stem-végzettséget szerzett pályakezdők és fiatal ...€¦ · digitális munkaerő program ......

1

STEM-végzettséget szerzett pályakezdők és fiatal munkavállalók helyzetére vonatkozó nemzetközi kutatások másodelemzése

Készült az Óbudai Egyetem megbízásából

2018. szeptember

EFOP-3.4.4-16-2017-00019 azonosító kódú „Az Óbudai Egyetem STEM stratégiai fejlesztései” elnevezésű pályázati projekt keretében

3

Tartalom

Bevezetés – A STEM szakok felértékelődése .........................................................................................................................5

Hazai képzési adatok ........................................................................................................................................................................ 7

Középiskolai adatok .................................................................................................................................................................... 10

Nemzetközi képzési adatok .......................................................................................................................................................... 13

A STEM-szakokon tanulók jellemzői ......................................................................................................................................... 17

Munkaerő-piaci lehetőségek a frissen végzettek számára ......................................................................................... 25

Diplomás pályakövetés adatai ................................................................................................................................................... 29

Munkaerő-hiány és kilátások a partnerországokban ...................................................................................................... 35

Lengyelország .............................................................................................................................................................................. 35

Csehország .................................................................................................................................................................................... 35

Szlovákia ......................................................................................................................................................................................... 37

Németország ................................................................................................................................................................................. 37

Ipar 4.0 hatásai a STEM-szakokon végzettek esetében ................................................................................................ 38

Általános elvárások a jövő munkaerejével kapcsolatban......................................................................................... 38

Növekvő igények, új munkakörök ........................................................................................................................................ 39

Elvárt kompetenciák a jövőben ............................................................................................................................................. 41

Stratégiai környezet ....................................................................................................................................................................... 43

Irinyi terv ......................................................................................................................................................................................... 43

Digitális Munkaerő Program .................................................................................................................................................. 44

Nemzeti Ifjúság Stratégia ....................................................................................................................................................... 44

EU-stratégiák, riportok ............................................................................................................................................................. 44

A STEM-szakterületek pozíciója és annak erősítése ........................................................................................................ 46

Európai kezdeményezések ..................................................................................................................................................... 49

stem4youth .............................................................................................................................................................................. 49

European readySTEMgo Project ...................................................................................................................................... 49

PREFER (Professional Roles and Employability of Future Engineers) ........................................................... 49

STEM Alliance – inGenious Education and industry ............................................................................................... 49

European Schoolnet ............................................................................................................................................................. 50

Összefoglaló ........................................................................................................................................................................................ 51

Ajánlások .............................................................................................................................................................................................. 53

Irány .................................................................................................................................................................................................. 53

Mozgástér ....................................................................................................................................................................................... 53

4

A lemorzsolódás minimalizálása .......................................................................................................................................... 53

Korai megalapozás: a középiskolások mobilizációja ............................................................................................. 53

A szakgimnáziumok utánpótlást adó képességének megerősítése ............................................................. 54

A vállalati ösztöndíj rendszer levitele a középiskola végzős évfolyamára ....................................................... 54

Pályaorientáció a TTK-n végzetteknek ............................................................................................................................ 54

A STEM képzés megnyitása a szakértelmiségnek és a szellemtudományokban végzetteknek ........... 54

Források ................................................................................................................................................................................................ 55

5

Bevezetés – A STEM szakok felértékelődése

A STEM1 területek oktatására egyre nagyobb fi-gyelmet fordítanak mind az oktatási kormányza-tok, mind a vállalati szféra képviselői. A folyamat nagyjából 20 éve indult, amikor egyértelművé vált, hogy a haladás, a fejlődés, illetve az inno-váció letéteményesei azok a szakemberek, akik e területek tudását és képességeit megfelelő módon tudják hasznosítani, illetve integrálni más szakterületek tudásával. Ilyen módon a STEM területek oktatása egyfajta interdiszcipli-náris megközelítést igényel, ami jobban model-lezi a valós munkahelyi környezetet is. Az ilyen politikáknak általában kettős célja van: a) mélyí-teni a fiatalok (illetve akár a felnőttek) körében a természettudományos ismereteket; b) a gye-rekek (10-16 évesek) figyelmét felhívni a termé-szettudományos és a technológiai oktatási terü-letek fontosságára, illetve motiválni őket az ilyen irányú továbbtanulásra.

Ezen politikák az egész világon jellemzőek, mivel globális munkaerő-hiányról beszélhetünk ezen a területen.2 Az Európai Iskolahálózat3 (EIH) szerint a természettudományos és mérnöki kompeten-ciák egyre fontosabb szerepet játszanak a gaz-daságban, mivel főként olyan szakemberek tud-nak megfelelő válaszokat adni a társadalmi kihí-vásokra (amelyeket részben a technológia fejlő-dés természetes folyamata gerjeszt), akik képe-sek a technológiai fejlődés logikájának megérté-sére, és átlátják a természettudomány törvé-nyeit.4 Ezt felismerve az EIH egyik központi terü-lete a STEM területek oktatásának támogatása mind a diákok, mind a pedagógusok körében, összesen 24 jelenleg is futó, különböző szintű nemzetközi együttműködési projektet alapítva ebben a témában. Az EIH szerint 2020-ra további 1 Tanulmányunkban az angol STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) rövidítést használjuk a hazánkban el-terjedtebb MTMI-betűszó helyett. 2 Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2015-ben kiadott állásfoglalása is munkaerő-hiányt állapít meg (a társadalomtudományok túltelítettsége mellett), amely arra in-dítja az EU intézményeit és tagállamait egyaránt, hogy különböző támogató beavatkozásokkal enyhítsék ezt a szakemberhiányt (pl.

egymillió kutatóra van szükség ahhoz, hogy az EU fenn tudja tartani növekedési pályáját.

Az Európai Bizottság által készített kutatási je-lentés5 alapján a tudományos oktatás erősítése azért fontos, mert:

a tudományos gondolkodást támogatja, és az állam-polgárokat az információ-alapú döntéshozásra ösz-tönzi (evidence-based thinking);

biztosítja a megfelelő önbizalmat, tudást és képessé-geket, hogy az állampolgárok aktív részesei legyenek a technológiailag meghatározott világban;

olyan kompetenciákat fejleszt, amelyek segítik a problémamegoldást, az innovációt, az elemző kritikai gondolkodást, amik támogatják a minden szempont-ból felelős életvitelt;

arra tanítja a fiatalokat és gyerekeket, hogy a tudo-mányos és technológiai pályát válasszák annak érde-kében, hogy teljes életet tudjanak élni a tudásalapú, innováció-intenzív társadalomban is;

lehetővé teszi, hogy az európai gazdasági szereplők megfelelően képzett munkaerőhöz jussanak, így egy olyan gazdasági szféra jön létre, amely növeli Európa vonzerejét;

bátorítja az állampolgárok aktív részvételét az olyan tudományos vitákban, amelyek az emberiség aktuális problémáiról és azok megoldásáról zajlanak a tudo-mányos életben.

Az Európa 2020 stratégia6 az oktatás, képzés és élethosszig tartó tanulás kapcsán megállapítja, hogy a diákok egy hetede kimarad az oktatásból és képzésből, a középfokú oktatásban a diákok mintegy fele szerez végzettséget, továbbá ala-csony a felsőfokú végzettségűek aránya. A dip-lomás munkaerő iránti kereslet hazánkban na-gyobb mértékben fog nőni, mint az EU átlaga, ez alapján is növelni kell a felsőoktatásba belépő hallgatók számát, amelynek keretében főként a STEM szakok részesedését kell növelni, mivel

a STEM-szakok vonzóbbá tételével a fiatalok körében). Forrás: http://www.europarl.europa.eu; 2018. 02. 20. 3 http://www.eun.org; 2018. 02. 20. 4 http://www.eun.org; 2018. 02. 20. 5 Science education for Responsible Citizenship – Report to the Europen Commission of the Expert Group on Science Education; 2015, Európai Unió; forrás: http://ec.europa.eu; 2018. 02. 20. 6 http://ec.europa.eu (letöltés: 2018. 02. 20.)

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A8-2015-0222+0+DOC+PDF+V0//EN

http://www.eun.org/about

http://www.eun.org/focus-areas/stem

http://ec.europa.eu/research/swafs/pdf/pub_science_education/KI-NA-26-893-EN-N.pdf

http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/COMPLET%20EN%20BARROSO%20%20%20007%20-%20Europe%202020%20-%20EN%20version.pdf

6

gazdaságstratégiai cél, hogy Magyarország ipari termelési központi szerepkörének erősödésével a jövőben innovációs központtá váljon.7

Ez a keresletnövekedés a korábban tapasztalt felsőoktatási jelentkezési csökkenéssel együtt komoly versenyképességi problémákat fog okozni a következő években. „Az elmúlt időszak-ban a fiatalok nem olyan mértékben jelentkez-tek az érintett képzésekre, mint amit a hazai munkaerő-piaci szereplők igénye megkívánna,

és a STEM végzettségű munkavállalók hiánya már-már a gazdaság stabilitását, illetve a to-vábbfejlődés lehetőségét veszélyezteti. A nö-vekvő szakemberigényt a felsőoktatás kibocsá-tása nem követi. A jelentkezők és felvettek száma nem növekszik, stagnál vagy enyhén csökken. A túljelentkezési arány alacsony, nincs valódi verseny a bekerülésért. A kibocsátási mennyiséget a rendkívül magas lemorzsolódás is csökkenti.”8

STEM és STEAM1 A STEM betűszót elsősorban angolszász nyelvterületről indulva egyre gyakrabban kiegé-szítik az „A” betűvel, amely a művészeti szakokra utal („arts”). Ez egy olyan átfogó megkö-zelítést mutat, amely releváns lehet az Óbudai Egyetem szakkínálatát ismerve:

a művészeti szakokon tanulók számára a mérnöki, ipari tudások megkönnyíthetik a terve-zést;

a mérnök hallgatók számára a művészeti tudások, tapasztalatok lehetőséget teremtenek a kreatív mérnöki tervezésre.

Míg a STEM-megközelítés jól körülhatárolható szakokra és oktatási területre vonatkoztat-ható („convergent competencies”), addig a STEAM egy tágabb értelmezést tesz lehetővé („divergent competencies”): legtöbb helyen a három fő leíró kifejezésre hivatkoznak – ér-deklődés, együttműködés, folyamat-alapú tanulás.

Az EU megközelítése szerint az alábbi területek tartoznak a STEM-területek közé:1

élettan (biológia, biokémia, környezettudomány) fizikai tudományok (fizika, kémia, földtudomány) matematika és statisztika számítástechnika mérnöki tudományok (mechanika, fémmegmunkálás, járműgyártás, elektronika és elektro-

mosság)

feldolgozóipar (gyártás és feldolgozás, anyagtudomány, élelmiszer-feldolgozás, textilipar, bányászat)

7 A felsőoktatásért felelős államtitkár előadása; forrás: http://www.innovacio.hu (letöltés: 2017. 02. 20.)

8 Indoklás az EFOP 3.4.4.-16 pályázati felhívásból, amelynek célja a hallgatók számának növelése, illetve a STEM-szakok népszerűsí-tése a felsőoktatásban.

http://www.innovacio.hu/download/hirek/2016/2016_04_15_MISZ.pdf

7

Hazai képzési adatok

Az elmúlt négy évben a képzéseket támogató kampányok, illetve EU-s finanszírozású projektek és kormányzati kezdeményezések ellenére sem nőtt, hanem csökkent az MTMI-képzéseken tanu-lók száma.9

Az elmúlt 7 évben az összes hallgatói létszám mintegy 25%-kal csökkent, ami 75 ezer fő „eltű-nését” jelenti a hazai felsőoktatás számára. Az Oktatási Hivatal által közzétett adatok közül a legfrissebb 2016/2017-es évben a STEM-szakokon tanulók aránya elérte a 27%-ot.

1. ábra: A hallgatók száma összes munkarendben ISCED képzési területek szerint hazánkban.

Forrás: Oktatási Hivatal

9 Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető statisztikákban az ISCED képzési irány szerinti adatok szerepelnek; https://www.oktatas.hu;

12 634 12 970

12 779

1140610 162

8 8608 101

9 477 9 240

9 252

8 9939 025

9 099 17 117

53 458 54 771

54 590

52 94151 373

49 983 41 264

0

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

300 000

350 000Műszaki tudományok

Informatika

Természettudományok

Szolgáltatás

Egészségügy, szociális gondoskodás

Mezőgazdaság, állategészségügy

Jog

Gazdaság és irányítás

Társadalomtudományok

Humán tudományok

Művészetek

Tanárképzés, oktatástudomány

https://www.oktatas.hu/felsooktatas/kozerdeku_adatok/felsooktatasi_adatok_kozzetetele/felsooktatasi_statisztikak

8

2. ábra: A hallgatói létszámok a STEM-szakokon (minden munkarend)

Forrás: Oktatási hivatal

A legnagyobb mértékű csökkenés az általános műszaki területen történt, míg az informatika területén látványos növekedés mutatkozik. A fenti adatokat az eredményezi, hogy az elmúlt években mind a természettudományi, mind a

műszaki területen csökkent az összes jelentkező száma. Ezeket némileg ellensúlyozni tudja az in-formatikai szakokra jelentkezők számának növe-kedése.

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

45 000

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

2013/14 ősz 2014/15 ősz 2015/16 ősz 2016/17 ősz

Műszaki, ipari é

s ép

ítőipari kép

zések

Matem

atika, számítástech

nika, egyéb

természettudomán

yok

Élettani tudományok Fizikai tudományok

Matematikai tudományok Számítástechnika

Általános műszaki (mérnöki) képzés Egyéb feldolgozóipari képzések

Építőipari, építészeti képzés

9

3. ábra: A jelentkezők száma a szeptemberi képzésekre

Forrás: felvi.hu

A jelentkezők száma a természettudományi, il-letve a műszaki területen is nagyobb arányban csökkent, mint az egész felsőoktatást tekintve – ötéves távlatban.10 Míg informatikára 5,4%-kal nőtt a jelentkezők száma, a műszaki területen 15,2%-kal, természettudományban pedig 33,2%-

kal csökkent számuk (ez a legnagyobb csökke-nés az összes tudományterület közül). Négy te-rületen nőtt a jelentkezők száma az informati-kán kívül: gazdaságtudomány, művészet, orvos- és egészségtudomány területén, legnagyobb mértékben pedig a pedagógusképzésben.

10 Hároméves mozgóátlagot használva 2016 és 2012 őszi felvételi eljárás adatait figyelembe véve.

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

40000

45000

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

agrár

informatika

műszaki

művészet ésművészetközvetítés

természettudomány

jog és államtudomány

bölcsészettudomány

gazdaságtudomány

orvos-, egészség-, éssporttudomány

pedagógusképzés

társadalomtudomány

10

Középiskolai adatok Ahhoz, hogy lássuk, mekkora az a tanulói kör, aki potenciálisan meg tud jelenni a felsőoktatási fel-vételizők között, célszerű megvizsgálni, hogy a középfokon milyen létszám-változások történtek az elmúlt években.

A tanulók, illetve szüleik egyre inkább a gimnázi-umi képzést részesítik előnyben. Az elmúlt négy évben a szakképzésben tanulók száma mintegy 20%-kal csökkent, miközben a gimnáziumok nö-

velni tudták tanulóik számát. Az elmúlt két év-ben – 1990 óta először – magasabb a gimnázi-umban tanulók létszáma, mint a szakgimnáziu-mokban (korábban szakközépiskola) tanulóké (2010-ben a szakközépiskolák létszáma 40 ezer-rel múlta felül a gimnáziumokét). Ez a tendencia a felsőoktatási beiskolázás szempontjából pozi-tív folyamatokra utal, mivel a gimnáziumokból nagyobb eséllyel jelentkeznek az érettségizet-tek a felsőoktatási intézményekbe.

4. ábra: Tanulók száma az egyes képzéstípusokban (nappali képzés)

Forrás: KIR-STAT a04t18 táblázat, illetve KSH; *: előzetes adatok

A fentiek értelmében a – lassan befejeződő – de-mográfiai hullámvölgy teljes egészében a szak-képzési feladat-ellátást sújtotta, miközben a gimnáziumok további növekedést tudtak elérni.

