo-dásra, a szakmai döntések és teljesítésigazolások közös ellátására,mert nélkülözhetetlen a restaurátor szakértõk és a társtudo-mányok szakembereinek közremûködése az engedélyezõ eljárástmegelõzõ, és a teljes folyamatát végigkísérõ szakértõi munkában. A jelenlegi helytelen gyakorlat ellensúlyozása érdekében, a hiva-talosság nemtetszése, pontosabban megosztott véleménye elle-nére azon munkálkodunk, hogy a kulturális javak védelmébenérdekelt restaurátormûvészek nyíltan, elfogadott elvek szerint,dokumentációs kötelezettséggel tevékenykedjenek. A restaurá-tor, az illetékes hatóság, illetve a tulajdonos felkérése eseténhivatalosan bejegyzett szakértõk közremûködésével, Alapsza-bályunk szellemében, szakmai és társadalmi ellenõrzést, rendsze-res konzultációt (zsûrizést) biztosítsunk.

Szentkirályi Miklós cikkéhez az alábbi – jogi szempontú – meg-jegyzéseket kívánjuk tenni:

A cikkben hivatkozott 2001. június 1-jei keletû együttmûködésimegállapodás aláírói az Egyesület elnöke és az OrszágosMûemlékvédelmi Hivatal (OMvH) Hatósági Mûemléki KutatásiFõosztályának fõosztályvezetõje. Mivel az OMvH szervezetiegységeként a Hatósági Mûemléki Kutatási Fõosztály nem ren-delkezett önálló jogalanyisággal, a Fõosztály és az Egyesületközötti megállapodás szándéknyilatkozatnak tekinthetõ csak,

SZENTKIRÁLYI MIKLÓS

Mégegyszer a restaurálásról

avagy ahány ember, annyi vélemény

*

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54


amelynek a 2001. október 18-tól Kulturális ÖrökségvédelmiHivatal néven mûködõ jogutód intézményre nézve nincskötelezõ ereje. A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény63. §-ának (2) i) pontja értelmében a kulturális örökségvédelmihatóság engedélyezi a mûemlékekkel és a védetté nyilvánítottkulturális javakkal kapcsolatos megóvási (konzerválási), restau-rálási vagy átalakítási munkákat. A törvény végrehajtására alko-tott, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozószabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 11. és 14. §-aa Hivatal hatáskörébe utalja a restaurátori kutatási, illetve a restaurálási engedély kiadását. Az engedély iránti kérelemnekmindkét esetben tartalmaznia kell a kutatást/restaurálást végzõfelelõs szakember(ek) nevét, elérhetõségét, jogosultságának iga-zolását; mindezeknek megfelelõen maga az engedély is nevesített,azaz az abban megnevezett restaurátor személyes munkavégzéséreszól, akinek a munkáját a kutatás/restaurálás befejezését követõ90 napon belül a hatósághoz benyújtott – a jogszabályban rész-letezett tartalmú – restaurátori kutatási, illetve restaurálási doku-

mentáció teszi ellenõrizhetõvé. Az engedé-lyezõ hatóságnak ezen felül a hatósági eljárásés szolgáltatás általános szabályairól szóló2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatósági elle-nõrzés keretében további lehetõséget biztosítaz engedélyben foglaltak teljesítésének – adottesetben helyszíni – ellenõrzésére.A cikkben érintett másik kérdéskör, azaz a szakértõ igénybevétele a Hivatal eljárásasorán szintén a fentebb hivatkozott 2004. éviCXL. törvény rendelkezéseinek figyelembevé-telével vizsgálandó. A Ket. 58. §-a értelmébenszakértõi véleményt akkor kell kérni, ha azeljáró hatóság – a fenti eljárásokban a Hivatalilletékes területi szerve – úgy ítéli meg, hogynincs megfelelõ szakértelemmel rendelkezõdolgozója, és az ügyben jelentõs tény vagy kö-rülmény megállapításához különleges szakérte-lem szükséges. Szakértõként a hatóság igazság-ügyi szakértõt, igazságügyi szakértõi intéz-ményt, más szervet vagy szakértõ testületet vagyindokolt esetben szakértelemmel rendelkezõegyéb személyt rendelhet ki, a szakértõ szemé-lyére ugyanakkor az ügyfél is tehet javaslatot. A fentebb hivatkozott jogszabályi rendelke-zések alapján elmondható, hogy az egyesületitagság az engedélyben nevesített szakem-berek, illetve az eljárásban szakértõkéntközremûködõ restaurátorok szempontjábólegyaránt indifferens, ennyiben az egyesületalapszabályában foglalt rendelkezések semszolgálhatnak hivatkozási alapul egy hatóságengedélyezési eljárásában. Mindez természete-sen nem zárja ki a közigazgatás mûködésefölötti „civil kontroll“ lehetõségét, azaz a tár-sadalmi szervezeteknek a közérdekû adatokmegismerésére vonatkozó, az Alkotmányban és más jogszabályokban rögzített jogát.KÖH Igazgatási Fõosztály

A Szerkesztõség ezzel a két cikkel a Restaurá-tor Egyesület és a KÖH közötti vitát a magarészérõl lezárta, de restaurálásokról szólókonkrét, szakmai kérdésekrõl szóló vitáknak a jövõben is szívesen ad teret.

– A Szerk.

*

A Magyar Régészeti és Mûvészettörténeti Társulat az idénHenszlmann Imre-díjjal tüntette ki a KÖH MûemlékvédelmiTudományos Intézete Gyûjteményi Osztályának vezetõjét,Bardoly Istvánt.Az ez évi díjakat egy tudományos ülésszak keretében május26-án adták át a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. Az ünnepségen a díjazott munkásságát Gábor Eszter mûvé-szettörténész méltatta. Kiemelte, hogy az Országos MûemlékiFelügyelõségen könyvtári segéderõként indult Bardoly idõvela könyvtár, majd az egész gyûjteményi anyag legjobb ismerõ-jévé vált. Könyvtárosi diplomát szerezve nevét bibliográfiai,szerkesztési, szövegkiadási munkássága tette egyre ismertebbé.Gyûjtései, publikációi nélkülözhetetlen segédleteivé váltak a magyar mûvészettörténetnek és mûemlékvédelemnek,ahogy szakmai információi, "forrás-leletei" is óriási segítségetjelentenek sokak napi munkájában.

Bardoly István Henszlmann-díjat kapott

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54


Mûemléki kutatás a nyírbátori reformátustemplomon

SIMON ZOLTÁN

Az idén március 5. és 14. között mûemléki kutatást végeztünk a magyarországi késõ gótikus építészet egyik legragyogóbb ék-kövén, a nyírbátori református (egykor Szent György) temp-lomon, illetve külsõ környezetében. A régészeti és falkutatássalpárhuzamosan restaurátori vizsgálat is zajlott, mely a kõelemeketés a berendezést érintette. Ugyancsak restaurátorok kutattak a belsõben falképek után – sajnos eredménytelenül. Ugyanakkorúj mûvészettörténeti értékelés készült, s folyik a levéltári for-rásanyag feltárása is. Bár a vizsgálat lehetõségei igen korlátozot-tak voltak, számos, eddig nyitott kérdésre vá-laszt kaptunk. Ezúttal a falkutatás és a régésze-ti kutatás eredményeit foglaljuk össze röviden.A vizsgálat során megállapíthattuk, hogy a templom – nem számítva az újkori, kisebbjelentõségû változtatásokat – négy építési peri-ódus során nyerte el mai kiterjedését és for-máját. A téglából épített legkorábbi templomegy cca. 14 m hosszú, ismeretlen szélességû,téglány alaprajzú hajóból állt, melyhez ugyan-csak ismeretlen – talán egyenes – záradékúszentély csatlakozott. Ebbõl az épületbõl csu-pán a déli hajófal áll ma is, több méter maga-sságban. Ehhez a templomhoz tartozó nyílás,vagy egyéb mûrészlet nem került elõ, így kor-határozása igen nehéz. Mindenesetre felte-hetõ, hogy nem ez az épület volt Nyírbátorelsõ egyházi építménye, hiszen az ettõl északraesõ, ma már csak alapfalaiban meglevõKrisztus teste rotunda korábbi építménynektûnik. A mai templomban megõrzõdött legko-rábbi épületmaradvány a 13-14. század for-dulójának tájáról származhat.A második építési periódusban ezt a templo-mot úgy alakították át, hogy hajóját észak felé kibõvítették, ezál-tal egy közel négyzetes hajótér jött létre. E periódusban a hajósarkait és hosszanti falait támpillérek erõsítették, feltehetõ, hogya hajót be is boltozták. Az így kialakított sajátos formájú térmegengedi annak felvetését is, hogy a hajó közepén középpillérállt. Ezt a kérdést természetesen csupán a templombelsõrégészeti kutatásával lehetne megválaszolni. Igen valószínû, hogyekkor a szentély formája is megváltozott, immár a polygonáliszáradékú forma valószínûsíthetõ. E szentély alapfalai is a temp-lombelsõben rejtõznek, csupán az északi oldalához csatlakozóegykori sekrestye maradványai kerültek elõ. Annyi bizonyos,hogy ebben a periódusban kapcsolták hozzá a templomhoz és építették át az addig attól külön álló Krisztus teste kápolnát is.A kápolnába vezetõ gótikus ajtó ma is megvan, továbbá a maiépületen több olyan építészeti elem található, mely ellentmondannak a korabeli feliratnak, mely szerint a mai templomot "alap-jaitól fogva" Bátori András (aki 1490-tõl szerepel az írott források-ban s 1535-ben hunyt el) emeltette, azaz részben korábbi formákathordoz, részben pedig egy korábbi személyre, Bátori István erdélyivajdára (1446 e.-1493) utal. Mindezek alapján valószínûsíthetõ,hogy a második építési periódus a 1480 körül zajlott le.A harmadik építési periódusban lényegében kialakult a temp-lom mai formája. A korábbi templom hajóját nyugat felé ki-bõvítették, a nyugati homlokzat elé lépcsõtorony került s ekkorépült meg az új szentély is. Ebbõl az idõbõl származik a templomgyönyörûséges hálóboltozata is. A valóban Bátori András szemé-

