stratégiaalkotás, jövőkép

STRATÉGIAALKOTÁS, JÖVŐKÉPImpulzus minőségügyi képzés

Program

10.00 – 10.50 kezdés, bemutatkozás, rövid bemutatkozó kör (kit hogyan szólítsunk, honnan jött)

10.50 – 11.50 jövőkép és misszió, PEST/SWOT 11.50 -12.00 szünet 12.00 – 13.00 elemzés a gyakorlatban 13.00 – 14.00 ebéd 14.00 – 15.00 stratégiaalkotás – benne a minőség

szerepe 15.00 – 15.10 szünet 15.10 – 17.00 hálózatok elmélet és gyakorlat

Fogalmak

Stratégia Sztratégosz: a hadművészet művelője, a tapasztalatok (tudás) birtokosa, a

célok kijelölője, az eszközök meghatározója komoly kihívást jelentő helyzetben.

A célok, illetve a célok eléréséhez szükséges eszközök viszonylag hosszabb időszakra érvényes egymáshoz rendelése.

Egy adott helyzetből megfogalmazott, elérendő cél jövőbeli állapotához vezető út.

Arra ad választ, hogy a szereplők miként valósítják meg a külső erők és a belső erőforrások figyelembevételével fő céljaikat.

Fogalmak

Szakpolitika – policy

Jól meghatározott célrendszere van A célok megvalósításához megfelelő eszközökkel rendelkezik (pénz,

intézmény, szakemberek) Legitimációval, politikai megerősítéssel rendelkezik

A szakpolitikák céljai egymást erősítik (foglalkoztatás, oktatás, esélyegyenlőség, ifjúság)

A szakpolitikák a társadalmi-gazdasági környezettel együtt változnak

Fogalmak Program:

olyan cselekvési akcióterv, amely a tervben kitűzött átfogó célokra támaszkodva azokat továbbontja, úgy, hogy a gyakorlatban megvalósítható rendszer jöjjön létre:

Mérhető célrendszer (indikátorok) A program lebonyolításának intézményrendszere Intézkedések, amelyek a támogatás alapegységei, a program építőkövei Elfogadott költségvetés

Projekt: egymással fizikai vagy közvetlen logikai kapcsolatban lévő fejlesztési szakaszok eredményeképpen önmagában működőképes eszköz, amely önálló kimenettel rendelkezik.

Stratégiai életciklus

Stratégiaalkotás,tervezés

Programkidolgozás

VégrehajtásMonitoring

ÉrtékelésKorrekciók

Problémafelismerés


Programkidolgozás





Programkidolgozás




Stratégia

Program

Projekt

Jövőkép-orientált stratégia

1. Előkészítés

2. A jövőkép és a misszió felvázolása

3. A környezet és a belső adottságok, képességek vizsgálata

4. A jövőkép, a misszió végleges tartalmának, formájának kialakítása

5. A stratégiák megfogalmazása

Előkészítés Változtatásra figyelmeztető jelek, megoldandó dilemmák áttekintése Vizsgálat:

Mi van, ha nem teszünk semmit? Elegendőek a kisebb átalakítások?

Döntés: ha stratégiai intézkedésekre van szükség, elég a „spontán” stratégia (tanulási, megismerési és alkufolyamatok eredményeként)? vagy fontosnak tartjuk a szereplők, érintettek tudatos felkészítését?

A tudatos felkészülés nyitánya: a környezeti feltételekhez, belső adottságokhoz legjobban illeszkedő stratégia-alkotási folyamat kiválasztása Formalizált tervezési folyamat stratégiai terv Gyorsan változó környezet jövőkép-orientált stratégiaalkotási folyamat

Csak fókuszpontok kijelölése (jövőkép, misszió) A fontosabb cselekvési irányok (stratégia) megfogalmazása

A stratégia érintettjeit (stakeholderek) meg kell győzni a stratégiaalkotás szükségességéről (tájékoztatás, elvárások megfogalmazása, meghatalmazás kérése)

Feláll a csapat ki kell jelölni a stratégia kidolgozásában részt vevőket, a munka szervezeti és formai kereteit, az egyes lépések végrehajtásának felelőseit, határidejét.

