74∞&£∞∞§£ ™

Jánó MIháLy

Szent LászlóA LovAGKIráLyFalképek a székelyföldi

templomokban

Az 1068. évi kerlési csata emléke szájhagyomány útján terjedt el az országban.A besenyők, úzok ellen vívott ütközet legendás eleme – Szent László megmentiaz elrabolt (elszöktetett) leányt – később a középkori magyar művészet egyiklegismertebb témájává vált, amelyet falképciklusokban festettek meg a MagyarKirályság egész területén. A kezdetben profán jellegű téma László király szenttéavatása után szakralizálódott, és így átértelmezve vizuális elbeszélés formájábankapott helyet más szentek ábrázolásaival és bibliai témájú falfestményekkel

együtt a 13–15. században épült templomokban.x

A 16–18. század folyamán azonban – az ország más vidékeihez hasonlóan –a székelyföldi protestáns templomokban is bemeszelték vagy bevakolták a középkori falképeket. Egészen más okok – épületjavítások, a falképek időjárásvagy emberi tényezők által okozott sérülése, roncsolódása, valamint az új oltárokés táblaképek berendezése – miatt a katolikus valláson maradt templomokban

szintén eltüntettek sok régi falfestményt.x

A 19. századtól napjainkig zajló falképfeltáró munkálatok során közel nyolcvanSzent László-legenda-falképciklus került újra napvilágra a középkori templo-mokban; ezek nagy része a mai Magyarországgal szomszédos államokban látható,így a Székelyföldön is, ahol számos töredékes falkép mellett teljes sorozatok is

ránk maradtak.

74∞&£∞∞§£ ™

Gelence, Szent Imre-templom.A Szent László-legenda falképciklusa

(részlet)

74∞&£∞∞§£ ™

74∞&£∞∞§£ ™

magyar-országi középkori

falképek kutatástörténetét első alka-lommal Rómer Flóris foglalta össze1874-ben máig nélkülözhetetlen, Régifalképek Magyarországon című munká - já ban. Ebben a szép könyvben a SzentLászló-legenda két teljes ciklusát írta lerészletesen, az egyiket Bántornya (Tur-nišče, Szlovénia), a másikat Zsigra(Žehra, Szlovákia) templomában. A tö-redékesen fennmaradt harmadikról,a kassai (Košice, Szlovákia) Szent Mi-hály-kápolna falképeiről röviden márHenszlmann Imre megemlékezett1865-ben, de azok feltárását, a bántor-nyaihoz és a zsigraihoz hasonlóan, csakRómer kezdte el 1871-ben, és írt rólaröviden. Jó pár évnek kellett eltelnie,amíg újabb olyan falképeket tártak felaz országban, amelyek Szent Lászlókerlési legendáját ábrázolták. Legköze-lebb a reformáció során fehérre me-szelt székelyföldi templomokban kétmagyarországi fiatal kutató, Nagy Gézaés Husz ka József munkája nyomán lát-tak újra napvilágot a Szent László-his-tória falképei.

1882 májusában a sepsiszentgyör-gyi Székely Nemzeti Múzeum igazgató-őre, Nagy Géza régész és Huszka Józsefrajztanár Sepsibesenyő falu lebontásra

ítéltreformá-tus temp-lomában ,majd egy hó-nappal későbba gelencei SzentImre-templom északi hosszfalán tártákfel a mészréteg alól a Szent László-le-genda falképciklusát.

Nagy Géza 1875-től a Magyar Nem-zeti Múzeum Érem és RégiségtárábanRómer Flóris mellett dolgozott 1881novemberéig, amikor elfoglalta a sepsi-szentgyörgyi múzeumőri állását. Nemsokkal később, 1882-ben ismerkedettmeg a város polgári fiúiskolájában ta-nító Huszka Józseffel, aki ekkorra márbejárta Háromszék és Csíkszék több te-lepülését a magyar ornamentika tanul-mányozása céljából. A fiatal múzeumőrtöbbször utazott Budapestre az Orszá-gos Régészeti és Embertani Társulatüléseire, és ott igyekezett beszereznikülönböző szakkiadványokat.

Egy ilyen alkalommal hozta magávala múzeum számára Rómer falkép -korpuszát, amelyet aztán Huszkávalegyütt nagy érdeklődéssel forgattak a

következő évek-ben. A ma gyar or -

szági középkori fal-festészet másik fontos

művét, Ipolyi Arnold A középkori ma-gyar festészet emlékeiből. A szepesváral-jai 14. századi történeti falfestvény címűmunkáját – amely már korábban ismegvolt a múzeum könyvtárában –szintén együtt tanulmányozhatták. Ígya régész-múzeumőr és a rajztanár-et-nográfus közös érdeklődése szerencsé-sen találkozott a középkori falfestmé-nyek kutatásában. Már a kezdetektől tu-datos kutatásról beszélhetünk, különö-sen Nagy Géza esetében, aki Rómertanítványaként tisztában volt a közép-kori falképek, elsősorban a Szent László-legenda falképeinek történeti és művé-szettörténeti jelentőségével.

SEPSIBESEnyŐ

Falképkutatásaik kezdetén – több mástémájú falkép mellett – egyszerre kétLászló-legendaciklusra bukkantak amészréteg alatt a besenyői reformátustemplomban. A legenda vagy a históriahosszabb képsorát a hajó északi hossz-falán, majd egy másik – három, az ül-dözés, a birkózás és a lefejezés jelene-téből álló – sorozatot a diadalív nyuga -ti, illetve a hajó déli oldalán tárták fel.Erről Nagy Géza fényképekkel és írás-ban is beszámolt Rómernek, aki a bu-dapesti Harmonia című lapban hama-rosan publikálta a rendkívül érdekesfelfedezést. A hírt Czobor Béla is köz-zétette az általa szerkesztett Egyház-művészeti Lapban, jelezve, hogy kíván-csian várják Huszka rajzait is „e jeles-nek ígérkező freskó-maradványokról,melyek különösen a Szent László kirá-

Régész, etnográfus. Pályáját a Magyar Nemzeti Mú-zeum Érem- és Régiségtárában, Rómer Flóris ré-gész, művészettörténész mellett kezdte. 1881-től1889-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Mú-zeum igazgató-őre volt, majd visszatért Budapestre,

és újra a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtáránakmunkatársa lett. 1902-ben igazgató lett és a hadtör-

téneti gyűjteményt rendezte. A Magyar TudományosAkadémia levelező tagja volt.

Nagy Géza | 1855–1915

48 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

A

lyunk legendáját tartalmazó képcyklushazai műtörténetünkre nézve, márpuszta leírásából is becses emléknek lát-szik lenni”.

Huszka két kidolgozott akvarellmá-solatot készített a diadalív és a hajódéli oldalán lévő falképekről. Ezenkívültöbb jelenetet örökített meg pauszpa-pírra átrajzolva az északi fal festményei -ről, amelyek a Szent László-legendacik-lusát és alatta a három szent magyarkirályt, Istvánt, Lászlót és Imrét mutat-ták egy Madonna-kép és egy Szent Mi-hály-ábrázolás mellett. Mindezt el-küldte a Műemlékek Országos Bizott-ságának. Haláláig megőrizte a helyszí-nen készült színvázlatokat, amelyekkésőbb a budapesti Néprajzi Múzeum -ba kerültek.

A besenyői gyülekezet végül a koráb-ban lebontásra ítélt templom újjáépí-tése, illetve átépítése mellett döntött.A templom mai formáját az 1888-banbefejeződött munkálatok során nyerteel, amikor elbontották a szentélyt, a di-adalívet, valamint a hajó déli és nyugatioldalfalát. Ekkor a falfestmények nagyrésze elpusztult. 1994-ben az északifalon kis töredéket sikerült feltárni aSzent László-legenda kivonulás jelene-téből. A 2010-ben végzett régészeti ása-tás folyamán nagy mennyiségű freskósvakolattörmelék került felszínre. Azekkor végzett falkutatás során részben

feltárták az északi fal Szent Mihály-képét. Talán egy későbbi kutatás újabbtöredékes jelenetet hozhat napvilágraa Szent László-legenda képsorából is.

