2010. október

III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM

2010. OKTÓBER

2

Emlékezünk

Énekelhetjük együtt DemjénFerenccel a Gyertyák címû,méltán nagysikerû dalát, mi-közben próbálunk eligazodniaz egyik jelentõs keresztényünnepnek, a mindenszentek-nek bizonyára nem mindenkiszámára egészen pontosan is-mert történetében. Az alapokegészen a kelta újév (novem-ber 1.) éjszakájára vezethetõkvissza, amikor is az élõk áldo-zatokkal segítették az elõzõ év-ben elhunyt lelkek holtak biro-dalmába történõ vándorlását.

A keleti keresztény vallásban380-ban már pünkösd utáni el-sõ vasárnapon az összes vérta-nú ünnepeként ülték, a nyuga-tiban pedig 609-tõl május 13-án ünnepelték, amikor a pápaátvette és Mária és az összesvértanú tiszteletére szenteltefel az eredetileg pogány iste-nek tiszteletére emelt Pant-heont. A VIII. században az ün-nep kiegészült a „minden tö-kéletes, igaz ember” tiszteleté-vel, majd IV. Gergely pápa át-helyezte a kelták régi újeszten-

dejére, és egyben a katolikusegyház egyetemes ünnepévétette. A mindenszentek a ha-lottak napját elõzi meg, estéjéta halottak vigíliájának is neve-zik, az angolszász országokbanviszont a mindenszentek nap-ját megelõzõ estén ünneplik a„minden szent estéjét”, a hal-loweent. Magyarországon2001-tõl újra munkaszünetinappá vált.

A halottak napját (novem-ber 2.) a bencés rendben máigfennmaradt, 998-ban kelt ren-delet vezette be, amikor is a sí-rokon gyertyát gyújtottak,hogy „a szegény, fázós lelkekannak fényénél melengethes-sék magukat”. Ez az ünnep ké-sõbb a renden kívül is elter-jedt, amelyet aztán a XIV. szá-zadtól Róma is átvett. Magyarterületen mindszent ünnepérerendbe rakják, majd az elmú-lást jelképezõ virágokkal (azutóbbi idõben koszorúkkal is)díszítik fel a sírokat, hogy a ha-lottak szívesen maradjanakbenne. Másnap, halottak nap-ján pedig gyertyákat, mécsese-

ket gyújtunk a halottaink tisz-teletére azért, hogy a kiszaba-dult lelkek visszatalálhassanaknyughelyükre. Természetesentájanként más és más hiede-lem és szokás is járul még eh-hez az ünnepkörhöz.

Napjainkra, mint életünk-ben oly sok minden, ez az ün-nep is valamelyest átalakult, dea lényege, a halottak tisztelete,a rájuk való emlékezés meg-maradt. A rohanó világunkbanlegalább ezen az egy naponmindenki igyekszik visszamen-ni szülõhelyére, szülei, roko-nai sírjához, egy pillanatramegállni, a temetõ csöndjébenvagy az otthon magányábanemlékeket keresni. A gyertyákfényében, amikor megérintbennünket valaki(k)nek a hiá-nya, fogjuk meg a mellettünkálló élõk kezét, így érthetjükmeg, hogy mit jelent, hogyvannak nekünk, s mi vagyunknekik! A halottak tisztelete ta-nítson minket az élõk és azélet szeretetére!

"Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,

Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,

Kiknek õrizgetjük szellemét,

Mindazokért egy-egy gyertya égjen!"

Mindazokért …

Égjen hát ezen a napon egy-egy gyertya mindazokért

- az anyákért, kik méhükben óvtak, kiknek testébõl megszülethettünk,

- az apákért, kik tartást adtak életünknek, kiknek hiánya évtizedes,

- a testvérekért, kiket egy percre sem ismerhettünk meg, - a nagymamákért, kiknek érdemtelenül is kedvencei

lehettünk,- a nagypapákért, kik akkor is vártak, ha tudták,

hogy nem érkezhetünk,- a barátokért, kik hûtlenül hamar magunkra hagytak, - az osztálytársakért, kiknek halálával öregszünk igazán, - a szeretteinkért, kiket elveszítettünk, pedig ma is

szerethetnének még! Kiss B.

III. évf. 10. számIm memoriam

3

Utolsó éveiben annyiramegromlott az egészségi álla-pota, hogy már a közvetlenbarátai sem látogathatták. Ek-kor már családjára támaszkod-va élt, akik odaadóan támo-gatták és segítették az idõsmûvészt. Halála szomorú tra-gédia mindazok számára, akikismerték, szerették, akik mû-vészetén nevelkedtek, akikettanácsaival, bírálataival csi-szolt értékesebb gyémánttá ésazok számára is, akik kedvelika magyar képzõmûvészetet.Az elhangzottak ellenére cik-kemben nem Feledy Gyula ha-láláról és annak körülményei-rõl szeretnék írni, hanem in-kább ennek a sokoldalú ésnagyszerû mûvésznek az éle-térõl és arról az örökségrõl,amit hátrahagyott az utókorszámára.

Feledy Gyula apja Ajnács-kán született. Kõfaragókénttevékenykedett, majd késõbbbányász lett. Az elsõ világhá-ború után a család Sajó-szentpéteren telepedett le, ittszületett fiuk, Gyula. Apja ko-rai halála után bátyjával együtta bányánál volt kénytelenmunkát vállalni. A fiatal fiú-ban már ekkor is elõtört az al-kotói véna. Gyakran rajzoltotthon, bányászokat, házakat,a környezetét. Ez a világ és azitt eltöltött gyermekkor emlé-ke egész életén át elkísérte.Ebben az idõben Sajószent-péteren erõsen élt a bánya-mûvelés, ami munkát, megél-hetést biztosított az emberek-nek. A városon belül kis kö-zösség alakult ki, egy különkis város saját bolttal és temp-lommal. Ez a bányászkolóniaihlette meg legelõször az ifjú

mûvészt. Az itteni egyszerûemberek dolgos élete kitûnõtáptalajnak bizonyult Feledyszámára. A polgári iskolát Mis-kolcon végezte el. További ta-nulmányait az országon elha-talmasodó háború akadályoz-ta. Ám amikor 1946-ban meg-

hallotta a rádióban, hogy aNÉKOSZ és a Derkovits GyulaKépzõmûvészeti Kollégiumfelvételt hirdet, beküldte há-rom rajzát a pályázatra. Ké-sõbb behívták és felvették. Ez-zel párhuzamosan középisko-lai tanulmányokat is végzett. ABarnabás Gimnáziumbanérettségizett le. Anyagi támo-gatásként a Bányász szakszer-vezettõl havi 100 pengõt ka-pott tanulmányi célokra. AMagyar Képzõmûvészeti Fõis-kolán végzett festõ szakon1948-ban. Lengyelországbanfolytatta tanulmányait. Krak-kóban Taranczewski és Fed-kowycz festõ osztályában ta-nult, majd Andrzej Jurkiewiczés Konrad Srzedniczki mellett

megismerkedett a sokszorosí-tó grafikával. Lengyelországotmindig is második hazájánaktekintette, hiszen felesége,Szabina is lengyel származású,és idõsebb lánya is itt szüle-tett. Hazatérve a fõiskolárahívták tanítani, fõleg a litográ-fia oktatására, ám nem éreztejól magát a fõvárosban, ezért1955-ben Miskolcra költözött,ahol Kondor Bélával, CsohányKálmánnal, Lenkey Zoltánnal,Kass Jánossal, Reich Károllyalés másokkal megalakította aMiskolci Grafikai Mûhelyt.Feledy Gyula munkásságávalelérte azt is, hogy Észak-Ma-gyarország az egész országbanegyedülálló mûvészeti jelen-tõséggel bírjon, így téve a ré-

giót a grafika fellegvárává. Iga-zi hazájaként, a térségen belülis, Sajószentpétert tartotta.Lokálpatriotizmusát hûen jel-lemzi az is, hogy betegségétleküzdve eleget tett a KossuthLajos Általános Iskola meghí-vásának, és kiállítást szerve-zett a munkáiból az intéz-mény 70. születésnapja alkal-mából. Az alma materba valólátogatása során egy albumotajándékoztak neki, amelybediákok rajzait gyûjtötték, hi-szen Feledy köztudottan sze-rette az egyszerû, gyermekistílusú grafikákat és rajzokat.

Amikor arra kértem AlváriDóra pedagógust, aki köze-lebbi kapcsolatban állt amûvésszel, hogy jellemezze

Feledyt úgy, ahogyan õ megis-merte, szinte habozás nélkülválaszolt:

- Feledy Gyula egy megkér-dõjelezhetetlen tekintély volta szakmában, akinek a véle-ményére és kritikájára min-denki adott. Munkáját a preci-zitás és az állhatatosság jelle-mezte, és szigorúan, mégisépítõ jelleggel bírálta az eléállított munkákat. Emellett amunkásságára sokat hatottakJózsef Attila versei is. Állítólaga költõ legtöbb versét fejbõltudta, sõt, elmondása szerintvolt olyan idõszak is az életé-ben, amikor ki sem mozdultaz otthonából úgy, hogy a zse-bében ne lapult volna egy Jó-zsef Attila-kötet. Arról pedig,hogy mit jelentett számára eza város, saját magam is meg-gyõzõdhettem, amikorFeledy-kiállítást rendeztünk amûvelõdési házban. A mûvészúr örült ennek a felkérésnek,és nagy lelkesedéssel készülõ-dött az alkalomra. Számos mûkerült ekkor a közönség elé,de volt három kép, ami egye-di elhelyezést kapott. Ezt a há-rom mûvet külön, egy üresfalra függesztette. Amikor rá-kérdeztem erre a dologra,csak annyit mondott, hogy ezta három képet az édesanyjaihlette, és azért kerültek kü-lön erre a falra, mert az a falmutat a szülõháza felé. Egyfaj-ta tisztelgés volt a múlt elõtt.A ház már nincsen meg, vi-szont az emlékek nem szálltakel.

