Az egyik szombat dél-elõttre volt beütemezve ahelyi filmszínházban a MetHD legújabb operája, de ne-kem akkor kicsit lustálkod-ni volt kedvem, ezért in-kább, négy nappal késõbb,az este 6:30-kor kezdõdõ is-métlésen néztük megJacques OffenbachHoffmann meséi címû ope-ráját.

Az operett egyik úttörõ-je Jacob Eberst néven zsi-dócsaládban született Köln-ben. Az édesapja kántorvolt a városban, aki gyer-mekét gordonkára taníttat-ta, majd Párizsba vitte aConservatoire-be felvételre.Ez a fiatal kora miatt ne-hézségekbe ütközött, devégül a tehetséges gyereketfelvették. Innen indult agordonkás-csellista mû-vész karriere, aki az operettmûfaj egyik legismertebbkomponistája lesz.

A operettmûvei közül alegismertebb talán az Orfe-usz az alvilágban, amely-nek híres szoknyaemelge-tõs kán-kán táncszámát,amely popsimutogatássalvégzõdik, mindenki ismeri.Közismert még a Szép Helé-na, valamint A gerolsteininagyhercegnõ címû ope-rett, ezeket Chicagóban lát-tam a Light Opera Workstársulat elõadásaiban.

Az utóbbit még Buda-pesten is, amelyben a felejt-hetetlen Latabár Kálmánalakította nagyszerûenBum tábornok szerepét.Azonban élete fõmûvemégis a Hoffmann meséicímû opera, amelyet halálamiatt befejezetlenül ha-gyott, ezért a kiváló operátsokszor másféle befejezés-sel látjuk, a rendezõk vál-toztatnak kicsit az operavégén. A fantasztikus dal-mûvet E. Guiraud fejeztebe, és három felvonásban,elõ- és utójátékkal mutatjákbe az operaházakban,amely elég hosszú elõadásteredményez.

A Hoffmann meséi kü-lönlegessége, hogy ritkaságolyan szopránt találni, aki anégy eltérõ hangkarakterûnõi fõszerepet – Stella,

Olympia, Giulietta,Antonia – egymaga képesénekelni. A Met elõadásána felhúzható játék baba

Olympia szerepét ErinMorley, a kurtizánGiuliettát Christine Ricealakította. Míg Antonia ésStella szerepeit HiblaGerzmava abház szárma-zású szoprán énekelte.

Abházia egykor a Szov-jetunió része volt, késõbbGrúziához tartozott, de azabházok és grúzok közöttietnikai ellentét háborúhozvezetett. A politikai, területiés etnikai problémát végülPutyin orosz elnök oldottameg a KGB-ben tanult és al-kalmazott módszerrel,nem biztos, hogy véglege-sen.

Azonban térjünk visszaOffenbach Hoffmann me-séi címû operájára, hiszenez lesz a krónika témája,lesz gondom vele bõven.Az egyébként nagyszerûoperát 2011-ben láttam elõ-ször, amelyet 1982-ben ját-szottak elõtte a chicagóiLyric Operában, közel har-minc évig nem adták, mertrém nehéz megfelelõ éne-keseket találni az elõadás-ra.

A szoprán, illetve szop-ránok mellett kiváló tenorszükséges a költõHoffmann szerepére, aki ahárom és félórás operábancsak 12 percet hiányzik aszínpadról. Az olasz tenorVittorio Grigolo nemcsakhangjával, hanem nagysze-rû színészi alakítással ra-gyogta be a Met színpadát,az pedig, hogy emellettmég jóképû is, az így hihe-tõvé tette az elõadást.

A híres nadrágszerepet,amely magyarul Miklós, dea Met szereposztásábanNicklausse, a kiváló ameri-kai mezzoszoprán, KateLindsey énekelte. A nép-szerû és közismertBarcarolle a szünet utáncsendül fel, amikor a velen-cei jelenetben Nicklausseénekli Giuliettéval a híresmezzo és szoprán duettet.

A Barcarolle egyébként aYou Tube-on is meghallgat-ható Anna Netrebko ésElina Garanca tolmácsolá-sában, amely szerintem alegjobb felvétel a nagyszerûOffenbach-duettrõl. A négybaritonszerepet pedig a ki-váló amerikai énekes,Thomas Hampson alakítja.

