stratégiai és reputációs kockázat felügyeleti...

Stratégiai és reputációs kockázat felügyeleti szemmel

Speciális kompetencia igazgatóság

Hitelintézeti felügyeleti igazgatóságAczél ÁkosBiró KatalinDeák Enikő

2017. április 13.

Az üzleti modell elemzés céljai.

Magyar Nemzeti Bank

2

Az üzleti modell elemzés legfontosabb céljai

A SREP folyamat részeként az ICAAP felügyeleti felülvizsgálati folyamattal párhuzamosan az MNB értékeli a komplex SREP alá tartozó intézmények stratégiáját és üzleti modelljét is. A rendszeres üzleti modell elemzés (BMA) célja:

• Az intézmény jelenlegi üzleti modellje életképességének megítélése annak alapján, hogy az intézmény képes-e elfogadható bevételt termelni a következő 12 hónapban.

• Az intézmény stratégiája fenntarthatóságának megítélése annak alapján, hogy az intézmény képes-e elfogadható bevételt termelni az elkövetkező legalább 3 éves időszakban a stratégiai tervei és a pénzügyi előrejelzései alapján.

• Az intézmény üzleti és stratégiai kockázatainak értékelése, azon főbb sebezhető pontjainak feltárása, melyeknek a jövőben jelentős hatása lehet az intézmény működésére.

Az MNB az üzleti modell elemzésének eredményeit felhasználja a SREP vizsgálat összes további elemének értékeléséhez, az értékelések alátámasztásához.

Az üzleti modell azon módszerek, eszközök és struktúrák összessége, amelyek segítségével az intézmény működik, nyereséget termel és növekszik.

Üzleti modell elemzés kulcskérdései

Magyar Nemzeti Bank 3

Üzleti modell

elemzése

Hogyan és miből termel az intézmény

profitot?

Melyek az eredményt befolyásoló legfőbb

tényezők?

A jövőben miből tervezi az intézmény

a profit elérését?

A főbb tényezők hogyan fognak

változni, és mi okozza a változást?

Üzleti modell életképessége

Stratégia fenntarthatósága

Főbb sebezhetőségi

pontok

Kvalitatív és kvantitatív elemzés


Kvantitatív elemzés

Eredmény-kimutatás

Mérleg Koncentráció

Kockázat-vállalási

hajlandóság

Az intézmény pénzügyi teljesítményének,sikertényezőinek és függőségi viszonyainakmegismerése és összevetése a hasonló intézményekteljesítményével.

Kvalitatív elemzés

Külső függőségek

Belső függőségek

Reputáció

Verseny-előnyök

Nemzetközi és hazai irányelvek

• ICAAP/ILAAP/BMA MNB módszertani kézikönyv –2016. december

•EBA SREP Guideline – 2014. december


ICAAP komponensek

Vállalatirányítás ICAAP szabályzat Organizációs struktúra

Kockázatelemzés (Pilar I.) Hitelkockázat Piaci kockázat Operációs kockázat

Biztosítéki kockázat Koncentrációs kockázat Likviditás kockázat

Értékpapír kockázat Kamatláb kockázat (banki könyv) Reputációs kockázat

Stratégiai kockázat Nyugdíjfizetési kockázat Jogi kockázat

Stressz teszt Makrogazdasági faktorok Bank specifikus faktorok

Tőketervezés Üzleti stratégia felülvizsgálat Tőketervezés és allokáció

ICAAP dokumentáció és riporting ICAAP dokumentáció Igazgatósági riportálás

Implementáció/Vizsgálatok

Kockázatelemzés és számítás (Pilar II.)