Az Alvári Dórával való be-szélgetés megerõsített abbana hitemben, hogy Feledy Gyu-la halálával mind a városunk,mind a mûvészvilág egy pótol-hatatlan egyéniséget veszítettel. Az ûrt, amelyet a hiányaokoz, nem töltheti be semmi,ám az élete, a szelleme és amunkássága még sokáig ve-lünk marad, és terelget min-ket az általa kitaposott ösvé-nyen. Emlékezzünk rá jó szív-vel és tisztelettel!

Bájer Máté

Im memoriam Feledy Gyula

Utoljára májusi számunkban írtunk az idõs mûvész-rõl, akin ekkortájt már eluralkodott egyre súlyosbodóbetegsége. Májusban nyolcvankettedik születésnapja al-kalmából köszöntöttük Feledy Gyulát, és kívántunkegyöntetûen erõt és kitartást a betegsége leküzdésére.Ám mind a reménykedés, mind a jókívánság kevésnekbizonyult. Feledy Gyula, Kossuth-díjas grafikus és festõ,érdemes és kiváló mûvész, a Széchenyi Irodalmi és Mû-vészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja,a Miskolci Grafikai Mûhely és az Országos Grafikai Bi-ennálék sorozat megalkotója, Sajószentpéter város ésMiskolc város díszpolgára 2010. július 3-án elhunyt.

Feledy Gyula1928. május 13. - 2010. július 3.

4

2010. OKTÓBER Közélet

Választottunk…

Magángondolatok közügyeinkrõl

Társadalmi létünk, a demok-rácia állandó döntéseket hor-doz magában: dönthetek arról,hogy kikkel vállalok sorsközös-séget, közös döntéssel megvá-laszthatjuk képviselõinket, ve-zetõinket. Egy-egy közösségetsok, különbözõ mentalitással,elképzeléssel megáldott em-ber alkot, ezért az egyéni vá-lasztás felelõssége egyesülveugyanúgy megsokszorozódik,mint a vezetõk döntéseinek fe-lelõssége. Minden választá-sunk önmaga egy bonyolultbelsõ folyamat, apró kérdésreadott válaszoknak az eredmé-nye: fülemnek-szememnek-szívemnek-eszemnek higgyek?Egyéni és társadalmi döntése-ink egyszeriek és visszavonha-tatlanok, következményeitmindenkinek egyaránt viselniekell, s csakúgy, mint a tettei,magát az embert minõsítik.Társadalmi választásaink akkorsikeresek, ha nem csak egyénivagy kis csoportok érdekeit,hanem mindnyájunk haladásátszolgálják, ha a közösségünkéletében visszaigazolva láthat-juk azokat. Döntéseinkneknem lehet ellenpróbája: sohanem tudjuk meg, mi lett volna,ha másként foglalunk állást,ugyanis ugyanazok a körülmé-nyek nem állíthatók elõ mégegyszer ugyanúgy, helyességü-ket csupán az idõ dönthetimajd el, ezért éreznünk kellminden pillanatban, hogymekkora a felelõsségünk!

Bizonyára velem együtt so-kan fellélegezhettek októbernegyedikén: végre vége lett a

forradalmaknak, háborúknak,jöhetnek a nyugodt hétköz-napok, a munka. Kinek-kinekintelligenciája, beállítottsága,párthovatartozása vagy éppena gyomrának tûrõképességehatározta meg a saját maga al-kalmasságáról történõ meg-gyõzésnek módját. Szándéko-san nem kampányt írtam, egy-részt, mert számomra a politi-kai „elit” önmaga mellett ezt aszót is eléggé leamortizálta,másrészt a szónak abszolútnagypolitikai felhangja van, ésmagamnak is megengedveennyi indulatot: mivel nem

fújt a szemembe semmilyenzászlót a szél, én azt zártamvolna ki egy település közössé-gébõl legelõször (ez egy fino-mított megfogalmazás!), akipolitikai színtérré változtattaönkormányzatát, munkahe-lyét, iskoláját! Emiatt ugyanisnem mindig arról szól a törté-net, hogy mi lenne a legjobbannak a pár száz vagy ezer em-bernek, sokkal inkább arról,hogy annak az egynek vagy ép-pen a pártjának. Amennyibena civil társadalmat ily módonengedjük felmorzsolni, vagymég gondolkodás nélkül tuda-tosan vagy tudat nélkül asszisz-tálunk is hozzá, nem várhat-juk, hogy ez megváltozzon.

Egy hónappal ezelõtt mind-nyájan tanúi lehettünk annak,lapunkban is olvashatták az ér-deklõdõk, hogy városunkbanmennyien szívükön viselik akis közösségeik sorsát: a nyolcválasztható képviselõi helyrehatvanöt jelölt vagy önjelölt je-lentkezett. Ha nem most ésnem itt élnénk, még maradék-talanul örülhetnénk is mind-ezeknek: ott nem lehet gond,

ahol ennyi lelkes és hozzáértõember akar önzetlenül segíte-ni a közös feladatok megoldá-sában. Még az sem nagy baj,hogy eddig jó részüket nemigazán láthattuk semmilyenközös feladat szervezésébenvagy csupán végrehajtásábanrészt venni, mostantól bizo-nyára ezekben õk fognak élenjárni, hiszen ezért léptek szín-re. A nagy baj az én személyesértékítéletem szerint akkorvan, ha a jövõben csupán amegválasztott nyolctól (tragé-dia pedig akkor, ha azok közülsem mindenkitõl) tapasztal-hatjuk ezt az aktivitást a követ-kezõ négy évben. Mindenrosszindulat nélkül jómagamnagyon kíváncsi vagyok a vá-laszra, ám boldog lennék, hamegcáfolnák a szavaimban rej-lõ aggodalmamat! Ezzel kap-csolatban van egy ötletem:hogy ne vesszen kárba egyikjelölt tettvágya sem, közülük aválasztókerület szavazóinaktöbbsége által megválasztottképviselõ a maga területénhozzon létre egy Képviselõ Je-löltek Klubját, ahol õk is el-

A demokrácia szó ógörög eredetû, jelentése: a népuralma, lényege pedig, hogy egy adott közösségnekminden választójoggal rendelkezõ tagja részt vehet azalkotmány és a fennálló törvények által behatárolt köz-ügyek eldöntésében, vagyis az önkormányzásban. Ez arészvétel (amelynek lehetõségét a nõk csupán a XX.században kapták meg) megvalósulhat közvetlen vagyválasztott képviselõk által közvetett formában is, s aközügyek gyakorlásából valamilyen törvényes ok miattki nem zártak választhatnak és egyben választhatók is.A számtalan demokrácia-felfogás közül én a WinstonChurchill által megfogalmazottal értek leginkábbegyet: „A demokrácia a kormányzat rossz formája,amely azonban még mindig jobb az összes többinél.”

III. évf. 10. számKözélet, mozaik

mondanák véleményüket, vál-lalhatnának feladatot. Így leg-alább rendszeres kapcsolat ala-kulna ki a nyolc-tíz ember kö-zött, ez segítené a képviselõmunkáját, közelebb hozhatnáaz adott közösség problémái-hoz, több ember több ötletetés megoldási javaslatot, a vá-lasztókkal való szélesebb kap-

csolatot jelentene. Természete-sen ezáltal jobban számon kér-hetõ lenne a személyes teljesít-ménye, de ugyanúgy lemérhe-tõ a többi jelölt tevékenységeis, amely alapján négy év múlvamár remélhetõleg valóban vá-lasztanánk közülük, és nemcsupán szavaznánk valamelyi-kükre. Azzal azért tisztában va-

gyok, hogy ez a mai velejéig át-politizált világunkban nem jár-na minden érdeksérelem nél-kül, s azzal is, hogy nem ez fog-ja lebontani a pártokráciát ésfelépíteni a demokráciát, ab-ban azért reménykedem, hogyegy városcentrikus együttgon-dolkodást bizonyára segíthetneszélesebb alapokra helyezni.

Talán a nem igazán elõre vi-võ közfelfogás is változna vala-melyest, hogy mindent az ál-lamtól várunk: a rólunk valógondoskodás után lassan mára helyettünk való gondolko-dást is! Rajta, Hölgyeim és Ura-im, amennyiben komolyangondolják a köz képviseletét,járuljanak hozzá saját szemé-lyes példájukkal! A magam ne-vében annyit megígérek, hogytevékenységükrõl a Króniká-ban beszámolok a város lakói-nak, közkinccsé téve ötletei-ket, kezdeményezéseiket. Szól-janak, hívjanak, én ott leszek!

Kiss Barnabás

Október 23-án a reformátusnagytemplom adott otthontannak a városi szintû megem-lékezésnek, melynek kereté-ben az 1956-os forradalom ésszabadságharc eseményeit ele-venítették fel a SKÁI tanulói, a

városi Musical Stúdió növen-dékei, valamint a Freedance2008 TSE táncosai. Az ünnep-ség a Himnusz hangjaival in-dult, majd városunk polgár-mestere, dr. Faragó Péter lé-pett a mikrofonhoz, aki beszé-dében nemzetközi horderejû-nek nevezte az 54 évvel ezelõt-ti eseményeket. Mint mondta:„Több mint fél évszázad távla-tából tisztán kirajzolódik, hogya magyar forradalom és sza-

badságharc nemcsak magyar,hanem világtörténelmi jelentõ-ségû volt. Az 1956-os forrada-lomnak is köszönhetjük, hogyhazánkra pozitívan tekint a vi-lág.” Hangsúlyozta, hogy azegyetemes történelemben volt

egy olyan pillanat, amikor Ma-gyarország erkölcsi és politikaipéldát mutatott a világnak. Azünnepi beszédet követõen adiákok vették át a fõszerepet,akik Orosz Marianna, Tõzsér-né Király Enikõ, Czégény Mik-lós és Sólyom Attila szakmaiirányításával egy rendkívülszínvonalas elõadást vittekszínpadra. A látvány, a zene ésszöveg szerves egysége mara-déktalanul megteremtette azt

az atmoszférát, amit az ünnepsajátos mondanivalója megkö-vetel. Az ünnepi mûsort köve-tõen a templom melletti Turul-szoborhoz vonult a hallgató-ság, ahol a város intézményei,a különbözõ pártok és szerve-

zetek képviselõi, valamint ma-gánszemélyek is elhelyezték amegemlékezés virágait. A váro-si ünnepséget a Szózat jól is-mert hangsora zárta.