A sepsibesenyői átépített templomegykori falképeiről készített rajzok ésakvarellmásolatok alapján több kér-dést fogalmazhatunk meg. A legfonto-sabb, hogy miért festették meg kétszera Szent László-legenda képsorát a kistemplomban, és mikorra keltezhető akét ciklus.

Huszka József szerint a hajó északihosszfalán elhelyezkedő, öt jelenetbőlálló 14. századi sorozatot valamikor areformáció folyamán bemeszelték. A le-gendát később újra megfestették a di-adalív hajó felőli oldalán és a hajó délifalán. Huszka ezt a képsort a 16. szá-zad végére keltezte. Az üldözés, párvia -dal és lefejezés jelenetéből álló falképkésői keletkezése mellett szólhat az atény, hogy a 16–17. században a temp-

lom többször gazdát cserélt. Volt olyanidőszak, amikor a templomot újra a ka-tolikusok bírták, ekkor készülhetett azolajtechnikával festett sorozat.

A hajó északi hosszfalán a SzentLász ló-ciklus ütközet jelenetében Husz -ka rajzán egy szokatlan Szent László-ábrázolás látható. A király, amint Husz -ka írta, „csak a harc hevében jelenikmeg, azonban a kép megrongált álla-pota miatt nem ítélhető meg sem ruhá-jának alakja, sem fegyverzete, hogyvolt-e fején sisak eredetileg. Úgy látszik,mintha bő ujjú palástot viselt volna,mely alatt azonban szűk alsó köntös,s lábán sodrony-szövet szemlélhető.”Mind ezzel a bizonytalansággal a rajzongloriolával övezett, fedetlen fővel ésfehér köpenyben látjuk a királyt, ábrá-zolása azonban így megtévesztő lehet,mert ehhez hasonlóan legtöbbszörKrisztus alakját festették meg a kora-beli művészetben.

Székelydálya, református templom.A Szent László-legenda birkózás jeleneté-

nek töredéke (bal oldalon)4∞Besenyő, református templom.

Falfestmény a hajó északi hosszfalán: a Szent László-legenda ütközet jelenete.huszka József akvarellmásolata, 1882

(jobbra)

74∞&£∞∞§£ ™

74∞&£∞∞§£ ™

Néprajzkutató, művészettörténész. Kiskunfél-egyházán született. Több évtizeden át foglalko-zott a magyar ornamentikával, gyűjtötte a népiformakincset. Művészettörténeti kutatómun-kája rendkívül jelentős, a Műemlékek OrszágosBizottsága számára számos templom-, falkép-,oltárfelmérést készített. Sok esetben már csakaz ő pontos, művészi színvonalú, színes akvarell-

másolatai alapján tudunk képet alkotni egy-egy eltűnt falképegyüttesről. Kutatásait hétkötetben foglalta össze, ezek közül a legje-lentősebb A turáni magyar ornamentika tör-ténete. 1879 és 1890 között Sepsiszentgyör-gyön volt rajztanár, főként ebben az időszak-ban kutatta és tárta fel a középkori székely-földi templomok falfestményeit.

Huszka József | 1854–1934

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 49

GELEnCE

A besenyői felfedezés után az 1802. éviföldrengés következtében erősen meg-rongálódott gelencei templomban kéthétig tartó megfeszített munkával –amelyben a helybeli pap is részt vett –sikerült feltárni a középkori falképeket.Ekkor már országos érdeklődés kísértea két kutató munkáját, amelynek soránfeltárultak a Compostelai Szent Jakabés Alexandriai Szent Katalin legendájá-ból vett jelenetek, a Szűz Mária éle -tének egyes eseményeit ábrázolóképek, valamint az utolsó ítélet monu-mentális kompozíciója és az újtesta-mentumi, Jézus életét ábrázoló képsor:a bevonulás Jeruzsálembe, az utolsó va-csora, Krisztus megmossa a tanítvá-nyai lábát, Krisztus Pilátus előtt, Krisz-tus ostorozása és a keresztre feszítésjelenetei. A templom teljes festészetiprogramjának megfelelően a SzentLászló-históriát ábrázoló sorozatot apassió feletti regiszterben tárták felegy donátorképet követően a követ-kező jelenetekkel: kivonulás, ütközet,üldözés, birkózás és lefejezés.

Huszka József 1882 őszén – márNagy Géza nélkül – a régi Udvarhely-szék falvaiban folytatta falképkutatásait,előbb Bibarcfalva, majd Homoródszent-márton és Székelydálya, végül Erdőfületemplomaiban. A nagyon töredékes bi-barcfalvi falképeket, amelyek alakjait ko-rábban Orbán Balázs az apokalipszis lo-vagjaiként értelmezte, részben a Szent

László-legendakivonu-

lás és ütközet jelenetével sikerült azo-nosítani. Husz ka távozása után a falké-peket újra bemeszelték. Homoród-szentmárton késő gótikus templomá-ban – amelyet aztán hamarosan lebon-tottak – a „gelencei festőműhely”László-legendaciklusának stílusát kö-vető képsoráról Huszka számtalan raj-zot készített. Székelydályára a temp-lom szentélyének bolto zatfestményeivonzották az ornamentikakutató ta-nárt, ezekről készített sok-sok rajzot,akvarellmásolatot és fényképet. A temp-lomhajó északi hossz falán, ahol az ad-digi tapasztalatai alapján a Szent László-legenda képsorát kereshette volna,nem kutatott, hiszen távozása utánmég a szentélyben részben feltárt fal-képet is újból bemeszelték, „hogycsonka alakjaival ne botránkoztassa ahíveket”. Erdőfüle református templo-mában az Országos Régészeti és Em-bertani Társulat megbízására hivat-kozva – valójában Nagy Géza támoga-tását tudva maga mögött, aki a társulattagja volt – kérte az egyházközség be-leegyezését a feltehetően már részbenlátható falképek teljes feltárására. A he-lyiek hozzájárulását elnyerve rövid időnbelül feltárta a templomhajó északi ol-dalfalán a Szent László-legenda – kivo-nulás, ütközet, üldözés, párviadal, lefe-jezés és pihenés – jeleneteit.

Az 1882-ben feltárt falképekről a sep-siszentgyörgyi Nemere című újságbanNagy Géza rövid cikket írt, amelyben –megkülönböztetett figyelmet szentelvea Szent László-legenda ábrázolásának –összefoglalta a hat templom falképei-nek minden témáját. A cikk szerzője az

addig megjelent írásai val és ezzel azösszegző kis tanulmányával

Huszka Józseffalképfel-

tárásait kísérte végig, amelyekben kez-detben maga is részt vett.

A székelyföldi falképkutatások soránnapvilágot látott Szent László-legenda-ábrázolások azonnal országos vissz-hangra találtak. Így 1882 után HuszkaJózsef már a Műemlékek Országos Bi-zottsága megbízásából a feltárt falké-pek nagy részéről színes akvarell- éspauszmásolatot készített, s azokat ho-norárium ellenében – rövid írásos je-lentésekkel együtt – folyamatosanküldte a megrendelő fővárosi intéz-ménynek.