Pénzügyi összekapcsolódások

Működési összekapcsolódások

Jogi összekapcsolódások

Belső összekapcsolódások:A hatékony banki működést befolyásoló tényezőkazonosítása

Külső összekapcsolódások:Elengedhetetlen információ a pénzügyi rendszerregyakorolt hatások értékeléséhez

Jelentős kitettségek és kötelezettségek a fő

partnerekkel szemben

Harmadik fél által nyújtott jelentős

szolgáltatások

Egyéb piaci résztvevőknek nyújtott jelentős pénzügyi termékek, szolgáltatások

Pénzügyi kapcsolódások:• Csoporton belüli tőke és finanszírozási struktúra• Kockázati keretrendszer, materiális függőségek (pl.

bankközi betétek, garanciák)

Jogi kapcsolatok:• Veszteség felosztást előíró szerződések létezése• Csoportszintű osztalékpolitika, P&L transzfer

szerződések, adóoptimalizálás miatti jogi struktúra

Működési összekapcsolódások:• SLA-k, hatáselemzések, fix költségekhez való

hozzájárulás a csoportban

Fő partnerek:• Nagyobb partnerek egyedi kockázatainak értékelése,

egyedi és összesített kitettségek a saját tőke arányában• Főbb partnerek csődjének elemzése, piacképesség

Piaci résztvevőknek nyújtott jelentős szolgáltatás:• Jelentős az intézmény piaci részesedése, más piaci

szereplő kapacitásnövelése és a lehetségeshelyettesítés

• Speciális tudást igényel a termék, szolgáltatás

Harmadik fél által nyújtott szolgáltatás:• OpRisk alatt kiszervezett tevékenységként megvizsgálni• Helyettesíthető a szolgáltatás más piaci szereplő által

Külső-belső függőségek

Versenyelőny = profitabilitás növelése


Versenyelőny általánosságban: a versenytársakkal szemben elérhető kedvező pozíció, mely növelheti aprofitabilitást -> üzleti stratégia egyik legfőbb célja a versenyelőnyhöz jutás

Def.: Az üzleti és stratégiai kockázat a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amelyaz üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekből, kockázatos üzleti modellkialakításából, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik.

=> A stratégiai vagy üzleti kockázatot az MNB minden intézmény esetében materiálisnak tekinti.

• a piaci környezetnek nem megfelelő üzleti növekedésre vagy piaci részarányra való törekvés,

• a változó környezethez való megfelelő ütemű és tartalmú igazodás hiánya,

• a helyesen megválasztott célokhoz alkalmatlan eszközök hozzárendelése,

• rossz időzítésű igazodás a változó üzleti környezetben, vagy

• a stratégiai céloknak nem megfelelő tartalmú konkrét intézkedések.

Stratégiai kockázatra utalhat, ha

• az intézmény vezetése által készített üzleti tervek nem reálisak, nem az aktuális gazdásági környezet figyelembe vételével készültek

• az intézmény a szolgáltatási és üzleti teljesítményt érdemi módon befolyásoló kérdésekben huzamosabb ideig szemben halad a gazdasági környezet jól meghatározó követelményeivel vagy irányzataival, vagy ha a környezet jól azonosítható lényegi változása ellenére elmulasztja stratégiájának felülvizsgálatát.

A stratégiai kockázat forrása

Reputációs kockázat – Definíció és általános irányelvek

Magyar Nemzeti Bank 8 Forrás: MNB Módszertani Kézikönyv

Jogi kockázat

Reputációs kockázat

Működési kockázatNem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból ésrendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából,vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata

Def.: A reputációs kockázata likviditást, a tőkét vagy a jövedelmezőségetközvetve érintő olyan kockázat, amelya pénzügyi intézményről kialakult kedvezőtlenfogyasztói, üzletpartneri, részvényesi,befektetői vagy hatósági véleménybőlszármazik, ésaz intézmény külső megítélésének a kívánatosszinttől való elmaradásában nyilvánul meg.

• az iparágra jellemző szolgáltatási normáknak való megfelelés hiánya,• ígérvények nem teljesítése,• az ügyfélbarát kiszolgálás és a tisztességes piaci magatartás hiánya,• az alacsony vagy lemaradó szolgáltatási színvonal,• az indokolatlanul magas költségek,• a piaci körülményeknek vagy az ügyfélközösségnek nem megfelelő szolgáltatási stílus,

• a nem megfelelő üzleti viselkedés,

• eseti vagy ismétlődő informatikai rendszerleállások és az ügyfeleket közvetlenül érintő szolgáltatáskiesések,

• belső vagy külső csalások, illetve a kedvezőtlen hatósági vélemény vagy intézkedések