S.B.

Az '56-os hõsökre emlékeztek

A lyukas zászló az '56-os forradalom jelképévé vált

A Freedance 2008 TSE táncosai is színesítették az ünnepimûsort

5

2010. OKTÓBER

6

Kultúra

Városunk történelmének újabb fejezete elevenedett meg

Szeptemberi könyvbemutató

A Lévay József Városi Könyv-tárban került sor 2010. szep-tember 29-én egy, a városunktörténetét feldolgozó újabbkönyv bemutatójára.

Dr. Faragó Péter, városunkpolgármestere köszöntõjébenelmondta: kevés településbüszkélkedhet azzal, hogy a je-len építése mellett a város tör-ténelmének megismerését ésbemutatását is fontosnak tart-ja. A most bemutatott könyvmár a harmadik a sorban, hi-szen elsõként a Válogatott for-rások Sajószentpéter történe-téhez címû kötet jelent megdr. Tóth Péter egyetemi do-cens, városunk díszpolgáragondozásában. A másodikkönyv már a város történetétdolgozza fel az elõzményektõlegészen 1526-ig, a most bemu-tatott kötet pedig 1526-tól1848-ig eleveníti fel a városéletét és történelmét. Ezt asort egy igazi kuriózum egészí-ti ki, az Üdvözlet Sajó-Szent-Péterrõl címû kiadvány, amelyképeslapokon keresztül mutat-ja a város utolsó 100-120 évé-nek történelmét Szûcs Tamásés dr. Tóth Péter szerkesztésé-ben. S ugynacsak a történe-

lemrõl szól a NemzetiségiekSajószentpéteren címû, Rémi-ás Tibor, Marozsán Zsolt ésHazag Ádám által összeállított,2009-ben megjelent kötet. Pol-gármester úr köszöntõje utána könyv lektora, Gyulai Évatörténész mutatta be a kiad-

ványt. Õ is kiemelte, hogy egy-re kevesebb település áldoztörténelmi monográfiák kiadá-sára, pedig a múlt megismeré-se nélkül nem lehet jövõt épí-

teni. Ez a kötet nemcsak kuta-tóknak készült, hanem a városlakóinak is, sõt, jól használha-tó az iskolákban is a helytörté-neti források feldolgozásához.Azt is elmondta, hogy nemcsaka történelmi, gazdasági válto-zásokat mutatja be, de hang-

súlyt fektet az itt élõk minden-napi életére, a kultúra és a mû-velõdés meghatározó szerepé-re is.

„A kötetnek azért van két

szerzõje, mert minden egyébszempont fölé kellett helyeznia szakértelmet. Minden törté-neti korszaknak megvannakugyanis a maga forrásai ésmódszerei, amelyeknek fel-használása, illetve alkalmazásaspecialistákat kiván” - ezt márdr. Tóth Péter, a kötet egyikszerzõje emelte ki. Az ebben akiadványban bemutatott idõ-szak két részre osztható: az el-sõ idõszak Moháccsal kezdõ-dik és Nagymajténynál ér vé-get. A másik korszak a szatmá-ri békétõl az 1848/49-es sza-badságharcig mutatja be a vá-ros fejlõdését.

A kötet másik szerzõje, Hor-váth Zita egyetemi docens el-mondta, hogy õ ugyan nemsajószentpéteri, így eddig a vá-ros történelmét sem ismerte,de jó ismerõje az általa feldol-gozott korszaknak, így a forrá-sok segítségével, amelyek ettõla korszaktól kezdve egyre sok-színûbbek, sikerült az egészországot érintõ események ésfolyamatok városra gyakorolthatását is bemutatni.

Románné

A könyv lektora, Gyulai Éva történész méltatja azalkotókat

Tisztelt sajószentpéteri Polgárok!

Sajószentpéter város önkormányzata halottak napja alkalmából

2010. október 31-én és november 1-jén

a sajószentpéteri temetõbe való eljutás megkönnyítése érdekében autóbusz közlekedést biztosít az alábbi idõpontokban:

09.00 Tüzép - 09.02 Erõmû út - 09.05 Alacskai út - 09.13 II. Akna - 09.20 BÉV-telep (Baross G. út felé) - 09.35 Ibolyatelep - 09.45 Temetõ10.00 Dusnok - 10.07 Fecskeszög (Zalka M. utca) - 10.15 Temetõ11.15 Temetõ - 11.25 Ibolyatelep - 11.35 BÉV-telep - 11.45 II. Akna - 11.55 Alacskai út - 11.58 Erõmû út - 12.00 Tüzép12.15 Temetõ - 12.22 Fecskeszög (Zalka M. utca) - 12.30 Dusnok13.00 Tüzép - 13.02 Erõmû út - 13.05 Alacskai út - 13.13 II. Akna - 13.20 BÉV-telep (Baross G. út felé) - 13.35 Ibolyatelep - 13.45 Temetõ15.00 Temetõ - 15.10 Ibolyatelep - 15.25 BÉV-telep - 15.32 II. Akna - 15.40 Alacskai út - 15.43 Erõmû út - 15.45 Tüzép

Az autóbusz csak a kiépített autóbuszmegállókban áll meg!

A részletes menetrend megtalálható Sajószentpéter város honlapján is. (www.sajoszentpeter.hu)

Dr. Faragó Péter sk.

polgármester

III. évf. 10. számKözélet

Nincs kegyelem - augusztustól bûnhõdnek az elkövetõk

Gyorsított bírósági eljárások

A nemzeti konzultáció köz-biztonsági fejezetét április ele-jén Ózdon rendezték meg,amelyen Orbán Viktor még mi-niszterelnök-jelöltként, PintérSándor pedig belügyminiszter-jelöltként vett részt. A hozzá-szólók - köztük Lakatos Attilamegyei cigányvajda - nyíltanbeszéltek a bûnözési fajtákrólés az elkövetõi körökrõl, vala-mint a hatóságok tehetetlensé-gérõl. Néhányan elmondták,hogy az országban a rossz köz-biztonság és az elmaradtfelelõsségrevonások miattnagy az elégedetlenség, aminváltoztatni kell. Orbán Viktorminiszterelnök a késõbbiek so-rán többször utalt az ózdi fóru-mon elhangzottakra, kifejtve,hogy olyan nyíltan korábbansehol sem beszéltek errõl akérdésrõl, amibõl az is látszik,mekkora a baj Borsodban, il-letve az észak-keleti ország-

részben. Aztán megtörtént atörvényi változás, ami utánmegszaporodott a büntetésekszáma. Egyre gyakrabban szab-nak ki a bíróságok elzárástvagy nagyobb összegû pénz-büntetést olyan bûncselekmé-nyekért, amelyek korábban el-sikkadtak. Annak jártunk utá-na, hogy városunkban, illetve aKazincbarcikai Rendõrkapi-tányság illetékességi területénmivel jártak ezek a változások.A statisztikai adatok összegzé-sében Anga András rendõr szá-zados, igazgatásrendészeti osz-tályvezetõ volt segítségünkre.

A szabálysértés elkövetésemiatt alkalmazható bünteté-sek: elzárás, aminek idõtarta-ma 1-60 nap, fiatalkorú esetén30 nap. Halmazati büntetésesetén 90 nap, fiatalkorúaknál45 nap. A pénzbírság 3000 fo-rinttól 150 000 forintig terjed.

A Kazincbarcikai Rendõrka-

pitányság illetékességi terüle-tén a 2010. évi LXXXVI. tör-vény, a közbiztonság javításaérdekében szükséges egyestörvénymódosításokról 2010.08. 19-ei hatályba lépése óta82 esetben indult eljárás tulaj-don elleni szabálysértések el-követése miatt.

Ebbõl a SajószentpéteriRendõrõrs illetékességi terüle-tén 19 esetben került sor ezenszabálysértés elkövetése miattaz eljárás megindítására. 15esetben lopás, míg 4 esetbenszándékos rongálás szabálysér-tés történt.

A törvény hatályba lépéseóta a Kazincbarcikai Rendõrka-pitányság hatókörében sza-bálysértési õrizetbe vétel mel-lett, gyorsított eljárás kereté-ben 16 fõt állítottak bíróságelé. A bíróság 15 fõvel szem-ben 81 nap elzárást szabott ki,egy fõt pedig 30 000 forintpénzbírsággal sújtott.

Néhány konkrét ügyrõl is tá-jékoztatott az osztályvezetõ.

„2010.október 09. napján 18óra körüli idõben Ormos-bánya, Kolos tanya fölötti er-dõrészbõl B.M. ormosbányailakos eltulajdonított 1 köbmé-ter mennyiségû tölgyfát. Arendõrség gyors és szakszerûintézkedésének következtébenaz elkövetõt rövid idõn belülelfogta, és az õrizetbe vételtkövetõen gyorsított eljárás ke-

retében bíróság elé állította. Abíróság 72 órán belül meghoz-ta határozatát, és B.M. ormos-bányai lakossal szemben tulaj-don elleni szabálysértés elkö-vetése miatt 8 nap elzárás bün-tetést szabott ki, valamint aszabálysértés elkövetéséhezeszközül használt benzinmoto-ros láncfûrész elkobzását ren-delte el.”