A STEM-szakok esetében releváns szakmacso-portok, illetve ágazati képzések vizsgálata azért lehet érdekes, mert a szakgimnáziumokban a szakok belső létszámarányainak változása jel-zést ad arról, hogy van-e valamilyen pozitív atti-tűdváltozás a természettudományokkal kapcso-latban. Azt feltételezzük, hogy amennyiben a szakgimnáziumi képzésben a STEM-szakok

11 A KSH adatai szerint 2013 és 2017 között a 14-18 évesek száma mintegy 10,4%-kal csökkent.

szempontjából releváns szakmacsoport-ban/ágazatban tanul valaki, nagyobb eséllyel je-lentkezik az érettségi megszerzése után hasonló felsőoktatási szakra is. A szakképzés elmúlt években történő átalakítása, a bizonytalanság sokakban kételyeket ébreszthetett, minden bi-zonnyal ennek hatása is közrejátszik abban, hogy a szakképzés tanulólétszáma jóval megha-ladta a releváns korosztályok számának csökke-nését.11 A STEM-szakok szempontjából releváns szakma-csoportok aránya még a csökkenő létszámok mellett is vesztettek súlyukból az elmúlt évek-ben.

75000

95000

115000

135000

155000

175000

195000

215000

2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018*

szakiskola és szakközépiskola szakgimnázium gimnázium

11

Az elemzéshez a szakgimnáziumban szakmacsoportos/ágazati képzésen lévő tanulók ada-tait vizsgáljuk. A vizsgált időszakban indult el az ágazati képzésre való beiskolázás rend-szere, amelyről 2016-os adatokkal rendelkezünk – ekkor került be a statisztikába az ezt tartalmazó tábla.

A vizsgált 4 évben tehát a vetítési alap változott. A szakmacsoportos adatok esetében a nappali munkarendben tanulókat vettük figyelembe, az ágazati képzések esetében ilyen típusú szűrési funkcióval nem rendelkeztünk. Mivel a szakmacsoportos arányok kinyerése az elemzés célja, ez nem jelent módszertani problémát.

Az MTMI-szakokhoz az alábbi szakmacsoportokat és ágazatokat soroltuk:

Szakmacsoport Ágazat

Elektrotechnika-elektronika Bányászat Vegyipar

Építészet Épületgépészet Vegyész

Faipar Gépészet Építőipar

Gépészet Villamosipar és elektro-nika

Közlekedésgépész Agrár gépész Informatika

Vegyipar Informatika

Élelmiszeripar

Könnyűipar

5. ábra: A STEM-szempontból releváns szakmacsoportok/ágazatokban

tanulók létszámaránya a szakgimnáziumokban forrás: KIR-STAT, illetve KIR statisztikai aggregátor felülete

31,5% 30,5% 29,7% 28,6%

68,5% 69,5% 70,3% 71,4%

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

120,0%

2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

STEM-relevancia Nincs STEM-relevancia

12

Az egyes szakmacsoportok létszámai a szakgim-náziumok előkészítő évfolyamainak12 létszámai alapján (ne feledjük, ez a szakképzett réteg tud leghamarabb megjelenni a felsőoktatásban) azt lehet mondani, hogy a releváns szakmacsopor-tok létszámai csökkentek a vizsgált időszakban,

így tehát egyre inkább szűkül azon csoportok mérete, amelyek gyorsan elérhetnék egyrészt a felsőoktatást, majd ezután (vagy emellett) a munkaerő-piacot.

6. ábra: Szakmacsoportos létszámok a szakgimnáziumok előkészítő évfolyamain (nappali létszám)

forrás: KIR-STAT

12 A KIR-STAT a04t71-es táblázata alapján, amely a 2015/2016-os tanévben tartalmazta az összes létszám adatát.

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

160000

2013/2014 2014/2015 2015/2016

Kereskedelem-marketing, üzletiadminisztráció Egyéb szolgáltatások

Egészségügy

Általános képzés

Közszolgálat

Vendéglátás-turisztika

Ügyvitel

Szociális szolgáltatások

Oktatás

Nyomdaipar

Művészet, közművelődés, kommunikáció

Mezőgazdaság

Közlekedés

Közgazdaság

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Vegyipar

Könnyűipar

Informatika

Gépészet

Faipar

Építészet

13

Nemzetközi képzési adatok

Végezetül kis kitekintésként bemutatható, hogy a hazai adatok hogyan viszonyulnak a STEM-szakok európai adataihoz. A 2015-ös létszám-adatok alapján hazánkban csak kismértékben

alacsonyabb arányuk, mint az európai átlag, a STEM-en belül a tudományterületek arányai vi-szont nagyobb különbséget mutatnak.

7. ábra: A STEM-hallgatók arányai hazánkban és Európában (2015)

Forrás: Eurostat

Míg a többi európai országban13 a természettu-dományok és az informatika nagyobb arányt képviselnek (8, illetve 4,4% EU-szinten, és 4,1, il-letve 3,5% hazánkban) az EU-ban, hazánkban a mérnöki tudományok játszanak nagyobb szere-pet.

13 Olaszország, Írország és Görögország adata nem szerepel az összegben, mivel az adatbázis hiányosan állt rendelkezésre.

Célszerű áttekinteni, hogy mely országokban erős a STEM-szakok jelenléte, némileg fóku-szálva a hazai gazdaság szempontjából legfon-tosabb kereskedelmi partner Németország ada-taira, valamint a földrajzi környezetünket legin-kább meghatározó visegrádi országok adataira.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

EU Magyarország

Szolgáltatások

Egészség és jólét

Mezőgazdaság, erdészet,halászat és állatgyógyászat

Mérnöki tevékenység, gyártásés építés

Információs éskommunikációs technológiák

Természettudományok,matematika és statisztika

Üzlet, adminisztráció és jog

Társadalomtudományok,újságírás és információ

Művészetek és humántudományok

Oktatás

14

A legnagyobb arányú STEM-felsőoktatás Német-országban jelenik meg, a hallgatók majdnem 40%-a ilyen szakterületen tanul. A V4-országok

mind az EU átlaga alatti aránnyal rendelkeznek; hazánkban a második legmagasabb körükben a STEM-hallgatók aránya (26,6%).

8. ábra: A STEM-hallgatók számának aránya az EU tagállamaiban (201614)

Forrás: Eurostat

A legszembetűnőbb különbség a természettu-dományok és matematika területén érzékelhető a német felsőoktatás és V4 országok között –

14 Hollandia adatai nem állnak rendelkezésre.

ennek aránya majdnem duplája a közép-európai országokéhoz képest.

37,5%

34,3%

33,5%

31,2%

30,3%

29,2%

28,7%

28,4%

27,1%

26,6%26,5%

25,3%

24,5%

23,2%

21,1%

20,1%

18,0%

16,6%

0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0% 40,0%

Németország

Görögország

Finnország

Románia

Észtország

Portugália

Ausztria

Szlovénia

Egyesület Királyság

Írország

EU

Svédország

Lengyelország

Horvátország

Magyarország

Csehország

Franciaország

Litvánia

Olaszország

Spanyolország

Lettország

Bulgária

Szlovákia

Luxemburg

Málta

Dánia

Belgium

Ciprus

15

9. ábra: A STEM szakmaterületek megoszlása a V4 országokban15

Forrás: Eurostat

A természettudomány, matematika, valamint az informatikai területet tekintve is hazánkban a legalacsonyabb a hallgatók aránya az összes hallgatói létszámhoz viszonyítva.

A STEM-szakok jövőjével kapcsolatban további negatívum, hogy a belépők száma is folyamato-san csökken a visegrádi országokban; Németor-szágban ez jóval kisebb arányban figyelhető meg.

10. ábra: ábra; A belépők száma a STEM-szakokon

Forrás: Eurostat16

15 Az egyes területek aránya a teljes hallgatói körhöz viszonyítva értendő. 16 educ_uoe_ent02 táblázat, ISCED6 (Bachelor or equivalent) adatai

10,2%

4,2% 3,8% 6,0% 5,9%

6,5%

4,7% 3,7%4,9% 4,1%

20,7%

18,3% 19,0%15,5%

13,2%

0,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

30,0%

35,0%

40,0%

Németország Lengyelország Magyarország Csehország Szlovákia

Természettudományok, matematika és statisztika IKT Mérnöki tudományok

0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

140 000

160 000

180 000

200 000

Csehország Németország Magyarország Lengyelország Szlovákia

2013 2014 2015 2016

16

A V4-ek felsőoktatási helyzete17 Lengyelország18 Az országban jelentős lépések történtek a frissdiplomások munkaerő-piaci helyzetének javítása ér-dekében (EU-átlagot meghaladó arányt ér el a foglalkoztathatóságuk – 87%), ám még mindig erő-síteni kell a gazdaság számára releváns képzéseket. A STEM-szakok aránya közelít az EU átlagához, ám a munkaerő-piaci igények további erősödést tesznek szükségessé. Ennek érdekében a 2017-es lengyel reformprogram egyik célkitűzése a felsőoktatás kapcsán a gazdasági igényekhez való to-vábbi közelítés.

Az ország élen jár a felsőoktatásba belépők arányában: 44,6% volt az aktuális korosztály felsőok-tatásba lépőinek aránya 2016-ban, a 2020-as 45%-os vállaláshoz képest.

Csehország19 Jelenleg is a felsőoktatási reform implementációja zajlik, melynek főbb elemei:

független akkreditációs testületet hoztak létre, és kialakították a szakok akkreditációjának standardjait – ebben szerephez jutnak a hallgatók is a szakok értékelése kapcsán

támogatják az intézményi minőségbiztosítási rendszerek felállítását

emelni kívánják a hallgatói ösztöndíjakat annak érdekében, hogy minél szélesebb társadalmi csoportok juthassanak be a felsőoktatásba

színesíteni kívánják a szakkínálatot, főként a szakmaorientált képzésekre vonatkozóan.

Szlovákia20 A frissdiplomások munkaerő-piaci helyzetében tartós javulás figyelhető meg, de nagy gondot okoz a pályaelhagyás, valamint a diplomás kivándorlás mértéke (mely leginkább az orvosi, illetve tech-nológiai szakon végzetteket érinti). A 2017-ben útjára indított „Tanuló Szlovákia” reform nagyobb autonómiát ad az intézményeknek abban, hogy a társadalmi igényekre reagálni tudjanak, ám ezzel együtt felelősséggel is tartoznak az oktatás színvonala iránt.

A különböző független szervezetek (rektori konferencia, felsőoktatási tanács) az akkreditáció és minőségbiztosítás erősítésére van szükség az EU-ajánlások mentén.

Magyarország21 A frissdiplomások elhelyezkedése magas, ami a magasan képzett munkaerő iránti nagyfokú igény miatt lehetséges. A jelentkezők száma csökken, amelyet a demográfiai apály mellett a bemeneti feltételek erősödése is okozhat. A nyelvtanulás, nyelvvizsgaszerzés támogatásával az oktatási kor-mányzat támogatni kívánja a diplomások számának emelkedését, amely arányait tekintve jóval elmarad mind az EU átlagától, mind a 2020-ra vállalt indikátortól (40%).

17 Az Európai Bizottság 2017-es oktatási monitoring jelentései alapján. 18 Forrás: https://ec.europa.eu 19 Forrás: https://ec.europa.eu 20 Forrás: https://ec.europa.eu 21 Forrás: https://ec.europa.eu

https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-pl_en.pdf

https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-cz_en.pdf

https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-sk_en.pdf

https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-hu_en.pdf

17

A STEM-szakokon tanulók jellemzői22

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy azonosítha-tók-e olyan specifikumok hazánkban, illetve nemzetközi összehasonlításban, amelyek kizáró-lag a STEM-szakokon tanulókra jellemzőek.

Hazánkban több évtizedre visszanyúlóan gyak-ran felmerül, hogy több nőnek kellene részt ven-nie olyan képzéseken, amelyek tradicionálisan férfias szakmának számítottak. Ez azért is fon-tos hazánkban, mert a vizsgált 5 ország közül

itthon a legalacsonyabb a nők aránya a STEM-szakokon. Csehországban kifejezetten magas a nők aránya, és Szlovákiában is – Magyarország-hoz képest - mintegy 4 százalékponttal nagyobb arányban vesznek részt ilyen képzéseken. Mind-egyik vizsgált országban jóval alacsonyabb a nők aránya a STEM-szakmákban, mint a felsőoktatás egészében, a különbség északi szomszédunk esetében a legnagyobb.

11. ábra: A nemek aránya a STEM-szakokon és átlagosan

Forrás: Eurostudent 2016

A szülők legmagasabb iskolai végzettsége sze-rint nem azonosítható STEM-specifikum, hazánk-ban gyakorlatilag megegyező a felsőfokú vég-zettséggel rendelkező szülők aránya a STEM és a teljes felsőoktatás tekintetében. A legnagyobb

22 A fejezet az EURO-student 2016-os felmérésének eredményein alapul.

különbség ez esetben is Szlovákiában mutatko-zik, a STEM-szakokon tanulók szülei között némi-leg magasabb arányban vannak jelen a felső-fokú végzettséggel rendelkezők.

57,7%37,2%

48,3%26,6%

53,9%

26,2%

59,4%

37,0%58,5%

30,3%

42,3%62,8%

51,7%73,4%

46,1%

73,8%

40,6%

63,0%41,5%

69,7%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Átlag STEM Átlag STEM Átlag STEM Átlag STEM Átlag STEM


Nő Férfi

18

12. ábra: A szülők végzettsége szerinti megoszlás a STEM-szakokon23, illetve általánosan


A tapasztalatok alapján, amelyeket részben az Óbudai Egyetem oktatói is megerősítenek, a hallgatók (főként informatika területen) nagyon gyakran azért nem szereznek diplomát, mert már a képzés időszakában elkezdenek dolgozni, és ha sikeresek a munka világában, vagy nagyon kitolódik, vagy meg sem történik a diplomaszer-zés.

Nagyon érdekes mintázatok láthatóak a hallga-tók tanulás melletti munkavállalása kapcsán a vizsgált országokban. A természettudományos szakon lévő hallgatók munkavállalása jellemző a legkevésbé, ami nyilván a szakok specifikumaiból adódik.

Az látható, hogy hazánkban minden területen el-marad a munkavállalás a négy másik országétól. Az adatok szerint mindhárom vizsgált területen

23 „Highest level of education of your parents/guardians” 24 Lásd még: https://www.eesc.europa.eu

nagyobb azok aránya, akik nem dolgoznak tanul-mányaik alapján, mint a teljes országos felsőok-tatás esetében. A legnagyobb a munkavállalási kedv az informatikai területeken, a legtöbb or-szág esetében a mérnöki tudományok is ha-sonló értéket kapnak. Szlovákia az egyetlen a vizsgált államok közül, ahol nagyobb a nem dol-gozók aránya az informatika területén, mint a mérnöki tudományt tekintve. Németországban nincsenek szakterület-specifikus különbségek. Lengyelországban az informatikus hallgatók majdnem fele legalább félállásban dolgozik az egyetemi tanulmányai mellett.

A német gazdaság és munkaerő-piac fejlettsé-gét és rugalmasságát mutatja24, hogy itt van a legtöbb azok közül, akik fél állásnál kisebb idő-tartamú, rugalmas foglalkoztatási formákban tudnak elhelyezkedni egyetem mellett.

46,4% 51,3%

25,1% 25,5%

42,6% 44,0%56,7% 59,0%

49,2%57,7%

53,3% 48,2%

73,5% 73,0%

56,3% 54,2%43,1% 40,1%

50,8%41,3%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

STEM Átlag STEM Átlag STEM Átlag STEM Átlag STEM Átlag


Alsó középfokú végzettség (ISCED 0,1,2) Középfokú végzettség (ISCED 3,4) Felsőfokú végzettség (ISCED 5-8)

https://www.eesc.europa.eu/resources/docs/germany_hu--2.pdf

19

Egy kutatás eredményei25 A readySTEMgo projekt keretében a BME 990 elsőéves (STEM) hallgatója vett részt egy felmérésben. Ennek a kutatásnak főbb megállapításai az alábbiak:

30%-uk elsőgenerációs értelmiségi 37%-uk tudta az érettségi évének elején, hogy hol kíván továbbtanulni, a többiek csak ezután

döntöttek a hallgatói 40%-ának hiányosak az ismeretei az első évben felvett tantárgyai tekintetében a hallgatók majdnem 20%-a legfeljebb többé-kevésbé biztos abban, hogy jól választott sza-

kot a hallgatók 30%-a nem kíván kilépni a STEM-szakok köréből – noha pl. matematikából a gaz-

dasági szakokon is tovább lehet tanulni a hallgatók többsége önbizalommal teli, és nem fél attól, hogy nem tud teljesíteni az egyete-

men (73% nagyon magabiztos) az első évesek (a későbbi tapasztalatoktól eltérően még csak kis arányban tervezik, hogy

munkát vállalnak tanulmányaik mellett – 19%) a BME elsőéves STEM hallgatóinak 25-26%-a gyenge hozzáállással rendelkezik, míg a motivá-

ciót tekintve ennél is nagyobb arányban

13. ábra: A fizetett heti munkaidő tartama szorgalmi időszakban26 Forrás: Eurostudent 2016

25 Szilágyi Brigitta: Az MTMI (STEM) készségek korai azonosítása a felsőoktatásban a lemorzsolódás csökkentése érdekében; Opus et educatio; 2018; 5. évfolyam 2. szám; 26 „Average time spent on paid jobs during week in lecture period”

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Mérnöki tud.

