2011. április

IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 1

2011. ÁPRILIS

2

Aktuális

Uniós projektek

Az önkormányzat (2009 má-sodik félévében) az Intéz-ményirányító és SzervezésiOsztály keretein belül létre-hozta a projektirodát, ezzelegyütt elfogadta a projektme-nedzsment szervezeti és mû-ködési szabályzatát, kijelölteaz uniós forrásokra vonatkozópályázatok önkormányzatiszintû koordinációs feladataités felelõseit, így a képviselõ-testület megteremtette a pályá-zati lehetõségek kiaknázásá-nak tárgyi és személyi feltétele-it. Már az elsõ napokban gõz-erõvel megindult a munka, hi-szen köztudomású, hogy azuniós források csak 2013-ig áll-nak rendelkezésre. Jól példáz-za az Intézményirányító ésSzervezési Osztály, illetve aprojektiroda leterheltségét,hogy a 2010-es esztendõvel be-zárólag 19 uniós pályázatotnyújtott be a város. Ebbõl ti-zenhatot az önkormányzat,kettõt pedig a SajószentpéteriKözponti Általános Iskola(SKÁI). Az említett 19 pályázat-ból 14 részesült támogatásban,hármat elutasítottak, kettõt pe-dig az önkormányzat mondottvissza. A benyújtott pályázatokiskola- és óvodafelújítással, azegészségügyi és szociális ellá-tás korszerûsítésével, a törté-nelmi városközpont fejleszté-sével, belvárosi útépítéssel,könyvtári és általános iskolaifeladatok fejlesztésével, vala-mint pedagógusképzéssel kap-csolatosak. A 2009-ben be-adott infrastrukturális fejlesz-tésekre irányuló pályázatokmindegyike befejezõdött, le-zajlottak a projektzáró rendez-

vények, a záró kifizetési kérel-mek benyújtása folyamatbanvan. A történelmi belvároshozvezetõ út esetében már a köz-remûködõ szervezet (NORDA)helyszíni ellenõrzésére is sorkerült, ahol elismerõen szóltaka projekt lebonyolításáról; hi-bát, szabálytalanságot nem ta-láltak. Szintén uniós projektkeretében - a Miskolci Egye-tem könyvtárával konzorcium-ban - pályázott a város könyv-tári szolgáltatások összehan-golt infrastruktúra fejlesztésé-re, mely pályázat esetében azáró elszámolás a konzorciumipartner részére megküldésrekerült. Jelenleg 5 tartalomfej-lesztésre irányuló projekt meg-valósítása folyik Sajószentpé-teren, amelybõl háromra azönkormányzat, kettõre pedig aSKÁI nyújtott be pályázatot.

Hazai pályázatok

Az elmúlt idõszakban 19 ha-zai pályázatot készített a pro-jektiroda, amelybõl - kivételnélkül - valamennyi támoga-tásban részesült. Hat pályáza-tot nyújtott be a város az EU

Önerõ Alap támogatás igény-bevételére, melyeken össze-sen 107 839 650 Ft-ot kap-tunk, a forrás felhasználása fo-lyamatban van. Két pályázatkeretében mintegy 100 000000 Ft-os támogatásban része-sültünk az MSK felújítására; apénzösszeg felhasználásárólkészített szakmai és pénzügyibeszámolót a Nemzeti Erõfor-rás Minisztérium elfogadta. AHunyadi Mátyás Tagiskola nyí-lászáróinak korszerûsítéséreelnyert 10 500 000 Ft támoga-tás felhasználása jelenleg is

zajlik, a II. ütem megvalósítá-sára, illetve az elszámolás el-készítésére április-május hó-napokban kerül sor. A Sem-melweis Utcai Tagóvoda fel-újításához 14 780 000 Ft tá-mogatást kaptunk, mind a ki-vitelezés, mind a pénzügyi el-

számolás megtörtént. A 3H-stanulók integrációs felkészíté-sét végzõ pedagógusok illet-ménykiegészítésére 230 400Ft, dologi kiadásaira 343 170Ft pályázati forrás állt rendel-kezésre, ennek elszámolásárazárszámadás keretében kerülsor. A pedagógia szakszolgá-latok támogatására, a pedagó-gusok gyógypedagógiai ésosztályfõnöki pótlékának, va-lamint továbbképzésének tá-mogatására elnyert 3 622 000Ft felhasználása megtörtént,az elszámolás folyamatbanvan. Végül, de nem utolsósor-ban a kiemelkedõ munkátvégzõ pedagógusok teljesít-ményének elismerésére el-nyert 2 839 000 Ft-os támoga-tás felosztása és kifizetésemegtörtént, elszámolásra zár-számadás keretében kerül sor.Összességében elmondható,hogy csak az elmúlt évben(2010-ben) a polgármesterihivatal munkatársai mintegy31 pályázat elõkészítését, ko-ordinálását és megvalósításáthajtották végre, amelybõloroszlánrészt vállalt az Intéz-ményirányító, az Építési, vala-mint a Pénzügyi Osztály, deugyanígy a projektiroda, vala-mint városunk fõépítésze isnagyban hozzájárult a projek-tek sikeres lebonyolításához.

Sulyok

Sajószentpéter városfejlesztési célkitûzéseit az IntegráltVárosfejlesztési Stratégia (IVS) tartalmazza. A településgazdasági programjának részeként elfogadott dokumen-tum a 2006 és 2013 közötti idõszakot öleli fel, olyan cél-kitûzéseket meghatározva, mint a helyi lakosok életkö-rülményeinek javítása, az intézményi és egyéb infrastruk-túra fejlesztése, valamint a városiasodási folyamatok fel-gyorsítása. Nos, ha valaki napjainkban végigsétál telepü-lésünkön - a megvalósult projektek eredményeként - ,szá-mos ponton találkozik az IVS pozitív hatásaival.

Hazai pályázat keretében újult meg az MSK

Helyzetjelentés: uniós és hazai pályázatok

Felgyorsult az urbanizáció

Uniós projektek számokban

Önerõ Támogatás Összesen

335 685 484 Ft 1 748 642 939 Ft 2 084 328 423 Ft

A projektben nem szereplõ, de ahhoz kapcsolódó, a pályázat-ban nem elszámolható 100%-os önkormányzati beruházás:384 505 942 Ft

Hazai pályázatok számokban

Önerõ Támogatás Összesen

2 808 888 Ft 240 154 220 Ft 242 963 108 Ft

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 2

IV. évf. 4. számAktuális, mozaik

3

- Mikor volt pontosan arendezvény?

- A Kossuth napok rendez-vénysorozatára minden évmárciusában kerül sor, az1848. március 15-i emlékmû-sor hetén.

- Milyen programokat fog-lalt magába?

- Március 9-én rövid köszön-tõ után szaktárgyi vetélkedõ-ket rendeztünk a város iskolá-sai számára. Az alsó tagozatos

diákok Szépkiejtési versenyen,a 4-8. évfolyamon tanulók He-lyesírási versenyen, a 7-8. osz-tályos tanulók Informatikai ve-télkedõn, a felsõ tagozatos di-ákok angol nyelvbõl mérhet-ték össze tudásukat. Ezek aversenyek egyéni versenyekvoltak. „Járd az egyenes utat!”címmel játékos diákjogi ésbûnmegelõzési csapatvetélke-dõt szerveztünk 5. osztályo-soknak. Március 11-én, a már-

cius 15-i emlékmûsort követõ-en iskolapolgárrá avattuk 1.osztályos tanulóinkat. Ez is ré-gi hagyomány iskolánkban. Azidén 104 elsõs kisdiák tett fo-gadalmat.

- Milyen céllal rendeztékmeg idén a Kossuth napokat?

- A Kossuth napok megren-dezésének elsõdleges célja atöbb mint 20 éves hagyományápolása, iskolánk névadójárólvaló méltó megemlékezés.Emellett a gálamûsorokonrésztvevõ diákjaink lehetõsé-get kapnak arra, hogy megmu-tassák tehetségüket, a színpa-di szereplés pedig növeli bá-torságukat, önbizalmukat is.

- Régre nyúlnak vissza ahagyományok?

- Iskolánk fennállásának 50.évfordulóján, 1988-ban vette

fel Kossuth Lajos nevét. Azótaminden évben programsoro-zat keretében emlékezünkmeg névadónkról.

- Ön szerint hogyan sike-rült az ez évi programsoro-zat?

- A programok változatosak,élményszerûek és sikeresekvoltak. A csapatmunka soránújabb élményekkel és tapasz-talatokkal gazdagodtunk,ezért köszönjük mindazok se-gítségét, akik valamilyen mó-don hozzájárultak a rendezvé-nyek sikeres és színvonalas le-bonyolításához: a szülõknek, amagánszemélyeknek, civilszervezeteknek, a város ön-kormányzatának, az iskola di-ákjainak és valamennyi dolgo-zójának.

B.M.

További fejlesztésekvárhatók

Amikor március 16-án sorkerült a városrehabilitációsprojekt zárórendezvényére,sokan úgy gondolták, hogy ez-zel végérvényesen lezárult avárosfejlesztési folyamat. Ar-ról, hogy ez mennyire nem ígyvan, városunk polgármestere,dr. Faragó Péter nyilatkozott aKrónikának.

- Szó nincs arról, hogy lezá-rult volna a településfejleszté-si folyamat. Jelenleg is zajla-nak olyan beruházások, ame-lyek rendkívül fontosak Sajó-szentpéter számára, például aNyögõ-patak teljes rekonst-rukciója, amelyet a pitypa-latty-völgyi településekkel kö-zösen valósítunk meg. Folytat-va a sort: mintegy 110 MFt-osberuházás keretében teljesenfelújítjuk a SajószentpéteriKözponti Napközi OtthonosÓvoda Harica utcai épületét,jelenleg a kivitelezõ kiválasz-tására irányuló közbeszerzésieljárás elõkészítése zajlik.Folytatódik a Hyunyadi Má-tyás Tagiskola nyílászáróinakcseréje, sõt, 2011-ben néhánykatasztrofális állapotban lévõ

út felújítását is elvégezzük. Azidén a futballpálya fölötti sze-métlerakó rekultivációja ismegtörténik, jelenleg a kivite-

lezõ tendereztetése zajlik. No-ha nem önkormányzati beru-házás, mégis meg kell említe-ni a BÉV-telepi ABC felújítását(április 14-étõl újra a vásárlókrendelkezésére áll - a szerk.),hiszen ez az igényesen kivite-lezett épület is településünketgazdagítja. Arról sem szabadmegfeledkeznünk, hogy mi-lyen állapotban van a közét-

keztetésnek helyet adó egyko-ri Kristály étterem, amelyet ajövõben biztosan korszerûsí-tenünk, felújítanunk kell!