„2010. október 13. napjánKazincbarcika, Babits M. útontalálható ABC elõl fk. H.D.rudabányai lakos a bolt elõtthagyott kerékpárt eltulajdoní-totta. A bejelentést követõen arendõrség az eljárás alá vontszemélyt Múcsony belterüle-tén rövid idõn belül elfogta,majd õrizetbe vételt követõengyorsított eljárás keretében bí-róság elé állította. A bíróság 72órán belül meghozta végzésétfk. H.D. rudabányai lakossalszemben, tulajdon elleni sza-bálysértés elkövetése miatt 10nap elzárás büntetést szabottki.”

Megyénk más bíróságain isaz új szemlélet szerint dolgoz-nak a bírák. Két borsodbótai fi-atalember a helyi temetõbõl50 ezer forint értékû palló-deszkát lopott, és a zsákmányt5 ezer forintért továbbadták.Mindketten 175 ezer forintpénzbüntetést kaptak az ózdibíróságon.

K.I.

Az augusztusi törvénymódosítás óta akár néhány százforintos lopási értéknél is komoly büntetésre számít-hatnak a bûnözõk. Korábban hosszú évekig a károsul-tak arcába nevethettek az elkövetõk, hiszen az ügyé-szek és a bírók mérlegelték a szociális helyzetet, a gyer-mekek számát és sok más olyan tényezõt, ami a társa-dalom többségében ellenszenvet keltett. Ezen felül ottvolt még a 20 ezer forint limithatár, mert aki ez alattkövetett el tulajdon elleni bûncselekményt, annál ajegyzõ feladata lett volna a kiszabott pénzbüntetés be-hajtása. Aki viszont nem rendelkezett rendszeres jöve-delemmel, kibújhatott a büntetés alól.

Akár egy csokoládé eltulajdonításáért is így járhat azember

A betörõk fényes nappal is tevékenykednek

7

2010. OKTÓBER Portré

Portré: Orosz Marianna

„Az ének szebbé teszi az életet,

az éneklõ másokét is…”

- Mesélnél nekünk arról,merre kanyargott eddig azéletutad?

- 1970. április 2-án születtemSajószentpéteren. NagyapámJánosdeák Mátyás, az akkori 1.Számú Általános Iskola igazga-tójaként ment nyugdíjba 1963-ban, édesanyám OroszIstvánné (Jánosdeák Mária) a2. Számú, majd késõbb LévayJózsef Iskolában tanított 40évig ének-zenét. Az általánosiskola után a miskolci ZrínyiIlona Gimnáziumban érettsé-giztem ének-zene tagozaton.1988-tõl 1991-ig a debreceniKodály Zoltán ZenemûvészetiSzakközépiskolában tanultamnagybõgõ szakon. Ének-zeneés karvezetõi diplomámat1995-ben szereztem a nyíregy-házi Bessenyei György Tanár-képzõ Fõiskolán. Pedagóguspályámat is ebben az évbenkezdtem meg Sajószentpé-teren a Lévay József Iskolában,ahol 2004-ig dolgoztam. 2001-tõl 2004-ig óraadóként a Pat-tantyús Ábrahám Géza Szak-képzõ Iskolában tanítottamének-zenét, és vezettem az is-kolai énekkart. 2004-tõl 2006-ig a Kossuth Lajos Iskolábanének-zene tanárként, majd aSajószentpéteri Központi Álta-lános Iskola tagintézményei-ben szabadidõ-szervezõkéntdolgozom. 2005-ben az egriEsterházy Károly Fõiskolánújabb diplomát szereztemtánc- és drámapedagógus sza-kon, amibõl 2006-ban szak-vizsgát tettem. 2004-tõl óra-adóként a Diósgyõri AlapfokúMûvészetoktatási Intézmény-ben dolgozom, ahol néptán-cot, népi játékokat és népiéneket oktatok sajószentpéteriáltalános iskolás gyerekeknek.

- Mostanában hogyan tel-nek a napjaid?

- Mûvészeti vezetõje vagyoka 6 éve megalakult TÜCSÖK-MADÁR gyermek néptánce-gyüttesnek, amelynek tagjaivalrendszeresen fellépünk a váro-si rendezvényeken. A tánc-együttes megalapításakor el-sõdleges célunk volt a gyerme-ki játékosság ötvözése a népihagyományok ápolásával. Errenyújt lehetõséget magyarsá-gunk mûvészetének kimeríthe-tetlen tárháza. 2005-tõl a ki-csiknek minden nyáron nép-tánc napközit, a nagyoknakbükkszentkereszti táborozástszervezek. Ha idõm engedi,besegítek a táncegyüttes vise-leteinek elkészítésébe is.

Mottóm: amit ma megte-hetsz, tedd is meg, és nem ha-lasztom holnapra…

Három éve a Mûvelõdési ésSportközpont támogatásávalmegalakítottam a SAJÓGYÖN-GYE népdalkört, ahová folya-matosan várjuk a jelentkezõket.

Célunk: a magyar népi kultúrahagyományinak ápolása. TavalyMusical Stúdió néven alapítot-tam meg a Sajószentpéteri Köz-ponti Általános Iskola tanulói-ból álló kórust, énekeinkkel szí-nesítjük a városi mûsorokat,rendezvényeket.

- Már több mûsorotokat isszerencsém volt látni, hon-nan jönnek az ötletek?

- Folyamatosan újszerû meg-oldásokon gondolkodom. Hatalálok egy zenét, és többszörmeghallgatom, a képzeletem-ben máris körvonalazódik egyszínpadi produkció.

- A városi ünnepségekentöbbször hallhattuk tõledSajószentpéter dalát. Úgyhallottam, nem csupán elõ-adója vagy a dalnak.

- Tulajdonképpen én voltamaz ötletadó. 2009-ben váro-sunk 20 éves évfordulóján amûsor szerkesztésébe besegí-tettem, és keresgéltem azinterneten, hogy mit is énekel-hetnénk a díszünnepségen.Ráleltem Nyíregyháza városda-lára, és akkor született meg azötlet, hogy mi is készíttessünkegy saját dalt. Az önkormány-zat és az MSK anyagi támogatá-sával sikerült megvalósítani.Nagyon örülök, hogy elkészül-hetett Sajószentpéter városda-la, amit a 2010-es ünnepi kép-viselõ-testületi ülésen mutat-tunk be elõször.

- Immár több éve abba-hagytad a mindennapi tan-órai tanítást. Ebben a másjellegû munkakörben mi-ként találtad meg önmagad?

- 2006-tól dolgozom szabad-idõ-szervezõként a városban,és ekkor hagytam abba az ének-zene tanítását, ami még min-dig nagyon hiányzik, de az újmunkámban is megtaláltam azörömet, a kihívásokat, hiszenennek köszönhetõen nyílik le-hetõségem arra, hogy ilyensokrétû munkát végezzek.Most 40 évesen járok talán azéletutam felénél, 15 éve dolgo-

zom a városban, és még renge-teg tervet dédelgetek. Nagyonköszönöm a lehetõséget, hogyalkothatok. Az új mûsorok,produkciók sikere erõt ad ésúj ötleteket, hogy folytassam,együtt a kollégáimmal, hiszena munka közös, így a sikereketis együtt érjük el.

- Van-e valami, ami úgy ér-zed, hiányzik az életedbõl?

- Talán a többszólamú kórus-éneklés, de az idõm nem enge-di, hogy eljárjak kórusba. A fi-am, Kristóf 12 éves, talán ha ki-csit nagyobb lesz ….

Két hangszeren tanultam:zongorán és nagybõgõn, deszeretném elsajátítani a citerá-zás fortélyait is, hogy a népdal-kör mûsorait színesíthessük.

- Mivel töltöd a szabadidõdet?- Szabadidõmben olvasok, és

sok-sok zenét hallgatok. Eköz-ben gyakran eszembe jut Ba-bits Mihály néhány sora:

„Mindenik embernek a lel-kében dal van,

És a saját lelkét hallja min-den dalban.

És akinek szép a lelkében az ének,Az hallja a mások énekét is

szépnek.”- Mit éreztél, amikor érte-

sülést szereztél arról, hogymegkapod ezt a kitüntetést?

- Nagyon boldog voltam,hogy átvehettem a képviselõ-testület Elismerõ Plakettjét. Túlazon, hogy ezzel elismerték aváros zenei-kulturális életébenkifejtett szakmai tevékenysége-met, az is eszembe jutott, hogyamikor 1998-ban ezt a díjat ala-pították, édesanyám az elsõkközött vehette át ugyanezt az el-ismerést. Õ mindig azt mondtanekem: szeresd a zenét, mertbenne sohasem csalódhatsz!

Éppen ezért én is nagyonszeretném a tanítványaimnakátadni a zene és az éneklés sze-retetét. Úgy érzem, hogy eb-ben a városban szeretnék meg-öregedni, és folytatni szeret-ném nagyapám és édesanyámmegkezdett munkáját….

Az idei Városnapok díszünnepségén Elismerõ Plakettkitüntetést vett át dr. Faragó Péter polgármestertõl OroszMarianna (Maja) zenepedagógus-tánctanár, aki rendha-gyó módon mindezt dalban köszönte meg. Éneke az ott-honról, az összetartozásról mesélt, megidézve a nehézsé-gek, a sok zúgó taps és jó kedélyben együttöltött idõt.