A gelencei Szent Imre-templombanfeltárt Szent László-legenda falképcik-lusa az egyik legtöbbet kutatott képsor,amelyet ismerünk. Nagy Géza és Husz -ka József publikációit követően az1930-as években került újra a figyelemközéppontjába, amikor Köpeci Sebes-tyén József vezetésével felújították azomladozó templomot. A falképek ek-kori recepcióját és jelentőségének fel-ismerését jelzi, hogy a munkálatokatanyagilag támogató kőröspataki föld-birtokos, Kálnoky Hugó francia nyelvűtanulmányt írt a Szent László-legendafalképciklusáról. Évtizedek múltán,1968 és 1972 között a román műem-lékvédelem egyik nagy tekintélyű mű-vészettörténésze, Vasile Drăguț vezeté-sével, aki a legenda bizánci eredetét fel-tételezte, konzerválták a falképeket.Végül 1995 és 2002 között megtörténtaz épület átfogó helyreállítása.

A gelencei templom falképeinek iko-nográfiai programja és kompozíciós sa-játossága ritkán fordul elő más temp-lomokban. A hajó északi hosszfalánkét képsor látható: az alsó re-giszterben Krisztuspassiójának jelene-tei, fent pedig

a Szent László-legendaciklus. A két so-rozat, amely azonos mester (műhely)műve, bár külön-külön zárt és befeje-zett, együttvéve viszont egyetlen mo-numentális, egymásra uta ló jelzésekkelátszőtt, azonos mondanivalójú, egysé-ges kompozíció. A tudatos egybeszer-kesztésre utal az a mód, ahogyan afestő egymás fölött helyezte el a passióbevonulás Jeruzsálembe jelenetét és aSzent László-legendában felsorakozólovasokat, élükön a szent királlyal. Míglent Jézus Megváltóként érkezik Jeru-zsálembe tanítványai kíséretében,addig Szent László seregével a pogá-nyok elleni harcba indul.

A két képsor utolsó jelenetét azonostartalommal fogalmazta meg a festő,Krisztus és Szent László egyszerre dia-dalmaskodik: Krisztus kereszthalálávalváltja meg az emberiséget, a szent ki-rály pedig a pogány ellenséget győzi lea lány segítségével. Mindez a keresztjegyében történik, ezt jelzi, ahogyanKrisztus keresztjének függőleges ágaátér a Szent László győzelmét ábrázolójelenetbe. Külön figyelmet érdemelugyanakkor Krisztus és Szent László

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 51

A Szent László-legenda birkózás és lefejezés jelenete.

huszka József színvázlata, 1882

74∞&£∞∞§£ ™

74∞&£∞∞§£ ™

Gelence, Szent Imre-templom.Krisztus-arc a passióciklusból

(balra)4∞A Szent László-legenda lefejezés

jelenetének részlete (jobbra)

74∞&£∞∞§£ ™

74∞&£∞∞§£ ™

arcvonásainak azonossága, ezt legin-kább a passió lábmosás jeleneténekKrisztus-ábrázolása és a legenda (his-tória) lefejezés jelenetében megfestettLászló király alakjának összevetésébenismerhetjük fel.

SEPSIKILyÉn

1885 nyarán, az iskolai szünetbenHuszka Sepsikilyén unitárius templo-mában szándékozott feltárni a falképe-ket, amelyek az 1802-es földrengést kö-vető, különböző mértékű javításoksorán kerültek napvilágra. Mivel a ki-lyéni egyházközség csak felsőbb enge-déllyel egyezett bele a kutatásba, Husz -ka Háromszék főispánjához fordult,hogy általa megszerezze az unitáriuspüspök jóváhagyását. A mészréteg le-kaparása után a hajó déli, nyugati ésészaki falain, két regiszterben megfes-tett falképsorozatok tárultak a szemlé-lők elé.

A feltárás, majd a Huszka és az egy-házközség közötti megállapodás nyo-mán visszameszelt falképek témájárólközel száz évig csak a másolatok alap-ján lehetett tudni. Nagy Géza viszontmég abban az évben tájékoztatta az ol-vasókat a sepsiszentgyörgyi SzékelyNemzetben közölt cikksorozatban. Ezalkalommal viszont a háromszéki fal-képeket igyekezett az Ipolyi, Henszl-mann és Rómer számtalan közlemé-nye által felvázolt magyarországi kö-zépkori művészet összefüggésében be-

mutatni. Ezáltal Rómer Flóris Régi fal-képek Magyarországon című kötetétkiegészítette az addig ismeretlen szé-kelyföldi falképek leírásaival.

Szövegeit olvasva a kornak megfe-lelő művészettörténeti jártasságáról al-kothatunk képet: „A háromszéki és ud-varhelyszéki falfestményeknél – írja atudós múzeumőr –, melyeket Huszka J.úr rajzolt le, habár mint különböző fes-tők művei s mint különböző korbeliek,tüntetnek fel, a közös jelleget, a közöshagyományokat mégis föl lehet mind-egyiken találni. Nemcsak a tárgyranézve áll ez, a cserhalmi ütközet ha-sonló beosztással mind a hat templom-ban megvan, hanem a rajzra nézve is.Oly festők készítették e képeket a 15.század elejétől a 16. század közepe tá-jáig terjedő időszak alatt, kik nem igentanultak a magukat Németországbanképzett szász festőktől és sem az alakokrealisztikus felfogásában, sem a rajz hi-bátlanságában, sem a mozdulatokkönnyedségében, sem a színezés válto-zatosságában nem utánozták őket.”

Írásában a tárgyilagos és tényszerűészrevételek mellett részletesen kitéra László-legenda fegyver- és viseletáb-rázolásaira, ekkori megfigyeléseirepedig későbbi tanulmányaiban is utalt.Kerny Terézia írja, hogy Nagy Géza el-sőként mutatott rá a Szent László-le-gendában rejtőzködő keleti, honfogla-lás előtti motívumokra, ugyanakkorarra is felhívta a figyelmet, hogy ezeketa ciklusokat a középkorban az egészországban megfestették, azonban a

török hódoltság következtében legin-kább a határvidéken maradtak fenn.

1906-ban tartott egyik előadásábanezt a témát így taglalta: „Magyar nem-zeti szempontból csak sajnálni lehet,hogy napjainkban hanyatlott, nagyonis hanyatlott a tisztelete, árnyéka semannak, ami volt egykor, a mikor p[él-dául] harmadfél száz esztendeig királya-ink az ő képét verették aranyaikra vagyalig volt templom hazánkban, amelynekfalán ott ne lett volna nemcsak képe,hanem egész legendája, ahogy törvénytlát, aztán seregével a kunok ellen vonul,megütközik velük, üldözőbe veszi a le-ányrabló kunt, birokra kél, a győzelemután lovát a fához kötve fejét a meg-mentett leány ölébe hajtva megpihen.Ezt a képsorozatot, ami régi templommegmaradt a török dulásból, megtalál-juk az ország egyik felétől a másikig, aStajer határtól a Székelyföldig.”

Huszka József viszonylag későn kezd -te publikálni a falképekkel kapcsolatosészrevételeit, viszont első írásában, ame-lyet az Archeologiai Értesitőben közölt1885-ben, épp a Szent László-legendafalképeivel foglalkozott. Később többfalképegyüttes hasonlósága miatt egyvalaha volt székely festőiskolára is gon-dolt. A Szent László-legenda vagy más– néha tévesen – magyar szentek ábrá-zolásának vélt falképek gyakori előfor-dulásai a székelyföldi templomokbanHuszkát is magukkal ragadták, s mintaz ornamentika kutatásában, a falfest-mények értelmezésében is a magyarnemzeti jelleg felfedezését tartotta leg-

nagyobb eredményének: „hat székely-földi templomot kapartam meg – írja azemlített tanulmányában –, napfényrehozván falfestményeiket, melyek a Jézuséletéből vett jelenetek mellet első sorbanés majdnem kizárólag nemzeti szentein-ket tárgyazzák. Szent István, SzentLászló, Szent Margit, Szent Kálmán alak-jai szokottabbak, de kivált a Szent Lászlólegenda egyetlen egy templomból semhiányzik, mindig a templomhajó éjszakifalának felső képsorát alkotván.”