A jövőkép és a missziófelvázolása

Milyen típusú fókuszpont kijelölésére van szükség? Egyértelmű, világos célmeghatározás Jövőkép felrajzolása Az érintettek együttműködését biztosító „lágyabb” elvek, értékek

Küldetés megfogalmazása Mindkettő

Mi kerüljön a középpontba? Ifjúsági szolgáltatások, infrastruktúra Integrált ifjúságpolitika eszköz és viszonyrendszerének kialakítása,

fejlesztése Horizontális fejlesztések, kezdeményezések

Környezet és belső adottságok vizsgálata

Lokalizáció és vizsgálat :a társadalmi-gazdasági környezet jövőképünket, küldetésünket, annak megvalósíthatóságát befolyásoló tényezői kisebb önálló kutatások, adatgyűjtések, elemzések, felmérések; meglévő adatok gyűjtése, adaptációja (helyi, országos munkaügy, önkormányzat, KSH); Ifjúság2004 – regionális ifjúsági helyzetelemzések a makrokörnyezeti elemek azonosítása, elemzése PEST módszerrel (Political - politikai elemek,

Economic – gazdasági elemek, Social – társadalmi elemek, Technical – technikai elemek) a környezet elemzéséből származó információk összegzése SWOT módszerrel (Strengths – erősségek,

Weakness – gyengeségek, Opportunities – lehetőségek, Threats – fenyegetettségek) A stratégia szereplői belső adottságainak, folyamatainak vizsgálata

Külső és belső együttműködés, értékteremtő képesség Tevékenységtérkép felállítása és összevetése a társadalmi értékelvárásokkal Erőforrások és képességek vizsgálata

Az érdekcsoportok meghatározása és elvárásainak tisztázása Külső és belső érdekcsoportok azonosítása A stratégiai célok megvalósítására befolyással bíró érdekcsoportok elvárásainak, prioritásainak

tisztázása, figyelembe vételének tisztázása, rögzítése

A jövőkép, a misszió végleges tartalmának, formájának kialakítása

Az elemzések eredményeinek birtokában kontrolláljuk és pontosítsuk s jövőkép és a misszió tartalmát Elemek vizsgálata:

megtartani, kihagyni, módosítani, pontosítani Fókuszpontok:

világos és egyértelmű megfogalmazás Összevetés a velünk szemben felállított követelményekkel

Határozzuk meg a jövőkép és a misszió kommunikálásának formáit Elfogadtatás és elköteleződés a végrehajtásban érintettek körében Terv a fókuszpontok társadalmi megjelentetésének formáiról

Az elemzés eszközei

A SWOT dimenzió szempontjai

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK(fejlesztendő

területek)

LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK(kockázatok)

A PEST dimenzió szempontjai

POLITIKAIKÖRNYEZET

GAZDASÁGIKÖRNYEZET

TÁRSADALMIKÖRNYEZET

TECHNIKAI-TECHNOLÓGIAI

KÖRNYEZET

PEST elemzés

Politikai környezet• Jogszabályok, szabályozók• Intézmények, döntés-előkészítés, döntéshozatal• Szakpolitikák, stratégiák, koncepciók• Támogatók, közömbösek, akadályozók• Érdekcsoportok és érdekek• Politikai, szakpolitikai hatások

Gazdasági környezet• Gazdasági feltételek (piaci igény, foglalkoztatás, penetráció, stb.)• Gazdasági szükségletek• Megtérülés• Fenntarthatóság• Bevonható pénzügyi források (pályázatok)• Együttműködési lehetőségek (konzorcium, barrter)• Gazdasági hatások

Társadalmi környezet• Közvetlen és közvetett célcsoportok meghatározása és jellemzése• Társadalmi szükséglet, megrendelés• Kapcsolódó társadalmi mozgalmak, intézmények• Társadalmi kommunikáció• Társadalmi hatások