lyéhez köthetõ nagyarányú kiépítés során az épületen egyarántalkalmaztak gótikus és reneszánsz elemeket. Ugyanebbõl az idõ-bõl származott a keresztboltozatos sekrestye feletti emeleti teretelfoglaló, mára már elpusztult, egykor gerendás mennyezetûoratórium is. Az építés idejét a szakirodalom 1494 (egy, a lábazat-ba vésett 94-es szám alapján) és 1511 (a stallum elkészültét jelzõévszám) közé helyezi. Véleményünk szerint azonban kétséges,hogy a 94-es szám valóban évszám töredéke lenne (ekkortájtBátori András még gyermek, de legalábbis igen ifjú ember lehe-

tett), az 1511-es évszám pedig legfeljebb a – talán eredetileg nemis ide szánt – stallumot datálja. Mindazonáltal egyetértünk abban,hogy a mai templom a 15-16. század fordulója táján épült fel.A templomon hamarosan (még a 16. században) jelentõsebb áta-lakítás történt. Az eredeti déli kaput kiemelték, a felette volt – a többi déli ablakhoz hasonló formájú és méretû – ablakot befa-lazták, s ugyanakkor helyezték el itt a ma is meglevõ reneszánszdéli kaput. Ebben a kapuszerkezetben másodlagos helyzetbenhasználták fel a templom építõjeként Bátori Andrást megnevezõfeliratos kõelemet. Talán ugyanekkor (de bizonyosan a stal-lumok elhelyezése miatt) történt, hogy a déli ablakok könyök-lõjének magasságát mintegy 1 m-rel megemelték.Kisebb hitelesítõ feltárást végeztünk a Krisztus teste kápolnamaradványainál is. Az eredetileg patkóíves szentélyû körtemp-lom akkor kapta sokszögû hajóját, tornyát, támpilléreit és poly-gonális szentélyzáródását, amikor hozzákapcsolták a tõle délreálló, ugyanekkor szintén átépített Szent György templomhoz.A nyírbátori templom tervszerû mûemléki vizsgálata, melylényegében az épület elsõ, ilyen jellegû vizsgálata volt, jelentõslépésnek tekinthetõ, hiszen számos kérdésre választ adott. A kutatás során természetesen újabb kérdések is felmerültek, ígykorántsem állítható, hogy a templomnak minden porcikájáttökéletesen megismertük volna. Különösen fontos volna a temp-lombelsõ régészeti feltárása – erre most egyáltalán nem nyíltlehetõség – de a Krisztus teste kápolna további vizsgálatára is szükség lenne. Reméljük, egyszer ezekre is sor kerülhet.

A templom nyugat felõl

A f

elvé

telt

a s

zerzõ

kész

ített

e

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54


A balácai villagazdaság szépen helyreállított, I. számot viselõfõépületének lenyûgözõ romjai között sétálva kevesen tudják,hogy a 2. század végén – 3. század elején épült, igényes mo-zaikokkal díszített helyiségek tulajdonosa maga a római császárvolt. Még kevesebben veszik észre az egyik kiállítási vitrinbenmegbújó, az üvegen keresztül alig olvasható Vicus Augusti-feli-ratú téglatöredéket, amely a legalább 30 épületbõl álló villakom-plexum 3. századi nevét õrizte meg az utókor számára. Nemszabad megfeledkezni a villa elõzõ, 2. századi tulajdonosairólsem: az I. épület alatt elõkerült XIII. számú épület legkorábbi,Flavius-Hadrianus kori falfestményei rekonsturált állapotban a kiállításon is megtekinthetõk, az egykori lakók kivételes mû-veltségérõl és igényességérõl tanúskodnak. Az õ temetkezõhe-lyük a villa fõépületétõl kb. 700 m-re északra található eredetileg37 m átmérõjû és legalább 10-12 m magasságú halomsír. A nagyobb sírkertben álló mauzóleum bejárata a villa felé nézett,egy 9,7 m hosszú, 1,2 m széles falazott folyosón lehetett bejutni a kéthelyiséges sírkamrába. A folyosót és a sírkamrát vakolattal,festéssel és stukkókkal díszítették, ezeknek azonban már csakjelentéktelen töredékei kerültek elõ a K. Palágyi Sylvia általvezetett 1985-87. évi ásatásokon. Késõbbi idõk sírrablói teljesenmegbolygatták a két-helyiséges sírkamrátis. A Dunántúl jelen-leg ismert legnagyobbméretû római korihalomsírjának külön-legessége a párkány-nyal koronázott kö-rítõfal, amelynek tete-jére a sírkamrábaneltemetett család tag-jai síroltárokat állítot-tak, a halomsír építésifelirata pedig egykor a bejárat felett állt. Az ásatás során össze-sen 1287 db kisebb-nagyobb darabra törtkõtöredék került elõ,ezek egy része a feli-ratos síroltárokhoz,más részük építési ta-gozatokhoz és külön-féle figurális ábrázolá-sokhoz tartozott. A síroltárokhoz tar-tozó 800-850 db, sok-szor csak egy-két betûtvagy betûrészletet tar-

talmazó felirattöredék alapján az eredeti feliratok megfejtése mamár lehetetlen. Hosszú évekig tartó gondos munkával sikerültolyan töredékeket is találni, amelyek többé-kevésbé egymáshozilleszkedtek, és ugyanahhoz a felirathoz tartoztak. Egy korábbi si-kertelen kísérlet után 2004-ben Alföldy Géza részérõl születettnéhány megfontolandó javaslat a 11 sírfelirat többé-kevésbévalószínû kiegészítésére: a megmaradt felirattöredékek alapján a halomsírt a Tiberius-Claudius-család építtette temetkezõhelyéül.Az eredetileg bennszülött kelta eredetû család egyik õse vala-mikor a Kr. u. 1. század közepén, Claudius császár uralkodásiideje alatt kapott római polgárjogot, de a család ide temetkezõtagjai a 2. században éltek. A halomsír felhordása és a kéthelyi-séges sírkamra felépítése a feliratok megszövegezésének módja, a keltezhetõ formulák, és nem utolsó sorban az ásatások nyománelõkerült leletanyag alapján a Kr. u. 2. század elsõ felében, nemsokkal a villagazdaság legkorábbi fõépülete (a XIII. számú épület)felépítése után, Hadrianus császár uralkodásának idején történt. A Tiberius-Claudius család a római hagyományokat, szokásokatátvevõ bennszülött kelta arisztokráciához tartozott, a sírfelirat-töredékek alapján két férfitagja városi tanácstag is volt a Clau-dius császár által alapított Savaria (Szombathely), illetve a Had-

A Tiberius-Claudiusok mauzóleumaBalácán

A KÖH VÉDÉSI OSZTÁLYA ÁLTAL INDÍTOTT ROVATBAN EZÚTTAL VESZPRÉM MEGYÉBE KALAUZOLJUK EL AZ ÖRÖKSÉG OLVASÓIT.UTUNK ELSÕ ÁLLOMÁSA A BALÁCAI RÓMAI VILLAGAZDASÁGHOZ TARTOZÓ, MÉLTÁN NEMZETKÖZI HÍRÛ MAUZÓLEUM. A SÍRKAMRÁBÓL KILÉPVE MAGUNK MÖGÖTT HAGYJUK A HALOTTAK BIRODALMÁT, ÉS A VESZPRÉM VÁROSÁT AZ ÉLÉNKENLÜKTETÕ MODERN GAZDASÁGI VÉRKERINGÉSBE BEKAPCSOLÓ MÛEMLÉK VIADUKT TETEJÉN TESZÜNK EGY RÖVID SÉTÁT.