Rendkívül súlyos probléma-ként értékelem a Sajón túli te-rület, illetve a II-es Akna hely-zetét, itt azonban akkora volu-menû beruházás szükséges,amit csak és kizárólag pályáza-ti úton tudunk elõteremteni.Mondhatni középkori körül-mények között élnek emberekaz említett két területen, s báregyesek pálcát törnek a fejük

felett, én azt mondom, igenisvannak dolgok, amirõl nem te-hetnek. Gondolok itt az inf-rastruktúra hiányára, hiszennincsenek megfelelõ utak, il-letve járdák, de ugyanígy em-líthetném a szennyvízcsatornaszükségességét is. Árgus sze-mekkel figyeljük a pályázati ki-írásokat, s amint találunk meg-felelõt, haladéktalanul munká-hoz látunk. Akkor lennék iga-zán elégedett, ha olyan államiforrásokra is lehetne pályázni,amelyek felhasználásával a ro-matelep házaiban is ki lehetnealakítani egy-egy vizesblokkot.Sajnos hiába várunk áttörõ fej-lõdést az integráció tekinteté-ben, ha az ott élõ gyerekek tér-dig sárban járnak, és az alapve-tõ tisztálkodási feltételek sembiztosítottak számukra. Aszennyvízcsatorna megépítéseugyancsak közös érdekünk,hiszen így elkerülhetõ lenne,hogy az ott képzõdõ szennyvíza Sajóba szivárogjon, amibõltulajdonképpen az ivóvizün-ket is nyerjük. Nem dõlhetünktehát elégedetten hátra, hi-szen jócskán van még a képvi-selõ-testületnek, illetve a pol-gármesternek is feladata.

S.B.

Kossuth napok

A tanulás igen fontos dolog az életünkben, hiszen ajövõnk alapköveit rakhatjuk le a segítségével. Ám méga legkeményebb munka is hatékonyabbá válik, ha egykis pihentetõ szórakozással, versengéssel fûszerezzükazt. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Kos-suth Lajos Iskolájában ezt a célt szolgálja a Kossuth na-pok elnevezésû rendezvénysorozat. Az eseménnyelkapcsolatban Bodnárné Sallai Ágnessel, a Kossuth LajosIskola vezetõjével beszélgettem.

Április 14-étõl újra megnyitotta kapuit az igényesen felújított BÉV-telepi ABC

Villáminterjú BodnárVilláminterjú Bodnárné Sallai Ágnesselné Sallai Ágnessel

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 4:03 PM Page 3

4

2011. ÁPRILIS Kultúra

Nekem adatott meg a lehe-tõség, hogy tisztelt olvasóink-nak bemutathassam õt. Ameny-nyiben megismerik, biztos va-gyok benne, hogy a címbenfeltett kérdésre csak egyetlenválasz lehetséges: mindenkinyert ma!

Néhány mondat gazdag élet-útjáról: 1931. augusztus 12-énszületett Budapesten, eszmé-lésének helyszíne Gyõr, ittkezd el zenét is tanulni, de anagy világégést már a fõváros-ban éli meg. Az irodalom mel-lett a zene az élete: zongoráttanul Váczy Károly növendéke-ként, 1956-ban zongoramûvé-szi diplomájának megszerzésé-nél mestere Kadosa Pál. Szege-den konzervatóriumi állástkaphatna, mégis a fõvárosbanmarad: a Rádió zenei szerkesz-tõje és a Gyermekkórus zongo-ratanára lesz. Irodalmi és zeneimûsorokat készít többek kö-zött Szabolcsi Bencével, Som-lyó Györggyel, Illyés Gyulával.Több rádió, majd a TV mûvelõ-dési szerkesztõségének vezetõ-jeként újabb húsz éven át meg-annyi tévémûsor fûzõdik nevé-hez (a teljesség igénye nélkül:Házimuzsika, Ki nyer ma?, Ze-ne, zene, zene, Csak a derûóráit számolom, KapcsoljukRómát, a két pápalátogatás).Koncertszerûen 1965-ig zon-gorázik, emellett aktívan jelenvan az irodalmi életben is, ver-sei, novellái jelennek meg iro-dalmi folyóiratokban. 1971-

ben „A magunk kenyerén” cí-mû antológiában Borsos Mik-lós elõszava ajánlja huszonötversét, 1974-ben „Aszfaltfo-lyók” címmel jelenik meg elsõönálló kötete, amelyet méghuszonöt könyv követ. Máscímmel ma is folytatja az egy-kori sikermûsorát a Magyar Ka-tolikus Rádióban, a MagyarÍrószövetség választmányi, aMagyar Írók Egyesülete elnök-ségi tagjaként aktív közéletimunkát végez. S hogy mind-egyik területen maradandót al-kotott, bizonyítják megérde-melt kitüntetései: Erkel-díj, Jó-zsef Attila-díj és Stephanus-díj(irodalom), Batthyány-Stratt-mann-díj és Pulitzer Életmûdíj(újságírás), Príma PrimisszimaDíj (komolyzene), valamintKöztársasági Érdemrend Lo-vagkereszt, Magyar ÖrökségDíj.

- Egy sajószentpéteri vo-natkozású bejegyzés a nép-szerû rádiós mûsor ezredikadása alkalmából megjelent„Ki nyer- holnap?” címûkönyvbõl: „Ki nyer ma? -Ezerszer! Én nem hittemvolna. No, még huszonnyolcév, s kétezerben szól majd!Pécsi Sándor kívánja -várja…” (Kívánta, de nemvárta ki. A bejegyzés és a ju-bileumi mûsor 1972-ben ké-szült, s városunk szülötte azév november negyedikeután itt, a földön már senki

kérdéseire nem válaszolha-tott többé… csupán az égivetélkedõkben!) Önökmennyire ismerték egy-mást?

- Ismertük és tiszteltük egy-más mûvészetét, ám más terü-leten alkotva sajnos szorosabbbarátság nem alakult ki közöt-tünk.

- Úgy gondolom, legnép-szerûbb rádiómûsora a tíz-ezer adást is megélt „Ki nyerma?” egyfajta küldetést tel-jesített. Sokan hallgattuknaponta olyanok is, akiknem mûvelték, nem ismer-ték közelebbrõl a klasszikuszenét.

- Ez egy roppant demokrati-kus játék, a 11 éves fiútól a 93éves aggastyánig, a munkástóla tanárig mindenki játszhatta.Egy darabja mindennapi éle-tünknek, lényege, hogy sem-mit sem kell tudni, tanulni ah-hoz, hogy a zene (vagy a költé-szet) melege megérintsen, hanyitott rá a szívünk.

- A Magyar Rádió és Televí-zió hõskorában Önök mint-egy kapaszkodóként szol-gáltak mások számára. Em-berként, értékek menténépítették fel a rádiót-tévét,ma inkább a média csináljaaz embereket, ám mintha azértékek kivesztek volna.Tud és egyáltalán akar még

ízlést formálni, tanítani amédia?

- Az igényes mûsorok készí-téséhez sajnos sok pénz kell,emellett hasznot sem hoz, mapedig csak ez számít. A rosszbeidegzõdéseink miatt nincsszükségünk egy kis lelki erõfe-szítésre, így ezek a szörnyenprimitív mûsorok szabadon te-nyészhetnek, nincs szelektálásközöttük.

- Ma már sok gyerek van,akinek a családi mintájábólsok más mellett hiányzik ajóra, szépre vágyás alapveté-se. Hogyan lehetne bennükfeléleszteni a kultúra, a mû-vészet iránti természetesigényt, hogy ne szellemi si-várságban váljanak felnõt-tekké?

- Én nem látom teljesen re-ménytelennek a helyzetet,mert alapvetõen nem õk ezérta hibásak: az ember, ha elbe-szélget velük külön-külön, ki-derül, hogy egyéniségek, jólgondolkoznak. Létük mélyét aviselkedésükkel rejtegetik, ámha levetik azt, megláthatjuk azigazi értékeiket is.

- Engedjen meg egy sze-mélyes kérdést: a klasszikuszenén kívül mit hallgat Önszívesen?

- Ne gondolja, hogy én csakklasszikus zenét hallgatok,minden stílusban fel lehet ésfel kell fedezni zenei szépsé-get! Sok tehetséges fiatal és ke-vésbé fiatal énekes és zenészvan nálunk, én például szíve-sen hallgatom Kovács Kati szá-mait.

- Számos kitüntetésben ré-szesült. Melyik a legfonto-sabb, melyik jelenti a leg-többet Önnek? Lehet egyál-talán különbséget tenni kö-zöttük?

- Méltatlan lenne közöttükkülönbséget tenni, mindegyikvalami miatt nagyon fontos,kedves a számomra. A MagyarÖrökség Díj egy kicsit talánmás, mint a többi, úgy gondo-lom, ennél életemnek filozófi-ai irányultságát, a népszerûsé-

Olvasóink közül sokak fülét simogatja még ma is atöbb évtizeddel ezelõtt (1969. március 3.) útjára indí-tott, páratlan sikerû komolyzenei ismeretterjesztõ já-ték védjeggyé vált szignálja, de legalább ennyire a mû-sorvezetõ tanárias, ám mégis mindnyájunk számáranyugalmat sugárzó orgánuma. Ez a hang is segített ta-lán abban, hogy a komolyzene izgalmas, természetesszépséggé válhatott olyan emberek számára is, akik ad-dig azt sem igazán tudták, hogy kicsoda Mozart. Ha va-laki csupán e mûsor kapcsán hallotta Czigány Györgynevét, úgy gondolom, hogy már sokat, de mégis nagyonkeveset tud errõl a sokoldalú mûvészrõl, aki márciusutolsó napján a Lévay József Városi Könyvtár vendége-ként megtisztelte városunkat egy zenés, baráti beszél-getéssel, valamint a Borsos Miklós grafikáiból váloga-tott kiállítás megnyitásával.

Gyuri bácsi egy valódi polihisztor

Aki kérdez: Kiss Barnabás, aki válaszol: Czigány György

Ki nyer ma? - játék és mûvészet tíz percben

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 5

IV. évf. 4. számKultúra, mozaik

5

Móra napok

Az eseménnyel kapcsolatbanRomán Péterné tanárnõt kér-deztem, aki elmesélte, hogy aziskola ebben a tanévben ün-nepli fennállásának 25. évfor-dulóját. Erre az alkalomra ren-dezték meg a többéves múlttalrendelkezõ Móra napokat. Ez aprogramsorozat évek óta egy-hetes rendezvény, amelyenegyaránt változatos programokvárnak a tanulóifjúságra és aszülõkre. Ebben az évben is azEgészségnap volt a nyitóren-dezvény, amely a következõ

programokból állt: vérnyomás-, vércukor-, koleszterinmérés,EKG, reformkonyha-kóstoló,bevezetés a modern természet-gyógyászatba, állapotfelmérés,komputeres szemvizsgálat,hallásvizsgálat, madiball be-mutató és gyógytorna.

Elsõ ízben került meghirde-tésre a Floorball-kupa, amely-re több csapat is jelentkezett.Április 11-én, hétfõn zajlottaka szokásos Beccaria-versenyek,kedden pedig az alsós tanulók-nak tartottak bemutatót a

rendõrség kutyás tagjai. Ezen anapon délután rendezték mega szokásos idegen nyelvi dél-utánt is. Április 13-án zajlottaka városi versenyek: Hangos ol-vasás verseny, Természettudo-mányi vetélkedõ, Informatikaverseny és Magasugró verseny.

A csütörtök a fõpróba jegyé-ben telt. Április 15-én színvo-nalas Gálamûsort rendeztek,amelyen az iskola tanulói mu-tatkoztak be.

Tanárnõ azt is elárulta, hogya program nem jöhetett volnalétre a Sajószentpéteri Közpon-ti Általános Iskola, a Móra Diák-önkormányzat, a Szülõi Munka-közösség, a Német KisebbségiÖnkormányzat, a Faház büfé, aPéteri patika, Balla Albert, a Vé-dõnõi Szolgálat, az oklevelestermészetgyógyászok és a SzavaKft. nélkül. Segítségüket a szer-vezõk ezúton is köszönik.