• magas presztízsű, elsősorban privát banki ügyfelekkel szemben végzett tevékenység túlzott koncentrációja• intézmény teljesítményét, színvonalát megítélő külső személyek vagy szervezetek több irányból érkező, nagyszámú,

visszatérően elhangzó, széles körű nyilvánosságot kapott negatív nyilatkozatai

A reputációs kockázat forrása

Reputációs kockázat


Potenciális reputációs kockázat azonosítása

Közvetlen reputációs kockázat következményeinek

felmérése

Kockázatkontroll/ Akciótervek

MNB felé történő kommunikáció

MNB ellenőrzés

A növekvő reputációs kockázat jelei

• Növekvő ügyfélpanasz (bankhoz, ill. MNB-hez beérkező)• Növekvő számú PBT eset

• Növekvő számú peres eljárás

• Növekvő számú bírság (MNB, GVH stb.)

• Gyakoribb negatív megjelenés a médiában

Nem megfelelő piaci magatartás azonnalimegszüntetése

Kockázati indikátorok rendszeresmonitoringja

Média folyamatos figyelemmel kísérése Kvalitatív elemzések – milyen

valószínűséggel következik be adottbanknál egy másik intézménynél márbekövetkezett esemény?

Szükség esetén azonnali beavatkozás –külső, belső kommunikáció

Lehetséges intézkedések

Reputációs kockázat – ICAAP felülvizsgálat I.

• A reputációs kockázat felmérésének részeként az MNB kettős elvárást támaszt az intézményekkelszemben. Egyrészt elvárja, hogy a felügyeleti párbeszéd során adjanak számot a potenciálisanreputációs kockázatot hordozó (vagy éppen azt csökkentő) legfontosabb intézményi sajátosságokról,eseményekről, intézkedésekről. Ilyenek lehetnek többek között például a következők:• a hatóságok (MNB, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal) által kibocsátott

nyilvános, intézményt terhelő elmarasztaló határozatai, intézkedései és kiszabott büntetései,• ügyfélelégedettségi felmérések eredményének kiértékelése,• a beérkezett ügyfélpanaszok számának, tárgyának, kezelésének általános statisztikai jellemzői,

tendenciái,• a folyamatban lévő és lezárt büntetőjogi és polgári peres eljárások,• az elmúlt időszak informatikai rendszerleállásai, szolgáltatáskiesései és azok következményei,

hatása az ügyfelekre és egyéb stakeholderekre,• az intézménynél elkövetett belső és külső csalások, valamint a válaszként hozott intézkedések,• média által gerjesztett valós vagy valótlan, de a jó hírnevet veszélyeztető állítások,• továbbá az intézmény legfontosabb társadalmi és karitatív tevékenységei.

• Az MNB másrészről azt várja el, hogy az intézmények tételesen gondolják végig a közvetlenreputációs kockázatot hordozó lehetséges helyzeteket (pl. kedvezőtlen médiavisszhang, befektetőibizalomvesztés, krízis, válsághelyzet, stb.), illetve azok potenciális következményeit, és a megfelelőintézményi folyamatokra (pl. sajtó- és közösségi média figyelés, szcenárióelemzés), mechanizmusokraés akciótervekre hivatkozva demonstrálják ezen események hatékony észlelésének és kezelésének aképességét.

• Fontos hangsúlyozni, hogy a reputációs kockázatkezelési eszközök integráns részét kell, képezzék azintézmény vállalatirányítási keretrendszerének és szemléletének, és arányosak az intézményméretével és a rendszerben betöltött szerepével.


Reputációs kockázat – ICAAP felülvizsgálat II.

• A kockázatkontroll megfelelősségének megítélésekor az MNB többek között figyelembe veszi• a reputációs kockázatok kezelésében elsődlegesen érintett területek, szervezeti egységek,

fórumok és bizottságok (pl. marketing és kommunikációs szakterület, jogi és complianceszakterület, esetleges krízisbizottságok, válságkezelő fórumok, stb.) közötti munkamegosztástranszparenciáját,

• a hatáskörök egyértelműségét, a szabályozottság és a folyamatok hatékonyságát,• ezen szakterületek szerepét az üzleti területek által kezdeményezett termék- és

szolgáltatásfejlesztési és -árazási folyamatokba, elkerülendő vagy mérséklendő a helytelen piacigyakorlat, üzletviteli kockázat (conduct risk) hírnévromboló hatását.