NAGY LEVENTE

A balácai halomsír helyreállított elõfolyosója a sírkamrából nézve

Fotó

k: N

agy

Leve

nte

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54


Veszprém, Szt. István völgyhídAz 1930-as évek második felének politikai és gazdasági változásaiegyre inkább igényelték, hogy fõútvonalaink mind szorosabbankapcsolódjanak az osztrák-német-olasz úthálózathoz. GömbösGyula akkori miniszterelnök szorgalmazta az autóutak kiépí-tését, az országos közúthálózat fejlesztését. A fõ úti cél Graz volt,mivel onnan már kiépített autóút-hálózaton lehetett tovább-utazni. Nemcsak a turizmus, hanem az áruforgalom kiterjesztéseés meggyorsítása is lényeges szempont volt, hiszen 1934-benolasz-magyar-osztrák gazdasági és politikai szerzõdést írtak alá.A 8. számú (Budapest-Graz közötti) új autóút 1935-ben meg-kezdõdõ építkezései Veszprémet is érintették, mert az út a városészaknyugati részén haladt keresztül. A Betekints-völgy fölöttiátkelést csak egy magas viadukt segítségével lehetett megoldani.A Közlekedésügyi Minisztérium megbízása alapján a PalatinusÉpítõ és Ingatlanforgalmi Rt. az 1924 óta önálló tervezõiro-dájában dolgozó Folly Róbert mérnököt kérte fel a tervezõ mun-kára, aki ekkor már a hídtervezés specialistájának számított.Folly 1936-37-ben egy olyan felsõpályás, merevítõ gerendás,háromnyílású vasbeton ívhidat tervezett, amely a veszprémi vármellett a város sajátos, egyedi hangulatú szimbólumává vált. A 285 ezer pengõs költségvetéssel felépült könnyed szerkezetûlétesítmény összesen 185 m hosszú volt, s építése idején – hazaiviszonyok között – ez volt a leghosszabb híd. Három nyílásaközül a két kisív 26 m ívnyílású, és összesen 75.4 m hosszú. A 96.6 m hosszú nagyív 45 m széles nyílása alatt szédítõ mélység-ben folyik a Séd-patak, amelynek meredek hegyoldalakkal szegé-lyezett völgye a híd megépítése elõtt, a középkortól kezdve a városon átvezetõ legfontosabb kereskedelmi útnak számított.

A vastag kúp alakú betonlábazatra futó íveket vasbetonosz-lopokkal alátámasztott vállak hordozzák, az ívek közeit rövid vas-betonlemezek kapcsolják össze. A hídon átvezetõ autóút szélessége 7.50 m, az autóút két szélénkialakított gyalogosúté 1.50 m. Ha megállunk egy rövid idõre azegyik gyalogúton, azonnal nyilvánvaló, hogy nemcsak a híd kar-csú alakja nyújt esztétikai élményt, hanem az útpályáról a völgyreés a városra való zavartalan és feledhetetlen kilátás is. Ha továbbhaladunk dél felé, egy 200 m hosszú sziklabevágást elhagyva a nagyív bal oldalán kõtábla emlékezik meg a híd építésérõl. 1945. március 21-22. éjjelén a viaduktot a németek felrobbantot-ták. Helyreállítását a háború utáni kormányzat nem tartottaelsõdlegesnek, a 8. számú fõközlekedési utat a városon kívülrehelyezte. 1947 októberében került ismét napirendre az újjáépítésügye, amikor az akkori közlekedésügyi miniszter elrendelte a javítási munkálatokat, errõl a híd jobb oldalán található emlék-tábla tudósít. A vasbeton szerkezet hibái, repedései, a sarokleválások és kila-zulások miatt az utóbbi évtizedekben többszöri renoválásra ke-rült sor, fenntartása azóta is folyamatos javítási munkálatokatigényel. Ennek ellenére a közép-dunántúli régió építészeti örök-ségéhez szervesen hozzátartozó, 2005 óta mûemléki védettséget isélvezõ létesítmény megõrzése mindenképpen fontos, mivel a magyar vasbeton építészet jellegzetes alkotása, a völgyek felettáítvelõ viaduktok egyik legszebb magyarországi példája. A balácai római halomsír leírása K. Palágyi Sylvia, Alföldy Géza

és Nagy Levente, a Szt. István völgyhíd védési dokumentációjaKocsis Hajnalka kutatásai alapján készült.

rianus császár idején városi rangot kapott Carnuntum (Petronell,Ausztria) városában. A halottkultusz céljára szolgáló síroltárokállításának Pannoniában ritka szokása Itáliában gyakori, körítõ-falas, sírkamrás mauzóleumuk szintén itáliai építészeti mintákatkövet. Villaépületüket római módra freskókkal, stukkókkaldíszítették, bennszülött kelta hagyományaikat azonban nemtagadták meg: az ásatások során a sírkamrától délnyugatra többelpusztult temetkezések maradványai mellett két egyértelmûenazonosítható helybenégetéses állatsír került elõ. A máglyán

elhamvasztott, ezüstberakásos vas és bronz kantár- és hámvere-tekkel felszerszámozott ló és a bronzveretekkel díszített nyak-örvet viselõ kutya valamelyik elhunyt Tiberius Claudius kedvencállata lehetett, õk hûen követték gazdájukat a másvilágra. Az ásatási megfigyelések szerint a két állatot szintén a 2. századelsõ felében, de még a halom felhordásánál és a sírkamra felépí-tésénél korábban temették el.A balácai villa és halomsír meglátogatása után Veszprém felé foly-tatjuk utunkat.

A veszprémi Szt. István völgyhíd

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54


TÓTH ZSOLT

A Nemzet Szobrásza– Zala György-emlékév 2008A Zala György-emlékév nyitányaként, a szobrászmester születé-sének 150. évfordulóján idén április 16-án rendezték meg a ZalaGyörgy Emlékbizottság, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegye-leti Bizottság szervezésében, Zala György szobrászmûvész felújítottsíremlékének avatását a Fiumei úti Sírkertben (34-1-48). Köszön-tõt Gedai István, Bizottságunk elnökhelyettese; emlékbeszédetZsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója mondott. Az emlékbizottság megemlékezést tartott a szülõfaluban és Zala-egerszegen is. Lendván kiállítást rendeztek az alkotó jelentõsebbmûveibõl, amelyet késõbb az emlékév keretében, Zalaegerszegen,Gödöllõn és Pécsett is bemutatnak. Az emlékbizottság ZalaGyörgynek ezt a gondolatát választotta jelmondatául: „Én hitteldolgozom, és ha munkám eredményével a nagyközönség elé állok,meggyõzõdésem szerint teljesítettem kötelességemet.“Zala György (1858-1937, eredeti családnevén: Mayer György), a neobarokk emlékszobrászat legjelentõsebb mestere. Alsólendvánszületett (ma Lendava, Szlovénia), korán árvaságra jutott. Mû-

vészeti tanulmányait Budapesten, majd a bécsi és a müncheniakadémián végezte. Mûvei fõleg portrékat, síremlékeket, nagy-szabású emlékmûveket formáznak meg. Az elsõ nevezetes alkotásaa Mária és Magdolna címû márványszobor volt (1884), majd sorrakapta a megbízásokat és elkészítette az aradi Szabadság-szobrot(1889), a budavári Honvédszobrot (1893), valamint élete fõmûvét,a Hõsök terén álló Millenniumi emlékmûvet (1894-1929). Számoskitüntetést, díjat, aranyérmet kapott, többek között 1900-ban el-nyerte a párizsi világkiállítás nagydíját is. A Magyar TudományosAkadémia 1930-ban tiszteletbeli tagjává választotta.A mûvészt Budapesten helyezték végsõ nyugalomra, ahol sírjátsaját, bronzból készült dombormûve díszítette. Az alkotás való-színûleg pótolhatatlan, ugyanis az elmúlt évben már ezt is elloptáka fémtolvajok. A síremlék felújítását, az Oktatási és KulturálisMinisztérium támogatásával, Szabó Tamás szobrászmûvész végezteel. A dombormû ezúttal "idõállóbb anyagból", kõbõl készült.