8

A zene és az éneklésszeretetét kívánja átadni

tanítványainak

9

III. évf. 10. számPortré

Portré: Orehovszki László

A Szabadságteleptõl a kispadig

Az 1. Számú Általános Isko-lában végezte az alapfokú ta-nulmányait, ahová sok mozgé-kony gyerek járt, és akiknek atöbbsége imádta a focit. Csak-hogy a '40-es és '50-es évekbenmég nem volt elkényeztetve afiatalság márkás sportszerek-kel, ezért a gyerekek magukkészítették a futball-labdát.Többnyire harisnyát tömtek kirongydarabokkal, amit jó szo-rosra kötöztek, és azt rúgták.Az alapok megtanulására és atechnika fejlesztésére ezek a„labdák” alkalmasak voltak, deaki igazi bõrfocival akart játsza-ni, az felkereste valamelyikhelybeli egyesületet. Orehovsz-ki László a Szabadságtelepgrundjáról elõször az üveggyárúttörõcsapatába került, ami azország egyedüli gyári úttörõ-csapata volt, és sok szép sikertért el a különbözõ tornákon.Jól felkészült szakemberekdolgoztak a településen, ígyadott volt a fejlõdés lehetõsé-ge minden fiatal számára, akifutballozni szeretett. Aztmondja: óriási esemény voltSajószentpéteren, amikor1948-ban a magyar válogatottedzõmeccset játszott a helyiek-kel. Deák „Bamba” mellett sokvilághíresség futballozott CsehMátyás szövetségi kapitány csa-patában, és gyõztek is 13:1arányban, de ez a meccs mégtöbb fiatalt csalt akkoriban afocipályákra. A késõbbiekbenaztán Cseh Mátyás edzõskö-dött Péteren is.

Mivel az üveggyár biztosmegélhetést kínált az akkoriszakembereknek, úgy döntött,hogy a helyi 103. Számú Szak-munkásképzõ Intézetben kita-

nulja az esztergályos szakmát.Játszott a SÜMSE ifjúsági csa-patában, 16 évesen pedig be-válogatták a nagyok közé. Azakkori posztok szerint balösz-szekötõ volt, ami manapságközéppályásnak mondható.Lényeg, hogy abban az idõ-szakban a 10-es mezszámot azesetek döntõ többségében egynagy teherbírású, „zakatoló”játékos kaphatta meg. Úgy em-lékszik, jellemzõ volt az üveg-gyáriakra, hogy a megyei elsõ-és másodosztályban szépen,tetszetõsen játszott a csapat,sok volt a technikás játékos.Mindig komoly rivalizálás folyta Borsodi Bányásszal, pedig aszomszédvár általában maga-sabb osztályban rúgta a labdát.Az üveggyáriak ennek ellenéresok játékost átengedtek riváli-suknak, vagyis biztosították azutánpótlást az erõsebb klub ré-szére. Laci bácsi 1957-ben iga-zolt át a Bányászba, mivel ak-kor éppen fuzionált a két csa-pat. Szerette volna a helyi ve-zetés, hogy a két együttesbõlegy ütõképes csapatot ková-csoljanak össze, és eljussanakakár a legmagasabb osztályig.Ez nem sikerült, viszont a játé-kosok számára így kevesebb le-hetõség adódott a csapatba ke-rülésre. Öt éven át próbálkoz-tak, majd újra szétváltak, és is-mét két focicsapata lettSajószentpéternek. Orehov-szki László ezt az idõszakottöbbnyire a katonaságnál töl-tötte, és sportsikerként emle-geti, hogy tagja volt annak acsapatnak, amelyik Budapes-ten megnyerte a hadseregbaj-nokságot. Közben 1959-benmegnõsült, 1961-ben pedig

két lányuk született. A SÜMSE-be 1962-ben került vissza, éshárom mûszakos munkarendmellett erõsítette a csapatot.Legnagyobb sikerként az 1967-es Magyar Népköztársasági Ku-pa szereplést említi, amikor alegjobb 16 közé kerültek.Olyan magasabb osztályú csa-patokat gyõztek le, mint Ka-zincbarcika, Királd, a Borsodi

Bányász és Hejõcsaba. Csak aválogatottakkal tûzdelt Salgó-tarján tudta õket megállítani.Ennek a meccsnek a 40 évesévfordulóján összegyûltek egykis ünneplésre, még Salgótar-jánból Szojka is megérkezetterre az alkalomra. Már akkorsokan hiányoztak az egykoricsapatból. Mesélt még az éven-ként megrendezett üvegiparisportnapokról is, ahonnan 90százalékban õk hozták el a ku-pát.

Az 1970-es bajnokság végénaztán úgy döntött, 33 évesenabbahagyja az aktív játékot. Azutánpótlás-nevelést már ko-rábban elkezdte, a következõkét évben pedig megszerezteaz edzõi képesítést. Az ifjúságicsapat felkészítését bízta rá aklubvezetés, és büszkénmondja, hogy volt olyan év,amikor 7-8 játékosa került felaz elsõ csapat keretébe. Mun-kájára a megyei vezetés is felfi-gyelt, az 1977-78-as bajnokságvégén a B.-A.-Z. megyei edzõ-

bizottság az Év Edzõje kitünte-téssel jutalmazta. A 18 pályántöltött év után még 15 évedzõsködést vállalt, majd úgydöntött, abbahagyja a sporttalvaló napi foglalkozást. Állítja:imádta a futballt, de akkorramár fárasztó volt számára amindennapi fizikai munka,amit szintén a legmagasabbszinten igyekezett elvégezni.Hat alkalommal kapott KiválóDolgozó kitüntetést, egyszerpedig miniszteri elismerést. Azüzemben 42 évet húzott le azesztergapad mellett, ami ké-sõbb gerincbántalmak formá-jában visszaköszönt. Nem csakaz egészségi állapota tartja visz-sza mostanában a focipályától,hanem a jelenlegi csapatrólszóló hírek is. Úgy gondolja,Sajószentpéteren a sportha-gyományok miatt lenni kelleneegy magasabb osztályú együt-tesnek, vagyis Minarik Ede sza-vaival élve: Kell egy csapat!

Laci bácsi a családján belülnem tudott utánpótlást nevel-ni, mert 1971-ben lányikreikszülettek. Õk megpróbálkoz-tak a kézilabdázással, de nemvoltak túl lelkesek, ezért édes-apjuk azt mondta nekik, hogysportolni csak teljes odaadás-sal lehet. Sajnos, egyik gyer-meküket már elveszítették, ámvan öt unokájuk és két déd-unokájuk. A család egy hónapmúlva tovább gyarapodik,mert megszületik a harmadikdédunoka is.

Kovács István

- Sajószentpéteren születtem, itt dolgoztam, a munkamellett sportoltam, családot alapítottam, tehát mindenszál ehhez a városhoz kötött és köt a mai napig. Évtize-deken át elmondhattam magamról, hogy szinte min-denki ismer a munkahelyemrõl vagy a sportpályáról.Szerettem ezt az állapotot, ami népszerûséget is hozottszámomra. Ezért is örültem az Elismerõ Plakettnek,mert akkor úgy éreztem, még nem felejtettek el - valljamagáról Orehovszki László egykori futballista, aki sike-res edzõként is beírta magát településünk sporttörté-nelmébe.

Laci bácsi szerint sportolnicsak teljes odaadással lehet

GGyyoorrss!! OOllccssóó!!

HHaattéékkoonnyy!!

Hirdessen a SajóTVképújságjában!

e-mail: sajotv@parisat.hu

10

2010. OKTÓBER

Csehi László

- Alig történt személyi változása korábbihoz képest az új tes-tületben, ezért szerintem azlenne a legjobb a városunk-nak, ha a megkezdett utat foly-tatnák. Senki nem vitathatja,hogy jelentõs haladás történtaz elmúlt négy évben, mostmár vannak várospolitikai el-képzelések, és sok pénz érke-zett a nyertes pályázatokon is.Mi, itt élõk látjuk, hogy hama-rabb kellett volna odafigyelniSajószentpéterre. Személy sze-rint bízok az új kormány hoz-záállásában is, mert azt remé-lem, nem a pártszínek alapjánítélik majd meg a települést, il-letve a támogatásokat. Környe-zetemben is hasonló vélemé-nyeket hallok, az elvégzett és amég most zajló beruházások-nak pedig kivétel nélkül min-denki örül.

Fábián János

- 42 éve élek Sajószentpéteren,bár egy idõ óta már az idõsekotthonában, ezért látom, hogymi változott mostanában.Utak, járdák épültek, hidakatújítottak fel és építenek is, va-lamint rengeteg virág tesziszebbé környezetünket. Ami azelmúlt négy évben zajlott, aztcsak azzal az idõszakkal lehet

összehasonlítani, amikor a bá-nyászházak épültek tömegévela településen. Ha ez a folyamatnem áll le, még szebb, még él-hetõbb lesz a városunk. Csakhadd folytatódjon ez az építke-zési folyamat!

Szabó Béla

- Feleségemet, aki a HunyadiIskolában tanított és a VárosértÉrdemérem tulajdonosa, biz-tosan jobban ismerik a város-ban, mint engem. Hosszú ide-ig dolgoztam ugyanis Balassa-gyarmaton, és csak a hétvége-ket töltöttem itthon. A nógrádivárosban edzettem az atlétá-kat, és tevékenykedtem a válo-gatott csapat mellett is. Érthe-tõ tehát, hogy közel áll hozzám

a sport, ezért azt kérném, hogya támogatásra adható összegetcentralizálják. Nem kell többtucat amatõr sportolónak, csa-patnak szétosztani a keretet,mert azt a minõségi sport síny-li meg. Legyen kettõ, de maxi-mum három olyan szakosztálySajószentpéteren, amelyik na-gyobb költségvetéssel jobbanmûködne. Hiányzik most a vá-rosból egy csapat - gondoljunkfutballra vagy kézilabdára -,amelyik közönséget vonzana,és amelyik megmutatná a fiata-loknak a sport igazi arcát. Ez-zel párhuzamosan a diáksporttámogatásáról sem szabadmegfeledkezni, mert onnan nõki az utánpótlás. Egyéb terüle-tekrõl szólva: tovább kell har-colni a 26-os út várost elkerülõszakaszának a megépítésérõl,mert a BorsodChem és a BÉMmiatt egyébként is kifogásolha-tó Sajószentpéter levegõje. Azutak állapotán is van mit javíta-ni, tehát még messze vagyunkattól, hogy a város vezetõi nyu-godtan hátradõlhessenek.