Huszka Szent Margit és Szent Kál-mán megjelenítéseként azokra a gelen-cei falfestményekre gondolt, amelyek-ről ma már tudjuk, hogy AlexandriaiSzent Katalin és Compostelai SzentJakab legendáját ábrázolják. Az olykorelőforduló ikonográfiai bizonytalansá-gok vagy pontatlanságok nem csupánHuszka falképleírásaira voltak jellem-zőek a 19. században. Az ő elévülhetet-len érdeme viszont, hogy számtalan, ahelyszínen készült, jó minőségű rajzot,színvázlatot, akvarell- és pauszmásola-tot, valamint fényképet hagyott ránk,köztük sok olyan falfestményről, ame-lyek azóta többnyire a templomépüle-teken végzett beavatkozások nyománmegsemmisültek. Külön figyelnie kella mai kutatónak és falkép-restaurátor-nak azokra a festéstechnikai megfigye-léseire, amelyeket részletesen taglaltegy-egy feltárás során.

Az 1885-ben történt feltárás, majdújbóli bemeszelés után a mészrétegalatt rejtőző falfestményeket Huszkarajzai alapján tartotta számon a művé-

szettörténeti kutatás, a rajzokat több-ször is publikálták, ám egészen bizto-san mégsem lehetett tudni, hogy mek-kora felületen és milyen állapotban ma-radtak meg a képek. Mindez az 1994-ben elkezdett és 2016-ban befejezettfalkép-restaurálás nyomán vált közis-mertté.

A 15. század első felében a temp-lomhajó három oldalfalán, két regisz-terben festették meg a falképeket. Azalsó regiszterben a Jézus életét, szen-vedését és mennybemenetelét ábrá-zoló sorozat 13, külön keretbe foglaltjelenete látható. A krisztológiai cikluselső képe, a bevonulás Jeruzsálembe je-lenet nagyobbrészt elpusztult, illetveegy későbbi Madonna-ábrázolás is elta-karja. A déli fal nyugati szakaszán azutolsó vacsora kompozíció viszonylagép, majd Krisztus elfogatásának töre-dékei láthatóak. A nyugati falon Krisz-tus ostorozása, Krisztus Pilátus előtt,majd az ajtónyílástól az északi falig atöviskoronázás és keresztvitel jeleneteiláthatók. A sorozat az északi falon a ke-resztre feszítés jelenetével folytatódik,melynek középső része mára már erő-sen megrongálódott. A következő, a le-vétel a keresztről, a Krisztus siratása,a Krisztus feltámadása jelenetet ábrá-zoló falképek alsó része a fal nedves-sége miatt elpusztult. A Krisztus po-kolra szállását megjelenítő, illetve azutolsó falkép – melyből csak egy gló-riás Krisztus-arc maradt fenn – azono-sítása bizonytalan, leginkább Krisztusmennybemenetelére gondolhatunk.

A Jézus életét és mennybemenetelétábrázoló ciklust még két nagyobb mé-retű, különálló kép kíséri. Az elsőképen gazdag díszítésű, árkádos-tor-nyos architektúra előterében a Madon-nát, ölében a kis Jézust festették meg:donátorábrázolás lehetett. Végül azészaki fal alsó szakaszának utolsó, ke-leti falképe két álló férfi szentet, SzentKozmát és Damjánt ábrázolja.

A déli fal felső regiszterét az utolsóítélet falképe borítja. A két vízszintessíkba szervezett kompozíció központ-jában a mandorlával övezett ítélő Krisz-tust látjuk. Jobbján és balján hat-hatapostol ül. A mandorla mellett lentSzűz Mária, illetve Keresztelő SzentJános térdel. Szent János előtt egy kismeztelen donátorfigura szintén tér-delő alakja ismerhető fel imára kul-csolt kezekkel. Mellette egy KöpenyesMária-ábrázolást láthatunk. A teljeskompozíció elpusztult purgatórium- éspokolábrázolásából mindössze a lélek-mérő Szent Mihály mérlegének egyikkosara látszik, a benne ülő ördöggel.

A nyugati fal felső regiszterében afestmények kopottságuk miatt alig ér-telmezhetőek. Kevés épület és lovas fi-gura jelzi, hogy a Szent László-legendaképciklusának a kivonulás jelenetét fes-

Kilyén, falképek az unitárius templomban.A Szent László-legenda ütközet jelenete

(balra) és üldözés jelenete (lent)

74∞&£∞∞§£ ™

74∞&£∞∞§£ ™

tették meg itt. Az északi hosszfalonelőbb a kerlési ütközet zsúfolt és moz-galmas jelenetét látjuk, amelyben a kétküzdő fél, a magyar és a kun sereg egy-formán sávos pajzsot használ, és a si-sakos katonák tömegében feltűnik akésőbbi leányrabló kun süveges feje. Azütközet sűrűjéből kiválik Szent Lászlólovas alakja, amint az elszöktetett lány-nyal menekülő kunt üldözőbe veszi.Miközben László a lándzsájával a kunnyakát átdöfi, a visszafelé nyilazó kunnyílvesszői a szent király glóriáján szét-törnek. Ugyanakkor a kun a két hős kö-zött álló, összezárt lombú fára is céloz.Az elszöktetett leány a kun mögöttülve bal kezével a ló gyeplőjét fogja,jobbjával pedig elrablóját segítve az íjattartja. A birkózás vagy párviadal jelene-tében a leány bárddal vág a kun lábába.Az egymást markoló birkózók mellettaz ágaskodó lovak is küzdenek egymás-sal. A ciklust a lefejezés jelenete zárja.Itt Szent László király a hajánál fogvatartja a földre tepert pogány kunt, aleány pedig karddal a torkára sújt. Aheves mozdulatok közepette a kun sü-vege elrepült. A háttérben dús, stilizáltlombozatú fa áll. Van azonban ebben ajelenetben egy alig észrevehető kis folt,

a körvonalaival már-már a kun és aleány ruhamintájába belesimuló motí-vum, egy gömbölyded „tárgy”, amit akun a kezében tart. Felmerült a kérdés:nem lehet ez egy szív? Ebből követke-zett az újabb kérdés: a kun a szívéttartja a kezében, és mit tesz vele?A leány felé emeli?

Ha a kérdések nyomán a Szent Lász -ló-legenda többi falképciklusát újramegvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a lefeje-zés mozzanatát minden ciklusban szin -te azonos módon szerkesztették: mi-közben Szent László minden esetbenmegragadja a földre döntött kun haját,a megmentett leány hátulról vagy szem-ből, legtöbbször karddal, néha bárddal– ami Szent László attribútuma – bele-vág a kun nyakába, amelyből ömlik avér. A kun vitézt többnyire lehunytszemmel, holtan jelenítik meg. A Szent-mihályfa templomában megfestett jele-netben a kun lelke kis ember alakbanhagyja el a testét. Máskor a torkán nyíltsebbel, de még élve látjuk, amint véde-kezően vagy könyörögve a leány vagySzent László felé emeli a karját vagyimára (?) kulcsolja a kezét.