B.M.

Az iskolás gyermekek emlékezete olyan, mint egy ki-festõkönyv. A mindennapok színezik a lapjait naprólnapra a tudás és az erények színeire, gondosan a meg-adott vonal határain belül tartva õket. Ám fontos dolog,hogy ne csak az algebra és a földrajz anyaga ragadjonmeg, hanem a gyermeki agy tele legyen olyan kellemes,szívmelengetõ képekkel, amelyekre felnõttként moso-lyogva emlékezhetnek majd. Az ilyen emlékek meleg-ágya lehet egy olyan rendezvénysorozat, mint a MóraFerenc Tagiskolában tartott Móra napok.

get, tevékenységem emberek-re gyakorolt hatását is figye-lembe vették.

- „Merjünk megszólalni,merjünk elhallgatni: holegyik, hol másik a merész-ség” - olvastam egyik mon-datát. Ez a mondat számom-ra Önrõl sokat elárul. Téve-dek, ha azt gondolom, hogynemcsak a játékra tartjaigaznak?

- Nem téved, de ma inkábbúgy fogalmaznám ezt meg,hogy merjünk és akarjunk egy-máshoz szólni, egymással értel-mesen beszélgetni, keressük alelkünkben közöset, bármilyenpolitikai vagy mûvészeti hitval-lás birtokosai legyünk is!

- Az 1971-ben „A magunkkenyerén” címû antológiá-ban megjelent huszonöt ver-se elé éppen Borsos Miklósírt elõszót. Ez a mai kiállí-tás-megnyitó az ön viszont-tisztelgése a nagy képzõmû-vészünk, a jó barát elõtt?

- Valóban, mi meghitt barát-ságot ápoltunk egymással,mégis nagy megtiszteltetés voltszámomra, amikor az életmûkiállításának megnyitására en-gem kért fel. Talán a nagy mû-vészbarátait nem akarta meg-

sérteni, ezért tûnt jó megol-dásnak ez számára, azóta pe-dig szinte mindig engem hív-nak, s én szívesen teszek en-nek eleget. A mûvészet alkotá-sait soha sem kell elmagyaráz-ni, mert önmaguk mondják elazt, amit mi másképpen nemtudunk kifejezni. Borsos Mik-

lós minden mûvében egy kö-zös megtalálható: az emberi lé-lek, s ez elõtt tisztelegnünkkell!

- Sokoldalú alkotó, sze-rencsés alkat, gyermekei issikeresek. Kevesen tudják,hogy lánya, Ildikó volt az el-sõ kapitánynõ a MALÉV

utasszállító repülõgépén.Nem hiszem, hogy megcá-folná, ha azt mondanám Ön-rõl, hogy boldog ember.

- Nincs is szándékomban!Úgy gondolom, hogy hálátlanlennék, ha valamilyen hiányér-zetet emlegetnék a sorsommalkapcsolatban.

- A Szentpéteri Krónika aváros szinte minden lakosá-hoz eljut, azokhoz is, akikmost nem lehettek itt ve-lünk. Ha egy egymondatosüzenetet kérnék Öntõl szá-mukra, hogyan szólna az?

„Legyenek kíváncsiak a zené-re, versre, festményre, egymás-ra. A szeretet megelõzi a megér-tést, és lehetõvé teszi” - mond-ja, s közben írja is az elé tetttiszta papírra a tisztelt olvasó-inknak szánt tiszta gondolatát.

Miközben megköszönöm abeszélgetést, azt kívánom,hogy az idei könyvhét alkalmá-ból megjelenõ kötetének cí-mét - Nyolcvan nyár - jó egész-ségben eltöltött alkotóévekmellett a jövõben még sokszorkelljen módosítania!

Kiss Barnabás

A Sajó TV kamerája elõtt is lelkesen mesélt az életérõl

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 6

2011. ÁPRILIS

6

Aktuális

Szakmai konferencia a tehetségrõl

„Gyökerek a szülõktõl, szárnyak a pedagógustól”

A régi módszerek mellett is-kolánk is bekapcsolódott azországos tehetségpont-háló-zatba, melynek révén egy új-fajta tehetségprogram kezd ki-bontakozni. Ennek a tehetség-programnak az egyik eredmé-nye az a nyertes pályázat is,amelynek révén a tehetség-gondozás szakmai és infrast-rukturális feltételrendszeré-nek fejlesztésére, kapcsolat-rendszerének erõsítésérenyert el egy jelentõs összegeta SKÁI. Ennek a pályázatnakegyik programeleme volt a2011. március 31-én megtar-tott „Szakmai konferencia a te-hetségrõl” rendezvény, ame-lyen kiderült, hogy a neveselõadók a tehetség kibonta-koztatásában nemcsak a kivé-teles tehetséget, a motivációtés a kreativitást tartják fontos-nak, hanem az ehhez szüksé-ges társadalmi támaszokat is,mint a család, az iskola vagy atársak.

Az elõadássorozatot dr. Ba-logh László, a Debreceni Egye-tem professzora nyitotta meg,aki elõadásában a Magyaror-szágon folyó tehetséggondo-zás erõs és gyenge oldalairólbeszélt. Erõsségnek nevezte,hogy végre törvényi szabályo-zás is foglalkozik a tehetségekgondozásával. A versenyezte-tés terén nagyon jól állunk, ésjók a mutatóink a tanórán kí-vüli foglalkozások terén is.Ugyanakkor gyenge pontnaknevezte a tehetségek felkutatá-sát, a komplex tehetségfejlesz-tõ programokat, a családdalvaló együttmûködést, vala-mint a szakemberek tovább-képzését is. Úgy gondolja,hogy az iskolákban a pedagó-gusoknak új szerepeket kellfelvállalniuk, ilyenek például

a koordinátor, a tehetség-tanácsadó vagy éppen a men-tor szerepkör. Ezekre a felada-tokra fel kell készíteni a peda-gógusokat, de ezen a térennem állunk valami jól.

Harmatiné dr. Olajos Tímea,a Debreceni Egyetem docenseelõadásában arról beszélt, mi-lyen fontos szerepe van a sze-mélyiségfejlesztésnek a tehet-séggondozásban. A személyi-ségen belüli tényezõk megis-

merése nagyon fontos, mertez segíthet a szunnyadó tehet-ségek kibontakoztatásában, aszemélyiségen belüli egyenet-lenség feltárásában és a társaskapcsolatok elemzésében.

Várkoly Imre, a Kodály Zol-tán Alapfokú MûvészetoktatásiIntézmény igazgatója a zeneitehetségek felismerésérõl ésfejlesztésükrõl beszélt, s ki-emelte, hogy Magyarország ze-nei nagyhatalom, s ezt a világ-hírû Kodály- módszernek kö-szönheti. Fontosnak tartja azenei nevelésnél, hogy a gye-rekek minél hamarabb talál-kozzanak a zenével. Náluk, azeneiskolában könnyebb a te-hetségek felismerése, mert az

órákon kevesebb tanuló van.De nem elég, hogy valaki te-hetséges, mert kitartás nélkülelvész a tehetség. Egy-egy ze-nésznek napi szinten gyakor-lásra van szüksége, s a gyakor-lásra szánt idõ a tanulmányokelõrehaladtával növekszik. Felkell állítani egyfajta fontosságisorrendet, s tudomásul kellvenni, hogy a cél elérése saj-nos sok lemondással jár. Soktehetség úgy vész el, hogy fel-adja, mert nincs kitartása:jobb a barátokkal lógni, mintgyakorolni. De sajnos azokbóla gyerekekbõl se mindig lesz-nek tehetségek, akiknél hiány-zik a motiváció, és csak a szü-lõk kedvéért tanulnak megegy-egy hangszeren játszani.

Czirják Mariann szakpszi-

chológus szerint nagy szerepevan a pszichológusoknak az ál-talános iskolás korúak tehet-ségnevelésében. Az õ segítsé-gükkel határozható megugyanis, hogy milyen gyorsanlehet fejleszteni egy-egy tanu-lót, de a magasabb osztálybaléptetésnél is ki kell kérni avéleményüket, mert néha na-gyobb kárt okozunk a gyer-mek fejlõdésében, ha nem amegfelelõ módot választjuk.Sokat segíthet a pszichológusakkor is, ha a tehetséget nem asaját megszokott környezeté-ben kívánjuk fejleszteni, ha-nem onnan kiszakítva egy ide-gen közegben. Számtalan eset-ben azért kell a pszichológus-

sal együtt dolgozni, mert a te-hetséges gyerekek különcök,zárkózottak, nehezen illesz-kednek be egy-egy osztálykö-zösség életébe.

Kovács László, a SágváriEndre Gimnázium igazgatóhe-lyettese elõadásában arról be-szélt, hogy iskolájuk milyenprogramot készített, hogy azáltalános iskolás tehetségekfejlesztését még hatékonyab-ban folytatni tudják a gimnázi-umban. Ez a program már abeiskolázás elõtt kezdetét ve-szi a környékbeli általános is-kolák kompetenciamérései-nek és versenyeinek eredmé-nyeirõl való tájékozódással, il-letve versenyeket is szervez-nek az általános iskolásoknak.Az egységes írásbeli is egy mu-tató számukra az ide jelentke-zõkrõl. Majd a felvételi utánilehetõségekként említte azt aszínes programkínálatot,amelybe az új tanulók is be-kapcsolódhatnak, mint példá-ul a gimishow, diákhét, tánc ésdráma, versenylehetõségek éssportlehetõségek. Ennek az újprogramnak köszönhetõen azutóbbi években a gimnáziumitanulók ismét eredményesenszerepelnek mind a tanulmá-nyi, mind a sportversenyeken.

Hák Sándor, az ózdi VasvárÚti Általános Iskola igazgatójaszerint nagy szükség van a te-hetségek fejlesztésében a szü-lõkkel való jó együttmûködés-re. Ehhez szükség van arra,hogy a pedagógus ismerje acsaládot, mert csak így lehetõket megnyerni. Fontos, hogyegy jó partneri kapcsolat ala-kuljon ki a szülõ és a pedagó-gus között, de mindig a peda-gógus legyen az irányító agyermek fejlesztésében, hi-szen õ tudja a legjobban, hogymit miért és hogyan kell csi-nálni.

Úgy érzem, hogy az elõadókrengeteg hasznos és szemé-lyes információt osztottakmeg velünk, amelyeket a gya-korlatban is hasznosítani tu-dunk.

Román Péterné

Aki figyelemmel kíséri a médiák tudósításait, észre-vehette, hogy napjainkban egyre több szó esik a tehet-séggondozásról. Nemcsak hazánkban, de Európában isegyre nagyobb figyelmet fordítanak a tehetségek idõbe-ni felfedezésére és gondozására. Városunkban sincs ezmásként, hiszen a Sajószentpéteri Központi ÁltalánosIskola (SKÁI) megalakulása óta egyre nagyobbfigyelemet szentel a tehetséggondozásnak.

Várkoly Imre a zenei nevelés fontosságát hangsúlyozta

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 7

IV. évf. 4. számMozaik

Régészeti feltárás a református nagytemplomnál

Emlékek a múltból

- Mikor kezdõdött a temp-lom feltárása, és mennyiideig folyt a munka?

