Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődés. Multikulturalitás az 1960-as évek magyar pedagógiai

szaksajtójának fényképanyagában.

A Tanító munkája, 1965/11. 23. o.

Somogyvári LajosPécsi Tudományegyetem BTK Oktatás és Társadalom Doktori Iskola, PhD hallgatóTab, Rudnay Gyula Középiskola,középiskolai tanár

A történeti pedagógiai antropológia, mint diszciplína

• Forrásoka, angolszász és francia antropológia – idegenség, másság

központi szerepe, önértelmezés. Helyi közösségek, egyedi jelenségek vizsgálata (Kuklick, 2008; Lévi-Strauss, 2001)

b, német antropológia – történeti, filozófiai megközelítés, az általános emberi (conditio humana) feltérképezése.

(Wulf, 1997)• Pedagógia és antropológiaKonkrét társadalmi-politikai kontextusban feltárni az

általános világképi elemeket – ember-, gyermek-, diák-, iskolaképek

• A képek szerepeKépek általi ismeretközvetítés és megértés – kép, mentális

képzet és világkép kapcsolata (Géczi, 2004)Cél: a pedagógia világainak elemzése fényképek segítségévelA vizsgálat alapanyaga: az 1960-as évek magyar pedagógiai

sajtójának képanyaga – ennek a vizsgálatnak egyik fejezete a pedagógusnap vizuális megjelenítése

Multikulturalitás a pedagógiábanA másság, idegenség kategóriája Központi szerepet tölt be az antropológiában, egyes filozófiai,

irodalomtudományi irányzatokban – önmeghatározás, identitás kialakítása

Nem önmagában létezik – kulturális konstrukció Példa: a Kelet, mint politikai-ideológiai diskurzusok, világlátások és

nézetek összessége (Said, 2000) - kiterjeszthető olyan konstrukciókra, mint „fekete Afrika”, „Latin-Amerika”, a „harmadik világ”

Oktatás által közvetített kánon kibővítése (Feischmidt, 1997), az oktatás-nevelés világainak globális kiterjesztése – univerzális emberi jellemző

A cél: a nevelők nevelése (Jáki, 1962) Európai nézőpont dominanciája: - írásbeliség kihangsúlyozása (analfabétizmus elleni harc) - tudásmonopólium kiterjesztése - intézményes oktatás bővítése - elmaradottság felszámolása - modernizáció

Globális és lokális összekapcsolása

Kultúrák találkozásának formái (Kapitány és Kapitány, 1995)

Egyenlőtlen viszony (alá-, fölérendeltség)

Egyenlő felek párbeszéde

Lokális kultúrák helyben való megmutatása

Kultúrák keveredése, egymásba hatolása

A téma fontossága napjainkban – ld. Globalizáció, világméretű kommunikáció (Eriksen, 2006; Torgyik, 2008)

Képek, narratívák, világképek az embertudományokbanCsalád és Iskola, 1961/7. borító

I.

A forrásanyag bemutatása

Teljes korpusz: 5371 antropológiai fényképEbből: 351 fénykép tartozik ide (vö.: 529 pedagóguskép,

522 gyermekportré)Főbb csoportok:Európa – keleti, szocialista tábor - 124 képEurópa – nyugati, kapitalista tábor - 41 képÉszak – Amerika: USA, Kanada - 16 képA „harmadik világ” (158 kép) – Ázsia – 72 kép Afrika – 57 kép Latin-Amerika – 25 kép őslakos indiánok – 4 kép Nemzetközi találkozókról (VIT, gyereknap, szakmai találkozó,

olimpia, DIVSZ stb.) – 12 kép

A felszabadítás pedagógiája – narratíva a 60-as évekből

Paulo Freire: Pedagogy of the Oppressed (2005) – cél: az elnyomott rétegek megszólaltatása, hangjuk „megtalálása”

Kolonializmus kritikája, a hatalmi viszonyok leleplezése

Egy másik intézményesült diskurzust hoz létre, mely képek és szövegek által kisajátítja a másik kultúráját, besorolja a haladó-progresszív táborba (N. Kovács, 2007)

Felszabadulás-felszabadítás szinonimája

Szóhasználat azonosságaSzovjetunió mintaadó szerepeA Tanító, 1968/2. 8. o.

Képi példák a „harmadik világ” birtokba vételére

Gyermekünk, 1970/5. 19. o.

Köznevelés, 1962/21. 645. o.

A Tanító munkája, 1967/2. 8. o.

Internacionalizmus és szocialista testvériség

• „A szocialista világnézet és erkölcs alapján neveljenek iskoláink igazi hazafiakat, jellemes és törvénytisztelő állampolgárokat, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát.” 

(1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről.)

• Segítség a felszabadító harcban

• Fejlettebb módszerek átvétele a SZU-tól

• Közösségteremtő, identitásképző mechanizmusok

Óvodai Nevelés, 1960/3. 99. o.

A közösségi színtér: a testvériség megvalósulása

A Tanító munkája, 1967/6-7. 49. o. Köznevelés, 1970/1. borító I.

Befejezés és összegzés

Valós problémára adott reakció

Az ideológia és az utópikus megközelítés dominanciája

Dichotomikus gondolkodás:haladó-reakciósfejlett – elmaradottírástudó – analfabétaA dichotómiák szükségesek a

világ modellezésében, de tudatában kell lennünk ennek korlátainak és saját nézőpontunk befolyásoló hatásainak (Eriksen, 2006)

Család és Iskola, 1968/10. 18. o.

Hivatkozások Eriksen, Thomas Hylland. 2006. Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a

szociálantropológiába. Budapest: Gondolat. Feischmidt Margit. 1997. (szerk.) Multikulturalizmus. Budapest: Osiris. Freire, Paulo. 2005. Pedagogy of the Oppressed. London-New York:

Continuum. Géczi, János. 2004. Világkép – emberkép – pedagogikum. Új Pedagógiai

Szemle 1: 69-75. Jáki László. 1962. A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája. 1937-

1958. Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor. 1995. Rejtjelek 2. Fejezetek a

mindennapi élet antropológiájából. Budapest: Kossuth. N. Kovács Tímea. 2007. Helyek, kultúrák, szövegek: a kulturális idegenség

reprezentációjáról. Debrecen: Csokonai. Kuklick, Henrika. 2008. A New History of Anthropology. Oxford: Blackwell-

Wiley. Lévi-Strauss, Claude. 2001. Strukturális antropológia I-II. Budapest: Osiris. Said, Edward W. 2000. Orientalizmus. Budapest: Európa. Torgyik Judit. 2008. (szerk.) Multikulturális tartalmak a pedagógiában.

Budapest: Educatio. Wulf, Cristoph. 1997. Vom Menschen. Handbuch Historische Anthropologie.

Weinheim und Basel: Beltz Verlag.