IKT

Term

.tu

d.,

mat

., st

at.

FO összesen

Mérnöki tud.

IKT

Term

.tu

d.,

mat

., st

at.

FO összesen

Mérnöki tud.

IKT

Term

.tu

d.,

mat

., st

at.

FO összesen

Mérnöki tud.

IKT

Term

.tu

d.,

mat

., st

at.

FO összesen

Mérnöki tud.

IKT

Term

.tu

d.,

mat

., st

at.

FO összesen


0 h 1-10 h 11-20 h >20 h

20

Európai szinten vizsgálva az egyes szakterületek munkavállalását, érdekes eredménynek tűnhet, hogy mind az oktatás, mind a társadalomtudo-mányok esetében nagyobb a munkát vállalók aránya, mint az informatika területén. Ezt az ok-tatás esetében magyarázza, hogy idősebb kor-ban lépnek be a felsőoktatásba a hallgatók, mint

átlagosan (esetükben 20% fölötti a 22 vagy an-nál idősebb korosztályok aránya, míg a teljes fel-sőoktatás esetében ez 15,1%), a társadalomtu-dományok kapcsán ilyen indokot nem lehet azo-nosítani.

14. ábra: Európai helyzet a munkavállalás kapcsán27


Fontos kérdés, hogy a tanulás mellett végzett munka mennyire áll közel a tanulmányterület-hez.

27 Az Eurostudent nem tartalmaz adatokat az alábbi EU tagországokra: Belgium, Bulgária, Ciprus, Görögország, Luxemburg, Spanyolország, Egyesült Királyság

Az informatikus hallgatók ebből a szempontból jó helyzetben vannak európai szinten is, mivel háromnegyedüknek legalább részben átfedés van tanulmányaik és a munkájuk között.

42,3%

40,8%

36,0%

48,5%

48,1%

48,6%

50,8%

48,5%

52,1%

57,4%

16,2%

20,4%

25,3%

13,7%

18,2%

18,9%

17,8%

20,8%

20,1%

20,0%

14,3%

19,2%

17,9%

14,2%

15,3%

13,8%

12,1%

16,3%

11,9%

11,8%

27,1%

19,5%

20,8%

23,6%

18,4%

18,6%

19,3%

14,4%

15,9%

10,8%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Üzleti tudományok


Oktatás

IKT

Mezőgazdaság, halászat, állatorvostud.

Szolgáltatások

Mérnöki tudományok

Művészetek és bölcsészettudomány

Egészségtudományok

Term.tud., mat., stat.

0 h

1-10 h

11-20 h

>20 h

21

15. ábra: Mennyire áll közel a munka a tanulmányokhoz28 (magyar hallgatók)


Ahogy látszik, hazánkban van erős nyomás van a hallgatókon a munkaerőpiac részéről, tekintet-tel arra, hogy mind a mérnökök, mind az infor-matikusok esetében is magas a szakhoz köthető

28 Ebben a kérdésben az olasz adatok is hiányoznak a fent jelzett országoké mellett.

munkavégzés aránya. A természettudományo-kat hallgatók jóval kisebb arányban tudnak rele-váns munkához jutni tanulmányaik alatt – míg Németországban például nincs nagy különbség a többi STEM-szakterülethez képest.

23,2%

26,6%

29,3%

29,3%

30,4%

30,5%

32,2%

35,4%

40,6%

41,3%

43,9%

37,8%

29,2%

31,9%

36,9%

43,0%

38,8%

36,8%

41,9%

32,5%

35,4%

30,2%

39,0%

44,2%

38,8%

33,8%

26,6%

30,7%

31,0%

22,6%

26,9%

23,3%

26,0%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

IKT

Egészségtudományok

Oktatás

Mérnöki tudományok

Üzleti tudományok

Szolgáltatások

Összesen


Mezőgazdaság, halászat, állatorvostud.

Művészetek és bölcsészettudomány

Term.tud., mat., stat.

Egyáltalán nem Részben Nagyon közeli

22

16. ábra: Mennyire áll közel az elvégzett munka a tanulmányokhoz Forrás: Eurostudent 2016

Ez tovább erősíti azt a gyakran ismételt tapasz-talatot29, hogy az informatikus hallgatók piacilag releváns oktatásukból a saját szakterületükön tudnak elhelyezkedni és gyakorlatot szerezni. Ez az amúgy is jó munkaerő-piaci helyzetben lévő hallgatókat további előnyökhöz juttatja, mivel már a képzés alatt gyakorlathoz jutnak.

Előnyös helyzetben vannak a mérnökök is, 70%-uk részben releváns szakmában dolgozik, míg a természettudományokat hallgatók vannak mindegyik terület közül a legrosszabb helyzet-ben, 44%-uk egyáltalán nem releváns szakmá-ban dolgozik.

29 Többek között az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által rendelt kutatásból: http://ivsz.hu;

A legfrissebb becslések szerint mintegy 30-40 ezer informatikus álláshelyet30 lehetne betölteni jelenleg az országban, ami nagyobb a 2015-ben jelzett 22 ezernél is.

Ehhez képest a felsőoktatásba belépők száma, mint korábban már láttuk, hazánkban is csök-kent az elmúlt években, ezzel az európai OECD-országok közül (akik rendelkeznek ezzel az adat-tal) hazánk az utolsó harmadban van. A belépők létszámát tekintve hazánk a 25 ország közül a 19. helyet foglalja el (a szakterületre belépők 1%-át biztosítva a földrésznek).

30 https://adozona.hu

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Mérnöki tudomán

yok

IKT

Term

.tu

d.,

mat

., st

at.

FO összesen

Mérnöki tudomán

yok

IKT

Term

.tu

d.,

mat

., st

at.

FO összesen

Mérnöki tudomán

yok

IKT

Term

.tu

d.,

mat

., st

at.

FO összesen

Mérnöki tudomán

yok

IKT

FO összesen

Mérnöki tudomán

yok

IKT

Term

.tu

d.,

mat

., st

at.

FO összesen


Egyáltalán nem Részben Nagyon közel

http://ivsz.hu/wp-content/uploads/2016/03/a-hazai-informatikus-es-it-mernokkepzes-helyzetenek-problemainak-gatlo-tenyezoinek-vizsgalata.pdf

https://adozona.hu/altalanos/Oriasi_a_hiany_informatikusbol_I88L3Z

23

Nemzetközi mobilitás31 2012-ben 1,8 millió hallgató saját hazáján kívül folytatta tanulmányait, akiknek 21%-a STEM-szakot tanult. A legfőbb célország az Egyesült Királyság volt számukra (32%-uk), ezután pedig Németország (20%-uk), majd Franciaország (16%-uk). A mobilitási mintázatokat nagyban befolyásolja az, hogy választott országban szerzett gyakorlat mennyivel emeli az otthoni elhelyezkedési esélyeket – így vélhetően a magyarországi német vállalatok nagy-arányú jelenléte miatt a magyar hallgatók egyik legfontosabb célországa Németország.

A munkaerő-áramlásra, illetve a magasan képzett szakemberek hiányára való reakcióként az EU 2009-ben vezette be a „kék kártyát”, amelynek célja a harmadik országokból érkező, magasan képzett munkavállalók egyszerűbb elhelyezkedése az EU gazdaságaiban, de az ezt követő években az Európai Bizottság inkább az EU-n belüli vándorlásra helyezte a hangsúlyt. A legnagyobb kivándorlás Spanyolországra jellemző a STEM-szakokat végzettek körében, melynek indoka a gyakorlatszerzés és a hazai álláshelyek bizonytalansága.

Lengyelországban és Bulgáriában azért jellemző a munkaerő-hiány e területeken, mert nagy arányban vándorolnak ki a magasan kvalifikált szakemberek, noha a fizetések mind-két országban jelentősen nőttek, mivel jelentős külföldi tőkebefektetések zajlanak. Érdekes kettősség Lengyelország esetében, hogy a befektetések fő ösztönzője a jól képzett mun-kaerő, miközben a hazai vállalkozások folyamatosan arra panaszkodnak, hogy a végzet-teknek hiányosak a szociális, munkavállalói kompetenciáik.

17. ábra: A STEM-szakra belépők adatai az európai OECD-országokban

Forrás: OECD EaG 2017;

23,5%

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000

350000

0,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

30,0%

35,0%

40,0%

45,0%

Ném

eto.

Észto.

Fin

no

.

Szlové

nia

Au

sztr

ia

Cse

ho

.

Svéd

o.

Litván

ia

Ola

szo

.

Len

gyel

o.

Lett

o.

Egye

sült Kir.

Írország

Svájd

Span

yolo

.

Portugá

lia

Szlovákia

Mag

yaro

.

Izla

nd

Norvég

ia

Dán

ia

Bel

giu

m

Luxe

mb

urg

Ho

llan

dia

Töröko

.

STEM

-belép

ők arán

ya

STEM-arány STEM-létszám

24

Munkaerőhiány „Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke úgy látja, hogy csak a megfelelő számú és képzettségű műszaki szakembergárda révén biztosítható, hogy hazánk továbbra is vonzó célpontja legyen a tudásalapú gazdasági befektetéseknek. Ábrahám László szerint ehhez az kell, hogy folytatódjon a mostani trend, és 3-5 éven belül megtriplázódjon a mérnökhallgatók száma.” – Ábrahám László – 2018. augusztus32

„A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által benyújtott javaslatról a minisz-ter elmondta, annak több pontjával egyetértenek, így azzal is, hogy igény esetén biztosí-tani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását.” – Varga Mihály – 2016. június33

„MTMI végzettségű munkavállalók hiánya – a munkaerőpiaci szereplők visszajelzései alap-ján – már-már a gazdaság stabilitását, illetve a továbbfejlődés lehetőségét veszélyezteti.” – Palkovics László34- 2016. április

„Ma már mindegyik szakma hiányszakma - jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Ipar-kamara elnöke egy budapesti sajtótájékoztatón. Figyelmeztetett, hogy ha a közeljövőben nem lesz változás, azt a magyar gazdaság növekedése is megsínyli. – Parragh László – 2018. június35

31 Does the EU need more STEM graduates – Final Report; EUROPEAN COMMISSION Directorate-General for Education and Culture, November 2015; 32 http://eduline.hu 33 http://www.kormany.hu 34 http://www.innovacio.hu 35 https://www.portfolio.hu

http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2018/8/10/mernok_szakok_jelentkezok_felvett_hallgatok_SRUGYF

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/a-munkaerohiany-nem-gatolhatja-a-gazdasagi-novekedest


https://www.portfolio.hu/gazdasag/parragh-figyelmeztet-a-magyar-gazdasag-novekedest-veszelyezteti-a-munkaerohiany.289542.html

25

Munkaerő-piaci lehetőségek a frissen végzettek számára

A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben a STEM-végzettséget szerző hallgatók számára nem je-lent gondot az elhelyezkedés. Mind hazánkban, mind európai viszonylatban hiányról lehet be-számolni ilyen szakemberek esetében.

A CEDEFOP előrejelzése szerint 2025-re a STEM-végzettséget igénylő álláshelyek száma várha-tóan 12,1%-kal nő, miközben az összes álláshe-lyek száma 3,8%-kal nőhet majd.

Ahogy az alábbi ábrán látjuk, a hazai gazdaság-ban is meredeken nőtt a feldolgozó-iparban fog-lalkoztatottak száma az elmúlt időszakban, év-ről-évre mintegy 30-40 ezerrel, a foglalkoztatás-bővülés nagy részét biztosítva ezzel.

A feldolgozóipari területek közül (lásd 19. ábra) főként a gumiipar, a fém-alapanyag és fémter-mék-gyártás, a gépgyártás és a járműgyártás bővülése ad lehetőséget az elhelyezkedésre.

18. ábra: Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint (ezer fő)

Forrás: KSH

786,0 800,0 819,3901,7

987,9

287,9 260,7 245,5271,9

302,9

0,0

500,0

1 000,0

1 500,0

2 000,0

2 500,0

3 000,0

3 500,0

4 000,0

4 500,0

5 000,0

2009 2011 2013 2015 2017

Egyéb tevékenység

Művészet, szórakoztatás, szabad idő

Humán-egészség- ügyi, szociális ellátás

Oktatás

Közigazgatás, védelem; kötelezőtársadalom- biztosítás

Adminisztratív és szolgáltatást támogatótevékenység

Szakmai, tudományos, műszakitevékenység

Ingatlan- ügyletek

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

Információ, kommunikáció

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

Szállítás, raktározás

Kereskedelem, gépjármű- javítás

Építőipar

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése,hulladék-gazdálkodás, szennyeződés-mentesítésVillamos- energia-, gáz-, gőzellátás,légkondi- cionálás

Feldolgozó- ipar

26

Kompetencia-hiányok Európában36 A CEDEFOP azért foglalkozik a munkaerő-piaci disszonanciákkal („mismatch”), mert egyér-telmű, hogy ezeknek minden nemzetállam, illetve az Európai Unió gazdaságára is jelentős negatív hatással vannak. A munkaerőhiány nyilvánvalóan a termelékenység, illetve a ver-senyképesség szempontjából hátrányos, míg a munkaerő-piaci többlet az erőforrások (ok-tatási kiadások) nem megfelelő felhasználását eredményezi.

NEM MEGFELELŐ ELLÁTOTTSÁG

STEM szakemberek

Kivéve: Dánia, Észtország, Görögo., Ciprus és Finno.

Informatikai szakemberekKivéve: Finno.

OrvosokKivéve: Görögo., Hollandia, Svédo. és Egyesült Kir.

TanárokKivéve: Belgium,

Görögo., Spanyolo., Letto., Litvánia, Lux.,

Magyaro., Port., Lengyelo.

Ápolók és szülésznők

Kivéve: Görögo., Spanyolo., Letto.,

Litv., Hollandia, Portugália

Európai szinten a STEM-szakemberek, valamint az informatikai szakemberek a legtöbb or-szágban nem elegendő mértékben állnak rendelkezésre a gazdaság igényeihez mérten. A CEDEFOP számításai alapján ennek az alábbi okai vannak:

a legfőbb ok a frissen végzett szakemberek nem megfelelő mértéke mind a szakképzés („upper secondary”), mind a felsőoktatás tekintetében;

túl alacsony azok száma, akik belépnek a felsőoktatási STEM-szakokra: a belépési elvárások valamint a lemorzsolódás is magas, a nők részvétele pedig alacsony;

több országban jelen van az „agyelszívás”a szektorban, mivel a jól teljesítő szakemberek kül-földön kamatoztatják tudásukat;

a piaci igény egyre inkább nő, egyrészt azért, mert STEM és informatikai végzettséggel is sokféle munkakör betölthető, amelyek száma folyamatosan nő is (pl. a zöld gazdaság, az elektromos berendezések, járművek fejlesztése is ilyen terület);

a munkahely-biztonság, az esetleges fejlesztési projektek, valamint sok helyütt az alacsony fizetések nem támogatják az egyetemi kutatói réteg kialakítását;

a digitalizáció, illetve a globalizáció olyan folyamatokat eredményez, amelyek folyamatosan tágítják az informatikai kompetenciák felhasználási lehetőségeit.

Munkaerő-piaci többlet Európa-szerte főként az alacsony képzettségűeknél, illetve a vég-zettséget nem igénylő munkakörökben jelenik meg.

36 Skills shortage and surplus occupations in Europe; CEDEFOP, 2016 november; http://www.cedefop.europa.eu

http://www.cedefop.europa.eu/files/9115_en.pdf

27

A különböző országok kormányai többféle megoldást használnak e munkaerő-piaci prob-lémák megoldására, ám legfőképp a) az oktatással-képzéssel, b) a munkaerő-piaci tarta-lékok felszabadításával, valamint c) a munkaerő továbbképzésével igyekeznek enyhíteni a hiányon.