- A sajószentpéteri reformá-tus nagytemplom körül 2010.június elején kezdõdtek régé-szeti feltárások. A kutatás atemplom köré tervezett felszi-várgó víz elleni védelmet szol-gáló csõvezeték lefektetéseelõtt valósult meg. A beruhá-zóval kötött megállapodásunkértelmében 30 munkanap álltrendelkezésünkre, amit teljesmértékben ki is tudtunk hasz-nálni.

Sajnos magában a templom-ban nem tudtunk kutatni,mert a belsõ tereket a beruhá-zás nem érintette, azonban atemplom teljes külsõ felújításaelõtt lehetõségünk nyílt azúgynevezett roncsolásos falku-tatás elvégzésére. Erre a feltá-rások után, 2010 õszén kerültsor.

- Milyen eredménnyel zá-rult a feltárás?

- Számunkra a legnagyobbmeglepetés az volt, hogy atemplomkertben nem kerül-tek elõ csontvázak vagy temet-kezésre utaló nyomok. Illetvetaláltunk négy vázat, de azokategészen késõn, már a 18. szá-zadban földelték el. A közép-kor folyamán a településektemplomai körül felszentelthelyre, a templomkertbe te-mette a közösség a halottait.Ennek mindig maradnak régé-szeti nyomai, azaz egy-egytemplom körüli kutatás soránakár több száz emberi csontvázfeltárására is sor kerülhet. Ez-

zel szemben Sajószentpéterenegyetlen középkori csontvázsem került elõ. Ennek magya-rázata a templom funkciójábankeresendõ. Sajószentpéter kö-zépkori plébániatemploma amai római katolikus templom-mal szemben lévõ dombonállt, egészen a 17. századig,amíg török-tatár csapatok elnem pusztították az épületet.A ma református, egykor SzentMiklósnak szentelt templomjogi értelemben tehát nem le-hetett plébániatemplom. Szó-ba került, hogy talán prépost-sági templom volt, de erre uta-ló írott források nincsenek. Alegvalószínûbb talán, hogy aSzent Miklós-templom egyház-jogi értelemben kápolna volt.Erre Magyarországon van máspélda is. A régészeti kutatás so-rán továbbá azonosítottuk azta tereprendezési szintet, ame-lyet a templom és a mai Kálvintér kialakításakor hoztak létreaz 1300-as évek közepén. Ta-láltunk olyan pusztulási réte-geket, melyek az 1400-as évekmásodik felébõl, Mátyás királykorából származtak. Ezek alap-ján ekkor a templom részbenvagy egészben elpusztulhatott.

- Felmerült-e valamilyennehézség a munkálatok so-rán?

- A templomtorony elõtti te-rület kutatása során négy szov-jet katonába ütköztünk, akik-nek exhumálása, dokumentá-lása, elszállítása több embertés több munkanapot lekötött.Ezek a halottak a második vi-lágháború végén, a mai iskola

épületében felállított katonaikórházban halhattak meg, és atemplom mellé temették õket.Az egyik katonának súlyos láb-törése volt, valamint két kato-nának a lábát amputálták. Sze-rencsénkre így azonban meg-növelhettük a régészeti kutatásterületét, és a szovjet katonákalatt egy leégett fa-föld szerke-zetû épületet találtunk.

- Milyen mûemléki értékettulajdonít az épületnek?

- Sajószentpéter reformátusnagytemploma kiemelkedõ, je-lentõs mûemléke térségünk-nek. A 14. század közepénépült, de mai tömegében 15-16. századi képét mutatótemplom nemcsak épített rész-letei, hanem 18. századi festettkazettás mennyezete és szó-széke, bútorzata is minden-képpen említést érdemel.

- Tárgyi leletek kerültekelõ a munkálatok során?

- Az ásatás alatt elsõsorbannagyobb mennyiségû, ám igenapróra töredezett kerámialele-teket találtunk. Ezek a 14. és a16. század közé keltezhetõek.Sajnos egész edényt vagy leg-alább kiegészíthetõ edénytnem találtunk. A kerámiatöre-dékek anyaga, színe, díszített-sége, mintázata alapján tudjukmeghatározni, hogy a történe-lem épp melyik szakaszábanjárunk. Kevés állatcsont ésmég kevesebb fémtárgy kerültelõ. Nem utolsósorban talál-tunk Hunyadi János kormány-zó által vert úgynevezett orosz-lános ezüst dénárt, valamintMátyás király által kibocsátottezüst dénárt is.

Bájer M.

Bizony, akármennyire is úgy érezzük, a földön még-sem mi vagyunk a legelsõ vagy legfontosabb generáció.Elõdeink ugyanúgy benépesítették a világot, keresve amegélhetést, boldogulást, mint ahogyan mi, manapság.Ezek az õsök „kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell”,és közben néha elszórták létezésük emlékeit, hogy ké-sõbb megtalálva ezeket, tanulhassunk az életükbõl.Ilyen emlékeket, leleteket õrzött magában városunk re-formátus temploma is. Ám nemrégiben egy régészetifeltárás folyt az épületben, amelynek keretein belül be-tekintést nyerhettünk a múlt rejtelmeibe. Ezekrõl a tit-kokról és a feltárás izgalmas részleteirõl beszélgettemGál-Mlakár Viktor régésszel.

7

A falkutatás nyomai ma már nem látszanak

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 8

2011. ÁPRILIS Portré

Portré: Szûcs Tamás

Egy tudásra éhes ember

- Senki sem születik mu-zeológusnak, így nyilván tesem „úsztad meg” a gyer-mekkort. Hogyan emlékszelvissza ezekre az évekre?

- A szüleim az ipar térhódítá-sának köszönhetõen kerültekSajószentpéterre. Édesanyámnagybarcai, édesapám pedigegy szabolcsi kis falucskábólszármazott, s amikor az úgyne-vezett bányászkolónia felépülta településen, otthonra leltekSajószentpéteren. Ennek elle-nére mégsem itt, hanem Sza-bolcsban születtem, akkorugyanis egy-két hetet éppen azottani rokonoknál töltöttekédesanyámék. Persze bölcsõ-débe már itt jártam, mint aho-gyan az általános iskolai tanul-mányaimat is helyben, az akko-ri 3-as iskolában végeztem. Eztkövetõen a 103. Számú Szak-munkásképzõ Intézet követke-zett, ahol esztergályos szakmátszereztem. Noha a szüleim istisztában voltak vele, hogy jófejem van, mégis úgy véleked-

tek ezzel kapcsolatban, hogyez a szakma biztos megélhetéstnyújt majd nekem, ráadásulköltségek tekintetében semterheli meg túlságosan a csalá-di kasszát, hiszen utazgatnomsem kell nap mint nap. Eszter-gályos lettem tehát, s a szak-munkás bizonyítvány megszer-zése után azonnal az üveggyár-ban helyezkedtem el. Ma isúgy emlékszem vissza erre azidõszakra, hogy bár egy rend-kívül szép és tiszteletre méltószakma birtokosa lettem, még-sem vált teljessé az életem, mi-vel már akkor azt éreztem,hogy ennél többre vágyok. Estiiskolába jártam, hogy érettsé-gim legyen, aztán - hogy azüveggyárban elõbbre léphes-sek a ranglétrán - a technikusiminõsítést is megszereztem,olvasztárként ugyanis már erreis szükségem volt. Persze,mondanom sem kell, ezt isvakvágányként értékeltem,mert továbbra sem találtam ahelyem a világban. Nehéz eztaz érzést megfogalmazni, deegyszerûen nem tett boldoggáaz a munka, amit hétrõl hétre,hónapról hónapra, évrõl évrevégeznem kellett.

- Mi jelentette a forduló-pontot az életedben?

- Az egyik valódi forduló-pont maga a rendszerváltásvolt. Másokhoz hasonlóan énis úgy gondoltam, végre kezde-ni kellene valamit az életem-mel, így vállalkozó lettem. Ab-ban az idõszakban mindennyugati termék iránt ugrássze-rûen megnõtt a kereslet, egybarátommal közösen céget ala-pítottunk, amelynek az volt a

fõ profilja, hogy bútorokat im-portáltunk, fõként Németor-szágból. Az üzlet egy idõ utánszinte önjáró lett, ennek kö-szönhetõen nemcsak pénzem,hanem egyre több szabadidõmis lett, így elhatároztam, hogymegvalósítom régóta dédelge-tett álmomat: felvételizek aMiskolci Egyetemre. Amióta azeszemet tudom, mindig a tör-ténelem vonzott igazán, ezértúgy gondoltam, valami ilyes-mit kellene tanulnom. VeresTibi barátom (sajnos már nemél), aki szintén imádta a törté-nelmet, illetve a régészetet, azttanácsolta egyszer, hogy ha va-lóban komolyan gondolom ezta dolgot, keressem fel a mis-kolci levéltárban dr. Tóth Pé-tert, aki sajószentpéteri szüle-tésû, s azt hallotta róla, hogyelkötelezett kutatója települé-sünk történelmének. Nekemsem kellett több. Néhány nap-pal késõbb (egy-két általam ér-tékesnek vélt törött üvegda-rabbal a zsebemben) felkeres-tem õt, s a segítségét kértem aleletek beazonosításához. (Aztcsak zárójelben jegyzem meg,hogy a szóban forgó üvegdara-bokat a saját kezemmel ástamki a sajóbábonyi elágazásnál,ahol az 1800-as években egyhíres csárda állt.) Péter késõbbelmesélte, hogy ennél a talál-kozásunknál úgy nézett rám,mintha az ûrbõl pottyantamvolna oda, mivel nem túl gyak-ran keresték fel olyan „elvete-mült” emberek, akik holmi tö-rött üvegdarabok eredetét sze-rették volna kideríteni. Ez a ta-lálkozás egyébként meghatáro-zóvá vált az életemben, hiszenkésõbb õ ösztönzött arra, hogyjelentkezzek az egyetemre, an-nak dacára, hogy jócskán túl-koros voltam, hiszen 1998-bankezdtem el felsõfokú tanulmá-nyaimat. Amikor az elsõ esz-tendõ végén évfolyamelsõ let-tem, már tudtam, hogy végrejó helyen vagyok.

- Miként folytatódott azéleted az egyetemi éveketkövetõen? Megtaláltad végre

a helyed a világban?- Újra jelentõs váltás követ-

kezett. Kiszálltam a korábbanemlített kereskedõ cégbõl, sannak reményében, hogy vég-re valóban azzal foglalkozha-tok, amit szeretek, Miskolconnyitottam egy antikváriumot.Tudtam, hogy ezzel negyedannyit sem fogok keresni, minta korábbi cégemmel, mégisrendkívüli boldogságot oko-zott a lelkemnek az a kutató-munka, ami az életem szervesrészévé vált azóta.

- Örülök, hogy a kutató-munkát említetted, hiszenrégi ismeretségünk apropó-ján jól ismerem azt a kötõ-dést, ami téged mágneskéntvonz a régi tárgyakhoz. Ho-gyan kezdõdött ez a szenve-dély?

- Az életemben a régi tár-gyaknak komoly becsületevan. Hiszem azt, hogy a tár-gyak „keresik” a gazdájukat.Ennek ellenére - bármennyireis furcsán hangzik - számomranem a tárgyak fontosak. Lénye-ges persze a velük való fizikaikontaktus, sokkal izgalmasabbazonban a bennük rejlõ törté-nelem. Éppen ezért jóval na-gyobb örömet okoz számom-ra, ha egy régi tárgyról sikerülkiderítenem a pontos elõéle-tét, mint az a pillanat, amikormondjuk egy árverésen meg-veszem.