Az 1956-os forradalmi tevékenysége miatt halálra ítélt dr. SzilágyiJózsef tiszteletére emelt emléktáblát kivégzésének 50. évfordulóján,április 24-én avatták fel. A mártír leánya, Szilágyi Júlia által készít-tetett táblát Budapesten, a Földmûvelésügyi és VidékfejlesztésiMinisztérium épületének falán helyezték el, szemben a Vértanúkterén álló Nagy Imre szoborral. Az emléktábla felillesztéséhez szük-séges engedélyezési folyamatot és a tábla felszerelését a NemzetiEmlékhely és Kegyeleti Bizottság bonyolította le, a megemlékezést a Miniszterelnöki Hivatallal együtt szervezte meg. EmlékbeszédetLosonczy Géza, '56-os államminiszter leánya, Losonczy Anna mon-dott. Az eseményen fejet hajtott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök,Lomnici Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság elnöke, Göncz Árpád voltköztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, a NemzetiEmlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, valamint Szilágyi Józsefcsaládja és az '56-os szervezetek képviselõi is. Az emléktábla, a mármeglevõ debrecenin és az egykori budapesti jugoszláv nagykövetségépületében lévõn kívül, a harmadik az országban, ahol SzilágyiJózsef emléke elõtt leróhatjuk tiszteletünket.Szilágyi József Debrecenben született 1917-ben. A református gim-náziumban érettségizett, majd ugyanitt, a Tisza István EgyetemJogtudományi Karán szerzett diplomát 1939-ben. 1944 végénDebrecen rendõrkapitánya volt. 1953 után Nagy Imre köréhezcsatlakozott. 1956. október 22-én részt vett és felszólalt a mûegyete-mi nagygyûlésen. Tagja volt annak a Nagy Imréhez közeli szemé-lyekbõl álló csoportnak, amely október 27-én felkereste a minisz-terelnököt, hogy meggyõzze õt a politikai irányváltás szük-ségességérõl. Október 28-a után Széll Jenõvel megszervezte, majdvezette Nagy Imre miniszterelnöki titkárságát. November 4-éncsaládjával együtt a jugoszláv követségre menekült, késõbbRomániába internálták. Snagovban tartóztatták le 1957 márciu-sában. A vizsgálat során a nyomozók kérdéseire megtagadta a választ, szenvedélyesen védte igazát, éhségsztrájkot folytatott. A Legfelsõbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. április 22-én –a Nagy Imre-pertõl elkülönítve – szervezkedés kezdeményezésevádjával, a fellebbezés lehetõsége nélkül, halálra ítélte. A kivégzéstkét nappal késõbb végrehajtották.

Szilágyi József emléktáblája

Göncz Árpád és felesége az emléktábla elõtt

Fotó

: a s

zerzõ

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54


A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG EGYKORI HATÁRÁN, BUDAPESTTÕL CSAKNEM 800 KILOMÉTERRE, A GYIMESI SZOROSBAN, A 17. SZÁZADBAN ÉPÜLT RÁKÓCZI-VÁR LÁBÁNÁL ÁLL EGY VASÚTI ÕRHÁZ, A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASUTAK LEGKELETIBBÕRHÁZA. A TATROS FOLYÓ ÉS A VASÚT KÖZVETLENÜL AZ ÕRHÁZ MELLETT HAGYJA EL ERDÉLYT, ÉS LÉP ÁT MOLDVÁBA. AZ ÉPÜLET VASÚTTÖRTÉNETI EMLÉK, 111 ÉVE, 1897-BEN ÉPÜLT ÉS A 20. SZÁZAD VÉRZIVATAROS TÖRTÉNELMÉNEK VALÓSÁGOSDARABJA. A HELYET TÖRTÉNELMI HANGULATA ÉS JELENTÕSÉGE MIATT ÉVRÕL ÉVRE TURISTÁK EZREI KERESIK FEL.

Összefogás a legkeletibb magyar vasúti õrház megmentéséértBakterház a Havasokban

KOÓS HUTÁS KATALIN

Az õrház története

A 30-as vasúti õrház a magyar és a román állam között kötöttkorábbi szerzõdés alapján az 1896-97-ben elkészült Csíkszereda –Gyimesbükk – Palánka – Kománfalva vasútvonal részekéntépült, néhány méterre az egykori román-magyar határtól. 1920után a román vasút, a CFR használta, 1940-tõl ismét a MÁV,illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mel-lette lõrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki. 1944-ben súlyos harcok voltak a környéken. 1944. augusztusvégén az akkor 24 éves Sebõ Ödön, a gyimesbükki helyõrségparancsnoka a 32. határvadász zászlóaljra zúduló nagyméretûszovjet támadásnak katonáival három hétig ellenállt. Olyan si-keresen harcoltak, hogy a szovjet parancsnokság nagy erõketsejtve Gyimesbükk környékén, dél felõl, kerülõvel folytattatámadását. A kitartóan védekezõ zászlóaljat végül a szovjetekbekerítették, de a gyûrûbõl sikerült kitörniük, s az erdélyi ma-gyar és német hadseregek utóvédjeként végigharcolva Észak-Erdélyt, Szlovákián át Németországig, az amerikai hadifogságigjutottak el. Sebõ Ödön A halálra ítélt zászlóalj címû könyve a Gyimesi-szorosban 1944. augusztus 28. és szeptember 20.között lezajlott hõsies védekezés harcainak, majd a bekerítésbõlvaló bravúros kitörésnek állít emléket. A már sehol nemkapható kötetet a Budakeszi Kultúra Alapítvány a felújítottõrház 2008. Pünkösd vasárnapi átadására újra megjelentette.Az õrházat a háború után a CFR használta 2000-ig. Sorsa megpe-csételõdni látszott, amikor néhány évvel ezelõtt a román vasút el-adta bontásra. Egy helyi tanár, a gyimesbükki iskola volt igazgató-ja, Deáky András azonban az épületet megvásárolta, a tetõzetétkijavíttatta és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta.

A felújítás

2007-ben kapcsolódott be az õrház sorsába az a budakeszi barátitársaság, amely végül a felújítás motorja lett. Bánkuti Ákos, HereinGyula, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly 2007 pünkösd-jén jelentõs összegû adománnyal kezdeményezték az õrház erede-ti, a magyar vasúti szabványoknak megfelelõ felújítását, kör-nyezetének rendezését. Õsszel azonban kiderült, hogy a felajánlottösszeg és a helyi erõ kevés a munka megkezdésére. A budakeszibaráti társaság ezért vállalta a további pénzügyi források felku-tatását és a felújítás levezénylését. Közülük ketten is a BudakesziKultúra Alapítvány kuratóriumi tagjai, így javaslatukra az alapít-vány felkarolta az adományok gyûjtését. Idén, február elején az alapítvány megállapodást kötött a gyimesbükki önkormányzat-tal és kivitelezési szerzõdést írt alá az árajánlatok és referenciákalapján kiválasztott csíkszeredai kivitelezõvel, a Harbau Kft-vel, s megkezdõdött a munka Deáky András és Bilibók Ágoston helyilakosok segítségével és felügyelete mellett. A gyimesbükki önkor-mányzat egy ellenszavazattal engedélyezte az épület felújítását és vállalta a költségek egyharmadát. A vasútvonal, így az õrház is magyar másodrangú fõvonali pá-lyaszabvány szerint épült. Méretei: 7,1 x 6,5 m alapterületûszoba-konyha és pince. Régen az épülethez tartozott egy kis istál-