Így szemügyre véve a ciklus lefeje-zés jeleneteit, sehol sem látunk a kilyé-

nihez hasonló részletet. Azaz mégis-csak megakad a szemünk egy újabb,furcsa kis motívumon, amelyet a nem-rég feltárt és restaurált csíkmenaságiSzent László-legenda záró képén látha-tunk: a kun, ugyanúgy, mint Kilyénben,a kezében tart egy eddig beazonosítat-lan tárgyat. Itt is a szív lehet? Ha csaka kilyéni kérdéses motívum lenne egé-szen szokatlan, akkor is érdemes volnaannak figyelmet szentelni. Azonban haa menasági ismeretlen forma is – bár-milyen furcsa – emberi szív ábrázolásalehet, akkor számolnunk kell azzal,hogy ennek az eddig ismeretlen motí-vumnak a felbukkanása nem egy futóötlet eredménye.

Mivel a történeti eredetű Szent Lász -ló-legenda szakrális térben talált vizuá -lis megfogalmazásra a 14–15. század-ban, ahogyan a profán nőrablás és -men - tés vallásos interpretációja is, a kérdé-ses motívumnak, a szív szimbólumánakértelmezésére a kor keresztény egy-házi és világi művészetében kereshe-tünk párhuzamot, analógiát. A magyar-országi középkori művészetben szinteismeretlen a szív a kézben típusú ábrá-zolás, így a kilyéni formára és mozdu-latra, gesztusra emlékeztető szívábrá-

54 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

SzEnt LáSzLót áBrázoLó FALKÉPEK

zolás mint kutatási téma ismeretlen amagyar szakirodalomban. Meg kellettvizsgálni, hogy a kilyéni falképek kelet-kezésével közel egy időben miként áb-rázolták az emberi szívet az európaiművészetben.

A szív középkori keresztény szimbo-likájának forrása a középkori egyház -atyák, elsősorban Szent Ágoston (354–430), majd később más teológusok mű-veiben található meg. A szívnek az is-teni szeretetre vagy az isten irántiszeretetre vonatkoztatott teológiai ér-telmezése, amelyet a képzőművészeteszközeivel csak későn fejeztek ki, azévszázadok folyamán megváltozott: a

szív a 13. század lovagi költészetébenkét halandó ember, férfi és nő szerel-mének szimbólumává vált.

A francia könyvfestészetben találtakrá az első olyan ábrázolásra, amelybena szív a profán szerelem szimbóluma-ként jelenik meg. A párizsi NemzetiKönyvtárban található, 1250 és 1260között készült egyik kézirat S iniciálé-jában egy lovag látható, amint az előtteülő hölgynek nyújtja körte alakú szívét.A szív formája után a kézirat a Körteregénye megnevezést kapta.

Kevéssé ismertek azok a 15. századi,elefántcsontból faragott kis tükörtartódobozok, amelyeknek a fedelén kifa-

ragva a Körte regénye iniciáléjához ha-sonló ábrázolás látható, amelyet általá-ban „a szív felajánlása” néven ismer aművészettörténeti kutatás.

Az elefántcsont kazetták között olya-nok is maradtak fenn, amelyek fedeléna szerelmes lovag lángoló szívét ajánljafel a hölgynek, de olyan is, amelyen ahölgy nyilat döf a lovag felajánlott szí-vébe. Mindkét motívum – a lángoló ésa nyíllal átszúrt szív – a szívre vonat-kozó teológiai felfogásnak az udvari-lo-vagi gondolkodásba és művészetbetranszponálása, világias kifejezése. A je-lenetet összevetve – közelebbi példátegyelőre nem találva – a fent bemuta-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 55

részletek a korábbi – László királyt illetően 12. századi – feljegyzéseket összeolvasztó 14. századi krónikakompozícióból.

KrónIKáK A KErLÉSI ütKözEtrŐL

102. Ezek után [1068-ban] pedig a pogány kunok a Meszes kapu felső ré-szénél áttörték a gyepüket, és betörtek Magyarországra, az egész Nyírségetegészen Bihar váráig kegyetlenül kifosztották, végtelen sok férfit, asszonytés állatot magukkal hurcoltak, majd a Lápos patakon és a Szamos folyónváratlanul átkeltek és visszavonultak. Salamon király és Géza herceg, vala-mint ennek öccse, László sereget gyűjtött, és sietve útnak indult, átkelt aMeszes kapun, mielőtt a kunok túljutottak volna a hegyeken s az erdőkön,és Doboka városában majdnem egy hétig várta a pogányok érkezését. Azegyik kém, az újvári Fanciska csütörtökön értesítette a királyt s a hercegeket,hogy közeledik a kun sereg. A király és a hercegek csapataikkal sietve oda-lovagoltak, és azon az éjszakán a kunok közelében meg is szálltak. Péntekenvirradóra felserkentek, megerősítették valamennyien magukat az oltári-szentség vételével, és rendezett sorokban támadtak a pogányokra. […]

Salamon király pedig, kiben heves vakmerőség ficánkolt, seregével a leg-meredekebb lejtőn szinte csúszva ereszkedett a pogányokra, ezek sűrűn el-árasztották nyilaik záporával. Géza herceg pedig, minthogy mindig megfon-tolt volt, az enyhébb lejtőn szállt le, s támadt nyilakkal a kunokra. Öccse,László az első támadásnál négyet ölt meg a legerősebb pogányok közül, azötödik rajta ütött sebet nyilával, s majdnem meg is ölte. De Isten irgalmábólgyorsan felépült sebesüléséből. A magyarok tehát kegyetlen halállal szo-rongatták a pogányokat, s ezek nyomorultul futottak előlük. Ámde a ma-gyarok gyorsabban üldözték őket, és éles, szomjas kardjukat a kunok vérévelrészegítették. Úgy vágták le kardcsapásaik a kunok frissen borotvált fejét,mint az éretlen tököt.

103. Látja pedig Boldog László herceg, hogy egy po-gány egy szép magyar leányt hurcol magával lovahátán. Szent László herceg azt hitte, hogy ez a váradipüspök leánya, és bár súlyos sebet kapott, Szög nevűlován mégis azon nyomban üldözésére indult. Mikorpedig olyan közel ért, hogy lándzsavégre kapja, ez sem-miképp sem sikerült, mert sem az ő lova nem futottgyorsabban, sem amannak a lova nem maradt le vala-micskét: mintegy karnyújtásnyira volt a lándzsa a kunhátától. Így kiáltott tehát Szent László herceg a leány-hoz: „Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél, ésvesd magad a földre.” Ez meg is történt. Miután pedigBoldog László herceg a földön fekvő kunra vetettevolna lándzsáját, meg akarván ölni, a leány nagyon kö-nyörgött: ne ölje meg, hanem bocsássa el. Ebből lát-szik, hogy az asszonyokban nincsen hűség, mert talánfajtalan szerelemből akarta megszabadítani. A szentherceg azonban hosszú ideig birkózott a kunnal, s mi-után a lány a kun inát elvágta, megölte. De a nő nemvolt a püspök lánya. Így a király és a dicső hercegekszinte minden pogányt megöltek, és valamennyi ke-resztényt megszabadítva a fogságból, az egész Ma-gyarországon szerencsésen végigvonulva, a diadalmasgyőzelemnek örvendezve tértek vissza...

Mügeln henrik (1319–1380) német nyelvű krónikájából

„Ugyanezen a napon László herceg meglátta, hogy egy nagyonszép leánnyal maga mögött az egyik pogány lován elszökik.Sietve felült Szög nevű lovára, de nem tudta elérni. Akkor oda-kiáltott Szent László a leánynak, és mondá: »Ragadd meg ahitetlent az övénél fogva és bukj le véle a földre.« A leány meg-tette. Ekkor László, a szent herceg megsebesítette a földön

fekvő pogányt, és meg akarta ölni. Akkor felpattant a pogányés sokáig birkózott Szent Lászlóval; olyan sokáig, hogy a leányszekercével lesújtott a pogány egyik lábára, hogy az elesett.Akkor László a hitetlent a hajánál fogva tartotta; a leány le-sújtott a nyakára. Tehát így mentette meg a király és a hercega leányt a fogságból, és örömmel hazamentek.”

c

c c

c

tott és leírt 15. századi francia elefánt-csont-faragásokkal és a Körte regényeS iniciáléjával, talán keveset tévedek, haa kilyéni képet is a szív felajánlása tí-pusú ábrázolások körébe tartom legin-kább beilleszthetőnek.