- Amikor belépek a dolgo-zószobádba, mindig azt ér-zem, hogy egy igazi tudósember szentélyébe érke-zem. Patinás könyvek, régitérképek, újságok és meg-annyi tárgy, amely a múltegy apró szeletét hordozzamagában. Melyikhez kap-csolódik a legizgalmasabbtörténet?

- Mint mondtam, számomranem a tárgyak fontosak, ha-nem az az ismeretanyag, amitfelénk közvetítenek. Gyûjtõbárki lehet, akinek erre anyagifedezete van, a tárgyakat „szó-ra bírni” azonban csak kevesektudják. Ebbõl az aspektusból

8

„A papírokban van a tudás”- mondja Szûcs Tamás

Nem túl gyakori eset, hogy a kétkezi munkával ke-nyeret keresõ szülõk gyermeke világmegváltó terveketdédelget, Szûcs Tamás esetében mégis ez történt. Nohaaz atyai tanácsot megfogadva esztergályos szakmátszerzett, késõbb pedig olvasztár lett, mindvégig egyet-len cél lebegett a szeme elõtt: a lehetõ legtöbb tudást,szellemi táplálékot felhalmozni. Az élet õt igazolta, hi-szen ma történész, õstörténész, muzeológus, és tanáridiplomával a zsebében híres szaktekintélyek mellettjegyzik a nevét, többek között számos könyv, kiadványtársszerzõjeként.

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 9

IV. évf. 4. számPortré, mozaik

Tavaszi zsongás, avagy mûvészeti napok városunkban

Mérleget vontunk

- Rendkívül színes volt aprogramkínálat, mindenkorosztálynak kínáltakmegfelelõt. Mi volt ezzel acél?

- A kultúra változatosságát isbe akartuk mutatni a közön-ségnek, mert ugyanúgy része akultúrának az a program, ame-lyet nagyobb érdeklõdés kísér,mint az, amely csak egy szû-kebb réteg igényeit elégíti ki.Nem lehet mindig csak olyanprogramokat szervezni, ame-lyek a tömegeket vonzzák, ha-nem a rétegigényeket is ki kellelégíteni. Ilyen volt például aCseh Tamás- emlékkoncertvagy a L'Art Pour L'Art társulatelõadása.

- Szerepelt a palettán ko-molyzene is. Horgas Eszterfuvolakoncertje vagy a Játékés muzsika Czigány György-gyel. Milyen volt az érdeklõ-dés?

- Vannak olyanok, akiknek akomolyzene ugyanolyan fon-tos, mint másoknak a könnyû-zene. Ezek a prorgramok iscsak egy szûkebb réteg igényételégíthetik ki. Mindkét progra-mot eleve így terveztük, de

mindkét rendezvénynek pozi-tív volt a fogadtatása.

- Milyen programok szere-peltek még a kínálatban?

- A bérletes színházi sorozatutolsó elõadásaira is ekkor ke-rült sor. Ezeken a programo-kon is különbözõ korosztályok(óvodások, iskolások, felnõt-tek) vettek részt.

- Mi számított igazi külön-legességnek?

- Kettõt is szeretnék meg-említeni. Az egyik a HorgasEszter-fuvolakoncert. Egy-részt, mert maga a koncert isfantasztikus volt, másrészt ez-zel a programmal a Rendez-vények Házát is felavattuk.Nagy örömmel mondhatom,hogy kiválón debütált az újelõadóterem. Nagyszerû azakusztika, és jól bevált az a le-hetõség is, hogy a terem térel-választóval két részre osztha-tó. A mûvésznõ is elismerõennyilatkozott mind az épület-rõl, mind az akusztikáról. Pó-dium- és kamara- mûsorok-nak kiválóan alkalmas lesz ajövõben.

Számomra a másik ilyen kü-lönleges program az volt, hogy

az érdeklõdõk egy délután kétalkalommal is találkozhattakCzigány Györggyel, akinek le-gendás mûsorát (Ki nyer ma?)generációk hallgatták, és aki-nek kiemelkedõ érdemei van-nak a komolyzene népszerûsí-tésében. A mûvész sokoldalú-ságát mi sem bizonyítja job-ban, mint az, hogy õ nyitottameg a Borsos Miklós grafikáitbemutató kiállítást is.

- Szerepelt-e olyan prog-ram a kínálatban, amelyrenem volt érdeklõdés?

- Sajnos igen. Nagy kudarcvolt a vasárnapra meghirdetettKi mit tud?, amelyre összesen

7 jelentkezõ produkció akadt,ezért ez a program el is ma-radt. A sikertelenség arra ösz-tönöz minket, hogy más meg-oldásokban gondolkodjunk,esetleg csak 2-3 évente kellmegrendezni, vagy tágítanikell térségi szintre.

- Ha a számokat nézzük,nagyjából hányan vettekrészt az ötnapos programso-rozaton?

- 1600-1700 vendégünk voltösszességében, ami ugyan el-marad a tavalyi számoktól, denem a nézõszám hajhászásavolt a célunk.

- Miként sikerül finanszí-rozni ezeket a rendezvénye-ket, hisz a belépõjegyeknem kerülnek sokba, sõt,számos rendezvény teljeseningyenes?

- Természetesen sokkal többprogramot is lehetne szervez-ni, de sajnos pénzügyi szem-pontból ez nem megoldható,ugyanis a forrásaink nem nö-vekedtek az idén, viszont a fel-adatellátó helyek száma gyara-podott. Igyekszünk pályázatokútján pénzügyi forrásokhozjutni, amelyek segítségével ajövõben még több színvonalasprogramot tudunk majd szer-vezni.

Románné

szemlélve rendelkezem né-hány olyan papíralapú emlék-kel (egyébként legszívesebbenezekkel foglalkozom), ami ne-kem rendkívül fontos, mivelSajószentpéterhez kapcsolha-tó. Említhetném példáulSzentpéteri Imre (Rákóczi bri-gadérosa volt) levelét, amelyaz 1600-as évek végérõl szár-mazik, vagy azt a bizonyít-ványt, amelyet Lévay József ta-nárként saját maga állított ki.Ugyancsak kuriózum az az ere-deti Sajószentpéter-térkép,amelyet 1891-ben készítetteknémet katonai térképészek, il-letve szintén nagyra értékelemazt az alapító okiratot is, ame-

lyen dátumként 1862 díszeleg,s amely a helyi Tanítói Egyletmegalakulásáról szól.

- A beszélgetésünk elejénmegütötte a fülem egy rend-kívül érdekes mondatod,amely valahogy úgy hang-zott, hogy minden tárgy an-nál van a legjobb helyen, akiazt a legtöbbre értékeli. Ön-magaddal kapcsolatban vi-szont rendkívül szerényenfogalmaztál: te csupán õr-zöd azokat a tárgyakat, ame-lyek valamilyen módon hoz-zád kerültek. Mi akkor avégsõ célod ezekkel a relik-viákkal?

- Õszintén szólva tényleg

nem az a célom, hogy életemvégéig a lakásomon tároljamezeket. Lehet, hogy merész aterv, de azt vettem a fejembe,hogy létre kellene hozni egyhelytörténeti múzeumot, ahola (most még a fiókok mélyénszunnyadó) tárgyak megeleve-nednének. Így válhatnának amateriális javak valódi értékké,hiszen a látogatók (akár isko-lás csoportok vagy magánem-berek) testközelbõl megismer-hetnék azokat a történelmi ko-rokat, melyekrõl eddig csaktankönyvekbõl, dokumentum-filmekbõl vagy más források-ból hallhattak. Emellett arrólsem tettem le, hogy a dr. Tóth

Péterrel közösen írt ÜdvözletSajó-Szent-Péterrõl c. képes-lapkönyv bõvített kiadásátmegjelentessük, valamint egyennél talán még érdekesebbkiadvány készítését is tervez-zük, amelynek régi sajószent-péteri fényképek adják majd agerincét. Korábban felhívásttettünk közzé a Sajó TV-ben, sszerencsére sokan jelentkez-tek, akik érdekes régi fotókkalrendelkeznek.

- Azt kívánom, hogy ezeka terveid is úgy valósuljanakmeg, mint korábbi álmaid,hiszen ez városunk számárais komoly elõrelépés lenne!

Sulyok Barnabás

Az idén második alkalommal került megrendezésre aMûvelõdési és Sportközpont szervezésében az a prog-ramsorozat, amely a Tavaszi zsongás elnevezést kapta.Sajó Attila igazgatóval a programokról beszélgettünk.

9

Horgas Eszter nagysikerûkoncertje a Rendezvények

Házában

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 10

10

2011. ÁPRILIS

Leitnerné JantyikIbolya

- Gyakran megfordulok azintézményben, és örülök an-nak, hogy a rekonstrukcióvalegybekötött épületbõvítés el-érte a célját. Elégedett vagyoka belsõ kialakítással, ami sze-rintem nívósra sikerült, akár-csak a városképbe illõ külsõmegjelenítés. Örülök annak,hogy ez lett a régi, korszerût-len épületbõl, amit most lá-tunk. A rendelõbe érkezõ gyer-

mekeket mesefigurás „díszlet”várja, amely háttér oldja a kisbetegek feszültségét, és elosz-latja a fehér köpeny iránti fé-lelmet. A leglényegesebb fejlõ-désnek viszont azt tartom,hogy mûködnek városunkbanaz alapszolgáltatások, és lénye-gében már csak komolyabb ki-vizsgálásokra kell Miskolcrautazni. Ez a korábbiakhoz ké-pest jelentõs elõrelépés.

Bari Béla - Éppen a munkába álláshoz

szükséges orvosi papírokat in-téztem, mert sikerült elhelyez-kednem egy miskolci édesség-gyártó cégnél. Mivel az átadásóta most jártam elõször azépületben, meglepõdtem azon,

hogy mennyivel jobbak letteka körülmények. Az épületbelsõsokkal tágasabb, korszerûbblett, jelentõsen megnöve-kedett a rendelõk száma, és azitt dolgozó szakorvosok szá-mos problémát helyben tud-nak megoldani. Talán ha lehet-ne még javítani a mûszerezett-ségen, az minden helybelinekjó lenne!

Viszlai Edit

- Nagyon örülök az új rende-lõintézetnek, hiszen ebbenmár akadálytalanul tudom tol-ni a babakocsit, míg a régibenfel kellett cipelnem a lépcsõ-kön. Szépek az új bútorok, ésitt ki kell emelnem a berende-zõk figyelmességét, akik ügyel-tek arra, hogy a berendezéseka kisgyermekek tetszését is el-

nyerjék. Elmondanám, nem-csak az épület lett szép, hanemelégedett vagyok az orvosi ellá-tással is. Óriási elõnyt jelent,hogy most már egy helyen ta-lálható minden rendelés, ésnem kell a város több pontjárautazniuk a betegeknek. Ösz-szességében tehát nagyon széplett az épület, kívül és belülegyaránt impozáns.