ló és kemence, ami nyomtalanul eltûnt, újjáépítésükre mostnem volt lehetõség. Ide tartozott egy kerekes kút, amelynek sti-lizált változata a bejárat mellett tetõvel ellátott tábla az õrház ma-gyar és román nyelvû történetével és az adományozók névsorá-val. Az õrházhoz tartozott még tíz ár mezõgazdasági terület és egyárnyékszék. Ez utóbbi most a vasúti sín túloldalán kapott helyet. Márciusban a tetõ és a födém teljes cseréje következett, a geren-dák az eredeti mintázat szerint megfaragva kerültek a helyükre, s a tetõ hódfarkú cserépborítást kapott. Az épület két helyiségeközötti boltíves átjárót és a kéményt eredeti állapotában állítot-tuk helyre. Az eredeti döngölt és deszkapadló helyére szigeteltbeton, arra pedig tégla járófelület került. A tetõre egy eredeti és mûködõképes Leopolder típusú vonali õrházharangot, a bejá-rati ajtó mellett pedig egy Gattinger típusú állomási peron-harangot helyeztünk el. A sín felõli oldalon a MÁV-szabványfigyelembe vételével fából készült kerítés készült.1940-43 között a pincével összeköttetésben bunkert építettek az épület alatt, a Románia felõli oldalon pedig egy ajtót befalaz-tak és ott lõrést alakítottak ki. Ezeket az átalakítás során megtar-tottuk történelmi – hadászati jelentõségük miatt. Az épület kétsarkán elhelyezett golyószóró állások állapotát megóvtuk, a bun-kert kitisztítottuk és két bejáratát vasajtóval zárhatóvá tettük. A Gyimesbükk felõli sarkon a Szent Korona alakúra formázottbunkerre visszakerült az eredetinek megfelelõ, méretarányosmegdõlt kereszt.A vasúttól és az önkormányzattól idõközben megkapott újabbengedélyek alapján és az adományoknak köszönhetõen aztánnemcsak az épületet, hanem a környezetét is rendezték, és pihe-nõ padok, asztalok és egy vasúti aluljáró épült a Rákóczi vár biz-tonságos megközelítésére.

Az ünnepség

A gyimesbükki önkormányzat, a szervezõk és a Budakeszi Kul-túra Alapítvány május 11-én, Pünkösd vasárnapján ünnepélye-sen felavatták a kizárólag magánszemélyek civil szervezetek és vál-lalkozások több mint négymillió forintnyi adományából felújí-tott õrházat. A Bákó megyei Rendõr-fõkapitányság becslése szerint 200 buszés 2500 autó érkezett az ünnepségre. A tömeg több órára jár-hatatlanná tette a Gyimesbükkön áthaladó fõútvonalat. A többkilométeres sor miatt sokan nem tudtak eljutni az õrházig. „2005-ben megszûnt a vasúti mûtárgyak fegyveres õrzése, ez azépület is gazda nélkül maradt és közprédává vált. Ma új köntös-ben köszönhetjük, és méltán mondhatjuk, hogy ez egy jelentõs,határon átnyúló vasútbaráti összefogás, anyagi és morális munkaeredményeként valósult meg“ – hangsúlyozta Bilibók Ágostonnyugdíjas vasutas tiszt, az õrházban megtekinthetõ vasút-történeti kiállítás gazdája. Hidas Mátyás, a felújításban központi szerepet játszó BudakesziKultúra Alapítvány kuratóriumának elnöke Széchenyit idézte:„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.“ Így si-került megõrizni a magyar történelem egy valóságos darabját.Köszönetet mondott azoknak, „akik felismerték ennek a talpalat-

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54


nyi épületnek és környékének a jelentõségét, megfogalmazták és hirdették az üzenetét és beleavatkoztak a sorsába, amikor a megmentéséhez arra volt szükség.“ Az ünnepségen felszólalt még az õrházat a lebontástól megmen-tõ Deáky András, Görbe Vilmos, Gyimesbükk polgármestere,Kaposvári Péter, a MÁV igazgatóságának képviseletében, OlteanuViorel és Gergely Tibor gyimesbükki önkormányzati képviselõk,valamint a százéves MÁV-tiszti egyenruhában érkezõ HusonyiczaGábor, Kazincbarcika volt állomásfõnöke. "Tisztelgésem azoké,

akik anyagi áldozatot vállaltak civil szervezetként, magánember-ként, hogy az egykori 30-as õrházat ma újra megnyithassuk" –mondta. Az ünnepség záróakkordjaként megérkezett az õrházhoza két nappal korábban Budapestrõl indult, gyönyörûen felújítottipartörténeti értékû, magyar címeres, 017-es NOHAB-mozdony is. Az az emelkedett hangulat és lelkesedés, amely az õrház avatását ésa mozdony érkezését kísérte, elismerést váltott nem csak a magyar,de a romániai sajtóban is, s ez az elismerés a helyi hatóságokegyüttmûködésében és segítségnyújtásában is megmutatkozott.

Kõszeg – Jurisich térAz a véleményem…

MÁRTIS ANNA

A tér sorra kerülõ rehabilitációja az eddig megjelent vé-leményeken kívül is sok gondolatot vet fel. Az átalakítás többkísérlete meghiúsult, az eddigi „erõlködésekbõl“, tudomásunkszerint hat. Nyilvánvalóan, okkal vetette el õket a szakmaifórum. A legutóbbi hozzáférhetõ dokumentáció ez év április 15.-ikeltezésû. Egyszerûen palacsinta-tervnek titulálható, mivel az egész egy lapos, még látványterv minõségében sem megnyerõjellegtelenségével tündököl.A valamikor Fõ tér szerepet betöltõ terület az 1328 óta mûködõVárosházával, megkülönböztetett bánásmódot érdemel. Min-den ismert tervezés „mûemléket épít“, nem az igazi patinás teretvédi, nem rehabilitál valójában, hanem áttervez, újjá fogalmaz,és ezzel betemeti, eltemeti a régen volt értéket, és megszünteti a reményét is annak, hogy az igazit bárki is megismerhesse. Az értékek mentésének evidenciája az eredeti állapotra valótörekvés, jelen esetben a valamikori szint, süllyesztéssel valóelérése. Ez a megoldás nyilván átgondolt, pl. a statikai szempon-tokat nem elhagyva, ésszerû kompromisszummal megoldható.Legalább, törekedni kell arra, hogy a szemléltetés, a bemutatásigénye megjelenhessen.A legfontosabb kérdés, hogy „hogyan éltek eleink, milyen volt a környezetük“, választ kell, hogy kapjon, már csak azért is, merterre igen sok látogató joggal kíváncsi. Amennyivel régebbi,

amennyivel különb más vasi városok központi terénél, annyivalnagyobb odafigyelést igényel. Elképzelésünk Ivicsics Pétermûemlék-felügyelõ írásbeli támogatását is bírja: „…a tervezetttérszint süllyesztést – a lehetõségek figyelembe vételével –magam is támogatom...“ A jelenlegi állapot veszély-helyzetét a 2001-es nyári zápor okoztakárok – tengeré vált a tér, a pincék megteltek vízzel, egyetlenkapuszín se maradt száraz – meggyõzõen szemléltetik. Márismegjelent egy indok, a jól tervezett csatornaépítés, és a területsüllyesztésével való ésszerû, együttes tervezésére.Valaha piac funkciót is kapott a terület. Ez a szerep a nyugatiországokban ma is megjelenik. Persze, másnap reggel már nyomasincs az elõzõ napi eseményeknek.Az építõanyagok kulturált használata az ilyen fokozott védelmetérdemlõ területeken nem tûri a vasbeton uralmát, még akkorsem, ha valamennyire rejtve is marad. Nem kell több kút,csobogó se, helyette inkább föld, növénnyel, virággal beültetve.Hadd kapjon a talaj levegõt! Ami ott áll, és állt, az elég, ne ebbeaz irány lóduljon meg a fantázia! Inkább kerüljön vissza abba a szerepbe, amilyent valaha a régiek neki szántak. Talán nem is olyan nehéz, megfelelõ tanulmányok után, az õ fejük szerintgondolkodni. Meg kell tõlük tanulni.