• Vizsgálandó továbbá, hogy az intézmény mennyire veszi figyelembe stratégiájának, üzleti terveinek ésáltalában a magatartásának a hatását a saját reputációjára. Az MNB továbbá elvárja, hogy azintézmény rendszeresen monitorozza, mérje fel és számszerűsítse a privát banki ügyfelekkelszembeni kockázatokat, kitettségeket, azok koncentrációját, melynek során minősítse a portfóliókatkockázatosság szempontjából mérlegelve a bizalomvesztés következtében bekövetkező ügyfélvesztés,illetve ügyfelek megtartásáért szükséges intézkedéseket, és azok miatt elszenvedhető veszteségmértékét.

• A reputációs kockázatokat az MNB álláspontja szerint elsősorban szabályzatokkal, hatékonyfolyamatokkal, intézkedési tervekkel célszerű kezelni. Aggasztó intézményi gyakorlat, jelentősmértékű reputációs kockázat esetén – a megfelelő mechanizmusok és folyamatszabályozásmegteremtéséig, illetve a korábbi gyakorlatból fakadó, már nem mérsékelhető vagy a jövőben újrapotenciálisan felmerülő veszteségek fedezésének céljából – az MNB mindamellett pótlólagostőkeképzést is szükségesnek tarthat.


Reputációs kockázat – Hazai példák

Magyar Nemzeti Bank12

Forrás: Internetes gyűjtés

2014. január - CIB Bank robbantásKezelés: Médián keresztüli

kommunikáció

2015. március - Erste Bank csőd álhír – DebrecenKezelés: MNB-vel közös nyilatkozat, azonnali

kommunikáció

GVH bírságok:2016: BankAdat

2013: Végtörlesztés kartell

2003 óta: Kulcsár ügy

http://www.hirado.hu/2015/03/25/biztonsagban-van-az-erste-ugyfeleinek-penze-a-bank-feremhirterjesztes-miatt-feljelentest-tesz/

http://www.hirado.hu/2015/03/25/biztonsagban-van-az-erste-ugyfeleinek-penze-a-bank-feremhirterjesztes-miatt-feljelentest-tesz/

Kvalitatív és kvantitatív elemzés


Kvantitatív elemzés

Eredmény-kimutatás

Mérleg Koncentráció

Kockázat-vállalási

hajlandóság

Az intézmény pénzügyi teljesítményének,sikertényezőinek és függőségi viszonyainakmegismerése és összevetése a hasonló intézményekteljesítményével.

Kvalitatív elemzés

Külső függőségek

Belső függőségek

Reputáció

Verseny-előnyök

Az üzleti modell elemzés folyamata


Felkészülés

• Előzetes dokumentumbekérések és nyitóprezentációs igények összeállítása

• Rendszeres adatszolgáltatások és előzetesen beküldött anyagok áttekintése

• Fókuszpontok meghatározása

Helyszíni szakasz

• Interjúk szervezése és további dokumentumbekérések elküldése

• Kezdeti megállapítások kialakítása

• Folyamatos párbeszéd folytatása

Elemzés elkészítése

• Saját előrejelzések elkészítése és összevetése az intézmény előrejelzéseivel

• Főbb kockázatok és sebezhetőségi pontok meghatározása

• Megvalósíthatóság és fenntarthatóság értékelése

Belső bemutatás

• A szakmai stáb részletekbe menő tájékoztatása

• A felső vezetés tájékoztatása a főbb üzenetekről

• Felügyeleti intézkedések szükségességének megítélése

Jelentés elkészítése

• Az intézmény előzetes tájékoztatása párbeszéd keretében

• Vezetői levél az ICAAP-felülvizsgálattal (pontozás)

• Input a Joint Decision-höz

Az üzleti modell elemzés tartalmát tekintve a SREP GL iránymutatásaival összhangban készül.