Technikai környezet• Infrastrukturális helyzet, szükségletek, lehetőségek• A célokhoz szükséges eszközök: helyzet, szükségletek, lehetőségek • Emberi erőforrás…• Technológia, módszertan…• Minőségügy, minőségbiztosítás…

Példa: Kívül-belül

Kívül-belül határok nélkül Helyzetelemző, célkijelölő műhely a Kárpát-medencei

magyar diákszervezetek együttműködésének élénkítésére A műhely célja, hogy helyzetelemzést adjon és

válaszokat fogalmazzon meg arra a kérdésre: Hogyan jelölhetők ki a Kárpát-medencében

működő magyar diákszervezetek együttműködésének céljai?

A műhely feladata, hogy a célok kapcsán vizsgálja az együttműködés tartalmát és módját.

Sikerkritériumok A Kívül-belül határok nélkül Kárpát-medencei hallgatói műhely résztvevői

a műhelymunka elején a következő célt, illetve kimenetet határozták meg, mint együttműködésük sikerkritériumát: Adekvát kérdéseket és válaszokat kell találnunk a fiatalok, diákok, hallgatók

közötti együttműködés Miért?-jére, Hogyan?-jára Rá kell tekintenünk a közelmúltra és a jelen helyzetre is. Milyen kérdések

vetődnek fel? Kik fogalmazzák, fogalmazhatják meg azokat? Hogyan keressünk választ a Mit?, az együttműködés tartalmára vonatkozó

kérdésre? Hogyan jelölhetők ki a célok a szervezetek együttműködésére? Hogyan? Mi? Kik? A jelenlévők szakértőként (személyes elköteleződéssel) és szervezetek

képviselőiként (szervezeti meghatalmazással) kapcsolódnak be a műhely munkájába.

PEST szempontokA PEST analízis sajátos, a Külső-belső műhely által kidolgozott szempontjai a téma vizsgálatához

Politikai környezet Gazdasági környezet

–Milyen intézményi keretek közt valósul meg az együttműködés?–Kik a támogatók, közömbösök és akadályozók? Hogyan kezelhető a folyamat?–Érdekek és érdekcsoportok–Politikai, szakpolitikai hatások → bekapcsolódás a stratégiák megalkotásába és megvalósításába–Intézményként bekapcsolódás a döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatokba, területekbe → Melyek ezek?–Az együttműködés jogszabályi környezete és keretei

– Nonprofit szereplőként milyen együttműködés áll fenn a gazdasági szektorral? → Lehetségesek-e és milyen kiegészítő szerepek?

– Piaci igények a hallgatói együttműködések programjaira, termékeire → Megfelelés a piaci elvárásoknak

– Feltételek és szükségletek– Pénzügyi fejlesztési források → hazai, külföldi, EU-s,

nemzetközi– Megtérülés és fenntarthatóság– Gazdasági hatások

Társadalmi környezet Technikai-technológiai környezet

–Társadalmi hatások–Célcsoport

= az együttműködésé (ÖSSZHANG)= társadalmi

–Kommunikáció= az együttműködésé= más csoportokkal= társadalmi

–Társadalmi igények= felénk megfogalmazandó= általunk vállalt

–Kapcsolódó társadalmi mozgalmak, igények

– Célokhoz szükséges eszközök: helyzet, szükségletek, lehetőségek

– Emberi erőforrás= az együttműködésé= az együttműködőké= képesség a társadalmi-gazdasági részvételre

– Technológia, módszer, gyakorlatok– Minőségügy, minőségbiztosítás

Politikai környezetA politikai környezet vizsgálata

Erősségek Gyengeségek

–Szakpolitika: = Magyarország (OKM) = Szerbia (ISM, ifjúsági államtitkárság)