Hollandiában a képzést az alábbiak szerint próbálják fejleszteni az oktatási szereplők, mun-kaadók, a lokális és nemzeti kormányok bevonásával elkészült nemzeti technológiai meg-állapodás keretében:

1. technológiával kapcsolatos szakok felé irányítani a fiatal tanulókat, hallgatókat 2. a pályaelhagyás csökkentése a technológiai szakot végzettek körében

a technológiai területen dolgozók munkahelyi biztonságának és a szakterületen tartásá-nak támogatása.

28

19. ábra: A STEM-végzettséget szerzők számára leginkább releváns ágazatok

A nemzetközi felmérések alapján a STEM-végzettek jelentős többletjövedelmet érhetnek el a többi munkavállalóhoz viszonyítva, így ha-zánkban például 41%-kal magasabb az ő kerese-tük; Európai szinten a kereseti előny átlagosan 19%.37 Amennyiben a STEM-végzettséggel meg-kereshető prémiumot, mint a munkaerő-hiány egyik jelzőjét tekintjük, akkor a legnagyobb hi-ány Portugáliában (69%), Romániában (69%),

37 Does the EU need more STEM graduates – Final Report; EUROPEAN COMMISSION Directorate-General for Education and Culture, November 2015; 22. o.

Lettországban (55%), Litvániában (53%), Íror-szágban (53%) és Spanyolországban van (50%).

A munkanélküliségi arány körükben jóval alacso-nyabb, mint a teljes munkaerő esetében (2000 és 2010 között is 4% alatt maradt folyamato-san), országonként eltérően, de a teljes munka-nélküliségi arány ötöde-tizede volt 2013-ban.

94,90 90,80 102,20 101,17118,48

73,30 94,30 74,10 75,0276,1256,00 51,20 50,80 52,87

65,0145,70 44,10 51,4062,78

68,6075,90

95,50 112,40144,36

167,23

0,00

200,00

400,00

600,00

800,00

1000,00

1200,00

1400,00

1600,00

2009 2011 2013 2015 2017

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Információ, kommunikáció

Építőipar

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése,hulladék-gazdálkodás, szennyeződés-mentesítésVillamos- energia-, gáz-, gőzellátás,légkondi- cionálás

Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezésüzembe helyezése, javítása

Járműgyártás

Gép, gépi berendezés gyártása

Villamos berendezés gyártása

Számítógép, elektronikai, optikai termékgyártása

Fém- alapanyag és fém- feldolgozási termékgyártása

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékgyártása

Gyógyszergyártás

Vegyi anyag, termék gyártása

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása,nyomdai tevékenység

29

Diplomás pályakövetés adatai

A Diplomás Pályakövetés adatfelvétele, valamint az ez alapján elkészült zárótanulmány 2015-ben jelent meg utoljára, ezért ennek – a jelenleg el-érhető legfrissebb – adatait elemezzük.38

A diplomás pályakövetés adatai alapján célszerű áttekinteni, hogy a STEM-szakokon végzettek milyen visszajelzést adnak a munkaerő-piaci helyzetükről, milyen szempontok szerint térnek el a többi tudományterülettől, milyen lehetősé-geik adódnak a többi tudományággal összeve-tésben.

A mérnök hallgatók a korábbi tapasztalatok (pl. ÓE számára végzett mobilitással kapcsolatos ku-tatás) szerint kevéssé mobilizálhatóak, mint a

38 Az Oktatási Hivatal illetékes osztályán azt a tájékoztatást ad-ták, hogy a 2016-os, valamint a 2017-es kiadvány néhány héten belül felkerül a felvi.hu oldalára; információ időpontja: 2018. szept-ember 5.

társadalomtudományi, bölcsészeti szakok hall-gatói.

Ezt a DPR adatai is visszaigazolják, tekintettel arra, hogy mind a műszaki, mind az informatikai területen végzők esetében 10% alatti a külföldi részképzésben résztvevők aránya, ahogy a ter-mészettudományt hallgatók körében is ez jel-lemző. Ellentétben az egész felsőoktatással, ahol egyértelmű az enyhén pozitív tendencia, a természettudományban a külföldi tanulmányok aránya csökken, műszaki területen pedig stag-nál; egyedül informatikában látható pozitív ten-dencia.

A kutatás az alapsokaság – a 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben ab-szolutóriumot szerzettek – teljes körére kiterjedt, a válaszadási ráta 12%-ot ért el.

30

20. ábra: Külföldi tanulmányokban résztvevők aránya

Forrás: felvi.hu

Ezzel szemben a diploma megszerzése után a STEM-végzettek közül sokan vállalnak munkát, tehát a tanulmányok idején tapasztalható rela-tív immobilitás oka vélhetően kevésbé a nyelv-tudás hiánya. A STEM-területek nagyjából egy-séges képet mutatnak: mindhárom tudomány-területen 13,9-14,9% között van azok aránya, akik a diplomázás után külföldön is (akár a felmérés időpontjában is) dolgoztak.

Azt nehéz megítélni az adatok alapján, hogy azokban a szakmákban, amelyekből nagyobb arányban dolgoztak külföldön (művészet, sport-tudomány, bölcsészet) a gyakorlatszerzés moti-válta a frissdiplomásokat, vagy kényszerűségből választották-e a külföldi munkavállalást. Az egész hazai frissdiplomás réteget tekintve stag-nálás látszik a külföldi munkavállalásban a vizs-gálható adatok alapján.

17,10%

15,70%

14,60%

12,80%

12,00%

11,10%

11,00%

9,30%

8,50%

8,40%

8,10%

6,70%

6,60%

6,00%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

művészet


jogi

gazdaságtudományok

orvos- és egészségtudomány


FO átlag

agrár

természettudomány

közigazgatási, rendészeti és katonai

műszaki

informatika

sporttudomány

pedagógusképzés

2012 2013 2014 2015

31

21. ábra: A diplomaszerzés után külföldi munkát vállalók aránya

Forrás: felvi.hu

A munkába állás ideje alapján a mérnökök, infor-matikusok, természettudományt végzettek a kö-zépmezőny elején helyezkednek el; legrövidebb idő alatt az orvosok, a pedagógusok és a sport-tal foglalkozók tudtak elhelyezkedni az elmúlt időben, utánuk következnek az informatikusok

és a mérnökök. A természettudományos vég-zettségűek nehezen találnak munkát, vélhetően legnagyobb részük pedagógusnak tanul tovább, vagy mesterképzési szakot választ. Aki nem kí-ván ezekkel a lehetőségekkel élni, nehezen talál állást.

0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0%

művészet

sporttudomány


műszaki

informatika


természettudomány


FO átlag


agrár

államtudományi

jogi

pedagógusképzés

2015

2014

2013

2012

32

22. ábra: ábra: A munkába állás átlagos ideje (hónap)

Forrás: felvi.hu

Az elmúlt két évben vélhetően drasztikusan csökkent az elhelyezkedéshez szükséges időtar-tam, de erről nem rendelkezünk adatokkal.

Az oktatók által gyakran hangoztatott tapaszta-lat, mely szerint már a tanulmányok alatt el tud-nak helyezkedni az informatikát hallgatók. Az ál-lami szférához közeli szakok hallgatóinak több

mint 60%-a már az abszolutórium megszerzése-kor főállásban van. Ezek után következnek az in-formatikusok, akik a piaci szakmák közül a leg-nagyobb arányban helyezkednek el már tanul-mányaik alatt. A természettudományi szakterü-let hallgatói tanulmányaik végéhez érve nagyon alacsony arányban rendelkeznek munkaviszony-nyal.

- 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00


pedagógusképzés

sporttudomány

informatika

műszaki


FO átlag

jogi

agrár

közigazgatási, rendészeti és katonai

művészet


természettudomány


2015

2014

2013

33

23. ábra: Az abszolutórium megszerzésekor főállású munkaviszonyban állók aránya

Forrás: felvi.hu

A munkaerő-piaci relevanciával kapcsolatos leg-fontosabb jelzés nyilvánvalóan az elért és elér-hető jövedelem. E tekintetben az informatikusok magasan vezető pozíciót foglalnak el a piacon, a felsőoktatásban végzetteknél nagyobb arány-

ban nőtt jövedelmük a vizsgálható években (jö-vedelmi előnyük vélhetően az elmúlt években to-vább nőtt).

A természettudományban végzett hallgatók nettó jövedelme nem éri el a felsőoktatási átla-got.

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0%

pedagógusképzés

államtudományi

informatika


jogi

sporttudomány


FO átlag


műszaki

agrár


művészet

természettudomány

2015 2014 2013 2012

34

24. ábra: A válaszadók által bevallott nettó havi jövedelem (ezer Ft)

Forrás: felvi.hu

234,08

248,05

266,78

282,08

214,36

223,55229,16

237,1

161,94

175,98

196,67

210,46

160,1 161,56

186,78190,36

100

120

140

160

180

200

220

240

260

280

300

2012 2013 2014 2015

informatika

műszaki



FO átlag

közigazgatási, rendészeti éskatonai

jogi

természettudomány

művészet



sporttudomány

pedagógusképzés

agrár

35

Munkaerő-hiány és kilátások a partnerországokban

Lengyelország39 A munkaerő-piaci helyzet feszült, mivel 20 éve nem látott alacsony mértékű a munkanélküliség, miközben a csúcsot dönt az álláshelyek száma. E két folyamat természetesen munkaerő-hiány-hoz vezet, ami a vállalatok növekedésének egyik legfőbb gátja már. Az ukrán idénymunkások 2016-ra a teljes lengyel munkaerőnek már 5%-át adták. A lengyel középvállalkozások, amik főként a német piacra termelnek, jelentős kompeten-ciahiánnyal küzdenek, főként a szakképzésben, mivel oda – hazánkhoz hasonlóan – a leggyen-gébb képességű tanulók kerülnek be. Ezért 2017-ben az alapfokú szakképző iskolákat ún. ágazati szakképző iskolák (sectoral schools) váltották fel, amik három év után adják az első szakképesí-tést, további két év után pedig egy újabb szak-képesítést, immár érettségi végzettséggel együtt, megnyitva az utat a felsőoktatásba való bekerülés előtt (a svájci „Berufsmatura”40 mintá-jára). A megfelelő minőségű munkaerő érdeké-ben a korábban kevés vállalati gyakorlóhelyek száma nőni kezdett, és a vállalatok is egyre in-kább érdeklődnek az alkalmazottaik átképzése, továbbképzése iránt. A kormányzat ezért az ágazati készség tanácsokkal együtt (A Lengyel Vállalkozás-fejlesztési Ügynökségen keresztül) olyan műhelymunkákat tart a vállalkozásoknak, amelyeken azonosítják a vállalati képzési igé-nyeket, és olyan irányelveket határoz meg, ame-lyek segítik a vállalatok és az iskolák együttmű-ködését. Erre szükség van a felsőoktatás eseté-ben is, mivel gyenge eredményekkel is sokan (33%-nyian) végeznek a felsőoktatásban.

A felsőoktatás és a piac igényeinek közelítése érdekében tehát felálltak a szektorális készség-tanácsok, illetve kötelezővé tették a féléves vál-lalati gyakorlatot a gyakorlat-orientált képzések esetében. Emelték a felsőoktatásban dolgozók 39 OECD Economic Surveys; OECD 2018 március; https://www.oecd.org 40 https://www.berufsberatung.ch;

bérét, és létrehoztak egy szervezetet, amelynek a felsőoktatási oktatói mobilitás, valamint a fel-sőoktatási intézmények együttműködésének tá-mogatása a feladata. Az OECD támogatásával zajlik egy pilot projekt, amelyben a helyi felnőtt-képzési szervezeteket összekapcsolva egy nem-zeti készség stratégiát készítenek a kormányzati szereplők és minden érintett bevonásával. A ke-letről történő munkaerő-beáramlás képzettségi szintjének emeléséhez, valamint a munkaerő-piac fehérítéséhez is fontos lépés lenne a külföl-dön szerzett végzettségek elismerési rendszeré-nek kidolgozása és működtetése.

Csehország41 A cseh munkaerőpiacon a kompetenciák és kész-ségek kiigazítására van szükség, mivel a cseh gazdaságban egyre inkább a magasan kvalifikált munkaerő iránt nő a kereslet; az automatizálás a monoton munkavégzés irányából egyre inkább az összetett, kognitív megközelítés felé tolja el a munkavégzést. Az IKT, a gyártás, illetve az üz-leti szolgáltató szektor is tovább bővül. Az átala-kulás kapcsán Csehországban elfogadtak egy ipar 4.0 stratégiát, amely azonosítja azokat a te-endőket, amelyek a különböző szakterületeken megteendők az ipar átalakulásához való sikeres adaptáció érdekében.

A cseh iparkamara vezetője szerint 2018 áprilisá-ban majdnem 270 ezer betöltetlen álláshely volt az országban. A munkaerő-hiányból kifolyólag szinte minden hazai vállalat problémákkal küzd. A legnagyobb hiány az alacsonyabb szintű szak-mák esetében mutatkozik, mint például az ácsok, kőfaragók, kőművesek, festők, pékek, cuk-rászok, szakácsok, mészárosok, szabók, gépjár-művezetők, szakképzett munkavállalók körében pedig az elektromos- és energiaszektorban je-lentős a probléma. Egyre inkább megjelennek az

41 OECD Economic Surveys Czech Republic; OECD 2018. július; https://www.oecd.org

https://www.oecd.org/eco/surveys/Poland-2018-OECD-economic-survey-overview.pdf

https://www.berufsberatung.ch/dyn/show/3309

https://www.oecd.org/eco/surveys/Czech-Republic-2018-OECD-economic-survey-overview.pdf

36

országban ukrán vendégmunkások, a szlovákok után ők jelentik a legnagyobb munkaerőt (mint-egy 110.000 fővel).

A cseh ipar 4.0 stratégia42 Kiindulási helyzetként megállapítja a dokumentum, hogy Csehországban jellemzően az alacsony hozzáadott-értékű, összeszerelési műveleteket igénylő munka a jellemző, és alacsony a tudás-in-tenzív szolgáltatásokban dolgozók száma. Az országban jelentős bővülésen ment keresztül az IKT-szektor foglalkoztatása, ám az általános digitális felkészültség jelentősen elmarad az elvárhatótól. Ezt felismerve példamutató mértékű az országban a vállalkozások munkavállalói továbbképzéshez való hozzáállása.

A munka világa meg fog változni: a szakmák közötti átjárás erősödik, a munkacsoportok felépítése véletlenszerű lesz, egyre gyakoribb lesz az otthoni munkavégzés, és nő a jelentősége az egyéni igények kielégítésének.

Ezért egyértelmű cél az informatikai álláshelyek növelése, valamint az általános digitális kompe-tenciák fejlesztése. Fel kell gyorsítani az álláshelyek rugalmassá válását, a részmunkaidős álláshe-lyek elterjedését, de eközben figyelni kell arra, hogy ne alakuljanak ki egyensúlytalanságok a mun-kaerő-piacon. Az emberi tőke fejlesztésébe a lehető legtöbb erőforrást be kell vonni:

intraperszonális és interperszonális kompetenciák fejlesztése a technológia célorientált használata az osztálytermekben több gyakorlatot kell bevinni az órákra a szakképzésben a gyakorlatot és az elméletet jobban össze kell hangolni, és a felsőoktatási

szakokkal való párhuzamokat csökkenteni kell erősíteni kell az oktatás és a vállalatok kapcsolatát már általános iskolás korban erősíteni kell azokat a kompetenciákat, amelyek a tudományos

munkához kellenek az érettségi vizsgában kötelezővé kell tenni a matematikát, és előzetes bemeneti vizsgákat

kell szervezni új szakokat kell alapítani az ipar 4.0-hoz kapcsolódóan pontosan tájékoztatni kell a tanulókat arról, hogy milyen helyzetben vannak az érintett ipar-

ágak, milyen fejlődés várható, és milyen kompetenciák kellenek az új technológiák használa-tához

az egyetemek számára biztosítani kell a megfelelő kutatási forrásokat az ipar 4.0-ra vonat-kozóan

az egyetemeket fel kell szerelni a megfelelő eszközökkel, hogy az ipar 4.0-val kapcsolatos tudást hatékonyan át tudják adni; ebbe be kell vonni a vállalatokat is;

támogatni kell a tanulók munkahelyi gyakorlatát több hallgatóra van szükség a STEM szakterületekre, népszerűsíteni kell ezeket a fiatalok kö-

rében.