Banki mérleg és eredménykimutatás


Forrás: CIB Bank Zrt. IFRS konszolidált éves beszámoló

Stratégia és üzleti modell vizsgálata

Magyar Nemzeti Bank

40 30 26

2928 28

14

-3

10

3

65

-119

-31

2

-56

-54

-51

-15

-15

-8

-104

-40

12

-200

-150

-100

-50

0

50

100

-200

-150

-100

-50

0

50

100

2 014 2 015 2 016

ezer

Kamateredmény Díj- és jutalékeredményFX és átértékelődés EgyébÉrtékvesztés Működési költségAdók Adózott eredmény

1 061910

760

303 479521

183 79 203

167 190 133

-1 115 -1 180 -1 168

-214 -225 -196-91 -28

-185 -148-213

1 734 1 676 1 630

-2 000

-1 500

-1 000

-500

0

500

1 000

1 500

2 000

2014 2015 2016

Saját tőke Egyéb forrásKibocsátott értékpapírok Banki betétekÜgyfélbetétek Egyéb eszközökTárgyi eszközök Értékesíthető pénzügyi eszközökBanki kihelyezések Ügyfél hitelek

Mrd Ft Mrd Ft

Forrás: CIB Bank Zrt. IFRS konszolidált éves beszámolók

EredménykimutatásMérleg

EredménykimutatásMérleg


Nettó kamateredmény

Hitelállományok

Pénzügyi eszközökDíj- és jutalék eredmény

Üzleti eredmény

Bankközi kihelyezések

Bankközi betétek

Betétállományok

Banki naturáliák: fiókszám, dolgozói létszám, ügyfélszám

Gazdasági környezet (GDP, CPI, EURHUF, BUBOR)

Szabályozói környezet (adók, törvények)

Kockázatvállalási hajlandóság

Versenytársak stratégiája

StratégiaMarketing tervek,

IT fejlesztések

Egyéb eszközök

Egyéb eredmény

Működési költségek

Kockázati költségekKibocsátott értékpapírok

AdókSaját tőke

Egyéb források

Árazás

Üzleti környezet

Stratégia és üzleti modell vizsgálata

Stratégiai kockázat – Tőkekövetelmény számítás

Az intézmények kötelesek stratégiai és üzleti kockázatukat alátámasztható módon számszerűsíteni, és szükség esetén tőkekövetelménytmeghatározni. A stratégiai és üzleti kockázatok számszerűsítésének elvárt minimumkövetelményei:

• Az intézmények stratégiai és üzleti kockázataikat legalább nettó működési eredményük stresszelt értékén keresztül vizsgálják(legalább a nettó kamateredmény, a nettó díj- és jutalékbevétel, illetve a működési költség kerüljön külön számszerűsítésre)

=> tőkemegfelelésre gyakorolt hatás: rendelkezzenek saját módszertannal, és saját adataik alapján, alátámasztható módonhatározzák meg stratégiai és üzleti kockázataik tőkehatását

• Az intézmény legalább a következő kockázati faktorok nettó működési eredményre gyakorolt hatását vizsgálja:

1. betét- és hitelállományok:

o stresszelt értékei historikus tényadatok alapján, alátámasztható módon kerüljenek számszerűsítésre. Az állományok múltbeli alakulásánakvizsgálata történhet közvetlenül az állományok múltbeli értékei, vagy például a szektorszintű állományok és az intézmény piaci részesedései,vagy az ügyfélszámok és egy ügyfélre jutó állományok alapján. A hitelállományok esetében a hitelfolyósítások historikus értékei vizsgálandók,ezek stresszelt értékei alapján határozandók meg a stresszelt állományok.

o Amennyiben az intézmény nem becsüli meg alátámasztható módon a folyósításai stresszelt értékét, konzervatív módon zéró folyósítással kellszámolnia

o Az intézmény alakítsa ki kamatmarzsai szintjére vonatkozó feltételezéseit.

2. NPL állomány:

o az új NPL állomány álljon összhangban a stresszelt PD értékekkel,

o az intézmény vizsgálja meg az NPL leépítés ütemének stresszhelyzetben várható változását,

o az intézmény becsülje meg, hogy az NPL állomány változása mekkora eredményhatással jár az állomány, illetve a marzsok módosulása miatt

3. betéti és hitel marzsok, NPL állományon elért átlagos megtérülések

4. ügyfélszámok, tranzakciószámok: díj- és jutalékbevételek részletes megvizsgálása

5. egyéb tényezők (pl. makro paraméterek, úgymint infláció, devizaárfolyam). A figyelembe vett makro tényezők álljanakösszhangban az intézmény által végzett makro stressz-teszt eredményeivel.