A kõszegi városvédõk nevében

Fotó

: Bánku

ti Á

kos

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54


Romtörténet – háború utánÉRI ISTVÁN

A balatonfelvidéki mûemlék-romok sorsa a II. világháború utáni években

A MOB munkatársait meglephette az a balatonfelvidéki buzga-lom és anyagi fedezet vállalási készség, amely a mûemlékekvédelme érdekében az 1944-es esztendõben megmutatkozott.Egy évvel késõbb azonban már nagyot fordult a kocka! Szinte az egész országból érkeztek helyi hatóságoktól megkeresések az „amerikai nagybácsiként“ kezelt mûemléki hivatalhoz, és nyo-mós indokokkal sürgették a Bizottságot, késõbb annak jogutód-jait azonnali szakmai, még inkább anyagi természetû támogatá-sokért. A MOB, késõbb a Múzeumok és Mûemlékek OrszágosKözpontja (MMOK, fennállt 1950-1952 között), szakembereipedig alig gyõzték a helyszíni szemléket, kiszállásokat teljesíteni.Aztán az udvarias, de többnyire mégis csak elutasító szövegûválaszleveleket megfogalmazni.Érthetõ, hogy miért fordult érdeklõdésem elsõsorban a nagy-vázsonyi ügyekre, noha akadt a tó partján még elegendõ ügy. Az 1955-60 közötti ottani mûködésem elõzményeinek tekinthetõkazok az akták, melyek a vár és a kolostor romjaival foglalkoztak.1947. április 27. – Dr. Scherer János veszprémi járási fõjegyzõ arrólértesíti a MOB-ot, hogy az addig a Zichy-uradalom által gondozottKinizsi-vár a földreform következtében gazdátlanná vált. 1947. május 7. – A MOB meglehetõsen demagóg válasza:„Amennyiben a vár ép részeit eddig a Zichy uradalom gondozta,úgy… az uradalomból földhöz juttatottakat kellene elsõsorban rá-bírni, hogy ezt az értékes mûemléket továbbra is védelmezzék meg…Nemzetnevelési és kulturális szempontból is elsõrendû érdek az, hogyaz újonnan földhöz juttatottak átérezve a magyar múlt emlékeinekjelentõségét, azt megfelelõ védelemben és gondozásban részesítsék.“(Megjegyzendõ, hogy a vázsonyi uradalom területének 90%-áterdõ borította,amely a földreform során állami kézbe került.)1947. május 19. – Scherer fõjegyzõ úr újabb levele: A gyulafirátótirom egyes mûemlékrészleteit még a béke éveiben restaurálták. 1947. június 14. – A válasz: miután a MOB az elmúlt évtizedbenrészben kiszabadította és restaurálta a romokat, fenntartásuk el-sõrendû mûemléki feladat. Kérik a fõjegyzõt, kötelezze a magán-tulajdonost a karbantartásra s akadályozza meg, hogy „céljánaknem megfelelõ módon használják.“ Buzgó fõjegyzõnket a fordulatévében B-listázták. De helyébe lépett Vajkai Aurél, aki ekkoribanlett veszprémi múzeum igazgatója, továbbá Zákonyi Ferenc, a megyei idegenforgalmi hivatal alapító vezetõje.1951. szeptember 27. – Dercsényi Dezsõ, ekkor már a MMOKmûemléki részlegének vezetõje, felszólítja a Veszprém megyeitanács végrehajtó bizottságát: intézkedjék a vázsonyi pálos romokmegrongálása ügyében. Kiküldöttje kéri, hogy nyomozzák ki a tetteseket, õriztessék a romokat és falazzák alá a sérült részeket.1951. október 24. – Népes társaság ülésezik a nagyvázsonyi tanácsirodájában. A megye három osztályának kiküldöttjei mellett jelenvan a járási tanács jogásza és a község tanácselnöke. Megtekin-tették a romokat és konstatálták, hogy „a romok templomi részénekfalai helyenként erõsen megrepedeztek…gyámpilléreinek lábazatapedig erõsen megrongálódott…“. Miután a helyreállítás igen nagyköltséget jelentene, „társadalmi úton azt helyreállítani nem lehet.,“tehát egyetlen megoldás van „az esetleges szerencsétlenségmegakadályozása miatt“ tegyenek ki egy életveszélyt jelzõ táblát,„ezen felül pedig egy házilag elkészített néhány szál drótból álló kerítés-sel“ jelezzék, hogy a romok megközelítése veszélyes. 1951. október 26. – A megyei tanács VB titkára a jegyzõkönyvetmegküldi a MMOK-nak. Megjegyzi, hogy miután a múzeumigaz-gató a meghívás ellenére – betegségre hivatkozva – nem jelent

meg, szintén kapott egy példányt, amire Vajkai „azt mondotta, hogyennek dacára is személyesen ki fog menni Nagyvázsonyba…“1951. november 5. – Elkészült Vajkai kiszállási jelentése,fényképfelvételekkel együtt. Építészeti szakértõt kér a MMOK-tól, aki költségvetést is készíthetne a szükséges munkákról. Egyfüst alatt foglalkozhatna a Kinizsi-várral is. „Különben helyesnektartanám, ha a Kinizsi tornyot átvenné a helybéli tanács, lakójátmáshová helyezné, a tornyot rendbe hozná (sic) és abban egyfalumúzeumot rendeznének be…Nagyvázsony aránylag közel esvéna Balatonhoz, Bakonyhoz idegenforgalmi szempontból is fontosközponttá volna fejleszthetõ.“1951. november 29. – Vajkai javaslata meghallgatásra talált. A MMOK Hajnóczy Gyula építészmérnököt küldi ki mindkétmûemlék védelmével, illetve a lakótorony „karbahelyezésével“kapcsolatos tervek, költségvetések elkészítésére. A munkálatokugyan csak 1953-ban kezdõdtek el, mégis 1951 volt a nagyelhatározások kezdeti éve.1951.november 2. – A frissen hivatalba lépett Zákonyi Ferenc a balatonparti rom-mûemlékek környékének rendezésével kap-csolatban kéri szakértõ kiküldését. Elsõként Révfülöp és Ecsértemplom romjaival kezdene. Praktikusan gondolkodva közli: a költségekre az üdülõhelyi költségvetésbõl fordít kellõ összeget.1951. november 29. – Nagy Elemér kiküldött építész már jelentiis: a révfülöpi templomrom diadalívének aláfalazása és a bejáratkiegészítése 760 forintba kerülne!1953. február 1. – Megszüntetik a MMOK-ot. A mûemlékügy az építési, a múzeumügy a népmûvelési minisztérium hatáskörébekerül. Érdekes módon mindkét szerv – szinte versenyezve egymás-sal – megsokszorozza a balatonfelvidéki ráfordításait. Restauráljáka tihanyi altemplomot, felújítják a badacsonyi Szegedy Róza házat,dolgoznak az ecséri és a szigligeti romokon. Nagyvázsony semmaradt ki a sorból.1953. október 10. – Zákonyi kéri a mûemlékeseket, hogy ÁspánLászlót tartsák vissza még legalább egy hétre a vázsonyi munkála-tok befejezéséig. 1953. december 8. – A kedvezõ széljárást kihasználva Zákonyi 50 000 Ft-ot kér a Kinizsi-vár restaurálására az építési tárcától. Az 1954-es költségvetési évre tervezve.1954. május 13. – László Gyula az egyetem Középkori Intézetehallgatóival tanulmányi kiránduláson Nagyvázsonyban jár. A Zichy-kastély elsõ emeleti folyosóján egy tölgyfából faragottZichy-címer hatalmas, 150x70 cm-es töredékét látták: az óvodá-sok lépcsõként használják.(?) Javasolja múzeumba szállítását.1954. november 18. – Vajkai, Fülep Ferenc fõosztályvezetõhözfordul. A nagyvázsonyi lakótorony helyreállítása megkezdõdött.40 000Ft-os munkáról van szó. Zákonyi õt kérte fel ellenõrzésre.Vajkai tájékoztatta felettesét, a minisztériumi fõosztályt, de az nemadott engedélyt a részvételre.1954. november 22. – Kovács István bizottságot küld ki 24-25-rea Bakonyi Múzeum munkájának vizsgálatára. E mellett, amíg az Építészeti Tanács más megoldást nem talál, Vajkai kétmunkanapot eltölthet a várnál.A vizsgálat célja – kimondatlanul – Vajkai felmentésének mega-lapozása volt. 1955 folyamán Szentléleky Tihamér római szakosrégész lett az igazgató. A Kinizsi-várban folyó "tereprendezés"ellenõrzõ/kivitelezõ munkájára pedig – az 1954-es kisvárdai tûzk-eresztség alapján – e sorok írója 1955. május 13-i (pénteki!)kezdettel kapott megbízást.

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54


Ön mit vett észre? Kíváncsian várjuk észrevételeit, s fényképeit is környezete átalakításra váró (?), pusztulófélben lévõ vagyéppenséggel már eltûnt mûemlékeirõl,– régészeti értékeirõl.Mindarról, amit egy felelõsségteljesen gondolkodó ember észrevesz - és szóvá tesz. Írja meg, hogy– Ön szerint kinek a dolga, hogy intézkedjen, s azt is, hogy – Ön mit tanácsol, mi legyen vele?Várjuk észrevételét, véleményét az [email protected] e-mail, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, ÖRÖKSÉG szerkesztõsége,Budapest 1014, Táncsics u. 1 címen. Lázár Gabriella

Az Örökség szerkesztõsége márciusi számában meghirdette, hogy új rovatot indít épített örökségünk érdekében. Arra vagyunkkíváncsiak, hogy olvasóink – a társadalmi szervezetek lelkes munkatársai, a szakemberek és nem utolsó sorban a települési és országos politikusok – mit vesznek észre, mit változtatnának, mit mentenének meg mindennapi környeztükben? Mire figyelnekfel? Szeretnénk megtudni, hogy milyen állapotban vannak az elmúlt korok házai, amelyek, ha nem is mûemlékek, de hozzá tar-toznak egy-egy falu-város arculatához.