42 http://ricaip.eu;

http://ricaip.eu/wp-content/uploads/2017/12/Industry-4-0_The-Initiative-for-the-Czech-Republic.pdf

37

Szlovákia43 Északi szomszédunk autóipari függősége hazán-kénál is magasabb, ami egy újabb beruházással (Jaguar Land Rover) tovább nő. A beruházás vi-szont az ország nyugati részén valósul meg, ahol 5% alatti a munkanélküliség és az autógyártók már korábban is munkaerő-hiánnyal küzdöttek. A potenciális munkaerő száma folyamatosan csökkenni fog a következő években, különösen a romák sikeres integrációja nélkül.

Az oktatásból kikerülők képességei, felkészült-sége alacsony szintű és drasztikusan romlott az elmúlt években, miközben a tanárok a második legkevesebbet keresők az OECD tagországainak körében. A vállalatok jóval kevésbé folynak bele az oktatási folyamatokba, mint az általánosan jellemző az OECD országaiban, de valami elin-dult: hároméves, gyakorlat-orientált képzéseket indítanak a felsőoktatásban. A kompetenciahi-ány egyik megoldása a betelepülés lehetne, de ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlanak: a tehetséges, képzett fiatalok elhagyják az orszá-got, sőt már a felsőoktatásban is nagyon magas a külföldön tanulók aránya.

Szlovákiában legmagasabb azon munkavállalói rétegek aránya, akiknek állását veszélyezteti az automatizálás magasabb foka, miközben a vál-lalatok folyamatosan a nem megfelelő végzett-ségű és képzettségű munkaerő miatt panasz-kodnak. Eközben körülbelül 12%-oa volt a mun-kaerő-hiány már 2016 végén. Az informatikusok iránti kereslet növekedése négyszerese a kibo-csátásének, 2016-ban több, mint 10 ezer szakem-ber hiányzott az országból, amely szám tovább nő – ahogyan a nekik felkínált bérek is. 2016-ban a cégek majd’ 40%-a jelezte, hogy a munkaerő-hiány miatt esnek el újabb szerződésektől.

A szlovák felsőoktatás nem képes megfelelő számban és minőségben magasan kvalifikált munkaerőt kibocsátani, a szövegértési képessé-gek a belépő hallgatók és a végzettek között ki-csi. A legtöbb egyetem a megszokott akadémiai

43 https://read.oecd-ilibrary.org 44 Forrás: https://www.make-it-in-germany.com/

jelleggel működik, kevés a gyakorlat-orientált szak, és nagyon gyenge az együttműködés a vállalati szektorral – a gyakorlatok nagy része az intézményekben zajlik, a felsőoktatási hallgatók alig harmada szerez munkahelyi gyakorlatot egyetemi évei alatt. A felsőoktatás expanziója azt eredményezte, hogy a diplomások sokszor olyan munkát végeznek, amelyhez nincs szükség felsőfokú végzettségre, elsősorban a szociális területeken végzettek, ápolók esetében; sok a pályaelhagyó, így például a társadalomtudomá-nyi, mezőgazdasági-állatgyógyászati területen végzettek nehezen találnak munkát, miközben kevés az IKT-területen hallgatók aránya.

Németország44 Németországban nincs országos munkaerő-hi-ány, de néhány szakterületen (főként a termé-szettudományos, mérnöki, valamint orvosi szak-mákban) adódnak problémák.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében három szakterület esetében van hiány:

járműipari mérnökök

IKT-szakértők

szoftverfejlesztők és programozók

Középfokú, technikusi végzettséggel rendelke-zők45 esetében jóval több szakma érintett:

mechatronika és automatizáció

energetikai mérnök

építőipari mérnök

kőművesek, ácsok, szigetelők

vízszerelés, légkondicionálás

szállítás, útkarbantartás

mozdonyvezető.

A német szövetségi szervezetek törekszenek arra, hogy a külföldiek minél könnyebben mun-kába tudjanak állni az országban: munkakereső vízumot adnak ki, támogatják a külföldön szer-vezett végzettségek elismerését, segítik a külföl-dieket az állásinterjúra való elkészülésben is.

45 professionals and specialists; forrás: https://www.make-it-in-germany.com

https://read.oecd-ilibrary.org/economics/oecd-economic-surveys-slovak-republic-2017_eco_surveys-svk-2017-en#page17

https://www.make-it-in-germany.com/

https://www.make-it-in-germany.com/en/for-qualified-professionals/discover-germany/facts-and-figures/situation-of-qualified-professionals/skilled-labour-shortages-in-german-companies


38

Ipar 4.0 hatásai a STEM-szakokon végzettek esetében

Az Ipar 4.0 mára ismert fogalom, bár a várható gazdasági, társadalmi hatások feltérképezése még most is zajlik. A szakértők véleménye ma még erősen megoszlik arról, hogy a dolgok inter-nete (IoT), a mesterséges intelligencia, és ösz-szességében a negyedik ipari forradalom mun-kaerő-piaci hatása inkább pozitív, vagy inkább negatív lesz. Az biztosan látható, hogy a folya-mat átformálja az eddig megszokott és ismert munkaerőpiacot, átalakítva annak igényeit.

Ennek egyik megalapozó dokumentuma a World Economic Forum (WEF) The Future of Jobs and Skills (2016) című jelentése, amely úgy jósolta, hogy 2020-ig összesen 7,1 millió munkahely fog eltűnni, - ebből 5,1 millió a bomlasztó munkaerő-piaci hatások eredményeképp – és „csak” 2,1 mil-lió fog termelődni. A WEF legfrissebb anyaga46 már sokkal árnyaltabban vizsgálja a kérdést, rö-videbb időtávon, 2022-ig igyekszik a várható trendeket felvázolni. Iparáganként elemzi a vár-ható munkaerőigény-alakulást és ehhez kap-csoltan a munkaerő-piacon szükséges készsége-ket. A STEM végzettséget külön nem vizsgálja az anyag, de annak fontosságát és a kormányok fe-lelősségét abban, hogy a diákok mind a megfe-lelő technológiai, mind pedig a „puha” készségek birtokában legyenek, külön kiemeli.

Úgy általában nehéz kifejezetten STEM-fókuszú kutatásokat találni a jövő munkaerőpiaca kap-csán. A fent említett WEF anyag is általában a folyamatosan adaptációra képes, a modern technológiát értő és követni tudó, megfelelő transzverzális készségekkel ellátott munkaválla-lót tekinti kevésbé veszélyeztetettnek a várható hatásoktól.

46 The Future of Jobs Report 2018, Forrás: https://www.weforum.org

A STEM-végzettséggel rendelkezők mindenképp előnyben lesznek a nem ilyen végzettségű ver-senytársaikkal szemben, hiszen tanulmányaik-ból kifolyólag rendelkeznek a munkaerő-piacot átalakító technológiák ismeretével és /vagy az-iránt több affinitással bírnak.

Általános elvárások a jövő mun-kaerejével kapcsolatban Az új technológiák, eszközök és módszerek a leg-több iparágban éreztetni fogják átalakító hatá-sukat: az új foglalkozásokhoz szükséges kész-ség-készletek a legtöbb iparágban változni fog-nak, megváltoztatják az emberek munkahelyét és a munkavégzés módját. Ezen belül más hatá-suk lesz a magasan és kevésbé kvalifikáltakra, a női és a férfi munkavállalókra. A gépek, új eljárá-sok, algoritmusok és az automatizálás eredmé-nyeképp a „gépesítés” aránya 57%-kal növe-kedni fog 2022-re: a szervezeten belüli informá-ció és adatfeldolgozó folyamatok esetében a mostani 46%-ról 62%-ra növekszik a gépek fel-adat-ellátási aránya. Még a hagyományosan hu-mán területeken is (kommunikáció, koordinálás, fejlesztés, tanácsadás) növekszik valamelyest az automatizáció (pl. a kommunikáció esetében 23%-ról 30%-ra)

A munkavállalóktól általában új készségeket kö-vetel meg a jövő munkaerőpiaca:

vállalkozói készség és merészebb vállalkozói szellem,

önvezérelt, önálló és egész életen át tartó tanulás.

Az ilyen emberek készségei „jövőállóak” (futureproof). A kvalifikált, tehetséges és proak-tív munkavállalókra „vadászik” már most is a

https://www.weforum.org/reports/the-future-of-jobs-report-2018

39

piac – és a tehetséggondozás munkahelyi értel-mezése, a tovább- és átképzések újabb erőfor-rásokat igényelnek majd a cégektől. A hivatko-zott jelentés is kiemeli, hogy a piac elsősorban a már eleve képzett embereket preferálja – így köztük és a kevésbé képzettek között széle-sebbre nyílik az olló, az utóbbiak kevesebb lehe-tőséghez jutnak majd, hacsak a munkaadók nem figyelnek külön az esélyegyenlőségre. Tehát a humán-erőforrásba történő befektetés már nem a munkáltatói felelősség része, hanem egy min-dennapi eszköz kell, hogy legyen.

A STEM végzettségűek egy jelentős része a ter-melésben dolgozik – éppen ezért fontos részük-ről az innovatív megközelítés. A cégek új mód-szereket, technológiákat keresnek a termelés hatékonyságának növelésére, új piacok azonosí-tására, új termékek elhelyezésére. Ezen folya-mat javítása, a hatékonyság növelése érdeké-ben új eljárások, eszközök alkalmazása a mér-nöki munka jelenleg is elengedhetetlen része, de ez a jövőben még inkább előtérbe kerül.

A kutatásba bevont cégek fele arra számít, hogy az automatizálás következtében csökkenni fog a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, ez-zel együtt viszont 38%-uk az eltűnő munkahe-lyek és szerepek helyett újabbak megjelenésére is számít, negyedük pedig kifejezetten bővülés-sel kalkulál. A munkavállalóknak – végzettségtől függetlenül – és a munkáltatóknak is fel kell ké-szülniük a rugalmasabb, már most is terjedő ati-pikus foglalkoztatási formákra. A piac előnyben részesíti azt az önfoglalkoztató vállalkozót, sza-badúszót a jövőben, akit egy-egy célzott fel-adatra rugalmasan tud felkérni. A vállalkozó szellem ezért is kerül előtérbe az elvárt készsé-gek között.

Azt lehet elmondani, hogy a STEM végzettsé-gűek pozíciója a jövő munkaerő-piacán nincs, vagy kevésbé van kitéve az eltűnés veszélyének

47 Forrás: wikipedia, IBM https://www.ibm.com

– de a megtartáshoz és a fejlődéshez a munka-vállalóktól általában elvárt transzverzális kész-ségek alkalmazása és újabbak elsajátítása szük-séges. Az innováció és a problémamegoldó gon-dolkodás kiemelkedően fontos az ő esetükben.

Növekvő igények, új munkakörök A WEF szerint megnövekszik az igény az adat-elemző-kutató, szoftver és applikáció fejlesztő és az e-kereskedelem és közösségi média szak-értők iránt. Ezek ma már ismert területek – de megjelennek ma még olyan feltáratlan terüle-tek, amelyek mind STEM-irányultságúak, mint például: mesterséges intelligencia és gépi tanu-lás szakértő, big data szakértő, folyamat auto-matizáló szakember, információ biztonság elemző, humán-gép interakció tervező, blockchain specialista. Az új szerepek közül csu-pán 1-2 nem STEM kapcsolódású (pl.: people and culture specialist, ügyfélszolgálati munkatárs, di-gitális marketing és stratégia szakértő)

Vagyis a klasszikus fehér- és kékgalléros munka-körök mellett megjelenik, megjelent az új gallé-ros (new collar worker47) fogalma, ami a ma még nem is ismert, de a technológiai változásokon alapuló új munkaköröket ellátó munkavállalói ré-teget jelenti. A fogalmat az IBM (első női) veze-tője, Ginni Rometty vezette be, és azokat a pozí-ciókat érti alatta, ahol a technológiai tudásra és transzverzális készségekre egyszerre van szük-ség. Ez a tudás eredhet felsőoktatásból, de akár szakképzésből is. De nem is feltétlenül a formális oktatáson keresztül, az iskolapadban szerezte meg ezeket a készségeket a munkavállaló, ha-nem nem formális, informális tanulási utakon keresztül.

Az új munkakörök megkövetelte technológiai tervezés és programozási készség mellett azon-ban a transzverzális készségek ugyanolyan fon-tosak. Vagyis a jövő munkavállalója akkor tud igazán sikeresen érvényesülni, ha technológiai kapcsolódású, vagyis STEM végzettsége mellett

https://www.ibm.com/blogs/policy/tag/new-collar-jobs/

40

kreatív, kezdeményező, kitartó, kritikus gondol-kodású, analitikus gondolkodású, tud tárgyalni és kommunikálni. Figyel a részletekre, rugalmas, komplexen gondolkodik és így tud problémát megoldani. Kész tanulni és rendelkezik is haté-kony tanulási technikákkal, tud adaptálódni az új helyzetekhez.

Mivel a gyártási folyamatok megújítása folya-matosan új készségeket is igényel, így ezek a fo-lyamatok egyszerre rombolják és csökkentik a korábbi munkahelyi pozíciókat, de egyben újakat is teremtenek: üzleti növekedéshez, munkahe-lyek átalakulásához vezethetnek és megnövelik

a speciális szakértelem és készségek iránti igényt. Ezen gyártási folyamatok optimalizálása és modern technikával történő megújítása kulcs-pozícióba helyezik a STEM-végzettségűek közül különösen a mérnököket.

A WEF kutatása az egyes iparágak mellett régiós szinten is vizsgálja a jövőbeli munkaerő-piaci vál-tozásokat. A hazánkat is érintő kelet-európai piac tekintetében a feljebb felsorolt elvárt mun-kavállalói készségeket még az alábbiakkal lehet kiegészíteni: vezetés és befolyás, érzelmi intelli-gencia, rendszer szintű elemzés és értékelés.

Toborzás, „lefölözés” A jövő innovatív kollégáit nem is feltétlenül az iskolapadból toborozzák már a cégek. A nem formális vagy épp informális tanulás elismert tanulási forma, amelynek eredményeit több országban speciális versenyekkel igyekeznek lefölözni. Mivel az Egyesült Királyságban évente 230 ezer mérnökre lenne szükség, 250 millió fontos keretet teremtettek48 egy négyéves projektre, amely kifejezetten azon kutató tehetségeket hivatott megtalálni és felkarolni, fejleszteni, akik nélkül a digitális fejlődés és így a gazdasági bővülés elképzelhe-tetlen. A keret az ipari stratégiában nevesített területeken további 1000 PhD pozíció meg-teremtését eredményezi (ezek 85%-a STEM kötődésű) és ösztöndíjakat teremt kutatók számára.

A keretet az első évben meghatározott területekre fordítják (energiatechnológia, innovatív gyógyszerek, veszélyes környezetben használt robotok kifejlesztése). Az egyes területek mentén egy versenyt49 is meghirdettek kifejezetten STEM-tanulók, végzettek részére, 25 ezer fontos kerettel. A versenyen napjaink technológiai kihívásainak kreatív megoldását várják a hallgatóktól, frissen végzettektől – és a nyereménnyel nekik biztosítanak a pályá-jukon előrejutást. A versenyt nagyvállalatok is támogatják kifejezetten azzal a céllal, hogy „lélegzetelállító termékekhez lélegzetelállító ötleteket” merítsenek. A verseny tapasztala-tai alapján itt nincs hiány jelentkezőkben (míg a STEM-képzésben igen). Tehát itt is meg-erősítést kap, hogy a kreativitás, az új ötletek és nézőpontok elvárt készségek a mérnökök, fejlesztők esetében – amit akár iskolarendszeren kívülről is hozhatnak.

A PriceWaterhouse Coopers kutatása50 is hason-lóan megerősíti a STEM-végzettek jobb munka-erő-piaci esélyeit és érvényesülését, hiszen a

48 Forrás: Industrial Strategy challenge fund (ISCF), https://www.ukri.org 49 Forrás: https://www.stem.org.uk

munkáltatók körében végzett felmérésük szerint növekszik a STEM készségekkel rendelkezők iránti igény. A vezetőknek szóló útmutatójuk

50 Forrás: Workforce of the future: The competing forces shaping 2030, PwC,

https://www.ukri.org/innovation/industrial-strategy-challenge-fund/

https://www.stem.org.uk/stem-inspiration-awards

41

szerint nem a munkahelyeket, hanem az embe-reket kell „megvédeni” – vagyis az agilis, helyt-álló tehetségeket gondozni, és ha szükséges, át-képzéssel más pozícióba helyezni őket.