Molnár János

- Régóta Németországban dol-gozok, ezért csak látogatóbajárok haza. Van tehát összeha-sonlítási alapom, és talán az át-lagosnál kritikusabban látom ahelyzetet. Az árvizek óta rosz-szak az utak az Ibolyatelepen,aknafedelek vannak beszakad-va, sok a kátyú, a meglévõ csa-tornák pedig bûzlenek. Nemhiszem el, hogy ilyen hiányos-ságokat ne lehetne kiküszöböl-ni. A további fejlõdés szem-pontjából most már ténylegbefektetõt kellene a városbacsalogatni, a volt üveggyár te-rülete alkalmas az ipartelepí-tésre. Azt sem szabad megen-gedni, hogy más településenélõk kapjanak munkátSajószentpéteren, amikor a

helybelieknek sincs pénzkere-seti lehetõségük. Itt is vannakalkalmas, szakképzett emberekbármilyen tevékenységre. Lát-ványosak az építkezések, demindenki tudja, mekkora a le-maradásunk a környezõ váro-sokhoz képest, vagyis itt sok apótolni való. Szeretném, ha azegészségügyi szférában beve-zetnének valamilyen szintû ru-galmasságot, mert nem értem,miért kell nekünk Miskolchoztartozni, amikor itt van a ka-zincbarcikai kórház. Elég so-kan vagyunk, akik emiattBerentén vagy Barcikán adtukle az egészségügyi kartonun-kat.

Tardi Barnabásné

Ön mit vár az újonnan megalakult képviselõ-testülettõl?

Közélet

III. évf. 10. számKözélet, reklám

11

- Az a vágyam, hogy a megkez-dett ütemben folytatódjanak afelújítások, az építkezések. Azelmúlt négy év véleményemszerint kimagasló volt, amit jólenne tovább vinni. Virágos vá-ros lettünk, ahol már elviselhe-tõ a tisztaság, de a város köz-pontjában még van tennivaló.Az úgynevezett lábas házbanélek, aminek a felújítása idáigelmaradt. Jó lenne találni vala-milyen pályázatot a rekonst-rukciójára, amit valamilyenszinten támogatna az állam ésaz önkormányzat is, mert azépületben sokan vagyunknyugdíjasok, és kevés a pén-zünk. A foglalkoztatás elõsegí-tése továbbra is megoldásravár, mert munkahelyek nélkülnem lehet elõre tervezni, sõt,úgy látom, egyre nagyobb gon-dok lesznek a mindennapimegélhetéssel is.

Jurkó Csaba

- Elindult az elmúlt évekbenegy szemmel látható, pozitívirányú folyamat. Ebben meg-újultak a közintézmények,

utak, járdák és sok park isépült. A városkép tehát alakul,de még adós a helyi vezetés avállalkozók idecsábításával.Sok száz munkahely hiányzik,amin talán nagyobb önkor-mányzati szerepvállalással, na-gyobb támogatással lehetne se-gíteni. A volt üveggyár területealkalmas barnamezõs beruhá-zásokra, oda keresni kell azt azösztönzõ rendszert, amivel ellehetne indítani a befektetésifolyamatot. Bízok benne, hogyaz idei év sok-sok színvonalaskulturális programja jövõre ismegrendezésre kerül, mertezeknek kiváló közösségfor-máló erejük van. Ezeket a nagyvárosi rendezvényeket ebbõl aszemszögbõl nézve jó lenne ki-sebb családi programokkal bõ-víteni, bár ez sokban múlik ahelyi közösségeken. Tetszik avárosban mûködõ tehetség-gondozás, amire a jövõben isáldozni kell. Fontos kérdésnektartom az állástalanok továbbiközfoglalkoztatását is, mertamellett, hogy visszaszoknak amunkára, hasznot hajtanak avárosnak.

Hamvai Tamás- Most már elmondhatom,hogy a választáson erre azirányra szavaztam, ami az el-múlt négy évben nálunk mû-ködött. Ezzel elmondtam,hogy elégedett voltam a képvi-selõ-testület munkájával, hi-szen nagy fejlõdésen mentünkkeresztül. Tisztában vagyok ve-le, hogy a világot nem tudtákmegváltani, de úgy láttam,hogy amit lehetett, azt megtet-ték Sajószentpéterért. Az épít-kezés közben meg kellett küz-

denie a városnak az árvizekkelis, erõsítették a védvonalat,ami javított a biztonságon. Je-lenleg még zavar a sok szemét,amit az emberek eldobálnak ajárdákon és más közterületen,ezért talán több szemeteskukátkellene kihelyezni.

Bajáki József

- Azt kérném a testülettõl,hogy továbbra is a városértdolgozzanak, és közösen foly-tassák a korábbi években meg-kezdett munkát. Fejlõdjön to-

vább Sajószentpéter ebben azütemben, de most már na-gyobb hangsúlyt kell fektetni amunkahelyek, cégek betelepí-tésére is. Munkahely és fizetésnélkül sokan kerülnek kilátás-talan helyzetbe, és ez a feladatsürgõs beavatkozást igényel.

Kóczi Jánosné

- Az általános városképjavításés a zajló nagyberuházásokmellett örömmel vettem, hogya Nyögõ-patakon is elkezdõ-dött a mederrendezés. Ben-nünket is elöntött az idei árvíz,ezért tartom jónak, hogy sza-bályozzák a vízfolyást. Várunkoda még egy hidat, mert mostnagyon sokat kell kerülnünk,ha bárhová elindulunk otthon-ról. Emellett jó lenne, ha to-vábbra is virágozna Sajószent-péter, amit nem csak a parkok-ra értek, hanem a fejlõdésre is.Nagyon szeretném, ha a követ-kezõ négy év a munkahelyte-remtés jegyében telne el, mertattól fontosabb feladatról je-lenleg nincs tudomásom.

Kovács

12

2010. OKTÓBER Aktuális

Pálinkatörvény a gyakorlatban

Mit szabad és mit nem?

Ki fõzhet pálinkát?Minden 18. életévét betöltött

természetes személy pálinkát,azaz párlatot állíthat elõ, ugyan-akkor a jogszabály meghagyta abérfõzés intézményét is, ezáltala magánfõzetõk személyi körétleszûkíti, mert adott évben azegy háztartásban élõk vagy csakmagánfõzõk, vagy csak bérfõze-tõk lehetnek, a kettõ variációjá-ra nincs lehetõség. A tevékeny-ségek kombinációját nemcsaktiltja a jogszabály, hanem folyta-tóját anyagi hátránnyal is sújtja.

Hol lehet pálinkát fõzni?Az elõállítás helye vagy a la-

kóhely, vagy a magánszemélygazdaságának helye lehet, to-vábbi elõírást ezzel kapcsolat-ban nem fogalmazott meg ajogalkotó. A szeszfõzdék vo-natkozásában viszont már ma-gánfõzésre használt párlat elõ-állítására alkalmas desztillálóberendezések tárolását is meg-tiltja.

Mivel lehet pálinkát fõzni? Párlatkészítést kizárólag saját

tulajdonú berendezéssel lehetvégezni. A magánfõzetõ enge-dély nélkül tarthat birtokábanpárlat elõállítására alkalmas be-rendezést, berendezéseket. Le-párló berendezést gyártani, ér-tékesíteni kizárólag a vámható-ság engedélyével lehet. Az enge-dély iránti kérelmet a lakóhelyszerinti megyeszékhelyi Vám- ésPénzügyõri Hivatalhoz kell be-nyújtani. Egyetlen kikötést tesza jövedéki törvény a magánfõze-tõ által használt desztilláló be-rendezéssel kapcsolatban: nemlehet nagyobb ûrtartalmú 100liternél.

Mibõl lehet párlatot készí-teni?

Magánfõzés keretein belülpárlatot csak gyümölcsbõl, illet-ve gyümölcsbõl származó alap-anyagból lehet elõállítani,egyéb termékbõl alkoholter-mék, szesz elõállítása nem meg-engedett. A tiltott termékekelõállítóját mulasztási bírságszankció alkalmazása mellett atermék elõállítására használtberendezés lefoglalása és el-kobzása büntetés is fenyegeti.

Milyen mennyiséget lehetotthon elõállítani?

Az egy háztartásban élõ ma-gánfõzetõk egy naptári évbenszemélyes fogyasztásra össze-sen 50 liter 86 fokos párlatotállíthatnak elõ adómentesen(amely 86 liter 50 fokos, vagy100 liter 43 fokos párlatnak fe-lel meg). Ezen mennyiség fö-lött, illetve ha a párlatot a ma-gánfõzõ értékesíteni kívánja,

meg kell fizetni a jövedékiadót, és az elõállítást a vámha-tóságnak három nappal koráb-ban be kell jelenteni. A magán-fõzõ által egy évben elõállítottpárlat mennyisége nem halad-hatja meg a 2 hektoliter tisztaszesz mennyiséget (azaz a 400liter 50 fokos párlatot, melybõla fentiekben említett mennyi-ség adómentes).

Egy háztartásban akkor is csak50 liter párlat állítható elõ adó-mentesen, ha abban több ma-

gánfõzõ él: az adómentes meny-nyiséget a háztartásban élõ ma-gánfõzõk nem vonhatják össze.

El is lehet adni az otthonfõzött pálinkát?