–Magyarországnak egy partnerrel kellene tárgyalnia–Nem formális keret–Diákszervezetekkel több helyre lehet pályázni, mint a HÖK-ökkel–Támogatók (Szerbia és Magyarország)–MOISZ FSZH –Románia – Országos Ifjúsági Hatóság

– Intézményi keretek: nincs jogi = nem indulhat pályázatokon= nem EU

– nemzeti szinteken változó a szervezetek pozíciója és kapcsolatrendszere

– hiányos kapcsolat a szakpolitikákhoz, intézményekhez

Lehetőségek Veszélyek

– Intézményesedés: szervezetté alakulni → közös EU-s pályázat, szorosabb együttműködés

– ÖSSZHANG és MAHASZ együttműködés (beépülés tagként) + a HÖOK is partner lenne

– Szakpolitika: nemzeti modellek, tapasztalatok cseréje– partnerség az országos politika felső vezetésével

–Intézményesedés esetén: = hol legyen a bejegyzés (földrajzi kérdés),= gazdasági nehézség, = rugalmatlan, = szervezet önállósodása (túlnő a szervezet a tagjain)= felelősség

–MAHASZ bejegyzés alatt áll= a HÖOK közreműködése, szerepe, szándékai nem

világosak= érdekkonfliktus egyrészről a HÖOK és a MAHASZ,

másrészről az ÖSSZHANG között

Gazdasági környezetA gazdasági környezet vizsgálata


– Románia – Országos Ifjúsági Hatóság– gazdasági szektorral való együttműködés:

= fiatalok közvetítése cégekhez (pl. Szerbia – OTP; Szlovákia – szakmai gyakorlat, Fórum Kisebbségkutató Intézet)= adatbázisok (kétirányú: cégadatbázis, önéletrajz)= kutatások eredményeinek átadása= reklámfelület biztosítása (pl. Alma Mater)= képzések

– feltételek, szükségletek biztosítása:= OKM biztosít forrást működésre és programra= diplomás pályakezdő – Szerbia, Magyarország, Románia

– pénzügyi források: = nem jelent problémát partnert találni= 5 szervezet 6 országot képvisel = Románia, Szerbia, Szlovákia jól tud hazai pályázatokon indulni

– fenntarthatóság: jó barátság az ÖSSZHANG-ban, függetlenség (nincs költség, felelősség)– megtérülés:

= személyi szempontból: személyes fejlődés kapcsolati háló (Kárpát-medencében mindenhol van kapcsolat – vízum) „kitárul a világ” = mobilitás

= gazdasági hatás: hátrányos helyzetű térségek segítése (pl. nyomda, szolgáltatásvásárlás) képzettebb, felkészültebb fiatalok (fiatalok elhelyezkedése, a cégeknek nem kell keresni) versenyszellem a cégek között (megrendelő, vásárló a piacon)

– pénzügyi források: Kárpátalja mindig kiesik = nem lehet partner Youthban, = EU-s forrásban, = hazai források egyáltalán

nincsenek

Lehetőségek Veszélyek– gazdasági szektorral való együttműködés: az ÖSSZHANG felajánlja a magyar cégeknek, hogy rajta keresztül keressenek

Kárpát-medencei magyar fiatalokat– együtt könnyebben megy, megtérül a befektetés (szervezeti szinten)– Kárpátalja segítése– nyitás a nagyobb piac felé– új gazdasági partnerek bevonása

– fenntarthatóság: személyfüggő (ha a szervezetek vezetői változnak)

Társadalmi környezetA társadalmi környezet vizsgálata


–kapcsolati tőke–egyéni tapasztalatok, tudás–lehetőséget adunk a társadalmi igények megvalósítására (információszolgáltatás)–szociális biztonság, lehetőség nyújtása–EU-s képviselet –közös nyelv–kétnyelvűség–széles célcsoport –2000 óta van–kulturális sokszínűség

– külső és belső kommunikáció– nem vagyunk reprezentatívak– nincs miért kommunikáljunk!– nincs egységes képe a társadalomnak rólunk! (elveszett

a cél) – időmenedzsment– magyarság, mint kisebbség– nem vagyunk elismerve, mint ÖSSZHANG