Bár elsőre távoli párhuzamnak tűnik, az ausztrál STEM-végzettek kapcsán végzett kutatás51 is ha-sonlóan erős munkaerő-piaci helyzetről ír: a STEM végzettek iránt másfélszer gyorsabban növekszik a kereslet, mint más munkavállalók iránt. A modern gazdaságok azonban hasonló paraméterekkel rendelkeznek, így az ausztrál eredményeket vetíthetjük a nyugat európai gaz-daságokra is: a munkáltatók innovációs és tech-nológiai előnyt látnak a STEM oktatásban és így az ott végzett hallgatókban, potenciális munka-vállalókban. Az ausztrál felmérésben megkérde-zett közel 500 munkáltató 70%-a innovatívabb-nak értékeli a STEM végzettségű dolgozóját és hasonlóan pozitív a megítélésük a rugalmasság kapcsán is. A STEM végzettséggel rendelkező és nem rendelkező munkavállalók megítélése kap-csán is az előbbiek kaptak magasabb pontszá-mot.

Összességében az mondható el, hogy a jövőben kevésbé a szakmák, hanem inkább a képesség-halmazok lesznek a fontosak. A jövő munkavál-lalójának folyamatosan tudnia kell megújulni. Versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon a STEM-

végzettség, kiemelkedő és biztos keresletet vi-szont a megfelelő szakmai és horizontális kész-ségek ötvözete nyújthat.

Elvárt kompetenciák a jövőben Az EU Skillspanorama52 a CEDEFOP által létreho-zott és működtetett szolgáltatás, amely arra tö-rekszik, hogy munkaerő-piaci adatok alapján mi-nél pontosabban azonosítsa a jövőbeli szükség-leteket.

Ennek alapján 2030-ig körülbelül 151 millió állás-hely jelenik meg (amely tartalmazza a kiváltásra szoruló – pl. nyugdíjba lépés – adatait is, ez nagyjából az összes álláshely 93%-át teszi majd ki). Ezek 80%-a magasan kvalifikált szakember-szükséglettel bír majd. Az új álláshelyek között előkelő helyen állnak a felsőfokú végzettségűek (ISCO ’08 2. csoport), az egyéb középfokú és fel-sőfokú végzettséget igénylő foglalkozások (ISCO ’08 3. csoport), valamint a törvényhozók, tisztvi-selők, igazgatási vezetők (1. csoport), emellett pedig növekedni fog a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások köre is. 2030-ra várhatóan Európa-szerte az összes álláshely 15%-a lesz ala-csony képzettséget igénylő, 45%-a középfokú, 40%-a pedig felsőfokú végzettséget igényel majd.

51 Forrás: https://www.chiefscientist.gov.au 52 https://skillspanorama.cedefop.europa.eu

https://www.chiefscientist.gov.au/wp-content/uploads/OPS09_02Mar2015_Web.pdf

https://skillspanorama.cedefop.europa.eu/en/analytical_highlights/skills-forecast-key-eu-trends-2030

42

Skills Index Az index három tényező alapján állapítja meg egyes országok helyzetét a tekintetben, hogy milyen kompetenciákkal rendelkezik az adott állam munkavállalói csoportja: a) kész-ségfejlesztés (skills development), b) készség aktiválása (skills activation), c) készség hasz-nálhatósága (skills matching).

Az index összértéke hazánkban 55%-os, ami nem rossz eredmény. Ez főként abból fakad, hogy a készségek felhasználhatósága 75% itthon, ami a negyedik legnagyobb az EU-ban. Ezzel szemben a készségek aktiválása (jellemzően az oktatásból a munka világába való átmenettel kapcsolatos indikátorok) 48%-os, míg a készségfejlesztés 42%. A legjobb ered-ményt Csehország kapta 75%-os összmutatóval, míg Lengyelország (62%) és Szlovákia (59%) is jobb eredményt ért el. Legrosszabbul a déli államok szerepelnek: Spanyolország (23%), Görögország (23%), Olaszország (25%).

43

Stratégiai környezet

A kormányzati szándékok megjelenése egy-egy szektorban képes olyan folyamatokat elindítani, amelyek pozitív vagy negatív hatása akár már rövidtávon érzékelhető. Így például az államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámok 2012-es csökkentése nyilvánvalóan azonnali hatással volt a hallgatólétszámra is, valamint a külföldi tanulmányokat választók arányára.53

A jövőre vonatkozó stratégiák összehasonlításá-ból, illetve a stratégiai irányok feldolgozásából kaphatunk jelzést arról, hogy az oktatási kor-mányzat, valamint a gazdaságfejlesztési irányok milyen jövőképet sejtetnek a STEM-tanulmányokat folytatók számára.

Irinyi terv54 Az Irinyi-terv hazánk (az EU-val párhuzamosan folyó) újraiparosítási stratégiája, amely jelentős szerepet szán a mérnököknek a célok elérésé-ben.

A terv külön tárgyalja az IKT-szektor fejlesztését: egyrészt az oktatás és a vállalatok együttműkö-désére, másrészt a vállalatok fejlesztésére he-lyezve a hangsúlyt. A cél a hazai kis- és közép-vállalkozások nemzetközi piacra lépésének tá-mogatása a digitalizáció magasabb szintjére történő belépéssel. A stratégia alapvetően a GINOP 3. prioritásának körébe utalja e fejleszté-seket.

Az IKT-szektorral kapcsolatban cél (a Nemzeti In-fokommunikációs Stratégia alapján):

a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számának megkétszerezése

az EU által előre jelzett 750 ezer új informatikai mun-kahely közül 30-50 ezer megszerzése hazánk számára

A járműiparral kapcsolatban megállapítja a do-kumentum, hogy A régió költség-és versenyelő-

53 A felsőoktatási keretszámok átalakításának első tapasztalatai; MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága, Budapest, 2013. április 4.; Közgazdasági Szemle, 2013. június; www.kszemle.hu

nye Európán belül elsősorban az olcsó, rugalma-san foglalkoztatható, motivált és hatékony mun-kaerőből, továbbá a fő piacok gyors és olcsó el-éréséből fakad. A cél az, hogy az autógyártás nö-vekedjen, ezzel növelve a hazai exportot, ami mellett mai napig kihasználatlanul rendelke-zésre áll itthon az autóbuszgyártó képesség is; a belföldi kereslet is megfelelő piacot jelent-hetne egy akár 1000-1200 db autóbuszt gyártani tudó vállalatnak. Emellett a kötöttpályás jármű-park megújítását is jelentős mértékben hazai gyártásban tervezi ellátni az Irinyi-terv.

A járműipar azért fontos és szorul további fej-lesztésre, mert a hazai beszállítói réteget te-kintve különböző más iparági szereplők megren-delés-állományát is képes stabilizálni. A további bővítés akadálya már a 2016-ban készült doku-mentumban is a megfelelő szakemberek hiánya: a járműipar kapcsán mind a magasabb képzett mérnökök, mind a szakmunkások hiánya jelen-tős.

A STEM-végzettek speciális piacát jelentheti a kis szériás, egyedi megrendelésre készülő mun-kagépek, gépipari berendezések. Szakértői prog-nózis alapján 10-15 éven belül újra átalakul a glo-bális járműgyártás; főként a munkaerő-hiány mi-att egyre nagyobb mértékben elterjed az auto-matizálás, és tovább nő az egyedi alkatrészek beszállítóinak jelentősége. Hazánkban a specia-lizált járművek tervezésére és előállítására (pl. tűzoltó-autók, moduláris buszok) is rendelke-zésre állnak a szükséges erőforrások.

A hulladékipar olyan átfogó területet jelenthet a mérnököknek és informatikusoknak, valamint a természettudománnyal foglalkozóknak, ahol a legkülönbözőbb kompetenciákra szükség van: energia, környezet, formatervezés, gyártás, in-nováció, vegyipar.

54 http://www.kormany.hu

http://www.kszemle.hu/tartalom/letoltes.php?id=1396

http://www.kormany.hu/download/d/c1/b0000/Irinyi-terv.pdf

44

Digitális Munkaerő Program A DMP elsődleges célcsoportját az informatikai munkavállalók adják. Az egyik legfőbb kihívás az, hogy az informatikai, vagy ilyen elemeket is tar-talmazó képzésekre jelentkezők körét viszonylag szűk társadalmi réteg adja (tudatos szülők, elér-hető informatikai iskola, matematikai alapok, jó-mód), így évek óta nem emelkedik az informati-kai képzésre jelentkezők száma.

A DMP legnagyobb célcsoportja nem is az egye-temi fiatalság, hanem az aktív korú munkaválla-lók, akiknek átképzésével, továbbképzésével munkaerő-piaci reintegrációra, vagy magasabb keresetet biztosító munkahely megszerzésére nyílik lehetőség. Az aktív korúak között is kiemelt figyelmet kapnak a KKV-szektorban dolgozók.

A hagyományos egyetemi képzések pozícióját gyengítő terv, ám a munkaerő-piaci helyzet szempontjából mindenképpen hatékony beavat-kozás lehet, hogy a DMP megvalósításának első szakaszában célszerű hangsúlyt fektetni a rövid ciklusú, nem hagyományos informatikus-képzé-sekre, és a hagyományos képzés tartalmi meg-újítására is szükség van.

Nemzeti Ifjúság Stratégia A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2016-2017-re vonat-kozó cselekvési tervében55 témánk szerint rele-váns feladatok az alábbiak:

életpálya-tervezés erősítése

végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökken-tése

pénzügyi tudatosság erősítése érdekében a pénzügyi ismeretek elsajátításának támogatása

Ifjúsági Garancia program és egyéb aktív munkaerő-piaci eszközök működtetése a fiatalkori munkanélkü-liség csökkentése érdekében

elő kell segíteni a fiatalok vállalkozóvá válását direkt támogatásokkal és vállalkozói ismeretek elterjeszté-sével

55 1535/2016. (X. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2016-2017. évekre vonatkozó cselekvési tervéről 56 Report on creating a competitive EU labour market for the 21st century: matching skills and qualifications with demand and job

elő kell segíteni a kreatív iparban rejlő lehetőség kiak-názását és támogatni kell az innovációt, a K+F tevé-kenységeket

ki kell terjeszteni a munkaerő-piaci részvételhez job-ban alkalmazkodó képzési formákat

a hátrányos helyzetű régiók versenyképességének ja-vítása érdekében vagy közösségi felsőoktatási kép-zési központokat, vagy telephelyeket kell létrehozni

ösztönözni kell a felsőoktatásban részt vevő hallgatók nemzetközi mobilitását és a felsőoktatási intézmé-nyek nemzetköziesítését

be kell vezetni és működtetni kell a hallgatói kompe-tenciamérés rendszerét

biztosítani kell a nem formális és informális tanulást támogató programokat, valamint elő kell segíteni fő-ként a vidéken élő fiatalok kulturális és szabadidős te-vékenységeinek támogatását.

A fentiek alapvetően egy kreativitást, kulcskom-petenciákat, önállóságot erősítő ifjúság-fejlesz-tést tesznek lehetővé.

EU-stratégiák, riportok 2015-ben fogadta el az Európai Parlament a 2008-as gazdasági világválságból való kilábalás kapcsán azt a riportot, amely a versenyképes Európa érdekében a kompetenciák, végzettsé-gek és a munkaerő-piaci igényeket közelítené.56 Jelen témánk szempontjából ennek legfonto-sabb megállapításai a jövőbeli elvárt kompeten-ciákkal kapcsolatosak:

teljeskörűen be kell vonni az érintetteket (oktatás, vállalkozások, munkavállalók) abba, hogy az oktatási tartalmak tervezése a lehető legközelebb kerüljön a valós igényekhez; építeni kell a bizalmat az oktatás érintettjei között helyi, regionális és országos szinten egyaránt;

szélesebb körben terjeszteni kell a jövőbeli elvárható képességekkel kapcsolatos információkat (Skills Panorama);

az innováció erősítésével javítani kell az EU verseny-képességét;

az országoknak törekednie kell arra, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű, elkötelezett STEM-szakember álljon rendelkezésre a munkaerőpiac szá-mára;

opportunities, as a way to recover from the crisis; (2014/2235(INI)) Committee on Employment and Social Affairs;

45

javítani kell az országokon átívelő tanulási tevékeny-ségeket (peer learning), hogy biztosítható legyen a módszertani megújulás.

Az Európai Bizottság 2017-ben a felsőoktatás számára új agendát ajánlott,57 melynek alapját a Bizottság Fehér Könyve Európa Jövőjéről ké-pezte. Ez a dokumentum négy alapvető fontos-ságú feladatot, feladatkört állapít meg:

A kompetenciahiányok kezelése, a kiválóság irányába törekvés a kompetencia-fejlesztésben: a fiatalok munkaerő-hiányos szakterületekre irányítása, főként a STEM-területek esetében; emellett olyan transzver-zális- és alapkompetenciák fejlesztése, ami a későb-biekben is támogatja őket a fejlődésben. Ennek érde-kében erősíteni kell a karrier-utakkal kapcsolatos in-formáció-átadást, jól megtervezett curriculumok szükségesek, valódi, gyakorlatias problémákra ala-puló oktatás szükséges, és jó tanárokat kell kiképezni.

57 Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social

Befogadó és beágyazott felsőoktatás kiépítése: az európai egyetemek együttműködése, illetve nyitás a középfokú intézményrendszerek felé, az esélyegyen-lőség megteremtése annak érdekében, hogy a felső-oktatás szociális és társadalmi hatása továbbgyűrűz-hessen.

A felsőoktatási intézmények innovációs potenciáljá-nak erősítése: a doktori és posztgraduális képzések erősítése és népszerűsítése; intelligens szakosodás által a helyi gazdasági igények hatékonyabb megis-merése és kiszolgálása, a helyi társadalmi szerep erő-sítése, valamint a gazdasági aktorrá válás támoga-tása.

Hatékony és eredményes felsőoktatási rendszerek ki-alakításának támogatása: standardok, ösztönzők be-vezetése, minőségbiztosítás; az egyetemi gazdálko-dás megújítása, illetve a magántőke erőteljesebb megjelenése a felsőoktatásban; az oktatók ösztönző-inek, juttatásainak megújítása, keretrendszerek kiala-kítása; belső intézményi menedzsment-rendszerek fejlesztése.

Committee and the Committee of the Regions on a renewed EU agenda for higher education; 2017, European Commission;

46

A STEM-szakterületek pozíciója és annak erősítése

A formális felsőoktatás az oktatási rendszerek általános erodálódása (lásd MOOC, rövid időtar-tamú informatikai iskolai programok58) mellett az innováció legfőbb letéteményese maradhat. Ennek megfelelően több országban is kötelező felsőoktatási kvótát írtak elő a fiatal korosztá-lyok számára (pl. Dániában és Észtországban), hogy biztosítani tudják a magasan kvalifikált munkaerőt a gazdaság számára. Több ország-ban (így pl. hazánkban is) különböző kezdemé-nyezések vannak arra, hogy minél többen sze-rezzenek diplomát a STEM szakterületek egyi-kén.

Az egyik fő probléma egy 2015-ös kutatás alap-ján az59, hogy a felsőoktatásba jelentkezőkben nem alakul ki pontos kép a STEM-területek szak-jaival kapcsolatban, általában valamilyen orvosi vagy mérnöki tevékenységgel azonosítják. A kö-zépiskolásokat jelentősen befolyásolja az, hogy

a választott szakterületen milyen mértékben lesz adott az önmegvalósítás, és jelentős mér-tékben figyelembe veszik saját személyiségüket is. A nők választását nagyobb mértékben befo-lyásolja az értékválasztásuk (pl. környezetvéde-lem, hulladék-feldolgozás, tiszta víz). A STEM-hallgatók a képzés megkezdése után is mérle-gelik a pozíciójukat, és gyakran azt tapasztalják, hogy eltér az oktatás az előzetes elvárásaikhoz képest.

A mérnökök és informatikusok krónikus európai hiánya a legtöbb államot beavatkozásra sar-kallta. A beavatkozások megközelítése sokféle lehet, ám nagy hasonlóságot mutatnak az ame-rikai példákkal. Ezek közül több a hazai felsőok-tatási intézmények kezdeményezései között is fellelhető, ám ezek eredményeiről egyelőre nincs elegendő információ.