A párlatot akkor értékesíthe-ti elõállítója, ha a magánfõzõkistermelõnek minõsül, ésmegfizette a jövedéki adót. Azértékesítés palackozva, legfel-jebb 2 literes kiszerelésben éspárlatzárjeggyel ellátva, a kis-termelõ saját gazdasága helyénfolytatott vendéglátás vagy fa-lusi szálláshely-szolgáltatás ke-retében történhet.

A jogszabályi kötelezettsé-gek rövid ismertetésén túl em-lítést kell tenni arról, hogy apálinka elõállításához használtdesztilláló berendezések tûz-és robbanásveszélyesek, ezértmindenki felelõsségteljesen,mások és saját maga testi épsé-gére vigyázva folytassa tevé-kenységét. Meg kell említenitovábbá, hogy a pálinkát em-beri fogyasztásra állítják elõ,ezért az alapanyag elkészítésé-nél már ügyelni kell a megfele-lõ minõségre. Nem szabad fi-gyelmen kívül hagyni: a csont-héjas gyümölcsök magjábantalálható ciántartalom a végter-mékben is fellelhetõ, így az el-fogyasztott pálinka akár mér-gezést is okozhat.

Románné

A Sajószentpéteri „Hunyadi1997” Alapítvány tisztelettelmegköszöni mindazoknak asegítségét, akik személyi jö-vedelemadójuk 1%-ával tá-mogatták. Az összeget, 159786 Ft-ot, atanulók sport, kulturális ésszabadidõs programjainaktámogatására használtukfel.Reméljük, a jövõben is tá-mogatják alapítványunkat!Adószámunk: 18428133-1-05

Sajószentpéter, 2010.10.19.

Helgertné Sipos Szabina

a kuratórium elnöke

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazá-sának különös szabályairól szóló törvény 2010. szep-tember 27-ei kezdettel lehetõvé teszi minden 18. élet-évét betöltött természetes személy számára, hogy lakó-helyén vagy gyümölcsöse helyén, saját tulajdonú beren-dezésével pálinkát, azaz párlatot állítson elõ saját ter-melésû vagy akár vásárolt gyümölcsébõl. A jogszabályazon kívül, hogy megteremtette a lehetõségét a pálinka„otthoni” elõállításának, konkrét elõírásokat is tartal-maz a tevékenység folytatásával kapcsolatban, melyekbetartását a vámhatóság ellenõrzi.

Egy modern pálinkafõzõ berendezés nem olcsó mulatság

III. évf. 10. szám

13

Bemutatjuk, reklám

Bemutatjuk: Szekeres Béla

A falugazdásznak is sok munkát adtak az árvizek

Sajószentpéteren a polgár-mesteri hivatalban minden pá-ratlan hét kedden 8-12 óra kö-zött fogad ügyfeleket a falugaz-dász. Szekeres Béla 1992-benHódmezõvásárhelyen szerzettdiplomát állattenyésztõ mér-nök szakon. A következõ öt év-ben pénzügyi szektorban dol-gozott, majd 1997-ben tért visz-sza tanult szakmájába. Ekkor aMiskolc-Szirmán mûködõ me-zõgazdasági kft. szarvasmarha-telepének lett vezetõje, ké-sõbb az ügyvezetõje. 2005-tõlközel két éven át egy, a haszon-állatok számára elõállított ta-karmány-kiegészítõket gyártóés forgalmazó cég területi kép-viselõjeként dolgozott. Onnan2006-ban az Emõdi Mezõgaz-dasági Részvénytársaság állat-tenyésztési ágazatvezetõ poszt-jára került. Ilyen elõmenetelután kapott 2008. szeptemberelején falugazdász állást. Elein-te Miskolcon látta el ezt a fel-adatot, majd - a településünk-höz születésétõl fogva kötõdõ

- Drahos Imre nyugdíjba vonu-lása után, 2010. április 1-jétõlátvette helyét. Ez a falugazdászkörzet 20 települést ölel fel aVarbótól Ongáig terjedõ terü-leten.

A falugazdász részben szak-tanácsadói, részben hatóságimunkakört lát el. Feladatköré-be tartozik többek között amezõgazdasági termelõk szak-

mai tanácsadása, pályázatokkalkapcsolatos kérdések megvita-tása, de kiállít hatósági enge-délyeket és igazolványokat, va-lamint ellenõrzi a mezõgazda-sági támogatások szabályos fel-használását is. Elõdjétõl egy jólbejáratott rendszert örökölt,amelyen - véleménye szerint -kár lenne változtatni. Így min-den napra esik fogadónapjavalamelyik településen, ami-hez az önkormányzatok bizto-sítanak helyiséget.

A 2010-es év eddig eltelt sza-kaszában különösen az árvíz ésa belvíz okozott nagy károkat amezõgazdasági területeken,ezért a gazdák közül sokan for-dultak kárenyhítési kérelem-mel a hivatalhoz. Mûködik akárenyhítési alap, ami zártrendszerû: csak azok jogosul-tak a támogatásra, akik belép-tek a tagok sorába, és káreny-hítési hozzájárulást fizetnek.Ez a mezõgazdasági vállalkozá-sok, cégek számára kötelezõ,az õstermelõk pedig eldönthe-tik, hogy ehhez a rendszerhezcsatlakoznak-e vagy sem. Ezzela pénzügyi alappal sajnos nemlehet teljes mértékben megté-ríteni a gazdák kárát, de pró-bálja enyhíteni azt.

Augusztusban és szeptem-berben Szekeres úr társellen-õrként a területalapú támoga-tások megfelelõségét ellen-

õrizte. Ekkor az ellenõrök a te-rületek nagyságát, ápoltságátés az igénylésben szereplõ nö-vény faját, állapotát vizsgálják.Nagyon fontos, hogy a ter-mesztett növény megfelelõkultúrállapotban és megfelelõfejlettségi szinten legyen, a te-rület pedig ne legyen gazos, el-hanyagolt.

Jelenleg leginkább a szõlõ-és gyümölcstermesztõk, vala-mint a virágtermesztõk keresika falugazdászunkat. Ilyenkoresedékes számukra az õster-melõi igazolványokhoz tartozóbetétlapok kiváltása, mivel eh-hez az idõszakhoz tartozik aszüret, illetve az õszi gyümöl-csök betakarításának ideje. A„virágosok” közül a krizantém-termesztõk várhatók még min-denszentek elõtt.

Korábban a „megújítás” (abetétlapkiváltás elterjedtebbelnevezése) évekig díjmentesvolt. Sajnos ennek vége, ésmint sok mindent, most márezt is költség terheli: ez év ja-nuár 1-jétõl kezdve ezer forint-ba kerül. Ez leginkább azokataz idõs nyugdíjas õstermelõketérinti hátrányosan, akik a kert-jükben termelt kis mennyiségû- néhány tíz kiló - zöldséget,gyümölcsöt, esetleg néhánycsokor virágot szeretnék érté-kesíteni.

Kovács

Az utóbbi hónapok ügyfélforgalmának nagyobbik ré-szét az árvízkárosult mezõgazdasági termelõk tették kitérségünkben, akik kárenyhítésért folyamodtak a falu-gazdászhoz. Szekeres Béla a megalapozott igényeket el-juttatta a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz,ahol döntenek a támogatás mértékérõl. Az idei árvizeksok borsodi gazdálkodót hoztak nehéz helyzetbe, deakik befizették a kárenyhítési hozzájárulást, pénzügyisegítségben reménykedhetnek.

Szekeres Béla 20településen látja el a

falugazdászi teendõket

14

2010. OKTÓBER Életmód

Életmód: Sándor Lajos, Sándorné Demeter Katalin

Ép testben ép lélek

Ezennel én is sétára invitá-lom a Krónika tisztelt Olvasóit,hogy együtt körülnézzünk vá-rosunkban, a mondás elsõ fe-lének utánajárva: aki ép test-ben szeretne (helyesebben:akar) élni, az mit, hol és ho-gyan tehet érte. Elsõ állomá-sunk az MSK mellett találhatókondicionáló terem, a VictoryGym Fitness Club, ahol SándorLajos és Sándorné DemeterKatalin, a létesítményt mûköd-tetõ házaspár, mint mindenide betérõt, minket is szívélyesvendéglátóként fogadott. Be-szélgetésünkhöz a déli idõ-pontot választottuk, amikor ki-csi a forgalom, azonban mégilyenkor is egymás után tértekbe a vendégek: volt, aki edze-ni, de olyan is, aki csak beszél-getni, tanácsot kérni jött. A te-remben halk zene fogad, amiszerintem azt a célt is szolgálja,hogy szegény gyanútlan betérõne riadjon vissza a (csak elsõlátásra) szörnyûnek tûnõ kín-zóeszközök és hatalmas vasda-rabok, a súlyzók látványától. Atréfát félretéve: a zene és általaaz egész terem nyugalmatáraszt, megteremtve ezzel akülvilág kizárásának, a belsõharmónia megteremtéséneklehetõségét. Vendéglátóimtól(akik testépítõ-fitness-erõeme-lõ sportoktatók) megtudom,hogy a rendszeresen idejárók-ban az elsõ és legerõsebb mo-tiváció: a túlsúly leadása, vagylegalábbis a testsúly tartása, amásodik: az egészséges élet-mód elsajátításával egy sportos

izomzat és testalkat kialakítása,a betegségek megelõzése, denyilván olyan is akad, akinél akirívóan tekintélyes izomzat el-érése, a testépítés a cél. Termé-szetesen egy sérülés vagy bal-eset után a gyógytornásszalegymást kiegészítve, a rehabili-tációban is segíteni tudnak. Azúj vendégeknél az elsõ és leg-fontosabb feladat az állapotfel-mérés, ugyanis csak ennek is-meretében alakítható ki a sze-mélyre szóló hatékony edzés-terv. Elsõ lépés a megrögzöttrossz tartások kijavítása, a fo-gások elsajátítása és a helyestáplálkozás kialakítása (amely-lyel már önmagában is látvá-nyos változást, eredményt le-het elérni), s csak ezután jöhetaz igazi munka és terhelés. Azelérendõ cél határozza meg azedzéstervet, hiszen itt minden-