Kovács Sámuelné

- Néhány napja fizikoterápi-ás kezelésre járok, és nem gyõ-zöm dicsérni azt az embert, akikitalálta, hogy azt a szakrende-lést is idehozzák az állomásmellõl. Sokkal jobb itt a meg-közelítése. Bevallom, elcsodál-koztam, amikor az átadás utánelõször bementem az épület-be, mert nagyon szépnek talál-tam. Ettõl értelmesebb, hasz-nosabb beruházást keresvesem lehetett volna találniSajószentpéternek. Köszönetérte mindenkinek, aki résztvett a kitalálásában, megterve-zésében és kivitelezésében,mert szerintem ez úgy jó,ahogy van. Ha a késõbbiekbenmég bõvíteni lehetne néhányszakrendeléssel, még jobb le-hetne, bár értesültem róla,hogy hamarosan lesz urológiaiés fül-orr-gégészeti szakrende-

lés is. Óriási elõnye lesz így ahelybelieknek, mert ha a me-gyei kórház rendelõibe szeret-nének bejutni, esetenkénttöbb hónapos várakozásra van-nak ítélve.

Ziber Istvánné - Havonta járok a háziorvo-

somhoz gyógyszert íratni, deamíg nem itt rendelt, addig isfigyeltem az építkezést. Mitmondjak? Gyönyörû lett azegész, és köszönettel tarto-zunk azoknak, akik részt vet-tek benne. Sokkal kényelme-sebb helyben a gyógyulás, nemkell utazni a megyei kórházbacsak néhány kivételes vagy sú-lyosabb esetben. Leggyakrab-ban röntgenfelvételre kapnakbeutalót a helybeliek, amiért

még Miskolcra kell menni,ezért jó volna, ha a következõegészségügyi beruházás egyröntgengép beszerzése lenne.Biztosan annak is örülne min-denki.

Budai Pál

- Mindenki láthatja, hogy egy21. századi intézmény épültSajószentpéteren. Ez ugyan-úgy igaz a külsõ, mint a belsõkialakításra. Régi vágyunk voltmár ez a beruházás, de örülök

Miként értékeli a megújult Gyógyító-Megelõzõ Intézményt?

Közélet

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 11

IV. évf. 4. számKözélet, mozaik

11

annak, hogy végre elkészült, ésélvezhetjük az elõnyeit. Külö-nösen sokat jelent az idõsek ésa súlyos betegek számára, fõ-leg a megközelíthetõsége ésközelsége miatt. Az alapfelada-tokat így most már helyben isbiztosítani tudja az önkor-mányzat, az idõk során pedigmég lehet bõvíteni a szakren-delések számát. Az intézmény-ben dolgozó egészségügyiszakemberekkel, így az orvo-sokkal, ápolókkal és asszisz-tensekkel is elégedettek a hely-beliek, akik nemcsak szakmai-lag, hanem emberileg is kiválóteljesítményt nyújtanak. Ezértélvezik a sajószentpéteriek bi-zalmát. Egy javaslatom azértlenne a bõvítésre vonatkozó-an, mert szerintem egy rönt-gengép beszerzése sokat javí-tana az ellátáson. A mai világ-ban ahhoz már röntgenorvostsem kellene szerzõdtetni, mert

az informatikai rendszeren ke-resztül lebonyolítható a rönt-genképek kielemzése.

Ferencziné PozsgaiJudit

- Mivel az I. számú fogásza-ton dolgozom asszisztensként,így nap mint nap testközelbõltapasztalom a pozitív változá-sokat. Modernebb, komforto-sabb lett az egész épület, a ren-delõk és a várótermek tágasab-bak és világosabbak, mint ko-rábban voltak. Egy ilyen szépberuházás után sokkal jobb ahangulatunk is, kulturáltabbkörülmények között a munka-idõ is kellemesebben telik.Most már egy épületben talál-ható a védõnõi szolgálat, a nõ-gyógyászat, a szemészet, a fizi-koterápia, a gyógytorna, vala-mint a felnõtt- és gyermekor-

vosok, de van belgyógyászatiszakrendelés is. Ezek a szolgál-tatások bõvülnek hamarosanurológiával és fül-orr-gégeszakrendeléssel, tehát az em-berek egészségügyi problémái-nak jelentõs része helyben ke-zelhetõ.

Leitner Katalin

- Nagyon jó és korszerû lettaz új intézmény, ami rövidesentovább bõvül, hiszen megnyí-lik a fül-orr-gége és az urológi-ai szakrendelés is. Mivel eléggyakran felkeresem a háziorvo-somat, tudok különbséget ten-ni a régi épület és az átalakí-tott, modern intézmény kö-zött. Most már elmondhatjuk,hogy városi rangunknak meg-felelõ Gyógyító-Megelõzõ In-tézmény segíti a helybeliekegészségének megõrzését és

gyógyulását. Az pedig nagyonjó ötlet volt, hogy minden ren-delõt egy helyre telepítettek.

Bencs Gyula

- Még nem voltam az épület-ben, mert nem volt rá szüksé-gem, de szemmel látható kí-vülrõl is a változás. Igazi város-képbe illõ épület készült el, ésértesülésem szerint a modernkörülmények között sokat ja-vult az ellátás színvonala is. Azegészségügyi központ jobb he-lyen nem is lehetne, mint itt, avárosközpontban. Értékes,szép beruházásról van szó, amitovább emeli a város megítélé-sét. Jó lenne viszont, ha minélkevesebb beutalót kellene ír-nia a helybeli orvosoknak amegyei kórházba, amit úgy le-hetne elérni, ha további fej-lesztések következnének.

Kovács

A legelsõ Pécsi nap akkor ke-rült megrendezésre, amikor arégi 3. Számú Általános Iskolafelvette a Pécsi Sándor nevet. Alelkes tantestület késõbb úgydöntött, hogy hagyományte-remtõ jelleggel minden évbenmegismétli ezt a programot. Azidei Pécsi nap elsõ felvonása

március 18-án, Sándor-napon,a megszokott csengõszóvalkezdõdött, majd a tagintéz-mény diákjai szívmelengetõünnepi mûsorral emlékezteknévadójukra. Az aulát színház-zá varázsolták; a kivetítõn Aholdbéli csónakos dallamáraperegtek a képek Pécsi Sándor

szerepeibõl. A gyermekek fel-idézték a nagyszerû színész éle-tének egy-egy mozzanatát. Egytanuló magára öltötte a po-rondmester szerepét, és szín-padra szólította a komédiáso-kat. Színházzal kapcsolatos ver-sek, prózai részletek hangzot-tak el, ami után egy humorosSándor-napi köszöntõt hallha-tott a közönség. Mivel a komé-diázás elengedhetetlen kellékea zene, így a mûsorban megje-lent a dob és a citera hangja is.A hangulatnak megfelelõen já-tékos, vidám beszéddel emlé-kezett Bodnárné Sallai Ágnestagintézmény-vezetõ a híresszínészre. A mûsor után virágot

helyeztek el a tanulók a Pécsi-dombormûnél. Délelõtt min-den osztály felkereste a PécsiSándor emlékszobát is. A prog-ramsorozat délután folytató-dott a városi szintû versenyek-kel. Tartottak angol és németnyelvi vetélkedõt, zenetörténe-ti versenyt, alsós könyvbarátversenyt és a csapatok össze-mérték Pécsi Sándor életével,munkásságával kapcsolatos tu-dásukat. A jó hangulatú Pécsinap minden kedves meghívottvendég és résztvevõ számárakellemes hangulatú volt. A diá-kok és tanáraik elégedetten tá-voztak a programok után.

B.M.

Az életben fontos szerepet játszik a kötõdés, a ragasz-kodás. Kötõdünk az otthonunkhoz, a környezetünkbenélõ emberekhez, a minket körülölelõ városhoz és an-nak történelméhez. Mint azt Paróczayné Kmeczkó Ildi-kó tanárnõtõl megtudtuk, a Pécsi Sándor Tagiskola név-adójához, városunk híres színmûvészéhez kötõdik. En-nek a tiszteletteljes ragaszkodásnak adnak hangot a di-ákok és nevelõik a méltán elismert színész nevével fém-jelzett emléknapon.

Pécsi nap

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 12

12

2011. ÁPRILIS Közélet

Áthúzódó gondok: utak, foglalkoztatás, közoktatás

Az országgyûlési képviselõnél jártunk

Krónika: Egyéves jubileu-mához érkezett a második Or-bán-kormány, ám ez idõ alattúgy tûnik, nem sok valósultmeg a kampányban tett ígére-tekbõl. A 2/3-os parlamentitöbbség adott, vagyis bármi-lyen törvény könnyen átvihetõa szavazáson. Milyen akadá-lyok állnak mégis a kormányútjában?

D. Z.: Nem szeretek vissza-felé mutogatni, de nagyon sú-lyos örökséget kaptunk az elõ-zõ kormányoktól. Soha nemlátott államadósság, az IMF be-folyása, a gazdasági válság fog-lalkoztatásra gyakorolt hatásamind azonnali megoldást igé-nyelt. Aztán ott van az Alkot-mány kérdése. Rendszerváltás-kor az 1949-es alkotmány mó-dosítására került sor, amely-nek preambulumában ott van,hogy az új alkotmány megszü-letéséig érvényes. Húsz éve váraz ország arra, hogy megle-gyen a parlamenti felhatalma-zás egy új elkészítéséhez, és ezmost érkezett el. Az 1949-esalaptörvény olyan történelmikörnyezetben íródott, amikor -finoman szólva is - erõs szovjetbefolyás volt hazánkon. Mind-ez érzékelhetõ a szellemisé-gén, hiszen nagyon távol állegy nemzeti Alkotmánytól.

Krónika: Az ellenzék errõlazt mondja: nincs semmifélealkotmányozási kényszer, va-gyis szerintük jó a meglévõ is,majd hozzáteszik, hogy ennélsok fontosabb probléma vármegoldásra az országban.

D. Z.: Amint mondtam, 20éves adóssága ez a magyar de-mokráciának. Nagyon sokmegoldásra váró feladat van,de az alapoktól kell kezdeni az

építkezést, hiszen az alaptör-vényre épülnek majd a sarkala-tos törvények, majd a többijogszabály. A fanyalgók pedigleginkább azok, akik miatt or-szágunk államadóssága, ami agazdaságot meghatározza, azegekig nõtt az elmúlt 8 évben.Politikai ellenfeleink még min-dig az ellen hadakoznak, hogypéldául a határon kívülre ke-rült magyarságot a nemzet ré-szének tekintsük-e. Ebben akérdésben szólaltam fel a kö-zelmúltban az országgyûlés-ben, ahol kértem, rögzítsük azalaptörvényben, hogy a triano-ni békediktátum után határa-inkon kívül rekedt magyar em-berek a nemzet részét képezik.

Krónika: A Parlament az el-telt hónapokban egy törvény-gyárra hasonlít, ahol a kor-mányzó párt mindent megakar változtatni. Képviselõ úrtagja az Oktatási, Tudományosés Kutatási-, valamint az Etni-kai, Vallásügyi és Emberjogi Bi-zottságnak. Ezeken a területe-ken is számos vita zajlik, ésegyik legsarkalatosabb pont aszakképzés átalakítása, vala-mint az iskoláztatási kötele-zettség korhatárának a megál-lapítása.

D. Z.: A hazai oktatás színvo-nala és eredményessége amélypont közelébe került,ezért ezen a területen sürgõsváltozásokra van szükség. Eh-hez olyan törvényeket kellettátírni, mint például az alsó ta-gozatosok újbóli osztályozása,vagy hogy az évismétlést ne aszülõ, hanem a pedagógusdöntse el. Ha nincs a gyerekenvalamiféle teljesítménykény-szer, ha a jogokról esik csakszó, de a kötelességekrõl nem,

akkor nem mindig érzi azt,hogy tanulnia kell.