Forrás: MNB Módszertani Kézikönyv

Amennyiben negatív nettó működési eredményt számszerűsít az intézmény, a stratégiai és üzleti kockázat mértéke legalább ennek abszolútértékével egyenértékű. (Az intézménynek stratégiai és üzleti kockázatokra meghatározott tőkekövetelményt a stratégiai és üzleti kockázatmértékének a mindenkor aktuális tőkefenntartási puffer szintjét meghaladó részére kell képeznie.)

Saját előrejelzés példa: Hitelállomány modellezése


Bruttó hitelállományok

KKV hitelek

Nagyvállalati hitelek

Mikrovállalati hitelek

Projekthitelek

LakáshitelekFedezett hitelek

Szabad felhasználású jelzáloghitelek

Fedezetlen hitelek

Folyószámla hitelek

Egyéb hitelek

Személyi kölcsön

Hitelkártya

Vállalati hitelek

Áruhitelek

Lakossági hitelek

NPL leírás

Eszköz visszavétel

NPL értékesítés

Autóhitel, lízing

Törlesztések

Előtörlesztések

Új kihelyezések

NPL leépítés

Piaci részesedés

Szektorszintű folyósítás

Esettanulmány: Banki szimuláció

• Az esettanulmány kedvéért építettünk egy mini banki modellt amely, az általunk kitalált Rabbit Bank inc-t írja le, mely talán a Húsvét szigetek elképzelt bankszektorában működik, talán máshol

• A mérleg- és eredménytételek közötti, illetve a piaci összefüggések tükrözik a valós összefüggéseket, de nem köthetőek konkrét intézményhez

• Feladat: beülni a bank legfőbb döntéshozó testületébe (board) és stratégiai döntést hozni

• Három esetben kell dönteni a stratégiáról (3 külön szimuláció):

1. Általános normál üzletmenet

2. Pozitív gazdasági sokk éri a bankrendszert

3. Negatív gazdasági sokk éri a bankrendszert

• A board elé a hitelkihelyezést érintő döntések kerülnek a mai ülésen:

• Marzsok

• Kockázati étvágy

• Marketing költségek

• Cél: A lehető legnagyobb jövedelmezőség elérése az anyabank által elvárt KPI-oksértetlensége mellett


Rabbit Bank Inc

A három szcenárió

• Normál üzletmenet:

• Bankközi kamatok: 3 százalék

• Hitelkockázat mértéke: kezelhető

• Szektor szintű állományok növekedése: Infláció felett

• Pozitív gazdasági sokk:

• Bankközi kamatok megugranak 200 bázisponttal

• jegybanki reakció a gazdaság túlfűtöttségére

• Hitelkockázat csökken

• Szektor szintű állományok növekedése: 10 százalékos szint közelében

• Negatív gazdasági sokk:

• Bankközi kamatok csökkennek 200 bázisponttal

• jegybanki reakció az alacsony gazdasági aktivitásra

• Hitelkockázat megugrik

• alacsony aktivitás miatt csökkennek a profitok, emelkedik a csődráta és a munkanélküliség

• Szektor szintű állományok csökkennek 5-10 százalékos mértékben


Rabbit Bank Inc

Egy tipikus hitel kamatának összetevői


2,0%

1,4%

2,0%

0,3%

1,0%

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

1

Elvárt hozam Egyéb kockázatok (kamat, piaci, stb.)Várható veszteség Működési költségForrás költség

KÖLTSÉGEK KOCKÁZATOK

PROFIT

A döntések hatása az eredményre

Piaci részesedés

Kockázati étvágy

Kamatmarzsok

Marketing költségek

Kamatbevételek- és ráfordítások

Kockázati költség

Működési költség

Köszönjük a figyelmet!

stratégiai és reputációs kockázat felügyeleti...

Documents