A művészi invenció érdekes példájaa kilyéni és a menasági szívfelajánlás. Afestő vagy a megrendelő – bizonyára jólismerve a lovagi kultúrát és művésze-tet – a kun kezébe adta szerelmes szí-vét. Ugyanakkor leginkább a megren-delő inspirálhatta a pogány kun megté-rését is szemléltető ábrázolást. Azt gon-dolom, hogy a Szent László-legendaezáltal egy olyan variánssal bővíthető,amely a kun megtéréstörténetét hang-súlyozza. A kilyé ni, menasági és bese-nyői lefejezés jelenetben a kun szívfel-ajánlása Székelyföldön, a besenyők ésúzok által lakott terület közelébenvagy éppen általuk alapított települé-sen épült templomban látható (Sepsi-besenyő, Uzon, Úz-völgye, Uzonka).Ma már tudjuk, hogy a kerlési ütközet-ben az úzok és besenyők voltak a ma-gyarok ellenfelei. Ha máshol – ahol je-lenlétük nem igazolha tó – nem kerülelő ez az ábrázolástípus, az itt élő be-senyők és úzok kevésbé ismert egyház-és vallástörténetére vethet fényt.

SzÉKELyDErzS

Az 1885-ben Kilyénben végzett falkép-feltárásokat követően, két év múlvaHuszka Székelyderzsen, az unitáriustemplomban felszínre került falképe-ket bontotta ki a mészréteg alól. Azelső olyan alkalom volt ez, amikor nemő vagy Nagy Géza kezdeményezte aSzékelyföldön a falképek feltárását,hanem ebben az esetben épp a der-zsiek. A munka során feltárult a vidékegyik legkvalitásosabb falképegyüttese:a hajó déli hosszfalán a Saul megtérésekompozíció, vele szemben pedig végigaz északi falon a Szent László-legendafalképciklusa. Az 1419-ben készült,nagyszerű falképekről Huszka több ak-varellmásolatot készített, és részletesírott jelentés mellett elküldte azokat aMűemlékek Országos Bizottságának.

Így természetesen a korszak legje-lentősebb művészettörténésze, Henszl-mann Imre is tudomást szerzett a rend-kívüli felfedezésről, és az ArcheologiaiÉrtesítőben így vélekedett: „A székely-föld templomaiban igen sok, többnyirea 15. század második feléből származófalképek fordulnak elő, de ezek legna-gyobb része csak csekély műértékkel bír,azonban magok közti megegyezésök

miatt egy közös iskolára utal. Ettől egé-szen elütnek a derzsi falképek, melyeknem csak felfogása, hanem előadása ishasonlíthatatlanul jobb az eddig ismertszékelyföldieknél. Huszka másolatai cor-rectek és a stylnek megfelelőek.”

A székelyderzsi Szent László-históriafalképciklusa volt az utolsó, amelyetsepsiszentgyörgyi tartózkodása idejénHuszka József feltárt és másolatokbanmegörökített. Három évvel később,1890-ben, egy évvel azután, hogy NagyGéza a Magyar Nemzeti Múzeumba ke-rült, ő is távozott – sepsiszentgyörgyifeleségével együtt – nagy felfedezéseiszínteréről, és Budapesten, a piaristagimnáziumban kapott tanári állást.

Székelyderzs, unitárius templom. A Szent László-ciklus ütközet, üldözés,

birkózás, lefejezés, pihenés jelenetei(jobbra)4∞

A Szent László-legenda üldözés jelenetének részlete (balra lent)4∞A Szent László-legenda pihenés

jelenete (jobbra lent)

74∞&£∞∞§£ ™

74∞&£∞∞§£ ™

A Székelyföldre még két alkalommaltért vissza falképkutatással megbízva,előbb Maksára, majd az udvarhelyszékiBögözbe. Időközben mintegy üzenet-ként a következő kis írást közölte Szé-kelyek a művészet-történelemben cím-mel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzetcímű újságban: „Szikulia helyreállítottaegészségem és sok lelki gyönyört szer-zett nekem régi fa-építészete és közép-kori freskóival az én tizenegy évi sziku-luskodásom alatt. […] Ki ne állna elme-rengve a pálmareliefes, patkóívű, ga-lambugos kapu előtt, melynek formáiés eredete a régi Assyr-Babyloniábanyulnak vissza! […] pedig a legpuritá-nabb temploma is casus belli-t hord amész alatt középkori freskóival! E fres-kók ma már külön gazdag fejezetét ké-pezik a magyar műtörténetnek. Székelyősiség, székely faépítészet, freskóibanélő középkori vallásosság, székely keres-kedői szellem, székely leleményesség,székely furfang, minden ami székely: üd-vözöllek egészben és összeségedben! Üd-vözöllek szép Szikulia, mert a magyarnemzet azon ágát rejtegeted völgyeid-ben, melynek léte áldás reánk, noha sok

részben átok lenne, ha az egész nemzetszékely lenne!”

Az unitárius templom 1887-ben fel-tárt falképeit évekig vászonfüggönnyeltakarták el, csak az 1930-as évektől vál-tak ismét akadály nélkül kutathatóvá.A derzsi falképegyüttes – amint márHenszlmann Imre is jellemezte 1887-ben – a legkvalitásosabb emlék a szé-kelyföldi középkori falfestményekközül. Ugyanakkor az egyetlen olyan,amelynek készítési időpontját és meg-rendelőjét név szerint is ismerjük.Mindezt a templomhajó déli hosszfalánmegfestett Saul megtérése kompozíci-óban látható zászló (labarum) feliratatartalmazza: „Hoc op[us] fec[it] d[e] pin-gere seu p[rae]parar[e] mag[iste]rpaul[us] fili[us] staphani d[e] ung·an[n]o d[om]in[i] m[illesi]mo cccc[m]o·x· nono: scriptum scribebat et pulc[h] -ra[m] puella[m] i[n] mente tenebat.”Ungi István fia Pál mester tehát 1419-ben rendelte meg a templom falképek-kel történő kifestését: a déli oldalonSzent Pál damaszkuszi útjának és meg-térésének összevont kompozícióját,mellette a lélekmérő Szent Mihály ésmég négy szent püspök álló alakját, va-lamint az északi hosszfalon a SzentLászló-legenda képsorát.

A leánymentés elbeszélése itt is,mint több székelyföldi ciklusban, a lo-

vagi vértezetben harcbainduló király és

s e r e g e

megáldásával kezdődik. A kezét áldásraemelő püspök egy gazdag architektú-rájú vártemplom négyszögletes bástyá-ján (erkélyén) áll. Előtte Szent László,jobbjában véres bárddal, bal kezévelegy kunt ragad meg. Ezt követi a kunüldözésének jelenete, majd a birkózás,a lefejezés és végül a pihenés képe. Aderzsi pihenés jelenet különlegessége,hogy a legenda összes hasonló jeleneteközül ezt tekinthetjük az ún. fejbenézés ábrázolásának: Szent László be-hunyt szemmel a lány ölében pihen, alány pedig a király „fejében keres”. ALászló-ciklus pihenés jelenetét még kétkép egészíti ki: Szent Damján és SzentKozma, illetve Remete Szent Antalegész alakos álló képe. A három szenta lovagok védőszentjeként jelenik meg,a lovagkirály, Szent László győzelmétkísérve.

A falképek restaurálására 2008 és2016 között került sor Pál Péter és KissLóránd falkép-restaurátorok vezetésével.