2011-ben, amikor a chi-cagói Lyricben láttam azOffenbach-operát, akkorJames Morris énekelt, akiszerintem emlékezetesebbalakítást nyújtott, mint

Thomas Hampson a Met-ben. Ez azonban szigorúana magánvéleményem, hi-szen ezen a szinten nagyon

nehéz szakvéleménytmondani, ehhez sokkal na-gyobb zenei felkészültségszükséges, mint amivelrendelkezem. EgyébkéntThomas Hampsont kiválóbaritonnak tartom, akit

többször láttam a chicagóiLyricben, amint JamesMorrist is, az utóbbit fõ-ként a Wagner operákbankedveltem.

A következõ Met HDadás mûsorán CsajkovszkijIolanta, magyarul Jolantacímû operáját adták, kap-csolva Bartók Béla egyetlenoperai remekmûvével, Akékszakállú herceg várával.A Bartók-operát már több-ször láttam, mind az Ope-raházban, mind a koncert-változatot, hangversenyte-remben.

Ha emlékezetem nemcsal, akkor már elmúltam40 éves, amikor megked-veltem Bartók muzsikáját.A chicagói szimfonikusok(CSO) Sir Solti György ve-zetése alatt elég gyakranjátszották Bartók mûveit, smiután a hírneves karnagy-gyal szerettem találkozni,ezért sûrûn látogattunk elaz Orchestra Hallba, ami-kor Solti vezényelt. A neveskarnagy évi 12 hetet dolgo-zott Chicagóban, de ez 25év alatt így is elég sok kon-certet jelentett számunkra.

Emlékezetes volt egykoncert, amelyen BartókRomán népi táncok címûmûve volt a mûsoron. Solti

a pódiumra lépve lehajolt,és felvett egy elõre odaké-szített mikrofont, majd ki-jelentette, hogy nem kellfélni, soha nem tartotthosszú beszédet, most isrövid lesz.

Arra kérte a közönséget,miután a koncertet hangle-mezre veszik, hogy a tanárúrra való tekintettel, ha le-het, akkor csak a tételek kö-zött köhögjenek. Hát, ez akívánsága nem teljesült tö-kéletesen, ugyanis az élõ-ben felvett anyagnál min-dig akad valaki, aki belekö-hög, vagy beletüsszent afelvételbe. Ezt még MaestroSolti kérése sem tudta meg-akadályozni.

A Solti által vezényeltkoncertek után a maestrótmindig felkerestük az öltö-zõjében. Lassanként meg-ismert, és rögtön magyarulszólt hozzánk, köztudottanszenvedélyes újságolvasóvolt, ezért mindig vittemneki egy-két Magyarságot,majd odaszólt feleségének,hogy magyarok vagyunk,Lady Valerie mosolyogvabólintott, tudja.

A kékszakállú herceg vá-ra címû Bartók-operát elõ-ször 1989-ben hallottuk achicagói Orchestra Hall-ban, Solti György vezényel-te a szimfonikusokat, Juditszerepét Takács Klára, míga hercegét a dán basszista,Aage Haugland énekelte azeredeti magyar szöveggel.

Solti ragaszkodott a tel-jes operához, ezért a regösprológusát Nicholas Si-mon, azaz Simon Miklósegykori gyõri színmûvészcitálta, pontosan úgy,ahogy azt Maestro Solti kí-vánta. Elõtte 1969-ben, aRavinia Festivalon Kertész

K Ö Z É L E T – 9. oldal2015.március 14. – 11. szám

AMERIKAI KRÓNIKAHarmath István

Sir Solti sem tudta elállítani a köhögést

István dirigálta a Bartók-operát, Judit szerepétSzõnyi Olga, míg a herce-get Faragó András énekel-te.

1970-ben, a Lyric Operá-ban angol nyelven mutat-ták be a Bartók-remekmû-vet, Bruno Bartoletti vezé-nyelt, a szereplõk DavidWard (a herceg), JanisMartin (Judit), az elõadástnem láttam, ezért véle-ményt sem írhatok róla.