Aztán ott van az iskoláztatásikorhatár kérdése. Nem tartomnormális dolognak, hogy egy17-18 éves, már felnõttnek te-kinthetõ fiatal akár 10-12 évesgyerekekkel üljön egy általánosiskola padjában, mert abbólsok konfliktushelyzet alakulhatki. Ebben a kérdésben egyéb-ként a 16 éves kort támogatom,mert néhány szülõ eleve egy év-vel késõbb küldi iskolába gyer-mekét, mondván: hétéves korá-ra érettebb lesz. Aztán jöhetolyan probléma, hogy évet kellismételnie, ezért tartom kevés-nek a 15 éves korhatárt. A szak-képzés eddigi formája sem tart-ható fenn, mert nem érte el azelvárt célt. Régóta nem kerül-nek ki a szakképzõ iskolákbóljól képzett ifjú szakmunkások,és egyre több a hiányszakma. Amunkaerõpiac igényeinek fel-mérése nyomán alakuljon ki aszakképzés palettája, és akárvissza kell nyúlni a több évtize-den át bevált hároméves szak-munkásképzéshez! Ezzel segít-séget kap a kitöréshez a mun-kanélküliséggel küzdõ családgyermeke és a munkaerõigénytbenyújtó vállalkozás is. Változ-tatások lesznek a felsõszintûoktatásban, mert az senkineksem jó, ha olyan diplomásokatképzünk, akiknek utána lehetõ-sége sincs a munkaerõpiaconaz elhelyezkedésre.

Krónika: Említette a mun-kanélküliséget, ami a közel-múltban negatív csúcsot dön-tött. Sokan kritizálják a közfog-lalkoztatás leszûkítését és a lét-számcsökkentés mellett a be-vezetett négyórás munkavég-zést is, mert az azért kapott „fi-zetés” a megélhetéshez túlsá-gosan kevés.

D. Z.: Ezen a területen isüres kasszát örököltünk, ezértát kellett dolgozni a közmun-kaprogramot. Azt hiszem, ab-ban az alapelvben egyetérthe-tünk, hogy a közmunka nemlehet hosszú távú életcél senki-nek sem. Sokan megkerestekmár ezzel kapcsolatban, merthamar kiderült, hogy a változ-tatás nem igazán érte el a cél-ját. Ezért megyénk fideszesképviselõivel indítványt nyúj-tottunk be az újbóli átalakítás-ra. Ennek lényege, hogy a jóldolgozó hasznos emberek szá-mára legyen lehetõség napi 6vagy 8 óra foglalkoztatásra.Ezen kívül helyzetbe kell hoznia nagyobb vállalkozásokat,hogy tudjanak létszámot fej-leszteni. Hátrányos földrajzihelyzetünkbõl adódóan sajnoskevés az esélye, hogy az észak-borsodi területekre érkezzenmostanában egy sok munka-hellyel kecsegtetõ nagy befek-tetés. Komoly kormányzatiszándék van arra, hogy a köz-munkaprogram átalakításrakerül Észak-Magyarországon.

Krónika: A rossz megközelí-tés javítható lenne mondjuk a26-os számú fõút Sajószent-pétert elkerülõ szakaszának amegépítésével. Ebben a kér-désben politikai ígérgetésbõlnem volt hiány.

D. Z.: Az elkerülõ út termé-szetesen nem került le a napi-rendrõl. Azt viszont tudomásulkell venni, hogy a tavalyi évtermészeti csapásai, az árvíz ésbelvíz elleni védekezés vagymondhatnám a vörös iszap ka-tasztrófát is, sok pénzt kivettekaz államkasszából. Mindenkiszámára fontos a 26-os út for-galmának városból történõ el-

Kereken egy éve került kormányra a Fidesz-KDNPszövetség, akik választási kampányukban az ország ál-lapotában gyors és erõteljes javulást ígértek. A 2002-2010 közötti kormányzást tragikusnak ítélték, különö-sen a közbiztonság, az államadósság és az oktatáspoliti-ka területén. Demeter Zoltán országgyûlési képviselõtkérdeztük arról, hogy a felsorolt területeken mikorravárható átütõ javulás, illetve a térségünkben halmozó-dó feszültségek kezelését meddig lehet elodázni.

„ Június elejére készül el aVarbó és Lyukó közötti

útszakasz” - mondjaDemeter képviselõ úr

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 13

IV. évf. 4. szám

13

Közélet. aktuális

Reflektorfényben a közkutak és közterületek

terelése, azon dolgozom, hogyaz elmúlt ciklusok ígéreteiután ez végre megvalósuljon.Ugyanakkor a választókerület-ben a tavalyi esõzések nyomántöbb település is nehezen kö-zelíthetõ meg. Tardona ésSajóvelezd az ott lakók számá-ra jelentõs kerülõvel és pluszköltség árán érhetõ el, a Pity-palatty-völgy lakói pedig csakSajószentpéteren keresztül jut-nak el Miskolcra. Mindháromhelyen elmosta az árvíz az utat,ezért azokat le kellett zárni. Azmár biztosnak látszik, hogy jú-nius elejére sikerül majd átad-ni a Varbót Lyukó-völggyel ösz-szekötõ útszakaszt, és megin-dulhat újból a közlekedés Mis-kolc irányába. Ebben a kérdés-

ben egyeztettem Völner Pállal,a Nemzeti Fejlesztési Miniszté-rium infrastruktúráért felelõsállamtitkárával és Fónagy Já-nos államtitkárral is.

Krónika: A települési ön-kormányzatok általában megszokták hívni képviselõ-testü-leti üléseikre az országgyûlésiképviselõt. Hányszor tudotteleget tenni az ilyen irányú kö-telezettségének?

D. Z.: A közelmúltbanVarbón jártam, ahol a legaktu-álisabb pont a már említett út-szakasz újjáépítése volt. Aztántalálkoztam Sajóbábony képvi-selõivel is. Más települések ön-kormányzati meghívásának iseleget fogok tenni, az idõpon-tok természetesen parlamenti

munkám függvényei. Krónika: A térség önkor-

mányzatai számos nagy értékûpályázatot nyertek az elõzõkormány regnálásának idõsza-kában, meglehetõsen kevésönerõ biztosítása mellett. Ezektöbbsége már kifutott, vagy ép-pen most van a megvalósításfázisában. Mikorra várható újpályázatok kiírása, és azok mi-lyen területeket fognak érinte-ni?

D. Z.: Valóban sok pályáza-tot nyertek az önkormányza-tok, és az örvendetes dolog,amikor egy-egy település fejlõ-dik. Bár megjegyzem, hogyhátrányos helyzetû régiónkbanvéleményem szerint arányai-ban nagyon sok pénz jutott

olyan beruházásokra is, ame-lyek látványcélokat szolgálnak,ugyanakkor járdák, szennyvíz-elvezetés, megfelelõ minõségûutak hiányoznak, régi és kor-szerûtlen középületek sokasá-ga van még a településeken.Ezekre kell hangsúlyt fektetnielsõ lépésben, valamint amunkahelyeket teremtõ vállal-kozásokat kell segíteni. A Szé-chenyi Terv keretében a hang-súlyt ezekre a lehetõségekrehelyezzük. Nagyon fontos azis, hogy a helyi építési vállalko-zókat sokkal nagyobb mérték-ben vonjuk majd be a kivitele-zésekbe, hiszen ezáltal csök-kenthetõ lenne a munkanélkü-liség is térségünkben.

Kovács István

- Mi szabályozza, hogy egytelepülésen szükséges-eközkutak felállítása?

- A település vízellátása köz-üzemi szolgáltatásnak minõ-sül, melynek mûködését kor-mányrendelet, díját minisztéri-umi rendelet szabályozza. Aholnem történt meg az ingatlanbekötése a vezetékes ivóvízhá-lózatba, ott közkutakról kapjaa lakosság az ivóvizet.

- Kik használhatják a köz-kutakat?

- Az ivóvíz fogyasztására köz-üzemi szerzõdést kell kötni,melyben a család létszáma, arendeletben meghatározottl/fõ/nap mennyiség és a vízdíjszerepel. A vízdíjat a Város-gondnokság szedi be.

- Hogyan lehet ellenõrizniezen családok tényleges fo-gyasztását?

- A Városgondnokság nyil-vántartást vezet a közkutakról,ez tartalmazza, hogy melyik ut-cában lévõ kút hány családot,illetve fõt szolgál ki, és ebbõlki lehet számolni a mértékadófogyasztást.

- Kik és miként kontrollál-ják, hogy tényleg csak a rá-

szorultak használják-e a ku-takat?

- Az önkormányzat közterüle-tekrõl szóló rendelete megtiltjaa közkutakról történõ gépko-csimosást, locsolást, melyet aközterület-felügyelõk ellenõriz-nek, ott is, ahol a Városgond-nokság a túlzott vízfogyasztásrafelhívja a figyelmüket.

- Ha már a közterület-fel-ügyelõkrõl beszélünk: miszámít egyáltalán közterü-letnek, és milyen rendelete-ket kell betartani ezzel kap-csolatban?

- Közterületnek minõsül min-den önkormányzati és nem ön-kormányzati tulajdonban lévõ,közcélú és ennek következté-ben mindenki által használhatóterület. A közterület rendjérõl,a köztisztaságról, a helyi állat-tartásról, a közterületen törté-nõ dohányzás korlátozásárólönkormányzatunk rendeleteketalkotott, melyek megtalálhatókosztályunkon, illetveSajószentpéter város honlapjánis. A hatályos rendeletek betar-tására, illetve betartatására2011. május 1-jétõl fokozott fi-gyelmet kívánunk fordítani a

közterület-felügyelõk segítségé-vel, hogy ne csak középülete-ink, de köztereink, közterülete-ink is szebbek, élhetõbbek le-gyenek. Május 1-jéig amennyi-ben szabálytalanságot tapaszta-lunk, az elkövetõt csak szóbanfigyelmeztetjük, május 1-je utánazonban már helyszíni bírságszabható ki, amelynek összege3000 Ft-tól egészen 20 000 Ft-igterjedhet. Azt is tudni kell, hogya rendeletet megszegõkkelszemben szabálysértési eljárásindítható, melynek keretében30 000 Ft-ig terjedõ büntetésreszámíthatnak a személyek.

Románné

Sajnos nem ritka, hogyautót mosnak, vagy

locsolnak a közkutakról

A városban járva-kelve feltûnik, hogy vannak utcák,ahol már egyáltalán nincsenek közkutak, más utcákbanpedig kettõ is van. Éles Emõkét, az Építési és Városüze-meltetési Osztály vezetõjét a közkutak helyzetérõl kér-deztem.

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 14

14

2011. ÁPRILIS Sport

Bemutatkozik nõi focicsapatunk

Tûsarkú helyett stoplis cipõ…

Ejtsünk néhány szót a nõifutballról!