Az épület Szentbékkálla külterü-letén a Feketehegy oldlán találhatómûvelt szõlõk és szép présházakközött. A rom jó részét már elhord-ták a kényelmes építõk. Félõ, hogy a maradék is így jár. Csak államibeavatkozás segíthet!

Az építõ kõmûves hihetetlen ösztön-nel párosította a vörös kõ ablakke-retezést és a bazaltból készült falat.

Töttöskáli templomrom

A 13. századi Sóstókáli templomroma mellette lévõ Pusztapalota rommalegyütt Kõvágóörs és Köveskál kül-területén található, a Káli-medencejól látható részén. A földrendezés so-rán a mûemlékek a területtel együttmagántulajdonba kerültek. Álla-potuk folyamatosan romlik. Olyanértékekrõl van szó, ahol a „vétlen“tulajdonos képtelen a helyreállításra.

Javaslatom az, hogy az épületeknekés a környezetüknek önálló helyrajziszámot kell adni és állami tulajdon-ba venni. Ezek az épületmaradvá-nyok csak központi beavatkozássalmenthetõk meg. Különben rövi-desen végük!

Kerner Gábor Kõvágóörs

Sóstókáli templomrom

?KI MIT TUD RÓLA?Ez az utcán figyelmesen járó, felelõsségteljesen gondolkodó emberek, a társadalmiszervezetek, a városvédõk és polgármesterek rovata.

A fotókat a szerzõ készítette

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54

26 P r o M e m o r i a – Ö R Ö K S É G

Közraktárak: nyáron indulhat az építkezésValószínûleg a nyáron elkezdõdik a Közraktárak területénkialakítandó kulturális, turisztikai és szórakoztató központépítése, és a tervek szerint másfél év múlva nyit meg a CET névrekeresztelt új multifunkcionális épületegyüttes – közölte MártonImre, a fejlesztõ Porto Investment Hungary Kft. ügyvezetõ igaz-gatója az MTI-vel. A kerületi szabályozási tervnek megfelelõen a Közraktárak 40 százalékát bontják le. Az elõírások között szere-pel a Fõvám tér bõvítése, ami a város felõli megközelítést segítielõ. Ez a raktárépületek északi oldalának, azaz homlokzatánakmintegy 20 méteres visszabontásával valósul meg. A projektjelenlegi neve, a CET egyszerre utal a régi raktárak mellett meg-valósuló bálna vagy cet formájú új üvegépületre és a közép-euró-pai idõszámításra (Central European Time), amely Budapest és a régió 21. századi fejlõdését hivatott elõre jelezni.A létesítmény összterülete megközelíti a 31 ezer négyzetmétert,amelybõl mintegy 12 500 négyzetméter lesz hasznosítható. A komp-lexum egy 1050 fõt befogadó multifunkcionális rendezvényter-

met, galériákat, könyvesboltokat, éttermeket, kávé- és teaházakat,valamint egyedi panorámát nyújtó, a dunai partszakasz teljeshosszában elnyúló teraszokat foglal magában, a felszín alatt pedigegy 250 parkolóhelyes mélygarázst alakítanak ki. A beruházásösszköltsége megközelítõleg 31,5 millió euró (8 milliárd forint).

(MTI)

Magyar – szlovák örökségvédelmi együttmûködés Magyar részrõl dr. Mezõs Tamás elnök, szlovák részrõl dr.Katarina Kosová fõigazgató írta alá a Kulturális ÖrökségvédelmiHivatal és a Pamiatkovy Úrad hagyományos, örökségvédelmiegyüttmûködési megállapodásának ezévi munkatervét 2008.május 15-én, Pozsonyban. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a PamiatkovyÚrad (SPÚ) megállapodás kiterjed konferenciák szervezésére,szakmai tanulmányutakra, valamint közös munkára a felmé-rések, az inventarizáció (értékleltár) területén. Eszerint a kétintézmény folytatja a területükön lévõ középkori premontreikolostorok dokumentálását. Elõsegítik a szlovák és a magyar civilszervezetek kezdeményezésére induló, a bodrogközi települé-seket érintõ örökségi értékleltár programjának további elõ-készítését, megindítását. A KÖH és az SPÚ együttmûködik a Nagykövesd-Templomhomoki (Szlovákia) románkori templomkutatásánál. A magyar fél szakmai konzultációval, levéltárikutatással, laboratóriumi vizsgálatokkal, illetve technikai esz-közök kölcsönzésével segíti a kutatást. Az együttmûködés kiterjed mûemlék helyreállítások közöselõkészítésére, megvalósítására. Ennek jegyében segítik a tótkomlósi egykori evangélikusnépiskola épületének helyreállítását. A KÖH megvizsgálja

az épület mûemléki értékeit, és ennek függvényében elindítjamûemlékké nyilvánítását. A szlovák fél a magyar partnerrelegyüttmûködve szakmai segítséget nyújt az épület felújításánakelõkészítésében. A továbbiakban is szakmai támogatást adnak a füleki vár és a borsi Rákóczi kastély felújítási programjához. A KulturálisÖrökségvédelmi Hivatal és a Pamiatkovy Úrad folyamatosanegyüttmûködik a közös, illetve közösen felterjesztett világöröksé-gi helyszínekkel kapcsolatos feladatokban, eljárásokban. A munkaterv értelmében a két intézmény kiállítást rendez 2009-ben a középkorban a Szepességben mûködõ Gaal harangöntõmûhelyrõl. A kutatást és a kiállítás elõkészítését a VisegrádiMátyás király múzeum szakemberei végzik a KÖH és az SPÚmunkatársainak közremûködésével. Ennek jegyében a két part-ner elõsegíti a Visegrádi Mátyás király múzeum szakembereinek,a Gaal család középkori harangöntõ mûhelye fellelhetõ harang-jaira és keresztelõ medencéire vonatkozó felmérési és helyszínikutatómunkáját. A tervek szerint még ebben az esztendõben a KÖH ÖrökségGalériájában mutatják be az SPÚ a „Középkori kolostorokSzlovákia területén“ címû kiállítást.

2008 május 16.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felhívásaa 2008. évi Kulturális Örökség Napokhoz való csatlakozásra

Gratulálunk!Örömmel tudatjuk, hogy Veöreös András, a soproni irodamunkatársa megkapta a „doktor (PhD) vagy Dr.“ cím viselé-sére jogosító oklevelét, minekutána megvédte építészettör-téneti témájú értekezéstét.

Az Európa Tanács védnökségével már negyvennyolc országban rendezik meg az egyre nagyobb népszerûségnek örvendõörökségi napokat. A program célja, hogy a nagyközönség figyelmét ráirányítsuk az épületek értékeire, azokéra is, amelyekmáskor részlegesen, idõlegesen, illetve csak a társadalom egyes rétegei által látogathatók, esetleg folyamatosan zárva vannak.A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén megrendezett esemény során országszerte sok száz ilyen épület és helyszín kapuja nyílik meg a látogatók elõtt. Mindenki számára fontos, hogy megismerje szûkebb és tágabb környezete kul-turális értékeit, mert ez ösztönöz arra, hogy azokat fenntartsuk és megõrizzük. Ez egyben erõsíti a lakóhelyhez, az országhozvaló kötõdést és az azonosságtudatot is.

