Ság-hegy vulkanizmusa

Győrfy ÉvaKellner Lilla

Németh AlexandraSzilágyi LillaTőkés Lilla

Kárpát-Pannon régió vulkanizmusa

Harangi, 2001

Monogenetikus vulkáni terület:

Olyan vulkáni mező, ami számos önálló monogenetikus vulkáni centrumot foglal magába, amelyek ugyanazon magmás rendszerhez tartoznak, ahol egy mélybeli, a földköpenyben lévő olvadási területről időközönként kisebb magmacsomagok érkeznek a felszínre és okoznak rövidéletű vulkáni kitörést.

Néhány vulkáni terület a Földön:

- Eifel, Németo.: 1000 km2; 0,7-0,01 Ma

- San Francisco, USA: 5000 km2; 5,6-0 Ma

- Michoacán-Guanajuto, Mexikó: 40000 km2; 3,5-0 Ma

Kemenes vulkáni terület Kora: 11,5 és 4-5,8 MaKőzetek: bazalt, trachit

Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület (BBFV) kora: 2,6 – 7,9 MaKőzetek: bazalt, bazanit

Lepusztult maarok, tufagyűrűk, salakkúpok, lávatavak, völgykitöltő lávafolyások

Prevulkáni rétegsor:- Pannóniai sziliciklasztos kőzetek- Triász mészkő és dolomit- Permi vörös homokkő- Paleozoós fillit

A Kemenesalja és a Bakony-Balaton-felvidék vulkáni területe (HARANGI 2011)

Vulkanológia-Kemenes bazalt vulkáni terület:trachit összetett vulkán (jelenleg 2000 m mélységben), tufagyűrű; kezdeti freatomagmás kitörések, majd stromboli- és hawaii-típusú robbanásos kitörések, lávató, párnaláva

-Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület:pajzsvulkán, maar, tufagyűrű, diatréma, salakkúp; változatos freatomagmás kitörések, stromboli- és hawaii-típusú kitörések, lávató, lávafolyások, kipreparálódott diatréma-szerkezetek és kürtőcsatornák, földköpeny eredetű peridotit zárványok

Kitörések

Harangi 2011 Harangi

A KITÖRÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JELLEMZŐ KŐZETTÍPUSOK

1. Freatomagmás robbanásos kitörések tufagyűrűihez kapcsolódó kőzetek2. Salakkúpok felépülése a tufagyűrű belsejében stromboli-jellegű robbanásos kitörések

során, Hawaii-típusú kitörések jellemző kőzetei és a tufagyűrű belsejét kitöltő lávató kifejlődései

Németh 2012

• Vékony tufarétegek váltakoznak lapillitufa és lapillikő rétegekkel

• Néhol megfigyelhető egy-egy bazalt kőzetdarab okozta bemélyedés

• Sok járulékos litoklaszt (neogén sziliciklasztos üledékes rétegsorból)– M=járulékos litoklaszt

• Kőzetüveg szilánkok– G=kőzetüveg szilánkok

• Jellemző a kis méret

1. Freatomagmáskitörés termékei

Németh 2012

Harangi 2011

palagonitos szideromelán üvegszilánk (jobbra) és üvegszilánk (balra)

Fenokriostályok és krisztallitok - Bazaltos magma (elsősorban olivin) kristályai mellett kvarc és muszkovit jelenik meg.

Harangi 2011

Harangi 2011

Kőzetüveg• Szegletes vulkáni kőzetüveg szilánkok (a forró magma és a hideg vízzel telített üledék

találkozásánál) – alsó sor (D, E, F)• Találkozástól távolabb gázbuborékos kőzetolvadék (a még folyékony magmaanyag ekkor

kőzetüveggé dermed és darabokra szakad, de ezekben benne maradnak a gázbuborékok nyomai apró, kerekded üregek formájában) – felső sor (A, B, C)

Németh 2012

Az üvegszilánkok több helyen megőrizték eredeti összetételüket

Németh 2010

2. Stromboli- és hawaii-típusú kitörés termékei• A tufagyűrű belsejében salakkúpok épültek fel• A robbanásos kitöréseket a kőzet olvadékban kialakult gázbuborékok okozták• A földfelszínt elérő magma mindig tartalmaz szilárd fázist is, mégpedig magas

hőmérsékleten kikristályosodott ásványokat

Harangi 2011

• A hawaii típusú kitörések: retikulit, vagy lávahab• A kőzetdarab belül üreges, üvegesen megszilárdult kéreg • A még olvadt állapotban kifrecssenő nagyobb lávacafatok legkülső része hirtelen

megdermedt, belül azon ban még tágultak a gázok, és néhol megrepesztették a külső, kőzetüveges lávakérget is, kialakítva a lávalepény belső szerkezetét

• láva folyam,• lávató

Harangi 2011Harangi 2011

• A kürtőcsatornákat kitöltő legyezőszerűen szétnyíló oszlopos elválású bazalt tölti ki

• A lávató lassú hűlése során vaskos oszlopos szerkezetű bazalt alakult ki

• A kürtőkhöz közelebb a gyorsabb hűlés miatt lemezes megjelenésű lávakőzet jött létre.

Geokémiai jellemzők

Geodinamikai modellek– a magmaképződést lokális köpenycsóva-feláramlások okozták– a lemeztektonikai folyamatokhoz, főképp az alpi konvergenciához kötődik

Jellemzők• A köpeny átmeneti zónájában a terület alatt nagy sebességű zóna húzódik, így

egy forró köpenycsóva ’ujj’ nehezen juthat fel a felső köpeny relatíve ’hideg’ bázisáról.

• A plume-ok számos jellegzetessége hiányzik a régióból.

A lehetséges „köpenycsóva-ujj” létének bizonyítása• Vizsgálat helye: A Pannon-medence nyugati része (11-3 millió éves vulkánok)• Vizsgálat módja: olivin fenokristályok összetétele (spinellzárványok) –

földköpeny potenciális hőmérséklet becslése

Eredmények• Relatív magas Mg szám (0,65-0,68) - minimális olivin-frakcionációra utal• A magmák a gránát-peridotit stabilitási zónájából származnak

(nyomelemek alapján)• A legmagnéziumdúsabb olivin fenokristályok (Fo= 0,85-0,87 mol%)

Pauliberg és a Ság-hegy bazaltjában• A magmafejlődés során a CaO- és a MnO-tartalom növekszik az

olivinekben, ezzel együtt a forsterittartalom csökken.• A Fe-értékek pozitív korrelációt mutatnak a Mn-nal• A spinellzárványok összetétele viszonylag nagy szórást mutat, 0,36-tól

0,65-ös Cr-számig. (legmagasabb Cr-szám: Pauliberg és a Ság-hegy bazaltjában)

• Mg- és Cr-szám jelentése: Pauliberg és Ság-hegy lehetett a leginkább refraktórikus elemekben dús köpenyrégió

• A köpeny potenciális hőmérséklet adatok 1250 és 1400 °C közt változnak (legmagasabb a legidősebb bazaltokat képviselő Paulibergre)

• Ebből adódóan a terület alatt nincs köpenycsóva feláramlás.

Köszönjük a figyelmet!