Érdekességként emlí-tem, hogy a chicagói szim-fonikusok elõbb engemkértek fel a prológ elmon-dására, miután nevem is-mert volt számukra, amitén rögtön lefújtam, majdkét barátom, egy orvos, dr.Kaltenekker Ferenc és egyfotós, Kondor László mentSoltihoz próbálni, aki rövidúton véget vetett az olvasó-próbának.

Ekkor jött a képbe Si-mon Miklós, aki végül hall-ható is a DeutscheGammophone által kiadottCD-én. A Bartók-operát leg-közelebb 1993-ban adták achicagói szimfonikusokotthonában, Pierre Boulezvezényelt, Jessye Normanénekelte Judit szerepét,míg a herceg Polgár Lászlóvolt.

Az elõadást, a fent emlí-tett DG cég adta ki késõbbCD lemezen, hozzátéveNicolas Simon regös proló-gusát, pedig a koncertenLarry Russo olvasta fel, an-golul. Amint késõbb meg-tudtam, a kegyes csalás el-fogadható gyakorlat a le-mezgyártó cégeknél. Raj-tam kívül nem sokan tud-hattak a regöscserérõl, hi-szen csak egy-két újságíróvolt jelen mindkét koncer-ten.

2009-ben a közeliMilwaukee városába men-tünk A kékszakállú hercegvára elõadását hallgatni,ahol a helyi szimfonikusoktermét a világhíres üveg-mûvész Dale Chihuly káp-rázatos háttérdíszei tettékvarázslatossá. A koncert-

elõadást a holland Edo deWaart dirigálta, az éneke-sek Jeanne-Michelle Char-bonnet és Andrea Silves-terelli voltak, míg a regösprológusát egy helyi szí-nész olvasta fel angolul.

Ezután 2010. januárbanújra Bartók remekmûvéthallottuk, a chicagói szim-fonikusok elõadását Pierre

Boulez vezényelte, míg aszólisták az amerikai mez-zoszoprán MicheleDeYoung és a német bassz-bariton Falk Struckmannvoltak.

2007-ben, a ChicagoOpera Theater tavasziprogramján láthattuk Bar-tók Béla egyfelvonásos ope-ráját, magyar szöveggel, azénekesek az amerikai szu-perbasszus Samuel Rameyés a kanadai magyar szop-rán, Szabó Krisztina vol-tak. A magyar dikció általá-ban problémát okoz a másnyelvhez szokott éneke-seknek, Samuel Ramey ésa Milwaukeeben rendezettelõadáson fellépõ AndreaSilvesterelli kilógtak a sor-ból, mert kiváló magyar ak-centussal, érthetõen adtákelõ a szöveget, SzabóKrisztina pedig kivándoroltmagyar szülõk gyermeke,aki a nyelvet gyermekkorá-ban tanulta.

Mindezekhez hozzájöttmég egy Kékszakállú-elõ-adás, amelyet 2004-ben abudapesti Állami Opera-házban hallottunk MeláthAndrea és Fried Péter éne-kelték a szerepeket, míg akarnagy Oberfrank Pétertolmácsolta a regös proló-got, tegyem hozzá: teljesenszíntelenül.

Immáron látható, hogyaz utóbbi években éppenelégszer láttam, hallgattamBartók Béla egyetlen operá-ját, hogy kíváncsian várjama Met HD bemutatót, an-nak dacára, hogy az elõze-tesben Sung in German,vagyis német szöveggel lettpromótálva.

Végül a szombati mati-néra más program miattnem tudtunk elmenni, aszerda esti ismétlésrõl is le-maradtunk, helyette csü-törtök este a You tube-onnéztem meg, Marton Évaés Polgár László elõadásá-ban, ahol semmi bajomnem volt a dikcióval, mind-ketten kitûnõ magyar éne-kesek, végre elejétõl végéigértettem a szöveget. Bárkimegnézheti, akinek vankomputere, csak MartonÉva és Polgár László nevétkell beütni a keresõbe.

Hoffmann meséi - a Metropolitan plakátja

A kékszakállú 1936-os felújításán. Állnak, balról: Nádasdy Kálmán, Székely Mihály, Oláh Gusztáv,ülnek: Bartók Béla, Némethy Ella és Sergio Failoni

Bartók Béla