MAKSA

Az 1802-es földrengéskor több három-széki templomhoz hasonlóan a maksaiis súlyosan megrongálódott, tornya,amelyet a kutatás középkori eredetű-nek vél, ekkor részben leomlott. A sze-gény egyházközség hosszú évtizedekenát csak kisebb javításokat tudott vé-gezni az épületen. Az 1892 szeptembe-rében tartott presbiteri gyűlés jegyző-

könyve szerint elhangzott,hogy a lelkész „czél-

s z e rűnek

74∞&£∞∞§£ ™

74∞&£∞∞§£ ™

Csíkszentmihály, római katolikus templom.Szent László-arc a legendaciklus lefejezés

jelenetéből

látná, hogy mielőtt azon ősi templom,melyben e helyre letelepült nép oly sokszázadon át emelte Istenéhez esdő éshála imádságát, illőnek látná lebontáselőtt, még egyszer ott egybe gyűlni hálaimát rettegni és esdőt a jövőért”.

Huszka József már háromszéki ku-tatásai kezdetén, 1881-ben megfordultMaksán, ahol a református templomfestett faberendezését tanulmányozta.Akkor láthatta a mészréteg alól elő-tűnő középkori falképek nyomait. 1892augusztusában a helyi lelkész hívásáraBudapestről Maksára utazott, hogy fel-tárja és lemásolja a korábban észlelt fal-képeket. Hazatérve hosszabb jelentéstírt a Műemlékek Országos Bizottságaszámára. Ebből néhány bekezdést ér-demes itt idézni:

„A maksai (Háromszék m.) ev. ref.templom. A régi moksákról elnevezettháromszéki falunak a temploma is meg-lehetős réginek látszik, illetve látszott,míg düledező girbe-görbe falaival állott;mert ma már lehordták. Midőn értesül-tem a múlt nyáron a templom leendősorsáról, siettem megmenteni a ment-hetőket. Tudtam már régebbről, hogya falain freskók vannak, azért rögtönkibontásukhoz fogtam. Egykét kapa-rásra felismertem a székely templomokéjszaki falának Szent Lászlóját, illetvecserhalmi ütközetét. A leányszabadítókirály ugyan egy kicsit emlékeztet apaprikajancsikra nagy feje és rövid lá-bacskáival, de azért egészében a nagyjelenet, az ő stilizált fáival, kétszarvúkunjával és a király pihenésével (a leányölében); teljesen azonos a többi székely-földi László-legendákkal.

A kunt űző király előtt egy nagysárga lepel látható. Ez teljesen új, eddignem tapasztalt elem. Úgy látszik, aleány ledobott kendője. Az ütközet alak-jai is csak a szokásosak, s különösen agelencei freskókra emlékeztetnek, azon-

ban van az egyes alakokon sok rendkí-vüli is. Ugyanis az egyik magyar vitézvörös tollas zárt sisakban küzd, melyrőla sisaktakaró messze hátra lobog. A pó-lyás pajzsok a szokásos csúcsíves ala-kúak, valamint a sisakok is. A kunokkardja görbe, a magyaroké egyenes. Apuzdrát mindkét fél a jobb oldalon azövre akasztva hordja. A magyarságnagy része dárdáz, csak a hátulsók nyi-laznak. […]

Nagyon nevezetes ethnografikus je-lenség, hogy a Moldovából betörőkunok feje szakasztott mai oláh típus,különösen moldovai. E vonást a többiszékely képeken nem vettem észre, s hamegvan, nem oly nagyon szembe szökőmint itt. A csata alatt még öt-hat szent-nek a fejéből látszanak töredékek, dealig-alig kivehetően.”

Tekintsünk el a moldovai kunokravonatkozó antropológiai megfigyelés-től. A Szent László-legenda falképeinekikonográfiájával kapcsolatban egy kel-lően nem értékelt megjegyzésre kellfelfigyelnünk, amelyet Huszka fent idé-zett leírása tartalmaz: „A kunt űző ki-rály előtt egy nagy sárga lepel látható.Ez teljesen új, eddig nem tapasztaltelem. Úgy látszik, a leány ledobott ken-dője.” Néhány évvel később, 1898-banHuszka egy hasonló drapériamotívum-ról, amelyet a bögözi templomban, a14. századi Szent László-história ütkö-zetjelenetében festettek meg, így véle-kedett: „A kép felső részén zászló vagyrepülő kun köpeny látszik.”

BöGöz

A bögözi református templom 17. szá-zadban bemeszelt középkori falképei-nek feltárására 1898-ban került sorCsehély Adolf székelyudvarhelyi főreál-iskolai rajztanár kezdeményezésére.

Huszka József és Csehély Adolf közösmunkája eredményeként a templom-hajó északi hosszfalán újra napvilágrakerült három 14. századi falképciklus:a legfelső regiszterben a Szent László-legenda – a gótikus boltozat kialakítá-sakor nagyban sérült – képsora, alattaAntiochiai Szent Margit legendájánakszámtalan jelenetben megfestett soro-zata, majd legalul az utolsó ítélet víz-szintes kompozíciója.

A feltárás után a falképeket újra be-meszelték, így évtizedekig, az 1930-ban történt részleges feltárásig csakHuszka és Csehély publikált leírásai, va-lamint Huszka akvarellmásolatai ésCsehély fényképfelvételei alapján lehe-tett tudni, hogy mit ábrázolnak. Az el-múlt évtizedekben a falképeket többalkalommal bemeszelték, majd újra fel-tárták. Végül 2010-ben sikerült az épü-let-helyreállítási munkálatok sorána falképeket is restaurálni. A SzentLászló-legenda a nyugati falon megfes-tett kivonulás jelenetével kezdődik,majd az északi hosszfalon folytatódikaz ütközet, üldözés, párviadal és lefeje-zés jelenetével. A szakszerű restaurálásnyomán a templom teljes falképegyüt-tese megújult.

Huszka akvarellmásolatai és leírásaa Szent László-legenda képsoráról új ér-telmezési lehetőséget vetettek fel szá-munkra. A templomban a kivonulás je-lenetén kívül még négy, töredékbenmegmaradt Szent László-falképciklustvizsgálva a hajó északi falán húzódó üt-közet, illetve üldözés jelenetében két,a ciklus más variánsaiban nem ismét-lődő motívumra figyelhetünk fel.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 59

Maksa. A Szent László-legenda üldözés,birkózás, lefejezés, pihenés jelenetei.

huszka József akvarellmásolata, 1892

74∞&£∞∞§£ ™

74∞&£∞∞§£ ™

Míg más falképeken Szent László aképi és szöveghagyományoknak meg-felelően egyetlen leányt elrabló kuntüldöz, a bögözi falképeken az ütközetjelenetében több lánnyal menekülneka kunok. Huszka József így írta le a je-lenetet: „A második töredéket egészena kunok töltik be, egy hanyatt, más elő-rebukik lováról, mást ép most szúrarcon egy magyar. Kettőnek hátánál anyeregben rablott egy-egy lány ül, aki-ket karddal és hátrafelé nyilazással igye-keznek megmenteni. Az összes képek [alegenda addig ismert falképei] közülcsak itt láthatunk 2 elrabolt leányt […]a kép felső részén zászló vagy repülőkun köpeny látszik.”