1. táblázat: Országos példák a STEM-szakterületek hallgatói létszámának emelése érdekében

Cél Eszköz Példák Több belépő hallgató STEM területen

pénzügyi ösztönzők a hallgatóknak Ausztrália, Argentína, Dánia ingyenes felzárkóztató tanfolyamok, vagy a hátrányos helyzetűek tutorálása

Svédország, Dánia és Németország

A STEM területek okta-tásának javítása az oktatás alsóbb szint-jein

Óraszám növelése Németország, Írországban 2003-ban az általános iskolában megje-lent a tudomány (science); Norvégiában a matematika óraszámát növelték

Új tantervek, standardok vagy érté-kelési rendszerek bevezetése

Ausztrália, Írország és Egyesült királyság új tantervet adott közre; Ausztria és Norvégia új nemzeti tesztelési rendszert dolgozott ki; Lengyelország 2010-ben kötelezővé tette a matematika érettségit; Németországban a korai fejlesztésben: Kis Tudós Házak létrehozása

Tanárképzés és továbbképzés meg-újítása

Ausztrália, Ausztria, Írország, Japán, Egyesült Királyság, Törökország, Új-Zéland

A legjobb STEM hallgatók tanításba vonására kampányok alapítása

Ausztrália („Taníts Ausztráliáért”), Egyesült Királyság („Előszörtaníts!”)

Forrás: Country responses to the OECD Science, Technology and Industry Outlook 2012 policy questionnaire.60

58 Például: https://www.greenfoxacademy.com, illetve https://codecool.hu/, és https://careers.epam.hu/; 59 Henriksen, K. E., Dillon, J., Ryder, J. & (eds), 2015. Understanding Student Participation and Choice in Science and Technology Education. s.l.:Springer Verlag.; hivatkozza: Does the

EU need more STEM graduates – Final Report; EUROPEAN COMMISSION Directorate-General for Education and Culture, Nov-ember 2015; 11. o. 60 https://www.oecd.org

https://www.greenfoxacademy.com/

https://codecool.hu/

https://careers.epam.hu/

https://www.oecd.org/sti/outlook/e-outlook/stipolicyprofiles/humanresources/strengtheningeducationforinnovation.htm

47

Kínai eredmények A világ legnépesebb országában is jelentős energiákat fordítanak arra61, hogy a STEM, illetve a tudományos és mérnöki (S&E) szakokon nagyobb legyen a felsőoktatásban részt-vevők száma. Az eredmények szerint a 2000-es évek elején meglévő 300-400 ezer főről 2014-re mintegy másfél millióra emelkedett a hallgatók száma, míg az e témában születő publikációk számában átlépték az USA felsőoktatását. Ezt többek között a sci-fi irodalom népszerűsítésével, valamint a tudományos oktatás megújításával érik el, mivel jól érzékel-hetően még mindig jelentős különbségek érzékelhetők a munkaerő-kínálat és a kereslet között e területen. Kötelezővé tették a tudomány (science) oktatását minden általános iskolában, és inkább a gyakorlati hasznosíthatóságot helyezik előtérbe, kézzelfoghatóvá teszik a tudományt.

Ahogy korábban már jeleztük, az USA-ban is problémát jelent a STEM-hallgatók számának növelése, különösen azon csoportok körében, amelyek alulreprezentáltak ezeken a területeken (nők, alacsony társadalmi státuszú csoportok).

61 https://www.aip.org

https://www.aip.org/fyi/2018/rapid-rise-china%E2%80%99s-stem-workforce-charted-national-science-board-report

48

Közösségi Főiskolák62 lehetőségei a STEM-szakok létszámának növelésére63 az USA-ban Az USA-ban is problémát jelent az, hogy alacsony a jelentkezők száma a piaci igényekhez képest a STEM szakokon, és ugyanúgy jellemző a magas arányú lemorzsolódás, mint ha-zánkban.

A fenti két problémának fő okai az alábbiak:

kevés információ a főiskolai életről

pénzügyi akadályok

matematikai és természettudományos felkészültség a belépéskor; felzárkóztató tanfolyamokra van szükség;

a képzések curriculumának aránytalanságai

késői, inkonzisztens tanácsadás, mentorálási tevékenység

a dolgozó hallgatók szociális beilleszkedése a többi hallgató közé

önismeret hiánya, bizonytalanság az önképben

szakmai identitás bizonytalansága, illetve a képzéshez való illeszkedés

a toborzásra és megtartásra alkalmas képzési programok gyenge fenntarthatósága

A hallgatók létszámának növeléséhez az alábbi tevékenységek vezethetnek:

információ kampányok: az elérhető karrierre fókuszálva, valamint a tanmenet szépségeit bemutatva, illetve pontos képet adva a (sokak által elvégezhetetlennek ítélt) matematikai, illetve természettudomá-nyos kurzusok felépítéséről

példaképek: azon csoportok köréből, akik alacsonyabb arányban képviselik magukat a főiskolai STEM képzésben (nők, szociálisan hátrányos helyzetű csoportok képviselői)

közösség-építés és páros beiratkozási programok: duális képzések szélesebb spektruma, valamint a kö-zépiskolákkal való együttműködés erősítése; nyári STEM-táborok szervezése, a középiskolai STEM-tanárok hálózatba szervezése a környező településeken, a családok megfelelő tájékoztatása a STEM-szakok előnyeiről.

A hallgatók megtartásához a következők ajánlhatóak:

innovatív curriculum-tervezés: új módszertanok, interdiszciplinaritás, probléma-alapú tanulás;

kutatási projektek bevonása az oktatási folyamatokba, a kutatási lehetőségek bővítése, valamint a szak-mai gyakorlatok szerepének erősítése;

a „szórótárgyak” átalakítása: felhozó kurzusok integrálása, valamint a bemeneti és kimeneti követelmé-nyek felülvizsgálata, a curriculum átalakítása a valódi szükségletek szerint;

mentorálás: az átmeneti pontokon a hallgatók igényei szerint kialakított tevékenységek; híd-programok az első szemeszter előtt (akadémiai és szociális kompetenciák fejlesztése); tanulási közösségek és első éves tanácsadási tevékenységek, valamint felsőbb évfolyamos hallgatók támogatása.

62 A közösségi főiskolák olyan kétéves felsőfokú képzést nyújtatnak (upper secondary képzések mellett), jellemzően felnőtteknek, nem nap-pali képzéseken. Elvégzése után gyakran továbbtanulnak két-három éves egyetemi képzésben, amellyel elérik az alapdiplomát (BSc). 63 Encouraging Students to Embrace STEM Programs; Hanover Research, October 2014.; forrás: https://www.google.com/;

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=2ahUKEwixk-yH-MvdAhVM-6QKHYPdAAYQFjAAegQIAxAC&url=https%3A%2F%2Fcdn2.hubspot.net%2Fhubfs%2F3409306%2FNurturing%2FContent%2520Asset%2520Downloads%2FHigher%2520Education%2FReports%2520and%2520Briefs%2FEncouraging-Students-to-Embrace-STEM-Programs.pdf&usg=AOvVaw3fcWDKu5PaIhxhOqHByYQV

49

Európai kezdeményezések Ahogy korábban már bemutattuk, az EU felis-merve egyrészt a munkaerő-hiány, másrészt a STEM-szakok innovációra gyakorolt pozitív hatá-sait, több kezdeményezést is elindított e terüle-ten, főként a STEM-szakterületek minél maga-sabb beiskolázási létszámainak érdekében.

stem4youth64 A projekt célcsoportját a tinédzserkorúak adják. Számukra kívánják bemutatni, hogy a szakterü-let az élet milyen sok területén kínálhat hasznos kompetenciákat, valamint a jövő munkahelyeit tekintve is alapvető fontosságú. Ehhez támogat-ják a tanárokat és a tanulókat is abban, hogy új, innovatív és a korcsoportnak megfelelő mód-szertanokkal tanítsák az ehhez kapcsolódó tár-gyakat. Ehhez egy sokféle aktivitást felhasználó intenzív disszeminációs tevékenységet végez-nek.

A kezdeti kutatások után (melyek során felmérik a jelenlegi módszertani helyzetet a STEM-hez kapcsolódó tantárgyak tanításában), hét inter-aktív online kurzus kidolgozása történik meg: matematika, fizika, kémia, csillagászat, gépé-szet, orvostudomány és hetedikként egy transz-verzális kurzus (állampolgári tudomány). A kur-zus játékokat, oktatási módszertanokat, kísérle-teket és történeteket is tartalmaz majd.

European readySTEMgo Project65 A projekt átfogó célja, hogy továbbra is Európa legyen a világ egyik technológiai-innovációs köz-pontja, amihez elengedhetetlen a STEM-végzettek számának növelése. A Lisszaboni Stratégia értelmében a legtöbb országban elin-dult a beiskolázási létszámok növekedése, de még most is vannak olyan terhek, amelyek prob-lémát jelentenek, főként a magas lemorzsoló-dási arányszámok a területen.

64 http://www.stem4youth.eu/ 65 https://www.kuleuven.be; A konzorciumot a KU Leuven vezeti, támogató szervezetként részt vesz benne a BME. 66 http://preferproject.eu;

A projekt e lemorzsolódás csökkentésével kíván hozzájárulni a versenyképesség növeléséhez, amelyben a lemorzsolódással való veszélyezte-tettségre helyezik a hangsúlyt:

azonosították azokat a tényezőket, készségeket, amelyek az első év sikeres elvégzéséhez szükségesek a hallgatóknak

diagnosztikus teszteket dolgoztak ki, amelyek e kész-ségeket mérik

olyan beavatkozási eszköztárat dolgoztak ki, amely segíti a lemorzsolódás megelőzését.

PREFER (Professional Roles and Employability of Future Engineers)66 A projekt azt célozza, hogy információt gyűjtsön és nyújtson azzal kapcsolatban, hogy mérnöki végzettséggel milyen típusú álláshelyek tölthe-tők be, ezekhez milyen kompetenciák és tudások szükségesek. Emellett olyan orientáló, attitűd-formáló teszteket dolgoznak ki, amelyek segítik a mérnök-hallgatókat abban, hogy azonosítani tudják kompetencia-hiányaikat, és reflektálni tudjanak ezekre. A projekt keretében megvizs-gálják, hogy e fenti két megközelítés hogyan in-tegrálható a felsőoktatási mérnöki curriculumba.

STEM Alliance – inGenious Education and industry67 Európai szintű népszerűsítő kezdeményezés, amely a vállalkozásokat, az oktatási szervezete-ket, a fenntartókat, oktatásirányítókat, pedagó-gusokat és tanulókat egyaránt célozza.

Tevékenységei öt fő cél köré csoportosulnak:

a vállalatok versenyképességének javítása azáltal, hogy rendelkezésre áll a megfelelő képességű STEM-munkavállalói réteg

a STEM-szakok és állások népszerűsítése az iskolák-ban

A STEM-szakokkal kapcsolatos tantárgyak oktatásá-nak innovatív fejlesztése

Az ipar által támogatott STEM-kezdeményezések tá-mogatása és népszerűsítése

67 http://www.stemalliance.eu; A partnerek főként világcégek, il-letve EU-s szervezetek. A partnercégek legtöbb esetben rendel-keznek saját kezdeményezéssel.

https://www.kuleuven.be/english/international/impact/readystemgo

http://preferproject.eu/news/index.html

http://www.stemalliance.eu/stem-initiatives

50

Az nemzeti szintű ipar-oktatás együttműködések erő-sítése a tagállamokban.

A szervezet már több olyan hasznos kiadványt is közzé tett, amely hasznosítható akár közvetle-nül is a hazai oktatásban.68

European Schoolnet A hálózat egyik kiemelt területe a STEM-oktatás, amelynek kapcsán több korábbi és jelenlegi pro-

68 pl.: http://www.stemalliance.eu; 69 http://www.eun.org;

jekt is megismerhető69, többek között részt vesz-nek az előbbiekben említett STEM Alliance kez-deményezésben is.

A Scientix70 projekt támogatja azt, hogy a külön-böző kutatási eredmények elérjenek a matema-tika és természettudományt tanítókhoz, és eu-rópai szintű együttműködés alakuljon ki nem-csak a tanárok, hanem a kutatók, oktatási irá-nyítók és egyéb szakemberek között, akik a STEM-területtel kapcsolatban érintettek

70 http://scientix.eu

http://www.stemalliance.eu/teacher_placement#booklet

http://www.eun.org/projects/stem

51

Összefoglaló

A korábbi kutatások összefoglalását nehezí-tette, hogy ugyan nagyon szerteágazó témáról van szó, ám a téma relatív újdonsága miatt át-fogó, nagymintás kutatási eredmények alig ta-lálhatóak e területen. A STEM-szakokra vonat-kozó adatokat, megállapításokat olyan általános adatbázisokból, kutatásokból lehet leválogatni, amelyeknek nem e terület állt a középpontjában. Így azon kérdések, amelyek relevánsan felmerül-hetnek egy hazai oktatási intézmény, illetve egy stratégiai gondolkodás kapcsán, csak bizonyos helyettesítő mutatókkal (proxy indicators) köze-líthetők.

Ennek ellenére minden forrás, amelyet feldol-goztunk munkánk során, nagyon hasonló meg-közelítést mutat, melyet alapvetően az Európá-ban jellemző munkaerő-hiány határoz meg az el-múlt 2-3 évben, a 2008-as gazdasági világvál-ságból való kilábalás óta.

A teljes munkaerő-piacon belül a STEM-szakterületek helyzete kiemelkedően pozitív összképet mutat (pl. az orvostudományi szakok mellett). A jelen és a jövő hallgatói nagy valószí-nűséggel el tudnak helyezkedni, amennyiben hasznosítani tudják a munkavállalói, nyelvi és szociális kompetenciáikat. Számukra várhatóan az egész Európai Unió területén lehetőség nyílik az elhelyezkedésre (magas, kiemelkedő jövede-lemmel), különös tekintettel azokra a multinaci-onális vállalatokra, amelyeknek leányvállalatai-nál itthon tudtak gyakorlatot szerezni a hallga-tók.

A kutatások, stratégiai jellegű dokumentumok feldolgozásából egyértelműen kiderült, hogy Eu-rópa-szerte problémát jelentenek az alábbiak:

nincs elég jelentkező a felsőoktatási STEM-szakokra

nagyarányú a lemorzsolódás ezeken a szakokon; más országokban is jellemző az ún. „szórótárgyak” jelen-léte

a munkaerő-piaci igények nem tudnak kellő mérték-ben megjelenni a curriculumban, ennek megfelelően mind országos, mind európai szinten több kezdemé-nyezés is elindult;

a jelentkezők, karriert választók nincsenek tisztában a lehetséges karrier-utakkal, illetve azzal, hogy pon-tosan is mit jelent majd a felsőoktatásban e szakokon tanulni;

az alapkompetenciák fejlesztése nem megoldott – az oktatás jellemzően távol áll a valós munkahelyi hely-zetektől, probléma-megoldástól

az alsóbb oktatási szinteken nincsenek meg a szüksé-ges módszertanok, amelyek segítik a középfokú-fel-sőfokú oktatás közötti átmenetet, illetve a sikeres első félévet.

Hazánkban nagyon jelentős probléma a pálya-orientációs rendszer hiányos, nem hatékony mű-ködése. Ennek már alacsonyabb korosztályok-ban (általános iskolások körében) is tudatos kommunikációt kellene folytatnia annak érdeké-ben, hogy a tanulók pontosabb képet kapjanak arról, hogy a) mit fognak tanulni a felsőoktatás-ban, ha ezeket a szakmákat választják, b) milyen karrier-lehetőségeik vannak, ha sikeresen diplo-máznak az érintett szakok valamelyikén. (Az ál-talános iskolai pályaorientáció eredménytelen működését jelzi, hogy a szakgimnáziumokban is jelentős mértékű a lemorzsolódás, és ha valaki el is végzi a középiskolát, néhány szakmában jel-lemző a pályaelhagyás.)

A STEM-hallgatók körében jellemző az alacso-nyabb mobilitási hajlandóság, mint egyéb sza-kok esetében, ami egyrészt abból fakad (korábbi kutatási tapasztalatokból kiindulva), hogy idő-ben szeretnék befejezni tanulmányaikat a hall-gatók, másrészt biztosak abban, hogy el tudnak helyezkedni akár külföldi gyakorlat nélkül is. A hazai STEM-hallgatók nyelvtudása elmarad többi hallgatótársuktól, vélhetően emiatt is ala-csonyabb a motiváció szintje esetükben.

52

Elavult oktatási módszertanok a STEM-tantárgyak

esetében

Nem megfelelő információ a

STEM-karrierekről

Magas lemorzsolódási

arányok

Alacsony szintű tudás,

matematikai, tudományos kompetencia

A valóságtól távol álló (fals) kép a

STEM-ről

Magas-szintű akadémiai elvárások,

szórótárgyak a felsőoktatásban

A munkaerő-piaci igényekhez képest kevés jelentkező

Tanulás melletti munkavállalás

Jelentős munkaerő-

hiány a STEM-területeken

Felsőoktatás módszertani hiányosságai

53

Ajánlások

Irány A STEM-hallgatók magyarországi arányát közelí-teni kell az Európai Unió átlagához (28,4%, 8. ábra). A belépők számát meg kell duplázni annak érdekében, hogy az előrejelzések szerint tovább növekvő munkaerő-piaci igényt ki tudja elégíteni a hazai felsőoktatás. (A belépők kétszereződésé-vel a hasonló lakosságszámmal rendelkező Svédországot tudjuk közelíteni, 17. ábra).