– nemzetközi kapcsolatok, elismerés– magyarság– szélesebb körű tájékoztatás (nagy területet fed le a

Kárpát-medence)– tudásalapú kultúra fejlesztése a Kárpát-medencében– ÖSSZHANG + MAHASZ

–hibás kommunikáció (nem jut el)–passzivitás (igénytelenség)–megbélyegzés–nemzeti érdekkülönbségek–határok–eltérés az országok között (kultúra, emberek)–ÖSSZHANG + MAHASZ megosztás–túl nagy célok kitűzése

Tudás, technológia, technikaA technikai környezet vizsgálata


–minden tagszervezetnek van saját irodája–személyes kapcsolatok, barátságok kialakulása–egyéni és közös tapasztalatok–flexibilitás (nyitott a szervezet)–ugródeszka és nem akadály – ugródeszka benne lévő személyeknek–egységben gondolkodás, közös célok (fennmaradjon az együttműködés)–szélessávú internet–saját honlapok–közös domain szerver

– emberi erőforráshiány az együttműködésben és az együttműködőkben

– nincs komplex minőségbiztosítási rendszer – motivációs tényezők eltérése– a célok megvalósításának elmaradása


– virtuális koordinációs iroda (közös adatbázis-kezelő felület)– képviselői bővítés és fokozatos felkészítés (utánpótlás-nevelés)– rendszeres találkozók és egyben fejlesztés-felkészítés (2 évente

stratégia-alkotás)– a külső és belső kommunikáció rendszerezése (mézesmadzag,

bevonás)– egyéni motivációk megkeresése– közös honlapfejlesztés– létszám bővítése

–korlátozott idő- és mozgástér–fluktuáció (most viszonylag magas)–jogi személyiség hiánya (központi iroda – hol legyen az 5 ország közül, földrajzi elhelyezkedés)–ellaposodás

Az ÖSSZHENG jövőképe

Az ÖSSZHANG elismert magyar felsőoktatási diákszervezetek nyitott szakmai hálózata, melynek tevékenysége az egész Kárpát-medencei magyarságra kiterjed.

Tagszervezetei számára lehetőséget biztosít az egyes szervezetek és a hálózat közös céljainak eléréséhez, megoldásokat keres a diákok élethelyzetéből adódó nehézségekre.

Szakmai síkokon konzultációs, tanácsadói, fejlesztő tevékenységet végez; összekötő szerepet játszik az állami, gazdasági és társadalmi szintek között.

Munkássága a békés és a lehető legszélesebb együttműködésen alapul.

Célok (vitaanyag) Együttműködés létrehozása a Kárpát-medencei

magyar felsőoktatási diákszervezetek körében Elköteleződés megteremtése Szervezeti viszonyok rendezése

ÖSSZHANG Egyesület létrehozása Stabil, fenntartható, hatékonyan működő

szervezet kialakítása az utánpótlás nevelése pénzügyi stabilitás megteremtése

anyagi erőforrás biztosítása az Egyesület számára humán erőforrás biztosítása, csapat létrehozása,

amely élvezi az összes tagszervezet bizalmát, támogatását koordinátor központi menedzsment

kommunikáció javítása (külső, belső) kapcsolatok szélesítése, fejlesztése

Elismertté válás a szakpolitikák számára Függetlenség

függetlenség megőrzése a pártpolitikával szemben

a diákszervezetek minden országban legyenek függetlenek a pártpolitikától

a tagszervezetek megerősítése, helyzetbe hozása

a szervezet képviselje legitimen a tagszervezeteket legitimitását egyrészt a tagszervezetek

biztosítsák, másrészt váljon a Kárpát-medencei diákok

legitim képviselőjévé a nyilvánosság számára a Kárpát-medencében élő magyar diákok

segítése

stratégiaalkotás, jövőkép

Documents