ki önmagával versenyez, ön-magához képest fejlõdik, ön-magát gyõzi le; azonban fõszempont, hogy eközben jól-érezze magát, legyen bár ötvenvagy kilencven kiló a testsúlya.Aki az elsõ néhány alkalomután megszereti a fitnesst, ta-pasztalataik szerint az késõbbrendszeresen eljár, törzsven-déggé válik. Ezt a sportot a ti-zennégy év alatti fiataloknaknem ajánlják, náluk még nemfejezõdött be a csontozat kifej-lõdése, õk pedig segíteni ésnem ártani akarnak. Rajtuk kí-vül szívesen látnak bárkit,nemre és korra való tekintetnélkül, így elõfordul, hogy va-laki hatvan fölött is betér hoz-zájuk. A táplálék-kiegészítõkkérdését a kondicionálásbanma már nem lehet megkerülni,de ha valaki úgyis használja,akkor legalább ellenõrzött for-rásból és módon tegye, s tart-son mértéket, ám legjobb len-ne, ha figyelembe venné, hogya természetesnél még senkinem talált fel semmiben semjobbat! Ha „egyedül nemmegy”, van lehetõség kedvez-ményes páros vagy családi bér-let váltására, de terveznek kis-csoportos foglalkozásokat is. Ajövõ pedig a személyi edzése-ké, ami komplex módon (moz-gás és erõsítés) a terem mellettszabadban, de igény szerint ésa feltételek megteremtésévelakár saját lakásunkon is végez-hetõ. S hogy jó kezekben leszaz edzeni vágyó, arra Kataemelt szintû nemzetközi sze-mélyi edzõ képesítése a garan-

cia. Soha sem késõ a rendsze-res sportolást elkezdeni, erreszintén õ a legjobb példa, hi-szen, mint mondja, nem iga-zán sportolt korábban, csakakkor fertõzõdött meg a rend-szeres edzéssel, mikor a sors aférjével összehozta õket. Mapedig az egész napja, az élete asportról szól, olyannyira, hogy(mint most októberben is)édesanyaként, sokkal fiatalabblányokkal egy mezõnyben fit-ness modell kategóriában ver-senyeken is részt vesz, ahol anõies alkat, fittség, sportosságaz értékelés fõ szempontjai, ésezeken eddig még sohasemvallott szégyent. Tapasztalataikszerint az utóbbi idõben mint-ha a fiatalok körében is egyreinkább igény lenne a mozgás-ra, legalábbis a fitness és erõ-fejlesztés iránt nõ az érdeklõ-dés. Abban persze egyetérte-nek velem, hogy ebben soha-sem lehetünk elégedettek, s ahatalmas lemaradásunkat iga-zán csak szemlélet- vagy gene-rációváltással tudjuk helyre-hozni. Addig is mindenkinek asaját területén mindent el kellkövetnie, hogy értelmes ésegészséges fiatalságot nevel-jünk gyermekeinkbõl, hiszenõk a jövõnk zálogai.

Végezetül, gondolkodjunkel a bérletükön is szerepelõszlogenjükön, ami mindenkiszámára megszívlelendõ hitval-lásuk is egyben:

„Vigyázz a testedre, ez azegyetlen hely, ahol élhetsz!”

Kiss Barnabás

„Anima sana in corpore sano”, a címbeli ókori latinközmondás örök igazságát mi sem jelzi jobban, minthogy évszázadok elmúltával a köznyelvben a mai napigtalálkozhatunk vele, lépten nyomon használjuk. Szá-momra ez több egy egyszerû közmondásnál, benne fog-laltatik emberi létünk értelme, filozófiája: akkor te-remthetünk másokkal összhangot, ha elõször saját ma-gunkban a szellemi és testi értékeinket harmóniábantudjuk. Önmaga ellen cselekszik az, aki élete során bár-melyiket is elhanyagolja, nem fejleszti kellõ mérték-ben. Véleményem szerint a sportot, vagy csak egyszerû-en a mozgást, magunk számára mindennapi igénnyétenni nagyrészt akaraterõ kérdése, a lehetõségek csu-pán ezen igények kielégítésének minõségében játsza-nak szerepet.

Katalin asszony és férje azegyik verseny szünetében

Mezõ István rajza

Vízszintes: 1. Városunk egyetlen olimpiai bajnok spor-tolójának (Tokió, 1964. október 23.) vezetékneve. 8. Du-nántúli folyó és megye. 9. Ebbe az irányba. 11. A mögött el-lentéte. 13. Töltéssel rendelkezõ részecske. 14. Az áram is te-szi. 15. Reped. 17. … gros (nagyban). 18. Husáng. 19. Ellen-tétes kötõszó. 20. A földre tesz. 22. Fortély. 24. Nõk a NõkértEgyütt az Erõszak Ellen Egyesület ismert rövidítése. 26. …rosa (titokban). 27. A földkéreg külsõ, termékeny rétege. 28.Ennivaló, régiesen. 29. … anno (évszám nélkül). 30. Olimpi-ai bajnokunk keresztneve.

Függõleges: 1. Fortuna kegyeltje. 2. Futását Vörösmarty ír-ta meg. 3. Lehagy. 4. Patrícia, becézve. 5. Ismételt tiltószó. 6.A szivárványhártya latin neve. 7. Az elemek periódusos rend-szerének megalkotója (Dimitrij Ivanovics). 10. Út, angolul.12. Germán termékenység-isten. 16. … Dalcsev (bolgár köl-tõ). 18. Kórházi osztály. 20. Vízben, levegõben fennmarad.21. Madárbörtön. 23. Szûk hely a kemencénél. 25. De mégmennyire! 29. Ritka mássalhangzónk, kiejtve.

Készítette: Kiss Barnabás

Rejtvényünk megfejtése a vízszintes 1. és 30. sorban talál-ható. Ezt kell beküldenie az újság szerkesztõségébe nyílt le-velezõlapon vagy a szerkesztõség e-mail címére 2010. no-vember 12-éig. A helyes beküldõk között egy 5000 Ft-oskönyvutalványt sorsolunk ki. Cím: Sajó Televízió NonprofitKft. 3770 Sajószentpéter, Kossuth Lajos út 193. E-mail:sajotv@parisat.hu; szentpeterikronika@citromail.hu. Az el-múlt havi rejtvényünk helyes megfejtése: Szikszai FabriciusBalázs. Köszönjük Olvasóink aktivitását, és minden rejt-vénykedvelõt szeretettel várunk minden szerdán 16 órakora városi könyvtárban mûködõ Rejtvényfejtõk klubjába! Azoktóber 15-én megtartott sorsoláson Szuromi Lászlónakkedvezett a szerencse. Gratulálunk! A nyeremény átvételé-rõl késõbb értesítjük.

III. évf. 10. szám

Kiadó: Sajó Televízió Nonprofit Kft.; Cím: 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4.; Telefon: 48/521-037, Ügyvezetõ igazgató: Sulyok Barnabás

Fõszerkesztõ: Román Péterné; szentpeterikronika@citromail.huFotó: Gólya Zoltán; Tördelés: Német Sándor

Szerkesztõség, hirdetésfelvétel: 3770 Sajószentpéter, Kossuth út 193.E-mail: sajotv@parisat.hu; Nyomda: Német Nyomda Kft.

Cím: 3527 Miskolc, Baross Gábor út 17. Telefon: 30/943-4210 Fax: 46/347-086E-mail: nemetnyomda@nemetnyomda.hu

Megjelenik havonta 4300 példányban. ISSN 1789-7807

A hirdetések tartalmáért a kiadó felelõsséget nem vállal! A lapban megje-lenõ cikkek, képek bármilyen formában történõ felhasználása a kiadó írá-sos engedélyével lehetséges. Kéziratokat, fotókat nem õrzünk meg és nemküldünk vissza.

15

KERESZTREJTVÉNYKERESZTREJTVÉNYSzabadidõ, mozaik

„Tetõn a nap, áll a vásár,

faluszéli nagy nyárfánál.

Alkusznak ott juhra, lóra,

kis teknõre, nagy hordóra.”

Szeptember 29-én, Mihály napján, a Semmelweis Utcai Tag-óvoda udvara népesedett be vásározók sokaságával, hogy fel-elevenítsék a Mihály-napi vásár hagyományát, felidézzék rég-múlt idõk hangulatát.

Az óvoda lakóinak életében fontos volt e nap, hiszen egyvásári forgatagot megelõzõ dolgos hét munkálkodását koro-názta meg. A gyerekek, az óvó- és gondozó nénik, a szülõkegész héten nagy izgalommal készítették a vásárfiákat, mézes-kalácsokat, zsákbamacskát. A Katica csoport tagjai szorgosantanulták mûsorukat, hogy tovább fokozzák e program hangu-latát, a régi vásári hagyomány felelevenítésével. Az óvoda ne-velési programjában kiemelt jelentõségû a népi hagyomá-nyok ápolása. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembevéve a szülõföld tiszteletére, szeretetére nevelik a gyermeke-ket, erõsítik bennük az összetartozás érzését, gazdagítják ér-zelemvilágukat és ismereteiket.

A délelõtti forgatagban nagy sikert aratott az IgnumHungarorum hagyományõrzõ csoport mûsora is.

A sok segítségért köszönet a szülõknek:az óvoda dolgozói

Mihály-napi forgatag a Semmelweis Utcai

Tagóvodában

2010. OKTÓBER