Tisztáznunk kell a Huszka által zász-lónak vagy repülő kun köpenynek véltábrázolás mibenlétét. E motívum iko-nográfiai értelmét keresve mindenek-előtt számolnunk kell azzal, hogy atemplomhajó északi falán, a legfelsőregiszterben megfestett ciklus – a 15.

század második felében, a hajó későgótikus boltozatának építésekor –nagyrészt megsemmisült. Egyetlen je-lenet, a szóban forgó ütközet kompo-zíciójának egy része maradt viszonylagépen, de az átépítéskor ennek felsőrésze is roncsolódott. Itt helyezkedikel a szintén hiányos képelem, amelynem más, mint egy finom, lendületesvonalakkal kontúrozott, fehérrel fes-tett drapéria alsó része. A kavargó üt-közet felett lebegő drapéria egy eny-hén megdőlt, ülő figura öltözetét sej-teti. Ülő állapotra utalnak a behajlítotttérdet követő ruharedők. A drapériá-val burkolt, deréktól fölfelé sajnos el-pusztult alak képi jelentésére, az ese-ményben betöltött szerepére rávilágít-hat az a jól látható mozzanat, amintegyszerre három nyílvessző repül fe-léje anélkül, hogy a ruhába belefú-ródna, a negyediket egy kun kifeszí-tett íjával épp készül rálőni.

Ezek után aligha lehet elmondani,hogy a leírt képelem zászló vagy re-pülő kun köpeny lenne. A motívum for-mája és aránya a kompozícióban, a dra-péria redőzete, a szükséges heraldikaidísz hiánya kizárja a zászló lehetősé-gét, még akkor is, ha figyelembe vesz-szük a bögözi festő által szerkesztettkompozíciós elemek aránytalanságaitvagy a mester szerény rajztudását.

Szent László pogányok elleni küzdel-meit az időben egymást követő króni-kák hosszabb-rövidebb, tartalmukbansohasem megegyező leírásokban rög-zítették. Ezekben a históriai elemekgyakran összemosódnak a csodás ese-ményekkel, legendákkal. Ilyen szöveg-hagyomány az 1479-ben szerkesztettDubnici krónika is, amelynek névtelenminorita szerzője történeti eseménytírt le az ahhoz társult ún. patrocinium-csodával színezve:

„A székelyek az Úr 1345. évében víz-kereszt táján egynéhány magyarral ki-szállván a tatárokra, számtalan po-gányt kardra hánytak. A harc háromnapig tartott. És beszélik, míg az üldö-zés tartott, Szent László király fejét aváradi egyházban sehol sem találták.Az egyház őre negyednap újból bementkeresésére, akkor már ott volt szokotthelyén, de átizzadva, mintha élve nehézmunkából vagy forróságból tért volnavissza. Az őr elmondta a csodát a ka-nonoknak és egyéb jámbor emberek-nek. Egy öreg tatár pedig megerősí-tette állítását. Azt beszélte ugyanis,hogy őket nem a székelyek és magya-rok verték meg, hanem ama László,akit mindig segítségül hívnak. És atöbbi tatár szintén bizonykodott, hogymikor a székelység rajtok ment, egy ha-talmas termetű vitéz járt előtte, magas

60 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Bögöz, református templom. Falképek a hajó északi hosszfalán:

fent a Szent László-legenda jelenetei, középen Antiochiai Szent Margit ciklusa,

lent az utolsó ítélet képsora

74∞&£∞∞§£ ™

74∞&£∞∞§£ ™

lovon, fejében aranykorona, kezébenszekerce, és mindnyájonkat lefogyasz-tott rettenetes csapásaival és vagdalko-zásával. A vitéz feje fölött pedig a leve-gőben egy szépséges asszonyszemélytündöklött csodálatos fényességben, fe-jében aranykorona. Világos ebből, hogya székelyeket Krisztusért harcoltukbanmaga a boldogságos Szűz Mária ésSzent László segítette a pogányok ellen,akik saját erejükbe és sokaságukba ve-tették bizodalmukat.”

A Dubnici krónika által felidézettszékely–tatár konfliktusok a 14. századközepe táján lángoltak fel, ekkor ké-szültek a bögözi templom falfestmé-

nyei. Feltehető tehát, hogy az elbeszélőforrásban rögzített korábbi történetiesemények és azokhoz kapcsolódó cso-dás hiedelmek befolyásolták a SzentLászló-ciklus bögözi redakcióját, így akortárs megrendelő vagy a festő az ad-digi ütközetábrázolás számtalan vari-ánsához képest új motívumok konta-minációjával mutatta be a jelenetet.

Az egyik új motívum – a leírt, hiá-nyos ruhadrapéria alapján megkockáz-tatva – talán a Madonna ábrázolása le-hetett, hiszen az évszázados hiedelemszerint „a székelyeket [magyarokat]maga a Boldogságos Szűz Mária ésSzent László király segítette meg a po-gányok ellen".

E szokatlan motívum töredékét fel-tételezhetjük a maksai reformátustemplom Szent László-ciklusában is.Huszka Józsefnek az üldözés jeleneté-ről készült, részletgazdag akvarellmá-solatán Szent László gloriolája mellettszintén töredékesen látszik a drapéria,amelynek feltételezhető további részei

a freskós vakolatréteggel együtt elpusz-tultak. Ez esetben sem lehet szó zász-lóról: a néhány vonallal jelzett, lebegő,redőzött, sárga drapéria formai jelle-gén túlmenően azért sem, mert a kuntegymagában üldöző Szent Lászlómindkét keze foglalt, egyikkel a sávo-zott pajzsot, másikkal pedig a dárdátfogja. Ezenkívül a menekülő kun aSzent László feje fölött elhelyezkedődrapériára nyilaz.

A bögözi és a maksai, erősen ron-csolt drapériatöredék alapján csakisfeltételesen gondolhatunk a Madonnaábrázolására. Szűz Mária és SzentLász ló ilyen típusú ábrázolása nem-csak a ránk maradt freskóciklusokban,hanem a 16. század előtti magyaror-szági művészetben is ismeretlen. Té-mánk szempontjából az egyetlenszámba vehető emlék a 14. századbanfestett Magyar Anjou Legendárium,amelynek Szent László-képsorábanSzűz Mária a szent király gyógyítója-ként jelenik meg a históriához csatoltképen.

Mindezen összefüggésekről MarosiErnőt kell idéznünk: „Ebben az elbeszé-lésben a szent váradi kultuszhelyénekhagyományához kapcsolódó mondák-ról van szó, köztük a csata idején a szé-kesegyház sekrestyéjéből eltűnt s az-után átizzadva megtalált koponyaerek-lye csodájáról. A királynak a székelyekés a tatárok csatájában való megjele-nését is a szentnek a székesegyház előttálló bronzszobra ihlette […] A SzentLászlónak megjelenő s őt a harcba ve-zető Szent Szűz ugyancsak váradi sajá-tosságra, az alapító királynak és a püs-pökség tituláris szentjének kapcsola-tára emlékeztet.”

A két elrabolt leány a bögözi falkép-ciklus ütközetjelenetének másik sajá-tos motívuma. Ábrázolásukkal kapcso-latban csakis arra gondolhatunk, hogya bögözi festő a történeti valóságnakmegfelelően a tatárok betörésekor el-hurcolt nőket ábrázolta a képen. Az1345. évi, tatárok elleni moldovai had-járatot Nagy Lajos király rendelte el, avezetését a „serény és harcias” LaczkfiAndrásra bízta, aki 1343 és 1350 kö-zött Brassó, Beszterce és Medgyes mel-lett a székelyek ispánjaként vett résztaz emlékezetes ütközetben. Feltehető,hogy a királyi udvar Szent László-kul-tuszát jól ismerő Laczkfi András ké-sőbbi erdélyi vajda a kultusz közvetítő-jeként hatással lehetett a hadjáratbanrészt vevő székelyek hosszú ideje élőSzent László-kultuszának képi aktuali-zálására.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 61

74∞&£∞∞§£ ™Bögöz, református templom.

Szent László lovas alakja a kivonulásjelenetében.

A fotókat készítette: Mudrák Attila, 201674∞&£∞∞§£ ™