Mozgástér A fenti célok eléréshez főként két társadalmi csoportban látunk tartalékot:

a nők körében népszerűbbé kell tenni ezeket a szako-kat, mert az összehasonlító elemzés szerint ebben el vagyunk maradva régiós versenytársainktól;

a hátrányos helyzetű csoportok körében olyan inno-vatív modellprogramokat lehet elindítani, ami a né-hány STEM területen az alkalmazott felsőoktatási képzés (pl. informatikai programozó felsőfokú szak-képzés) felé irányítja őket71.

Bár mindkét tartalék kihasználásában rendelke-zésre állnak pozitív nemzetközi jó gyakorlatok, a hazai alkalmazás nyilvánvalóan kulturális fé-kekbe ütközik. A felvételizők számának növeke-dése e két csoport megszólításával érhető csak el. Tehát szükséges, hogy a STEM-szakokat ok-tató felsőoktatási intézmények erőteljes, inno-vatív kommunikációval, személyes megjelenés-sel biztosítsák a megfelelő információk széles tanulói rétegekhez való eljuttatását. A hátrá-nyos helyzetű csoportok esetében a hazai és nemzetközi színtéren bevált oktatóprogramok72 kiterjesztése (scaling up) a feladat, amely nehe-zen látszik kivitelezhetőnek a hagyományos is-kolarendszerben.

További két létszámtartalékot jelent:

71 Erre alkalmasak lehetnek azok a különböző projektekből fenn-tartott közösségi házak, amelyek fel vannak szerelve megfelelő infrastruktúrával ahhoz, hogy pl. a gyerekek digitális írástudása javulhasson.

a képzés során megtapasztalt létszámveszteség (el-hagyás, lemorzsolódás) minimalizálása,

valamint a STEM újraértelmezése és megnyitása a ha-tárterületek nagyszámú érdeklődője számára.

A fenti két tartalék kihasználását az alábbi aján-lásokban részletezzük.

A lemorzsolódás minimalizálása A STEM-szakok egy részében (informatika) nem lemorzsolódás van, hanem korai egyetem-elha-gyás és munkába állás. Ezt a problémát több módon is enyhíteni lehet.

Fontos az, hogy a veszélyeztetett réteg számára olyan alternatív „kilépési lehetőséget” biztosít-son a hazai felsőoktatás, amely azt eredmé-nyezi, hogy még a „lemorzsolódók” is valamilyen részdiplomához juthassanak, vagy adott eset-ben a felsőoktatási szakképzésben találják meg helyüket.

Korai megalapozás: a középiskolások mobilizációja Annak érdekében, hogy növekedjen a felvételi kedv és csökkenjen a lemorzsolódás kockázata, középfokon (de akár már 7-8. évfolyamon is) on-line STEM-orientációs és felvételire felkészítő programokat kell indítani, amelyek egyrészt a di-ákok tudását mélyítik el a szükséges területe-ken, másrészt megfelelő információt adnak arról, hogy mi várható a felsőoktatásba való belépés után, melyek azok a pontok, mérföldkövek, terü-letek, amelyekre kiemelten figyelni kell.

Célszerű önismereti témákat is integrálni az ilyen online kurzusokba (személyiségtesztekkel, vagy meglévő személyiségtesztekre való hivat-kozással73). Az online kurzusokat olyan appliká-ciók formájában kell megjeleníteni, amelyek a já-tékosítás módszerével teszik befogadhatóvá és

72 Egy Indiából induló példa erre: https://www.theschoolinthecloud.org 73 Működik nemzeti pályaorientációs portál: https://palyaorientacio.munka.hu

https://www.theschoolinthecloud.org/about/

https://palyaorientacio.munka.hu/

54

hasznosíthatóvá a STEM-kompetenciákat és tu-dástartalmakat. A felkészítő kurzusok elvégzé-sét valamilyen formában be kell a felvételi pont-számba, illetve a sikeres felvételi után a vonat-kozó tárgyak értékelésébe, ami az Oktatási Hiva-tal támogatását igényli.

A felvételire készülő tanulók online felkészítésé-vel szorosan össze kell kötni azokat az első sze-meszterben megrendezendő felzárkóztató kur-zusokat is, amelyek a tudáshiányok azonosítása után felkészítik a belépő hallgatókat a nehézsé-get jelentő tárgyak elvégzésére („szórótárgyak”).

A szakgimnáziumok utánpótlást adó ké-pességének megerősítése A szakgimnáziumi réteg felsőoktatás felé irányí-tása növelheti a jelentkezők számát, ám a köz-ismereti, természettudományos tárgyak óraszá-mának csökkentésével az innen érkező tanulók kompetenciahiányai tovább emelhetik a lemor-zsolódás kockázatát. A szakgimnáziumokban az informatika-oktatás óraszámai némileg maga-sabbak, mint a gimnáziumi kerettantervekben, ez előnyt jelenthet.

A vállalati ösztöndíj rendszer levi-tele a középiskola végzős évfolya-mára A vállalatok bevonásának lehetőségeit ki kell használni a középfokon is: olyan szakmai part-nerség kialakítására kell helyezni a hangsúlyt, amely az egyetemnek segít a jelentkezőszám növelésében: gyárlátogatások, sikeres karrierutak, sikeres alkalmazások, ötletek meg-valósításának bemutatása. Olyan vállalati ösz-töndíj-rendszert kell felkínálni már a középiskolai rétegnek, amely gyakorlatilag biztosítja az elhe-lyezkedést a felsőoktatási képzés végén – ehhez jó alapot nyújtanak a már kialakult duális kép-zési kapcsolatok.

Ilyen típusú vállalati együttműködések eredmé-nyeképpen javulhat a képzés munkaerő-piaci re-levanciája is.

Pályaorientáció a TTK-n végzetteknek A természettudományos BSc-hallgatók elhe-lyezkedési aránya alacsony, ami nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy sokan MSc-re kívánnak bekerülni valamilyen szűkebb terület mélyebb megismerése, és a végzettség munkaerő-piaci lehetőségek bővítése érdekében. A természettu-dományos pályát választók számára meg kell te-remteni a lehetőségét annak, hogy már BSc-szinten is alkalmazott természettudományi kur-zusokat hallgassanak, illetve ilyen típusú kutatá-sokban vehessenek részt (pl. mesterséges intel-ligencia, blockchain, kvantum-kommunikáció, adatközpontok modellezése stb.), amellyel el-mélyíthető a szakmai elhivatottság.

A STEM képzés megnyitása a szakértelmiségnek és a szellem-tudományokban végzetteknek A gazdaság és közigazgatás digitalizálódása, va-lamint a digitális komponensek fejlődése (pl. egy új generációs MI megjelenése) a közeljövőben olyan problémákat is felvet (pl. mesterséges in-telligencia és etika, közlekedésszabályozás és önvezető járművek, adatkezelés és e-közigazga-tás), amely a STEM-képzésekre is hatással lesz. Amennyiben a STEM-szakterületen képző egye-temek képesek olyan szakokat és szakirányú to-vábbképzéseket elindítani, amelyek alkalmazott „STEM-értést” adnak államigazgatási, katonai, rendvédelmi, energetikai és agrárszakemberek-nek, illetve filozófusoknak, formatervezőknek, oktatáskutatóknak, jogászoknak stb., akkor a STEM képzések aránya gyorsan nőhet. Ehhez azonban a szakterületek specifikumára kifejlesz-tett alapozó (foundational) STEM-képzéseket ki kell fejleszteni. A fejlesztéshez európai konzorci-umban kezdeményezett K+F-projektet javas-lunk.

55

Források http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A8-2015-

0222+0+DOC+PDF+V0//EN http://www.eun.org/about http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/COMPLET%20EN%20BARROSO%20%20%20007%20-

%20Europe%202020%20-%20EN%20version.pdf http://www.innovacio.hu/download/hirek/2016/2016_04_15_MISZ.pdf http://www.edudemic.com/stem-vs-steam-why-the-a-makes-all-the-difference/; https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/latest/practices/steam-learning-science-art.htm; https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/viewpoints/experts/bring-learning-to-life-steam.htm; https://www.oktatas.hu/felsooktatas/kozerdeku_adatok/felsooktatasi_ada-

tok_kozzetetele/felsooktatasi_statisztikak https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-pl_en.pdf; https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-cz_en.pdf; https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-sk_en.pdf; https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-hu_en.pdf https://www.eesc.europa.eu/resources/docs/germany_hu--2.pdf http://ivsz.hu/wp-content/uploads/2016/03/a-hazai-informatikus-es-it-mernokkepzes-helyzetenek-

problemainak-gatlo-tenyezoinek-vizsgalata.pdf https://adozona.hu/altalanos/Oriasi_a_hiany_informatikusbol_I88L3Z https://stats.oecd.org/#; „New entrants by field” http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2018/8/10/mernok_szakok_jelentkezok_felvett_hallgatok_SRUGYF; http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/a-munkaerohiany-nem-gatolhatja-a-

gazdasagi-novekedest; http://www.innovacio.hu/download/hirek/2016/2016_04_15_MISZ.pdf; https://www.portfolio.hu/gazdasag/parragh-figyelmeztet-a-magyar-gazdasag-novekedest-veszelyezteti-a-

munkaerohiany.289542.html; OECD Economic Surveys; OECD 2018 március; https://www.oecd.org/eco/surveys/Poland-2018-OECD-

economic-survey-overview.pdf https://www.berufsberatung.ch/dyn/show/3309; OECD Economic Surveys Czech Republic; OECD 2018. július;

forrás: https://www.oecd.org/eco/surveys/Czech-Republic-2018-OECD-economic-survey-overview.pdf; http://ricaip.eu/wp-content/uploads/2017/12/Industry-4-0_The-Initiative-for-the-Czech-Republic.pdf; https://read.oecd-ilibrary.org/economics/oecd-economic-surveys-slovak-republic-2017_eco_surveys-svk-2017-

en#page17 https://www.make-it-in-germany.com/ https://www.make-it-in-germany.com/en/for-qualified-professionals/discover-germany/facts-and-

figures/situation-of-qualified-professionals/skilled-labour-shortages-in-german-companies https://www.ibm.com/blogs/policy/tag/new-collar-jobs/ https://www.stem.org.uk/stem-inspiration-awards Workforce of the future: The competing forces shaping 2030, PwC

forrás: https://www.pwc.com/gx/en/services/people-organisation/publications/workforce-of-the-future.html;

https://www.chiefscientist.gov.au/wp-content/uploads/OPS09_02Mar2015_Web.pdf https://skillspanorama.cedefop.europa.eu/en/analytical_highlights/skills-forecast-key-eu-trends-2030 A felsőoktatási keretszámok átalakításának első tapasztalatai; MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága,

Budapest, 2013. április 4.; Közgazdasági Szemle, 2013. június; Forrás: www.kszemle.hu/tartalom/letoltes.php?id=1396

http://www.kormany.hu/download/d/c1/b0000/Irinyi-terv.pdf Industrial Strategy challenge fund (ISCF),

forrás: https://www.ukri.org/innovation/industrial-strategy-challenge-fund/



http://www.eun.org/about




http://www.edudemic.com/stem-vs-steam-why-the-a-makes-all-the-difference/

https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/latest/practices/steam-learning-science-art.htm

https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/viewpoints/experts/bring-learning-to-life-steam.htm



https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-pl_en.pdf

https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-cz_en.pdf

https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-sk_en.pdf

https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2017-hu_en.pdf

https://www.eesc.europa.eu/resources/docs/germany_hu--2.pdf



https://adozona.hu/altalanos/Oriasi_a_hiany_informatikusbol_I88L3Z

https://stats.oecd.org/

http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2018/8/10/mernok_szakok_jelentkezok_felvett_hallgatok_SRUGYF








https://www.berufsberatung.ch/dyn/show/3309

https://www.oecd.org/eco/surveys/Czech-Republic-2018-OECD-economic-survey-overview.pdf

http://ricaip.eu/wp-content/uploads/2017/12/Industry-4-0_The-Initiative-for-the-Czech-Republic.pdf



https://www.make-it-in-germany.com/



https://www.ibm.com/blogs/policy/tag/new-collar-jobs/

https://www.stem.org.uk/stem-inspiration-awards

https://www.pwc.com/gx/en/services/people-organisation/publications/workforce-of-the-future.html

https://www.pwc.com/gx/en/services/people-organisation/publications/workforce-of-the-future.html

https://www.chiefscientist.gov.au/wp-content/uploads/OPS09_02Mar2015_Web.pdf

https://skillspanorama.cedefop.europa.eu/en/analytical_highlights/skills-forecast-key-eu-trends-2030

http://www.kszemle.hu/tartalom/letoltes.php?id=1396

http://www.kormany.hu/download/d/c1/b0000/Irinyi-terv.pdf

https://www.ukri.org/innovation/industrial-strategy-challenge-fund/

56

1535/2016. (X. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2016-2017. évekre vonatkozó cselekvési ter-véről

Report on creating a competitive EU labour market for the 21st century: matching skills and qualifications with demand and job opportunities, as a way to recover from the crisis; (2014/2235(INI)) Committee on Employment and Social Affairs

Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on a renewed EU agenda for higher education; 2017, European Commission

The Future of Jobs Report 2018, Forrás: https://www.weforum.org/reports/the-future-of-jobs-report-2018 Henriksen, K. E., Dillon, J., Ryder, J. & (eds), 2015. Understanding Student Participation and Choice in Science

and Technology Education. s.l.:Springer Verlag.; hivatkozza: Does the EU need more STEM graduates – Final Report; EUROPEAN COMMISSION Directorate-General for Education and Culture, November 2015

Does the EU need more STEM graduates – Final Report; EUROPEAN COMMISSION Directorate-General for Edu-cation and Culture, November 2015;

Skills shortage and surplus occupations in Europe; CEDEFOP, 2016 november; forrás: http://www.cedefop.europa.eu/files/9115_en.pdf

Szilágyi Brigitta: Az MTMI (STEM) készségek korai azonosítása a felsőoktatásban a lemorzsolódás csökken-tése érdekében; Opus et educatio; 2018; 5. évfolyam 2. szám forrás: http://host5.mpt.bme.hu/opus/index.php/opusHU/article/view/249/439;

Science education for Responsible Citizenship – Report to the Europen Commission of the Expert Group on Science Education; 2015, Európai Unió; forrás: http://ec.europa.eu/research/swafs/pdf/pub_science_education/KI-NA-26-893-EN-N.pdf;

Encouraging Students to Embrace STEM Programs; Hanover Research, October 2014.; forrás: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=2ahUKEwixk-yH-MvdAhVM-6QKHYPdAAYQFjAAegQIAxAC&url=https%3A%2F%2Fcdn2.hubspot.net%2Fhubfs%2F3409306%2FNurturing%2FContent%2520Asset%2520Downloads%2FHigher%2520Educa-tion%2FReports%2520and%2520Briefs%2FEncouraging-Students-to-Embrace-STEM-Programs.pdf&usg=AOvVaw3fcWDKu5PaIhxhOqHByYQV


http://www.stem4youth.eu/ https://www.kuleuven.be/english/international/impact/readystemgo http://preferproject.eu/news/index.html http://www.stemalliance.eu/stem-initiatives http://www.stemalliance.eu/teacher_placement#booklet http://www.eun.org/projects/stem http://scientix.eu/

https://www.weforum.org/reports/the-future-of-jobs-report-2018

http://www.cedefop.europa.eu/files/9115_en.pdf

http://host5.mpt.bme.hu/opus/index.php/opusHU/article/view/249/439

http://ec.europa.eu/research/swafs/pdf/pub_science_education/KI-NA-26-893-EN-N.pdf









http://www.stem4youth.eu/

https://www.kuleuven.be/english/international/impact/readystemgo

http://preferproject.eu/news/index.html

http://www.stemalliance.eu/stem-initiatives

http://www.stemalliance.eu/teacher_placement#booklet

http://www.eun.org/projects/stem

http://scientix.eu/

stem-végzettséget szerzett pályakezdők és fiatal ...€¦ · digitális munkaerő program ......

Documents