Annál is inkább, mivel a FIFAbecslése szerint ma negyvenmil-lió nõ futballozik a világon, s1991 óta már négyévente nõi vi-lágbajnokságokat is rendeznek.Ezeken Norvégia egyszer, azUSA és Németország (õk a cím-védõk) kétszer lett eddig arany-érmes. Külföldön egyre népsze-rûbbé válik, az 1999-es VB-dön-tõt a helyszínen 90 195 nézõ lát-ta, ennyien nõi sportesemé-nyen még soha nem szurkoltak.A világ legjobb játékosa (a nõifoci Messije) a brazil Marta, akiegymás után háromszor lettaranylabdás. Magyarországonkülönbözõ szintû bajnokságo-kat rendeznek, két játékosunknémet bajnokságban profis-kodik. Az elsõ számú nõi játék-vezetõnk, Gaál Gyöngyi nemrégnõi BL-elõdöntõt dirigált, a NõiMagyar Kupa döntõjét (MTK-Viktória FC) a napokban a SportTV élõben közvetíti. Az utánpót-lás válogatottak is egyre több fi-gyelmet érdemlõ eredménnyelbüszkélkedhetnek, de hát apénz…

Új korszak kezdõdik?2010. október 18-a. Lehet,

hogy ezt a dátumot egyszerbüszkén véssük majd városunksporttörténelmének lapjaira?Ezen a napon az elsõ közösedzés megtartásával alakultmeg ugyanis a SajószentpéteriNõi Labdarúgócsapat. Errõl ésaz azóta eltelt idõ tapasztalata-iról a leginkább illetékest, a

csapat edzõjét, Soltész Imrétkérdeztem:

- A gondolat, hogy szervez-zünk nõi focicsapatot, márévekkel ezelõtt megfogalmazó-dott, aztán amikor a múlt õsz-szel Szabó Alexa sokadszorra ésmár több lány nevében jelent-kezett nálam, hogy õk bizonyszeretnének focizni, tudtam,hogy komoly a szándékuk, s eb-ben segíteni kell õket. A szerve-zés nagy részét õ végezte, demár én is kezdtem a korábbi Di-ákolimpiákon részt vett lányokkörében népszerûsíteni az ötle-tet. Alexa a csapat biztos pontja,vezéregyénisége lett, így termé-szetes, hogy õ látja el a csapat-kapitányi teendõket is - tudommeg tõle a kezdeteket. - A téliidõszakot a teremben töltöttük,most kezdjük igazából a szabad-téri edzéseket, heti egy órábakell sûrítenünk a tanulni való-kat, valljuk meg, ez elég kevésidõ. Ez alatt kell megfelelõ be-

melegítés mellett kondíciót nö-velni, az alap labdatechnikát ta-nulni és fejleszteni. Persze a fo-ci sava-borsa, az egymás közöttijáték sohasem maradhat el! Sze-rencsére az edzéseken szintemindig van két csapatra való já-tékos, ami a mérkõzéseken 5+1alapfelállásban két, nagyjábólazonos sort jelent. Ezek a lá-nyok nagyon fiatalok, zömmelsajószentpéteriek, bár van egyjó képességû tiszalúci kapusunkés egy miskolci lány is erõsítminket. Négyen még most bal-lagnak általános iskolából, de a

többiek is csak egy-két évvelidõsebbek. Korábban õk széperedményeket értek el a Diák-olimpiákon, öregbítve ezzelSajószentpéter város és az isko-lájuk hírnevét is.

- És az anyagiak, a techni-kai háttér? - szakítom meg kér-désemmel lelkes beszámolóját.

- Mint ahogyan a csapat, méga körülmények is most kezde-nek formálódni, kialakulni. Kétalternatíva áll elõttünk: az egyikaz önálló sportegyesület létre-hozása, amely reálisan nézvemeghaladná az erõnket, a má-sik pedig az SVSE szakosztálya-ként történõ mûködés. Azutóbbit az egyesület csökkenõönkormányzati támogatásameglehetõsen megnehezíti, denem adjuk fel! Ahhoz, hogy to-vább tudjunk fejlõdni, a megyeibajnokságban õsszel el tudjunkindulni, mi is keressük a szpon-zori lehetõségeket, tárgyalunklehetséges támogató vállalko-

zókkal, de a biztos háttér aszakosztályi modell lenne. Azeddigi két felkészülési torna ne-vezési díjait, az utazást, zsebbõlfedezték a lányok, mint aho-gyan a most vásárolandó sajátfelszerelés árát is összeadják,eddig ugyanis kölcsön mezbenjátszottunk. Én ingyenesenedzem õket, az utazás rám esõrészét magam fedezem.

- Számomra úgy tûnik, ha-mar szívügyed lett az után-pótlás nevelése mellett a nõifoci is. Jól gondolom?

- Aki engem egy kicsit is is-mer, tudhatja, hogy ez az éle-tem, fõleg amióta a sors úgyhozta, hogy szívmûtétem miattnem folytathattam az addigimunkámat. Ott voltam az SVSEmegalakulásánál, és idestovahúsz éve edzõként a labdarúgóutánpótlást nevelem az általá-nos iskolákban és az egyesület-ben. Ha egy mérkõzésen vagyakár egy iskolai edzésen vissza-láttam azt, amit tanítottam, ésgól lett belõle, akkor azt mond-tam magamnak, hogy aznapreggel már érdemes volt felkel-nem! A lányok - bár technikai-lag még van bõven csiszolniva-lónk - szemmel láthatóan nap-ról napra sokat fejlõdnek: fino-mul a labdakezelés, egyre többa kis területen, széleken tuda-tosan megjátszott labda. Megle-põ, hogy a rúgótechnikájuk ésa lövõerejük javult látványosan,pedig talán ezt gyakorolták alegkevésbé. Ha komolyan ve-szik, még szép pályafutás állelõttük, már rivális klubok is fi-gyelik a sajószentpéteri tehetsé-ges lány focistákat.

A sport a szabadidõ hasznoseltöltésén túl segít az egészségmegõrzésében, életre szóló él-ményekkel és barátságokkalgazdagít. Városunk tradícióipedig a nõi kézilabda megszû-nése után igénylik a nõi csa-patsport jelenlétét, segítsükhát ezeket a fiatal, focizni imá-dó lányokat abban, hogy nem-sokára Sajószentpéteren, baj-noki mérkõzésen is szurkol-hassunk nekik!

Kiss B.

A tavaly év végi Sajószentpéteri Szupercsapat címértmegrendezett játékos sportvetélkedõn találkoztam elõ-ször ezzel a néhány fiatal lánnyal. A versenyeket a tiniktermészetes vidámságával, játékosan-komolyan, kis kö-zösségként csinálták végig. Bevallom: én is csupán ak-kor és ott tudtam meg, hogy Sajószentpéteren van nõifocicsapat, és hogy õk azok. Már majdnem feledésbe ismerült bennem ez a decemberi nap, amikor kezembeakadt egy újságcikk, benne fényképpel: nõi foci terem-tornát rendeztek megyénk csapatainak részvételével aMiskolci Városi Sportcsarnokban. Igen, az ott készültfotón mintha azok az ismerõs arcok tekintettek volnavissza rám, s máris megszületett bennem a gondolat: aSzentpéteri Krónika tisztelt olvasóinak is meg kell õketismerniük!

Lehet, hogy egy-két év múlva szívesebben nézzük majd anõi focit?!

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 15

CCCCssssaaaallllááááddddiiii nnnnaaaapppp aaaa

SSSSeeeemmmmmmmmeeeellllwwwweeeeiiii ssss UUUUttttccccaaaaiiii

TTTTaaaaggggóóóóvvvvooooddddáááábbbbaaaannnn

A Föld napja alkalmából Családi napot szervez-tünk intézményünkben, melynek célja, hogy agyerekek megtapasztalják: ahhoz, hogy kör-nyezetünk szép legyen, mit kell tenni. Gyere-kek, szülõk és az óvodában dolgozók, kicsik ésnagyok kapát, gereblyét fogtak, és együtt mun-kálkodtak, szemetet szedtek, virágot ültettekés öntöztek, hogy a csodálatos tavaszi napsü-tésben az óvoda virágos kertjei életre keljenek.Ezúton is szeretnénk megköszönni a felaján-lott virágokat, és köszönetet mondani a segítõ-kész szülõknek:

az óvoda dolgozói és HorváthnéOrehovszki Judit tagóvoda-vezetõ

Vízszintes: 1. Április 11-én ünnepeljük. 8. Fecske

Csaba, szögligeti születésû költõ versének címe. 9. Nyíltar-

tó. 11. Ipari rostnövény. 12. Jómagam. 13. A móg ikersza-

va. 15. Rövid trombitahang. 16. Ramazuri. 18. Cipõ alsó

része. 19. Tartósító oldat. 21. Egészséges ital.

Függõleges: 1. Az asztácium vegyjele. 2. Kettõ. 3. Átka-

rol. 4. Városi kis erdõ. 5. Tizenéves, angolul. 6. Elme. 7.

Idegen szent. 10. Nagy költõnk, az õ születésnapján

ünnepeljük a vízszintes 1. alatti eseményt. 12.

Mondd, mit …(a költõ egyik versének címe). 14. Magyar

nemesi cím. 15. Orosz származású francia filmrendezõ

(Jacques, 1907-1982). 17. Magyar komika (Schütz, 1944-

2002). 20. Csokoládéfajta.

Készítette: Kiss Barnabás

Rejtvényünk megfejtése a vízszintes 1., illetve a füg-gõleges 10. sorban található. Ezt kell beküldenie azújság szerkesztõségébe nyílt levelezõlapon vagy aszerkesztõség e-mail címére 2011. május 13-áig. A he-lyes beküldõk között egy 5000 Ft-os könyvutalványtsorsolunk ki. Cím: Sajó Televízió Nonprofit Kft. 3770Sajószentpéter, Hunyadi utca 9. E-mail:sajotv@parisat.hu; szentpeterikronika@citromail.hu.Az elmúlt havi rejtvényünk helyes megfejtése: népektavasza. Köszönjük Olvasóink aktivitását, és mindenrejtvénykedvelõt szeretettel várunk minden szerdán16 órakor a városi könyvtárban mûködõ rejtvényfej-tõk klubjába! Az április 15-én megtartott sorsolásonNagy Tamásnak kedvezett a szerencse. Gratulálunk! Anyeremény átvételérõl késõbb értesítjük.

IV. évf. 4. szám

Kiadó: Sajó Televízió Nonprofit Kft.; Cím: 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4.; Telefon: 48/521-037, Ügyvezetõ igazgató: Sulyok Barnabás

Fõszerkesztõ: Román Péterné; szentpeterikronika@citromail.huFotó: Gólya Zoltán; Tördelés: Német Sándor

Szerkesztõség, hirdetésfelvétel: 3770 Sajószentpéter, Hunyadi utca 9.E-mail: sajotv@parisat.hu; Nyomda: Német Nyomda Kft.

Cím: 3527 Miskolc, Baross Gábor út 17. Telefon: 30/943-4210 Fax: 46/347-086E-mail: nemetnyomda@nemetnyomda.hu

Megjelenik havonta 4300 példányban. ISSN 1789-7807

A hirdetések tartalmáért a kiadó felelõsséget nem vállal! A lapban megje-

lenõ cikkek, képek bármilyen formában történõ felhasználása a kiadó írá-

sos engedélyével lehetséges. Kéziratokat, fotókat nem õrzünk meg és nem

küldünk vissza.

15

KERESZTREJTVÉNYKERESZTREJTVÉNYSzabadidõ, mozaik

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 16

2011. ÁPRILIS

Saj szentpØter_2011_04.qxd 4/19/2011 11:34 AM Page 17