A Kulturális Örökség Napjai 2008. évi témája és idõpontja:„ÚJJÁSZÜLETÉS“ – A RENESZÁNSZ ÉVE2008. szeptember 20-21. szombat-vasárnap

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54

Ö R Ö K S É G – P r o M e m o r i a 27

ÖRÖKSÉG – A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója – ISSN 1786-7894Felelõs kiadó: dr. Mezõs Tamás elnök; Szerkesztõbizottság: Balázsik Tamás, Bálint Marianna, Bugár-Mészáros Károly,

Deák Ildikó, dr. Deme Péter (elnök), dr. Durczi Zsuzsanna, Farbakyné Deklava Lilla, Hack Róbert, Nagy Gábor, Nagy Levente, Özvegy Györgyi, Róna Katalin, Turok Margit;

Fõszerkesztõ: Nagy ZoltánA szerkesztõség címe: 1014, Budapest, Szentháromság tér 6; Telefon: 224-5281, fax: 224-5282, e-mail: [email protected]õ: Lelkes Design Bt., e-mail: [email protected]; Nyomdai kivitelezés: Mester Nyomda Kft. Telefon: 455-5050

Éri István régészHajdók Judit orgonakutatóKÖH, MvTIHerczeg Renáta mûvészettörténészKÖH, TKIKoós Hutás Katalin újságíróBudakeszi Iránytû fõszerkesztõKõszeghy-Puska Ildikó felügyelõKÕH, Mûtárgyfelügyeleti Ig.

Mártis Anna városvédõNagy Gergely építészICOMOS MNB, elnökNagy Levente régész – KÖH, Dok.Ig.Nagy Zoltán újságíró – ÖRÖKSÉGSimon Zoltán régész – K.Ö.Sz.Szentkirályi Miklós, dr.habil. fõrestaurátor – Szépmûvészeti MúzeumTóth Zsolt történész – NEKgy.B.

Arany Erzsébet mûvészettörténészBalázsik Tamás mûvészettörténészKÖH, MVTIBugár Mészáros Károly építészmérnökA Magyar Építészeti Múzeum igazgatójaCallmeyer Ferenc építészCzétényi Piroska építész

E számunk szerzõi:

Erõmûtervekrõl világörökségi területenAZ ÉV VÉGÉIG LEZÁRULHAT A TOKAJI BORVIDÉK TÖRTÉNETI TÁJJÁ NYILVÁNÍTÁSÁNAK FOLYAMATA. EZZEL A LÉPÉSSEL A TOKAJIVILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN TÖRVÉNYI VÉDELEM ALÁ KERÜL – MONDTA A KÖH ELNÖKHELYETTESE AZ MTI-NEK.

Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhe-lyettese, aki egyben a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága(VÖMNB) titkárságvezetõje is, annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy a tokaji világörökségi helyszínen az elmúltidõszakban több energetikai beruházás terve is felmerült. Mint mondta, a fennálló, a zárt borvidékre vonatkozó védelemmegerõsítése érdekében jelenleg folyamatban van a tokajiborvidék történeti tájjá nyilvánításának elõkészítése, ami az évvégéig lezárulhat. A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény a mûemléki területek között sorolja fel a történeti tájat, mintlehetséges védettségi kategóriát. Kimondja, hogy történeti táj-ként kell mûemléki védelemben részesíteni az ember és a ter-mészet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kul-turális szempontból jelentõs, részlegesen beépített területet,amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körül-határolható egységet alkot. „Ezzel a lépéssel a terület törvényi védelem alá kerül, a KulturálisÖrökségvédelmi Hivatal pedig az eddigi véleményezési jogkö-réhez képest szakhatósági szerephez jut majd“.A szerencsi tervezett szalmatüzelésû erõmû kapcsán elmondta, hogyfüggetlen szakértõk dolgoznak az UNESCO Világörökség Köz-pontja kérésére készülõ összetett világörökségi hatástanulmányon. Az erõmûvel kapcsolatos engedélyezési eljárásban elvégzett ko-rábbi vizsgálatok alapján nem bizonyítható egyértelmûen, hogy a tervezett erõmû a kibocsátott anyagokkal, a közlekedési terhe-léssel és a látkép megváltoztatásával nem károsítja-e a világörök-ségi helyszín integritását, és nem jár-e negatív következmények-kel a kiemelkedõ egyetemes értékek megõrzése szempontjából.A most készülõ komplex hatástanulmány feladata ezért az, hogycélzott módon mérje fel és elemezze a szerencsi ipari parkba ter-vezett szalmatüzelésû erõmûnek a világörökségi helyszín értékei-re gyakorolt várható hatását és illeszkedését a környezethez, a táj-hoz – mutatott rá Fejérdy Tamás. Mint elmondta, a vizsgálatok során elvégzik a helyszín megõrzésiállapotának és a közlekedési terhelés alakulásának komplexelemzését, valamint a korábban kialakult, illetve a jövõben vár-ható hatások esetleges összeadódásával kialakuló helyzetet. „A szerencsi erõmû engedélyeztetési eljárása során nem készült a mostanihoz hasonló, átfogó, világörökségi szempontú hatáse-lemzés, hiszen ez Magyarországon, de világszerte is egyelõre újmûfaj“ – közölte Fejérdy Tamás. A szakember emlékeztetett arra, hogy az UNESCO párizsi Világ-örökség Központjához az év elején eljuttatott jelentésben Magyar-

ország kötelezettséget vállalt arra nézve is, hogy elindítja, illetvefelgyorsítja a világörökségre vonatkozó jogszabály-alkotási mun-kát, valamint a további vizsgálatok eredményének függvényébenmegteszi a szükséges lépéseket az értékek megóvására. (MTI)„A világörökségi elismerést egy terület akár el is veszítheti – hívtafel a figyelmet Fejérdy Tamás. – Ha oda nem illõ beruházást,fejlesztést nem sikerül leállítani, illetve az értékvédelem meghatá-rozta adottságokhoz igazítani, a helyszín a veszélyeztetett világ-örökségek listájára kerül, és ha megadott határidõn belül nemtapasztalható elõrelépés a megoldásban, tehát a világörökségiértékek maradandó és visszafordíthatatlan kárt szenvednek, az UNESCO Világörökség Bizottsága dönthet a világörökségilistáról való törlésrõl.“ „Bécsben leállítottak egy már engedéllyel rendelkezõ magas-házas-fejlesztési projektet, a törökországi Pamukkaléban egykisebb szállodasort bontottak le a világörökségi cím megtartásaérdekében“ – sorolt pozitív példákat. „Tisztában vagyunk vele, hogy a szerencsi önkormányzatnak mi-lyen fontosak az új munkahelyek, különösen most, a cukorgyárbezárása után“ – jegyezte meg Fejérdy Tamás, majd hangsúlyoz-ta: „az örökségvédelem nem fejlesztésellenes, miként a világörök-ségi értékek megõrzésének alapjául szolgáló helyszínkezelési ter-vek sem kívánnak a fejlesztések gátjául szolgálni, de azt az örök-ségvédelem természetesen elvárja, hogy a fejlesztések a védettértékekkel összeegyeztethetõk legyenek“. A munkanélküliségtõl sújtott régióban más energetikai beru-házások tervei is felmerültek: több cég is szivattyús vízierõmûvetszándékozott volna építeni az Aranyos-völgyben, s ez sem egyez-tethetõ össze az értékvédelem szempontjaival. Legutóbb pedig a Sátoraljaújhely-Károlyfalvára tervezett, faaprítékot égetõ bio-massza erõmû létesítésének engedélyezési eljárása keretében a KÖH nagyon határozottan állást foglalt a kezdeményezés ellen,hiszen az nem egyeztethetõ össze Magyarországnak a világörök-séggel kapcsolatos nemzetközi egyezményben vállalt kötelezett-ségeivel. A határ szlovákiai oldalán található Tõketerebesre ter-vezett széntüzelésû erõmûvet is beleértve az említett beruházásokegyelõre nem kaptak engedélyt, de a tervek nagy száma és a kez-deményezések visszatérõ volta is jelzi a tokaji világörökségi hely-szín veszélyeztetettségét. Fejérdy Tamás rámutatott: bízik abban, hogy az Oktatási és Kul-turális Minisztérium vezetésével készülõ, egységes világörökségitörvény megnyugtatóan biztosítja majd az összes magyarországivilágörökségi helyszín megfelelõ, hatékony, integrált szemléletûvédelméhez szükséges eszközöket. 2008 május 20.

orokseg_0806_0605.qxp 2009.03.03. 18:54

Pollack Mihály 1805-ben ilyennek képzelte el a pécsi székesegyházat

Fotó

:Balá

zsik

Tam

ás

A Lipták Pál tervezte késõreneszánsz stílusú építészeti múzeum 1908-ban a Szabadság tér déli végén épült volna fel.

Fotó

:Bugár-

Mész

áro

sK

áro

ly

Nyírbátor, a déli kapu (részlet)

Mikháza, a ferences kolostortemplom bejárata

ÖrÖksÉg 6. szÁm xii. Évfolyamepa.oszk.hu/02100/02163/00017/pdf/epa02163_orokseg_0806.pdf ·...

Documents